Skip to main content

Full text of "Magyarország családai : czimerekkel és nemzékrendi táblákkal"

See other formats 


\/    ' 


MAGYARORSZÁG  CSALÁDAI 


G£flMER£KJg£(L 


ES 


9  9 


NEJMZRKRENDI  TÁBLÁMMAL. 


~<^8©~-~ 


IRTA 


-^$a©^- 


HATOM>IK   Mö  TMT. 


KIADJA    RÁTH    MÓR. 


THE  LIBRARY 

BRIGHAM   YOUNG   UNIVERSITY 
PROVO,  UTAH 


PEST,  1860.  NYOMATOTT  BEIMEL  J.  SS  KOZMA  VAZULNÁL. 


K. 


Kabarcz  család.   Kabar  ez   máskép  Zikzay  Járj 
vele  együtt  Aszalai  István  1625-ben  Ií.  Ferdinánd  király  által  kiadott 
czimeres  levélben  nemesitetett  meg 

Czimere  vizirányosan  kétfelé  osztott  paizs,  a  felső  mező  kék, 
az  alsó  vörös  színű  ,  a  paizs  atyjáról  hármas  zöld  dombon  hátulsó  lá- 
bain természetes  szinű  oroszlán  áll  balfelé  fordulva,  első  ballábával 
három  arany  búzakalászt ,  jobb  lábával  aranymarkolatu  kivont  kardot 
tartva.  A  paizsfölötti  sisak  koronájából  szintén  olyan  oroszlán  emelke- 
dik ki.  Foszladék  jobbról  aranykék,  balról  ezüst-vörös  5). 

Kabay  család    Z  vármegye  czimerleveles  nemes  csa- 

ládai  sorában  áli  *). 

Kabos  esalad  ;íagvar-gyerő-monostori).  Erdély  egyik  leg- 
törzsökösebb nemes  családa,  mely  a  G^erőffy,  Kemény,  Radó  stb.  csa- 
láddal kezös  törzsből  ered ,  és  azokkal  közös  czimert  visel ,  t.  i.  a  paizs 
kék  mezejében  királyi  koronából  kinyúló  szarvast ,  fölötte  félhold,  és 
és  csillaggal. 

Mint  ágaznak  ki  a  közös  törzsből  a  nevezett  családok,  az  már  e 
munka  IV.  kötet  466.  lapján  a  GyerőíFy  családnál  közölve  van.  Ott 
látj uk  a  Kabosnak  nevezett  Istvánt  (dictum  Kabos),  kitől 
kezdve  a  családot  következőleg  származtatják  le  a). 


f)  Collect  Herald,  pag.  126. 

*)  Szirmay  C.  Zempltn  not  top.  p.  113. 

')  Hodor  Károly  szíves  közlése  szerint  a  család  adataiból  merítve. 


Kahos. 


I.  tábla. 


I.  István 
dictu3  Kabos 
1390. 


Rádó 
a  Rádó  cs.  törzse. 


1  Péter 


í.  László 


Tamás 

1478. 

(Pós*  Hona) 

I .  János 

1490. 

-* 

Oövat  Lőrinc?. 

1510  1496. 

(l.Gyerőffy  Márta, 
2.  Kemény  Kaía) 

Folyt.    //.  lábián. 


Franciska 

(keresztúri 

Recze  Tamás) 

1468-1478 


II.  István 

II.  Péter 
Remény  Vitéz. 


1.  György 
Jakab 


'í.  Mihály 
(Dienesi  Anna') 

I.  Farkas 

nótázt.  1575. 

(Keeseti  Anna) 

II.  Kristóf 
(Bánk  Margit) 


Zsigmond 

II.  Ferenci 
(1.  Kemény 

Anna, 
2.  GyerőlFy 
Anna) 
i 


Mihály 
t 


Zsófia 
( némái 
Vajda  Mihály) 
1588. 


Fruzsina 

(Gyeroffy 

JáfiOfe) 


Ilona 
(Valkai 
István) 


I  Pál 

A- 


Ferencz 
Bálint 


Kata 
(Némái 
István) 


II.  László 

1572.  < 
(Cserényi 
Erzae) 

Gábor 

1571-1595. 

(némái 

Vajda  Erzae) 


1.  Kristdt 
1500.  nótáz. 
(Valkai  tana) 


I.  Imre 
1534. 
(Valkai 
Fruzsina) 


*~i 


János  Sára  Saudor 

s ,  1586  1. 1580# 

István  (Gyerőfiy  (l.  Mikola- 

iíe8u;í^««  Ferenez)  Fruzsina, 

lefejezt.  1598.  9.  Vajda 

uoy-  8-  Erzse) 


Ü.Mihá!y  Kata 

(mezgédi  (Ebeni 

Vajda  István). 
Erzse) 


Habos. 


5 


II.  tábla. 

Osvát,  ki  at  h  táblán. 
1496-15X0. 
(I.  Gyerőffy  Márta 
2.  K  emény  Kata) 


lí  l.  János. 

(Bor  sás: 

Ágnes) 

lí.  PaT 
.     1599 

'"Zsófia 


Simon. 
1530. 

!.  Gáspár  (idősb) 
1580.  1590. 
(Várfalvi 
Judit) 

íl.  Gáspár  (ifi.) 

1651. 

(néhol  idősb  Gábor) 

.,    „    ,   - A .,  .... 


11.  Gábor 
1647-1685 
(Ebeni  Anna) 


IV.  Jáuos, 
t 


Ili.  Gáspár 


IV   István 
nótázt 


IV.  Mihály 
idősb 

1685   1702. 


11.  fcaudor.    lü.  Pal.  iil  Ferencz    Judit.   III.  Kristóf.    IV.  Gábor 
oszt  1694.        1700.  f  (Pekri  f  1716. 

Gábor) 


III.  Gábor 
1685. 

(bélteki  Kor  ács 
Erzse) 

i  */L| '  ■  -  '      » 

Zsófia 

(Csató  Mihály) 


IV.  Mihály  aj. 

(Píöv  Bóér 

Rebeka) 

\ * — * 1 

IV.  Ferencz 
(1.  borsai  Nagy 

Bora, 
2.  Szodoray  Anna) 

'  Folyt.  Í1I  íábT 


Mi-  László 

1762- 
(Bük  Judit) 
útibb  Gyárfás 
István  neje) 


V.  László 
(Keczeli  Krisztina) 


VI.  László. 

t 


IV.  Pál.  Mária  Krisztina  Judit 

(Fosztó       (Harsányi        (Sombory  (Salánky 

Júlia)  János)  Farkas)  Farkas) 

— i 


Anna. 
t 


Julianna 
f  1828.  mart.  21. 
(Aímády  Zsigm.) 


III.  Farkas 
(Váró  Bora) 


I.  Sámuel 
(1.  Gálfaivi  Anna 
2.  Homoród'Sz.-mártoni 
Biró  Róza) 


Póii 
f  1856. 
{Zámbó 
Sándor) 


Zsuzsanna 

(Gálfalvi 

Farkas) 


1  -  tol  Teréz 
(Farkas  Elek) 


Karohna.         Auna.  2-tól  Grergelv 

Kolos  v  szbiró  1848.  el 
(1  Konya  Ágnes, 
2.  Lészay  lika) 


2  tói  Ernó. 


Isabelia 
sz.  Í857.  oct.  7. 


6 


Kabos. 


III.    tábla. 


Ferencz ,  ki  a  H.  táblán. 
(1 .  Borsai  Nagy  Bora, 
2.  Szodorai  Anna) 


1-tól  V.Fert-net  II  Farkas  IV.  László  III.  Sándor   Klára.    VI.  Mihály  2-tól  Sára 

sz  1723  1 1767.  1764.1791.    íz  1724.      (Sombori    f  1790.    (Rettegi    (Cserényi 

(katona  (Szénás        f  1784.         (Druzsa)  (Szucsáki    Anna)       (Farkas) 

Éva)  Ágnes)      (Katona  Fer.) 

Mária)  . 


Folyt.   IV. 
táU. 


VI  Ferencz  Kata.    Klára    Vll.  László 
sz   1762.    sz.  1766 
f  1784.      f  1784. 


II.  György.        Bora 
f       '     (Zámbó 
Antal) 


III.  Farkas 
(Csukás 
Petrona) 


III  Péter. 

T 


IV.  István 

1791. 
(Túri  Kata) 


József 
krasznai  főisp. 
1848. 
(Peley  Anna) 


r 


II.  Samu  Róza  1.  Endre 

(Iiaskay  1.)  (1.  Ilosvay  (Barcsai 

— — *~ — i  2-  Rettegi       Júlia) 

Elek.      Lajos.  György) 


VIII.  László     II.  Endre.      Teréz       V.  István. 
(Í.Barcsai  Luiza         f  f  1853. 

2   Gidofalvi 
3a  b  ina) 


VII.  Mihály 

(Füleki 

Eszter) 

1 1834.  t. 


Eszter.  Minka    Giza. 


Ágnes 
(Alsó  Fer.) 


Dániel  Vili.  Mihály  VII.  Ferencz.       Karolina 

legf.  törvsz.  üln.  (1  Fleischmann  f  1834.  (Korda 

Bécsben  Bora,  György) 

(b  Kemény  2.  Thalinger 

Kata)  Jozefa) 


r~l -tol  V.  Gábor.    Kálmán.     2  tói  ilka.    Béla. 


II.  Imre.     V.  Farkas. 


Ödön.         Zsófi  Mária  Tinka 

\  Kovács       (Baranyai     (b.  Diószegi 
Lorincz)  Fer)  Árpád). 


Kabes. 


IV.  tábla. 


ÍV.  Ferencz ,  ki  a  III.  táblán. 
sz.  1723  t  1787. 
(Katona  Éva) 


IV.  Sándor  V.  Ján©« 

(Füleki  Póli)  (Gál  Anna) 


VI  János  Zsuzsa  Miklós                          Anna 

Kolos  v.  szbiró  (Sombori  Kolos  v.  szbiró          (Léazai  Lajos) 

(1.  Som  bori  Júlia,  Endre)  (b  Kemény 

2.  N.  N.)  Eszter) 


Zoltán.     Orbán.      Dezső.     Ilka. 


I- tói  Károly.  Luiza.  V 11.  János     Póli    V.Sándor    Kóza    2-tól  Lajos.     N.N 

(Biró        (Tol*      (Zámbó     (Gracza 
Róza)      vajáé)       Judit)     György) 


T 


I " 1 

Anna. 


Jí.  Dezső.  Sándor.  Ilka. 
I.  Kristóf,  kai  ota-sz.-k  irályi  Ispány  Pállal  együtt,  mert  II. 
Ulászlónak  Béren tzali  kereskedő  jobbágyait  kirablák,  1500-ban  hűt* 
lenség  bélyegén  marasztatott,  mely  szerint  M.-Gy  -Monostor,  Derithe, 
Gyerőfalva  (tán  a  mai  Erdőfalva?) ,  öláhfalva ,  Oláh-Bika! ,  Otáh-Be- 
decs,  Oláh-Berend  ,  Szent-Király  és  Magyaré- Kerék  egész  falvakat  el- 
vesztik. E  falvakat  a  király  még  azon  évben  Geréb  László  erdélyi  püs- 
pöknek adományozta.  Hihető  —  írja  Hodor  —  mindezen  falvak  1556- 
ban  a  secularizatio  következtében  előbbi  volt  birtokosaikra  vissza- 
szállottak. 

I.  Farkas  Békés  Gáspár  zászlója  alatt  Báthori  István  fejede- 
lem ellen  harczolván,  1075-ben  nótáztatott,  és  Fejér,  Görgény  és  Hlye 
uradalmait  veszté.  1 603-ban  Székely  Mózsessei  esett  el  *). 

II.  János  1599-ik  körül,  hihető  politikai  elv-elleneitől  halált 
szenved. 

III.  István  Báthori  Zsigmond  kegyencze,  jezmiía.  Báthori 
Zsigmond  1598-dik  év  vége  felé  Őt  küldé  Báthori  Endre  bibornok 
bátyjához  Lengyelországba  két  rendbeli  levéllel  legmélyebb  titok- 
ban *),  hogy  a  bibornokot  a  fejedelemséggel  megkínálja.  1599-ki  oct. 
8-én  Schellenbergnél  a  bitorló  Mihály  vajdával  megütközött,  azonban 
elfogatott,  és  Mihály  vajda  parancsára  nov.  8-án  Fejérvár  mezején  le- 


»)  Bethlen  Wolph.  Hist.  V.  p.  408 
-)  Bethlen  Wolph.  Hist  IV.  p.  ÍSÖ, 


£  Kabos. 

fejeztetett.  Fejét  ebek  marczangolák  szét,  hullája  egy  veremben  lelte 
sirját.  Bethlen  „Nobilissimus  et  militaris  viru  czimmel  tiszteli  meg. 

I.  Gábor,  a  XVI.  század  végén  a  b.  Szolnok  vármegyei  birto- 
kos nemesek  „armi  lustrumaban"  mint  némái  birtokos  említtetik.  Birt 
pedig  ott  neje  némái  Vajda  Erzsébet  jogán. 

IV.  István  m.-gyerő-monostori  ősi  részjószágát  ApaíFy  fejede- 
lem alatt  hűtlenségi  bélyegen,  (valószínűleg  ellene  tervelt  ármány  kö- 
vetkeztében) veszté.  És  e  jószágot  a  nagy  kegyben  állott  „Hl-  g  y  e  r  ő- 
monostori"  előnevet  viselt  Ebeni  István,  Kolos  vármegye  főis- 
pánja, és  Szamos-Ujvár  s  Kolosvár  városok  főparancsnoka  (kapitány) 
nyerte  el  1664-ik  év  körül  adomány  utján.  \Jgy  látszik  Ebeni  István- 
nak Anna  leányával,  az  István  atyja  testvérének  II.  Gábornak  fele- 
ségével e  jószág  vissza  szállott  a  családra. 

III.  Gábor,  mint  I.  ApaíFy  Mihály  fejedelemnek  Fejérvárt 
1676-ik  évi  sept.  26  káról  kelt  igtató  parancsában  áll,  1661 — 1676-iki 
időközben  Daczó  György  és  Kabos  Gábor  a  portánál  foly vásti  kö- 
vetek (continuus  orator)  voltak.  És  e  szolgálatának  jutalmául  nyeré 
II.  Gábor,  neje  Ebeni  Anna  jogán  a  gyulatelki  (Doboka  várm) 
részjószágot  adományban  Cserényi  Mihály  magvaszakadtén.  Napája 
Vajda  Borbála,  Ebeni  Zsigmondné  jogán  b.  szolnokmegyei  némái  bir- 
tokos. 1685-ben  a  hazában  benn  nyert  alkalmazást,  a  török  hadsereg 
mellé  biztosul  neveztetvén  ki.  —  1686-ban  országtanácsossá  nevezte- 
tett a  kir.  főkormányszeket  képviselt  országkormányi  bizottmányban. 
Mint  a  gyulatelki  unitaria  eklézsia  pártfogójáról  emlékezik  az  Erdé- 
lyi unitár i a  egyházi  történelem  (828.  lap.)  A  mit  igazol  uno- 
kája Pekry  Ferencz  fölött  (a  ki  fia  volt  Pekry  Gábornak  Kabos  Judit 
ezen  Kabos  Gábor  leánya  nejével)  Darkó  Pál  nagy-ajtai  unitár, 
pap  által  mondott  halotti  beszéd  —  1702-ben  Doboka  vármegyében 
Csepegő  és  Szent-Miklós  vagy  is  Ho3szumacskás  akkor  két  falut  birá 
só-jövedelemmel  együtt. 

I.  Sándor  Doboka  vármegyének  1701 — 1704-ig  főbírája ;  ugy 
látszik — Rákóczy  Ferencz  pártján  viselte  hivatalát.  Mint  ilyen  a  felső 
kerületi  megyei  nemességet,  kik  az  ,,i  n  g  y  e  n",  ü.  n.  „nemesi  s  ó  r  a" 
jogosítottak  voltak,  —  összeírja. 

IÍÍ.  Pál  1702-ben  a  „nemesi  sóu-ban  részesülendők  közt  mint 
gyulatelki  birtokos  említtetik. 

IV.  Mihály  és  III.  Gábor  testvérek  1702-ben  raartiusban  Do- 
boka  vármegye  részéről  a  Szamostól  Zilahig,  hihető  a  császári  katona* 
ság  mellé  főbiztosokul  valának  rendelve. 


Kabos.  $ 

IV.  János  ©lesett  Kolosvár  ostrománál  II    Rákóczy  Ferencz 
zászlója  alatt  1704-ben.  A  táblázaton  láthatólag  nőtlen. 

V.  M  i  h  á  1  y  a  múlt  század  második  felében  lakott  és  birt  M.- 
Gyerő-Monostoron  ,  a  hol  lakházában  éjnek  idején  puskával  orozva 
agyon  lövetett,  a  hagyomány  szerint  Bedecs  faluból  való  saját  jobbá 
gya  által. 

III.  László  törzse  az  Ördög  leányágon  Doboka  várraegyében 
öt  nemzedéken  át  birtokosképen  virágzott  családnak. 

V.  László,  Gyárfás  Zsófia,  — -  akkor  még  hajadon,  utóbb  Var- 
sányinő  -  mostoha  nővérével  az  Eördög-keresztúri ,  Sólyomkövi,  Ko- 
vácsi, m.-Ujfálvi,  és  Ugróczi  rész  u.  n.  „Bik-részu  jószágban  megoszto- 
zik 1711-iki  november  10-én  „Doboka  vármegyének  Feö-birája  Újhe- 
lyi Ferencz,  és  edgyik  Vice  Ispánnya  Csernátoni  János'*  osztozta- 
tok előtt. 

VI.  L  á  s  z  I  ó  1753.  körűi  élt,  birt  és  lakott  Ördög-Keresztúrott ; 
és  Összes  nemzetségének  történelmi  ismertetésére  több  adatot  gyűj- 
tött össze 

IV.  László  a  magyar -nádasi  temetőben  1784  ki  jul,  23-án 
emelt  síremlék  szerint  hadnagyságot  viselt  a  katonai  pályán ,  és  sok 
esztendeig  ült  a  kalota-széki  (nem  szegi  ?)  és  kolosi  reform,  megyében 
c  u  r  á  t  o  r  i  széken. 

II.  Farkas  a  Szilágyságba  szakadt  ágnak  törzse,  1771-ben 
Kolos  vármegye  ülnöke  az   179%-ki  országgyűlésen  királyi  hivatalos. 

III    Sándor  1 796-ban  Kolos  vármegye  szolgabirája. 

V.  János  1790-ki  mart.  11 -ke  előtt,  de  közelebbről  a  nemes 
testörsŐ  sereghez  Erdély  részéről  felküldetett. 

V.  Ferencz  1771  ben  Kolos  vármegye  számfölötti  törvény- 
széki ülnöke.  A  m.-nádasi  temetőben  leoninus  sirversei  Gyöngyösi  Já- 
nostól 1790.  mart  11-ikrŐl: 

Véreivel  sorhafi  ide  tért  le  Kabos  pora  porba : 
Hol  külön  e  nevezet  ága  Ferenczre  vezet  stb. 

VI.  Ferencz  1796-ban  kolos  vármegyei  alispán. 

III.  Farkas  II  József  cs.  alatt  1784  -  1790-ig ,  és  utóbb  is 
1796  — 1800-ig  szolgabiró  Doboka  vármegyében. 

I.  Endre  1827-ben  adórovó  Kolos  vármegyében. 

VI  J  á  n  o  s  és  testvére  Miklós,  amaz  huzamosbban,  ez  rövi- 
debb ideig  szolgabiróságot  viseltek  Kolos  vármegyében  három  évti- 
zed alatt. 


30  Kabos.  —  Kaesamagh. 

Dániel  mint  polyáni  (aranyosszéki)  birtokos,  e  székely  székben 
mint  főjegyző  lépett  hivatali  pályára.  Kevés  év  lefolytával  fókorraány- 
széki  valóságos  titkár,  1846-ban  pedig  országgyülésileg  választott 
itélŐmester. 

József  előbb  al-  később  főispán  Kraszna  vármegyében. 

VrIII.  László  1848.  előtt  főkormányszéki  fogalmazó. 

VII.  Ferencz,  az  erdélyi  kanczellariánál  kisebb  hivatalt  vi- 
selt. Meghalt  kora  virágjában  1834-ben. 

Gergely  1848.  előtt  Kolos  vármegyei  B. -Hunyadi  járásban 
szolgabíró. 

Az  irott  kútfőket  ,  melyekből  főleg  e  család  ismertetése  mente- 
tett, érdekes  lesz  itt  elésorolni,  ezek  következők : 

1.  Fata  et  vicissitudines  nonnullorum  illustrium  virorum  ex  In- 
clyta  et  pervetusta  prosapia  Kabos  de  M,-Gyerő-Monostor  ortum  du- 
centium ,  e  fíde  dignis  literalibus  instrumentis  et  MSS.  Historiis  per 
Jos.  Dobó  de  Alba-Julia  collectae  et  ad  perpetuam  memóriám  ejusdem 
Familiae  posteritatum  relictae  et  editae. 

2.  Regestrum  nobilium  in  I.  Comitatu  Szolnok  interiori  olim  re- 
pertorura,  pagisque  dispersim  residentium ,  ex  originali  apud  Guber- 
nialem  Cancellistam  D.  Josephum  Váró  existens ,  exinde  deseriptum 
per  Josephum  Dobó  de  Aiba  Júlia.  (E  regestrum  csak  azon  töredék- 
irat hátára  van  irva,  melynek  rubruma  igy  szól.  Ab  anno  1574.  Re- 
gestrum nobilium  tempore  Principatus  Gabrielis  Bethlen  et  Georgii 
Rákóczi  senioris  ad  expilationem  Polon.  usque  in  Possessione  Néma 
habit,  translat.  ex  consignatione  ejusdem  temporis  seu  Armilustr. 

A  3-iknak  kül  fel  irata  ez :  Haec  genealogica  deductio  ex  literis 
authenticis  in  Regia  Tabula  productis  et  per  regiam  tabulam  ventilla- 
tis  et  tandem  judicialiter  approbata  anno  1753.  die  2-da  mensis  Ápri- 
lis in  facie  Judicaria  perleeta  et  publicata  per  magistrum  Protonota- 
rium  Adamum  Nemes.  Per  quam  omnes  aliae  deductkmes  Familianim 
haruoi  tolluntur  ,  et  annihilantur ,  quoniam  aliquae  illarum  sine  ullo 
fundamento  sünt  deseriptae. 

ftacsamagh  család.  Békés  vármegyétől  1749-ben  nyert 
nemességéről  bizonyítványt  *),  most  azon  megyében  nem  létez. 

Czimere  először  vizirányosan  két  részre,  és  igya.felsŐ  félrész  füg- 
gőleges vonal  által  ismét  két  részre  oszlik.  Az  1.  osztály  kék  mezejé- 
ben vörös  turbános  levágott  törökfej  fekszik ,  fölötte  ezüst  félhold  ra- 


*)  Békés  várni .  jegyzökönyve. 


Kácsándy. 


11 


gyog  szarvaival  felfelé,  A  2-ik  ezüst  mezőben  vörös  mezii  könyöklő  kar 
kivont  kardot  tart.  Az  alsó  arany  mezőben  egy  felfordított  ^  betüalaku 
kék  szelemen  ,  és  azon  három  aranycsillag ,  a  szelemen  alatt  pedig  ki- 
nyílt piros  rózsa  látható.  A  paizsfölötti  sisak  koronáján  két  kiterjesz- 
tett fekete  sasszárny  között  a  leirt  vörös  mezű  kar  könyököl,  kivont 
karddal.  Foszladék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös  '). 

Kácsándy  család.  (Kohányi).  Birtokos  nemes  család  Zem- 
plin  vármegyében,  melynek  Kohány  helységéről  vette  előnevét.  E  szá- 
zad elején  Szirmay  által  ugyancsak  Zemplin  megye  egész  Pápina,  és 
Alsó  Jablonka  birtokosául ,  és  Magyar-Isép  és  Kozma  helységben  köz- 
birtokosul iratik  a). 

154  l-ben  élt  a  családból  KácsándyGyörgy,  kitől  e  század 
elejéig  a  családfa  következőleg  3)  sarjadzott  le : 

Kácsándy  György. 
1541 


Imre 
1583. 

János 

1618. 

(Veresner  Mária) 

Mihály 

Zemplin  v.  jegyzője 

s  követe  1631     1643 

(Zsegnyei  Marin) 


Zsigmond 
1654. 
(Rákóczy  Fruzsina) 


Anna 
(Szalay  István) 


István 

1670. 

(Szemere  Zsófia) 

i * « 

I.  László  1684 
(Boronkay  Mária) 


Zsigmond. 


Mihály.  II.  László 

f  1723. 

(Bárczay  Kata) 


Rebeka 

^Nernessányi 

Boldizsár) 


Z.súíia  -j- 

CBernáthfy 

László) 


József. 
1754. 


III.  László 

t 


Erzüe  Teréz.  Zsuzsa 

(Fáy  László)         sz   1764.       (gr.  Gyuiay 
f  1804.  Ferencz) 

Rhédey  Lajos) 


*)  Adami  Scut*  gentil.  *om.  V. 

2)  Szirmay  C.  Zemplin  not.  top.  p.  247.  248.  393  395. 

*j  Wagner  Tabelláé  Geneai.  tab.  LXI. 


x% 


Káesány.  —  Kacskovics. 


Mihály,  mint  a  táblázaton  látható,  163Í  —  1643-ig  Zemplm 
vármegye  jegyzője,  s  közben  1637-ben  országgyűlési  követe  volt  *). 

II.  László  több  megye  táblabírája,  és  a  tiszamelléki  helv.  su- 
perintendentia  föcuratora  volt.  Egyik  leánya  Teréz  szül.  1764-ki 
oct  4-én  Kohányon;  férjhez  ment  1786-ki  dec.  25én  kis-rhédei  Rhé- 
dey  Lajoshoz.  Meghalt  1804-ki  april  15-én  2). 

Zsuzsa,  kinek  egykor  Kazinczy  Ferencz  udvarolt,  —  gróf 
Gyulay  Ferencz  neje  lön. 

Kocsányi  család.  Lásd  S z  k  a  c s  á  n  y  i  cs. 

Itaclikoy  család.  (Máskép  Tompsa).  Kachkoy  máskép 
Tompsa  Sándor  1 7 1 2-ben  III.  Károly  király  által  nemesitetett  meg3). 

Czimere  a  paizs  ezüst  udvarában  egy  vörös  íjj  ,  és  abban  vizirá- 
nyosan  két  érczhegyü  vörös  nyil  látszik  ;  a  paizsfölötti  sisak  koronáján 
vörös  puzdra  és  abból  hat  nyílnak  a  tolla  nyúlik  ki.  Foszladék  jobbról 
arany-kék,  balról  ezüst -vörös. 

K.acskowics  család.  Trencsin  vármegyei  Bán  mvárostól 
ered,  jelenleg  kiterjedve  Nógrád,  Somogy,  Abauj  megyékbe. 

Czimerük  négyfelé  osztott  paizs ,  az  1-  és  4  ík  osztályban  hátulsó 
lábain  oroszlán  áll ,  nyaka  nyíllal  átlőve  ,  első,  lábaival  zászlót  tart;  a 
2- és  3-ik  osztályban  repülésre  készülő  madár  (tán  galamb?)  áll.  A 
paizsfölötti  sisak  koronájából  a  nyakán  nyíllal  átlőtt  oroszlán  emelke- 
dik ki,  zászlót  tartva.  A  sisakról  két  oldalon  foszladék  hullámzik  le. 

Egyik  ágazat  hézagos  leszármazása  következő : 

Kacskovics  N. 
Bán  in  vár  os  jegyzője 


Ferencz  f 

Nógrádban 

(Tamaskovics 

Borbála 

f  1841.) 


Mihály 
Somogyban 
ügy  véd 

ignácz  stb. 
főszbiró 
1843. 


József 
k  atona. 


Benjámin 
pap. 


Ágoston 
uradalmi  ügyész 
1841. 
(Szalay  Julianna) 


Gábor 

Ső j  ben 
(Hermán 

Máriai 

i 1 

N.  N. 


Karoly 

volt  megyei 

főügyész. 

(nős) 


Dienes 
cs.  k.  j.biró. 
(Sebestyén 

Róza) 


több  gy 


Lajos 

volt  JPest  városi 

főjegyző. 

(Sebestyén 

Petronella) 


i 


Gyula.    Gizella     stb. 


*)  Szirraay  C.  Zeinplin  not   Kist  167.  170  175- 328. 
2)  L.  Buday  Ézsaiás  fölötte  mondott  halotti  beszédet 
s)  Collect,  Herald.  Nro  684. 


Kaezn.  -  Kádárai.  53 

k  törzsnek  fiai  közül  —  mint  látjuk  -Ferenci  Nógrád  me- 
gyébe telepedett ,  hol  előbb  Muhoran  gazdatiszt,  utóbb  szerzett  birto- 
kán a  sőji  pusztán  lakott  Neje  Tamaskovits  Borbála  meghalt  1841 -ki 
mart.  3-án  kora  80.  évében.  Gyermekei :  1. Ágoston  táblabíró,  her- 
czeg  Esterházynak  és  a  veszprémi  püspökség  uradalmi  ügyésze  1841- 
ben.  Neje  Szalay  Julianna ,  kitől  valószínűleg  gyermekei  vannak.  — 
2.  Gábor  egykor  táblabíró,  lak.  a  sőji  pusztán.  S.  Károly  1836  — 
1839-ig  nógrádmegyei  főügyész,  1847—  1848-ban  börtön  fő-felügyelő, 
1849-ben  a  cs.  orosz  hadseregnél  biztos ;  a  forradalom  után  az  ideigl 
rendszernél  cs.  k.  törvényszéki  ülnök.  —  4.  Dienes  előbb  ügyvéd, 
1850.  után  C3,  kir.  járásbiró.  Gyermekei  vannak.  5.  Lajos  m.  akad. 
lev.  tag,  egykor  a  m.  gazdasági  és  a  kisded-ovó  intézetet  terjesztő 
egyesület  titkára,  és  Pest  megyének  volt  főjegyzője,  1848-ban  pedig  a 
nemzetgyűlésen  egyik  képviselője.  Jelenleg  sőji  birtokán.  Gyermekei 
vannak. 

Fereneznek  testvérei  közül  Mihály  mint  ügyvéd  Somogy  me- 
gyébe telepedett,  s  ott  birtokot  szerze.  Gyermekei  közül  1  g  n  á  c  z  1840- 
ben  ai-,  1843-ban  főszolgabíró  Somogy  megyében  a  kaposi  járásban. 

Kacskovícs  András  1846-ban  Abauj  vármegye  aljegyzője. 

Kac3kovics  K  á  r  o  1  y ,  (ki  szintén  nincs  a  családfán  ,  s  tán  más 
ágból  eredt)  1846-ban  a  7-ik  számú  huszárezredben  hadnagy. 

Kacza  család.  (Galambfalvi )  Erdélyi  család.  Galambfalvi 
Kacza  Ferencz  1540-ki  febr.  2-án  a  szászföldön  fekvő  Kaeza  (né- 
metül Katzendorf)  helységbeli  birtokait  eladja  a  kaczai  lakosoknak  *). 

f&aczér  család  (Laki )  Hajdan  Zala  vármegye  családai  kö- 
tött találjuk ;  laki  Kaczér  Endre  1505-ben  &  nevezett  megyének  a 
rákosi  országgyűlésre  követe  volt  *). 

Kaczky  család.  Hajdan  Pozsega  vármegye  családa,  közűlök 
Kaczky  Zsigmond  a  nevezett  megyének  az  1505-ki  rákosi  ország- 
gyűlésnek követe  3). 

Ifcada  család.  Közülök  Kada  István  1686-tól  Erdély  kath 
püspöke  '}. 

Kadácsl  család.  (H.:almási).  Erdély  családa.  Kadácsy  Dá- 
niel 1848-ban  tordamegyei  árvaszéki  ülnök ,  s  tizedbér  tárnoka  volt 
Leánya  Róza  (meghalt  1852-ben)  Berzenczei  László  neje  volt. 

J)  Kemény  Not.  Capit.  Albensis,  p.  208. 

2)  Jászay  P.  A  m.  nemzet  napjai  a  mohácsi  vész  után.  157.  1. 

8)  Jászay  id.  h.  158. 

*)  Éder  J.  Erdély  orsz  Ismertetése.  LXV.  lap. 


14  Kádár.  —  Kajaty. 

Kadar  család.  Szabolcs  vármegye  nemes  rendű  családa  Fé- 
nyes E.  Geographiája    szerint.   Hasonlóan  Zemplin  Tármegyében  is 

honos  1). 

Ugocsa  megyében  egyike  azon  nemes  családoknak,  melyek  1750- 
ben  Péterfalvára  uj  nádori  adományt  kaptak  2).  Közűlök  e  század  ele- 
jén Kádár  István  birtokos  Forgolányban,  Mihály  Batáron  8). 

Egy  Kádár  István  1680.  táján  várőrségi  hadnagy  volt,  róla 
búcsúztató  versek  maradtak  fen  —  a  ponyva-irodalomban.  *). 

Kádas  család.  Kádas  család  székel  Sáros  és  Zemplin  vár- 
megyében, ez  utóbbiban  birtokos  Bodrog- Keresztúrott  és  Micsákon  *). 

Kádas  máskép  Tóth  Mátyás,  és  fia  István  1653-ban 
III.  Ferdinándtól  nyertek  czimeres  levelet  6). 

Kajál  y  család  (Kihalt)  Ugy  látszik  ,  pozsonymegyei  Kajál 
helységből  származott,  és  már  okleveles  tanúság  szerint  a  XV.  század- 
ban birtokos  volt.  Kajaly  Péter  és  György  1488-ban  éltek,  midőn 
nekiek  borsai  Vizközi  Tamás  pozsonymegyei  örökös  birtokát  egész 
Hódi  helységet  50  arany  írtban  a  nyitrai  káptalan  előtt  zálogba  adta  7). 

A  XVI.  és  következő  században  Hont  és  Nógrád  vármegyében  vi- 
rágzott a  család. 

Ismert  családfájok  a  kihalásig  következőleg  sarjadzott  le : 

Kajaly  N. 


1 

Lukács 

1640. 
(Bajcsy  Margit) 

András 

1689. 
(Gerhard  Judité 

Ilona 
1652-1684. 
(Kúthy  János) 
• 
Zsuzsa. 

1684-1699. 
Nógrád  v.  jegyző 
(Fáy  BorbáU) 

i *-      — i 

Klára 
tl741 
(Ráday  Pálné) 

Ferenci 
1702. 

t 

i 
Zsuzsa 

(Mesko  János) 

*)  Szirmay  C.  Zemplin  not.  top.  113. 

*)  Szirmay  C.  Ugocsa.  125. 

3)  Ugyanott  129.  172. 

*)  Népdalok  és  mondák,  kiadta  a  Kisfaludy  társaság    I   k 

*)  Szirmay  C.  Zemplin.  not.  top.  p.  176. 345- 

•)  Ung  megye  levéltárában  van  az  eredeti  ar  malis. 

')  Gr.  Teleki  J.  Hunyadiak  kora  XII.  k.  411.  412. 


Kajaly.  1* 

Lukács  1640-ben  hontmegyei  Gyürki  helységben  hét  ház- 
helyre szerez  adomány  levelet ,  de  a  beiktatásnál  ellent  mond  Gyürky 
Gáspár  J).  Neje  Bajcsy  máskép  Fodor  Margit  volt. 

Ilona  1652-ben  Kuthy  Jánosnéj  él  1684-ben  is  mint  annak 
özvegye. 

András  birt  Hont  és  Nógrád  megyében  több  helyen  j  neveze- 
tcsen birta  egyidőben  egész  Borsos-Birinke ,  Horpács  helységet,  Szo- 
molya  és  Szelestény  pusztákat  Nógrád  megyében  ,  továbbá  Nagyfalu, 
Felső-Príbely ,  Gyürki ,  Priklek ,  Vásáros-Palojta ,  Ipoly-Keszi ,  Sirák 
helységben  birtok* részeket ,  melyekre  1666-ban  Horváth  András  és 
Armpruster  Mihály  nádori  adományt  eszközöltek  ,  mintha  Kajaly 
András  hűtlenségi  bélyegen  először  saját  leánygyermekét  anyja 
melléről  letépve,  megölte  volna ,  és  másodszor  a  pártütő  Balassa  Imré- 
vel tartana  2).  Mennyiben  voltak  ezen  hűtlenségi  vádak  —  főleg  az 
első  —  igazak ,  nem  tudjuk ,  de  mert  a  sz.  benedeki  convent  által  tör- 
tént beiktatásnál  Kajaly  András  ellentmondott ,  és  csakugyan  a  felké- 
rők soha  birtokba  nem  is  léptek ,  valószinű ,  hogy  e  vádakat  megbirá 
czáfolni.  Annyi  azonban  igaz  marad ,  hogy  azon  korban  a  más  birto- 
kaira áhitozók  igen  hamar  tudtak  hűtlenségi  vádakat  alap  nélkül  is 
koholni.  —  Élt  Kajaly  András  még  1699-ben  is,  midőn  Nagy-Csa- 
iomián  (Hont  v.)  iktattatott  be,  de  ellentmondás  történt.  Még  1685. 
máj  21.  Nógrád  várm  Bussán  Lipthay  Istvántól  egy  malmot  vett  zá- 


s)  Sz.  benedeki  Convent.  Protocol.  M.  p.  96.  és  Fasc  66.  Nro  9. 

T)  Érdekesnek  hiszem  itt  az  adomány  és  iktatási  levél  hiteles  párjából  a 
hűtlenségi  vád  leírását  közleni :  „Bona  .  . .  quae  alias  egregii  Andreáé  Kajaly 
fuisse,  sed  per  notam  infidelitatis  ejusdem  in  quam  idem  primum  quidem  postpo- 
sito  quam  divinarum,  quam  humanarum  legum  tiraore,  spretoque  paterno  af- 
fectu,  diabolico  uti  eredi  par  est,  iucensits  furore,  filiam  suam  de  sua  progenie 
natam,  crudeli  neci  tradisset  manugque  suas  impias  per  decussionem  filiae  suae 
ex  sinn  matris  sangvine  polluisse ;  sed  ex  eo  vei  maximé,  quod  idem  Andreas 
Kajaly,  negleeta  et  postposita  fidelitate.  qua  nimirum  praelibatae  suae  Majestati 
Sací  atissimae  tamquam  dominó  et  regi  suo  clementissimo  adstrietus  ftiisset,  post 
publicatas  etiam  undique  per  Regni  partes  Proscriptionalea,  proseripto,  et  legi- 
tima  juris  via  propter  enormia  sua  scelera,  condemnato,  Comiti  Emerico  Balassy 
continue  adhaerendo,  tactum  abest,  ut  resipuisset,  quin  imo  non  curata  et  vili- 
pensa  medio  tempore  ex  benigno  suae  Mattis  Sacr.  Mandato,  sub  poena  perpe- 
tuae  infidelitatis  notae  ,  praevia  eatenus  inhibitione  et  ad  praesens  eidem  adliae- 
reret,  adversusque  Mattem  Sacr.  arma  summere,  et  publico  tranquillo  statui  sese 
nianifeste  oppoaere  perSűberetur ,  incurrisse  dígnoscitur.  Ad  sacram  dictí  Regni 
Hungáriáé  Coronam  etc.u 


1*  Kajcsa.  -  Kajdácsy. 

logba  200  írtért.  Gyermekei  Pál,  Ferencz  (élt  1702.)  Zsuzsán- 
n  a  Meskó  Jánosné  voltak.  Ezek  közül 

P  á  1  előbb  gr.  Forgách  Ádám  nógrádi  főispán  titoknoka,  innen 
1684 — 1699-ig  Nógrád  megye  jeles  eszű  jegyzője  3),  1705-beá  bont- 
megyei alispán  a);  utóbb  Rákóczy  Ferencz  alatt  ennek  hive,skan- 
czellára.  Nejétől  Fáy  Borbálától  egyetlen  leánya  maradt,  ki  !7I5-ik 
év  táján  Ráday  Pál  neje  lön,  és  azzal  23  évig  élt.  Meghalt  1741-ben. 
Eltemettetett  Ludányban  január  22-én,  a  gyász  szertartások  pedig  fö- 
lötte Losonczon  febr.  26-án  tartattak  3).  Benne  a  Kajali  család  kihált. 
A  család  protestáns  vallású,  és  pedig  Pál  személyéről  itélve  *J, 
ágostai  evang.  volt. 

Czimere  a  paizs  kék  mezejében  korona,  melylyen  férfikar  könyö- 
köl, kivont  kardot  tartva,  fölötte  jobbról  ezüst  félhold,  balról  arany- 
csillag  ragyog.  A  paizsfölötti  sisak  koronáján  szintén  a  kardot  villog- 
tató kéz  látszik.  A  paizs  körül  szokásos  foszladék ;  mint  ezt  a  család 
több  tagja  pecsétén  láttam. 

K.e jesa  család.  ( Altorjai.)  Hazája  Erdély.  Közűlök  István 
szolgabíró  és  árvaszéki  ülnök  Kolos  megyében  1815-ben.  —  Imre 
ugyanott  előbb  adó-iró,  1848-ban  számvevő  biztos. 

KajdftCS  család.  Komárom  vármegye  nemes  c sala dai  közé 
soroztatik  Fényes  E.  Geographiájában. 

Kajdác*^  család.  Ily  nevű  csalid  székel  Baranya  és  Tolna 

megyékben. 

Baranya  megyében  Kajdácsy  Antal  cs.  kir.  tanácsos  és  első  al- 
ispán. Meghalt  181  l-ben  6).  Tízennégy  évig  mint  főbíró,  és  24  évig 
mint  első  és  másod  alispán  hivataloskodott.  Hatszor  volt  országgyűlési 
követ.  Birt  Hidason ,  Domaloson.  Gyermekei  közül  Antal  1839— 
1845.  ugyanott  főjegyző  volt. 

Kajdácsy  család  czimere  a  paizs  kék  udvarában  két  kiterjesztett 
fekete  sasszárny  között  csaimás  törökfej  ,  két  nyíllal  keresztbe  átütve. 


J)  Nógrádmegyei  jegyzőkönyvek,  és  több  okirat. 

*)  Lehoczky  Stemmatogr.  II.  p. 

3)  L.  Táglási  B.  János,  Paksi  K.  András,  Kármán  András,  és  veresmarti 
V.  Sámuel  által  mondott  halotti  beszédeket.  Nyom.  Kolosvárott  1747.  —  A  F. 
Magyarországi  Minerva  1827-ki  foly.  1226.  lapján  roszul  írja  Kazinczy,  hogy  a 
család  már  1699-ben  kihalt ;  ekkor  még  élt  Pál,  sőt  1707-ben  is. 

*)  Csécsi  Jánosnak  a  szécaényi  gyűlésről  vitt  Diariuma  szerint. 

*)  Juranics  Antal  által  fölötte  mondott  halotti  beszéd- 


Kajdy.  -  Kakas,  17 

Ugyan  ez  látható  a  paizsfölötti  sisak  koronáján  is.  Foszladék  jobbról 
arany-kék,  balról  ezüst-vörös  ,). 

1526-ban  Kaydachy  György  említtetik ,  ki  IL  Lajos  király  ál* 
tal  Erdélybe  a  szászokhoz  küldetett  2). 

Komárom  megyében  F  ü  s  helységben  bír  Kajdácsy  nevű  család  a), 

Kajdácsy  Fái  1715-ben  az  országgyűlési  rendszeres  választ- 
mány tagja  *). 

Kajdácsy  Ferencz  1775-ben  Tolna  vármegye  alispánja,  1792- 
ben  követe  5). 

*^a  jűf  család*  Nemes  család  Bereg  és  Szabolcs  vármegyében. 

Kajitclt  család.  Nemes  család  Nyitra  megyében,  honnan 
Kajuch  János  a  múlt  század  közepén  Esztergámba  szakadt,  és  1776* 
ban  Nyitra  vármegyétől  nemességéről  kivett  bizonyítványát  1777-ben 
Esztergám  megyében  is  kihirdetteté.  A  tőle  lejövő  ivadék  nemzék- 
rende  ez : 

János 

1766. 

Esztergomban 


Márton  György  Imre  István 

1777.  1777—1805.  1777.  1777-1805. 

•  t 


György  #?ózsef  Ignácz  Fereaca. 

182a  1828.  1828.  1828. 

1839. 

Jánosnak  fiai  Esztergámban  laktak,  és  1804-ben  BarsmegyétÖl 
nyertek  nemesi  bizonyítványt,  melyet  1805- ki  febr.  18-án  Esztergám 
megyében  tettek  közhírré. 

Györgynek  négy  fia  1828-ban  Pest  megyében  hírdetteté  ki  ne- 
mességét ,  közűlök  Ferencz  1 836-ban  Nyitra  megyétől ,  I g n á c z 
pedig  1834-ben  Hont,  1836-ban  Nyitra.  és  1839-ki  april  20-án  Nógrád 
megyétől  nyert  nemességéről  bizonyítványt  6). 

Kakas  család.  (Sajó-kazai  f).  Borsodmegyei  eredetű  régi 
kihalt  család.  A  XV.  század  elején  élt  kazai  Kakas  Gyula,  kinek  fiai 
György ,  Zsigmond  és  Detre  1444-ben  hatalmaskodást  követ- 


')  Burgstaller  Colleotio  Insignium  nob.  fam.  Hung. 
*)  Enget  Monumenta  Ungarica.  p.  194. 
•)  Fényes  Komárom  varin.  101.  lap. 
*)  1715-ki  58.  torv.  ez. 
*)  Lehoczky  Stemmat,  I.  p.  212a 

e)  Nógrád  v&rm.  jegysflkönyv  1830-ik  évi  548.  S2ára  alatt. 

2 


58  Kakas.  -  Kákonyi. 

tek  el  Jethewi  Mihály  jobbágyán  *)•  1454-ben  bánfalvi  Barius  család- 
nak Bánfai  vára  stb.  V.  Lászlótól  nyert  adomány  le  vele  folytán  történt 
igtatási  jelentésben  is  emlitetnek  kazai  Kakas  Gyula  fiai  György 
és  Detre  *). 

Nevezett  G y ti  1  a  testvérével  Loránddal  fiai  voltak  L á s z- 
1  ó  n  ak,  és  1414-ben  Zsigmond  királyt  elkisérték  a  kosztniczi  zsinatra  3). 

Nevezett  László  nak,  kinek  előneve  Kazai  helyett  több  helyen 
roazúl  K  é  z  a  i  iratik  *),  I.  Lajos  király,  és  Mária  királyasszony  1383-ban 
oklevélben  köték  le\  hogy  Imre  nógrádmegyei  főispán  magva9zakadta 
esetére  ennek  birtokát  Sólyom  nevű  helységet  neki  adomány ozandják. 

Lehoczky  szerint  e  család  a  Rátold  nemből  eredt. 

1424.  kazai  Kakas  Miklós  szatmármegyei  Tyúkod  helységben 
részbirtokot  nyert  5). 

iCdkas  család.  (Delnei  f ).  Egyike  azon  kihalt  családaink- 
nak,  melyek  1418-ban  hassaghi  Farkas  János  fiával  Mártonnal  mint 
vérrokonok  Zsigmond  királytól  czimert  nyertek,  névszerint  a  Mocho- 
1  a  i ,  Usz falvi,  Komlossiés  delnei  Kakas  családok.  Ezek  közt 
emlittetik  delnei  Kakas  János  €). 

Mikor  halt  ki  e  család,  nem  tudjuk,  valamint  azt  sem,  volt  e  ezzel 
vérséges  összeköttetésben  azon  Pozsony  vidéki  Kakas  család ,  mely- 
ről már  1481-ben  jő  elé  emlékezet,  s  melyből  1644-ben  Kakas  János 
fornószeghi  birtokos  részbirtokát  Sáry  Ferencznek  zálogitá  el.  1663- 
ban  özvegyének  Csepcsányi  Annának,  és  előbbi  nejétől  született  fiának 
Kakas  Istvánnak  követelésük  volt  rokonuk  Precsinszky  Miklós  ellen. 
Nevezett  Istvánnak  nejétől  Kanka  Katalintól  gyermekei :  Zsófia 
Divéki  Imrené;  Anna  előbb  Szvetenei  Jánosné ,  utóbb  Csernák  Já- 
nosné ;  E  v  a  Boresányi  Mártonné ;  Zsuzsa  Janik  Györgyné.  És  ezek- 
ben ez  ágazat  elenyészett. 

Kakas  nevű  család  Zemplin  vármegye  kihalt,  valamint  élő  ar- 
raalista  családai  között  is  említetik  7). 

Kákonyi  család.  (Vitkai  f ).  Szatmár  vármegyei  kihalt  ne- 
mes család.   A  család  fölemeiője  Kákonyi  Péter,  ki  1550-ben  Vit- 


%)  Eredeti  okíevéí,  közölve  Kazinczy  Gábor  által. 

2)  Ugyanaz,  onnan. 

a)  Lehoczky  Stemraat.  Ií.  205.  Budai  Hiat.  Lex.  II  374. 

*)  Lehoczky  Stemmat.  II.  205. 

5)  Szirmay  Szatmár  várm.  II.  127. !. 

•)  Wagner  Dipl.  Sáros.  574. 

')  Szirmay  C  Zempiin.  not.  top.  86.  173. 


Kákonyi.  19 

kin, Kápolnán,  Ki  s-K  ó  1  c  fl  o  n  részbirtokot  nyert  királyi  ado- 
mányban 0>  és  1554-ben  nejével  Sárközy  Borbálával  együtt  Vitkának 
egy  harmad  részét  is  megszerzé  Perényi  Mibálytól  *).  A  család  azóta 
Vitkáról  irá  előnevét. 

Péternek  fia  lehetett  azon  Kákonyi  János,  ki  1588-ban  török- 
fogságba esett  3). 

A  XVII.  század  elején  élt  vitkai  Kákonyi  István,  ki  Erdély- 
ben Bátbori  és  Bethlen  Gábor  alatt  tanács  úr  volt  4);  e3  1610-ben 
szatmármegyei  Ombódon  s),  1612-ben  Fejér-Gyarmaton  részbirtokot 
kapott  adományban  *). 

1622-ben  Kákonyi  Erszébet  nyert  vitkai  birtokára  adományt  7); 
s  benne  —  ngy  látszik  —  a  család  kihalt. 

Kákonyi  család.  (Kákonyi  és  tsippi,  báró.)  Alapítójuk  Ká- 
konyi István,  ki  1609-ben  II.  Mátyás  királytól  nyerte  czimeres  le- 
veiét,  pozsonymegyei  Tsipp  (vagy  tán  Csipp  ?)  és  Kákony  elŐnevezet- 
tel.  Tőle  a  család  következőleg  8)  származott  le ; 

István 

1609. 

(Orczy  Mária) 

r 


-A— 


János 

(Marsenay  Kata) 
t"  ■  A--  "  ,"  t 

I.  F  erén  ez 

udvari  tanácsos  1759 

(Szögyény  Kata) 

i *- . 

Károly 

(Gulik  Anna) 

i A i 

II.  FerenczXav. 

cs.  k.  alezredes 
sz.  1771.  f  1829. 

(Mihalovits  Antónia) 

..,  ..  />  ■      ,..,■,—— 


István  József-Ignácz  Krisztin  a- Fán  y 

sz.  1820.  nov.  2L  sz.  1822.  aug.  25.  sz.  1825.  jnl.  20. 


')  Szirmay,  Szatmár  várm.  II.  96.  98. 189. 
*)  Ugyanott  II.  97. 
»)  Istvánffy  Hist  1685-ki  kiad.  p  378. 

•)  Engel  Monumenfa  üng.  313.  336.  371.  38L  382.— Tudománytár  1840-ki 
foty.  VII.  köt  215  lap. 

*)  Szirmay  Szatmár  várra.  II.  194. 
•)  Ugyanott  II.  233. 
')  Ugyanott  II.  97. 

*)  Geneal.  Taschenbuck  der  freyh.  Hftuser.  1848. 195.  és  1855.  290 

2* 


$0  KákoayL— Kalas&enovíeh. 

A  családfán  látható  II.  Ferenc z  Xav.  cs.  kir.  alezredes  szül* 
i77i-ki  dec.  3-án.  1826~ki  jul.  19  én  az  ausztriai  tartományokbéli  bá- 
róságra emeltetett  Meghalt  1829-ki  mart.  17-én.  Nejétél  oraviczai  és 
göresönyi  Mihalovioh  Antónia  Erzsébettől,  kivel  1 81 9  ki  nov.  19-én 
keit  egybe,  a  táblázaton  látható  három  gyermeke  maradt ,  kik  1847-ki 
aug.  4-én  magyar  báróságra  emeltettek. 

Ezek  közül  József  í 845-ben  Baranya  vármegye  tiszteletbeli 
aljegyzője  lett. 

Czímerük  négy  részre  osztott  paizs ,  az  1-  és  4-ik  osztály  vörös 
udvarában  egy  koronából  kinövő  oroszlán  ,  első  lábaival  kalászt  tartva. 
A  2-ik  osztály  kék  udvarában  egy  fehér  Íarka3  ugró  helyzetben :  a  4-ik 
osztály  kék  udvarában  halász- sajka  látszik.  A  paizs  fölött  bárói  korona 
és  a  fölött  koronás  sisak  ,  mely  bői  egy  pánczélo3  ,  sisakos  vitéz  nyúlik 
ki,  sisakján  vörös  tollakkal;  jobbjában  kivont  karddal ,  balját  csípőire 
helyezve,  Foszladék  jobbról  ezüst* vörös,  balról  ezüst-kék. 

&4konyÍ  eaaiád.  (Vérségi.)  Térségi  Kákonyi  Mátyás 
176Ö-ban  a  m.  udv.  kanczellanán  jegyző  volt. 

Kákucsi  Cftalád.  (Felső-kápolnai.)  Erdély  nemes  családa. 
Közűlök  í 796-ban  éltek  Kakucsi  Sándor  KüküilŐ  vármegye  alis- 
pánja, utóbb  (1815)  törvényszéki  ülnök,  és  küküllŐi  ref.  egyházmegyé- 
ben insp.  curator,  F  e  r  e  n  c  z  Doboka  vármegyei  adórovó  biztos,  utóbb 
kir.  helyettes  pénztárnok  ugyanott  1815-ben. 

János  1796-ban  kir.  táblai  iktató,  1815-ben  már  k.  táblai  ülnök. 

Pál  1815-ben  KüküilŐ  várm.  alszolgabirája  a  kundi  járásban. 
Fia  Ádám. 

Péter  alszolgabiró  181 5-ben  Hunyad  vármegyében. 

Elek  1848-ban  Hunyad  várm.  alispán,  azon  megyének  több  or- 
szággyűlésen ellenzéki  követe. 

Farkas  1837  ben  Doboka  vármegyében  törvényszéki  ülnök. 

Ezen  kívül  több  tagot  is  számlál  a  család  j  ilyenek  J  ó  z  s  e  f,  G  á- 
bor,ésSámuel  nak  özvegye. 

KLalamenovieh  család.  Kalamenovich  György  és  Já- 
nos 1720-ban  III.  Károly  király  által  emeltetett  nemességre  *)• 

Czimerük  a  paizs  kék  udvarában  zöld  téren  hátulsó  lábain  álló 
oroszlán,  kettős  farkkal ;  első  jobb  lábában  két  vörös  tollú  nyilat  tartva. 
A  paizsfölötti  sisak  koronájából  pánczélos,  és  sisakos  vitéz  nyúlik  ki  j 


*)  Coliect  Herald  Nro  428. 


KaMsu  -  Káidy.  M 

sisakjának  taréjai  vörös  tollak  díszítik ;  jobbjában  kivont  kardot  vil- 
logtat. Foszl&dék  jobbról  ezüst-vörös,  balról  arany-kék. 

54  a  E  ás  család.  Gömör  vármegye  nesnes  családa,  melyből  K  a- 
1  á  s  A  n  d  r  á  s  bir  és  lakik  Bikkszögön  í). 

Köl&í&y  családi,  Alapitá  Kalatay  F  erén  ez  Xav.?  fia  K& 
latay  Tamás  es.  k,  sóhivatalnoknak  a  Szepességin  Oh  falun,  hol 
Fe  r  e  n  c  z  1722-ben  oofc.  í-én  született.  Fölnevettetvén  jezsuita  lön, 
utóbb  tábori  pap,  í  780-ban  már  mint  gallicziai  fő  tábori  lelkész,  II.  Jó 
zsef  császárral  mint  gyóntató  Pétervárára  Katalin  császárné  látoga- 
tásán járt.  1787-ben  várad!  püspök  iön.  Utóbb  1794-ben  maga  és  ro- 
konai Kalatay  A  n  t  a  1  és  Jó  z  s  e  f  részére  í.  Ferencz  királytól  czinae- 
res  nemesítő  levelet  nyert  *).  Meghalt  1795-ki  mart.  27-én. 

Czimerük  négyfelé  osztott  paizs,  egy  közép  kisebb  paizszsa!, 
melynek  vörös  mezejében  fehér  infula  .  és  azon  keresztül  húzva  pász- 
torbot látható.  Az  1-  és  2-ik  osztály  kék  udvarában  egy  zöldfa  alatt 
fehér  egyszarvú,  fut.  A  2-ik  és  3-ík  osztály  arany  udvarában  daru  álh 
fölemelt  egyik  lábával  kövecset  tartva.  A  patzsfölötfi  sisak  koronája- 
ból  arany  grií  emelkedik  ki ,  első  jobb  lábával  kivont  kardot  tartva. 
Foszladék  jobbról  ezüst- kék,  balról  arany- vörös  3). 

i&aSeső  család.  Lásd  Kancsó. 

Káldy  család.  (Alsó*  és  felső-káldi.)  Vasvármegyei  eredetű 
birtokos  Ősrégi  nemes  család ,  kiterjedve  lakás ,  vagy  birtokra  nézve 
Sopron,  Veszprém,  Zala,  Fest  és  Nógrád  megyére  is. 

Eredetét  a  család  a  Herén y   nemzetségből  (genus)    veszi.    Is 
mert  törzse  Ká)áy  Paris,  Bana  ispánnak  fia  (Paris  de  K&ld,  flliua 
comitis  Bana  de  genere  Herény). 

Ettől  a  család  leszármazása  következő :  *} 


s)  Bartitoloniaeides  C.  Gömör  p.  145.  és  Fényes  Gsogr.  BzÓilr  I.  Í23L 

*)  B.  Yay  László  Német  kivaég  755.  763.  880.~£íoU«*fc.  Henrid,  psg,  132. 

•)  Ad&mi  Sööia  Geafcil.  toro.  V. 

%;  A  vasvári  káptalanban  lévó,  ésa  farkas  erdeje*  iráni  Drasko- 
viesné  folperessége  alatt  több  szomszédok  ellen  folyt  perben  is  felmutatott-  ge- 
nealógia szerint 


22 


Káldy. 


I.   tábla. 


Káldy  Paris 


I.  Imre. 


Egyed. 


Miklós.      Ifj.  Imre      András. 


Imre 


I.  János 
(dictus  Tőke) 


ífj.  Paris. 

(Sitkey 

Ilona) 


Benedek.  Demeter.     László.    János.  Margit.    I.  István.  Ilona.    Sko-    I.  Ambrus 


t 


Kata 
(Sibrik 
Osváld) 


lahtika.     (Fodor 
Kata) 


11.  Ambrus. 
(Szentiványi 
Bora) 


Gergely. 

(Botka 

Kata) 

t 


III.  György 

(Kartonfalvy 

Priska) 


II.  István 
(Zichy 
Kata) 


*  ruzsiua 

(Hetyey 

Tamás) 


Miklós 


II.  György 
kapit. 


Gáspár- 


Ili.  János 

(Köcsky 

Orsolya) 


György.  Ferencz.  Zsigmond.  Miklós.  Péter. 


Iil.  Ambrus         Krisztina 

1      (Dugovics 

György) 


Krisztina 

(Farkas 

János) 


Bora.  Kata 

(1.  Jakab  Pál, 
2.  Palásthy  Pál) 


Bertalan.     János.     I.  György         Neythe 
f  f  (Szép  (Ecöini 

Erzse)        (Getyi  Miklós) 


i 


Albert. 

IV.  János. 

i     "   ■  ■       ■■■        i 
Folyt.  II.  táblán. 

Pál.            Kristóf.        IV.  Imre 

r*   "^       i 
Miklós 

Klára.     Bora. 

Kaldy. 


23 


II.   tábla. 


Albert,  ki  a*  h  táblán 
(Plakay  Kata) 


IV.  Ambrus 
(üjváry  Margit) 


Tamás  G*  "gely.         Bertalan.           György 

(Adviga)  (Nádasdy 

r— A 1  Agatha) 

János  ( — * _^_ 

(Poláuyi  Jusztina         Anna. 

Orsolya)  (Boldy  László) 


111.  István 

(Jáiiosfai 

(Erdős  Bora) 

■*»--  — 

Gergely 
(Dömölky 
i  Eva) 


István  Fereacz         Anna. 

(Oeső  Eva)     (Vittnyedy 


V.  János 


Sandrin.     Dávid. 

t 


László.        Gáspár. 


Erzse 
(Tompa 
István) 


Krisztina 
(1.  Farkas 

János, 
2.  Mátyás 

György, 


Pál  Zsigmond 

(Döbrössy        (Hegyi 
Judit)  Erzse) 

János 


VI.  János.  Eva  Miklós        Gergely 

(1.  Sándor      (1. Qöbröntei     (György 


Mihály 
(ünger 
Judit) 


Lajos 
(Antal 
Judit) 

t 


Erzse. 

2.  Jánossá 

Judit) 

1  tői :  Zsuzsa 

(Armpruszter 

Mihály) 


Ádám 

2.  Zente 

János) 


Mária) 

^Pál"1 

(1.  Ziros 

Anna 

2.  Dubraviczky 

Anna) 


1-től  Pál.     2-tól  István. 


Pál.      Samu.      János.      Kata.      Judit       Zsuzsa. 


Krisztina 

(Könczel. 

István). 


Zsigmond.  Sándor. 


A  legérezhetőbb  hiány  a  családfán  az ,  hogy  rajta  limesének  fel- 
téve az  évszámok ,  melyeket  felrakni  minden  igyekezetem  mellett  is 
biztosan  nem  merhettem ;  és  igy  közvetlenül  a  családfához  már  ke- 
vés fel  világosi  tó  adat  közölhető. 

A  törzs  Parisnak  egyik  fia  Egyed  ága  hamar  kihal ,  mert  bár 
két  fia  volt,  és  ezek  közül  ifj.  Paris  Sitkey  Istvánnak  Ilona  nevű 
leányát  bírta  nőül ,  mégis  gyermekeiről  a  leszármazási  fa  mit  sem  tud. 

Idősb  Paris  nak  másik  fiaimre  fentartá  a  családot,  időrűl  időre 
mindinkább  terjedő  ágazatokban ;  mert  fia  ifj.  Imre  már  épen  számos 


%k  Káídty. 

gyermek  atyjává  lön,  kik  közül  azonban  tartós  ágazatot  csak  Demeter 
alapított ;  mert  I.  Ambrus  ága  hamar  kihalt,  I.  Istvánnak  csak 
leánya  Kata  maradt,  ki  szarvaskendi  Sihrik  Osvald  neje  volt. 

Demeternek  fia  I.  György  Szép  Lászlónak  leányát  Erzsébetet 
vette  nőül ,  és  ettől  született  Albert,  és  János,  kik  közül  az  előbbi 
a  legtovább  élő  ágazatott  alapitá,  mint  a  II.  táblázaton  láthatjuk. 

Nevezett  Albert  neje  Plakay  Kata  volt,  ki  utóbb  Eszéki  Pál 
deákhoz  (litterator)  ment  nőül.  Egyik  íla  IV".  Ambrus  Ujváry  Bene- 
deknek Margit  leányát  vette  nőül,  és  négy  gyermeket  nemze ,  kik 
azonban  harmad  izén  a  család  nevét  sirba  vivéL  Ezen  gyermekek  kö- 
zül Györgynek  neje  Nádasdy  Lászlónak  leánya  Agatha  volt,  ki  utóbb 
Megyeri  Tamás  felesége  lön, 

III.  István  ágazata  itt  letérjed  egész  a  múlt  század  végéig,  és 
igy  — >-  ugy  látszik  -—  erről  csak  a  három  utóbbi  nemzedék  hiányzik. 
Unokája  V.  János,  hat  gyermeknek  volt  atyja.  Ezek  közűi  á)  P  á  1 
Döbrössy  András  leányát  Juditot  birá  nőül.  Ezen  Juditnak  anyja 
Nagy  Erzse  volt ,  leánya  kis-völcsi  Nagy  Farkasnak  győrfalvai  Balog 
Judittói,  Balog  István  leányától.  Pál  fiainak  u.  m.  Mihály  nak  neje 
Judit,  leánya  volt  a  Kőszegen  lakó  Unger  Mihálynak.  Lajosnak  fele- 
sége pedig  Antal  Jánosnak  leánya  Judit  volt. 

^Zsigmond  hitvese  Hegyi  Andrásnak  leánya  Erzsébet,  utóbb 
Armpruszter  Ferenezné  volt.  Piok  János. 

c)  VI.  Jánosnak  első  neje  Sándor  István  leánya  Erzse,  a 
2 -ik  Jánossá  István  leánya  Judit.  A  2-diktól  leánya  Zsuzsa  Arm- 
pruszter Mihályné. 

á)  Éva  neje  előbb  Döbrentei  Ádámnak,  utóbb  Zente  Jánosnak. 
Utódai  a  Potyondi  család  stb. 

e)  Miklós  nak  neje  György  Mária,  előbb  Hajas  János  Özvegye, 
harmadszor  Lőke  Péter  neje.  Fia  Pál  volt,  mint  a  tábla  mutatja. 

f)  György  nek  gyermekeit  a  táblázaton  láthatjuk : 

A  közlött  táblázaton  annyira  hiányozván  az  időkor,  nem  határoz- 
hatjuk meg  a  hivatalt  viselt,  vagy  egyébképen  kitűnt  családtagoknak 
a  táblázaton  állókkal  való  azonságát  sem;  és  csak  némelyeket  jelölhe- 
tünk meg  gyanithatólag,  míg  másrészről  több  ismert  családtagot  pe- 
dig a  családfán  épen  nem  lelhetőknek  találok,  mint  azt  a  következők- 
ben elésorolandom. 

Káldy  Ambrus,  ki  1608-  1822-ben  Vas  vármegyének  szolga- 


Káldy.  *5 

bírája  volt  *),  valószínűleg  egy  a  II.  táblázaton  látható  IV.  Ambrussal. 
1630-ban  alispán  és  követ  volt  a). 

Káldy  Imre  1630-ban  volt  Vasmegye  szolgabirája  3),  ugy  lát- 
szik az,  ki  a  I.  táblán  IV.  Imre  nek  iratik. 

Káldy  Peren  ez,- ki  1635-  és  1647-ben  országgyűlési  követ 
volt,  és  többféle  választmányi  tagúi  is  kineveztetett  *),  Vasmegyének 
adószedője  is  volt,  és  1646.  tájban  Pozsonyban  egy  Fereuez  (tán 
ez?)  vice  Capitaneus  in  partibus  Regni  ultra- Danii bianis  s). 

Hasonlóan  felső-káldi  Káldy  Péter,  ki  1649  —  1662-ben  mint 
országgyűlési  követ,  és  több  országos  választmány  tagja  említtetik  tör- 
vénykönyvünkben 6),  és  1646-  1662-ben  7)  Vasmegye  első  alispánja 
volt:  szintén  a  táblázaton  állók  közül  ki  nem  jelelhető. 

Nincs  a  családfán  azon  Káldy  György  sem ,  kitől  1402-ben  a 
Bánffyak  Pápa  vára  védelmére  a  csehek  ellen  segélyt  kértek  8).  E 
György  Káldy  Miklósnak  fia  volt ,  és  1404-ben  a  vasvári  káptalan 
előtt  Sitkey  Mátyástól  Gyűrűs  helységbeli  részbirtokát  veszi  50  fo- 
rintért °).  Ez  oklevélben  György  magister nek  neveztetik. 

A  családnak,  —  mely  valamint  régebben  —  ugy  jelenleg  is  pro- 
testáns vallású ,  néhány  tagja  kath.  papi  pályán  tűnt.  Ilyen  Káldy 
György,  kinek  atyja  szintén  György  Pozsonyban  tartózkodott 
II.  Ferdinánd  kiráiy  korában,  ki  neki  1625*ben  évenkint  száz  magyar- 
forint  segedelmet  rendelt ,  és  azt  1629-ben  még  50  forinttal  toldotta 
meg  ,0).  Fia  az  emiitett  György  1570.  táján  N.-Szombatban  szüle- 
tett, és  a  jezsuiták  közé  lépvén  ,  mint  a  ,B  i  b  1  i  á  n  a  k4  magyarra  for- 
dítója teve  nevét  emlékezetessé.  Meghalt  1634-ki  oct.  30-án  kora  64. 
évében  1I) 


*)  1608-ki  15.  k.  u.  ~  1613 :  8.  -  1618 1  49.  —  1622 :  36.  torv,  ez. 

*)  Lehoczky  Stemrnat.  I.  191. 

•)  1630-ki  3.  törv.  ez. 

*)  1635 :  57. 60.  63.  72.  -  1638  :  37.  —  1647  :  71.  91.  törv.  ez.  —  Lenoczky 
Stemrnat.  1. 191. 

5)  Tudománytár  1335.  III.  köt.  297.  lap. 

■)  1649 :  60.  1662 :  26.  37. 39.  törv.  ez. 

*)  Lehoczky  Stemrnat.  I.  191. 

8)  Fejér  Cod.  Dipl.  tom.  X.  vol.  IV,  p.  157. 

•)  Regiatram  Literalium  Instrumentorum  Sitkey- Nagyianonim  p-  85.  — 
Ráta  Károly  közléséből. 

*°)  Tudománytár  1835.  Ifi.  k.  297. 

M)  Ugyanott. 


«6 


Káilay. 


Káldy  M[á  r  t  o  n  is  volt  jezsuita,  és  egyházi  beszédeket  hagyott 
kéziratban  maga  után  *). 

Káldy  Mihály  1629  ben  soproni  plébános  *).  1638-ban  papóczi 
sz.- lélek i  prior,  és  győri  nagyprépost  volt  3). 

Káldy  Zsuzsanna  1629-ben  már  mint  Cziráky  Mózses  kir. 
személy nök  özvegye  élt  *). 

181  l-ben  említetnek  a  családból  János  táblabíró ;  Katalin 
Gyömörey  özvegye,  Zsuzsa  Vidos  Sándor  özvegye,  és  Judit  Enes- 
sey  György  neje. 

Káldy  János  (tán  a  íoljebbi)  Sopron  vármegye  alispánja,  a  du- 
nántúli ágost.  evang  superintendentia  fŐinspectora,  meghalt  N.-Grcres- 
den  1826-ki  mart.  30-án/ kora  62.  évében. 

Nógrád  megyébe  telepedett  Káldy  István,  neje  bibithi  Horváth 
Anna,  és  utánna  M  a  g  d  o  1- 
n  a.  Legéndi  birtokát  jelenleg 
fia  birja. 

A  család  czimere  a  paizs 
kék  udvarában  koronás  szirén. 

Káilay  család  (  N.- 

kállói.)  Egyike  legrégiebb  ős- 
nemes  családainknak ,  mely 
Szabolcs  vármegyében  a  csa- 
lád nevét,  és  előnevét  adó 
Nagy-Kálló  mezővárost  min- 
den okmányaink  emlékezetén 
túl,  valószínűleg  a  haza  első 
foglalása  óta  birja. 

Eredetét  a  százoyolcz  ős 
nemzetségek  egyikéből,  a'B  o- 
1  o  k  -  S  i  m  i  á  n  nemből  (ge- 
nus) veszi,  mint  ezt  a  család 
levéltárában  eredeti  XIII.  szá- 
zadbeli oklevelek  tanúsítják. 

0  Tudománytár  1835.  111.  k.  297. 

*)  Ugyanott* 

8)  Ugyanott 

')  Péterii  Conoilia  II. 

*)  Tudománytár  1835.  III.  k.  297. 


Kállay. 


%1 


Oklevelileg  ismert  törzse  U  b  u  1  de  genere  Bolok-Simian  (Balog- 
Semjén)  volt ,  ki  II.  András  király  korában  élt.  Ettől  a  család  hiteles 
adatok  nyomán  következőleg  sarjadzott  le  : 

I.  tábla. 

Ubul 

de  genere 

Bolog-Simian 


I.  Gergely 
1250. 


I.  János 

dictus 

Byri 


Erzse 
(Balkáni 
Lőrinoz) 


I.  Mihály 

Comes 

125?. 

i * • 

Folyt.  II.  lábián. 


Egyed 

Comes  de 

Zabolch 


I.  Tamás 
mester 
1371. 

..         .A- 


Fábián. 

t 


Simon. 
1325. 


II.  Láf zló 
t 


Anna 

(Szkarosi 
Huntnő) 


Klára 
(Gzudar 
Domokos) 


Iván  mester 
1325.  1342. 


III.  Péter, 
t 


II.  Egyed 

i      *""    i 
N. 

(Gaohályné) 


I.  Imre. 
1345. 


Skolastíka      Erzse 
(pincsi      (Ibrányi 
Jwhos     Gergely) 
István) 


I.  László, 
t 


Demeter. 
1345 


1   András. 


Szaniszló. 
1365. 

IV.  János 
1427. 


111.  János. 
1365. 


V.  János. 
1465. 


V.  István 

t 


II.  András  Péter 

1490-1502.  fi569. 

(Sz.-Giróthi  Orsolya) 


IX.  János 

1550. 

szörényi  bán. 

Vitéi  Kállay. 

(Várday  Judit) 


Klára 
(Orossy  András) 


X.  János 

1586. 

(Segnyey 

Judit) 


Klára 
(Chapy  Farkas) 


Bálás 

t 


György 
1590. 

t 


» 


Kállay. 


II.    t  á  b  1  &. 


I.  Mihály,  ki  ai  1.  táblán. 

Comes 
1252-  1292. 


II.  Mihály 
1325. 


Miklós. 


Kata 


I.  István 

magister  de 

Nagy-Sernjén 

1325. 


I.  László 
1325. 


II.  Péter.  1 
f 

Klára 
(Butkay  János 


Miklós.   II.  übul. 
deák  1388. 

f 


UI.Mikálv. 
í345. 


III.  László 
1429. 


II.  István  most. 

de  N.-Seoijén 

1346. 


r~ 


Dora. 


Kata 
Nagy  tar- 
kányi 
Miklós. 


ül.  István 
1370. 

i — c ' 

Zsigmond 
1427. 


II.  János 

díeíus  Lengvén 

1344. 

Leukeus 
dictns  Lengyen 
de  Kalló 


I    Péter 
pap. 


il.  Miklós 
1394.  1434. 


IV.  István 

1419. 
(Báthori  Anna) 


Anna 

1394. 
kitől  a 
Zólyomi 
család. 


IV.  Lasaló. 
1419. 


VI.  István. 
1427. 


VI. János 
Szabolcs  v. 

főispán 

1446. f  1478. 

(1.  Julianna. 

2.  Veronka. 

3.  Kata) 


Lórifccz 

1463. 

t 


Kíára 
(CsaLoly  László) 


l.Pái 

komor- 

nok  1455. 

1468. 


II.  Pál       László,     VIÍ.  János 
1478.        1455.      Szabolcs  v. 
1483.         f        követe  1447. 
f  1482. 

(Parlagi  Ilona) 

VIII  János^ 
1502.  1548. 


II.  Tamás.      Erzse      Margit    ZsóSa 
1471.        (Keserű      (Dobi     1483. 
István)      László 


III.  Pá!. 
1549 


II.  Lórincz 

1574. 


Anna 

1617.  1629. 

(Báncsy 

János) 


Bora 
1617.  29. 
(Bárczy 

Fer.) 


1.  Forenez. 
1549. 
(Báthori 
Anna) 

Ul.  idbt. 


Farkas 
1549. 


Folyt 


Kállay. 


29 


III  tábla. 

I.  Ferencz,  ki  a  II.  táblán. 
1549. 
(Báthori  Anna) 


UI.  Miklós 
1617.  1636. 
t 


XI.  János. 
1629. 


II.  Farkas. 
1629. 

t 


Kata 

(Vay 

András) 


IV.  Pa! 
1657.1663. 
(Pataky  Anna) 


VII   Jstván 
első  nejé- 
től 


II  Ferencz 
(1.  Los.  Bánffy 

Anna, 
2.  Bornemisza 
Kata) 


János 
1651.  1663. 


Eva 

1651. 

(Erős 

Gábor) 


II.  György     Bora    2-tól 
1617.  1657.  (Borbély 
(Cscmaközy    Istv.) 
Zsuzsa) 


Iíl.  Ferencz    Klára    Zsuzsa 
1629.  1663.    (Kemény 

(b.  Pe-     János 

rényi    1631-tol) 

Zsigm.) 


111.  Miklós 
1651. 1670. 
(Sztánkay  Eva) 

restaurátor 

■      ■  ii  «^'  i 


Judit. 
1651. 


I II.  György. 


XII.  János 
1690.  1701. 
(1.  Gál  Magdolna, 
2.  Perényi  Bora) 
Orosi  ágasat 

t *- > 

Folyt.  Vili  iábl 


VIII    István 
t 


IV.  Ferencz. 

1690. 
Napkori  ág 


V.  Ferencz 
(Becsky  N.) 


IV.  György 
(Horváth  N.) 

Fotyt.  VI.  táblán. 


IX.  István- 
Folyt.  VII.  tábl. 


fi 


Ferencz 
(Krucsay  N.) 

¥olyi.  lV.táb. 


Sándor  János 

Szabolcs  v.      Szabói  ej  v. 

szbiró  szbiró 

kir.  udvara.  (1.  Niczky  N. 
b.  Reviczky^,    b.  Bemer  N.) 
N.) 


András  Julianna     Franciska 

(Okolicsáuyi  (Elek  N.)  (lbrányiné) 
•      N.) 


Folyt.  V.  táblán. 


Miklós 

(Kállay 

Petronella) 


Julianna 
(Kállay 
Mihály) 


Edvard.    Barnabás.        Hermina 

(Rósa  István) 


János. 


Rudolf 
(Csuha 
Amália) 


Bertalan 

(Tolnai 

Leopoldina) 

A , 

Ottó 
(Kállay  Vilma) 


Charítas 
(Járminé) 


Anna 
(Apagyiné) 


Petronella 

(Kállay 

Miklós) 


Adolf  Emil 

1859.  1859. 

(Péchy  Erwe) 


Etelka 
vZábráczky 
Ottó) 


Paulina. 


Kállay. 


IV.  t  á  b  1  a. 

VI.  Ferencz  ,  ki  a  III  táblán. 
(Krucsay  N.) 


Mihály        Menyhért        Gáspár        Boldizsár  Amália  Borbála 

(EördÖgh     Szabolcs  v.      (Kállay        (Kállay      (Szentmáriai)  (1.  Kovácsné 
Teréz)        alisp.  1848.    Ludovica)      Teréz)  2.  Vidovicsné) 

Zsuzsi 

(Jármy 

Elek) 


Ferencz 

(Vidovich 

Mária) 

i 1 

Dienes 

1869. 

(Kállay 

Kornélia) 


Julii* 


Pál. 


Mária 

(Fekete 

Fer.) 


V.  tábla. 

Sándor,  ki  a  Uh  táblán. 
szabolcsi  szbiró 
kir.udv.  1806. 
(b.  Reviczky  N.) 


Gergely 
(Reviczky 
Viktória) 


Tamás 

(Reviczky 

Mária) 


Mária 

(Szabó 

Mihály) 


Antónia 
(Cseh 
József) 


Sándor 

(Lengyel 

Mária) 

1869. 


Laura  Ida 

(Rátonyi        (Kende 

János)  Kannt) 


Kornélia.    Árpád.    Erzse.    Sándor. 


Ödön 
képviselő 

1848. 
(Faragó 

Mária) 


Lila 

(Komjáthy 

Pál) 


István.    Rudolf.     Zoltán. 


Katalin 
(Ferenczyné) 


Kállpy. 


31 


VI  tábla. 


IV.  György,    ki  a  111.  táblán. 
(Horváth  N.) 


Miklós  V.György  II.  József        Károly        László         Eva           N. 

1807.  egri  kano-  (Vás.  n.          katona       (Bogyó      (Dobay    (szerepi 

Szabolcs  v.  nok  1807.  Eötvös  K.)    (1.  Lánczy       N.)        László)     Kelemen 

alisp  +  Magdolna)        i                                Ignácz) 

kir.  uav.  j~        i * ! — ! 1 

íTahv  N  1  Julianna.         Mária 

(EördőgiiN.)  (KornisN.) 


Kristóf 
(Ibrányi 

Mária) 

t 


Leopold.      Károly.      József.      Dániel      Lorinez. 


Leopold. 


í A 1         I  r 

István.  I 


Gusztáv. 


László 

(Kállay 

Anna) 


József. 
(Kállay 
N.) 


János 


Jozefa 
(Orosz 
Antal) 


Imre 


Albert 


Emánuel  Ilona  Adél 

(Reviczky        (SzereJay      (Bárányi 
Jozefa)  Ignácz)        Gusztáv) 


Kornél 
(Kállay 
Ernesztina) 


Albert. 


György  Kálmán  Amália.     Karolina.        Teréz      Ludovioa 

1859.  (Kelemen  N.)  (Patay      (Fazekas 

i * 1  i — --* ;  István)        László) 

András.      Vilma  Miklós.  Béla. 

(Kállay  és  4  leány. 
Ottó) 


VII.    tábla. 


Leo 
ezredes  1812. 
(Eötvös  N.) 


IX.  István,  ki  a  111  táblán. 

László 

Heves  v.  alisp. 

(b.  Reviczky  N.) 


Erzsébet 
(b.  Jósika  Miklós) 


Lajos 

Szabolcs  v  alj. 

1807. 

(Ferenczy 

Anna) 


István 
(Elek  N.) 
i " 1 

Teréz 
(Eördogh) 


Dárius.  Anna 

(Szirmay) 


Mária 
(Komjáthy) 


3» 


Kállay. 


VIII.  tábla. 

XII.  János,  ki  a  Hl.  táblán. 
(1.  Gál  Magdolna, 
2.  b.  Perényí  Bora) 


V.Pál.      Eva       I. József    XUÍ.  János    Mihály     Kata 
(S zuhany  i  (Kun  N.)    ker.  táblai     kapit.     (Sisko« 


László) 


litván        Antal. 
(Becski  N  )      f 

Ignácz 
(b.  Szepessy  Júlia.) 

t *-; 1 

Mária 

(gr.  Desse-nrffy 

Kálmán) 


elnök        (Benicz- 
es  k.  kam.    ky  N.) 
gróf  lett  -f- 

(Horváth  N.) 
f 


vics) 


Ágnes      Anna-M. 
(1.  Thur-   (Krucsay 
zó  J.         József) 
2.  Sughó 
György) 


Antal        Zsigmond.      Gábor  Zsuzsa          Péter 

1806.               f         (PéchyN.)  (b.Véosey   (Majthényi 

Szabolcs  v.  tb.                   CTT'^TP  Gábor)            N) 

(Szuhányi                       Fol?!'JX'  rT'^Tx 

Franciska)                         tábíá»'  *•*?■ X 

j  táblán. 


Róza        Bora 
(Revicz- 
ky né) 


István  Eleonóra 

f  1845.  mart.  16.      (Tolnay) 
(Blaskovich  Amália) 

Benjámin,    Melissa.     Gemma. 


Kata         Ágnes         Erzse 
(Kende)    (Szüvay)     (Peley) 


IX.   tábla. 


Gábor,  ki  a  Vili.  táblán. 
(Péchy  N.) 


Mihály 


Károly 
(1.  Halassy  N. 


Gábor 


2.  Szál 


übul  Róza 

(Kállay        (Jász- 
Amália)     trábszky 
Ignácz) 


káry) 


CzecJlia 
(Eflivös  N.) 


Gyula.       Imre.       ignácz. 


György.  Kálmán.   Karolina    Teréz.    Luiza  Amália. 
(j.  Kállay  (Kállay 

József)  Qásp.) 

2.  Fráter  JózS.) 


Énok 
(Kelemen  N.) 


Béla.  Géza.  Kata   stb. 


Tivadar 
(Okolicsány 

gfrv    , 

Iván.  Ida  stb. 


Vilhelmtna 
(Horváth 
Béla) 


Keszi  Elek. 

(Kállay  Kornél) 


Aurél.         Jenőt 


Káilay. 


X.    t  ábia. 


Péter,  ki  a  VIIL  tábláit. 
(Majtliény  N.) 


Péter  Ágoston 

(1.  Elek  N.  r— * 1 

2.  Márkus  Gusztáv 

Jozefa.  fer-  Kornii 

3.  N.  Karolina)  Jozefin) 


Alajos 
(Márkus 

'  NO 


Karolina.     Antónia.     Janka. 


ára.  Gusztáv.  Margit. 


A— 


Ákos             Anna            Emma 
(1.  Benkő      (Melléky      (Baboehy) 
Janka         Mátyás) 
2UnerIlka)     

Ákos.        Ilka.      Csilla.     K. 


Karói  ina         Auguszta 
(Valter      (Hrabovszky 
Béla)  Rudolf) 


— ^w. 


Amália    Kornélia      Jozefa      Ignácz.  László.  Viktor.  István.  Béla.  Ilka.  Janka. 
(Káilay     (Káilay         (gr. 
Übni)      Dienes)    Pongráez). 

A  család  törzsének,  a  Balog-Semjén  nemből  eredt  U b u  1- 
nak  —  mintáz  I.  táblán  láthatjuk  —  három  fia  volt:  í.  Gergely, 
I.  Mihály  és  Egyed. 

I.  Mihály ,  ki  1252-ben  Come3 -nek  iratik  í262-ben  István  ki- 
királyi  herczegtől,  akkor  erdélyi  fejedelemtől  (később  V.  látván  király- 
tól) adományban  kapott  a  sáros-pataki  várban  egy  felben  maradt  tor- 
nyot, hogy  azt  fölépíthesse  és  Örökösen  bírhassa.  Utóbb  pedig,  midőn 
István  király  lett,  1271-ben  Szabolcs  vármegyében  két  pusztát  nyert 
tőle  I.  Mihály,  melyek  az  oklevélben  Nunkupul  és  Tuth  néven 
fordulnak  elő,  ésmaNapkorésGut  h-nak  neveztetnek  ')•  E  pusz- 
tákat még  Ubul  kapta  II.  András  királytói  adományban,  azon  érde- 
meiért, melyet  Ubul  az  oroszok  elleni  hadban  Kálmán  berezeg  alatt 
szerzett,  mely  háborúban  állítólag  Uhuinak  egy  Egyed  nevű  testvére 
ts  elesett*  Utóbb  e  birtok  valami  módon  —  mint  Budai  irja  —  elide- 
genedett az  Ubul  gyermekeitől ,  03  ezért  V.  István  király  azokat  I. 
Mihálynak  vissza  adá. 

1290-ben  IV.  László  király  a  leieszi  monostor  fölötti  kegyúri  jo- 
got elvévén  Simon  Mitzbán  fiaitól,  I.  Mihály  fiainak  I.  Istvánnak 
és  Pálnak  adományozá.  Ez  utóbbi  (t.  i.  Pál)  nincs  a  táblázaton,  Ez 


»)  Budai   Fer.  Hist.   Lexikon  III.  484.  V.  ö.  Fejér  Cod.  Dipl  tom.  VIÍ. 
voi.  II.  p.  205. 

3 


34  KáMay. 

oklevél   kelt   Karánsebesen .  Fülöp  és  Jakab   apostol  ünnepe   előtti 
szombaton  *)• 

1292-ben  í.  Mihály  (Nobilis  vir  Coraes  Miclxael  filius  Ubul  de 
genere  Seemyen)  az  esztergami  káptalan  előtt  tiltakozik  némely  neki 
okozott  károk  és  jogtalanságok  végett  2). 

I.  I  s  t  v  á  n  (I.  Mihálynak  fia)  I.  Károly  király  korában  élt,  és  a 
családnak  több  birtokait,  nevezetesen  Semjént ,  Sz. -Mihályt,  Grúthot, 
és  Napkort,  melyeket  Omode  nádor  erőszakkal  elfoglalt,  1317-ben  Rá- 
told Dósa  nádor  elnöklete  alatt  tartott  szalácsi  gyűlés  Ítélete  folytán  s), 
hozzájárulván  a  király  megerősítése  is,  visszaszerezte. 

1325-ben  osztoznak  lí.  Mihály,  I.  István  és  I.  László 
testvérek  Egyednek  Szabolcs  vármegye  főispánjának  fiával  Iván  mes- 
terrel,  mely  alkalommal  II.  Mihálynak  Kéi\  Panyola ,  Nagy-Semjén, 
Szent-Mibály,  Napkor,  Beitek,  Thivadarthuk  nevezetű  jószágokból  ju- 
tott részbirtok  ft). 

1 333-ban  I.  László.  II.  Lengyen  Jánossal  3zerzé  Székely- 
nek  felét  férfi-ágra. 

1342-ben  I.  Mik  lós  (II,  Mihálynak  fia)  osztozik  I.  László- 
val, íí.  Lengyen  Jánossal,  í  v  á  n  mesterrel ,  és  Simonnak  fiával 
Imrével,  melynek  folytán  nevezett  I.  Miklós  részt  kap  Nagy- Kalló, 
Tót- Kalló,  Oros,  Város,  Napkor,  Semjén?  Laskód,  Byr,  Bogus,  Kér,  má- 
sik Semjén,  Filep,  és  Bodorth elek-ben.  —  A  simái  birtok  osztatlan 
maradt  &). 

1344-ben  ismét  III.  Mihály  (I.  Lászlónak  fia)  II.  István  és  II. 
Lengyen  János  osztoztak. 

1347-beü  I.  Miklósnak  magvaszakadtán  ennek  birtokrészén  meg- 
osztoztak III.  Mihály  (I.  Lászlónak  fia),  és  II.  L  e  n  g  y  c  n  J  á- 
n  o  s  (I.  Mihály  ágáról ;)  kizárván  az  osztályból  I.  Miklós  nővérét  K  a- 
t  a  1  i  n  t ,  Kemeehei  Mihály nét ,  miután  a  birtok  csak  fiágat  illetett  6). 
E  végett  Kemeehei  János  pert  indított  a  Kálíayak  ellen,  nevezetesen 
Lénk,  Eszíár,  Gyomán  ,  Byr ,  Zeke! ,  és  Fülöp  nevű  szerzett  birtokok- 


*)  Kaprinai  Mss.  B.  tom.  XVIII.  236. 

2)  Katona  Hisí.  Critlc.   tom.   VII.   p.  354.  —  L.  Kaprinai  Mss.  B.  tom 
XV1IL  p.  234. 

*)  Katona  Hűi.  Criüea.  tom.  VIII.  p.  338. 
4)  Családi  adatok. 
&)  Ugyanaz. 
*)  Ugyanaz. 


Kállay.  85 

ból  adandó  rész  végett,  végre  1400-ban  a  Kemechey-ek  minden  jogaik 
kiegyenlítéséül  Székely  felét  nyerek. 

Kihalván  L  Gergely nek  ágán  T a tii ásmester,  és  fia  meg 

II.  László  még  előbb  magtalanul,  1370-ben  ennek  részét  a  leányág  ki- 
zártával I.  Mihálynak ,  és  I.  Egyednek  ivadéka  osztá  fel ,  névszerint 

III.  István,  Leökeös,  S  z a  n  i s  z ló ,  és  III.  János  oszták  meg, 

1364-ben  S i ra á - 1  III.  János  és  Szaniszl ó  birá  ,  kiket  an- 
nak, mint  közös  birtoknak  eladásától  tiltott  Leökeös,  ki  kallói  Lengyen 
Leukeus-nak  Íratott. 

Ugyan  ez  idő  tájban  szerepelt  a  családból  II.  Ubul  mester  (I. 
Lászlónak  fia),  ki  ! 379-ben  L  Lajos  Lirály  alatt  a  velenczések  ellen 
barczolt ,  ez  okból  honn  folyamatban  lévő  pereire  nézve  halasztó  pa- 
rancsot nyert  I.  Lajos  király  halála  útin,  mint  befolyásos  bajnok,  az 
özvegy.  Erzsébet  királyné  által  is  fölkéretett  1364-ben,  hogy  irányában 
is  hűségében  megmaradjon  I). 

II.  M  i  k  I  ó  s  (Lökös-nek  fia)  1404-ben  Zsigmond  király  rendele- 
téiül Maróthi  János  macsói  bánnal  Erdélybe  aLudán  Tamás  és  Debrő 
István  által  támasztott  lázongások  lecsendesitésére  küldetett.  141  l-ben 
pedig  arra  nézve  vett  Zsigmond  királytól  parancsot ,  hogy  fegyvere- 
seivel Kassára  siessen  a  lengyel  király  ellen  viselendő  háború  miatt. 
1414-ben  Simonnak  leánya  Erzsébet,  Ibrányi  Gergelyné  nászaján* 
ajándok  és  leánynegyed-képen  Leuk,  Eszíár ,  Gyomán,  és  Bagos  felét 
és  a  szent-péteri  pusztát  kapa  a  családtól. 

Lökösnek  fia,  II.  Miklós,  1422-ben  Szabolcs  vármegyétől 
megnyeré,  hogy  szökött  jobbágyai  a  föld-dijt  és  adósságaikat  lefizetni 
köteleztettek  *). 

VI.  János  (II.  Miklósnak  fia)  1426-ban Radui  oláhországi  had- 
járatban vett  részt,  és  érdemeket  szerze,  melynél  fogva  1427-ben  Zsig- 
mond királytói  Vásáros-Kallón  és  egyéb  más  helységekben  a  királyi 
jogokra  adományt  nyert8),  s  egyszersmind  rokonaival  Zsigmond- 
dal, LŐrinczczel,  IV.  Jánossal  együtt  S  i  m  á  -ra  is  adománya 
kapott,  mire  nézve  1428-ban  a  Kemechey-ieányágiak  ellent  mondot- 
tak. Az  1446-ki  rákosmezei  országgyűlésen  Várday  Miklóssal  együtt 
Szabolcs  vármegye  főispánjává  neveztetett.  1464-ben  Mátyás  királytól 
arról  vett  rendeletet,  hogy  Szapolyai  Imre  bán  által  reá  bízott  két  ezer 


')  Kaprinai  B.  tora  I.  p.  245. 

*)  Fejér  Codex  Dipl  tom.  X.  vol.  6.  p  517. 

a)  Katona  Hist  Critica  tom.  XII.  p.  489. 

3* 


35  Kállay. 

aranyforintot  ennek  adja  vissza.  Meghalt  í 4 78-ban.  Neje  egymás  után 
bárom  volt,  úgymint  1 .  Julianna,  2.  Verona,  és  3.  Katalin, 
kiknek  családi  neveiket  nem  ismerjük  !>.  Ezektől  több  gyermekei  szü- 
lettek, kiket  alább  emlitendünk. 

Most  térjünk  L  Egy  ed  ágához,  mely  a  XVI.  század  végén  ki- 
halván,  ugy  is  L  Minály  ágánál,  mely  máig  leterjedt,  korábban  be- 
végzé  virágzását. 

í.  Egyed  ágán  Ií.  András  nak  Szení-Giróthi  Orsolyától  fia  IX. 
János  átaiában  kis -kallói  Vitéz  Jánosnak  neveztetett;  1522-ben 
neveztetett  szörényi  bánná  Báthori  István  nádor  által ,  minthogy  II. 
Lajos  király  ekkor  Csehországban  járt.  1524-ben  Toraori  Pállal  hada- 
kozott. Ferh  át  basa  ellen.  Részt  vett  1526  ban  a  mohácsi  gyászos  üt- 
közetben, és  ott,  mid£n  Ráskai  Gáspárral  a  belgrádi  basa  ellen  rendel- 
tetett .  fogságba  esett ,  de  csak  hamar  kiszabaditák  őt  vitéz  társai.  A 
mohácsi  vész  után  ÍX.  János  mindég  a  nemzeti  párttal  tartott,  és 
János  királynak  állandóan  liive  maradt.  Ennek  érdekében  portyázott 
1528-ban  a  Szepességen  2).  1536-ban  Horváth  Ferencz  regéczi  kapi- 
tánynyal Kassát  hódáíá  meg.  1540-ben  —  úgy  látszik  —  ő  volt  kije- 
lölve a  török  portára  küldendő  ajándék  elvitelére.  Neje  kis-várday  Vár- 
doy  László  leánya  V  á  r  d  a  y  Judit  volt,  kitol  gyermekei  X.  János, 
és  Klára  Chapy  Farkasné  vaíának. 

X.  J  á  n  o  a  Erdélyben  szerepelt,  a  mennyiben  Békés  István  részén 
állván 3  ezzel  Báthori  István  erdélyi  fejedelem  ellen  harczoit  1575-ben. 
Utóbb  mindketten  a  győzedelmes  Báthorival  kiengesztelődvén,  annak 
hívei  lőnek,  és  többi  közt  ennek  részén  vitézül  harczoit  1581-ben 
Plesfcov  mellett  az  oroszok  ellen.  Neje  Segnyey  Judit  volt,  kitől  fiai 
B  a  I  á  s  és  í-  G y  ö  r  gy  ez  ágazatot  1590.  táján  sirba  vivék. 

Visszatérvén  VI.  Jánoshoz,  ennek  három  nejétői  több ,  és 
ezek  közt  két  (I.  és  II.)  P  á  1  nevű  gyermekei  valának. 

í.  Pál,  gyermekkorában  állitóiag  együtt  tanult  Erdélyben  Má- 
tyás király lyai  3j,  utóbb  ennek  kamarása  volt,  és  rokonával  Kállay  V. 
Jánossal,  és  Parlagi  Györgygyei  I.  Mátyás  király  alatt  Jajcza  ost- 
románál ,  és  másutt  is  vitézül  és  saját  költségén  harczolván,  1464-dik 
évben  mind  hárman  ebbeli  költségeik  potíásául  a  kincstárnak  azon  évi 


*)  Az  elzárt  családi    levél  tar    bizonyosan    minden    erre  biztos  adatot 
nyújthatna. 

*)  Sperfogtri  Wagnernál  Analecta  Scepu*.  I.  p.  153. 
»)  V&y  L  Német  Ijivség  374.  lap. 


Kállay.  33 

szatmármegyei  jövedelmét,  (t.  i.  minden  őt  portától  egy  arany  forintot) 
kapták  ')  1464-ben  Treutel  Miklós  magvaszakadton  ennek  javait  is 
I.  P  á  1  nyeré  Parlagi  Györgygyei  adományban  2).  Ugyan  ez  évben 
ismét  Parlagi  Györgygyei,  maga  ugy  testvére  VII.  János,  nagybátyja 
L  Ő  r  i  n  c  z,  és  rokona  V.  János  részére  szolnokraegyei  (Mező)  Tűrt, 
ésWarsányt  előbbi  birtokosaiknak  a  rácz  despotákn&k  hutlenségi 
bélyegén  I.  Mátyás  királytól  adományban  nyerte ,  és  azokba  &  budai 
káptalan  által  ellentmondás  nélkül  beiktattatott  *).  így  kapta  a  Kállay 
család  MezŐ-Túr  felerészét,  melyet  a  legújabb  időkig  osztatlanul  birfc. 
A  másik  fele  a  Parlagi  család  után  más  családokra  száüt.  I.  Fái — ugy 
látszik— 1468-ban  elhalt.  Es  utánna  ismét  egy  II.  Pál  testvére  szüle- 
tett, ki  1478— 1483-ban  élt. 

VII.  János  az  1447-ki  országgyűlésen  Szabolcs  vármegye  kö- 
vete volt  •).  Egy  fia  maradt:  VIII.  J  ános. 

1476-ban  Kállay  Margit  Dobi  Lászióné,  leány-negyedet  kapott 
a  Kállay aktói. 

1483-ban  Kállay  E  r  z  s  e  Keserű  István  né  a  család  simái  birto- 
kából leány- negyedet  kapott.  —  Sima  végett  a  Zólyomiak  is.  kik  II. 
Miklósnak  Anna  nevű  leányától  származtak ,  pert  inditottak ,  de  a 
nyolczados  törvényszék  Simát  is  íi-ági  birtokul  itélé ,  és  1505-ben 
Zólyomi  Dávidnak  gyermekei  ebből  a  leány-negyedet  nagyatyjuk  után 
ei  fogadák. 

VIII.  Jánosnak  három  figyermeke  volt, úgymint  l.  III.  Pál, 
ki  L  ő  r  i  n  c  z  fiától  származott  unokáiban  Anna  Báncsy  Jánosnéban, 
és  Borbála  Bárczay  Ferencznében  fi-ágon  kihalt  Leányági  utódai  a 
Jármy-ak  stb.  —  2.  I.  Farka3  ,  ki  X.  János  fiában  halt  ki,  és  3-or 
I.  Ferencz,ki  1549-ben  élt ,  és  neje  Báthori  Anna  volt  Ettől  négy 
fia,  és  leánya  Kata  Vay  Andrásné  maradt.  A  fiuk  közül  II.  Ferenc  z- 
nek  első  nejétől  losonczi  BánfFy  Annától  II.  G  y  ő  r  g  y  és  B  o  r  b  á  1  a 
Borbély  Istvánné  született;  második  nejétől  Bornemisza  Katától  (ki 
utóbb  Perényi  György  neje  lön)  III.  Ferencz,  Klára  b.  Perényi 
Zsigmond  né  ,és  Zsuzsanna  Kemény  János  utóbb  erdélyi  fejede- 
lcmné  születtek.  A  fiuk  magnóikul  haltak  el. 


*)  Katona  Hwt.  Critica  tom.  XIV.  p.  661. 

')  Ugyanott  p.  763. 

*)  A  hártyán  kelt  eredeti  iktatási  jelentés  szerint. 

*)  KovacMch  Vesfigia  Gomitíorum  p.  366 —  16S. 


98  Kállay. 

XL  János  nak  két  fia  maradt :  IV.  Pá  1  és  VII.  István. 

IV,  Pálnak  egy  fia  maradt  XIII.  János,  ki  kiskorában  halt 
el,  és  kit  anyja  Pataky  Anna^  ki  utóbb  Kubinyi  Lászlóhoz  ment  nőül, 
tiz  hónapig  temetetlen  hagyott ;  sőt  nevezett  Pataky  Anna  egyetért- 
vén a  leány-ággal ,  úgymint  emiitett  Kállay  Klára-Máriával  Perényi- 
nével,  és  Zsuzsanna  Keménynével,  noha  VII.  Istvánnak  volt  III.  M  i  k- 
lós  fia,  165ö-ben  a  Kállay  fi-ág  kihalása  ürügyén  a  Kállay  család-bir- 
tokra adományt  vettek.  Nemkülönben  egyetértve  Kállay  Borbála  fér- 
jével Bárezay  Ferenczczel  1660-ban  Kubinyi  Lászlónak,  ki  III.  M  ik- 
lósnak  gyámja  volt,  ezt  okleveleitől  megfoszták.  Ennek  nevében 
1651-ben  az  adományozásnak  ellentmondatott,  s  később  a  birtokok 
csakugyan  reá  vissza  is  kerültek.  E  III.  Miklós  ban  állt  fiágon  a 
XV II.  század  végén  egyedül  a  család  ,  és  ez  okból  ő  a  családnak  mint- 
egy megujjitója  (rastauratora),  mint  az  a  családfán  is  megjegyezve  áll. 

III.  Miklós,  valamint  átalában  a  család  reform,  vallású  volt, 
és  —  mint  iratik  —  III.  Miklós  az  eperjesi  mészárlások  korában,  en- 
nek hatása  folytán  lön  katholikussá.  Azonban  az  áttérés  II.  Ferencz 
leányainál  már  elÓbb  is  foganatba  vétetett,  t.  i.  II.  Ferencznek  máso- 
dik neje  Bornemisza  Kata  kath.  vallású  lévén,  leányát  Zsuzsannát 
a  kath.  vallásban  nevelteté ,  míg  később  mint  Kemény  János  hitvese 
ismét  reform,  lön.  Érdekes  róla  ide  jegyezni ,  mit  Kemény  János  ön- 
életiratában  erre  vonatkozva  ir :  í)  „  Az  hagyott  helyen  — -  úgymond  — 
megegyezek  szolgáimmal,  Kallót  is  elkerülvén ,  RosáJyban  menék  Kun  Lász- 
lóhoz, az  holott  valahány  napokig  mulatván,  azon  alkalmatossággal  jedzém 
el  magamnak  feleségül  Prényi  Györgynek  mostoha  leányát,  néhai  Kállai  Fe- 
rencznek Bornemisza  Katától  való  édas  leányát,  mely  Bornemissa  Kata 
Alaghi  Menyhárttal  anyjul  egy  vala,  Kállai  Ferencz  pedig  másik  Kállai  Fe- 
rencznek Bálhori  Annától  való  fia  volt.  LÖtt  ez  megmátkásodásom  anno 
Dni  1631.  midőn  járnék  24.  esztendős  koromban  aratás  és  szüret  közben. 
Minthogy  pedig  az  Prényi  Györgyöt ,  mostoha  atyját  kinevelte ,  s  Kállay  Fe- 
renczet  is,  édes  atyját  ki  nemzette ,  tudtam  vallásomon  levőknek  lenni<>  nem 
is  gondoltam,  és  a  szerzők  is  nem  jelentettek,  hogy  anyja  pápista  volna,  s 
abban  is  nevelte  volna  eljedzendö  feleségemet ,  midőn  már  menő  utamban 
csak  közel  volnánk  Halmi  nevű  falubeli  udvarházokhoz ,  mely  van  Ugocsa 
vármegyében,  akkor  értem  meg  ;  melyre  nézve  áltáljában  eltökéllettem  vala 
magamban ,  hogyha  az  látást  már  nem  változtathatom  i$,  velem  levén  bö- 
csületes  úremberek ,  Kun  László  és  István  uraimék ,  de  halaszszam  az  meg- 


*)  Szalay  L.  Magyar  történelmi  emlékek.  I.  233.  lap. 


Kállay.  ím 

kötelezést  édes  angámra,  ki  még  okkor  élt,  s  aiydmfiairü,  azonban  többé  oda 
ne  fogjak  vallására  nézve  ;  de  mivel  Istentől  ugy  volt  rendelve*,  az,  meglá- 
tás után  megkelte  lennie  az  gyűröváltásnak  is.  Noha  pedig  tahim  hartnadik 
esztendejében  együttlakásunknak,  vallásban  is  megegyeztünk :  mindazonál- 
tal addig  tiagyszübeli,  fájdalommal  szenyvedíem  az  vallásban  külÖnözést, 
sok  bajjal  is  távoztattam  az  papoknak  hozzám  szokásokat^  de  minden  kén- 
szergetés  és  az  miatt  való  izetlenkedés  néliül  isten  megtér ité.  Én  mindazál- 
tal senkinek  nem  tanácslom ,  hogy  azt  próbálja,  kúlönözö  vallásra  házmiyá- 
jék :  nagy  lelki  gyötrelem" 

De  térjünk  vissza" III,  Miklós h-oz,  a  családnak  uj  megalapí- 
tójához ,  kitől  a  mai  nemzedék  két  fővonalon  sarjadzott  le.  Ugyanis 
III  Miklósnak  nejétől  Sztánkay  Eváíól  több  gyermeke  született  ugyan, 
de  ezek  közül  csak  XII.  János  és  IV.  F  e  r e  n  e  z  terjesztett  le  ága- 
zatot, és  áitalok  a  család  két  fővonalra  oszlott,  a  XII.  János  ivadéka 
az  orosiy  IV.  Ferencz  utódai  pedig  a  napkori  vonalat  képezvén. 

Nap  kori  vonal. 

E  vonalon  IV,  Ferencznek  fia,  az  ős  magyar  arczu  V.  Fe- 
renz,  kinek  tasnád-szántói  Becsky  leánytól  született  gyermekei  közű! 
Sándor  Szabolcs  vármegyében  szolgabíró ,  utóbb  kir.  udvarnok,  test- 
vére  János  szintén  ott  szolgabíró  volt. 

VI.  Ferencznek  nádfői  Krucsay  leánytól  gyermekei  közül  M  e  n  y- 
h ért  Szabolcs  megyének  1838-ban  főszolgabirája,  1841-  1848-ban  első 
alispánja  és  1847-ben  országgyűlési  követe  volt, 

Sándornak  Gergely  fiátóli  unokája  Ödön  1841 -ben  Szabolcs 
vármegye  főszolgabírója,  1848-ban  nemzetgyűlési  képviselője  volt. 

Andrásnak  fia  Miklós  1838-ban  Szabolcs  megye  főadósze* 
dője  volt. 

ÍV.  Györgynek  fiai  közül  Miklós  e  század  elején  Szabolcs 
megyének  hires  alispánja,  és  udv.  tanácsos.  Fia  Kristóf  cs.  k.  kama- 
rás és  Kraszna  vármegye  administratora  volt  1840-ben  Másik  fiától 
Alberttől  unokája  Emánuel  hadi  főadószedő  ugyanott  1841-ben. 

IV.  Györgynek  fia  György  egri  kanonok  és  albei  prépost 
volt  1807-ben.  Testvére  Károly  ugyan  akkor  az  Alvinczy  ezredben 
hadnagy,  neje  Lánczy  Magdolna  volt ;  de  gyermeke  nem  maradt. 

IX.  Istvánnak  fia  L  á  s  z  1  ó  Heves  virm^gje  alispánja  volt  e  szá- 
zad elején ,  fiai  közűi  L  e  o  ezredes ,  és  ennek  egyetlen  leánya  a  jeles 
regényiró  b.  Jósika  Miklós  első  neje  vaia.  La j os  Szabolcs  vármegyé- 
ben ajjegyzőséget  viselt  egy  ideig. 


40  Kállay. 

Az  orosi  vonal 

Az  orosi  vonal  t  XII.  János  kezdi  meg.  Két  nejétől  (1.  Gál 
Magdolna,  2.  báró  P erényi  Borbála  volt)  gyermekei  közül  Mihály 
kapitány:  XIII.  János  a  tiszáninneni  kerületi  tábla  ülnöke,  cs.  kir. 
kamarás,  1770-ben  grófságra  emeltetett  *),  azonban  mag  nélkül 
halt  el. 

József  nek  Kun  leánytól  fiai  közül  Antal  Szabolcs  vármegyei 
táblabíró,  hiripi  Szuhányi  Franciskától  fia  István  kir.  tanácsos  és 
Csanád  vármegye  administratora  volt  1840-ben.  Meghalt  Pesten 
1845-ki  mart.  18-án  kora  55-ik  évében.  Nejétől  Blaskovich  Amáliától 
gyermekei  .'Benjámin,  Melissa  és  Gemma. 

Gábornak  Mihály  nevű  fiától  unokája  Ubul  1841-ben 
Szabolcs  vármegyei  alszolgabiró  lön  Gábor  másik  fiának  Gábornak  fiai 
közül  Gyulának  fia  Árpád. 

Az  elészáraláltakon  kivül  is  még  számtalanon  viseltek  megyei 
hivatalokat,  és  többen  a  hadi  pályán  is  szolgáltak,  azonban  rólok  ada- 
taink nem  levén,  itt  meg  nem  említhettük. 

A  család  jelenleg  kath.  vallású ,  és  birtokos  Heves,  Szabolcs, 
Szatmár  és  Csanád  vármegyékben. 

Nemzékrendje  Ubultól  kezdve  több  táblai  pereken  kivül  az  Élek 
nemzetség  ellen  Sima  iránt,  valamint  a  Járrayak  ellen  Oros,  Túra 
és  L  a  s  k  o  d  iránt  folyt  perekben  is  törvényesíttetett. 

A  esalád  ősi  czimere  —  mint  itt  a  26.  lapon  Iá  .ható  —  egy  zöld 
sárkány  által  kerített  kék  paizs  mezejében  egy  sisakos  fej,  alatta  két 
piros  sziv,  és  a  fejjel  egy  vonalban  függő  helyzetben  ponty  látható,  a 
paizsfölötti  sisak  koronáján  pánczélos  kar  könyököl,  kivont  kardja  he- 
gyén levágott  vérző  törökfejet  tartva.  Hagyomány  szerint  a  farkát 
szájában  tartó  sárkány  onnan  jőve  a  czimerbe,  mert  VII.  J  á  n  o  s  I. 
Mátyás  király  korában  a  sárkány-rend  vitéze  volt ,  és  állítólag  egy 
csata  alkalmával  egy  törököt  a  vízbe  szorítván ,  ott  agyon  szúrta,  és 
nyakát  szegvén  ,  midőn  fejét  kardja  hegyére  vette  volna,  azzal  együtt 
egy  a  hullára  éhező  pontyot  is  kihúzott  a  folyamból  J).  Lehet,  hogy  a 
cziraerre  vonatkozó  oklevél  is  feltalálható  lenne  a  család  terjedelmes 
levéltárában,  ha  az  már  is  megnyílnék  a  történelem  részére. 

l&áSlay  család,  máskép  Szén  t- Mik  ióssy.  Lásd  Szent- 
Miklóssy  család. 


*)  Lnhoczky  Stemmat,  I.  p.  169. 

l)  B.  Vay  László  Német  hiviég.  374.  lap. 


Kallós.  ~~  Kalmár.  41 

Kállai  család  (Somlyói).  Szilágysági  birtokos  család,  Ist- 
ván az  1791-  és  1794-ki,  —  Mihály  az  1792-ki  országgyűlésen 
Kraszna  vármegye  követei.  Antal  előbb  szolgabíró ,  utóbb  törvény- 
széki ülnök  1848-ig.  László  ugyanakkor  alszolgabiró  *)• 

MLallÓS  család.  Marmaros ,  Szabolcs,  Szattnár  vármegye  ne- 
mes családainak  sorában  áll.  Közűiök  Károly  1837-ben  Szatmár 
vármegyei  al-ügyész. 

Kálmán  család.  (ínakodi).  Kihalt  családaink  egyike,  mely- 
ből íuakodi  Kálmán  János  1505-ben  Somogy  vármegye  követe 
volt  a  rákosi  országgyűlésre  2). 

Kálmán  nevű  család  jelenleg  is  él  Zala  és  Nyitra  megyében. 

Káluiánczlielyl  család.  Szabolcs  vármegye  nemes  csalá- 
d&i  közé  soroztatik  Fényes  E.  Greographiájában. 

Káluiándi  család.  Szabolcs  vármegye  nemes  családai  so- 
rában fordul  elő  Fényes  E.  Geographiája  szerint. 

Hajdan  Erdélyben  is  élt  Kálmándy  család ,  melyből  Mihály 
többed  magával  Karánsebesre  menekült ,  de  Básta  biztatására  vissza- 
térvén, ennek  parancsára  Kolosvárott  többekkel  megöletett  1604.  *). 

Kalmár  család.  (Jászberényi.)  Mint  előnevük  mutatja, 
Jászberényből  eredtek.  Jászberényi  Kalmár  Bertalan  anyai  ág- 
ról már  nemes  (agilis)  1582-ben  nyert  Rudolf  királytól  czimeres  ne- 
mesítő levelet  saját ,  ugy  neje  A  g  a  t  h  a  ,  fiók  Márton  és  leányuk 
Orsolya,  továbbá  veje  jászberényi  Kis  Mihály  nevére  és  utódaik 
részére,  mély  czimeres  nemeslevél  1582-ben  sz.  Márton  püspök  ünnepe 
előtti  negyedik  férián  Borsod  vármegyének  Miskolczon  tartott  közgyű- 
lésében hirdettetett  kii 

A  család  czimere  a  paizs  kék  udvarában  zöld  halmon  korona, 
melylyen  vörös  dolmányos  kar  könyököl,  kardot  és  annak  hegyén  vérző 
török  fejet  tartva ;  a  paizs  jobboldali  felső  szegletében  félhold,  a  balban 
aranycsillag  ragyog.  A  paizsfölötti  sisak  koronáján  szintén  vörösbe  öl- 
tözött kar  nyugszik,  kivont  kardja  hegyén  török  fejet  tartva.  Foszla- 
dék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös. 

A  nemesség  szerzőnek  egyik  utóda  Kalmár  L  u  k  á  e  s  a  műit 
század  közepén  élt,  és  1770-ki  mart.  15-én  halt  meg  Aszódon,  kora  62. 
évében.  Tőle  &  leszármazás  következő : 


')  Török  Antal  közlése  szerint  az  országgyűlési  jegyzőkönyyek  után. 
a)  Jászay  Pál,  A  magyar  nemzet  napjai  a  mohácsi  vész  utón  157.  lap. 
•)  Wolph.  Bethlen  Hist  tom.  VI.  p.  8-12. 


43 


Kalmár. 


Lukács 

f  1770. 

(Neyman  Fruzsina) 


*A_. 


I.  Dániel. 

Pesten  1817. 

(1.  kanisai 

Vaczy  Kata) 


Mátyás 

Aszódon  1785. 

(Kurasoh  Bora) 


II.  Dániel 
banki  evang. 
lelkész  1626. 

i —        * \ 

István,  él 

B.  -Gyarmaton 

ügyvéd 

1822-1852. 

~Ida 
(Thomka  Lajos) 


Sámuel 
insurgens 
1809. 


Mihály 

Szarvason 

1803. 


József 
sz.  1786. 
Orosházán 
jegyző 


Sámuel, 
sz.  1788. 


Ferencz 
sz.  1797. 


István 

az.  1804. 


József 
sz.  1823. 


Sándor 
sz  1824. 


Mária 

sz,  1829. 


Geiza 
sz.  1831. 


1.  Dániel  1815-ben  Aszódról  Szarvasra, innen  1817-ben Pestre 
költözött ,  és  1803-ban  máj.  2-án  Nógrád  megyétől  nemességéről  fiai 
részére  is  bizonyítványt  nyervén  ,  azt  azon  évi  június  3-án  Pest  me- 
gyében is  kihirdetteté.  Fiai  közül  Sámuel  Pest  megyének  i805-  és 
1809-ben  kiállított  felkelő  nemes  seregében  szolgált.  Másik  fia  IX  D  á- 
n  i  e  1  nógrádmegyei  Bánk  helységben  ágostai  evang.  lelkész  volt.  En- 
nek fia  István  B.-Gyarmaton  ügyvéd,  az  irodalomnak  könyvtárgy  üj- 
tés  által  pártolója. 

Mátyás  Aszódon  lakott,  hol  Kurasch  Ferencznek  Menke  Er- 
zsébettől született  leányával  Kurasch  Borbálával  1785-ki  april.  18-án 
kelt  egybe.  Ettől  négy  fia  született,  úgymint  a)  József  született 
Aszódon  1786-ki  mart.  19  én.  Idővel  (1840-ben  Orosházán  jegyző 
volt.)  b)  Sá  m  ue  1  szül.  pestmegyei  Valkón  1788 -ki  aug.  8  án.  c)  F  e- 
rencz  szül.  Bagón  1797-ki  octob.  4-én.  d)  István  szül.  Aszódon 
1804-ki  febr.  10-én, 

Józsefnek  gyermekei  József  szül.  Domonyban  1823.  jul.  3-án. 
—  Sándor  szül.  Domonyban  1824-ki  sept.  9-én.  —  Mária  szül 
Egyházán  1829-ki  jul.  20*án.— G  e  i  z  a  sz.  Egyházán  1831.  mart.  31-én. 

A  család  egy  másik  ágának  leszármazása  következő : 

Kalmár  idősb  György 

1755. 

r 


A. 


János 


András 


István 
banki evang. 
lelkész.  1804. 


Imre 
1804. 
lak.  Albertiben. 


Kalmár.  -  Kalmárfy.  48 

E  családfán  álló  Kalmár  idősb  G  y  Ö  r  g  y  1755-ben  a  nógrádme- 
gyei nemesek  lajstromában  előfordul  mint  felső  -  sztregovai  lakos, 
ugyanott  említetnek  akkor  középső  és  ifjabb  Kalmár  György,  idősb 
és  ifjabb  János,  idősb  és  ifj.  A  n  d  r  á  s ,  id.  és  ifj.  L  u  k  á  c  3  ,  M  á- 
t  y  á  s  és  végre  legidősb  György. 

A  családfán  álló  Andrásnak  fiai  István  éslmre  1804-ki  nov. 
20  an  nyertek  nemességükről  Nógrád  megyétől  bizonyítványt  ,). 

Kalmár  család.  Alapitója  Kalmár  Márton,  ki  1626-ban 
II.  Ferdinánd  királytól  nyerte  czimeres  nemeslevelét.  Utódai  Kalmár 
István,  András,  János,  Gy  örgy  es  másik  György  Nógrád 
megyében  az  1726 -ki  nemesi  vizsgálatkor  igazolák  nemességeiket  2). 

Kalmár  János  ugyanazon  megyétől  1776-ban  vett  ki  nemes- 
ségi  bizonyítványt  3). 

Kalmárfy  család.  Kramerlauff  Ignácz  budai  polgár 
1790-ben  czimeres  nemeslevelet  nyert  *),  és  neve  Kalmár  f  y-ra  vál- 
toztattatott,  utóbb  Leopold  rend  vitéze,  Pest  vármegye  táblabírája, 
Buda  sz.  kir.  város  bírája,  és  a  polgári  katonaság  vezére  volt.  Meghalt 
1823-ki  dec.  13-án  kora  70.  évében.   Neje  ns  Reinprecht  Katával  ily 

családot  alkotott : 

Kalmárfy  Ignácz 

é  f  1823. 
(Reinprecht  Kaía) 


Serafin  Aloizia  Eulalia 

(b.  Wimmerné)  (b.  Csollioli)  (Pongráczné) 


Turibius.       Edmund. 

Czimere  négyfelé  osztott  paizs,az  1-  és  4-ik  osztály  ezüst  mezejé- 
ben vörös  taréjt!  fekete  kakas  irótollat  tartva.  A  2-  és  3-ik  osztály  kék 
mezejében  fehér  folyamban  fekete  csőrű  fehér  hattyú  úszkál.  A  paizs- 
íblötti  sisak  koronájából  aranyoroszlán  emelkedik  ki ,  első  jobb  lábá- 
ban kivont  kardot  tartva.  Foszladék  jobbról  ezüst-fekete,  balról  ezüst- 
fehér 5). 

Nevezett  Kalmárfy  Ignácz  az  1808-ki  országgyűlésen  Buda 
város  követe  volt,  és  a  felkelő  sereg  iránti  választmány  tagja-  ugyan- 
ekkor a  Ludoviceára  kétezer  forintot  adott  6). 

*)  Nógrádmegyei  l804kí  jegyzőkönyv.  936.  lap. 

*)  Protoool.  C.  Neogr.  anni  1726. 

•)  ProtoooL  pag.  366. 

»)  Coilect.  Herald,  pag. 

*)  Adami  Scufa  geutil.  tom.  V. 

•)  1808.kU^7.tÖrv.  ez. 


44 


Kálaay. 


Kálnay  család.  (Kis-  és  nagy-ká!nai  f.)  B  ars  vár  megy  ének 
Ősrégi  kihalt  családa,  melynek  ismert  törzse  Z  e  n  d  i  máskép  Nagy- 
kálnai  István  1377-ben  élt.  Tőle  a  család  leszármazása  a  következő: 


Zendi  I.  István 
1377. 


I.  Mihály 
1415. 1437. 
de  Kálna 


I.  László 
1415.  1435. 

de  Kálna 


I.  Miklós        II.  István 


Bora 

iMajthényi 
Rafael) 


I.  György 

1415. 
de  Kálna 
(Várday 

Agaiba) 


II.  László 

1505. 

Bars  v. 

követe 


II.  Mihály 


II.  Miklós 

III.  Miklós 


III.  István. 

t 


Gergely 


V.  István 

de  Nagy-Kálna 

et  in  Bölgyén 

1594. 

^Vásárdy  Ború) 

í 


II.  György 

i * 1 

III.  György 

« * — 1 

III.  László 

dictus  P&xon 

IV.  Györgye 


III.  János 


Kata 
(Vásárdyné) 


VI.  István 

András. 
1640. 


György 
1616—1826. 


Ferencz 
(Ujfalussy  Kata) 


Zsófia 
1614. 
(Liptkay 
Imire) 


István. 


I.  Ferencz 

1630. 

* , 

Albert 

1584. 

Bars  v. 

alispán 


I.  János 

elesett 
1526. 


IV.  István 
elesett 
1526. 


Imre 

1525. 

kir.  titk. 


Anna 
(1 .  Czobor 
Márton. 


Bora. 


•i*A-*» 


Ferencz.  IV.  János. 
1622. 


Zsuzsa 
1611. 

(Sambokrétíii 
Kristóf) 


Krisztina 

(í.  Mer* 

Gergely 

2.  Appony 

Gáspár). 


Anna 

(Appony 

Miklós} 


A  család  törzse  Zendi  máskép  Nagy-Kálnai  István  1377-ben 
I.  Lajos  királytól  borsodmegyei  Z  e  n  d  helységre  uj  adományt 
nyert  11-ágra. 

1415-ben  I.  Istvánnak  fiai  I.  Mihály ,  György  és  László 
nyitramegyei  mindkét  Bölgyént  kapják  Zsigmond  királytól. 

1434-ben  I.  Mihály  egyedül  maga  kapja  Zsigmond  királytól 
adományban  egész  BoríeŐt. 


*)  Geneal.  authent.  Mss  tora.  I. 


Kálnay,  4ft 

1434-ben  ismét  mind  a  három  testvér  Zsigmond  királytól  ado- 
mányt nyernek  borsodmegyei  Zend,  Almás  és  Szőkeháza,  barsmegyei 
Kálna  és  Geletnek ,  zeraplinmegyei  Főlvár  és  Zadvar,  nógrádmegyei 
Alsó-  és  Felső-Kürt  és  Halgacs  helységekre,  és  ugyan  ez  évben  mind 
ezekben  tisztán  beiktattatnak. 

1435-ben  ismét  a  három  testvér  három  rendbéli  adomány-levél 
erejénél  fogva  Zsigmond  királytól  nyerik  Hont  megyében  Dalmadot, 
Abaujban  Zend,  Kersed,  Gibárt,  Nógrád  megyében  Eskent  és  Puszta - 
Megyer  birtokokat. 

1437-ben  Zsigmond  király  I.  Mihálynak  hétezer  forintban  beirja 
Sárfeő,  Sárkuska,  és  Karkoz  nyitramegyei  helységeket. 

II.  László  1505  ben  Bars  vármegye  követe  volt  a  rákosi  or- 
szággyűlésre *).  Fiai  közül  I.  J  ános  és  IV.  István  1526-ban  Mo- 
hácsnál esett  el.  Imre  II.  Lajos  király  titkára  volt,  ki  által  1526-ban 
az  esztergám!  érsekhez  küldetett  levéllel  *). 

Kis-kálnaí  Kálnai  Miklós  (talán  az,  ki  a  táblán  III.  Miklósnak 
van  írva)  1560-ban  Bars  vármegye  szolgabirája  veit  3). 

Nagy -kálnai  Kálnay  Albert  1584-ben  Bars  várraegye  alis- 
pánja volt  *). 

V.  lat  v  á  n  és  általa  nejétől  Vásárdy  Borától  származott  íia 
György  uj  királyi  adományt  szerez  í 594-ben  Nagy-Kálna,  Gelet- 
toek,  Szénásfalu,  Viehnye ,  Felső-Várad ,  Kis-Salló ,  Kis-Vezekény,  Kis- 
falud helységekre ,  és  KÍ3  Baracska  ,  And,  Valkó  ,  Felső- Vásárd  pusz- 
tákra, melyekbe  a  szent  -ben  edeki  con  vént  által  beiktattattak. 

V.  Istvánnak  leánya  Zsófia  Lipthay  Imre  neje  volt,  kinek 
testvérei  István  és  György  1 623-ban  geletneki  részeiket  Lipthay 
Imrének  adák  el  6).  Már  előbb  (1614-ben)  geletneki  részét  nővérével 
Zsófiával  a  felsŐ-váradi  birtokért  cserélé  el  •). 

IV.  János  1618-ban  nyitramegyei  sárfÖi  és  fódéraesi,  és  1624- 
ben  barsmegyei  n.- rendvei  részbirtokát  idegen ité  el  Lipthay  Imrének  1), 


J)  Jászay  Pál,  A  magyar  nemz.  napjai  a  mohácsi  vész  után  157.  lap. 

2)  Engel  Monumenta  p.  217. 

3J  Sz.-benedeki  Convent.  Faso*  115.  Nro  5. 

*)  Eredeti  okirat. 

*)  Sz.-benedeki  Convent  Prot.  K.  pag.  125.  140.  -  Capta  Faso.  í.  Nro  20, 
és  Fasc.  XXX.  Nro  19. 

•)  Ugyanott  Prot.  J.  pag.  579.  —  Protoc.  K.  pag.  124. 

7)  Ugyanott  1618.  Protoc.  K.  pag.  24.  —  és  1624.  Pro*.  K.  p.  155.  Láss 
többet  röiok  Nagy  Iván  „Kisfaludi-Lipthay  neraaékrenda  és  oklevelei."  Pest 
1858.  XX.— XXIV.  lap. 


46 


Kálaay.  —  Kálnássy.. 


Ugy  látszik  —  legtovább  élt  a  családban  IV.  Istvánnak  fia 
A  n  d  r  á  s ,  ki  1640-ben  gróf  PálfFy  Pállal  s  többekkel  együtt  vitt  Böl- 
gyénre  uj  adományt,  e3  abba  be  is  iktattatott  az  esztergami  káptalan 
által  *).  Benne  fiágon  a  család  elenyészett. 

Nem  találjuk  a  családfán  Kálnay  Dorottyát  1626-ban  Pély 
Mihály  özvegyét. 

Kálnay  család,  (lklandi).  Iklandi  Kálnai  Márton  1559- 
ben  élt,  és  törzsökös  székely  vérből  eredt ,  névszerint  az  Ábrám  nem- 
hez és  Nagy-Agh  ágazathoz  mint  primipilus  számíttatott  *). 

Kálnássy  család.  (Kálnási).  Sáros  vármegye  legrégibb 
családainak  egyike,  és  egy  törzsből  ered  az  ezen  munka  I.  köt.  86.  lap- 
ján tárgyalt  B  a  g  o  s  s  y ,  ugyanott  172  —  175.  lapjain  ismertetett  B  á- 
nó,  és  továbbá  a  Kükemezey  és  már  kihalt  Gryarmán  csa- 
ládokkal. 

Törzsük,  —  mint  már  elmondatott  —  V  i  z  i  b  o  r  volt ,  kinek  fia 
Gyárman  IV.  Béla  király  korában  a  tatárok  ellen  harczolt ,  és  Nath 
testvérével  állítólag  egy  elrablott  magyar  herczegasszonyt  kiszabadí- 
tott. Erre  vonatkozik  a  négy  rokon-családnak  Ősi  ezimere  is,  mely  egy 
nőt  tüntet  fel,  kinek  feje  fölött  két  oroszlán  védŐleg  tartja  a  fejedelmi 
koronát 

Vizibortól  kezdve  a  Kálnássy  család  leszármazása  a  következő : 3) 


I.  tábla. 

Visibor 
1220. 


Gyármán 
1251-1264. 


Nath.         Rmald.         Jund.  Chyma. 


Adorján  Voitér 

de  Lucska.  ettől  a 

Ettől  a  Hagossy  Bánó  cs. 
család. 


Sebestyén 
a  Kfskeme&ey 
cs,  tbr&st. 


Gergely 
a  Kálnássy 

cs.  tör&se 

i  >  -^  in     


Folyt  II.  táblán. 


Mátyás.         János 
Jf  a  Gyármán 

cs.  törzse. 

i  '   A 1 

Domokos 

de  Dienesfalva 


Jakab. 
1359. 


Lorincz 
1360. 


Bálás,    Márton.    Szaniszló. 
1412.  1412. 


Miklós, 
t 


István.     György. 
14J3. 

Antal. 


János 

i * 1 

Tamás 


Jakab.  Bereczk. 


*)  Esztergami  káptalan  1640.  Capsa  2.  Fasc.  4.  Nro  5. 
*)  Székely  nemzet  Comstitntioja  271.  lap. 

•)  Wagner  Mss.  tom.  LXX.  pag.  194.  -  Illető  helyén  nem  közöltetvén  a 
Gyármán  család  ágazata,  kiegészítésül  a  táblázaton  ez  is  kihalásáig  látható. 


Kátnássy. 


47 


II.  tábla. 


Gergely,  ki  az  1.  táblán. 

~/v. ,, 


Márk 
de  Káin  ás 


János. 
1350. 


István. 
1350 


Imre  Mihály. 


r 


Bertalan. 
1435. 

A  ■     ,         - 


György  Mátyás 

de  Kálnás  makoviczai 

1444—1490.  várnagy 

(1.  Petronella  1465. 

2.  Ternyei  Anasztásia) 


_-A. 


János  Ilona  Erzse 

(Raszlaviczy     (Körtvélyessy)       (Hosszú- 
Anna)     '  mezöy  Lássfté) 

i * > 

Simon  Margit  Jáuos. 

(Duka  Ágnes)  1547. 


László 
1468-1516. 


I.  Ferencz 

gyalui  várnagy 

1553. 

(1.  Szinyey 

Potentiana. 

2.  Eenderessy  Anna. 

3.  Csapy  Ilona) 


Kristóf.  Anna  Kata 

1559.  (Kükümezey     (Jancsó  Ferencz) 

Gergely)  * 


György 

1587. 

(Vekev 

Ilona) 


Zsigmond 

1589. 

t 


II.  Ferencz 
1613  - 1621. 

(kálnói 
Bornemisza 

Anna) 


Sandria 

(Válkay 

Anna) 


István, 
f 


Zsófia 
(Sarudy) 


Gergely 
1613.41. 
(Báncsy 

Erzse) 

I  —     * ! 

György 


György      Zsigmond 
1621.  37.  (Bük  Judit) 


I 

Sándor 

1685. 

(Dese-wffy 

Zsuzsa) 

i  '■■     '  '  * 1 

Gergely 

(Boronkay  Bora) 


Margit      Ilona       János 
1641.    (l.Szegedy. 
2.  Athaly 
Gáspár) 


Anna     Judit 
(Bánó     (Zathu- 
Zsigm.)    reczky) 


III.  Ferencz  Ádám  Anna 

(1.  Fejér  Bora.  (Csorna  (Válynó) 

2.  Rajzinger  Anna-M.)         Erzse) 

r 


Ferencz. 
i 


Sándor. 

-A  i  i  ».  i 


Julianna.      Erzse. 


Károly.     Ádám.    Lajos. 


*8  Kálnássy. 

A  családfáról  látjuk,  mint  fejlődött  ki  a  törzs  unokáiból  Öt  külön- 
böző család.  Jánostól  a  XV.  században  kihalt  Gr  y  á  r  m  á  n  ágazat.  A 
többit  mellőzve,  Gergelytől  eredt  a  Kálnássy  család. 

Gergelynek  fia  Márk  már  Kalnás-ról  íratott.  Két  fia  J  á  n  o  3 
és  István  a  XIV.  század  közepén,  1350-ben  éltek.  Jánosnak  ílalrare 
ismét  Nátfő-ről  Íratott ,  valószínűleg  lakásáról ,  mert  a  család  több  he- 
lyen bírván,  és  osztálykor  is  valószínűleg  minden  helyen  nyervén  bir- 
tokrészt, székhelyéről  neveztetett  el ;  innen  van,  bogy  hol  egyik,  hol 
másik  családágon  fordulnak  elő  ugyanazon  nevezetek,  még  nem  állan- 
dósulván meg  vezeték-nevekül.  így  látjuk,  hogy  a  Gyár  mán  csa- 
ládágon is  ,  még  Jánosnak  fía  Domokos  Dienesfal várói ,  sőt  Küke- 
mezőről  is  íratott.  Míg  Adorjánnak,  kitől  a  Bagossy  család  szár- 
mazott, ágazatán  némelyik  a  Lucskai  birtokról,  majd  Nátfőről,  sőt 
Küké  mezőről  is  neveztetett 

Nevezett  Imrének  íia  Bertalan  osztályos  ágazati  rokonaival 
141 2-ben  osztozott  meg,  és  akkor  a  közös  birtokokból  ő  kapta  egész 
K á  1  n á s  - 1  2),  innen  lön  azután  ez  ágazatnak  a  Kálnássy  név 
végleges  tulajdonává. 

Bertalannak  fia  I.  György  makoviczai  várnagy  í  444-ben 
Ulászló  királytól  Kálnás  helységre  fiai  részére  is  uj  királyi  megerő- 
sítő adomány-levelet  nyert2).  Utánna  testvére  M  áty  ás  volt  1464- 
ben  Makovicza  várnagya ,  midőn  a  szepesmegyei  Bussó  várába  mene- 
telre azon  vár  kapitányaitól  szabad  menetlevelet  kap  8). 

Simonnak  íia  I.  Ferencz,  mint  I.  Ferdinánd  hive,  Erdélybe 
szakadt  be  egy  időre,  és  ott  I.  Ferdinánd  vezére  Castaldo  őt  í 552-ben 
Gyaluvár  kapitányává  tette ,  miről  azonban  ő  1553-ki  mart  21 -kén 
családi  viszonyai  miatt  lemondván,  arról  Castaldótól  fölmentő  levelet 
kapott  *).  Ugy  látszik,  Erdélyben  töltött  idejének  köszöni  malomvizi 
Kenderessy  Annávali  ismeretségét,  ki  második  neje  lön,  miután  első 
neje  szinyei  Merse  Potentiana  15 75 -ki  febr.  24-én  meghalt,  és  Gálszé- 
cseti  (Zemplin  \\)  eltemettetett  5).  Ferencz  nyerte  Gál-Sxéeset  1567- 
ben  Bocskay  György  hűtlenségi  bélyegén  *)> 


*)  Wagner  Diplomát,  C.  Sáros,  p.  365« 

*)  Ugyanott  p.  381. 

*)  Ugyanott  p,  71. 

•)  Ugyanott  p.  405.  -  V.  ö.  Wolph.  Bethlen  L  497. 

*)  X.  a  íir-iratot  Szirmay  C.  Zemplin  not.  top.  p.  377, 

*)  Szirmay  C.  Zemplin  not.  top.  p.  275. 


Káinok*.  49 

I.  Ferenczczel  egy  korban  1566-ban  élt  Kálnássy  II.  Má- 
tyás J)>  kinek  azonban  atyját  meghatározni  nem  tudjuk. 

A  családfa  —  mint  látszik  —  csak  e  század  elejéig  terjed  le ,  és 
igy  azon  a  Sáros  és  Zemplin  megyében  a  most  is  élő  Kálnássy  család 
tagjait  hiába  keresnők. 

A  Kálnássy  család  e  század  elején  Zemplin  megyében  Kohány, 
Gálszécs  és  Dargó  helységben  iratik  közbirtokosul  2). 

Kálnoky  család.  (Körispataki  gróf,  és  nemes),)  Ö3  székely 
család,  melynek  törzse  a  hagyományok  szerint  Káinok  helységet 
alapitá,  és  azt  a  család  egy  részben  mostanáig  is  bírja.  A  gróf  Nemes 
és  Mikó  családdal  egy  közös  nemzetségből  eredeztetik  8),  és  állítólag 
még  a  XIV.  században  I.  Lajos  király  korában  András,  ki  a  csa 
ládfa  törzsét  képezi,  Nemes  vezetéknévvel  élt ;  s  csak  ennek  fia  I  s  t- 
v á n  vette  fölaKálnoky  nevet. 

Nevezett  Nemes  András  hagyomány  szerint,  —  mi  azonban  a 
grófi  diplomában  leli  alapját,  —  I.  Lajos  király  tcs tőrkapitánya  volt, 
és  azt  vadászat  közben  egy  medvétől  menté  meg,  a  honnan  eredezte- 
tik a  család  ősi  czimerét  a  dühösködő  medvét  *).  Fia  —  mint  mondók 
—  István  a  Káinoki  nevet  vévé  föl.  Ennek  űa  Máté,  ennek  D  e- 
méter,  ennek  II.  András.  BenkŐ  szerint  e  II.  András  vette  föl 
a  Kálnoky  nevet ,  és  Andreas  Nemes  de  Ká  In  o  k-nak  Íratott. 
Ezen  II.  András  1459-ben  jelen  volt  a  medgyesi  gyűlésen  6)  ;  egyik 
fial.  Bálint  pedig  ! 506-ban  az  agyagfalvi  gyűlésen  vett  részt  6). 
És  az  ő  idejétől  kezdve  azután  folytonos  világosságban  áll  a  család 
története. 

A  családfáról,  —  mint  látni  fogjuk  —  lehagyvák  nagyrészben  a 
leányok  nevei  7),  holott  a  más  családokkal!  összeköttetést  épen  ez  mu- 
tatná fel. 

Mielőtt  tehát  a  család  többi  tagjairól  is  elmondanék  rövid  tör- 
ténelmi jegyzeteinket ,  lássuk  I.  Andrástól  kezdve  a  család  leszárma- 
zását a  mai  napig : 


*)  Szirmay  C.  Zemplin  not.  top.  p.  137. 

*)  ugyanott  2?4.  276.  279. 

*)  Saegedy  Sytiopsis  §.  661.  ~  Benkő  Transyiv.  generális  I. 

*)  Ugyanott  ft  p.  450. 

*)  Kaliay  Siíkely  nemi. 

*)  Ugyanott. 

*}  Kővári  L.  Erdély  nev.  csaiádai  137.  138.  lapjain. 

4 


5© 


Kálnoky. 


I,    tábla. 


Nemes  András 
I.  Lajos  kir.  testőre. 

Káinoki  István 


Máté 

Demeter 

II.  András 
145S. 


I.  Bálint 
1506. 


Mihály, 
t 


Péter 
Háromszéki  főpap 


II.  Bálint 
1560. 
táblai  ülnök 
(dersi  Petki  Anna) 


Tamás 
a  nemesi-ág  iörzse 

I *  ■      'I 

Lásd  IS.  táblán. 


Druzsianna 
(1.  Keméuy  János. 
2.  Basa  Tamás.) 


Ili.  Bálint 

f  1627. 


I.  János 
1612. 
Háromszéki  főpap. 
(Sárfalvi  Károii  Kata) 


István 
Miklósvársz,  királybíró 
székelyek  kapit. 
(Bélái  Anna) 


Sámuel 
3frófl697. 
kanczelíár  f  1706. 
(gr.  Lázár  Erzse) 


Krisztina 
(Csáky  Gábor) 


Zsuzsa 

(Mikes 

Kelemen) 


Ádám 

Csiki  főkap. 

f  1719. 

(Mamucca  de  la 

Tőrre  Mária) 


Bora 
(gr.  Apor  Péter) 


Domokos 

f  1732, 

i *• — i 

Judit 
1752. 
(gr.  Petki  Ist.) 


Antal 
tábornok 

Lajos 
1786. 
Torda  v. 
főisp. 


II.  Sámuel 
ezredes 

r-^— ; 1 

Franciska 

(Jellachich  Ján. 

tábornok. 


József 

a  török 

(Maurer  L) 

1 — r^ 1 

Ádám 

i 


Henrik  János 

tábornok 
f  1832. 
(b.  Jósika  Bora) 


Dénes 
Miki.  k.-biró 
iró  (nőtlen) 


Júlia 
(1.  Maurer 

Mihály. 
2.  gr.  Haller 
Lajos) 


Franciska 
fl846. 

(Sethal 
János) 


György  f  Imre  Pál 

százados  (nőtlen)        titkár 

(gr.  Haller  Anna)  (nőtlen) 


Félix. 


Kálnolty. 


M 


II.  tábla. 

Tamás,  ki  at  l  táblán. 
Ib86. 

Benedek 
1612. 


I.  Mihály 
Csiki  főkap. 
1660. 


László 

_- A 


IV   Bálint. 
1678.  f 
Törökországban. 


Péter.     II.  Mihály.     II.  Tamás 
1704.  J 


Anna 
(Túri  Fer.) 


III.  Mihály. 
1711 

Sándor 

székely 
ezredes. 


János 
1715. 


Antal 
(Forró 
Teréz) 


Ferencz. 


Farkas 

1686. 

i  i 

József 

f  1711. 

Teréz 
(Mezei 
György) 


Klára 
(Pócsa  Samu) 


Róza 
(Mikó  Pál) 


József 
(1.  Szacsvaí  Erzse. 
2.  Székely  Anna) 


Sándor.     Károly.    András.    József.      Karolina.     Erzsébet. 

L  Bálintnak,  ki  1506-ban  az  agyagfalvi  gyűlésen  jelen  volt,  fia 
I.  Péter  Háromszék  főkirálybirája  a  XVI.  század  közepén  két  ágra 
szakaaztá  családát  két  fia  II.  B  á  1  i  n  t  és  Tamás  által.  Annak  ágazata 
utóbb  gróffá  leve,  míg  emennek  ága  maradt  a  nemesi  rangnál; 
amaz  ág  az  I. ;  —  Tamás  ága  pedig  a  II.  táblázaton  mutat  tátik  fel. 

II.  B  á  1  i  n  t  táblai  ülnök  1560  ki  dec.  1  i-én  az  ország  által  a  val- 
lásos vitatkozás  hallgatására  rendeltetik  *).  Nejétől  dersi  Petki  Annától 
leánya  Druzsianna  előbb  Kemény  János,  utóbb  Basa  Tamás  hit- 
vese. Pia  J  á  n  o  s  1600 — 1610  körűi  Háromszék  főkirálybirája,  1602- 
ben  Géczi  Andrással  tartott;  1603-ban  Székely  alatt  harczol  és  eifoga- 
tik,  1604-ben  megszabadul;  1605-ben  Bocskai  részére  a  havasalföldi 
vajdával  szövetséget  köt  3).  1607-ben  aláirta  a  contestatiot  a  jezsuiták 
mellett.  Említtetik  a  fejérvári  gyűlés  1608-ki  aug.  9-ki  gyüle3  végzé- 
sében is.  Később  Báthori  Gábor  zsarnoksága  ellen  kel  £e\j  miért  1612- 
ben  máj.  15-én  a  szebeni  gyűlésen  nótáztatik  3);  de  Bethlen  Gábor 


x)  Kállay,  A  székely  nemzet  254. 1. 

*)  Wolpk  Bethlen  tora.  V.  p.  410.  VI.  p.  292.  293.  319. 

3)  Böjti  G,  fíngelnél  Monumenta  ungarica  320.  344.  399. 


& 


Káia+ky. 


alatt  kegyelmet  kap  1614-ben  l).  Egyik  fia  III.  Bálint  1627-ki  aug. 
4-én  Brassóban  halt  meg  kora  24.  évében, 

Jánossal  egy  időben  egy  másik  János  is  élt,  ki  1603-ban  Bras- 
sónál Székely  Mózses  alatt  esett  el  *). 

István,  I.  Jánosiak  fia,  1631.  táján  Miklósvárszék  alkirálybi- 
rája  volt  lienter  Péter  statutoriája  szerint.  Ennek  fia  I.  Sámuel, 
családjának  legnagyobb  ferfia,  erélyes  ,  eszes  férfiú.  Háromszéknek  fŐ- 
k irály  birája  volt.  1 686-ban  Tökölit  megverte  a  Vaskapunál  j  Tököli  zász- 
lója most  is  megvan  Körispatakon  3).  Utóbb  kincstartó,  majd  főtartó- 
mányi  biztos.  1 694-ben  Csíkból  kiverte  a  tatárokat,  és  még  ezen  évben 
legelső  udvari  kanczeilár  lón  4),  és  az  erdélyi  udvari  kanczellariát 
szervezé  6).  1697-ki  april  S-án  I.  Leopold  királytól  grófi  rangot 
nyert  utódai  számára  is  8).  Ekkor  nyeré  az  ősi  medve  czimer  helyett 
az  itt  metszvényben  látható 
czimeréfc,  mely  egy  négyfelé 
osztott  paizSj  közép  koronás 
kis  paizszszal,  melynek  arany 
udvarában  koronás  kétfejű  sas 
látszik  ,  mellén  arany vértecs- 
kén  a  király  nevének  kezdő- 
betűje nagy  L.  ragyog.  A  czi- 
mer nagy  paizs  osztályaiban 
a  rokon-családok  czimereibŐl 
kölcsönzött  képletek  tűnnek 
fel,  úgymint  az  1.  osztályban 
a  kivont  karddal  álló  grif, 
(Bánffy  czimer) ;  a  2-ik  osz- 
tályban a  koronás  fejű ,  és  az 


J)  Hogy  e  János  II.  Bálint  fia  volt,  Kővári  írja  id.  h.  közlött  családfán, 
c)  knben  A  székely  nemz.  Constitutioja  162.  lapján  közlött  peres  íté- 
letben nincs  róla  szó,  a  szerint  a  leágazás  igy  hangzik  :  Si  quidem  Acíor  Speciabi- 
lis  ae  Magnifieus  Comes  Antonius,  filitts  Adami,  filii  Samuelis,  filii  Stephani,  filii  Petri 
ohm  Káinoki  de  Kvrösjtatak  etc.  Itt  van-e  tehát  a  hiba,  vagy  Kővári  közlötte  csa- 
ládfán? —  nem  tudhatom. 

*)  Wolph-  Bethlen  toai.  V.  pag.  408.  világosan  altér  Joannes-nek 
nevezve.) 

*)  Kállay  Székely  nemz.  255. 1. 

*)  1694.  febr.  23.  art.  Kővári  szerint. 

*)  Cserey  Mih.  Hist.  139.  157.  209.  229.  250.  434.  439. 

•)  Benkő  Transylvania  gen.  II.  451.,  hol  a  grófi  diploma  is  közöltetik. 


Kálaoky.  *3 

ország  almáját  harapó  kígyó  (Bethlen  czimer) ;  &  3-ik  osztályban  fész- 
kén ülő,  és  fiait  vérével  tápláló  pellikán  (tán  Petki  czimer  ?) ;  a  4-ik 
osztályban  a  nyíllal  átlőtt  és  megkoronázott  láb  (Béldi  czimer)  lát- 
ható. A  paizs  fölött  két  koronás  sisak  áll ,  a  jobboldaliból  az  Ősi  czimer 
a  száján  nyíllal  átlőtt  vérző  medve,  a  baloldaliból  pedig  a  nyakán  nyíl- 
lal átlőtt,  és  szarvai  fölött  félholdat  és  csillagot  mutató  dámvad  (Lá- 
zár czimer)  látható.  A  paizst  —  ugylátszik  —  arany-fekete  foszladék 
veszi  körül. 

I.  Sámuel,  ki  1706-ban  halt  meg,  —  irodalmi  téren  is  műkö- 
dött, ő  folytatással  adá  ki  Pethő  Gergely  Krónikáját  1702-ben,  mely 
előtt  leirt  czimere  áll ,  és  e  czimer  alatt  a  czimerre  vonatkozó  követ- 
kező (ízetlen)  versek  állanak : 

,,Czimeredben  lévő  vadak  piros  vérrel 
*  Ékesek,  s  vitéz  láb,  kemény  nyíl  lövéssel. 

Az  griff  és  pellikán  kegyelmes  uradhoz 

Jegyzik  hűségedet ,  és  Magyar  hazádhoz. 

tíáníFi,  Bethlen,  Béldi,  Lázár  s  Petki  nemmel, 

Káinoki  ős  névvel  te  dicsekedhetek" 

Ugyan  ezen  czimer  fölött  —  ugy  látszik  jelszava  áll  ez  igékben : 
„N  e  c  t  i  m  i  d  e  ,  n  e  c  tumide."  Nejétől  gróf  Lázár  ErzsétŐi,  ki 
1709-ben  halt  meg  ?)  fia  volt 

Ádám  gróf,  1705-ben  január  27-én  csiki  főkapitányává  nevez- 
tetett ki  2).  Neje  Mamucca  de  la  Tőrre  Mária,  spanyol  nő,  nővére  volt 
az  oláhországi  vajda  nejének. 

Fiai  közül  József,  korán  özvegységre  jutott  anyjok  által  Oláh- 
országba  vitetett ,  ott  nevekedett  fel ;  s  később  hivatalt  viselt.  Az  ak- 
kori török-osztrák  háború  zavaraiban  —  írja  róla  Kővári  —  Oláhor- 
szág bojárai  közt  összeesküvést  hoza  létre  ,  melynek  czélja  volt,  Oláh- 
országot a  töröktől  elszakasztva,  a  magyar  korona  igényein,  Austriá- 
hoz  csatolni.  De  a  terv  kitudódván  ,  Konstantinápolyban  zsinórt  indí- 
tanak számára  j  mi  elől  Erdélybe  futott.  Itt  táblai  ülnökségre  nevezte- 
tett,  de  el  nem  fogadá.  Eletét  Miklós  várt  végzé.  Közönségesen  Kát- 
noki  a  török-nek  nevezek.  Nejétől  Maurer  leánytól  fia  Ádám; 
ennek  fia  D  i  e  n  e  s ,  nőtlen ,  a  forradalom  előtt  Miklósvárszák  király - 
bírája,  és  országgyűlési  hivatalos.  1847-ben  FelsŐ-Fejér  megye  főis- 
pánjává neveztetett,  erről  1848-ban  lemondván,  a  forradalom  után  el- 


»)  Cserey  Mihály  Hist.  434. 

*)  K&prinai  Mm .  3   tom.  XX.  p.  285. 


£4  Kátneky. 

vonulva  a  hivatalos  pályától ,  külföldi  utazást  tett ,  és  arról  irt  munká- 
jának „Vándor  emlékei"  1853.  2  kt.  tiszta  jövedelmét  a  Grarai 
árváknak  ajándékozá.  Több  czikket  is  irt  a  Kolosvari  Közlönyben,  és 
egy  regényt  „Karácsai  I  n  d  á  ru  czim  alatt  3  kötetben. 

Józsefnek  (I.  Ádám  fiának)  testvére  Antal  szervezé  az  erdélyi 
első  huszár  sor-ezredet,  az  úgynevezett  vörös  csákósokat.  Meghalt 
mint  táborszernagy.  Fia  L  aj  os  tordai  főispán  volt  1786-ban.  Ennek 
fiai  Henrik  és  János  a  tábornok,  ki  1832-ben  halt  meg.  Nejétől 
b.  Jósika  Borbalátói  már  csak  két  fia  Imre  és  Pál  élnek. 

Testvére  Sámuel  ezredes  volt,  elesett  a  porosz  háborúban. 
Testvéreik  még  Ferencz,  ki  mint  Csikszék  birája  halt  el  1743.  kö- 
rűi. Továbbá  Tamás,  Jusztina  b.  Jósika  Zsigmondnő ,  Teréz, 
Szálkai  Istvánné,  Kata  tábornok  Salm  neje,  kik  1750-ben  osztozá- 
nak  J)«  Végre  testvérök  volt 

Domokos,  ki  1732-ben  halt  meg ,  és  reform,  vallású  nejétől 
hat  gyermeke  maradt  2). 

A  II.  táblázatot ,  —  melyen  a  nemesnek  maradt  ág  sarjadzik  le, 
Tamás  kezdi  meg,  ki  1586-ban  perelt  testvérével  II.  Bálinttal 
Egyedmezeje  fölött  Miklósvárszékben  a  Jankó  családdal.  Fia 

Benedek  1612-ben  mint  Báthori  Gábor  ellenese  nótáztatott, 
de  Bethlen  Gábor  alatt  kegyelmet  nyert  3).  Két  fia  maradt;  Mihály 
és  László. 

Lászlónak  fia  Farkas,  1656-ban  a  kormány  tanácstagjául  ne- 
veztetett. Fia  József  1704-ben  aláirta  Rákóczy  Ferencz  száműzeté- 
sét *.)  Cserey  szerint  kora  egyik  eszesebb  férfia  s).  Meghalt  Brassóban 
ifjan  1711-ben.  Leányában  Terézben  Mezei  Györgynében  ága  kihalt. 

Mihály  1649-ben  Miklósvárszék  ülnöke,  Szárazajtárói  irta  ma- 
gát 5).  1660.  körül  csíki  főkapitány  és  Mikovár  kapitánya  a  Barcsay 
pártján  állt  7),  és  ennek  követe  is  volt  a  Portán  *);  a  Kemény  János 
részén  állók  által  Csíkban  fogságot  szenvedett.   1661 -ki  jun,  10-én  a 


fJ  Peti  Apor  Lusiu  Mundi.  Ms.  Kővári  szerint 

*)  PethőG  Krónikája  folyt.  Spangár:  a*  1732.  évre. 

')  Böjti  Engelnél  p.  399. 

*)  Káliay  id.  h.  255. 

5)  Cserey  id.  h.  388.  439.  465. 

«)  Káliay  id.  h.  254. 

\)  Kaxy  Hist  tom.  II.  242. 

')  Saalárdy  Siralmas  krónika  6'37.  1. 


Kalocsa.  —  Kalocsay.  && 

szebemeknek  nyugtató  levelet  ad  Bedöházi  Tamás  javainak  átvételé- 
ről ').  Fiai  közű! 

IV.  Bálint  1667 -1678-ban  Bethlen  János  Miklós  atyjánál 
szolgál,  és  Bethlen  Miklósnak  barátja  Béldi  Pál  részén  lé.vé.a^  ezzel  ki- 
vándorlott  a  törökhöz,  és  ott  is  hait  meg.   1678-ban  nótázták  2). 

Péter,  IV.  Bálint  testvére,  í 704-ben  csíki  főkapitánynyá  ne- 
veztetik, de  a  következő  évben  már  a  Rákóczy  forradalom  részén  állt, 
és  Brassót  ostrom  Iá  3).  Testvére 

Tamás,  kinek  egyik  fia  Mihály  a  forradalom  részén  áll,  és 
Rákóczival  Lengyelországba  fut  1711-ben  *).  Fia  Sándor  székely 
ezredes  volt. 

Tamásnak  másik  fia  János,  ennek  fiai  A  n  tal  és  Ferenc  z. 
Antalnak  Forró  T  e  r  é  z  1 6 1  fia  J  ó  z  s  e  f,  ki  atyja  a  most  élőknek, 

A  Kálnoky  családból  az  emiitett  Sámuelen  kivül  az  irodalmi  té- 
ren látjuk  Káinoki  Mihályt,  ki  imádságos  könyvet  „H  o  s  z  ú  u  t  c  z  a, 
kevés  költség"  czimül  irt  5).  És  József,  az  úgynevezett  t Ö- 
rök,  koráról  becses  jegyzeteket  hagyott,  mi  azonban  az  1848-ki  for- 
radalomkor földulatott. 

Kalocsa  család.  Hont  és  pestmegyei  nemes  család.  Közülök 
Antal  Hont  megyében  a  forradalom  előtt  ellenzéki  szónok. 

Kalocsa  Lajos  meghalt  N,-Körösön  1859-kí  január  24-én  kora 
60.  évében. 

A  család  czimere  a  paizs  kék  mezejében  lovon  ülő  vitéz,  kivont 
kardot  tartva.  A  paizsfölötti  sisak  koronájából  két  sasszárny  között 
egyszarvú  emelkedik  ki. 

üaloe&ay  család.  Kalocsay  György  17 18-ban  III.  Ká- 
roly királytól  nyerte  czimeres  nemeslevelét  6). 

Czimere  a  paizs  kék  mezejében  zöld  téren  hátulsó  lábain  álló 
tigris,  első  lábaival  ezüst  keresztet  tartva.  A  paizsfölötti  sisak  koroná- 
jából egy  vőrÖ3  mezű,  és  egy  pánozélos  kar  nyúlik  ki,  amaz  vörös  zász- 
lót, emez  kivont  kardot  tartva;  mellettök  jobbról  arany  nap,  balról 
ezüst  félhold  ragyog.  Foszladék  jobbról  ezüstvörös,  balról  arany-kék. 


')  Kemény  Not.  Oapit  Albensis  p.  248. 

*)  Cserey  M.  Hwt.  97. 106. 

•)  Ugytnott  328.  356. 

*)  Ugyanott  473. 

*)  M*gy.  tud.  társ.  Évkönyv.  IV.  köt.  6.  1.  Kóvtri  szerint 

•j  Collect.  Herald  Nro  500. 


56  Kálóczy.  -  Kalonday. 

Kálóczy  család.  Sopron,  Győr  megye  nemes  esaláda.  Kö- 
zűlök Kálóczy  Mihály  1842— 1847-ben  Győr  vármegye  jegyzője  s 
lcvéltárnoka.  • 

Czimerük  a  paizs  udvarában  egy  koronára  állított  kard,  körül- 
véve liliommal ;  ugyanaz  látható  a  paizsfölötti  sisak  koronáján  is. 

A  család  egyik  tagja  Kálóczy  János  Krassó  vármegyébe  te- 
lepedett ,  hol  mint  a  megyének  táblabírája  volt ;  és  Zala  vármegyétől 
1 79 1-ki  nov.  7-én  kelt  nemesi  bizonyítványát  Krassó  vármegyében 
1791 -ki  nov.  28-án  kihirdetteté. 

J4.aloi  család.  Kaloi  András  1686-ban  nyerte  czimeres  ne- 
meslevelét *}. 

Czimere  a  paizs  kék  udvarában  zöld  téren,  fészkén  ülő  fehér  pel- 
likán,  fiait  melle  vérével  táplálva;  ugyanaz  látható  a  paizsfölötti  sisak 
koronáján  is.  Foszladék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös. 

Kaloiorta j  család.  (Kalondai  f.)  Régi  kihalt  nemes  család, 
mely  hajdan  Nógrád  megyében  birta  Kalonda  helységet. 

Kalonday  Simon  1472-ben  kapja  Nógrád  megyében  Mátyás 
királytól  Kozárd  helységet  2). 

Kalonday  Imre  1493-ban  Krakkóban  tanult  á). 

Kalonday  Gryörgy  1499  —  1500-ban  Hont  vármegye  alispánja 
volt  *),  élt  1504-ben  is  *), 

Kalonday  Gergely  1514-ben  a  Dunába  veszett  Buda  alatt  *). 

Kalonday  Péter  1510-ben  Hont  vármegye  alispánja  7). 

Kalonday  Istvánnak  fia  György  1504-ben  halt  meg,  mint  ezt 

Kalonda  helységben  talált  sírköve,  és  annak  fölirata  mutatja,  mely  igy 

hangzik :  „H  ec  est  sepultura  EgregiiGeorgii  náticon- 

dam    Stephani    de    Kalonda,   qui    obiitin   anno    Dni 

millesimo  quingentesimo  quarto." 

A  sírkőn  a  család  czimere  látható ,  mely  a  paizs  udvarában  egy 

könyökben  meghajló  pánczélos  kar  nyíllal  átlőve,  kezében  kinyílt  virá- 


0  Coliect.  Herald.  Mro  812. 

2)  Kaprinai  Mss.  B.  tom.  L.  p.  70.  —  Élőbbről  1.  Fejér  Cod  Dipl.  tom.  X. 
vol.  V1IÍ.  p.  154  Magist.  Stepüanus  diotus  Kalandai  1384-ben  egri  kanonok. 

3)  Regestrum  Bursae  Cracoviensis  p.  16. 

Eredeti   okirat,   és  Kövesdy   L.  Examen  Verbőczy&nnm  Peöt.  1785 
pag.  173 

sj  Kovachich  Suppl.  ad  vest.  Comitiorum  II,  209.  3l(X 
•)  Budapesti  ezemle  II.  köt.  167. 
')  Kövesdy  most  id.  h.  174. 


Káios.  -  Kalyl.  W 

got  tartva  A  paizsföltftti  sisakból  —  ugy  látszik  —  szárny  emelkedik 
ki,  és  körüle  két  oldalra  makkos  cserfa  lombozat  csüng  alá  J). 

Kálos  család.  (Szirmai ,  péterfalvi  stb.)  Ugoc3a  vármegye 
régi  családa.  Egy  törzsből  ered  a  Szirmay  családdal.  Törzse  C  a  1  v  u  s 
(kopasz  volt  2) ,  melyből  lett  valószínűleg  aKátos  név  ,  noha  egyéb- 
iránt már  Í38l-ki  oklevélben  egy  Kalus  nevű  is  említtetik  3). 

1391-ben  K a  1  u s-nak  fia  Domokos,  fiával  Miklóssal  Öszöd- 
falva  határát  járata  *). 

1458-ban  már  a  K  a  1  u  s  család ,  mely  név  utóbb  K  a  1  o  s  r  a  vál- 
tozott, a  szirmai  előnévvel  élt.  így  szirmai  Kalus  Simonnak  fia 
Foris,  Pázmán  Mihálylyal,  és  szirmai  Barthus  fiával  Andrással  és  Má- 
téval ,  s  több  osztályos  rokonaival  Perény  Péter  ellen  hatalmaskodás 
iránt  tétetnek  tanú  vallatást  5).  1471-ben  pedig  ismét  a  Kalus  csa- 
lád Beken,  Barthus,  Pázmán  és  Ztrmay  vér  ágazataival 
egyezkedik. 

Utóbb  azt  látjuk,  hogy  a  család  egy  némely  ága  Péterfalvi, 
másik  ismét  sásvári  előnévvel  is  élt.  így  péterfalvi  Kálos 
Márton  Ugocsa  vármegyének  1565  —  1581-ben  szolgabirája  volt. 
Péterfalvi  Kálos  Mátyás  1581 — 82-ben  viselt  szolgabiróságot  *). 

A  sás  vári  előnevüekből  sársvári  Kálos  Pál  1616-ban  volt 
Ugocsa  vármegye  szolgabirája  7). 

Utóbb  ismét  a  szirmai  előnév  használatában  látjuk  a  Kálosokat ; 
így  szirmai  Kálos  Bertalan  1697-ben  ugocsamegyei  esküdt  8) ; 
szirmai  Kálos  Dienes  1804-ben  főügyész  volt.  Ez  utóbbi  testvéré- 
vel Bertalannal,  Kálos  Lászlónak  fiai  e  század  elején  is  Szirma 
helységnek  főbb  birtokosai  között  állottak  *) 

MLalya  család.  G-ömÖr  vármegye  nemes  családa  10). 

ULalyi  család.  Közűíök  az  1631-ben  élt  K  al  y  i  Pált  jeles 
bticsületes  vitéz  embernek  irja  Kemény  János    ,l)- 

*)  L.  rajzát  Mocsáry  A.  Nógrád  várm.  Esmértetése.  I.  166.  lap. 

*)  Szirmay  C.  Ugocsa,  p.  111. 

')  Ugyanott  p.  116. 

%)  Ugyanott  p.  112. 

*)  Ugyanott  p.  112. 

•)  Ugyanott  p.  58. 

')  Ügyanott>  59. 

*)  Ugyanott  p.  60.  63. 

•)  Ugyanott  113. 

"•)  Bartholomaeides  C.  GömÖr  p.  145. 

t!)  Szalay  M.  Magyar  történelmi  Emlékek   t  206. 


58  Kamanczy.  —  Kamocsay 

Kamanezy  család.  Gömör  vármegye  nemes  családainak 
egyike  *). 

Kamánházy  család.  Nyitra  vármegye  nemes  családa. 

A  nemességet  K&mánliázy  Miklós  nyerte  1720-ban  Ili.  Károly 
királytól.  Czimere  a  paizs  vörös  udvarában  egy  aranykorona,  melylyen 
pánczélos  kar  könyököl ,  aranymarkolatu  kivont  kardot  tartva ;  fölötte 
a  jobboldali  szögletben  aranycsillag  ragyog.  A  paizsíblötti  sisak  koro- 
náján  szintén  pánczélos  kar  nyugszik  kivont  karddal  Foszladék  mind- 
két oldalról  arany-fekete  2), 

A  család  tagjai  közül  Kamánházy  László  pappá  lévén,  1809- 
tól  haláláig  1817-ig  váczi  püspök  volt.  Rokona  Kamánházy  Ferencz 
1839-ben  váczi  püspöki  uradalmi  főügyész  volt,  kinek  gyermekei 
Béla,  Lilla. 

Kainaráfl  család.  Lásd  Zeleméry  család. 

K a uierátn  család.  Kamerát h  József  1795-ben  nemesit- 
tetett  meg. 

Czimere :  a  paizs  függőlegesen  fölváltva  vörös-kék  hat  csíkolatot 
mutat,  és  az  előtérben  zöld  téren  aranyoroszlán  áll,  első  jobb  lábában 
kivont  kardot  tartva.  A  paizsfölötti  sisak  koronájából  aranygrif  emel- 
kedik ki,  kivont  karddal.  Foszladék  jobbról  arany  -  vörös,  balról 
arany-kék  a). 

Kamocsay  család.  Közűlök  1652-ben  élt  Kamocsay  János, 
neje  Madách  Zsófia  volt  *). 

Egy  töredék  nemzékrend  *)  imez : 

Kamocsay  Imre 

(Farkas  Teréz) 

r -/v 1 

Sándor 

(Bene  Erzse) 

Julianna  1840. 
(Waltlier  László). 

Kamocsay  L  á  s  z  1  ó  1836 — 1843-ban  al-.,  azután  hadi  fó-adósze- 
dójedóje  volt  Esztergám  vármegyének. 


*)  Bartholomaeides  C.  Gömör  p.  145. 
•)  Colleci  Herald.  Nro  439. 
•)  Adatni  Scuta  gentil.  tom.  V. 
^)  Protocol.  C.  Neograd.  anni  1662. 
*)  Deméndy-Thes2éry-féIe  per. 


Kámondy,  —  Kamper,  &Ö 

Kamondf  család.  Vas  és  Veszprém  megyei  nemes  család ;  ez 
utóbbiban  Kamondy  Kár  oly  1843-ban  megyei  rendszerinti  esküdt  volt. 

Kamondy  Kata  1655-ben  EŐsze  Péter  hitvese. 

Kainoityay  család.  (Kamonyai  f.)  Hajdan  Zempli  várme- 
gye  nemes  családa,  mely  ott  Nagy-  és  Kis-Kamonya  helységét  bírta. 

1339-ben  élt  Kamonyai  Mihálynak  fia  András,  1450-ben 
pedig  Kamonyai  Bálás  említtetik.  A  család  kihaltával  az  érdeklett 
birtok  a  Butkay  családé  lön  *)» 

Kamper  család.  (Sáríenéki  f ).  Pozsony  megyei  kihalt  csa- 
lád. Sárfenéki  Kamper  Gryörgy  és  János  í  65  l-ben  nógrádmegyei 
Tercske  helységet  900  tallérért  Farkas  Pál  nógrádi  alkapitánynak 
Ajacsa  nevű  pusztával  zálogba  adják  *)  tizenhat  évre. 

1667-ben  dec.  31kén  Kamper  György,  —  miután  magnélkül 
elhalt  testvére  János  után  az  egész  Tereske  reá  háromlott,  azt  újó- 
lag néhai  hügyei  Farkas  Pál  Özvegyének  Szombathelyi  Anna  asszony- 
nak és  utódainak  tizen nyolcz  évre  még  száz  magyar  forint  felülfizetés 
mellett  leköté  3).  E  György  volt  hihetőleg  Lehoczky  szerint  Po- 
zsonyban harminczados  *) ;  és  egyszersmind  ő  volt  az,  kit  Ueth  és  Run- 
dinelli  urak  a  Schmiding  és  Heyding  várak  ki  nem  fizetett  ára  miatt 
letartóztattak,  miért  kiszabadítását  az  országgyűlés  sürgeté  az  1647-ki 
94.  törv.  czikkben. 

Györgynek  csak  két  leánya  maradt  Éva,  Dobóczy  Andrásné,  és 
Eleonóra,  kik  1 670-ben  Apácza-Tereske  falut  ismét  kétszáz  Ötven 
forintért  körmöczi  aranyban  nevezett  Szombathelyi  Annának  uj  tizen- 
nyolcz  évre  zálogban  hagyták  5). 

A  család  ismert  nerazékrende  ez  : 

Kamper  Ferencz 
(Phiora  Passa  Par) 


György  János  Regina 

1647.  1667.  1651.  (Sembery  György) 

t 


Éva  Eleonóra 

(Dobóczy  András)  1670. 

1670. 

Később  —  ugy  látszik  —  nevezett   helységet    a  családfán   álló 
Regina  leány-utódai  kiperlék  ,  és  máig  is  bírják.   Nevezett  Reginának 


*)  Szirraay  C.  Zemplin,  not.  top,  p.  83  369. 

a)  Pozsonyi  káptalan. 

•)  Oklevél. 

4)  Lehoozky  Stexnro&t.  II. 

4)  Oklevél. 


60 


Kamnthy. 


leánya  Sembery  Regina  Szmrcsányi  Jánosné,  kitől  Mocsáry  és  Ordódy, 
ettől  Borsiczky,  ettől  Frideczky  stb  származának. 

Kainuthy  család  (Szent-Lászlói  f).  Kihalt  család,  mely 
bár  Magyarországból  eredt,  de  Erdélyben  szerepelt  a  XVII.  században. 

A  család  eldődei  a  XV.  század  közepén  Békés  varmegyei  birto- 
kosokui  tűnnek  fel,  nevezetesen  K  a  ni  u  t  h  i  Tamás  1461  ben  a  ma- 
róthiaknak  Szileméres  iránti  beiktatásuknál  királyi  ember  volt ;  ugyan 
ez  oklevélben  említetnek  Kamuthi  András:  Kamuthi  Istvánnak 
fia ;  Kamuthi  Domokosnak  fia  Elek;  endrődi  Kamuthi  Pál; 
Kamuthi  Péter,  Kamuthi  Istvánnak  fia  László,  s  végre  Ka- 
muthi Elek  Tamás  mindnyájan  békesmejgryei  birtokosok,  kik  a  neve- 
zett Maróthi-ak  ügyében  tanúskodtak  *). 

A  Kamuthi  családnak  Magyarországon,  —  mint  Kővári  irja,  — 
egri  előneve  volt ;  legalább  azzal  élve  ment  Erdélybe  Kamuthi  B  a- 
1  ás,  mint  derék  hadvezér  2);  és  ott  1569-ki  mart.  10  é.  S z. -Lász- 
lót (Torda  várm),  Oláh-Fenes,  Sz. -Mihály  telke,  Magyar  és  Oláh. 
Tótfolu  3)  egész  falvakat,  továbbá  a  tamásfai vi,  topa-szentkirályi  (Ko- 
los várm.  felső  kerületében),  mező-ujlaki,  és  velkéri  (Kolos v. alsó  kér) 
rész-jószágokat.  Birá  ezenkívül  —  ugylátszik  —  neje  Szentgyörg)  i 
Erzse  után  a  d  r  á  g  i  kastélyt  h  %  és  irá  előnevét  D  r  á  g-ról,  majd  S  z.- 
L  á  s  z  1  ó-ról ,  míg  utódai  ez  utóbbi  ,p  r  a  e  d  í  c  a  t  u  mc  mellett  marad- 
tak. L  Bálás  meghalt  1591-ben,  mert  ekkor  már  neje  özvegyül  ira- 
tik  *).  Tőle  a  leszármazás  következő : 

I.  Bálás 
IŐ69. 
(Sz- Györgyi  Erzse) 


II.  Báláé              Borbála  Kristóf            Orsolya 

1603—1624     (1.  Horváth  Máty,  (Zeller  Ágn.)    (Toroeskai 

Doboka  v.  főisp.     2.  Hamvay  +                   László) 

(Zeller  Angleta)      György)  


I.  Farkas 
1599. 
Torda  v.  főisp. 
(Mojzes  Kata) 


László 
(Zány  Anna) 

i ■Ai  '— ■      i 

István 
fejed,  koniornok. 

1638.  f 


Orsolya 
(Vitéz 

György.) 


Mihály 
(Fekete 
Klára) 


II.  Farkas 


Kata 
(Serédy 
István) 


Zsuzsa 
(Bethlen  Fer .) 


III.  Bálás 

f  1628. 


Miklós 

(Cserényi 

Erzse) 


Zsuzsa 
(Míkola  Zsigm  ) 


IV 


Farkas. 
1865. 


111.  Farkas 

(Jászberényi 
Zsófia 


Erzsébet 


*)  Teleki  Hunyadiak  koraX.  14    17.  1. 
*)  Wolph.  Bethlen  tóin.  V.  p.  498. 
*)  Ma  csak  egy  Tótfalu  áll  a  gyalui  járásban. 

•)  Ellenben  élő  nek  is  iratik  lő91*ben  a  csiki  vashíiinorck  iránti  kiadott 
oklevélben.  Székely  Constit.  101.  lap. 


Kumnibv,  01 

I.  Balásnak  fiai  közűi  II.  Bálás  1602-ben  Báthori  Zsigmond 
híve  ,  kit  Erdélyből  kikísér.  1603-ban  Székely  Mózses  mellett  harczol, 
és  a  Bárczán  fogoly lyá  lesz,  de  magát  nagy  sarczon  megváltja.  Még  ez 
évben  Bocskay  részére  Szamosujvárt  beveszi.  1612 — 1629-ben  Doboka 
vármegye  főispánja,  és  Bethlen  alatt  áltamtanácsnok  J).  Fiatal  korá- 
ban Egerben  katonáskodott,  és  talán  innen  a  H  o  d  o  r  által  emiitett 
egri  előnév.  Egyébiránt  lakott  Egren  is  *).  1620-ban  utasítás  kelt 
részére  az  erdélyi  kincstárnokhoz  3).  „Termetében  és  magaviseletében 
rusnya,  és  igen  fortélyos  és  kegyetlen  ember  is  vala  ft).  Nejétől  Zeller 
Angaletától  gyermekei  közül  csak  László  fiának  ismerjük  fiát  I  s  t- 
v  á  n  t .  ki  Bethlen  Gábor  komornoka  volt  5>,  és  1638-ban  meghalván, 
ez  ágat  sirba  vitte. 

I.  Balásnak  másik  fial.  Farkas  —  egy  napióirónk  szerint 
—  „igen  elmés,  discursivus,  de  természetiben  rusnya,  köszvényes,  és 
igen  negédes,  erkölcsös,  kegyetlen  ember  vala ;  jó  deák,  olvasott  és  ha- 
talmas memoriáju  ember  vala ,  folyt  mint  az  viz  az  discursusa,  de  so- 
lida  conclusioja  ritkán  volt4,  6).  Családját  Ő  még  följebb  emelé  1599- 
ben  Erdély  részérői  követ  volt  a  bécsi  udvarnál ,  hová  Báthori  Endre 
megválasztását  viszi ,  s  hol  rövid  ideig  fogoly.  1603-ban  Bethlen  Gá- 
borral kimenekül  7).  Később  bátyjával  együtt  Bocskai  zászlója  alatt 
harczol  8).  1605  ben  Bethlen  részéről  Nándorfej  érvárt  járatöröknél 
segélyért,  1606-ban  pedig  Bethlen  záratja  el  Szamosuj várba.  Utóbb 
Torda  vármegye  főispánja,  és  székelyek  tábornoka  lett.  1624-ben  apríl 
24-én  Bethlen  Gábortól  javaira  uj  adományt  vitt.  Neje  volt  azon  pél- 
dabeszédben felmaradt  Kata,  kit  még  biztatott  Gyalu  vára  reményé- 
ben •),  és  kinek  révén  nyerte  1610-ben  Gyalu  várát  Báthori  Gábortól, 
ki  említetett  nejével  élt.  Azonban  mégis  Báthori  Gábor  megölésében 
is  részvétellel  gyanusittatott  10).  1626-ban  Bethlen  Gábor  biztosa  volt 
Ferdinánd  királyhoz  J !>   Fiai  közül   M  ik  lós nak  ,  kinek  Gyalu  vára 

')  Kemény  János  önéletírása  Szalay  kiadása.  60. 

«)  ugyanott  34. 1. 

•)  Kemény  Jos.  Notitia  Capit.  Albensis  II.  36*. 

*)  Kemény  János  önéletírása  34.  1. 

5)  Kálky  székely  nemz.  255. 1. 

€)  Kemény  János  önéletírása  117.  1. 

"»)  Wolph.  Bethlen  Hist.  tom.  V.  p.  464. 

8)  Ugyanott  VI.  275.  278.  318. 

•)  Kemény  János  id.  h.  28.  lap. 

10)  Kazy  libr.  1.  2. 

")  Tudománytár  1838  ki  foly.  IV.  köt.  182.  lap. 


6fc*  K»Mácstan!D.  —  Kauez, 

1628.  oct  5-én  újra  34  forintba  Íratott  be.  —  maradtak  gyermekei, 
névszerint  fia  ÍV.  Farkas,  ki  1665.  táján  meghalván ,  benne  a  Ka- 
rauthy  család  férfi  ága  elenyészett. 

Itanácsaniii  család.  A  Kanácsanin  család  1751-ben  M.- 
Terézia  királyasszony  által  nemesittetett  meg.  * 

Czimere  a  paizs  vörös  udvarában  hármas  zöld  dombon  álló,  aranyos 
talajú  és  fejezetű  márvány  oszlop,  melyen  arany  cserkoszorú  füg,  és  te- 
tejében ezüst-fehér  golyó  van.  A  paizsfölötti  sisak  koronáján  szintén 
o^yan  oszlop  látható.  Foszladék  jobbról  arany- vörös,  balról  ezüst- vörös1). 

I&ancso  család.  E  név  többfele  változatban  fordul  elő,  azon- 
ban a  nógrádmegyei  jegyzőkönyv  hitelességénél  fogva  az  K  a  n  c  z  ó  volt. 
Kanczó  Tamás  és  Mihály  és  Fábián  András  1651-ki,  oct. 
8-án  HL  Ferdinánd  király  által  nemesittettek  meg,  és  unokáik  Kan- 
czó János,  Tamás  és  István  ezen  czimeres  levél  felmutatása 
mellett  1726-ki  aug.  lén  Nógrád  megye  előtt  producáltak  a). 

Az  1734-ki  nógrádmegyei  nemesi  vizsgálatkor  is  Kanczo  né- 
ven jratott  a  család  a  lajstromba  3).  LTtóbb  pedig  e  név  Ka  le  só  alak- 
ban fordul  elő  ;  igy  az 

1755-ki  nógrádmegyei  nemesek  sorában  a  birtokosok  közt  említ- 
tetik Kalcsó  Tamás  mint  Bolykon  lakozó.  Ugyanott  az  armalista  ne- 
mesek közt  olvasható  Kalcsó  Mihály  és  idősb  és  ifjabb  János. 
1812-ben  szintén  Bolykon  laktak  Kalcsó  András  és  János,  kik 
már  a  taxalista  nemesek  sorába  estek. 

1840-ben  Gaigóczon  lakozó  Kalcsó  János  e  család  ivadékának 
tartá  magát. 

Hauez  család.  Kancz  József  és  Sebestyén  1771-ben 
M.-Terézia  királyasszony  által  emeltettek  nemességre  *)• 

Czimerük  ez :  a  paizs  felső  részében  vörÖ3  udvaron  három  arany- 
csillag  ragyog.  A  paizs  aljáról  egy  kúp  alakú  osztály  nyúlik  fel,  mely- 
nek kék  udvarában  arany  szőlőtőke  megrakva  sző lőfür tökkel  látható. 
A  gúla  jobb  oldalán  ezüst  udvarban  zöld  téren  3zarvas  ágaskodik,  a 
gúla  baloldalán  pedig  zöld  téren  daru  áll,  fölemelt  egyik  lábával  köve- 
cset tartva.  A  paizsfölötti  sisak  koronájából  két  elefánt-orrraány  között, 
melyek  közül  a  jobboldali  ezüst-kék,  a  baloldali  vörös  arany  színű,  hár- 


*)  Collect.  Herald. 

2)  Protocol.  C  Neogrsd.  anni  1726. 

8)  Ugyanott  1734. 

»)  Collect.  Herald. 


Kandó.  ~  Kanfsay.  6$ 

mas  zöld  dombon  kiterjesztett  szárnyakkal  fehér  galamb  áll ,  lábai  pi* 
rosak,  valamint  osóre  is,  melyben  zöld  koszorút  tart  Poszladék  jobbról 
ezüst-kék.  balról  arany-kék. 

ÜLandd  család.  (Eger-farmos;)  Már  a  XVII.  században  Nó- 
grád megyében  élt  Kandó  János  ,  ki  1652-ben  nemessége  kimuta- 
tására szoríttatván ,  Bocskai  Istvántól  nyert  nemesi  levelet  mutatott 
eló ,  azonban  az  magyarországban  érvénytelen  lévén ,  a  következő  tör- 
vényszékig uj  bizonyítékok  eléadására  utaltatott,  és  egyszersmind  vé- 
geztetett ,  hogy  addig ,  mint  táblabíró  semmi  törvényes  ügyekbe  ne 
avatkozzék  1).  1654-ben  ezután  megmutatván  —  mint  a  jegyzőkönyv 
szól  —  Kandó  János,  hogy  Ő  nem  &  b  o  g  á  c  h  i ,  hanem  afarmosi 
Kandó  családból  származott,  ennélfogva  nemesnek  elismertetett  *}. 

Jánosnak  fia  volt  István,  ki  1694-ben  élt  3). 

Szintén  Jánosnak  leánya  lehetett  Kandó  Judit,  Rosnyay 
Jánosné,  ki  1681-ben  a  sztregovai  ágost.-evang.  egyháznak  az  ur  vo- 
csorájához  használandó  fehér  gyolcs  abroszt  ajándékozott,  melylyen 
zöld  selyemmel  kivarrva  ez  olvasható  :.,Generosi  Domini  Jo- 
hannis  Rosnay  consors,  nomíne  Juditba  Kandó,  do- 
navit  ad  glóriám  Dei.  Die  25-a  Maji.  1681"  •).  Élt  Judit 
1689-ben  is. 

Farmos!  Kandó  Gábor  1809-ben  a  Zemplin  vármegyei  fölkelő 
nemesség  ezredese ,  részt  vett  agyőri  ütközetben.  Neje  (1819.)  Fáy 
K  a  t  a,  és  ettől  leánya  Teréz. 

Kandó  család.  (Dályai).  Melyből  Mihály  az  1791-ki  és 
1792- ki  erdélyi  országgyűlésen  Udvarhelyszék  követe.  János  Udvar- 
helyszék követe  1815-ben.  Mihály  ugyanott  dulló  1843-ban, 

Hanisay  család.  (Kihalt.)  E  családot  Lazius  Farkas  a  La- 
vandi  és  Sponhaymi  grófoktól  származtatja ,  kik  állítólag  a  Rajnától 


*)  Frotoc.  C.  Neograd.  anni  1652,  p,  2,  hof  ez  áll  :  „Quia  de  dubia  Johan- 
na Kandó  nobilitate  oertae  literae  in  hac  sede  fuissent  publicatae  ,  nenipe  Sere- 
rissimi  quondam  Stephani  Bocskay  armales,  quae  nobilibus  Hungáriáé  minimé 
suffragari  poesunt ;  deliberatur  :  ut  idem  Johanne*  Kandó  super  vera  nobiütaie 
adsecunduin  sedriae  terminam  usque  producat  certiora  documenta  ;  interim  in 
nullám  proce&sum  juridicum  Cottus  huius  sese  imiuisceat,  sed  judicaius  eiu«  ia 
fucpenso  maneat." 

•)  Protoc.  C.  Neograd.  anni  1654. 

*)  Ugyanott  anni  1694. 

*)  Mocsáry  Antal,  Nógrád  vármegye  Esmért.  I.  B8. 


64  Kamsay 

Karán  t  kánba  innen  Magyarországba  telepedtek  J) ;  azonban  —  mint 
már  Wagner  ia  észrevette  —  ezen  származtatás  igen  alaptalan  2).  S 
én  hozzá  tehetem  ,  hogy  Lazius  igen  összezavarja  a  családok  eredetét, 
mint  például  ezt,  midőn  Kaboldvára,  Nagy-Márton  (Martinsdorf.  Mar- 
tersdoff) ,  Rechnitz  (régi  okleveleinkben  Ruchtukeur?)  stb.  birtokok 
tulajdonosait  a  Kanisaiak  őseiül  adja  ki,  mert  ama  birtokok  tulajdono- 
sai bár  idegen  (de  spanyol  származatu  tulajdonosai  nem  a  Kanisai,  ha- 
nem szintén  kihalt  Nagy-Martoni  családot  alapiták  3).  Lásd  Nagy-Mar- 
toni  család. 

A  Kanisay  család  oklevelek  alapján  Wagner  állítása  szerint  min- 
den kétségen  kivül  magyar  származatu ,  és  eredetét  a  száznyolcz  nem- 
zetség egyikéből  az  Os  i  vagy  Ös  th  (Ozaol?)  nemből  (genus)  vette*). 

Első  ismert  törzsük  Imre  volt,  ki  Béla  király  alatt  harmincz- 
ezer  embert  vezetett  Ausztria  és  herczege  Ottokár  ellen.  Ezen  Imrétől 
a  család  leszármazása  következő : 

Imre 


Belud  László.  Iváxi  Henrik 

1290.  1305.  (Imre) 

1305 

Lőrinez  mester 
1324.  kapja 
Kanizsát 
(Haseiau  Margit?) 


1 


1.  János  I.  István 

1359\  1356. 

(de  Hefíán)  zágrábi  püspök. 

* , 

Folyt,  a  höv.  I. 


*)  Lazíus  De  migratione  gentium  Libror.  VI.  p.  236.  et  seq.  Wagner 
szerint. 

*)  Wagner  Dec.  I.  pag.  91. 

*)  Fejér  Cod.  Dipl.  munkájában  e  családról  olvasható  több  oklevél  hiteles 
leszármazását  tünteti  föl  a  Nagy-Martoni  családnak,  mint  erről  maga  helyén. 
Laziust  pedig  a  tévedésre  valószínűleg  a  két  családnál  ngyan  egykorban  előfor- 
duló keresztnevek  hasonlósága  vihette. 

*)  Wagner  Dec.  I.  p.  91  —  111.  Wagner- 1  csak  leforditá  Budai  Fer.  Hist. 
lex.  H-  kötetében.  Irt  Wagner  előtt  a  családról  Lehoczkyis  Stemmat.  II.  de 
szokása  szerint  zagyván  ,  Laziust  követve.  —  Wagner  után  lásd  a  nemzékrendet 
G  e  n  e  a  L  a  u  t  h.  II.  kötetében  is.  Látható  a  családfa  Wagner  kéziratai  között 
is  Mss.  tom.  LXX.  p.  152.,  mely  után  a  kiadottat  doígozá.  Ugyan  es  utóbbi  kéz- 
iratban a  leszármazás  egy  rósz  variánsa  is  megvan  Kupinszky  gyűjtőtől. 


Kanisay. 


65 


I.  János,  ki  ős  előbbi  lapon. 
1359. 
(de  Heflán) 


Miklós 
tárnokmester 
1397. 
(Szentgyörgyi  K<) 

i ; 1 

111.  János 
erd.  vajda 


II.  János        II.  Lőrincz 
esztergáim  i" 

érsek. 
1387-1418. 


II.  István 
főajtónálló 

1388  -1420. 

* , 

II.  László 

soproni  főisp. 
1432. 


I.  György 
1405. 


III.  László 
erd.  vajda 
fiölovászmest. 
1459—1466. 
(Hedervári 
Kata) 


II.  Imre. 
1452. 


III.  Miklós. 


IV.  László 
horv.  bán 
1493. 


IY.  János. 


III.  István 
1498. 
fópohárnokm. 


II.  Miklós 
1450. 

III.  János  II.  György 

1515.  főpohárnok 

norv.  orsz.  bán 

1493.  1508. 
(1.  Bánffi  Erzse 
2.  Rozgonyi  Klára) 

t    "         '"  A 1 

V.  László 
1525.  vasi 
fÖisp.  orsz.  biró 
(Dragffy  Anna-Kata) 


Ferencz. 
f  1532. 


Orsolya 

(Nádasdy 

Tamás). 


Imrének  a  törzsnek  fiai  Robert-Károly  király  korában  vittek  sze- 
repet, és  nem  kevés  nyugtalanságokat  okoztak.  Hasonlóan  cseleked- 
tek az  esztergami  egyház  irányában  is  ,  miért  Iván  (Iban)  és  H  e  n- 
rik  1305-ben  Tamás  primás  által  az  egyházból  kirekesztettek.  Hen- 
rik (ki  Hemericus,  Henricus  és  Imrének  is  iratik)  Wagner  szerint 
1309-ben  deChorna  neveztetett.  Fia  Lőrincz  mester  lett  tulaj - 
donképen  a  család  alapitója  ,  miután  ő  kapta  1324-ben  K  a  n  is  a  várát 
adományban,  honnan  a  család  vezetékneve  eredett.  Erdemet  tett  főleg 
az  által  Robert-Károly  korában ,  hogy  Miklós  soproni  főiapán  ,  utóbb 
szlavóniai  bánnak,  az  ellenség  ellen  segélyére  volt ;  és  azon  ütközetben 
sebet  is  kapott.  Wagner  szerint  —  ha  Laziusnak  hitelt  adhatnók  — 
birta  Martont,  Fraknót  és  Kőszeget ,  és  neje  lett  volna  Haselau  Mar- 
git, kitől  fiai  maradtak  I.  István  és  I.  János. 

I.  István  budai  prépost,  1356-ban  zágrábi  püspök  lett  és  e 
méltóságot  19  évig  viselte.  Időközben  1363  ban  helytartó ,  következő 
évben  pedig  egész  Szlavónia  helyettes  kormányzója  lön.  Testvére 

I.  János,  testvérével  Istvánnal  együtt  részt  vett  1350-ben  a 
nápolyi  hadban,  és  ott  érdemeket  szerze  magának.  Elt  1459-ben  is.  Fia 
öt  maradt ;  úgymint 

5 


m 


Kmis&y. 


í)  Gr y ö  r gj ,  ki  H é  fi  á n-róí  irá  magát ,  é3  1405-ben  Zala  me- 
gyében az  errnényesi  pálosok  részére  zárdát  épiítete. 

2)  If,  János  e3ztergami  prépost  egri  püspök  (1385 — 1387)  é3 
végre  esztergám!  érsek  (1387  —  1418)  volt.    Több  hadban  vett  részt 
Zsigmond  korában  a  moldvai  oláhok  ellen  1300-ben  és  1395-ben5  mely 
évben  Hedvig  lengyel  királyné  bejövetelének  is  ellent  állt.  Részt  vett 
1396-ban  a  nikápolyi  csatában,  és  ott  a  király  oldala  mellett  híven 
harczolt.  1403-ban  azonban  egyenetlenségbe  esett  Zsigmond  királyival, 
és  annak  elleneihez  szegődött.    Utóbb  azonban  köztök  az  egyetértés 
helyre  állott.    1412-ben  munkás  részt  vett  a  Zsigmond  és  László  len- 
gyel király  közt  kötött  béké- 
ben. Idejében  adatott  át  a  16 
szepesi  város  a  lengyeleknek, 
és   János  érsek  volt  meg- 
bízva  a  zálogpénz  fölvételé- 
vel.   1417-ben  jelen  volt  egy 
ideig  a  kosztmez  i  egyetemes 
egyházi  zsinaton  is.  0  volt  az 
első  magyar  prímás,  ki  1394- 
ben  Zsigmond  király  közben- 
járására „az  apostoli  s x. 
szék   született    köve* 
t  eí;  Bonifaeius  pápától  czimet 
utódainak  is  részére   nyerte. 
A   család   czimere  —  melyet 
1413-ki  (és  István  testvére  is 
1407-ki)  pecséten   viselt  *); 
egy  szétterjesztett  sasszárny, 
a  sasnak  egy  lábával,  melynek  körmei  szétterjesztvék ,  a  mint  ezt  itt  a 
metsz  vény  is  mutatja.  Meghalt  János  érsek  1418-ki  május  30-án. 
3)Lőrincz  ifjú  korában  halt  el. 

4)11.  István  1388-ban  Mária  és  Erzsébet  királyné  útitársa, 
midőn  azokkal  együtt  Diakovárnál  ő  is  elfogatott.  Kiszabadulása  után 
1387-ben  Győr  megyében  Barát  nevű  helységet  nyerte  adományba, 
melybe  a  győri  káptalan  által  be  is  iktattatott  a).  A  moldvai  oláhok 
elleni  hadban  jeles  érdemeket  szerze,  és  azokat  meghódoltatá.  1390-ben 


*)  "Wagner  Dec.  I.  és  Péterfi  Conoil. 

*)  Czeh  Jáaos  Tud.  gyüjtem.  1829-ki  folyt.  XII. 


Kanisay.  07 

székeljek  ispánja  volt.  Már  előbb  királyi  ffc-ajtónálló,  és  Somogy,  utóbb 
pedig  Sopron  vármegye  főispánja.  1395-ben  részt  vett  és  hathatós 
segélyül  volt  Dobor  vára  visszavételében  ,  és  a  következő  évben  részt 
vett  a  nikápolyi  ütközetben  ,  mely  után  a  menekülő  királyt  kiséré,  élt 
még  1420-ban  is.  Fia  II.  László  1432-ben  Sopron  vármegye  főis- 
pánja volt,  midőn  Zsigmond  őt  hadsereg  küldésére  szólitá  fel.  1452- 
ben  ő  is  a  bécsiekkel  Frigyes  császár  ellen  szövetkezett.  Gyermekei 
nem  maradván,  mag  nélkül  halt  el. 

5)  I.  Miklós  Zala ,  Vas  és  Sopron  vármegyék  főispánja  Zsig- 
mond király  korában.  Testvéreivel  együtt  1382- ben  Zala  megyében  a 
Kanisa  vize  mellett  Uj-udvar  nevű  falut  vett  Palisna  János  aura- 
niai  perjeltől  zálogba  négy  ezer  arany  forintért.  1389-ben  részt  vett  a 
ráczok  elleni  hadban.  1391-ben  már  tárnokmester  volt,  midőn  Kőszeg 
város  határainak  megújítására  hivta  fel  őt  Zsigmond  király.  1395-ben 
Franczia-  és  Olaszországban  járt  a  törökök  elleni  segély  végett.  1396- 
ban  Nikápolynál  csatázott ,  és  a  szerencsétlen  csata  után  Gara  Jánost 
és  őt  küldé  a  király  az  ország  kormányzására.  Nejétől  Szentgyörgyi 
Tamás  leányától  fia  IV.  János  erdélyi  vajdaságot  viselt,  és  ennek  fiai 
voltak  III.  László,  II.  Imre  és  II.. Miklós. 

III.  László  1456-ban  Belgrádnál  harczolt.  A  Hunyadi  háznak 
híve  és  barátja,  Mátyással  ő  is  elzáratott ,  de  megszökött ;  és  V.  László 
király  halála  után  ő  is  Mátyás  trónra  emeltetésén  működött.  1459-ben 
6  is  Frigyes  császár  részére  pártol  Mátyástól ,  de  csak  hamar  ismét 
Mátyás  híve  lön  1).  1459-ben  már  erdélyi  vajda  és  1466-ban  fŐ-lovász- 
mester  volt.  Hedervári  Katalintól  fiai :  IV.  László  1486-ban  Német- 
Ujhely  megvételében  részes.  Mátyás  halála  után  egyideig  Miksa  csá- 
szár pártosa  testvéreivel,  később  II.  Ulászló  híve,  ki  által  1493  ban 
Horvát,  Tót  és  Dalmátország  bánjává  neveztetett.  Élt  még  151 5-ben 
is.  Gyermekei  nem  maradtak.  —  IV.  János  elhalt.  —  III,  István 
1498-ban  főpohárnokmesier  volt.  Mindhárman  magnóikul  haltak  el. 

11. 1  m  r  é  n  e  k ,  ki  1452-ben  élt ,  fia  volt  III,  Miklós,  ki  szin- 
tén gyermektelenül  halt  el. 

II.  Miklós  nak  két  fia  volt  III.  J  á  n  o  s  és  II  György.  Amaz 
Miksa  király  híve,  ki  által,  mert  Székesfejérvár  megvételekor  magát 
vitézül  viselte ,  1515-ben  római  sz.  birodalmi  gróffá  (in  Neuburg  ad 
Oenuni)  tétetett,  de  mag  nélkül  halt  el.  György  1493-ban  főpohár- 
nok mester,  1498-ban  Horvát  és  Tótország  bánja,  í 502-ben  belgrádi 


•)  Kaprinai  Dipl  II.  294. 

5< 


08  Kftnisay. 

bán,  és  1508-ban  ismét,  horvátországi  bán  lett,  1506-ban  jelen  volta 
rákosi  országgyűlésen  *)  Két  neje  volt,  az  első  BániTy  Erzsébet,  kinek 
halálával  előbbi  nejének  nővérétől  BáníFy  Dorottyától ,  Rozgony  Já- 
nosnétól  való  leányát  Rozgony  Klárát  vette  nőül ,  miért  hűtlenségi 
bélyeggel  sújtatott.  Ez  utóbbitói  született  fia 

V,  László,  ki  1525-ben  Vasvármegye  főispánja,  utóbb  ország- 
bíró volt.  Nejétől  DrágíFy  Anna-Katalintól  születtek  gyermekei  Fe- 
rencz ,  ki  1532-ben  magnóikul  halt  el,  s  fiágon  a  családot  sirba  vitte; 
0 r  soly  a  pedig  Nádasdy  Tamás  neje  lön,  ki  után  a  Nádasdyak  a  Ka- 
nisayféle  uradalmakat  öröklék. 

A  Kanisay  családból  való,  de  kinek  leánya? —  bizonytalan,  azon 
Kanisay  Dorottya ,  ki  előbb  Geréb  Péter ,  utóbb  Perényi  Imre  nádor 
neje  volt,  és  1526-ban  a  Mohácsnál  elesetteket  saját  költségén  elte- 
metteté  2). 

I&aiaisai  Korhely  család.  Kanisai  máskép  Borbély 
család  a  XVII.  században  Nógrád  megye  birtokos  nemesei  sorában 
állt  3).  1633-ban  Lóuya- Bányán  birtokos  Kanisai  Borbély  Mihály,  ki 
1652-ben  is  élt ,  meghalt  1654.  táján,  midőn  Nagy  Erzsébet  mint  öz- 
vegye említtetik.  Ugyan  az  időben  (1652 — 1663)  élt  János. 

1670-ben  élt  Kanisai  Borbély  Zsigmond ,  kitől  ily  leszármazást 
ismerünk : 

Zsigmond 

1670 

(Meskó  Mária) 


János  Pál 

— * , 


Judit 
(Horváthy  Pál). 

Ezenkívül  éltek  a  családból  1689-ben  Tamás ; — 1709-ben  S  á  n* 
dor ,  ki  1711-ben  már  nem  élt,  és  —  ugy  látszik  — a  család  ezen  idő- 
korban kihalt. 

Hauisay  család.  Birtokos  Szatmár  és  Ugocsa  vármegyében, 
az  előbbiben  Mánd4)  és  Homok5)  helységben ;  ügocsa  megyé- 
ben pedig 


*)  Jáazay  P  A  m.  nemzet  napjai  a  moháa&i  vész.  u  ián  156. 
2)  Ugyanott. 

•)  Protocoi.  C.  üíeograd.  anni  1652.  p.  1.  1654  p.  109.  »tc.  item  annorum 
1670.  1709.  1711. 

*)  Szirmay  Szatmár  várm.  II.  242. 
*)  Ugyanott,  284. 


Kann*  —  Kanta.  69 

A  Kanisai  család  1750-ben  többekkel  Péterfalvára  nádori  uj  ado- 
mányt nyert,  és  ott  e  század  elején  is  birtokos  Kanisay  Sándor,  va- 
lamint ugyanaz  Veléten  J). 

Mihály  1804-ben  birtokos  Forgoiányban  és  Fertős- Almáson  2). 

Kanisay  Pál  1677-ben  Ugoesa  vármegye  esküdtje  volt  8). 

Kanisay  családnak  —  talán  a  feljebb  tárgyaltnak  —  erimere  bal- 
ról jobbra  arany-ezüst  csíkolat  által  rézsútosan  kétfelé  osztott  paizs,  a 
jobboldali  felső  ktk  osztályban  fehér  egyszarvú  ágaskodik,  a  baloldali 
alsó  vörös  osztályban  fekete  sasszárny  lábastói,  mely  három  nyilat  tart 
látható.  (Ez  utóbbi  képlet  nyilván  a  régi  kihalt  Kanisay-ak  czimerébol 
van  kölcsönözve.)  A  paizsfölötti  sisak  koronájából  koronás  arany  orosz- 
lán emelkedik  ki,  első  jobb  lábával  kardot,  a  másikkai  három  nyilat 
tartva.  Foszladék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös  *). 

Kaim  család.  (Máskép  Mesíery.)  Varmegyében  találjuk 
Nagymesteri  helység  birtokosai  között  a  XVI.  és  XV IL  században. 

Mestery  Antal ,  máskép  nagy-mesteri  Kann  Antal  1584-ben  fiá- 
nak Kelemennek,  ki  öregségében  segélyére  volt,  és  leányának  Ilo- 
nának, Eőry  János  nejének  egész  curiáját  eladja  Istvánffy  Miklós  ai- 
nádor  előtt  *). 

1637-ben  Kann  János,  magára  vállalván  gyermekeinek  János- 
nak és  Ilonának  Szitay  Gergelynének  is  terhüket ,  mesteri  részét  be- 
vallja Eőry  Jánosnak  és  Gergelynek  e). 

1647-  1654  ben  élt  Kann  Gergely. 

1690-ben  Kann  Kata  Trombitás  Mihályné. 

1713-ban  Molnár  Ilona ,  előbb  Kann  Istvánné,  utóbb  Pachsi 
Istvánné. 

1720-ban  Molnár  Orsolya  Kann  György  özvegye  élt. 

Kanta  család.  Gömör  vármeg)e  nemes  családai  közé  soroz* 
tátik  7).  Hasonlóan  Kant  ha  nevű  család  Zemplin  vármegyében  is 
létez,  hol  Kantha  János  1700-ban  szolgabíró  volt  8).  És- e  század 
elején  a  Kantha  család  Szólnocska  helységben  birtokosul  iratik.  ö) 


*)  Szirmay  C.  Ugoesa  p.  J25. 147. 

*)  Ugyanott  p.  129. 175. 

•)  Ugyanott  p.  6a 

4)  L.  Bizrgstaller,  Colleetio  Inaigninra  nob-  H.  familíarum. 

*)  Oklevél. 

•)  Oklevél. 

7)  Barthoiomaeide*  C.  GömÖr.  p.  145. 

8)  Szirmay  C  Zemplin  not.  top.  332.  332.  not  hiafc.  663. 
•)  Ugyanott  not  top.  326. 


VO  Kántor. 

WLkwktoT  CMlád.  (Hodászi  és  Jánossi  +  )  Szatmár  vármegye 
régi  családa,  melyből  hodászi  Kántor  Bálint  már  14  í  6-ban  birta 
Hodász  helységét,  és  innen  a  család  Hodászi  előnevet  is  viselt,  míg 
Kántor- Jánosi  helységről  Kántor-Jánoss y-aknak  is  írattak,  és  ez 
okbói  volt  már  e  családról  Jánossy  néven  e  munka  V.  kötetében  is 
a  316.  lapon  rövid  emlités  téve. 

Nevezett  Kántor  Bálint  1416-ban  Hodász  helységnek  határit 
Balog  —  máskép  Kis  Jánostól  el  akarta  különöztetni ;  de  az  Iklódy 
család  ellentállt  2)» 

1349-ben  Jánosnak  fia  Jakab,  a  váradi  sz.  egyház  kán- 
tora azaz  éneklője  osztályba  kapta  szatmármegyei  Jánosi  helységet, 
honnan  a  helység  és  családai  K  á  n  t  o  r-J  ános  s  i aknák  neveztetett  *). 

1408-ban  Jánosi  Kántor  Péter  és  Bálint  támadást  indítván 
Zsigmond  király  ellen,  hűtlenségen  Jánosi  helységet  elveszték,  de 
utóbb  visszanyerek,  és  már  1417-ben  a  Kán  tor- Jánossy  család  birta. 

141 9-ben  Kántornak  neveztetett  István,  Jánossy  Miklós- 
nak  fia,  testvéreinek  hamis  vádja  folytán  az  erdélyi  püspök  képviselője 
által  egyházi  átokkal  sújtatott ;  és  e  miatt  Hodász  helység  felét  elzá- 
logosítani kény teleniíte tett ,  de  ártatlanságát  megmutatván,  testvérei 
a  nekie  okozott  kárért  400  arany  forintba  marasztaltattak  3). 

1423-ban  Kántornak  neveztetett  Péter,  László*  Bálint 
és  B  a  r  1  a  ,  a  Jánosi  helységhez  tartozó  darab  földért  az  Iklódy  család- 
dal perlekedtek,  és  azt  barátságos  alku  szerint  Iklódhoz  csatoltatni  en- 
gedték 4). 

1450-ben  hodászi  Kántor  Lucza  Jánosi  helységben  és  Balog- Já- 
nosi pusztájában,  valamint  Hodász  helységben Hetényi  pusztával  együtt, 
részbirtokot  nyert  uj  királyi  adománynyal  *). 

1 539-ben  Kántor  János  és  Mihály,  Jánosáy  Ádámmal 
Hodász,  Jánosi  és  Ders  helységbeli  birtokaikban  uj  királyi  adomány 
mellett  megerősítettek  6). 

Kántor  nevű  család  Zemplin  vármegye  nemesei  között  is  em- 
líttetik. 


0  Szirraay  Szaíraár  várna.  II.  85, 

*)  Ugyanott  II.  88. 

a)  Szírmay  Szatmár  várm.  II.  85. 

•)  Ugyanott,  Ií.  88, 

*)  Ugyanott,  II.  86.  88. 

•)  Ugyanott,  11.  86.  89. 


Kántor, 


W 


Ugocsa  megyében  Kántor  László  bekényi  plébánosnak  fía 
György  1413-ban  egyességre  lép  Gödé  Istvánnál  és  Mártonnal  *)• 

Kántor  család.  (Felső-Bori.)  Egyike  azon  hatvannégy  vas- 
megyei családnak,  melyek  1582-ben  Rudolf  királytól  F  e  1  s  ő-Ő  r  hely 
ségre  uj  királyi  adományt  nyertek.  L.  Zámhő  család 

Kántor  család.  (Kossúti.)  Kántor  Bál  int  és  unokatest- 
vére Orbán  Rudolf  királytól  nyertek  1580  ki  mart  18-án  Prágában 
kelt  czimeres  levelet,  mely  Pozsony  vármegyének  ! 58 2-he n  Jubil&te 
vasárnap  utáni  2.  férián  Samarján  tartott  közgyűlésben  hirdettetett 
ki,  és  ezen  czimeres  levelet  1725-ben  a  pozsony megyei  nemesi  vizsgá- 
latkor Kántor  János  és  Ferencz,  Mihály  testvérük  részéről  is  be- 
mutaták  a). 

A  <ssaládfa  következőleg  8)  sarjadzik  le : 


Bálint 
1580. 


Orbán 
1580. 

,!■-•*■    III.. 

István.       MíüIó9.      János 


«MlAn« 


János 


Mihály 
1725. 


ferencz 
1725. 

Xossuton. 

i  r  i  ii  i    .m 


Ferencz 
(Heriu 
Kata) 

Ferencz 

i  '■  "*  '    > 
Ferencz. 


Márton 
1755. 
lak.  Kos- 
suton, 


Mihály.    Orbán. 


János 
1725. 

JánoF 

1755. 

Koasuton 

László 

1809. 

r — ^ — i 
László 


István 
172Ő. 


_««,.~A_. 


János 
1768 
N.-  Udvar- 
nokon 


István 

Jsíván. 


Jakab 
N.-FÖdé- 
rnesen, 

János 


J&no&.    Péter. 


Kántor  család.  Nógrád  vármegye  kihalt  csalááa.  hol —  ugy 
látszik  —  eredeti  fészkük  Losoncz  volt.  Ott  leljük  már  1599-ben  Kán- 
tor Mátét,  noha  még  nem  a  nemesek  rendéhen. 

Már  1671-ben  Kántor  Gryörgy  mint  nemes  és  Somos-Uj falu- 
ban birtokos  fordul  elé,  és  1678,  1Ó81.  1682-ben  szolgabíró  volt  *). 
1684-ben  özvegye  állit  a  nemesi  fölkelésre  egy  lovast, 

Kántor  Pál  1685— 1687-ig  nógrádmegyei  szolgabíró,  1705-ben 
már  csak  özvegye  élt.  Fia  Kántor  István  1702-ben  megyei  ügyész, 
1705— 1709-ig  jegyző  volt. 


')  Szinnay  C.  Ugocsa  p.  50.  122. 

*)  Pozsony  v.  archív.  Ádels  Invesitgatioa  A— XIII.  53.  lap. 

•)  Ferber  József  közlése  szerint. 

4)  Nógrádmegyei  levéltár. 


7&  Kanyar— Kanyó. 

Kántor  Gábor  1730  —  1756-ig  nógrádmegyei  szolgabiróságot 
viselt. 

Kántor  Györgynek,  ki  szintén  1760.  táján  élt ,  nejétől Meskó 
Zsófiától  leánya  Borbála,  Csillom  Pálné. 

A  család,  mely  leány-ágra  szakadt  e  század  elején,  íl-ágon  kihalt. 
Utódai  többi  közt  Dolyánban  is  Örökösödtek. 

Czimerük  a  paizs  kék  udvarában  zöld  téren  álló  daru,  fölemelt 
egyik  lábában  kövecset  tartva.  A  paizsfölötti  sisak  koronáján  férfi  kar 
könyököl,  kivont  kardot  tartva.  A  paizst  két  oldalról  szokásos  foszladék 
veszi  körül. 

Kanyar  család.  Szabolcs  vármegye  nemesrendti  csaiádai- 
nak  sorában  áll  Fényes  E.  Geographiája  szerint 

HLanyerka  család.  Gömör  vármegye  nemes  cseládai  közé 
tartozik  1). 

Kanyó  család  Kanyó  Lukács,  Mátyás  és  Pál  test- 
vérek III.  Ferdinánd  király  által  nemesittettek  meg  Pozsonyban 
1638-ki  mart.  14-én  kelt  czimeres  levélben  ,  mely  Nógrád  megyének 
1641 -ki  nov,  9*én  Losonezon  tartott  törvényszéken  hirdettetett  ki  3). 

1656-ban  élt  Kanyó  Demeter. 

Kanyó  Máté  zálogjogon  birt  nógrádmegyei  Bokor  helységben, 
mely  részt  1680-ban  perlett  tőle  Darvas  János  özvegye  Ráday  Ilona, 

1684-ben  a  nemesi  lajstromban  találjuk  Kanyó  Benedeket, 
Istvánt,  Jánost  és  Mátét. 

Az  1705-ki  nemesi  fölkelésre  Összeirattak  Kanyó  Bálás  fia  ál- 
tal, Kanyó  ifj.  Mihály,  és  Kanyó  Gergely,  András,  idősb 
Mihály  és  Benedek  magok  személyében  a  szécsényi  járásban. 

Az  1709-ki  összeírásban  említtetnek  Kanyó  András,  idősb 
Mihály,  és  Mátyásnak  özvegye. 

Az  1711-ki  összeírásban  mint  a  forradalom  elől  honn  maradtak, 
említetnek  Kanyó  Benedek,  János,  AndrásésMihály. 

Az  1726-ki  nemesi  vizsgálatkor  producalt  a  család  *  följebb  em- 
lített 1638-ki  czimeres  levél  alapján. 

Hasonlóan  1732-ben  is  producaltak  Jobbágyi  helységben  lakozó 
Kanyó  Márton  és  Máté  szintén  az  1638-ki armalist mutatván  fel *). 


*)  Bartholoinaeides  C.  Gömor  p.  145. 

2)  Az  egész  családról  a  nógrádmegyei  ievéltári  jegyzőkönyvek  oklevelei 
szerint 

8)  PrctocoLC.  Neograd.  anni  1732.  nro  II.  pag.  221. 


Kanyó,  —  Kapitán- ,  ?3 

1755-ben  igazolák  a  fentebbiek  szerint  nemességüket  Kanyó  Má- 
ténak fiai  I  s  t  v  á  n  és  G  e  r  g  e  1  y ,  é3  másik  Kanyó  Máté,  kinek  atyja 
volt  András,  nagyatyja  pedig  Máté. 

Az  1755-ki  összeírásban  Kanyó  György  Jobbágyiban,  János 
Becskén,  Mihály  Herencsényben  lakozókul  iratnak. 

Jelenleg  a  család  Heves  vármegyében  birtokos  és  ott  Kanyó 
Gábor  1837-ben  Heves  vármegye  fó-adószedőjc  volt. 

Kanyó  család  Lehet,  hogy  a  feljebbitől  egykor  egy  törzs- 
ből származott ,  de  amannál  majd  egy  századdal  később  jutott  a  ki- 
váltságosak sorába.  Ugyanis  Kanyó  János  1714-ki  mart.  24-én  kelt 
czimeres  levélben  III  Károly  király  által  nernesittetett  meg,  mely  ne- 
mes levél  Nógrád  megyében  hirdettetett  ki.  Jánosnak  fia  Mi- 
hály ,  ki  Pestmegyébe  tette  át  lakását,  1732-ben  a  nógrádmegyei  ne- 
mességvizsgáló törvényszék  előtt  produkálá  az  atyja  által  nyert  nemes 
levelet ,  és  ez  alkalommal  egyszersmind  azon  manumissionalist ,  mely 
szerint  ősei  már  1656-ban  Szelényi  János  által  a  jobbágyság  alul  föl- 
mentettek *). 

Czimerük  ft  paizs  kék  udvarában  magas  fehérlő  kőszikla  csúcson 
egy  fekete  zerge,  és  ugyan  ez  állat  látható  a  paizsfölötti  sisak  koro- 
náján,  Foszladék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst- vörös  2). 

Itapczay  család.  Gömör  vármegye  nemes  családa  3). 

Kapdebo  család.  Lásd  Capdebo. 

fiiapiíánffy  család.  (Deszniczai).  Horvátország  régiebb 
nemes  családa.  íratott  nevük  C  a  p  i  t  a  n  f  y*nak  is 

KapitánfFy  István  jelen  volt  az  1569-ki  országgyűlésen  mint 
Horvát-  és  Tótország  követe  ugyanakkor  Stájer  és  Karnyol  tartomá- 
nyok felé  a  határig  azitásokra  küldetett  biztosul  4). 

Desniczai  KapitánfFy  György  1496-ban  Slavonia  egyik  flSbb 
embere ;  neve  a  tartománynak  adott  czimer-Ievéiben  említtetik  *). 

Kapitány  család.  Jelenleg  Gömör  és  Szabolcs  vármegye 
nemesei  sorában  áll. 


*)  Protocol.  C  Neograd.  anni  1732.  nro  TIII. 

4)  Col  léci.  Herald,  nro  és  Ad  ami  Seuta  gentil.  tom.  V. 

8)  Baríkolomaeides  C.  Gömör.  pag.  145. 

4)  Kovacliich  M.  G.  Seriptores  rainor,  II.  228.  és  231.,  hol  rosszul  Sebes- 
tyén áll  István  helyett.  Lásd  1569-  ki  42.  artic. 

5>  Pálma  Specimen  Heraldicae  H.  p.  60.  —  Ratkai  Memória  Regura  et 
Banorum. 


*i  Kftplány.  —  Kapler. 

Már  a  XVI.  század  közepén  találunk  e  névre,  midőn  Kapitány 
György  élt,  ki  mint  Szapolyai  híve  1556-ban  N.- Várad  ostromában, 
vett  részt ,  és  ott  foglyul  esett ;  kiszabadulván  szintén  Szapolyai  híve 
maradt ,  és  1565-ban  Zimonyban  járt  Szolimán  szultán  udvarlására ; 
még  ugyan  ez  évben  Tokaj  ostrománál  végzé  életét. 

Kapitán  Mátyás,  Albert  és  Miklós  1629-ben  II.  Ferdi- 
nánd királytól  kaptak  czimeres  levelet  *). 

Czimerük  a  paizs  kék  udvarában  zöld  mezőn  álló  fekete  csizmás, 
fehér  nadrágos,  vörös  dolmányos ,  és  fekete  kalpagos  vitéz,  jobb  kezé- 
ben kivont  kardot  tartva.  A  paizs fölötti  sisak  koronájából  vörös  orosz- 
lán emelkedik  ki.  Foszladék  jobbról  ezüst-kék,  balról' ezüst- vörös. 

Kaplány  család.  (Máskép  Csirke.)  Kap  lány  máskép 
Csirke  Pál  1661-ben  nyerte  czimeres  nemeslevelét  2). 

Czimere  a  paizs  kék  udvarában  zöld  téren  fehér  lovon,  zöld  lótaka- 
rón  ülő  magyar  vitéz  száguld,  vörös  mezben ,  panyokásan,  fekete  kal- 
paggal j  jobb  kezében  kivont  kardot  tartva.  A  paizsfölötti  sisak  koro- 
nájából aranyoroszlán  emelkedik  ki,  első  jobb  lábával  meztelen  kardot 
villogtatva.  Foszladék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös. 

1802-ben  a  családnév  K  a  p  1  o  n  y  alakban  tűnik  fel,  midőn  Kap- 
lony  Ferencz  és  Mátyás  testvérek  I.  Ferencz  királytól  amaz 
előbbi  nemességükben  és  czimerükre  nézve  raegetősito  királyi  levelet 
nyertek  3). 

Kapler  család,  (vagy  Kaplirtz.)  Idegen  nem,  mely  hazánk- 
ban Zsigmond  király  korában  élt,  névszerint  K a  p  1  e  r  vagy  Kaplirtz 
Péter,  ki  14 12  — 1420-ig  pozsonyraegyei  főispán,  és  pozsonyvári  ka- 
pitány volt.  Özvegye  Walpurgis  asszonytól  Zsigmond  Jdrály  az  or- 
szágnagyok beleegyeztével  pénzt  kölcsönözvén ,  ezen  4500  arany  fo- 
rintba beirá  neki  1426-ban  Kecz  várát  és  városát  a  hozzátartozó  Pa- 
mern  nevű  puszta  és  Keczendorf  helység  fele  részével ,  és  a  Dunán 
való  vámjoggal.  Már  előbb  kétezer  arany iorintot  ada  az  özvegy  köl- 
csön, és  egyszersmind  kötelezé  magát  kétezer  forintig  a  várnak  kiuji- 
tására,  és  igy  Összesen  nyolczezer  forint  volt  a  zálogsomma,  melyet 
Zsigmond  az  özvegy  halálával  letehetett,  és  a  javakat  annak  fiaitól  ki- 
válthatta. Ama  Kecz  vár  a  mai  Köpcsénynek  vélelmeztetik.  Gyerme- 
kei pedig  az  özvegynek  voltak  János,  Péter,  Margit,  Bor- 


a)  Coltect.  Herald  pag.  126, 

•)  ugyanott  p.  127. 

•)  Adaraí  Souta  gentil.  tom.  V. 


Kapérh  y  „  —  Kapronezay  *  ** 

bála  és  Orsolya,  Ezek  közűlJános  kepehei  Kapler-nak  íratott, 
és  1459-ben  egyik  pártütő  Mátyás  király  ellenében  5).  Péter  pozso- 
nyi várkapitány  volt. 

Kapóchy  család.  Régi  középrendü  család.  Közülők  Kapó- 
ehy  B  e  n  e  d  e  k  1480-ban  Pápa  várának  várnagya,  fiai  Ferencz  és 
György  valának  a). 

leápol y a  lásd  Lorántffy  család. 

Maponyay  család.  (Kaponyaif.)  Zemplin  vármegye  kihalt 
régi  családa,  mely  hajdan  birta  azon  megyei  K  a  p  o  n  y  a  helységet  3). 
Közűlök  kaponyai  Kaponyai  Mihály  helmeczi  várnagy  volt,  és  egyike 
1502-ben  azoknak,  kik  a  leleszi  konventet  megrónának  és  megrablák4). 

Kapornaky  e*alad.  Komárom  vármegyében  Nagy -Megy  e- 
ren  Kapornaky  Ferencz  1582-ben  Bercsényi  Katalin  bevallásánál 
fogva  egy  curia  birtokába  iktattatott  be  ,  melyet  azonban  1585-ben  el- 
adott Keresztes  Bálintnak  5). 

Kapra  család.  (Zsuppai).  Krassó  várraegye  adoma  nyos  ne- 
mes esaláda.  Kapra  Konstantin  í 821  -ki  aug.  23  án  Salzburgban 
kelt  kir.  adománynál  fogva  I.  Ferencz  királytól  nyerte  krassómegyei 
Z  s  u  p  p  a  helységet,  és  azzal  a  nemességet,  mely  Krassó  várraegyében 
1822  ki  jul.  15-én  hirdettettek  ki  6).  Fia  Kapra  Sándor  jelenleg  is 
bírja  Z  s  u  p  p  á  t. 

Kapronczay  caalád.  Erdélyben  találjuk  e  családot  a  feje- 
delmek korában,  Kapronczay  Tamás  Székely  Mózses  egyik  fővezére 
1602-ben ,  de  Gyulafejérvárnál  a  Básta  elleni  harezban  hűtlenséggel 
vádoltatik  '>  Kapronczay  Márton  fejedelmi  jövedelmek  algondnoka, 
a  Karansebesre  menekült  erdélyi  nemesek  követe  Bástához  1603-ban. 

Kapronczay  Ádám  Mária  Terézia  korában  jeles  könyv-  és  kő- 
nyomdász  8). 

1832-ben  Sándor  nagy-enyedi  tanácsbeli,  és  Alsó-Fejér  megye 
al-széki  birája. 

*)  Kovachich  Veatigia  Comitiornm  p.  352. -Katona  Hisi.  eritica.  XII.  459. 
•)  Gr.  Teleki  Hunyadiak  kora  XII.  köi  137.  I. 
s)  Szirmay  C.  Zemplin  not.  top.  83.  307. 
*)  Kaprinai  Mss.  B.  tom.  XLIII,  p.  248.  271. 274. 
*)  Fénye«  Komárom  várm.  95.  1. 
■)  Krawó  vármegye  jegyzőkönyve. 

')  Nagy-Szabó  Feéencz  Memorialeje.  Gr.  Mikó  Imre  Erdélyi  történelmi 
adatok  I.  67. 

»)  Benkó  Transylvania  Gen.  H.  329. 


70  Kapsas.  —  Kapy. 

Valószínűleg  a  család  ivadéka  Károly  cs.  k.  kamarai  hivatal- 
nok Dées-aknán  1 848-ban. 

ltapsas  család.  (Trágheni).  Ismeretes  közűlök  János,  ki 
1493-ban  trenesinmegyei  alispán  volt  '). 

Btagm  család.  (Kapui).  Nógrád  megyében  NŐténes  helység- 
ben bírtak  rézzt  az  ujabb  időben.  • 

A  család  egy  ágazata  ez  : 

Kapu  Márton 
(Mátéffy  Judit) 


P      ■  ■■  n  |      ii  i    ..!■■■.■      i      i    mi    i  ■ 

László.  Sámuel.  Imre.  Jozsefa  Teréz 

(Nagy  Péter)      (Fajtliné). 

f4apuvary  család  Fejér  és  Baranya  vármegye  nemes  csa- 
láda.  Közűlök  Kapuváry  fgnácz  Fejér  vármegyétől  1790-ki  nov. 
10-én  vett  ki  nemességéről  bizonyítványt ,  és  azt  akkori  lakhelyén 
Krassó  megyében  i 791 -ki  aprii  5-én  hirdetteté  ki  2). 

Kapy  család.  (Kapivári.)  Sáros  vármegye  régi  nemes  csa- 
láda,  elterjedve  több  megyébe,  sőt  Erdélybe  is. 

Előbbi  nevük  ,T  é  t  é  n  y  V  volt  Tétényi  Imrének  a  budai  ai- 
várnagynak  íia  Péter,  és  Tétényi  Miklósnak  fia  András  a 
Haraszthí  rokon-családdal  együtt  1405-ben  Zsigmond  királytól  nyerik 
czimerüket  hűséges  érdemeikért  3). 

Czimerük  a  paizs  arany  mezejében ,  melyet  Jkét  fekete  csíkolat 
vizirányosan  fut  által,  daru  áll  féllábon  j  a  paksfölötti  sisakból  ugyan- 
olyan daru  emelkedik  ki.  Foszladék  arany-fekete. 

Nevezett  Tétényi  András  utóbb  tétényi  birtokát  Zsigmond 
királyival  sárosmegyei  Kapi  helységgel  és  várral  cserélé  el,  mely  a 
kihalt  kapi  Poháros  Oszvald  után  a  koronára  szállott ;  és  innen  a  Té- 
tényi nevet  a  Kapy  névvel  cserélvén,  ez  a  család  neve  lön.  Ezen 
András  1410-ben  már  sókamarás  (Comes  lucri  Camerae)  volt,  és 
Zsigmond  királytól  királyi  engedélyt  nyert ,  hogy  a  régi,  megrongált 
Kapivárat  újra  fölépíthesse  *).  Ugyanezen  évben  a  pápától  maga 
és  neje  részére  azt  nyerte  ,  hogy  őket  gyóntató  papjuk  halálos  órájuk- 
ban minden  bűneiktől  feloldozhassa  *).    1411-ben  azon  parancsolatot 


')  Szontagh  Dán.  közlése  szerint. 
l)  Krassó  várm,  jegyzőkönyve. 

8)  Wagner  Diplomái  Sáros.  p.  354.  -  Fejér  Codex  Diplom.  tom.  X.  vol. 
II.  p.  372. 

*)  Wagner  Dipl.  Sáros  59. 
s)  Ugyanott  362. 


Kapy. 


97 


vette  Zsigmond  királytól ,  hogy  a  mely  kétezer  forint  áru  sót  adott  az 
eperjesieknek  a  város  falainak  felépítésére  segélyül,  azt  azon  városiak 
szabadon  használhassák ,  és  abban  Őket  ne  háborgassa.  Hogy  Kapy 
András  a  só- kamarásság  mellett  szépen  szerzett,  onnan  kitűnik, 
hogy  1413-ban  szent  Mihály  nap  utáni  szombaton  Zsigmond  király 
tőle  vett  kölcsön  nyolczezer  forintot,  oly  feltétellel,  hogy  ha  ez  össze- 
get neki  azon  évi  karácsonra  meg  nem  fizetné  ,  akkor  Kapy  András 
a  tállyai  várhoz  tartozó  minden  jószágokat ,  sőt  mind  azt,  mi  a  hűtlen- 
ségbe esett  DebrŐ  Istvánról  a  királyra  szállt,  elfoglalhatja,  és  mindad- 
dig birtokolhatja ,  míg  Zsigmondtól  a  nyolczezer  forintot  készpénzül 
meg  nem  kapja  *). 

A  család  leszármazása  következő ; 

I.   tábla. 


N. 


Imre 
de  Tétén 
budai  alvárnagy 

Péter  1405. 


I.  Miklós 
de  Tétén 

.11  ■■■■»—■  wA..—. ..  -i 

I.  András 

de  Kapy 

1405- Í413. 

sókamarás 

(Anna) 


I.  János 

(1.  Soós  Erzse. 

2.  Csúzi  Perpetua) 


Kata 

(Tarczay 


I.  Sándor  István         II.  András 

1477.  egri  megyei        1464. 

(Seuwey  Zsófia)    pap  1455.       (Színi  N.) 

I  I        I       i  ■    ^    ■  IMI  ^  ,         .     i  .    Ai      i     i 

I.  László 
1 1526.  Mohácsnál 
(1.  Semsey  Anna. 
1.  Lipcsey  Anna) 


II.  Miklós 

1524. 

(Lipcsei  Kata) 

i * 1 

I.  György 
(Barczay  Klára) 


I.  Menyhért 

1505. 
(Szamaróczi 
Bora) 


Kata        Zsófia 
(Páihi      (Lengeldi 
Károly)       Bálás) 


III.  Miklós  II.  János 

1536.         (1.  Kükemezey 
Zsófia) 
2.  Parlagby  Anna) 
1551. 


II.  György 
1537. 

Sáros  v.  alisp. 


Lásd  HL  táblán. 


I.  Ferencz 
1554. 

Folyt.  11 
táblán. 


E<  *■-                                           ■                     i 

.Miklós.  II.  Ferencz.  Menyhért.  III  János.        Ilona  Borbála        Anna 

(Berzeviczi  (Raszlaviczay 

György)  Lénárd) 


a\ 


Wagner  Dipl.  Sáros  368. 


T8 


Kapy. 


II.  tábla. 


III.  Ferencz. 

1 1596. 
(Ormandy 

Ilona) 


I.  Ferencz , 

1554. 

ki  os  előbbi  lapon 


Kata. 


Klára 
3578. 
(Darholezy 
Pál) 


Sára.   István. 


I.  Gábor 

1601. 
(Hoffman 
Krisztina) 


-_/w. 


II.  Gábor 
(Gergellaki 
Eva) 


II.  László 
1610. 

( Meduyánszky 
Judit) 

r-r — — * 1 

Eva.      Judit, 
apácza. 


XII .  János 
f  1605. 
(gyalui  Vas 
Ilona) 


L  Zsigmond 

1610. 

r_^ , 

Zíigmond.  Sándor. 


Ferencz.       János.       Sára. 


III.  III. 

Klára        Éva        Judit      Gábor      Zsófia       Zsigmond 
O.Pethő     (üsz       (Soós       1730.     (Márjassy    egri  kano- 
2.  Klobu-  Bálint)  László)  al nádor     István)   nok  ez.  püsp. 


siczky 
Ferencz. 
3.  Sz.-lványi 
László) 


(Kampion 
Anasztasia) 


1728. 


III 

Krisztina     Ferencz 
(Berzevi-     (1.  Kal- 
czi  László)  manczai 
Erzse. 
2.  Kende 
Krisztina) 


Antal, 
kapít. 
t 


I.  József 
1750-70. 
ker.  táblai 
ülnök 
(Radvánszky 
Teréz) 


László 
1787. 
kamarai 
ülnök 
(Meskó  N.) 


-Bjózsef 
kir.  tanácsos 

ISII. 
(Szent  Iványi 

Anna-Maria) 


Anna-Maria 
(Almássy  Pál) 


Teréz 
(Ziahy) 


Amália 

1828. 

(Gyürky  Pálné) 


IV.  Gábor 
(Serosey  1.) 

vTGábor 


Klára        Jozefa 


Kapy. 


n 


III.  tábla. 


Az  erdélyi  ág. 

II,  György,  ki  az  L  táblán, 

1537. 

,,  , * , 


III.  András 

1575. 

Kolos  v.  főisp. 

(Sulyok  Kata) 


Sándor 

1619. 

(Melith 

Kata) 

Kata 


András 

1614. 

Kolos  v.  főisp. 

(1.  Erdélyi  Bora. 

2.  Gyulaffy  Bora) 


(Forgáck  Istv.) 


III.  György.        Anna 
1632. 
(í.  Pethe 
László. 
2.  Serényi  Imre) 


Miklós 
1600 


IV.  György 
1635-1670. 

Hunyad  y.  főisp. 

(Bánffy  Ágnes) 


Éva 
(Andrásy 
Mátyás) 


Gábor 
1664-1688. 
(Mindszenty 


Mária 
(Gulay  Fer.) 


Anna 
(Macskásy 
Bold.) 


Bora 

(Toroczkai 

István) 


V.  György 
Bethlen 

Krisztina) 

i * 1 

VI.  György 


Erzse  János 

(1.  Bethlen  Elek.  1680. 

2.  Toldalaghy  János.  (Vitéz 

3.  Jabróczky  Ádám.  Klára) 

4.  Szőllösy  János)  I 


Kata 

(Osztro  sitii 

Miklós) 


Krisztina 
(Pethő  István 
utóbb  apácza) 


Éva  Gábor  László 

(Toldalaghy    jezsuita         (bór.  Bóér 
György)  Ágnes) 


Teréz  János 

(Apor  1760. 

Lázár)     (Ányos  Zsófia) 

r- 


Eva 

sz.  1740.  f  1807. 

í  Diószegi  y  Zsigm.) 


I.  Györgynek  fiai  II.  János  és  II.  György  Szapolyay 
pártján  állottak,  miért  Őket  Szapolyay  1537-ben  N.-Váradon  kelt  le- 
vele által  biztositá,  hogy  ha  javaikban  netalán  kárt  szenvednének  Fer- 
dinánd részéről,  ezt  nekik  kárpótolandja  í).  És  csak  ugyan  ekkor  már 
Kapi  várát  elfoglalá  Vels,  a  Ferdinánd  tábornoka.  II.  G  y  ö  r  g  y  Sza- 
polyay halála  után  —  legalább  egy  ideig  —  Ferdinánd  részén  állott, 
mert  1545  -ben  Ő  volt  Sáros  vármegye  egyik  követe  a  nagyszombati 


*)  Wagner  Dipl.  Sáros  p.  402. 


80  Kapy . 

gyűlésre.  1552-ben  Sáros  megye  alispánja  *)•  Később  1575-ben  N.Kálló 
vár  kapitánya,  majd  a  megyei  katonaság  kapitánya  volt  2).  Azonban  fia 
III.  András  Erdélybe  szakadt,  hol  családot  alapított,  mint  a  III.  táb- 
lán láthatjuk,  s  arról  alább  szóíandunk. 

Az  I.  táblázaton  III.  Miklós n a k  fia  Menyhért  1524-ben, 
II.  Ferencz  1521-beii  Sáros  vármegye  alispánja  3). 

II.  Ferencz  nek  fiai  II.  L ás z ló  és  I.  Z s  i  g  m  o  n  d  1610-ben 
éltek,  midőn  őket  Simon  zágrábi  püspök  magyar  levelében  arra  kéri 
meg,  hogy  neki  Eperjesen  a  törvényszékhez  közel  alkalmas  szállást 
szerezzen  4). 

II.  Lászlóra  nézve  az  16!8-ki  40.  törv.  ez.  rendeli,  hogy  a 
hátramaradt  pénzt  Révay  Péter  grófnak  adja  át.  1625-ben  a  határ- 
vizsgáló  küldöttség  tagjául  neveztetett  6). 

I.  Zsigmond  1604  ben  neveztetett  a  határ  vizsgáló  választ- 
mány tagjául  fi). 

III.  Gábor  az  í 68 1-ki  országgyűlésen  az  adó-rovások  vizsgálá- 
sára, és  ugyanakkor,  valamint  1723-ban  a  határjárási  választmány  tag- 
jául neveztetett7).  1730-ban  országbírói  itélőmester  ,  utóbb  al  nádor 
volt.  Testvére 

IIL  Zsigmond  egri  kanonok  1725— A  728-ig,  egyszersmind 
czimzetes  püspök. 

III.  Ferencz  nek  fiai  közül  I  József  1 760—  1770-ben  az 
eperjesi  kerületi  tábla  ülnöke  ^olt.  Radvánszky  Teréztői  egyik  fia 
László  1787-ben  kassai  kamarai  ülnök.  Másik  fia  J  ó  z  s  e  f  1810-ben 
ben  az  eperjesi  táblán  ülnök,  utóbb  kir.  tanácsos.  Nejétől  Szent-Iványi 
Anna -Máriától  leánya  Amália  1828-ban  losonczi  Gyürky  Pálnak  má- 
sodik neje  volt 

Nem  lévén  e  családfa  teljes,  nem  találjuk  azon  Kapy  Klárát,  ki 
1646-ban  bedeghi  fíyáry  István  Özvegye  volt,  és  ki  1659-ben  szatmár- 
megyei  Csenger,  és  Győrtelek  helységben  részt  kapott  kir.  adomány- 
ban 8).  Ugyancsak  1659-ben  Kapy  Anna  részbirtokot  nyert  királyi 


*)  Lehoczky  Sterom.  I.  p.  205. 

*)  Tudományos  gyűjtemény  1830-ki  XII.  k.  20.  2Q.  I. 

s)  Lehoczky  Stemm&t.  í.  p.  205. 

*)  Ugyanott  2d  1. 

*)  1625-ki  23.  törv.  ez. 

•)  1604-ki  15.  törv.  ez 

'}  1687-ki  16.  és  23.  és  1723-ki  törv.  ez. 

*)  Szirmay  Szatmár  várni.  II.  117.  120. 


Kapy.  81 

adományban  szatmármegyei  Parasznya ,  Nyir-Medgyes,  Kocsord,  Gebe 
helységben  JJ. 

Ugyan  e  hézagosság  miatt  a  családfán  kivül  kell  megemlítenünk 
az  ujabb  időből  ugyan  ez  ágazatból  valókat.  Ilyenek : 

Kapy  István  1838-ban  Sáros  vármegye  másod-alispánja. 

KapyEdvard  1846-ban  Sáros  vármegyei  főszolgabíró ;  1849. 
után  pestmegyei,  jelenleg  nógrádmegyei  cs.  k.  főnök. 

Kapy  Gábor  az  esztergomi  érsekmegyében  Varbón  plébános 
1859-ben  stb. 

Az  erdélyi  ág  —  mint  mondók  —  III.  Andrással  kezdődik,  ki 
1575-ben  Kolos  vármegye  főispánja  volt.  Gyermekei  közül  Miklós  a 
Radul  elleni  hadjáratban  esett  el  2).  Másik  fia  I.  András  kolo3Í  fő- 
ispán volt.  Báfchori  Gábortói  gyanúba  esvén  ,  hogy  Bethlen  Gáborhoz 
szít,  becsukatá  B).  Ennek  Gyulaíi Borbálától  fia  György  legnagyobb 
történeti  nevezetességre  emelkedett  L  ApafFy  Mihály  alatt  1670- ben 
fíunyad  megye  főispánja  volt,  mit  róla  Cserey  hosszasan,  azt  Kővári  *) 
röviden  következőleg  irja  le  :  ,,Kapi  György  gazdag  kényúr.  S  máig 
fenn  van  a  rege,  mikép  a  megyei  kérelrnesek  lovat,  szekerét,  előbb 
megdolgoztatta,  s  csak  azután  adata  választ.  Egykor  székely  tutajosok 
eveznek  a  Maroson ;  leányai  aranyi  kastéiának  ablakából  lenéztek.  A 
könnyű  vérű  székelyek  a  leányokat  látva ,  nyerítenek.  A  dölyfös  Kapi 
fölkelte  falvát,  megyéjét,  a  székelyeket  a  Marosról  a  szárazra  húzatá  ; 
s  mint  lovakat  megvasaltatá  stb."  Jószág-zsarlását  igen  jól  festi  azon 
eset.  mely  közte  és  Balassa  közt  folya  le.  Kapi  ugyan  is  Balassa  jószá- 
gait haszonbérben  tarfcá.  Balassa  azonban  Magyarhonban  bajba  jő,  Er- 
délybe fut;  itt  Kapi  Apafival  elhiteté,  hogy  mint  kém  jőve  be,  Balas- 
sával  pedig  azt ,  hogy  a  fejedelem  elakarja  fogatni  :  s  mikor  Balassa 
megakar  szökni,  elfogatá ,  s  jószágait  magának  tartá ,  nemsokat  törő- 
dött vele,  hogy  a  nyomorult  Balassa  koldus-tarisznyával  mendegél e  a 
fejedelemhez  jószágait  követelni." 

„Apafira  is  fenyegetődzött.  Miért  a  fejedelem  őt  elfogatá,  Déva 
várába  vetteté.  Mint  ott  ülne,  két  hűeselédje  kötél-létrán  elakará  szök- 
tetni ;  de  a  kötél  elszakadt,  Kapi  a  szirtre  zuhant ,  meghalt.  A  két  cse- 
léd az  útra  készített  aranynyal  elillant .  s  két  tehetős  családot  alkota 


*)  Szhnnay  Szatmár  várm.  81, 104. 106.  L 

«)  Böjtin,  Engelnéi  292. 

*)  Ugy&noíí  319, 

*)  Kovád  Erdély  nev.  családai  142. 1. 

6 


82 


Karaesay. 


így  beszéli  &  hagyomány.  Cserei  Kapinak  kincs-  és  becsszomját  élesen 
rajzolva,  elzáratása  okát  nem  mondja,  de  hogy  börtönben  hal  el,  s  jó- 
szágaira az  állam  kezét  reá  teve,  azt  elég  bőven  beszéli."  *)■ 

György  mellett  Gábor  nevű  testvérétől  meg  lejebb  jött  a  csa- 
lád. Fiai  és  leányai  voltak.  Leánya  Erzsébet  ismét  különös  jellem. 
Előbb  Bethlen  Elekné,  azután  Toldalagi  Jánosáé;  mindkettőtől  elvá- 
lik ;  azután  Jabróczky  Ádámhoz,  egy  értelmes  szabóhoz  megy  férjhez, 
kivel  a  Jabróczki  család  erdélyi  ágát  alkotja :  végül  SzŐHősihez  megy 
Magyarországon ,  ki  előbb  szürke  barát  volt ;  ezt  a  Mezőségen  fekvő 
Sz.-Miklóson  Czente  mellett  megölette  2). 

Rémes  emlékezetet  hagyva  fenn ,  hunytak  e  a  múlt  században. 
Pészkök  várromja  —  irja  Kővári  —  rémület  a  népnek. 

Kttrov-My  család.  (Válye3zákai ,  gróf.)  Eredetét  állítólag 
Circassiából  vette,  s  franczia  utazó ,  ki  e  családdal  is  ismeretségben 
állt,  ott  egy  Kara-Csai  néptörzs  létezését  állítja  8).  Előbb  Boszniába 
származtak  át;  onnan  Horvátországba,  hol  a  múlt  saázad  elején  Ka- 
rácsa) P é  te  r  a  horvát-végvídéki  őrségnél  katonai  szolgálatba  lépett ; 
igy  jöttek  Magyarországra. 

Pétertől  kezdve  a  család  leszármazási  fája  következő  : 

Péter 

ezredes 

báró  1775. 


Marta 
f  1757. 


Fedor 

sz  1787.  oot.  3. 

ezredes 

Persiában 

(Bianchi-Bellete 

Josefa) 


András 
sz   1744.  f  1808. 
gróf,  tábornok 
(h.  Wimmersperg  Róza) 


Kázmér 
sz.  1746.  f  1793 


Sándor 

cs.  kir.  k»m 

ezredes 

sz.  1790  f  1868. 

sept..  3. 

(gr.  Kornis  Róza) 

f  1847. 


József        Andris-Alpheus 
ezredes  százados 

f  1848.  f  1814. 


Sándor 
sz.  1814. 
(b.  "Wesselény 
Johanna) 


József 
sz.  1816. 
nőtlen. 


Elodin 

sz  1815. 

(Wimmer 

Miksa) 


Alexandríná 
f  1837  mart.  3 


Melánia 
sz.  1845. 


K  lementi  n. 
sz.  1847. 


•)  Cserei  Mih.  Hist.  63.  114.'  I. 
«)  Kővári  id.  h. 

4)  A  gothai  Hist.  herald.  Handbuch  394.  í.  szerint  régi  magyar  esafad,  mi 
val<Ss2Ínűbb  is,  mint  a  divatos  távoli  orszagokboli  származtatás. 


Karacsay.  83 

A  családfa  élén  álló  Péter  1775-ben  M.-Terézia  által  magyar- 
országi  báróságra  emeltetetvén,  magyar  mágnássá  lön.  Fiai  közül 
András  (szül.  1744.  nov.  30-án)  alapitá  meg  katonai  ügyessége  ál- 
tal családát.  1764-ben  a  magyar  testőrség  közé  lépett,  három  év  múlva 
főhadnagy  a  szász  Albert  herczeg  karabélyos  ezredében,  1779-ben  ka- 
pitány a  darmstadti  herczeg  nevű  dragonyos  ezredben.  Az  1788 -ki 
hadjáratban  Coburg  herczeg  vezénylete  alatt  vett  részt ,  és  nyeré  a 
Mária-Terézia  kiskeresztjét,  az  1789-ki  martine9ti  ütközet  után  pedig 
ezen  rend  közép  keresztjét  Végre  1802-ben  a  trebiai  ütközetnél  tett 
jó  szolgálataiért  grófságot  nyert  *)•  Meghalt  Bécs-ujvárosban 
1808-ki  mart.  22-én,  egy  1800-ban  kapott  seb  következtében.  Neje  b. 
Wimmersperg  Róza  (szül.  1769.)  sziléziai  eredetű  volt,  és  1832-ben 
halt  meg  Bécsben. 

Fiai  a  bécs-uj  helyi  katonai  intézetben  képeztettek.  A  legidősb 
F  e  d  o  r ,  mint  nyugdíjas  ezredes,  jelenleg  Teheránban  a  persa  király 
szolgálatában  áll ;  egy  mérnöki  kar  szervezése,  és  a  birodalom  erődit- 
vényei  felügyeletével  van  megbízva.  Mint  iró ,  több  tudós  társaság 
tagja,  és  több  becses  munka  szerzője.  1853-ban  a  magyar  akadémiához 
irt  levelével  vonta  magára  a  figyelmet. 

Testvére  Sándor  mint  huszár  százados  Erdélybe  telepedett,  és 
ott  nyugalomba  lépve  1811-ben  gróf  Komis  Rozáliát  vette  nőül,  ki 
1847-ben,  ő  pedig  1858-ki  sept.  3-án  halt  meg.  Fiai  közül  Sándor  a 
forradalomban  1848-ban  mint  a  kolosvári  vészbíróság  elnöke  részt  vé- 
vén, külföldön  él.  1844  ben  vette  nőül  b.  Wesselény  Jennyt,  kitŐlcsak 
leányai  vannak.  Testvére  J  óz  s  ef ,  ki  Arany  kúton  bir  s  lakik,  nőtlen ; 
és  így  a  család  e  nemzedékkel  fí-ágon  alkalmasint  elenyészik. 

A  család  grófi  czimere  négyfelé  osztott  paizs,  egy  közép- vérttel, 
melyben  rézsútosan  egy  folyam  hullámzik.  A  paizs  1-  és  4-ik  03zt41yi- 
ban  vörös  mezőben  pánczélos  lovag  áll,  kezében  kivont  kardot  tartva. 
A  2-ik  osztály  kék  mezejében  struez  madár  áll,  csőrében  patkót  tartva. 
A  3-ik  osztály  kék  mezejében  öt  egymás  mellett  lángban  égő  élőfa  lát- 
szik. A  paizst  grófi  korona  födi,  és  azon  négy  koronás  sisak  áll.  AzeUŐ 
sisak  koronájából ,  melynek  foszladéka  ezüst-vörös ,  két  szétterjesztett 
kék  és  ezüsttel  koczk  ázott  szárny  között  a  struez  madár  áll.  A  második 
szintén  vörös-ezüst  foszladékos  sisak  koronájából  a  pánczélos  vitéz 
emelkedik  fel.    A  harmadik  kék-ezüstös  fosziadéku  sisak  koronájából 


*)  Goih.  Hist.  Herald  Handbuch  id  h.  —  Ellenben  Kővári  szerint  ezen 
A  n  d  r  á  a  lett  báró  1779.  oct.  29-én,  és  1795-ki  oct.  i-éu  római  az.  birodalmi  gróf. 

6* 


$&  Karácsony. 

egy  vörös  mezű  kozák  emelkedik  ki .  derekára  ezüst  Övvel,  jobb  kezé- 
ben kiyoot  kardot ,  a  balban  arany  keresztet  tartva.  Végre  a  negyedik 
kék-ezüstös  foszladéku  sisak  koronájából  három  (kék  ezüst  kék)  toll 
emelkedik  ki.  A  paizstaríók  jobbról  egy  fekete  sas,  balról  egy  aranyló. 

üaricsonj  család.  (Hodosi).  Hódos  magyar  falu  Po- 
sony  megyében  SzerdaheiytŐl  lj.i  mértföidre ;  innen  veszi  eredetét  a 
hodosi  Karácsony  család. 

Már  1295-ben  B  u  1  e  h  u-nak  fia  M  i  k  1  ó  s  és  K  a  r  a  c  h  o  n  B  a- 
1  á  s  Torcs  nevű  földjükből  száz  holdat  eladnak  nemzetségükbe! i  Bene- 
deknek hat  markaért  &  bécsi  széles  dénárokból  (pro  6  marcis  latorum 
denariorum  viennensium)  Örökösen  a  pozsonyi  káptalan  előtt  J). 

Az  itt  emiitett  B  u  1  e  s  ú  utódjai,  Bucsuházán  lakozó  8  u  c  a,  u  h  á- 
z  y  a  k  most  is  élnek.  A  nevezett  Karácson  Bálás  pedig  törzse  a  Ka- 
rácson v  családc  ak, 

A  családot  illető  okmányokból  közölhetni  még  a  következő  ada- 
tokat : 

1325-ben  Kozmának  fiai  Péter  és  Fái  hodosi  nemesek, más 
részről  pedig  Karacsynus  (Karácsony)  Andornak  fia  (Glius  Andur* 
nak)  Lőrinczés  János  Varknak  fiai,  és  Péter  hodosi  C  h  e  t« 
nek  fia  egyik  vérrokonuknak  Ponka  fiának  Pálnak  birtokát  maguk 
közt  fölosztják  j  Károly  király  osztató  parancsa  folytán  ,  mely  osztály- 
levél 1339-ben  a  pozsonyi  káptalan  által  átíratott 

1472-ben  gúthi  Országh  Mihály  nádor  előtt  compromissum  ut- 
ján bizonyos  választott  bírákban  egyeznek  Pokahaba  nevű  Karaczon 
János  birtokainak  szomszédságában  Pozsony  megyében  fekvő  pusztá- 
nak felerésze  iránt  50  marka  kötés  alatt  Hodosi  Györgynek  fiai  M  i  k- 
lós  és  János,  és  Hodosi  Márton  nak  fia  Simon,  más  részről  pe- 
dig András  nak  fia  István,  Péter  nek  fia  Antal,  György  nek 
fia  Kelemen,  Matyu  snak  fia  B  a  1  á  s ,  és  A  n  t  a  1  nak  fia  J  a k  a  b, 
mindnyájan  fíodosi-ak. 

1482-ben  kelt  egyezség  utján  osztály-levél  Karachon  Gry  Ö  rgj- 
nek  fiai  Miklós  és  János;  Hodosi  Mártonnak  fia  Simon,  neve- 
zett János  fiának  János  nak.  és  unokájának  Bálint  nak  terheit  is 
magára  vállalván,  egyrészről ;  —  másrészről  Hodosi  György  nek  fia 
Kelemen,  és  Lukács  nak  na  Gergely,  nevezett  Kelemen  el- 
vállalván Péter  fiának  Antalnak,  és  Máté  fiának  Balásnak, 


*)  A  pazsoni   káptalanban   az  eredeti  Fasc.  18.  Lifc  T.  3.  Torcs.  Ferber 
Józs.  közlése  fizeriüt. 


Karácsony,  85 

és  Antal  fiának  Jakabnak  terheit  is,  G y Ö r g y  pedig  elvállalván 
Hodosi  András  fiainak  Orbán  nak  és  István  nak ,  továbbá  P  é- 
t  e  r  fiának  Lukács  nak ,  és  Sikabonyi  Benedek  fiának  Péter* 
nek  terheiket  harmadik  részről  Balasechei  Pálnak  fia  Péter  között  po- 
zsony megyei  Hódos  helységbeli  két  helyen  fekvő  nemesi  ülések,  és 
ugyanazon  határban  fekvő  kilencz  és  fél  hold  szántóföldre  nézve  a  po- 
zsonyi káptalan  előtt  *) 

Ez  osztály-levél  szerint  a  Karácsony  családnak  ily  ágazata 
derül  fel: 

Karácixon  György 

Miklós.  János, 

1462.  1482. 

János 
1482. 


Bálint1 

í 628-ban  hodosi  Karáohon  Lukács,  János,  Imre,  Már- 
ton, István,  Miklós,  Gergely,  és  ismét  másik  J áncs  és 
Miklós,  András  és  Pá.}  Pozsony  megyében  a  Csallóközben  fekvő 
Hódos  helységben  az  egész  Egyős  birtokrészre  Esterházy  Miklóstól  uj 
nádori  adomány-levelet  kaptak. 

Ugyanezen  évben  néhai  idősb  hodosi  Karácson  Jánosnak  üai  Lu- 
kács és  János  kiveszik  a  pozsonyi  káptalantól  azon  záloglevelet,  mely 
szerint  halászi  Nagy  Miklósnak  fia  Tamás  Hódos  helységben  egy  el- 
pusztult nemes  teleknek  részét  szántóföldekkel  együtt  Hodosi  Simon 
Máténak  és  Jakabnak  65  frtért  elzálogositá ;  mely  ekálogitás  elles 
nevezett  Karácson  L u k á c s ,  testvére  János  nevében  a  káptalan 
előtt  tiltakozott. 

1641-ből  egy  hiteles  tanú  vallatás  van  Simon  Máté  részére  arról, 
hogy  azon  alkalommal ,  midőn  a  Simon  és  Karáchon  csaJád  a 
n.-bányai  nemesekkel  a  Kis-böjtös  nevű  erdő  végett  perlekedni  akartak, 
mások  közben] árasára  ugy  egyeztek  meg,  miszerint  a  nagy-bányai  ne- 
mesek a  nevezett  kis-böjtösi  erdőt  a  Simon  és  Karáchon  csaladokkal 
egy  harmadrészben  bírhassák ;  a  mint  a  Karáchon  család  birta  is  azt. 

1650-ben  a  nyolczados  törvényszéknek  megnemjeleoés  miatt  kelt 
marasztó  ítélete  hodosi  Karáchon  Jánosnak,  ki  fia  idősb  Jánosnak,  a  ki 
Mihálynak,  a  ki  Györgynek  volt  fia,  —  továbbá  Karáchon  Lukács 
fiainak  Istvánnak,  a  ki  testvére  Jánosnak,  azután  Istvánnak  és  Miklós- 


l)  Szintén  Förber  Jóm.  kóziése  nagyobbára  a?,  sgésst  csüádrol. 


80  Karácsony. 

lósnak,  kik  fiai  néhai  Mihálynak ,  ki  Miklósnak  ki  Eleknek  fia  volt,  és 
a  kikre  a  per  Márton  és  György  testvéreik  részéről  is  ezek  halá- 
lával háromlott ,  végre  Karáchon  Istvánnak  ,  ifjabb  János  fiának  ,  ki 
másik  ifjabb  Jánosnak ,  a  ki  ismét  nevezett  Eleknek ,  a  ki  pedig  emlí- 
tett Karácson  Györgynek  fia  volt ,  és  a  kire  atyjának  halálával  szálott 
e  per ;  mindnyájának  mint  fölpereseknek ,  nemes  Simon  Mátyás, 
és  néhai  Czucz  Péternek  fia  János  és  István  ellen ,  kikre  atyjok  halá- 
lával a  per  szállott,  mint  alperesek  ellen  indított  perben. 

Az  eddig  felhozott  oklevél-kivonatokból  és  egyéb  adatokból  kö- 
vetkező töredék  nemzékrend  mutatja  fel  magát ,  mely  azonban  csak  a 
XVII.  század  közepéig  terjed : 

Karácson  György 
'"Mihály  ~  ~        Elek 


Mihály  Miklós  ifj.  János 


idősb  János  Mihály  ifj.  János 

(altér)  (&lter) 

i     '  ^"^ 7- »  r— *—— i 

Lukács  ícL  János  István. 


-* 1628. 


i — —-— — i 
István. 


I — "L  ■  '  i 

György.      Márton.      Miklós.     István. 

16Ö0. 

A  múlt  századi  nemesi  vizsgálatkor  többen  igazoiák  nemességü- 
ket a  családból.  így  1725  ben  Pozsony  megye  előtt  Karácson  Pá  I, 
Gergely,  András  és  egy  másik  A  nd  r  ás  Rétlen  lakozók  ,  IV. 
László  királynak  1279-ben  némely  Hódoson  fekvő  birtokra  szóló  ado- 
mánylevelét, ugy  nemkülönben  egy  a  megye  előtt  1636-ban  folyt  per- 
beli ítéletet  mutattak  elé. 

Ugyanakkor  Hódoson  lakozó  Karácson  id.  és  ifj  András,  Té- 
té r ,  id.  és  ifj.  F  e  r  e  n  c  z ,  íd.  és  tfj.  Gergely,  János,  Márton, 
Gergely,  id.  és  ifj.  Mihály,  Ábrahám  és  Péter  elŐmutaták 
Őseiknek  1482-ki  az  Ur  menybe  menetelének  ünnepe  előtti  tizedik  fé- 
rián  kelt  osztálylevelét  a  győri  káptalantól. 

Az  Í7$5  —  1759-ki  nemesi  vizsgálatok  szerint  Ferencz,  két 
Gergely,  két  Mihály,  István,  Miklós,  Péter,  két  Já- 
nos és  két  András,  Ábrahám,  György  Hódoson,  Imre  Alis- 
talon lakott. 

Az  1823-ki  pozsony megyei  tisztválasztáskor  hatvannyolcz  Kará- 
cson szavazott, 


Karáf  soiiyf.    -  Karácsony.  87 

1699-ben  Karácson  János  neje  Bély  Judit  ellentmond  Petro- 
vay  László  beiktatásának  Rétben. 

A  család  egyik  ágának  ősanyja  volt  Bóka  Magdolna,  kinek  leá- 
nya Nagy  Katalin,  kinek  fiai  Karácson  Péter  és  András  éltek  1 727- 
ben,  Péternek  gyermekei:  Katalin  G-ancs  Jakabné  ntőbh  nagy-pa- 
dány i  László  Istvánné.  Imre,  Erzsébet  és  János  1 754-ben. 

Karácsonyi  család  (Beodrai).  Karácsonyi  Tivadar;  1718- 
ban  ÍÍT.  Károly  királytói  nyerte  czimeres  nemeslevelét  f). 

Czímere  a  paizs  kék  udvarában  zöld  téren  egy  vörös  nadrágos 
es  dolmányos  t  és  hosszú  íebér  zekós  vitéz ,  ki  kivont  karddal  maga 
előtt  két  bő  sárga  nadrágos,  rózsaszínű  öltönyös  féket?  süveges  embert 
űz.  A  paizsfölötíi  sisak  koronáján  pánozélos  kar  könyököl,  kivont  kard- 
dal Foszladék  jobbról  ezüst-vörös,  balról  arany-kék 

A  család  leszármazását  adatok  hiányában  nem  adhatván,  csak  i 
kővetkezőket  tudhatjuk, 

Karácson vi  Lázár  í 812-ben  a  Ludoviceára  tiz  ezer  forintot 
ajánlott  fel  2). 

Karácsonyi  István  1 840-ben  az  akadémia  tőkéjéhez  száz  fo* 
rintíai  jár  uh  a>. 

A  család  tetemesen  megvagyonosodván,  többi  közt  Torontál  me- 
gyében Re  odra  helységre  nyert  királyi  adományt;  és  innen  a  család 
előneve. 

Beodrai  Karácsonyi  László  1836  ban  másod  ,  1 845-ben  pedig 
Torontál  megye  els£  alispánja,  és  1848-ban  Torontál  megye  főis- 
pánja volt 

Antal  1836-ban  Toron  tál  megyének  czimzetes  főjegyzője. 

Lászlónak  egyik  fia  G u i d o ,  kinek  neje  Marezibányi  Mária, 
jótékony  és  hazafias  nagyszerű  áldozatai -elismeréséül  1859-ben  ausz- 
triai birodalmi  grófságra  emeltetett  4). 

Karácsony  esaláti.  Karácsony  Konstantin  1801-ben  ne- 
mesít teteit  meg. 

Czimére  négyfelé  osztott  paÍ23,  az  I-  és  4^ik  osztály  vörös  meze- 
jében zöld  téren  kettős  farkú,  koronás  aranyoroszlán  áll ,  első  jobb  lá~ 

*)  Coílect.  Herald  nro  494. 
2)  1812-ki  2.  törv.  ez. 
*)  I840-ki  42.  törv.  og. 

*}  Pesti  Napló*  1859.  febr.  I9ki  szám.  — 1858-ban  &  m.  nemz.  múzeum 
könyvtárára  2000  j  és  a  magyar  akadémiának  30,000  frtot  adományozott  stb. 


SS  Karakas.  —  Karapanestes. 

bávd  kivont  kardot  villogtatva.  A  2-  és  3-ik  osztály  ezüst  mezejében 
kétfejű  fekete  sas  látható  kiterjesztett  szárnyakkal ,  mindkét  lábában 
körmei  közt  zöld  gallyat  tartva ;  és  fejei  fölött  két  piros  sziv  látszik. 
A  paizsfölötti  sisak  koronáján  kiterjesztett  szárnyakkal  piros  csőrü  és 
lábú  fehér  galamb  áll,  csőrében  zöld  gallyat  tartva.  Foszladék  jobbról 
arany- vörös,  balról  arany-fekete  s). 

Ily  nevű  család  Zemplin  vármegye  nemesei  közt  is  létezik. 

Karakas  család.  Zemplin  vármegye  nemes  családai  közé 
számitatik  3). 

Harak&ssfcwlcs  öragics  család.  Megnemestíetett  1751- 
ben.  Czimere  a  paizs  kék  udvarában  pánczélos  könyöklő  kar,  mely 
aranymarkolatu  meztelen  kardot  markol.  A  paizsfölötti  sisak  koronájá- 
ból könyöktől  kezdve  egyenesen  szintén  pánczélos  kar  nyúlik  ki, 
aranylándzsát  tartva.  Foszladék  jobbról  ezüst-kék,  balról  arany-kék  a). 

M&airaiicsics  családi.  Baranya  vármegye  nemessége  sorában 
emlittetik  Fényes  E.  Geographiájában. 

ffCarastcsy  család.  Szatmár  vármegye  régiebb  nemes  osalá- 
dainak  egyike.  Karancsy  Simon  1464-ben  mint  beiktatási  királyi  em- 
ber jelöltetik  meg  Kálíay  Pálnak  Túr-ra  nyert  adomány-levelében. 

E  század  elején  H  o  d  á  s  z  helységbeii  közbirtokosnak  iratik  4). 

i&arapancsics  család.  Egyszerre  két  Karapancsics 
család  nemesittetett  meg. 

Karapancsics  Miklós  175  l-ben  Mária-Terézia  királyasszony  tói 
nyert  czimeres  nemesítő  levelet.  Czimere  vizirányos  vonal  által  két 
két  részre  osztott  paizs.  A  felső  ezüst  mezőben  zöld  borostyánkoszoru, 
az  alsó  vörös  mezőben  pedig  rézsútosan  fekvő  ezüst  buzogány  látható. 
A  paizsfölötti  sisak  koronáján  a  leirt  zöld  koszorú  áll.  Foszladék  jobb- 
ról ezüst-zöld,  balról  ezüst- vörös  6). 

Karapancsics  Száva  ugyanazon  évben  egészen  különböző 
czimert  nyert.  Czimere  vörös  ezüsttel  koczkázott  udvart  mutat,  és  ab- 
ban arany  kardkötorői  fekete  hüvelyű ,  aranymarkolatu  kard  füg.  A 
paizsfölötti  sisak  koronáján  pánczélos  kar  könyököl,  kezében  ezüst  bu- 
zogányt tart.  Foszladék  jobbról  ezüst-vörös,  balról  arany-fekete  6). 


*)  Ád&mi  Scuta  gentil.  tom.  V. 

l)  Síirmay  C.  Zemplin.  noi  top.  113. 

•)  Colleet.  Herald. 

*>  Szirmay  Szatmár  vára.  II.  85. 

*)  Adamx  Seata  gentil.  V. 

•)  Ugyanott. 


Karassfay.  —  Kárász. 


80 


fiarasftlay  család. 

Bocskay  Istvántól  1606-ban 
adományoztatott  1)-  Ujj  i  tó 
czimeres  nemeslevelet  nyert 
1 835-ben  V.  Ferdinánd  ki- 
rálytól, mely  nemeslevél  1836- 
ban  Pestmegyében  hirdette- 
tett ki. 

Czimere  —  mint  itt  a 
metszvény  mutatja  —  ezüst 
mezében  zöld  téren  álló ,  vö- 
rös dolmányos,  kék  nadrágos, 
sárga  csizmás ,  vörös  prémes 
süveges,  kardos  magyar  vi- 
téz, jobbjában  egy  magyar 
nemzeti  zászlót  tartva.  Ugyan 
ily  alak  nyúlik  ki  zászlóval  a 
paizsfölötti  sisak  koronájából 
is.  A  sisakról  foszladék  om-, 
lik  alá. 

A  családfa  következő : 


Id.  István 

i A *••  •  ■'  i 

ifj   István 
Békés  v.  fősz  -bíró 
1844. 


Kornél 
tanuló  1858. 

A  családfán  állók  (1858.)  mind  élők.  Id.  Istvá  n  többféle  hiva- 
talokban forgott.  Fia  István  Békés  megyének  1837-ben  aljegyzője, 
s  levéltárnoka,  utóbb  főjegyző,  1844-ben  főszolgabíró,  1850.  után  cs. 
kir.  törvényszéki  ülnök.  Fia  Kornél  tanuló  1857-ben. 

K.4rász  c»alad.  (Horgosi).  Vagyonosabb  nemes  csaJádaink 
sorában  áll ;  birtokai  Békés  és  Csongrád  stb.  megyében  fekszenek.  Ez 
utóbbiban  birja  a  család  a  H  o  r  g  o  si  uradalmat,  melyről  elŐnevét  irja. 

Kárász  Jánosnak  Pongrácz  Klárától  fia  Kárász  Miklós. 
E  század  első  felében  él  Kárász  Miklós,  ki  szerencsés  házas- 
ság után  családja  vagyonosságát  megaiapitá ,  nőül  vévén  leányágon 


*)  Családi  közlés  szerint 


90  Kárán 

b    Harruokern  családból  eredt  báró  Wenckheim  Henrikát,  kivel 

ily  családot  alkotott  : 

Kárász  Miklós 

septemvír  1830. 

(b.  Wenokheim  Henrika) 

i — ■■"  ■"-" -" — * *— ^ — i 

Miklós.         István.         Mária.         Albert.         Imre. 

Nevezett  Kárász  Miklós  1820-ban  Csongrád  vármegye  első 
alispánja,  1825-ben  már  kir.  tanácsos ,  és  kir  táblai  ülnök,  országbírói 
itélŐmester,  1829-bea  septemvír,  1830-ban  pedig  altárnok  lett. 

Fia  István  1839-ben  csongrádmegyei  főjegyző,  és  országgyű- 
lési követ. 

Kárász  család  él  Trencsin  vármegyében"  is,  erre  vonatkozólag 
következő  adataink  vannak  ') 

1686-ban  Kárász  J á n o s  és  fiai  András,  János,  Miklós 
és  G  y  Ö  r  g  y  Trencsin  megyében  kihirdettetek  nemes  levelüket,  miután 
erre  nézve  a  Zeleméry-családnak  1685-ben  beadott  jelentésé  folytán 
felhívattak. 

Később  fekvő  tártokot  is  szerze  a  család  Trencsin  megyében  F.- 
Brezniczen ,  hol  az  1748-ki  nemesi  összeíráskor  Kárász  A  n  d  r  á  s ,  id. 
és  ifj.  János,  és  Sámuel  székeltek.     * 

Az  1768-ki  Összeírás  FeísŐ-Brezniczén  id. és  ifj.  Jánoson  és  id. 
Andráson  kivül  Imrét  id,  Jánosnak  fiát ,  és  ifj .  A n d r á s t  id. 
Andrásnak  fiát,  tovább  ifj.  Jánosnak  György  és  János  fiait  taláiá. 
Ugyan  ez  alkalommal  Ledniczen  János  és  Mihály  székeltek. 

Az  1803-ki  összeíráskor  F.-Brezniczén  laknak  Imre  s  ennek 
fiai  János,  András,  György  és  István  ;— továbbá  id.  György- 
nek  fiai  György  és  András;  —  azufcán  J ános  és  ennek  fiai :  M  i- 
hály,  András  és  István;  —  nemkülönben  id.  András  fiaival 
Jánossal,  Andrással,  Istvánnal  és  Imrével ;  —  végre  István.  —  Led- 
niczen  laktak  ekkor  id.  J  á  n  o  s ,  és  fia  ifj.  János. 

Az  1837-ki  nemesség  Összeíró  választmány  már  F.-B  rezniezén 
33  férfi  ivadékra  szaporodva  találta  a  családot ;  5t  ikkor  egyik  tagja 
György  a  felsŐ-brezniczei  ifj.  Andrásnak  fia  Alsó-Ledniczcn  lakott. 
—  Illaván  lakozott  István  és  ennek  öt  fia  :  Alajos,  J  o  z  s  e  í,  I  s  t- 
v án ,  János  és  Ede.  —  Lednicz  m  -városban  székelt  J  ános  és 
György,  ifj.  Andrásnak  u íódai :  András,  János,  József  és 
Mihály,  továbbá  István  két  fiával  Györgygyei  és  János- 
sal, valamint  András  is  József  nevű  fiával.  —  Időközben  Rovnére 


')  Szontagh  Dán.  ur  szíves  közléséből. 


Karaetek.  -  Karesay.  Bt 

beköltözvén,  ott  leljük  János t,  fiaival  Jánossal  és  Istvánnal, 
valamint  egy  másik  Jánost  István  és  A  dám  nevű  fiaival.  Végre 
Sztrzseniczén  leljük  IstvántJános  nevű  fiával. 

Az  ujabb  időben  Kárász  Benjámin  1838- tói  Csongrád  vár- 
megye első-alispánja,  1848-ban  pedig  főispánja  volt  J) 

Karaszek  család*  (Thurnai.)  Közűlök  József  1815-ben 
fó  posta-igazgató  Erdélyben.  I  g  n  á  c  z  a  kír.  kincstári  tanácsnál  jegy- 
zőkönyvi segéd  1848'ben,  1859-ben  pénzügyi  igazgatósági  hivatalnok. 

Karcsay  caalád.  Komárom  vármegye  csallóközi  régi  nemes 
család.  Ősei  közül  János,  Móricznak  fia,  B  o  d  o  n  Mihálynak  fia,  J  a- 
kab  Fáinak  fia,  és  Albeus  másik  Jánosnak  fia  mindnyájan  K a r- 
ehai-ak  1291-ben  minden  földjeikkel  és  birtokaikkal Lodomér  érsek 
által  esztergami  érseki  egyházi  nemesek  sorába  vétettek  fel. 

Nevezettektől  idővel  a  Karchai  akon  kívül  egyéb  családok  is  fej- 
lődtek ki,  mint  ez  kitűnik  azon  1320-ban  kelt  oklevélből,  melyben  az 
előbb  eraliteit  kiváltság- levelet  Boleszló  érsek  megerősité  a  követ- 
kezőknek, úgymint  nemes  Jakab  ispánnak  (comes),  ki  lia  volt  János- 
nak, ki  ismét  fia  emiitett  Karchai  Móricz  nak  ;  továbbá  szól  az  okle- 
vél Karchai  Miklósra  és  LŐrinczre ,  Gergelynek  fiaira,  Karchai  Zida- 
nak  unokáira  ;  —  szintén  Móricz  vér  rokonságából  Továbbá  Keszel- 
csési  Chont  fiaira ,  ismét  a  Dobragazi  nemesek  és  ezek  rokonsága  ré- 
szére, ismét  a  Sz.-György  úr ,  Bothfalvi,  és  Bensefalvi  (de  villa  Both 
et  de  villa  Bense)  vérségek  részére. 

E  két  rendbeli  oklevelet  1394-ben  János  esztergami  érsek  is 
megerősité,  és  átirá  2),  és  ez  már  a  következők  részére  történik,  úgy- 
mint Pinke-Karchai  L ő r i n c z nek  fia  Domokos,  és  Pinke-Karchai 
M  i  k  o  u  nak  fiától  I  s  t  v  á  n  tói  nemzett  András  unokája,  Dabafalvi 
Marknak  fia  István,  Benseházinak  fia  Miklós;  Botfalvi  M  i  k- 
1Ó8 ,  ki  Semehej-nek  neveztetett,  Kiazelczésinek  fia  Mihály,  Dobra- 
gasi  Tamásnak  fia  Miklós,  Morócz  János  Karchai  László  fia  M  ó- 
r  i  c  z  ,  Szentgyörgyi  Sándornak  fia  András,  Péterházi  Lőrincznek 
fia  J  á  n  o  s ,  Gereházi  Domokosnak  fia  János,  Pinke-Karchai  János- 
nak fiai  István  és  A  n  d r á s  részére.  Mindezek  ugyanazon  vérségbŐl 
fejlődött  külön-családokra  mutatnak. 

E  családból  származott  Karchay  Zsigmond,  kinek  neje  Haj  - 

*>  A  Kárász  család  régeaien  is  eléfordul.  L.  F  a  j  é  r  Cod,  Diph  <om. 
X.  vol.  VI.  p.  643.  709.  —  Szintée  Kárász  családbeliről  oiv  Bartkolomaeides  Me- 
mória Wittebergac  272. 

*)  Ferber  József  szíves  közléséből  avart  oklevél-másolatból. 


m 


Karcsag* 


nai  Judit,  ki  1700-ban  komárommegyei  Aranyos  helységben  nemesi 
telkekbe  kir.  adomány  mellett  iktattatott  be  *)• 

K  a  r  c  s  a  y  család  él  jelenleg  is  ugy  a  Csallóközben,  valamint 
Vasmegyében  is. 

l&arczag  család.  Karczag  (vagy  Kartzag)  Benedek  és 
testvére  Mihály  I.  Leopold  király  által  nemesittetett  meg  1669-ki 
mart  1-én  kelt  ezimeres  nemeslevélben,  mely  Nógrád  megyének  1669  ki 
april.  5-én  Füleken  tartott  közgyűlésen  hirdettetett  ki.  E  nemeslevél 
elégett  Füleken  1753-ban  történt  tűzvész  alkalmával  egy  Nógrád  me- 
gyétől 1726-ik  évben  nyert  nemesi  bizonyitványnyal  együtt,  mint  ezt 
ugyanazon  megye  1754-ik  évben  a  (családfán  1754-ik  évvel  jegyzett 
családtagoknak)  adott  nemesi  bizonyítványában  elismeri  *}. 

A  család  leszármazási  fája  1754-ig  következőleg  jőve  le: 

Karczag 


Benedek 
nemesség-szerző 
1669. 


Mihály 

•nség-szerző 

1669. 


Pál 

Fülek-Kele- 

csényben 

1726. 
I 


János 

F.-  Kelecsényben 

1726. 

i " '  •    ■*  A  ■  '    — i 
János 
F.  -Kelecsényben 

17Ő4. 


István 

F .  -  Keleesény  bejt 
1726. 


~i 


Pál.  István. 

F.-Kelecsényben  lakn. 
1754. 


Imre.  Pál. 

F.-Kelecsény  ben 
1754. 


István  János.  Ferencz 

F.-Kelecsényben    F.-Kelecsényben    F.-Kelecsényben 
1726.  1726.  1726 


András.  Imre. 

laktak  N-Baróeton. 
1754 


László.        István.        József.        János, 
laktak  Boly  kon  1754-beu. 

E  családból  eredezteté  magát  Karczag  Dániel  győrmegyei 
subsidionalis  perceptor ,  e  század  elején  ,  mely  származtatás  szerint  a 
fóntebbi  családfán  Benedeknek,  ki  1669-ben  nemesittetett,  állító- 
lag még  egy  György  nevű  íla  is  volt  volna,  ki  oklevelek  szerint 
1687-ben  mint  törökfogságot  szenvedett,  gróf  Zicny  tatai  kapitánytól 
sarczdijja  összekéregetésére  szabad  menetlevelet  kap,  1695-ben  GyŐr- 


')  Fényes  Komárom  várm.  97. 
2)  Protoooll.  C.  Neogr.  anni  1754. 


Karda.    -  Kardos.  93 

ben  házat  vesz,  I71ö-ben  a  kuruczok  közű!  a  Császár  hűségére  tér,  és 
1717-ben  végrendelkezik.  A  felmutatott  leszár  maz  tatás  szerint  ennek 
fia  volt  M  i  h  á  1  y  és  A  d  á  ra  ,  ki  í  697.  mart.  15-én  Győrben  született. 
Ez  utóbbinak  fia  volt  Ferencz  született  Győrben  1729-ki  febr.  13-án, 
kinek  nejétől  Réty  Katalintól  fiai;  1.  Ferencz  szül  Győrben  1764. 
jan.  1-én.  2.  Pál  szül.  ugyanott  1766.  oct.  9-én.  3.  Dániel  szül. 
1769.  maj.  22-én.  4.  Mihály  szül.  1774.  sept.  24- én.  5.  Benjámin 
szül.  1780.  dec.  8-án. 

Dánielnek  azonban  eme  leszávmaztatás  alapján  1810-ki  aug. 
13-án  Nógrád  megyétől  nyert,  és  1811-ki  april.  2-án  Győr  megyében 
is  kihirdetett  nemesi  bizonyítványa  felsőbb  rendelet  folytán  érvény- 
telenittetett. 

Utóbb  testvérének  P  á  1  n  a  k ,  ki  1766.  oct.  9-én  született,  fiai 
Benjámin,  József  és  Ferencz,  egy  más  leszármazás  által, 
mely  szerint  emiitett  atyjok  Pál  a  nemesség  szerző  Mihálynak  Fe- 
rencz (iától  származtatott,  1839-ben  Nógrád  megye  által  nemesek  ül  el- 
ismertettek. 

HLarda  család.  Erdélyi  család,  melyből  Kard  a  Mátyás 
1694-ben  halt  meg  a  m.-vásárhelyi  országgyűlésen  *). 

Hardhordó  család.  Nyitramegyei  nemes  család ;  közűlök 
Kardhordó  Ferencz  1846-ban  a  33-ik  sz.  m.  gyalog  ezredben  had- 
nagy ;  Antal  n.-surányi  plébános ;  Arabr  ti s  kegyesrendi  szerzetes* 

Kardos  család.  Kardos  Benedek  1580-ki  martius  8-én 
Prágában  kelt ,  Rudolf  király  által  rokona  C  s  a  1 1  ó  Tamásnak  adott 
ezimeres  nemeslevélben  nemesittetett  meg,  mely  armaiis  levél  1663  ki 
B.  sz.  Mária  szül.  napján  Szombathelyen  Vas,  Zala  és  Sopron  várme- 
gyék közgyűlésén  hirdettetett  ki  a). 

Kardos  család  él  Baranya, Gömör3),  Ugocsa  *),  Ung 
ésZemplin  *)  vármegyében. 

Baranya  vármegyében  Kardos  Anial  1839 — 1845-ben  főszol- 
gabíró volt. 

ügoesa  megyében  birtokos  a  család  e  század  elején  Karátfalván, 
és  Kardos  András  birt  Tivadarfalván  6>. 


*)  Bárányi  Pál,  Imago  vitae,  et  rnortis. 

2)  Az  eredeti  armaiis  levél  Veszprém  vármegye  levéltárában  őriztetik. 

■)  Bartbolomaeides  C.  Gömör.  p.  145. 

*)  Szirmay  C.  Ugoosa  p.  74. 

5)  Szirmay  C.  Zemplin  aot  top.  p.  113 

*>  Szirmay  c.  Ugocsa  p  120. 


94  Ki&rAos. 

S£ai*i«os  család.  (Kardos-vaszkai.)  Trencsin  megyének  tör- 
zsökös családa.  Kardos  János  1681-ben  kapott  nemesi  bizonyítványt 
Trencsin  vármegyétől  i). 

Az  1736-ki  nemesi  összeírás  harminezegy  férfi-ivadékot  mutat 
fel  e  családból;  és  közűlök  1740  ben  György  1747-ben  János, 
1817-ki  spril.  22-én  Pál  vulgo  Oswoída,  1821-ki  nov.  26-án  J  ó- 
z  s  e  f  és  I  m  r  e  nyertek  Trencsin  megyétől  nemességi  elismervényt. 

A  nemesi  lajstromok  szerint  laktak  Trencsin  megyében  1748-ban 
Rajecz  mvárosban  András  és  Jánaos ,  kinél  az  eredeti  ar  malis  levél 
őriztetett  Kardos- Vaszkán  pedig  id.  Miklós  Pálnak  fia ;  i fj.  M i k- 
1  á  s ,  és  középső  Miklós  (Oswalda)  ;  — János  (Oswalda).  még  más 
két  János;  továbbá  Tamás,  András  és  István  (szintén  Os- 
walda);  azután  ifj.  János,  Mátyás,  középső  J á n o s  (Jancsics), 
György  és  Miklós  (Hliniczki) ;  —  András,  János,  István, 
Ifj.  János  és  András  (Kristofics) ;  János  (Laczovich) ;  György 
(Vescliezky) ;  valamint  András,  György,  Miklós  és  Tamás. 

Ugyan  1748-baii  Adamóczon  laktak  id.  és  ifj,  János;  Dezséren 
Mihály. 

17.68-ban  Rajeczen  József,  János  és  György.  Kardos- 
Vaszkán  ekkor  már  39  családfő  élt,  ezek  közű?  nevezetesebbek  voltak 
János  Pálnak  fia  barsmegyeí  jegyző ;  testvére  József  pedig  ügy- 
véd N.-Szombatban.  —  Plébáni-Lehotkán  székelt  Miklós  és  négy  fia 
János,  László,  István  és  József  Prazsinán  A n d r á s  és  fiai 
János,  László  és  József.  —  Szádecsen  laktak  Tamás,  Mi- 
hály e3  ennek  fia  Gáspár,  János,  András,  István,  és  ez 
utóbbinak  fia  József  —  Turnén  lakott  Ádám  fiaival  György- 
gyei és  Andrással.  —  Adamóczon  iá.  János  fiával  Jánossal, 
és  unokáival  Andrással  és  Jánossal;  azután  ifj;  János  fiával 
Jánossal;  és  István,  kinek  fiai  Ádám,  András  és  János;? 
végre  András. 

1803-ban  már  Cselko-Lehotán  is  találjuk  e  családot,  ott  lakott 
Miklós  s  ennek  fia  Miklós,  ennek  ismét  fiai  József  és  M  i- 
h á  1  y ;  azután  Gáspár  fiával  Ádámmal.  —  Kardos- Vaszkán  ek- 
kor már  45  főre  szaporodott  a  család.  Plébáni-Lehotán  székelt  János, 
ki  utóbb  mint  nagyszombati  ügyvéd  lön  ismeretes  ;  és  két  fia  J  ó  z  s  e  f 
és  J á n o s.  —  Rajeczen  lakott  János,  és  fiai  János,  József.  — 
Szádecsnén  János,  Imre,  István,  Gáspár  két  fiával  János- 


*)  SzonUgh  Dán.  ur  szíves  közlése  szerint  »z  egész  családról. 


Karg.  95 

s  a  1  és  Pállal;  továbbá  ismét  egy  másik  J  á  ti  o  s ,  és  egy  harmadik 
János  és  Józ  s.  ef  (Szleszarich.)  —  Fruzsinán  J  á  n  o  s,  ki  katona  volt, 
és  fia  I  s  t v  á  n ;  J  ó  z  s  e  f  és  ennek  fiai  Józsefés  András.  — ■  Ada- 
móczon  János,  s  ennek  fiai  János,  András  és  István  (a  két 
utóbbi  katona)  ,  aztán  id.  és  új.  A  n  d  r  á s  ,  és  Já n  o  s  (Kubinecz)  és 
ennek  fiai  J  á  n  o  s  és  András.  Nemes-Koesóczon  Antalnak  utódai 
Károly  és  Antal,  és  ez  utóbbinak  fiai  József  és  András. — 
Turnán  György,  András  és  Márton. 

Végre  1837-ben  a  trencsin  megyei  utolsó  nemességi  összeíráskor 
találtattak  Cselkó-Lehottán  Gáspár  maga ;  —  Kardos- Vaszkán  már 
74  volt  a  család  száma.  Plébáni-Lehottán  pedig  János  és  József, 
és  ennek  fiai  János,  György,  és  István.  —  Rajeczen  :  János- 
nak örökösei  János  és  ennek  fia  J  á  n  o  s ,  továbbá  József,  és  en- 
nek fiai  József  és  János.  —  Szádecsnén  Jánosnak  utódai  Gás- 
pár, János  és  Mihály,  azután  idősb  G ás  pá  rnak  utódai  Já- 
nos két  fiával  Mihályival  és  Józseffel ;  —Pál  egyedül;  id  és  ifj. 
János,  valamint  legifjabb  Gáspár  Józsefnek  a  fia.  —  Pruzsinán 
István  a  katona ;  J  ó  z  s  e  f  és  fiai  József,  András  ;ésez  utóbbi- 
nak is  fiái  András,  János,  és  végre  András  egyedül.  —  A  d  a- 
móczon  ekkor  a  családnak  hat  férfi-tagja  élt.  Nemes-Kocsóczon  pedig 
Antal  nak  fia  K  á  r  o  1  y ,  ki  Torontál  megyébe  költözött,  és  Antal. 
Trencsin  sz  k.  városban  Antalnak  örökösei  t.  i.  Józsefés  hat  fia  J  á- 
nos,  József, Miklós,  Alajos,  Antal,és  Ferencz  és  még 
más  Antal,  az  akkori  segédlelkész ;  valamint  Ignácz,  Károly, 
István  és  Lajos  is;  végre  Turnán  György,  András  és  Már- 
ton székeltek.  E  szerint  1736 — 1837-ig  egy  század  alatt  21  férfii  csa- 
ládtagból 127 -re  szaporodott  a  család  ii-ága, 

ÜJdrg  csai&d,  Karg  J  á  n  o  s-K  á  r  o  i  y  kapitány  Ferdinánd 
fóherczeg  ezredében  ,  1766-ban  M. -Terézia  király  asszony  által  emel- 
tetett nemességre  '). 

Czimere  a  paizs  vörös  udvarában,  melynek  közepén  arany csíkclat 
vonul  át,  zöld  téren  pánczéios  és  sisakos  férfiú  áll ,  jobb  kezével  kivont 
kardot  tartva ;  s  feje  fölött  jobbról  és  balról  két  aranycsülag  ragyog.  A 
p*izsfblötti  sisak  koronáján  két  kiterjesztett  szárny  között,  melyek  kö- 
zül a  jobboldali  vizirányosan  félig  arany,  félig  vörös  ,  a  baloldali  pedig 
épen  ellenkezőleg  vörös  és  ezüst;  —  pánczéios  kar  könyököl,  meztelen 
kardot  villogtatva.  Poszladék  jobbról  arany-vörös,  balról  ezüst-vörös. 


')  Collect.  Herald.  Nro  230. 


90  Karteftay.  —  Kármán. 

Kariczay  család.  Kariczay  András  1763-ban  M.-Terér 
királyasszonytól  nyerte  cziraeres  levelét  *). 

Czimere  a  paizs  vörös  udvarában  egy  jobbról  balra  rézsútosan 
hullámzó  fehér  folyam.  A  paizsíolötti  sisak  koronáján  vörös  dolmány u, 
arany  zsinórzatu  és  övü  ,  kalpagos  magyar  vitéz  nyúlik,  jobb  kezében 
kivont  kardot,  a  balban  arany  keresztet  tartva.  Foszladék  mindkét  ol- 
dalról ezüst-vörös. 

ftiartscli  család.  Karisch  máskép  Szerviczky  Márton 
1802-ben  I.  Ferencz  királytól  nyert  czimeres  nemeslevelet. 

Czimere  négyrészre  osztóit  paizs,  egy  közép  koronás  vérttel, 
melynek  fehér  udvarában  fehér  folyamban  ponty  úszkál,  fölötte  magas 
zöldes  hegy  emelkedik.  A  paizs  1-  é3  4-ik  osztályának  kék  mezejében 
magas  fehér  hegyen  fészkén  ülő  fehér  pellikán  fiait  melle  vérével  táp- 
lálja. A  2-  és  3-ik  osztály  vörös  udvarában  természetes  szinii,  kettős 
farkú  oroszlán  hátulsó  lábain  állva ,  kiöitött  nyelvvel ,  és  kinyújtott 
első  lábaival  ragadmány  után  készülni  látszik.  A  paizsfölötti  sisak  ko- 
ronájából kék  mezü,  vörös  Övű ,  panyókásan  öltözött,  és  barna  prémes, 
vörös  kalpagu  magyar  vitéz  emelkedik  föl ,  jobbjában  magyar  nemzeti 
háromszinü  zászlót  tartva.  Foszladék  jobbról  ezüst- kék  >  balról  arany- 
vörös  2). 

A  család  jelenleg  inkább  csak  Szerviczky  néven  ismeretes, 
és  Torontál  megyében  birtokos. 

ftlarla  család.   A  nemességet  Karla  T  a  m  á  s ,  M  i  h  á  1  y  és 

István  nyerek.  Ez  utóbbitól  származott  Karla  Ferencz,  ki  az  ere- 
deti nemeslevél ,  valamint  Karla  Istvánnak  Heves  vármegye  által  ki- 
adott bizonyítvány  és  hiteles  leszármazási  rendjének  kimutatása  által 
nemesi  eredetét  kimutatván,  és  az  legfelsőbb  helyen  is  helyben  hagyat- 
ván ,  1803-ban  Nógrád  megyétől  erről  nemességi  bizonyítványt 
nyert  3). 

HLarlo wicz  család.  Lásd  C  o  r  b  a  v  i  a  i  cs. 

Kürinacsy  család.  Nemes  család  Ugocsa  megyében ,  hol 
1806-ban  Karmacsy  András  közbirtokos  Bökény  helységben  ft). 

MLármáfifi  család.  Kármán  András  1762-tŐllosonczi  tanár 
volt,  ennek  fia  Kármán  id.  József  szül.  1738-ban;  losonczi  ref.  lel- 


')  Colleei  Herald.  Nro  34. 

*)  Ád&roi  Seufca  Genti).  tora.  V. 

3)  Nógrádmegyei  jegyzőkönyv  5.  17. 

*)  Stíroay  C.  Ugocsa  p.  122. 


Karnay.  —  Korner.  tW 

kész  és  superintendens  1792-ki  jul.  26-án  I.  Ferencz  király  által  neme* 
sittetett  meg. 

Czimere  négyfelé  osztott  paizs,  az  1-  és  4-ik  osztály  arany,  a  2- 
és  3-ik  osztály  ezüst  udvart  mutat;  a  paizs  aljáról  szürke  sziklás  halom 
emelkedik  fel ,  mellyen  kék  mezü  kar  könyököl ,  irótoliat  tartva.  A 
paizsfölötti  sisak  koronájából  két  kiterjesztett  fekete  sas-szárny  között 
zöld  koszorú  lebeg,  Foszladék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-kék  '). 

A  czimerben  látható  irótoll ,  id.  J  ó  z  s  e  f  nek  irodalmi  működését 
példázza;  merttŐle  következő  munkák  jelentek  meg:  1.  „Istennel  való 
társalkodás  a  regveli  és  esteli  órákban."  Sturm  és  Tiegde  után  for- 
dítva, Pozsony  1784  -  2.  „Ekklesiai  Agenda."  U.  ott  1787.  —  3.  „Az 
esztendőnek  minden  szakaszaira  alkalmaztatott  könyörgések."  U.  ott 
1789.  —  4.  „Katekizmus",  Osterwald  után.  U.  ott  1789.  Meghalt 
1795-ben.  Nejétől  Szalay  Klárától 

Fia  ifj.  József  1771  -ki  jan.  15-én  Lo3onczou  született.  Az 
1 7  90-ki  országgyűlés  utáu  ügyvédi  vizsgát  tett,  de  az  irói  pályára  lé- 
pett, és  1794-ik  elején  az  ,U  rani  at'  inditá  meg,  melyben  dolgozatai 
megjelentek.  Azonban  e  vállalat  három  kötet  után  megakadt,  és  ifj. 
József  haza  vonulván ,  —  mint  életirói  irják  —  ifjonti  bűnök  miatt 
kora  halál  áldozata  lön  1795-ben.  ízletes  irálya  —  ha  oly  korán  nem 
hal,  —  őt  irodalmunk  egyik  nevezetességévé  teendik;  Munkái  kedve- 
sének az  ismeretlen  Fanny-nak  hagyományaival  együtt  1843-ban 
Toldy  F.  által  szerkesztve  a  nemzeti  könyvtárban  értek  második 
kiadást  2). 

A  család  jelenleg  is  él ;  s  közulök  József  mint  uj-verbászi,  Pál 
pocs-megyeri  reform*  lelkészek,  szintén  az  egyházi  pályán  állanak. 

Earnay  család.  Zemplin  vármegye  czimerleveles  családai- 
nak  sorában  áll  3J. 

KJkriter  es&lád.  Gömör  és  Ugocsa  mármegy  ében  székel. 

A  család  czimere  fenálló  paizs,  mely  felső  részéből  lefelé  rézsúto- 
san hatott  két  vonal  által  három  osztályra  hasíttatik.  A  felső  jobbol- 
dali ezüst  mezőben  három  piros ,  a  felső  baloldali  vörös  mezőben  pedig 
három  fehér  rózsafej  látszik.  Az  alsó  gúla-alakú  kék  mezőben  pedig 
zöld  téren  vörös  lábú  gólya  áll ,  egyik  lábát  fölemelve  ,  és  vörös  csőré - 


*)  Ádami  Scuta  génül,  iom.  IV. 

r)  L.  életrajzai  az  id.  nemzeti  köuyvtárbtui  munkai  előtt,  é3  magyar  írók 
életrajz  gyújt.  I.  235.  11  130. 

*}  Szirma?  Cora.  Zemplin  nőt  icp.  II& 

7 


Sg  Karnyfk.  -  Károly. 

ben  zöld  kígyót  tartva.  A  paiza fölölti  sisak  koronáján  szintén  a  leírthoz 
hasonló  gólya  á)l.  Foszladék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös  J)» 

Karner  Dániel  már  1630-ban  adóbeszedő  3). 

Karner  László  1825-ben  kir.  tanácsos  és  Ung  vármegye  alis- 
pánja volt. 

Karner  Antal  1847-ben  bácsi  ozimz.  püspök,  és  kanczellariai 
udv.  taná-sos,  utóbb  győri  megyés  püspök  volt, 

KLarnyik  család.  (Máskép  Fábri.)  Közűlök  Karnyik  más- 
kép Fábri  Sámuel  és  fia  István  1754-ben  Nógrád  vármegyé- 
ben éltek. 

Károly  család.  (Nagy-Károiy ,  gróf.)  Egyike  legrégibb  ős- 
tÖrz3ökös  magyar  mágnás  családainknak,  mely  máig  virágzik.  Eredetét 
azon  Kaplony  nemzetségből  <genus)  vette,  mely  az  Árpád  alatti  magya- 
rok bejövetelekor  az  első  foglalás  utján  nyerte  birtokait.  A  Kaplyon 
nemzetség  Szatmár  vármegyében  telepedvén  meg,  idővel  több  család- 
ágakra  oszlott,  mint  a  Bagossy,Csomaközy,  Vetéssy,Va- 
day  és  Károly  családra  3),  mely  utóbbi  a  többit  vagyonban  és 
fényben  fölül  múlván ,  a  nemzetség  törzsbirtokának  Kaplyon  nak, 
valamint  az  előnevet  adó  N  a  g  y-K  ár  o  l  y  nak  nagyobb  részét  jelenleg 
is  bírja. 

Mint  fejlődött,  és  mint  sarjadzott  leaKárolyi  család  4)?  azt  a 
következőkből  látandjuk.  Családfájuk  imez : 


*)  Burgstaller  Collectio  insignium. 

2)  1630-ki  6.  törv.  ez. 

a)  Szirmay  A.  Szatmár  várm.  II.  10—48.  s  kör. 

*)  U.  ott  II.  48.  lapon  közöltetik  a  Károlyi-ak  szármaaaii  kimutatása  — 
miül  mondatik  —  a  kir.  Kúria  által  helyben  hagyott  táblázatról.  Lásd  ugyanezt 
Wagner  Tabulae  Geneai.  Mss.  tab.  XXXIII.;  és  e  két  összehangzó  forrás  után 
adatik  itt  a  leszármazás.  De  e  táblázat  még  nem  látszik  minden  élt  családtagot 
tartalmazni,  valamint  arról  nagyobb  részben  a  leányok  is  hiányzanak.  —  Budai 
F.  Lexicona  II.  darabjában  keveset  ir  a  családról.  Lehoczky  Stemmatogr.  II. 
210—211.  hibásan  és  hiányosan  is  közlirövid  adatait.  —  Találunk  a  családról  fő- 
leg Bertalantól  lehozva  adatokat  a  „R  e  g  é  1  őu  szépirodalmi  lap  1836-ik  évi 
101  ~- 110.  számaiban  —•  Végre  főleg  Szirmay  után  érteketett  a  családról  id:  E. 
,3.  a  Magyar  Sajtó  18ő8-ik  évi  jun.  15.  számában,  melynek  tévedéseit  ama  lap- 
ban helyre  igazitá  Waltherr  László,  kitől  mint  a  Károly  grófok  egykori  tudós 
levéltárnokától  várja  a  haza  e  nemzetségnek  okmányok  kíséretében  közlendő 
monographiájái  Bárha  már  azt  e  munka  folyamában  felhasználnom  lehetett  volna. 


Károlyi. 


I.  tábla. 


János 
de  genere  Kaplyon 


Simon 

de  Kaplyon 

1264. 


Péter 

Péter, 
kitől  a  Bagossff  e». 


Andrái 
diotus  Eördung 
de  genere  Kaplyon. 
1291. 


Péter 

1267. 


Péter 

dictra  Zonga 

■*■ 

Lóriucz.  Pál, 

kiktől  a  Veíésty  cs. 


Eitdus 

1267. 

kitol  a  Csomakczy 

család. 


Eudus 

v.  Mai  hardus. 

1342. 


Simon  Eorduag 

de  Kaplyon 

1329. 


~> 


Mihály.       Miklós.        László      András 
f  f  1380. 

r 


László      György. 
t  t 


Mihály 
1408. 
(Becsky  Annál 


László 

1360. 

(Domahidy  Ilona) 


Lőrmcz  János.      Miklós.     Zsófia 
j  t 

Lórincz.  Gábor.     György, 
t  t  f 


Jakab 

1398.  1420. 

i * 1 

Demeter 

(1.  Dengeleghy 

Anna) 

2.  Semsey 

Kata) 

I 


Bertalan 

de  Károly 

1418. 

(Krisztina) 


Folyt.  II  táblán. 


László 

V.  Lancz 

de  Károly 

1420. 

i * > 


László.       Margit  Agatha 

f  1479.  (Ewdönffy 

(Butkai  Ben.)      Ambrus) 


László 


i — ; ' ""    '""'        '  i 

Dieaes.    Zsigmond.    László.    János. 

■  -   i  >.... 


László 

1604. 

(Ziny  Klára) 


Kata 

(1.  Becs  ki  István. 
2.  Pesthi  Fer.) 


Ferencz.  Kata  Zsuzsa  László.     Kristóf. 

(Bethlen         f  1622.  f 

István)     (Bethlen  Gábor 
fejed.) 


í» 


100 


JCároiy. 


II.    tábla. 


Bertatan.  ki  $%  I.  táblán. 
1413. 
(Kriáítinu  1445.  özv.) 


János. 
1445. 


Lászió  Mihály. 

1445.  1445 

Mátyás 

1513. 

(Kasnhy  Bora) 


Ferencz.       László        György. 
f  1502.  f 

(fíeckh  Ad v iga) 

Péter 
1540.  uj  adom. 
(Zeüky  Kata) 


Miklós? 


András. 
1445. 


Benedek 

1513. 
(Adoga) 


Simon. 
1446 


istván 

kanonok. 

1518. 


István 
t 


György 


Kata  Anna 

(1.  Kemény  Istv.     (Guthy 
2  Kávássy  Istv.)      Péter) 


Z3ÓfiR 

(Irinyi      r 
György) 


Mihály 
t  159ö.t 
(Perényí 
Erzse) 


András. 
+ 


Mihály      Bertalan  Péter.  Zsnzsá 

sz  1585  f  1626*      f  t     (Ester- 

6<éró  ,  főispán.  házy  Pál) 
(Segnyey  Bora) 


b  Ádám  Miklós 

£ői»páii  f 

f  1651. 
(Tököly  Máriai 


László 


Bora 

(Paloesay 

István) 


Kata 

(Ziohy 

Pál) 


ioispan 

f  1689. 

(1.  Csapy  Judit) 

2.  Sennyey  Erzse) 


István. 

4. 


Péter.       Eva 
(HaÜer 
Sámuel) 


Mihály     Bora       istván  Sándor         Judit      Krisztina      Teréz        Eva 

ezredes  (b  Pa-  Zentánál  íoisp. táborn.    (Palo-     (Perényi     (Beceky    (Ujfit- 

f  1682.    locsay )   kettt  el.     gróf.  f  1743.      csay        János)      Györgyi     russy 


(Hallév 
Mária) 

j * — ~j 

Erzse 
(Csáky 
Tamás) 


Andr.) 

Kata 
(Zichy 
Pálné) 

Zsuzsa 

Antal  Sándor  Franciska  Mihály  Bora  (Perényi 


Istv^"1  (^r  Harkóczy    Istv.) 
Krisztina) 

, «*- 

Ferencz  Klára      László 

sz.  1705   (Haíler  Gáb.)     f 

főisp. 

(gr.  Celky  Kriszti ns). 


sz-  I7&2tl7fri. 

tábornok, 

(B.  Barackéra 

Jozefa) 

i * > 

Folyt.  Hl  táblán. 


(gr.  Stah-        f 
renberg  Józs) 


Pál.) 


loa 


Mária  István  Lajos 

sz.  1793.         sz.  1797.  az.  1739. 
sept.  2ő.           főispán  főispán 

(gr.  Kftnige-  (1.  gr.  Díllon  (hg.  Kaunitz 

egg  Fer.)        Georgina.  Rittberg 

2.  gr.  Esterházy  Ferdinan- 
Franciska)         dina) 


III.  tábla. 

Antal,  ki  a  11.  táblán. 
sz.  1732.  f  1758. 
főispán,  tábornok, 
(b.  Harruokern  Jozefa") 

I ! * 1 

József 
sz.  1768.  f  1803 
főispán 
(gr,  Waldsíein  Erzse) ^_ 

Franciska 

sz.  1800. 

(gr  Sztáray 

Albert) 


r- 


LáSzló 
az.  1824  f  1852. 


Alajos 
sz.  1&25. 


Gyorajv 

sz  1802. 

főispán 

(gr.  Zichy 

Karolina) 


Jozefa 
sz.  1803. 
(gr.  Traut- 
maasdorf 

Jázmí) 


Edaard  Erzse      2-tól  Sándor    Geraldin 

sz.  1821.  sz.  1822.  (gr.  PáliTyi 

(gr.  Komis  Klára) 


István.     Georgina.  Gyula.  Viotor.  Gábor.  Tibor.  István.  Pálma. 

Mint  a  családfáról  látjuk ,  a  terjedelmes  kaplonyi  nemzetségből 
kiváló  és  oklevelesen  ismert  törzse  a  családnak  János,  kinek  fia  S  i- 
m  o  n  (Coraes) ,  ennek  fia  Péter  ésEudus  1267-ben  ugyancsak  a 
kaplyoni  nemből  eredt  Illés-  és  Pétertől  Vada  nevű  örökös  földjeiket 
megyeszik  ').  Ugyan  erről  1 280-ban  a  n.-váradi  káptalan  előtt  tör- 
ténik bevallás  *). 

1 31 2  ben  Simonnak  fia  Urdungnak  nevezett  András,  úgy- 
nevezett Eudusnak  fia  György  a  Csoraaközyek  törzse,  és  emiitett 
Simon  testvérének  Péternek  fia  Péter,  kitől  a  Bagossiak  származtat- 
nak, I  Károly  királytól  Vada  földjére  királyi  adományt  visznek  a). 

1342-ben  Pál  országbíró  nyugtatványt  ad  öt  giráról  Urdung 
András  fiainak  Simonnak  ,  M  iklósnak ,  Mihálynak ,  és  II.  Eudusnak 
vagyis  Marhardnak  ,  melyeket  ezek  neki  Péternek  Zoaga  Péter  nevű 
fiávai,  és  kaplonyi  Pál  és  Miklóssal  eazköziött  egyességérfc  fizeti  *Jk 


%)  Szixmay  Szatraár  várai.  II.  46. 
*)  Ugyanott,  18. 
•)  Ugyanott,  18. 
*j  Ugyanott,  47. 


103 


Károly. 


Most  emiitett  Eudus  vagy  Marhardnak  fiai  M  i  h  á  1  y ,  M  i  k  1  ó  s, 
László  és  András;  kik  közül  a  két  utóbbi  már  Károly-nak  ne- 
veztetett,  1387-ben  a  megyei  hatóságtóli  főimentvényt  és  pallos-jogot 

nyertek  Zsigmond  királytól  J). 

Ugyancsak  most 

emiitett  Karoly 
László  1390-bea 
tanuvallatást  téte- 
tett, hogy  Zénás  Pé- 
ter és  Zarvadi  Ist- 
ván Lászlónak  fia 
száz  sertését  haj  tata 
el  Karoly  helységé- 
ből 2).  1408-ban  pe- 
dig e  László  Olcsvát 
mint  örökségét  a  vár- 
megyei törvényszék 
előtt  perrel  meg- 
nyerte 8). 

1421-ben  neve- 
zett Marhard  v.  Eu- 
dusna k  fia  András,  és  fia  István  tanuvallatást  eszközöltetett  Len- 
gyel Rezegey  János,  Pelseuczy  Nagy  János  és  olnodi  Zudar  Jakab  el- 
len, kik  Károly- Apáthi  helységet  felgyujták,  lakosait  rabokul  vivék,  és 
a  Karolyi  nemeseknek  kétezer  arany  forintért  kárt  okozának  *). 

Ezen  ág  azonban  kihalván ,  Eudus  testvérének  Urdung  Simon- 
nak fiai  László,  Mihály  és  Jakab  voltak.  Közűlök  László 
mester  már  szintén  Karol  y-nak  neveztetett.  Megsebesités  végett 
Witkay  István  és  László  ellen  folytatott  pert ,  melyet  Bebek  Imre  or- 
szágbíró 1360-ban  sz.  Mihály  nyolezadára  halasztott  3)/ Unokáiban  ez 
ág  kihalt  Testvérének 

Jakab  nak  is ,  ki  1396—1420.  közt  él ,  ága  —  mint  a  táblázat 
mutatja,  —  hamar  véget  ért. 


*)  Szirmay  Szatmér  várm.  II.  10. 
*)  Ugyanott  11. 
*)  Ugyanott  100. 
*3  Ugyanott  100. 
*)  Ugyanott  10- 


Károly;  103 

A  harmadik  testvér  Mihály,  kinek  Becski  Annától  két  fia 
volt :  L  a  n  c  z  vagy  László,  és  Bertalan. 

Karoly  Lancz  vagy  László,  !419>ben  az  alább  említendő  uj 
adomány-levélben  részes ,  és  egyike  azoknak ,  kik  1428-ban  Nagy-Ká- 
rolyt  bírták,  és  kik  az  ettől  különböző  Karuli  pusztát  is  a  Báthoriaktól 
visszafoglalták  ,).  Ennek  fia  szintén  László,  kit  —  Mátyás  király 
emlékezetébe  hozván  a  római  császár  ellen  folyó  háborúját  és  annak 
szorongató  körülményeit ,  bizalmasan  megkeresett,  hogy  Hamburg  os- 
tromában lévő  hadainak  táborában  1482-ki  kisasszony  ünnepe  3-ik 
napján  kelt  levelének  vétele  után  azonnal  állítson  tizenkét  fegyveres 
lovast ,  és  ezeket  személyesen  a  királyi  hadsereghez  vezesse,  és  pedig 
ugy,  hogy  megérkezésétől  számítva  egy  hónapig  vele  egyetemben  ha- 
dakozhassak ,  bizonyossá  tévén  őt ,  hogy  egy  hónál  tovább  nem  tartóz- 
tatja, és  azon  felül  ezen  csapatra  teendő  minden  költségeit  vissza 
adandja ,  ebbeli  szolgálatai  iránt  mindenkor  elismeréssel  fog  lenni  3). 
Fiai  közül  csak  Zsigmondnak  volt  fia  László,  kinek  Zyny  Klárától 
kihalt  gyermekei  közül  egyik  Teánya  Kata  Bethlen  Istvánné,  másik 
leánya  Zsuzsanna  Bethlen  Gábor  fejt  delem  első  neje,  meghalt  1622-ki 
május  1 1-én  3). 

Lancznak  testvére  Bertalan  Zsigmond  királlyal  a  külföldön 
járt,  és  mind  hős  tettei,  mind  egyéb  hű  szolgálatai  áltaí  fényes  érde- 
meket szerze ,  melyeket,  de  kivált  korábbi  időben,  különféle  szoros  kö- 
rülmények között,  s  legnehezebb  küldöttségeiben  Franczia-,  Angol-  és 
Németországban  jártakor  bizonyított  hívséget  és  ügyes  magatartását 
figyelembe  vévén,  ősi  nemzetségi  birtokaira  uj  adomány-levelet  nyert 
1418-ban.  Bertalannak  hitvese  volt  Istvánd  és  Kölese  helységebéli 
György  nevű  birtokosnak  leánya  Krisztina  *),  ki  egy  1445-ik  évi  ok- 
levél bizonyítása  szerint  már  emiitett  évben  Özvegy  volt.  Fiai  And- 
rás, János  és  Mihály. 

Andrásnak  fiai  .'Benedek,  kinek  151  l-ben  Özvegye  Adviga ; 
és  István  gyulafejérvári  kanonok  1518-ban. 

Mihálynak  fia  Mátyás,  kinek  151  l-ben  neje  Kasuhy  Borbála. 
1513-ban. 


*)  Szirmay*  Szatmár  várm.  IL  12. 

*)  Ugyanott  12—13. 

*)  L-  Sxequiae  Prineípalcs  fölötte  mondott  Halotti  beszéd. 

»)  Wagnernél  nőül  H  *  á  v  í  £  éli. 


|ím  Karoly. 

A  harmadik  testvér  János,  ennek  csak  egyik  fia  L  á  s  z  1 ó  nemze 
nejétől  Beckh  Advigától  fiút  Pétert. 

Nevezett  Péter  1540-ben  uj  királyi  adomány  nyal  erősíttetett 
meg  birtokaiban  *).  Nejétől  Zechy  Katalintól  nemzé  Istvánt,  Györ- 
gyöt, Mihályt  és  Andrást 

Ezek  közűi  Mihály  1594-ben  ismét  uj  királyi  adományt  vitt 
ősi  birtokaira.  Meghalt  1595-ben  *).  Második  neje  Perényi  Erzsébet 
volt.  Ettől  fiai  Bertalan  és  Péter  mag  nélkül  haltak  el;  Mi- 
hályról alább  lesz  szó.  Leánya  Zsuzsanna  báró  Esterházy  Pál  első 
neje  volt,  meghalt  1629-ben. 

Mihály  szül.  1585-ben;  atyja  korán,  alig  tiz  éves  korában 
meghalván ,  anyja  felügyelete  alatt  neveltetett ,  utóbb  II.  Mátyás  ki- 
rály udvarában  asztalnok  hivatalt  viselt  két  évig.  Hadi  és  udvari  hü 
szolgálataiért  1609-ki  dec.  11-én  a  vörös  pecséttel  élhető  mágnások 
(bárók)  sorába  emeltetett.  1618-ban  dec.  14-én  mint  királyi  biztos  mű- 
ködött Nagy-Károlyban  az  erdélyországi  követekkel  tartott  tárgyalá- 
sokon. —  Sógora  Bethlen  Grábor  erdélyi  fejedelem  Szatmár  vármegye 
főispánjává  nevezte,  mely  méltóságban  őt  1622-ki  jul.  16-án  II.  Fer- 
dinánd király  is  megerősité.  Mint  Bethlen  Gábor  tanácsnoka  és  arany- 
sarkantyús vitéz  halt  meg  1626-ban  3).  Nejétől  lapispataki  Segnyei 
Borbálától  gyermekei  í .  A  d  á  ra.  2.  M  i  k  1  ó  s  -J\  3.  L  á  s  z  1  ó.  4.  I  s  t- 
v  á  n.  5*  M  i  k  1  ó  s.  6.  Péter,  7.  Éva  Haller  Sámuelné. 

Ezek  közül  Ádám  1641-ben  II.  Ferdinánd  alatt  Szatmár  vár- 
raegye főispán  ságát  viselé  ,  de  ettől  Őt  Rákóczy  György  megfosztá ,  és 
azt  rosályi  Kun  Istvánnak  adta.  Ennek  halála  után  1660-ki  sept.  1-én 
I.  Leopold  király  ismét  visszahelyezé  őt  a  fóispánságba,  és  egyszer- 
smind megerősité  ekkor  már  mint  szatmári  várkapitányt  és  tanácsno- 
kot. Meghalt  ílu-örökösök  nélkül  1661-ki  márcziusban-  Neje  késmárki 
Tököiy  Mária. 

László  (Mihálynak  fia)  azonnal  testvére  halála  után  1661-ki 
jul.  13-án  megerősíttetett  a  szatmári  főispánságban.  1669-ki  febr.  18-án 
L  Leopoldtól  azon  kegyelmes  Ígéretet  nyeré,  hogy  utánna  fia  M  i  fa  á  ly 
leend  a  nevezett  megye  főispánjává ;  azonban  Mihály  e  méltóságban 
nem  részesülhetett ,  mert  még  atyja  életeben  ,  már  mint  főezreíes  és 
nős  férfiú  1682-ben  Tököiy  Imre  hadai  által  veszté  vitézül  életét.   Ne* 


*)  Szirm&y  Szatmár  várm.  II.  14. 

*)  Ugyanott—  Lá»á  róla  Tudománytár  IBSS-ki  Ili.  köt.  328.  sih.  lapjait 

3)  Eitgel  mouumenta  23$.  és  Kemény  János  önéletírása  78. 1. 


Karoly.  105 

jétai  Haller  Máriától  egyetlenegy  leánya  Erzsébet  idővel  Csáky  Ta- 
más neje  lön.  —  László  azonban  1670-ben  Szatmár  vár  magyar  fő- 
kapitányává neveztetett ,  de  ezenközben  mind  a  török  háborúk  mind  a 
belzavarok  által  mind  Károly  városa,  mind  egyéb  helységei  féldu- 
latván ,  marhái  elhajtatván  ,  vagyonában  végtelen  károkat  szenvedett. 
Mint  főispán  ,  aranysarkantyús  vitéz ,  királyi  főkomornok  az  1681-ki 
országgyűlésen  kir.  biztossá ,  és  felső  magyarországi  királyi  táblának 
bárójává  neveztetett  ki.  FŐispánságáról  lemondván ,  azt  L  Leopold  ki- 
rály egyetlen  fiának  Sándor  nak ,  ki  egyedül  maradt  életben  üai  so- 
rából, adá  1687-ki  aug.  4-én  *).  És  ezután  mindketten  mint  főispánok 
különlevél  által  hivattak  az  országgyűlésre  és  I.  József  koronázási  ün- 
nepélyére 1687-ki  aug.  26-án.  Visszatérvén  a  koronázási  ünnepélyről 
maga  iktatá  be  fiát  a  Főispánságba  a  királyi  meghagyás  szerint  Meg- 
halt 1689-ki  febr.  28-án.  Második  nejétől  kis-sennyei  Sennyei  Erzsé- 
bettől, kivel  1646.  nov.  25-én  keit  egybe,  -  huszonhat  év  alatt  egy 
idétlen  magzattal  húsz  gyermeke  volt ,  de  ezek  nagyobb  része  gyer- 
mekkorában halt  el.  Csatatéren  halt  el  mint  már  emiitők  Mihály, 
ezen  kivül  másik  fia  I  s  t  v  á  n  igy  is  végzé  életét  Zentánál  a  török  elleni 
ütközetben.  Ezeken  kivül  még  egy  fia  S  á  n  d  o  r,  a  családnak  mintegy 
második  státora,  maradt  meg  ;  kiről  alább. 

Lászlónak  leányai  közül  Juditot  Palocsay  István  ,  K  r  i  s  z  t  i- 
n á t  Perényi  János ,  Zsuzsanát  Perényi  Pál  választá  s  vette  fele- 
ségül Nemkülönben  Évát  Devék-Ujfalussy  András ,  T  e  r  e  z  i  á  t  pe- 
dig Becski  <3yÖrgy  vezette  oltárhoz. 

Lászlónak  fia  nevezett  Sándor  szül.  l668-ki  mart.  20-án.  A 
szatmári  föispánságbaa  atyjának  utóda  lön ;  és  1699-ki  juí.  23-án  a  felső 
magyarországi  kir.  táblának  bárójává,  1700-  és  1701-ben  pedig  külön* 
féle  ügyek  elrendezésére  királyi  biztossá  neveztetett  ki.  1702-kijuI. 
27-én  megnyeré  a  királyi  biztositást ,  hogy  a  fóispánság  fiára  Lászlóra 
szálland ,  ki  azonban  atyja  előtt  halt  meg.  Sándor  valamint  házi  és 
hivatalos  ügyeibén ,  ugy  a  hadi  pályán  is  fontos  szerep  vivője  volt. 
1697-ben  a  Tokaj  Ferencz  vezérlete  alatt  indított  támadás  leküzdésére 
a  megyei  bandérium  élén  hatályosan  működött.  Az  1 703-ban  kezdett 
Rákóczy  forradalom  elején  —  daczára  az  ellene  egynémelyek  folytonos 
kescritő  gyanúsításainak  ,  szintén  ő  volt  első,  ki  a  feltámadt  kuruczo- 
kat  Dolhánál  szétverte.  A  nyert  győzelem  után  az  elfogultlanabb  Nig- 
relli  császári  főkapitány  tanácsára  Bécsbe  ment  fel  az  események  fel- 


')  Szirmay  Szatmár  varm.  I. 


106  Károly. 

jelentésére ;  azonban  sikertelenül  járt ,  sőt  a  dolhai  győzetem  jelei ,  az 
elfoglalt  knrucz  zászlók  ugy  fogadtattak  némely  kormányszéki  tiszt 
urak  által,  mintha  azokat  valamely  fegyvertárból  mint  I.  Rákóczy  Fe- 
rencz  korából  valókat  íitogtatásul  szedte  volna  elé.  Visszatérvén  az 
országba ,  miután  hűsége  daczára  is  pártosnak  tartatok ,  Rákóczyhoz 
állott,  és  annak  egyik  fővezére  }6n.  Ez  idő  alatt  is  többször  igyekezett 
az  országos  ügynek  békés  megoldásán  ,  míg  végre  a  rorahányi  csata 
után  főleg  ő  eszközlé  egyik  részről  1711-ben  az  úgynevezett  szatmári 
(vagy  nagy -károlyi)  békekötést.  Erdemeinek  némi  jutalmául  1711-ki 
sept.  15-én  Eleonóra  özvegy  fejedelemné,  valamint  1 712-ki  jan.  27-én 
az  uj  király  III.  Karoly  is  főnadvezérré  helyettessé  nevezte.  Es  ugyan 
ez  utóbbi  öt,  s  általa  utódait  azon  évi  april  5-én  grófi  méltóságra 
emelte,  miután  őt  már  előbb  egy  1711-ki  aug.  1-én  kelt  levélben  gróf- 
nak czimezé.  1719-ben  némely  föllázadók  megzabolázása  ismét  reá  bí- 
zatott. Az  1723-ki  oszággyülésen  pedig  több  ügynek  elrendezésére  ki- 
rályi biztosul  neveztetett.  Ugyan  ez  évi  sept,  12-én  belső  titkos  taná- 
csossá neveztetett;  sőt  hadi  érdemeit  figyelembe  vevón ,  1723-ik  oct. 
4-ón  a  lovasság  vezérévé,  1724-ki  jan.  5-én  pedig  a  felállított  hely- 
tartó tanács  tagjává  és  tartományi  biztosság  főigazgatójává  tétetett. 

1734-ben  az  ország  szükségére  egy  állandó  lovas  ezredet  állítván 
fel,  jan.  13-án  főezredessévé  neveztetett  ki  j  és  ezen  ezreddel  küldé  ő 
egyetlen  fiát  Ferenczet  a  Rajna  mellett  legközelebb  támadt  hábo- 
rúba. —  1741-ben  a  tiszántúli  fölkelt  nemes  seregek  vezérletével  bí- 
zatott meg ;  és  ugyan  ezen  évi  sept.  24-én  M. -Terézia  által  főnadve- 
zérré (Feldmarschal)  neveztetett  ki. 

Hadi  és  politikai  fénye3  pályájának  közepette,  valamint  uradal- 
mai rendezésére ,  ugy  főleg  jótékony  intézetek  ,  egyházak  alapítása  s 
fölsegélésére  nézve  is  szép  nyomokat  hagyott  maga  után.  Nagy-Ká- 
rolyban  a  kegyesrendi  szerzet  egyháza  a  társas  lakhelye  valamint  a 
szegények  kórháza  neki  köszönik  létüket ;  hasonlóan  Pesten  a  Klára 
szüzek  részére  is  zárdát  aiapita.  Meghalt  gróf  Károlyi  Sándor  1743-ki 
sept.  8-án  kora  7ő-ik  évében  3),  Nejétől  szálai  gróf  Barkóczy  György 
leányától  Krisztinától  született  gyermekei  közül  csak  leánya  Mária 
gróf  Haller  Gáborné,  ésfiaFerencz  jutottak  nagykorúságra. 

Ferencz  szül.  1705-ben.  Már  1721 -ki  jul.  24-éa  szatmárme- 
gyei  főispánul  neveztetett  ki,  és  e  méltóságba  1722-ki  febr.  2&én  be  is 
iktattatott.  1734-ki  april.  13-án  atyja  ezredéhez  valóságos  fóezredessé 

*)  Szirmay  Szatmár  várm.  1. 111—116. 


Károly.  IW 

nevezte  6t  III.  Károly  király,  mely  ezredet  1735-ben  a  Rajnához  ó*  vezér- 
lett. 1738-ban  ezen  ezred  az  ő nevére  Íratott  át  1739-ben  a  törökháboru 
elején  lovassági  tábornokká,  és  1741-ben  lovassági  fŐhadvezéri  helyet- 
tessé neveztetett.  1744-ben  a  porosz  háborúban  mint  a  tiszáninneni  ré- 
szek országos  (6  hadi  kormányzója  vett  részt.  1745-ki  sept.  3  án  való- 
ságos belső*  titkos  tanácsossá ,  és  még  ugyanazon  évi  nov.  23-án  a  hét- 
személyes tábla  közbirájává*  1748-ban  lovassági  vezérré,  utóbb  kir. 
fóasztalnok  mesterré  neveztetett  2).  Miot  a  tudomány  kedvelője  N.- 
Károlyban  nyomdát  állíttatott)  e  czélból  1755-ben  a  lőcsei  nyomda  mű- 
szereit vásárlá  meg  2576  frtért  2).  Meghalt  1758-ban  3).  Nejétől  gr. 
Csáky  Krisztinától  két  leánya,  egyik  gróf  Szapáryné,  másik  gr,  Stah- 
rembergné,  és  egy  fia  A  n  t  a  i  maradt. 

Antal  szül  1732-ki  octob.  25-én.  Iskolái  végeztével  atyja 
nyomdokaiba  lépendő,  Í751-ki  jul.  30-án  mint  Őrnagy  atyja  lovas  ez- 
redében nyeré  az  aranykulcsot.  1755  ben  Esterházy  József  gyalog  ez- 
redében helyettes  ezredes  H5n,  a  következő  1756«ban  a  lobosiczi  véres 
ütközetben  (oct.  1-én)  meljén  nehéz  zúzást  kapott.  A  katonai  pályán 
fiatalsága  óta  kivált  a  porosz  háborúban  szerzett  érdemei  végett  1758  ki 
sept.  4-én  Szatmár  várraegye  főispánjává  neveztetett,  és  még  ugyan- 
azon évi  octob.  18-án  tábornagy  lön.  Ez  előtt  négy  nappal  Ő  vezérlé  az 
emiitett  Esterházy  ezredet  Hochkirchennél  egy  tüzes  csatába,  és  a  po- 
roszok álgyu-sánczát  bevette,  s  36  álgyut  foglalt  el.  Ez  alkalommal 
lankad tsága  és  a  meljén  viselt  zúzás  következtében  ott  a  csatatéren 
lováról  lehanyatlott  és  katonáitól  majd  eltapodtatott,  de  érvágás  és  rö- 
vid nyugalom  után  ismét  lóra  ülvén, zavarba  jött  ezredétrendbe  hozta. 
fiz  után  1759-ki  jan.  9-én  a  M.-Terézia  vitéz  rend  keresztjével  disze- 
sittetett.  0  ellenben  ugyanekkor  húszezer  forintot  ajándékozott  a  vá- 
tak  és  erősségek  kijavítására ;  a  nagy-bányai  bányász-hivatalnak  pedig 
a  legszűkebb  termés  idején  három  év  alatt  a  legcsekélyebb  áron  tizen- 
kétezer köböl  gabonát  küldött.  1775-ben  a  királyi  kincstárnak  ismét 
tízezer  forintot  adott,  mely  összeget  M.-Terézia  a  pozsonyi  nemes  isko- 
lákra ajánlott  át.  Ő  az  iskolák  kerületi  főigazgatója  is  levén,  fáradhat- 
lan  munkássággal  e  téren  is  legsikeresebb  intézkedéseket  tett.  1778- 
ban  pedig  a  porosz  háború  kiütésekor  száz  huszár-ujoncz  kiállítására  a 
hadi  pénztárba  hatezer  hatszáz  forintot  ajándékozott.   Ezen   közben 

1)  Szirmay  Szatmár  várm.  I. 

2)  Nagy- Károly  ban  első  nyomdászok  Pap  István  és  Biró  Mihály  voltak. 
8)  Szirmay  Szatmár  várm.  1. 116  —  118.,  mely  szerint  1768  ban  nagyból- 

dogasszony  napján,  Wagner  szerint  pedig  1757 -ki  aug.  14-én  halt  meg. 


tfl8  Károly. 

gondjai  egyéb  gazdászati  ügyekre  is  kiterjedtek.  A  Bereg,  Ung,  Sza- 
bolcs ,  Zemplin ,  Ugocsa  és  Szatmár  megyéket  áradásaik  által  pusztító 
vizek  szabályozásában  fáradozott,  03  a  28  négyszegű  mértföldre  ter- 
jedő ecsedi  lápot  több  mint  tizenhét  ezer  forintnak  reá  fordításával 
nagyrészben  lecsapoltatta;  helységet  uj  telepitvényekkel  népesített, 
iskolákat ,  templomokat  építtetett ,  szegény  tanulókat  segített,  tudóso- 
kat ápolt  stb. 

Ennyi  hadi  és  polgári  érdemei  jutalmául  folytonosan  érte  Őt  a 
kitüntetés.  1760-ban  a  hétszemélyes  főt-ör vényszék  közbirájává  ;  1763- 
ban  a  gr.  Bethlen  gyalog  ezred  tulajdonos  ezredessévé,  1766-ban  titkos 
tanácsnokká  és  fŐhadvezéri  helyettessé;  1775-ben  kir.  fő  asztalnoK 
mesterré,  1787-ben  a  magyar  nemes  testőrség  kapitányává;  és  1790. 
mart.  29-én  a  horvát-  és  dalmatországi  báni  méltóságot  több  ok  miatt 
élnem  vállalván ,  azon  évi  nov.  22-én  aranygyapjas  vitézzé  neveztetett 
ki.  Meghalt  1791-ki  august  24-én  Penczingben  Bécs  mellett.  Nejétől 
báró  Harruckern  Jozefától ,  kinek  gazdag  hozományával  a  család  ter~ 
jedelmes  birtokai  még  inkább  szaporodtak,  egy  fia  maradt  József. 

József  születell  1768-ki  oct.  7-én.  Már  1776 ban  M,-Terézia 
királyasszony  által  Békés  vármegye  főispánjává  neveztetett  ki ,  mely 
méltóságba  1777-ben  atyja  által  iktattatott  be.  Alsóbb  iskoláit  Váczon, 
a  jogot  Pesten  végezvén ,  Bécsben  hallgatá  a  legjelesb  tanárokat.  Hu- 
szonnégy éves  korba  jutván,  kir,  kamarássá  neveztetett;  és  ugyan  ez 
időben  a  kir.  helytartó  tanácsnál  ti toknoki  hivatalt  viselt.  1790-ki  aug 
20-án  mint  Szatmár  megye  zászlóaljának  fővezére  a  megye  seregét 
Bécsbe  vezetvén ,  a  felséges  udvar  előtt  ünnepélyesen  jelent  meg.  Es 
ugyanazon  évi  octob.  5 — 20.  között  II.  Leopold  király  koronáztatása 
előtt  ő  vivé  a  budai  országgyűlés  megbizá3ából  a  királyi  hitlevelet 
Frankfurtba  II.  Leopoldhoz ,  honnan  a  kir.  váiaszszal  gyorsan  is  visz. 
szatért.  1791-ki  oct.  13-án  meghalt  atyja  helyébe  Szatmár  vármegye 
főispánjává  neveztetett;  melybe  1794-be  iktattatott  be.  1796-ban  hg. 
Esterházy  Miklósra ,  Ő  reá ,  Horváth  Zsigmond  és  Rhédey  Ferencz  ta- 
nácsosokra, mint  küldöttségre  bizatott  a  Károly  főherczegnél  teendő 
tisztelkedés  és  a  magyar  vitézeknek  ajánlása.  Karolyi  József  vezérlé 
1797-ben  Szatmár  megye  nemes  fölkelő  seregét ,  valamint  1800-ban 
mint  ezredes  és  tiszameliéki  osztály-vezér  a  Szatmár ,  Szabolcs,  Mar- 
maros, Bereg  és  Ugocsa  megyék  nemes  fölkelő  seregeit  J).  Mind  eze- 
ken felül  egyéb  áldozatot  is  hozott  a  hon  oltárára.  Saját  költségén  555 


*)  S*irrnay  Sntmtr  vám.  I.  i22~-l?& 


Károly.  f0» 

újonc  z  katonát  állított;  a  hadi  szükségekre  124 ezer  forintot,  4400  po- 
zsonyi mérő  zabot,  2800  mérő  kétszerest,  1900  mérő  rozsot  adott. 
Ezen  felül  egyházakra ,  iskolákra ,  tanító  mesterekre  is  sokat  áldozott. 
O  építette  a  poroszlói  és  nagy-majthényi  templomokat,  a  nagy-majthé- 
nyi,  józsefházi  ?  és  szaniszlói  paplakokat ,  és  Nagy  -Károiyban  uj  csinos 
kastélyt  emeltetett.  Meghalt  férfi  kora  delén  élte  35-ik  évében,  1803- 
ban  Bécsben ;  eltemettetett  a  kaplonyi  nemzetségi  sírboltban.  Hitves- 
társától gróf  Waldstein-Wartemberg  Erzsébet  csillagkeresztes  hölgy- 
től, kivel  1789-ben  kelt  egybe,  és  ki  1813.  jan.  3-án  halt  meg,  —  kö- 
vetkező nagyobb  kort  élt  gyermekei  maradtak : 

1.  M  á  r  ia  szül,  1793-ki  sept.  25-én.  Férje  lett  1811 -ki  jpL  1 1-én 
aiilendoríi  gr.  Königsegg  Ferencz  cs.  k.  kamarás,  kinek  leánya  gr.  Kö- 
nigsegg  Franciska  gr.  Andrássy  György  hitves  társa. 

2.  István  cs.  kir.  kamarás,  és  jelenleg  a  sz.  István  társulat  el- 
nöke stb.  szül.  1797-ki  nov.  18-án.  Első  hitvese  volt  Dilion  Eduárd 
grófnak,  ezredes  helytartónak,  és  sz,  Lajos  franczia  király  rend  vité- 
zének leánya  Georgina,  kivel  egybekelt  1820.  jun.  végén  ;  és  ki  meg- 
halt 1827-ki  május  3-án  Drezdában.  —  Ettől  születtek  gyermekei  : 
<0  Eduárd  Emánuel  Parisban  1821 -ki  jun.  18-án  ,  ki  1851 -ki  mart. 
1-én  kelt  egybe  Komis  Klára  grófnővel,  —  és&)Erzsébe t-M ária 
szül  Bécsben  1822.  sept.  29-én.  —Második  hitvese  volt  gr.  Esterházy 
Franciska  csillag-keresztes  hölgy,  kivel  egybekelt  1831 -ki  január  24-én, 
és  ki  3844-ki  febrár  15-én  halt  meg,  eltemettetett  Fóthon.  Ettől  fia 
Sándor. 

3.  Laj  os  szül.  1799-ki  septeinber  15-én.  Cs.  k.  kamarás,  Csong- 
rád megyének  főispáni  helyettese,  és  (1836-ban)  a  m.  gazdasági  egye- 
sület elnöke  volt.  1841-ben  Abauj  megye  főispánjává  neveztetett  ki, 
és  e  méltóságba  1842-ben  beiktattatott.  Jogtudorságra  l£l9«ki  nov. 
21-én  emeltetett.  Házasságra  lépett  Kaunitz-Rittberg  Alajos  berezeg 
leányával  Ferdinandina  grófnővel  1822-ki  nov.  4-én.  —  Gyermekei 
László  szül  1824-kl  febr.  26-án>  és  Alajos  szül.  1825-ki  aug. 8-án. 

4.  Francziska  szül  1 800.  octob,  19-én.  Férjhez  ment  Í818-ki 
jun.  16-án  nagy-mihályi  gróf  Sztáray  Albert  cs.  k.  kamaráshoz. 

5.  György,  szül.  1802-ki  mart.  28~án.  A  magyar  akadémiának 
igazgató  és  tiszteleti  tagja,  1841-ben  Békés  vármegye  főispánja,  mely 
méltóságba  1842-ben  iktattatott  be.  Egybekelt  Pozsonyban  1836-ki 
május  16-án  zichi  és  vázsonkeoi  gr.  Zichy  Károly  leányával,  az  1819-ki 
nov.  84n  született  Zichy  Karolina  grófnővel,  kitől  gyermekei  Gyula, 
Geiza;  Gábor. 


110  Károly. 

6.  Jozefa  cs.  k.  palotahölgy  szül.  1803-ki  nov.  7-én.  Egybekelt 
i 821  -ki  oetob.  16-án  gróf  Trautmansdorf  József  cs.  kir.  kamarás,  b. 
titkos  tanácsos,  és  akkor  Ausztria  berlini  követével, 

A  gróf  Károlyiak  neve  hazánk  mágnásainak  azon  fényes  koszo- 
rúját ékíti ,  mely  Őseinek  hazafiságban  é3  honszeretetben  dicső  példá- 
ján haladva  a  közhasznú  honi  intézetek  elémozditásában,  terjesztésé- 
ben, és  pártolásában  kitűnő  részvétet  tanusit  E  tekintetből  ha  nem 
emiitjük  is  jelenlegi  áldozataikat,  a  múltból  is  nem  csak  a  nemzeti 
lóverseny  érdekitésére  alapított  évenkinti  becses  jutalom-dijak ,  és 
egyéb  hazai  vállalatok  szólnak  hangosan,  hanem  a  m.  akadémia  is  ada- 
tokat szolgálhat.  György  gróf  egyike  volt  a  társaság  első  megalapí- 
tóinak, midőn  annak  felállításakor  tőkéjéhez  40  ezer  forinttal,  István 
gróf  20  ezer,  Lajos  gróf  10  ezer  forinttal  járultak;  és  ez  utóbbi  a 
magyar  gazdasági  egyesület  alapjára  négyezer  forintot  ajándékozott. 

György  grófnak  ízletes  s  nagyszerű  palotája ,  hol  a  nemzetségi 
levéltár  is  őriztetik,  —  Pestet  ékesíti.  0  épitteté  többi  közt  a  kaplonyi 
diszes  templomot  és  családi  sírboltot  is.  —  István  grófnak  a  fóthi 
gyönyörű  templom,  és  lakhelyéül  szolgáló  palota  köszöni  lételét. 

A  Karol  y-ak  ősi  nemzetségi  czimere  egyik  lábán  álló  karvaly 
(karol-madár=  nisus),  fölemelt  másik  lábával  szivet  tartva ;  és  némely 
régi  pecsét-rajzokon  azt  csőrével  is  marczangolva.  E  czimer  a  gróf- 
ságra emeltetéskor  tetemesen  bővíttetett ,  és  jelenleg  a  Károlyi  gró- 
fok czimere  —  mint  azt  följebb  a  metszvény  is  mutatja  —  következő : 
A  paizs  keresztmetszéssel  négy  részre  oszlik,  ugy  mindazáltal,  hogy  a 
paizs  aljáról  két  rézsútos  vonal  által  fölfelé  gúla  alakban  keskeny  ülő 
osztály  az  ötödik  udvart  képezi,  és  még  ezen  fölül  a  paizs  közepét  egy 
koronás  fejű ,  farkát  szájában  tartó  sárkány  által  köritett  gömbölyű 
udvar  foglalja  el  a  nemzetségi  ős  czimerrel,  a  kék  mezőben  fehér  szik- 
lán szétterjesztett  szárnyakkal  egy  lábon  álló  karvalylyal ,  mely  jobb  lá- 
bával egy  piros  szivet  tart,  A  czimerpaizs  1-ső  osztályában  kék  me- 
zőben hátulsó  lábaira  ágaskodó  szarvas,  a  2-ik  osztály  ezüst  mezejében 
kiterjesztett  szárnyakkal  egyfejü  sas;  a  3-ik  osztály  kék  mezejében 
kétfarku,  hátulsó  lábain  álló  oroszlán,  első  lábaival  fehér-vörös  zászlót 
tartva ;  a  4-ik  osztály  kék  mezejében  koronás ,  és  szárnyas  angyalfej 
látszik.  Végre  az  alsó  5-ik  osztály  ezüst  mezejében  aranykoronán,  egy 
koronás ,  kiterjesztett  ezüst-vörös  szárnyú ,  halfarku  szirén  látszik.  A 
paizsfelötti  grófi  koronán  három  koronás  sisak  nyugszik.  A  jobboldalin 
balra  fordulva  kétfarku  oroszlán  ágaskodik,  első  lábaival  kivont  kardot 
villogtatva,  a  középső  sisak  koronájából  pánczélos ,  sisakos  vitéz  emel- 


Károlyt  111 

kedik  ki  jobb  kezével  kivont  kardot ,  a  balban  levágott  vérző  fejet  üs- 
tökénél fogva;  a  baloldali  sisak  koronáján  kiterjesztett  szárnyaival 
grif  áll  T  első  jobb  lábával  meztelen  kardot ,  a  másikkal  hármas  rózsát 
tartva.  Foszladék  jobbról  arany-kék  ,  balról  ezüst-vörös  A  paizs  két 
oldalán  telamonok  gyanánt  két  kettősfark  u  oroszlán  áll,  fölkifelé  tátott 
torokkal ,  első  lábaik  egyikével  egyzgy  ezüst-piros  zászlót  emelve  a 
szélső  sisak  felé  2). 

Károlyt  család.  (Gocsith-szent-imrei.)  A  család  előbbi  neve 
Gocsith  volt,  és  ezt  még  á  múlt  század  végén  is  használá  a  család 
némely  tagja,  írván  nevét  G  o  c  s  i  t  li-K  á  r  o  1  y  i  nak. 

Legrégebben  Sáros  megyében  találjak  a  családot,  és  azon  megyé- 
ben fekszik  Szent-Imre  helység  is,  melyben  Károlyi  László  jelen- 
leg is  birtokos. 

1515-ben  Gocsith  Károly,  kitől  —  ugy  látszik  —  a  család 
a  Károlyi  nevet  öröklé,  Sáros  megyében  egy  Soltiz  házhelyét  a  hozzá 
tartozókkal  együtt  zálogba  adja  Kendy  Istvánnak  16  frtban.  A  magyar 
záloglevél  Szent-Imrén  kelt  2), 

A  család  a  XVI.  század  végén  leszármazott  Nógrád  vármegyébe 
is,  hol  Pinez  helységet  szerzé  birtokul. 

1590-ben  élt  szent-imrei  Gocsith-Károlyi  Ferencz,  kinek  ne- 
jétŐl  Barbarich  Ilonától  leánya  Kata  1614-ben  Görgey  Vilmos  neje  3). 

1672-ben  élt  Gocsith- Károlyi  Borbála  gagyi  Báthori  László 
özvegye,  és  már  neje  Meiczer  János  hevesmegyei  alispánnak  4). 

1686-ban  Pinczen  birt  Károlyi  László  5). 

1 730-ban  Gocsith-Károlyi  Erzsébet  Bárczay  József  özvegye 
t&bbekkel  nógrádmegyei  Pöstény  és  Fogafcs  puszták  birtokába  iktat- 
tatnak, de  ellentmondás  történt6).  Azonban  1773-ban  még  is  birta 
Pöstény  felét,  mert  azt  akkor  zálogitá  el  *). 

A  nógrádmegyei  ágból  Károlyi  J  á  n  e  s  ugyanott  1829-től  fő- 
szolgabíró, 1842-ben  másod-alispán,  1847-ben  első-alispán  és  ország- 
gyűlési követ  volt.  Neje  jeszenlczei  Jankovics  Róza. 


*)  A  Karoly-ak  czimeréről  értekezett  Waltherr  László  a  m.  Akadémiai 
Értesítő  1847-ki  fcly,  41—46.  lapjain. 

*)  A  m.  tudós  társaság  Evkönyve  IÍL  köt  123-  L 

3)  Wagner  tabulae  geneaL 

4)  ífógrádmegyeí  Protocol. 
*)  Ugyanott. 

•)  Sz.-benedeki  Convent  Cappa  H.  Faso.  7.  Nro  16. 
*)  Oklevél-másolat. 


113  Károlyic-lUrpissek. 

Testvérei  László  az  udvari  kaneaellariánál  fogalmazó,  utóbb 
itélŐmester,  jelenleg  cs.  kir.  törvényszéki  elnök. 

Miksa,  kinek  neje  baráthi  Huszár  Mária. 

Nővéreik  Tőrök  Adolfné,  és  Mária  Mocsáry  Antalné. 

A  esalád  czimere  a  paizs  vörös  mezejében  szárnyait  szétterjesztő 
egyfejü  sas ,  egyik  lábában  kulcsot ,  a  másikban  zöld  gallyat  tartva. 
Ugyanaz  látható  a  paizsiblötti  sÍ3ak  koronáján  is.  Fosziadék  jobbról 
arany- kék,  balról  ezüst- vörös. 

Karolt  esalád.  (Paghi.)  Paghi  Károli  Pál  1539-ben  L  Fer> 
dinand  király  egyik  biztosa  Esztergámba  azon  egyezkedésre,  mely  Sza- 
polyai  követeivel  tartatott  mind  a  két  félnek  alattvalóit  illető  peres 
ügyek  elintézése  végett  *). 

Találunk  Károly-Paty  Károly  családot  is ,  melynek  czi- 
mere  vörös  mezőben  pánczélos  kar  könyöklő  helyzetben,  kivont  kardot 
villogtatva ;  ugyanaz  látható  a  paizsfőlötti  sisak  koronáján  is.  Foszia- 
dék jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös  a). 

Károly  család.  Károly  Mihály  a  következő,  czimert 
nyeré.  A  négyfelé  osztott  paizs  1-  és  4-ik  osztály  arany  udvarában 
kétfejű  fekete  sasnak  az  udvar  oldalából  félig  kinyúló  teste  látszik.  A 
2-  és  3-ik  osztály  vörös  udvarában  pánczélos  kar  könyököl  kivont  kard- 
dal •  fölötte  egy ,  alatta  két  ezüstliliom  látszik.  A  paizs  fölött  két  koro- 
nás sisak  áll.  A  jobboldaliból  kiterjesztett  szárnyakkal  egyfejü  fekete 
sas  emelkedik  ki.  A  baloldali  sisak  koronájából  három  (fehér  vörös  fe- 
hér) strucztoll  nyúlik  feL  A  középsőn  fehér  liliom  látszik.  Fosziadék 
jobbról  arany-fekete,  balról  ezüst  vörös  8). 

Károly  esalád.  I.  Leopold  királytól  1692-ki  máj.  20án  kapta 
Károly  Sámuel  a  czimeres  nemeslevelet  t  mely  ugyanazon  évben 
Szatmár  vármegyében  kihirdettetett  *). 

Karöve  család.  Zemplin  vármegye  czimerleveles  nemes 
családainak  egyike  &). 

Karpfosefe  család.  1688-ban  Trencsin  megyében  Zolnán 
azékelt,  és  ott  iktattatott  be  a  nemesi  lajstromba  6). 

*)  Budai  Fer.  Húst  lex.  III.  168* 

*)  Adami  Scuta  geatil.  iom.  V.  E  Karoly-Paiy  Károly  csalid  egy-e 
paghi  Károly -val  ?  • 

8)  Adami  Scuta  Gentil.  tora  V. 

*)  Szatmár  várm.  levéltárában  van  az  eredeti  czimeres  nemeslevél 
5)  Sstfrmay  C.  Zeraptin  not.  top.  113. 
•)  Szoatef  k  Din  közlése  szerint. 


Kársa.  —  Kassai.  H3 

Harsa  család.  (8z.-király*í>zabadgyai )  Közűíök  Mihály 
18 19  ben  ügyvéd  volt. 

Karftanf  ts  család.  A  múlt  század  végén  Karsanits  M  i- 
h  á  1  y  Krassó  vármegyének  alügyésze,  1798-ki  jan.  8-án  Barsmegyétől 
nyert  nemesi  bizonyítványát  azon  évi  május  30-án  Kras9Ó  megyében 
hirdetteté  ki.  Jelenleg  Krassó  megyében  e  család  nem  létezik. 

Karth  család.  Kartb  Tamás  Antal  1736-ban  III.  Károly 
királytól  kapta  czimeres  nemesítő  levelét  J)- 

Czimere  a  paizs  felsÓ  részének  közepéből  rézsútosan  lebúzott  két 
vonal  által  bárom  udvarra  oszlik  ,  a  két  felsőbbik  arany  udvarban  fe- 
kete szétterjesztett  sasszárny  látszik.  Az  alsó  gúla  alakú  vörös  udvar- 
ban zöld  téren  pánczélos  sisakos  vitéz  áll  kivont  karddal.  Ugyanaz 
nyúlik  ki  a  paizsfölötti  sisak  koronájából  is.  két  kiterjesztett  sasszárny 
között.  Foszladék  jobbról  arany- fekete,  balról  ezüst-vőrős. 

Karthall  Család.  Régi  kihalt  család.  1520-ban  élt  közűlök 
Karthali  N.  3> 

Mary  család.  Székely  nemes  család,  egyik  ágazata  Trencsin 
megyében  Beczkón  székel,  hová  Kary  Pál  telepedett,  1796-ban  Gyer- 
gyó  széktől  nyert  nemesi  bizonyítványt  mutata  fel.  —  1801-ben  élnek 
György  és  Pál.  1803-ban  máf  Révfaluban  is  laknak,  nevszerint 
P  á  1,  és  fia  P  á  l ,  és  Kary  Ferencz.  1837-ben  Rétfaluban  élnek  P  á  1- 
n a k  utódai  Mihály,  József  és  János;  03  Ferencznek  utó- 
dai Károly, János,  Mihály. 

Kása  család.  Zemplin  varmegye  czimerleveies  nemes  csalá- 
dainak  egyike  *). 

Kassát  család.  (Kolosvári  f.)   Erdélyi  család  ,  mely  főleg  a 
fejedelmek  korában  virágzott.    Kassai  István  Bethlen  Gábor  alatt 
fő-ember4);  1626-ban  egyik  küldőit  Brandenburgi  Kata  elé  6).    Rá 
kóczy  I.  György  alatt  itélőmester.  Neje  volt  Viczei  Anna,  kinek  Drassó 
egészen  a  apringi  és  vingárdi  részekkel  átíratott  1635-ki  dec.  10-én  7), 


0  Coilect.  Herald.  Nro 
•)  Pray  Annales  III.  126. 
■)  Szontagh  Dán.  közlése. 
*)  Sairmay  C.  Zemplin.  not.  top.  113. 
s)  Történelmi  tár.  Kiadja  a  m.  tud.  akadémia  IV.  180. 
■)  Kemény  János  önéletírása,  kiadta  Szalay  L  78.—  JLfrsd  róla  Ertgei  Mo- 
numenta  ung.  362.  367.  370. 

T)  K. -fejérvári  káptal  Lib.  Reg.  2U  id.  204. 

8 


114  Kassai* 

* 

és  e  jószágokra  nézve  az  ö  javára  í  638-ban  lemondott  az  Apaíiy  csa- 
lád 8).  Fia  volt  István,  ennek  neje  Gerendt  Klára. 
A  családfa  2)  következő  : 

Kassai  István 

1819-  1635. 

itélőmester 
(Viczei  Anita) 


II.  István 
(Gerendi  Klára) 


Miklós  Ferencz  Anna 

f  i£62.  körül  (Bánffy  (1.  Nemes  György 

Sára)  2.  Mikes  György.) 

Borbála 

(n. -megyeri  Keresztesi 

Samu). 

íl.  Istvánnak  gyermekei  1655-ki  mart.  24-én  osztoztak.  Fe- 
rencz  jelen  volt  Ali  basa  táborában,  midőn  Apaffy  Mihály  fejede- 
lemmé tétetett  3). 

A  múlt  század  első  felében  Borbálában  kihalt  a  család,  és  a 
Kassai  jószágok  publicáí tatása  iránti  rendelet  17*33.  martius  30-án 
adatott  ki  *). 

Inassal  család.    Jelenleg  is  létezik  Zemplin  várraegyében, 

birtokos  Gesztelyen  és  Mihályiban  5). 

Trencsin  megyében  a  nemesi  lajstromba  iktatva  leljük  Kassay 
(vagy  Cassay)  Mártont,  í 666  ik  évben  Btcsén.  —  Kassay  János 
nemeslevele  1818-ban  Borsod  vármegyében  hirdettetett  ki  6). 

Egy  másik  ágnak ,  mely  Turócz  vármegyéből  eredt  Pest  me- 
gyébe, leszármazása  ez : 

Kassay  György 
1792. 


Márton 
lak.  Aszódon 

Pál  1834. 
ev.  leik.  Tót  Györkön 

Zsigmond. 


*)  B.  Bornemisza  levéltárából  adat. 
2)  Török  Antal  közlése  szerint. 
»)  Benkő  Transylv.  gen.  I.  301. 
*)  B.  Bornemisza  levéltár. 
4)  Szirmay  C.  Zemplin  not.  top.  113.  227.  268. 
)  Szontagh  Dán.  közlése  szerint, 


KasíaI.  —  Kasúhy.  115 

Kassay  György  Turócz  vármegyétől  nyert  nemesi  bizonyítvá- 
nyát 1792-ben  Pest  vármegyében  is  kihirdetteté.  Fia  Márton  Aszó- 
don lakott.  Ennek  fia  Pál  ágost.  evang.  lelkész  Tót-Györkön,  1834-ki 
nov.  15-én  vett  ki  Pest  vármegyétől  nemesi  bizonyítványt,  melyet 
Nógrád  megyében  í 835 -ki  aug.  26-án  hirdettetett  ki  J) 

I&astal  család.  Jelenleg  Szabolcs  vármegye  nemes  családa, 
és  ezen  megyében  birtokos  Ajakon. 

Egy  ága  a  családnak  Erdélyben  Szászvároson  élt,  hol  Kastai  An- 
tal 1815-ben  a  városnál  hivatalnok. 

Bihar  megyében  Váradon  is  találjuk  e  család  egyik  ágát  2). 
Ezekből  Kastai  í  m  r  e  e  század  elején  mint  jogász  alkalmi  verseket 
ir  3).  Józsefnek  neje  Csató  Krisztina  volt, 

Kastai  N.  gyula-fej  érvári  kanonok  volt. 

KastellánlFy  család.  (Szentléleki.)  A  XV.  században  élt 
Kastellánffy  György,  ki  Zrínyi  Miklós  özvegyét ,  Corbaviai  Ilonát 
birta  nőül. 

Sz.-léleki  Kastellánffy  László  nak  neje  Rátkai  Orsolya  volt,  ki 
utóbb  1560.  táján  gersei  PethŐ  László  hitvese  *}. 

Kastellánffy  Péter  jelen  volt  az  1569-ki  országgyűlésen,  és  ez 
országgyűlés  alatt  a  mágnások  sorába  emeltetett  5). 

A  család  neve  legtöbbnyire  Castellanffy- nak  Íratott. 
Már  kihalt. 

Kasuliy  Cfalád.  (Kasúhif.)Zemplin  vármegye  kihalt  nemes 
családa,  mely  azon  megyei  Kasúh  most  Kazsú  helységet  birta  6). 

1423-ban  Kasúhi  Péter  deák  (litteratus)  neje  Makó  Kata  töb- 
bekkel nádori  ítélet  folytán  osztozik  meg  zemplinmegyei  Szentes  hely- 
ségen T). 

1511-ben  Kasúhy  Borbála,   Károly  Mátyás  hitvese  volt  9). 


f)  Jegyzőkönyvi  2400.  sz.  alatt. 

*)  B.  Vay  László  Német  hívság.  887. 

»)  Ugyanott  925. 

*)  Lehoczky  Síemmatogr.  II,  337. 

*)  Kovachich  Scriptores  minor,  II.  228. 

•)  Szirmay  C.  Zerapliu.  noí.  top.  237. 

f)  Ugyanott  289. 

*)  Szirmay  Szatmár  várra.  II.  14.  41.  1Ő0. 

8 


itassa* 

Hasasé  CMtlárit  (Tamásfalvi.}  Gömör  vármegyében  Rima- 
szombat mellett  van  Tamás  fáivá  helység,  arról  irja  elÓnevét  a  család. 

A  család  czimere  ez :  a  paizs  kék  udvarában  zöld  téren  oroszlán 
ágaskodik,  elsÖ  lábaival  három  rózsát  tart.  A  paizsíölötti  sisak  koronáján 
két.  kiterjesztett  sasszárny  között  aranycsillag  ragyog.  Foszladék  jobb- 
ról arany-kék,  balról  ezüst-vörös. 

A  család  egyik  ága  a  múlt  század  elején  Gomör  vármegyéből 
Nógrád  megyébe  és  innen  Hont  megyébe  is  elszármazott  Kasza  í  st- 
ván  és  János  1 750-ki  sept.  11-én  Götnőr  vármegyétől  nemesi  bizo- 
nyítványt nyert,  és  azt  azon  évi  nov.  19-én  Nógrád  megyében  is  ki- 
bírd etteté. 

Jánosnak  ágazata,  mely  Szécsény  táján  nagyrészben  Lóczban  te- 
lepedek meg,'  következőleg  származott  le : 

János 
1750. 


Mátyás 

< *  j 

György  Mibály 


r 


JA  nos  György 

Ferencz  Ignacz  t 33-L-, 

Lóczban  lak.  Lóczban  János 


««•     rIoT5£Ir  "S^r     1846- 


jánofl.    István. 

Az  e  táblázaton  állók  közül  Ferencz,  ígnácz  és  György, 
és  ezeknek  fiaik  1846-ban  hirdettetek  ki  Nógrád  megyében  nemes- 
ségüket *). 

1 845-ben  pedig  idősb  Mihály.  István,  Lajos  és  Fe- 
rencz nyertek  Nógrád  megyétől  nemesi  bizonyítványt. 

A  fóljebbi  táblázat  élén  álló  Jánossal  egykorú   István  szintén 
Lóczban  lakott , ,  utódai  azonban  nagy  részben  Hontmegyébe  szakadtak.- 
Nevezett  Istvánnak  Szeles  Annától  íia  Máty  ás  született   1721.  dec. 
13-án  ;  és  élt  még  1 805 -ben  is. 

Ezen  ágazat  leszármazása  következő  : 


s)  Megyei  jegyzőkönyv  3541-  sz.  alatt. 


Kasa  a. 


itt 


István 

—A- 


Mátyás 

az.  1721,  -  1805. 
t  ' A         — i 

FereB«z 

f  1808. 
(Szombathelyi  1  ) 


Ferencz 
Nógr.  v.  aladószedŐ 

1838. 
lak.  A.~Széc«enkí»i? 
(Zathureczky  Juárt) 

Károly 

1659. 

Csányon 


Hont  v.  fóbíztos 

(IJjfaJussy 

Judit) 


Karolina 

(bibithi  Horváth 

Ferencz) 


Antónia 
(Mészáros 
Pál  né) 


Antal 

Hont  v.  főbíró 
f  1844,  febr  14. 
(Ujfafuasy  ílonrO 

László 


János 

4- 


Anna      Bertalan 
(Birsy)  (Horváth 

Rhenata) 

r 


Ápol  tonia 
hajadon 


Luiza. 


Kálmán 

(Ticsénszky 

Anna) 


8  tan  ez  i       KJiena'a. 


Ágoston  Fáni 

honti  f6bizt    (Buócz) 
(Stummer 
Francziska) 


lak.  Magya- 

rádon 

(Kóczián 

Tei-éz) 

3869. 


i 


Mária        Antal. 
(Bíszterszky 

Károly). 


Janka.     Ilka.     Anna.     Vilma. 


A  család  egyes  ágai  más  megyékbe  is  elágaztak.  így  Kasza  P  á ) 
1611-ben  Bars  vármegye  előtt  tiltakozik  a  Dalmadyak  részérdi  Csúzy 
Péter  ellen 

Kasza  Mária  ! 663-ban  Qyürky  György  neje  volt,  midőn  Hont- 
megyei  Cseri  helységre  nézve  Balcghy  Gáspár  beiktatásának  ellene 
mondott  J). 

Kasza  család.  (Kihalt.)  Egy  másik  K  a  s  z  a ,  vagy  inkább 
Kaszai  (mert  latinul  de  Kasza  iratik)  volt  azon  család,  melyből  Kasza 
István  1421  ben  teraesi  főispán  *)  vala.  Birtokait  í  553-ban  Petróczi 
(tán  Petrovich) ;  1675-ben  Zápolya;  majd  Kasza  Pál,  végre  Illyés- 
házy  bírták. 

Talán  ez  azon  Kasza  család,  melyről  Bethlen  Farkas  írja, hogy 
Halmágyon  volt  ősi  kastélya  *) 


1)  Sz.benedőki  coovent.  Cupsa  B.  Fasc.  2.  Nro  14,  atb. 

*)  Lehoezkynál  Steminat.  II.  p.  211.  trencsini  f5ispánul  iratik.  Ellenben, 
a  Genoa! .  Autení.  Mss.  tom-  I.  (honnan  a  családi  a  i«  vétetett)  C  o  m  e  s  T  e  m  e- 
h  i  e  n  s  i  e  -nek  iratik.  Budai  Fer.  Hitt  Lexio.  I.  k.  398,  lapon  Kasza  B  ea  e  d  e  k 
fordul  elé,  (nem  István)  de  szintén  temesi  főispánul  irva. 

•)  Wolph.  Bethlen  Hist  VI.  33. 


ft8  Kasza.      Kassap* 


Kasza  István 
1421. 


Szaniszló  János  Albert 


ii§L_  14-72- 


Kata  György 

(Radváiió'zky  1490.  1519. 

Györgyné)  (Pecheri  Anna) 

i 


Péter.  ' 


( »—___«_ , , 

Gáspár  Kata  Zsőáa 

f  1663.  (Potornyay  (1.  Korom  házy  István 

(T5kés-Ujfahissy  Ferencz)  2.  Potornyay  András) 
Erzse). 

Gáspárban  1563-ban  fi* ágon  kihalt  a  család. 

Kasza  család.  (Torjai.)  Székely  nemes  család,  felső,  alsó- 
torjai előnévvel. 

Torjai  Kasza  András  1794-ben  táblai  ügyész. 

Felső-torjai  Kasza  András  az  1791 — 92-ki  erdélyi  országgyű- 
lésen Torda  vármegye  követe, 

Ai-torjai  Kasza  József  1815-ben  Torda  megyében  adórovó 
biztos.  Dániel  ugyanott  szegények  ügyvéde  1830.  táján. 

Kaszács  család.  Gömör  és  Zala  vármegyében  lakozó  nemes 
család  Fényes  E  Geographiája  szerint. 

Kaszamoczky  család.  Pestmegye  nemessége  sorában  áll 
Fényes  E.  Geographiája  szerint. 

I&aszai&itzky  család.  (Nagy-selunezi;.  Liptó  vármegye  ne- 
mes családa,  mely  ott  Német-lipcsei  curiáján  székel.  Az  ujabb  időkből 
ismeretes  közűlök  Kaszanitzky  Pál  ügyvéd ,  és  Lajos  Liptó 
vármegyének  1844-ben  aljegyzője,  1848-ban  szolgabirája. 

Kaszaniczky  András  Krassó  megyébe  költözött,  hol  jegyző 
volt,  és  Liptó  megyétől  1 808 -ki  jan.  7-én  kelt  nemesi  bizonyítványát 
Krassó  megyében  1813-ki  jul.  31-én  tartott  közgjülésen  hirdetteté  ki. 

Kaszap  család.  Heves  és  nógyrádrnegyei  czimerleveles  ne- 
mes család.  Kaszap  Mihály  és  neje  Kada  Ilona,  és  fiók  Jakab; 
továbbá  testvérei  Kaszap  István,  és  Kaszap  Jakab  III.  Ferdinánd 
király  által  nemesitettek  meg  Pozsonyban  1649-ki  május  18-án  kelt 
czimeres  nemeslevélben ,  mely  Nógrád  megyében  Losonczon  1652-ki 
jan.  29-én  tartott  törvényszéken  hirdettetett  ki  *)• 

A  család  czimere  a  paizs  kék  udvarában  zöld  téren  álló  grif,  első 
jobb  lábával  kivont  kardot  tart  Ugyanaz  emelkedik  ki  a  paijssfölötti  si- 
sak koronájából  is  Foszladék  jobbról  arany- kék,  balról  ezüst-vörös. 


')  Nogradmegyei  jegyzőkönyv. 


Kaszat*. 


Ít9 


A  '-salad  leszármazása  köYetkcaő : 


Mihály 
nemesség  szerző 

1649. 
(Kada  Ilona) 

Jakab. 

t 


János 


János 

Heves  v.  szbiró 

1829. 


Benedek 
plébános 
Adácson. 


János  Nep. 
1860. 


Benedek. 


István 

közszerző  1649. 
* _( 


Mihály 


András 

1704.  1726. 

Jobbágyiban 

(Nagy  Kata) 


Jakab 

1756. 

(A^Árdy  Erzse) 


Mihály 

* 

András.     János 


Mária 
(Básthy 

Sándor ;. 


Jakab 
közszerző 

1649, 


A  családfán  álló  András  1704-ben  eléíbrdul  a  nógrádmegyei 
nemesek  lajstromában.  172! -ki  máj.  30-án  Jobbágyiban  egy  curialis 
telkét  elzálogitá  Pintér  András  és  Márton  szurdok-püspöki  lakosok- 
nak. 1726-ban  a  nemesség- vizsgáló  törvényszék  előtt  nemességét  iga- 
zolja. Fia 

Jakab  kiszármazott  a  megyéből ,  de  1755-ben  már  ismét  Nóg- 
grádban  van,  hol  a  jövevény-nemesek  lajstromában  áll  neve.  Ugyan  ez 
évben  tanuvallatást  tétetett,  és  azt  1756-ban  h i teless iiíeté.  Fiának  Já- 
nosnak egyik  íia  János  Heves  megyében  volt  alszolgabiró  1829-ben, 
midőn  Nógrád  megyétől  nemesi  bizonyítványt  vett  ki.  Lakása  Pásztó, 
Gyermekei  a  táblázaton  állanak ,  birtokaik  Nógrád  megyében  Me- 
gyerben  stb. 

ÜLaszap  család.  Kassap  Péter  és  József  testvérek  1791  - 
ben  nyertek  II.  Leopold  királytól  czimeres  nemeslevelet. 

Czimerük  négyfelé  osztott  paizs.  Az  1-  és  4-ik  osztály  ezüst  me- 
zejében zöld  téren  zöld  magyar  ruhás  férfiú  áll  prémes  kalpaggal, 
csizmája  sárga  szattyán;  oldalán  kard  lóg,  jobb  kezében  botjával  a  föl- 
det érinti ;  a  2-ik  osztály  kék  udvarába  vörös  mezü  férfi  kar  nyúlik 
be, könyöklő  helyzetben,  három  szál  kalászt,  és  aranymérleget  tartva;  a 
3-ik  osztály  kék  mezejében  szintén  vörös  mezü  kar.  kivont  kardot  vií- 


Í2&  Kaszás,  -  Kaszner. 

Icgtat.  A  paizsfölőtti  sisak  koronáján  vörös  mezü  kar,  kardot  markol 
Foszladék  jobbról  ezüst-zöld,  balról  arany- vörös  *). 

Nevezett  Kaszap  Péter  1792-ben  Békés  megyében  hirdetteté 
ki  nemességét. 

Kaszapok  laknak  a  Jászkerületben  is  ,  névszerint  Mihály, 
József  1836-ban.  Használt  czimerük  a  paizs  udvarában  hal ,  a  paizs- 
fölőtti sisak  koronáján  kar  kivont  kardot  markolva. 

Kaszás  család.  (Jáz-apáthi.)  Jáz-apáti  Kaszás  Imre  1580- 
ban  nyert  czimeres  levelet. 

Czimere  függőlegesen  kétfeié  osztott  paizs,  a  jobboldali  osztály 
kék  udvarában  zöld  halmon  aranykorona  nyugszik  ,  és  abból  fehér  kó- 
csagtollak nyúlnak  fel ;  a  jobboldali  osztály  vörös  udvarában  egy  ra- 
gadozásra kész  oroszlán  ágaskodik.  A  paizsfölőtti  sisak  koronájából 
ismét  fehér  kócsagtollak  emelkednek  fel.  Foszladék  jobbról  ezüst-vörös, 
balról  arany-kék  *). 

Az  1635 -ki  sz.  Gál  apát  ünnepeiőtti  második  ferián  jász-apáthi 
Kaszás  Imre,  (Bálintnak  fia)  nógrádmegyei  Egybáz-Dengeleghi, 
SzőllŐsi ,  és  hevesmegyei  Pásztói  részét  budai  Bolgár  Pálnak  és  nejé- 
nek Toldy  Katalinnak  ezer  forintba  vallja  be  *). 

Kaszás  Bálint  161 2-ben  szatmármegyei  Vetés  és  Gyűl* 
vész  helységben  részbirtokot  nyert  királyi  adományban  *). 

Zemplin  megyében  Kaszás  nevű  család  a  kihalt ,  és  az  élő 
ozimerleveles  családok  sorában  is  említtetik  5j. 

I&aszmér  család.  (Felső-őri.)  Vasmegyei  felső-őri  1582-ben 
adomány  zott  családok  egyike.  L  Zámbó  cs. 

Kaiznér  család.  Kaszner  András  1791-ben  íí.  Leopold 
király  által  emeltetik  nemességre  *). 

Czimere  négyfelé  osztott  paizs;  az  1-ső  és  4-ik  osztály  arany 
mezejében  hármas  zöld  dombon  aranykorona  fölött  szétterjesztett  szár- 
nyakkal barna  egyfejü  sas,  testével  jobbfelé  fordulva;  a  2-  és  3-ik  osz- 
tály ezüst  mezejében  három  vízszintes  csíkolat  látszik  ,  és  az  előtérben 


*)  Adami  Santa  ganiil    tom.  V, 

*)  Collect  Herald  és  4dami  Scuta  gént.  V. 

*)  Leleszi  Convent. 

*)  Srirmay  Szatraár  várm.  II.  137.  139. 

*)  Szirmay  C.  Zemplin  not.  top.  38.  113. 

6)  Ad  ami  Scuta  génül.  tom.  V. 


Kássoai.  föl 

* 

természetes  szinü  orosztan  ágaskodik,  A  paizsíölöttí  sisak  koronáján 
szintén  a  leirt  sas  látható.  Foszladék  jobbról  arany-vörös,  balról 
ezüst-kék. 

Kászoni  család,  (Nagy-kászoai.)  Csikszéki  eredetű  székely 
család,  melyből  a  XVIIL  század  elején  Kászoni  János,  alapi  tá  a  Ká- 
szőni  b.  Bornemisza  családot. 

Ktaűiök  András  165í-ben,  Mi  klós  1668-ban  Imre  1687- 
ben,  Mihály  1764-ben  a  koszon i  alszék  alkapitányai  1). 

Kászoni  Mihály  1794-ben  Csikszéki  alkirálybiró. 

A  székelyföldről  kiszármazott  a  osalád  a  megyékre  is ,  nevezete- 
sen Kolos  megyébe,  hol  1815-ben  Kászoni  Miklós  királyi  perceptor, 
József  ugyanakkor  aiszolgabiró.  Ugyanott  1 848  ban  Antal,  I  g- 
nácz,ésFerenez  hivataloskodtak. 

A  osalád  némely  tagja  Magyarországra  is  kiszármazott,  igy  elŐ- 
nevénél  fogva  e  családhoz  kell  számitanunk  kászoni  Kászony  Jánost, 
a  budai  helytartóságnál  volt  ágenst  és  táblabírót,  ki  annak  idejében  a 
nemzeti  színművészetnek  Budapesten  létrehozása  körül  sokat  fárado- 
zott. Meghalt  1858-ki  mart.  10-én  kora  73.  évében  3). 

Magyarországon  szintén  több  helyen  laknak  Kászoü i-ak.  így 
Zemplin  megyében  is  a  nemesek  sorába*.-  all  *).  Szatmár  megyében 
birtokos  e  század  elején  Rápolton  *>.  Ezen  kivül  Bács,  Somogy,  Sza- 
bolcs, Torontál  megyékben  is  a  nemesek  sorában  állanak, 

Arad  megyében  a  Maros  mentén  több  helyütt  (Batuczán,  Berza- 
ván  stb.)  birtokos  Kászoni  András  özvegye  ö). 

Kászony  P  e  r  e  n  c  z  1791-ben  országgyűlési  követ,  és  az  úrbéri 
bizottmány  tagja  *). 

Kászoni  Márton  esztergáim  kanonok  ApaŰy  Mih  korában  7). 

Erdélyben  van  kercsedi  Kászoni  család  is ,  melyből  László 
1791-ben  Szászváros -szék  országgyűlési  követe,  1794-ben  pedig  ki- 
rály-birája. 

A  múlt  szÁzsiÁ  elején  találunk  Kászonyi  Tamásra,  ki 
1713-ban  III*  Károly  királytól  czimeres  nemeslevelet  nyert.  Czimere  a 

*)  Beako  K.  C«ik~Gyergy6  ás  Kászou  54, 

»)  Poiit.  újdonságok  1858-ki  11*  szim.  127.  lap. 

*)  Ssirnsay  C.  Zemplin  not.  top.  113. 

*)  Szűm«y  Szatraar  varas.  15.  123. 

*)  Fénye*  E.  Geographi&ja. 

•)  1791-ki  67.  töt  v.  ez. 

*)  Lehoesky  Stemmat.  11.  311. 


m  Kaszfctibolcz.  -  Kátay. 

paízs  kék  udvarában  zöld  téren  balfelé  haladó  fekete  vadkan.  A  paizs- 
fölötti  sisak  koronáján  kék  mezü  kar  könyököl  kivont  karddal.  Foszla- 
dék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst- vörös  *). 

f&aszteanfoolcz  család.  1751-ben  M.-Terézia  királyasszony 
által  nemesittetett  meg. 

Czimere  először  vizirányosan  kétfelé  oszlik,  és  a  felső  kék  udvar- 
ban jobbról  balra  rézsútosan  vont  fehér  csíkolaton  három  zöld  makk 
látszik.  Az  alsó  rész  két  függőleges  vonal  által  három  udvart  képez ;  a 
középsőben  vörös  mezőben  szárnyas  fejű  bot  körülövedzve  két  kí- 
gyó által  (caduceus)  látható ,  a  két  felső  aranyudvarban  fekete  zerge 
ágaskodik.  A  paizsfölöfcti  sisak  koronáján  két  kiterjesztett  sasszárny 
között,  melyek  közül  a  jobboldali  vizirányosan  félig  kék,  félig  ezüst,  a 
baloldali  félig  arany ,  félig  fekete  vörös  mezbe  öltözött  kar  könyököl, 
zöld  növényt  markolva.  Foszladék  jobbról  aranyfekete,  balról  ezüstkék2). 

Kaszterer  családi.  Kaszterer  Keres ztéiy  1686-ban  í. 
Leopold  királytói  nyerte  ezimeres  levelét  8). 

Czimere  négyfelé  osztott  paizs ;  az  1-  és  4-ik  osztály  kék  udva- 
rában három  aranycsillag  ragyog ,  egyik  feljebb  ,  kettő  alatta ;  —  a  2- 
és  3-ik  osztály  vörös  udvarában  kiterjesztett  szárnyakkal  egy  fejű  fe- 
kete sas  álL  A  paizsfölötti  sisak  koronáján  szintén  a  leirt  sas  látható. 
Foszladék  jobbról  aranyfekete,  balról  aranykék. 

ICataSiii  cs&lí&d.  Zemplin  vármegye  nemesrendü  családa ;  e 
század  elején  birtokos  Gr  a  t  á  1  y  o  n  *). 

i&áiay  család.  Régi  kihalt  család.  Már  a  XV.  században  for- 
dulnak elő  Őseik  ;  igy  Kátay  Mihály  nak  fiai  László,  Mihály 
és  Fülöp,  és  rokonaik  J  a  k  a  b  prépost ,  Miklós  egri  kanonok  Er- 
zsébet királynétól  zálogba  veszik  Kecskemét  városát  1438  és  Csongrád 
városát  2500  aranyforintban  ,  mely  Összegre  nevezett  királynénak  Zo- 
rény,  Beuren.  Orsowa,  03  Miháld  várak  kijavítása  miatt  szüksége  volt. 

Kátaí  Isák  1447-ben  Pest  vármegye  követe. 

Kátay  Mihály  jelen  volt  1526-ban  mint  Szapolyai  híve  a  to- 
kaji gyűlésen  5). 

Kátay  Perencz  1554-ben Perény  Gábor  alatt  hadnagy , ugyan- 


*)  Collect,  Herald.  Nro  657. 

*)  Adami  Scuta  gentiL  tom.  V.— Burgaíalier  Collectio  Insign.  nob.  fam.  H. 

3)  Colleet.  Herald.  Nro  813 

*)  Szirmay  C.  Zemplin.  not  fcop.  113.  375. 

s;>  Jászay  P.  A  magyar  nemzet  napjai  a  mob&oá  vésa  utján  Sí. 


Kathonat  -  Káté.  133 

az  1558-ban  Eger  várában;  utóbb  1584-ben  Miksa  és  Rudolf  királytól 
beiratképen  kapja  a  mizslei prépostságot  *).  Kátay  Jánost  1618-ban 
az  országgyűlés  &  határjárási  bizottmány  tagjául  nevezi  ki  a  12.  tör- 
vény czikben. 

Legnevezetesebb  embere  volt  a  családnak  Kátay  Mihály 
1606-ban  Bocskay  István  erdélyi  fejedelem  ka&czellára,  ki  urának  ha- 
lála miatt  mérgezési  gyanúba  jővén,  felkonezoltatott  3).  Mihálynak 
neje  Drugeth  Anna  volt  3)7  és  tán  Magócsi  Margit,  kitől  fiai  Mihály 
és  Ferenez,  ki  1670-ben  magnóikul  halt  el  *). 

Zemplin  megyében  e  század  elején  is  előfordul  a  Kátay  név  a 
czimerleveles  nemesek  sorában  5), 

ICatltonat  család  E  néven  Erdélyben  kérői  és  ismét  más 
póka falvai  elonevü  család  létezik. 

A  póka  falvai  Kai  hónai  családból  Gergely  1794-ben 
kormányszéki  írnok. 

A  kérői  Kathonai-akból  István  Marosszékben  seborvos, 
és  másik  István  m.-vásárhelyi  hivatalnok  1 847-ben. 

Ily  néven  mint  birtokosok  említetnek  Felső  Fejér  vármegyében 
Burkodon  és  Ivánfalván  Katonai  I  s  t  v  á  n  és  Karolina.  Alsó  Fejér 
megyében  Háportonban  Ábrahám. 

Kolos  megyében  alsó-szováti  birtokosnő  Katonai  Gáborné, 
Szalánczi  Eszter. 

l&atlty  családi  (Kihalt.)  ismeretes  közűlök  Kathy  István 
mester,  ki  1355-ben  Árva  vár  várnagya  volt,  és  később  Árva  megye 
grófja  (vagy  főispánja),  mint  ilyen  az  árvamegyei  birtok-oklevelekben 
többször  említtetik  6). 

Hallási  család.  Katlan  János  1809-ki  jun.  15-én  az  erdélyi 
országgyűlésen  nyer  honfiusitást. 

Ifcato  csal  Ad.  Az  1792-ki  erdélyi  országgyűlésen  nyer  hon- 
fiusitást. 

Kathó  család  él  Zemplin  megyében  Í3  7). 

*)  Kaprinai  Mss,  B.  tom.  XXIX.  203—208.  Kérőbb  1643-ban  a  mizalei 
prépostságot  a  kassai  jezsuiták  nyerek. 

2)  Gr.  Mikó  Imre  Erdélyi  történelmi  adatok  I.  20.  Kemény  János  Önélet- 
írása. Kiadta  Szalay  L.  26.  1. 

•)  Szirmay  C.  Zemplin  not.  top.  78. 

4)  Lehoczky  Stemm&iogr  lí.  211. 

5)  Szirmay  C.  Zemplin  noi.  top,  113. 
8)  Szontagli  Dán.  közlése. 

T)  Szirmay  C.  Zempíiaaei.  ?op,  112. 


m 


Katona. 


Katona  család.  (Berkese.)  Kővár  vidék  egyik  fdbb  családi, 

és  tagjai  ott  gyakran  a  főkapitányságot  is  viselték. 

A  család  fészke  B  e  r  k  e  s  z ,  hol  jelenleg  Katona  f  s  t  v  á  n  lakik. 

Leszármazásuk  következő  :  1) 

Katona  István 
1630. 

kővári  kapít. 

,  a  ,  i . . . , 

Mihály  1650. 

0   KaruJy  Nás*ta) 

2.  Mósa  Anna) 


p— 

llcma 
(Diószegi  Dániel) 


Mihály  1682. 
(1,  Berze  Margit. 
.2.  Toroczkay  Júlia) 

I  ■■■■MWtlMliH       I  I  r^  I  I  ■  II  ■      !■!   !!■■ 


Klára  Fal 

(Nikoiássy        169$. 
Fer.)      (Korda  Kata) 
r~ 


Mihálv  1720. 

(Szaiánczi 

Klára) 


Barbara  Ágnes 

(Décsey  Zsig.)     (Décsey 
László) 


Júlia 
(Décsey 
Gábor) 


Miiiály 
1760 
(1  Szatmári  Erzse 
2   Urai  Klára) 


Anna 

(Szilágyi 

Dávid) 


Zsigmond 

{RáezÉva^ 


Zsuzsa 

(Hátfalúd  i 

Ferencz) 


Eva  Mihály 

(Kabos    kővári  lekap 

Fer.)        kir.  tanács. 

f  1810 

(Ver  Klára) 
r — * '~i 


Ráta 
(Keczeli 
István) 


Mária 
(Kabos 
László) 


János 
(Keezeli 
Sára) 


Imre  1786. 

táblai  ülnök 

(Péiai  JSrzse) 

Erzse 

(Katona  László) 

kővári  fő  kap 


Zsigmond 

f  1833 

kókorm.  tanács. 

(1.  gr.  Bethien  Júlia. 

2.  MikóJuIia) 


László 
kővári  főkap 
t  1846. 
(Katona  Erzse) 


Pál 

alszbiró  1815- 

(Pécsi  Klára. 

2.  Balog  Róza) 

r— " * 1 

István 

(Gál  falvi  Róza) 


Kata  Anna 

(b.  Roc népin     (gr.  Toida- 
Guido)         )aghy  Fer  ) 


Júlia 

(í.  Gái  Józs. 

2  b  Bálintith 

József) 


Miklós 
(gr.  Tülda- 
laglii  Póli) 


Klára 
(b.  Bor- 
nemisza 
Ignácz) 


Elek 
í  Kabos 

egy  leány 


Zsigmond       Sándor.       Gábor. 
A  legutóbbi  időkben  éltek  közül  Z  3  i  g  m  o  n  d  egyike  mi  véltebb 
hivatalnokainknak.  Született  1767-ki  mart.  10-én.  Fiatalságában  a  kül- 
földi egyetemeken  járt ;  hazajövet  hivatalos  pályáját  a  jegyzőséggel 
kezdé;   1803-ban  BetsŐ-Szolnok  vármegye  főbírája,  1809-ben  Kővár 


')  Kővári  Erdély  nev  csal.  144.  és  Décsey  Miklós  közlése 


Katona,  I2& 

főkapitánya,  1812-ben  egyszersmind  Belső-Szolnok  vármegye  Éőispám 
helyettese,  1816-ban  fö-kormányszéki  tanácsos.  Meghalt  1833-ban 
novemb.  13-án.  Fia  Miklós  a  forradalomba  vett  részt  s  külföldre 
menekült. 

Nincs  a  családfán  Katona  Róza  1-ör  Hatfaludy  Elek ,  2-or 
Zambó  Mihály  hitvese. 

A  család  reform,  vallású. 

Katona  caalád.  Katona  István  1717-ben  Horváth  Fe~ 
renczczel  együtt  ül.  Károly  királytól  nyeri  czimeres  nemeslevelét  *)• 

Czimere  a  paiza  kék  udvarában  zöld  téren  aranykorona,  mellyen 
vörös  kar  könyökei  három  nyilat  markolva.  A  paizsfölötti  sisak  koro- 
nájából három  kinyílt  piros  rózsa  emelkedik  ki.  Fosziadék  jobbról 
ezüst-vörös,  balról  arany-kék. 

Magyarországban  Katona  nevű  család  létezik  Gömör,8«^ 
bölcs,  Szatroár,  Veszprém  stb  megyékben. 

Vespréra  megyében  Katona  Imre  1837-ben  házi  fóadószedő. 

Katona  család.  (Geleji.)  Eredetét  Borsodroegyei  Gelej 
helységből  vévé  és  innen  az  előnév. 

Katona  István  Gelejen  született  1589.  korál.  Atyját  korán 
elvesztvén,  1596-ban  mint  hét  éves  gyermek  tatár-rabságba  esett,  de 
anyja  által  egy  hónap  múlva  Szolnokon  feltaláltatván,  kiváltatott.  Is- 
koláit Patakon  végzé ;  és  Beregszászon  tanító  lön.  Itt  annyira  kitün- 
teté  magát,  hogy  Bethlen  Gábornak  ajánltatott  Ennek  költségén  járt 
a  külföldi  nevezetesebb  akadémiákba.  Hazatérvén  a  Bethlen  családnál 
udvari  tanító  lön.  1622-ben  a  fejedelem  udvari  papja,  és  végre  1633. 
jul  6-án  a  nagy-enyedi  zsinaton  superintendensnek  választatott.  Meg* 
halt  1649.  dec.  12-én  2>  Több  munkát  irt  latin  és  magyar  nyelven. 

Istvánnak  nagybátyja  volt  Gáspár,  ennek  fia  szintén  1 8 1- 
v  á  n ,  kit  bátyja  az  emiitett  superintendens  segité :  ennek  pártfogása 
mellett  járt  künn  a  belgiumi  akadémiákon,  hol  1652-  ben  a  sz.  lélek- 
roli  értekezést  védehnezé.  1656-ban  Erdélyben  magyar-igeni,  utóbb 
udvarhelyi  lelkész  lön.  Irt  magyar-  és  erdélyországi  históriát ,  mely 
kéziratban  maradt  3).  így  származott  be  a  család  Erdélybe,  hol  Kolos 
megyében  mórt  is  létezik. 


')  Collect  Herald.  Nro  602 

•)  Bénkö  J.  Tnuiiylv.  gea.  II.  173.  390.  —  ötröe  Ágoston  Uj.  m.  múzeum 
1859.199. 

•)  Benkő  id.  h.  II.  390. 


1S6  KatoBácsy.  —  Kannitz. 

Közűíök  Károly  Kolos  megyében  iraok.  P  á  1  ugyanott  alszol- 
gabiró  1815-ben. 

Imre  ugyanott  számvevő  biztos  1848-ban. 

2&a£oiiáczy  család.  Kőzűlök  Katonáczy  János  1626-ban 
élt,  midén  a  szent-benedeki  convent  előtt  *)  ó^ásfc  tesz ,  hogy  mint 
Bory  István  és  Gyürki  Benedek  ügyvéde  a  Graran  kiáradása  miatt  a 
Balogliy  Sebestyén  és  Palástiiy  Miklós  elleni  ügy  tárgyalására  meg 
nem  jelenhetett. 

Katonáozy  Zsuzsanna  Balon  Istvánná ,  barsmegyei  Perlep 
helységbeli  két  házhelyet  irtvány-íoidjeivel  50  arany  és  33  tallérért 
Szelepesényi  Mihálynak  és  nejének  G-yürky  Zsuzsannának  elzálogitja 
1642-ben  »). 

l£aíra  család.  Szatmár  vármegyei  nemesrendü  család  Fé- 
nyes Greographiája  szerint. 

K  a  1 1  r  a  nevű  családot  látunk  Erdélyben  is  h  &  í  v  a  n  i  és  s  á  n- 
d  o  r  h  á  z  i  hét  előnévvel  élni, 

Közép-Szolnok  vármegyében  hatvani  Kattra  József  megyei 
irnok.  István  pedig  főszolgabíró  18Í 5-ben.  Nevezett  István,  ugy 
szintén  Imre, Mihály,  Ferenoz,  mint  törvényszéki  ülnökök  az 
1832-ki  és  több  évi  tiszti  névtárakban  már  sándorházi  előnévvel 
állanak.  F  e  r  e  n  c  z  utóbb  alszolgabiró  volt. 

I&&unitz  család.  Gróf  KaunitzRudolfaz  1647-ki  or- 
szággyűlésen a  155. törvén y-czikknél  fogva  magyar  honíiusitást  nyert; 
és  innen  e  család  tárgyalása  is  e  könyv  körébe  tartozik. 

A  K  a  u  n  i  t  z  család  morvaországi  eredetű ,  és  a  brüni  kerület- 
ben fekvő  ősi  birtokuktól  Kaunitz  mezővárostól ,  és  hegyi  kis  várától 
veszi  a  osalád  nevét.  Nem  terjeszkedve  ki  a  család  eredeztetésének  a 
régi  századokba  nyúló  homályaiba,  csak  a  nevezetesb  pontokat  adom  elé. 

1400-ban  Venczel  Csehország  királya  a  Kaunitzokat  a  cseh  uri 
rendbe  emelé.  1484-ben  Kaunitz  Zsigmond  IV.  Kázmér  lengyel  ki- 
rálytól ezimerbővitést  nyert.  -  Báró  Kaunitz  Leo  Vilmos  (szül. 
16H.  f  1655.)  és  unokaöc3cse  Rudolf  (f  1688.)  III.  Ferdinánd  ki- 
rály által  1640-ki  máj.  16-án  grófságra  emeltetnek.  Ezen  Rudolfnak 
fia  Jáno3  Vilmos  (f  1721.)  pedig  1700- ki  deo.  17-én  birodalmi 
grófságot  nyer. 

*)  Sz.-benedeki  Coaveai  Protoe,  I»L.  p,  225  Nro  161. 

a)  Ugyanott  Prot.  M.  p.  152. 

8)  Hisfc.  Herald.  Handbuch.  206.  stb. 


Kanniiz. 


VS% 


A  család  jelenleg  két  vonalon  virágzik  ,  az  egyik  vonal  Ji  e  r- 
czegi,  a  másik  grófi  czimrael  bir. 

Adjuk  a  családfát  a  közös  törzstől,  honnan  a  család  két  fővonalra 
oszlik.  Minket  azonban  csak  Rudolf  ága  illet ,  és  igy  csupán  ettől 
folytatjuk  a  leszármazást  mostanig ,  noha  a  berezegi  ágazatból  is  több 
nagyjainknak  voltak  hitves  társaik,  kiket  megemiitendünk. 

A  családfa  imez : 

V.  Uirich 

sz.  1569.  f  1617. 

Cl.  gr.  Waldstein  Apollónia) 

2.  b.  Rappau  Ludmilla) 


Leo-Vilmos 
sz.  1614.  f  1655. 
gróf  1640. 


Fridrik 
sz.  1597. 

(b.  Sesyma  Austi 
Mária) 


Rudolf  f  1689. 
(gr.  Waidstein  Er2se) 

1640.  gróf  164,7*  ináig. 

i    i  1 1 1 1 1 1  a 

János-Vilmos 
megH.  1721. 
1700.  Urod.  gróf 
(gr.  Sternberg  Anna-M.) 

János-Adolf 
sz.  1697.  f  1771. 
(gr.  Ogiioy  M. -Teréz) 


Izabella 

sz.  1777. 

(1.  gr-  Lazán  szky 

Venczel. 

2.  gr.  Auersperg 

Ferencz) 


János -Adolf 

ii  —  A    -    ■■     i 


Teréz 
sz.  1790. 


Mihály-Károly 
szül.  1745. 
(gr.  Salm-ReiíFerscheid 
Mária-Kríszt.) 


Mihály 

szül.  1781. 

cs.  kir.  kam. 


Vincze-Károly 

sz.  1774.  f  1829. 

(gr.  Buquoi 

Paulina) 


Leopold 
sz.  1779.  f  1848. 
udv.  tanács. 
(Biau  Puícheria) 

Mária-Leopold. 
szül.  1839. 


Mihály 
«.  1803.  f  1352. 
(gr.  Woraeziaky 
Eleonóra) 


Lajos 
sz.  1804 


Ede 

sz  1809. 

katona. 


Károly 
sz.  1813. 


Paulina 
sz.  1813. 


Klementina 
sz.  1820. 


Albrecht  Krisztina    Rudolf    Henrik    Ferdinánd    György     Erzse     Manó 

szül.  1829.  sz.  1830.    sz  1831.  sz.  1832.    sz.  1833.     sz.  1835.    sz.1836.  sz.1839. 
(gr.  Thun  katona,    katona,      katona. 

Erzse)  Eugen 

r — *t-i  sz.  1841. 

Mária 
sz.  1855.  Venczel 

«z.  1848. 


8£8  Kavadii   -  Kávássi, 

Á  család  berezegi  ágából,  mely  nálunk  honfiusitva  nem  volt. 
következők  álltak  összeköttetésben  cs&ládaínkka! : 

Gr.  Kaunitz  Miksának'  leánya  Mária-Eleonora  szül.  1723. 
april.  8-án,  csiil.  ker.  hölgy,  1742-fei  nov.  24-én  kelt  egybe  gr.  Fálffy 
Rudolf  altábornagy gy&l  Meghalt  1776.  ináj.  7-én 

Herczeg  Kaunitz  Alajes- Venczel  leányai  közül  a)  Leopoidina 
esill.  ker.  hölgy ,  szül.  1703.  febrr  8-án,  gróf  Pál í  f y  Antal- Károly- 
nak neje  lön  1820.  febr.  15-én.  b)  Ferdinánd  a-K  a  r  o  1  i  n  a  csill. 
ker.  hölgy,  szül.   1805.    april.  2G-án.    Egybekelt  1822.  nov.  4-én  gr. 
Károlyi  Lajossal. 

A  család  czimere  vörös  udvarban  két  szivalakú  levelekkel  biró 
vízi  növény. 

Vallásuk  kath. 

ICavaclii  család.  Zemplin  megye  czimerleveles  nemes  csa- 
ládainak  egyike  *}. 

Havai  család  Közűlök  Kávai  József  1547-ben  huszár- 
csapatot  vezérle  a  smalkaldi  hadba. 

Havanagh  család  Báró  Kavanagh  Henrik  az  1827-ki 
országgyűlésen  nyert  houfíusitást  a). 

HLávássi  család.  (Eavaszif.)Régi  kihalt  család  Már  a  XIV. 
században  birta  Kávássy  Mátyás  Sáros  megyében  Tót-Selymest,  en- 
nek fia  Miklós,  ki  apródnak  is  neveztetett ,  ennek  fia  János, 
ki  litteraiusnafc  is  neveztetett,  és  elt  1349-ben  3). 

Kávási  Jób  1 542-ben  jelenvolt  Fagarasnál  M aj láth  István  er- 
délyi vajda  elfogatásinál,  és  maga  is  nehezen  szabadulhatott  a  tö- 
rököktől. 

Kávás*  János  Balassa  Menyhért  részére  Léva  vára  ótalmazá- 
sában  eseit^I  1549-ben. 

Kávás  András  megbüntetését  illetőleg,  mivel  két  nemes  embert 
vert  meg.  az  1575-ki  országgyűlés  a  4-ik  törv.  czikben  rendelkezik. 

Kávásy-ak  bírtak  Győr  vármegyében  is  Gsikvándon  a  XVIf .  szá- 
zadban. Kávásy  Borbála,  Dobos  G-yÖrgyné  Csikvándon  részét  1648. 
sept,  8  án  Sándor  Györgynek. 

Ugyancsak  1648  nov.  22-én  Kávássy  Margit  Enyedy  Györgyné 
esikvándt  részét  elzálogítja  Sándor  Györgynek  és  nejének  Nikos  Anna 

J)  Sxirmay  C  Zemplia.  not.  top.  113 

»;  1827-ki  42.  törv.  ez. 

•)  Katona  Hiat.  Critio.  XI.  p.  589. 


Kávási,  —  Kaveggia.  l£9 

nak.  1649-ben  Kávássy  János  is  ugyanazoknak  adja  zálogba  esik - 
várdi  részbirtokát. 

Kávásy  Katalin  Vály  Ferenezné  1651-ben  febr.  3-án  elzálo* 
gitja  szintén  csikvándi  részét  ugyancsak  Sándor  Györgynek.  1652-ben 
már  mint  özvegy,  Kávássy  Kata  ismét  egy  ottani  telkét  adja  zálogba ; 
s  végre  1657-ben  ugyanott  egy  fél  puszta  telket  zálpgit  el  *}. 

Kávásy  család  birt  Borsodraegyében  Visnyón  is,  hol  Kávásy 
László  a  reform  egyháznak  egy  malmot  ajándékozott,,  mely  malom- 
ban  máig  is  a  Kávásy  sisakját  használják  vámmérték  üi,  és  ezt  más  bi- 
zonyíték-levelük nem  lévén,  mint  kiváltság-bizonyítékot  leggondosab- 
ban őrzik  3). 

Ka vastti  család.  (Erkávási.)  Erdélyben  jelenleg  is  él  Ká- 
vásai család,  ér  kávás  i  előnévvel.  Közűlök  Ka  vássi  J  á  n  o  s  1794- 
ben  Belső  Szolnok  vármegye  főbírája,  —  László  szintén  ott  szolga- 
bíró, János  adóiró  1 832-ben,  késŐbh  törvényszéki  ülnök. 

Kavegföia  család.  A  nemességet  nyeré  Kaveggia  János 
cs.  kir.  kapitány,  M.-Teréz  királyasszony  tói  1763-ban  kelt  czimeres  le* 
veiben,  mely  a  kővetkező  évben  Pozsega  vármegyében  hirdettetett  ki. 

A  család  egyik  ágának  nevezett  Jánostól  kezdve  leszárma- 
zása következő : 


János 
kapitány 

BS. 


kapi 
1763. 


i     ■  » 

Jfep.  János-Lajos 
*    1834.     J 


Frigyes  f        Gábor.      Judith.      Victoria.      Miksa.       János.      István. 
Nógrádban 

1835. 1850. 

~— ^» . 


r 


Anna 
(Tergovcsics).  + 

A  nemesség^szerzŐnek  fia  Nep.  János-Lajos  1834-ki  deo.  5-éií 
vett  ki  Pozsega  vármegyétől  nemesi  bizony  itványt  Gyermekei  közül 
Frigyes  Nógrádmegyében  B-Gyarmatra  költözött,  hol  vas-árus  volt. 
Meghait  néhány  év  előtt.  1635-ki  sept.  5-én  nemességét  Nógrád  me- 
gyében is  kihirdetteté  3). 

A  család  czimere  négy  részre  osztott  paizs  ;  az  1-  és  4-ik  osztály 
függőlegesen  ismét  két  udvarra  oszlik ,  a  külső  udvar  arany  mezőben 

')  Rátk  Károly  által  közlött  okmányok  után. 
*)  Fényes  E  Geographiai  szótár  IV.  307.  1. 
•)  Jegyzőkönyvi  1731*  szanu 

9 


ISO  Kayser.  —  Kaz&y, 

kétfejű  sasnak  felerészét  láttatja ,  a  belső  udvar  vörös  mezőn,  három 
fehér  csíkolatot  (folyamot)  mutat.  A  2-  és  3-ik  osztály  kék  udvarában 
arany  grif  áll,  első  jobb  lábával  kivont  kardott  villogtatva.  A  paizsfö- 
lölötti  sisak  koronájából  szintén  arauygrif  női  ki,  kivont  kardot  tartva= 
Foszladék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös  '). 

Kayser  család.  A  XII.  században  eléfordul  hazánkban  e 
családnév.  Kayser  Fruzsina  Dóozi  Zsigmondnak  Özvegye,  1654- 
ben  óvást  tesz  a  szent-benedeki  convent  előtt,  hogy  férjének  halála 
után,  midőn  Ő  törökfogságba  esett  volna ,  minden  arany  ezüst  javait, 
és  marháit  rokona  Dóczy  Menyhért  eííoglalá,  és  Morvaországba 
vivé  2).  Ugyan  e  végett  pert  is  indítván ,  ezen  igényeinek  elintézését 
az  1655-ki  és  1659-ki  országgyűlés  is  sürgeté  3) 

1659-ben  nevezett  Kayser  Fruzsina  engedélyt  ád  Hollotó 
Istvánnak,  hogy  F.-Hámoron  malmot  építhessen  *). 

Kayser  családot  később  is  találunk  hazánkban,  ennek  nemesség 
szerzője  Kayser  Sebestyén,  ki  ilyen  czimert  használt : 

A  paizs  kék  mezejében  egy  háromszögletű  arany  táblán  három 
vörös  golyó  látszik,  a  tábla  körűi  hét  ezüstcsillag  ragyog,  A  paizs  fölötti 
sisak  koronájából  fekete  sasszárny  emelkedik  ki,  mellyen  háromszögű 
arany  táblán  egy  nyitott  szem  (a  gondviselés  jelvénye)  látható.  Fosz- 
ladék jobbról  arany -vörös,  balról  ezüst-kék  5). 

5£aza  család,  (Nagy-csepcsényi.)  Közűlök  nagy-csepcsényi 
Kaza  Máté  1536-ban  Dubraviczky  János  ellen  támaszt  keresetet, 
mivel  ez  a  néhai  Kavalda  máskép  FodorFerencz  javait  illető  iro- 
mányokat letartóztatá,  holott  azon  birtokokat  Kaza  Máté  maga  ré- 
szére szerezte  c)  (impetralta). 

K.azay  család.  A  R  a  t  o  1  d  nemből  vagy  legalább  Katóid- 
tól származott  Istvánnak  fia  volt  Kakas  (tán  Gallus  =  Gál),  ki 
1301-ben  Tisza- Várkonyt  kapta;  és  kitől  a  család  Kakas-nak  is  ne 
veztetctt.  (Lásd  Kakas  család  itt  a  17.  lapon).  Az  elmondottakhoz  ad- 
ható, hogy  kazai  Kakas  Gyulának  fiai  György  és  Detre  1452-ben 
éltek,  testvérük  volt  Zsigmond  is,  ki  1444-ben  élt  7). 


*)  Collect  Herald,  nro  35. 

*)  Sz.-benedeki  Convent  fasc  105.  Nro  3. 

*)  1655-ki  96.  és  1659-ki  118  törv.  ez. 

*)  Sz.-benedeki  Convent.  1659.  Fasc.  72.  Nro  2. 

5)  Adami  Scuta  gentii.  tora.  V. 

6)  Sz.-benedeki  Convent.  Fasc.  143.  Nro  46. 

')  A  bánfalvi  Barina  kihalt  családi  okleveleiben  említetnek. 


Kazinczy,  13  £ 

Kazay  nevű  nemes  család  Zemplin  vármegye  czimerleveles  csa- 
ládai  sorában  áll  ,). 

Ezen  kivül  ily  nevű  nemes  család  él  Bars ,  Fejér  és  Veszprém 
vármegyékben  is  Fényes  E.  Geographiája  szerint. 

Kazinczy  család.  (Kazinczi.)  A  felföld  régi ,  előkelő,  bir- 
tokos családainak  egyike ,  melynek  nevére  Ferencz,  irodalmunk 
nagy  reformátora  ,  Örök  fényt  derite.  A  család  jószágai  Abauj  ,  Zemp- 
lény ,  Ung ,  Szabolcs ,  Bihar ,  Heves  és  Nógrád  megyékben  voltak 
elszórva. 

Nem  birva  a  család  eredetének  és  régiebb  történeteinek  adatait, 
itt  a  leágazás  kimutatását  csak  a  XVII.  század  közepéről  kell  kezde* 
nünk.  Ekkor  élt  a  családból  már  az  V.  Péter,  1662—1676.  Zemplény 
vármegyének  a),  ezenkívül  egyszersmind  Bereg  megyének  is  jegyzője; 
az  1662-ki  pozsonyi,  1667-ki  beszterczei  országgyűlésre  Zemplén  vár- 
megye követe  8) ;  többször  egyéb  küldöttségi  megbizásokkai  is  meg- 
tiszteltetve,  igy  1665-ben  a  sérelmek  tárgyában  Pethö  Zsigmond  kir. 
biztoshoz ,  és  gr.  Rottal  tábornokhoz  *) ,  ugyanez  évben  Wesselény 
nádorhoz  Kassára,  1666-ban  Zrinyi  Ilonának  és  Rákóczy  Ferencznek 
lakadalmára  *),  1668-ban  gr.  Csáky  Ferencz  kassai  tábornagy  beikta- 
tására volt  megyéje  által  kiktildve  6).  1667-ben  érdemei  jutalmául  lakó 
házát  Ujhelyben  Zemplény  vármegye  épiteté  fel  7).  1670-ben  ő  szólitá 
fel  Rákóczy  Ferenczet  a  fegyverletételre ;  egyébiránt  mint  maga  is 
Rákóczy  híve ,  Báthori  Zsófia  meg  P.  Kis  Imre  közbenvetésére  életét 
pénzbirsággal,  és  hitváltoztatással  menté  meg,  és  még  ugyanez  évben 
ő  viszi  meg  a  megye  hódolatát  Bécsbe  8).  1676-ban  már  a  kir.  tábla 
birája  is,  és  még  ez  évben  jun.  28-án  országbirói  itélőmesterré  neve*- 


*)  Szirmay  C.  Zemplin.  not.  top.  p.  113. 

*)  Szirmay  A.  C.  Zemplin  not.  hist.  194.  226.  250.  —  Szirmay  szerint  még 
1678-ban  is  jegyző,  sőt  arról  ekkor  köszönt  le ;  holott  —  mint  alább  látjuk—  már 
1676-ban  szintén  a  zempléuymegyei  Protocol.  tom.  LXXXV.  nyomán  róla  ez 
iratik :  „Petrus  Kazinczy  de  eadem,  Tabulae  Reg.  Assessor  (í.  Lipót  kir.  diplom.  1676. 
jun.  28.  a  család  levéltárában)  in  Magistrum  Protonotarivm  Judicis  Guriae  R,  reso- 
luíus  sed  praemoriuus  "  L  Toldy  Ferencz  ,  Kazinczy  Ferencz  és  kora.  Pest,  1859. 
3.  I.  és  Jegyzések  közt  V.  lapon. 

*)  Szirmay  A.  id.  h.  194  207. 

*)  ugyanott  205. 

*)  Ugyanott  206. 

•)  Ugyanott  211. 

')  Ugyanott  208. 

8)  Ugyanott  221. 

9* 


132 


Kazinczy. 


teteit  ki ,  azonban  közbejött  halála  miatt  már  nem  hivatalkodhaték  *). 
Finnek  daczára  halála  után,  mint  a  Wesaelényféle  Összeesküvésben  ré- 
szesnek ,  javai  a  kamara  által  lezároltattak  *).  Tőle  kezdve  a  család 
napjainkig  következőleg  sarjadzott  le  : 

V.  Péter 

itélómester 

1678. 


IX.  András 
1680. 

Ung  v.  alispán 
(Eödönffy  fírzse) 

A*  

i ~ . í 

Dániel 
f  1750. 
(Szirmay  Teréz) 


József 
szül.  1732.  f  1774. 
(Bossányi  Zzsuzsa) 
I 


X  András 

sz.  1738.  f  1804. 

Zemplény  v.  követe 


István         T  

szül.  1774.^/^^ip"xeréz 
(1.  b.  HeUenbach  Eszter    (Bernáth 
2.  Józsa  Mária)  János) 

3.  Boronkay  Rózsa) 


VI.  Pétw 

szül.  1747. 

Zeinplénvi  ahsp. 

(Ragályi  1.) 


Zsófia 
,(gr  Vay 
Ábrahám) 


András 
Zetnpliu  v.  alisp. 
1843-1849. 


Ottilia 
(Lónyay 
Gábor) 


'm  Gábor 
az  író,  a  követ 
szül.  1818. 
(Fáy  Emmi) 

Arthor. 


Piroska 

(Kovách. 

Illés.) 


Ferenez 
az  iró 

sz.  1759. 
Í1831. 

(gr.  Török 
Zsófi) 


Dénes    Julianna     László     Klára     Zzuzsa    Teréz    József     Miklós 
«/..  1761.   sz.  1762.  sz  1763.  sz.1766.  sz.l76&  sz.I77Q.  sz.1772.      iró 
f  1824.  (Deresé-    f  1807.  (Krajnik  (Pécky   f  1772.  f  1856.  sz.  1774. 
kir  tan.  nyi  Ján.)  ezredes    József)  Sándor)  Abauj  v.  f  1844. 


(Lukács 
Franciska) 
t 


főszbiró  (Beóthy 
(Ragályi  Victoria 
Maria) 


József.     Amália.     László 


Gusztav-Adolf.    Sándor. 


Vicfcor.    Ti  tus. 
(Beöthy 
Paulina) 


Ifigenia     Eugénia      Tkalia 
sz.  1805.    sz.  1807.    ez.  1809. 
1 1806.    (Krajnik  (1.  Varga 
Imre)         kapit. 
2.  Hra- 
bovszky). 


Emil 
«.  1811. 
nyűg. 
huszár 
őrnagy. 


Antonin     Bálint      Ifigenia      Lajos 
sz.  1813.  (Homoky  sz.  1817.    sz.  1820. 
Mathild)  (Becskénö)    forr. 
tábornok 
kivág. 
1849. 


')  Toldy  Fer.  id.  li.  V.  lapon. 
*  Ugyanott. 


Kazinczy, 


183 


A  családfa  élén  álló  V.  Péternek  íla  IX.  András  a  költő  f),  a 
nagyszombati  egyetemből  sógora  által  haza  lopatván  ?  atyái  heiv.  ret. 
vallására  visszatért  *).  Már  1680-ban  Ung  vármegye  alispánja  volt3). 
1 682-ben  Zemplény  megyében  hadi  élelmezési  főbiztossá  választa- 
tik  *).  II.  Rákóczy  Ferencz  alatt 
a  zemplény  és  ungmegyei  fölkelt 
nemesség  főkapitánya,  s  e  megye' 
nek  a  széchényi  és  ónodi  gyűlé- 
sekre követe  volt.  Felesége  Eö- 
dönfFy  Erzsébet  utána  vinnai  vá- 
rat és  birtokokat  csatlotta  Ősi  va- 
gyonához. Ennek  fia  volt 

Dániel,  ki  Szirmay  And- 
rásnak királyfalvai  Róth  Juli- 
annától született  leánvát ,  Szir- 
inay  Terézt  birta  hitves  társul. 
Meghalt  1750  ben.  Utánna  há- 
rom fia  által  három  ágra  oszlott 
a  család.  Fiai  ezek :  J  ó  z  s  e  f ,  X.  A  n  d  r  á  s  és  VT  Pete  r .  kik  atyjok 
halála  ntán  megosztozván,  Józsefnek  az  a  1  s  ór  e  g  m  e  e  z  i ,  a  két  utób- 
binak pedig  a  vinnai  és  lasztóczi  jószágok  jutottak  osztály- 
részül 5). 

József  szül,  Vinnán  1732.  febr.  9-én,  Hivatalt  nem  viselvén, 
1758.  jun.  19-én  jegyzé  el  nagybossányi  Bossányí  Ferencz  Bihar  egy- 
kori főszolgabi rajának,  főjegyzőjének  9  követének  kóji  Coraáromy  Ju- 
liannától 1740.  máj.  18-án  Er-Semlyénben  született  leányit  Bossinyi 
Zsuzsannát;  kivel  nászát  ugyancsak  Ér  Semlyénben  1758,  sept.  2%-én 
ünnepelte.  Házasságok  — -  mint  gyermekeik  névsora  mutatja  —  ter- 
mékeny vaia ;  azonban  a  boldog  együttlét  rövid  vak.  Józsefet 
1774.  mart.  20-án  egy  roszul  gyógyított  inhideg  Regmeczen  kora  42 


*)  Verseit  kiadta  unokája  Ferencz  »?.  iró,  uOrpkus  II.  k.  I4&  L 

»)  Toldy  Fer.  ±d.  m.  3.  i. 

*)  Leiioczky  Steramat  I.  217. 

*)  Sxirmay  C.  Zsmplm  not  Lisi  p,  273. 

s)  Ez  b  az  e*  után  köveiket  adatok  a  köveiket  czimü  ^ycmíatváaybőí 
Rteritvék  :  ^Qtvegp  Kazinczy  Jéosofné  $iüki*n  Bsstámji  Sméntia  emiéko&ote,  lr*«í 
chó  $&ütötijc  Kazinczy  Ferenci.  Rokonainak  s  bar  áljainak  Gyá&ztezH  étiíyéht  •  marti- 
dékainak  a.  dolgok  ludasa  végeit.  S.-Patahon  iSiíi.1"' 


13*  Kazinczy. 

évében  kitörlé  az  élők  sorából,  s  a  34  éves  nő  mintegy  tizenhat  évi  há- 
zasság után,  nyolcz  neveletlen  gyermekkel.,  —  kik  közül  az  utolsó  atyja 
halála  után  Öt  hónap  múlva  született ,  —  megterhelve  maradt  özve- 
gyen, mígnem  lassú  szélütés  okozta  háromévi  sinlŐdés  után  férjét  ő  is  a 
jobblétre  követte;  meghalt  1812.  nov.  14.  ÉtvSemlényben.  Mennyi  jó- 
tékony befolyással  volt  a  jeles  pár  gyermekeiknek ,  —  de  főleg  F  e- 
rencznek  irodalmunk  eme  legújabban  ünnepelt  újjá- teremtőjének  — 
növelésére  és  jövendő  elért  nagysága  kifejlesztésére,  azt  az  emiitettnek 
életirása  bőven  tanúsítja.  Gyermekeik  ezek : 

l)Ferencz,  az  i r ó ,  született  Er-Semlyénben  1759.  october 
27-én.  Tanulságos  és  irodalom-történelmi  becsű  eletét  *),  melyet  korá- 
nak története  nélkül  alig  rajzolhatni,  —  ismeri  minden  értelmes  hazafi, 
s  különben  is  annak  egész  terjedelmében  közölhetése  e  szűkebb  körű 
vállalat  körét  meghaladja.  Ez  okból  életének  csak  főbb  mozzanatait 
kell  röviden  megemlítenem.  K.  Ferencz  kilencz  éves  korában  Kés- 
markra  küldetett  a  német  nyelv  megtanulása  végett,  és  onnan  év  mul- 
tával S. -Patakra ,  hol  kezdé  a  franczia  nyelvet  is  tanulni,  és  hol  anyja 
buzdítására  legelső  kinyomott  zsengéjét  „Magyarország  földi  állapot- 
jának  lerajzolása4'  (Kassa  1775.)  irta.—  1777-ben  Bécsben  járt ,  hol 
főleg  a  cs.  képtár  kapa  meg  figyelmét ,  s  volt  műérzékére  hatással. 
1779.  jul.  15-én  iskoláit  elvégezvén  ,  Kassán  ,  majd  Eperjesen,  s  végre 
Pesten  a  törvényt  gy akorlá.  1784-ben  Abauj  megye  aljegyzőjévé  vá- 
lasztatott, és  midőn  ugyanazon  év  nov.  1.  napjától  József  császár  pa- 
rancsára minden  hivatalos  irománynak  németül  kellé  fogalmaztatnia,  a 
főjegyző  épen  nem,  az  első  aljegyző  pedig  németül  keveset  tuda,Ő 
vitte  pontosan  a  fontos  hivatalt  Innen  1786-ban  gr.  Török  Lajosnak, 

—  kivel  1 784.  nov.  2-án  Tállyán  ismerkedett  meg,  —  ajánlatára  a 
kassai  kerület  nemzeti  iskoláinak  felügyelőjévé  neveztetett.  És  ez  alatt, 

—  mint  már  előbb  is  —  folytatá  irodalmi  munkásságát  is;  melyre  még 
több  időt  nyert ,  midőn  II,  Leopold  alatt  minden  többi  nem  kath.  hiva- 
talnokokkal együtt  a  kath.  iskolákból  elbocsáttatott.  Ezenközben  a 
Pesten  összeállott  magyar  színész- társaság  rendezése  és  igazgatása  kö- 
rűi gr.  Ráday  Gedeonnal ,  a  szintén  költővel ,  nagy  erélyt  fejte  ki,  s  a 
repertóriumot  fordított  művekkei  gazdagitá.  Szorgalmát  nem  törte  meg 
ama  szerencsétlenség  sem  ,  mely  a  Martinovicsféle  dolgokba  elegyedés 


*)  L.  Toldy  Fer.  *3bbszÖr  említett  müvét  :  „K  a  a  i  n  c  z  y  Ferencz  és 
kora"  életrajzi  emlék  születésének  százados  ünnepére.  Kiadta  a  m,  tad.  Aka- 
démia. Fest  1859.  4r. 


Kazinczy.  135 

gyanúja  miatt  rá  1794-ben  nehezedek.  Brünnben ,  KufFstemban  és 
Munkácson  hét  hosszú  évet  kelie  töltenie  szomorú  fogságban.  És  itt 
az  irodalmi  foglalkozás  volt  rideg  magányának  enyhítője.  Kiszabadu- 
lása harmadik  évében  (1804.)  nőül  vette  emiitett  gr.  Török  Lajosnak 
gróf  RoggendoríF  Alojziától  született  leányát,  gróf  Török  Zsófiát,  kivel 
boldog  házassági  életét  széphalmi  birtokán  élte,  1828-ban  munkás 
részt  vett  a  tudós  társasági  alaprajz  kidolgozására  megbízott  tanács- 
kozmányban,  és  Í830.  nov.  17- én  az  igazgató  tanács  által  a  történeti 
osztályban  vidéki  első  rendes  taggá  neveztetett.  Munkáit  előszámlál- 
ják életrajzai.  Gyűjteményes  kiadásokban ,  forditott  műveinek  nagyobb 
részét  „Kazinczy  Fejrencz  munkái"  czim  alatt  maga  adá  ki 
1814 — 1816-ban  9  kötetben.  „Eredeti  munkái",  kiadva  Bajza  J. 
és  Schedel  (ToWy)  Ferencz  által  Pesten  1836—45.  5  kötetben,  eredeti 
műveinek,  és  jeles  leveleinek  szintén  csak  egy  részét  tartalmazza,  ösz- 
szes  munkáinak  szerzőjükhöz  méltó  kiadását  még  most  várja  a  haza 
unokájától  Kazinczy  Gábortól.  Meghalt  Kazinczy  Ferencz  Széphalmon 
1831.  aug.  22-én  kora  72,  irói  pályája  56.  évében.  És  a  nagy  férfiúnak, 
ki  nemzeti  irodalmunkra  akkora  befolyással  volt,  mint  előtte  senki 
más,  —  születése  százados  emlékét  tavaly  (1859-ben)  megünnepelte  a 
nemzet  az  ország  számtalan  helyén.  Gyermekei  következők :  á)  I  f  i  g  e- 
niaszül.  1805.  aug.  8-án.  Meghalt  1806-ban.  b)  Eugénia  szül. 
1807.  dec.  4-én.  Neje  lön  Krajnik  Imrének.  — -  c)  Thalia  szül.  1809. 
oct.  15-én.  ElsŐ  férje  Varga  kapitány ,  a  második  Hrabovszky.  —  d) 
Mark-Emil,  szül.  1811.  jun.  18-án,  jelenleg  mint  huszárőrnagy,  nyu- 
galmazva él.  —  é)  A  n  t  o  n  i  n  szül.  1813;  máj .  30-án.  —  f)  Bálint, 
kinek  neje  Homoky  Mathild.  —  £)Tf-igenia  szül.  1817.  máj.  6-án 
Becskéné.  —  h}  Laj  os  szül.  1820.  octob.  20-án.  A  forradalomban  mint 
tábornok  vévén  részt,  1849  ben  Aradon  kivégeztetett. 

2)  Dienes  szül.  1761.  febr.  22-én  Regmeczen.  Bihar  megyének 
1784-tŐl  al-,  majd  főjegyzője,  1803— 1811-ig  másod  alispánja;  1808* 
ban  országgyűlési  követe;  s  legvégül  cs.  kir,  tanácsos.  Meghalt  1824- 
ben  nőtlenül. 

3)  Julianna  szül.  1762.  máj.  13-án.  Férjhez  ment  Dercsényi 
János  beregmegyei  táblabiróhoz. 

4)  László  szül,  1763.  jun.  19-én.  Hadi  pályára  lépvén,  a  Dá- 
vid ovics  nevet  viselt  magyar  gyalog  sorezred  Ezredese  volt.  1806  ban 
nősült,  elvévén  biharmegyei  táblabíró  Lukács  Miklós  egyetlen  leányát 
Lukács  Franciskát;  de  gyermeke  nem  maradt.  Meghalt  hosszas  bete- 
geskedéa  után  Bécsben  1807.  jul.  16-án. 


1S6  Ka&fnezy. 

5)  K  iára  szül.  1766.  dec.  12-éu.  Férjhez  meni  1788-ban  abauj- 
megyei  táblabíró  Krajnik  Józsefhez. 

6)  Zsuzsanna  szül.  1768.  oetob,  4-én ,  ki  1 788-tól  péchujia- 
luai  Péchy  Sándornak  volt  neje,  utóbb  özvegye. 

7)  Terézia  szül.  177Ö.  jun.  19-éa  Meghalt  1772.  ocí,  30*án. 

8)  József  szül.  1772.  jun.  4-én.  Abauj  megyében  volt  tábla- 
bíró és  szolgabíró ,  nőül  vette  Ragaiyi  József  borsodmegyei  alispán- 
nak és  kir.  tanácsosnak  Szemére  Katalintól  született  leányát  Ragályi 
Máriát ;  kitol  gyermekei  József,  Amália  és  László. 

9)  4M  i  k  1  ó  9  szül  1774.  jun.  4-én.  Bihar  megy  ének  volt  tábla- 
bírája ;  és  egyszersmind  iró.  Meghalt  1844-ben.  Első  neje  volt  1797- 
tőí  kezdve  besstnym  Beöthy  János  biharmegyei  alispán  és  kir.  taná- 
csosnak baranyai  Baranyai  Borbálától  született  leánya  Beöthy  Vieto- 
ria.  Gy érmekéi  maradtak  G  u  s  z  i  a  v- A  d  o  l  f ,  S  á  n  d  o  r-V  i  c  t  o  r  és 
Titusz. 

Most  vissza  kell  térnünk  a  másik  ágazathoz,  mely  Dánielnek  má- 
sik fiától  X  Andrástói  ered. 

X.  András  szül.  üjhelyen  1738.  april.  t i-én.  1790— 92-ben 
Zemplin  megyének  országgyűlési  követe  volt.  Meghalt  Berettőn  1804. 
nov.  8-An  Egy  íia  maradt 

István,  ki  3774-ben  született.  Neje  három  volt.  1.  b.  Hellen- 
bach  Eszter .  2,  Józsa  Mária  ,  3.  Boron kay  Rózsa.  Ezektői  gyermekei 
a)  András,  ki  1 84 3  — 17 48-ig  Zemplin  vármegye  alispánja  volt.  b) 
0  i t  i  \  i  a ,  Lónyai  Gáborné,  c)  Gábor  a  jeies  szónok  és  iró,  sz.  Í818. 
juL  18-án  Berettőn  Hét  éves  korában  már  S  -Patakra  ment  tanulás 
végett,  és  korán  a  történelmi  tanulmányok  iránt  maláta  ragaszkodást. 
Mar  Iö34~ben  az  íréi  pályára  lépett ;  később  azonban  a  megyei  élet 
terén  a  közügyek  fogialák  el ,  és  kitűnő  szónoki  tehetsége  csak  hamar 
országhírűvé  iíSn,  1848  ban  a  nemzeti  gyűlésen  képviseld  volt,  ésmmd 
a  politikai,  mind  journalistikaí  téren  fontos  szerepel,  vitt. «J el enleg  bor- 
sodmegyei Bánfalván  magányában  jeles  nagybátyja  Ferenez  Összes 
műveinek  rendezésével  és  történelmi  tanulmányokkal  íoglalkodík.  Ne- 
jétél Fáy  Emoaitél  fia  A  r  t  b  u  r.  —  d)  F  í  r  •  s  k  a  ,  kovászoai  Kovách 
Illés  neje  Feczelen. 

A  harmadik  ágazat  Dániel  legifjabb  Sától  Ví.  Pétertől  ered. 
ea  aso&b&Q  esak  hamar  leánv-á^nra  ment  által.  Üsrvánfe, 

VI,  Péter,  ki  1747-ben  jun.  í&  án  született,  és  már  1798  ban 
áemphn  msgjz  alispánja  volt;  a  Ragályi  családból  származott  nejétól 


csak  két  leányt  íiagya  maga  után ;  úgymint  Terézt,  BernátL  János- 
nét,  és  Z  s  ó  f  i  á  t ,  gróf  Vay  Ábrahámnét. 

A  család  czimere  —  mint  följebb  a  metszvény  mutatja,  —  a  paizs 
kék  mezejében  fészkén  ülő  s  fiait  melle  vérével  tápláló  pel  likán.  Apaizs- 
fölötti  sisak  koronájából  oroszlán  emelkedik  ki ,  első  jobb  lábával  bá- 
rom nyilat  tartva.  A  sisakról  a  paizs  mindkét  oldalára  szokásos  foszla- 
dék  hullámzik  ]e  *). 

l&azinkai  család.  Közűlök  Kazinkai  László  1469-bí>u 
Szepes  várkapitánya  ,  midőn  Szapolyai  Imre  sógorának  nevében  a  sze- 
pesi káptalan  előtt  tiltakozik  ,  hogy  Bebek  Pálnak  magvaszakadtán  a 
Szapolyait  vétel  utján  illető  várakat  és  birtokokat  a  király  elfoglalta  '). 

Kázmér y  csaláii.  (Kázméri  f .)  Zemplin  vármegye  kihalt 
régi  nemes  családa  a).  Közül  ök  Kázméry  András  1476  ban  .Sáros 
várnak  várnagya  volt  3}. 

E  család  birta  Zemplin  megyében  hajdan  Nagy- Kázmér  helysé- 
get, melyet  a  Kázméry  család  magvaszakadton  1690-berj  adományban 
nyert  Barlogh  István  *). 

A  Kázméry  családból  G  á  3  p  á  r  1527  ben  I.  Ferdinándnak  hó- 
dolt 6),  és  1543-ban  Zemplin  vármegye  alispánja  volt  •). 

■Cax»y  e&alád.  (Kazüi.)  Zemplin  vármegye  kihalt  nemes 
családa  7). 

Mazy  család.  (Garan-vezekényi.)  Bars  megye  birtokos  nemes 
családa ,  melynek  tagjai  nagyobb  részben  megyei  hivatalokat  viseltek. 

Nem  birván  a  család  ne nazék -rendét  s),  csak  a  következőket  em- 
líthetem meg: 

Kazv  János   1693  ban  lévai  harminczados  volt.   Talán  ez  azon 

é 

J á n o s ?  kinek  Füréi  Jusztinától  íia  volt  Kazy  László,  kinek  Vas 
Borbálától  született  leánya  Borbála,  Bossányi  Károlyné  neje  volt  9). 

*)  Kazinczy  Klára  Horváth  Ádám  3-dik  'hitvese  és  más  mórt  élé  Ks- 
zinczy-ik  más  csti&dnak  ivadékai. 

*)  Budai  F,  Hist.  iexíc.  U.  434. 

%)  Szirroay  C.  Zemplin  »ot  íop.  83. 

*}  Wagi&r  öiplom.  Sáros.  p.  391. 

*)  Szirm&y  0.  Zemplin  nc£.  top.  248. 

s)  Szinaay  C.  Zempiia  nct.  kist.  p.  52. 

*)  Ugyanott  86. 

"*)  Szirmay  ö.  Zemplin.  ooi,  top.  83. 

f)  A  asalád  egyik  t,  tagját  a  aerazékrend  közlésére  fölkérvén,  válasz  néi  - 
kii!  hagyattam. 

3)  Schöafekl  Ádels  Schem&tfsmus  I.  22.fl, 


138  Kebel!.  —  Kecakcraéthy. 

Kazy  László  1722-ben  Barsmegye  országgyűlési  követe  '). 

Kazy  István  birtokos  Nemes-Orosziban. 

Talán  e  családhoz  számítandó  Kazy  Fer  a  jesuita  és  történetíró. 

Kébell  család.  Kébell  László  1735-ben  III. Károly  király 
által  emeltetett  nemességre. 

Czimere  vizirányosan  kétfelé  osztott  paizs ,  felül  kék,  alul  vörös, 
melyben  hármas  fehér  sziklán  arany-zerge  áll.  A  paizsfölötti  sisak  ko- 
ronájából szintén  hármas  fehér  szikla  áll  ki,  és  annak  középsőjón  a  le- 
irt zerge.  Foszladék  jobbról  ezüst-vörös,  balról  arany-kék  *). 

Kébell  Mihály  1723-ban  temni  czimzetes  püspök  volt  3). 

Keberica  család.  Lásd  Kheberick  os. 

ICecliety  család.  (Kecheti  f.)  Doboka  vármegyei  kihalt  ne- 
mes család.  Azon  megyében  van  K  e  c  h  e  t  helyrég ,  melyről  a  család 
nevét  és  előnevét  vévé.  Szapolyay  János  vajdasága  korában  élt  Ke- 
chety  Menyhért,  mint  birtokos  Kecsetben  és  Gyekében.  Nejétől 
Szalaházy  Magdolnától  gyermekei  voltak  Erzsébet,  László, 
Márton,  Pál,  István,  Ferencz,  Zsófia  és   Magdolna. 

Ezek  közül  történelmi  nevezetességre  tett  szert  Kechety  Már- 
ton, ki  1528-ban  nagybátyja  Szalaházy  Tamás  helyébe  veszprémi 
püspök  lön.  Utóbb  1548-ban  a  protestáns  vallásra  térvén  ,  püspökségét 
oda  hagy  á,  és  megnősült,  feleségül  vévén  Homonnai  Borbálát.  1550-ben 
fő  udvarmester  lön.  Meghalt  Pozsonyban  1554.  táján  ').  özvegye 
Kendy  Ferencz  vajdához  ment  nőül. 

ULecse  család.  Pest  vármegye  nemes  családa.  Közűlök  Kecse 
Péter  Pestmegyének  1836  —  1 839.  levéltárnoka  volt. 

Kecskeméti)  y  család  A  múlt  század  elején  Nógrád  me- 
gyében virágzott. 

Kecskeméthy  Pál  1707-ben  nógrádme^yei  szolgabíró  volt,  ki- 
nek neje  voxith  Horváth  Ferencznek  leánya  Kata  vala.  Ezzel  követ- 
kező családfát  alkotott : 

Pál 

1707.  szbiró 

(Voxith  Horváth-Kata) 

■         i  i  — w—        i         .—A «         ii  i      iii.i^g—  mii  i»nii    i 


Ferencz  Erzse  Bora  László. 

1755.  (Puskás  János)       (Telek  Tamás)  f 


Lőrincz.      Pál. 


s)  Lehoczky  Stemmat.  1. 188. 
*)  Coliect.  Herald.  »ro304. 
•)  1723-Jri  törvény  záradéka, 
*)  Hodor,  Doboka  várra.  120-122. 


Kecskeméthy. 


139 


E  család  más  néven  Csiba-nak  is  neveztetett,  mert  az  1755-ki 
nógrádmegyei  nemesi  lajstromba  igy  van  beírva.  „Franciscus 
Kecskeméthy  a  liter  Csiba'."" 

Kecskeiuétliy  család.  A  följebbitöl  különböző  Kecske- 
méthy család  a  következő,  melynek  leszármazási  fáját  egy  multszázadi 
szerkesztményben  J)  következőleg  találom ;  s  mely  leszármazás  szerint 
a  család  a  XVII.  század  elején  Zemplin  megyébe  származott: 

Kecskeméthy  N. 

(Tihaméri  Szűcs  Erzse) 

1*15. 


Kecskeméthy  Szűcs 
János 


Kata 
(Kovácsné) 


r* 


Kata  Zsuzsa 

(Trencsényiné)       + 


István        Mihály 


Szabó 
János 


Anna 
(Tót 
Szabóné) 


András 
szolgabíró 


Anna  Mihály       Sámuel       Mária  István       Zsuzsa. 


(Terebessy 
István) 


(Nagyody     "TT^L 
István) 


Ferencz.       József.       Sára. 


Zsigmond 


Zsigmond  Mihály 

Prédik.  Polgárdon      esaiághi 
(baracskai  Szűcs      prédikátor. 

Kata) 

i « 

Zsigmond 

predík.  Si- 
montornyán 


Gábor.        János. 


András  Mária.  Zsuzsa 


Zsuzsa         Erzse  Dániel        Eszter 

(Csicsvai  (Láczai     Komárom-  <Nagyné) 

ságvári  profess.  ban  Füreden 

predík.)  Patakon.) 


András 
t 


József 


Sámuel 


István 
T ,.      f       tUÖS.mart.  25. 

S  -Patakon       (De<Iin8zky 
ö.  fatakon.  Rata) 

t-1817.o0tl4. 


Mária        Sára      Éva.       Zsuzsa 


*József 


fGálGáb.   (Barta 
Tállyán)  György) 


(Thorányi        lak. 
István)       Tállyán 


József.    Julianna.     Klára.    Teréz. 


Mihály     Julianna 
nőtlen    (Nagy  Mih. 

szerencsi 
prédik.) 


—A. 


István  Zsuzsa  Éva        Krisztina 

ti768.  oct.21    (Nigriny    f  1816.        (Pintér 
Sámuel)  Pálné). 


Rozália 


*)  A  családfán  ez  áll :  „Elaboratum  per  me  Slepkanum  Kecskeméthy.1 


1*0  Kecskés  -  Keezelf. 

Zemplin  vármegyében  S.-Patakon  már  1608-ban  ref.  lelkész  voít 
Kecskeméth y  J  á  n  o  s-E  lek  ')• 

És  emiitett  megyében  jelenleg  is  él  Kecskemétby  nevű  nemes 
család  a>. 

Ezenkívül  ily  nevű  nemes  család  Heves  és  Szabolcs  megye  ne- 
me6sége  sorában  is  foglaltatik. 

Kecskés  család.   Történeteinkben   több  Kecskés   nevű 

említtetik  ,  a  nélkül  hogy  tudnók  eredetüket ,  vagy  családi  viszonyai- 
kat. Ily  megjegyzés  után  pusztán  fölemütendők  a  következők  : 

Aszalói  Kecskés  Tamás,  ki  Dózsa  György  kurucz  felkelőnek 
egyik  hadvezére  volt  1514  ben. 

Kecskés  Pál  a  mohácsi  ütközetben  1526  ban  Báthori  István 
nádornak  tett  nagy  szolgálatot,  minthogy  saját  lovát  adá  annak  mene- 
külésül ;  ő  maga  fogságba  esett,  de  Báthori  kiválta .  és  tisztséggel  ju- 
taimazá.  1527-ben  varasdi  kapitány  volt. 

Kecskés  György  1566-ban  Szigetvár  védelmében  esett  el  Zrí- 
nyi Miklós  alatt. 

Kecskés  nevű  nemes  családot  most  is  találunk  az  él  Ők  között. 
Ennek  czimere  a  paizs  kék  udvarában  zöld  sástól  környezett  vízben 
úszó  fehér  hattyú,  sárga  csőrében  zöld  növényt  tartva.  Fölötte  jobbról 
félhold  .  balról  csillag  ragyog.  A  paizsfölötti  sisak  koronáján  szétter- 
jesztett szárnyakkal  szintén  fehér  hattyú  áll.  Foszladék  jobbról  arany- 
kék, balról  ez  üst- vörös  *). 

Kecskés  család  nemes  renden  áll  Szabolcs  megyében  is 

Kecskés  Károly  nyugalm.  őrnagy,  ennek  Öcscse  József,  ki 
mint  nyűg.  kapitány  hali  meg  1822.  dec.  9.  kora  69.  évében  Budán. 

t&écftkey  család,  Ugocsa  vármegye  esa  láda,  azon  megyében 
birtokos  Tisza- Keresztúron  '*). 

fóccxeli  család.  (Farnasi)  Erdélyben  Kolos  megyének  egyik 
előkelőbb  nemes  családa. 

Czimere  a  paizs  udvarának  alyján  hátulsó  lábain  ülő  oroszlán, 
első  jobb  lábával  egy  karóra  húzott  turbános  törökfejet  tart,  és  azt 
nyelvével  nyalogatja. 


')  Szinnay  0.  Zetnplin.  not.  top.  213. 
*)  Ugyanott  113 

8)  Burgatallér  Ceileetic  ínsiguium. 
*)  Stírfimjr  C.  ETgócsá  p.  74 


Keczeli. 


m 


A  család  ismert  törzse  Keczeli  András  1573-ban  Báthori  Ist- 
ván alatt  ék,  és  attól  szolgálati  jutalmául  jószágokat  kapott  Tőle  a 
család  leszármazási  fája  következő  1). 

I    tábla, 

András  1573. 
(Klobusiczky  Kata) 

i  ■     —    ■-  ■  ■    -      -  .      ..A  ../,■■         -■  ■    .  __^_ 


1.  István 

1641—55 
Kolos  v.  föszbiró 
(Gátpár  Magdoí.) 


I.  Gergely 
Kolos  vár  kapit. 
Kolos  v.  föszbiró 

I.  Sámuel  1710. 

Kolos  v.  íőszbiró 

(Mahul  B  ra) 


I.  Sándor 

1757; 

(Sáfár  Eva) 


Ágnes 

1757. 

(b.  Jósika 

Gábor) 


Bora 
(Korda 
Sándor) 


I.  Zsigmond 

1757. 

(Sombory  Judit) 


III.  Sándor  kgnes 

17«8.  (Gálfalvi 

Doboka  v.  aíisp   Gergely) 
(Kabos 
Krisztina) 


Judit       IV.  látván 
(gaigói         1771. 
Rácz        Kolos  v. 
Miklós)       alisp. 
(Katona 
Kata) 

II.  Zsigmond 

1789. 

kir.  pénztárnok 

(ákosfalvi  Szilágyi 

Rakhel) 


IL  Gergely 

f  1798. 

előtt 


József  Kata 

f  (Dráveczky  János) 


II.  András 


I.  György 

Kolos  v.  föszbiró 
(Páriz  Pápáig  Kriszti  na) 


II.  István 


1.  János 

(váradí  Veres 

Mária) 


Bora 
az.  1687. 

f  1757. 

(Toroczkai 

Péter) 


III.  István 
1775. 
(1.  Korda  Bora. 
2.  Lészay  Sára) 


Sára 

i  Lészay 

Fer.) 


Ferenncz 
t 


Erzsébet 

1723. 
(Szucsákv 

Fer.) 


I.  Mihály 
f  1734  előtt. 
(Szoáoray 
Anna) 


Krisztina 
(Kabos 
László) 


II.  János 
1750-1755. 
Doboka  v.  alisp. 
(Kabcs  Bora) 

Folyt.  11.  táblán 


II.  György 

(Gencsy  Erzse) 

i * •■ — i 

Folyt.  Ili  táblán 


II. 


Sándor 
1?57. 
(Salánky  Terézia) 
1801. 


IV.  András 
(b.  Inczédi  Erzse) 
1* 


Ágnes  Imre  Zsuzsa 

(b.  Inczédi        1795  (gr.  Kun 

József)     (Fosztó  Jui.)    Károly). 


•^mmt^t^tm 


Teréz 
(Fodor  Sámuel). 


*)  Dési  Lázár  György  Halotti  predikáözio  Keczeli  Borbála  felett.  1867, 
sib.  —  Hodor  K.  közlése,  és  Kővári  Erdély  nev.  esal.  145. 1. 


4S 


Kecieli, 


II.  tábla. 


II.  János,  ki  a&  1.  táblán. 
1750-55. 
Doboka  v.  alispán 
(Kabos  Bora) 


Sára 

(Katona 

János) 


Bora 
(Dániel 
Mihály) 


Julianna 
(Simon  Elek) 


2-tól  Karolina 
(Keczeli  bt.) 


Klára  I.  Ferencz 

(Bíró  1796. 

Dániel)  Doboka  v.  alisp. 

(Náprády  Mária) 


Iü.  János 
lak.  Tőtőrben 
(1.  Sombory  Rózsa 
2.  Alsó  Klára. 
2.  Szabó  Klára) 


II.  Sámuel 

lak  Korpádon. 

(Kolosváry 

Bora) 


Agues 

(Rettegi 

István) 


Róza^ 
(Keczeli 


Imre) 


Károly 
(Mohay 

Klára) 


Julianna 
(lncze 
Domokos) 


Polixéna 
(Kolumbán 
Lórincz). 


III.  tábla. 


László 

(Baranyay 

Klára) 


11.  György,  ki  a*  L  táblán, 

(Gencsy  Erzse) 

i > 

V.  István 

(1.  b.  Diószegi  Klára. 

2.  Palatkay  Mária) 


Es  zter 

{Cserényi 

Sándor) 


Mihály 

1846.  orsz.  hivatalos 

(Jábróczky 

Zsuzsanna) 

i  Ai  -         i 

Erzse. 


11.  Imre 
(1.  Keozeli  Róza. 
2.  Rédiger 
Eszter) 


VI  István 

(1.  Keczeli 

Karolina) 

2.  Mózsa 

Karolina). 


II.  Ferenez.    IV.  Sándor     Mária         Jozefa 

(Ferenczi    (Hatfaludi 
László)       Ferencz). 


Keceli.  143 

Andrásnak  a  törzsnek  Klobusic2ky  Katától  két  fia  maradt :  I.  Ist- 
ván és  I.  Gergely. 

I.  Gergely  Kolozsvár  kapitánya,  utóbb  kolosmegyei  főszolga- 
bíró volt.  Fia  I.  Sámuel  szintén  ugyanott  fŐbiróságra  emelkedik, 
mely  hivatalt  a  család  több  tagja  viselé.  1710-ben  a  kolozsvári  ev.  ref- 
eklezsiának  külső  rendbőli  unokája  volt.  Mahul  Borbálától  két  fia,  két 
leánya  maradt.  I.  Sándornak  fia  III.  Sándor  még  1768.  apriL 
13-án  Doboka  vármegye  alispánja.  — I.  Zsigmondnak  egyik  fia 
IV.  István  1771.  kolosi  alispán  ;  ennek  Katona  Katalintól  (ki  1795- 
ben  még  él)  fia  II.  Zsigmond  1789-ben  kolosmegyei  kir.  pénztár- 
nok. Lakott ,  birt  és  elhalt  Türében.  Neje  ákosfalvi  Szilágyi  Rákhel, 
kivel  együtt  a  türei  családi  sírboltban  nyugossza  Örök  álmát.  Pia  J  ó- 
z  s  e  f  magnóikul  halt  el,  leánya  Kata  Dráveczky  Jánosné. 

A  törzsnek  másik  fia  I.  István  Kolos  megyében  volt  szintén 
főszolgabíró.  Ő  vévé  fel  a  Far  na  sj  eiőnevet.  Neje  Gáspár  Jánosnak 
Tőttöry  Erzsétől  született  leánya  Gáspár  Magdolna,  ki  után  gyerme- 
kei a  tőtőri  birtokot  öröklik.  Gyermekei  közül  II.  István  Apafiyné 
bejárója,  1675.  máj.  1-én  Gorbóíőn  és  Egerbegyen  nyer  beiratos  jó- 
szágot *).  De  ő  magnóikul  halt  el.  Testvére  I.  György  Apaffy  korá- 
ban a  portára  követ ,  véghelyi  várkapitány ,  legutóbb  pedig  kolosme- 
gyei főbiró  lön.  Nejétől  Páriz  Pápai  Krisztinától  négy  gyermeke  ma- 
radt: Borbála,  III.  István,  Sára  Lészay  Istvánné  és  Ferencz; 
mindkét  fiu  magnóikul  halt  el.  Borbála  1678-ban  született,  férjhez 
ment  Toroczkay  Péterhez ,  meghalt  1757.  máj.  20.  kora  80.  évében  2) 
Ezen  B  o  r  a ,  és  testvére  Keczeli  István ,  és  ennek  neje  Lészay  Sára 
építtették  a  babucsi  ev.  reform,  egyházat,  mely  a  felirat  szerint  1775- 
ben  készült  el. 

I.  Istvánnak  fia  Í.János  terjeszté  le  a  családot.  Nejétől 
váradi  Veres  Máriától  egy  leánya  és  egy  fia  maradt.  Ez  meghalt  1734. 
előtt,  özvegye  Szodoray  Anna,  utóbb  Kabos  Ferenczhez  ment  nőül. 
Három  fia  három  ágazatot  kezde  meg.  II.  Sánd  o r  ága  hamar  kihalt. 


4)  Kővári  id.  m.  145.  e  II.  Istvánt  nem  említi,  Hanem  I.  Györgynek 
fiáról  III.  Istvánról  állítja,  hogy  ezen  inscriptiót  nyerte.  —  Hogy  pedig  II. 
István,  I.  Istvánnak  fia  volt,  igazolja  az  idézett  halotti  beszéd.  A  gorbófői  bir- 
fokranézve  pedig  v.  ö.  Kemény  Notitia  Capit.  Albens.  II.  p.  67. 

*)  L.  a  fölötte  mondott  halotti  beszédeket  Csernátoni  V.  Jánostól,  Hermá- 
nyi  Józseftől,  dési  Lázár  Györgytől  stb.,  mely  utóbbiban  a  család  genealógiája 
is  megvan  1757-ig. 


f  4&  Keezcr. 

II.  János,  ki  í 748-ban  árenda- tárnok  ,  és  1750— 1755-ig  Do- 
boka vármegye  alispánja  volt.  több  leányt  és  egy  fiút  uemze ,  í.  Pe- 
renozet,  ki  1796-ban  Doboka  megyében  alispán,  lakott  és  birt  Tő- 
tőrben.  Ennek  Náprády  Máriától  két  fia  lön :  III.  János,  és  II.  S  á- 
muel.  Ez  Kolosmegyében  Korpádon  lakott.  Piait  és  unokáit  a  táblán 
láthatni. 

III.  János  Doboka  megyében  T5torben  lakott  í).  Három  neje 
volt;  az  elsőtől  egy ,  a  másodiktól  három  leánya  született ,  kikben  a  íl- 
ágon  e  vonal  kihal. 

I.  Mihálynak  harmadik  fia  II.  György  élt  1757-ben.  Nejé- 
től Gencsy  Erzsébet  Ől  nemzé  egyetlen  űát  V.  Istvánt.  Ennek  első 
neje  b.  Diószegi  Klára  ,  kinek  anyja  borsai  Décsei  Klára  volt,  és  innen 
flröklé  a  borsai  birtokot  Második  Beje  Falatkái  Mária ,  ki  után  a  b.- 
szolnokmegyei  kaczkói  birtok  báromlott  reá.  Első  nejétől  fia  Lá  szló, 
második  nejétől  Eszter  Cserényi  Sándorné,  és  Mihály  maradtak. 
Ez  utóbb  nevezett  Mihály  1 848-ban  kir.  hivatalos  a  kolosvári  or- 
szággyűlésre,  1854.  előtt  és,  kir.  hivatalnok,  Jábróczky  Zsuzsannától 
leánya  Erzsébet. 

Lászlónak  hitvesétől  Baranyay  Klárától  hat  gyermeke  szü- 
letett, mint  azokat  a  táblázat  mutatja. 

I&eczer  család.  (Lipóczi.)  Sáros  vármegyének  egyik  előke- 
lőbb, régi  nemes  csalada ,  melynek  eredetét  némelyek  az  A b a  nem- 
zetségbe (genus)  viszik  fbl  2). 

A  család  törzséül  bizonvos  Keczer  Kut hasi  Antal  neveztetik 
meg,  kitől  a  családnak  16,3 l-ben  II.  Ferdinánd  királytól  nyert  c2Ímer- 
levelében  a  leágazás  következőleg  hozatík  le : 


*}  1819-ben  a  tő  tő  r  i  birtoka  utáni  jövedelme  a  Kádi  segedelemre  néive 
volt  72frt2őkr.Lo  sárdról:  8  írt.  Esz  tény  bő  l:  14  frt  37  kr.  Tótfa- 
lu ból  8  frt.  Sólyom  kőről:  3  frt  42  kr.  K  o  váci  ib  ó  i :  12  frt.  M.  -Fo- 
ci őrházáról  (Mózsa  Józseffel  együtt)  54  frt  M.-IJ  j  f  alubó  i  :  130  frt  5  kr. 
Öszveg  302  frt  49  kr. 

a)  Lehoczky  Síemmat  If.  p.  3 .,  a  mit  ugyan  ez  p.  5.  és  215.  ir  az  Aka- 
ozi  r  •  okról  (ebből  lett  volna  szerinte  Keczer);  az  nem  egyéb  ügyetlen  szójá- 
téknál —  Az  Aba-neraból  származtatás  említtetik  Egyetemes  Encyclöpaedia  I. 
köt  25.  lapján  is. 

9)  Wagner  DípL  Sáros  p.  438. 


Kve&tr. 


145 


t.   tábla. 


Keczer-Kuttasi 
Keezer  Antal 

radvftni  Keezer 
Péter 


Frank 
de  Keczer-Kuttas 


f 

Péter 

de  Keczer-Lipócz 


László 
de  Radvány 

t 


István 

de  Radvány 

f 


..    Antal 
de  Szék  Udvar. 


Miklós 
Keezer  de 

Szék-udvar 


László 
de  Lipóez  et  Radvány. 


Miklós 
de  Kutas  et  Szék 
f  1341. 

István 
f  1434 


Sandrin 
de  Rad, 


Péter 
Drag  de 
Miske 


István 
de  Lipóez. 


László 
de  Kis 
Peklin. 


István 
de  Lipóez 

Ambrus 

(Bocskai 

Kata) 

i **•— 1 

Folyt.  11.  táblán. 


Ferenez 
de  Kutas 


László 
de  Szék-udvar 


János 
de  Lack 

I 


Jl 


Demeter. 

t 


•éter.  György.  Lukács. 
Lukács      Imre. 


Demeter 


János.    György. 


Ferenez. 


Péter. 

t 


Péter, 
t 


István, 
t 


Antal. 


András         Mihály 


Ferenez 
de  Rad 


Péter. 


István  Lajos. 

Tóbiás  István       "** 
r      György. 


János, 
t 


György      Simon 


Vitus 
t 


Bernát. 

t 


György 

de  Mtske, 
ki  utóbb 

miskei  Drági  lett 

, *- 

Boldizsár,       Kristóf. 
1631.  f 

t 


Gáspár 

Kristóf. 


János 

de  Radvány 

(utóbb  Radvánszky) 


10 


146 


Keczer. 


II.  tábla. 


I.  András 

Sáros  várm.  alisp 

1581. 


Ambrus,  ki  az  L  táblán. 
1542. 
(Bocskai  Kata) 


Ferenoz. 
t 


I.  János 
(Csanády 
Bora) 


István. 

t 


János 

(Mednyanszky  l.) 

r      •"  ~A~  " '   i 

CryöYgy.  László  János 

-j-        elesett 

1686. 


Ferencz 

(Bátkori 

Klára) 


István 
(Fúló  N.) 


Anna 


II.  András 
Sáros  v.  alisp. 
1600-1635. 
(Kamper 
Flóra) 


i 


András.  István.    János       Sándor 
f  f       (Palugyai     1709. 

Anna)      (Sándor 


Pál 
(Dobay 
Zsuzsa) 

Pál. 

t 


Péter 

(1.  Segnyei 

2.  Sztankay 

3,  Berzeviczy) 


István 

czimz.  píisp. 

1741. 


Ferenoz. 
t 


Ambruy. 

f 


Zsigmond. 

t 


Pál. 

t 


Imre 

iFüzy  Erzse) 

J 


András 

(Borsi 

Anna) 


András.        István 
f        (Zombory 
Ágnes) 

József 

t" 


János  László  Pál  Sándor 
(Semsey  (Péchy  (Farkas  (Péchy 
Zsuzsa)      Bora)     Zsuzsa)    Mária) 


János.  LáSzló.  Ambrus.  György. 


***** 


Menyhért'       Antal      János,       András 
(1.  Péchy        f        (Sputenb 
Zsófia  Anna  M.) 

2.  Raisz 
Mária) 


János        Ádám 

(Sirraiensis 
Zsófia) 


i — ' 

íl  Ambrus. 

1682. 
x 


Menyhért  Sándor 

f  külföldön  f  pár- 

(Mariássy  bajban 
Erzse) 


III.  András      Anna        Klára       Sára 
kivég.  1637.  (Szirmay  (Szinyey  (Székely 
(Csicseri        Péter)      Miklós)    János) 
Zsuzsa) 


András 
István. 


Gábor 

kivég. 

1687. 

r -  -     in    -^ 

István. 


Ilona       Zsuzsa 
(Sárosy    (Zimmer- 
Márton)      man 
1  Zsigm.) 


Klára      Anna 
f        (Dobay 
Zsigm.) 


-r  '■-) 


Krisztina.  Kata.  Eva. 


Mint  ágazott  le  a  család ,  és  mely  nemzedék  mily  névvel  külőn- 
bözteté  magát ,  azt  a  nemzékrendi  táblázat  mutatja.  A  családi  tábláza- 


Keezer.  fit 

tokon  álló  jegyzetek  szerint  az  Ötödik  izén  álló  Sándor  vagy  San- 
rin  V.  László  királytól  nyerte  adományban  Zaránd  vármegyében  La- 
kot ,  Radványt ,  ugy  Lipócz  várát ,  Peklint  és  Misket  is  *).  Fiainak 
egyike  Péter  utódaiban  miskei  Drági  nevet  viselt,-  és  emez  ágon 
János  Radványról  neveztetvén ,  leánya  fiúsítása  által  a  Radvánszky 
család  gazdagítását  eszközlé. 

Sandrinnak  fiától  Istvántól  ered  le  mostanáig  a  Keozer  család. 
Nevezett  Istvánnak  fia  Ambrus  I.  Ferdinánd  király  korában  élt,  és 
mint  a  család  nemességét  1631-ben  megerősítő  czimeres  oklevél  mond- 
ja, ennek  híve  levén  ,  a  Szapolyai  pártja  által  Lipócz  várában  ostrom 
alá  fogatott,  és  ott  1543.  táján  megöletett.  Halála  iránt  sajnálkozva 
irt  Martinuzzi  György  Szapolyai  kanczellárja,  Sáros  vármegyének,  és 
az  esemény  megtörténtét  tudta  és  akarata  elleninek  nyilatkoztatván, 
meghagyja,  hogy  Lipócz  vára  adassék  vissza  fiának  Andrásnak  2).  Fia 

András,  ki  1581-ben  Sáros  vármegye  alispánja  volt  3), és  e 
hivatalt  kilenez  évig  viselte.  Több  rendbeli  hadjáratokban  vévén  részt, 
1594-ben  Fülek  vára  visszavételekor  az  egész  magyar  gyalogság  fő- 
kapitánya volt ;  végre  felső  Magyarországban  fö  hadi  bíróvá  nevezte* 
tett ,  és  haláláig  az  ausztriai  ház  hűségében  maradt  *).  Fiai  közül 

II.  András  fiatal  korában  gróf  Thurzó  Györgynél,  a  bányavá- 
rosi véghelyek  főkapitányánál  szolgált,  mint  annak  fegyvernöke,  és 
miután  Bécsből,  hová  Thurzó  által  a  német  nyelv  megtanulása 
végett  küldetett,  visszaérkezett,  urának  oldalánál  részt  vett  1602- 
ben  Pest  visszavételében,  1603  bau  Buda  ostromában.  — -  1604-hen 
Bocskai  támadása  idejében ,  Kassára  küldetett  Thurzó  által  a  támadók 
elleni  működésre ,  és  ezen  időközben  Tokaj  és  Várad  védelmében  is 
részt  vett ,  majd  pedig  mint  futár  a  felső  Magyarországban  táborozó 
Basta  Györgyhöz  Mátyás  főherczeg  titkos  levelét  juttatá  el ;  és  mi* 
után  Biche  várát  véres  Ütközet  után  feladák,  Thurzőval  együtt  Letavá 
várába  voná  magát.  161  l-ben  a  felső  magyarországi  hűségben  maradt 
megyék  által  Prágába  küldetett  Mátyás  királyhoz  követségbe  segély 
végett,  és  még  ugyanazon  évben  Kalló  vára  ótalmában  is  részt  vett 
1616-ban  a  felső  magyarországi  megyéktől  ismét  Prágába  küldetett 


')  Wagner  Mss.  tom.  LXX.  p.  306.  —  És  SzAváayí  Rafael  által  1701-ber 
szerkesztett  nemz  ék  rend,  mely  azonban  emettől'  elfttÖ,  és  igen  hibás. 
*)  Wagner  Dipl.  Sáros  p.  39.  az  oklevél  közölve. 
*)  Lehoczky  Stemmatogr.  I.  205. 
*>  Wagner  Dipl.  Sáros  p.  440. 

10* 


148  Keeze? 

eme  vidéknek  adandó  segél y  végett  A  következett  Bethlen  Gábor  féle 
íplkelés  idejében-  szintén  előbbi  hűségében  maradt  meg.  1622-ben  a 
Soprcrayi  országgyülésreSáros  megye  követéül  küldetett ;  a  következett 
1623-ban  a  felső  tizenhárom  megyék  követéül  küldetett  Bécsbe  a  hó- 
dolat megviteleül.  1625-ben  a  Soprcnyi  országgyűlésen  ismét  mint 
Sáros  vármegye  követe  voltjelen  *),  valamint  szintén  az  1635  ki  or- 
szággyűlésen is  2).  163 l-ben  nyerte  Ősi  családi  czimerének  raegbövi- 
tését.  Gyermekei  voltak  :  II.  Ambrus,  S  á  n  d  o  r  ,  III.  András, 
Menyhért,  és  Sára,  Mária,  Anna,  Zsuzsanna,  Klára, 
kikről  alább. 

II.  Andrásnak  testvére  I.  J  á  n  o  s ,  ki  1 63 1 -ben  testvérével  együtt 
nyerte  a  családi  czimer  bŐvitést ,  nejétől  nagy-inihályi  Csanády  Borbá- 
lától nemzé :  Istvánt,  Ferenczet,  Jánost  és  Annát.  Ezek 
közül  Istvánnak  Fúló  leánytól  íía  Sándor  1709-ben  Rákóczy 
alatt  az  oeconoinicum  consilium  Senatora  volt;  testvérének  Jánosnak 
fia  István  pedig  1741-ben  ozimzetes  makari  püspök  s). 

Visszatérvén  II.  Andrásnak  gyermekeihez ,  ezek  közül  Meny- 
bért külföldön  élt ,  nejévei  Máriássy  Erzsével  együtt.  —  Sándor 
párbajban  halt  meg.  II.  Ambrus  Tököly  Istvánnak  Késmárkon  leg- 
hívebb embere  volt ;  és  pompaszerető ,  vendégeskedő  urának  javai  az  ő 
gondolkodása  által  csak  szaporodtak.  Érdekes  tudni,  miként  jellemzi 
őt  Bethlen  Miklós ,  ki  Telekivel  Tököly  Istvánt  meglátogatván  Kés- 
márkon ,  Keczert  is  ismeré ;  ide  vágó  szavai  ezek  :  „De  mindezekre 
Őtet  (t.  i.  Tökölyt)  segítette  egy  Keczer  Ambrus  nevű,  köszvény 
miatt  kezetlen  lábatlan  ,  ágyban  fekvő,  és  székben  hordozott  főember- 
szolgája,  kihez  hasonlót  sem  láttam, sem  hallottam, sem  olvastam  soha, 
hogy  a  más  ember  dolgában  ,  kihez  sem  atyafisága ,  sógorsága ,  sem 
semmi  világi  testi  relatiója  nem  volt ,  sem  magának ,  sem  atyafiainak 
semmi  haszna ,  interessé  nem  volt  (mert  magának  sem  felesége  sem 
gyermeke ,  másként  szép  főemberi  jószága ,  melyet  vesztiben  hagyott 
az  Öcséinek  András  és  Menyhártnak ,  kik  tisztességes  gazdák,  főembe- 
rek vokak)  olyan  szorgalmatos  legyen ;  mert  az  erre  az  emberre  ma- 
gára, gyermekeire  (mert  özvegy  volt  ekkor  Tököli)  a  disznópásztorra, 
a  béres  bocskoráig  ugy  viselt  gondot,  hogy  azt  nem  lehet  kimondani. 
Fűit  miraculum  voluntariorum  servorum."  ft)  Ambrusnak  testvére 

')  Wagner  Dipl  Sáros  p.  443-445.  a  II.  Ferdinánd  diplomájában. 

*)  1635  ki  54.  és 

*)  1741.  törv.  záradéka. 

*;  Gróf  Bethlen  Miklós  önéletírása.  Kiadta  Szalay  László,  345-346.1. 


ül.  András  í 659-ben  Sáros  vármegye  követe  volt  f)i  -s 
ugyan  ez  évben  nejével  Csicséry  Zsuzsannával  hevesmegyei  Pásztó 
m város,  Hasznos,  Bátor,  Terebes  egész  puszta,  és  Lengyeled,  Puszta- 
Bátony  birtok  részekbe ,  nemkülönben  nógrádmegyei  Verebéiy  és  Sós- 
Hártyán  helységek,  Tót- Veréb  és  Tepke  puszták  birtokába  iktattatott, 
de  többen  ellentmondtak  a).  Az  I662«ki  országgyűlésen  egyike  volt  6 
az  evangélikus  ügy  legbuzgóbb  védőinek.  1687-ki  mart  6-én  CaraiFa 
által  az  eperjesi  vérpadon  legyilkoltató xt  s).  Ugyanakkor  veje  Zsro- 
merman  Zsigmond ,  mart.  22-én  pedig  fia  G  á  b  o  r  ,  és  másik  veje  Si- 
rossy  Márton  szintén  Caraőa  parancsára  Eperjesen  lény ak áztatott  *> 
Már  1690.  jul.  28-án  Örökösei  részére  uj  adomaúy-ozimen  minden  ja- 
vaira kir.  megerősítés  adatott  s);  de  1700-ban  is  a  kir.  ügyész  azokat 
még  Nigrelli  számára  kérte  megerősíteni  •>.  Nejétől  Gáicsery  Zsuzsan- 
nától több  leány-gyermeken  kivül  az  emiitett  kivégzett  Gábor,  és 
András  nevű  űa  volt.  Mindkettőnek  István  nevű  fia  maradt. 
Ezek  egyike  1710-ben  Jenában  járt  az  akadémián  7) 

És  itt  —  mint  látjuk  —  a  családfa  folytatása  a  múlt  század  ele- 
jén megszakad ,  melynek  adatok  hiányában  kipótlását  nem  eszközöl- 
hetvén, a  most  élők  közűi  csak  a  következőket  említhetjük  meg : 

Keczer  Bertalan,  ki  1846  ban  Sáros  vármegye  szolgabirája 
volt,  birtokos  Bogdányban  és  Bunyitán. 

Keczer  Imre  (lak.  Bogdányban)  birtokos  Bogdány,  Bunyita  és 
Zsegnye  helységben, 

Keczer  György  (lak.  Bogdányban)  birtokos  szintén  a  most 
emiitett  három  helységben. 

Keczer  Károly  (lak.  Eperjesen)  birtokos  a  nevezett  három 
helységben  és  azon  fölül  Lápispatak  .  Keezer-Lipócz ,  Ófalu ,  Tuchrina 
helységekben. 

Keczer  Tamás  (lak.  Lápispatakon) ,  birtokos  Bunyita ,  Lápis- 
patak,  Keezer-Lipócz ,  Ófalu,  Keczer-Peklin  ,  Tuchrina ,  Várkony  és 
Zsegnye  helységekben  *). 

J)  1669-ki  52.  törv.  ez. 

•)  Sz.»benedeki  Convent  Capsa  A.  Faso.  6.  aro  21 . 
*)  Szalay  L.  Magyarország  története.  V.  351.  352. 
*)  ügyaaött  V.  353 

4)  Cathalogn*  Itfgs.  Musaei  Széchenyano-regnic.  II  í.  358. 
*)  Ugyanott  359. 

')  Haan  A.  Lud,  Jena  Hungarica  p.  38. 

*)  Fényes  E.  Magyarország  siatistikai,   birtok rózonyi  és  topographia 
szempontból.  I.  334. 


150  Kedves.  —  Keffala. 

A  család  czimere  —  mint  az  1631 -ben  aug.  4-én  IL  Ferdinánd 
király  által  raegbővíttetett ,  következő :  a  paizs  négy  részre  oszlik  ;  az 
li-sŐ  és  4-ik  osztály  vörös  udvarában  egyfejü  fekete  sas  szemlélhető 
szétterjesztett  szárnyaival,  melyek  körül  a  jobboldalin  aranykorona 
ragyog  ,  a  sasnak  osőrében  arany  gyürü  £üg,  A  paizs  2-ik  és  3-ik  osz- 
tálya kék  udvarában  hátulsó  lábain  álló,  kettős  farkú  oroszlán  látható, 
első  jobb  lábával  arany  keresztet  tartva.  A  paizs  közepét  egy  kissebb 
császári  koronás  paizs  foglalja  el ,  melynek  fekete  udvarában  arany  P 
betű  (Ferdinánd  nevének  első  betűje)  ragyog.  A  paizs  fölött  két  ko- 
ronás sisak  áll,  a  jobboldalin  a  leirt  oroszlán,  a  baloldalin  fekete  orosz- 
lán látható.  Foszladék  jobbról  arany-fekete,  balról  ezüst-vörös. 

Kedves  család.  (Csik-szent-domokosi.)  Csik-széki  székely 
család,  tagjai  ott  hivataíoskodtak ,  és  időnkint  katonáskodtak.  Kedves 
András  a  múlt  század  elején  jeles  ügyvéd ,  ennek  utódai  Albert 
és  Péter.  Ez  utóbbi  jeles  kő-  és  képfaragó  volt ,  és  Barabás  Kriszti- 
nával igy  családfát  *)  alkotott : 

Kedves  Péter 
(Barabás  Krisztina) 


János  *  István  Péter 

(Szabó  Teréz)  apát,  kanonok  a  frsuczia  háboru- 

kolosvári  lelkész  ban  esett  el. 

aranymisés  pap 


Lajos  Alajos  József 

kapitány  (Lovjuiia)      forrad.  Őrnagy 

(Szeizovics  '  T  ,    ,      •  -f- 

K.   v  István, 

ata) 

Alajos  1848-ig  főkormányszéki  fogalmazó  gyakornok,  most 
Koldsvár  városi  tanácsos.  József  előbb  tiszt  a  császári  hadseregben, 
utóbb  forradalmi  Őrnagy  volt, 

A  családnak  másik  ága  a  székely  földön  él,  s  közűlök  Tamás 
ügyvéd. 

Keifala  család.  Zemplin  vármegyei  czimerleveles  nemes 
család  *). 

A  nemességet  KefFala  János  nyerte  M.-Terézia  királyasszony- 
tól 1757-ben.  Czimere  négyfelé  osztott  paizs.  Az  1-ső  osztály  vörös  ud- 
varában pánczélos  kar  könyököl  kivont  kardot  tartva.  A  2-ik  osztály 
kék  udvarában  alul  egy  tengeri  kagyló ,  és   abban  egy  szem  drága 


*)  Török  Antal  közlése  azermi 

*)  Szirmay  C.  Zemplin  not.  top.  113. 


Kegtevlcs. 


Ul 


gyöngy  csillámlik,  fölötte  aranycsillag  ragyog.  A  3-ik  osztály  kék  ud- 
varában öt  görög  aranypénz  látszik.  A  4-ik  osztály  ezüst  udvarában 
zöld  térből  barna  medve  emelkedik  ki,  nyakán  aranyszegélyű  vörös  örv 
van,  első  jobb  lábávat  zöld  koszorút  emel  A  paizsfölötti  sisak  koroná- 
jából két  elefánt-ormány  között,  melyek  közül  a  jobboldali  vizirányo- 
san  arany-vörös ,  a  baloldali  kék-ezüst ,  két  ezüsthegyü  aranylándzsa 
keresztbe  helyezve  szemlélhető.  Foszladék  jobbról  arany-vörös,  balról 
ezüst- kék  '). 

ILegleviCft  család.  (Buzini,  gróf.)  Régi  család,  melynek  el- 
dődei  Török-horvátországból ,  hol  Buzint  — a  család  előnevét  adó 
várat  birták,  —  szakadtak  Magyarországra,  és  főleg  a  hadi  pályán  tör- 
ténelmi jelességü  nevet  vivtak  ki  Első  ismert  törzse  a  családnak  Pé- 


ter 1300.  év  tájban  élt.  Ennek  két  fia  volt  Kegel  és  Márton. 
Amaz  lön  a  család  törzsatyja ,  e  nevéről  utódai  K  e  g  1  e  v  i  c  s-oknek 
(azaz  Kegelfíaknak)  neveztettek. 

A  család  leszármazási  fája  2)  következő : 

*)  Collect.  Herald,  nro  61. 

'*}  Ducange  IUyricum    sacrum.  —  Lehoezky  Stemmat.  II.  "Wagner  Mss. 
toro.  LXX.  és  Geneal.  authentic.  tom.  I.  Katona  Hist.  critic  XIX.  p.  230. 


tSíZ 


Keglevies. 


I.    tábla. 
I.  Péter  1300, 


Kegell358 
!.  István 


Márton. 


I    Simon.  1436.        Nenade. 


II.  Simon 


I.  János. 


II.  Péter 
1520. 1554 
Horv.  orsz  bán. 
(Stresemley  Bora) 


Ilona 

(Ylikuüch 
György) 


I.  György.  II.  János.  I.  Ferencz.  Gáspár.     III  P'ter  III.  Simon    Málé    Anna 
1547.  1547.      thopuszkai  kir.  asztala.     1565.        1563.    (l.Ham- 

apát  1554.  f  1566.       (gersei       1573.    pó  János 

'tt  r    Z~*      Peth*  2.  Bánffy 

II.  György    MagdoJ  }  Wió/ 


Anna  III.  György  Péter 

(Kegtl        horvorsz  al-bán        elesett 
János)  1601.  1602. 

(Istvánffy 
Kata) 


III  János 
(Bay  Zsuzsa) 
J 


III.  Ferencz  Anna-M. 

(Erdődy  (Erdődy 

Erzse)  Zsigm) 

f 


II.  Ferencz 

1594. 
(Batthyány 

Erzse) 


III.  István 

(Erdődy 

Mária) 


IV.  Péter 

1627. 
iGeréczy 
Margit) 


1   Zsigmond 
1622. 
(Schrattenbach 
Mária- Jozefa) 


Judit  Bora  Erzse 

(Czikulini    (Orehóczy      (Erd6<ly 
Fer.)  István)        György) 


11.  Miklós 

ónodi  kapit. 

Torna  v.  főisp. 

1636.  f  1642. 

{ Móricz  Bora) 

'Folyt.  11.  táblán. 


IV.  János 
pálos  barát. 


V.  Péter. 

t 


I.  László 

kopraniczi 

kapit  f  1640. 

(Rattkay  Eosina) 


Zsuzsa.    Erzse.     Kata.     Eva 
apácza.  apácza. 


VI.  Péter  1704. 

al-bán 
posegai  főisp. 
(Orehóczy  Johanna) 


Margit.        Judit  M.-Teréz 

apácza         (1.  gr.  Széchy  György 
2.  gr  Drugeth  Zsigm.) 


II.  László  Sándor  Krisztina 

(Tavonath  Franciska)  (Pethanczy  Theodora)     (gr.  Rattkay  József) 

f —  '   ■  *-■ 1  j ~A 1 

VII.  Péter  Gyula  József  Johanna 

(Oraskovich  '       t~*~I1        ' 

MariannaErzse)  ^   ^ +  ^ 


(gr.  Chamarre) 


Kata 
(Patachich) 


Jozefa 
(gr.  Sermage) 


■  i 

Sámuel 

sz.  1812.  dec.  12. 

(b.  Collenbach  Emilia) 


Lá6£ló 

sz.  1336.  máj.  5. 


Oszkár 
sz.  1839.  jun.  25. 


Keglevfos. 


m 


II.  tábla. 


II  Miklós,  ki  az  í.  táblán. 

őuodi  kapit. 

Torna  v.  főisp. 

1636,  t  1642. 

(Móricz  Bora) 


III.  Miklós 
1687.  gróf 

Torna  v.  főisp 
f  1701. 

(Caobor  Éva) 


Kata 
(l.  Konsky  Mihály 
2  Petrichevich  Fer.) 


I.  Ádám 
Tornai  főispán 

1692. 
(gerseí  i*ethő 

Mária) 


II.  Zsigmond 

kosztan  iczai  kapit 

1700. 

(Koháry  Bora} 

'  Téréi  f  1728. 

(gr.  Liroburg 

Sfcyrum  Károly) 


t — 


I.  József  Mihály 

Tornai  főisp.  f 

korona  őr. 
(Tavonath  Teréz) 


I.  Gábor 

tábornok 

(gr.  Königshaker 

Jozefa ) 

i -A— » 

Folyt.  ///.  tábl 


Borbála 


II. 
József 
sx.  1729. 

korona 
6r  és  fő 

lováazm 
1791. 


Nep. 

János 

sz.1730 

cs.  kir. 

kain. 

1767. 


III. 

Zsigmond 

sz.1734- 

eszterg. 

prépost 

czimz.  püsp. 

1786. 


M. 
Magdol. 
sz.  1736. 


Joakim 
1737 


sz 


I. 

Károly    Xavér 
.  sz.  1739.  sz.1742. 
ezredes    (gr.  Ea- 
(gr.  Zichy    házy 
N)        Erzs«) 


Teréz 
István    Ant. 
sz.1743.   bz. 
tábor-    1746. 

nok 
t 1793. 


Itt  közben  adjuk  leírását  a  czimernek,  mellyet  az  (előbbi  151. 
lapon)  a  metsz  vény  ábrázol. 

A  család  grófi  czimere  a  paizsnak  függőlegesen  osztott  kék  és 
vörös  mezejében  három  ezüst-arany  csíkolat  fölött,  hegyével  fölfelé  álló 
pallós,  annak  hegyén  királyi  korona ;  a  pallóst  két  oldalról  kék-vörös, 
és  vörös-kék  udvarban  álló ,  koronás  két  arany  oroszlán  fogja.  A  paizs- 
folotti  grófi  koronán  két  koronás  sisak  áll,  melyeken  két  oroszlán  állva, 
a  grófi  koronára  állított  egy  fehér  zászlót  tartanak.  Foszladék  jobbról 
arany-kék,  balról  ezüst* vörös. 


1&& 


Keglevtes. 


III.   t  á  b  1  a. 


II.  Gábor 

sz.  1784. 

fl854, 

főtámok  mest. 

(gr.  Sándor 

Mathild) 


I.  Gábor,  ki  az,  L  táblán. 
tábornok 
(gr,  Konigshaker 
Jozefa) 


II.  Ádám. 
1780. 


II.  Károly 


József 


"~1 


Miklós 

sz.  1798. 

t  1847. 


László 
f  1832. 


Eva 
sz.  1793. 
(Semsey 

Jób) 


III.  Károly 


János  nep.  Ferencz 

sz.  1786.  f  1856.  cs.  k.  kam. 

főpohárnok  f  1811. 

II.  gr.  Zichy  Adei  (gr.  Esterházy 

2.  gr.  Folliot  Erzse) 
Creneville 


~_A~ 


Victoria) 

István 
sz.  1840. 
cs.  k.  fő- 
hadnagy 


IV.  Károly 

sz  1806. 
cs.  kir.  kam. 
(1.  hzg  Odescalchi 

Cecília 
2.  Conczekk  Cec.) 


Erzsébet  Gizella 

sz.  1828.  sz.1831. 

(Thurn-  (b.  Rols- 

eyssen     Lausen 

Fridr.      Miksa 

kapit.)     kapit) 


Edmund.  2-tól  Richárd.  Czeczil.  Meianie.  Eugenn. 
sz.  1886. 


Gejza      Alexandra 
t  1837.         .  f 

(Ürményi 
László) 


Gyula  Eugénia         Emma 

sz.  1824.  (gr.  Almássy  sz.  1828. 
(b.  Orczy  Dénes)  (b.  Podma- 
Georgina)  niczky 

Ármin) 


Stefánia         Béia 
sz.  1831.    sz.  1833. 
v  Beniczky 
Eugen) 


György 
sz.  1846. 


Gábor 
sz.  1848. 


Róza 
sz.  1849. 


Margit 
sz.  1850. 


Tibor 
sz.  1852. 


Visszatekintve  a  családfára,  II.  Péter  kezdé  a  esaláá  történelmi 
szerepét  1521-ben  mint  Jajcza  várának  kapitánya,  azon  évben  a  Jajcza 
ostromára  készülő  törökökön  fényes  győzelmet  viván  ki  *.)  1525-ben 
ismét  megszállák  a  törökök  Jajczát ,  és  akkor  ismét  Jbősileg  védelmezé 
azt  Péter  a),  mely  szolgálatiért,  de  meg  azért  is,  mert  míg  Jajcza  ótal- 
mában  fáradozott,  az  alatt  saját  várának  Buzinnak  feldulása  által 
negyvenezer  forint  ára  kárt  szenvedett',  —  jutalmul  és  kárpótlásul 
1526-ban  II.  Lajos  királytól  Fejérkő  várát  nyerte  adományba,  és  egy- 
szersmind kérelmére  a  kapitányságról  is  fölmentetett.   A  mohácsi  vész 


*)  Istvánffy  História  1685'  kiad  58.  -  Katona  Hist.  oritic.  XIX.  22$. 
»)  Katona  id.  h.  484. 


Keglevlcs.  155 

titán  állandóan  I.  Ferdinánd  részén  állott ,  és  annak  pártján  harczolt. 
1533-ban  jelen  volt  Bécsben  ,  midőn  Ferdinánd  a  török  követet  nagy 
pompával  kihal! gatá.  1538-ban  Nádasdy  Tamással  horvát-  tótországi 
bánná  neveztetett  ki.  1541-ben  Erdődy  Simon  zágrábi  püspök  a  zág- 
rábi káptalant  háborgatni  kezdvén,  annak  étalmával  bízatott  meg.  Ez 
évben  meghalván  egyik  veje  Ernusth  máskép  Hampó  Gáspár,  miután 
gyermeke  nem  maradt ,  s  benne  a  Hampó  család  kihalt ,  minden  javai 
törvényszerűit  a  királyra  voltak  szállandók.  II.  Péter  hogy  leánya  által 
e  javakat  nevezetesen  Zala  megyében  Csáktornya  és  Stridó,  Körös  me- 
gyében Sz.- Erzsébet  és  Kaproncza  várakat  magának  megtarthassa,  azt 
hirlelé,  hogy  leánya  Ernusth  Gáspártól  várandósán  maradt.  Azonban 
a  kellő  idő  elmultával  és  egyéb  óvatossági  kémleletek  után  e  hir  va- 
lótlannak tapasztaltatván ,  a  kir.  ügyész  ismét  zaklatá  Pétert,  de  az  a 
várakat  ezután  sem  bocsátá  ki  kezeiből ,  noha  már  leánya  másodszor  is 
férjhez  ment  lindvai  Bánfíy  Lászlóhoz.  Ekkor  Bécsbe  idéztetett,  hová 
menevéd  levél  mellett  el  is  ment ,  és  mégis  igére  a  várak  és  birtokok 
kiadását,  de  haza  érkezvén,  igéretét  nem  leljesité.  Ennek  folytán  az 
1542* ki  pozsonyi  országgyűlés  XL1II.  törv.  czikkében  rendelé ,  hogy 
ha  két  hónap  alatt  Hampó  minden  javait  ki  nem  adja,  mint  hűtlenségbe 
eső  minden  javait  és  fejét  is  elfogja  veszteni.  Eltelt  a  két  hónap  is,  de 
Péter  mégsem  adott  vissza  semmit.  Ekkor  azután  Zrinyi  Miklóst  küldé 
ellene  a  király,  és  azt  helyébe  bánná  is  kinevezte.  Zrinyi  Miklós  Csák- 
tornyán ostrom  alá  vette  Keglevich  II.  Pétert,  ki  az  álgyuzást  soká 
nem  állhatván ,  elhatárzá ,  hogy  fiával  Mátéval  és  várnagyával  Posgai 
(vagy  Posegai)  Péterrel  Szabácsra  fog  szökni  török  segélyért;  azon- 
ban Posgai  árulása  folytán  a  várbeli  kimenetelük  után  azonnal  Zrinyi 
csapata  által  fiastul  elfogatott ,  mire  Csáktornya  és  utánna  a  többi  vár 
őrsége  is  feladá  magát.  Zrinyi  Bécsbe  küldé  II.  Pétert,  hol  elzára- 
tott, de  alig  egy  év  múlva  kegyelmet  nyervén,  elbocsáttatott  és  Ősi  ja- 
vait is  visszanyeré  1544-ben  *).  Még  ezen  évben  ismét  harczolt  a  törö- 
kök ellen,  kikett  Ottocsásznál  meg  is  vert  2).  1550-ben  ismét  megin- 
tóst  kapott  az  országgyűléstől ,  hogy  a  thopuszkai  apáturságot  ne  há- 
borgassa 3).  1554-ben  pedig  Ferdinánd  királytól  rendeletet  kapott, 
hogy   fiát  Ferenczet  ki   thopuszkai  apátur  volt,  szenteltesse  fel 

*)  Isivánffy  1685-ki  kiad.  167  —  Fethő  Gergely  szerint  114.  lap.  1546-ban 
foglalta  el  Zrinyi  tőle  Csáktornyát. 

*)  Pethő  Gergely  krónikája  113.  lap.  —  Forgách  Corumeni*  430.  szokása 
szerint  róla  is  gyalazőiag  szól 

«)  lő50-ki  iorv.  oz. 


156  Keglevies. 

papságra,  és  járassa  papi  öltözetben.  Meghalt  II.  Péter  kora  70.  évé- 
ben. Nejétől  Stresemley  Borbalátói  I.  György,  II.  János,  I.  Fe- 
rencz,  Gáspár,  I.  Miklós,  III.  Péter ,  Ili.  Simon  és  Máté 
fiai,  és  A  n  n  a  leánya  maradt. 

I.  G  y  Ö  r  g  y ,  ki  testvéreivel  1547-ben  nyert  királyi  kegyel- 
met '},  1 555-ben  Lévánál  harczolt  2). 

Máté  jelen  volt  1563-ban  Pozsonyban  Miksa  király  koronázá- 
sán. 1565-ben  győzelmet  vívott  a  törökön  Obreskónái  J).  1573-ban 
Alapi  Gáspárral  Gubecz  Mátét  verte  meg  és  fogta  el  ■). 

III.  Péter  gyönyörű,  szálas  termetű  szép  és  kellemes  fér/iu 
volt  5).  Miksa  királynak  fő-asztalnoka  és  kedves  embere ,  részt  vett 
1 566-ban  a  győri  táborozásban ,  de  ugyanazon  évben  Kanizsa  táján 
Reohem  falu  mellett  a  berzenezei  törökök  fejét  vették  6).  öt  Csáktor- 
nya megvételekor  Zrínyi  íiául  fogadta  7).  Egy  fia  maradt  II.  György 
vagy  G  e  r  g  e  1  y ,  ki  magnélkül  halt  el. 

III.  Simon  jelen  volt  1565-ben  az  obreskóí  győzelemnél,  test- 
vérével Mátéval  8),  valamint  1573-ban  Gubecz  legyőzetésében  is  részt 
vett  ö).  Neje  gersei  Pethő  Magdolna  volt ,  kitol  született  gyermekei 
által  a  Keglevioh  család  mind  két  (horvát-  és  magyarországi)  ágának 
törzse  lett.  Az  ő  korában  a  család  ősi  vára  Buzin  ismét  török 
kézbe  esett  ,0).  Gyermekei:  1.  Anna,  Kegel  János  neje.  2.  III.  Já- 
nos, kinek  Bay  Zsuzsannától  egy  fia ,  és  egy  leánya  maradt ,  mint  a 
táblázat  mutatja.  3.  Péter,  ki  1602-ben  Czerniknéi  a  ráczok  el- 
lenihadban esettel  J1).  4.  II.  Ferencz,  ki  1594-ben  Hatvan  os- 
trománál török  fogoly  lön  l2),  nejétől  Batthyány  Erzsébettől  gyermeke 
nem    maradt.   5.    III.    György  1598-ban    horvátországi    al-báo 


0  Kaprinai  Mw.  B.  tom.  XXVIIL  p.  148. 
*)  Forgách  Commeni  62.  63. 
»)  Pethő  Gergely  Krón.  120.  —  Istvanfy  P»g.  296. 
*)  Istvánffy  pag.  342.  —  Pethö  Gerg.  Eróa.  125. 

*)  Istvánffy  pag.  322?  hol  róla  ez  olvasható :  „giganteae  fért  proceritaii*, 
sed  singularit  tleganiiac  et  virtutis  juvenis,  ideoque  omnihu*,  ipsiqve  imprinm  Caesart 

dtarNt." 

«)  Ietvanffynal  322. 

7)  Pethö  Gergely  Krón.  122-,  hol  elestének  éve  hibásan  áll  1567- re  téve. 
•)  Istvánffy  p.  296.  —  Pethö  Gerg.  120. 
»)  Ugyanott  342. 
»)  Pethö  Gergely  id-  h.  125. 
")  ugyanott  151. 
•**)  Ugyanott  136. 


Keglevfes.  19? 

volt  ').  Nejétől  Istvénffy  Katáimtól  származott  gyermekei  által  a  csa- 
lád mindkét  ágának  tözsatyjává  lön.  Gyermekei  közül  : 

III.  István  1627-ben  mint  szabad  báró  említtetik  *).  Nejétöt 
Erdődy  Máriától  gyermekei  nem  maradtak. 

I.  Zsigmond  Kaproncza  vára  kapitánya  volt  1649-ben  3). 
1655-ben  az  ország  határait  vizsgáló  és  h&rminczadok  megújítását  in- 
téző választmányok  tagja  •).  1659-ben  horvátországi  Körös  városába 
küldetett  ország-biztosul  *).  Nejétől  Sohrattenbach  Mária- Jozefától 
csak  három  leánya  maradt,  kik  a  családfán  láthatók 

III.  Györgynek  másik  két  fiától  jő  le  mostanig  a  család,  és 
pedig  IV.  Pétertől  a  horvátországi,  II.  Miklóstól  pedig  a  ma- 
gyarországi ágazat.  Előbb  lássuk  IV.  Péter  ágazatát,  úgy  a  II.  Miklósét. 

Horvátországi-ág. 

IV.  Péter  (HL  Györgynek  fia)  1627-ben  a  Homokhegynél  dia- 
dalt aratott  a  törökökön.  1638.  1647.  és  1649-ben  országos  biztossá- 
gokban vett  részt  e).  Nejétől  Geréczy  Margittól  született  több  gyer- 
mekei közül  IV.  János  pálos  barát  volt.  L  L  á  s  2 1  é  pedig  koprani- 
czai  várkapitány  1640-ben  7).  Nejétől  nagy-tábori  Rattkay  Rozinától 
több  gyermekei  közt  született  fia 

VI.  Pétef  1704-ben  báni  helyettes,  1708-ban  Pösega  várme- 
gye örökös  főispánjául  neveztetett,  és  ezen  évben  egyszersmind  I.  Jó* 
z?ef  király  által  grófságra  emeltetett  8).  Orehóczy  Johannától  két 
fiú-gyermeke  :II.  László  és  Sándor  maradt.  Amaz  fiában  VII.  Pé- 
terben fi-ágat  berekeszté. 

Sándornak  Petanczy  Teodórától  született  fiai  közül  József 
nemzé  Tamást,  ki  1769-ki  dec.  29-én  született,  és  1850.  nov,  11-én 
halt  meg  ,  s  kinek  fia  Sámuel,  a  most  élő  családfő,  szül.  1812.  dec. 


f)  Lelioczky  Steinraat,  I.  p.  92. 
*)  Fiausus  etc.  Graeeii  1627. 
•)  Ortelius  Redivivus,  hoí  arczképe  is  látható. 
•)  1655ki  30.  71.  100.  törv.  ez. 
*)  1669-ki  103.  törv.  ez. 

•)  l€3ő-ki  42.  —  1647-ki  71.  —  1649-ki  32-ik  törv.  ez. 
*)  Lehoczky  Stemraat.  I.  88. 

•)  Hist.  Herald.  Handbuch.  402.  Ellenben  Lelioczky  Stemm.  II.  169.  sze- 
rint 1687-ben  lett  III.  Miklóssal  együtt  gróffá. 


158  KegSevics* 

12-én.  Egybekelt  1831-ben  báró  Collenbach  Emili*'*)  csillag  ker. 
hölgygyei,  kitől  fia  László  és  Osskár. 

Magyar-ágasaL 

II.  Miklós  (III.  Györgynek  na)  kezdi  ez  ágazatot.  Nevezett 
Miklós  1636-ban  Ónod  és  Diós-Győr  vár  kapitánya  3),  Torna  várme- 
gye főispánja.  Fiatalabb  korában  Erdélyben  forgott  Bethlen  Gábor 
alatt,  és  attál  Erdélyben  a  magafalvi  jószágot  nyerte  8);  de  később  visz- 
szajott  Magyarországra,  hol  —  mint  emiitők  —  ónodi  várkapitány  stb. 
Jön.  1635-ben  a  nyolozados  törvényszékhez  rendeltetett  *).  1646-ban 
báróságot  nyert.  1657-ben  Krapina  és  Kosztel  várait  Gorup  György 
varasdmegyei  alispánnak  zálogitá  el  a  zágrábi  káptalan  előtt  5).  Fele- 
ségül a  Magócsy  családból  származott  Móricz  Péternek  leányát  Bor- 
bálát vévén  nőül ,  ezzel  Torna  megyében  Fábián,  Sebestyén  stb.  ja- 
vakat osatolt  birtokaihoz.  Egyetlen  fiü»gyermeke  maradt 

III.  Miklós  atyja  után  szintén  tornamegyei  főispán  és  ezredes, 
aranysarkantyús  vitéz ;  a  török  elleni  ttibh  hadjáratban  és  csatákban 
nevezetesen  Berzenczénél,  Babocsánál,  Kosztaniezánál,  Turanovecznél, 
Eszéknél ,  Pécsnél  és  Bécsnél  vett  részt.  Fejedelméhez  tántorithatlan 
hűséggel  viseltetvén ,  e  végett  élete  elleni  incselkedéseket  is  kellé  ta- 
pasztalnia, melyeket  midőn  még  is  sikerült  elkerülnie  ,  az  ellenpárt  a 
felső  megyékben  Tornában ,  Borsod  és  Ung  megyében  fekvő  javait 
prédálta  fel  a).  1681-ben  az  ország  határait  vizsgáló  bizottmány  egyik 
tagjául  volt  kiküldve  ').  1687-ben  pedig  I.  Leopold  által  g r ó  f  ság  r  a 
emeltetett  d).  Meghalt  1701-ben,  és  Kőszegben  temettetett  el.  Nejétői 
Czobor  Évától  két  fia  maradt  :I.AdámésII.  Zsigmond,  ki  kosz- 
taniczai  várparancsnok  volt  1700-ban.  Nejétől  Koháry  Borbálától  egy 
leánya  Teréz  maradt,  ki  gr,  Limburg-Styrum  Károly  neje  volt,  és 
1728-ban  halt  meg. 


*)  B.  Collenbach  Gábor  cs.  kir.  altábornagynak  gv.  Keglevich  Juliannától 
•zfiletett  leánya. 

*)  Lehoczky  Stemmat.  II.  213. 

*)  Kemény  János  önéletírása.  Kiadta  Szalay  L.  163. 

*)  1635.  14.  törv.  ez. 

*)  Codex  Széchenianus  tom,  XIU.  a  nemzeti  múzeumban. 

•)  Kazy  Fer.  História  R.  H,  tom.  III.  p.  241. 

*)  1681-ki  23.  törv.  ez. 

8)  Lehoczky  Stemmat.  I.  83.  is  Aáe mi  Scuta  C  Ms.  cjuartelat.  nro  182.  a 
nemzeti  múzeumban. 


Keglévies.  1M> 

L  Ádám  1692-ben  tornai  főispánul  neveztetett  ki ;  előbb  a  Kol- 
lonics  és  Czobor  ezredben  alezredes ,  Csáktornyánál  vitézül  harczolt, 
utóbb  tábornok,  kincstári  al-elnök,  és  kir.  tanácsos  volt.  Nejétől  gersei 
Pethő  Máriától  fiai  I.  Józsefésl.  Gábor  terjesztek  a  családot. 

I.  József  hat  évig  III.  Karolj  kir.  udvarában  nevelkedett. 
1760-ban  már  kir,  helytartósági  tanácsos,  Torna  vármegyei  főispán,  és 
val.  belső  titkos  tanácsos  volt  1)«  Tavonat  Teréztől  a  táblázaton  lát- 
ható kilencz  gyermeke  született.  Ezek  közül 

II.  József  (szül.  1729-ben)  a  kir.  helytartóságnál  előbb  titkár, 
utóbb  3zintén  Torna  vármegye  főispánja ,  cs.  kir.  kamarás ,  sz.  István 
rend  lovagja,  a  sz.  korona  Őre,  1787-ben  fő-lovászmesterré  lön* 

III.  Zsigmond  (szül.  1734.)  1787-ben  makari  ez.  püspök  és 
esztergami  nagyprépost  1776 — 1805-ig  midőn  meghalt  2). 

István  (szül.  1743.)  mint  tábornok  a  francziák  elleni  háború- 
ban 1793-ban  Landaunál  esett  el 

Károly  (szül  1739.)  ezredes,  09,  kir.  kam.  és  val.  b.  titkos  ta- 
nácsos volt.  Neje  gr.  Zichy  Katalin. 

I.  Grábor  előbb  ezredes  a  Koháry  ezredben  utóbb  tábornok. 
Nejétől  gr.  Königshaker  Jozefától  született  gyermekei  közül,  Ádám 
és  J  ó  z  s  e  f  most  is  élő  két  ágat  terjesztett. 

Ádámnak  fia  II.  Gábor  szül.  1784.  sept.  19-én.  1806-ban  a 
helytartóságnál  kezde  szolgálni,  1809-ben  titoknokká,  18i8*ban  taná- 
csossá, 1821-ben  a  kir.  helytartóságba  keblesitett  tart.  biztosság  alel- 
nökévé, 1824-ben  csongrádmegyei  főispáni  helyettessé,  1828-ban  Nóg- 
rád megye  főispánjává  neveztetett,  1830-ban  Budáról  Bécsbe  a  kan- 
czellariához  vitetett  referendárrá,  de  183 l-ben  már  ismét  Budára  jött 
a  helytartósághoz,  és  egyszersmind  koronaőrré  választatván,  val,  belső 
titkos  tanácsossá  neveztetett.  Alig  egy  év  múlva ,  a  m.  kir.  udv.  ka- 
mara al-  majd  ismét  1836-ban  valódi  elnökévé ,  1842-ben  végre  fŐ-tár- 
nokmesterré  neveztetett.  1817,  január  17-én  kelt  egybe  gr.  Sándor 
Mathild  cs.  ker.  hölgygyei  (mh.  1843.  nov.  11.  kora  43.  évében) ,  kitől 
gyermekei  a  táblázaton  láthatók.  Ezek  közül  legidősb  fia  Géza  lovag* 
lási  szerencsétlenség  következtében  halt  meg  kora  20.  évében  1837. 
octob.  28.  Egreskátán ;  úgyszintén  korán  halt  leánya  Alexandrine 
is,  Ürményi  László  neje.  Gábor  meghalt  1854.  jun.  16-án.   Élő  fiai 


*)  Lehoczky  Stern.  1. 105.  és  ÍL  213.  koronaőr  is ;  de  ez  csak  fia  József  lett 
-)  Memória  Basilicae  Sirigoxuensis  p.  171. 


160  Keglevles.  —  Kegly. 

Gyula  és  Béla,  amannak  b.  Orczy  Georginától  gyermekeit  a  táblá- 
zat mii  tatja. 

Gábornak  testvére  László  1810-ben  titoknok  a  m.  kir.  kama 
ránái,  utóbb  felhagyott  a  hivataloskod  ássat.  Meghalt  1832-ben.  A  pesti 
nemzeti  vivó-intézet  egyik  alapítója  és  elnöke  volt.  Má3ik  testvére 

Miklós,  szül.  1789.  dec.  lS*án,  a  hevesi  ellenzék  egyik  vezére. 
Meghalt  1847-ben, 

A  másik  ág  I.  Gábornak  űátói  Józseftől  származik ,  kinek  fia 
Károly,  kinek  ismét  fiai  Nep.  János,  és  Ferencz. 

Ferencz  cs.  kir.  kam.,  meghalt  Í8í  l-ben,  nejétől  gr.  Esterházy 
Erzsétől  Sa  Károly  es.  kir.  kam.  szül.  1806.  febr.  2-án.  első  nejétói 
herczeg  Odescalchi  Czecziliától  három ,  2-ik  nejétől  Kooczek  Czeczi- 
liától  négy  gyermeke  van,  kik  a  táblázaton  láthatók. 

Ne p.  János,  (Ili.  Károlynak  fia)  szül.  1786.  máj.  13-án.;  cs, 
kir.  kamarás  ,  már  1810-ben  a  m,  kir.  udvari  kaoczelíarián  fogalmazó, 
utóbb  (1824.)  Barsvármegye  főispánja,  s  végre  vat.  belső  titkos  taná- 
csos, a  pápai  Krisztus  rend  vitéze ,  és  fő- pohárnokmester  volt.  Birta  & 
sajó  vámosi ,  enesi ,  visolyi ,  sztropkói ,  kis-t&poiesányi  és  nagy-ugróczi 
(hol  gyönyörű  kastélyuk  van)  uradalmakat.  Meghalt  1856.  oct.  15-én. 
Első  neje  vásonykeői  gróf  Zichy  Adél  cs.  ker.  és  palota-hölgy  (szül. 
1788.  sept.  15  f  1839.  jau.  17.).  Második  neje  gv.  Folliot-Crenneville 
Victoria  Augusta  cs.  ker.  és  palota-hölgy,  szül  1816.  aug.  6-án,  egy- 
bekelt 1840.  febr.  30-án.  Férje  halála  után  másodszor  férjhez  ment 
1857.  oct.  l?-én  gróf  Faikenhayn  Gyula  lovas  kapitányhoz.  —  Nep. 
Jánosnak  második  nejétől  fia 

István  szül.  1840  dec.  18-án.  1859-ben  főhadnagy  a  11. számú 
dzsiáájs  ezredben. 

Megemlítendő  még  e  családból  Ágoston  cs.  kir.  kamarás,  kinek 
nejétől  gr.  Waldsfcein  Erzsébettől  (meghalt  1813.)  leánya  Augusta 
gr.  Batthyány  Kázmérné  volt. 

KLegly  család.  Nemesi  czimere  a  paizs  kek  udvarában  zöld 
téren  álló ,  kettős  farkú,  koronás  vörös  oroszlán ,  első  lábaival  arany 
tekebábut  tartva  A  paizsfölötti  sisak  koronájából  két  kiterjesztett  sas- 
szárny között,  melyek  közül  a  jobboklali  vízszintesen  kék-arany,  a  bal- 
oldali vörös-ezüst  szinő,  a  leirt  koronás  vörös  oroszlán  áll,  arany  teke- 
bábut tartva.  Foszíadék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös  *). 


*)  Bnrgaialler  Collectio  ín.3Ígnium, 


Kegyes.  —  Kékedy. 


161 


A  XVIL  században  Sopron  megyében  lelünk  Kegl  családot,  hol 
Kegl  Gáspárnak  leánya  Anna-Margit,  Thulmon  Jánosnak  neje,  1676- 
l>an  tett  végrendeletet  *}. 

Kegyes  család.  Szabolcs  vármegye  nemes  családainak  egyike 
Fényes  E.  Geographiája  szerint 

Keill  család.    Szepes  vármegye  nemes  családa.    Keill  M  á- 
t y á s  é9  neje  Venczelin  Zsuzsa ,  és  fiai  Keill  Mátyás  és  János 
előbbi  nem-nemes  állásúkból  III.  Ferdinánd  király  által  Ebersdorfban 
1642.  octob.   14-én   kelt  czi- 
meres  nemeslevélben  magyar 
nemességre    emeltettek.     És 
czimeres  levelük  Szepes  vár- 
megyének 1643.  ker.  sz.  Já- 
nos ünnepe  előtti  második  fe- 
rián  Lőcsén  tartott    közgyű- 
lésén kihirdettetett. 

E  czimeres  levelet  1 777- 
ben  Keill  András  és  Má- 
tyás részére  a  szepesi  kap- 
táin átirá  7). 

Czimerük  —  mint  itt  a 
metszvény  ábrázolja—  követ- 
kevő :  a  paizs  jobboldali  alsó 
szögletéig  levonuló  vörös  csí- 

kolat  által ,  melylyen  két  sárga  liliom  látszik ,  —  két  udvarra  oszlik, 
mindkettőben  és  pedig  az  alsó  zöld  halmon,  a  felsőben  pedig  a  csíkolat 
szélén  egy  koronás  fehér  galamb  áll ,  csőrében  zöld  gallyat  tartva.  A 
paizsfölőtti  sisak  koronáján  szintén  koronás  fehér  galamb  áll,  csőrében 
jeöld  ággal.  Foszladék  jobbról  ezüst-kék,  balról  arany-vörös. 

Keill  János  a  szomolnoki  kamarai  kerületben  rozsnyói  hegy- 
mester volt  1810.  1815-ben. 

Kékedy  család.  (Alsó-kékedi  f .)  Abauj  vármegye  egyik 
kihalt  családa ,  nevét  és  eiőnevét  azon  megyei  Alsó-  és  FelsŐ-K  éked 
helységről  vette. 


*)  Oklevél  Hiteles  másolatban. 

*)  Mint  az  előttem  fekvő  hiteles  példány  matatja. 


11 


ím  Kékkdvy.  -  -  Kefez. 

A.  XVI.  században  már  virágzott,  midőn  Kékedy  János  mint 
Szapolyai  hive,  Tokajnái  1537-ben  a  Tiszába  veszett  *). 

A  következő  évben  a  család  igényeit  az  országgyűlés  kívánta  el- 
intéztetni a). 

I536*ban  élt  Kékedy  László  is,  ki  Kassa  városának  Szapolyai 
részére  történt  feladásában  vett  részt  3). 

1559-ben  élt  Kékedy  Gáspár,  ki  Tarczay  Annának  bizonyos 
vád  alá  került  leveleket  magyarázott  meg,  a  mint  az  a  Tarczay  Anna 
elleni  tanu-vallatásokban  említtetik  *). 

Kékedy  György  1603-ban  országos  pénztárnok  volt  &).  1618- 
ban  már  nem  élt ,  midőn  árvái  részéről  azért  történt  az  országgyűlés 
előtt  panasz,  hogy  a  kir.  karaara  Őket  rendes  per  nélkül  háborgatja  6). 

Kékedy  Bálás  ellen  1623-ban  Dely  Mihály  és  Pasztorovics 
Sáfár  Pál  tiltakozik ,  hogy  a  nógrád megyei  Tábi  pusztabeli  és  Heren- 
csény  helységbeii  birtokot  elfoglalta  7).  1647-ben  neje  méltatlanul 
hántatván  Kassa  városában  ,  e  végett  az  országgyűlés  rendelkezett 
elégtétel  végett  8).  1652-ben  Bálás  perel  Diénes  György,  és  neje  Iz- 
denczy  Zsuzsa  ellen  9).  1657-ben  nádori  adomány  folytán  nógrádme- 
gyei Kis-Pöstény ,  —  vagy  mint  egy  utóbbi  okmány  mondja  —  Ho- 
mok nevű  birtokba  iktattatott  be  10). 

Kékedy  Zsigmond  Bethlen  Gábor  alatt  élt,  midőn  Csomaközy 
mellé  egy  csapat  vezéréül  használtatott *  0- 

Kekliövi  család.  (Székely-udvarhelyi.)  Székely  család  Ud- 
varhelyszékben. Sámuel  1794-ben  Udvarhelyszék  Írnoka.  János 
1815-ben  élt,  s  még  alsóbb  szolgálatban  állt. 

14  el  ez  család.  (Fületinczi.)  Nemes  család  Abauj  ,  Szabolcs, 
Ung  megyébe  elterjedve. 


s)  Zermegh  Schwandtnernél  Seriptorea  rerum  Hung.  II.  410. 

*)  1538-ki  62.  törv.  ez. 

3)  Istvánffy  1685-ki  kiad.  133. 

*)  Wagner  Dipiom.  C.  Sáros.  p.  410. 

*)  1603-ki  3.  törv.  ez. 

•)  1618-ki  15.  törv.  ez.  L.  Acta  Dietae  anni  1618.  p.  107. 

7)  Oklevél. 

*)  1647-ki  78-  törv.  ez. 

9)  ProtocoL  C.  Neograd.anni  1652.  pag.  2. 

,0)  Hitelesített  oklevél. 

")  Kemény  János  önéletírása.  Kiadta  Szalay  L.  243.  lap. 


Keleesényl.  168 

Tagjai  nagyobb  részben  megyei  és  kormányszéki  hivatalokat 
viseltek. 

Abauj  vármegyénél  nevezetesebb  hivatalokat  viseltek  a  kö- 
vetkezők : 

Zsigmond  1741-ben  országgyűlési  követ. 

Antal  1775-ben  alispán. 

János  1835-ben  főszolgabíró. 

István  1838-ban  főjegyző,  1846-ban  másod,  utóbb  1848-ig  első 
alispán. 

V  i  n  c  z  e  1 838-ban  al-adószedő. 

Eduárd  1 846-ban  alszolgabiró  volt. 

A  múlt  században  találjuk  a  család  egyik  ágát  a  Dunántúl  is, 
hol  Ádám  1730-ban  a  kőszegi  ker.  táblánál  jegyző; — József  1760- 
ban  a  dunántúli  kerületi  táblánál  szegények  ügyésze,  1770-ben  sze- 
mélynöki  itélŐ  mester;  —  Ádám  1787-ben  a  m.  kir.  helytartóságnál 
titkár,  1810-ben  egyszersmind  cs.  kir.  tanácsos,  1820-ban  már  hely- 
tartósági tanácsos,  1825-ben  kanczellariai  refeiendárius. 

Imrei  787-ben  apátur,  és  győri  kanonok. 

János  nep.  1787-ben  apát  és  soproni  kanonok,  már  Í8 10-ben 
1 825-ig  győri  őrkanonok  volt. 

A  család  czimere  négy  részre  osztott  paizs,  Az  1  ső  osztályban 
három  nyíllal  átvert  sziv,  a  2-ikban  könyöklő  férfi  kar,  kardja  hegyén 

levágott  törökfejet  tartva,  a  3-ikban 

a  4-ikben  hátulsó  lábain  álló  oroszlán ,  első  jobb  lábával  kivont  kardot 
tartva.  A  paizsfölotti  sisak  koronájából  két  szétterjesztett  sasszárny 
emelkedik  ki.  A  paizs  sisakjáról  szokásos  foszladék  hullámzik  le 

MLelebecz  család.  Zemplinmegyei  nemes  család. 

Kelecsényi  család.  (Kelecsényi  és  hrabói.)  Nyitra  várme- 
gyének egyik  régiebb ,  birtokos  nemes  csaíáda.  Nevét  és  előnevét  a 
nyitramegyei  Ürmény  közelében  fekvő  K  e  1  e  a  s  é  n-rŐl  vévé.  A  XVII. 
században  eldődei  Trencsin,  majd  Pozsony .  Bars,  Hont  megyében 
is  laktak. 

A  család  emlékezete  eléfordul  már  egy  1367-ben  kelt  adomány- 
levélben, melyben  Trencsin  megyének  1794-ben  nov  29-én  Kelecsényi 
I  Zsigmond  részére  a  hrabói  ősi  birtokról  kiadott  bizonyítványa  szerint 
az  emiitett  1367-dik  évben  Kelecsény  Tara á s  (Thomas  íilius  ma- 
gistri  de  Kelecsén)  mint  királyi  ember  (homo  regius)  neveztetik  meg. 

A  család  ozimere  —  mint  a  metsz  vény  mutatja  —  a  paizs  kék 
udvarában  könyöklő  pánczélos  kar ,  kivont  kardot  tartva ;  fölötte  fél- 

11* 


164 


Kelecsróyi. 


hóid  és  három  csillag  ragyog.  A  paizsfölötti  sisak  koronáján  szintén 
pánczélos  kar  könyököl  kivont  karddal.  Foszladék  jobbról  arany-kék, 
balról  ezüst -vörös. 

A  XVI.  századvégén  élt  a  családból  Keleosényi  Mátyás,  ki 
nejével  Deméndy ,  máskép  Sánta  vagy  Benedek  Dorottyával  a  követ- 
kező családfát  alkotá : 

I.    tábla. 


Kata 

(Gedey 


I.  István 
1607-18. 


Péter)        (Muczius 
(Erzse) 


Ferencz. 

t 


Mátyás 

1585. 

(Deméndy  Dóra) 

Ilona. 


Erzse  János  Zsófia 

(Benedek        1614.  (Erdélyi 

Tamás)      (Buday  János) 

Judit) 


Dorottya 
(Bísztriczky 
Andrásné) 


Anna 
( Sánta 
Mátyás) 


II.  István 
1651. 
(t.  Beniczky  Zsuzsa 
2.  Emody  Zsuzsa) 

3  Mihályi  Franciska) 

i * 1 

Folyt.  II  táblán. 


Judit. 


Farkas  Ferencz 

(Raikovici      (Mezőlaky 
Mari*)  A. -Mária) 


Magdolna 

(Ravasz 

Ferencz.) 


Ferencz  Erzse 

1647.  (1.  Farkas 

{ Balásházy       Győri; 
Kata)  2.  Bekényi 

András) 


György 

(Zirchich 

Mária) 


Mária 

(1.  Huszár  Pál 

2.  Komeátiiy  Ján.) 


Zsigmond 


Jánoe.    Gáspár.     Zsigmond. 


Julianna  Anionia  Teréz  Anna 

(Urbányi         (Ternyey        (Piacsek       (Benicaky 
József)  Miklós)  Miklós)        Tárnámé) 


István.       Lajos 

t 


Anna  Kata 

(Debreczenyi  (barkaházi 

József)  Szécsey  Fer.) 


József  Ignacz.  Anna 

katona.  (Fejérváry  Ján.) 


Farkas.  Sándor.  Júlia  Bora 

(Kurtha  (Bardiovszky         (Barics 

Mária)  János)  János). 


Keiecsényí, 


165 


Ií.  tábla* 


Pál 

(Kardos 

Anna) 


II.  István,  ki  ax.  J.  táblán. 

1651. 

(1.  Beniczky  Zsuzsa 

2.  Emődy  Zsuzsa. 

3.  MihályíFy  Franciska) 


Folyt.  ///.  táh. 


Adam  Éva  Bora 

iNovotha       (Hencz      (1,  KolajcU 
A  ima)  Ádám)  Márton 

2.  Horváthy 
András) 


Éva 


László 
jesuita. 


János 

(Rudnyánszky 

Krisztina) 


Julianna 

(Bartakovich 

Péter) 


Magdolna 
!  Kéry  István) 


Anna  Júlia 

(Desericzky  (Bohus 
Imre)         Imre) 


Mihály. 


Ferenez    János.     Alajos. 
Xavér. 


Jozefa.        Teréz 

(Fabríczy 
Páiaé) 


III.  tábla. 


Pál,  ki  a  ÍJ.  táblán. 
(Kardos  Anna) 

'^György  1736? 
(1.  Pettkó  Kata 
2.  Szilágyi  Zsuzsa) 


I.  Zsigmond 
1748-1766. 
(Reviczky 
Anna-Mária) 

1 1  Zsigmond 

1768-1816. 
Trencsin  v.  főbíró 
(Podhraczky  Kata) 


Ignácz,         fímereniia      Éva. 

(Bcrcsiczky 
József) 


János  Gásjjár 

sz.  179a.  f  1849.    sz.  1784.  f  1S58. 
(Morvay  Mária) 


III.  Zsigmond 

sz.  1786. 

nőtlen. 

Családon  lak. 


Gáspár.      József          Pal        Anna     Nepomuoeua     Rafael  Karolina      Mária 

f      szül.  1815.  sz  1817.  sz.  1818.     sz  1824.     sz.  1825.  sz.  1827.     sz.  1831. 

(Bacskady                                      (Fába  -j-  1851. 
Álojzia)                                       Zsigm.) 

A  családfa  törzse  Kelecsényi  M  á  t  y  á  s  ,  ki  fia  lehetett  azon  Ke- 
lecsényi  Jánosnak,  ki  1597-ben  halt  meg ,  és  Nógrád  megyének  szolga- 


166  Keleesényf. 

bírája  volt  *>  1585-ben  gyermekei  nevében  tiltakozik  Trencsin  vár- 
megye előtt  azon  megyei  Pravotioz  helységben  két  jobbágynak  Ghy- 
czy  László  által  szándéklott  eladása ,  és  Viszocsányi  László  általi  meg- 
vétele ellen  *).  Fia 

1.  István,  Í602.  táján  nejével  Muczius  (másutt  Mutinyi)  Er- 
zsével  együtt  tiltakozik  Vitéz  János  hitvesének  tette  ellen,  ki  Ivánka 
helységben  egy  nemes  curiát  adott  el  3).  1614.  táján  ismét  neje  nevé- 
ben is  ellentmond  Patvaróczy  Magdolna  eladásának  egy  Ivánkán  fekvő 
nemes  kúria  iránt  *). 

Ezen  1614-ben  Korponán  Mátyásnak  gyermekei  nevezetesen  I. 
István  és  János  egy  részről ,  más  részről  Ilona  Balásné ,  Kata 
Gedey  Péterné ,  Erzsébet  Benedek  Tamásné  ,  Zsófia  Erdélyi  Já- 
nosné  egymás  kőzött  barátságos  egyességre  léptek  5)  az  anyai  vagyis 
Deméndi  és  Baráthi  jószág  iránt ;  az  atyai  jószágok  Nógrád  megyében 
Fogacsnak  és  Kövesdnek  fele ,  és  Hont  vármegyében  Priklik  és  Felső- 
Csehi  közösül  maradtak/ 

1622-ben  kelt  a  család  részére  egyik  ujjitó  cziraeres  levél,  kiadva 
II.  Ferdinánd  király  által. 

I.  I  s  t  v  á  n  n  a  k  fia  II.  I  s  t- 
ván  a  Ravasz  családdal  együtt  III. 
Ferdinánd  királytól  1651.  novemb. 
29-én  pozsonymegyei  kis-  vagy  alsó- 
lóczi  birtokra  királyi  helybenha- 
gyást nyert  mind  két  nemre.  Ezen 
II.  Istvánnak  három  nejétől  két  fia 
és  három  leánya  maradt.  Fiának 
Ádámnak  utódait  mutatja  a  II.  táb- 
lázat —  Pálnak  utódait  a  III.  tábla 
tünteti  fel. 

Pálnak  fia  György  1736- 
ban  Trencsin  megyei  Hrabovén  la- 
kott. Ennek  fia  I.  Zsigmond  1748-ban  osztozik  testvérével  Emeren- 
tiával.  —  Nejétől  Reviczky  Anna  Máriától  fia  II.  Zsigmond  Tren- 
csin megyének  40  évig  folytonosan  tisztviselője ,  és  közben  fŐszolgabi- 
rája  volt.  Lakott  Banován.  Nejétői  Podhraczky  Katalintól  fiai  János, 


')  Protocol.  C-  Neográd.  anni  1597. 

l)  Nyitrai  káptalan  Protocol  3  anni  1535.  1586.  f.  34.  36. 

8)  Ugyanott  Protocol.  47,  anni  1602. 1620.  fol. 

*)  Családi  okirat  szerint. 


Kelecsény.  —  Kelemen.  16? 

Gr á s p á r  és  HL  Zsigmond  nemességükről Trencsin megyétől  1816. 
mart.  18-án  kaptak  bizonyítványt. 

Az  emiitett  három  testvér  közül  János  1849-ben  halt  meg.  III. 
Zsigmond  nőtlenül  él  Családon  Nyitra  megyében  j  ugyanott  székelt 
G-áspár  is,  ki  1858 -ki  sept.  2-án  halt  meg  kora  74.  évében.  Nejétől 
halacsi  Morvay  Máriától  született  gyermekeit  a  táblázat  mutatja.  Kö- 
zűlök J ó z se f  birtokos  és  lakik  Családon  ,  az  irodalom  buzgó  barátja, 
és  szorgalmas  régiség  gyűjtő.  Testvére  Rafael  1847-ben  nyitrame- 
gyei  tiszt  aljegyző  volt. 

Kelecsény  család.  (Kelec-séni  f.)  Zempltn  vármegye  egyik 
kihalt  régi  nemes  esaláda  3),  mely  hajdan  azon  megyei  Kelecsény  hely- 
séget birta  2). 

1403-ban  Kelecsény  Miklósnak  fia  Mátyás  zemplinmegyei 
Pazdicsot  várával  együtt ,  ugy  Zalogh ,  Samogh>  Kraszna,  Mochár  és 
Zuha  helységeket  többekkel  együtt  Zsigmond  királytól  kapta,  a  beik- 
tatásnál azonban  többen  ellentmondtak  s). 

1407-ben  ugyancsak  e  család  a  sóvári  Sóos  családdal  Czéke 
helységre  is  adományt  nyert  •). 

Keled!  család.  Közűlök  Keled i  István  1586-ban  Gyula 
vára  ótalmában  vett  részt ,  és  ekkor  törökfogságba  esett ,  de  negyven 
aranyért  magát  rögtön  kiszabaditá  *). 

Kelefify  család.  Közűlök  Keleffy  László  1504  ben  élt  6). 
Keleffy  János  1677-ben  nagy-zelői  plébános,  és  ideigl  alespe- 
res  volt,  kora  48.  évében,  mint  egy  eredeti  tanúvallomás  mutatja. 

Kelemen  család.  (Felső-őri).  Egyike  azon  családoknak, 
melyek  Felso-Or  helységre  1582-ben  Rudolf  királytói  uj  adományle- 
velet nyertek.  Lásd  Zámhó  család. 

Kelemen  család.  (Szerepi.)  Bihar  vármegyei  nemes  család, 
birja  a  Debreczenhez  öt  mértföldre  a  Sárrét  mocsarai  k&zt  fekvő  S  z  e* 
rep  helységet,  honnan  elŐnevét  írja. 

Közűlök  István  Bihar  vármegyei  al-adószedő,  utóbb  főszolga- 
bíró volt,  1807-ben  pedig  táblabiró.  Neje  Klcbusiczky  Anna. 


J)  Szirmay  C.  Zemplia.  not.  top.  83. 

*)  Ugyanott  283. 

8)  Ugyanott  378. 

')  Ugyanott  304. 

*)  Istvaitfy  Hiat.  1685  ki  kiad.  309. 

•)  Kováohieh  Suppl.  ad  Vestigía  Com.  II.  300.  s  köv.  lap. 


«68  Kelemen;  -  Kelemen?. 

János  1841-ben  kir.  táblai  ülnök  ,  1847-ben  személynöki  itétó 

mester. 

Kelemen  Imre  és  unokái  Imreés  István  1791-ben  nemesí- 
tettek meg ,  és  ily  czimert  kaptak :  a  paizs  kék  udvarának  alyján  két 
hegynek  alyján  fehér  folyam  hullámzik ,  egyik  oldalán  zöld  téren  egy 
korhadt  fatuskó  három  zöld  ágat  hajt  ki ;  a  hegyek  legmagasabbján 
koronából  pánczélos  kar  nyúlik  ki ,  kivont  kardot  tartva :  fölötte  jobb- 
ról ezüst  félhold,  balról  arany  csillag  ragyog.  A  paizsföiötti  sisak  ko- 
ronájából kinyúló  két  kiterjesztett  fekete  sas-szárny  között  pánczélos 
kar  meztelen  kardot  villogtat,  Foszladék  jobbról  arany-kék,  balról 
ezüst- vörös  3). 

ÜLelemen  család  Kelemen  Péter  1746-ban  M.-Terézia 
király  asszonytól  nyerte  czimeres  nemeslevelét  a). 

Czimere  következő :  a  paizs  ezüst  udvarában  jobbról  balra  rézs- 
útosan egy  kék  csíkolat  vonul  le ,  és  azon  egy  szál  arany  buza-kalász 
látszik  ,  a  paizs  jobboldali  alsó ,  és  baloldali  felső  szögletében  kinyílt 
piros  rózsa-fej  tűnik  fel.  A  paizsföiötti  sisak  koronáján  vörös  csŐrű  és 
lábú  fehér  galamb  áll,  csőrében  arany-kalászt  tartva.  Foszladék  jobb- 
ról arany-kék,  balról  ezüst-vörös. 

I&eleanen  család.  CN.-ernyei.)  Erdély  nemes  családa.  Közű- 
lök Zsigmond  1794 — 1815-ben  kormányszéki  irnok  s  hites  jegyző. 

József  1794-ben  táblai  ügyvéd. 

Lajos  1843-ban  udv.  kanczellariai  irnok. 

Károly  1 848-ig  marosszéki  dúló.  —  Benjámin  egyike  Er- 
dély ismertebb  és  nagy-tapasztalásű  gazdáinak. 

ICelemen  család.  (Etédi.)  Szintén  erdélyi  család  ,  melyből 
Pál  1848-ban  Udvarhely-széki  számvevő  biztos. 

Kelemesiy  család  Keiemeny  Ádám  I.  Leopold  király  ál- 
tal nemesítetett  meg. 

Czimere  a  paizs  kék  udvarában  zöld  téren  álló  grif,  első  jobb  lá- 
bával kivont  kardot  tartva.  A  paizsföiötti  sisak  koronájából  pánczélos, 
sisakos  vitéz  emelkedik  ki ,  jobb  kezével  kivont  pallóst  tartva.  Foszla- 
dék jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös. 

A  család  leszármazása  következő  : 


3j  Ádami  Scuta  gentil.  tom.  V. 
2)  Ugyanott. 


Kéler. 


169 


JMtoa 

1700. 

t~  '.  ''       "ll     J  ■  ■ 
Ádám 

József 

r  — '     ■■■  ■ "m 

János.         Mária. 

t                 t 

István                 Anna        Judit 

cs.  k.  nyűg.  őrnagy          f                 t 

M.  Teréz  r.  k  ker.  vit. 

f  1840.  mart.  4. 

kora  60.  évében 

Gyöngyösön. 

Mária 
(Koós 
Miklós) 

Bora 

t 

László 
(Majerszky 
Judit) 

Lajos  1860. 

(Hees  Luiza) 

i *-           "i 

Gábor 
sz.  1847. 

Kéler  család.  Kéler  ')  János  és  általa  neje  Komáromy 
Erzsébet,  és  húga  Kéler  Erzsébet  Bécsben  1663.  april.  10-én  kelt 
ezimeres  nemesítő  levélben  I.  Leopold  király  által  nemesítetett  meg ; 
a  czimer-levél  Hont  vármegyének  1663.  máj.  2-án  Korponán  tartott 
közgyűlésén  kihirdettetett. 

A  család  leszármazása  következő : 

János 

1663. 

(Komáromy  Erzsébet) 

Ádám 

Omaszta  Anna- 
Mária) 


János 
trencsini  Jakos 
1728.  1755. 


András 

krenesi  lakos 

1728   1755 


György 


István. 
1755 


András. 
1755. 


György 

t 


Mihály 
1808. 
(Gryalókay 

Terézia) 


Márton 

t 


Sámuel 
(Gyalókay 
Erzse) 


Pál 
t 


Katalin 

(Sztrokay 

Antal) 


Erzsébet 
(Kubínyi 
András) 


Teréz 
( Andrásy 
József) 


.  Jauos 
Győrben 


Dániel 
f  1837. 


Zsuzsa 
CRáth 


Mihály 
Nógrádban 


Károlyné)      1833. 


Erzse 

(Tarosa 

nyioé) 


Kata 

(Sárkö* 

zyné) 


Mathild.    Lajos.  Terézia.   Sándor. 


*)  Az  eredeti  armalisban  Keler  áll,  de  szokásos  kimondás  szerint  K  é- 
ler  t  család  neve. 


190  Kéier.-  Kelíuy. 

A  nemesség-szerző  Jánosnak  fia  A  d  á  m  HontmegyébŐl  még  a 
Rákóczy  forradalmi  idők  előtt  Trencsin  sz.  kir.  városába  tette  lakását, 
és  ott  laktak  fiai  János  és  A  n  d  r  á  s  is  még  1728-fean,  midőn  neve- 
zett sz.  kir.  várostól  erről ,  ugy  leszármazásukról,  és  polgári  viseletük- 
ről bizonyítványt  nyertek.  András  utóbb  Krencsre  költözött ,  és 
Nyitra  megye  előtt  nemességét  1755-ben  igazolta,  fiaival  és  János 
testvérével  együtt.  Ádámnak  fia  volt  még  György,  kinek  ismét 
fiai  közül 

Mihály  Nyitra  megyétől  1808-kt  jul.  20-án  kelt  nemességi  bi- 
zonyítványát azon  évi  jul.  26-án  Győr,  jul.  29-én  pedig  Mosón  várme- 
gyében hirdetteté  ki.  Gyermekeinek  többnyire  Győrben  volt  és  van 
lakásuk.  Fiai  közül  M  i  h  á  ly  1833.  jan.  24-én  Nógrád  megyében  hir- 
detteté ki  nemességét  1).  Testvérei  közül  csak  Jánosnak  vannak 
gyermekei. 

Egy  másik  ágból  származott  Kéler  István,  kinek  Kosztolányi 
Erzsébettől  gyermekei  István  és  Erzsébet  1791.  decemb.  18-án 
osztoztak. 

A  család  ágost.-ev.  vallású. 

A  család  czimere  ez,  a  paiz3  baloldali  felső  szögletéből  a  jobból  - 
dali  alsó  szögletig  vont  rézsútos  vonal  által  két  udvarra  oszlik,  az  alsó 
udvar  vörös,  a  felső  udvar  fehér ,  és  abban  férfikar  könyökben  megha- 
jolva, és  kivont  kardja  hegyén  levágott  törökfejet  tartva  látszik.  A  paizs- 
fölötti  sisak  koronáján  szintén  könyöklő  kar  kardot  markol,  és  annak 
hegyén  törökfej  vérzik.  A  paizst  szokásos  foszladék  veszi  körűi. 

Kéler  CMlád.  A  följebbitől  különböző  Kéler  család  az, 
melynek  czimere  következő:  a  paizs  kereszt  vágással  négy  udvarra 
oszlik,  az  1-  és  4-ik  osztály  kék  udvarában  egy  fürt  piros  szőlő  látszik, 
a  2-  és  3-ik  osztály  arany  udvart  mutat.  A  paizsfölötti  sisak  koroná- 
jából egy  zöldellő  pálmafa  nyúlik  ki.  Foszladék  jobbról  arany-kék, 
balról  arany- vörös  *). 

Kelixiy  család.  Keliny  Amadeus  Turócz  vármegye  or- 
vosa 1802-ben  t  Ferencz  király  által  emeltetett  nemességre. 

Czimere  ez ,  a  paizs  jobboldali  felső  szögletéből  a  baloldali  alsó 
szögletig  húzott  vonal  által  két  részre  oszlik  ,  a  jobboldali  rész  fekete, 
a  baloldali  kék  ;  a  paizs  alján  koronás ,  kátfarkú  aranyoroszlán  áll  há- 
tulsó lábain  ,  első  jobb  lábával  egy  piros  virágokból  font  zöld  koszorút 

*)  Jegyzőkönyi  219.  sz.  alatt. 

»)  Bargséaller  Colleotio  fnsignium. 


Belle.  -  Kéller,  *** 

tartva.  A  paizsfölötti  sisak  koronájából  szintén  olyan  oroszlán  emelke- 
dik ki.  Foszladék  jobbról  arany-fekete,  balról  arany-kék  J). 

Kellé  család  Kellé  Fülöp  1795-ben  Krassó  vármegye  al- 
jegyzője volt. 

Kellé  András  Heves  vármegyétől  nyert  nemességéről  bizo- 
nyítványt fia  Kellé  Gry  ör  gy  részére,  mely  Nógrád  megyében  1 803-k i 
nov.  16-án  hirdettetett  ki  2), 

Kellemessy  család.  Kellemessy  Mihály  1595-ben  Sáros 
vármegye  alispánji  3).  1602-ben  egyik  osztoztató  biró  a  Thibai  György 
javain  osztozó  rokonok  között  *)• 

Kellemessy  János  1635-ben  tokaji  várkapitány  5). 

Kellemessy  —  eredetileg  Kelemen  —  család  ismeretes  Árva  me- 
gye múltjában  is.  Közűlök  Kellemessy  János  1693-ban  árvamegyei 
aljegyző,  1697-ben  pedig  főjegyző,  1704-ben  Rákóczy  részén  áll,  és 
árvái  urodalom  praefectusa  volt.  Jeles  tehetségekkel  bírt,  és  mint 
buzgó  protestáns  árvamegyei  isztebnei  birtokán  az  oda  való  Dávid 
család  által  alapított  egyházban  díszes  oltárt  emelte  te,  mely  ma  is  ne- 
vével ,  és  ozimerével  ellátva  fen  áll.  Az  árvamegyei  Kellemessy  csa- 
ládi birtok ,  névszerint  az  Í3ztebnyei  és  nagyfalvai  a  nemes  Fárniczky 
családra  volt  szállandó.  hahogy  azok  iránt  1712-ben  a  kir.  ügyész 
igényt  nem  támaszt  vala  °). 

1698-ban  nagyfalvai  Kellemessy  László  Árva  megyétől  nemes- 
ségi  bizonyítványt  vévén  ki,  azzal  ujabbi  székhelyére  vasmegyei  Mesz- 
lénybe  költözött  7). 

Kéller  család.  KéllerÁdám  1719-ben  Ili.  Károly  király- 
tól nyerte  czimeres  nemes  levelét  8). 

Czimere  a  paizs  kék  udvarában  zöld  téren  ágaskodó  oroszlán, 
első  ballábával  királyi  koronát ,  első  jobblábával  buzogányt  tartva ; 
fölötte  a  paizs  jobboldali  szögletében  félhold  ragyog.  A  paizsfölötti  si- 
sak koronájából  két  kiterjesztett  fekete  sas-szárny  között  a  paizsbelihez 
hasonló  oroszlán  női  ki,  első  jobblábával  három  nyilat  tartva.  Foszla- 
dék jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös. 


')  Adarai  Setita  gentil.  tom.  V. 

l)  Profcoeolli  nrua  1199. 

*)  B*l  Adpferafos  440. 

*)  Leleszi  Convent. 

*)..  Szirmay  C.  Zeraplin.  nol  top.  140. 

•)  és  ■*)  Szontagh  Dán.  köziét*  szerint. 

f)  Collect.  Herald  Nro  136. 


m  Keller,  ~  Kellio. 

E  néven  többet  lelünk  egyházi  és  hivatalos  pályán.  Így  Kél  le  r 
János  1770-ben  egri  kanonok;  Keller  Antal  1787-ben  győri  kano- 
nok. —  Keller  Zsigmonda  nagyszombati  ker.  táblánál  ügyvéd  *)• 

Keller-nek  irva  találunk  még  nemes  családot  Nyitra  és  Trencsín 
megyében  is,  de  ezeket  aligha  nem  a  169.  lapon  tárgyalt  Kéler  csa- 
ládhoz kell  számitanunk ;  minthogy  a  nevek  gyakran,  kivált  ily  cse- 
kély különbséggel  írva,  gyakran  íördulnak  elé.  E  család  Nyitramegyé- 
től  1759-ben  nyert  nemesi  bizonyítványát  1768-ban  Trencsin  megyé- 
ben is  kihirdetteté  ,  a  midőn  Kis-Kotessón  leljük  J  ó  z  s  e  ( e  t  fiával 
Istvánnal.  Az  1803-ki  trencsinmegyei  nemesi  összeírás  Kis-Kotes- 
són találja  Istvánt  és  Imrét,  ez  utóbbit  Miklós,  Antal,  Jó- 
zsef és  László  négy  fiával,  és  még  egy  J  ó  z  s  e  ff  el  egyedül.  1837- 
ben  Kis  Kotessón  székel  József,  Hiiniken  pedig  Imre  és  fiai  M  i  k- 
lós  és  László,  és  Lászlónak  fia  Lajos.  —  Antal  és  József 
örökös  nélkül  haltak  el  *). 

Keller  család.  (Székely -udvarhelyi).  Közűlök  János  ud- 
varhely-széki ügyvéd  ,  s  több  erdélyi  országgyűlésen  Udvarhely  város 
követe,  1848-ban  a  pesti  nemzetgyűlésen  Udvarhelyi  széki  képviselő, 
és  forradalmi  kormánybiztos.  Meghalt  1850-ben  Kolosvárott  mint  sta- 
tusfogoly 3). 

Itellern  család.  Kellem  Antal-Henrik  az  17 15-ki  or- 
szággyűlésen honfiusitást  nyert  *)♦  Cziraere  a  paizs  udvarában  egy 
dfllt  kulcs. 

r 

Kellf  O  család.  (Sóvári.)  Kellio  Ad  á  m  1727-ben  ellent  mond 
Tihanyi  János  és  Pál,  Vadász  András  és  Divényi  István  beiktatásának 
F.-Thur,  Sirak  és  Szalatnyára  nézve  5).  1729-ben  pedig  nejével  Máriá- 
val, és  leányával  Katalinnal  Okolicsányi  Pál  nejével ,  és  Kellio 
Ferencz  örököseivel  Nagy-Thúron  három  házhely,  Közép*Thúron  egy 
kúria,  és  Kis-Thúron  lévő  birtokrész  birtokába  iktattatik  be,  miután  a 
Vadász  András ,  és  Divényi  István  részére  tett  adomány  visszahuza- 
tott ;  de  neki  is  ellentmondottak  többekkei  Szegesdy  Mátyás  6). 


*)  Találunk  hazánkban  Keller  családot  A  d  1  e  r  f  e  1  d-i  előnévvel  is,  mely- 
ből Ágoston  1787-ben  m.  kir.  kamarai  pénztárnok  a  kassai  kerületben. 
2)  Szontagh.  Dániel  közlése  szerint. 
•)  Török  Antal  közlése  szerint. 
*)  1715-ki  135.  törv.  csikk. 

*)  Szentbenedeki  Convent  Capsa  H.  fasc.  4.  nro  1. 
•)  Ugyanott  Capsa  H.  fasc.  8.  nro  21 


Kellócz.  —  Kemecsey.  11  • 

Egy  töredék  nemzékrend  azon  időből  igy  mutatja  a  család  le- 
származását :  J) 

Kellio  Ferencz 
(leszenyei  Nagy  Erzse) 

Ferencz  Ádám 


1 Z Z '  (Mária) 

**'  SH'  1797— 17*>3 

(Ordódyné)  (GáfForné)  {J1£L^LÍ-21^ _, 

Kata 

(Okolicsányi  Pál). 

Kellio  A  n  n  a  Misicz  Józsefné  e  század  elején. 

Kellőcz  rselád.  Zemplin  vármegye  czimerleveles  családai- 
nak  egyike  *). 

Kelizf  család.  Kihalt  család ,  közűlök  Kelizi  Pál  egyike 
azoknak  ,  ki  Zsigmond  király  korában  Palóczy  Mátéval  és  Imrével  a 
leleszi  conventen  követtek  el  hatalmaskodást  3). 

l&elo  családi.  (Baracskai  f .)  E  kihalt  család  egy  tagja  1458- 
ban  királyi  beiktatási  ta?iu  a  Timaryak  adomány-levelében,  hol  Kelw 
de  Barachkanak  iratik  •). 

Kemeesey  család.  (Kemecsei.)  Szabolcs  vármegye  egyik 
régi  családa,  mely  nevét  azon  megyei   Ke  m  ecs  e  helységről  vette. 

1342-ben  élt  Kemechey  Mihály,  ki  Kállay  Katalint  vévén 
nőül,  ezzel  következő  családfát  alkota :  ő) 

Mihály  1342. 
(Kállay  Kata) 


János 
1364  -  1406- 


i 


Mihály.             Mikló*  Veronka                            László 

(  (zettényi                              1435. 

r *••     i  i                                                    • 

Rafael  György                 Bernát 


i — — 1 


Erzse  János.  Dienes 

(Kemechey  István  •    jj^  • 


deák) 


Kata  István.  László 

Cser^G°yörgy)  rMáiZ1' 

Ferencz 


t 


Borbála 
(Jármy  Ferencz). 


*)  Wagner  Mss.  tom.  LXX.  p.  206. 
*)  Szirraay  C  Zemplin.  nofc.  top.  1 13. 
8)  ügyonott  313. 
*)  Kaprinai  Dipl.  II.  201. 

5)  A  Kállay  nemzetségnek  a  Jármyak,  és  ugyan  azoknak  az  £  1  e k 
család  elleni  perükből.  V,  Ö,  Kaprinai  Mss.  A.  tom.  XLV1II.  a  végén. 


ÍÍ4  Uéménáy.  -  Kemény. 

Egy  másik  töredék  nemzékrend  a  következő :  \ 

Kemecsey  László 
(Illosvay  Anna) 


Mária  Anna  László. 

(Magyary  (Niczky 

Tamás)  István). 

A  Kemeosey  család  most  is  Szabolcs  megye  élő  nemes  csalá- 
dai  sorában  áll  Fényes  E.  Geographiája  szerint, 

Hétnéndy  esalád-  E  családból  Kéméndy  Laj  os  1505-ben 
a  rákosi  országgyűlésre  Pozsony  vármegye  követe  volt  3). 

I&eméiay  család.  (Gyerő-monostori  gróf  és  báró.)  Erdély 
legrégiebb  családainak  egyike.  Hogy  egy  törzsből  ered  a  kihalt  G  y  e- 
r  Ő  f  f  y  ,  Mikola,  R  a  d  ó  ,  Vitéz  és  most  is  élő  K  a  b  o  s  családdal, 
már  e  munka  IV.  kötetének  466.  lapján  említők ,  ugyanott  kimutatók 
a  közös  leszármazás  elágazását ,  illetőleg  a  törzstői  külön  családokra 
való  szakadást  is.  Czimerük  is  az  egy  törzsből  eredt  családágaknak 
ugyanaz,  t.  i.  királyi  koronából  kiemelkedő  szarvas  (dámvad).  Czime- 
rök  mellett,  —  melyről  alább  lesz  szó,  —  egy  eredetű  val a  jószáguk, 
mire  oklevelek  vannak  ,  többi  közt  egy  Ulászló  király  által  megerősí- 
tett egyezség-levél  a  XV.  század  végéről,  mely  szerint  az  emiitett  csa- 
ládok fiai  raagtalanság  esetére  jószágaikat  egymásnak  lekötik  ;  és  ebből 
következtetőleg,  valószínűséget  nyer  azon  hagyomány  is,  hogy  a  közős 
családfő  a  Körös  és  Kis* Szamos  völgyét  mint  első  foglalást  hagyá 
utódainak. 

Mi  fit  a  Gerőffy  családnál  láttuk  ,  a  közös  család  szétágazásáoál 
Istvánnak  fia  P  é  t  e  r  az,  ki  a  Kernén  y-ek  külön  családát  alapitá.  Mi- 
előtt tőle  kezdve  a  család  nemzékrendét  közölnők ,  emlitenünk  kell 
Kemény  Simont,  a  szent-ímrei  hőst,  ki  1440-ben  Hunyadi  János  jel- 
mezébe öltözve,  hazájáért  hősi  halált  halt  3).  Összefüggését  a  családdal, 
nem  látjuk  a  táblázaton  *).  Péternek,  kitől  a  családfát  kezdendjük,  le- 
hetett -   a  kort  tekintve  —  testvére. 

A  családfa  következőleg  5)  sarjadzott  le  : 


f)  Geneal.  authent.  II. 

2)  Jászay  Pál,  A  magyar  nemz.  napjai  a  mohácsi  vész  után  157.  lap. 

3)  Gróf  Teleki  Hunyadiak  kora  I.  k. 

4)  Bonfín  szerint  Simon  neve  Kemény  volt,  Turóczi  Krónikájában 
Kamonya-nak  iratik. 

*)  L&ed  Mikola  Genealógia  fara.  Mikola  stb. 


Kemény. 


175 


I.    tábla. 


I.  Péter 


I.  László 

— .«A _ 


II.  László  I.  János.  György. 
1556. 


II.  Péter 
(Bagdy  Kata) 


II.  János.  Kata 

1553.  (Haller 

torokorsz.  követ  Péter 
(Ombozí  Margit) 


N. 
tErdélyi 
Bertalan) 


I.  Ferencz 
(Szentpály  Erzse) 

llí.  János  1603. 
(Sármasági  Anna) 


István  1566. 

kük  üli  ői  föisp 
t 


József 

* — 


Magdolna 
(Szalánczy  György) 


II.  Ferencz. 
f 


111.  László, 
t 


Boldizsár 

1576.  1630. 
(1.  Lázár  Anna) 
2.  Tornyí  Zsófia) 


Imre. 

i 
T 


III.      Anna 
Péter    (Beth- 
elesett      len 

t       Farkas 
2.  Macs- 


2-tól  IV. 

János 
fejedelem 
(1.  Kállai 

Zsuzsa 


Boldi- 
zsár 
kolosi 
íőisp. 
f  1657. 


kási  Fer.)  2.  Lónyai  (Borne- 
Anna)  misza 

I  Zsuzsa) 


IV.  Péter      Erzse      Zsófia      Kata 
(Torocz-     (Szálán-  (1.  Ne-    (Beth- 
kai  Kata)        czi       mes  Bál.     len 

J László)  2.  Mikes 

Myt.  II.  ~m.  Benedek) 


Fer.) 


Petro- 
nella 

(Apaffy 
Istv.) 


III  Ferencz. 

elesett. 


Simon  1663. 

(1.  Alia  Maria 

2.  Perény  Kata) 


Mária 
(Haller  Istv.) 


V.  János  báró 

b  -szolnoki  föisp. 

(Teleki  Anna) 


Zsigmond  Sámuel  Krisztina 

f  1736.  tájt.  táb.  üin.      f  1744.  (Bethlen 

(t.  b.  Bánffy  Krisztina  dobokai     József) 

2.  gr.  Bethlen  főisnán 

Ágnes)  (Macskási  Kata) 

r 


László  báró 
főkormányzó 
(Pekri  Anna) 

T  r— » , 

Farkas 

orsz.  elnök 

(gr.  Kornis  Mária) 


II 


Simon  báró 
1704. 
iVay  Anna) 

Ádám  1753. 
(gr.  Rhédey 
Druzsianna) 


Gergely 
f  1769. 
(b  Bánffy 
Mária 

i *— i 

Farkas 

gróf  lett 

f  1830. 

(gr.  Ba- 

thyány 

Teréz) 


Miklós 
f  1775. 
(gr.  Wass  Kriszta 


Zsigmond 
f  1769. 


Anna  f  1835 

(gr.  Bánffy 

György) 


III.  Simon 
(1  Wesselényi  Póli 
2.  Wass  Kata) 


Sámuel  gróf  lett 

táblai  elnök 

f  1817. 

(ikt.  Bethlen  Kata) 
, *. 

Sámuel 

nőtlen. 


Krisztina 
f  1811. 
(Bethlen 
Pál.) 


IV.  Simon 

tábl.  üln. 

-M826.    i 

(gr.  Teleki 

Anna) 


János  László 

f       (b.  Bánffy  Ágn.) 


József  a  történet 
búvár  sz.!795.fl856. 
(Láng  Anna) 

Fakrasf.  Malvin  f. 


Kata 

fI816. 

(gr.  Kun 

József) 


Miklós 
f  1829. 
Aranyos  sz. 
fó  kir.  biró 


I 


Simon  Albert 

nőtlen       (Macskási 

Karolina  +) 

i * — i 

László. 


(gr.Teleki  Póli) 


Domokos 
(Zeyk 
Bora) 


L 


István 

a.-fejérv. 

főispán 

(b.  Bánffy 

Kata) 


György 
(gr.  Bethlen 
Mária) 


Gyula.  Ida 

(Bárczy  Gynla) 


Dani.  Béla.  Vilma.  Janka. 


Ödön.     Kálmán.    Endre*   Simon.    Mária.   Anna. 


1*6 


Kemény, 


II.    tábla. 


IV.  Péter,  ki  a%  I.  lábián. 

(Toroczkai  Kata) 


János 
1710. 
(Nádudvari    __     

í±5íin_^  ToldiSST 

Péter        (b  .,  Báuffy 
(Kollátovieh     Ágrues) 

Kata) 
r-— -/l  i 

János 
(Brusierre 

Kata) 


Boldizsár 
(Tordai  Zsófia) 


1 


Kata  Zsófia 

(GyerftFy  György)    (Dáriei  István) 


Mária        György        Kata        Sándor 
(Szeredai     (Kendeffy      (Kún        (Pek  ri 
Zsigm.)    Druzsiauna)    Miklós)     Zsófia) 

i * 1  * 

György 

(Vay  Júlia) 

i ■— * 1 

János 

.^_         (Barcsay  Anna) 


Ferencz 

(Boér 
Zsuzsa) 


Imre         Sámuel 
(Almási  (gr.  Toldy 
Jujia)         Póli) 

Imre  f       László 

(Ribiczei     (Szalay 

Mária)         Anni) 


Zsigmond 
(1.  Zsúky 
Krisztina 
2.  Turóczi 

Klára) 
3-  gr.  Wass 
Éva) 


György  f 

(b.  Kemény 

Anna) 


Lőríncz.  György.  Dániel 
és  Ferencz. 


Simon 
(Béldi 

Klára) 
i  "  m/^" — • 

Ignácz 
(b.  Szentke- 
reszti Mária) 


Pál 

(Halmágyi  1.) 

Lajos 
(b.  Wesse- 
lény  l.) 


István 
(Mti  Ágnes 


György.  Ferencz    Mária- 


Sándor 
(1.  b.  Dió- 
szegi 
Krisztina 

2.  Dániel 
Éva. 

3.  Eperjesi 
Júlia) 


András 
f  1823. 
(Kendeffy 
Róza) 


József         Sámuel 
(Réti    (Ib.Gyorffy 
Zsuzsa)  Ágnes 

2.  Csóka 
Róza) 


Ferencz       Farkas  Pál 

országos      f  1862.      f  1854. 

elnök  (Seethal    (gr.Teleki 

f gr.  Betli-  Karolina)     Rákhe^ 

len  Kata)  vT^T    ' 
'   Karolina 

(Wernhardt 

István) 


Dénes 

f  1849. 

(b.  Kemény 

Kata) 


Domokos 

(Újvári 

Karolina) 

■""Miklós. 


Samu 
(Dobai 

Póli) 

< — * 1 

vannak. 


Zsigmond 

az  író 
sz.  1816. 

nőtlen 


János 
nőtlen 


Póli        Zsuzsa.      Julianna     Kata.  Erzse.  Karolina.  Domokos. 
(Gyárfás  (Zeyk 

Domokos)  Dom.  -f  1849. 


Gábor.   Geiza.    Ilka.    Sarolta.  Berta.    Emma.  Dénes.  Gyero. 

Kemény  Simon  után  I.  Jánossal  kezd  a  család  a  történet 
színpadára  föllépni.  A  családfa  I.  tábláján  II.  Péternek  fia  I.  Já- 
nos 1550-ben  Martinuzzi  György  rendeletéből  a  brassai  havasokra  az 
Erdélyt  pusztító  oláhok  ellen,  kiket  ottan  mégis  vert.  1554-ben  I.  Fer- 
dinánd követe  Erdélyben  Szolimán  császárhoz    1558-ban  ő  általa  nyí- 


Kemény,  1?? 

latkoztatá  ki  Izabella  a  fejérvári  gyűlésen  a  Kendiek  raegölettetésének 
okát  V),  0  szerzé  Bükköst,  és  ifibb  jószágrészt  család  a  részére. 

lí.  Jánosnak  unoka- testvére  II.  László,  fia  I.  Lászlónak,  1556- 
ban  az  erdélyi  rendek  követe  I.  Ferdinándhoz  Bécsbe ,  s  hirtrivŐje  an- 
nak, hogy  az  ország  Izabellát  visszahívni  kivánja  a). 

I  István  (II  Jánosnak  fia)  Küküllő  vármegye  főispánja  1566- 
ban,  midőn  János  Zsigmondot  Zimonhoz  elkisérte  a  török  esászár  üd- 
vözlésére a> 

III.  János  (I.  Ferencznek  fia)  1603-ban  Székely  Mózses  pártján 
tevékeny  részt  vesz ,  és  ennek  oldala  mellett  esik  el  4).  Nejétől  Sárma- 
sági  Annától  született  több  gyermekei  közül  I.  Boldizsár  1576-ban 
Báthori  Istvánt  a  lengyel  királyságra  kiséri  ki.  Utóbb  atyjával  együtt 
Székely  Mózses  híve  ,  s  követe  a  moldvai  vajdához ,  hogy  ezt  szövetsé- 
gesül nyerje  5)  Pár  év  múlva  mint  Erdély  követe  Magyarországra  jő 
a  fölkelt  Bocskaihoz ,  innen  Kolosvár  városához  küldetik  6).  Utóbb 
1608-ban  Fejérmegye  főispánja  lett  7). 

Ugyan  ez  időben  élt  Kemény  K  r  i  s  t  ó  f  is,  ki  nincs  a  táblázaton, 
és  ki  középlaki  előnévvel  élt.  E  Kristóf  Kovács  Gryörgygyel,  Özvegy 
Sármasághy  Mihályné  nevében  ajánlatot  tesz  a  Veres  János  által  meg- 
veendő Sz.-Mihályielke  és  topái  részbirtokra  1571-ben  8). 

Visszatérve  I.  Boldizsárhoz ,  ennek  első  neje  Lázár  Anna,  a  má- 
sodik Tornyi  Zsófia  volt  9).  Az  elsőtől  született  III  Péter,  és 
A  n  n  a ,  a  másodiktól  született  tizenegy  gyermeke  ,  kik  közül  az  élet- 
ben maradtak  a  táblázaton  láthatók, 

III.  Péter  Báthori  Gábor  fejedelemsége  korában  Bethlen  Gá- 
bor tábornok  és  udvari  főkapitány  udvarában  tölte  ifjúságát.  Midőn 
Bethlen  a  törökböz  kifutott ,  III.  Péter  Bethlen  nejével  együtt  Déva 
várában  maradt,  hol  a  vár  ostrom'  alá  kerülvén,  III.  Péter  vitézül 
harozolt.  Bethlen  (Jábor  visszajövetelével  ennek  étekfogója  lett.  1619- 
ben  Bethlennel  kün  csatázván  Köpcsénnéi ,  sebet  nyert,  jobb  karja  lö- 

»)  Woiph,  Bethlen  Hint.  Hbro  IV. 
*)  Ugyanott 

f)  Ugyanott,  tom.  II.  p.  1X3. 
*)  Ugyanott  V.  321. 
s)  Ugyanott  V.  138.  323.  335. 
•)  Ugyanott  VI  22Q.  277. 
7)  1608.  aag.  9.  art.  I.  Kóváry  szerint. 
■)  Kemény  Notitia  Cap.  Albensis  IL  92. 

•)  Kemény  Sános  önéletírása,  kiadta  Szalay  Ti.  8.  lap.  Hibásan  áll  Kóvá- 
rynal  147.  lapon  Ternyi  Zaóf  ia  helyett  Főnyi  Zsófia. 

12 


tf&  Kemény, 

vetvén  által,  de  ebből  kigyógyult ;  azonban  utóbb  Hainburg  ostromá- 
nál, hol  a  gyalogságot  vezérlé ,  —  bal  mellén  ugy  találta  a  muskéta 
golyó ,  hogy  az  hátán  jött  ki ,  és  miatta  azonnal  megholt.  Pozsonban 
temettetett  el  1).  Az  ő  halála  után  még  egy  fi-  testvére  kereszteltetett 
Péternek,  ki  IV.  Péter  név  alatt  a  II.  táblázaton  álló  családfát 
alkotá. 

II.  Boldizsár  (I.  Boldizsárnak  Tornyi  Zsófiától  fia)  Kolos 
vármegyének  főispánja ,  udvarhelyszéki  főkapitány ,  ifjabb  Rákóczy 
György  fejedelemnek  fő  lovász-mestere ,  hatalmas  vadász  ember  — 
mint  bátyja  Jáno9  a  fejedelem  irja  —  1657-ki  febr.  16-án  a  lengyelor- 
szági hadakozáskor  homlokba  kapott  lövés  folytán  elvérzett  2). 

IV.  János  született  Bükkösön  1607-ben.  Ifjú  korában  Bethlen 
Gábor  udvarnoka ,  később  II.  Rákóczy  György  fővezére.  Mint  ilyen 
tatár  rabságra  esik,  ott  irja  le  életét  3);  utóbb  kiváltja  magát.  A  török 
elleni  gyűlölete ,  és  nagyravágyása  fölébresztek  benne  a  gondolatot, 
Erdélyt  a  magyar  koronához  kapcsolni.  Innen  osztrák-szövetség  alap- 
ján sereggel  megy  Erdély  trónját  elfoglalni,  03  1660-ban  fejedelemmé 
választatik  *)  ;  de  a  török  ,  és  az  ellenpárt  szintén  sereget  állit  ellene  ; 
ezzel  Nagyszőilősnél  ütközék  meg  1662-ben,  és  ott  elesett  5).  Neje 
kettő  volt,  az  első  Kállai  Katalin,  a  második  Lónyai  Anna.  Ezektől  fiai 
II.  Ferencz  és  I.  Simon. 

I.  Simon  atyja  halála  után  Bánífy  Dienes  s  több  főúrral  Ma- 
gyarországra futott  >  s  miután  hasztalan  vártak  az  osztrák  segélyre, 
1663-ban  nyert  kegyelemre  visszatértek  Erdélybe  cj.  Neje  Perényi 
Katalin,  mint  buzgó  katholika,  és  a  jesuiták  pártolója  nem  csekély  be- 
folyást gyakorla  családára.  Simon  fiai  visszaléptek  a  politikai  pályá- 
ról, és  közűlök  II.  Simon  és  László  a  Rákóczy -forradalom  alatt 
1704.  táján  Görgény  várába  vonultak  7).  Ők  nyertek  ez  ágnak  bá- 
róságot. 

V.  János  a  legöregebb  fia  I.  Simonnak ,  1686-ban  a  kormány 
tanácsosa,  a  hatalmas  Teleki  Mihály  leányát  vette  nőül,  s  alapitója  lön 


J)  Kemény  János  önéletírása,  kiadta  Szalay  L.  10  lap. 
2)  Ugyanott  12. 

s)  Először  kiadta  Rumy  a  Monumenta  Hungarica  köteteiben.   Ujabb  és 
jobb  kiadását  bírjuk  1856-ból  Szalay  Lászlótól. 
*)  1660.  dec.  24.  art.  1. 

5)  Donatioit  megsemmisité  az  1662.  mart.  10.  artic*  17. 
•)  Cserey  Mih.  Hist.  10, 12.  16.  .1.  -  1663.  sept.  24.  art.  10. 
r)  Cserey  Mik.  336. 1. 


kemény.  179 

a  mostani  grófi-ágnak.  Vallásosságát  jelölik  Enyedre  ,  Kolos  várra  tett 
alapítványai.  Meghalt  kora  39.  évében.  Fiai  közűi  Sámuel  Doboka 
vármegye  főispánja  1).  0  volt  azon  oklevél- gyűjtemény  szerzője,  me- 
lyet a  nyelv  mivelő  társaság  megemlít.  Macskási  Katalintól  gyermekei 
nem  maradtak.  Meghalt  magnóikul  1744-ben. 

Testvére  Zsigmond  táblai  ülnök  ,  ki  1736.  táján  halt  el,  két 
nejével  tovább  folytatá  ágazatát.  Egyik  fia 

Gergely  ,  kinek  fia  F  a  r  k  a  s  í  806-ban  grófságot  szerze  és 
hagya  fiára  Józsefre  a  történet-búvárra ,  ki  1 795-ben  sept.  1 1  -én 
született.  Eleintén  hivataloskodott,  és  1 827-ben  Nagy-Szebenben  kincs- 
tári titoknok  lett.  1831-ben  a  magyar  országgyűlésen  az  ellenzék  sorai 
közt  foglalt  helyet.  A  m.  akadémia  megalapítása  után  tagjává  lett. 
Nem  sokára  magányába  vonulva,  kedvencz  tanulmányának  Erdély  tör- 
ténelme búvárlatának  szentelé  idejét ,  és  számtalan  értekezése  mellett 
a  ,jDeutse  Fundgrubender  Geschichte  Siebenbür- 
gens', —  „Erdély  történeti  tára",  —  „Notitia  Capituli 
A 1  b  e  n  s  i  su  munkákkal  gazdagitá  a  történeti  kútfő  irodalmat.  Jeles 
könyv-  és  kézirattárát  rokonával  Sámuel  gróffaí  még  az  1841 -ki  er- 
délyi országgyűlésen  felajánlá  a  tervbe  volt  erdélyi  múzeumnak  2) , 
ugyanezt  ismétlé  végrendeletében ,  és  most  a  ritka  becses  gyűjtemény 
a  tavaly  (1859-ben)  megnyílt  erdélyi  országos  muzeumot  díszíti.  Meg- 
halt 1855.  Sept.  12-én.  Gyermekei  előbb  elhaltak. 

Mi  kló  3  Zsigmondnak  másik  fia  magán-életet  élt,  és  1775-ben 
halt  meg.  Nejétől  gróf  Wass  Krisztinától,  ki  1802-ben  halt  meg,  fia 
I.  Sámuel,  Erdélynek  egyik  nagy  államfér  fia  Fiatal  korában  négy 
évet  tölte  künn  az  akadémiákon  ,  és  európai  utazásában,  és  megismer- 
kedék  a  hires  történe-tiró  Slötzerrel  is ,  ki  már  akkor  dicséré  tudomá- 
nyát Haza  jővén ,  és  megnősülvén,  1786-batt  II.  József  alatt  Belső- 
Szolnok  és  Doboka  egyesitett  megyék  al-,  1790-ben  sept.  20-án  pedig 
Torda  megye  főispánjává,  1795.  mart.  16-án  főkormányi  tanácsossá 
neveztetett,  majd  kamarás,  1804.  febr.  9-én  pedig  gróffá  lön.  1810- 
ben  a  rendek  táblai  elnökévé  választatott ,  és  ez  időtől  ideiglenes  elnök 
volt  1815.  jun.  16-ig\  midőn  valóságos  táblai  elnökké  lön.  Ugyan  ez 
évi  dec.  22én  a  Leopold-rend  közép  keresztjét  nyeré.  1816.  sept.  10-én 
országos  elnökké  lön.  Azonban  csak  hamar  elbetegesedvén,  1817,  sept. 


0  Hodor  Doboka  várm .  452. 

')  Budapesti  Szemle  VII.  köt,  342. 

12* 


180  Kemény. 

23-áa  meghalt  *).  Egyik  íla  Mi  ki  ós  Arauvosszék  fő  királybírója  volt, 
meghalt  1829-ben.  Másik  fia  Sámuel,  az  ismeretes  hazafi,  tudo- 
mány és  művészet  pártoló,  az  1834-ki  ellenzéki  szellemű  országgyűlé- 
sen Aranyosszék  követe.'. Az  Í84í~ki  országgyűlésen  unoka  vérével  Jó- 
zsef gróffal  nagyszerű  kézirat,  és  könyvtárát  ajánlá  fel  az  erdélyi 
múzeum  alapjául.  Mint  nőtlen,  benne  a  gróúVag  kihalásnak  nez  elé. 

Visszatérve  a  fejedelem  János  unokáihoz ,  ezek  közül  László 
1 762-ig  Erdély  főkormányzója  volt.  Egy  íla  Fa  r  k  a  s ,  országos  elnök, 
később  nyugalmazva,  késő  vénségében  1805-ben  halt  meg.  Nejétől  gr. 
Komis  Máriától  leánya  Anna,  gr.  BáníFy  György  hitvese  ,  1835-ben 
történt  halálával  ez  ágat  berekeszté. 

I.  Simonnak  harmadik  fia  II.  Simon  Vay  Annától  nemzé  1 . 
A  d  á  m  o  t ,  2.  Annát,  báró  BáníFy  Zsigmondnak  1725.  óta  hitvesét, 
ki  1 746-ban  halt  meg  2),  3.  Erzsébetet  Bárczay  Jánosnét  és  4. 
Krisztinát  báró  BáníFy  Jánosnét. 

Emiitett  Ádámnak  gróf  Rhédei  Druzsiannától  fia  III.  Simon, 
ennek  két  fia  IV  S  i  m  o  n  és  László  ismét  két  ágra  terjeszti  a  csa- 
ládot. Az  előbbinek  fiai  közül  Domokos  és  István  országgyűlési 
ismeretes  ellenzéki  szónokok.  István  Alsó-Fejér  megye  főispánja 
volt.  Ez  ág  a  birtokukhoz  tartozó  Vécé  váráról  v  é  c  s  e  i  -  ágnak  ne- 
veztetik. 

Következik  a  második  fővonal ,  mely  a  fejedelem  testvérétől  IV. 
Pétertől  jő  le,  és  a  II.  táblán  látható. 

Ez  ág  is,  mely  1755-ki  febr.  18-án  lett  báróvá,  több  jeles  fér- 
fiút mutata  fel.  Ilyenek  az  ujabb  időből  Dénes,  Erdély  utóbbi  or- 
szággyűlésein mint  Alsó-Fejér  megye  ellenzéki  vezérszónok ;  és  a  pesti 
nemzeti  gyűlésen  is  képviselő.  Meghalt  1849-ben.  Eltemettetett  Budán 
a  közsirkertben  Bethlen  János  szomszédságában  3).  Unoka  testvére 

Zsigmond  a  jeles  publicista,  és  regényíró  (szül.  1816-ban) 
jelenleg  Pesten  a  „Pesti  Napló4'  szerkesztője  *). 

Lajosnak  három  fia  szintén  említendő.  Pál  minden  ezüstjét  a 
haza  oltárára  adta  Meghalt  1854.  mart.  26-án.  Farkas  forradalmi 
dandárvezér  volt,  meghalt  Londonban  1852-ben.  Ferencz  1838  óta 


J)  í\»magyarországi  Minerva.  1825-ki  foly.  155.  1. 

*)  L.  a  fölötte  mondott  halotti  beszédet  borosnyai  N.  Zsigmondtól,  és  za- 
laayi  Miskolczi  Józseftől  stb.  Kolosv.  1746. 

3)  L.  életrajzát  Ujabb  ismerettára  V.  51  —54. 

4)  L  életét  s  irodalmi  működése  vázlatát  ugyanott  55—58.  1. 


Kemény. 


181 


országos  elnök,  mérsékelt  politikája  és  államférfiúi  belátása  által  a  haza 
és  kormány  bizalmát  egyiránt  birá, 

A  család  grófi  ágából  László  kath.  pap  volt,  előbb  egerszeghi 
plébános,  utóbb  1 763-ban  esztergami  kanonok ,  zebegényi  prépost ,  és 
nógrádi  fŐesperes  volt.  Meghalt  1787-ben  Erdélyben,  midőn  rokonai 
látogatására  járt  ]). 

E  család  Erdélyben  a  Bethlenek  után  legterjedelmesebb,  —  s 
mint  Kővári  írja  —  1854-ben  hetven  élő  tagja  volt. 

A  család  ősi  czimere  egy  koronából  kiemelkedő  szarvas ;  a  grófi 
czimer  pedig  tetemesen  megbővitve ,  —  mint  itt  a  metszvény  is  ábrá- 
zolja —  kö- 
vetkező :  a  .  «v\  .stP*  a 
paizs  a  felső 
két  szögle- 
téből az  alsó 
két  szöglet- 
ig rézsúto- 
san kereszt- 
be (X.  for- 
mára) hú- 
zott két  vo- 
nal által  4 
udvarrá  osz- 
lik, de  a  pa- 
izs közepét 
egy  kissebb 
koronás  kék 
paizs  foglal- 
ja el,  mely- 
ben a  gróf- 
ságot adó 
Mária-Teré- 
zia király- 
asszony nevének  kezdőbetűi  M.  T.  állanak.  A  paizs  felső  osztálya  vörös 
udvarban  két  kiterjesztett  sasszárny  között  fehér  keresztet  mutat,  fölötte 
jobbról  félhold,  balról  aranycsiiiag  ragyog.  Az  alsó  osztály  vörös  udva- 


■}  Memória  Basilicae  Strigoniessis  p.  171.  ésczhnerét  rézbe  metszve  csím- 
xciével  együtt  „Scata  g e a t i i  i t i a  Hu&garica"  czimü  gYüjteatéayben. 


l§t  Kemény,  —  Keméry. 

rában  egy  fehér  oszlop  tetejében  repülni  készülő  galamb  látszik.  A 
jobboldali  osztály  ezüst  udvarában  pedig  aranykoronából  a  család  Ősi 
ezimere  az  ágasbogas  szarvas  emelkedik  ki.  A  paizs  fölött  bárom  ko- 
ronás sisak  áll ;  az  elsőből  a  zerge,  a  harmadikból  a  dámvad  nyúlik  fel; 
a  középsőből  ezüst  sasszárny ,  és  ezüst  elefáni-ormány  között  repülni 
készülő  fehér  galamb  áll.  Foszladék  jobbról  ezüst-kék ,  balról  ezüst- 
vörös J). 

Kemény  család.  Ily  nevű  nemes  család  1666- 1688-ban 
trencsimegyei  Turnán  lakozott  2). 

Kemény  nevű  nemes  család  él  Vas  megyében  is  Fényes  Geo- 
graphiája  szerint. 

l&éméiiyes  család.  Zemplin  vármegye  czimer  leveles  nemes 
család  a  Szirmay  szerint. 

KcsiiéiiyC'sy  család.  Szabolcs  vármegye  nemessége  sorábai 
említi  Fényes  E.  Geographiájában. 

Itemerenczy  család  Hasonlóan  Szabolcs  vármegye  nemet 
családainak  sorában  említetik. 

I&etaéry  család.  Régi  család,  mely  a  XV.  században  élt,  és 
több  fiúsítás  után  is  kihalván,  utódai  a  Pándy  és  Peres  családok  lőnek* 
Egy  nemzékrendi  kézirat  így  tünteté  fel  leágazását:  3) 

Keméry  Tamás 


Tamás 

t A"  "  i 

Ilona 

i *"    "i 

Perpetua 

r — ;-A~' '"*'> 

Margit 

(Pándy  Ferenci  deák) 

r     -  "-* -  •  ■  i 

Anna 

1570. 
(Horváti  Peres  Gáspár 
özvegye). 
Másik  leágazás  3)  imez : 

Keméry  id.  István 

i --* 1 

Péter 


László  Iloua 


— .A_ 


Híé^  Yalkai  frliklőané 

1         tTiT"  Valkai  Tamás 

László  ;-■-■  ■-.  ■  a~~> [ 

Keraéry  István  Valkai  Miklós 

1579.  1570. 


*)  Adami  Scuta  gentil.  tom.  V. 

*)  Szontagh  Dániel  közlése  szerint. 

a)  Kézirat  a  nzti  múzeumban  fol.  lat  2340*  szám  alatt  24£.  lap. 

•)  Ugyanott 


Keniensxky.  -  Ktnuiiezer,  Í8S 

Keméry  nenies  család  él  Szabolcs  vármegyében  Fényes  E, 
Geographiája  szerint 

Kemenszky  család.  1801-ben  I.  Ferencz  királytói  kapta 
czimeres  nemes  levelét. 

Czimere  a  paizs  kék  udvarában  egy  négyszögű  kövekből  épült 
várnak  közép  bástyáján  koronás ,  fehér  ruhás ,  vörös  öves  hölgy-alak 
áll ,  jobb  kezében  aranybotpn  zöldkoszorut  tartva ;  a  paizsfoiötti  sisak 
koronájából  természetes  színű  oroszlán  női  ki ,  első  jobb  lábával  kivont 
kardot  tartva.  Foszladék  jobbról  arany- vörös,  balról  ezüst-kék  1). 

Kementzey  család.  Kenaeniíey  Mihály  1558  ban  I. Fer- 
dinánd királytól  kapta  armalis  levelét,  mely  1609-ben  Zemplin  város- 
ban hirdettetett  ki.  —  A  családfa,  —  melylyen  azonban  az  évszámok 

hiányzanak,  —  következő :  2) 

Márton 


Pái 

i   ,4i  — 

Pái 

Mihály 

'anháiy. 

János 

Sándor 

István.  Pál.    József. 

Ferencz.    János 

Pál >  József. 

Márton. 

A  családfa  élén  álló  Mártonnal  egykorban  él  (s  talán  test- 
vére) László,  kinek  fia  volt  József. 

Keinléky  család  Kihalt  család,  melyből  Kemléky  Györ- 
gyöt 1626-ban  a  kir.  ügyész  többel  együtt  idézteti  3). 

K.euaiif ezer  család-  Pest  városi  család.  Kemniczer  János 
pesti  vagyonos  polgár  szerzé  a  nemességet  í 797-ben. 

Czimere  egy  vörös  kereszt  által  —  melynek  közepén  fehér  golyó 
látszik,  — -  négyfelé  osztott  paizs;  az  1-ső  és  4-ik  osztály  arany  udva- 
rában hármas  zöld  halmon  szétterjesztett  szárnyakkal  barna  galamb 
áll ;  a  2-  és  3  ik  osztály  kék  udvara  alyján  fehér  folyam  hullámzik,  és 
a  fölött  ezüst  horgony  álL  A  paizsfoiötti  sisak  koronájából  két  kiter- 
jesztett sas-szárny  között  aranyoroszíáo  áll,  első  jobb  lábával  lándzsát 
tartva.  Foszladék  jobbról  arany-vörös,  balról  ezüst-kék  *). 

Közűlök  János  kir.  udvarnok ,  jogtudor,  és  a  m.  udv.  kanczel- 
]  áriánál  titkár  1844-ben. 


*)  Adami  Scufcagentil.  tom.  V. 

2)  A  Veszprém  megyei  levéltárból  közli  Véghelyi  Dezső. 
8)  Sz  -beaedeki  Convent  anni  1626.  fasc.  147.  nro  41. 
*)  Adami  Seuía  gentil  tom.  V. 


iB\  Kempelen.  —  Kende. 

Kempe]€n  család.  Fejér  és  Pozsony  várraegye  nemes 
család  a. 

E  családból  János  nep.  1770-ben  sz,  István  Fend  lovagja ,  a 
Ferdinánd  főhzg  gyalog  ezred  ezredese  5  és  a  m.  kir.  udv.  kanczeliariá- 
nál  tanácsos. 

Különösen  híressé  lett  e  családból  Kempelen  Farkas,  fia  Kem- 
pelen Engelbert  cs.  kir.  kamarai  udvari  tanácsosnak ;  született  Po- 
zsonyban 1734.  jan.  23-án.  Mint  római  szentbirodalmi  nemes,  M. -Te- 
rézia király  asszony  alatt  családja  magyar  nemességre  is  emeltetett. 
Farkas  iskoláit  Győrben  és  Bécsben  tanulta,  és  szép  tehetségei 
miatt  a  M, -Terézia  törvénykönyvének  németre  fordítása  ő  reá  bízatott, 
mit  megelégedésre  végezvén  el ,  a  m.  kir.  kamarához  fogalmazóvá  ne- 
veztetett, már  1760-ban  titkár,  1770-ben  tanácsos,  és  föügy  igazgatója 
volt.  A  budai  kir.  palota  építésénél  is  igazgatóvá  neveztetett.  Á  bán- 
ságba több  telepitvényt  eszközle ,  és  e  munkájáért  ezer  forint  fizetést 
nyert .  ezt  ugyan  II.  József  alatt  a  több  nyugdijasokkal  együtt  el- 
veszte, de  1786-ban  az  egyesült  magyar  és  erdélyi  kanczellariánái  ta- 
nácsossá neveztetett,  mely  hivatalát  elaggott  koráig  1798-ig  viselte. 
Több  nyelv  tudása  mellett  főleg  kitün tété  tehetségét  a  természet- és 
erőmű-tanban ,  03  gépészetben.  Ebbeli  tehetségeinek  kitűnő  jeléül  hir- 
detik sachozó  és  beszélő  gépeit.  A  schönbruni  cs.  kertben  a  vizmű 
szintén  az  ő  találmánya.  Irt  több  munkát  is ;  legérdekesebb  ezek  közül 
az  „Ober  den  Mechanismus  der  Sprache"  munkája,  mely- 
ben beszélő  gépét  is  leírja.  Meghalt  1804.  mart.  26-án  1). 

Utóbb  a  család  ausztriai  báróságot  nyert 

Kende  család.  (Kölesei.)  Szatmár  vármegye  egyik  ősrégi 
nemes  családa,  mely  a  Kölcsey  családdal  egy  verség  lévén ,  Béla 
király  névtelen  jegyzője  bizonyítéka  szerint  *)  a  hét  magyar  vezérek 
egyikétől  0  n  d-tól  az  £  t  e  atyjától  vévé  származását. 

Kölese  helység  Szatmár  vármegyében  fekszik ,  mely  hajdan  a 
fejletlen  írásmód  szerint  Kulch-,Kulche-  ésKwlche- nek  íra- 


*)  L.  Ádvocat  Uj  históriai  Dic&onarium.  Ford.  Mindszenti  Sámuel.  Po- 
zsony 1808.  Ií.  12.  És  bővebben  lásd  életét  Melczer  és  Kölesi  Vincze 
Nemzeti  Plntarkus  1L  köt. 

2)  Anonymus  capiíe  VI.  —  Szabó  Károly  fordításában  10—11.  lapon  igy 
áll:  Ond,  Ete  atyja,  kitől  a  K  a  I  á  n  és  Kölesei  nemzetség 
származik.  —  Az  Erdélyben  elvirágzott.  Ke  ndi  család  (1.  ezt)  Kumlu 
(Könd)  vezértől  származik.  L.  Szabó  Károly  Béla  kir.  névtelen  jegyzője  10.  lap. 
?s  Wolph.  Bethlen  111.  463- 


Kende, 


185 


tott ,  és  ezt  birkán  az  els5  foglalás  óta  a  nemzetség,  erről  neveztettek 
a  család  tagjai  is  a  XIV.  századig,  a  midőn  azután  a  közös  törzsből  két 
fó-ág  válván  ki ,  az  egyik  a  Kölcsey  nevet  tartá  meg  (Lásd  Kölcsey 
család)  a  másik  pedig  Kende  nevezeten  lett  ismeretessé ;  mig  később  ez 
utóbbi  is  két  fŐ-vonalra  aczégényi  éscsekei  ágakra  terjedt  szét. 

A  közös  törzs  vérségéből  IV.  Béla  király  aiatt  élt  Kölcsey  A  b- 
r  ah  ám,  és  mint  egy  írónk  J)  áiíitja  :  igen  nevezetes  ember  volt.  Utó- 
dai 1352- ben  mestereknek  (magistri)  czimeztettek  ,  egy  1382  ki 
okmány  szerint  pedig  előkelő  nemeseknek  (praenobiles)  neveztetnek  2). 

Nevezett  Ábrahámtól  a  család  leszármazása  következő : 

I.   tábla. 


Ábrahám  1260. 
Dénes  1326. 


András 
1352. 


Jakab 
1358. 

I r^-~ , 

11.  J&tíOB 

1368.  82. 


Mihály 

1862. 

r 


Miklós 
1352. 


István 

r— — A- — i 


János 

JS&. 


György 


László 
t  Péter 


Jakab. 
1423. 


György, 

kitol  Kölcsey 
család. 


Bálint 


II.  Péter 
czégéni  Rendé 
I5ip.  15. 


Lőrinc/: 
kölesei  Kende 
1510. 


I.  Tamás 
1570. 1606 
(Perény^Kata) 

'  Folyt,  11.  tábl. 


Vitus 
1583. 

Márton 

szatmári 

alisp.  1610. 


Máté  Klára 

1  (Sulyok  István) 


Pal 


András 
a  kis 


11.  Tamás 
szatmári  alisp. 
1610-1615. 
(Szak oly i  Erzse) 

11.  Mihály™" 
(Vas  Erzse) 


Miklós 
(Komis 
Zsófia) 


Péter. 


Kata 
(Bay  Fer.) 


Ferencz 

szatmári  alisp. 

1679.  16S6. 


János 
1665 
(Thury 
Mária) 


Ádám 
szatmári  alisp. 
1670.  1683 
Lónyay  Bora) 

III.  Mihály 

1692. 

szatmári  alisp. 

( Barkóozy  Mária) 

László  1724. 
ungi  alispán, 

(csicseri  Orosz  Sva) 

r- * 1 

Folyt,  köp,  lapén. 


*)  Szirmay  Szatmár  várm  II.  256. 
»)  Ugyanott  257. 


186 


Kende 


László  János  Anna 

«z  1722.  f  1803.       kassai      (Klobusiczky 
jesuita,  nváradj      tartom.  László) 

kanonok.  biztos 

(Kapy  Teréz) 


László  1724.  ki  az  előbbi  lapon* 
Tingi  alispán 
(Csicseri  Orosz  Eva) 


Krisztina 
(Buday 
István) 


Rozália 
(Pongrácz 

Mátyá3) 


lUára 
apácza 
f  1806. 


József 
húsz.  kapit. 
(Jabróczky  I ) 

László 


János 

a  nádori 

irodában 

t 


Mária 
(Fáy 
Bertalan) 


János 

t 


Kriska 

(Eperjesi 

László) 


Pál  Mihály  Julianna 

szatmári      a  tiszántúli  (b.  Mesko 

alispán        ker.  tabl.  József) 

(Becski  hivat. 

Ágnes)  i 

i - — ' : -— — — , 

László.  István.  Péter.  Pál.  Mih.  Istv.  Zsigm. 


— /\_. 

Pál 


Kálmán.  Károly. 


Lajos 

(Szuhány  i 

Laura) 


Bertalan. 


Elemér.      Béla.     Sándor.     Ferenoz.      Zsigmon 

II.    tábla. 

I.  Tamás,  ki  a*  }.  táblán. 
1570-4606. 
(Perényi  Kata) 

András  a  nagy 
szatmári  alisp  1661.  €2. 
(Sulyok  Bora) 


Márton. 


Gábor 
1665-67. 

szatmári  alisp. 
(Bán ff y  Zsuzsa) 

Klára 
(Bánffy  Farkas) 


Mihály 
1692. 

Zsigmond  1792 

szatmár  v. 

alispán 

Sándor 
(Palágyi  Zzuzsa) 


J.mos 

I — * — 1 

Erzse 
(Turóczi  Imre) 


Ferencz                Anna. 
(Ruthényi  Zsuzsa) 


János 
(Fejes  Kriska) 

Sándor 
(GomÖri  Tullia) 


Gábor 
(Rutkay  Anna1* 


Ferencz 


N. 
(Széki  Péfcerné) 


László  Zsigmond  (él) 

szatmári  alisp. 
1832-1841.  s  követ. 
(Káüay  Kata) 


Gusztáv 
szatmári  alisp.  1849. 
(Skultéty  Teréz) 


Kánuth  Klementina 

▼olt  föszbiró  1849.    (Fogarassy  Sámuel) 
(Kállay  Ida) 


Jíydia.  Csilla.    Zsigmond.         Mathild.  Paulina.  Klaudia. 


Kende.  187 

A  törzs  Ábrahám  fiának  Dienesnek  fiai  Külchey  János, 
Jakab,  András,  Mihály  és  Miklós  mesterek  azon  hatalmas- 
kodásárt, hogy  Dománhidy  Miklósnak  fiát  Miklóst  megölték,  1352-ben 
szatmár megyei  Ököritó  ésEtetykutja1)  egész  helységeiket  és 
Macha  helységnek  felerészét  vérdijúl  Dománhidy  Miklós  fiainak  adák 
által  3),  a  nevezett  helységeknek  a  nemzetség  ős  időktől  birtokában 
lévén  és  annak  határát  1238-ban  járatván  meg  3) 

1376  ban  nevezett  Dienesnek 
fia  András,  és  Jakabnak  fia  II. 
János  királyi  parancs  mellett  Köl- 
ese helység  határát  járaták  *). 

1382  ben  I.  Jánosnak  (a  Dié- 
nes  fiának)  fiai :  G  y  ö  r  g  y  és  l  s  t- 
ván,  nemkülönben  Jakabnak  fia 
II.  János  ellenmondván  Baktai  Pé- 
ter fiának  Barnabásnak  beregme- 
gyei  Baktai  helységbe  beiktatása 
iránt ,  ezen  ellentmondás  okát  ter- 
jesztik elé  *). 

1368 — 1376  ban  nevezett  Dienesnek  fia  András  és  Jakabnak 
fia  II;  János  birták  Czégény  helységet,  melyet  I.  Lajos  király  1344- 
ben  adományozott  az  akkor  még  közösen  Kölcsey  nevezetű  nemzet- 
ségnek 6). 

1423-ban  a  Domahidy  és  Báthori-akkal  kötött  peralkn  utján  I. 
Jánosnak  fiai  István  és  György  D anyád  helységnek  két  harmad- 
részét nyerik  birtokul  7). 

1444-ben  Kende  Sándor  és  Mátyás  Szatmár  megyéből  részt 
vettek  a  budai  országgyűlésen  ,  és  azt  aláirtak  8).  Mátyás  még  ez 
évben  Várnánál  veszté  életét. 


')  Talán    Etety-kutja   helynévben    kereshetni    Ond    vezér   fiának 
£  t  ének  nevét,  és  innen  E  t  e-k  n  t  j  a  ? 
*)  Szirmay  Szatmár  várm.  II.  254. 
8)  Ugyanott  11. 121 
*)  Ugyanott  254. 
5)  Ugyanott  254 -255. 
«)  Ugyanott  224 
"»)  Ugyanott  222. 
8)  Ugyanott  I.  45. 


188  Kende. 

1455-ben  Kende  László  szatmárniegyei  Penészleken  és  Szent- 
Miklóson  birtokrészt  kap  királyi  adományban  *)• 

1555-ben  Kende  Miklós,  ki  csulai  előnevet  viselt ,  (s  a  csa- 
ládfán nem  áll)  sabáozi  bán  volt  2). 

15 10-ben  kölesei  Kende  Lőrincz  és  Péter  birták  C z é g é n y 
helységét  8). 

1515* ben  most  emiitett  Kende  Péter,  már  czégényi  előnévvel 
élve  szatmármegyei  Istvándi,  Kis- szekeres,  Milota  és  Cseke  helységben 
részbirtokra  királyi  adományt  visz  *) ,  nemkülönben  Kölese  helység 
egy  részére  is  kir.  adományt  nyer  b). 

1583-ban  Kölesei  Kende  VitusDányádi  birtokrészére  királyi 
adomány-levelet  nyer  6). 

Említett  II.  Péter  gyermekeinéi  a  Kende  család  két  fonalra 
szakad,  az  egyik  a  czégényi  ág  I.  T  a  m  á  s  t  ó  1  jő  le ,  és  a  II.  tábláza- 
ton látható,  a  másik  fővonal  a  c  s  e  k  e  i ,  mely  M  á  t  é  tói  származik  le. 

Márton  1610-ben  Szatmár  vármegye  alispánja  7). 

II.  Tamás  Máténak  fia  1609— -.1 6 15-ben  szintén  azon  megye 
alispánja  8).  Egyik  fia  A  n  d  r  ás  ,  ki  a  táblázat  szerint  a  másik  ágbeli- 
től megkülönböztetőleg  kisnek  iratik,  1658 — 1663-ban  hasonlóan 
atyját  követé  az  aiispáui  hivatalban  9).  Ezen  Andrásnak  gyermekei : 
1.  Kata  Bay  Perenczné,  2.  János,  kinek  neje  Thury  Mária  1665- 
ben  Rápolt  és  Tyúkod  helységbeli  részbirtokra  királyi  adományt 
nyer  10),  és  a  3-ik  testvér  Ferencz,  ki  1679— 1686-ban  szintén  Szat- 
már megye  alispánságát  viselte  11). 

II.  Mihálynak  Vas  Erzsébettől  fia  Ádám  1670— 1683-ig 
szatmári  alispán  12>,  és  1681-ben  országgyűlési  követe  volt,  midőn  az 

*)  Szirmay  Szatmár  várm.  II.  22.  41. 

2)  Pray  Annales  IV.  p.  313.  -  Jászay  Pál  A  magyar  némtet  napjai  a  mo- 
hácsi vész  után  256c  lap. 

s)  Szirmay  Szatmár  várm.  II.  224. 

')  Ugyanott  II.  39.  240.  245.  260. 

s)  Ugyanott  II.  255. 

")  Ugyanott  11.  222. 

')  Ugyanott  I.  129. 

8)  Ugyanott  I.  129. 

•)  Ugyanott  1. 129. 
,0)  Ugyanott  II.  123.  127. 
|!)  Ugyanott  I.  129. 
n)  Ugyanott  I.  129. 


Kende,  189 

erdélyi  határok  vizsgálására  rendelt  választmány  egyik  tagjául  nevez- 
tetett ki  J).  Fia  III  Mihály  1692-ben  atyját  követé  az  alispánság- 
ban a  másik  ágból  származott  Zsigmonddal  együtt  *).  Ennek  Barkóczy 
Máriától  fia  László  1722-ben  Ung  vármegyének3),  1724— 1726-ban 
pedig  Szatmárnak  alispánja  4).  Nejétől  csicseri  Orosz  Évától  hat  gyer- 
meke maradt  következőleg:  a)  László  született  1722-ben.  Előbb  je- 
suka  volt,  azután  1776.  dec.  27  én  nagyváradi  kanonok  és  kisprépost. 
1801-ben  tartá  arany  miséjét.  Ő  alapitá  a  furtai  paplakot,  és  gazda- 
gitá  az  ottani  egyházat.  Ő  neveltetétestvérének  Jánosnak  unokáját 
Lászlót.  Meghalt  1803-ban  oct.  í  2-én.  —  b)  J  á  n  o  3 ,  előbb  a  deb- 
reczeni  utóbb  kassai  kerületi  fő- tartománybiztos.  Róla  alább.  —  c) 
Anna  Klobusiczky  Lászlóné.  —  d)  K  r  i  s  z  t  i  n  a '  bőlsei  Budai  István- 
né— e)  Rozália  sz.-miklósi  Pongrács  Mátyásné,  és  végre  f)  K  1  á  r  a 
orsolya-apácza,  meghalt  1806-ban  kora  71.  évében. 

Nevezett  Jánosnaka  tartományi  főbiztosnak  nejétől  kapivári 
Kapy  Teréztől  ismét  hat  gyermeke  született,  úgymint  1.  József 
előbb  a  nádorhuszár  ezredben  kapitány ,  több  harezban  vett  részt,  és 
sebeket  nyert.  Utóbb  magát  Erdélybe  a  gyalogsághoz  téteté  által. 
Jábróczky  leánytól  fia  László,  kinek  gyermekei  a  táblázaton  álla- 
nak. —  2.  J  á  n  o  s  előbb  megyei  hivatalt  viselt,  utóbb  főherczeg  Sán- 
dor nádornak  irodájába  tétetett.  Legszebb  korában  halt  el.  —  3.  Pál 
1778-ban  Szatmár  vármegye  alszolgabirája .  1785-ben  pedig  másod  al- 
ispánja *).  Meghalt  1805-ben.  Nejétől  tasnádszántói  Becsky  Ágnestől 
fia  P  á  1 ,  kinek  fiai  Bertalan  elhalt ,  és  L  a  j  o  s ,  kinek  neje  Szuhá- 
nyi  Laura  1856-ki  máj.  18-án  Csekében  a  Kölcsey  síremlékét  ünnepé- 
lyesen megujjitá  rokonaival  együtt.  Gyermekeit  a  táblázat  mutatja.  — 

4)  Mihály  a  tiszántúli  kerületi  táblánál  hivataloskodott ,  és  Ung 
megye  táblabírája  volt.    Gyermekei  és  unokái  a  családfán  állanak.  — 

5)  J  u  l  i  a  n  n  a  b.  Mesko  Józsefné ,  és  6.  M  á  r  i  a  Fáy  Bertalan  tornai 
főispán  hitvese,  meghalt  1800.  dec.  30-án. 

A  II.  táblázat  az  úgynevezett  czégényi  ágat  mutatja.  Ennek 
alapitója 

I.  Tamás  1605-ben  magyar  lovassági  vezér  volt,  a  midőn  Za- 
luzovszky  Péter  skolai  hadi  parancsnok  közli  vele  a  lengyel  tanácsnak 

*)  1681-ki  23.  törv.  ez. 

*)  Szirmay  Szatmár  várm.  I.  129. 

a)  Lehoczky  Stemraat.  í.  216.  -  Vay  Német  hivaég  398— 419. 

•)  Szirmay  Szatmár  várm.  I   130. 

s)  Ugyanott  130. 135. 


190  Kende. 

és  III.  Zsigmond  lengyel  királynak  parancsát,  hogy  a  lengyel  és  kozák 
katonáknak  a  császári  tábornál  szolgálatot  vállalni  nem  szabad  *),  Fiá- 
nak Andrásnak,  ki  nagy nak  neveztetett,  lekcsei  Sulyok  Borbálá- 
tól több  gyermekei  közül  Gábor  több  rendbeli  követséget  viselt  Szat- 
már  vármegye  részéről ,  igy  1684-ben  a  kassai  gyűlésre,  1670-ben  az 
eperjesi  majd  zólyomi  tanácskozásra  járt  2).  Vezére  lévén  a  me- 
gyei fölkelő  nemességnek,  Lónyai  Anna  Kemény  János  erdélyi  fejede- 
lemnő  felhívására  Mikolai  Boldizsárral  a  Gombás  nevű  erdőnél  a  szat- 
mári várból  rakonczátlankodó  német  őrséget  1669-ben  részint  levág- 
ták ,  részint  a  Szamosba  szorították  3}.  1672-ben  már  Tökölyi  részén 
harczol ,  midőn  társaival  együtt  Cobb  császári  tábornok  által  Györké 
falunál  megveretett.  fe).  így  mint  pártütőnek  minden  javai  elfoglaltat- 
tak ,  később  azonban  1873-ban  kegyelmet  nyert,  melyet  Kollonich  Li- 
pót püspök  gr.  Stra3soldo  tábornokhoz  intézett  és  a  szatmármegyei  le- 
véltárban lévő  német  levelében  következőkből  állottt ,  bogy  a  császár 
„három  Kende-jék  életének  megkegyelmezett,  és  jószágaikat  is  vissza 
adja,  hogy  őket  azon  (reform.)  vallásban  nem  háborgatja,  hogy  Szak- 
mar külvárosában  lakhatnak ,  és  nevezett  tábornok  őket  a  pártütők 
minden  üldözései  ellen  védelmezni  tartozik  s).  Eletök  megmaradt,  de 
családi  adatok  szerint — javaikat  kamarai  zálogként  a  gróf  Barkóczyak 
bírják. — Mindezek  előtt  még  1660  ban  mennyire  ellensége  volt  Kende 
Gábornak  Barcsay  Ákos  az  erdélyi  fejedelmi  praetendens,  kitűnik  on- 
nan, hogy  midőn  Szatoiár- Némethi  vár  feladására  az  alkupontokat  ké« 
sziték,  az  átalános  bocsánat  alul  csak  Kende  Gábort  vévé  ki  6). 

Gábornak  testvére  Márton  1670-ben  szintén  az  eperjesi  ta- 
nácakozmányra  volt  küldve  Szatmár  megye  által  7). 

Gábor  harmadik  testvérének  Mihálynak  fia  Zsigmond  1706- 
l?09-ben  Szatmár  vármegye  alispánja  volt  8),  és  1705-ben  mint  a 
Rákóczy-forradalom  részese  a  szécsényi  gyűlésen  Szatmár  vármegyét 


*)  Ugyanott  II.  257.  Ezen  levél  a  Szatmár  vármegyei  levéltárban  van,  és 
a  lengyel  ur  elferdítve  Thomae  Kindy  de  Kolcae  -  czi mezi  az  ér- 
deklettet. 

0  Szirmay  Szatmár  várni  I.  75.  76. 

8)  £  hely  most  isNéraet-itat  ó  nak  neveztetik, 

*)  Szirmay  C.  Zemplin  not.  top.  146. 

4)  Szirmay  Szatmár  várra.  II.  257. 

«)  Ugyanott  1. 166. 

')  Ugyanott  I.  76. 

*)  Ugyanott  1.130. 


Kendeesy.  —  Kendeffy.  191 

képviselte  *).  —  Azonban  e  korban  még  egy  Zsigmond  élt,  ki  1692-ben 
alispán  volt  2) ;  és  ki  a  kezdődő  forradalomnak  ellene  veté  magát,  és 
Rákóczy  népe  ellen  harczolván ,  1703-ban  őt  a  kuruczok  kardra 
hányák  3). 

Az  előbbi  Zsigmondnak  fia  Sándor  (vagy  Sandrin)  lC84-ben 
Szatmár  várraegye  szolgabirája  volt  *).b 

Sándornak  fia  Ferencz,  kinek  Ruthényi  Zsuzsannától  G á- 
b  o  r ,  kinek  fia  a  most  élő 

Zsigmond,  Szaíraár  vármegyének  az  1839-ki  és  1847/8-ki  or- 
szággyűlésen követe,  1832 — 1841-ig  első  alispánja;  1849-ben  kor- 
mánybiztos ,  köztiszteletben  megőszült  férfiú  ,  ki  övéi ,  ismerői  és  a  vi- 
dék osztatlan  szeretetét  birja ,  jelenleg  Czégényben  saját  fáradsága  és 
szorgalma  által  teremtett  szép  tusculanumában  lakik  fiatal  lélekkel 
és  buzgó  részvéttel  kisérve  a  közügyeket ,  és  a  tudomány,  barátság  e3 
kertészkedés  örömei  közt  osztva  fel  idejét ,  családa  ős  patriarcMjaként 
él.  Nejétől  Kállay  Katalintól  két  fia  él :  Gusztáv,  mint  Szatmár  me- 
gyének 1849-ben  volt  utolsó  alispánja:  testvére  pedig  Kanuth  mint 
ugyanakkor  azon  megyének  főszolgabírója  vonult  vissza  a  közpályáról. 
Mindkettőnek  a  családfán  láthatólag  családa  van. 

A  család  ősi  czimere  —  mint  följebb  a  metszvény  mutatja  —  egy 
sárkánytól  körített  vért ,  melynek  kék  udvarában  férfi  kar  könyöklő 
helyzetben ,  három  szál  kinyílt  rózsát  tart ,  fölötte  jobbról  félhold,  bal- 
ról aranycsillag  ragyog. 

Kendecsy  család.  Zemplin  vármegye  czimerleveles  csalá- 
dai  közé  számitatik  5). 

Kendeffy  család.  (Malomvizi }  gróf  f  és  nemes).  Erdély 
egyik  ős  családa.  Eredete,  mint  több  csaiádainknak,  homályban  borong; 
némelyek  a  Maraés  Kenderessy  családokkal  közös  törzsből  ere- 
deztetik, és  ide  mutathat  eme  családokkal  közös  Malomvizi  elő- 
neve ;  mások  6)  ellenben  a  családot  magát  a  hét  magyar  vezérek  egyi- 
kétől K  Ö  n  d  e-tŐl  (Kundu)  származtatják  7),  mire  ismét  a  család  veze- 

*)  Ugyanott  I.  76. 

2)  ugyanott  I.  129. 

8)  Szalay  L.  Magyarország  története  VI.  köt.  90.  lap. 

*)  Szirmay  Szatmár  várra.  I.  133. 

6)  Szirmay  C.  Zemplin.  not.  top.  113. 
ö)  Benkő  Transylv.  Speciális. 

7)  L.  Kendeffy  Gábor  fölött  mondott  halotti  beszéd  1747-ben.  Wagner 
Mss.  LXXX.  3L 


102 


Kenéeffy, 


ték  neve,  —  mely  később  Könde  vagy  Kendétől  Kende  ffy re  vál- 
tozhatott, —  több  valószínűséggel  nyújthat  alapot.  Ez  utóbbi  állítmány 
védői  a  XIII.  századtól  a  XVI.  századig  Kende  néven  hozzák  le  a  csa- 
lád nemzékrendét,  és  állítólag  ekkor  veszik  fel  a  Kendeffy  nevet.  Azon- 
ban találunk  már  a  Hunyadiak  korában  is  a  K  ündeffy  névre  ,), 
melyből  már  e  korban  e  névnek  előbb  történt  fölvételére  is  következ- 
tethetünk.—  A  család  leszármazási  fája  a  XVI.  század  elejétől  kezdve 
így  hozat ik  *)  le : 

I.    tábla. 

László  1508. 
(Bethlen  Orsolya) 


Anna. 


I.  Gáspár 


János,  H.Gáspár 

1607. 

(Bornemisza  Zsuzsa) 


Miklós 
Nagy-Mihályi 
Margit) 


László. 


Gábor 


III.  Gáspár 
(Kun  Ifrtta) 

Ágnes 
(Inczédy 
György) 


János 
1 1694. 


Anna 
(Bornemisza 

(Pál) 


Krisztina 
(Bánffy 
Gábor) 


Kata 
(Pongrácz 

Pál) 


Miklós 
1629. , 
(1.  Nagy  Erzse 
2.:  Nemes  Zsuzsa 
3.  Pogány  Mária) 


Judit 
(1.  Vas  György 
2.  Bánffy  Zsigm.) 


Gábor 

1678. 
(Dániel  Bora) 


Pál.  Mihály 

(1.  Dániel  Judit 

2.  Naláczi  Erzse) 

<     ■•'■■«-* 1 

Folyt.  //.  táblán. 


Miklós. 


Ami* 
(Makrai 
Péter) 


László 

(oszt  Pap 

Bora) 

József  + 


Kata  Gábor  Gáspár 

(Vay  Mihály)  f  1747.  (Bethlen  1.) 

(Bánffy  Zsuzsa)  ^^ 


Rákhel  f  1798. 

(1.  gr.  Teleki  Mihály 

2.  gr.  Bethlen  Gergely) 


Elek 
$rtfl764. 

hunyadi  fÖisp. 

(1.  gr.  Lázár  Anna 

2.  fcr.  Bethlen  Krisztina) 

-  i  _      A.      J  t 


János 
(Teleki  Póli) 
f  1797. 

Elek. 
f!832. 


Miklós 
(Naláozí 
Judit) 


Zsuzsa 

(Teleki 
Domokos) 


Bora 

(Kexwleffy 

József) 


Rákhel. 


Ádám 
t  1834. 
(1.  Jósika  Róza) 
2.  Betlden  Bora) 


Róza 
(Wesselényi  Farkas) 


Kata. 


*)  Gr.  Teleki  Józs.  Hunyadiak  kora  I.  kötetében. 

*)  Kftvári  Erdély  nev.  cs.  152,  1.  után  egy  kis  különbséggel. 


Kendeffy. 


198 


II  tábla. 


Mihály,  ki  a*  l  fábhin 
1670. 
(1.  Dánfel  Judit 
2.  Naláczi  Erzse) 


Mijtólr 

MikléT1 
(Naláczi 

Sár  a 


László 
(Káinoki 
Teréz) 


Druzsa 
(Kemény  György) 


Pál 

(I.  Kim  Klára 

2,  Bán/fy  Druzsa) 

Elek  Sámuel 

í Mikó  Bora)         (Nemes 

Karolina) 

r— — A » 

Sámuel 


Mihály  József 

f  (Baresay  Klára) 


László 
(Toldalaghy 
Erzse) 


Károly 

(P  Horváth 

Róza 

f  1839) 


Ferencz 

(GálJtrfi) 

i 7 1 

Lajos 

(Bethlen 

Mária) 


József 
(gr.  Kenden* 
Bora) 

Farkas 
tl85o 
(Véer  Róza) 


Ádám.  Bertalan.  István.  László-       Árpád. 


Krisztina. 

(b.  Jósika 

Leo). 


Ilona.      Róza. 


Eddig  a  családfa.  Azonban,  hogy  a  leszármazási  kimutatás  hiá- 
nyos, mutatják  a  következők,  kik  arról  hiányzanak,  így 

Kendeffy  János  1550-ben  Martinuzzi  által  az  Erdélybe  beütni 
akaró  oláhok  ellen  küldetik  ]) 

Kendeffy  Mihály,  és  ennek  fiai  Gábor  és  István,  kik 
1603-ban  Székely  Mózses  mellett  a  Bárczán  estek  el  *).  Szintén  ez 
időben  esett  el  egy  fiatal  Kende  ffy  Gáspár,  kik  mind  nincsenek  a 
táblázaton. 

A  táblázaton  állók  közül  Miklósnak  fia  Gábor  1661-ben  él  *). 

I  Gábornak  fia  János  1694-ben  halt  meg  *). 

A  múlt  század  másodfclébeu  KendefFy  R  á  k  h  e  1  előbb  Teleki 
Mihály,  utóbb  Bethlen  Gergely  neje,  egyike  vala  azon  lelkes  úrnők- 
nek ,  kik  magyar  könyvek  gyűjtésében  lelték  kedvüket.  Rákhelnek 
testvére 

Elek  főkormányzói  tanácsos  1 764-ben  M.-Terézia  által  grófsá- 
got nyert  ágára  nézve.  Unokája 

Ádám  a  család  nevét  az  ujabb  korban  a  legnépszerűbbé  tévé . 
„Férfias  szép  arcza  —  igy  ir  róla  Kővári  -—  széles  melle  ,  jó  termete 


*)  Forgách  Commentarii  p.  11. 
*)  Wolph.  Bethlen  V.  410.  VI.  295. 408. 
*)  L.  Katona  Hist.  eritica.  XXXHI  p.  243. 
*)  Cserei  Bftili.  238. 


13 


Wfc 


Kendelé.íryi. 


feltűnővé  tették.  Mint  egyedüli  íiú  elkényeztetve ,  mit  se  tanulva  nő 
fel ;  majd  fölébred  benne  a  lángész  bizonyos  neme :  úszás  ,  vívás  ,  lo- 
vaglás, lövés  és  minden  férfias  kedvtelésben  előlmegy,  a  kolosvári  vívó 
iskola  alapítója  lesz;  a  gazdászat  előmozdítására  teméntelen  gépeket 
hozat  ...  A  politikai  pályán  ,  megye-gyüléseken  mint  Wesselényi  ba- 
rátja, az  ellenzéknél  is  előbb  jár  ;  de  aristocratább  és  kevesbbé  elbű- 
völő szónok  lévén  barátjánál ,  a  népszerűség  azon  fokára  épen  nem 

emelkedhetett.  —  1834.  febr.  4-én 
tánezv  igalomban  vesz  részt,  ott  leá- 
nyával még  tánczoi;  végeztével  a 
szekeret  be  nem  várva,  leányát  ölé- 
be még  haza  viszi :  s  pár  óra  múlva 
a  szív  balkamarájából  felmenő  nagy 
élet-ér  kettérepedése  következté- 
ben halva  volt  a  még  csak  39  éves 
népszerű  hazafi.  Benne  a  grófi  ág 
kihalt" 

A  család  a  Hátszeg  gyönyörű 
vidékén  birtokos ,  ott  fekszik  M  a- 
lomviz,  s  fölötte  Kolczvár 
festői  romja ,  melynek  erkélyéről, 
mint  a  család  fészkéről ,  KendeíFy  Ilona  a  mélységbe  eregette  fonal- 
szálait. Régenten  e  várhoz  hatszáz  jobbágy  tartozott.  Ezenkívül  székel 
a  család  Magyar-Brettyén,  és  Orlya-Boldogfalván,  hol  a  Hátszegvidék 
legfestŐibb  kastélyát  a  család  birta.  Hivatalban  ritkán  vettek  részt, 
nagyobb  részben  szép  birtokaikat  kezelve  élnek. 

A  család  czimere  —  mint  a  metszvény  ábrázolja  —  a  paizs  udva- 
rában egy  koronából  kiemelkedő  nyilazó  férfiú  3). 

Kei&delényi  család.  (Hagyárosi.)  Előnevéről  következ- 
tetve Zala  vármegyei  eredetű  család.  Fényes  Elek  Greographiája  sze- 
rint Heves  megyében  birtokos* 

Kendelény i  Feren.cz  1844-ben  m.  kir.  kanczellariai  fogalmazó. 

Kendelényi  József  ugyanakkor  hites  ügyvéd ,  a  m.  kir.  hely- 
tartóságnál kezd  hivataloskodni. 


*)  L.  Katona  Hiat.  eritica.  XXXIII.  p.  243. 

2  •  Cserei  Mih.  236. 

s)  Kővári  Erdély  nev.  családai  151. 


Kende  ressy. 


WZ 


Kenderessy  család.  (Felső-Szálláspataki.)  Hunyad  vár- 
megye egyik  ős  esaláda.  A  család  a  XIII.  században  élt  Szálláspataki 
Gergelytől  származtatik  az  élő  Mara,  és  kihalt  Szerecsen,  és 
Szentgyörgy  Kenderessy  csatáddal  együtt  J) . 

Nevezett  Gergelytől  az  egész  ivadék  leszármazása  következő- 
leg jő  le : 

I.    tábla. 

Gergely 
de  F. -Szálláspatak 


Jób 


Bárb 


Kandres 


Kosta. 


Folyt.  11  táblán. 


Dija      Szerechyen.     Danchy.     István. 


v.  Dienes 


t 


r 
Kendres 

Sz.-  Györgyi 
Dienes  f  1439 

I  ■       II      III  i      A»i  "  | 

inka 

CSzerechyen 

Mihály) 


Szerechyen 


Píenes.     Szerechyen. 


Jób 

erdélyi  nevet 

vesz  fel 


Péter. 


János 

I 


Dienes.  Péter.  László.  Danchy.  Orbán. 

f  t         .   t  j 


f "-      " —  ■     L  "  — 1 , 

Mihály.  János.  Kendres.  Miklós.  Szerechyen. 
1498.  I  t  f  t 


1 


János  István. 

Sz.-Mihályi      1600. 
Margit)  f 


Anna.  Hedvig.  Druzsianna.  Dóra. 


Mátyás.     István. 

t  t 


Jankó       Anka.      Anna.      Szerechyen. 
János 


István.      Miklós 
1463, 


*)  Családi  közlés  szerint.  Ellenben  Kővári  id.  munkájában  a2  előtte 
volt  családfa  szerint  a  Kenderessi  családot  aMaraésKendef  f  y-ekkel  is  egy 
törzsből ,  de  a  XV.  század  vége  felé  élt  Szálláspataki  Danesul-tól  irja  eredezte- 
tettnek ;  minthogy  táblázatunkkal  Kővári  eléadása  ellenkezik,  és  okmányok  nél- 
kül ide  vagy  oda  nem  szavazhatok,  közlöm  Kővári  eléadását  is  itt,  mely  igy 
hangzik :  ,, Az  előttünk  fekvő  családfa  egy  törzsből  származtatja  (a  Kenderessi- 
eket)  a  Mara  és  Kendeffy  családdal.   Szállispataki  Dánosainak  ,  ki  a  XV.  század 

13* 


tm 


Kenderessy. 


II.    tábla. 

Kozta .  ki  az  1.  táblán. 


István. 
1471. 
f 


Kendres  Gergely.  Danicky. 

I  f  1400.  tájt. 

kitSf,  a  Mar  a  család. 


László 

r — -* — —i 
János 

i ■A- — -\ 

Kendres 
~ — * 1 

László 

-^ 


Miklós 


János. 


Péter. 


Mihály. 


Gáspár.        Ferencz 
(1628-37) 


István 


Mihály 


János 
Mihály. 


Miklós 


Gáspár.     Mihály. 


Farkas.  Imre.  Ferencz.  látván 

Hunyad  v.  pénztárn. 
(1.  Balási,  Bora 
2.  Csóka  Eva) 


Zsigmond 

Hunyad  v. 

főpénztára. 

1794. 


György 


Mihály 

'Dániel.  János.  Béni.  Ábrahám    Gáspár.  Elek.  Sámuel. 
f  f  Hunyad  v. 

alszbiró 
1815. 


Albert 
1858. 


Mihály 
1858, 


a 


főszbiró 
1794. 


■sS!    £f  Mihály  Ferencz       József 

g    |*    sz.  1758.  flS24.  Hunyad  v.  Hunyad  v. 
&    ?»   gubern  tanácsos    aljegyző 

(í.  Baiia  Rebeka        1794. 

2.  Szotyori  Mária) 

Ferencz 

f  1854. 

(Bardőcz  Klára) 

r— * 1 

Sándor 


i— < 

50, 

Dienes    {T1 

ti 

CD 

(O 

c^>. 

f 

PT 

N 

O 

0 

>—J 

fi 

-f- 

-+■ 

N 

00 

s 

l 


Ignáaz 

* — 

Dienes. 


Antal.     Árpád. 
Az  I.  táblázaton  látjuk  a  kihalt  Szereohen  ésSzentgyör- 
g  y  i  Kenderessy  ágazat  leszármazását. 


vége  felé  élt,  három  fiat  tulajdonítanak  :  Lászlót,  kitől  aKendeffik,  Ja- 
kabot, kitől  a  Marák  és  P  é  t  e  r  t ,  kitől  a  Kender  ess  iek  származtak 
le.  Ezen  Péter  ftai  L  á  s  z  1  ó  *),  ennek  Miklós,  ennek  Ferencz  (1628-  37), 
ennek  István,  ennek  Mihály,  ennek  István  hunyadmegyei  pénztárnok,  ki- 
nek első  neje  Balázsi  Borbála,  második  Csóka  Eva,  kitől  a  mostan  élők  elágaz- 
naku  stb.,  ez  utóbbiakat  már  táblázatunkon  is  találjuk. 

*)  És  Jáno  s  ,  kinek  fia  vala  azon  K.  P é  t  e  r  ,  ki  1558-ban  hunyadme- 
megyei  adószedővé  neveztetett;  23.  dec.  art  7.; ki  aztán  kihalt. 


Kenderessy,  19? 

A  táblázatok  hitelességére  nem  láttam  ugyan  okleveleket,  de  azt 
látom ,  hogy  a  II.  táblázatot  kezdő  K  o  s  z  t  a  -  tol  néhány  izén  lejövő 
nemzedék  aligha  más  neveket  nem  igényel,  mert  Albert  királynak 
1439-ben  kelt  oklevele,  melyben  megerősíti  a  Zsigmond  királytól  nyert 
de  a  töröknek  Erdélybe  beütése  alatt  elvesztett  okleveleket,  az  Erdély- 
ből a  Vaskapun  által  Karánsebes  felé  vezető  só-uion  lévő  híd  fentar- 
tását  a  viz  aknai  só-kamarából  a  Kenderessy  családot  illető  segedelem 
iránt  '))  így  nevezi  meg  a  családtagokat  „Fi deli s  noster  La- 
dislaus,  filius  Joannis,  filii  Kende  de  Malomviz, 
3UO  ac  ej  usdemJoannis  fi li i&ende,~  nec  non  Kende- 
res, et  Nicolai  fratrum  suorum  carnaiium"  stb,  miből 
az  következik  hogy  malom  vízi  Kende  volt  atyja  Jánosnak,  kinek 
fiai  László,  Kenderes  és  Miklós.  Innen  nem  csak  az  sejthető, 
hogy  tán  Koszt  a  helyébe  Kende  lenne  teendő,  de  az  is  egy- 
szersmind kiviláglik,  hogy  a  család  legelőbb  malom  v  iz  i-nek  íratott, 
továbbá ,  hogy  Kendé-  nek  (mely  keresztnév  volt)  János  fiától,  — 
ki  már  Kende  ff  y-nek  méltán  neveztethetett,  (Joannes  filius  KeucV) 
és  ennek  unokáitól  és  pedig  Kenderes-tői  a  név  mutatása  mellett 
származhatott  a  Kenderessy  család ;  de  egyszersmind  e  családból 
eredett  a  már  tárgyalt  KendeíFy  család  is. 

Már  1445-ben  lelünk  malom  vízi  Kenderessy  Mihályra,  ki  ma- 
gát Hunyady  János  vajdának  alispánjául  és  Marmaros  megyében  hely- 
tartójául irja,  midőn  több  Marmaros  megyei  oláh  helységnek  kenézsé- 
gét  bizonyos  oláhokra  ruházza  l) 

1455-ben  malomvizi  Kendrys  János  és  Kende  László  Szat- 
már  várm.  Gencs  helységben  részt  kap  3). 

Nem  tudjuk  a  fentebbi  táblázaton  kimutatni  azon  malomvizi 
Kenderessy  Pált,  kinek  1503-ban  Csáholy  Margit  szatmármegyei 
Szárazberek  Laskod  stb,  helységbeli  részét  200  frton  elzálogita  3). 

Hasonlóan  hiában  keressük  e  táblázaton  gyaü  Kenderessy  M  i- 
hályt,  ki  1505-ben  Pest  vármegyének,  és  azon  Kenderessy  Mi- 
hályt, ki  ugyanakkor  Bács  vármegyének  volt  követe  a  rákosi  or- 

*)  Katona  História,  crltic,  XII.  918.  —  Fejér  Cod.  dipl.  XI.  316.  V.  ö.  Te- 
leki Hunyadiak  kora  I.  k.  138. 

%)  Szirmay  Szatmár  várm.  I.  7.  -  Ez  idézet  után  tévedéssel  áliitaük  Te- 
leki Hunyadiak  kora  I.  k.  461.  lapon  szatmári  alispánul ;  nem  is  fordul  elő  Szír  - 
maynál  az  alispánok  névsorában,  és  valószínűleg  Huny  ad  megyében  voit  alispán. 

*)  Szirmay  Szatmár  várm.  11.  41. 

*)  Leleszi  Convent.  protocoi.  4. 


108  Ken4i. 

szággyülésen  ').  —  Szintén  nincs  a  táblázaton  azon  malom  vízi  Kende- 
ressy  Miklós  sem,  ki  mint  Szapolyai  hive  1526-ban  a  tokaji  gyűlésen 
jelen  volt  %)x 

A  családfán  a  mostani  nemzedéket  —  mely  felső-szálláspafaki 
előnévvel  él  —  azon  Istvántól  látjuk  elterjedtnek ,  ki  hunyadme- 
gyei  pénztárnok  volt  a  múlt  században  ,  és  kinek  két  nejétől  B  a  1  á  s  i 
Borbálától,  cs  Csóka  Évától  három  ágra  terjedt  a  család. 

Zsigmondnak  fia  Zsigmond  1794-ben  Hunyad  megye  főpénz- 
tárnoka  volt.  Magnélkül  halt  ki. 

Mihálynak  (fi  785)  fiai  közül  F  e  r  e  n  c  z  1794  ben  hunyad- 
raegyej  aljegyző.  Másik  fia  Mihály  szül  1758.  nov.  17-én ;  a  fökor- 
mányszéknél  kezde  szolgálni,  és  1815.  előtt  már  fő-korm.- széki  taná- 
csos volt,  egyszersmind  a  nemzeti  nyelv  nagy  barátja ,  sőt  mint  író  né- 
hány értekezést  is  irt.  A  szép  művészet  iránti  hajlama  a  kolosvári 
színház  felállításának  is  egyik  buzgó  pártolójává ,  és  nevét  tiszteltté 
tévé.  Meghalt  1824.  april.  24-én  3).  Fia 

Ferenc z  a  kincstárnái  volt  fogalmazó  Atyja  tudomány-szere- 
tetét szintén  öröklé  ,  és  az  „A  r  pá  d  i  aa  hist.  zsebkönyvben  pár  törté- 
nelmi értekezést  nyomatott. 

Mihály  gubernialis  tanácsos  testvérének  Györgynek  fiai  közül 
Gáspár  1815-ben  Hunyad  megyében  aiszolgabiró  volt. 

Hasonlóan  a  legutóbbi  nemzedékből  Károly  1 847-ben  mint  gu- 
bern.  fogalmazó,  F  e  r  e  n  c  z  1847-ben  tart.  biztos  hivatalos kodott 

Ezeken  fölül  ugyancsak  Erdélyben,  sőt  Hunyadban  a  hiv.  tiszti 
névtárban  lelünk  s  e  r  é  l  y  i  előnevezettei  élő  Kenderessy-eket  is :  ilye- 
nek József  1794  ben  Hunyad  vármegye  főszolgabirája.  Farkas 
ugyanott  1 847-ben  aiszolgabiró. 

Ezek  is  e  családhoz  tartozók  e?  —  valamint  kiskendi  Kende 
ressy  Zsigmond,  ki  1847-ben  kincstári  járulnok  volt ;  —nem  tudjuk. 

Kendi  család.  (Szarvas-kendi  f.)  Erdélyben  szerepelt,  és 
egyike  volt  a  leggazdagabb ,  legtevékenyebb ,  legnyugtalanabb  hazafi 
családoknak ,  tagjai  nagyobb  részben  fő  hivatalokat  viseltek  ugyan,  de 
többnyire  vagy  mindenik  nótáztatott,  vagy  épen  politikai  vérpadra 
kerültek.  „Mindenik  ellenzéki  főnök  volt  a  fenálló  kormány  ellenében, 
de  hogy  mindenik  —  úgymond  Kővári  *)  —  a  haza  szabadsága  mar- 


*)  Jászay  Pál,  A  magyar  nemz.  napjai  a  mohácsi  vész  után  157.  158  lap. 
*)  Ugyanott  81. 

3)  Tudományos  gyűjtemény  1825-ki  évfoly.  XI.  köt.  arozképe  is  látható. 
*)  Kővári  Erdély  nev.  cs.  155. 


Kendi. 


tm 


tyra  lett  volna:  legalább  eddigi  történeti  adataink  szerint,  azt  nem 
állithatjuk." 

A  kölesei  Kende  család  ezen  Kendiek-et  saját  ágazatául 
igényli.  (Lásd  igy  e  kötet  végén)  Mások  a  család  eredetét  K  ö  n  d  fvagy 
Kund)  vezértől  hozzák  ie  Jj,  és  dobokai -Kend  alapitását  is  nekik 
tulajdonítják  2).  Eiső  előnevük  Szar  vad-  K  end  lehetett,  a  XIV. 
században  élt  Kendy  István,  a  törzsnek  Tanaásnak  aa  magát  Kendi- 
Lénáról  irta ,  és  e  mellett  maradtak  utódai  mintegy  századig,  mig  A  n- 
t  a  1  az  al vajda  Vas  leányt  vévén  nőül,  azzal  Vasas-S  z  e  n  t-I  v  á  n  t  kapja 
leány-negyedben,  minek  következtében  fia  János  Szent-iványi  előne- 
vet vesz  fel  ?  míg  másik  fia  A  n  a  1  Radnót-ot  kapja ,  és  r  a  d  n  ó  t  i-nak 
irata  magát.  —  Nem  épen  teljes  család  fájuk  8)  következő: 


Tamás 


István  1384. 


I.  János 
1434-37. 

(Győrfalfri  Kata) 


György 
1434. 


II.  György 


Gál 
1524. 


Ilona  1494. 
(Angelonéy 


i.  Ferencz 

1482. 
(Nagylaki 
Veronika) 


Antal 

1472  - 1504. 

erdélyi  vajda 

(1.  czegei  Vas  Kata 

2.  Erdélyi  Hedvig) 


lí.  János 
t  1536 

A        , 


III.  János 
1569. 
(Kendeffy  Anna) 


11.  Antal 
fl558. 
(Bogátni  Klára) 


11  Ferencz 
f  1558 
vajda 
(1.  BánlTv  Magd. 
-j-  1538- 
2.  Lévai  Kataf  1551. 
3  Homonnai  Bora) 


Mihály 

(1.  Szilvásy  Zsófia 

2.  Bánffv  Kata) 


Lásd  folyt,  köv,  lap. 


Hí.  Ferencz 
1580. 


Ili.  György 
kincs  tárnok 


I.  Gábor 

f  1594. 

(Balassa  Margit) 


III.  Antal. 


11.  Gábor 
(Révay  Anna") 


István 
.Csapy  Zsuzsa) 


lll.  Gábor 
1597. 


•    Anna 
(1.  Czobor  Márton 
2.  Poagrácz  István) 


Péter 
t  J582. 


V.  Ferencz  1597. 
(1.  Bebek  Judit 

2.  Zeleraéri  Bora) 

i r* 1 

Judit 
(Haller  István) 


Farkas 

(Keroéndi 

Bora) 


János 
(Bánffy 
Magd) 


Judit 
t  1637. 
(Haller 
István) 


»)  Wolph.  BetMen  tora.  III.  463. 
*)  Hodor  Doboka  várm.  123. 
s)  Kővári  Erdély  nev.  cs.  154. 


200  Kendi. 


1.  Mihály,  ki  ni  előbbi  lapon 
(Szilvágy  Zsóna 
(Bánffy  Kata) 


Sándor  Ferencz 

t  16U4.  f  1494. 

B« -Szolnok  v.  főisp. 
(I.  Patóohi  Klára) 
2.  Almádi  Anna) 


Zsófia 

Zsuzsa. 

Krisztina 

(Bogáthy 
Menyhért) 

(1.  Báthori 

Boldizsár 

2.  Csáky 

Istváu) 

(1.  Kovacsóozy 

Farkas „ 
2.  Giczy  Péter 
3-  Némethy 
Gergely) 

István 

f  1628. 
kanczeüár 


Krisztina 

(Haller 

Zsigmond) 

A  család -történelmi  szerepet  Kendy  A  n  t  a  1  az  1496.  tájban  al 
vajda  nyitja  meg  J). 

Testvérének  G-yörgynek  fia  Kendy  Pál  1524-ben  Vass  Ba- 
lássa] mint  Doboka  megye  küldöttei  a  Szapolyai  János  vajda  kihágásai 
ellen  fölkelt  székelyek  mellett  a  királyhoz  kérvényt  írnak  alá  2) 

II.  János  mint  Szapolyay  híve  és  vezére  I.  Ferdinaud  ellenében 
Eperjes  mellett  esett  el  1536-ban  3}. 

II.  Ferencz  niár  nagy  szerepet  visz ,  1534-ben  Medgyesnél  o 
keríti  meg  Grittit  *).  1540-ben  Majláthtal  János  király  ellen  támad, 
végre  kegyelmet  kér ,  János  király  megkegyelmez  neki ,  de  Magyaror- 
szágra száműzi.  Később  Izabella  kegyéből  haza  megy ,  s  miután  Iza- 
bella által  Erdély  Ferdinándnak  átadatik,  Ferdinánd  által  Dobó  Ist- 
vánnal 1553.  april.  9-én  vajdává  neveztetik  *).  De  azért  Izabella  híve 
maradt,  s  maga  ment  ennek  visszahívására  1556-ki  jul.  6-án.  Azonban 
a  visszajött  Izabella  női-kormányát  csak  hamar  megunta ,  és  a  kor- 
mányt több  társsal  Bebek  kezére  akará  játszani ,  e  végett  a  törökhöz 
követet  küldtek.  Izabella  ezt  megtudva,  Bebeket,  Kendi  Ferenczet 
és  testvérét  a  köszvényben  szenvedő  Antalt  Fejérvárra  hivatja,  ott 
éjjel  megrohantatá  és  kivégezteté  6).  Jószágait  elkobzák.  Dús  kincs- 
tárt, és  több  asztagot  hagyott  ezernél.  Említésre  méltó  vajdai  életéből, 
hogy  1555~ben  a  székelyek  törvényeit  vajda  társával  megerősité.  Ezen 
Ferencz  Szent- Iványról  irá  előnevét 


x)  Benkó  Transylv.  speciális. 
a)  Eder  ad  Felmerum  254. 1. 

*)  Budai  F.  Lex.  II.  442.  Azonban  erről  mit  sem  tud  az  egykori  emiékiró. 
*)  Történelmi  lár.  Hl.  45-52. 

5)  Más  adat  szerint  kinevezés  1653.  máj.  26-án  történt.  L.  Kemény  József 
Notitia  Capit.  Albensis  216. 

*)  Forgáoh  Comment  211.  -  214.  Wolph.  Bethlen  1.  550—619. 


Kendi.  301 

A  családot  a  nóiáztaiás  sorban  sujtá,  II.  Ferencznek  fiát  IV.  J  á- 
nost  1575  ben  míut  Békess  Gáspár  hivét  nótáziatá  Báthori  István  *). 
Hasonló  sors  érte  ekkor  ugyanazon  okból  I.  Gábort  és  Farkast2). 

Azonban  még  ekkor  emelkedett  fel  Sándor.  Mihálynak  fia,  a 
Kendi  család  legtisztább  jelleme ,  beható  szellemű,  és  reudithetlen  ha- 
zafi. 1565-ben  már  Kanczellár  volt.  1570-ben  Miksa  királyhoz  jár  kö- 
vetségben, hol  egy  évig  letartóztatik.  1572-  és  1575-ben  (ellenkezőleg 
rokonaival)  Báthomal  tart  Békés  ellen ,  sőt  ez  ellen  a  portára  jár  ki- 
nyert segélvért.  1581-ben  Lengyelországban  jár  Báthorinak  megnye- 
rendő lengyel  trón  érdekében.  1583-ban  a  még  gyermek  Báthori 
Zsigmond  mellé  ennek  atyja  által  egyik  gyámul  és  igazgatóul  nevez* 
tetik  8).  1588-ban  Ghiczy  János  a  kormányzóságról  lemondván,  he- 
lyébe Kendy  Sándort  az  ország  Báthori  Zsigmond  mellé  tanácsossá 
nevezi,  de  Báthori  el  nem  fogadja ,  erre  Kendy  visszavonult  magányá- 
ba, jószágára.  Azonban  a  könyelmü  fejedelem  rémkormányát  csendesen 
tűrte.  Majd  ismét ,  látva ,  hogy  Báthori  Erdélyt  a  törőktől  elszakítani, 
és  az  ausztriai  háznak  akarja  átadni,  sőt  e  végett  1594-ben  ki  is  indult 
Erdélyből ,  Kendi  fbilépett ,  s  magára  vállalta ,  hogy  Konstantiná- 
polyra menvén,  ott  Erdélynek  köztársasági  kormányt  eszközöl.  Előbb 
azonban  Báthori  után  menve,  ezt  aug.  8-án  Erdélybe  visszahozá.  Aug. 
17-én  Tordán  országgyűlés  tartatott,  hol  Báthori  az  elszakadást  az  or- 
szág elé  terjeszté.  Az  előterjesztés  ellen  Kendy  szónoklata  egész  erejé- 
vel föllépett.  Fejér  megye  és  a  székelyek  Kendy  mellé  nyilatkoztak, 
de  a  megyék  nagy  része  és  szászok  a  fejedelem  mellé  állottak,  és  a  tö- 
rök ellen  hadat  szavaztak.  Erre  Kendy  egy  beszédet  tartott  azon  bere- 
kesztéssel ,  hogy  óhajtja  halálát ,  hogy  hona  siralmas  sorsát  ne  lássa. 
Báthori  felindult  ez  ellentálláson,  miért  is  Kendi  Sándort  több  tár- 
sával, nevezetesen  testvérét  ÍV.  Ferenczet,  unoka-testvérét  II. An- 
talnak fiát  I.  Gábort,  továbbá  vejeit  Kovacsóczy  Farkast,  Báthori 
Boldizsárt  megfogatá,  és  Kolosvárott  aug.  30-án  lefejezteté  ft).  Hason- 
lóan vele  a  vérpadon  halt  el  több  társával  a  megnevezett  Kendy  G  á- 
b  o  r  is.  —  Báthori ,  Kovacsóczy  és  Kendi  Ferencz  Gyalu  várában 
fujtattak  meg  *).   Javaik    elkoboztattak.  Sándornak   kész  pénzét 


')  Kemény  József  Notitia  Oapit  Aíb.  232. 

*)  Wolph.  Bethlen  11.  222. 

3)  Ugyanott  II.  69-463. 

u)  Ugyanott  III.  293-472. 

*)  Wolpk  Bethlen  111.  463—488. 


203  Kenőt.      Keneákh. 

többre  teszik  hatvanezer  aranynál ,  Ferencznek  kincse,  drágaságai 
még  többre,  hatszáz  ezerre  beesültetett  '). 

Sáncíornak  fia  István  1 600.  oct.  25-én  Ősi  javait,  mit  atyja  el- 
vesztett, visszakapá.  1603-ban  Székely  Mózsessei  tart,  fogságba  esik, 
de  Bástától  kegyelmet  nyer2).  1605-ben  Bocskai  részén  harczoi ;  a  kö- 
vetkező évben  Kassára  jár  köveiül  a  békekötésre.  Doboka  vármegyé- 
nek főispánja  lesz  3).  1607-ben  Báthori  Gábor  részére  működik  ,  és 
kanczellár  lesz.  1609-ben  Szamos-Újvárt  kapja,  azonban  a  következő 
évben  Báthoriénl  nejét  féltve ,  ellene  összeesküszik,  mi  kitudódván, 
Magyarországba  fut ;  ekkor  mert  az  ország-pecsétet  is  magával  vivé? 
mart.  25-én  határozat  hozatik ,  hogy  minden  oklevél  újra  Írassék,  és 
pecsételtessék.  Kendi  István  nótázta tott  1614-ben  Bethlen  Gábor 
a  nóta  alul  fölmenti ,  de  nem  ment  haza.  1619-ben  száműzetés  monda- 
tik  reá,  ha  a  következő  országgyűlésig  sem  tér  haza.  Ugy  halt  el  Ma- 
gyarországban 1628.  körül.  Utódai  leány-ágon  a  Hallerok  lettek.  Fi- 
ágon  Kővári  kihaltnak  irja,  azonban  a  szatmármegyei  kölesei  Kende 
család  czégényi  ága  épen  ezen  Istvántól  hozza  le  eredetét ;  későn  jut- 
ván ez  adatokhoz ,  adjuk  a  Kendék  e  leszármazását  e  kötet  végén 
pótlékul. 

Kendi  tv* ft Iád  (Nagy-kendi  és  kelemen-telki.)  Kővári  sze- 
rint Erdélyben  még  egy  K  e  n  d  y  nevű  család  élt ,  mely  magát  a  do- 
bokamegyei  Nagy* Kendről,  és  Kelemen-telkéről  irá,  me- 
lyet amattól  —  úgymond  —  figyelmesen  meg  keli  különböztetni.  Ez 
is  a  följebbivel  egy  időben  élt,  hivatalokat  viselt,  és  szerepet  vitt;  és 
íiá-ágban  Kendy  István  itélőmesterben  1672-ben  halt  ki  4). 

Kenedicn  család.  Kenedich  Ferencz,  József,  Ist- 
ván és  Benjámin  1792-ben  I.  Ferencz  király  által  primási  felter- 
jesztésre nemesitettek  meg. 

Czimerük  a  paizs  felső  részében  (fejében)  vörös  udvaron  arany- 
csillag és  ezüst  félhold  ragyog ;  a  paizs  ezüst  udvarában  hármas  zöld 
halmon  kék  magyar  ruhás  vitéz  áll,  jobb  kezében  kivont  kardot,  a  bal- 
ban levágott  törökfejet  tartva.  A  paizsfölötti  sisak  koronáján  sas  ál), 
egyik  fölemelt  lábával  három  nyilat  mutatva,  Foszladék  jobbról  ezüst- 
kék, balról  arany- vörös  5j. 

*)  Ugyanott  489. 

2)  Ugyanott  V.  498. 

*)  Ugyanott  VI.  233-271.  395. 

*)  Kővári  Erdély  nev.  ss.  156. 

s)  AxUmi  Scuta  gentil.  tom.  V. 


Kenessey.  —  Kenesieb.  WS 

Kenessey  család.  A  Dunántúli  kerület  egyik  ismertebb 
nevű  régi  nemes  családa ,  kiterjedve  vagy  birtokolva  Fejér ,  Győr,  So- 
mogy, Sopron,  Veszprém  stb.  megyékben. 

A  család  czimere  a  paizs  kék  udvarában  hármas  zöld  halmon  há- 
tulsó lábain  álló  ,  kettős  farkú  oroszlán,  mely  első  jobb  lábával  kivont 
kardot,  a  másikkal  egy  turbános  levágott  vérző  törökfejet  tart.  A 
paizsfölötti  sisak  koronájából  ugyanazon  alak  női  ki,  Foszladék  jobbról 
arany-kék,  balról  ezüst-vörös. 

A  család  történetét ,  és  leszármazását  illetőleg  nem  nyerhetvén 
adatokat,  csak  a  következő  kevés  adatokra  kell  támaszkodnunk ;  és  igy 
azt  sem  állithatjuk,  váljon  az  „K  e  n  e  s  i  u  s  f  i  1  i  u  s  U  r  b  a  n  i  de 
Su  k  u  r  odu  ,  ki  1270-ben  élt,  —  nem  a  család  egyik  törzs-Őse  volt  e? 

Olvassuk  továbbá,  hogy 

Kenesey  Péter  1625-ben  Pápa  várában  lovas  hadnagy  volt  ,). 

Kenessey   Istvánnak   nejétől    Gőgös    Annától   fia   István 
1725-ben   lép  egy ességre  rokonával  Sáary  Istvánnal  *) ;   és  az  1715. 
1722.  és  1729-ki  országgyűlésen  Veszprém  vármegyének  országgyűlési 
követe  ftj,   az  1715-ki  országgyűlésen  a  vallási  ügyekben  választmá- 
nyi tag  volt  5). 

Az  utóbbi  időkben  ismertebbek  a  családbél  Kenessey  Antal 
Veszprém  megyei  szilas-balhási  birtokos,  1837-ben  Veszprém  megyei 
alszolgabiró,  1843-ban  fő  adószedő,  jelenleg  a  veszprémi  cs.  kir.  úrbéri 
törvényszék  elnöke. 

Kenessey  J  á  n  o  s  1843-ban  Fejér  vármegyében  alszolgabiró. 

Kenessey  Kálmán  kápolnás-nyéki  birtokos,  a  gazdászati'  iro- 
dalom terén  vivott  ki  magának  szép  nevet. 

Trencsin  vármegyében  eléíbrdul.  a  X VIí.  században  K  e  n  e  s  s  y, 
Kenyessy,  sőt  Kenyezsey,és  Kenyeczey  néven  is  egy  ne- 
mes család  az  1646.  1660.  1666-ki  nemesi  lajstromában,  névszerint 
Zolnán  K.  István,  1690-ben  pedig  Beczkón  találhatni  e  családot6). 
Voltak-e  összeköttetésben  ezek  a  Kenessey  családdal?  nem  tudjuk. 

Keneaicli  család.  J2  kihalt  család  emlékezetét  a  történelem 
lapjain  Kenesich  Gyula  tartá  fen ,  ki  1 330-ban ,  midőn  Zách  Fe- 


»).  Fejér  Cod.  Dipl  tom.  VII.  vol.  II.  212. 

f)  Oklevél  után 

8)  Mss.  Musaei  fol.  lat  nro  213. 

*)  Lehoczky  Stemmat  1.217. 

5)  1715-ki  30.  art. 

•)  Szontagh  Dán.  kozléee  szerint. 


904  Ki-uezsy.  -  Képíró. 

lician  a  királyi  családot  megrohanta,  azt  társaival  védelmezé,  és  e  köz- 
ben fején  nagy  sebet  kapott  Záchtól  !). 

Kenezsy  család.  A  XV  í.  század  elején  Kenezsy  Kristóf 
neje  ördög  Klára  jogán  Doboka  vármegyében  volt  birtokos  a). 

Kengyel  család.  Szatroár  vármegye  nemes  családainak 
egyike,  közűlök  e  század  elején  Kengyel  Gábor  és  Mihály  Körtvé- 
lyes  helységben  közbirtokosok  3). 

ILéiiosi  család.  (Kénosi  és  városfalvi.)  Udvarhelyszéki  szé- 
kely család  Közűlök  Zsigmond  1794-ben  Udvarhelyszékben  reciif- 
biztos  ;  ismét  Zsigmond  18Í 5-ben  dulló  ugyanott,  György  1815- 
ben  Udvarhely  székben  állomási  biztos. 

Kenyeres  család.    (Kibédi.)  Közűlök  Károly  1848-ban 
ügyvéd  Kolosvárott,  utóbb  ker.  cs.  kir.  törvényszéki  tanácsos. 
Kenyeres  nevű  család  él  Biharban  is  Szalon  tán. 

Keiiyhecsy   család.    Kiváltságos  voltáról  nincsenek  ada- 
taim. Ismeretes  Kenyheczy  János,  ki  1709-ben  Rákóczy  egyik  ezre- 
dese volt.    Czimer-pecsétül  a  paizs-ud varban   két  fa  között  egy  galam 
bot,  mely  csőrében  gallyat ,  hasonlóan  a  paizsfölötti  koronán  is  ily  ga- 
lambot viselt  *). 

Képes  család.  Képes  András  1628-ban  IL  Ferdinánd  ki- 
rálytól nyerte  cziméres  nemes  levelét. 

Czimere  a  paizs  arany  mezejében  zöld  téren  álló  fehér  galamb, 
lábai  és  csőre  pirosak,  és  nyakán  nyíllal  van  átlőve.  A  paizsfölötti  sisak 
koronájából  két  fekete  sasszárny  emelkedik  ki.  Foszladék  jobbról  ezüst- 
vőrös,  balról  arany-fekete  5). 

Képíró  család.  E  nevet  a  múlt  században  ismertté  teve 
Képíró  Sámuel  huszár  ezredes,  ki  több  csatán  kivül  1789  ben  a  török 
ellen  Foksány  mellett  tünteté  ki  magát. 

Képíró  máskép  Czimeriró  család  előfordul  Erdélyben  a 
XVII.  században ,  mint  gyulafejér  vári  és  váradgyai  birtokos.  Valószi- 
nűleg  az  alapító  mint  festő  került  Erdélybe  a  fejedelmi  udvarba,  és 
honfiusitatott.  Képiró  Istvánnak  emlékezetét  fentartják  a  követ- 
kező oklevelek  ,  először  az  ő  magvaszakadása  folytán  a  fejérvári  és  vá- 

*)  Thuróczi  Cronicon  Sclrwandtnernél  I.  162. 

*)  Hodor  Doboka  várm.  155. 

3)  Szirmay  Szatmár  várm.  II.  24. 

*)  Okirat  szerint,  mellyen  pecsété  áll. 

s)  Adami  Scuta  gentil.  tom.  V. 


Keönczoi.-KeGszegby.  205 

radgyai  jószágok  meghirdetésére  kiadott  parancd  1647  ki  febr.  18-áról, 
másodszor  ugyan  erről  jelentés  1647.  febr.  27-éről;  harmadszor  ugyan- 
azon évi  nov.  14-éról  Kászoni  Jánosnak  Czimer-író  István  magszaka- 
dásán meghirdetett  jószágokra  nézve  jog -érdekeltségi  ellentmondása ; 
végre  1654.  nov.  2-án  Kászoni  Pál  és  Anna  a  nevezett  Czimer- 
iró  István  kihalásán  indított  publikátás  perben  a  meghirdetési  ok- 
mányból törvényes  párt  vettek  ,). 

Keöitczol  család.  (Gulácsi  f.)  Hajdan  Vas  megyében  élt. 
1421-ben  gulácsi  Könczöinek  fia  György  vasmegyei  Gyali  helység- 
béli részbirtokba  a  vasvári  káptalan  által  iktattatott  be  a). 

K  e  ö  n  c  z  ö  1  nevű  család  Nyitra  megye  nemessége  sorában  most 
is  található. 

KLeöreössy  család.  (Ér-kőrösi  f.)  Közép-Szolnok  vármegye 
kihalt  osaláda.  Utolsó  nemzedékeinek  leágazása  3)  a  következő : 

János 

P— _^- » — i 

Gergely  Jápos  Mihály 

közép-minők  ^^7"  "~ Katalin 

JLSÍIfE ,  (1.  Folthyné. 


János.     Bora.  Kata  2.  váradi  Gargóts 

1614.   (I.  Szikszay  Pál  Boldizsár 

2.  Antos  Mihály)  3.  Kende  András). 

Egyébiránt  Erdélyben  már  előbb  találunk  Kewresi  családra, 
mely  Sámsondról  irá  elönevét ,  s  lehet ,  hogy  a  följebbinek  egyik 
ága  volt. 

Sámsondi  Kewresi  Ferencz  1532-ben  Báthori  István  erdélyi 
vajda  ítélete  folytán  az  általa  elfoglalt  Veoherd,  Rovás,  Gezech,  Kis- 
Enyed,  és  Márton-telke  helységet  vissza  adja  Forró  Mátyásnak  és  Bo- 
íyay  Györgynek  *}• 

Sámsondi  Kewresi  N.  1542-ben  Reutheni  részbirtokát  eladja 
Morgondaki  Jánosnak  *). 

Keöszeghy  család.  Ily  nevű  nemes  család  él  Bereg,  Nyitra, 
Ugocsa  és  Vas  megyékben. 

A  nyitramegyeiből  Imrét,  ki  1661-ben  azon  megyének  szolga- 
birája  voit ,  saját  aláirása  után  Keöszegh y-nek  látjuk  irva j  innen 
erről  itt  teszünk  említést. 


!)  Török  Antal  közlése  szerint  a  b.  Bornemisza  család  levéltárából. 

*)  Az  eredeti  iktatási  okmány  a  nzti  muzeumban. 

s)  Décsey  Mihály  közlése  szerint. 

*)  Kemény  József  Not.  Cap.  Albens.  226. 

5)  ugyanott  209 


306 


Keörihy.  —  Ke/Wér. 


A  család  a  czimerleveles  családok  sorában  áll.  Kéoszeghy  Már- 
ton armalis  levelét  1736-ban  hirdetteté  ki  Trencsin  vármegyében- 
1736-ban  a  nemesi  vizsgálat  alkalmával  Keöszeghy  László  és  Imre 
Trencsin  megye  előtt  igazolák  nyitramegyébŐli  származásukat.  Még 
1763-  és  1769-ben  is  eléfordulnaka  trencsinmegyei  nemesi  lajstromok- 
ban. Szép  törvényes  jártassággal,  és  észszel  birt  azon  László,  ki 
1763-  1773-ban  két  ízben  alispánja  volt  Trencsin  vármegyének  '). 

Nevok  iratik  K  6  s  z  e  g  h  y-nek  is.  Egyébiránt  több  ily  családról 
/.  Köszeghy  család. 

üeörthy  cnftláíi  E  családdal  is  1646-ban  Trencsin  várme- 
gyében találkozunk ,  a  midőn  Halácson  székeltek.  1736-ban  Dezséren 
lakott  János,  és  onnan  igazolta  nemességét.  Ugy  látszik  e  Jánossal 
megszakadt  a  további  ivadék ,  legalább  a  1748-ki  nemesi  összeírásban, 
valamint  a  későbbiekben  is  nyoma  sincs  a  családnak  3). 

ICeövér  család.  (Takía-kenézi).  Takta-Kenéz  Szabolcs  me- 
gyében  a  Tisza  partján  fekszik.,  honnan  az  Er  mellékére  szakadtak 
Családfájok  *)  következő: 

Ferenez 
(Mikó  Kata) 


Borbála 
(Erdddyné) 


Péter 
(Bernáth.  Anna) 

'Gábor  f  1761T 
(Uszkay  Bora) 


II.  Gábor 
szül.  1753. 
alispán 
(Balku  Klára) 


Borbála 
(Török  Zsigm.j 


mre 


Sándor 


utódai 
Ersern- 
1  Vén  ben. 


maradék! 
Sámsondon 


.  Ruben 

Érkőrösön 

*■  i 


Zsigmond 


I.  Miklós        László       Zsófia 
szolgabíró    (Halmágyi  (Kattra 
T  Livia)      István) 


Sándor 
t 


Julianna 
(Poográcz 

Sándor) 


József 

i •* 1 

Erzsébet. 


Póli. 


Miklós 

t 


N. 

t 


Péter  elvévén  Bernáth  Zsigmondnak  Dancs  Annától  született 
leányát  Bernáth  Annát,  szép  vagyonra  tett  szert.  Vele  kapja  a  körösi, 
sámsondi ,  sződemeteri  jószágokat ,  melyeken  négy  fi-unokája  megosz- 
tozván, négy  külön  ágat  alkottak  lakhelyöknél  fogva  is. 


')  Szontagh  Dániel  közléséből. 

*)  Ugyanattól. 

3)  Décsey  M.  közléséből. 


KercheHch .  —  Kérchy .  307 

Ktfzépszolnok  vármegyében  viseltek  hivatalt ,  úgymint  íí.  Gá- 
bor alispánságot,  í.  Miklós  szolgabiróságot  stb. 

József  zarándmegyei  hivatalnok  1838-ban, 

Czimerük  a  paizs  kék  udvarában  egy  magyar  öltözetű  vitéz,  fe- 
jén prémes  kalpag ,  melynek  bársony  teteje  ki  fityeg .  lábain  hosszú 
sarkantyús  csizma  ,  derekán  atilla-dolmány  ,  jobb  kezében  kigöngyö'li- 
tett  pergamen  lapot,  baljában  pedig  kopját  tart. 

Vallásuk  helv.  reform. 

Kerchelicll  család.  (Corbaviai.)  Horvátországi  zágrábme- 
gyei család ;  hová  eidődei  Corbaviából  szakadtak.  A  multszázad  elején 
Zágráb  közelében  Berdovecz  helységben  élt  Miklós,  kinek  nejétől 
Darich  Juditától  l?  15 -ki  februárban  született  fia  B  o  1  d  i  z  s  á  r-A  dám 
a  történet-iró ,  ki  papságra  adván  magái ,  1 747-ben  lett  zágrábi  kano- 
nok, volt  egyszersmind  kácsi  prépost ,  báni  táblai  ülnök,  csázmai  főes- 
peres,  és  apostoli  jegyző.  Leírta  a  zágrábi  püspökség  és  káptalan  tör- 
ténetét. Meghalt  1778-ban  kora  63.  évében  1)- 

Kérdi y  család.  Szabolcs  és  Szatmár  vármegye  nemes  családa. 

Szatmár  vármegyében  Kérchy  Mátyás  már  1424-ben  alis- 
pán volt  2). 

Az  1578-ki  országgyűlés  37.  törv.  czikkében  azt  rendeli,  hogy 
Kérchy  Miklósnak  jószágok  adassanak. 

1587-ben  Kérchy  Istvánnak  neje  Makray  Anna  szatmár- 
naegyei  Rohod  és  Papos  helységbeli  részbirtokára  kir  adományt  nyer  s) . 

1604-ben  Kérchy  János  szatmáregyei  Vitka  helységbeli  birto- 
kára visz  királyi  adományt  *).  E  János  az  1628.  és  1635-ki  ország- 
gyűlésen mint  követ  vévén  részt,  az  élőbbin  az  Erdély  felé  vezető  ha- 
tárok vizsgálására ,  az  utóbbin  a  szárazvámok  eltörlésére  kiküldött  vá- 
lasztmány egyik  tagja  volt  6). 

Leány-ágon  a  család  tagjai  Révay  László  által  a  Drugefch  csa- 
ládtól is  lehozzák  származásukat  6). 

Jelenleg  Szabolcs  megyében  székel  e  család. 


*)  Kalapaticli  Vincentii  Oratio  funebria  super  Balti*.- Adam  KercíieJich. 

2)  Szirmay  Szatmár  várm.  I.  128. 

•)  Ugyanott  II.  91.  103. 

*)  Ugyanott  II.  97. 

6)  1628 -ki  41.  és  1635-ki  72.  törv.  czikk. 

6)  Szirmay  C.  Zemplin.  not  top.  78. 


208  Kererbéirv 

Kerechény  család.   (Kanya-íbidi  f .).   Zala  vármegyének 

régi  kihalt  családa. 

Egy  írónk  már  1414-re  emlit  egy  Kányaftfldi  Pált,  mint  e  csa- 
lád tagját,  s  mint  körösi  főispánt  és  al-bánt  *). 

Bizonyos  az,  hogy  Kereesényi  György  1505  ben  mint  Zala 
vármegye  egyik  követe  vett  részt  a  rákosi  országgyűlésen  -). 

Kányafbldi  Kereesényi  K  ristóí  1569-ben  mint  királyi  fóasztal- 
nok-mester  volt  jelen  az  oszággyülésen  3). 

Kereesényi  György  1505-ben  mint  Nádasdy  Ferencz  egyik 
hadnagya  160í-ben  Kanisánál  török  kézbe  esett  *). 

Kereesényi  Bálint  az  izsákfalvi  kastélyt  foglalván  el ,  ezért 
törvény  elé  vonatik  az  1618-ki  országgyűlésen  *). 

Az  1655-ki  országgyűlés  a  72.  törv.  czikknél  fogva  a  Kereesényi 
család  leány-ága  elleni  pert  a  báni  táblára  ntasitá. 

Egy  másik  ága  volt  a  családnak,  mely  zalamegyei  birtokán  kivül 
Zágráb  megyében  is  bírt  Czirkvenán,  mellyen  atyjok  halála  után 
a  négy  testvér  Kereesényi  László,  András,  János  és  Mátyás 
1557-ben  osztozkodott,  mely  alkalommal  a  törökök  által  háboritattak 
meg  6>.  Ezek  közül 

László  szigethvári  kapitány  volt  1556-ig ,  midőn  Békés  me- 
gyébe a  gyulai  vár  parancsnokává  tétetett,  több  csatában  vett  részt, 
1566-ban  pedig  Gyulát  vedé  a  török  ellen,  míg  azt  feladni  kénysze- 
rült 7).  A  vár  feladásával  törökfogságba  esett ,  és  kivégeztetett.  Kivég- 
zését különfélekép  adják  elő  a  történetírók  *).  Várkapitányságát  hasz- 
nára tudá  fordítani,  és  1558,  táján  már  Niklasburg  városát  Morvaor- 
szág szélén  hatvanezer  forinton  vette  meg.  Neje  a  Pekry  Lajos  özve- 
gye Báthori  Erzsébet  volt ,  ki  1562-ben  halt  el  Gyulán,  és  Somlyón  te- 
mettetett el.  Egy  fia  László  épen  a  lakodalom  előtt  halt  el,  midőn 
Harrach  Lénárd  osztrák  báró  leányával  volt  egybekelendő.   Benne  ez 


*)  Lehoczky  Stemmat.  II.  215 

*)  Jászay  a  magyar  nemzet  napjai  a  mohácsi  vész  után  157. 

•)  Korachich  Scriptores  minores  II.  227. 

*)  Pethő  Grerg«ly,  krónika  149. 

*)  1618-ki  30.  törv.  ez. 

.*)  Istvánffy  1685-ki  kiadás  250. 

')  Ugyanott. 

8)  Istvánffy  ugyanott.  —  Petnis  Bizarrus  Schwandtnernél  I.  716— 717.  - 
Bethlen  Wolph.  IL  143—145.  —  Mogyoróssy  „Gyula  hajdan  és  most14  ozimű 
munkájában  arcsképét  adja  Kereesényi  Lászlónak;  de  az  nem  annyira  hiteles, 
mint  eszményképül  tűnik  fel. 


Kerék.  —  Kerekes.  £09 

ágazat  fí-ágon  kihalt.  Leánya  is  maradt  Judit ,  ki  Niklasburgba  la- 
kott, és  1571-ben  Miksa  király  beleegyezésével  Frangepán  Ferenczhez 
▼olt  férjhez  menendő,  azonban  vőlegénye  hirtelen  meghalt. 

Még  a  XVII.  század  végén  élt  egy  ág  a  családból.  Kerecsényi 
Gergely,  András,  István  és  György  1677-ben  Nagy-Sitkén 
egy  telket,  melyet  zálogban  bírtak,  Sitkey  Pálnak  visszabocsátnak  '). 

Herék  család.  A  XVII.  században,  nevezetesen  1648—1690 
közt  Trencsin  megye  nemessége  sorában  leljük  e  családot,  a  baáni  já- 
rásban. 1658-ban  Kerék  Ferencz  Trencsin  megye  alispánja  volt,  és 
valószín űleg  6  az,  ki  1635-ben  a  becstelen itési  büntetéstől  (a  poena 
infamiae)  országgyűlés  által  fölmentetett  *).  1690-ben  Motesiczen  szé- 
kelt a  család  8). 

Kerekes  család.  Kerekes  család  jelenleg  Borsod ,  Esz- 
tergám ,  Szabolcs ,  Szatmár ,  Ugocsa ,  stb.  megye  nemessége  sorában 
említetik . 

Több  ily  nevű  egymástól  különböző  családunk  lévén,  az  egyes 
családok  gyámolitása  nélkül  vérségi  összeköttetéseikre  nézve  nem  tá- 
jékozhatjuk magunkat. 

Már  a  XV,  században  eléfordul  cs&ládaink  sorában  a  Kerekes 
név.  Kerekes  Pál  Tata  vár  kapitánya  volt  V.  László  király  alatt,  kitől 
1453-ban  Veszprém  megyei  Teleki  helységben  és  Fehér  megyei  Após- 
taghon  némely  magvaszakadt  birtokokra  királyi  adományt  nyert  *). 

Kerekes  Mátyás  1580-ban  Báthori  István  lengyel  király  mel- 
lett az  oroszok  ellen  narczolt,  és  Vielkoiuki  ostromában  vett  részt  5). 

Kerekes  András  1638-ban  a  koronái  jövedelem  pénztárnoka  6). 
1647-ben  az  országgyűlés  által  a  140-ik  törv.  czikkben  a  számadás 
alól  fölmentetik.  Utóbb  itélő  mester  volt ,  és  nejéül  Amadé  Erzsébet 
iratik  ').  Austriában  tett  adósságainak  kifizetéséről  az  országgyűlés 
1655-ben  és  folytatólag  még  1715-  és  1723  ban  is  rendelkezik  8),  Czi- 
mere  Lehoczky  szerint  egy  koronás  oroszlán ,  első  jobb  lábával  kivont 
kardot  villogtatva. 


J)  Sitkei  családi  levéltár  lajstroma  37.  lap. 

«)  163ö-ki86  törv.cz. 

3)  Szontagh  Dániel  közléséből. 

*J  Katona  Hist.  critic.  XUI.  p.  803. 

5)  Budai  Fer.  Hist.  lexic.  II.  457. 

•)  1638-kiS.  törv.oz. 

')  Lehoczky  Stemmat  I.  177.  II.  215.  V.  ö.  Kemény  Jáoos  önéletírása  4ö3. 

»)  1655-ki  33.  1715  ki  64.  és  1723-ki  81.  törv*.  <*. 

U 


£iö  Kerekes, 

Kerekes  Menyhért  í  646-ban  feövet,  1650b-en  alispán  Mosón 
vármegyében  *). 

A  XVII.  és  XVIII.  században  öt  rendbeli  Kerekes  családot  ta- 
tunk a  nemesek  sorába  emeltetni,  a  mint  következnek : 

1686  ban  Kerekes  János  I.  Leopold  királytól  kap  czimeres  ne- 
mes levelet ;  czimere  víz-írányosan  kétfelé  osztott  paizs,  a  felső  arany 
udvarban  szétterjesztett  szárnyakkal ,  hátul  legöndöritett  farkkal  sár- 
kány áll.  Az  alsó  udvar  felülről  lefelé  két  rézsútos  vonal  által  három 
udvarra  oszlik  ,  a  két  szélső ,  háromszögű  vörös  udvarban  fehér  rózsa, 
a  középső  íehér  udvarban  piros  rózsa  díszlik.  A  paizsfölötti  sisak  koro- 
náján daru  áll,  egyik  fölemelt  lábával  kövecset,  csőrében  hármas  buza- 
kalászt  tartva,  Foszladék  jobbról  ezüst-vörös,  balról  arany-kék  a). 

A  másik  Kerekes  családból  szintén  Kerekes  János  és  hason- 
lóul 1686-ban  kapott  czimeres  nemeslevelet.  Ennek  ozimere  a  paizs 
kék  udvarában  egy  négylábú  barna-fa  asztál ,  melynek  közepén  egy 
fehér  palaczk  áll.  A  paizsfölötti  sisak  koronáján  kék  ruhás  férfi  kar  kö- 
nyököl ,  egy  fürt  piros  szőlőt  tartva.  Foszladék  jobbról  ezüst-vörös, 
halról  arany-kék  3). 

A  harmadik  ily  nevű  családnak  1718-ban  III-  Károly  királytól 
Kerekes  János  és  Sámuel  szerzé  a  nemességet  4).  Ozimere  a 
paizs  kék  udvarában  zöld  téren  álló  fehér  hattyú ,  mely  egyik  fölemelt 
lábával  egy  kereket  tart ;  fölötte  két  oldalról  félhold  és  csillag  ragyog. 
A  paizsfölötti  sisak  koronájából  három  fehér  liliom  emelkedik  ki,  és 
mellette  jobbról  félhold,  balról  aranycsiílag  ragyog,  Foszladék  jobbról 
arany-kék,  balról  ezüst- vörös. 

A  negyedik  család  alapi  tója  Kerekes  Jeromos  és  István 
1722-ben  III.  Károly  által  emeltetnek  a  czimeres  nemesek  közé  5). 
Czimerük  a  paizs  kék  udvarában  egy  pánczélos  kar  könyököl  kivont 
kardot  tartva ;  és  a  paizsfölötti  sisak  koronáján  szintén  olyan  kar  kö- 
nyököl kivont  karddal.  Foszladék  jobbról  vörös-kék ,  balról  ezüst- vörös. 

Ezeken  kivül  még  egy  régiebb  ily  nevű  családot  emiithetünk : 
JCerekes  Péter  és  általa  fiai  Kerekes  Imre,  Gryörgy,  István, 


0  Lehoczky  Stemuiat.  I.  199. 

2)  Adatni  Seuta  gentiL  tom.  V. 

3)  Collect.  Herald,  aro  814. 

4)  Ugyanott  nro  685. 
&)  Ugyanott  n,ro  353. 


Kerekes.  %%% 

Mihály,  János  és  Péter  1635.  ocfr.  2-án  Ebersdorf  várában  II.. 
Ferdinánd  király  által  előbbi  nemességökben  és  czimerükben  megerő- 
sítettek 1). , 

Ezen  elészámláltak  közül  melyiknek,  hol  legyenek  utódaik  ?  arra 
adataink  nincsenek. 

Egy  Kerekes  család  ,  mely  a  múlt  században  báróságra  emel- 
tetett ,  következőleg  2)  hozza  le  nemzékrendét  a  báróságot  nyerő  tá- 
bornokig : 

Kerekes  István 
(Ketyey  Orsolya) 

János 

(Orosz  Anna) 

György 
(Kürtössy  Bora) 
r~ 


Mihály 

(m.-szegedi  Szegedy 

Julianna) 


Zsigmond 

M.- Terézia  rend  lovagja 

cs.  kir.  kamarás,  és 

tábornok,  1764.  báró 

(Sigray  Magdolna) 


Károly  Johanna 

1780  (Kubicza  József). 

A  végső  izei*  álló  Zsigmond  a  Haller  gyalog- ezred  ezredese, 
éa  Terézia  rendi  lovag  1764-ben  M.-Terézta  által  báróságra  emelte- 
tett a),  és  családja  jelenleg  is  a  magyar  bárók  sorában  áll.  Leánya 
Johanna  Kubicza  Józsefné  volt ;  Fia  Károly  1 780-ban  N.* Szom- 
batban tanult. 

Báró  Kerekes  Frigyes  egri  megyei  pap,  és  Hevesen  plébános 
jelenleg. 

Szatmár  vármegyében  Kerekes  Benedek  161 4-ben  Dob  hely- 
ségben Báthori  István  végrendelete  folytán  birtokrészt  nyervén,  erre 
királyi  jóváhagyást  kap  *).  —  1710  ben  Kerekes  Mihály  azon  me- 
gye szolgabirája  *).  E  század  elején  Kerekes  Gáspár  birtokos  Ugo- 
csa  megyében  Kőkényesden  és  Szatmár  megyében  Vetésen ,  továbbá 


*)  Az  eredeti  Armalis  Bazin  sz,  kir.  város  levéltárában. 
*)  Schönfeld  Adels  Schematismus  I.  208. 
*)  Megerle,  Österr.  Adels  Lexikon  62. 
4)  Szirmay  Szatmár  várm.  II.  141. 
*)  Ugyanott  1. 134. 

14* 


81$  Kerekes. 

birtokos  Angyaloson  is  *)•  —  Kerekes  Gábor  Ugocsa  megyében  birt  e 
ssázad  elejét)  Bábonyban  2). 

Zemplin  vármegyében  szintén  a  nemesek  sorában  áll  Kerekes 
család;  és  tán  ennek  ősei  közül  volt  Kerekes  István,  ki  l&97-ben 
Tarozainál  esett  el  3). 

Erdélyben  is  találunk  Kerekes  családot ;  már  Báthori  Gábor  ide- 
jében 1611   táján  él  Kerekes  Péter  *). 

Kerekes  Tamásnak  özvegye  Lugosi  Kata  1691 -ki  aprilban 
halt  meg  *). 

Felső-Fejér  vármegyében  mohai  (v.  moksai)  Kerekes  Elek  1794- 
ben  ai-szolgabiró,  Péter  pedig  1815-ben  ugyanott  fő-szolgabiró  volt. 

Kerekes  családi.  Még  egy  ily  nevű  nemes  családot  isme- 
rünk, melynek  leágazása  kellő  világosságban  állván,  e  családot  külön 
tüntethetjük  fel. 

A  család  Trenc3in  megyében  székel.  Alapító  törzse  Kerekes  L  J  á- 
nos  katona  volt,  kinek  részére  Szege dy  Fer.  Lénárd  püspök 
1662.  sept  5-én  I.  Leopold  királytól  czimeres  nemeslevelet  nyert. 

Czimere  vizirányosan  kétfelé  osztott  paizs ,  a  felső  vörös  udvar- 
ban oroszlán  van  menő  helyzetben ,  alatta  kék  mezőben  három  píros 
rózsa  látszik.  A  paizsfölötti  sisak  koronájából  két  kiterjesztett  sas- 
szárny között ,  melyek  közül  a  jobboldali  vízszintesen  osztva  ezüst- 
vörös, a  baloldali  pedig  arany-kék  ,  oroszlán  emelkedik  ki,  első  jobb  lá- 
bával kardot,  a  másikkal  levágott  törökfejet  tartva  Foszladék  jobbról 
arany-kék,  balról  ezüst- vörös. 

A  család  leszármazási  fája  6)  következő  : 

I.  János  1662. 

_____________  (Thnrza  KataJ _ 

H.János      Ferencz.        I.  István  Éva  Mária.     Kata 

Homonnán  1710.  Bars  v.  (1.  lessenyei         f 

jószág  il^azg.  adós?ed,ö  Nagy 

'      Fl/^zió"    '  (Brogyányi  Éva)  2.  Bossányi 

III.  János 

1728.  f  1740. 

barsi  esküdt 

(Sipeky  Dóra) 

Fffljft  kÖV.    litf0H.  * 

1  i  Szirraay  Szatmár  várm.  II.  125.  135.  C  Ugocsa  p.  174. 

z)  Szirraay  C.  Ugoosa  p.  157. 

*)  Szirmay  C.  Zemplin  not.  top.  152 

»)  Bojtni,  Eugelnél  9.  292. 

*)  Bárányi  Halotti  Fredikáoziők. 

*)  Családi  köaléa  szerint. 


Kerekes. 


MZ 


III.  János,  hi  az  slóbbi  lapon. 
1728.  f  1740. 
barsi  esküit 
(Sipeky  Dóra) 


1.  József 
levéltárnok 

t  1809. 
(Cseh  Teréz) 


Rozália 

f  1802. 

(Belay  A  uhu) 


i  Károly 

nyitrai  kanonok 
t  1841. 


Antal 
só-liivataln. 

f  1804. 
(Korompay 

Anna) 


Tei  éz 
t 


II.  József 
insurg.  főhadn, 

t  1805. 
(Némák  Anna) 


Magdolna. 


IV.  János  Inire. 

iáb  ügyvéd  f 

számvevő 
(Korompay  Ágnes) 

•   Mária  II.  István 


Károly 


Anna 

(Adaraovicn 
Ignloz) 


f  1848.  Illaváu 

(Langer  Ernesztina) 

Mária.       Gusztáv. 


III.  László 
gazdatiszt 


Adalbería. 

A  család -alapító  törzsnek  nejétől  Thurza  Katalintól,  ki  e  most  is 
élő  Thtirzó  családból  vette  eredetét,  öt  gyermeke  született.  Ezek  közül : 

II,  János  gr.  Homonnay  Zsigmondnak  udvarnoka,  halála  után 
pedig  özvegyének  Zempiin  megyében  jószág  igazgatója.  Meghalt  a 
Rákóczy  féle  zavarok  alatt ;  fia  I.  L  á  s  z  I  ó  Hornon  nán  lakott 

I.  István  Barsmegyének  perceptora  volt  17 10-ben*  Bírt  Koiacs- 
nón.  Neje  Brogyányi  Éva,  utóbb  Majthényi  Ferencz  neje  ion.  Ennek  fia 

Ilí.  János  1728 — 1740-ig ,  tehát  haláláig  Bars  vármegye  es- 
küdtje volt.  Neje  Sipeky  Dorottya.  Meghalt  1742-ben. 

I.  József  1759-ben  gr.  Ilíésházy  József  országbíró  titkára. 
1766-ban  a  Trencsini  uradalom  tiszttartója,  1779-ben  a  gróf  Illésházyak 
levéltárnoka ;  meghalt  1809-ben  kora  78.  évében  Cseh  Teréziától  fiai : 

I.  Károly  1790-ben  orehói,  1800-ban  nemsovai  plébános,  1804- 
trencsici  alesperes,  1806-ban  teplai  plébános,  1827-ben  sz.-azéki  ülnök, 
1830-ban  megyei  küldött,  1832-ben  nyitrai  czimzetes  kanonok.    Meg 
halt  1841.  kora  75.  évében 

Antal  1795-ben  Nemsován  kir.  sóházi  ellenőr,  1800-ban  sóházr 
pénztárnok.  Meghalt  1804.  kora  34.  évében,  Neje  Korompay  Anna, 
Meghalt  1820-ban.  Fiairól  alább. 

II.  József  1797.  és  1800-ban  a  trencsin megyei  felkelő  nemes- 
ségnél főhadnagy.  Meghalt  1805-ben  kora  33.  évében.  Nejétől  Némák 
Annától  leánya  Anna  Adamovich  íguáczné,  kinek  fia  Adamovich 
László  Pecsenéden  lakik. 


3f4  Kereky. 

IV,  János  18!9-ben  táblai  ügyvéd,  1823  ban  gr.  Illyésházy, 
1835-től  b.  Sina  urodalmi  számvevője.  Megbalt  1854-ben.  Nejétől  Ko- 
rompay  Ágnestől  két  tia  él :  II.  István  1849-ben  Trencsmben,  jelen- 
leg Illaván  irnok  :  gyermekei  a  táblán  láthatók ;  testvére  II.  László 
b.-Sina  sz.-Iőrinczi  urodalroában  irnok. 

Trencsin  megyében  a  család  a  múlt  század  közepe  óta  székel.  A 
nemesi  Összeírásokban  leljük  I  Józsefet  Dubnicza  mezővárosában, 
1781-ben  Kis-Kolachinban  is.  1803-ban  ezen  József  már  emberkort 
ért  fiaival  Károlyival,  Antallal  és  Józseffel ,  és  ez  utóbbinak  fiával  IV. 
Jánossal  mint  Dubniczán  lakozók  iktat vák  a  nemesi  lajstromban  J). 
MLereky  család.  (Kereki  és  nagy-vásonyi  f.)  Kereky  családot 
találunk  már  a  XV.  században  Békés  vármegyében,  midőn  1461-ben  a 
békésmegyei  Sziieméres  helység  iránt  a  Maróthyak  ügyében  Kereky 
Mihály  is  tanúskodott  2). 

1455-ben  él  Kereky  György3). 

1552-ben  Biharban  Kis-Kerekit  birta  Kereky  László.  János 
és  Péter.  Nagy-Kerekiben  birt  Kereky  Peren  ez  *). 

Szatmár  megyében  Kereky  Bálás  1587-ben  (jenes  helységben 
nyert  részbirtokot  királyi  adományban  •). 

Kereky  János  1600-ban  gyűjt  sereget  országgyűlési  végzés 
szerint  b). 

A  Dunántúl  n agy  •  v ás o ny i  Kereky  család  tűnik  fel  a 
XVI.  században  Ebből  Kereky  Gergely  a  hires  Kinisy  Pálnak,  és 
utánna  Miszlenovics  Márknak  özvegyét  Magyar  Benignát  vette 
nőül  y  és  egy  1509-ben  eszközölt  osztály-levél  folytán  sietett  a  magta- 
lan nő  dús  birtokhozományát  maga  részére  biztosítani ,  és  azokra  ado- 
mányt szerezni,  sőt  a  vázsonyi  urodalom  szomszédságában  feküdt  K  ab 
nevű  erdőt,  utóbb  Kap-telke,  vagy  Kap- hegye  nevű  birtokot  is  alatto- 
mosan az  adomány-levélbe  csusztatá ;  ezért  1510-ben  kemény  királyi 
levél  dorgáiá  meg  a  már  nagy-vázsoni  előnévvel  élő  Kereky t,  ki  azon- 
ban soká  nem  élhetett,  mert  az  üdvéről,  becsületéről  és  hűségérői  meg- 
feledkezett Benigna  asszony  orgyilkosok  által  férjét  Kereky  Gergelyt 
megöleté  ü). 

\)  Szontagh  Dán.  közléeéböi. 

'*)  Gr.  Teleki  Hunyadiak  kora  XI.  14. 

3)  Horvatu  latrán  Verbőczy  Emlékezete  98.  lap. 

*)  Bielek,  Majorea  Hung.  122. 

*)  Szirmay  Ssatmár  varm.  l!.  40. 

s>  1600-ki  3.  törv.  ez. 

•)  Jászay  M.  nemzet  napjai  a  moháesi  v^sz  után  377  "--386. 


Kerc-peezy.  —  Xereslíéayí*  Hé 

i&ereiieczy  c^aíad.  Régi  kihalt  cs&láda  Ugocsa  Tármegyé- 
nek, melyből  VerbŐczy  István  a  híres  jogtudor  is  származtatik. 

1398-ban  él  Kerepeczy  Gergely  '),  ennek  űa  Miklós  1416- 
ban  hatalmaskodás!  vádat  emel  2). 

15 10.  élnek  Kerepeczy  Ferencz,  Lászlóéa  András,  kik- 
nek leszármazásuk  következő :  3) 

István 


Barla  János 


kir.  al-asziainok 
r 


, *. 


Verbőossy 
Oarváld  Isív&b. 


Ferenoz.  László,  'András. 

1510.  1510.  1510. 

A  másik  ágon  álló  Kerepeczyek  Alsó-KerepcczrŐl  irák  magukat, 
ezekből  1510-ben  említetnek  Kerepeczi  Alsó  Györgynek  fia  Bene- 
dek, Lászlónak  üa  Gáspár. 

Kerepeczy  György  1813-ban  Ung  vármegye  szolgabi  rája  volt; 
és  valószínűleg  utánna  nem  sokára  e  család  íi-ágon  kihalt. 

Hogy  e  családból  származott  V  e  r  b  ő  c  z  y  István  is  ,  mutatja  a 
följebb*  táblázat ,  1 429-ben  a  verbőozi  Szóvárdffyak  eladják  verbőezy 
nemes  udvar  telköket  Kerepeczy  Barlának  ,  és  testvérének  János  deák- 
nak,  mely  birtokrészről  aztán  a  Kerepeczyek  a  szebb  vagy  fcekinté- 
lyesb  „V  e  r  b  ő  c  z  y"  nevet  vevék  föl.  4).  Azonban,  hogy  a  másik  ág 
ezután  is  a  Kerepeczy,  (vagy  Kerepeohy)  nevet  megiartá,  a 
fentebbiekből  láthatjuk, 

ICerepessy  es@lád.  Zemplin  virmegy®  egyik  nemesrendű 
családa  6). 

K.ereskényi  csalást.  (Kereskcnyi-)  Kis-  és  N  a  g  y  •  K  e- 
r  e  s  k  é  n  y  helység  van  Hont  vármegyében  ,  A 1  s  ó-  és  F  e  1  s  ő-K  ö- 
röskény  pedig  Nyitrs  megyében  fekszik.  Ugy  látszik ,  mind  két 
helység  egy  törzsű  családnak  köszöni  lételét,  a  cs&Iá,d  nevét  is  a  leg- 
gyakrabban felváltva  Kereakényi  és 'Köröskény  i-nek  is  olvas- 
suk ;  lehet,  hogy  ez  utóbbiban  hangzó  é  feetü  a  tót  ajk  által  léptetett 
az  e  helyébe. 

a)  Horváth  Verbőczy  Emlékezete  lí.  46. 

*)  Ugyanott  65. 

3)  Ugyanott  155. 

é)  Ugyanott  82. 

5)  Szinnay  0  Zemplin.  aot.  top.  113. 


$16  Kereskényi. 

A  család  régiségét  mutatják  következő  adataink. 

1520-ban  Kis -kereskényi  L  á  s  z  1  ó  és  fia  Mátyás  nagy -keres- 
kényi malom  részét  éa  malonyai  birtokát  zálogitja  el  ilméri  vagy  sza- 
polyai  Horváth  Bertának  *). 

A  nyitrai  ágnak  következő  leszármazási  tábláját  *)  adhatjuk ; 
ennek  törzse  Köröskényi  máskép  Olasz  Benedek  volt,  kitől  igy 
sarjadztak  le: 

Benedek 

Péter           Gáspár  György                    Benedek 

r    -     _.-/s       •        i             *-— .                   i  »                     nótáz  tátott. 

András              Miklós.              Ilona  j 

(n.-emökei  (Lapos  , * > — i 

Török  Fruzsina) v.  ítöröskény  László.       Pál.      György. 


Radovics        (Török  Istv.)  Zsigmond.     Mihály.    2  leány. 

Péter) 

i *-  i 

Miklós.  Ilona 

Erney  Lukács). 

1595-ben  Radovics  Péter  és  a  Köröskényi  család  barátságos 
egy  ősségre  lépnek  bizonyos  nagyobb  hatalmaskodás  végett  a  nyitrai 
káptalan  előtt. 

1 603-ban  Kereskényi  Jánosés  Annaa  nyitrai  káptalan  előtt 
kölcsönös  bevallást  tesznek. 

1649-ben  Kereskényi  Ilona  nagy-eraőkei  birtokát  elzálogítja 
Erney  Lukácsnak,  vejének. 

1699-ben  Kereskényi  András  magvaszakadton  Kereskényre 
nézve  a  Kereskényi  család  uj  nádori  adományt  visz. 

1665-ben  Kereskényi  László  ellentmond  többekkel  leszenyei 
Nagy  Ferencz  beiktatásának  nyitramegyei  cserenyei  kastély ,  Nagy- 
Bisztricsén,  Felfalu,  Kis-Ugrócz  helységre  nézve  3). 

A  Kereskényi  családot  már  régiebb  időtől  látjuk  több  vidékre 
elszéledve ;  így 

1570-ben  Kereskényi  Györgynek  neje  Gyallai  Priska  Komárom 
megyei  GyalJa  pusztabeli  birtokát  elzálogítja  Gyallay  Pálnak  *). 

1722-ben  Kereskényi  György  Fekete  Györgynek  adott  csúzi 
jószágokért  óvást  tesz  5). 


*)  Sz.-benedeki  Convent.  fasc,  1.  nro  56. 

2)  Geneal  authent.  tom.  II. 

3)  Sz.-Benedeki  Conv.  Fasc.  24.  nro  33. 
*j  Fényes  Komárom  várm.  123. 

5)   tJgjranott  121. 


X  eressy . — Keresztes.  %K1 

Kereskényi  Gábor  1676-kí  íebr.  27 -én  született  Liptó  megyé- 
ben. 1691.  oct.  21.  a  jezsuita  rendbe  állott ,  1709-ben  beesküdött,  és 
tanár  lett.  Meghalt  Nagyszombatban  17 14-ben. 

Liptó  megyén  kivül  Árva  megyébe  is  kiterjedtek ,  hol  Kereské- 
nyi  László  1715-ben  ügyvéd;  K.  Mária  1734-ben,  Csaplovics 
György  napája  volt. 

Trencsin  megyében  már  1688-ban  a  báani  járásban  találjuk. 
1728-ban  Gbelánban  lakozott  a  család  a  nemesi  összeírás  szerint. 

Zemplin  megyeben  az  előbbkelő  és  czimerleveles  családok  sorá- 
ban is  találjuk  e  nevet J)  1670-ben  G  ás  p  á  r  Czéket  gyujtá  fel,  midőn 
ott  negyven  rabló  végeztetett  ki  *).  E  század  elején  birtokos  a  család 
Zemplinben  Lasztoméren  8). 

E  század  elején  Kereskényi  Gábornak  Fábry  Annától  leánya 
Éva,  Pálma  Józsefné  volt. 

KörÖskényi  Köröskény i  Lajos  1787-ben  a  zágrábi  kerületben 
tartományi  biztos  volt. 

A  család-név  kétféleképen  is  adatott,  a  mint  t.  i.  egyik  másiknak 
nevét  itt  ott  irva  találtuk. 

Czimerük  (pecsét  nyomán  leirva,)a  paizs  kék  udvarában  hátulsó 
Iában  álló  oroszlán ,  hármas  kinyílt  rózsát  tartva.  A  paizsfölötti  sisak 
koronáján  férfi  kar  könyököl  kivont  kardot  tartva.  Foszladék  jobbról 
arany-kék,  balról  ezüst-vörös. 

l&eressy  család.  Közűlök  Keressy  Oszvald  és  Miklós 
János  király  korában  éltek.  Lehet,  hogy  nevök  Körössy  helyett  van 
igy  irva  4). 

Keresztes  család.  (Homok  sz.-iváni  +.)  Zemplin  vármegye 
egyik  kihalt  családa.  Birtokos  volt  Pelejtén  5). 

Keresztes  család  Zemplin  vármegyében  jelenleg  is  a  czimerleve- 
les családok  sorában  áll  6).  Birtokos  (e  század  elején)  Kolbása  ,  Ru- 
da-Bányácska  és  Pelejte  helységben  7).  Tagjai  többnyire  megyei  hiva- 
talt viseltek,  sőt  főleg  a  jegyzői  hivatalt  tölték  be : 


')  Szirmay  C.  Zemplin.  noi  top.  107.  113. 

»)  Ugyanott  304. 

a)  Ugyanott  376 

*)  Szerémy  Emlékirata :  Monumenta  Hist.  Hungariea  I.  243. 

*)  Szirmay  C.  Zemplin.  not.  top  83. 

*)  Ugyanott  113. 

')  Ugyanott  248.  249.  271.  ■ 


218  Keresztes. 

Keresztes   Ferencz    1707-ben    Zemplin   megyének    az  ónodi 
gyűlésre  követe,  1703  — 171  l-ig  jegyző  *). 
László  1720-ban  volt  jegyző  2). 

An  tal  pedig  1767-ben  viselte  a  megyei  jegyzőséget  3). 
István  1670-ben  nemesi  íölkelési  hadnagy  volt  '*)■ 

Keresztes  család.  (Debrőti.)  Trencsinraegyei  nemes  csa- 
lád. A  megyei  nemességi  lajstomok  szerint  1748-ban  '3-yorgy  Nim- 
cziczén  székelt ,  1768-han  is  ott  találjuk  fiaival  Jánossal  és  Jó- 
zseffel, valamint  ez  időben  János  Puchón  fordul  elő.  1803-ban 
Nimcziczén  laknak  János  és  József, és  ez  utóbbinak  fia  Gr  y  ö  r  g  y 
és  ennek  fia  József.  1837-ben  szintén  Nimcziczén  lakik  József  és  fia 
szintén  József,  Miklós  Kis- Várdán  uradalmi  tiszt,  és  Gr  á  s  p  á  r  5). 

A  nemzékrend  —  bár  nem  teljes —  következő :  §). 

György  1748 


r~ 


János  József 

1768  1768. 

Gyö  rgv  'Fii. 

1S03. " 
(Vattb.ay  Apoaonia) 


József        Judit  Mária  Bora       Z?uzsa     Miklós       Gáspár     János*) 

1803.1837.     (Besznák    (Sztan-     (Hore.es-    (Kelé-       1837.      (Schwart- 
(Miiis.lovics    János)        kovics       ny  Pál)     csény^  (Nozdro-     ner  Hen- 
Teré?)  József)  viczky  rika) 

Apollónia) 

Mária. 


Károly        János. 


*)  Ezeknek  elhalt  testvéreik  még  László,  Anna,  Lajos. 

Keresztes  család..  (Várhegyi,  gróf  f .)  Erdély  családa,  mely 
fi-ágban  már  1727-ben  elenyészett. 

Családi  fészkök  a  maros-parti  Sárpatak,  és  Várhegy. 

A  család  előbbi  neve  Sárpataki  Nagy  volt.  Sárpataki  Nagy 
Miklósnak  fia  Márton  (1649-ben)  a  hatalmas  prókátor,  1653  - 
1656.  kir.  ügy-igazgató.  1660  -1677-ben  itélő- mester,  később  tanácsos. 


1 )  Ugyanott  noí.  hist,  290.  307.  329. 

2)  Szirmsy  C.  Zemplin.  not.  hist.  329. 
s)  Ugyanott  330. 

*)  Ugyanott  220. 

5)  Szontagh  Dániel  közléséből. 

•)   Balogk  Ágoston  közléséből 


Keresztes.  218 

már  csak  S  á  r  p  a  t  a  k  i-nak  irá  magát.  0  több  jószágot  szerze,  neveze- 
tesen 1 663-ban  Alsó-Oroszit  is  *).  Egyik  leányát  Rebekát  Korda 
Zsigmond ,  az  Apor  István,  mostoha  fia  vévé  el ,  és  így  fia  Márton 
gyakran  megfordult  a  hatalmas  térítő  Apor  István  udvarában.  Mint 
református  Kolosvárott  tanult ,  utóbb  a  legbuzgóbb  katholikus  lett.  A 
Rákóczy  forradalomkor  tétlenül  ült  hol  Görgényben  ,  hol  Szebenben 
1709-ben  Bécsben  jár  mint  küldött,  azon  kérvénynyel,  hogy  a  guber- 
nium  kiegészitessék.  Utóbb  grófságot  szerzett  és  nevét  Keresz- 
t  e  s  -  re  változtatá  ,  majd  küküllői  főispán  lett.  Azonban  fígyermekei 
nem  maradván ,  csak  leányai ,  -r-  a  grófi  Keresztes  nevet  sirba  vitte 
1727-ben. 

A  család  leszármazási  kimutatása  2)  ez : 

Sárpatak  í 
Nagy  Miklós) 


Sárpataki  János. 

Márton  1677. 
itélő  mester 
(Járir.y  Erzse) 


gr.  Keresztes  Márton  József                   Rebeka  Erzse 

küktilioi  főisp.  f  1730.        (1.  Kord*  Zsigm  (Báafly 

f  1727.  2.  Vas  György)  László) 
(Dániel  Mária) 


Kiára  Kata  f  Mária  Bora  Zsófia  Teréz         ST   ££    £p 

(b.  Prényi   (b.  Audrássy  (b.  Prényi     f  1774. .  (b.  Révay     (b.  Prényi     <     £     5 

Imre)         Ferenoz)  "        Pál)  "    (ikt.  Beth*    Lőrincz)        Antal)        ss    £»   % 

len  Sám.)  H-  H-    N 

-4- 

K.ere»35íe#  esti  Iád.  (Nagy-baczoni.)  Székely  nemes  család 
Erdélyben.  A  czimeres  levelet  Keresztes  Máté  1 681,  május  20-án 
nyerte  3).  Utódai  közül 

Keresztes  Máté  külföldi  akadémiákon  járt,  és  a  multszázad  kö- 
zepén kézdi-vásárhelyi  lelkész  *).  1797-ben  reform,  püspök  ;  ennek  fia 
Sámuel,  ennek  fia  Károly  Szászvároson  él. 

Másik  ágból  Zsigmond  kir.  táblai  szám  fölötti  ülnök,  nyugal- 
mazottal! él.  —  Farkas  belső  szolnoki  iktató  és  Dées  városi  tanácsos 
1832.  táján.  —  Lajos  Közép-Szolnok  megyében  szolgabíró  í 845-ben. 

Keresztes  család.  (Léczfalvi.)  Közűlök  Elek  Kolos  vár- 
megye bires  orvosa ,  és  Kolosvárott  az  orvos-sebészeti  intézet  tanára  ; 
meghalt  1829.  iáján.  Fiai  M  i  k  1  ó  s  és  E  1  e  k. 

0  Kővári  id.  h. 

*)  Ugyanott. 

«)  Kővári  id.  k  295. 

4)  Benkő  Trans.  II.  576. 


320 


Keresztes.. 


Keresztes  család.  (Ősik- bankfalvi.)  Régi  székely  család. 
Első  ki  feltűnt,  Bálint  deák  néven  volt  ismeretes ;  ki  a  Moldva  felül 
székely  földre  betört  tatárok  ellen  menvén  több  század  magával ,  a 

zászló  helyett  a  templomból 
egy  másfél  öles  keresztet  vitt 
elől,  és  ezért  neveztetett  a  nép 
által  Keresztes-nek.  Állí- 
tólag ekkor  a  csikszéki  szél- 
ben Rengeteg  nevű  erdő- 
ben az  egyetlen  utat  bevág- 
ták ,  és  igy  a  tatárok  vissza 
nem  hatolhatván ,  Apor  Lász- 
ló vajda  keményen  megverte 
5ket ;  —  ott  egy  hegy-részt  is 
Keresztes  havasának  nevez- 
nek. 

Bálintnak  egyik  utóda 
M  i  h  á  1  v ,  kit&l  a  családfa 
következőleg  hozatik  le: 


Mihály 
Ferencz 


József 

t 


Sámuel 

JPétei 
(Csobod  Margit) 

|    m  '  ■  ■      ini^.t-^-i    i    ■■■    ■  ■« 

János 
ügyvéd  1784. 

(1.  Madár  Bora 
2.  Balló  Kata 

2.  Gáspár  Anna) 


József         Irare         §£ 

(CaedÓ    (Sohlachta    B 

Bora)         Teréz 


Imre.  Sámuel, 


-+ 


János 

1.  Károly 

.ÍTkároly 
s  többen 


ST      György. 


< 

sé- 
ta 


Ádám 

(Korodi 

Mária) 


Antal 

(Orbók 

Érzse) 


János.     Ráta.      Róza. 
laknak  Bank  falván. 


György 
lak.  Aradon 

^éla"1 


Elek 
(Ribíczey 
Jolánka) 

Jolánka 


József. 


Kálmán 
(Vadas 
A  mali  a) 

Árpád. 


Sándor. 
(Jánosi 
Mária) 


Péternek  fia  János  ügyvéd  ,  a  nmlt  században  ősi  székely  ne- 
mességére nézve  1784-ben  uj  czimeres  nemes  levelet  szerzett,  mely 


Keresztes.  £21 

szerint  ozimere  a  paizs  kék  udvarában  egy  fekvő  törvénykönyv ,  mely- 
lyen  férfi  kar  könyököl,  keresztet  tartva  A  paizsfölötti  sisak  koronáján 
két  kiterjesztett  sas-szárny  között  szintén  férfi  kar  könyököl,  a  leirt 
keresztet  tartva.  Foszladék  jobbról  arany-kék ,  balról  ezüst-vörös.  A 
cziraert  följebb  a  metszvény  is  ábrázolja. 

Jánosnak  három  rendbeli  házasságából  nyolcz  gyermeke  szüle* 
tett.  ezek  közül  Sámuel  és  István  magnélkül  halván  el,  a  többié^ 
utódait  a  táblázat  tünteti  fel. 

A  táblán  láthatók  közül  Antal  nyugalm.  orsz.  fő-pénztárnokt 
lakik  Koiosvárott  I.  Károly  Pest  városi  hivatalnok.  Imre  előbb 
tiszt  a  császári  hadseregben ,  utóbb  forradalmi  Őrnagy.  Eleket,  ki 
Zaránd  megyében  ügyvéd  volt,  1848-ban  az  oláhok  gyilkolták  meg. 

E  Keresztes  család  ágazata  valószínűleg  a  Ménaság  és  Csík- 
szeredában lakozó  Keresztesek  is  Az  utóbbiak  közül  József  (1858.) 
az  erdélyi  az.  ferenczes  szerzet  tartomány-íőnöke  *). 

Keresztes  család.  Ennek  alapítója  Keresztes  Benedek, 
ki  maga  és  Keresztes  Máté,  Ferencz  és  Ilié s. részére  ÍI  Ferdi- 
nánd királytól  Bécsben  1624-ki  aug  20-án  kelt  czimeres  nemeslevelet 
szerzett  E  nemeslevél  Veszprém  megyében  Pápán  1 626-ban  hirdette- 
tett ki  2). 

1772-ki  nov.  23-án  Keresztes  János  igazolván  Veszprém  megye 
előtt  nemesi  származását,  ily  leszármazási  táblázatot  törvényesített  : 

Ferencz 


r— 


András.  István 

I 


János         István.  Ferencz  József  Antal 

János        Erzse  Ferencz  János  MHiály 

I  1772. 


István.     Erzse 


Erzse.        Eva.        Júlia. 


A  család  czimere  a  paizs  kék  udvarában  zöld  halmon  hátulsó  lá- 
bain álló ,  kettős  farkú  ,  természetes  színű  oroszlán ,  első  jobb  lábával 
kivont  kardot  tartva.  A  paizsfölötti  sisak  koronájából  hasonló  oroszlán 
emelkedik  ki,  kivont  karddal.  Foszladék  jobbról  arany-kék,  balról 
ezüst-vörös. 


a)  Török  Antal  közléséből, 

*)  Veszprém  megye  levéltárából  Véghelyi  J>. 


%t%  Keresztesy.— Keresztúry. 

K.ereszte»y  csai&d.  Abauj  és  Zemplin  megye  nemessége 
sorában  említetik  Fényes  E.  Geographiájában. 

I&eresztesy  eealád.  (Nagy-megyéri  és  keresztúri.)  Erdély 
kihalt  nemes  családaicak  egyike,  Közűlök 

Pál  1603>ban  Karánsebes  alatt  Székely  Mózses  egyik  hadve- 
zére, 1605-ben  karánsebesi  és  lugosi  bánná  teszi  őt  Bocskai  1). 

András  1603-ban  pestisben  halt  el  Vajda-Hunyadon. 

Ferenez  1657-ben  a  török  udvarhoz  jár  követségben  II.  Rá- 
kóczy György  által. 

Sámuel  1691-ben  már  Doboka  megyében  egyik  birtokos,  II. 
ApaíFy  Mihály  egyik  gyámja,  és  az  akkor  felállított  főhivatalnak  a  tarto- 
mányi főbiztosságnak  viselője,  Fejér  vármegye  főispánja.  1702  ben  elő- 
fordul mint  főbb  birtokos  a  borsai  só-jövedelemben ,  melyet  utódai  a 
gr.  Bethlen  család  bir. 

Ferenez  neje  Béldy  Katalin,  Béldy  Kelemennek  leánya,  e 
nemzetség  után  ,  adományi  beirat  jogon  bírta  a  b. -szolnokmegyei  Kup- 
falva  és  Ünőmező  egész  falvakat*  magva  szakadtával  e  birtokok  egy 
ideig  a  leány-ág  által  birattak,  míg  1749-ben  a  fejedelem  letévén  a 
beiratos  összeget ,  a  nevezett  helységeket  a  m  -láposi  fejedelmi  jószág- 
hoz csatoltatá  a). 

I&ereszíury  család.  (Bodrog-Keresztúri  +.)  E  néven  is 
több  családot  ismerünk.  A  bodrog-keresztúri  Keresztúry  család 
Zemplin  vármegyében  bírt  Bodrog-Keresztúron,  és  a  szintén  ott  birto- 
kos Garay  családdal  egy  törzsből  eredett ;  valamint  hogy  azzal  1408- 
ban  együtt  szőlőt  is  bírt  a  tokaji  hegyen.  Hogy  kihalt,  azt  irja  azon 
megyének  jóemlékű  leírója,  de  e  kort  nem  jegyzé  fel  3). 

Ezenkívül  még  e  század  elején  is  említetik  Keresztúri  család  a 
zemplinmegyei  cziraerleveles  családok  sorában  4). 

Kereszt  úr  jf  család,  (Tisza-keresztúri.)  Ugoesa  megyében 
van  Tisza- Keresztúr  helysége,  melynek  birtokosai  között  1448- 
ban  említetik  Keresztúry  Helelénekfk  Tamás.  Egyszer- 
smind  ott  még  e  század  elején  is  birtokosul  íratik  hasonnevű  család  *).! 


»)  Wolph.  Bethlen,  V  .207. 

2)  Hodor  Doboka  várm.  156. 

a)  Szirmay  C.  Zemplin.  not.  top.  88.  275. 

%)  Ugyanott  113. 

4)  Szirma/  C.  Ugocsa  pag.  74. 


Keresztúry.  tZ$ 

Kereszti? .ry  esaláil.  A  két  följebbitől  különbözőnek  látszik 

azon  család,  mely  a  XVÍ.  században  Nyitra  megyében  tűnik  fel.   Ebből 

egy  ágnak  nemzékrende  következő : 

Keresztúry  György 

Kristóf 
•Szarka  Erzse) 


László  Fruzsina  Andris 

(Kapossy  itélómester  1597. 

György)  nSlefonty 

Judit) 


Zsdőa  Zsuzsa  Kata 

(Bartakovics  (Berény  i  (Bory  István) 

Ferenez)  György) 

Kristófnak  fia  András  1597 — 1625-ben  itélőmester  s  majd  al- 
nádor  volt  *).  Tán  ennek  fia 

Láss  ló,  1647  —  1662.  Nyitra.  megyének  többször  országgyű- 
lési követe,  alispánja,  s  egyszersmind  mintegy  1655-ik  évtól,  melyben 
a  török  portára  követségbe  is  küldetett,  —  alnádor  is  2). 

Ugyan  e  családhoz  tartozik  Keresztúry  G  y  ö  r  g  y ,  kinek  Thury 
Zsófiától  fiai  György  és  István  1635-ben  éltek. 

Hasonlóan  Gergely,  ki  Lipthay  György  özvegyét,  Balogh 
Annát  vette  nőül  1660.  táján, 

Már  a  régiebb  korban  szintén  lelünk  Keresztúriakat,  ilye- 
nek Gergely  és  Mihály,  kik  1543-ban  Székesfejérvár  védelmé- 
ben vettek  részt,  és  kik  szerencsések  voltak  Veszprémbe  menekülni  3). 
Azonban  a  följebbiekhez  viszonyaikról  nem  szólhatunk. 

Azt  sem  tudjuk,  mi  a  följebbi  Keresztúri  családnak  czimere?  Ha 
csak  nem  ezeket  illeti  azon  czimer ,  mely  Keresztúri  és  Rádas  család- 
névre szól,  és  következő:  a  paizs  jobbról  balra  rézsútosan  lemenő  fehér 
folyam  által  két  részre  oszlik,  a  jobboldali  arany  udvarában  három  piros 
rózsafej  látszik ,  a  baloldali  kék  mezőben  pedig  fehér  egyszarvú  ágas- 
kodik. A  paizsfölötti  3Ísak  koronájából  arany  grif  emelkedik  ki ,  első 
jobb  lábával  zöld  ágat  tartva.  Foszladék  jobbról  ezüst-vörös,  balról 
arany-kék  *). 


*)  Lehoozky  Stemm.  I.  177.  —  És  1597.  34-ik  ;  1605.  28.  törv.  ez. 

a)  Ugyanott  177.  II.  201.  -  És  1647-ki  7a  71.  IBI.  —  1649-ki  9.  27.  — 
1655-ki  17.  30.  100.  ~  1662-ki  37,  törv.  ez.  —  1657-ben  mint  alispán  és  nádor  ne- 
veztetik meg  egyik  Lipthay  végrendeletében,  végrehajtóul  kéretvén  fel. 

*)  Budai  Fer  lex.  II.  457. 

*)  Ádami  Scuta  gentil.  tom.  V, 


224  KeresztÉry. 

Keresztúr y. család.  Ennek  alapitója  Keresztúry  Tamás, 
ki  neje  Géczy  Katalin ,  valamint  gyermekei  Pá]  é3  J á n o s  és  ezek 
utódai  részére  16f52-ben  nyert  czimeres  nemes  levelét  Nógrád  megyé- 
nek Alsó-Sztregován  febr.  12-én  tartott  közgyűlésén  hlrdetteté  ki  1). 

Ezeknek  utódai  közül  az  érdeklett  megyei  nemességi  lajstromok 
szerint  1755-ben  Herenesény  helységben  laktak  Keresztúry  id.  és  ifj. 
Pál  és  János. 

I&eresztitry  csal&d  Keresztúry  család  Zala  vármegye  ne- 
messége sorában  is  említetik. 

Tán  ebez  számítandó  szinérszeghi  Keresztúry  József,  1787- 
ben  Bécsben  udv.  ágens,  ós  Zala  vármegyei  táblabíró. 

Keresztár?  család.  (Sajó- keresztúri.)  Doboka  vármegye 
kihalt  családa,  mely  a  Garázda  családból  eredeztetik.  Kőzülök  Kris- 
tóf 1562-ben  egyik  hadnagya  Báthori  Istvánnak,  midőn  Hadadot  vé- 
delmezé  I  Ferdinánd  serege  ellen  *). 

György  1604-ben  Básta  titoknokául  iratik. 

István  Doboka  vármegyének  1631  —  1 634,  alispánja ,  1665— 
1670-ig  főbirája  volt  3).  Már  előbb  1624  ben  követül  jár  Bethlen  Gá- 
borhoz II.  Ferdinánd  részérdi  *) 

János  1680.  táján  élt  és  széki  Teleky  Annát,  öregei  Vas 
László  Özvegyét  birta  nőül. 

E  családtól  —  Hodor  szerint  —  megkülönböztetendŐ  aRecze- 
Keresztúri  család. 

Említetnek  még  Erdélyben  Bere-Keresztúri  Kereaztúry-ak  is  *). 
Ezek  közé  számitatnak  K.  Katalin  Komis  Boldizsárné  1600.  táján  - 
azután  K.  Judit  Máriafíy  Mihályné;  K.  Zsófia  Veér  Mihály  né 
K.   István  1650.  táján,  kinek  neje  Toldalaghy  Kria^tina  volt.  K 
Krisztina  Lázár  Istvánné  részére   1679-ki  oct,  7-én  s)  a  gyergyó 
sz.-miklósi  vám  iránti  beigtatási  parancs  adatott  ki.  A  múlt  század  kö- 
zé p  táján  K.  Krisztina  b.  Pongrácz  György  né,  és  K.  T  e  r  é  z  Macs 
kási  Péter  neje. 


')  Protoool.  C.  Neograd.  anni  1653. 
*)  Hodor  Doboka  várm.  157. 
8)  ugyanott  426.  436. 

4)  Ugyanott  157.  Pray  Principatus  Gebr.  Bethlen  Ií. 

5)  Török  Antal  közléséből  L.  Székely  Sárid.  Üniiaria  vallás  története  113. 
•)  B.  Bornemisza  cs.  levéltárából 


Kernén*  —  KcHúig.  %%** 

Kertién  család.  (Bellosoviczi.)  Horvátországi  család,  mely- 
ből bellosoviczi  Ke  t hé  n  Mihály.  1487-b^rs  aí  bán  és  Köiös  vár* 
inegye  főispánja  volt  ,). 

üerkapoSyi  család.  Zala  várraegye  nemes  családa.  Ker- 
kapolyi István  1685-ben  I.  Leopold  királytól  nyerte  czíméres  ne- 
meslevelét a)* 

Czimere  a  paizs  kék  udvarában  zöld  téren  ágaskodó  fehér  egy- 
szarvú. A  paizsfölötti  sisak  koronájából  szintén  a  leírthoz  hasonló  egy- 
szarvú Hói  ki.  Poszladék  jobbról  arany-kék-,  balról  ezüst-verők. 

Egyik  ága  a  családnak  átszármazott  Veszprém  megyébe  is  ,  hol 
Kefkap  tyi  István  Veszpiém  megyéiül  i752-ki  nov.  20-án  vesz  ki 
nemefségi  bizonyítványt. 

Kerkapolyi  István  Zala  vármegyének  1837- 1848-rg'  alis- 
pánja, és  1843-ban  országgyűlési  követe  volt, 

Kerkapolyi  Károly  jelenleg  (1860.)  Pápán  a  reform,  tanodá- 
ban bölcsészet  tanár ,  könyvtárnok  ,  és  ra.  akadémiai  tag.  Jelenleg  ir 
egy  jeles  munkát ,  melynek  cxime,  „Világtörténelem  ész t a- 
nilag  eléadv a.a  Belőle  az  L  kötet  megjelent. 

Á  család  K  6  v  á g  ó  -  ö  r  s  r  6 1  írja  eionevét ,  igy  találjuk  1 846- 
ban  Kerkapolyi   Möriczot.   fi    Sík   számú   huszár  ezredbei 
hadnagyot. 

Kerüiig  család  Két  ily  nevű  családot  létünk  á  muít  század 
folytán  a  nemesek  sorába  lépni. 

Az  egvik  alapitőja  K  e  r  1  i n  g  András,  ki  Í?ö8-ban  I  József 
királytól  kapja  czimeres  nnrnes  leveiét  3).  Czimere  ke  reszt  Vágással 
négyfelé  osztott  paizs,  az  1-  és  4-ik  osztály  vörös  udvarában  zöld  téren 
nyugvó  arany  koronán  kék  zuhonyos  njríí  kar  könyököl,  kivont  kardot 
markolva.  A  2- és  3  ík  osztály  kék  udvarában  hátulsó  lábain  fekete 
medve  áll,  első  lábaival  méhes  kaptárt  tartva.  A*pai2sfölötti  sisak  ko- 
ronájából szintén  kaptárt  tartó  medve  nyúlik  fel.  Koszladék  jobbról 
arany- vörös,  balról  ezüst-kék, 

A  másik  ily  nevű  családot  színién. K  e r  l  i  n  g  András  alapítja, 
l?6Q»ban  M.-Terésia  király*asszonytól  nj«rvén  czimeres  nemesleve- 
let *).  Caimere  kék  $7,inű  paizs,  melynek  alyjáfc  négyszegű  fehér  kö* 

*)  Ttleki  Hunyadiak  kora  XII.  354. 
*)'Collect.  Herald,  nro  726. 
*)  Ugyanott  nro. 
*)  Ugyanctfc,  nro 

15 


226  Kerner.  —  Keriicsa. 

vekből  várfal  foglalja  el,  két  kis  torony  nyal ;  a  fal  közepén  bezárt  barna 
vaskapu  látszik ,  a  fal  tetején  egy  vörös  ruhás,  magyar  vitéz  áll,  csiz- 
mája sárga  ,  prémes  kalapjának  vörös  teteje  lefityeg,  jobbjában  kivont 
kardját,  a  balban  egy  a  várfalra  helyezeU  puskát  tart.  A  paizs  fölötti  si- 
sak koronájából  hasonló  vörös  ruhás  magyar  vitéz  nyúlik  fel  karddal 
és  puskával.  Foszladék  jobbról  arany-vörös,  balról  ezüst-kék 

üerner  család.  Zala  vármegye  nemes  családai  sorában  em- 
líti Fényes  E.  Geographiájában. 

Kerniczky  család.  1603-ban  Trencsin  megyében  lakozott 
hasonló  nevű  nemes  család  ,  azon  megyei  levéltár  adatai  szerint. 

Jttersamerlcs  család.  Mária-Terézia  király  asszonytól  1751- 
ben  nyerte  ezimeres  nemes  levelét. 

Czimere  a  paizs  kék  udvarában  hátulsó  lábain  ágaskodó,  arany- 
sörényű  fehér  egyszarvú ,  szarva  szintén  arany.  A  paizsfölötti  sisak 
koronájából  szintén  azon  állat  emelkedik  ki.  Foszladék  mindkét  oldal- 
ról ezüst  kék  *). 

Kö2Űlök  Kerzneries  J  á  n  o  s-J  ó  z  s  e  f  1760-ban  a  soproni  kerü- 
letben tartományi  másod-biztos.    1770-ben  a  pozsonyi  ker.  hadi  biztos. 

Tán  e  családból  származott  nevének  különbözése  mellett  is  Kresz- 
nerics  Ferencz  a  Vas  megyében  Ivánczon  1766  ban  született  iró  is, 
ki  1 832-ben  halt  meg,  és  főleg  „M  agyar  szótár  gyökérrendr 
del"  czimű  munkájáért  érdemelt  emlékezetet. 

Kertész  család.  (Máskép  Szempery.)  Kertész  máskép  Szem- 
pery  Ábrahám  a  nagyváradi  egyház  nyomdásza  volt,  midőn  1648- ki 
dec.  10-én  I.  Rákóczy  György  erdélyi  fejedelemtől  ezimeres  nemesle- 
velet nyert  a> 

Ily  nevű  családot  a  XVII.  században  Göraör  megyében  is  talá- 
lunk, hol  Kertész  Ilona  1660-ban  runyai  Soldos  István  neje  volt. 

Iterticza  család.  Kerticza  Mát  é-F  e  r  e  n  ez ,  és  nevezett 
Máténak  unokája  Grienanger  Máté,  ki  ekkor  szintén  Kerti  oz a 
nevet  nyert,  1794-ben  kelt  ezimeres  levél  által  nemesitettek  meg  3). 

Czimerük  függőlegesen  kétfelé  osztott  paizs,  a  jobboldali  kék  ud- 
vart egy  vörös  szelemen  osztja  kétfelé,  melylyen  egyroásmellett  három 
félhold  ragyog ,  a  szelemen  alatt  és  fölött  aranycsillag  ragyog ;  a  bal* 
oldali  udvar  aiyján  3ziklák  között  egy  hosszú  hajú  meztelen  némber 

vj  Adami  Seuta  tom.  V. 

*)  Kemény  József  Notitia  Cap.  Albensis.  244. 

*)  Adami  Scuía  tom.  V. 


Kéry. 


«t7 


áll ,  fölemelt  két  kezével  maga  fölött  egy  fehér  lepek  ,  vagy  zászlót 
tart,  melynek  vége  ágyékát  borítja  el.  A  paizsföiötli  sisak  koronájából 
kettős  farkú  oroszlán  női  ki,  első  lábait  ragadozásra  nyújtva.  Foszladék 
jobbról  ezüst- vörös,  balról  arany-kék  *) 

A  nemesség-szerző  Kerticza  Mát  é-F  e  r  e  n  c  z  pécsi  kanonok 
▼olt ;  és  előbb  nevét  K  e  r  t  i  z  a-nak  irá. 

Kéry  család.  (Nagy-kéri,  gróf  f.)  Hontmegyei  eredetű,  azon 
megyében  fekszik  Ipoly-Kér,  azonban  előbb  N a g y - K é r r ő  1  ír- 
ták elŐnevüket. 

Már  1464-ben  Kéry  Benedek  ítélő  mesternek  és  pestmegyei 
Berki  máskép  Kazapálföld  birtokosául  iratik  a).  1524-ben  említetik 
Kéry  Bálás,  kit  Istvánffy  Cheri-  nek,  é3  Hont  megyeinek  ír  ,  s  ki 
már  e  munka  III.  kötetében  a  Csery  család  tagjául  számíttatott 

A  XVI.  század  végén  élt  Kéry  Benedek,  kinek  özvegye  Rá- 
day Fruzsina  1601-ben  nógrádmegyei  zellői  jobbágyainak  visszaadatása 
végett  folyamodott  a  megyéhez  *). 

Nagy-kéri  Kéry  Ferencz  1599-ben  Hont  vármegyének*), 
1600 — 1603-ban  Nógrád  megyének  5),  és  1606-ban  Zólyom  vármegyé- 
nek 6) ;  valószínűleg  mind  a  háromnak  egyszerre  alispánja  volt ;  birto- 
kos volt  Nógrád  megyében  Romhány ban  is.  Tőle  a  család  leszármazása 
következő : 

Ferencz 

1599     1606. 

alispán 


1.  János 

koronaőr 

1664.  gróf 

(Czobor  Orsolya) 


11.  János 
csanádi  püspök 
1681.  +  1702. 


II.  Ferencz 

1668 

____  -/\ 


111.  Ferencz 
Vas  v.  főispán 
1687. 


Ádám 


111.  János 

1700  főlovászm. 

^Erdődy  Margit) 

i 7* 1 

Julianna 

1744. 

(b.  Tolvaj  János) 


*)  Adami  Scuta  gentil.  tom   Y. 

*)  Lehoczky  Stemmat.  II.  215. 

•)  Protoeol.  C.  Neográd.  anni  1601.  p.  12. 

*)  Lehoczky  Stemmat  I. 

s)  Protoool.  C  Neograd. 

6)  A  bécsi  békekötés  alá  irva. 


15* 


£23  Kéry.  ~  Keserű. 

1  János  1629  ben  Esterházy  nádor  követe  Bethlen  Gábor- 
huz  ').  1635-ben  B.-Gyarmat  vár  kapitánya  volt  a).  1642-ben  báró, 
í  647-ben  koronaőr  a),  1654-ben  gróffá  lett  4).  Vele  szakadt  a  csa- 
lád a  Dunán  túlra ,  hol  Kahold  Várát  bírta.  Egyik  fia  II.  János  csa 
nádi  püspök.  Meghalt  i  702-ben. 

II.  Ferencznél  ennek  potyi  kastélyában  szálltak  éjre  meg 
1670.  apriL  lo  au  Zrínyi  Péter  és  Frangepán,  miről  Kéry  meg  azon 
éjjel  értés i te  a  császárt  fe)  Egyik  fia  III.  Ferenc  z  Vas  megye  főis- 
pánja volt  1687-ben  6).  Ennek  fiában  Ádám  ban  íi-ágon  kihalt  a  család. 

III.  János  i?00-ban  neveztetett  ki  fŐ-lovászmeáternek  ,  és  az 
vrf.t  még  17 15 -bén  is.  Nejétől  gr.  Erdődy  Margittól  csak  leány a  Ju- 
lianna (1744.)  maradt,  ki  báró  Tolvaj  Jánoshoz  ment  nőül,  s  kiben 
a  család  elenyészett. 

A  család  grófi  ezt  more  ez  :  a  paizs  kék  udvarában  egy  márvány 
oszlop  áll,  melyre  kigyó  kúszik  fel,  az  oszlop  tetején  arany  korona  van 
és  azon  egy  arany  nyíllal  nyakán  átlőtt  fekete  holló  áll,  fölötte  jobbról 
aranycsillag,  balról  ezüst  félhold  ragyog.  A  pajzson  grófi  korona,  azon 
ismét  sisak ,  melynek  koronájából  a  leírthoz  hasonló  oszlop  nyúlik  fel. 
Foszladék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös. 

l&éry  család  Sopron  3  Veszprém  és  Zempiin  vármegye  ne- 
messége sorában  találjuk.  Ez  utóbbi  megyében  e  század  elején  birto- 
kosnak iratik  a  Kéry  család  Tussá,  Tussa-Ujfalu,  Sztaukócz,  Dávid- 
vágás,Roskócz,  és  Ízbugya-Rokitó  helységekben  *). 

ftéffy  család.  Lásd  Kovách  család.     > 

l&eserű  család.  (Gibárti  f>  E  kihalt  család  előnevét  te- 
kintve, a  legrégiebb  időkben  Abauj  mégfé  birtokosai  köaé  kell  számí- 
tanunk: Gibárt  helység  Abauj  megyében  fekszik.  Lehoczky  szerint 
a  családnak  5,de  eadem"is  azelŐneve.  azaz  keserűi  Keserű; 
igy  Bihar  megyében  kell  keresnünk  a  család  eredetét,  mert  e  megyében 
fekszik  Ér-Keserű,  melyről  most  a  Fráter  család  viseli  egyik 
előnevét 


*J  Horváth  Mih.  M.  ország  ÍÖrtéoete  II-  220 

*)  Kazy  Hút.  Univers.  Tyrnav.  SS. 

3)  1647-ki  3.  törv.  ez.  —  Arezképét  lásd  Wieaema»nal 

*)  Adami  Mss.  Mss-  4.  lat.  nro  182. 

*)  Sz&lay  M.  orsz.  története  V.  126. 

%)  Lehoczky  Stemmat.  I.  120  -  1681. 11.  törv    e»  és  168743  15-ik  törv.  ez. 

7)  Szírmay  C.  Zempiin  not.  top,  113.  272.  273.  343.  354.  394. 


Keserű,  ?í*0 

Bizonyos  az .,  hogy  Keserű  Istvánnak  neje  1 483*ban  Kállay 
Erzsébet  volt  *).  Ez  Isfcv-á  n  l'5Q5-hec  Valkó  vármegyei  követ  a  rá- 
kosi  országgyűlésen  5)  1507-ben  alnádor  ,  1514-ben  egyike  azoknak, 
kik  a  Verboczy  Hármas  könyve  megbír álásával  bízattak  meg.  Taiin 
Istvánnak  testvére  gibár ti  keserű  Mihály,  ki  törvénykönyvünk  ta~ 
ausitása  szerint  l5L4»ben  boszniai  püspök  volt. 

Istvánnak  fia.  lehetett  Mihály,  ki  1526-bao  Szapoiyar  nádora 
volt,  és  1529-ben  Perényit  a  koronával  együti  el  foga  a).  Bírták  Erdély- 
ben is  Sz -György,  és  Valya  helységet.  i 632-ben  Mihály  dévai  vár- 
nagynak ratik  Szereti  János  társával ,  és  ekkor  kapja  a  dévai  várért  a 
vingárti  kastélyt  I).  Neje  BánfFy  Margit  volt  ettől  gyermekei  Mar- 
git kpat&y  Miklósáé,  Kata  Orbai  JVÍiklósné  és  31  István,  ki  nő- 
vérével Katával  1581-ben  Izabella  királynétól  Yiirgártoak  felét 
nyerik  adományban  a  s  p  r  i  n  g  i  s  egyéb  réezbirtokokkal ,  és  ezentúl 
II.  I  s  t  v  á  n  és  utódai  springi  előnévvel  is  éltek. 

II.  Istvánnak  neje  Mojszin  ZafTira,  előbb  Niszoczky  Sza- 
niszló  lengyel  urnák  bitvese  volt.  Ettől  gyermekei  l...Ann  a  Csáky 
Pálné,  2.  Pál  és  3  Já-nes,  kinek  neje  Perneszy  Erzsébet,  előbb 
Gálfí  János  özvegye ,  és  miután  János  1605-ban  Vajda-Hunyadon 
pestisben  meghalt  5)  ,  özvegye  harmadszor  cseszeliczk?  Szilvássy  Bol- 
dizsár neje  lön,  E  Jánosban  r—  ugylátszik  —  halt  ki  a  család.,  mert 
1670  — 1580.  közt  említetik  ugyan  még  Keserű  Kristóf  és  Péter, 
de  'utánnok  íi-ágon  a  család  végképen  elenyészett. 

A  mennyire  tudható,  leszármazási  fájuk  következő  r 

István 

1483. 1517. 

alnádör 

(Kállay  Erzse) 

i ~^~ 1 

Mihály 

nádor  J52S 
(Bánfly  Margit) 


Margit  Kata  U.  István 

(Apaffy  Miklós)         (Orb&y  Miklós)  1681. 

(IWojszin  3&slfíra) 


_A 


Anna  Fái.  János 

(Csáky  Pál)  f  1 1803 

(Perneszy  Erzse) 

J)  A  íTállayak  nemzékrendén  curialis  perbői 

2)  Jászay  A  magyar  nemzet  napjai  a  mohácsi  --/ész  után  157. 

*)  Forgach  Coramentarii.  499. 

*)  A  báró  Bornemisza  család  levéltárából  Török  Antal. 

y)  Wolph  Bethlen  tom.  V.  p   536- 


230  Keserű. -Keszey. 

Keserű  család  (Öarótbi.)  Székely  család  több  ágazatra 
oszolva.  Antul  1794-ben  Zsránd  megye  főszolgabírója  Mózses 
k . -fejérvári  őrkanonok  és  kir.  tanácsos  ;  P  e  r  e  n  c  z  Hunyad  megye 
pénztárnoka  volt.  Sándor  szászváros  széki  főjegyző  í 84 9-ben,  most 
is  hivatalnok. 

Keserít  család.  (Borcs-jenŐr.)  Erdélyben  Felső  Fejér  me- 
gyében hivataioskodtak  nagyobbára;  László  1794-ben  ott  volt  szol- 
gabíró. István  ugyanott  törvényszéki  ülnök  1832.  táján.  József 
szintén  ott  viselt  hivatalt  1848-ban. 

Egyik  ágazat  Aranyosszékben  tartja  lakását,  és  László  e  szék- 
ben hivataloskodott.  Sándor  ügyvéd  stb. 

MLésfnárky  család.  Jelenleg  Pest  és  Veszprém  megye  ne- 
mes családai  sorába  számitátik. 

Egy  Kesmárky  családnak  alapítója  volt,  K  e  s  m  ár  k  y  máskép 
Literati  Albert,  ki  neje  Komáromy  Zsuzsanna  ,  és  ettől  leánya 
Ilona,  valamint  nénje  Kesmárky  Mária  részére  is  Ili.  Ferdinánd 
királytól  Pozsonyban  1649.  april,  13-án  kelt  czimeres  nemeslevelet 
nyert,  mely  azon  évi  jun.  21-én  Nógrád  megyének  Sztregován  tartott 
közgyűlésén  kihirdettetett  *). 

Nevezett  Kesmárky  Albert  özvegy  Kemény  Jánosnénak  Lónyay 
Annának  Szécsénben  tisztartója  volt  1663-ban. 

A  följebbi  nemeslevélben  nyert  czimer  következő :  a  paizs  kék 
udvarában  zöld  téren  arany  oroszlán  ágaskodik .  első  jobb  lábával  ki- 
vont kardot  tárva.  A  paizsföiötti  sisak  koronájából  fehér  egyszarvú 
emelkedik  ki.  Foszladék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös. 

E  család   -  ugy  látszik  —  még  a  nemesség-szerzőben  halt  ki,  és 
így  jutott  a  nemeslevél  a  megye  levéltárába.  —  Nem  is  találni  a  me 
gyei  nemességi  lajstromokban  többé  e  család  nevére. 

Keszegh  család.  (Gálfalvi  és  Dányaí.)  Erdélyi  család.  Dá- 
niel 1848-ban  Felső-Fejér  megyénél  iktató ;  Sámuel  árvaszéki  ül* 
nök  ugyanott. 

t&eszcy  család.  (.Magyar  óvári  f  )  Eredetileg  Mosón  várme- 
gyei család,  Keszey  János,  és  neje  Szerencsés  Zsuzsa  ,  és  fiaik  Pé- 
ter és  János,  mint  már  előbb  kiváltságos  rendűek  Laxenburgban 
1668.  máj.  19-én  kelt  czimeres  levélben  I.  Leopold  által  ismét  a  neme- 
sek sorába  emeltettek.  Czimerük,  melyet  e  levélben  nyertek,  a  követ- 
kező :  a  paizs  kék  udvarában  egy  fövény- órán  daru  áll  egy  lábon,  má- 
sik lábával  kövecset  tartva.    A  paizsföiötti  sisak  koronájából  grif  emel- 

%)  Nógrád  megye  levéltárában  az  eredeti  amtalis. 


Kesaey.  £82 

kedik  ki ,  első  jobb  lábával  hármas  liliomot  tartva.  Foszladék  jobbról 
arany-kék ,  balról  ezüst-vörös  *)•  E  czimeres  levél  Mosón  vármegye 
közgyűlésén  ugyanazon  évi  sept  18-áu  hirdettetett  ki. 

A  nemesség-szerző  Keszey  Jánosnak  egyik  fia  Péter  Magyar 
Ovárott  lakott,  ott  városi  tanácsnok  és  egyszersmind  Mosón  megyei  es- 
küdt volt.  Testvére  azonban  II.  János  Erdélybe  szakadt  be ;  kinek 
részére  -azon  okból,  nehogy  ott  nemessége  idővel  kétségbe  hozassék. 
testvére  Péter  1694-ben  Mosón  vármegyétől  nemesi  bizonyítványt 
eszközölt  ?). 

Az  Erdélybe  szakadt  Keszey  János  alkalmazást  Apaffy  Mihály 
fejedelem  udvarában  lelt,  és  ennek  fia  II.  Mihály  mellé  oktatóul  ada- 
tott 1678.  táján;  és  utóbb  tanítványának  titkára  lett,  és  mintf  ezen 
II,  Apaffy  Mihálytól  1698  nev  22-én  Bécsben  részére  adott  adomány- 
levél irja,  többször  még  Erdői)  bői  Bécsbe  követségbe  is  járt  az  udvar- 
hoz. Ez  adomány-levél  szerint  kapott  Balásfalván  egy  nemesteiket  *), 
Fejér  megyében  a  tűri  határban  szőlőket ,  ugyancsak  Balásfalván  hat 
darab  szántóföldet,  két  rétet;  mely  földek  egyike  20,  másik  30  köblös, 
a  harmadik  35  ,  a  negyedik  lő  köblös  vala,  azonkívül  a  fejedelmi  kert 
szomszédságában  magtárakra  alkalmas  üres  tért  ;  ezenkívül  a  Küküilő 
megyei  szépmezei  birtokrészt,  melyet  már  előbb  bejrafcosan  birt,  ujolag 
niegerősité  részére  adományosan ;  végre  Tűrön  egy  elpusztult  telket, 
mely  egykor  Tűri  Lászlóé  vala,  szintén  ez  alkalommal  kapott. 

Nevezett  II.  János  még  1686-ban  a  gyula -fejér  vári  országgyű- 
léseit az  5.  törv.  ez.  szerint  az  erdélyi  nemesek  sorába  beíratott,  azaz 
honfiusitatott ;  1687-ben  jul.  26-án  pedig  aradnóti  gyűlésen  a  8  czikk 
szerint  A. -Fejér  megyei  boros-bocsárdi  és  tordamegyei  difönajói  telkei 
az  adó  alól  mentesítettek.  1699.  sept.  15-én  I.  Leopold  királytól  Ebers- 
dorfban  kelt  uj  megerősítő  és  czimerbŐvitő  nemeslevelet  nyert,  mely 
az  Ő  és  neje  Gotzmeister  Ann  a-M  a  r  i  a ,  ós  gyermekei  J  á  n  o  s. 
Mihály,  Mária  és  Zsuzsanna  nevére  is  szólt ,  és  melyben  a 
családnak  eredete  helyéről  a  Magyar- Óvári4  elŐnév  használata  is 
megadatott.  E  nemeslevél  az  1701-ki  január  15  én  Gyula-Fejérvárott 
tartott  országgyűlésen  hirdettetett  ki.  Ezen  nemeslevél  eléadása  sze- 
rint az   1690-kí  aug.  21 -kén  történt  zemyesti  ütkdzet  után,  melybtn 

*)  Hodor  Káról v  által  lemásolt  eredeti  okmányok  3serini. 

a)  Mely  megyei  bizonyítvány  az  armalia  levélből  a  esimer  !eirá«át  és 
rajzot  ia  tartalmaxia,  azon  korból  ilyesre  nézve  ritka  pálcául, 

•)  Mely  valaha  Velikei  Lasiióé  volt  ,  és  néhai  Vcáaiiosi  Andrásnak  é\e\v 
fogytáig  volt  beirva. 


Keszey. 


Teleki  Mihály  elesett ,  Heiszler  Donát  császári  vezér  pedig  Tököly 
Imre  kezébe  került ,  a  császár  hivei  által  Keszey  János  inditatott 
Bécsbe  segélyért ,  mely  hűséges  szolgálatiért  I.  Leopokl  király  által 
aranylánczon  £ügg&  mellképévei  jutalmaztatott ;  és  ez  aranyiáncz,  mint 
a  ozimerleirás ,  és  az  itt  látható  metszvény  mutatja ,  a  czimerébe  is  be- 
ixtattaiöU. 

Ezen  u- 
jabb  bőví- 
tett czimer 
egy  körded 
paizs,  mely 
először  viz- 
irányosan  2 
udvarra ,  és 
az  alsó  ud- 
var függői  e- 
gesen  ismét 
két  udvarra 
osztaíik.  A 
felső  udvar 
kék,  az  alsó 
jobboldali 
fekete,  a  bal- 
oldali vörös; 
a  paizs  al- 
ján   hármas 

zöld  hegy  emelkedik ,  melynek  egyik  szélén  a  fekete  udvarban  gri1 
emelkedik  ,  első  jobb  lábával  hármas  kinyílt  liliomot  tart;  a  hármas 
begy  baloldali  szélén  a  vörqs  udvarban  a  régi  ozjmer ,  a  fövény-ór«n 
álló,  és  fölemelt  egyik  lábában'  kövecset  tartó  daru  látható.  A  felső  kék 
udvarban  a  császári  kétfejű  fekete  sas  látszik  ,  kiterjesztett  szárnyak- 
kai, és  fejei  fölött  korona  áll .  mellén  zgy  koronás  vértben  az  ausztriai 
ház  c/Jmere  ;  a  sas  lábaival  egy  aranylánczot  tart,  mely  kört  formálva, 
az  alsó  két  udvarban  álló  alakokat  is  bekeríti,  és  e  lánczról  egy  koro- 
nás kis  paizs  í'úgg  még  a  felső  udvarban  ,  e  kis  paizs  fehér  udvarában 
I.  Lepold  király  kezéé  betűjel*,  látszik.  A  felső  udvarban  köriratképen 
CAESAREÜM  IffGREMÉNTüM  szavak  olvashatók.  A  paizsfölötti 
sisak  koronájából  grií  emelkedik  ki,  hármas  lüiomot  tartva,  mely  fehér 
liliomok  az  okmány  szavai  szerint  a  fölség  iránti  Őszinte  hűségére. yo- 


Keszey.  388 

natkoznak.  Foszladék  jobbról  arany-fekete,  balról  e2üst- fehér,  az  okle- 
vél szavai  szerint  amaz  a  császári ,  emez  utóbbi  színek  pedig  a  császári 
család  színei  lévén.  Az  egész  paizst,  mely  kcczkás  talajon  áll,  telarao  • 
nok  gyanánt  két  (kifelé  fordult  fejű)  fehér  egyszarvú  tartja  Az  egész 
czimér  szokás  szerint  négyszegű  keretben  áll,  melynek  függönyt  képző 
czifrázatai  alatt  az  uralkodó  arezképe ,  Magyarországnak,  úgy  Erdély- 
nek (külön  a  megyék ,  a  székelyek  és  szászok)  czimerei  láthatók,  mik 
azonban  már  a  családi  czimer  lényegéhez  nem  számitandók. 
A  család  leszármazási  rendje,  mennyire  tudható,  ez  ; 

Keszey  János 

(Szcrenc^s  Zstiísa) 

1688 


Péter  lí.  Jüiios 

M.-Óváron  1668.  1701 

tKüiesnok  Erdélyben  fejed.  HíkAr. 

1694.  (Goizmeister 

Anna  M.) 


111.  János.     Mihály.         Mária  Zsuzsa  József 

r^/y '         f  (MohaH        (1.  Fosztó        f  1753.  előtt. 

ttom  o   l-íLí   •  •  ■»_x_  t-j:xv 


í  Simái  t 

Sándor)  mu^i\  Mária 


2  hatházi         (Boér  Judit) 

Balkó         I jjjpí^r         ' 

Mihály)         1?53  kJdtQrú 

Az  erdélyi  ágazat  törzse,  mint  e  táblázat  is  mutatja — 11.  János, 
kinek  neje  Gotzmeiater  A. -Mária  után  birtokaiban  1716-ban  gyermekei 
III.  János,  József  és  Zsuzsa  osztoztak,  a  lobbi  akkor  már  nem 
éto;  így  gyermekeiben  fiágon  kihalván,  leány-ágra  ment  által,  e  leány- 
utódok  közül  valók  jelenleg  Jmees  Domokos,  Dénes  és  Mária  Miksáné, 
kik  e  család  után  Baíásfalván,  Tűrben,  Csífudon,  Karácsonfaiván  (A. -Fe- 
jér megyében),  Szancsalon ,  és  Szépmezőn  (Küküllő  megyében)  birtak. 

De  a  Magyaróváron  élt  Péternek  ágából  egy  Keszey  Péter 
szintén  beszármazott  Erdélybe,  tán  nagybátyja  lí.  János  pártolása  vé- 
gett; és  ezen  Péter,  ki  1729-ben  született,  1740.  táján  Doboka  vár- 
raegyében reeze- keresztúri  birtokos  volt,  meghalt  1799.  jul.  2-án  r.- 
keresztúri  szerzett  birtokán  magtalanul.  Azon  évi  május  7-én  tett  vég- 
rendeletében hétezer  forintértékű  vagyont  hagyományoséit;  hatezer 
forintot  tizenkét  erdélyi  reform,  alumnttsnak,  ezer  forintot  \*&d\g  a  ma- 
gyar- és  erdélyországi  vérszerinti  rokonainak.  E  végren deleiben  „há- 
rom testvére  gyermekeit"  nevezi  következőleg : 

1.  nővére  Judit  Vaszary  Györgyné,  kinek  gyermekei  akkor 
(1799-ben)  Magyarországon  Fejér  megyében  Abán,  Veszprém  váro- 
sában, és  Sí.-Gálon  birtak- 


334  Keszlerífy. 

2.  nővére  Rebeka  Szalay  Miháíyné  y  kinek  gyermekei  M.- 
Ováron  laktak. 

3.  nővére  Kata  Hollósi  Mátyásné,  kinek  fia  Hollósi  István  Fejér 
megyében  Abán  lakott  í  799-ben 

Erdélyi  atyjafiai  gyermekeinek  nevezi  néhai  m.-koppándi  Fosztó 
Gábor,  és  Balku  Mária  successorait. 

Az  erdélyi  utódoknál  vannak  eme  közlemény  alapjául  szolgáló 
Keszey  családféle  oklevelek  is. 

Keszlerffy  család.  Keszlerfíy  nep.  János  Heves  várme- 
gyének negyven  évig  sebészkedö  központi  orvosa,  1797-ki  dec.  15-én 
Ferencz  királytól  magyar  nemességet  nyert. 

A  nemesség-szerző  Jánosnak ,  ki  1780-ban  Gyöngyösről  Egerbe 
tette  lakását,  és  1833  jul.  11  -én  balt  meg,  íia     ' 

József  orvos-tudor,  Heves  megyének  érdemült  fő-orvosa,  szü- 
letett 1778-ki  jul.  26-án  Gyöngyösön";  1801-ben  Pesten  lett  orvos-tu- 
dorrá. 1804-ben  Eger  városa  főorvosává  neveztetett ,  es  az  volt  26 
évig.  1830-ban  Heves  vármegye  fő-orvosává  iétfc,  és  e  hivatalt  18  évig 
és  4  bavig  viselte.  Neje,  kivel  közel  44  évig  élt  1849-ki  aprii  16-án 
meghalván,  hivatalától  april.  26  án  búcsút  vett,  és  magányba  vonult. 
1854-ki  májusban  ülte  orvos  tudorsága  ötven  éves  ünnepét ').  Meg- 
halt 1858-ki  octob.  7-én.  Tizenkét  gyermeke  közül  hat  él,  és  fiai  közül 
többen  magasb  hivatalokba  jutottak.  Megérte  24  unokáját  és  egy  kis 
unokáját. 

A  családi  —  bár  nem  teljes  —  nemzékrend  ez : 

János 
orvos 
1797   ns.  f  1833. 

József 
orvoi* 

sz.  1778.  f  1858. 


Jaaoa  Károly  Antal 

1844.^  voít  testőr.  1844- 

kamarai  titkár  1844.  sóházi  kanczelláriai 

ellenőr.  fogaim  gy. 

Czimere  négy  udvarra  osztott  paizs ,  az  l-ső  és  4-ik  osztály  kék 
udvarában  zöld  téren  ágaskodó  oroszlán  első  jobb  lábával  kivont  kar- 
dot, a  másikkal  egy  kigyót  tart ;  a  2-  és  3-ik  osztály  ezüst  udvarában 
hármas  halmon  aranykoronából  egy  fehér  virágokkal  megtelt  zöldélŐfa 


*)  Horaer  István  Gyöngyös  városi   főorvos  Gyászbeszéde  Keszierffy  Jó- 
zsef fölött  az  orvosegyesület  közgyűlésén  1858.  nov.  30.  Nyom.  Eger.  1858. 


Keszthelyi.— Keszy.  t8S 

nyúlik  fel,  fölötte  jobbról  kék  félhold  ,  balról  kék  csillag  látszik,  A 
paizsfólötti  sisak  koronájából  szintén  oroszlán  emelkedik  ki,  első  jobb 
lábával  kardot,  a  másikkal  kigyót  tartva.  Foszladék  jobbról  arany-kék, 
balról  ezüst-zöld  ')• 

Keszthelyt  család.  Keszthelyi  György  1711-ben  nyerte 
czimeres  nemeslevelét  *). 

Czimere  a  paizs  ezüst  mezejében  egy  térdig  látható  vörös  ruhás 
magyar  vitéz,  derekán  arany  Öv,  fején  prémkalpag  van,  és  ennek  vörös 
tcíeje  kifityeg:  jobb  kezében  kivont  kardot  tart,  a  bal  kezét  csípőire 
helyezi  -t  éhez  hasonló  vitéz  emelkedik  ki  a  paizsfölötti  sisak  koronájá- 
ból. Foszladék  jobbról  arsny-kék,  balról  ezüst- vörös. 

Keszy  család.  (KeŐkeszif  )  Hont  megye  egyik  kihalt  Ősrégi 
családa.  Ezen  megyének  keleti  aijában  fekszik  Kő-Keszi  helység,  mely- 
nek e  család  birtokosa  volt ,  és  melyről  nevét  vévé ;  s  valószínűleg  a 
másik  e  megyében  fekvő  Ipoly- Keszi  helységet  is  birtokolta. 

A  család  törzse  Eustachius  de  Much  volt,  kinek  fia  Bu- 
gud  1272-ben  hontmegyei  Keszi  helységnek  határát  járata  Csákánnak 
fia  Ádám,  és  Lauznak  fiai  Gergely  és  István  ellenében,  és  Louch  föld- 
jétől elme3gyézteté  3). 

1353-ban  Bugudnak  fiai  Péter  és  János,  és  Vuturnak 
fia  Jakab  hontmegyei  Keszi  helységre  Lajos  királytói  kir.  adományt 
nyernek  *). 

1386<ban  Keszi  Pál  (Paulus  de  Kezeu)  mint  királyi  ember  emlí- 
tetik a  Kőváriak  részére  István  nádor  által  kiadott  határjárási  pa- 
rancsban *). 

1517-ben  KŐkeszi  István,  Csery  Ferencz  és  Miklós  egy  Prit- 
leken  fekvő  egész  telekre  nézve  hontmegyei  Sirak  helységbeli  teleidnek 
Ötödrészeért  Ebeczky  Mártonnal  örök  csere -szerződésre  lépnek  ;  mely 
csere  -szerződést  1659-ben  Egry  István  részére  átíratván  6)t  abban  Egry 
Istvánnak  Keszy  Iatvántól  következő  leszármazása  van  megalapitva  : 


4)  Adaitri  Seat  a  geniíl.  lom.  V. 

•)  Colleet.  Herald,  nro  720. 

•)  Sz.-Beaedeki  Convent.  Protocol.  O.  p.  42. 

*)  Ugyanott  Prot.  O.  p.  44. 

*)  Eredeti  oklevél. 

•)  Sc-benedeki  Convent.  pro*.  P.  p.  IS.  éa  Faso.  4  nro  8 


*86  Xesxv 


Keazy  István 
1517. 

A  ndrás 


Kessy  Mátyás 
(Siragy   ílona) 

Kcszy  Hona 

(^Imá^y  Miiiát  y) 

i A- — i 

AJmásy  Zsuzsa 
(airokiJB^ry  András) 

ÍJgry  István 


Hogy  e  család  Fán  álló  Áfmásy  Mihály  1618  ban  Hcmt  megye 
szolgabirája  volt ,  mit  e  munka  í.  köt  23  lapján  említettük,  másutt  e 
munka  folytában  azt  h  irtuk,  hogy  ezen  Aimássy  csaiád  máskép 
P  o  m  o  t  h  y-nak  neveztetett ,  és  ez  utóbbi  néven  mo9t  is  él  Hont  me- 
gyében. Hogy  Keszy  Mátyásnak  neje  Siraky  Ilona  volt ,  szintén 
más  oklevelek  igazolják  *}. 

1487-ben  Keszy  János nak  fiai  Mihály,  Bálás  és  B e r t a- 
1  a  n  hontmegyei  Keszi  helységben  lévő  szántóföldek  végett  Keszy  Be- 
nedeknek fiai  László  és  Imre  által  történt  elfoglal  tatása  ellen  tanuval- 
latást  eszközöltetnek  2). 

Ezek  szerint  ily  leágazás  áll : 

János  Benedek 


r— n — r- ~~ — ' — r* — : *      r 


Mihály.  Bálás.  Bertalan  László.  Imre.  Erzsébet 

1487.  1487.  1487.  1494.  1487.  1494. 

Kata      """Zrófia  i^T  eT^"1     (CÍ.ko  Miktó.) 

(Álaghy         (Borsányi  (köfreszi  íEbeezkv 

Benedek)            Baiás}  Horváth  Miklós) 

1528.                1528.  Máté)  1528. 

Benedeknek  ágán  Imrének  leányai  1528-ban  éltek. 

1690-ben  Keszy  Mártonnak  na  Péter  hontmegyei  KŐkeszi  hely- 
ségben egy  telket  bevaií  Gyürky  Miklósnak  és  ennek  első  nejéfői  való 
fiainak ,  valamint  második  nejének  Keszy  Ilonának ,  ki  Péternek  nővére 
volt,  3).  Ugyan  e  családból  Keszy  Katalin  Vidffy  Pál  özvegye  voít, 
és  !  597-ben  Gyürky  Benedek  ellen  pörlekedett  *).  Utóbb  1602-ben 
ugyan  6  Ujlaky  Mihályné  volt  5). 

*)  Sz.-bencdeki  Conv.  Protoc.  A  p.  234.  Nevezett  Siraky  Hotaa  pedig  Si- 
raky  Boldizsárnak  voít  leánya. 

*)  Ugyanott  Protoc  P.  pag  193 

*)  Ugyanott  Protoc.  G.  pag.  169. 

•)  Ugyanott  Prot  B.  75.  76. 

5)  Protoo.  C.  Neograd,  anni  1602.  p.  169 


Ketlielf .  -  Reviczky.  231 

Ugocsa  megyében  a  Keszy  család  1467-ben  anyai  jogon  elfog- 
lalta Tisza-Ujhelyi,  Karatfalvát ,  SzÖlőí  Vég-Ardót ,  Rákóczot,  dé  Új- 
helyi Miklós  fegyveres  kézzel  visszafoglalta  3). 

Komárom  vármegyében  1377-ben  egész  Madár  helység, melyet 
az  előtt  Keszi  Péternek  üa  Marozel  birt,  uj  királyi  adományban 
Jánosnak,  a  Marczel  fiának  adatik  *). 

Kétheti  család.  ( Nagy-ketheli.)  Doboka  megyében  birtokos. 
József  az  1791 -ki  országgyűlésen  azon  megye  követe.  László 
1836-ban  derékszéki  ülnök.  Eszter  1848*ban  a  m.  egregyi  posta  tu- 
lajdonosa Id.  és  ifj.  J  ó  z  s  e  f ,  Z  s  u  z  s  a  és  R  ó  z  a  szintén  azon  megyé- 
ben birtokosak. 

fi  étiielyí  család.  Vas  megye  nemes  családai  sorában  áll  Fé- 
nyes E.  Geographiája  szerint 

Ketten  €?9al4d.  Báró  Ketten  János  az  1715-ki  ország- 
gyűlésen a  bonfíusiiotíak  közé  beíratott  3). 

Kével  család.  Liptó  megyében  Szelniczén  fordul  elé  Kével 
Benedek  és  István  1297-ben  *).  Később  hasonlóan  nyomait  talál- 
hatni a  Trencsin  megyei  nemesi  lajstromokban  is  5). 

Kever  esalád.  Kever  Márton  1554.  sept.  25-én  Bécs- 
ben kelt  czimeres  nemeslevélben  I.  Ferdinánd  király  által  neme9Ítte- 
tett  meg  c). 

Kewer  család.  Kewer  András  mester  szinten  I.  Ferdi- 
nánd király  által  1549- ben  emeltetett  nemességre  n) 

ftevlcftky  család  (Keviczei.)  Turóczmegyei  eredetű  egyik 
régiebb  csalid;  elszármazva  Hont,  G-Öraör  stb.  megyékbe  is. 

Czimere  a  paizs  kék  udvarában  zöld  téren  álló  vörös  köntösű  ma- 
gyar vitéz,  fején  prémes  kalpag,  kiíityegő  veres  tetejével ,  lábain  sárga 
csizma,  oldalán  sárga  öv,  és  kard,  jobb  kezével  kivont  kardot  tart; 
fölötte  jobbról  ezüst  félhold,  balról  arany  csillag  ragyog.  A  paizsfolötti 
sisak  koronájából  két  kiterjesztett  fekete  sasszárny  között  vörös  iábü 
fehér  galamb  áll,  piros  csőrében  olajfa  ágacskát  tartva.  Foszladék 
jobbról  arany-kék,  balról  ezüst- vörOs  8). 

aJ  Sriimajr.C*  Ugocsa  p.  72  73.  7&  SS. 

*)  Fénye*  É  Komárom  várni.  127. 

•)  1715-ki  135.  törv.  ez. 

*)  Lehoczky  Stemmat.  II.  216. 

*}  Szontagk  Dániel  közlése  szerint. 

•)  Sopron  város  levéltárában  van  az  eredeti  armatia. 

*)  Kaprinai  Mss.  B.  tom.  28.  pag.  168. 

•)  Burgstaller  Collectio  Insígnium  etc. 


Í38  Késy.  -Khargeis, 

A  család  tagjai  nagyobbrészt  megyei  hivatalokat  viseltek, 

Keviczky  János  1576.  15S9-ben  Turóez  várraegye  alispánja  1). 

Keviczky  Márton  1630-ba  n  Turócz  megye  jegyzője,  és  követe. 

Keviczky  János  1 635-ben  jegyző  ,  egyszersmind  Keviczky 
Menyh  é  rt  t  e  1  1635-  és  163  7-ben  szintén  követ  2). 

Keviczky  J  á  n  o  s  kassai  tanácsnok  kihágásainak  megfenyitésé- 
vel  a  nádort  bízza  meg  az  1647-ki  országgyűlés  3). 

Egy  töredék  n«mzék-rend  igy  áll : 

Keviczky  Mátyás 
(T.enkey  Klár* » 

Sándor.         János.         Anna.  Mária. 

Keviczky  Antal  1842  ben  Hont  /ármegye  főszolgabirája. 
Keviczky  Perencz  ugyanott  esküdt  í 839-ben, 

WLéxy  család.  Kézi  István,  János  és  Bálás  1588-ban 
Rudolf  királytól  nyerik  ezimeres  nemes  levelüket. 

Czimerük  a  paizs  kék  udvarában  egy  természetes  színű,  kettős 
farkú  oroszlán,  mely  első  jobb  lábával  egy  vörös  tollú  nyilat  tart,  mely- 
nek hegye  torkába  van  ütve.  Ugyan  ezen  alak  emelkedik  a  paizsfölötti 
sisak  koronájából.  Fosziadék  mindkét  oldalról  arany-kék. 

Itliargen  család.  Iratik  neve  C  h  a  r  g  e  n-nek  is.  Csak  ariy- 
anyiban  tartozik  e  külföldi  család  hazai  családaink  sorába,  mennyiben 
itt  birtokviszonyba  keveredett ;  és  csak  ez  okból  emiitjük  meg  is,  nem 
tudván  különben  semmit  is  honíiusitásáról. 

Khargen  János-Kristóf  a  Derenesényi  család  vagy  Balassa 
Bálint  magvaszakadtán  1700-ban  beiktattatott  előbb  íi-,  a?után  nőágra 
is  Nógrád  megye  Salgóvár,  és  tartozékai:  Rónya,  Bisztricska,  Mlagyó, 
Málnapataka,  Ozdín,  Tárcsa,  Saigó-Tarján,  Karancs-alíya,  Rapp,  Póny 
és  Vásáros-Terennve  helységek  és  puszták,  továbbá  Esztergám  *)  me- 
gyei Ketske,  Abony,  Palladics  helység  birtokába,  azonban  e  beiktatás- 
nak  ellene  mondtak  Tolvaj  Gábor ,  Koháry  István .  Gryürky  Ferencz, 
és  a  kir.  íiscus  *). 

De  1701-ben  az  ellentmondók  ellen  megnyert  pernek  ítélete 
folytán  újra  beiktattatott  a  nevezett  birtokokba ,  azonban  a  beiktatás* 


M  Lehoczky  Stemmat.  I.  144. 

2)  Ugyanott;  és  Bel.  Notitia  nova  Hung.  tom.  II. 

8)  1647-ki  82.  törv.  ez. 

*)  Tán  jobban  Szolnok  Pest  megyékben. 

á)  Sz.-benedeki  Conv  eni  Protoc.  U.  pag  204. 


Khcbcrlcs.— Kherephfjüer.  $S& 

nak  ismét  ellent  álltak  (repellentes)  Tornallyai  György  és  a  SzÖliósy 
nemzetség  *). 

Klteberles  család.  Máskép  írva  K  e  b  r  i  o s ;  de  találtatik 
Khebrics- nek,  söt  roszűí  G e b r i c s - nek.  Liptó  vármegye  családa, 
azonban  elszázmazott  Trencsinbe,  sőt  Nógrád  megyébe  is. 

Trencsin  megyében  László  és  Pál  1819-ben  hirdettetik  ki 
nemesi  bizonyítványukat. 

Nógrád  megyében  lakott  Keberics  Pál,  ki  meghalt  Szakaiban 
1859  ki  jan.  21* én  kora  63.  évében,  Neje  Szontagh  Johanna  meg- 
halt 1859.  január  27-én  kora  52.  évében.  Leányuk  Etelka  Veres 
Gyula  neje. 

Khesler  Cftftlád.  Lichtenbergi  Khesler  L  é  n  á  r  d  1706-ban 
kapott  czimeres  nemeslevelet  *). 

Czimere  kereszt  vágással  négy  osztályra  szelt  paizs ,  egy  közép 
kisebb  vérttel,  melynek  kék  udvarában  három  fehér  katlan  (késsel)  lát- 
szík,  egyik  följebb,  kettő  alatta.  Az  1-  és  4-ik  osztály  arany  udvarában 
koronás  egyfejü  sas  kiterjesztett  szárnyakkal  látható ;  a  2-ik  osztály 
vörös  udvarában  hármas  kőszikla  tetején  arany  koronából  egy  kék  és 
egy  fejér  strucztoll  leng ;  a  3-ik  osztály  vörös  udvarában  hármas  fehér 
sziklán ,  kettős  farkú ,  koronás  arany  oroszlán  ágaskodik,  első  lábaival 
szintén  hármas  sziklát  tartva.  A  paizsíölötti  sisak  koronájából  kék  és 
fehér  strucztoll  kőzött  a  leirt  oroszlán  emelkedik  ki.  Foszladék  jobbról 
arany-kék.  balról  ezüst-vörös. 

Keszler  családi  nemzékrend  néhány  ize  igy  áll : 

Keszler  Ferencz 
(Makay  Judit) 


Johanna  József 

(Perlaky  István)  (Michalek 

Bora) 

Ágoston.      Antal.     Jozefa.     Bertalan' 
1828.         1828. 


Khevenliüller  család.  Khevenhüller  F  erencz-K  ris- 
t  óf  az  1638-ki  országgyűlésen,  Khevenhüller  József  pedig  1764-ben 
nyert  magyar  hon  fiúsítást  3) ;  ez  okból  kell  e  család  rövid  ismerteté- 
sét adnunk. 


*)  Sz  -benedeki  Convent  Capsa  G.  Fasc.  4.  nro  5. 

Ó  Collect.  Herald. 

»)  1638  ki  73.  és  1764-ki  44.  törv.  ez. 


240  gihsvenhüller. 

E  család  állítólag  b-^t  század  óta  Krajna  lakosa.  előbb  Frankia- 
ból  származott,  hol  már  a  X.  vagy  XI.  században,  a  Berki ng  és  Diet- 
furth  közt  fekvő  Kevenhull  nemzetségi  várat  birta  3)  Mellőzve  a 
hosszadalmas  történetet,  csak  azt  kell  megemlítenem  hogy  a  most 
több  ágon  éió*  családnak  azon  közös  törzsatyja,  kitol  a  különféle  ág-vo- 
nalak szétterjedtek  ,  Khevenhüller  János  udv.  tanácsos  stb.  volt ;  ki 
1519-ben  halt  meg,  ennek  két  íia  maradt:  Kristóf  (f  1557.)  és 
Zsigmond  (f  155b),  Ettől  a  hé  rezegi  ágazat,  amattól  pedig 
a  frankén  burgi  ágazat  terjedt  szét. 

Báróságot  nyert  a  család  í 566- ki  oet.  16-án.  A  krajnai  tartomá- 
nyi íő-Iovászmesteri  hivatalt  kapott  1588.  jun.  2ö-án.  Római-német  bi- 
rodalmi grófságra  pedig  1593-ki  juL  II -én  emeltetett. 

Ferencz  Kristóf,  ki  1638-ban  magyar  honfiusitási  nyert  2>v 
a  frankenburgi  ágból  eredt,  mint  a  család  következő  leszármazása 
mutatja. 

János 
udv.  tanácsos  f  151 9- 


K  ri  stóf  Zs  í  gmoait 

f  1557.  t  1552. 

frankenburgi  d$  hévetegi  ág. 


János  Bertaíaú  Móricz-Kristóf 

spanyol  követ  1606. 

f  1606.  hadi  fó- tanácsos 

1.  Ferencz -Kristóf 

1638.  magyar  indig. 

törteűíii-iró 

ih.  Teufői  Bora) 

11.  Ferenc/.- Kristóf 

(gr.  MontecuccoU 

Rrnestina) 


FerenczFerdínand 

sz.  1682.  t  1746. 

íítk.  tanács. 

(1.  b.  Lubeíieh  M,  T 

2.  gr,  Saint  Jelien 

Máris-  jos.j 

Folyt,  kot.  lapon. 


»)  Hist.  Herald.  Handbuch  410.  *-  Schönféld  Adels  Sohemalismui.  I.  181. 

!I.  17.  19, 

f)  1649-kí  100  iörv  ezíkk  szerint  Istette-a  honfi usttási  eskük. 


Khorher. 


t4f 


Ferencz  Férd.,  ki  a*  elóbti  Ittfon 
sz.  1682.  f  1746. 
titk.  tan. 
(1.  b.  Labetich  M.-Ter.) 
2.  gr.  Saint  Julién  M.-Jos  ) 


János-Lajos 

sz  1707.  f  1753. 

(gr.  StaUreraberg 

M.- Jozefa) 


Mária- Franc, 
(gr.  Neipperg) 


János  Zsigmond  stb. 
elesett  1739. 
Belgrádnál. 


János-Iiajo8 
•x.  1743.  1  1805. 

(gr.  Thurn  Taxis 
Maria-Tér) 


Mária-Jozefa       Henrik       Ferencz  Mária 

(gr.  Breuner)  f  alezred.     (gr.  SchafTgotsch) 


Antal 

sz.  1769.  f  1830. 

( 1.  Wrazda  Johanna 

gr.  Thurn  Valsas- 

sina  M.  T) 


József 
t  1812. 


Ferencz  Paulai 
1799.  elesett 


Eleonóra 


Ferencz  Szeraf  sfcb. 
sz  1772. 
huszár  kap. 

Jozefina. 


Mária 
sz.  1811. 

(az.-györgyi 
Horváth  József) 


Clotild  Antónia  Hugo-Antsl 

(Garkisch  sz.  1831.  sz.  1817. 

Bernáth)  (b.  Breuner  Józs.) 

^       lda~ 
szül.  1843. 


J  ó  z  s  e  f  nek  —  ki  1 764-ben  nyert  indigenaíust  —  ágazata  kihalt. 

A  családnak  igen  ozifra  cziraere  van,  a  közép-vért,  mely  a  sokfelé 
osztott  czimerpaizs  közepét  foglalja  el ,  és  az  ősi  czimert  tartalmazza, 
függőlegesen  kétfelé  oszlik  ,  a  jobboldali  kék  udvarban  zöld  hegyen 
bagoly  ül ,  fején  aranykorona  van  ,  melyből  három  pávatoll  nyúlik  fel ; 
a  hátoldali  osztály  ismét  kétfelé  osztatik,  a  felső  fekete  udvart  mutat, 
az  alsóban  egy  arany-fekete  ostábla  látszik ,  melynek  tizenhét  arany 
udvarkáin  fekete  csillagocskák  láthatók. 

ühorher  család.     Khorher   János-Ferencz  -Xavér 

1744-ben  Mária  -  Terézia  király  asszonytól  nyerte  czimeres  nemes 
levelét  *). 

Czimere  vizirányosan  kétfelé  osztott  paizs ,  a  felső  osztály  ezüst 
udvarában  fekete  sas  látszik  szétterjesztett  szárnyakkal,  teste  alsó  ré- 
széig kiemelkedve ;  az  alsó  osztály  vörös  udvarában  szintén  félig  ki- 
emelkedő kettősfarkú  arany  oroszlán  látható,  ragadozási  helyzetben.  A 
paizsfölötti  sisak  koronájából  a  leírt  fekete  sas  hasonmása  női  ki.  Fosz- 
ladék  jobbról  ezüst-fekete,  balról  arany-vörös. 

Khorher  Ignácz  1770-ben  sáári  plébános  és  egri  czimzeíes 
kanonok,  1787-ben  pedig  egri  plébános  volt. 


•)  Collect.  Herald,  nro  294. 


16 


24*  Kidey.    Kilián. 

HLidey  család.  Szatmár  vármegyében  élt  ily  nevű  nemes 
család.  Erdélyben  feltűnt  e  néven  Kidey  P  é  t  e  r  ,  ki  mint  Székely  Mo- 
zses  híve  esett  el  1602-ben  a  Basta  ellen  vívott  szent-imrei  harczon  ')• 

I&íehling£  család.  Erdélyben  honíiusitatik  1761-ben  sept. 
7-én  a  szebeni  országgyűlésen. 

I&ig<di*z  család.  Kigacz  Gábor  II.  Ferdinánd  királytól 
nyert  czimeres  levélben  nemesittetett  meg  *). 

I&lgyósfty  család.  Szabolcs  és  Zemplin  megyei  nemes  család. 
Zemplin  megyében  e  század  elején  birtokos  Gercsely  és  Legénye 
helységben  3). 

Kilián  család.  Iratik  neve  K  i  1 1  i  a  n-nak  is.  E  család  egyik 
előde  Thurzó  Ferencz  szerződése  mellett  1571-ben  a  bicsei  várat  épí- 
tette, és  e  mű  felállítása  után  Kilián  az  épitő-mester  nevezett  Thurzó 
Ferencz  nyitrai  püspök  és  a  bicsei  várnak  ura  által  H  r  i  c  s  ó  n  egy  cu- 
riával  jutalmaztatott ,  és  utóbb  a  Thurzó-k  közbenjárására  nemességet 
is  nyert  *}.  A  család  ama  curialis  birtoknak  jelenleg  is  birtokában  áll. 

1647-ben  Kilián  János,  György  és  3VÍ  i h á  1  y  Trencsin  me- 
gyében kihirdettetek  nemességüket, 

1688-ban  Bicsén  székelt  a  család. 

A  trencsinmegyei  lajstromok  következőleg  emiitik  fel  a  család 
tagjait : 

1 748-ban  Kilián  Márton,  András,  István,  Pál  F.-Hri- 
csón.  —  1 768-ban  András  és  fiai  János  és  András,  valamint 
István,  ifj.  Andrással,  Györgygyei,  Jánossal  és  ifj. 
Istvánnal  szintén  F.-Hricsón. — Ugyanakkor  György  és  fiai  J á- 
nos,  Dániel,  József  és  György  Zsolnán  laktak. 

1803-ban  F.-Hricsón  id.  János  és  öt  fia  I  s  t  v  á  n ,  János, 
József,  András  és  György;  —  továbbá  ifj.  János, .és  ennek 
fiai  István  és  János. 

1837-ben  F.-Hricsón  id.  Jánosnak  örökösei ,  úgymint  Ist- 
ván két  fiával  Miklós- és  Antallal;  azután  János,  József, 
ki  Zsolnára  költözött ;  A  n  d  r  á  s ,  György  és  Ifj.  Jánosnak  örökösei 
névszerint  István  és  János,  és  ez  utóbbinak  három  fiai  János, 
AndrásésJózsef. 


')  Hodor  Doboka  várm.  158 

*)  Baranya  vármegye  levéltárában  Van  az  eredeti  arnrali*. 

•)  Szirraay  C.  Zemplin  not.  top.  113.  267.  270, 

')  Szontagh  Dániel  közlése  az  egéiz. 


himley.— Kitiisy.  $13 

Ktiuley  család.  Mosón  vármegye  nemessége  sorában  emlí- 
tetik Fényes  E.  által  Geographiájában. 

Kindernay  család.  Kindernay  M  áty  ás  1.  Ferdinánd  ki- 
rálytól nyerte  czimeres  nemeslevelét,  melynek  kihircletésérŐi  Zólyom 
megyétől  nyert  bizonyítványt  a  nemesség-szerzőnek  egyik  utóda  Kin- 
dernay Mátyás,  ki  1726-ban  Nógrád  megyében  a  nemesi  vizsgálat- 
kor kétségtelen  nemesnek  elismertetett  1). 

Az  1755-ki  nemesi  összeírásban  Nógrád  megyében  az  armalista 
nemesek  sorában  foglaltatnak  Kindernay  idősb  és  ifjabb  János 
György  és  D  á  v  i  d. 

1777-ben  ugyancsak  Nógrád  megyétől  vett  ki  nemességéről  a 
család  bizonyítványt  2). 

Kindernay  György  Zólyom  v.  Némethíalvárói  való,  Wittebergá- 
ban  tanult.  Turicskán  1761  ben,  azután  1783-ig  Cseriben  volt  lelkész  3), 

A  Kindernay  család  Zólyom  megyében  Nemeczka  helység  egy 
negyedrészét  bírja  *). 

Kinftsy  család.  E  nevet  történelmileg  híressé  tévé  KinÍ3y 
Pál ,  kit  szegény  szülőktől  biharmegyei  Kinis  helységből  származtat- 
nak ;  atyja  molnár  volt ,  s  maga  is  molnárságot  tanult,  már  ekkor  mu- 
tatta nagy  erejét ,  hogy  egy  malomkövet  fel  birt  emelni.  Mesterségét 
oda  hagyva,  Magyar  Bálás  alatt  kezde  katonáskodni,  és  ennek  leányát 
Magyar  Benignát  vette  nőül.  Idővel  temesi  bán,  Temes,  Bács  és  Bihar 
főispánja,  és  végre  országbíró  lett.  —  Már  1468-ban  mint  vezér  har- 
czolt  Morvaországban  Spielberg  mellett.  Legszebb  babért  szerzett  a 
kenyérmezei  diadal  által ,  mely  után  azonban  azt  is  tévé,  hogy  a  tö- 
rökhullát  fogai  közé  fogva ,  azzal  tánczolt.  Mátyás  király  halála  után 
6  is  annak  fia  Corvin  János  ellen  harczolt ,  miért  Mátyás  iránt  hálát- 
lansággal vádoltatik.  Meghalt  1494-ben  Sz. -Kelemenben.  Tetemei  — 
mint  iratik — Vásonyban  nyugszanak.  Gyermekei  nem  maradván,  benne 
a  Kinisy  család  kihalt  *>. 

Több  birtoka  közt  mint  temesi  főispán  és  az  alsó  részek  főkapi- 
tánya Trencsin  megyében  bizonyos  várat  Trenka  Jánostól  kiváltván, 
arra  Mátyás  királytól  —  ki  azt  elzálogitá,  —  kir.  megerősítést  nyert  ö) 

')  Protbool.  C  Neograd.  anni  1726. 

%)  Ugyanott  Protoc.  anni  1777.  pag.  471. 

8)  Bartholoraaeides  Memória  míg.  qoi  Wittebergae  stiulaertmt  263. 

*)  Fénye*  E.  Geographiai  szótár  111. 136. 

*)  Budai  Fer.  lex.  II.  467  -474.  —  Teleki  Hunyadiak  kora  III.  köt 

•)  Kapriaai  Mss  B.  tom.  XVIII.  p.  69. 

16* 


244  Király. 

Mfr&Iy  család.  E  néven  is  több  nemes  családunk  van. 

A  XVíí.  század  végén  Nógrád  megyében  a  losonczi  járásban  ta- 
lálunk ily  nevű  családra,  melyből  Király  Mátyás  az  1684-ki  nemesi 
fölkeléskor  két  lovast  állit. 

1705-ben  szintén  Király  Mátyás  említetik  a  nemesi  lajstromban. 

1709-ben  K.  Mátyás  és  András  említetnek. 

171  l-ben  pedig  már  elhaltaknak  iratnak  id^sb  és  ifjabb  Má- 
tyás és  András;  —  és  utánnok  e  megyében  nem  fordul  elő  e  név 
a  nemesség  sorában,  innen  következteíŐleg  kihaltak. 

Tán  a  följebbi  Király  Mátyás  az,  ki  1704c  aprilban  Rákóczy 
alatt  a  tokaji  sóbánya  inspeetora ,  és  még  azon  évi  júniusban  már 
ugyanott  praefectus.  Pecsétében  czimerül  a  paizsban  hattyút,  és  a 
paizsfolötti  sisakon  is  ugyanazt  használt. 

üiraiy  család.  .(Szatmári.)  Grömör  vármegye  egyik  előke- 
lőbb családa.  Nevök  gyakran  ,  kivált  a  XVII.  században  S  z  a  t  h  m  á- 
r  y-nak  is  iratik.  Tagjai  főleg  megyei  hivatalokat  viseltek,  egynémely 
azonban  az  irodalommal  is  foglalkozott. 

Megemlíthetők  tudomásunk  szerint  a  következők : 

Szathmáry  Miklós  1678-ban  Gömör  vármegye  alispánja,  kit 
Leslie  császári  tábornok  fogságba  tétetett  *). 

1693-ban  ugyanott  alispán  Szathmáry  János  *). 

1785-ben  alispán  már  szatmári  Király  Miklós,  nemsokára 
cs.  kir.  tanácsos  is  3). 

1780-ban  ifj.  szatmári  K i r á ly  Miklós  francziából  fordítva 
ily  munkát  adott  ki:  „A  nemes  születésű  személyekre  tar- 
tozó polgári  rendtartásnak  igaz  erkölcsi  tudomá- 
nya." Nyomt.  Pozsonyban  *).  És  talán  6  azon  Miklós,  ki  1807-ben 
Göraör  megye  országgyűlési  lövete  6),  1810-ben  első  aí'spánja  és  es. 
kir.  tanácsos  volt. 

Már  előbb  az  irodalom  terére  hozta  nevét  szatmári  Király 
György,  ki  a  német  egyetemeken  tanult ,  és  több  ideig  tartózkodott 
Angolországban,  hol  a  méhészetre  fordítván  figyelmét,  e  nyelvből  egy 


1)  Barholomaeides  C.  Gömör.  ?60. 

*)  Ugyanott  7dL 

8)  Ugyanott  762. 

*)  Danielik  J  Magyar  írók.  ÍI.  298 

*)  1807-ki  28.  törv.  qz. 


Király,  245 

munkát :  „A  n  g  1  i  a  i  méhes  kert"  forditá  magyarra ,  mely  Barkó- 
czy  Ferencz  prímásnak  ajánlva  Egerben  jelent  meg  1759-ben  *). 

Ugyan  e  család  tagja  szatmári  Király  Antal  Gömörben  Sz.- 
lélek  (most  Oldal) falván,  ki  áílitólag  a  5,C  serebogár"  dal  szép  dal- 
lamát szerzé  *). 

Szatmári  Király  Józs  e  f  1839— 1845.  Borsod  megye  első  alis- 
pánja volt. 

Ezenkívül  Heves  megyére  is  kiterjedt  a  család. 

KiráJy  csai&d.  (Lefkóczi  és  farkasfalvi.)  Ismert  törzse,  mely- 
től a  család  magát  származtatja,  Király  Albert,  ki  Rudolf  király 
korában  élt,  és  mint  Báthori  Zsigmond -egyik  hadvezére  1596-ban  a 
Sinán  bassán  vett  győzelem  által  tette  magát  híressé  8).  Ennek  fia 
G  y  ö  r  g  y  ,  ki  1597-ben  váradi  fő  várkapitány  *).  Ennek  fia  T  ó  b  i  á  s, 
hivséges  szolgálatiért  a  csötörtöki  curiát  nyerte.  Ennek  fia  Jakab  a 
pinkóczi  és  benedekfalvi  részbirtokot ,  fiaSzaniszló  pedig  a  kaiacs- 
kovszki  curiát  nyerték.  Ennek  fia  Ge  r  ge 1  y,  a  ki  nemzé  Györgyöt, 
ki  Sobieszki  lengyel  király  szolgálatában  harczolt,de  fia  András 
Magyarországra  visszaköltözött,  és  Szepes  megyében  táblabíró  volt, 
Nejétől  Dobay  Máriától  született  fia 

I.  L  á  s  z  1  ó  ,  ki  Almásy  Annától  nemzé  II.  L  á  s  z  1  ó  t ,  ki  Nagy- 
Kálióban  a  cs.  kir.  salétromfőzés  inspectora  volt.  Nejétől  Berzeviczy 
Zsuzsannától  fia 

III  László  1742-ben  született,  1765-ben  ben  Bihar  várraegye 
rendszerinti  esküdtje,  1777-ben  első  al-szolgabirája,  és  1780-ban  fő- 
szolgabirája  és  táblabirája  lön.  Meghalt  1794.  máj.  9  én  Nagy-Vára- 
don. Nejétől  Antali!  Magdolnától  gyermekei : 

I  m  r  e  e  század  elején  a  nagyváradi  káptalan  ,  és  N.- Várad  vá- 
ros főügyésze.  Neje  Saarosy  Klára,  Váradi  Pál  özvegye. 

István,  kinek  Kalatay  Máriától  gyermekei  László  és  Ist- 
ván 1807-ben. 

Klára,  galyai  Fodróczy  Gry^rgy  várasd  megyei  főszolgabíró  neje, 
József  előbb   a   biharmegyei   felkelő    nemességnél   hadnagy, 
utóbb  (1807-ben)  kassai  kamarai  ügyész. 


')  Danielik  Józs.  Magyar  írók.  II.  298. 

*)  L.  Vasárnapi  ujság  1858-ki  foly.  12.  szám. 

•)  Istváaffy  1685 -ki  kiad.  452.  lap. 

*)  B.  Vay  László,  Ném«t  hívság  610—612. 


£10 


Király. 


A  családfa  f)  következő 


Albert 


György 
1597.  váradi  kapit. 

i -A-       — i 

Tóbiás 


Jakab 

Szaniszló 


Gergely 

«y«rgy 

András 
-S  lépesben 
(Dobay  Mária) 


I.  László 
(Almáét  Anna) 

'     II.  László 
N.  Kallóban 
(Berzeviczy  Zsuzsa) 

^lU  László""1 

pz.  1742.  f  1794. 

Bihar  várm.  föszbiró 

(Aatalfi  Magdolna) 


Imre 

váradi  ügyv. 
(Sárossy  Klára) 


István 

1807. 

(Kalatay 

Mária) 


Klára 

(Fodróczy 

György) 


József 

1807. 

Kassán  kam. 

iigyéfi. 


László.        István. 

Király  család.  (Sásvári).  E  család  Ugocsa  megyében  birt 
Sásváron,  és  erről  irá  magát  1571-ben  sásvári  Király  János  ?). 

14 irály  család.  Király  Mátyás  1720-1  an  III.  Káraly  ki- 
rály álial  nemesitetett  meg  3). 

Czimere  a  paizs  kék  udvarában  zöld  térről  felemelkedő  pálma  fa, 
ennek  átellenében  egy  magas  szikla ,  melynek  csúcsán  egy  pbönLx  áll, 
a  paizs  jobboldali  szögletében  ragyogó  napba  tekintve.  A  paizsfólötti 
si?ak  koronáján  pánczélos  kar  nyugszik  ,  markában  levágott  torökfejet 
üstökénél  tartva.  Foszladék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös. 

I&irály  család.  Komárom  megyében  szintén  találunk  a  múlt 
században  Király  nevű  családot,  melyből  Király  Kata I in  és  több 


*)  Ugyanonnan  ;  hanem  ezen  táblázat  az  1597— 1807-ig  való  időközre  Ti 
zenkét  nemzedéket  mulatva,  igen  kétségesnek  mutatja  magát. 
*)  Szirmay  C.  Ugocsa  pag.  116. 
3)  Coltect.  Herald,  nro  411. 


Király.  -  Kirífiyi.  Wi 

társa  ellen  *  749  ben  a  kir.  físcus  Komárom  megyei  Almás  helységben 
a  királyi  jogok  megszüntetésére  pert  folytatott  *). 

Király  Józsefnek  Jókay  Katalintól  íia  volt  Király  József,  a 
hires  pécsi  püspök,  ki  rokonai  számára  1814-ben  alapítványt  tett  a). 

Király  család.  Király  Mihály  1794-ben  nemesitetett 
meg.  Czímere  keresztvágással  négyfelé  osztott  paizs,  az  1-sŐ  és  4-ik 
osztály  ezüst  mezejében  természetes  színű  oroszlán  menő  helyzetben, 
egyik  első  lábát  fölemelve ,  és  fejét  szemközt  fordítva  látható.  A  2-  és 
3  ik  osztály  kék  udvarában  szintén  zöld  téren  födetlen  fővel  egy  vörös 
ruhás  magyar  vitéz  áll ,  derekán  sárga  öv ,  lábain  sárga  csizma  van ; 
jobb  kezében  kivont  kardot,  a  balban  pedig  aranykoronát  tart.  A  paizs- 
fölőtti  sisak  koronájából  két  zászló  között ,  melyek  közül  a  jobboldali 
arany-kék  ,  a  másik  ezüst-vörös ,  a  paizsbelihez  egészen  hasonló  vitéz 
emelkedik  ki,  jobbjában  kivont  karddal ,  baljában  aranykoronával, 
Foszladék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös  3). 

14  irály  fal  vy  család.  Szabolcs  vármegye  nemes  családai- 
oak  egyike  Fényes  E.  Geographiája  szerint. 

Egykor  Erdély  is  magáénak  számi ta  ily  nevű  családot,  melyből 
Királyfalvay  János  1603-ban  a  gyula-fej  ér  vári  gyűlésen  itélőmester 
volt,  és  Rudolf  csiszárhoz  követségben  járt,  de  ez  alkalommal  Prágá- 
ban érte  a  halál  '). 

Zemplin  megyében  szintén  a  nemesség  sorában  áll  a  Király- 
falvay család  5). 

HJrályl  család.  Somogy  vármegye  nemessége  sorába  szá- 
mi  tátik. 

Királyi  ígnácz  Pozsony  vármegyétől  1796-ki  apriL  30-án 
nyert  nemességéről  bizonyítvány t ,  mit  1796-ki  jul.  11-én  Krassó  me- 
gyében, akkori  lakása  helyén  kihirdettetett. 

Mirchiaajer  család.  Gömör  vármegye  nemes  családai  so- 
rában emliti  Fényes  E.  Geographiájában. 

K  Irinyi  család.  Szintén  Gömör  vármegye  nemes  családa, 
melyből  ifj.  Kirínyi  János  1812-ben  azon  megye  alszolgabirája  volt. 


*)  Fédyes  E.  Komártmi  várm.  176.  lap. 

f)  Acta  Diaetae.  1825.  I.  köt.  478.  lap,  és  1827-H  24.  törv.  ez. 

3)  Adaroi  Scuta  Geutilia  tóin.  V. 

*)  Woiph.  BetUlea  tom.  V.  p.  200.  513. 

s)  Szirmay  C.  Zemplin.  not.  top.  113. 


248  Kirvay.-Kiss. 

Kirínyi  Kornél  saját  tapasztalása  után  a  cholera  nyavalya  elten 
közlött  biztos  óvszert,  mely  nyomtatásban  is  megjelent  1854-ben. 

B&irvay  család.  (Kirvai  f.)  Hajdan  ugocsamegyei  Kirva 
helységet  birta,  ebből  1378-ban  egy  részt  Balkés  Drag  marmarosi 
ispánok  elfoglalván  ,  királyi  parancs  rendelé  ,  hogy  azt  Kirvai  Péter 
fiainak  László-  és  Ladomérnak  vissza  adják  '>. 

Hív*  család  3).  (Nemes-kéri.)  A  most  élő  Kiss  nevv?k  kö- 
zül egyik  jelentékenyebb  család,  kiterjedve  főleg  Sopron  ,  Tolna,  Vesz- 
prém stb.  megyékbe 

Családfája  a  XVIII.  század  elején  élő  Kiss  L    jos  (ól  következő* 

leg  sarjadzott  le  : 

Lajos 

i * 1 

Dániel 
i — 


1. Sándor 
veszprémi  alisp 
kir.  tan.  f  1777. 
(Darócay  Zsófia) 


Antal.     Ignácz.       János  II   Sándor         Zsófia  Rozália            Kata 

udvr.  tan.  főhadnagy    (gy.  Gáal  (Skerlecz  (gr.  Jankovich 

arnnysark.                            JÓ2sefj  Fer  )              Antal) 
t  1S08. 

I.  Sándor  1760-ban  már  Veszprém  vármegye  első  alispánja, 
1770  ben  egyszersmind  királyi  tanácsos.  Meghalt  1777-ben  koi a  80. 
évében  *).  Fiai  közül 

Sándor  atyja  halálakor  1777-ben  főhadnagy. 

János  kir.  udvarnok,  és  aranysarkantyús  vitéz.  Meghalt  1808- 
ban  ;  eltemettetett  Miszlán  a  templom  alá  azon  évi  május  21-én  *). 

I.  Sándornak  unokái  közül 

Miklós  1844-ben  helytartósági  fogalmazó. 

Pál  cs.  kir.  kamarás  és  tanácsos,  a  fiumei  szabad  kikötő  és  az 
egész  magyar  tengermellék  kormányzója  volt.   Neje  Csapó  Ida  1856. 


')  Szirmay  C.  Ugocsa  pag.  145. 

z)  AKiss  név  annyi  csaladainknak  közös  neve,  hogy  előneveiK  kitétele, 
és  a  családoknak  segély -nyújtása  nélkül  sem  az  egyes  küíön  családok  tagjainak 
alősoroiása,  sem  átalában  valamennyinek  megemlítése  nem  eszközölhető.  Oly 
számosan  vannak  nemes  családaink  e  néven  is,  hogy  saját  adataim  után  alig  ki- 
szem  csak  felét  i=  fölemlíthetni.  Saját  tudomásom  szerint  csak  a  múlt  században 
tizenhárom  ily  nevű  család  nemesitetett  meg. 

3)  Hollósi  Egyed  fölötte  mondott  Halottidicsérete.  Nyom.  Győrb 

*)  Újvári  József  fölötte  mondott  halotti  beszéde. 


Kiss.  249 

nov.  16-án  halt  meg  ,  kinek  lelkes  végrendeletéről  a  Csapó  családnál 
tétetett  említés. 

A  nemes-kéri  Kiss  családból  származott  Pál  is,  az  apát,  nagy- 
váradi kanonok,  ki  1793-ban  Sz.-Gróthon  született.  1816  ban  a  m.  aka- 
demia  tagjául  választatott ,  és  az  uralkodó  háznál  mint  magyar  nyelv 
tanitó  is  működött.  Több  könyvet  irt,  és  adott  ki.  Meghalt  1847-ben. 

ftíss  család.  (Eleméri  és  ittebei  +.)  Ujabbkori  nemes  család, 
melynek  alapját  a  múlt  században  Kiss  Izsák  veté  meg ;  azonban 
napjainkban  a  család  fi- ágon  kihalt. 

A  család  leszármazása  következő : 

KissN. 


Izsák  Miklós 

1782.  i r*r: — 

i       .      "<- ,  Antal 

Ágoston  1810  - 1820. 

(Bogdán  ovi  eh  Toron  tál  v. 

Anna)  alispán,  és 

kir  tan.  -{- 


Gergely  Ernő  Mária 

fl8!5.  forradalmi  1853. 

jan.  28.  tábornagy  (gr.  Pejachevich 

kxvég.  1849.  István). 

Nevezett  Kiss  Izsák,  ki  Erdélyben  a  szász  tizedek  visszaszer- 
zésével a  kincstárnak  hasznos  szolgálatokat  tett,  1782-ben  a  maga  és 
örökösei  számára,  Torontál  megyében  két  uradalmat  (az  Elemérit  s 
1 1 1  e  b  e  i  t)  szerzé,  oly  joggal,  hogy  a  fiu-ág  magnélküli  kihalta  után, 
a  leány-ágnak  a  felfizetett  pénzöszvegek  és  a  jószágokba  fektetett  ja- 
vítások a  kir.  físcus  által  kifizettessenek.  Azonban,  mielőtt  K.  Izsák 
a  171,750  frtból  álló  adományzási  ösz veget  a  kamarának  lefízetheté,  és 
az  adomány-levelet  kinyerheté,  elhalván  ,  sőt  fia  A  g  o  s  t  o  n  is  kimúl- 
ván, az  utóbbinak  Özvegye  Bogdanovics  Anna ,  ki  utóbb  báró  Leuven 
Ernő  tábornokhoz  ment  férjhez ,  e  férjének  is  segélyével  két  kiskorú 
fiának  Kiss  Gergely  és  Ernőnek  nevében ,  valamint  Izsák  testvérének 
Miklósnak  fia :  Antal  nevében  is  folyamodott  az  adományos  jószágokról 
az  adomány-levélnek  kiadására  ,  felajánlván  a  hátra  lévő  adományzási 
(feszégnek,  és  éhez  még  tiz  száztóünak  kifizetését,  a  mit  eszközölvén 
is  és  ez  összegeket  188,925  frtban  lefizetvén  ,  1807-ben  a  kivan t  ado- 
mány-levél mellett  ez  adományzás  végre  is  hajtatott,  ugy  hogy  az  e  1  e- 
m  é  r  i  uradalom  K.  Ágoston  két  fiának  Gergely  és  Ernőnek  nevére 
íratott  •  az  ittebei  uradalom  pedig  feliben  Kis  Izsák  és  menye  Bogda- 


*£«  Kiss. 

novics  Mária,  feliben  pedig  K.  Miklósnak  fia  Antal  által  fizettetvén  ki, 
kétfelé  ment,  úgymint  Kis  I  z  s  á  k  és  Kis  Antalra. 

Grergely  meghalt  1815  ki  január  28-án  mag  nélkül.  Test- 
vére pedig 

Ernő  mint  forradalmi  altábornagy  1849-ben  Aradon  kivégeztet- 
vén, ez  ágazat  férfi* ágon  kihalt. 

Miklósoak  fia  Antal  előbb  Torontál  megyének  táblabírája,  és 
agykor  aljegyzője,  utóbb  (1809—1820.  alispánja,  és  1812.  óta  kir.  ud- 
varnok  ,  az  i  1 1  e  b  e  i  uradalomnak  csak  felében  részesült  az  adomány- 
levél  erejénél  fogva. 

Nevezett  Kiss  Ernőnek  uradalma  hutlenségi  bélyeg  utján  elko- 
boztatván, 1853-ban  nővérének  Kiss  Máriának  gr.  Pejaehevich  István- 
nénak  végrendeleti  hagyományozásai  névszerint  Pálma  Emil  cs.  k.  fő- 
hadnagy és  Klein  Auguszta  az  adomány -levél  kivétele  folytán  mint  a 
férfi-ág  magvaszakadásán  az  adományzási  pénzösszegnek  öröklői  indi- 
tának  pert  a  kir.  ügyész  ellen. 

A  család  1760-ban  nemesitetett  meg  M.-Terézia  királyasszony 
által.  Czimere  függőlegesen  kétfelé  osztott  paizs ,  a  jobboldali  ezüst 
mezőben  a  kétfejű  fekete  sasnak  fele  fésze  látszik  a  baloldali  osztály 
oldalából ;  — -  a  baloldali  osztály  kék  udvara  egy  vizirányos  fehér  sze- 
lemen által,  kétfelé  oszlik  ,  a  felső  részben  három  aranycsiliag  ragyog, 
az  alsó  részben  egy  arany  oroszlán  ugró  helyzetben  látszik.  A  paizs- 
fölötti  sisak  koronáján  vörös  mezü  kar  könyököl ,  kivont  kardot  villog- 
tatva. Foszladék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-fekete. 

Kiss  család.  (Kürthi.)  Kürthi  Kiss  Mihály  és  neje  Nagy- 
Mátyás  Erzsébet,  és  leányuk  Erzsébet,  továbbá  Takács  Tamás  és 
ennek  neje  Nagy-Mátyá3  Anna  ,  valamint  gyermekeik  János  és  Erzsé- 
bet, végre  Takács  Gergely  1662.  máj.  26.  Pozsonyban  kelt  czimeres 
levélben  I.  Leopold  király  által  nemesitettek  meg;  és  cziroeres  levelük 
Nógrád  megyében  1662.  octob.  28-án  hirdettettek  ki  J)- 

Kiss  család.  (Boldogházi )  A  XVII.  században  Nógrád  és 
Heves  megyében  élt. 

1652—  1659-ben  élt  boldogházi  Kiss  János,  ki  1654  ben  nejé- 
vél csoltói  Basó  Zsuzsannával  Nógrád  megyében  Pinczen  Kulifay  Ja- 
kab és  neje  Széchényi  Fruzsina  jószágrészét  megveszi,  i 659-ben  el- 
lentmond Keczer  András  beiktatásának  hevesmegyei  Pásztó ,  Bátor, 


')  Nógrádmegyei  levéltár  Faac.  VII.  nro  822. 


Kis*.  fcM 

Terebes  stb.  iránt  ])     1663-ban  már  csak  neje  élt;  gyermekeit  e  táb- 
lázat mutatja : 

János 
(Basó  Zsuzsa) 

II.  í án os  András  Péter.  Erzse 

1671.  Heves  várra.  1671.  (Battik 

(Michalek  alisp.  Petemé) 

Judit)  1673. 

özv.  1684. 


r- 


III.  János 
1705 


II  Já n o 8  1671-ben  tiltakozott  tesíyére  Péter  ellen,  ki  Gécz- 
ben  volt  birtok  részét  eladá  Géezy  Dienesnek  2).  li,  Jánosnak  neje  Mi- 
chalek  Judit  1664-ben  már  özvegy  volt. 

Nevezett  P  é  t  e  r  birt  Vecseklon. 

Erzse  Battik  Péterné  1659-ben  Zólyom  megyei  Dubravicz&n 
Dubraviczky  Istvántól  curiát  vesz  férjével  együtt  3). 

András,  kit  1669-ben  a  pilisi  birtokosok  sorában  lelünk,  1673- 
ban  Heves  megye  első  alispánja  volt.  1698-ban  ellentmond  többekkel 
Darvas  Ferenez  beiktatásának  a  n.-keresztúri  pusztára  nézve  *). 

Az  1705  ki  nemesi  összeírásban  találjuk  III.  Jánost,  171  l-ben 
Andrásról  iratik,  hogy  a  belzavarok  alatt  halt  meg.  Ugy  látszik  ezután 
*  család  Gömör  megyébe  húzódott. 

József  1753  -  1 760-ig  Gömör  vármegyének  volt  jegyzője  5). 

Károly  szintén  Gömör  várraegye  jegyzője  1790 — 1799.  e) 

József  1787-ben  az  üresen  álló  váczi  püspökségben  kamarai 
ügyész;  ennek  %  leánya.  Anna  Szerémy  Antal  volt  nógrádnegyei  fő- 
adószedő,  utóbb  kir.  tanácsos  Özvegye. 

Kiss  család  Alapitója  Kiss  Péter  II.  Ferdinánd  király  ál- 
tal 1624.  mart.  ll-én  keit  czimeres  levélben  nemesitetik  meg,  és  czi- 
uierlevele  Nógrád  megyében  1626-ban  kirdettetik  ki. 

Péternek  egyik  unokája  Pál  az  1722-ki  nemesi  vizsgálatkor 
Nógrád  megyében,  az  1624-ben  őse  Péter  által  nyert  armalist  elé- 
mutaté  r  azonban  ekkor ,  valamint   1726-ban  aug.  19-én  is  oda  utasita- 


')  Sz»-benedeki  Convent  Gapsa  A.  fasc.  6.  nro  21. 

%)  Protocoi  C.  Neograd.  anni  1671. 

•)  Sz.-beuedeki  Conveat  Protoe.  P.  p  14. 

*)  Sz.-benedeki  Conveat,  Frotocol.  U.  p.  113. 

*)  Bartliolotnaeídes  C.  Gomör  765. 

*)  Ugyanott  766. 


tSZ  Kiss 

tott,  miszerint  legalább  atyjának  a  nemesség  gyakorlatában  voltát  mu- 
tassa ki,  melynélfogva  azt  Ugronovits  Kristóf  hét szeméiynök  által 
adott  bizonyitványnyal  bemutatván ,  a  kétségtelenek  sorába  iktatta- 
tott j  miután  atyjának  Kiss  Andrásnak  Trencsin  megyétől  nyert  nemesi 
bizonyítványát  is  elémutatá  1), 

frencsin  megyében  András  1660  ban  hirdetteté  ki  nemessé- 
gét, és  1688-ban  Nemes-Kocsóczon  székelt.  Ugyan  e  megyében  a  ne- 
mesi összeírások  szerint  fölemlithetŐk  1748-ból  János  Latkóczon, 
1764-ben  találjuk  Jánost  Zay-Ugróczon  ílaival  Istvánnal,  And- 
rással és  Jánossal.  1803-ban  Dezséren  laktak  György  ,  és  fiai 
János  és  István,  ez  utóbbinak  ismét  fiai  Mihály  és  J  á  n  o  s ;  — 
továbbá  ugyanott  István,  négy  fiával  Sámuellel,  Jánossal, 
Istvánnal  és  Andrással,  és  ezek  közül  Sámuelnek  fiai  M  i  h  á  1  y 
és  István,  valamint  Andrásnak  fiai  M  i  h  á  1  y  és  J  á  n  o  s. 

1 837-ben  Dezséren  laknak  János,  továbbá  Sámuelnek  örö- 
kösei Mihály  és  István  és  ez  utóbbinak  fiai  I  s  t  v  á n  és  J  á  n o s ; 
nemkülönben  Jánosnak  Örökösei  István,  kinek  fiai  M  i  h  á  i ; ,  í  s  t- 
ván,  János  és  Pál;  ezen  Pálnak  fia  István,  végre  ifj.  Jánosnak 
örökösei  István  és  Mihály;  valamint  Andrásnak  fia  I  s  t  v  á  n ,  és 
id.  Istvánnak  fia  István,  ki  Pestre  költözött  *), 

Kiss  család.  Kiss  András  Nógrád  várában  királyi  zsoldos 
lovaskatona,  azon  vár  főkapitánya  Nadányi  Miklós,  és  gr.  Puchaim 
ajánlata  mellett  Bécsben  1656-ki  aug.  12-én  kelt  czimeres  levélben 
III.  Ferdinánd  király  által  nemesitetett  meg,  valamint  általa  neje  Fá- 
bián Judit,  fia  Kiss  Mihály,  testvére  Kiss  István,  és  rokona  Kiss 
máskép  Ülley  Jakab,  és  ezeknek  utódaik ,  mely  czimeres  levél 
Nógrád  megyének  1657.  jun.  4-én  Losonczon  tartott  közgyűlésében 
hirdettetett  ki  a). 

E  család  ivadéka  'élt  Herenesényben  ,  hol  1701-ben  G  e  r  ge  1  y 
említetik,  1705  ben  János  nak  Özvegye,  továbbá  Péter,  Ádám  és 
János  fordulnak  elő,  1 691  -ben  Herenesényben  István  és  Tamás, 
1709  ben  ugyanott  János  és  István  lakoztak. 

Halapon  laktak  Kiss  István  ós  M  á  r  t  o  n  és  1 783-ban  per  ut- 
ján keresték  nemességüket,  1783-ban  nov.  25-én  10472.  szám  alatti  m. 
helytartósági  leirat  elüté  őket  a  gyakorlattól. 


')  Protocoí.  C.  Neograd.  anni  1722.  1734. 
2)  Szontagh  Dániel  közléséből. 
a)  Hiteles  másolatból. 


Kiss.  253 

Ktss  család.  Kiss  Pál  és  Bálás  1638-ban  III.  Ferdinánd 
király  által  nemesítettek  meg  *). 

Czimerük  a  paizs  kék  udvarában  zöld  téren  egy  zöld  fa,  melynek 
tetején  febér  galamb  áll ,  piros  csőrében  zöld  galyat  tartva ;  fölötte 
jobbról  aranynap ,  balról  félhold  ragyog.  A  paizsfölötti  sisak  koronájá- 
ból három  arany  búzakalász  emelkedik  fel.  JToszladék  jobbról  ezüst- 
vörös, balról  arany-kék. 

Kis  család.  A  nemesség-szerző  Kis  Mihály,  ki  1686-ban 
I.  Leopold  királytól  nyeri  czimeres  levelét  2). 

Gzimere  a  paizs  kék  udvarában  zöld  téren  koronából  kiemelkedő 
kettős  farkú  oroszlán  ,  első  jobb  lábával  kivont  kardot  villogtatva.  A 
paizsfölötti  sisak  koronájából  az  előbbihez  mindenben  hasonló  oroszlán 
emelkedik,  de  fején  korona  van.  Foszladék  jobbról  ezüst-  vörös  ,  balról 
arany-kék. 

Kiss  család.  Kis  Gergely  1714-ben  III.  Károly  király  ál- 
tal nemesitetett  meg  3). 

Czimere  a  paizs  kék  udvarában  zöld  téren  álló  vasba  öltözött  fér- 
fiú, sisakján  vörös  tollak  lengenek,  jobb  kezében  kivont  kardot  tart.  A 
paizsfölötti  sisak  koronáján  pánczélos  kar  könyököl ,  kivont  kardot 
tartva.  Foszladék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös. 

Kiss  család.  Kis  János,  Mihály  03  Ádám  1717-ben 
III.  Károlytól  nyertek  czimeres  nemeslevelet  4). 

Czimerük  a  paizs  kék  udvarában  zöld  téren  a  paizs  jobb  oldala  mel- 
lett emelkedő  sziklahegy,  melyre  egy  nyakán  nyíllal  átlőtt  barna  farkas 
má.'zilc,  A  paizsfölötti  sisak  koronáján  pánczélos  kar  könyököl,  kivont 
kardot  villogtatva.  Foszladék  jobbról  ezüst-vörös,  balról  arany-kék. 

Kiss  család.  Kiss  János  szintén  1717-ben  III.  Károlytól 
kapott  czimeres  nemeslevelet  5). 

Czimere  függőlegesen  kétfelé  osztott  paizs,  a  jobboldali  kék  ud- 
varban ugró  helyzetben  barna  farkas  látszik  ;  a  baloldali  vörös  udvar- 
ban két  jobbról  balra  rézsútosan  vont  aranyszelemen  látható.  A  paizs- 
fölötti sisak  koronájából  grif  emelkedik  ki ,  jobb  lábával  három  nyilat 
tartva.  Foszladék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös. 


*)  Adami  Scuta  gentil.  tom.  V. 

2)  CoJlect.  herald,  nro  816. 

3)  Ugyanott  nro  629. 
*h  Ugyanott  nro  571. 
5)  Ugyanott  nro  572. 


35*  Kis*. 

141*5  család.   Ennek  a  nemességét  Kiss  György  szerzé,  ki 
1723-ban  Ifi.  Károlytól  czimeres  levéllel  adományoztatott. 

Czimere  a  paizs  vörös  udvarában  zöld  téren  száguldó  fekete  mé- 
nen ülő  vörös  ruhás  magyar  vitéz  ,  lábait  sárga  csizma,  fejét  nyestpré 
mes  kalpag  födi,  és  abból  vörös  teteje  kifityeg ,  jobbjában  kardja  he- 
gyén török  fejet  tart ,  hal  kezével  a  ló  kantárát  tartja ,  lova  előtt  egy 
iejnélküli  török  hulla  fekszik  ,  melyre  haragosan  néz.  A  paizsfölötti  si- 
sak koronájából  kettős  farkú  oroszlán  emelkedik  ki ,  első  jobb  lábával 
meztelen  kardot  tartva,  melynek  hegyén  szintén  törökfej  van.  Foszla- 
dék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös  1). 

Hiss  család.  (Máskép  0 r  bán,)  Kiss  máskép  Orbán  János 
1 753.  octoberben  M. -Terézia  király  asszony  által  emeltetett  a  czimer- 
leveles  nemesek  3orába  *). 

Czimere  függőlegesen  kétfelé  osztott  vért ,  a  jobboldali  kék  ud- 
var közepén  fehér  csíkolat  vonul  végig ,  s  fölötte  három  arany  rhom- 
bus  áll,  alatta  arany  borostyán-koszorú  van;  a  baloldali  vörös  udvar- 
ban egymás  felett  rézsútos  párhuzamban  három  ezüst  nyil  látható.  A 
paizsfölötti  sisak  koronáján  pánczélos  kar  könyököl,  szintén  arany  bo- 
rostyán-koszorút tartva.  Foszladék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst  vörös. 

Itiss  család.  Kis  Ferencz  1756-ban  M. -Terézia  király 
asszonytól  nyerte  czimeres  nemesítő  levelét  3> 

Czimere  a  paizs  kék  udvarában  zöld  téren  száguldó  fehér  ménon 
vörös  nyereg-takaró  fölött  ülő  magyar  vitéz,  vörös  dolmányban,  arany 
Övvel ,  és  arany  zsinórzatra ,  kék  nadrágban  ,  sárga  -csizmában ,  fején 
prémes  kalpagból  fehér  forgó  áll  ki,  a  vitéz  jobb  kezében  kivont  kardja 
hegyén  levágott  vérző  törökfejet  tart;  fölötte  a  vért  két  szögletében 
két  aranvcsillag  ragyog.  A  paizsfölötti  sisak  koronájából  három  ki- 
nyílt fehér  liliom  emelkedik-ki ,  két  elefánt-orrmány  között ,  melyek 
közül  a  jobboldali  vízszintesen  félig  arany,  félig  kék,  a  másik  szintén 
úgy  vörös  és  ezüst.  Foszladék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös. 

Kiss  család.  Kiss  Ferencz  1760-ban  M. -Teréziától  nyert 
eaimeres  levelet  *). 

Czimere  a  paizs  vörös  udvarában ,  melynek  alyját  felhő  alakú 
sárga  tér  foglalja  el,  fehér  szárnyas  ló  (pegazus)  ugrik.    A  paizsfölötti 


«)  Collect  herald,  nro  354 
»)  Ugyanott  nro  258. 
*)  Ugyanott  nro  137. 
*)  Ugyanott  nro  94. 


Kiss.  2£& 

sisak  koronájából  három  strucztoll  emelkedik  ki,  a  jobboldali  arany,  a 
baloldali  fehér.  Foszladék  jobbról  arany-vörös,  balról  ezüst-vörös. 

Kiss  család.  Kiss  Mihály  1760-ban  M.-Terézia  király- 
asszonytól nyerte  czimeres  nemeslevelét  J). 

Czimere  egy  jobbról  balra  rézsútosan  levonuló  fehér  szelemen 
által  kétfelé  osztott  paizs ,  a  jobboldali  (alsó)  kék  osztályban  három 
arany  lóhere  levél ,  a  baloldali  (felső)  Vörös  mezőben  arany  markolatú 
meztelen  kard  látható.  A  paizsfölötti  sisak  koronájából  két  egymáson 
fekvő  sasszárny  nyúlik  ki,  a  hátulsó  kék,  az  előtérben  álló  vörös,  raely- 
lyen  a  rézsútos  fehér  csíkolat  vonul  át.  Foszladék  jobbról  ezüst-kék, 
balról  ezüst-vörös. 

Kiss  család.  Kiss  András  1791-ben  nyerte  czimeres  ne- 
meslevelét a). 

Czimere  egy  a  paizs  közepén  keresztül  hullámzó  fehér  folyam  ál- 
tal kétfelé  osztott  paizs,  melynek  felső  része  függőlegesen  ismét  kétfelé 
oszlik;  az  1-sŐ  osztály  fehér  udvarában  egy  vörös  csillag,  és  annak  kö- 
zepén egy  aranygyűrűből  kinyúló  nyíl  ragyog ;  a  2-ik  osztály  kék  ud- 
varából felhők  alatt  álló  félhold  fénylik.  Az  alsó  kék  osztályban  jobb- 
ról a  láthatárra  felkelő  nap ,  és  átellenében  egy  virágzó  fa  látszik.  A 
paizsfölötti  sisak  koronáján  kétfejű  fekete  sas  áll  kiterjesztett  testével, 
függőlegesen  kétfelé  fekete  és  vörös  szinre  festve.  Foszladék  jobbról 
ezüst-vörös,  balról  arany-kék. 

Kis  család  1792-ben  hirdetteté  ki  nemességét  Békés  megyében, 
A  n  t  a  1  Jánosnak  fia ,  gyulai  nemesség  főhadnagya,  uradalmi  actuar, 
most  aradmegyei  cs.  kir.  főbiró  (1858.)  Gergelynek  fiai :  Já  n  o,s  előbb 
békésmegyei  főbiró ,  utóbb  aradmegyei  cs.  k.  törvényszéki  al -elnök  ; 
Péter  Békés  megyében  volt  fő- szolgabi  ró ;  F  e  r  e  n  c  z  gazda-tiszt ; — 
Antal  cs.  k.  testőr  volt. 

Ktss  család.  A  nemességet  Kis  Pál  szerzé  1795-ben  I.  Fe- 
rencz  királytól  nyert  czimeres  levélben  ay. 

Czimere  vizirányosan  kétfelé  osztott  paizs ;  a  felső  osztály  kék 
udvarából  egy  koronás  hölgy  emelkedik ,  jobb  kezében  három  arany- 
kalászt, s  a  balban  két  piros  szőlőfürtöt  tartva.  Az  alsó  osztály  vörös  ud- 
varában zöld  téren  hátulsó  lábain  arany  oroszlán  áll,  első  jobb  lábával 
kivont  kardot ,  a  másikban  aranymérleget  tartva.   A  paizsfölötti  sisak 


*)  Collect.  herald,  nro.  234. 

*)  Ugyanott  pag.  132. 

3)  Adami  Scuta  gént il.  tom.  V. 


Z&H  Khs. 

koronájából  szintén  az  előbbihez  hasonló  oroszlán  emelkedik  ki.  Foszia- 
dék  jobbról  ezüstkék,  balról  aranyvörös. 

Kiss  család.  Kiss  Mihály  1798-ban  I.  Ferencz  király  álul 
adott  czimeres  levélben  emeltetett  nemességre  '). 

Czimere  a  paizs  kék  udvarában  balról  jobbra  rézsútosan  levonuló 
két  hullámzó  szelemen  ,  és  az  előtérben  zöld  tér  fölött  egy  farkas  ágas* 
kodik,  első  jobb  lábával  kivont  kardot  tartva.  A  paizsfölötti  sisak  koro- 
náján vörös  mezbe  öltözött  férfi  kar  könyököl  fehér  érczbuzogányt 
emelve.  Foszladék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös. 

Kiss  család.  A  nemesség-szerzők  Kiss  F  á  1  és  M  i  h  á  I  y,  kik 
1802-ben  czimeres  levélben  uyerék  e  kiváltságot. 

Cztmerük  négyfelé  osztott  paizs,  egy  küzép  ütődik  udvarral, 
mely  a  paizs  alyjáról  gúla  alakban  ékeli  be  magát  a  két  alsó  udvar 
közé,  és  melyben  fekete  mezőben  arany  búzakéve  látszik.  A  paizs  1-ső 
osztálya  kék  udvarában  egyik  fölemelt  lábában  köveeset  tartó  daru  áll 
zöld  téren ;  a  2-ik  és  3  ik  osztály  ezüst  udvarában  zöld  téren  egy  pej 
lovon  ,  vörös  nyereg-takarón  ülő  kék  magyar  ruhás  huszár  vágtat,  fe- 
jén prémes  kalpag  van ,  vörös  lefüggővel ,  egyik  kezében  a  kantárt,  a 
másikban  egy  vörös-zöld  zászlót  lobogtat;  a  paizs  4-ik  osztályának  kék 
udvarában  piros  lábú  fehér  galamb  áll ,  piros  csőrében  zöld  gallyat 
tartva.  A  paizsfölötti  sisak  koronájából  kettős  farkú  oroszlán  emelke- 
dik, első  jobb  lábával  kivont  kardot  villogtatva.  Foszladék  jobbról 
ezüst-kék,  balról  arany  fekete. 

Kis*  «sal&d.  (Felső-Őri.)  Vas  megyében  azon  hatvannégy 
családok  egyike ,  melyek  1582-ben  Fels$-ör  helységre  Rudolf  ki- 
rálytól uj  adományt  nyertek.  Lásd  Zámbé  <:$. 

Kiss  család.  Ugocsa  megyében  e  század  elején  Kiss  And- 
rás birtokos  Gődényházán  %  József  Dabolczon  *),  Gáspár  és 
János  FertŐs-Almáson  *) 

Kiss  György  Líng  megyétől  1795  ki  febr  7-én  vett  ki  nemes- 
ségi  bizonyítványt,  melyet  ujabbi  lakóhelyén  Krassó  megyében  1795  ki 
aov.  3  án  hirdettetett  ki.  Ivadéka  Krassó  megyében  megyei  hajdú,  még 
él,  és  gyermekei  vannak. 


*)  Adarni  Scuta  gentíl.  tom.  V 

*)  Ugyanott. 

•)  Szirmay  C.  Ugocsa  p.  151. 

*)  Ugyanott  157. 

*)  Ugyanott  175. 


Kiss.  £5* 

Kiss  nevű  család  Zemplin  vármegye  czimerleveles  családai  kö- 
2Ött  is  találtatik  *).  E  század  elején  birtokos  Miglészen  *),  Kis  Rás- 
kán  •)  és  Füzesséren  *). 

Kiss  András  1646  ban  Tokaj  vár  alkapitánya  volt  5). 

KiM  család.  (Kisfaludi.)  Zemplin  vármegye  egyik  régi  kihalt 
családa,  melyből  Márk  1406-ban  a  Cséke  helység  mellett  fekvő  kis- 
faludi pusztát  birta  ,  és  6,  valamint  Deményés  Péter  részt  vettek 
a  Palóczyakkal  a  leleszi  convent  feldulásában  •). 

Kiss  család.  (Fehérvízi.)  Erdélyi  család  Huny  ad  megyében. 
János,  Bálint  és  Balásu  Bágya  három  testvérek,  valamint 
Petrus  de  Fehérviz  nyerik  1453  ban  kir.  adományban  Fehérviz  és 
Vaja-Ohába  helységet.  Ugyanezen  időtáj t  kap  kir.  adományt  Kiss  Ist- 
ván a  szomszéd  Bajesd  helységben ,  ki  elvévén  Balásu  egy  leányát, 
Fehérvízen  leány-negyedet  kap ,  és  felveszi  a  Pehérvízi  előnevet. 
Törzs  tehát  Kiss  István,  kinek  neje  Balásu  leány.  Ennek  egyik  uno- 
kája fehérvízi  KysFerencz,  kitől  igy  jő  le  a  család  7): 

Ferencz 

1520.  tájt. 

i * . 

Demeter 

1589. 

i * 1 

Miklós 


._/v. 


Demeter 


Gáboj; Gáspár 

Ferenc*  Péter  Mihál^     iA**7  hadna^a> 


r- 


Gábor                   Imre,             Ferencz.     Anna. 
(Mara  Sára) 

Lajos       Gergely.  Sámuel  Judit.. 

(íncwe  Zsuzsa) 

<  * 1 

Gergely 

(Farkas  Mária) 

i * 1 

Sámuel  1858. 

volt  Huny  ad  v. 

jegyző  és  sz.biró 

(Várady  Ágnes) 


Albert.     János.     Ida.     Károly. 


■)  Szirmay  C.  Zemplin.  not.  top.  113. 

*)  Ugyanott  271. 

•)  Ugyanott  273- 

*)  Ugyanott  376. 

*)  Ugyanott  140. 

«)  Ugyanott  304.  314. 

')  Néhai  Várady  László  költéséből. 

11 


2&$  Kl3*. 

Kiss  család.  Kiss  János  és  általa  fiai  József  és  Gábor 
Bécsben  171 5-ki  febr.  8-án  kelt  czimeres  levélben  HL  Karolj  király 
által  emeltettek  nemességre.  Czimeres  levelük  ugyanazon  évben  Győr 
megyében  hirdettetett  ki.  v). 

l&áss  család.  (Máskép  Sövényházi.)  Lásd  Sövényház}}  család. 

Kiss  család.  (Máskép  Oláh.)  Lá&d  Oláh  család. 

K£ss  család.  (Szuboticzai.)  Kis  í.  András  czimeres  nemes 
és  kir.  adomány-levelet  nyert,  krassómegyei  Szuboticza  helységre, 
mely  kiváltság-levél  azon  megyében  1827-ki  aug.  I6-án  tartott  köz- 
gyűlésben hirdettetett  ki, 

I.  Andrásnak  fia  II.  A  n  d  r  á  s  1836-ban  azon  megyében  alispán, 
volt  követ,  1847-ben  pedig  azon  megye  főispáni  helyettese;  birja 
Krassó  megyében  Honoris,  Szuboticza  egész  helységet ;  neje  bárŐ  Ber- 
náthffy  Alexandra  után  pedig  Bolduron  és  Hoduson. 

Ferencz,  János  Pest  és  Borsod  megyében  laknak.  Fiái 
nincsenek. 

I£iftff  család.  (Kiss-sárosi.)  Közűlök  Gábor  katonai  mérnök- 
kari Őrnagy  volt ,  ki  a  Ferencz- csatorna  tervét  és  ásatását 
eszközlé.  Fia  Ferencz  szül,  1791-ki  dec.  8-án.  Ügyvédi  oklevelet 
nyervén,  a  ferencz-csatornai  és  bácsi  bérlett  jószágok  kormányánál  ül- 
nöki hivatalra  neveztetett,  és  mindaddig,  míg  a  bérlés  tartott,  Bácsban 
maradt.  E  közben  1820-ban  sz.  k.  Zombor  város  határkimérési  biztosa 
is  volt.  1828.  óta  Budán  a  régiség- tannak  éli;  1839-ben  m.  akadémiai 
lev.  tagúi  választatott ,  legutóbb  a  pesti  egyetemnél  pénztani  tanár 
volt  2).  Meghalt  1859-ki  jul.  25-én  kora  67.  évében  Budán. 

A  családfa  ez : 

Gábor 

mérnökkari  őrnagy 

i * » 

Ferenez 

az.  1791-1859. 

tanár 
(Ágoston  Zsuzsa) 


Ottiiia.  Jenő.  Irma. 

Kiss  család.  (Baczka-madarasi.)  Székely  eredetű  nemes  csa- 
lád. Közűlök  Gergely  külföldi  egyetemekből  haza  térve,  1768-ban 
udvarhelyi  tanár  lett,  és  ott  az  ev.-ref.  fótanoda  nagyszerű  építését  te- 
vékenyen elősegítette.   Fiai  Ferencz  F.-Fejér  megye  táblabírája  s 


*)  Zala  várm.  levéltárában  az  eredeti  armalis. 

»)  h.  életéről  Danielik  J.  Magyar  Írók  II.  145.  146. 


K\sh.  259 

1834-ben  országgyűlési  követe  volt ;  —  és  József  Alsó- Fejér  megyé- 
nek jeles  tudományú  főjegyzője  és  utóbb  alispánja ;  egyenes  örököse 
nem  lévén,  minden  vagyonát  szerzeményeivel  együtt  rokonának  Kiss 
Sámuelnak  hagyta ,  ugy  hogy  ez  80  ezer  forintot  volt  fizetendő 
ezért  a  sz.-ud varhelyi  főtanoda  részére.  Ezen  Sámuel  Alsó- Fejér  me- 
gye pénztárnoka  volt  1848.  előtt;  fia  Bálint.  Sámuelnak  testvére 
Gergely  Alsó-Fejér  megyei  árvaszéki  ülnök,  1848-ban  az  oláhok  ál- 
tal legyilkoltatott  1).  özvegye  Vas  Katalin. 

Kis  család.  (Zabolai.)  Fogaras  vidéken  birtokos  család.  A  n* 
tal  1790.  1794-ben,  József  1810-ben  Fogaras  vidék  követei  az  or- 
szággyűléseken. István  1815-ben,  János  1846-ig  szolgabirák. 
IdŐsb  János  ugyanakkor  árva  összeíró,  Fogaras  vidéken. 

Kis  csal  Ad.  (Gyulafejérvári.)  Zsigmond  udvar  helyszéki 
táblabíró  és  az  ev.  reform,  egyház  ker.  al-gondnoka.  Sámuel  ügyvéd 
Hunyad  megyében  1848-ban. 

Kiss  család*  (Somlyói.)  Mihály  Kraszna  megyében  tör- 
vényszéki ülnök  1815-  ben. 

Kiss  család.  (Al-torjai.)  Lajos  Hunyad  megyében  szolga- 
bíró 1848  ban.  —  Farkas  csikszéki  aljegyző  1845-ben. 

Kis  család.  (Kis-barcsai.)  Hunyad  megyében  közűlök  Zsig- 
mond adó-iró  1848-ban. 

Kis  család.  (N.-váradi )  Károly  n.-enyedi  városi  tanácsnok 
1848.  előtt 

Kis  család.  (Hévizi)  József  számvevő  biztos  Felső-Fejér 
megyében  1843-ban. 

Kis  család.  (M.-bölkényi.) ,  Közűlök  F  e  r  e  n  c  z  Marosszék- 
ben jegyző  és  irnok  1848-ban. 

Kiss  család.  (Csik-szeredai.)  Ebből  Antal  1832-ben  cs.-sze- 
redai  városi  tanácsnok  ,  József  ugyanaz  ugyanott  1848-ban )  ifj.  J  ó- 
z  s  e  f  szintén  ott  jegyző. 

Kiss  család.  (Szabadkai)  László  és  Miklós  1815  ben 
aranyosszéki  torvény  széki  ülnökök. 

Kis  család.  (Maksai)  József  Vízakna  város  főjegyzője 
1848-ig. 

Kis  család.  (K. -ajtai.)  Közűlök  József  1832.  táján  Torda 
vármegye  mérnöke. 


*)  Török  Antal  közlése  szerint 

17 


260  Kiss. 

Kis  család.  (Karathnai)  Boldizsár  1815-ben  Felső-Fejér 
megyében  szolgabíró ;  Farkas  k  -fejérvárosi  adóiró  biztos  1836.  táján. 

Kiss  család.  (Alpestesi.)  Hunyadniegyei  család;  közűlök 
Zsigmond  Hunyad  megyétől  1828-kS  dec.  18-án  veit  ki  nemesi  bi- 
zonyítványt ,  mely  utóbbi  lakhelyén ,  hová  költözött,  t.  i.  Krassó  vár- 
megyében 1830-ki  sept.  13-án  kihirdettetett.  Jelenleg  azonban  Krassó 
vármegyében  e  család  nem  létezik. 

Kiss  család.  (Gyöngyösi.)  Szintén  Erdélyben  él,  hol  Sá- 
muel k.-fejérvári  tanácsnok  volt  1832-ben. 

Kiss  család.  (Sepsi-sz.-györgyi.)  Miklós  S.-Szent-Gy Örgy 
városnál  1840-ig  többször  főbiró  és  tanácsos.  Mózses  ugyanazon  idő- 
ben községi  szónok.  György  1848.  kir.  kincstári  irrjok 

Kiss  család.  (Csorvási.)  Szatmár  megyei  család. 

Chyorvásy  Kiss  Márton  1609-ben  szatmármegyei  Nagy-Maj- 
tény  mezővárosban  Báthori  István  végrendeleténél  fogva  egy  házhe- 
lyet kap  ')• 

1614-ben  Eoseden  és  Dob  helységben  szintén  egy  nemes  telekre 
nézve  Báthori  István  hagyományosául  említetik  Csorvászy  Tamás  és 
Kiss    Lőrincz2). 

A  század  elején  birtokosul  iratik  Király-Daróczon  is  a  Kiss  nevű 
család  3). 

Kis  család.  (Pesti.)  Ebből  Gergely  1510-ben  a  Szapoiyai 
családnak  Árva  várában  praefectusa ,  Lasztolczay  Boldizsárral  és  Blizi- 
nai  Hynekkel. 

Kiss  család  béliek.  El  kell  még  sorolnunk  azon  nevezetesb 
Kis  nevű  egyéneket,  kik  szerepeltek,  de  kiknek  családi  elŐneveikrőI, 
származásaikról  nincsenek  adataink. 

Kis  Márton  1464-ben  pécsi  lakos,  midőn  a  római  pápa  székére 
idézte  a  pécsi  bírákat ,  de  Mátyás  király  a  törvénykezést  Magyaror- 
szágra szoritotta  *). 

Kis  F  e  r  e  n  c  z  Batthyány  Ferencz  bán  hű  embere,  és  küldötte 
Késmárkra  5). 


J)  Szirmay  Szatmár  varm.  II.  42. 
2)  Ugyanott  70.  141. 
8)  Ugyanott  14Ő. 

4)  Koller,  Hist.  Ep.  Quinq.  Eool. 

5)  Budai  F.  Hist.  lex.  II. 


Ris-andrásfalvy.— KisesHáry.  261 

Kis  András  1549-ben  Léva  vára  védelmében  esett  el  *). 

Kis  Péter  1550-ben  Izabella  királyné  egyik  tanácsosa  2). 

Kis  János  1604-ben  a  székely  sereg  kapitánya,  kit  Basta  Besz- 
tercze  vidékére  rendelt  8). 

Kis  Farkas  kapitány,  ki  Radul  vajdától  Székely  Mózsesbez 
állott,  és  1603-ban  elesett  *).  Fiai  közül  Magyarországra  is  származtak 
ki,  és  Belényes  körűi  jószágokat  kaptak  5). 

Kis  Ambrus  1649-ben  erdélyi  itélŐ  mester  volt  e). 

Kis  Pál  szolgabíró  volt  1630*  éa  1635-ben  a  törvénykönyv 
szerint. 

Kfs-asidrásfalvy  család.  Ugocsa  megye  Ősrégi  családa. 
1379-ben  Kis-andrásfalvy  M  i  k  i  ó s  n  a k  fia  János  és  Istvánnak  fia 
György  tanuvaiíatást  tétettek  András  fa  lváról,  bogy  ez  nagy- 
anyjuknak leány-negyedben  adatott  Ethem  fiai  által  7), 

1384-ben  Kis-andrásfalvy  Domokos,  István  és  a  többiek 
Andrásfalvának  felét  Péter,  Benedek  s  többi  atyafiaknak  1 2 
marka  dénárért,  minden  markát  két  aranyforintba  számítva  eladták  8). 

1408-ban  Forgolánfalvi  László  és  Mihály  Andrásfalvi  Sebestyén 
megöletéseért  Kis-andrásfalvi  Miklósnak  és  Kelemennek  egy 
jobbágy-telket  adtak  Örök  joggal  9). 

1426  ban  Kis  andrásfalvy  Kelemen  az  Akly  nemesség  részére 
adott  királyi  parancsban  királyi  emberül  neveztetik  í0) 

Kis  csHÁry  család.  Kis-csitáry  A  nd rá s  ,  és  neje  Konya 
Erzsébet,  és  gyermekeik  András,  István  és  Zsuzsanna  1688. 
jul.  5  én  Bécsben  kelt  és  I.  Leopoid  király  által  adott  czimeres  levél- 
ben nemesitettek  meg.  A  nemeslevél  Hont  megye  gyűlésén  Korponán 
1688-ki  dec.  29-én  hirdettetett  ki. 


*)  Istvánffy  1685 -ki  kiadás. 

*)  Forgáoh  Gommcat.  14. 

■)  KáHay  Székely  nemzet  260. 

*)  Kazy  libr.  í. 

»)  Káilay  id.  L  260. 

•)  A  Marussy  család  armalisanak  kihirdetését  így  irja  alá. 

7)  Szirma  y  C.  Ugocsa  p.  127. 

8)  Ugyanott  127. 
•)  Ugyanott  129. 

,0)  Ugyanott  1SS. 


tez 


Kisdy,     Kisfaludy 


Ki*ily  család.  Kisdy  Benedek  1 628 -ban  lett  esztergám i 
kanonok,  hatvani  utóbb  esztergami  nagyprépost;  utóbb  szerémi:  1646 
—  1648-ig  nagyváradi,  és  innen  1648-ban  egri  püspök.  Meghalt  1660- 
ban.  0  alapitá  a  kassai  akadémiát. 

E  családnak  1836  ban  Trencsin  megye  jegyzökönyvében  akadunk 
nyomára. 

Kisfaludy  család.  (Kisfaludi.)  A  dunántúli  kerület  egyik 
leg-ősrégiebb  nemes  családa ,  mely  Csák  nemzetségből  eredeztetik  ,j. 

A  XVíí.  század  kezdetétől  két  ágban  szakadt  le  a  család,  mint  a 
következő  családfák  mutatják,  melyeknek  azonban  a  családtól  nem 
nyert  adatok  hiányában ,  valamint  összeköttetési  kapcsuk  kimutatása, 
úgy  legutóbbi  ivadékaik  teljes  felemlítése  ís  elmarad. 

Az  egyik  ág  családfája  ez  : 

István 

1630. 

(1.  Bocskay  Kata 

2.  Gréczy  Kata, 

kitől:) 


Ádám  Bora  Kata  István  Éva  Maria 

1652.       (Torok       (Lengyel       (Szemerey     (Chernél  mankó- 

fa^í^1     lmre>         Zsigm.)  Kata)  István)  bükki 

Í69fy         , JL ,  Horváth 

(Szecsődy  Kata  Ilona  Gábor  reter; 

Mária)         (Somogyi  (Bárcza  (Fúgj 


Mózses 
1677. 
(b  Pongrácz 
Zsuzsa) 


Sándor 


Zsigm)  Zsigm.) 


Judí 


Bal  as.      Antal 


György     Ádám.     László, 
kapit. 


Mária 
(Bognár  Pál) 


Róza 

(Dőry 
László) 


Zsuzsa  Jozefa  Eleonóra 

(b.  Podma-     (1.  Skaricza  (Székely 

niezky  András.  László) 

János)  2.  Ujházy  testőr. 

Vilmos 

tábornok.) 


József.     Ádám. 

1775. 


A  családfa  élén  álló  István   1646-ban  Soprpn  vármegye  kö- 
vete volt  a). 

A  másik  ág  leszármazása  kővetkező .: 


')  Horváth  István 

a)  Lehoczky  Stemmat-  I.  208. 


Kisfaludy. 


tm 


I.  Mihály 

1G30. 

(Sitkey  Zsuzsa) 


László     Bal  ás. 
(Sibrik       f 

Mária) 


Zsigmond, 
t 


Ferencz. 
t 


Pál.         Erzse         Judit; 
f        (Niczky     (Rumy 
Gáspár)    György) 


Magdolna 
(Sennyey 
Gáspár) 


Lászl© 

1750. 

kószeghí 

ker.  t.  ülnök 

(Szvastics 

Br?se) 

t 


Bora  Pál  Mária 

iTallián  f        (1.  Hájas  András 

Pál)  2.  Szita  Fer.) 


Zsigmond 

(Radics 

Magdolna) 
i 


Láfizió 

(Níczky 

Klára) 


Pál 


Ferencz 


Rozália 
(Bottka  János) 


II..  Mihály 
Győr  várm. 

fóazbiró 
t  1826. 


Mária  Teréz 

(Vajda  Fer.)    (Árossy  Jóaaef) 


Sándor 
a  költő 
sz.  1772.  f  1844. 
CSzegedy  Róza) 


Boldizsár 


111.  Mihály 

Győr  várm. 

alispán 

1836. 


János  Károly 

1846.  aköítö 

ezredes         sz.  1788.  f  1830. 


E  családfán  álló  II.  Mihály  Győr  vármegye  főszolgabirája 
volt.  Lakott  Téthea  Meghalt  I826-ki  mart.  25-én  ,  kora  83.  évében. 
Fiai  közül 

Sándor  szül.  1772.  sept.  22-én.  Ismeretes  lévén  a  kflltŐ  életé- 
vel minden  hazafi ,  csak  életrajzi  néhány  adatait  kell  ide  jegyeznünk. 
Az  ügyvédség  helyett ,  melyre  atyja  által  szánva  volt ,  a  katonai  pá- 
lyára óhajtozott,  és  már  1792-ben  mint  hadS  lépett  az  Erdélyben  állo- 
másozó Leopold  utóbb  József  nevű  ezredbe.  Nyolcz  hó  múlva  1797-ben 
jan.  5-én  hadoagygyá  neveztetett;  és  ugyan  az  nap  Zala  megye  által 
a  testőr  sereghez  ajánltatván,  aboz  meghívatott.  O  ez  utóbbit  választá. 
Bécsbe  jutván,  önmiveiését  a  franczia  és  olasz  nyelv  tanulásával  kezdé 
meg ;  és  itt  kezdé  fordítani  Tassót.  Herczeg  Esterházi  testőr  kapitány 
halála  után  sorezredbe  tétetett  által ,  mit  igen  fájlalt  ;  de  igy  jutott 
Olaszországba.  Milánóból  később  mint  fogoly  Francziaországba  jutott ; 
onnan  visszaérkezvén  ,  1797-ben  mint  fo"  hadnagy  Wallis  Olivier  sorez- 
redébe került  Würtembergbe.  Az  1799-ki  háborúban  vett  részt.  1800- 
ban  odahagyá  a  katonaságot,  s  haza  jővén  elvévé  régi  kedvesét  Sze- 
gedy  Rozáliát,  kivel  előbb  vasmegyei  Kámba,  majd  180ő-ben  Sümegre 
telepedek.  1809-ben  Zala  megye  felkelő  nemességének  lovas  seregéhez 
őrnagygyá  választatott ;  József  nádor  pedig  mint  főhadvezér  maga 
mellé  vette  szárnysegédnek.  A  fölkelés  után  az  insurreotio  történetének 


264 


Kisfaludy. 


megírása  reá  bízatott,  mely  munka  németül  íratott.  Költői  pályája  meg 
hadi  pályáján  kezdődik  ,  azonban  a  világ  előtt  verseivel  csak  1801-ben 
jelent  meg,  és  csak  hamar  méltó  hírre  kapott  az  először  kiadott 
,Himfy  szerelmeivel4,  melyek  nejéveli  szerelmi  viszonyai  alkal- 
mával nyerték  főleg  létüket.  Munkái ,  melyek  a  magyar  irodalom 
gyöngyei  között  ragyognak  ,  több  kiadást  értek.  1830-ban  m.  akadé- 
miai rendes  taggá  választatott .  1835-ben  tiszteletbeli  taggá  Meghalt 
1844-ki  octob.  28-án.  —  öcscse 

Károly  Sümegen  szül.  1788.  febr.  6-án.  Születése  anyjának 
halálába  került.  Ifjúi  szertelen  tüze  által  már  tanuló  korában  ragad- 
tatva ,  az  iskolát 
elhagy á  és  kato- 
nává lön  1804- 
ben.  —  Esterházy 
h.  ezredével  1805- 
ben  az  olasz,  1809- 
ben  pedig  a  né- 
metországi táboro- 
zásban vett  részt. 
Midőn  hazáját  el- 
hagya  ,  H  i  m  (y 
volt  az  egyetlen 
zsebkönyv,  melyet 
ismert ;  és  ez  ko- 
rán ébreszté  föí 
benne  a  szunnya- 
dó erőket ,  meg- 
kedvelte té  vele  a 
költészetet,  s  nem 
csak  az  olaszok  ol- 
vasására édesge  té, 

de  önerejének  megkisérlésére  is  ingerié.  Olaszországban,  cőbb  verset  al- 
kotott. Majd  a  drámát  is  megkedvelé ,  mely  írását  1808-ban  próbálta 
meg.  1810-ben  mint  hadnagy  elhagyván  pályáját,  és  déli  Németorszá- 
got ,  Heívetiát  beutazván  ,  haza  jött  és  nősülni  akart.  Azonban  atyja 
ellenzé  választását ,  és  a  makacsot  örökségéből  kit agadá ;  mi  által  ket- 
tős csapás  érte ,  mert  kedvese  is  elpártolt.  Erre  egyik  kedvelt  testvé- 
réhez fordult,  de  egyszersmind  élelmi  módjáról  is  gondoskodva,  mint  a 
festészet  bálványozója ,  anyai  birtokát  elzálogitva ,  Bécsben  telepedett 


Kisfaludy.    Kis  Farkas.  265 

meg.  Itt  bét  viszontagságos  évet  tölte,  melyek  után  18 ! 7-ben  Pestre 
telepedék ,  és  a  magyar  irói  pályára  lépett ,  hol  tehetsége  csak  hamar 
a  Jelesek  közé  küzdé  fel  nevét.  Azonban  a  szép  tehetséget  kora  halál 
enyészteté  el,  1830- ki  nov.  21  -én.  Hamvai  a  váczi  temetőbői  1859-ben 
vitettek  át  a  Kerepesi  utón  fekvő  sírkertbe.  Munkái  már  több  összes 
kiadást  értek.  Testvérei  közül 

János  1846-ban  ezredes  a  nádor-huszároknál. 

Mihály  pedig  1836  ban  Győr  vármegye  alispánja  volt 

Dániel  Tétben  lakik,  birtokán. 

Az  ujabb  nemzedékből  Mér  1848-ban  forradalmi  ezredes  volt. 

E  lek  1842-ben  Gyó>  megye  alszolgabirája. 

A  család  czimere, —  mint  följebb  a  metszvény  ábrázolja— -a  paizs 
kék  udvarában  hármas  zöld  halmon  koronán  álló  sas,  fölemelt  egyik 
lábával  egy  kettős  keresztet  tartva.  A  paizsfölötti  sisak  koronájából 
három  strucztoll  emelkedik  ki.  Foszladék  jobbról  arany-kék,  balról 
ezüst-vörös. 

Kisfaludy  család.  (Kisfalud!)  Kisfalud  nevű  helység  és 
puszta  több  megyékben  található  többi  közt  Gömör  megyében  is,  mely- 
ről azon  megyének  szintén  ^gj  hason  nevű  régi  család  irja  előnevét. 

1 38 J  -ben  olvassuk  Kisfaludy  Antalnak  fiát  Tamást  f ). 
1403-ban  szintén  okleveles  nyomát  látjuk  e  családnak  l). 

1432-ben  Kisfaludy  Konrád  Gömör  megyének  alispánja  volt  8>. 

lő  14-ben  Kisfaludy  A  m  b  r  u  s  tiltakozik,  Bogy  Foly  Annának  és 
Istvánnak  Alattyánban,  Kérben  és  Jánoshidán  volt  részét  Póly  Albert 
Semsey  Mátyásnak  és  Ferencznek  bei ratk épen  adták  át  *). 

1730-ban  Nógrád  megyében  a  Csigaházi  pusztára  a  Kisfaludy 
család  magvaszakvitán  nyernek  adományt  szántói  Szabó  és  Repeczky 
Zsigmond  s). 

Kisfaludy  család  most  is  Gömör  megye  nemessége  sorában  áll 
Fényes  E.  Geographiája  szerint. 

Hts  farkas  család.  Kis  Farkas  Tamásnak  fia  Mátyás 
Árva  megyében  élt,  és  azon  megyétől  1700-ban  nemességi  bizonyít- 
ványt nyervén,  hontraegyei  Báth  m városába  költözött  6). 

*)  Fejér  Cod.  Diploro.  tom.  IX.  vol.  VIÍ.  429. 
*)  Ugyanott  tom.  X.  vol.  IV.  p.  273- 
•)  Ugyanott  tom  X.  vol.  VII.  447.  449. 

4)  A  leleszi  Convent  előtt. 

5)  Sz.  benedeki  Coavent  Capsa  H  fasc.  4.  nro  6. 
•)  Szontagh.  Dániel  közlése  szerint. 


266  K!»-Gerg?ly, -Kis-pál. 

KJ$-<*ei*g-ely  család.    Göraör  megye  nemesrendű  családai 

sorába  számi  tátik  3). 

Kiska  család  E  családnév  eléfordul  Trencsin  vármegye  ne- 
mesi névjegyzékében ,  nevezetesen  1690~ben  mint  botáczi,  1714-beri 
beczkói  lakosok.  Egyébiránt  a  Trencsin  megyei  nemes  K  o  z  i  c  s  csa- 
ládnak is  egy  ága  e  néven  neveztetik  *). 

Kis-Leuko  család.  Kis  máskép  Leuko  Benedek, 
Gergely  és  Tamás  1 692-ki  dec.  27-én  I.  Leopold  királytól  nyer- 
tek czimeres  nemes  levelet,  mely  1693-ban  Nógrád  megyében  hirdet- 
tetett ki,  1732-ben  a  nemesi  vizsgálatkor  szintén  Nógrád  megyében 
igazolá  nemességét  a  család  8). 

Az  1755  ki  nógrádmegyei  nemesi  Összeírásban  találjuk  még  Leu- 
ko Benedeket  és  Istvánt. 

1794-ben  már  Arad  megyében  találjuk  a  családot,  hol  a  nevezett 
évben  Kis  máskép  Leuko  Gergely  hirdetteté  ki  nemességét  *).  Fiai 
K ál m án  és'Béla. 

141&kos  család.  Kiskos  Mihály  1 7 Í4«ben  í  11.  Károly  ki- 
rály által  nemesitetett  meg. 

Czimere  a  paizs  kék  udvarában  hármas  zöld  halmon  álló  fekete 
sas,  szétterjesztett  szárnyakkal,  fölemelt  jobb  lábával  három  aranyka- 
lászt tartva.  A  paizsfölötti  sisak  koronáján  szintén  olyan  fekete  sas  áll. 
Foszladék  jobbról  ezüst- vörös,  balról  arany-kék  s). 

KAftl  család  Gróf  Kisl  Jakab  már  1635-ben  nyert  honr 
fiúsítást  e). 

Kí&rpál  család.  (Uzoni  és  s.-szent-iványi.)  Háromszéki  szé- 
kely család,  Küküllő  megyébe  is  elszármazva,  U  z  o  n  i ,  és  S  e  p  s  i  S  z.- 
I  v  á  n  y  i  előnévvel  is  él. 

Törzse  Boldizsár,  kinek  fia  Gábor,  kinek  Pál.  kinek  B  á- 
1  i  n  t ,  kinek  László  1815-ben  küküllöi  alispán  ,  utóbb  kír.  táblai  ül- 
nök, kinek  a  most  élő  Lajos  KüküllŐ  megyei  vált  szolgabíró  és  A  1- 
bert  főjegyző  7J. 


J)  Bartholomaeides  C.  GömÖr  p.  145. 

*)  Szontagh  Dániel  közléséből. 

•)  Protoc.  C  Neograd  anni  1732. 

*'  Arad  megye  jegyzőkönyvi  102  szám  alatt. 

s)  Collect.  Herald,  nro  630. 

•)  1635-ki  93.  törv.  ez. 

7)  Kővári  id.  h.  259. 


Kte-putnofcy.    KUztly  ZM 

Sándor  1815-ben  Doboka  megyében  reetificator  biztos. 

Gergely  Háromszéken  árvaszéki  ülnök. 

KJs-putiioky  család.  Gomör  vármegye  nemes  családai  so- 
rában áll  '). 

Kvíssóczy  család  Szintén  Gőmör  vármegye  nemes  osaláda. 

Kissóczy  Gábor  1740-ben  élt.  Czimere  a  paizs  kék  udvarában 
három  nyíllal  átszúrt  könyöklő  kar,  kivont  kardot  tartva.  A  paizsftflötti 
sisak  koronájából  szarvas  emelkedik  ki.  A  paizst  foszladékok  veszik  körűi. 

Kis-várday  család.  (Kis-várdai.)  Láid  Wárday  család. 

Kis-varday  család.  (Máskép  Csizmadia)  A  kihalt  régi 
Kis-várday  vagy  Wárday  családon  kivül  még  egy  másik  K  i  s- 
várday  családnevet  is  ismerünk;  és  e  nevű  család  jelenleg  is  Sza- 
bolcs megye  nemesei  közé  számitatik  Fényes  E.  Geographiájában. 

Kis-várday  máskép  Csizmadia  János  1659.  octob.  7-én 
I.  Leopold  király  által  czimeres  levélben  neraesitetett  meg,  e  czimeres 
levél  1829-ben  néhai  Kis-várday  Ignácz  váczi  orvos  irományai  között 
találtatott. 

Tán  a  följebbi  volt  azon  Kis-várday  János,  ki  Sille  Tamás  Öz- 
vegyét Sembery  Juditot  vévé  nőül,  és  ettől  leánya  Kisvárday  Mária 
Kőrössy  Sámuel  né ,  kinek'  fiai  Kőrössy  Pál ,  kinek  leánya  Kőrössy  Jo- 
zefa Tersztyánszky  Bálintné. 

Kis-Tapolcsányt  család,  i 580-ban  éltek  Kis-Tapolcsányi 
János  és  Imre,  kik  ellen  szolgáinak  megveretése  miatt  hatalmas- 
kodási  vádat  emel  Nyáry  Krisztina  Dóczy  Gábor  özvegye  2). 

Kiszel y  család.  (Benedekfai vi.  Liptó  vármegye  egyik  ré- 
giebb  előkelő  családa ;  mely  azon  megyében  fekvő  Benedekfal  vára  az 
Andreánszky  ,  Dettrich  ,  Dluholuczky  családokkal  együtt  1570-ben  uj 
kir.  adományt  nyert. —  Liptó  megyéből  elszármazott  a  család  Borsod^ 
Gtfmör,  Szatmár,  Zemplin  vármegyékbe  is. 

Családfája  *),  bár  nem  teljes, — következőleg  jő  le  : 

Kiszely  János 
íJusth^Erzse) 

János 


János An^ráci Mihály  Magdolna 

Zsuzsa  Klára""  "    Krisztina  Boldizsár'     (D^trích  Fcr.) 

(Cserniezky  (Potoczky  Ged.)     fJoob  Sándor)       r~~?^~ TTT^ 

Gáspár)  }      t    Gá9Par-        AndJr^ 

m Antal.     Péter.  1819.     Kata. 

')  Bartkoloraaeides  C.  Gömör  p.  145. 

*)  Sz.-benedeki  Convent.  Fasc.  23.  nro  23.  vagy  Protoc.  F  p.  17. 

•)  Bosiányi-Esterházyféle  per  p.  215. 


fc68  KitiionwlK-  ffiaesányi. 

Liptó  megyében  jelenleg  is  birtokos  a  család  Benedekfal- 
ván, stb.  János  Liptó  megyének  1837-ben  főszolgabirája,  1844-ben 
alispánja  volt. 

József  1844-ben  Liptó  megye  esküdtje 

Nógrád  megyében  az  1732-ki  nemesi  vizsgálatkor  Kiszely  J  á- 
nos  Liptó  megyétől  1717-ben  kiadott  nemességi  bizony itványnyal  iga- 
zolá  nemességét  J).  1755  ben  Nógrád  megyeben  éi  I  g  n  á  e  z. 

Gömör  megyében  Kiszely  Julianna  Antony  Sámuel  esetnek i 
ev.  lelkész  neje  1738-ban  veszté  el  férjét  *). 

Kiszely  Pál  1810-ben  több  megyék  táblabírája  és  udvari  kan- 
czellariai  ágens  Bécsben;  1815  ben  egyszersmind  kir.  ud vamok  (Au- 
láé familiáris). 

Kiszely  Péter  él  18 í 9-ben,  neje  Pap  Judit, 

Kiszely  Julianna  Mariássy  Károlyné  1819-ben. 

Zemplin  megyében  e  század  elején  birtokos  a  család  Hoor  és 
Kladzány  helységben  8). 

Szatmár  megyében  birtokos  Fejér-Gyarmaton,  és  Kiszely  György 
1808-ban  Hodászon  *). 

Borsod  megyében  Kiszely  József  1844-ben  csendbiztos. 

Kitlionlclt  család.  ( Kosztan iczai.)  Horvátország  családa. 
Közűlök  kosztaniczai  Kithonich  János  bölcsészeti  tudor,  királyi  ügy- 
igazgatói ,  és  koronái  ügyész  szül.  1560.  táján,  több  törvényes  munkát 
irt  éa  adott  ki  latin  nyelven ,  nevezetesb  ezek  közül  a  ,,D  i  r  e  c  t  i  o 
methodica  Processus  judiciarii  juris  consvetudi- 
nar  ii",  mely  1619-ben  Nagyszombatban  jelent  meg  először,  és  mely- 
ben a  szerzőnek  58  éves  korából  arczképe  és  czimere  is  látható. 

Czimere  jobbról  balra  rézsútosan  három  udvarra  osztott  paús,  a 
felső  és  alsó  mezőben  három  három  birs-alma  látszik  ,  a  középső  rézs- 
útos udvarban  pedig  egy  medve  megy,  gesztenyefát  tartva.  A  paizsfő- 
lötti  sisak  koronájából  grif  emelkedik  ki ,  zászlót  tartva.  A  paizst  szo- 
kásos foszladék  veszi  körül. 

Kiacft&siyi  család.  KI  ácsán  yi  Pál  és  Károly  1793-ban 
II  Leopold  királytól  nyerték  czimeres  nemes  levelüket. 

Czimerük  keresztvágással  négyfelé  osztott  paizs,  az  1-ső  és  4-ik 
osztály  vörös  mezejében  egy  koronás  kígyótól  körülvett  kék  paizsban 


f)  Protoool.  C.  Neograd.  aitai  1732. 
*)  Bartkolomaeides,  Ceetsek  107. 
'•)  Sxirmay  C.  2emplín.  aoi  top.  fjffc  381, 
*)  Siírraay  Szatmár  várm.  II.  85.  231. 


Klacsmann.— Kláris,  269 

jobbról  balra  rézsútosan  levonuló  fehér  osíkolat  vari ,  mellyen  három 
kék  koczka  látszik ;  a  2-  és  3-ik  osztály  kék  mezejében  koronás  fehér 
grif  látható,  első  jobb  lábával  három  buzakalászt  tartva.  A  paizsfölötti 
sisak  koronájából  két  kiterjesztett  fekete  sas-szárny  között  koronás  fe- 
hér grif  emelkedik  ki ,  három  aranykalászt  tartva.  Foszladék  jobbról 
arany-vörös,  balról  ezüst-kék  !). 

Klaczuiann  család.  Trencsin  megyében  az  1646-ki  nemesi 
lajstromok  szerint  Szkala-Ujfalván  lakozónak  említetik  a). 

Klaniezay  család.  Temesmegyei  nemes  család.  A  nemes- 
séget Klaniezay  J  á  n  o  s  1792-ben  nyerte  3). 

Czimere  ez :  a  paizs  kék  udvarában  jobbról  balra  egymástól  pár- 
huzamos távolságban  két  aranycsíkolat  vonul  le  rézsútosan ,  és  e  két 
csíkolat  közt  arany  betűkkel  e  szó  EDUCATIO  olvasható ;  az  udvar 
jobb  oldali  felső  szögletében  arany  nap,  a  bal  oldali  alsó  szögletben  ezüst 
félhold  és  ennek  szarvainál  két  arany  csillag  ragyog.  A  paizsföiötti  si- 
sak koronáján  egyfejű  sas  áll  ,  csőrében  irótollat  tartva,  Foszladék 
mindkét  oldalról  arany-kék  4). 

Klaniezay  János  1810-ben  a  magyar  kir.  kincstári  verseczi  ke- 
rület praefectusa. 

Klapka  család.  Klapka  József  temesvári  tanácsnok,  je- 
lenleg Aradon  lakik',  1841.  jul.  15-én  Bécsben  kelt  czimeres  levélben 
V,  Ferdinánd  királytól  kapta  czimeres  nemes  levelét,  mely  Krassó  vár- 
megyében azon  évi  oct.  12-én  hirdettetett  ki.  Egyik  fia  G  y  ö  r  g  y 
(szül.  18  .)  előbb  magyar  kir.  testőr,  utóbb  1848-ban  forradalmi  tá- 
bornok, külföldre  vonult.  Másik  fia  Ferdinánd  alezredes  a  József 
ezredben. 

Klára  család.  Zemplin  vármegye  czimerleveles  nemes  fa- 
ládáinak egyike  *). 

Kláris  család.  (Nagy-győri.)  Nagy-geóri  Kláris  Péter, 
András  és  Mátyás,  továbbá  Komáromy  János  1609-ben nyertek 
czimeres  levelet  •). 

Czimerük  négyfelé  osztott  paizs ,  a  1-  és  4-ik  osztály  kék  udva- 
rában arany  koronán  könyöklő  pánczélos  kar  kivont  kardot  tart ;  a  2-ik 


*)  Adami  Seuta  gentil.  tom.  V. 
*)  Szontagh.  Dániel  közlése  szerint. 
•)  Collect.  Herald,  pag.  139. 
*)  Adami  Scuta  gentil.  tom.  V. 
•)  Szirmay  C.  Zemplin.  not.  top.  113. 
f)  Collect  Herald  pag.  126. 


£70  Klasz.- Klauzál. 

osztály  vörös  udvarában  természetes  szinű  oroszlán  első1  jobb  iábaval 
kivont  kardot  villogtat;  a  3- ik  osztály  vörös  mezejében  aranv  grif  ágas- 
kodik, meztelen  kardot  tartva.  A  paizsfölötti  sisak  koronájából  szintén 
grif  nyúlik  ,  zöld  gallyat  tartva.  Foszladék  jobbról  arany*k ék  ,  balról 
ezüst-vörös  JJ 

Kláris  Péternek  Szapáry  Borbálától  leánya  Klára  Hollósy  Pál- 
nak GyŐr  várában  nasadista  vajdának  neje  1637-ben,  oklevél  szerint. 

KI  asz  család.  ÍÖ9ö-ben  Trenosin  megyében  Révfalván  lakos 
a  nemesi  lajstromok  szerint  *). 

Klaus  család.  Klaus  József  1790-ben  nyerte  czimeres  ne- 
mes levelét. 

Czimere  négyfelé  osztott  paizs ,  az  1-sŐ  és  4-ik  osztály  arany  ud- 
varában fészkén  ülő  és  fiait  melle  vérével  tápláló  fehér  pellikán  van;  a 
2-  és  3-ik  osztály  ezüst  mezejében  három  függőleges  kék  csíkolat  lát- 
szik. A  paizsfölötti  sisak  koronáján  szintén  fészkén  ülő,  s  fiait  tápláló 
pellikán  látszik.  Foszladék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-kék  3). 

Klauzál  család.  Klauzál  k)  János  cseh  eredetű  magyar 
gyalog  ezredbeii  főtiszt  katonai  erényei  jutalmául  l.  Kerencz  királytól 
1793  ban  magyar  nemességet  nyert,  és  Csongrád  megyében  teleped- 
vén meg,  a  Babarczy  családból  vett  feleséget ;  ettől  született  két  jeles 
fia  I  m  re  és  Gábor. 

Imre  szül.  1799  ki  január  11-én.  Hivatalos  pályáját  a  m.  udv. 
kanczeílariánál  kezdé ,  azonban  innen  rövid  időn  búcsút  véve,  gr.  Ká- 
rolyi Lajos  birtokai  kezelését ,  igazgatását  vette  át.  Ez  időben  a  gróf 
Károlyi  birtok  még  egy  tömegben  volt,  csak  1827-ben  osztatott  há- 
romfelé. A  Lajos  grófnak  jutott  mágócsi  urodalom  nagyobb  részét  tevő 
tízezer  holdnyi  derék-egyházi  pusztának  berendezését  Klauzál  Imre 
eszközlé,  és  ott  a  hires  juhászatot  is  ő  alapitá.  Ez  idő  szerint  Tót-Me- 
gyeren  lakott.  1838-ban  átvette  gr.  Batthyány  Kázmér  urodalmai  igaz- 
gatását is;  és  azon  ősszel  Rohonczon  gazdasági  tanitó  intézetet  nyitott, 
de  ez  intézet  közsajnálkozásra  csak  hamar  elenyészett.  Ezután  igazga- 
tói hivatalát  letévén  ,  gr.  Batthyány  Kázmér  vasmegyei  két  urodalmát 
bériette.    Meghalt  Bécsben   1847-ki  mart.  5-én.  Mint  gazdasági  iró  is 


')  Adatni  Scuia  geutil.  tom.  V. 

z)  Szontagh  D.  közléséből. 

•)  Adami  Scuta  gentil.  tom.  V. 

•)  Nevét  előbb  Klausza  Inak  találjuk  írva. 


Klazzefcoviea.-  Kleiner.  271 

maradandó  emléket  állított  magának  többjeiles   gazdászati  munkái  ál- 
tal. Testvére 

Gábor  1804.  nov.  18-án  szül  Pesten.  1 824-ben  már  ügyvédi 
vizsgát  tett,  és  Csongrád  megyének  tiszteletbeli  al-ügyésze  ,  1825-ben 
pedig  fizetéses  törvényszéki  ülnöke  lön.  Szép  tehetsége  csak  hamar 
elismerést  aratott.  Már  1827-ben  követté  választatott,  de  akkor  beteg- 
sége miatt  azt  ei  nem  fogadhatá.  Az  183%%  1840-  és  1844-ki  ország- 
gyűléseken mint  Csongrád  megye  követe ,  az  ellenzék  egyik  jelesebb 
vezérszónoka  volt.  1848-ban  ipar  és  kereskedelmi  miaister  lett,  mely 
állásáról  utóbb  a  dolgok  bonyolódó  sakor  lemondott.  Jelenleg  tétényi 
magányában  él  Nejét  1847-ben  veszté  el  ,). 

A  család  czimere  négyfelé  osztott  paizs,  az  1-  és  4-ik  osztály  kék, 
a  2-  és  3-ik  vörös  udvart  mutat ,  a  paizs  alyját  zöld  tér  foglalja  el, 
mellyen  hátulsó  lábain  kettósfarkú  oroszlán  ágaskodik  ,  első  két  lábá- 
val egy  hosszú  nyelű  lándzsát  tart,  melynek  vege  lehajló.  A  paizsfö- 
lötti sisak  'koronájából  szintén  hasonló  oroszlán  emelkedik,  kétfelül  pe- 
dig két  elefán t-or rrnány  nyúlik  ki,  mellyek  közül  a  jobboldali  vizirá- 
nyosan  félig  arany,  félig  kék  ,  a  másik  ellenkezőleg  felig  vörös,  félig 
arany,  Fosziadék  jobbról  arany-kék,  balról  arany-vörös  7i). 

jKJdzzekovieh  család.  Klazzekovich  B  e  n  e  d  e  k  1617-ki 
april.  5-én  Prágában  kelt,  és  II.  Mátyás  király  által  adott  ezimeres 
nemes  levélben  nemesitetett  meg  \  mely  czimer-levél  Sopron  megyében 
1618-ban  hirdettetett  ki  3). 

Czimere  a  paizs  kék  udvarában  egy  magas  sziklacsúcson  álló  vö- 
rös fejű  zöld  papagály ;  a  paizsfölötti  sisak  koronájából  fehér  egyszarvú 
emelkedik.  Fosziadék  jobbról  ezüst-vörös,  balról  arany-kék. 

Egy  Kiassekovics  István  lelkészhez  Thurzó  nádor  özvegye 
1620  ki  febr.  4-én  levelet  ír  a  Pázmány  ,K  a  1  a  u  z  a'-nak  lefordítása 
ügyében  4), 

Klelner  család  Kleiner  Antal  1791-ben  nyerte  czimeres 
nemeslevelét. 

Czimere  négyfelé  osztott  paizs  •  az  1-ső  és  4  ik  osztály  kék  udva- 
rában balról  jobbra  rézsútosan  fehér  folyam  hullámzik,  melynek  köze- 
pén kohid  látszik  ;  a  2-  és  3-ik  osztály  vörös  mezejében  arany  oroszlán 
ágaskodik ,  első  lábaival  aranycsillagot  tartva.   A  paizsfölötti  sisak  ko- 


')  L.  életrajzát  Ujabb  ismeretek  tára  V.  köt.  107. 

*)  Adami  Scuta  génül,  tom.  V. 

•)  Az  eredeti  armalu  Nógrád  megye  levéltárában. 

*)  Catalogus  Mss.  Bibíiothecae  Szécheniaao  regaiicolaris  L  244, 


%?%  Kleinrata.  -  KHegl. 

rónájából  két  magyar  nemzeti  szinű  zászló  között  arany  grif  emelkedik 
ki,  első  jobb  lábával  egyik  zászlót ,  a  másikkal  egy  kettős  aranykeresz 
tet  tartva.  Foszladék  jobbról  ezüst  kék,  balról  arany  vörös  *). 

%£Ll&Í9í»ra&l&  cnaládL  Kleinrath  Károly  és  János  testvé- 
rek í 79 l-ben  nemesítettek  meg. 

Czimerük  négyfelé  osztott  paizs  ,  az  1-  és  4-ik  osztály  vörös  ud- 
varában hármas  zöld  halmon  arany  oroszlán,  első  lábaival  arany  keresz- 
tet tartva ;  a  2-  és  3-ik  osztály  kék  udvarában  egy  sással  körűivett 
vízben  vörös  lábú  és  csŐrű  fehér  gólya  áll ,  csőrében  kigyót  tartva.  A 
paizsfölöíti  sisak  koronájából  két  kiterjesztett  sas-szárny  között ,  mely- 
lyek  közül  a  jobboldali  vizirányosan  félig  arany ,  félig  vörös,  a  balol- 
dali félig  kék,  félig  ezüst ,  egy  arany  oroszlán  emelkedik  ki  ,  arany  ke- 
resztet tartva.  Foszladék  jobbról  arany* vörös,  balról  ezüst- kék  2). 

Hlempa  család.  Nyitramegyei  nemes  család,  Klempa  Fer- 
dinánd 1846-ban  magyar  testőr,  ugyanakkor  S  á  n  d  o  r  cs.  k.  hadfi  3). 

ffciestiiftftxkjr  család.  (Kiestinai.)  Abauj  vármegye  nemes 
család  a.  Tagjai  többnyire  megyei  hivatalokat  viseltek. 

Czimerük  a  paizs  kék  udvarában  zöld  térről  egy  száraz  faderék 
emelkedik  ki,  melynek  egy  zöldellő  hajtásán  galamb  ül ,  csőrében  zöld 
ágacskát  tartva ;  a  paizsföíötti  sisak  koronáján  szintén  galamb  áll,  szét- 
terjesztett szárnyakkal,  csőrében  zöld  ágacskát  tartva.  A  paizst  szoká- 
sos foszladék  veszi  körűi. 

A  család  tagjai  közül  József  1835-ben     bauj  megye  esküdtje. 

István  1838  —  1 847-ben  azon  megye  levél  tárnoka. 

László  1848-ban  azon  megye  árvaszéki  jegyzője,  és  több  szép- 
irodalmi munka,  színmű  szerzője. 

KJiegl  család.  Tolna  megyei  nemes  család;  és  azon  megyé- 
ben Bonyhádnak  fele  részben  birtokosául  iratik  •>• 

A  nemességet  Kliegl  Leopold  nyerte  1727-ben  III.  Károly 
királytól  *). 

Czimerpaizsa  annak  felső  részéből  lefelé  kidomboruló  rézsutos- 
sággal  húzott  két  vonal  által;  (melyek  núntegy  függönyt  mutatnak) 


*)  Adami  Scuta  gentil.  tom.  V. 

*)  Ugyanott. 

•)  Van  Klerapay  család  is,  de  éhez  s  ide  nem  tartozik. 

4)  Fényes  E.  Geographiai  szótár  I.  153. 

*)  Coilect.  herald,  aro  333» 


Klimé.— Klinovszky.  373 

három- udvarra  oszlik,  a  két  felső  kék,  az  ataó  vörös  szinű;  mindegyik- 
ben egy  arany  rózsafej  látszik.  A  paizsfölötti  sisak  koronájából  kettős 
farkú  oroszlán  női  ki,  arany  rózsafejet  tartva.  Foszladék  jobbról  arany- 
kék, balról  ezüst-vörös. 

Ugyan  e  család  tagja  Kliegl  József,  a  hires  gépész ;  szül.  ez 
1795-ben  Baján.  Iskolái  bevégzése  után  katonává  lett;  mely  pályáról, 
mint  fiatal  tiszt  megsebesülvén ,  lelépett  és  gazdatiszt  lön,  majd  bács- 
megyei  esküdt  azután  Bécsbe  ment  nejével,  gyermekeivel  együtt,  hogy 
ott  a  festesz-  és  rajz-akademiában  képezze  magát.  1835-ben  kezdett  gé- 
pészeti eszmékkel  foglalkodni.  ö  találta  fel  az  egykcr  annyit  pengetett 
betűszedő  gépet,  de  elegendő  pénz  hiányában  ki  nem  viheté.  Legújab- 
ban (1856-ban)  egy  zongora  hangjegyző  gépet  talált  föl,  mely  a  nem- 
zeti múzeumban  látható.  Azóta  gazdasági  gépek  szerkezetén  működik  3). 

KJlinó  csal&d.  Nyitra  vármegye  nemes  családa.  Klimó  J  á- 
nos,  Márton  és  Ádám  1753-ban  M. /Terézia  király  asszonytól 
nyerték  czimeres  nemes  levelüket  *). 

Czimerük  ez :  a  paizs  kék  udvarában  a  közepén  jobbról  balra 
rézsútosan  vonuló  fehér  szelemen  van ,  mellyen  egy  vörös  tollú  ércz- 
nyii  fekszik,  a  paizs  tetejében  és  alyjában  aranyliliom,  a  szelemen  fö- 
lött és  alatt  pedig  fehér  rózsafej  szemlélhető.  A  paizsfölötti  sisak  koro- 
nájából két  kiterjesztett  fekete  sas-szárny  között  aranycsillag  ragyog. 
Foszladék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-kék. 

E  családból  volt  Klimó  György,  ki  pozsonyi  kanonokból  1741- 
ben  esztergami  kanonok  az  érsek  oldala  mellett ,  majd  sasvári  főespe- 
res,  utóbb  a  m.  kir.  udvari  kanczellariánál  referens  tanácsos,  1751-ben 
pécsi  püspök  lett,  meghalt  1777-ben  *J>.  Testvére  volt  Márton, 
unoka-öcscse 

Ádám  1770-ben  a  nagyszombati  kerületi  táblán  üinök. 

KJiiKOY  szky  család.  Árvamegyei  czimerleveies  nemes  csa- 
lád. A  czimeres  nemeslevelet  Klinovszky  János  és  Máté,  ésLok- 
csánszky  János  és  István  együtt  nyerték  I.  Leopold  királytól, 
és  az  armahs  levél  1676-ban  Árva  megyében  kihirdettetett ,  azonban 
1683-ban  a  Bécskői  hazafelé  vonuló  Sobiesky  lengyel-litván  hadserege 
szörnyű  sarczok  és  pusztítások  között  Árva  megyén  keresztül  húzód- 
ván, ez  alkalommal  Nagy  falu  mezővárosában  nem  csak  a  vármegye  le- 


')  L.  életét,  arczképét  ,Vasárnapiujsag{  1857.  febr  1.  5.  szám 

•)  Oolleöt.  Herald,  nro  245. 

•)  Memória  Basilioae  Strigonienais  p.  163. 

18 


274  Klobacsarieli.— Klobnsiczky. 

véltára,  de  a  lokcsai  templomban  a  Lokcsánszky  és  Klinovszky  féle 
följebb  emiitett  armalis  levél  is  tüz  martaléka  lön.  E  veszteségét  1722- 
ben  Klinovszky  Jakab  testvéreivel ,  és  Lokcsánszky  János,  M  á- 
tyás  és  Miklós  hiteles  tanuvallatással  bizonyították  be  J). 

A  család  egyik  tagja  Klinovszky  Józ s e f  1821  — 1832-ig  sze- 
pesi kanonok  családja  számára  iskolai  ösztöndíjakat  alapított. 

János  ügyvéd  O-Rabcsán  Árva  megyében  1849-ig.~—  Károly 
Árva  megye  esküdtje  1849-ig;  jelenleg  Namesztóban  cs.  kir.  járásbi- 
rói  segéd. 

A  család  székhelye  a  Namesztó  melléki  Klin  és  Rapesicze  hely- 
ség Árva  megyében. 

A  család  meglehetős  számra  elszaporodott ,  az  árvamegyei  ne- 
mességi  lajstom  1742  ben  14,  1754-ben  19,  1832-ben  30,  1842-ben 
már  39  szavazó  családtagot  számított. 

Klinovszky  Pál  Árva  megyétől  1791-ki  jul.  18-án  kelt  nemesi 
bizonyítványát  1807-ki  sept.  4  én  Békés  megyében  hirdetteté  ki,  mint 
csabai  lakos ,  innen  pedig  mint  jegyző  Krassó  vármegyébe  kerülvén, 
1822-ki  mart.  18-án  Krassó  megyében  hirdetteté  ki  nemességét.  Je- 
lenleg Krassó  megyében  a  család  már  nem  létezik. 

Klobucsarich  család.  Horvátországi  család.  Klobucsarich 
F  e  r  e  n  c  z  1797-ben  nyert  czimeres  nemes  levelet  I.  Fereaez  királytól. 

Czimere  egy  kék  szinű  paizs ,  melyet  egy  vizirányos  aranyszele- 
men két  felé  oszt,  a  paizs  alyját  egy  zöld  halora-lánczolat  foglalja  el,  a 
középső  halom  fölött  a  növekedő  ezüst  félhold  fénylik ,  a  paizs  felső 
osztályában  pedig  ezüst  csillag  ragyog.  A  paizsföiötti  sisak  koronájá- 
ból két  kiterjesztett  fekete  sas-szárny  között  ezüst  csillag  ragyog. 
Foszladék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-kék  2). 

Klobucsarich  Károly  1844  ben  Károlyvárott  váltótörvényszéki 
ülnök,  Zágráb,  Várasd  és  Sopron  vármegye  táblabírája,  1840-ben  or- 
szággyűlési követ, 

Klobucsarich  Lázár  1844.  Pécsett  postamester. 

Klobusiczky  család.  (Klobusiczi  és  zeítényi  gróf  és  ne- 
mes f.)  Származási  fészke  trencsinmegyei  Klobusicz  helység,  hol  M  i  k- 
lós  1456  ban  részbirtokot  nyer,  és  fiai  már  Klobusiczky-aknak  iratnak. 
Később  a  család  egyik  tagja  János  bizonyos  Moczko  Annával  valószí- 
nűleg jó  házasságot  tett  és  innen  a  család  Moczko-Klobusiczky-nak  is 


*)  Szontagh  Dán.  közléséből. 
l)  Adamí  Scuta  gentil.  tom  V. 


Klobiisiczk}, 


*75 


neveztetett.  Ámbár  a  család-leágazást  az  első  szerző  Miklóstól  néhány 

izén,  mint  alább  következik ,  tudjuk  is  j  de  a  másik  máig  leszármazó 

ágazat  táblázatát  emezzel  összekötni  uembirjuk. 

Az  emiitett  első  rendbeli  leágazás  ')  imez : 

Miklós 

1456. 

(Ktobusiczon  részt^ 

!■■■         — ' — — — — -^ 1 ^^-.yv. -^       —  _ 1 T||   _vu 


Klobusiezky 
Benedek 


Klobusiezky 

István 

♦  '  "  "    * 1 

István 

(bohaniczi  Jakossith 

Anna) 


-a-. 


János 

(Moezkó  Anna) 

i *; 1 

Sándor 
(Hencsovieh 

Orsolya) 

Baruch 
(Zalusky  Jusztina) 


II.  Miklós 
sz.  1597.  f  1630. 
(1.  Osery  Erzse 
2.  Mednyanszki  Jusztin 
3.  Podhracgky  Pora) 


1-tői  György.      Ilona      Éva. 
(Pongrácz 
János) 


2-tól  Judit 
(Marsovszky 
Zsigmond) 


Az  e  táblázaton  álló  II.  Miklós  1597-ben  született.  Meghalt 
1630-ki  october  havában  a  bohaniczi  kúriában ;  eltemettetett  a  kozecsi 
templomban. 

Három  nejé- 
től gyermekei 
egy  fiu  György 
maradt,  azon- 
ban ennek  utó- 
dairól mit  sem 
tudunk. 

A  XVI  szá 
zad  közepén  4 
testvér  élt  Já- 
nos,  A  n  d- 
r  á  s  ,   Bene- 


dek és  Mik- 
ló  s ,  a  két  első 
korán  elhal- 
ván, Bene- 
dek és  Mik- 
lós   1578-ban 


*)  Geneal.  auth.  tom.  I. 


18' 


310 


Kfobusiesky. 


osztozott  meg.  Miklósnak  ágazata  idővel,  —  mint  alább  látandjuk  — 
Felafl-  Magyar  országra  és  a  tiszántúli  vidékre  származott  át,  azonban 
még  mintegy  1730-ig  Trencsin  megyében  is  élt  e  osalád  másik  ága- 
zata V).  Leszármazásuk  táblázata  imez : 

I    tábla. 


Klobu9?c7.kv  N. 


János. 

t 


iieaeáek 

1578. 

(Latkoczy 

Ilona) 


János 

elesett 

1596-ban 


György 

(Haiaosy 

Aflna) 

Rebeka 


Benjámin. 


Mihály.  Miklós.   János 


Miklós 


Benedek 


János 

(Prusinstky 

Kata) 


Kata 


András 

t 


Miklós 

1678. 

(Sándor 

Anna) 


András 

(Tessény 

Anna) 


Kata 
(lkadéi 
Miklós) 


Magdolna 
(Podhraczky 
János) 


Fái  Mária         Anna 

(Khies&y  (Bajza 

Erzse  i  Pál) 


András 
1655   köv. 
Z,etiényi'á(f 


Is  Iván 
1612-1622. 


Folyt.  II.  táblán. 


Eszter 
(Holló 
Mátyás) 


Ferencz 

1682-88. 

zerr.pl ini  alisp. 

kir.  személynök 

Aradi  főispán 

1695.  báró 

(Soos  Krisztina.) 


Pál 

1683-Ö. 

zemplini 

alispán. 


Antal 
1747  ;  56. 
Zemplini  fóisp. 

1756.  gróf. 
(SzapáryTeréz) 

Vinoze 
cs.  k.  kam.  1806. 


Fereacz 

gróf 
1751-1760 
kalocsai  érsek. 


István 


György 

1681. 
zemplini 
aljegyző. 


Julianna 
(Fischer 
(Mihály) 


Krisztina 

(gr.  Grassalkovícs 

Antal). 


Imre 
alezredes. 


*)  GeaeaV  auth.  tora.  I.  L.  Vay  Német  hivség  425  -454. 


KfofetiGfexky. 


%Tf 


II.   tábla. 

István,  k*  ai  J.  táblán. 
1612-1622. 


I.  Zsigmond 
üí'éx.  bsrói  titkár. 


Maria  Dániel 

Galgóczon 
harrainczados 
( Hanak y  Zsuzsa) 


1  Gáspár 
munkácsi 
harminczados 
ker.  t.  ülnök. 
(Révay  Júlia) 


U.  Zsigmond 

( Nedeezky 

Mária) 


György 
1698-1709. 
szatmári  aiisp 
1723.  ker.  t  űín, 


Eva 

(Tarnóczy 

ímre) 


Anna-M. 

(  Baltazár 

István; 


Éva 

(Pracsek 

András) 


Teréa 
(Kakonyi 
Mátyás) 


István. 

t 


Menyhért 
Bereg  me(_ 
tbiró  17 


ei 


H.  Gáspár. 
1736. 


Boldizsár 
katona. 

t 


Fereacz 

Bereg  várm. 

hivatalnok. 


Erzse  László  Klára 

(Csató  1770.  (Sőtér 

Imre)      ker.  t.  ülnök       József 
(kölesei  Kende 
Anna) 


György 
jeéuitá 

u.-váradi 
kanonok 

1786.  1825. 


Antal 

1787. 

hely  tart 

tanácsos 

(Prusikay 

Antónia) 


László 

jesuita, 
katona 


4- 

I 


Péter 
sz.  1751. 
f  1843 
kalocsai 

érsek. 


Károly 
a  hétsz. 
táb.  iktató 
1825. 


Fány      Antónia    Jozefa.  Czeeziiia. 
(Zaffiry 
György)  _____ 


József 
1810-25. 

borsodi 

főispán. 
(I-  Noszky 

Karolina 
2.  Semsey 

Mária) 


S  gr*  a  ez 
ker.  iábl 

titkár 
(Bogftthy 

Teréz) 


•) 


József 
eperjesi  ker, 
táb.  üln. 
1844. 


János 


Karol  ima. 


János.    Pál.     István*    Erzse. 
1810. 


*)  Ezeknek  nővéreik  még  :  Francziska  el  óbb  Marsinszky  András  Bi- 
har megyei  fő  adószedő,  utóbb  Helbinger  Koszta  debreezeni  hadi-biztos  neje. 
2.  Éva,  Szatmár  megyében  Dósa  ímre  hadi  biztos  neje.  3.  Julianna  sipeki 
Bálás  István  Arad  s  Temes  megyei  karaarai  hgyéaz  neje.  4.  A  n  n  a,  szerepi  Ke- 
lemen István  Bihar  megyei  volt  fó  adószedő  és  főszolgabíró  hitvese.  5.  Czeezi- 
iia, vásáros-nárnényi  Eötvös  ímre.  Timin  túli  ker.  táblai  ülnök  felesége. 

Az  I.  táblán  álló  Benedeknek  fia  János  ! 596-ban  esett  el  a  tö- 
rök elleni  háborúban  az  Unna  vidéken  •')- 


')  Istvanffy  1686-ki  kiadás  445.  lap. 


$78  Klobusíezky. 

Benedek  utódai,  —  mint  emiitök  —  Trenesin  megyében  éltek 
Miklósnak  egyik  fia  A nű r  á  s  1655-ben  az  országgyűlés  által  az 
ország  határainak,  és  a  lengyel  által  okozott  károknak  megvizsgálására 
biztosul  küldetett  ki  J).  Ugyan  ő  az  erdélyi  fejedelemmel  kötött  béke- 
szerződésre is  egyik  biztosul  volt  megbízva  a).  Ez  A  n  d  r  á  s  telepedék 
meg  Zemplin  megyében  Zetényben  ,  hol  egy  kis  részt  birtokolt;  innen 
ivadéka  inegkülönböztetőleg  az-  István  ágától  Z  e  t  é  n  y  i  előnevet 
használt,  míg  a  másik  csak  klobusiczi  előnévvel  élhetett. 

Andrásnak  fia  Gryörgy  1681-ben  Zemplin  megye  aljegyzője*). 

Pál  1683-ban  Tökölyi  pártja  által  Zemplin  vármegye  alispán* 
jául  választatott,  1685-ben  lemondott  az  alispánságról,  melyet  nyilat- 
kozata szerint  akarata  ellen  kellett  viselnie  *). 

F  e  r  e  n  c  z  testvéreivei  1680-ban  kapja  Agh-Csernyő  helységet. 
1682-ben  Zemplin  megye  alispánjává  lett  5).  1683-ban  a  zemplini  ne- 
mességet Bécs  védelmére  vezérlé ;  ugyan  ez  évben  Tököly  ellen  har- 
czol  Tarczalnál.  Ez  időben  egyszersmind  a  kir.  tábla  ülnöke  is  volt 
1 686-ban  megerősített  az  alispánságban ,  és  a  vérengző  Caraifa  meg- 
szelídítésére a  zempliniek  irányában  ennek  a  megye  részéről  Eper- 
jesre négyszáz  vert  aranyat  és  24  átalag  aszú  szőlő  bort  ajándéko- 
zott 6).  Ugyanez  1686.  évben  sept.  24-én  a  zettényi  kastélyra  és  cu- 
riára,  a  bési  és  abarai  birtokra,  mely  utóbbit  1684-ben  Zrínyi  Ilonától 
zálogul  szerzé ,  I.  Leopoldtól  királyi  adományt  nyert  *).  1688-ban  le- 
mondva az  alispánságról ,  minthogy  I.  Leopold  király  által  Rákóczy 
gyermekei  jószágainak  gondnokává  rendeltetett  6).  1695-ben  báró- 
ságra emeltetett,  majd  kir.  személy nök  ,  és  Arad  megye  főispánjává 
neveztetett  9).  1697-ben  Tököly  elől  Eperjesre  fut  |0>  1700-ban  mint 
királyi  biztos  irta  alá  a  Kolloniohféle  papi  végrendelkezésről  szóló 
szerződést  1J).   1702-ben  Sáros  vármegyei  főispáni  helyettessé  nevez- 


*)  1655-ki  82.  törv.  ez. 

2)  Kemény  János  önéletírása.  Kiadta  Szalay  L  463. 

s)  Szirmay  C.  Zemplin  not.  hist.  329. 
•*)  Ugyanott  255.  257.  265. 

*)  Szirmay  C.  Zemplin  not.  hist.  253. 

•)  Ugyanott  255.  —  Szirmay  Szatmár  várm.  II.  220. 

*)  Ugyanott  noi  top.  372.  not.  hist  264.  266. 

*)  Szirmay  O.  Zemplin.  not.  hist  271. 

*)  Ugyanott  274.  —  Szatmár  várm.  II.  221. 
*)  Ugyanott  not.  top.  234. 
"j  Ugyanott  not.  hist.  253,  -  Szatmár  várm.  H.  221. 


Klobusiczky.  r/9 

tetett.  De  1705-ben  már  mint  Rákóczy  híve,  és  ennél  az  oeconomicum 
consilium  elnöke,  vett  részt  a  szécsényi  országgyűlésen  ').  Neje  sóvári 
Sóos  Krisztina  után  bírta  Nagy-Kövesdet  is  Zemplin  megyében  3). 
Gyermekei  közül  gróf  F  e  r  e  n  c  z  1732  erdélyi  püspök,  1751-1760. 
kalocsai  érsek,  valóságos  b.  tit.  tanácsos,  és  hétszemélyes  táblai  ülnök. 

Antal  1747 — 1756-ig  Zemplin  megyei  főispán,  1756-ban  test- 
vérével együtt  grófságra  emeltetett  3).  Nejétől  Szapáry  Erzsébettől 
fia  Vincze  1808-ban  cs.  kir.  kamarás. 

Ez  ágazatnak  Zemplin  megyében  birtokai  így  számitatnak  elé : 
Mád,  Baranc3,  Hrabova-Rasztoka,  Nechval-Polyánka;  továbbá  a  grófi- 
ágé  :  Mád  ,  Barancs  ,  Czéke  ,  Agh  Csernyő  ,  Dolly,  Szopkócz,  Alsó-La- 
diszkócz,  Pálfölde,  Nagy-Kövesd,  Abara  stb. 

A  másik  ágazat,  mely  a  íí.  táblán  látható,  Istvánnál  szakadt  kü- 
lön. Ez  István  1612-ben  II.  Mátyás  királytól  nemességére  megerő- 
sítést nyert,  1622-ben  pedig  az  Aisó-Klobusiczon  fekvő  biankai  két  eu- 
riára  adományt  kap ,  a  Csallóközben  mutatott  vitézségeért  *>.  Két  fia 
volt;  I.  Zsigmond  és  Dániel  —  Amaz  országbírói  titoknok  F.~ 
Klobusiczon  fekvő  curiára,  ugy  Halacz,  Kis-Chleven,  Velcsics,  Almócz 
és  Kis-Birócz  helységekben ;  azonban  magnóikul  halt  el.  Testvére 

Dániel  Galgóczon  harminozados  volt ,  és  az  által  a  szerzett  sza- 
kolczai  birtokon  kivül  magnóikul  elhalt  testvérének  Zsigmondnak  bir- 
tokaival is  szaporodott  vagyona.  Nejétől  Hanaky  Zsuzsannától  három 
fia  Gáspár,  II.  Zsigmond  és  &yö**gy,  03  két  leánya  Éva 
Tarnóczy  Imrené,  A  n  n  a-M  ária  Baltazár  Istvánné  maradt. 

II.  Zsigmondnak  csak  két  leánya  maradván,  férfi  ágon  kihalt, 

György  1693-ban  Szatmár  és  Bereg  megye  jegyzője,  és  1698. 
1701  — 1702.  és  1706 — 1709-ben  Szatmár  megyének  alispánja  5),  az 
után  a  királyi  sóhivatalnak  adrainistratora ,  s  végre  1723-ban  egész 
haláláig  a  debreczeni  kerületi  tábla  ülnöke  volt.  Kihalt  magnóikul 

I.  Gáspár  munkácsi  harminczados ,  utóbb  a  munkácsi,  szent- 
miklósi  és  ungvári  kincstári  uradalmak  praefectusa ,  végre  a  szepesi 
kamarai  kerület  fő  számadás  vizsgáló  mestere.  Testvérével  György- 
gyei és  fiaival   együtt  1736-ban  a  Trencsin  megyei  nemesi  vizsgáié 


*)  Csécsi  János  Diariuma. 
*)  Szirmay  C.  Zemplin.  not.  top.  293. 

3)  Szirmay  Szatmár  várni.   II.  221.  —  Ugyanannál  not  liist  C.  Zemplin 
p.  319.  1753-ban  mondatik  g  r  ó  f-nak. 
•)  B.  Vay  L.  Német  hivség  427. 
5)  Szirmay  Szatmár  várm.  I.  130.  136. 


£80  Kiobusiczky. 

sgék  előtt  mint  munkácsi  lakos ,  testvére  pedig  mint  Bereg  megyei  la- 
kos igazolá  nemességét.  Nejétől  Révay  Júliától  gyermekei  1.  István 
korán  elhalt ;  2.  Gáspár  szintén  utódok  nélkül  műit  ki.  3  £  r  z  8  e 
Csató  Imréné.  4.  Klára  Sőtér  Józsefné.  5.  Menyhért  Bereg  me- 
gye táblabírája  volt ,  gyermekei  Boldizsár  katona ,és  Perencz 
Bereg  megyében  hivatalnok  utódok  nélkül  haltak  el.  —  6.  László 
Bereg  és  Szatmár  megyékben  szolgabírói  és  táblabírói  hivatalt  visel* 
vén  ;  a  nagyváradi  püspökség  és  erdélyi  földes  urak  közt  fenforgó  ha- 
tárkérdések megvizsgálásában  mint  királyi  biztos  vett  részt ,  utóbb  a 
debreczeni  ker.  tábla  ülnöke  lön  1760.  előtt.  Nejétől  kölesei  Kende 
Annától  hat  fia,  öt  leánya  maradt  Fiai  a  táblázaton,  leányai  *)  jegy 
alatt  a  táblázat  alatt  olvashatók.  A  fiúk  közül 

I.  György,  előbb  jesuita  szerzetes ,  utóbb  szepesi,  majd  1787. 
tájától  1825-től  nagyváradi  kanonok. 

Antal  már  1769-ben  országbírói  titoknok ,  1770-ben  a  m.  kir. 
helytartóságnál,  majd  1771-ben  a  m.  k.  udv.  kanczeljariánál  lett  titok- 
nok, és  egyszersmind  a  szent  István  rendnek  is  heroldja,  majd  a  sze- 
pesi 18  városok  kir.  administratora ,  innen  pedig  a  még  1787.  előtt  a 
nagyváradi  kir.  kamarai  igazgató],  és  helytartósági  tanácsos  lett.  Nejé- 
től Pruszkay  Antóniától  Öt  leánya  és  egy  fia  maradt :  Kár  oly ,  ki 
1810 — 1825-ben  a  hétszemélyes  táblán  volt  igtató. 

3.  László  előbb  jesuita,  utóbb  a  rend  eltörlése  után  katona,  gr. 
Károlyi  Antal  gyalog  ezredében  kapitány  volt ,  a  franczia  háborúban 
részt  vévén,  sebeket  nyert:  de  nem  sokára  rothasztó  hideglázban 
meghalt. 

4  Péter  szül.  Füzes- Gyarmaton  Szatmár  vármegyében,  előbb 
jesuita,  utóbb  világi  pap,  és  1808— 1822.  szatmári  püspök,  innen  1822- 
től  haláláig  1843-ki  aug.  kalocsai  érsek ,  valóságos  belső  titkos  taná- 
csos stb.  *). 

5.  József  előbb  a  fiumei  kormányszéknél,  majd  (1770-ben)  a 
m,  kir.  helytartó  tanácsnál  titoknok,  majd  fiumei  kormányzó  (Iö07.> 
m.  kir.  helytartósági  tanácsos,  cs.  kir.  kamarás,  1810.  előtt  már  val. 
belső  tit.  tanácsos,  és  Borsod  megye  főispánja,  még  1825-ikéven  túl 
is.  Bihar  megyében  több  jószágot  szerzett  királyi  adományban ;  első 
neje  Noszky  Karolina ,  kitől  József,  János  és  Karolina  gyer- 


*)  L.  Szaniszlő  Franc  Memória  Exc.  111.  et  R.  D.  Petro  Klobusiczky  de 
eadcia.  Pestini  etb.  halotti  besxédet ;  —  és  legújabban  latinul  terjedelmes  életira- 
tát Bedesula  kalocsai  kanonok  által. 


Ktefeusiezky.  381 

mekei  születtek  ;  második  neje  Semsey  Mária  volt.  Ezek  közül  József 
1814.  táján  a  Tiszán  inneni  eperjesi  táblán  kezdé  hivataloskodását, 
mint  számfölötti  ülnök,  már  1820.  előtt  valóságos  ülnök  volt,  és  az  ma- 
radt  több  mint  huszonnégy  évig. 

6.  ígnácz  már  Í  787-ben  a  Tiszán  túli  ker.  táblánál  igtató, 
majd  titoknok,  utóbb  (1806-ban)  gróf  Károlyiak  uradalmi  igazgatója. 
Nejétől  Bogáthy  Teréziától  gyermekei  János  nep.,  Pál  István 
és  Erzsébet. 

Nem  tudjuk  a  táblázaton  kimutatni  azon  Ferenc zet,  kinek 
neje  Zádory  Erzsébet  volt;  —  azon  idősb  Józsefet,  ki  1770-ben 
helytartósági  titkár,  és  1787-ben  tanácsos  volt ,  a  mely  évben  ifj.  J  ó- 
z  s  e  f  szintén  volt  tanácsos;  és  ez  utóbbi  később  borsodi  főispán.  Végre 
nem  tudjuk  kimutatni  Sámuelt  ki  1770—1787.  közben  a  m  k.  hely- 
tartóságnál a  számvevői  osztálynál  hivataloskodott. 

Gróf  Klobusiczky  birja  Bisztra-Turját  Ung  megyében  J) 

Klobusiczky  Ágoston  birtokos  Bihar  megyében  Monos- 
Petriben. 

Eduárd  ugyanott,  és  Kis-Kágyan  stb. 

János  Madarászon  és  Oláh-Homorogon. 

László  és  István  Monostor- Pályiban. 

A  család  ősi  czimere  a  paizs  kék  mezejében  egy  kifeszített  ivbe 
alkalmazott,  s  fölfelé  irányzott  nyil,  fölötte  jobbról  félhold,  balról  csil- 
lag ragyog.  A  paizsföíötti  sisak  koronájából  három  strucztoll  emel- 
kedik ki. 

Azonban  —  ugy  látszik  • —  e  czimert  csak  a  zettényi  ág  használá, 
mert  a  másik  ágból  származott  Péter  kalocsai  érsek  czimerében  a 
paizs  kék  udvarában  egy  nyakán  nyíllal  átlőtt  hattyút  viseit. 

A  grófi  czimert  följebb  a  metszvény  is  ábrázolja  j  ez  egy  négy- 
felé osztott  vért,  melynek  közepét  az  ősi  czimerpaizs  a  nyíllal  kifeszí- 
tett ív  képezi.  Az  1  ső  ós  4-ik  osztály  fehér  udvarában  koronás  egyfejű 
fekete  sas,  vörös  lábakkal  és  csőrrel ,  és  mellén  rézsútos  arany  csikolat- 
tal  látható.  A  2-  és  3-ik  osztály  vörös  üdvarában  arany  koronából  ki- 
emelkedő három  fehér  strucztoll  leng.  A  paizst  grófi  korona  födi,  és 
azon  három  koronás  sisak  áll ,  a  jobboldalin  a  paizsbeli  fekHe  sas,  a 
középsőn  a  három  fehér  strucztoll ,  és  baloídalin  egy  lábával  kövecset 
tartó  daru  áll   Foszladék  a  jobboldali  sisak  körül  ezüst-fekete,  a  kö- 


')  Fényes  Geographia  szStár  L  136. 


28%  Kloeh.-KIohomer. 

zépsÖ*  körűi  arany-kék,  a  baloldali  körűi  ezüst-vörös.  A  paizs  telaraon- 
jai  két  felől  arany  gi  'J  *}. 

Ezen  kivül  egy  czimer-gyüteményben  3)  Klobusitzky  néven 
még  ily  czimer  is  lelhető :  a  paizs  vörös  udvarában  zöld  térről  egy 
arany  karó  mellett  szőlőtő  virul ,  melyről  Összesen  bét  pirosló  szőlőfürt 
füg  alá.  A  paizsfölötti  sisak  koronájából  két  kiterjesztett  sas-szárny  kö- 
zött, melyek  közűi  a  jobboldali  vizirányosan  félig  vörös,  félig  ezüst,  a 
másik  félig  arany,  félig  kék ,  egy  koronás  arany  oroszlán  női  ki.,  első 
jobb  lábával  kivont  kardot  villogtatva.  —  E  czimer  nyilván  más  iiy 
nevű  utóbb  nemesitett  család  ezimere  lehet. 

IMoch  család.  Kloch  Márton  1717-ben  III.  Károly  király 
által  emeltetett  a  czimerleveles  nemesek  sorába  3).  Czimere  a  paizs  kék 
udvarában  zöld  téren  ágaskodó  egyszarvú.  A  paizsfölötti  sisak  koronájá- 
ból vörös  ruhás,  prémkalpagos ,  kék  öves  magyar  vitéz  emelkedik  ki, 
jobb  kezében  arany  király- pálezát  tartva.  Foszladék  jobbról  ezüst- 
vörös, balról  arany-kék. 

HLloezko  család.  Kíoczko  János  1792-ben  nyert  czimeres 
nemes  levelet. 

Czimere  először  keresztvágással  négyfelé  osztott  paizs ;  az  1-ső 
és  4-ik  osztály  ismét  vizirányosan  kétfelé  oszlik,  a  felső  arany  udvar- 
ban féltesttel  egy  fekete  vadkecske  látszik,  az  alsó  vörös  udvarban  egy 
függőleges  fehér  csíkoJat  tűnik  szembe.  A  2-  és  3-ik  osztály  kék  udva- 
rában egy  magas  fehér  sziklában,  melynek  tetején  fenyőfák  zöldéinek, 
bánya-bejárás  látható.  A  paizsfölötti  sisak  koronáján  pánczélo3  kar  ki- 
vont kardot  tartva  könyököl.  Foszladék  jobbról  arany-fekete,  balról 
ezüst-kék  *}. 

Ifcloliomer  család*  Klohomer  Mátyás-Ferencz  í 757- 
ben  nyerte  M.-Terézia  királyasszonytól  czimeres  nemes  levelét  5). 

Czimer paizsa  először  vizirányosan  kétfelé  oszlik,  a  felső  ezüst  ud- 
varban két  keresztbe  helyezett  zászló  van ;  az  alsó  rész  ismét  függőle- 
gesen kétfelé  oszlik ,  a  jobboldali  kék  udvarban  ezüst  mérleg ;  a  balol- 
dali vörös  udvarban  pedig  ágaskodó  oroszlán  kivont  karddal  látható. 
A  paizsfölötti  sisak  koronájából ,  két  szétterjesztett  sas-szárny  között, 
melyek  közül  a  jobboldali  vizirányosan  félig  vörös ,  félig  ezüst,  a  bal- 


*)  Adami  Scuta  gentit.  tom.  V.  —  Collect.  Heraid.  pag.  119. 
2)  Burgstaller  Coilectio  insignium  etc. 
a)  Collect.  Heraid.  nro  578. 
*)  Adami  Scuta  geatil.  tom.  V. 
s)  Collect  Herald,  nro  62. 


Klncsay.-Klácsik.  £88 

oldali  pedig  leiig  arany ,  félig  kék,  egy  arany  boglárból  kinyúló  fekete 
forgó,  mely  magyar  kalpagokra  szokott  alkalmaztatni,  nyúlik  fel.  Fősz- 
ladék  jobbról  ezüst-kék,  balról  arany -kék. 

Klohoraer,  vagy  Klohammer  Ferencz  1787-ben  az  országos 
viz-épitészetnél  volt  gyakornok . 

Klucsay  család.  Klucsay  András  1657-ben  Trencsin  me- 
gyében hirdetteté  ki  czimeres  nemes  levelét.  1666-  és  1690-ben  Klu- 
csói  székhelyén  találjuk  a  családot. 

Még  1748.,  és  1768-ban  is  Klucsay  Andrást  leljük  nevezett 
Klucsó  helységben  ;  utóbb  azonban  Trencsin  megyében  a  család  nyoma 
elenyészett  '). 

KJ ii esik  család.  (Bodinai )  Klúcsik  Dániel,  Miklós, 
Menyhért  és  Mihály  1622-ki  június  13-án  II,  Ferdinánd  király- 
tól nyertek  czimeres  nemeslevelet,  melyet  Klúcsik  János  és  D  á- 
niel  1623-ban  hirdettettek  ki  Trencsin  vármegyében  a). 

Az  1690-ki  nemesi  Összeírás  Nagy-Kotessón  mutatja  fel  a  csalá- 
dot. —  1736  ban  a  Trencsin  megyei  törvényszék  előtt  Klúcsik  id.  és 
ifj  András,  valamint  István  és  János  igazolák  nemességüket. 

1748-ban  Bodinán  laknak  Tóbiás,  G y (3 ir g y ,  Dániel,  id. 
és  ifj.  András,  István,  János,  és  Andrásnak  örökösei. 

1768-ban  hasonlóan  Bodinán  leljük  Györgyöt  s  két  fiát  Ist- 
vánt és  Jánosi,  és  ez  utóbbinak  fiat  Andrást;  —  továbbá  idősb 
Andrást  három  fiával  Dániellel,  Jánossal  és  Andrással, 
végre  Györgyöt,  Istvánt  és  Tóbiást. 

1 803-ban  szintén  Bodinán  székeltek  István,  és  ennek  fia  J  á- 
nos;  —  András  és  fiai  András  és  János;  —  János  és  fia  Já- 
nos ;  —  dőlni  János  és  fiai  András,  Dániel  és  István,  kik 
közül  ez  utóbbi  Nógrád  megyébe  költözött ;  —  Miklós,  és  György 
fiával  Andrással. 

1837-ben  Bodinán  laktak  Istvánnak  örökösei  úgymint  János, 
és  ennek  fiai  István,  András,  János;  továbbá  Andrásnak 
Örökösei  úgymint  András,  és  ennek  fiai  András  és  János; 
nemkülönben  idősb  Jánosnak  örökösei  János  és  István,  ez 
utóbbika  fiaival  Andrással  és  Jánossal.  —  Dőlni  Jánosnak  utódai 
András  és  János,  ez  utóbbinak  három  fia  György ,  András 
és  J á n o s ;  —  Dánielnek  örökösei  úgymint  János  és  fia  János,  ki 


*)  Szontagh  Dániel  közléséből. 
*)  Ugyanattól. 


284  Kmtih.— Kiresevleb* 

Szulóra  költözött  át ;  továbbá  Istvánnak  örökösei,  úgymint  J á- 
008  fiával  Jánossal;  azután  Győr gy,  András,  István,  Pál; 
valamint  Miklós  maga  és  végre  Györgynek  Örökösei  u.  m.  A  u  d- 
r á s  és  ennek  fiai  István,  József  és  György. 

fiineíh  család.  1653-ban  Trenesin  vármegyének  nemesi 
lajstromában  említetik;  és  1688-ban  Csaklasaon  lakozónak  iratik. 

Jelenleg  Gömör  megyében  a  nemesség  sorában  Fényes  E.  Gee- 
graphiája  szerint  él  ily  nevű  család. 

féjsnoska  család.  (Berniczei.)  Liptó  megyei  nemes  család, 
azon  megyei  Bernicze  helységről  írja  eiőnevét  és  ott  jelenleg  is  birto- 
kcs,  honnan  Kmoskó  János  Árva  megyébe  költözik. 

A  család  egyik  ágából  e  század  elején  egyik  pozsonymegyei  al- 
ispán, zavari  birtokos,  ennek  fia  Ágoston  Í820 — 30,  magyar  kir.  kama- 
rai tanácsos,  kinek  neje  Yoglliuber  József  hadszertárnoknak  (f  1822.) 
leánya  Mária,  ettŐi  fia  László  szül.  18 1  l-ben  a  m.  kir.  udv.  kan- 
czelíariánái  előbb  (1847.)  fogalmazó  ,  utóbb  titkár.  Meghalt  1857-ben 

Elek  1820 — 1825-ben  a  m.  kir,  helytartóságnál  hivataloskodott. 

£&i*ezsUi  e^alád,  Abauj  megye  családja  Fénye3  E.  Geogra- 
phiája  szerint. 

Knézsik  Ignácz  meghalt  1836.  aprii,  12.  kora  70.  évében. 
Neje  alsebesi  Tormásy  Franciska, 

KLneisevicli  CM&lhü.  Knesevích,  vagy  mint  a  czimeres 
levélben  iratik  :  K  n  e  s  e  v  i  t  y  András,  és  neje  Buday  Fruzsina, 
és  gyermekeik  Mihály,  Miklós  és  Zsuzsanna  1618-ki  april. 
9-én  II.  Mátyás  királytol  nyertek  czimeres  levelet ,  mely  Vas  várme- 
gyének Szombathelyen  1618-ban  sz.  István  ünnepe  előtti  vasárnap 
tartott  gyűlésén  hirdettető it  ki  '}. 

1730-ik  óta  á  család  a  magyar  bárók  sorában  áll  2). 

Bárósági  czimere  négyfelé  osztott  paizs.  egy  közép  vérttel,  mely- 
nek arany  udvarában  koronás  egyfejű  sas  szétterjesztett  szárnyakkal 
látszik.  Az  1-ső  és  4-ik  osztály  kék  udvarában  egy  koronás  arany  kigyó 
tekereg  fölfelé  ;  a  2  ik  osztály  vörös  udvarában  ezüst  grif  ágaskodik  ; 
a  3-ik  osztály  ezüst  mezejében  zöld  téren  egy  kissé  fölemelt  szárnyak- 
kal egy  fekete  holló  áll ,  csőrében  aranygyűrűt  tartva  A  paizst  bárói 
korona  füdi ,  és  azon  három  koronás  sisak  áll ;  a  jobboldaliból  koronás 


J)  Sopron  városa  levéltárában  van  az  eredeti  armaiis,  melyről  a  függő 
pecsét  már  hiányzik. 

*)  Lekoezky  Stemmat.  I.  169.  hol  hibásan  Knei'ovic  h-nak  van  irva. 


Kniehen     Kobiliez.  385 

fehér  grif  balra  fordult  testtel  emelkedik  ki ;  a  középsőn  az  egyfejü 
koronás  fekete  sas  áll,  a  baloldalin  pedig  a  csőrében  gyürüt  tartó  holló 
látszik.  Foszladék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös. 

A  családból  báró  Knezevich  Vincze  özvegye  1839-ben  élt. 

Knicken es&lád.  K n i c h e n  vagy  Kniechen  Frigyes 
alezredes ,  és  Arnold  József  csehországi  udvari  tanácsos  római  sz. 
birodalmi  lovagokból  1721.  aug.  24.  báróságra  emeltettek,  és  Magyar- 
országban honfíusitattak,  de  e  honfiusitás  nyomát  törvénykönyvünkben 
nem  találjuk.  A  honíiusitottaknak  atyjuk  volt  Rudolf  sziléziai  feje- 
delmi tanácsos ,  nagyatyjuk  András  (Knichen  in  Frekleben)  a  szász 
Választó  fejedelem  kanczellára ,  kit  Rudolf  császár  emelt  a  római  sz, 
birodalmi  lovagok  sorába  3). 

Az  172í-ben  nyert  bárósági  czimer  egy  jobbról  balra  rézsútosan 
két  udvarra  osztott  tojásdad  paizs  ,  a  jobboldali  vörös  udvarban  a  má- 
sik udvar  oldalából  egy  fehér  franczia  liliom  félig  láthatólag  nyúlik  ki ; 
a  jobboldali  ezüst  udvarban  egy  kinyilott  piros  rózsa  pompáz.  A  paizs* 
fölötti  két  koronás  sisak  áll ,  a  jobboldaliból  öt  strucztoll  nyúlik  ki,  az 
első  fehér,  a  második  vörös,  és  igy  tovább;  a  baloldali  sisak  koronájá- 
ból pánczélos  kar  nyúlik  ki ,  kivont  pallóst  tartva.  Foszladék  mindkét 
oldalról  ezüst-vörös  3). 

A  család  valószínűleg  kihalt,  legalább  hazánkban  ismeretlen. 

S&noth  család.  Zempiin  vármegye  czimerleveles  nemes  csa- 
iádai  sorában  foglal  helyet  3). 

HLnyezícz  család.  Knyezicz  Mátyás  Í460~ban  sárosi  várka- 
pitány, és  Sáros  vármegye  alispánja  *). 

MLoban  család.  Gömör  megyében  a  nemesség  sorában  áll. 

föobtllcz  család.  K  o  b  í  1  i  c  z  közönségesen  (vulgo)  J  a  r  a- 
bek,  árvamegyei  czimerleveles  család.  Közűiök  idősb  és  ifjabb  Sá- 
muel Árva  megyében  13l4-ben  kirdetteték  ki  nemességüket  *). 

Kobilicz  Zsuzsanna  1730.  táján Csery Ferencz  neje. — Gömör 
megyében  szintén  a  nemesrendűek  sorában  áll  6). 


*)  Adami,  Ms.  ft^isaei  Kation,  quart.  lat.  nro  182. 

%)  Adami  Scuta  gentíl.  tom.  V. 

8)  Szirmay  C.  Zempiin.  not.  top.  114. 

*)  Kaprinay  Diplorn,  II.  437. 

s)  Szontagh  Dániel  közléséből. 

•)  Bartholomaeidee  C.  Gömör  p.  115. 


296  Koch.  -  -  Kocsó. 

Koch  család.  Koch  Ignác z  báró  1751-ben  a  4l-ik  tör- 
vényczikk  szerint  Magyarországban,  1752.  aug.  21 -én  pedig  Erdélyben 
a  szebeni  gyűlésen  honfiusitatott. 

Czimere  négy  részre  osztott  paizs ,  a  paizs  alyjáról  azonban  gúla 
gyanánt  még  egy  ötödik  udvar  képződik,  és  ezenkívül  a  paizs  közepét 
egy  kisebb  vért  foglalja  el ,  mely  vizirányosan  kétfelé  oszlik ,  a  felső 
vörös  osztályban  arany  csillag ,  az  alsó  fekete  osztályban  három  arany 
pénz  látszik.  A  czimerpaizs  l-ső  és  4-ik  osztályának  vörös  udvarában 
egy  ezüst  Audrás-kereszt  ragyog.  A  2-  és  3-ik  osztály  kék  udvarában 
pedig  zöld  téren  egy  fejét  lehorgasztó  5  vörös  csőrű  papagály  áll.  Az 
alsó  gúla  alakú  osztály  arany  udvarában  fekete  horgony  sötétlik.  A 
paizst  bárói  korona  födi ,  és  azon  három  koronás  sisak  áll ;  a  jobboldali 
fölött  az  András-kereszt ;  a  középsőn  két  kiterjesztett  fekete  sas-szárny 
között  arany  csillag  ragyog,  a  baloldali  sisak  koronáján  pedig  zöld  hal- 
mon a  leirt  papagály  áll.  Poszladék  jobbról  arany- vörös,  középről 
arany-fekete,  balról  ezüst-kék  *). 

Kocli  család.  Ily  nevű  nemes  család  előfordul  a  Trencsin 
megyei  nemesi  lajstromokban,  melyek  szerint  1866-ban  Hanzlikfalván 
székeltek  a). 

Nógrád  megyében  1780.  táján  Koch  Antal,  kinek  nejétől  Gelle 
Francziskától  született  fiában  Ferenczben  magvaszakadt. 

Kocsi  család.  Lásd  Horváth  c$. 

Kocsis  család.  Kocsis  János  1712-ben  III.  Károly  király- 
tól nyerte  czimeres  nemeslevelét  3). 

Czimere  a  paizs  kék  udvarában  arany  térségen  hátulsó  lábain  egy 
fehér  farkas  áll ,  szájában  egy  vérző  ökör-czombot  tartva ;  ugyan  e 
képlet  emelkedik  ki  a  paizsfölötti  sisak  koronájából  is.  Foszladék  jobbról 
ezüst- vörös,  balról  ezüst-kék. 

Kocsis  család.  (Koronkai.)  Erdélyben  Felső-Fejér  megyében 
e  családból  Sándor  számvevő,  —  Elek  tizedbértárnok  ;  —  József 

aljegyző  1815-ben. 

Kocsó   család    Korsó   György  és  Jó  zse  f  1791-ben  II. 

Leopold  király  tói  nyerte  czimeres  nemes  levelét. 

Czimerpaizsuk  jobbról  balra  rézsútosan  húzott  vonal  által  vörös 
és  kék  udvarra  oszlik  •  a  paizs  alyján  zöld  téren  arany  grif  ágaskodik, 

J)  Adami  Scuta  gentil.  tona.  V. 
*)  Szontagh  Dániel  közléséből. 
3)  Colleot.  Herald  nro  686. 


Kocsy.—  Koczián.  287 

ugy  hogy  testének  felső  része  már  a  kék  udvarban  van ;  szájában  iró- 
tollat ,  el9Ő  jobb  lábában  kivont  kardot ,  a  balban  három  ezüst  nyilat 
tart,  hegyeikkel  lefelé  fordítva.  A  paizsfölötti  sisak  koronájából  szintén 
olyan  grif  emelkedik  ki,  csak  hogy  itt  szájában  az  iró  toll  már  nincsen. 
Foszladék  jobbról  arany-kék,  balról  arany- vörös  J> 

K  o  c  s  ó  nevű  család  előfordul  a  Trencsin  megyei  J  836-ki  ne- 
mesi lajstromban. 

Kocsy  család.  Zemplin  2)  és  Torna  vármegye  nemes  családa. 

A  XVII.  század  végén  Vas  megyében  is  találjuk.  Néhai  Kocsy 
Istvánnak  fia  Mi  h  á  1  y,  és  leánya  Erzsébet,  ki  Szily  Mihály- 
hoz ment  férjhez,  és  ettől  fia  Szily  József,  nevezett  Kocsy  Mihályival 
alsó-mesteri  részüket  elzálogitják  Eőry  Mihálynak  3). 

Koczer  család.  Vas  megye  nemessége  sorában  áll  Fényes 
E.  Geographiája  szerint. 

Koczián  család.  Trencsin  megyei  nemes  család  ,  hol  a  laj- 
stromok szerint  találjuk  1733-ban  Koczián  Tamást; 

1768-ban  Vágh-Beszterczén  Jánost,  és  négy  fiát  Jánost, 
Tamást,  Andrást  és  Györgyöt,  —  ismét  másik  Andrást, 
Györgyöt,  fiával  Andrással,  és  Sámuelt, 

1803-ban  szintén  V.-Beszterczén  említetnek  Tamás,  György 
fiával  Jánossal,  másik  János  fiával  ifj.  Jánossal,  és  J ó z s e f. 

1837-ben  hasonlóan  V.-Beszterczén  laknak  Györgynek  örökösei 
J á n o s  és  ennek  három  fia  István,  János  és  József;  —  továbbá 
Jánosnak  örökösei  úgymint  János  fiával  Ferenczczel;  —  And- 
rás fiával  Jánossal,  Pál,  és  József  fiával  Jánossal  *). 

Nógrád  megyében  szintén  lakozott  ily  nevű  család :  nemes  Ko- 
czián Tamás,  és  fia  János  más  három  társával  mint  posztós  meste- 
rek 1730-ban  telepedtek  B.-Gyarmatra  a  földes  uraság  szabadalmi  le- 
velével &).  Nógrád  megyében  a  kétségtelen  nemesek  sorában  leljük 
1755-ben  P  á  1 1 ,  és  a  följebb  emiitett  Tamást  és  Jánost  6). 

Koczián  Tamás  1777-ben  kapott  Nógrád  megyétől  nemességé- 
ről nemesi  bizonyítványt  7). 

3)  Adamí  Seuía  gentil.  tom    V. 

*)  Szirmay  C.  Zemplin.  not.  top.  114. 

3)  Oklevél. 

•)  Szontagh  Dán.  közléséből. 

*)  A  b.-gyarraati  úrbéri  pernek  a  város  levéltárában  hiteles  átirata  282. 1. 

•)  Protoeoll.  C.  Neograd.  arrni  1765. 

')  Ugyanott  anni  177a  pag.  383. 


£88  Koeaka.  ~  Koháry. 

Hont  megyében  Magy aradon  Koczián  Teréz,  Kasza  László 
hitvese. 

Koczka  család.  Koczka  Miklós  1741-ben  M.-Terézia  ki- 
rályasszonytól nyerte  nemességében  megerősítő  czimeres  levelét  1). 

Czimerpaizsa  kék,  mely  vizirányosan  egy  eztist  szelemen  (fasoia) 
által,  mellyen  két  kinyílott  piros  rózsa-fej  van  ,  közepén  kétfelé  oszlik, 
a  felső  osztályban  futó  helyzetbén  egy  vtirös  Örves  agár  fut ,  az  alsó 
osztály  közepén  egy  vörös  köves  arany  gyűrű  ,  és  mellette  két  oldalról 
két  koczka-játék  látható.  A  paizsfölötti  sisak  koronájából  két  fehér 
strucztoll  között  egy  vörös  mezű,  kék  hajtókája  férfikar  nyúlik  ki,  ki- 
vont kardot  tartva;  a  tollakat  a  kar  k£rűi  egy  zöld  koszorú  övedzi. 
Foszladék  jobbról  ezüst-vörös,  balról  ezüst-kék 

WLoczó  család.  Torontál  vármegye  nemes  családa,  hol  közű* 
lök  Koczó  Pál  1836-ban  azon  megyének  alszolgabirája  volt. 

MLocxpál  család.  Gömör  megye  nemessége  sorában  áll  *). 
K.ohányl  család.   Ismeretes  e  családból  a  következő  nem- 

aékrenci  töredék ; 

Koliányi  Zsigmond 
(Hericz  Erzss) 


Imre. 

Ifcoháry  család.  (Csábrághi  és  Szitnyai  f .)  Kihalt  mágnás 
család,  mely  vitéz  hadüakat  mutatott  fel,  s  melynek  ivadékát  főleg  az 
uralkodó  bádiozi  tántorithatlan  hűség  tünteté  ki. 

Egyik  irónk  *)  már  1470  bői  emliti  Koháry  Györgyöt, 
mint  Mátyás  király  egyik  udvarnokát;  azonban  a  családot  csak  a  XVI. 
század  végén  Hont  megyében  látjuk  föltűnni ,  hol  Koháry  Imre,  ki 
1560-ban  Hon  traegyében  neje  ráhói  Jákófly  Kata  által  szép  birtokhoz 
jutott  *)  ;  fia  p«dig  Péter  a  család  emelkedésének  alapját   megveté. 

Imrétől  kezdve  a  családfa  következőleg  *)  sarjadzott  el: 


")  Colleci  Herald,  nro  185. 

*)  Bartholojri  aeld.es  G.  Gömör  p.  114. 

*)  Lehoezky  Sí«mmat.  II.  217. 

*)  Bei,  Notitia  nova  IV.  761. 

4)  Geneal.  auth.toro.  I.  —  Sehönfeld  Adels  Lex.  L  13—16  ,  hol  azonban 
a  születési  és  halálozási  évek  nagyon  hibának.  —  Lehocsky  Stemmat.  II.  217.  — 
Wagner  Mas.  tom.  tXX.  p.  144.  —  Moosáry  Nógrád  vármegye  esmértetése 
III.  kot.  stb. 


Kaháry. 


339 


Imre 
1560 

(Jákóffy  Kata) 


báró  Péter 

1593-1629. 

kir.  szeméi  ynök 

és  hadvezér 

(Kazy  Bora) 


T.  István 
Honti  főiap 
Fiileki  főkapitány 

f  1664. 

(1.  Balassa  Juciit. 

í.  b.  üjfalussy  Eva) 


Magdolna 

(Baranyai 

Tamás) 


II.  István 

a  hű 

1714-  országbíró 

és  költő. 

1 1731. 


Farkas 

gróf 

sz.  1685  f  1704. 

(gr.  Reckbere 

Maria-Luiza) 


Gábor 
ferenczes 
barát. 


Kata. 


i.  János 
sz.  1657.  f  1696 
(Jaknssith 
Polixéna) 


Imre 

1685. 


György       II.  János        András    í.  Ignácz       Bora 
sz.  1788.      sz.  1689.       sz.  1694.     f  1719.     (gr.  Keg« 
1 1716.         f  1717.        f  1757  mint         levicfi 

éles.  Pé-  éles.  Bel-     honti  föis.    tanuló.      Károly) 

tervárad-  grádu&l.    lov  táborn. 
nal.  (b.  Tkavonath 

Mária) 


Eva       Judit       ZsóRa 
(gr.  Es-     (Bar-  (Berényi 
terházy     kóczy     Ádám) 
Antal)    György) 


Miklós 
sz  1721. 

í  1769. 
tábornok 
honti  f6is. 


11.  Ignácz 

ss.  1726. 

f  1777. 
honti  fóisp. 
(gr.  Cavriani 
M  -Gabriela)  r 


Antal. 
f  1758. 


Máría-Pol. 

(gr,  Erdödy 

Károly) 


MánVTer. 


T 


Karolina 
(gr.  Mit- 
rovszky 
József) 


III   János 
sz  1733 
f  1800. 
(b.  Piáelli 
Mária) 


IL  Miklós 

sz.  1764. 

alezredes 

(gr.  Kinsky 

Mária) 


Jozefa 
sz.  1767.  f.  1803. 
(gr.  Riesoh  János) 


Mária 
sz.  1769. 
(gr.  Forgách 
Ignácz) 


Jozefa 

sz.  1764  f  1815. 

(b.  Lawrencin 

d  Armont  Férd.) 


M.-Anna 

sz.  1765. 

(b.  Gudenus 

János) 


Ferencz  M -Teréz 

Sí.  1760.  f  1826.    sz.  1761. 1 1815. 
kanczellár      (gr.  Haller  József} 
herczeg 
(gr.  Waldsteín 
M.- Antónia) 
■r— -a— - — | 
M -Antonía 
szül.  1793. 
(hzg  Coburg  Férd.) 

Imrének  fi*  Péter  előbb  mint  bontmegyei  jegyző,  tollal  kezdé 
a  hazái  szolgálni ;  azonban  nem  kevésbbé  birt  hadi  tehetséggel  is  ,  és 
•  téren  is  már  1593-ban  mint  alvezér  Fülek  ostrománál  kezdé  magát 

19 


200  Koháry, 

kitüntetni  J).  A  következő  évben  Esztergám  alatt  vitézkedett  *).  Az 
1 606-ki  bécsi  békekötésnél  mint  királyi  biztos  vévén  részt ,  e  szerződés 
aláírói  közt  az  ő  nevét  is  találjuk.  1608-ban  Ő  is  egyik  küldött  volt 
Mátyás  főherczegtői  Prágába  a  korona  elhozatala  végett,  és  II  Mátyás 
megkoronázása  után  Érsekújvár  alkapitányává  neveztetett.  1613-ban 
febr.  II -én  Báthori  Grábor  erdélyi  fejedelemhez  küldetett  követségben, 
melynek  bevégzése  után  hű  és  sikeres  szolgálatiért  1616.  febr.  15-én 
báróságra  emeltetett  3j.  ,1618-ban  Komáromba  a  törtfkkeli  békekö- 
tésre egyik  biztosul  küldetett:  16 19-ben  mint  Érsekújvár  alkapitánya 
vitézül  védte  e  várat  Bethlen  serege  által,  de  őrsége  által  feladatván, 
maga  is  fogságba  esett  *).  E  fogságból  két  év  múlva  szabadulván  ki 
1621-ben,  királyi  engedélyt  nyert,  hogy  testőrségül  60  lovast  és  40 
gyalogot  tarthasson  személye  körűi  5).  1623-ban  ismét  az  újvári  tér- 
ségen harczoli  a  török  és  az  erdélyiek  ellen ,  kiken  győzelmet  aratott. 
Ez  időben  már  Érsekújvár  főkapitánya  volt.  1627-ben  a  meghalt  Czi- 
ráky  Mózses  helyére  kir.  személynöknek  nevezé  őt  II.  Ferdinánd  ki- 
rály, azonban  e  hivatalt  csak  igen  rövid  ideig  viselé  6j  Még  ugyan  ez 
évben  a  Bethlen  Gáborral  kötendő  békére  nézve  Komáromba  külde- 
tett. Sept.  22-én  pedig  több  magyar  főúrral  fontos  tanácskozásra  hiva- 
tott meg.  1629-ben  már  birta  a  csábrághi  és  szitnyai  várat  és  uradal- 
mat, melyre  ez  évben  kir.  adományt  nyert  '}.  Ez  után  nem  sokára  le- 
tűnt az  élet  színpadáról ,  mert  vele  többé  a  történelem  lapjain  nem  ta- 
lálkozunk. Neje  Kazy  Borbála  volt  6).  Egy  fia  és  két  leánya  maradt. 

I.  látván  1647-ben  sept.  23-án  Szécsény  vár  főkapitányává, 
1 657  ben  pedig  egyszersmind  Fülek  vár  örökös  főkapitányává ,  a  kö- 

*)  IstvánfFy  1685-ki  kiadás. 

*)  Ugyanott. 

8)  Mocsáry  Antal  Nógrád  várm.  esni.  Hí.  46. 

*)  Pelhő  Gergely  Krónika  185.  —  FewJer  Geschickte  Vili.  516. 

5)  Mcesány  Nógrád  varra.  111.  47. 

8)  Mert  Cziráky  Mézses  1627.  sept.  4-ke  előtt  halt  meg,  és  már  a20n  évi 
oetob.  20-én  Palachich  István  volt  a  kir.  személynök. 

T)  Liber  Regius  anni  1622.  fol.  122. 

8)  Sekönfeld:  Adels  Lex.  XI.  16.  — Ellenben  Lehoczkynál,  és  más  szánna  - 
zati  táblákon  nejeűl  Balassa  Borbálát  találjuk,  azonban  ez  igen  kétséges,  mert  a 
Balassa  család  származati  fáján  Borbála  elő  nem  fordul,  hanem  Judit,  Ba- 
lassa Imrének  leánya,  ki  Koháry  Péter  fiának  I.  Istvánnak  volt  najé.  És 
ezen  Balassa  Judit  volt  előbb  kaszaházi  Ioó  János  személynöknek  özvegye, 
utóbb  harmadszor  férjhez  ment  Gregoróczy  Péterhez.  Itt  egyszersmind  alkalmi- 
lag ki  kell  e  munka  V.  köt.  349.  lapján  álló  hibát  igazi  tnank,  mert  ott  is  Balassa 
Borbála  roszúi  áll  Judit  helyett. 


Kioliáry.  fc9i 

vetkező  1658-ban  Hont  megye  féispányává  neveztetett.  1664-ki  apríl. 
10-én  fővezérül  rendeltetett,  s  ámbár  szabadkozott;  ez  állomás  elfogla- 
lásától jul.  9 én  irt  levelében ,  tán  rósz  sejtelmektől  intve ,  de  L  Leo- 
pold  ujabbi  rendelete  folytán  azt  elfogadá;  és  csakugyan  jul.  19-én  a 
lévai  térségen  a  török  ellen  vitt  harczon  elesett.  Elestének  helyét  a  lé- 
vai határban  egy  kápolna  jelöli.  Tetemei  pedig  a  sz.-benedeki  nemzet- 
ségi sírboltba  takaritattak.  Neje,  Balassa  Imrének  Bosnyák  Judittól  szü- 
letett leánya:  Balassa  Judit  volt ,  és  ez  után  Örök  lé  Bosnyák  jogon  a 
Koháry  család  egy  részben  a  keeskeméti  birtokot.  Második  nejéül  Uj- 
falussy  Éva  iratik  *).  Gyermeke  négy  maradt; 

Gábor  ferenezes  barát  volt: 

II  István  még  atyjának  életében  1661  -ki  mart,  22-én  Hont 
megye  főispánjává.  1684.  jul  2o-ik  napj&n  pedig  Fülek  vár  fŐkapitán- 
jává  neveztetett.  1671-ben  már  a  férfiúi  kort  elérvén,  először  a  hadi 
tanácshoz  Fülek  vár  megerősítésének  szükségét  terjeszté  fel,  melyre  a 
kamara  1672-ben  ezerötszáz  forintot  utalványozott  a>.  1678-ban  több- 
ször igyekezett  őt  Tököly  Imre  pártjára  vonni ,  de  6  tán  torithat  lanul 
megmaradt  az  uralkodó  iránti  hűségében ,  miről  I.  Leopold  értesüivén, 
őt  1678.  deo.  13-án  irt  levele  mellett  aranylánczon  függő  saját  arczké- 
pével  ajándék ozá  meg.  1682-ben  Tőköly  a  törökkel  ostromiá  Füleket, 
és  bár  Koháry  keményen  tartá  magát,  de  a  hosszú  ostrom  alatt  őrsége 
a  vitéz  főkapitány  ellenére  is  feladá  a  várat.  Tököly  ekkor  is  megkinálá 
Őt  barátságával ,  ha  vele  tart ,  de  Koháry  tántorithatlan  volt .  ennél- 
fogva fogollyá  lön,  és  előbb  sept.  11-én  Regéczre  hurcoltatott,  hol 
némely  hű  társai  eszközlésére  megszabadult  ugyan  ,  de  észrevétetvén, 
rögtön  elfogatott,  és  elzáratott.  1683.  jul.  18-án  Ungvárra,  onnan  Sá- 
res  patakra ,  s  végre  juL  20-án  Munkácsra  vitetett ;  majd  ismét  Sáros- 
patakra visszahurczoltatott  E  keserves  rabságban  nyomorgott  mind 
addig,  mig  1685-ben  nov.  6-án  a  császári  seregek  S.-patakot  o3trom 
alá  vévén,  a  fővezér  Caprara  a  föld  alá  sötét  börtönbe  elzárt  rabot  sze- 
rencsésen kiásat á  3). 

Még  a  börtönben  szenvedt,  midőn  Farkas,  János  és  Imre 
testvéreivel  együtt  L  Leepold  király  által  l685-ki  jul.  15-én  gróíi 
rangra  emeltetett  4).  1687-ben  jun.  2-án  határszéli  országos  fókapi- 
tánynyá  neveztetett.  Ugyan  ez  évben  Eger  vára  ostromára  küldetvén, 

*)  Schönfeld  id.  h.  lfc 
•)  Mocaáry  id.  k.  53. 
•)  Bel  not.  nov.  IV.  85 
•;  Mocsáiy  id.  h.  68. 

19* 


29Z  Eoháry, 

jobb  kezén  oly  sebet  kapott,  hogy  azt  t&bbé  nem  használhatá,  ez  okból 
saját  keze  írásának  másoíatáfc  bélyegre  vésetve,  ezt  használá  neve  alá- 
írásánál J).  1702-ben  nov,  16-án  a  nádor  által  a  Nógrád  megye  által 
állított  gyalog  katonaság  átvételével  és  rendbeszedésével  bízatott  meg. 
1703- ki  jul.  2-án  hatezer  forintot  adott  &  Rákóczy  elleni  hadsereg  se- 
gélyezésére. 1704-ben  ő  is  részt  vett  az  udvar  részéről  a  Rákoczyakkal 
Selmeezen  tartott  egyezkedésekben.  De  főleg  pénzzel  és  kölcsönnel 
segité  a  kormányt  ama  forradalom  elnyomására ,  mint  ezt  I.  József  ki- 
rálynak 1706,  jul,  23-án  kelt  levele  tanúsítja.  171 1-kijan.  2-án  Hont 
megye  örökös  ^ispánjává  neveztetett  ki,  úgy  hogy  azt  a  Koháry  csa- 
ládnak mindég  legidősb  tagja  viselje.  E  hivatalába  dec.  iá-én  be  is 
iktattatott.  1712-ki  dec.  27-én  III.  Károly  király  nevében  a  hadi  tanács 
által  negyvennyolcz  évi  hű  szolgálataiért }  szenvedéseiért  és  áldozatai- 
ért főtábornoki  egész  fizetésével  haláláig  megajándékoztatott.  1714-ki 
oetob.  15-én  országbíróvá,  oct.  18»án  pedig  belső  titkos  taná- 
csosságra  emeltetett.  Számtalanszor  viselt  különféle  ügyekben  királyi 
biztosságot.  172^-ki  áec>.  28-án  a  honti  örökös  főispánságréi  szóló  ado- 
mány le  velet  Ili.  Károly  király  is  megerősité.  Meghalt  csábrághi  vá- 
rában 173i-ki  mart.  29-én ,  kora  82.  évében,  utódok  nélkül,  mert  nőt- 
len állapotban  élt  2).  Tetemei  réz  koporsóba  tétetvén,  családja  sz.- 
benedeki  sírboltjába  takaritattak.  Mint  költő  szintén  megemlítendő. 
Költeményei  egy  részét  fogságában  irá  3).  Emlékét  több  egyház,  zárda 
és  kórház  s  egyéb  alapítványok  Örökítek ,  és  ily  czélokra  többet  kiadott 
713,800  ftnál.  Testvére. 

í.  János  1657-ben  jun.  13-án  született.  1682-ben  Tököly  ellen 
h&rczok ,  de  szerencsétlenül ,  mert  elfogatván  ,  hadi  fogságba  vitetett 
előbb  Kassára ,  onnan  Ungvárra  rablánczoken ,  innen  kiszabadulván 
jelen  volt  a  budai  ütközetben.  Meghalt  1696-ban  kora  39-ik  évében, 
és  eltemettetett  szintén  Sz. -Benedeken.  Nejétől  orbovai  Jakussith  Po- 
lexinától  gyermekei  nem  maradtak.  Testvére 

Farkas  cs.  kir.  kamarás  1683-ban  részt  vett  Bécs  védelmében, 
1686-ban  Buda  ostromára  a  nógrád-  és  hontmegyei  nemességet  ve- 
zérlé,  1704  ben  a  horvátországi  zavarok  lecsendesitésére  rendeltetvén, 
odament  családostól ,  hol  azonban  1704-ben  Dubrava  nevű  városban 


*)  1715-ki  29.  art. 

%)  Mocsár?  id.  h.  leírta  életrajzát  Bajza  i*  az  1832.  Aurorában. 
•)  L.  Tudományos  gyüjtem.  1821,  ií.  köt,  —  Megjelentek  tőle  versek  ily 
Czim  alatt  is;  .,J/o»  egyszer,  hol  másszor  kifaragott  ét  bst^$ícdtU  rongyából  leirt 
i       fú*fu  tJ«rse*.u 


Kofcáry.  %m 

meghalt.  Ő  biría  már  Murán y  várát  és  uradalmát  is.  Nejétől  gr.  Rech- 
berg  Mária-Ludovi kától  nyolcz  gyermeke  maradt,  mint  a  táblázat  mu- 
tatja. Esek  közűi : 

György  szül.  1688 -ki  aprii  13-áa.  Dicséretesen  elvégezvén 
1708-ban  Olmúczban  iskoláit,  katonává,  és  17Sl»ks  aug.  lö-én  gr.  Stah- 
remberg  ezredében  kapitánya  lett;  de  1716-ks  aiig.  5-én  a  pétervárad i 
ütközetben  16  sebet  kapván  ,  és  mind  két  kezét  elvesztvén  ,  életét  di- 
osoen  bevégzé ;  és  ugyanott  el  is  temettetett 

II.  János  szül  1689-ki  sept.  20-án  Csábrágon,  és  iskoláit  szin- 
tén  Olmuczban  végezé.  Hasonlóan  a  hadi  pályára  lépvén,  a  Lobkoviez 
vasas  ezredben  kapitány  lett,  de  17 1 7-ben  Belgrádnál  kora  28.  évé- 
ben elesett. 

I.  í  gnácz  még  mint  tanuló  ifjú  korában  Ns -szombatban  halt  el 
1719-ben  '). 

A  negyedik  férfi-testvér  András  1694-ki  nov.  30-án  született 
Csábrágon.  1715-ben  katonává  lett.  1717-ben  Belgrád  alatt  sebet  ka- 
pott, melyből  kigyógyulván,  17 30- ki  aug.  11-én  ezredessé  lett;  173l-ki 
mart.  10-én  pedig  nemes  Hont  vármegyei  örökös  főispánságába  iktat- 
tatott, 1739-ben  vezér-Őrnagy.  1741 -ben  altábornagy  lett ,  és  ezen  év- 
ben Temesvár  és  Belgrád  alatt  több  sebet  nyert;  1748.  nov,  17-én  lo- 
vassági tábornagygyá  neveztetett.  17334>an  egy  egész  ezredet  állí- 
tott, és  arra  16í,l20  for.  48  krt  költött;  a  M.-Terézia  által  állított 
kórházra  2000  frtot;  —  1744.  jan.  1-én  a  bécsi  kórházban  ismét  négy 
beteg  ágyra  4000  irtot;  és  1748.  máj.  5-én  ugyanott  egy  beteg  ágyra 
1000  frtot  alapit ványozotr. —  1736-ki  sept*  3-áa  uradalmaira  pallósjogot 
nyert.  Meghalt  Szent- Antalon  1757-ki  dec.  21-én  ,  és  Selmeczen  te- 
mettetett el  3).  O  bírta  már  a  esábrági .  szítnyai  vár  és  uradalmakon 
kívül ,  továbbá  a  murányi ,  balogvári ,  fiiieki ,  gömöri ,  dereneséni,  sa> 
antaii.  rimaszécsi  uradalmakon  kívül  Alsó-Ausztriában  az  ehenthali  és 
walterskircheni  uradalmakat  is.  Nejétől  báró  Thavonat  Mária-Teré- 
ziától, báró  Thavonat  Lajosnak ,  és  Jakusíth  Polixéna  Jozefának  leá- 
nyától hat  gyermeke,  ezek  közt  három  üa  szűkített,  Xj^giddsb  na 

Miklós  sziXL  Szent-Antalon  .  1721~ki  jul.  6~án.  Már  gyermek 
korában   1733.  novemb.  6-án  atyja  ezredében  kapitányságra  nevezte- 


a)  Fölötte  halotti   beviédai  tartott  Spléaf  Gábor,  mely   apácai  u  m 
Acaáeraíaa"  ezira  alatt  1720-ban  nyomatott  ki. 
*)  MooMiry  id.  Ji.  77.  78. 


$04  Koliui. 

tett  ')•  Utóbb  1754,  aug.  28-án  ezredessé,  1758.  jan.  2-án  Hont  megye 
főispánjává  neveztetett,  és  abba  26-án  beiktattatott.    Május  15-én  ve- 
zér-őrnagy gyá ,  1757.  mart.  5-én  pedig  dandár-tábornokká  lön.    Meg- 
halt Balogon  1769.  jul.  3-áu.  Eltemettetett  Selmeczen. 
Testvére  Antal  mielőtt  férfi  kort  érhetett,  halt  el, 

III.  János  os.  kir,  kamarás  meghalt  1800.  nov.  12-én.  1779-ki 
mart.  14-én  vette  nöűl  báró  Pinelli  Mária-Teréziát,  kitől  két  leánya  és 
egy  fia  II.  Miklós  maradt.  Ez  utóbbi  született  1 764.  jul.  12  én.  Cs.  k. 
kamarás  és  szluini  határőr  ezredben  alezredes  volt.  Nejétől  gr.  Kinsky 
Mária-Borbálától  gyermekei  nem  maradtak. 

Andrásnak  második  fia  II.  Ignácz  1726-ki  dec.  2-án  született. 
1744-ben  a  porosz  háborúban  vett  részt,  és  mint  kapitány  a  hadi  tudo- 
mányokban magát  kitünteté.  1745  ben  a  fölkelt  nemesség  őrnagya 
volt.  1769.  aug.  23-án  bátyja  halálával  Hont  megye  főispánja.  lett. 
Meghalt  1777-ben  oct.  10-én  ,  kora  73.  évében.  Nejétől  gróf  Cavriani 
Maria-Gabrielától,  kivel  1758.  jan.  15-én  kelt  egybe,  egy  fia,  és  három 
leánya  maradt.  Fia 

Antal  szül.  1760.  sept.  4-én.  Hivatalos  pályára  lépvén,  fokon- 
ként a  legmagasabb  polczra  vitte.  0  cs.  kir.  kamarás,  hont  vármegye 
Örökös  és  valóságos  főispánja,  arany  gyapjas  rend  vitéze,  cs.  k.  valós, 
belső  titkos  tanácsos ,  Magyarország  fő  pohárnok  mestere  ,  és  főkan- 
czellára  volt.  És  1815-ben  herczegségre  emeltetett  Meghalt  1826-ki 
jun.  27-én  figyermek  utód  nélkül.  Nejétől  herczeg  Waldstein  Warten- 
berg  Mária-Anton iától ,  kivel  1792-ki  febr.  13-án  kelt  egybe,  egyetlen 
leánya  Mari  a-A  n  t  o n  i  a  szül.  1793-ki  jul.  2-án,  és  l#16-ki  jan*  2-án 
egybekelt  Szász  Coburg  Ferdinánd  György  herczeggei  (Lásd  Cohurg 
család),  kire  e  házasság  által  a  Koháry  uradalmak  szállottak. 

A  kihalt  Kohary  család  czimere  a  paizs  kék  udvarában  zöld  té- 
ren álló  kettős  farkú  koronás  oroszlán ,  első  íobb  lábával  kivont  kardot 
tartva.  A  paizsfbiötti  sisak  koronájából  szintén  a  leirt  oroszlán  emelke- 
dik ki.  Foszladék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös. 

KLoliút  család.  E  családból  Kohút  János  1621-ben  aTren- 
csin  megyei  nemesi  lajstromban  emlitetik ,  és  ugyanazon  megyében 
1688-ban  Zolnán  lakott  e  család  2). 


*)  1734-ben  még  mint  tanuló  latin  verseket  ajánlott  atyjának  ily  czim 
alatt  :  Primiíiae  Poeticáé  ex  filtali  reverentia  devotae  honorióus  J.  C.  D".  Andreáé 
Kohái'y  etc. 

2)  Szontagh.  Dániel  közléséből. 


Koirh  -  Kókay.  %95 

Koiclft  család.  Koich  Je  f  t  a  és  S  án  d  o  r  és  ezekkel  együtt 
Jurkovich  János  1802-ben  L  Ferencz  király  által  emeltetett  czimerle*- 
veles  nemességre. 

Gzimerük  a  paizs  kék  udvarában  zöld  téren  ugró  helyzetben  há- 
tulsó lábam  álló  fehér  egyszarvú;  fofótte  arany  nap  ragyog.  A  paizs* 
fölötti  sisak  koronájából  szintén  a  leirt  egyszarvú  emelkedik  ki.  Fosz- 
ladék  jobbról  ezüst-kék,  balról  arany-kék  *_). 

Koich  Estim  és  Sándor  1 81 2-ben  a  Ludovicea  intézetre  öt- 
száz forintot  adtak  $). 

MLoIs  család.  K  o  i  s  vagy  K  o  y  s  család  Trencsin  megyé- 
ben székel. 

Miklós  1630-ban  hirdetteté  ki  nemességét,  1680 — 1666-ban 
Mikusóczon  lakott  a  család. 

1741-ben  Ádám  és  György;  —  1748-ban  pedig  idős^  és  ifj. 
I  s t v á n  ,  id.  és  ííj.  J á n o  s ,  Kristóf,  Acrlr-ásésTamás  ügyan~ 
ott  laknak  a  nemesi  la; jtromok  szerint. 

1768-ban  Mikusóczon  említetnek  id  és  ifj.  J  á  n  os ,  I  s  t  v  á  u, 
György,  fiával  Jánossal;  Kristóf  fiával  Györgygyei: 
András  és  Tamás  fiával  Istvánná  1.  —  Pruszkán  lakott  Tamá s. 

1 803-ban  Mikusóczon  György  íiaival  Andrással  és  Já- 
nossal, János  három  fiával  G  y  ör  g  y  g  >'  e  1  >  Istvánnal  és 
Andrással;  —  Pál,  István  fiaival  Jánossal,  Istvánnal 
és  Andrással;  és  másik  András  s  még  tizenegy  férfi  ivadék. 

1837-ben  már  Mikusóczon  33  férfi  tagot  számlált  a  család,  Prusz- 
kán hármat  *). 

Rdkay  család.  Létezett  a  XV.  században.  Egyik  leány- 
tagja Máczonkai  László  neje,  leányának  fiúsításáról  hamis  oklevelet 
szerzett  *). 

Valószínűleg  e  család  eldődei  közül  való  Kókay  L  ő  r  i  n  c  z  ,  ki 
1254-ben  kapta  adományban  Kovácsit  *).  * 

Kókay  Márton  1705  — 1709-ben  Nógrád  megyében  a  szabado- 
sok osztályából  való,  Rákóczynak  egyik  ezredese. 

Gömőr  megyében  ily  nevii  család  a  nemesség  sorában  áll  6). 


*)  Adami  Scuta  gentü.  tom.  5. 

x)  1812-ki  2.  törv.  ez. 

*)  Szonfcagli  Dán    közléséből. 

*)  Verbőczy  Tripart  U.  :  14. 

5)  Fejér,  Cod  Dipiom.  II. 

")  Bartíiolomaeides  C.  Gömör  115. 


£96  Kokovay.-  -Koleesáuyl. 

Kokovay  esalád.  Nógrád  megyében  a  század  első  felében 
közűlök  Kokovay  József  megyei  számvevő  1832-ben  birt  és  lakott 
P.-Szántón. 

Czimere  a  paizs  kék  mezejében  hátulsó  lábain  álló  oroszlán,  első 
jobb  lábával  két  nyilat  tartva;  ugyan  ilyen  emelkedik  ki  a  paizsfbiötti 
3Ísak  koronájából  is. 

Kolacsányi  család.  L  Kolecsdnyi  cn. 

Kolacskovszky  család  Szepes  vármegye  nemes  családai- 
nak  sorában  áll. 

fóolbasiyi  család.  Grömör  megye  nemessége  között  em- 
litetik  2). 

fi  olako*»zky  család.  Kolakovszky  József  1797-ben  dec. 
I-én  Bécsben  kelt  czimeres  levélben  L  Ferencz  király  által  nemesite- 
tett  meg,  és  azt  Krassó  megyében  I798-ki  május  30-án  kihirdet- 
tété  2).  Ugyan  ő  azon  megyének  al-ügyésze  volt.  Jelenleg  azonban  e 
család  Krassóban  nem  létezik. 

Czimere  négy  részre  osztott  paizs,  az  1-sö  és  4-ik  osztály  balról 
jobbra  rézsútosan  húzott  vonal  által  arany  és  vörös  udvarra  oszlik,  és 
benne  egy  grif  áll ,  mely  fele  testével  az  egyik ,  má'ik  felével  a  másik 
udvaron  foglal  helyet,  első  jobb  lábával  kivont  kardot  tartva ,  és  fele 
testrésze  az  udvar  színével  ellenkezőleg  van  színezve;  a  2-  és  3-ik 
osztály  kék  udvarában  ezüst  szekéríengeiy  négy  kerekévei  látható.  A 
paizsfoiötti  sisak  koronájából  arany  grif  emelkedik  ki ,  szintén  kivont 
kardot  tartva.  Foszladék  jobbról  arany-vörös,  balról  ezüst-kék  3). 

Kolecsányi  család.  (Nagy-  és  kis-koiecsányi.)  Trencsin 
megyei  nemes  család.  1690—1697  ben  Puchón  székelt  Pál  %>;  1733- 
ban  Nagy-Kolacsinban  és  Borcsánban  Mihály,  Gábor,  László, 
Ferencz,  Mihály,  János,  Kis-K olacsinban  pedig  id.  és  iQ.  Ist- 
ván, Miklós,  András  és  Imre,  kik  mindnyájan  1 736-ban  iga- 
zolák nemességüket. 

1748-ban  Kis-Kolacsinban  laktak  idősb  és  ifj,  János,  id.  és 
i£j.  A  n  d  r  á  s,  id  és  ifj.  István,  és  Miklós  nak  utódai. 

1768-ban  a  nemesi  összeírás  Kiá  Kolaosinban  emliti  M  i  k  1  ó  s- 
n  a  k  örököseit  Pált,  Jánost  és  Imrét,  és  ez  utóbbinak  fiait  J  á- 


*)  Bartholomaeides  C  Gömör  115. 
2)  Krassó  megye  jegyzőkönyve  szerint. 
•)  Adami  Scuta  gentil.  tora   V. 

*)  1559-ben  Kolacsanszky  György  volt  fz.  kár,  Trencsin  városa  bírája, 
ősa-e  ezen  családnak  ?  —  nem  tudható. 


f£o!eud&,— FtallAr. 


397 


nőst  és  Györgyöt.  —  Jánosnak  örökösei  Sámuel,  Miklós 
és  J  á  n  o  s  ;  továbbá  András  két  fiával  Jánossal  és  András- 
sal, valamint  István  és  fia;  István. 

1803-ban  Kis-Kolacsinban  Sámuel  és  Miklós,  ez  utóbbinak 
öt  fia:  János,  András,  Márton,  György  és  Ádám;  azután 
János  vulgo  Je  1  k  a  ,  és  másik  János,  kinek  fiai  János  és  And- 
rás, —  végre  István  hasonnevű  fiával,  és  unokájával. 

!83?-ben  Kis-Kolacsinban  húsz  férfi  tagot  számított  a  család  J). 

A  följebbiek  szerint  két  ágon  igy  áll  a  osaiádfa : 

János 

1748. 


Sámuel. 
1768. 


Miklós. 

1768. 


János, 


János. 
18ÖS. 


András.  Márton.  György.  Ádám. 


A  másik  ág  igy  sarjadzott; 


Miklós 
1748. 


Pál. 

1768. 


János. 


Imre. 
1768. 


János. 
1768. 


György. 
1768. 


Koleosányi  Ferencz  Nógrád  megyében  Szirákon  lakozó,  Tren- 
csin  vármegyétől  1730-ki  aug.  30-án  nyert  nemesi  bizonyítványával 
Nógrád  megye  elótt  1734-ben  igazolá  nemességét.  Ugyan  6  1755-ki 
nemesi  Összeírásban  Kalocsáoyi  néven  fordul  elő. 

Kolenda  család.  Trencsin  megyében  az  1728-ki  nemesi 
Összeírás  szerint  élt  Adamóczon,  Biróczon. 

Koliadesz  család.  Koliadesz  József  1662-ben  Trencsin 
megyében  hirdetteté  ki  a  Koliadesz  család  részére  kiadott  czime- 
res  nemeslevelet. 

Kollár  család.  (Keresztényi.)  Soprony  megye  nemes  család- 
ja. Kollár  A  dá m-F  e  r  e  n  c  z  Trencsin  megyében  Tarchován  született 
1723-ban.  Bécsben  császári  könyvtárnok  és  császári  tanácsos  lett,  és 
Mária- Teréziától  Soprony  megyei  Keresztény   helységet    nyeré* 


*)  Szontagh  Dániel  közléséből. 


298  Kollár. -Koller. 

Nevezetes  munkája  főleg  a  magyar  egyházi  jogköréből  való.  Meghalt 
1783-ki  jul.  10-én  ») 

Utánna  egyik  unokája  Ferencz.  ki  1845-ben  Soprony  megye 
főszolgabirája  volt,  birja  a  helységet 

Kollár  család.  (Felsőőri.)  Egyike  ásón  hatvannyolcz  csa- 
ládnak, melyek  1582-ben  vasmegyei  Felső-Or  helységre  kir.  ado- 
mányt nyertek.  Lásd  Zámhó  család 

Komárom  megyében  szintén  van  Kollár  nevű  nemes  család. 

ÜLollát  család.  Kollát  Albert  171 2-ben  III.  Károly  király 
által  czimeres  levélben  nemesittetett  meg  2), 

Czimere  a  paizs  kék  udvarában  zöld  dombon  két  kiterjesztett 
sas  szárny  között  három  arany  kalász ;  a  paizsfölötti  sisak  koronájából 
szintén  két  kiterjesztett  fekete  sas-szárny  között  a  három  aranykalász 
látható.  Foszladék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst- vörös. 

Ily  nevű  család  létezik  (xömör  és  Szatmár  vármegyében.  Ez 
utóbbi  megyében  birtokos  e  század  elején  Sályi  helységben  3). 

Ü.oller  család.  (Nagy-mányai.)  £  család  Tirolból  származóit 
I.  Ferdinánd  alatt  Ausztriába ,  és  innen  Magyarországba ,  hol  Koller 
J  á  n  o  s-K  r  i  s  t  ó  f  mint  királyi  biztos  az  uralkodó  ház  iránt  tanúsított 
hivségeért,  és  egyéb  érdemeiért  1633^-ki  dec.  12-én  II.  Ferdinánd  ki- 
rálytól czimeres  nemeslevelet  nyert ;  mely  nemeslevél  Soprony  megyé- 
nek 1635-ki  évben  szent  Ferencz  napja  után  legközelebb  eső"  második 
férián  Uj-Kéren  tartott  közgyűlésében  kihirdettetett.  Utóbb  a  család 
III.  Károly  király  alatt  tanúsított  hűségeért  Bars  megyében  fekvő 
nagy-mányai  jószágot  nyerte  adományban. 

Koller  Ferencz  Xavér  udvari  tanácsos  1752-ki  mart.  16-án 
báróságra  emeltetett  Már  ifjú  korában  jeles  tudományossága  által 
tünteté  ki  magát3  s  többek  közt  egy  történelmi  művet  is  irt  latin  nyel- 
ven, melyet  az  uralkodó  Censégnek  ajánlott  4)   Nejétol  aranyos-maró  ti 


J)  Mindszenti  L.  Advwcat  Dictionarium  IV.  302.  Fényes  Geogr.  Szótar  II. 
204  —  Podhraczky  J.  az  Akadémiai  Értesítő  1856-ki  köt.  82.  lapjáu  Kollár  Ádá- 
mot Besztercze- bányai  származásúnak  írja. 

*)  Oollect.  Herald,  nro  687. 

a)  Szirmay  Szatmár  várni.  II   124. 

*)  Czime  :  „História  Regni  Hungáriáé  ab  anno  secundo  decimi  septimí. 
primi,  ab  an.  ejusdem  seculi .  trigesimi  septim.  Augustiss.  Invictissimo  maximo 
Imperátori  Carolo  VI.  hum.  consecrata  a  Peril).  Dominó  Emerieo  Francisco  Xav. 
Koller  de  Nagy-Mánya  imgaro  Posoniensi  ex  Comitatu  eodem  AA.  LL  et  Phi- 
los.  MagistK>.u 


Koiler.  299 

Paluska  Juliannától  f)  több  leánya  és  két  Sa  maradt :  az  egyik  fia  is- 
mét Ferencz  Xav.  1762  —  1 765-ig  kir.  személynők  ,  egyszersmind 
Bars  vármegye  főispánja,  utóbb  val.  belső  titkos  tanácsos,  és  sz.  István 
rend  közép  keresztese,  első  nejével  egy  gyermeket  nemzett,  ki  még 
kiskorában  kimúlt,  második  neje  Rosenberg  herezegnő  magtalan  volt; 
ekkép  gyermek  hiányában  nagybátyjának  Kolier  János  József  udvari 
tanácsosnak  fiát  Jánost  akará  örökbe  fogadni,  azonban  ez  gyermekétől 
elválni  nem  akart ,  és  így  azután  nővére  fiát  báró  Malonyay  nep.  Já- 
nost királyi  beleegyezéssel  fiául  és  örököséül  fogadá,  mely  szerint  női- 
ágra ment  át  a  nagy-mányai  jószág  is ,  hol  díszes  templomot  épite- 
tett,  és  ott  el  is  temettetett,  Benne  a  bárói  ág  kihalt.  Testvére  1  g  n  á  c  z 
1762— 1773-ig  veszprémi  püspök  volt.  0  épiteté  fel  a  püspöki  lakot, 
igazitattá  a  templomot ,  alapitá  az  árvaházat ,  és  építette  a  nagyszerű 
viz- vezetéket.  Ennek  halálával  a  nagy-mányai  ág  elenyészett. 

A  nemességi  ágból*)  Antal  1760-ban  a  dunántúli  kerületi 
tábla  ülnöke ,  mint  nyűg.  udv.  tanácsos  halt  meg.  Fia  kettő  maradt  : 
József  a  tudós  pécsi  nagyprépost ,  ki  mint  Ötvenhét  éves  kanonok, 
kora  87.  évében  halt  meg  1832-ben  Pécsett.  Több  tudós  társ.  tagja  volt 
és  tizenkét  nemes  tanuló  ifjúra  Ösztöndijjat  alapított,  minden  vagyonát 
szent  czélokra  hagyományozván.  Testvér  öcscse  János  a  magyar 
testőrségnél  szolgált  t  azonban  korán  szemevilágát  vesztvén,  mint  ka- 
pitány halt  meg  pozsonymegyei  Szomolányban. 

Antalnak  testvére  János- József  (1760— 1770-ben)  magyar 
kir.  udv.  kincstári  tanácsos,  ^egyszersmind  a  magyar-óvári  császári  csa- 
ládi jószág  igazgatója,  és  Pöstyén  mellett  fekvő  Drahóczi  birtok  tulaj- 
donosa ,  M. -Terézia  király-asszonynál  különös  kegyben  állott,  annyira, 
hogy  ez  által  betegségében  és  vakságában  Pozsonyban  saját  házában 
személyesen  is  meglátogattatott.  Mint  királyi  biztos  22-szer  működött, 
meghalt  1781-ben  Pozsonyban  és  a  kapuczinus  barátoknál  eltemette- 
tett. Fia  kettő  maradt :  János  és  Antal;  az  előbbi  tizenkiloncz  me- 
gye táblabírája  1842-ben  halt  meg  Nagyszombatban  örökösök  nélkül. 
A  második:  Antal,  a  nagyszombati  ker.  tábla  ülnöke  meghalt  1824- 
ben.  Ennek  fia  Imre  Pozsonyban  mint  cs.  kir.  fő  törvényszéki  iktató 
1853-ban  múlt  ki ,  és  Szomolányban  a  családi  sírboltban  el takari tátott. 
Ennek  gyermekei:  Gyula  jelenleg  (1860.)  a  Trencsin  megyei  es.  k. 


a)  Mindketten  Bécsben   a  sz.  István  templomában  vannak  eltemetve,  sír- 
köveik ott  a  szószék  baloldalán  a  falban  láthatók. 
*)  Családi  közlés  után  Szontagh  D. 


360 


Roller. 


törvényszéknél  tanácsos  ,  és  Izabella,  vaszójai  Schercz  József  po~ 

zsonyi  cs.  kir.  járás  főbíró  neje. 

A  nagy-mányai  Kolier  család  nemesi  czimere  5)  —  mint  itt  a 

metszvény  ábrázolja  —  egy  jobbra  dőlt  paizs,  négyfelé  osztva,  az  1-sŐ 

osztály  kék  udvarában  zöld  téren 
egy  fekete  ló  ágaskodik,  a  2-ik  osz- 
tály vörös  mezejében  kettős  farkú 
arany  oroszlán  ágaskodik,  első"  jobb 
lábával  kivont  pallóst  tartva:  a  3-ik 
osztály  ezüst  udvarában  három  ki- 
nyílott piros  rózsafej  látszik ;  a  4-ik 
osztály  kék  udvarában  balról  jobbra 

húzott  két  aranv  esíkolat  látható. 

j 

A  paizs  baloldali  szögletén  álló  si- 
sak  koronáján    fekete    ló  nyargal, 
kétfelől  két  elefánt-ormány  között, 
melyekből  a  jobboldali  vizirányosan 
félig  ezüst,  félig  vörüs ,  a  másoldalí 
félig  arany,  félig  kék,  a  jobboldali- 
ból egymás  alatt  párhuzamosan  kék,  arany ,  kék ,  a  baloldaliból  vörös- 
kék ,  vörös  strucztoll  nyúlik  ki.   A  paizs  sisakjáról  a  takaró  jobbról 
arany-kék,  balról  ezüst-vörös. 

A  bárói  czimer  megbővitetvén ,  következő  :  a  paizs  ,  mely  arany 
négyszegű  gombokkai  kirakott  fekete  rámában  áll,  öt  részre  oszlik, 
úgv  hogy  az  alsó  középső  udvar  gúla  gyanánt  ékeli  magát  a  másik 
kettő  közé;  ezenkívül  a  paizs  közepét  egy  kisebb  paizs  foglalja  el ,  a 
család  ősi  czimerével ,  mely  arany  mezőben  egy  fekete  ágaskodó  lovat 
mutat  A  czimerpaizs  1.  osztályának  vörös  udvarában  hármas  zöld  ha- 
lom tetejéből  koronából  kinyúló  ezüst  kettőskereszt  emelkedik  ki ;  a 
2.  osztály  kék  mezejében  kettős  farkú  oroszián  ágaskodik ,  első  jobb 
lába val  kivont  kardot  tartva :  a  3-ik  osztály  kék  udvarának  közepén 
fehér  folyam  hullámzik,  és  alatta  s  fölötte-  fehér  sziklahegyek  emelked- 
nek ;  a  4-ik  osztály  arany  udvarában  jobbról  balra  rézsutcsau  két  kék 
esíkolat  látható ;  az  5-ík  gúla  alakú  legalsó  osztály  ezüst  mezejében 
három  piros  rózsafej  piroslik.  A  paizst  bárói  korona  födi, és  azon  három 
koroaá3  sisak  áll ,  a  jobboldaliból  a  leirt  oroszlán  nyúlik  ki ,  kardot 


l)  Burgstaller  Coli.  Insiga.  —  Adami   Scuta  geatíl.   tom.  V.  Kolier  I  g- 
n  á  o  %  veszprémi  püspök  pecsété  etb. 


Roller.  -Holtonftz.  391 

tartva ,  a  baloldaliból  fekete  sas-szárny  emelkedik  ki ,  és  azon  a  4-ik 
osztály  csíkolatai  látszanak ;  a  középső  sisak  koronájából  a  fekete  ló* 
ágaskodik ,  két  elefánt-ormány  köz(5tt,  melyek  a  nemesi  czimeren  levő- 
től csak  annyiban  különböznek  színre  nézve ,  bogy  a  mi  ott  kék,  itt  fe- 
kete szint  mutat ;  hasonlóan  itt  a  sisaktakaró  bal  oldala  is  arany-fekete, 
a  jobb  oldali  ezüst-vörös.  A  paizst  jobbról  oroszlán  ,  balról  tigris  tartja 
telamonok  gyanánt. 

Koller  család.  (Koílerfí.)  Ezen  előnévvel  ezimeres  nemes- 
levelet nyert  József,  ki  az  erdélyi  főkonnány  széknél  1815.  körűi 
számvevő  veit ;  fiaVilmos  ugyanott  szám-tanácsnok,  meghalt  í  836- 
ban.  Özvegye  Beringer  Teréz ,  fiai  J  ó  z  s  e  f ,  ki  előbb  kir.  kincstár  ta- 
nácsi gyakornok ,  utóbb  Kolosvár  városi  rendőr  hivatalnok ,  meghalt 
1849-ben.  János  mint  nemzetőr  1848-ban  Szainosuj várnál  esett  el  j 
Mihály  jelenleg  Kolosvár  városi  tanácsnok  í). 

&oI!oiii*z  család  (KollegrádI .  gróf.)  É  család  Horvátor- 
szágból eredt ,  és  ott  már  a  XIII.  században  birta  Kollegrad-ot, 
honnan  előnevét  vévé.  A  XV  század  elején  a  török  pusztítások  elől  a 
stájer  és  osztrák  tartományokba  húzódtak  ,  hol  1583-ban  az  uri  rendbe 
(Herrenstand)  vétettek  föl,  1598-ban  pedig  és  1604-ben  Magyaror- 
szágban is  megnyerték  a  honfíusitást ,  melyet  az  1608-ki  és  1618-ki 
országgyűlés  torvényezikkbe  iktatott. 

I.  Siegried,  ki  1529-ben  Bécs  védelmében  vett  részt ,  hadi 
érdemeiért  másodszor  nyeré  a  lovagi  rendet.  V.  Károly  császárt  és  L 
Ferdinándot  mint  udv.  kamarása  szolgálta  ,  és  negyven  évig  mint  alsó- 
ausztriai hadi  tanácsos  működött.  Meghalt  1555-ben  Bécsben.  Fiai  és 
unoka-öcscsei  1583.  sept.  lén  birodalmi  báróságra  emeltettek. 

Már  a  grófságot  ágak  szerint  különböző  időkben  nyerek. 

A  báróvá  lett  Ádám  fia? :  Otto-G-otf  ried  es.  kir.  kamarás,  és 
ausztriai  belső  titkos  tanácsos,  és  Rázmány  német  rendi  lovag 
1637-ki  jan.  12-én  emeltettek  grófságra. 

E  r  ne  s  t  ezredes  és  komáromi  várkapitány ,  valamint  testvéré- 
nek J in os -Györgynek  gyermekei  1638-ki  dec.  3-án  nyerték  a 
grófságot. 

A  család  leszármazása  következő :  *) 


*)  Török  Antal  közlése  szerint. 

*)  Wagner  tabuimé  geneal.  XX&YIII.   -   Geneal.  műteni  lí.  —  Leh<Vizky 
Stemmmt.  II.  stb. 


302 


Koliouitz. 


I.    tábla. 


Miklós 

1400 

(Krusith  Anna) 

János 

t  1420. 
Stájerba  költöd 
(Gregoneh  Anna) 


Márton 

Saienauban 

temetve. 

(1.  Gregorianioh 

Erzse 

2.  Gál!  Bora) 


1-től  Péter. 


Maria 

CKeglevich 

K.) 


2-tól  Dániel 
(L  ibisvaid 
Anna) 


György 
Btugsohleinicz 

építője 
( Rótta  H  Bora) 

1.  Siegfríed 

í  1?Sö 
(lothringi  Orsonau 

Janka) 


Márton. 


Maruseh. 
(Herberstorf 

Ulrik  neje) 


Gábor 
(1.  Gayer 
Magdolna 
2.8chiffer 
Krlsitina) 


Anna       Gyorgy-Siegf. 
(1. Wogt        báró  1583. 
(Fucha  Bora) 


Jakab. 

2.  Pötting 

Leopold. 

3.  Laroberg 

János) 


Folyt.  U. 
lábián. 


Erzse  Ferdinaud        János  Bért. 

CBurgstaU     1560.  tanács,      tokaji  kapit 
Kristóf;     (1.  Teubenegg    kaasai  táborit. 
Mária.  f  1587. 

2.  Wagensberg    (1.  Reehen- 
Borbáia)  berg  Ilona. 

\  2.  Raeber 

Mária) 


János 
ezredes 
és  tanácsos 
1 1640. 


György 
báró  1583. 
(Neuhaus 
Mavusch) 


Johanna 

(2.  Herberstein 

K.) 


Ad  ára 
báró  1683. 
szádvári  kapit. 
(Schadel 
Johanna) 


György 

egri  kapit. 

(Zerotin 

Antónia) 


Sigfried 
Esztergámban 
lovas  százados. 


Eszter 
apácza- 

fonok 
Göasben 


Otto-Gotfried 
gróf:  1638. 
f  1664 
(Turn 
Zsófia) 


Razmány 
gróf  1637. 

német  r  vitéze, 
f  1640. 


György  -Godfrid        Johanna  Mária  Anna 

(Stuberg         (Otto-Sigefr.)     Constanti*        Rozina. 

Erzse), 


Kollonift, 


303 


II.   tábla. 


Győrgy-Sigfried,  ki  az  1.  táblán. 
báró  158S\ 
(Fuehs  Bora) 


Frneszt 
gróf  1638. 
magyar  indig. 
(1.  Gondesdorf 

Sabina. 
2  Kuefstain 
Erzse) 


Ferdinánd 
komáromi 
kapitiny 

tiaii. 


János -György 
gróf  1638.  " 
(Urczeszovszky 
Ludmilla) 


György  Vilm. 

kamarai  tan. 

("Wenienberg 

Czeczilia) 


Hannibál    János- 
alezredes     Ernó 
kapit. 


M.-Teréz 
(Haller 
Ádám) 


Johanna-F. 
(Kuefstain 
Leopold) 


Leopold 

sz.  1631. 

f  1707. 

bibornok 

eszterg. 

érsek- 


II.  Siegfried 
érsekújvári 
kapitány 
ra.  kir.  fő- 
lovász  m. 
O.  Perényi 
Zsófia 
2-  Saurau 
Mária) 


Károly 

ezredes 

1577. 


üirik 

(1.  Trautmans- 

dorf  Sidnnia. 

2.  Win^isch- 

gratz  Éva) 


Henrik-Kár. 

alezredes 

(Meggau 

M.-llona) 


Keresztély-Ferd. 
(Kajnach 

Jaccbina) 


György-Siegfr. 
zászlótartó. 


r™ 


Ludmiila-M. 
(1.  Osztrcsiíli 

Miklós. 
2.  Zay  Andr.) 


Ehreich-Siegfr. 
1 1659 


Jv-. 


János 
(Aspermonth 
firnesztina) 


György-Siegfr. 
i  1646. 


Jáncs-Henrik 

Kamarás 
(Waldstein  M. -Erzse) 


M.- Eleonóra 
sz.  1712.  f  1759. 
(b.  Zay  László) 

» ifti      '  ""■"     n 

Folyt.  111.  táblán. 


dám. 

t 


M.-Erzeébet. 


1-tólJanka- 

Erzse 
(b.  Zay  N.) 


Sidonia.  2-  tél  Anna 
Kata 
(Geymann 
Ernó) 


M.-Polex. 

(b.  Zay 

Lőrincz) 

r — ~ * " 1 

b.  Zay  László. 


M. -Eleonóra    Ádám    J.-Zsig- 
(Heger      hadvezér    mond") 
Fer.)        (Czobor     lov.  ezr. 
Krisztina) 


J.-Zsigmond 
1722. 
bécsi  érsek 
bibornok  + 


Leopold 
karmelita. 

t 


János-Ernő 

elesett 
Siklósnál. 


György -Férd. 

százados. 

t 


•)  Ezeknek  nővéreik  még  Spes,  Eva,  Regina,  L  u  c  *■  e  t  i  a  ,  mag- 
talan elhaltak. 


804  Kollonitz. 


in.  t  á  b  i  a. 


B.  Zay  László,  ki  a  II.  táblán. 

sz.  1705.  f  1780. 

1722.  adoptált 

gróf  Kollonitz 

(1.  gr.  Kollonitz  M.-Eleonora 

2.  gr.  Hamilton  Valburga) 


Kl*ö  hitvesétől  2-dik  nejétói  Maximiitan 

11  gyermeke,  sz.  17fl.  f  1827. 

kik  mtnd  kihaltak,  cs.  kir.  kamarás 

lásd  itt  alább  altábornagy 

*)jcgtj  alatt.  m.  testőr  kapit. 

(gr.  Haugwitz) 

Rataíina 
sz.  1771.  f  1827. 

r— — *^r~". — • 

II.  Maximilián 

sz.  1799.  ja  n.  8. 

(gudenai  báró 

Vorst  Augusta 

sz.  1801.  jun.  3.) 


i ; ~ — " —  "     ;— i 

III.  Maximilián     Karolina     Oítüía       Erzse       Paulina      László     Kleinentine 

sz.  1822.  april  7.    sz.  1823.    sz.  1826.  sz.  1828.    sz.  1830.    sz.  1883.     sz.  1842. 

f  1824.  april  23.     rtov.  16.    mart  i8.    nov.  30.    jun.  28.     jul.  12.       jan.  4. 

(gr.  rodstatzky 

Lichtenstein 

Adalberta). 

*)  l.Maria-Francisca  szül.  1729.  f  1766.  gr.  Falkenhayn  Miklós- 
né.  —  2.  Káról  y-J  ó  z  s  e f  cs.  k.  kam.  és  tábora,  sz.  1730.  f  1804.  gr.  Cavriani 
Friderika  nejétől  fia  L  á  s  z  1  ó  volt ,  de  elhalt.  -  3.  M.-E  r  z  s  é  b  e  t  sz.  1732.  f 
1754.  gr.  Thun  János- Jozsefné. -  4.  M.  -Terézia  sz,  1733.  f  1802.  gr.  Wrbna 
Eugen-Venczelné.  —  5  Zsigmond  cs.  k.  kam.  és  tábornok,  sz.  1734.  f  1784. 
Neje  gr.  Morzin  Aloyzia.  —  6.  László  kalocsai  érsek  szül.  1736.  f  1817.  — 
7.  M.-Eleonora  sz.  1737.  f  1807.  gr.  Abensben?  és  Traun  Ferencz  neje.  — 
8-  J  ó  z  s  e  f  cs.  k.  kam.  és  tábornok,  szül.  1740.  f  1799.  -  9.  Henrik  sí.  1742. 
f  1746.  -  10.  M  a  r  i  a-A  n  n  a  szül.  1744.  f  1802.  gróf  Sohafgotsch  Aní al-Got- 
hard  neje.  -  11.  Maria-Antonis  szül.  1746.  f  1771.  gróf  Kottulinstky  Fe- 
rencz neje  *). 

Visszatekintve  <*/  I.  táblázatra,  látjuk,  bogy  I.  János  fiának 
Mártonnak  ága  hamar  kihalt ;  míg  a  másik  fiának  'Tyőrgynek 
ága  mindinkább  terjedt. 


')  Ezeknek  leányági  utódaik  következő  családok  :  Lichtenstein,  Lobko- 
■witz,  Schoenburg,  Solrns.  Trautmansdorf,  herczegek;  Aueraberg,  Biss  ingen,  By- 
landt ,  Falkenhayn ,  Goesz  ,  Hardegg ,  Harach  ,  Kinszky  ,  Kottnlinszky  ,  Thun, 
Traun,  Wall  is,  Wiltsek,  Worasitzky,  Wrbna,  Wratislatr,  ZamoyszKy,  stb.  gró- 
fok, — -  Dobrzenszky,  Reisacíi,  Stillfried  bárok  stb. 


Kollonitz.  805 

György  épité  Burgschleinitz  várát  Stájerországban.  Fia  I. 
SiegfriedV.  Károly  császár  és  I.  Ferdinánd  kamarása  volt.  Elte- 
mettetett Bécsben  sz.  Mihály  templomába.  Fiai  közül 

J  a  n  o  s-B  e  r  t  a  l  a  n  Miksa  és  Rudolf  királyok  alatt  tokaji  kapi- 
tány, utóbb  kassai  országos  főkapitány.  Meghalt  Kassán  1587-ben. 
Két  nejétói  sem  maradtak  gyermekei. 

György-Siegfried  báró,  Frakaó  és  Kis- Marton  kapitánya, 
eltemettetett  Judenspojgenben  Ausztriában.  Ennek  fiai 

ErnÖ  ,  ki  gróf  lett,  ezredes  volt,  és  1634-ben  halván  meg, Bécs- 
ben temettetett.  Testvébe 

Gr.  Ferdinánd  Komárom  várparancsnoka  volt.  Meghalt 
1611-ben,  és  Prágában  temettetett. 

Gr.  J  á  n  o  s-G  y  ö  r  g  y  Judenspojgenben  temettetett  el.  Fiai  a 
II.  táblán  láthatók. 

I.  Ferdinándnak  fiai  közül  Ádám  szádvári  kapitány  volt ;  ennek 
egyik  fia  György  egri  kapitány.  S  i  e  g  r  i  e  d  Esztergám  várában  lo- 
vasság századosa. 

Gróf  Házmán  (Erasmus)  a  német  vitézi  rend  commendatora 
Lajbachban,  hol  1640-ben  meghalván  eltemettetett. 

Gr.  Otto-Godfried  Ul.  Ferdinánd  alatt  belső  tit.  tanácsos, 
majorátust  alapita  családja  részére.  Meghalt  1664-ben  és  Gréczben 
temettett  el.  Unokáiban  kihalt. 

Említett  gróf  Ernő  is  fiaiban  és  unokáiban  kihalt ,  fiai  közül 
megemlítendő 

Leopold  a  bibornok  és  1695  -1707.  esztergáim  érsek,  a  ma- 
gyar állami  intézményeknek  és  protestantizmusnak  egyik  legnagyobb 
ellensége  ')• 

A  II.  táblázatot  II  S  i  eg  f  r  i  e  d  inditja  meg,  ki  előbb  érsekúj- 
vári kapitány,  majd  kir.  fő  lovászmester  volt.  Meghalt  1623  ban.  Két 
nejétől  l.  Percnyi  Zsófia  és  2.  Saurau  Máriától  több  gyermekei  ma- 
radtak, ezel'  közöl  Ulrik,  és  Henrik  ága  élt  legtovább. 

Azonban  Henrik  ága ,  miután  kis  unokája  Ádám  a  Czobor 
ezredbeli  alezredes  —  ki  Lcsensteint  pisztolyával  végzé  ki  a)  ,  magnói- 
kul meghalt,  csak  egy  leányban  gróf  Eleonórában  báró  Zay  László 
os.  k.  kam.  és  belső  tit.  tanácsos  nejében  állott  fen.  Ulriknak  utódai  is 
mind  elhalván,  János-Zsigmond  (szül.    1677  f  1751.)  1716 tói 

')  L.  Szalay  L-  M.  oroaig  tört.  VI  köt. 
%)  Ugyanott  V.  köt.  292. 

20 


306  Kollomtz, 

bécsi  érsek  és  1 7  27-  cől  uibornok  J)  emiitett  baro  Zay  Lászlót,  ki- 
nek anyja  is  már  Kollonitz  leány  :  Kollonitz  Poiexína  volt,  1722-ben 
adoptálta,  melynél  fogva  báró  Zay  Lászlóa  protestáns  hitről  ka- 
tholikussá  lön.  a  g  r  ó  f  Kollonitz  nevet  vévé  föl,  és  minden  Kollo- 
citzféle  majorátus  és  egyéb  uradalmak  reá  szállottak ;  előbbi  családi 
czimzeteibŐl  csupán  csak  a  vZay-Ugrócznak  örököse"  czimet 
tartván  meg. 

így  halván  ki  a  kollegrádi  Kollonich  család,  mely  1715-ben  még 
gróf  Ádámban  magyar  koronaőrt  is  mutatott  fel  *), — uj  sarjadzást  eme 
család  a  báró  Zay  ágon  nyert ,  és  ámbár  Zay  Lászlónak  első 
nejétől  gr.  Kollonitz  Eleonórától  nemzett  tizenegy  gyermeke  magtalan 
múlt  ki,  második  nejétől  származott  fia  I.  M  a x  i  m  1 1  i  a  n  cs.  kir.  kara. 
M.-Teréziu  lovagrend  kis  ker.  vitéze  i  altábornagy ,  ás  m.  kir.  testőr 
kapitány  utódaiban ,  mint  a  III.  táblázat  mutatja,  a  család  mostanáig 
virágzik. 

A  kollegrádi  gróf  Kollonitz  család  cziraere  egy ,  függőlegesen 
kétszer,  és  vizirányosan  egyszer,  és  igy  hat  udvarra  osztott  paizs.  Az 
1-ső  és  6  ik  osztály  vörös  udvarában  egy  jobbról  balra  rézsútosan  vont 
fehér  szelemen ,  melyből  három  fehér  tengeri-levél  (Seeblátter)  nyúlik 
ki.  A  2-ik  osztály  fekete  udvarában  egy  három  szegletü  hegyével  fel- 
felé álló  fehér  mű-kő  látszik.  A  3-ik  és  4-ik  osztály  vörös  udvarában 
természetes  szinű  hiúz  ágaskodik.  Az  5-ik  osztály  vörös  udvarában 
arany  hal-borda  látszik,  A  paizs  közepét  egy  keresztvágással  négyfelé 
osztott  kisebb  grófi-koronás  paizs  foglalja  el .  melynek  1-  és  4-ik  osz- 
tálya fehér  udvarában  barna  farkas  ágaskodik :  a  2-  és  3-ik  osztály  vö- 
rös udvarában  egy  egy  arany  kerék  ,  nyolcz  küllővel  látható.  A  nagy 
ozimer paizs  fölött  kilencz  ezüst  gombos  arany  grófi  korona  áll,  és  a  fö- 
lött Öt  arany  sisak  arany  koronákkal  födve  látható  ;  jobb  oldalról 
ke2dve  az  1-sŐ  sisak  koronájából  egy  fehér  vadász  kutya  nyúlik  ki, 
vörös  nyelvét  kiöltve ;  a  2-ik  sisak  koronájából  Öt  vörös  strucztol  leng, 
és  az  előtérben  az  arany  halborda  áll ;  a  3-ik  sisak  koronájából  két  egy- 
másra helyezett  kiterjesztett  vörös  sas-szárny  emelkedik  ki,  az  előtér- 
ben levőnek  közepén  az  arany  kerék  ragyog ;  a  4-ik  sisak  koronájából 
két  kiterjesztett  sas-szárny  emelkedik ,  az  egyik  vizirányosan  félig  VÖ*. 
rös,  félig  ezüst ,  a  másik  ellenkezőleg  félig  ezüs,  félig  vörös;  a  két 
szárny  között  a  paizsbelihez  hasonló  farkas  emelkedik  ki ;  az  5-ik  sisak 


'.)  A  protestantisnmenak  szintén  nkgy  üldözője  volt. 
*)  1715-ki  38.  törv.  ez. 


Kolonyi.    Kolos.  307 

koronájából  hiúz  nyúlik  ki  Foszladék  jobbról  arany-vörös,  balról  ezüst- 
vörös *). 

Kolonyi  család.  A  trencsinmegyei  nemesi  lajstromok  sze- 
rint 1688-ban  Zolnán  székelt  ily  nevű  család  2). 

Kolos  család.  (Néraai  -J-.)  Komárom  megye  egyik  kihalt  ős 
családa,  melynek  ismert  törzse  szent-viti  Kolos,  (Kolos  de  sancto  Vite) 
kir.  lovász  mester  volt  3).  Ennek  fia  Jakab  mester  atyja  nevéről 
Öröklé  a  Kolos  nevet ,  1369-ben  Komárom  megyei  Bana  és  Árpa 
helységekre  uj  királyi  adományt  nyert. 

A  XV.  század  végén  1480-ban  élt  a  családból  Kolos  László, 
ki  már  ekkor  Ács  helységét  ir  birta  4J  Miután  nem  csak  Hathalmot, 
de  N  é  m  a  helységet  is  birtokába  vévé  a  család,  Némáról  irá  előne- 
véi,  és  e  helység  meg  a  családtól  nyeré  K  o  1  o  s-Néma  nevét. 

Nevezett  László  1493-ban  tétetett  visegrádi  kapitánynyá ,  a 
midőn  Szapolyai  István  nádor  és  Bakács  Tamás  püspöknek  írásban  kö- 
telezé  magát,  hogy  a  várban  őrzött  koronát  az  ő*  hirük  nélkül  senkinek 
ki  nem  adandja  b). 

Ezen  Lászlótól  a  család  kihalásáig  következőleg  sarjadzott  le 

a  nemzedékrend :  6) 

László 
1493.  visegrádi 

kapitány 

■«  — i 

H-  László  Bora  Jakab. 

(Perneszy  Zsigm.)  1 


— i 


Anna  Ambrus  Orsolya  Sára  Bora 

(sávolyiJósa  (Orsolya)  (Csábi  (Décsy       (1.  Sitkey  Andr. 

István)  Mihály)  Boldizs.)      2.  Poky  Gáspár) 


János  Kata  Erzse 

fl!S67.  tájt.  (Alfóldy  (Hatkalmy 

Tamás)  György). 

János,  ki  még  1560-ban  Komárom  megyei  Ekecs  helység  iránt 
Bakó  Péter  ésFerencz  ellen  tiltakozást  tett  7)  magnóikul  halt  el,  benne 


')  Adami  Scuta  gentil.  tom.  V.  —  Hist.  Herald.  Hamlbuch  431.  stb. 

2)  Szontagh  Dániel  közlése. 

")%Fényes  E.  Komárom  várm.  106.  146. 

*)  Ugyanott  142. 

*>  Katona  Hist.  eritic. 

*)  Geneal.  anthen.  II. 

')  Fényes  E.  Komárom  várm,  99 

20* 


30$  Kolosváry. 

a  Kolos  család  sirba  szállt.  Az  Ő  magvaszakadtén  15o7  ben  Thúry 
György  a  Kiskeszi  helységbeli  és  Andrásfalvj  pusztabeli  birtokba  ado- 
mány mellett  iktattatott  be  f>, 

Kolosváry  család.  (Máskép  Saltzer).  E  családnak ,  inaly 
Trencsin  megyében  a  XV,  században  tűnik  M}  eredete  és  oda  származása 
homályban  rejlik  ugyan,  de  a  történelmi  viszonyok  összevetéséből  még 
is  Erdély  bői  történt  származására  némileg  alapos  következtetést  von- 
hatunk ,  ha  visszaemlékezünk  V.  László  király  1454-ik  évi  azon  rende- 
letére, melynél  fogva  Hunyadi  János  akkor  az  ország  főkapitánya  oda 
utasitatott ,  hogy  a  vágvölgyi  várakat  örséggel  és  várnagyokkai  lássa 
el  \  és  igy  fölszerelve  e  várakat  a  királyi  kézre  való  átadásra  elkészítse. 
E  czélra  Hunyadi  valószinűleg  több  erdélyi  családot  is  felhasznált,  és 
igy  kerülhetett  eme  vidékre  a  Kolosváry  család.  Legalább  annyi 
bizonyos,  hogy  ez  időben  találjuk  e  családot  a  vágvölgyi  váraknál  fel- 
tunni, névszerint  pedig  Kolosváry  Lőrinczet,  ki  1455  ben  már 
mint  Trencsin  vára  várnagya,  1463-ban  pedig  mint  zabláthi  birto- 
kos is  előfordul.  1482-ben  (in  vigília  nativitatis  Domini)  Mátyás  ki- 
rály a  Kolosváry  családot ,  névszerint  Lőrinczet  és  Mátyást 
mint  sz.  kir.  Trencsin  városa  polgárait  a  zabláthi  birtokba  beiktattatni 
rendeli.  E  két  testvér  az  előbb  emiitett  Lőrincznek  fia  lehetett,  mint- 
hogy ama  1455-ben  élt  I.  LŐrincz,azon  II.  Lőrinczczel,ki 
1500-ban  s  az  utána  következő  években  mint  Trencsin  és  Bajmóez 
várak  várnagya  fordul  elő ,  és  csak  1525-ben  mint  már  Trencsin  me- 
gyei alispán  halt  meg,  a  kor-távolság  miatt  egy  személy  nem  lehetett. 

A  fölebb  idézett  Mátyás  király  féle  adomány -levélben  L  ő  r  i  n  c  z 
és  Mátyás  testvérek  egyenesen  Kolosvár y -aknák  (de  Kolosvár) 
neveztetnek  minden  melléknév  nélkül.  Igy  fordul  elő  ismét  Lő  r  in  ez 
(de  csak  egyedül  maga)  1482-ben  az  ugróczi  birtokszerzési  oklevélben 
is,  pusztán  Kolosváry  névvel;  sőt  igy  találjuk  Lőrinczet  még 
1487-ben  is  Trencsin  sz.  kir.  város  levéltári  okmányában  nevezetesen 
Oreli  (öivey)  Vitus  kegyes  alapítványában  egyedül  Kolos várynak  írva. 

Mikép  történt,  hogy  későbbi  időkben  nevezetesen  már  1401-ben 
s  az  az  után  következőkben  Lőrinczet  Saltzer,  SaltzherSo- 
lár,  Záblátszky,  H  russóy,  Hr  us  óvsz  k  y-nak  ,  sőtTren- 
c  h  i  n  y  i-nek  is  találjuk  neveztetni,  íratni,  sőt  magok  által  is  magukat 
igy  irni ; — azt  későbbi  hivataluk  vagy  foglalkozásuk ,  és  birtokaik  ,  sőt 
székhelyük  ismeretéből  lehet  leghelyesebben  megfejteni    És  pedig  a 

*)  Fénye«  E.  Komarom  várm.  104.  112.  ttb. 


Kefosváry.  &09 

Saltzer,  Saltzher,  Solár  természetes  elnevezés  onnan  származ- 
hatott, minthogy  a  trencséni  várnagyság,  melyet  Lőrincz  a  bajmóczi  és 
brodárféle  (Morva  országban)  vár  nagyságok  kai  együtt  viselt ,  Össze 
volt  kötve  a  kamarai  só  egyedárússága ,  és  e  kincstári  jövedelem  keze- 
lése is,  melynél  fogva  a  nép  által  méltán  Saltzer  stb.-nek  neveztet- 
betett ,  és  főleg  e  néven  ismertethetett .  mely  tekintet  LŐrinczet 
arra  bírhatta,  hogy  maga  is  e  nevet  használja.  így  van  ő  aláírva  neve- 
zetesen azon  nyugtatványban  ,  melyet  1500-ban  mint  trencséni  és  baj- 
móczi várnagy  bizonyos  adósság  letisztázása  iránt  BáníFy  Jánosnak 
ad  l).  149 1  ben  ezen  Lőrincz  Zamaróczy  Imrétől  egy  Zaraardféle 
curiát  sserzett  raeg ,  és  ezen  a  nyrtrai  káptalan  előtt  tett  Örök  fel  valló 
levélben  „Laurentius  Zolárde  Ko  los  vár"-nak  neveztetett. 
A  mint  később  1492-ben  szent  Borbála  szűz  és  vértanú  napján  ezen 
zamárdi  curiára  királyi  adomány- levelet  nyert,  ebben  meg  már  Zo- 
lár  máskép  Hrusovszky  Lőrincznek  neveztetik.  í 494-ben  ismét 
Trencsinben  házát  Nemeskynyi  Györgynek  eladván,  ezen  okmányban 
S  a  i  t  z  á  r  Lőrincznek  iratík.  Hasonlóan  fordul  elő  egy  másik  ugyan 
ekkor  ns  Rozsony  Kelemennek  és  Lászlónak  ugyan  Trencsinben  egy 
másik  eladott  háza  iránti  szerződésben  is ;  sőt  ugyanott  egy  harmadik 
házát  is  eladván  Czrmanszky  Tamásnak,  már  ebben  meg  „z  á  b  1  á  t  h  y 
Saltzer  Lőrincz nek;í  iratik  neve.  Mint  Trencsin  megyei  al- 
ispán többnyire  Zablát hy  és  Záblátszkin  ak  irta  magát  ne- 
vezett Kolosváry  Lőrincz ,  és  ama  néven  jő  elő  a  trencsin  megyei  al- 
ispánok névsorában  is  1491  —  1525-ig.  Még  egy  negyedik  házát  is 
Trencsinben  1512  ben  Kun  ez  Vencziszló  rokonának  adományozván, 
ebben  már  egyedül  Zábiáíhy  Lőrincz  névvel  neveztetik  Azon- 
ban még  itt  sem  volt  még  ál  lapod  ás  a  nevezetben  ;  végre  még  Ugró- 
ozinak  is  ntvezé  magát.  így  1525-ben  sz.  Szaníszló  napján  Ribár  hely- 
ségbeli  birtokát  testvére  Mátyás  fiainak  Jakab  nak  és  János  nak 
ajándékozván,  már  ittan  Zablát hy  és  Ugróé zy  Lőrinoznek 
ne v  ezé  magát. 

Mily  hatalomra  emelkedett  és  mennyi  birtokot  3zerze  Kolos- 
váry Lőrincz,  mutatja  azon  három  rendbeli ,  trencséni,  bajmóczi 
és  brodai  várak  várnagysága.  Birtokai  kiterjedését  mutatják  Tren- 
csin sz.  kir,  városbeli  házain  kívül  az  146S-ban  a  zábláthi ,  1481-ben 
a  hrussói,  1482-ben  az  ugróczi ,  14^2-ben  ismét  a  zábláthi  birtokszer- 
zeraények,   1504  ben  Sárkány  Ambrustól  szerzé  Genc^icz  ,  Sitva,  Ke- 


')  Az  *?*d*íi  a.  h&ró  Mfcdeyáxsekr  család  heczkói  ?cvélt&rában. 


310  Kolosváry. 

resztúr,  Poszté  tna,  és  Lehota  helységbeli  birtokait.  Meghalt  1525-ben 
az  ugróczi  várban. 

A  Trencsényi  nevet  leginkább  a  Kolosváry  leányoknál  találjuk  ; 
igy  Zsófiánál ,  ki  1491-ben  ákosházi  Sárkány  Ambrusnak, — és 
A  n  n  á  n  á  i ,  ki  Kosztka  Miklósnak  volt  neje.  —  A  Kaziwoda  név  pe» 
dig  csak  Kolosváry  Lorincznek  Jeromos  fiától  származott  Mátyás 
unokájánál  vehető  észre;  ki  is  e  név  alatt  Trencsin  városa  levéltári 
okmányaiban  többször  eléfordui. 

Ezen  följebb  nevezett  Mátyás  Trencsin  sz.  kir.  város  tanács- 
noka, és  harminczados  volt:  és  bírt  Trencsin  városban  egy  házat,  me- 
lyet 1591-ben  Birovszky  Sámueltől,  Miklóstól  és  Annától  vett  meg. 
Testvére  Mihály  1563-  és  1577-ben  mint  zábláthi  és  hrussói  birto- 
kos fordul  elő. 

Kolosváry  Lorincznek  egyenes  férfi  ivadéka  kihalt  a  harmadik 
ízen,  és  csak  nő  ágon  unokájában  Margitban  állott  fen.  Ezen  Mar- 
git hornspicki  és  szvetlovai  Szvetlovszky  Pál-Stielfriedhez  menvén 
férjhez ,  mintegy  fiusitva  S  a  1 1  z  e  r  név  alatt  folytat  tátott  tovább  a 
családi  leszármazás,  miután  Schellendorf-Szvetlovszky  gyermekei  nem 
az  atya,  hanem  anyjok  neve  után  S  a  1 1  z  e  r  néven  neveztettek  ;  és  e 
néven  még  azután  négy  ízen  át  élt  a  család. 

A  Kolosváry  családnak  Trencsin  városában  leélt  szerepéhez  még 
hozzá  adhatjuk  azou  adatokat,  hogy  még  1 800-ig  különféle  nevek  alatt 
több  házat  birtokoltak  j  azonban  az  160Ö-ik  év  után  már  egynek  neve 
sem  jő  elő  a  város  jegyzőkönyveiben  s  ház-lajstromaiban. 

A  Trencsin  városi  kriptában  is  több  Kolosváry  családbeli  találta 
földi  maradványainak  nyugalmát.  Ide  temettettek  a  következők:  1690. 
april.  30-án  Erzsébet  özvegy  Kolosváryné.  —  1704-ki  jul.  28-án 
Kolosváry  Istvánnak  fia  Peren  ez. — 1705.  april.  3-án  Ferencz 
Kolosváry  Istvánnak  testvére. 

Meiyik  Kolosváry  családból  származhatott  azon  Kolosváry 
Pál,  ki  J 726-ban  mint  jesuita  a  „Curia  Judicura  Regni  Hungáriáé 
virtutibus  et  meritis  illustris"  czimű  munkában  mint  bölcsészeti  tudor 
fordul  elő  ?  —  nem  tudhatni. 

A  zábláthi  Kolo3váryak  ,  vagyis  Saltzerek ,  Hrussovszky-ak,  és 
Záblátszky-ak  czimere  egy  függőlegesen  kétfelé  osztott  paizs ;  a  jobb- 
oldali udvart  rézsútosan  egy  széles  szelemen  (fascia)  osztja  kétfelé,  és 
azon  három  rózsa  látható,  a  szelemen  fölött  és  alatt  hatszögletű  csillag 
ragyog ;  a  baloldali  udvarban  egy  hátra  felkondorított  farkú  oroszlán 


Koiosváry. 


311 


ágaskodik.  A  paizsfölötti  sisak  koronájából  két  kiterjesztett  sas-szárny 
között  szintén  egy  hatszögletű  csillag  szemlélhető  ')• 
A  család  leszármazási  kimutatása  ez  : 

Koiosváry 

Lőrincz 

Trenesényi  várnagy 

t  1525. 

(Tőkés- újfalvi 

Margit) 


Saltzer 
Mátyás 

1467. 
t 


Saltzer     János 
György     1499. 
(Schel- 
lendorf 
Anna) 


Saltzer  Zsófia 

Márton  (Sárkány 

1491.  Ambrus; 

t 


Jeromos  Júlia       Márta 

(Korlátkőy   (Forgách  (Turóczy 

Borbála)       Miklós)     Miklós) 

i * 1 

Márta 
(Nyáry 
Lőrincz) 


János      Gáspár.      Mártlia 

f  1559.  (bessei 

(1.  lévai  Cseh  Farkas 

Fruzsina.  Ignácz) 

2.  Majthényi 

Anna. 
3.  Podmaniczky 

Anna) 


Lőrincz        Margit  Borbála 

f  1542.       (Lubomirszky 

(Schellen-    Szaniszló) 
dorf  Burián 
Pal-Stielfrid 
Hornspick  és 
Szvetlov  ara 


Anna 
(Kosztka 
Miklós) 


Mátyás 

Kazrwoda 

1588. 

(Franta 
A. -Marin) 


Mihály 
t 


Saltzer 
János 

r — A » 

György 


Anna 

(1.  Ocskay  Ján. 

2.  Spáczay 

Péter) 


Ferencz. 


JMihály 

Saltzsr 
Mihály 


Anna 

(Beznák 

János) 


János  Mária  János 

1702.      (Balogh  Mih.) 


Zsigmond 


Jusztina 
(Chery  István) 


Mihály.         Zsuzsa  Jusztina  Mária  Kata 

(Sandrik  (Geller  (Bossány  (Bossány 

Pál)  János)  Mihály)  György). 

A  másik  ág  ,  mely  Koiosváry  Lőrinozczel  testvérétől  Mátyás- 

tól  szakadt  le ,  és  mely  ág  leginkább  megtartá  a  Koiosváry  nevezetet, 

következő : 

Koiosváry  Mátyás 

a  belei  birtokot 

szerzi  1487. 


Jakab 
1535.  ribári 
birtokot  elzálogit. 


János. 
1525.  Ri báron. 


')  Sztárek  Lajostői  közli  Szontagh  D. 


313  Kolos  váry .  -  Kolossy. 

Ezek  egyikétől ,  ki  ugylátszik  Nagyváthyné  Özvegyet  vett  n6ül, 
származott  Kolosváry  Miklós,  ki  1590-ben  törökfogságban  volt;  en- 
nek anyui  testvére  Nagyváthy  Pál.  Kolosváry  Miklósnak  gyermekei 
István  1670-ki  máj.  25-én  bérmáltatik,  K.  Ignác z  bérmáltatik 
1672.  június  7-én, s  végre  Mihály.  Nevezett  Istvánnak  fiai  István 
meghalt  1 705  ben,  és  F  e  r  e  n  c  z. 

Kolosvári  <»salád.  Erdélyi  család,  mely  néven  Kolosvári 
Bálint  a  németországi  akadémiákon  tanult,  Wittenbergben  Me- 
lanchton  Fülöp  hallgatója  volt;  1555-ben  Torda  város  ref.  lelkésze.  ') 

Kolos  vári  János  deák  (litteratus)  1610-ben  Báthori  Gábor  fe- 
jedelemsége korában  élt  a),  előbb  fiscalis  director  •). 

Kolosvári  Pál  orvos  és  kolosvári  tanár  s  lelkész  ,  a  belga  aka- 
démiákon tanult,  meghalt  1720-ban.  0  tartatik  azon  magyarul  és  lati- 
nul irt  Katekizmus  szerzőjének,  melyet  az  unitáriusok  használnak. 

Jelenben  e  néven  Erdélyben  János  birtokos  Kü kii  116  megye 
ben,  Sándor  Torda  megyében,  Kolosban  Pál,  Gergely  és  Dru- 
z  s  i  a  n  n  a ;  azonban  leszármazási  fájuk  ,  és  egymáshozi  vérséges  viszo- 
nyuk ismeretlen. 

I&olo&váry  cs&I&d.  Ugocsa  vármegye  nemes  családa,  azon 
megyében  Gődényházán  e  század  elején  Kolosváry  Zsigmond  és 
Ferencz  közbirtokosok  *}. 

Zemplin  megyében  szintén  a  nemesség  sorában  áll  a  Kolosváry 
család  5). 

Fejér  megyében  Kolosváry  Sándor  1840—  1843-ban  számvevő. 

Mosón  vármegyében  Kolosváry  Sándor  1840-ben  esküdt. 

l&olossy  család.  (Mező-madarasi.)  Erdélyi  család,  melyből 
István  1846-ban  cs.  kir.  határezredbeli  hadnagy. 

Kolossy  család.  (Cseleji  )  Borsod ,  Szabolcs,  Zemplin  vár- 
megye nemes  családa. 

Kolossy  János  1719  ben  sept  23-án  III.  Károly  királytól 
nyerte  czimeres  nemeslevelét  €).  Czimere  a  paizs  kék  udvarában  zöld 
téren  álló,  vörös  mezű  magyar  vitéz,  prémkalpagjából  annak  vörös  te- 
teje   osüng   ki ,    derekán  kék  öv  ,  lábain    sárga  csizma  van  ;  jobb  ke- 


r)  Benkő  Transylv.  gen,  343. 

2)  Bojthi  Gáap.  Engeloél  399.  és  Wolph.  Bethlen  V.  380. 

s)  Benkő  id.  h.  531. 

*)  Sairmay  C.  Ugocsa.  151. 

"')  Szirmay  C,  Zempiin.  noi  top.  114. 

*)  Colleci  herald,  aro  397. 


Kolowrat.  013 

zével  kivont  kardot,  a  balban  egy  fúrt  vörös  szőlőt  tartva.  A  paizsfö- 
lött  sisak  koronáján  kettős  farkú  oroszlán  ágaskodik,  első*  jobb  lábával 
kivont  kardot  tartva.   Foszladék  jobbról  ezüst-vörös ,  balról  arany-kék. 

Borsod  megyében  Ignácz  1829-ben  szolgabíró,  1845-ben  Ko- 
lossy Imre  esküdt 

Zemplin  megyében  e  század  elején  birtokos  a  család  Magyar- 
Isép,  Kolbása,  Pelejte  és  Cselej  helységben  ')• 

Kolossy  József  1829-ben  Zemplin  megyei  alszolgabiró j  neje 
Boronkay  Julianna. 

Kolossy  Dániel  már  1640-ben  s. -pataki  tanár,  1642-ben  pedig 
beregszászi  lelkész  volt  *). 

A  család  c  s  e  1  e  j  i  előnévvel  él. 

Kolowrat  család.  Csehországi  eredetű,  az  osztrák  tartomá- 
nyok egyik  tekintélyesebb  esaláda ,  mely  két  ágon  Magyarországban 
is  honfitisitást  nyert ;  azonban  hazánkban  nem  birtokos. 

A  cseh  történetíró  Palacky  szerint  igen  régi  és  a  Lobkoviczokkal 
egy  eredetű  család,  melynek  történeti  nyomai  már  a  XI.  században  felta- 
lálhatók. 1415-ben  élt  közös  törzsük  Kolovrat  Herbárt ,  kinek  négy 
fiától  származik  a  jelenleg  két  fő  vonalon  úgymint  Kolowrat  - 
Krakovszky  és  Kolowrat -Liebsteinszky  fővonalakon, 
és  ismét  több  ágakon  virágzó  család  3).  Mindenik  ág  külön  el- 
mert is  bir. 

A  Kolowrat-Krakowszky  vonal ,  mely  Krakovszky  mel- 
léknevét a  csehországi  K  r  a  k  o  v  e  c  ősi  vártól  vévé ,  és  mely  Herbart- 
nak  Albert  nevű  fiától  ered  ,  ismét  három  ágra  oszlott,  úgymint  1 . 
az  idősb  vagy  breznitziág,  2.  aközépső  vagy  r a d i e n i n i, 
és  3.  alegifjabb  vagy  teinzli  Krakowszky  ágakra. 

Ezek  közül  minket  csak  a  középső  vagyis  a  r  a  d  i  e  n  i  a  i  ág  ér- 
dekel, melyből  Krakovszky-Kolowrat  Leopold  (szül.  1727.  dec. 
31.  +  1809.  nov.  2.)  aranygyapjas  vitéz,  sz.  István  és  Leopold  rendnek 
nagy  keresztese ,  cs.  k.  kam.,  val.  belső  titkos  tanácsos ,  és  ausztriai 
belügy  minister  volt,  és  1802-ben  a  magyar  országgyűlés  által  a  31. 
törvény  czikk  szerint  honfíusitafcoít ;  a  tőle  leszármazó  nemzedék  kö- 
vetkező : 


*)  Szirmay  C.  Swaplia  not.  top  114,  247.  248.  271.  280, 

■)  Ugyanott  215. 

8)  Sehösifeld  Adél*  L«x.  f .  85-  95.  -  Híat.  henld.  ilaftábuch  4S3.  sth. 


3li 


Kotowrat. 


M.-Anna 

az   1753. 

t  1812. 

(gr.  Zichy 

Fer.) 


Leopold 

sz.  1727.  f  1309. 

minister. 

Cl.  gr.  Caretto  M.-Terézia 

2.  hzg.  Khevenhüller- 

Metsch  M.-Ter.) 


Fülöp-Fcr.     Lipót 
sz.  1756.    sz.  1769 


t  1819. 

(Trunkel 

Teréz) 


f  1805. 
őrnagy 


M.-Teréz 
sz..  1770. 
(1.  gr.  Pod 

statszky- 

Lichtenstein 

2.  gr.  Hardegg) 


M.-Antonia 
sz.  1776. 
(gr.  Obera 
dorf) 


1  1 

M.-Luiza    Fer.-Xav. 
sz.  1780.    sz.  1.783. 
(Herber-     alezredes 

stein-      (1.  gr.  Wil- 
Moltke)      den  stein 
Júlia) 


Lipót      Tódor 
vi.  1804.  sz.  1806. 


Ferdinánd      Xaveria      Júlia       Maria 
sz  1807.      sz.  1808.    sz.  1809.  sz.  i811. 


Teréz    Fülöp     Lipót     Amália     Ernő     Vilma    Júlia     Lajos    Henrik  Jozeía 
sz.1785.  sz.1789.  sz.1790.  sz.1791.  sz.1792.  sz.1794  az.1798.  sz  1799.  sz.1801.  sz.1805. 

(gr.     tHerzig  (Herzig  (Bönm  (Böhm 

Wald-     Fányl  József)  Gotfr.)     Fer.) 

stein  '      «••»!! 


Józs.) 


sz.  1811. 


Ernő 
sz.  1812. 


A  másik  vonal  a  Kolowrat-Leibstinszky,  mely  1 660- 
ban  emeltetett  grófságra ,  és  melyből  gr  Kolowrat  Norbert-Le o- 
p old  (meghalt  1716.  april  15.)  az  1687-ki  magyar  országgyűlésen 
a  28.  törv.  czikkben  honfiusitatott,  ily  nemzckrendet  tüntet  fel :  *) 

Norbert-  Leopold 

magyar  iudigena 

1687. 

( 1.  gr.  Hrczan 

Janka 

2.  gr.  Slavata-Chlum 

Magdolna) 


Ferencz-Károly 

sz.  1680.  f  1753. 

(hzg.  Sclrwar zenberg 

M.-Antonia) 


Norbert- Vineze 

sz.  1682.  f  1727. 

(gr.  Althann 

M.-Anna> 


Fcrencz-Károly 
sz.  1720.  f  1753. 


Folyt.  köv.  lapon. 


Janoá  nep. 
sz.  1723  f  175o 
[gr.  Krakovszky- 

Kolowrat 
E*-zse) 

Mária- Anna 

sz/1750. 

(gr.  Thun  Venczei) 


Eleonóra 

sz   1742. 

(gr.  Schrotten- 

Lach  Fer.) 


*)  E  táblázatról  némely  leányok,  és  korán  magnélkül  elhalt  fiúk  is  el- 
kagyvák. 


Koltay.     Kolnmban.  315 


Ferencz  Károly,  ki  a*  előbbi  Iwpou. 
sz.  1680.  f  1753. 
(hzg  Schwarzenberg 
M.-  Antónia) 


Ferencz-József  Mária-£t  nesztina 

sz.  1718.  f  1758.  sz.  1712.  f  1794. 
(gr.  Waldstein 

fVT  -Karolina) 


Ferencz- József  Vincze          M.-Anna           Mária          János  nep. 

sz,  1748.  f  m%  sz.  17Ö0.          f  1760.          sz.  1755.         s*.  1756. 

(gr,  Kolowrat-  táborszernagy                  (gr.  Van  Dernath 

Krakovszky  Henrit) 
Kata) 

■  |i-»M»All<         l»li     I        I  ml.  I     ■»— »— ^-— —  i  ii  i 

M  -Kata               Ferencz**  Antal  Karolina 

s*.  1772.                    sz.  1778.  sz.  1779. 

(gr.  Bubna             arany  gyap.  v.  (gr.  Lützov 

Ferencz)               és  conf.  minist.  Jeromos) 

(hzg  Kinsfcy  Róza 

lotú  ) 

Ez  ágazat  —  mint  látszik — a  végső  nemzedéken  álló  Ferenc  z- 
Antalban  kifog  halni. 

A  család  közös  czimere  egyfe jű  sas. 

ftoltay  család.   Zala  vármegye  nemes  családa ,  bot  fvoltay 

L  1844  ben  al-adószedo.  Egyik  ág  nemzékrendi  töredéke  ez  ; 

Koltay  István 
(Posgav  Judit) 


Ottilia  Ágnes  Apollónia. 

(Paraicz  Ignáoz) 

üolttiabán  család.  (Olasz-telki.)  Erdélyi  székely  család, 
melyből  Kolumbán  vagy  Columbán  Ferencz  165 l-ben  ezredes  ka 
pitány  a  két  Rákóczy  György  alatt ,  Lengyelországban  követségben 
járván ,  tatárfogságba  esett,  honnan  kiváltatván  ,  ApafFy  udvarában 
szolgált.  Ezen  Kolumbán  Ferencz  irt  családjáról  egy  leszármazási  ki- 
mutatást ,),  mely  szerint  a  család  törzse  az  Olasztelken  éló  nemes  Ko- 
lumbán I.  Béla  király  korában  darában  tok  ("gyalogság)  századosa,  a  po 
gányságbol  megkeresztelkedvén ,  Endre  vagy  András  nevet  nyert 
1060  ban    Ennek  Baló  Dorottyától  három  fia  volt,  közülök  István 


')  L.  Kállay  Székely  nemzet  ?57  lap  Éó  az  érdeklett  genealógiai  leírás 
közölve  velem  Décsey  Miklós  ur  szívességéből.  Már  itt  felötlő  a  különbség  az 
ezen,  és  a  Kállay  által  használt  példány  között  Kállay  szerint  Kolumbán  Fe- 
rencz kiszabadulván  a  tatár  rabságból,  Kakutsí  Péter  szolgájával  mondatik 
Apaffy  kiváltásának  eszközlöjefíl.  A  velem  közlött  példány  szerint  Kolumbán 
Ferencz  maga  irja,  hogy  öt  Apaffy  saját  költségéve!  és  fáradságával  válta  ki  Or 
városából. 


8iö 


Kottámban. 


nemre  Pétert,  ki  ismét  1165-ben  &  székely  darában  tok  hadnagyául, 
fiatal  koaában  III.  István  király  udvarnokául  iratik.  Ennek  kis  uno- 
kája Menyhért  ismét  III.  András  király  udvarnokául  iratik  stb. 

De  lássuk  ezen  oly  régi  időkbül  szakadatlanul  folyó  nerazékrendet : 

András 

1060. 

(Baló  Dóra) 


András. 

t 


Farkas.  István 

f  (Márton  Orsolya) 


Péter 

H65. 

(1  Kis  Magd. 

2.  Benedek  Judit) 


Mihály. 
t 


Orsolya.        Judit. 


András 
(Osvát  Erzse) 


Péter, 


Fereacz 
(Msrkó  Sára) 


Menyhért 
1292. 


Ferencz 
(Fos* tő  Anna) 

'  — /Vl.HU  ,1. 


Gergely 
elesik  1479. 


I.  Mózses 
( Iraees  Magd  ) 


ii.  Mózses 
(Boda  Kata) 


(Blovoezky  Jakab, 

ki  Columban  nevet 

vesz  feikf  1596  ) 

András 
1613 
(Oavát  Erzse) 


Dániel 
innen  a»  olasitelki 
Kolvmbánok, 


Ili.  Mózses. 

t 


Ferene* 

(nagyajtai 
Darko  Kata) 


György. 


Fábián 
(JakabJudii) 

Bora. 


Márton 
kir.  ügy  igazgató 
(Bertalan  Lucza) 


Ferencz 

ezredes  1857. 

&  genealógiai 

író 


György 


Gergely 
(Bocz  Iionaj 

János 

kurucz  kapit. 

(Farkas^  Júlia) 

Júlia. 


István  á 

befúlt  & 

Küküilőbe 


Bora 

(áésfalvi 
Turéogy  István 
koküUöi  Aiisp.) 


Mihály. 

Mikály  Sámuel 

megöletett        kuruca  drag.  kapit. 
Enyeden         (Vásárhelyi  Anna} 

János.  Anna 

(Szentgyörgyi  Istv.) 


Kotamban.  ÜY 

E  semmi  alappal  nem  biró  leszármazási  kimutatásból  elég  lesz, 
ha  azt  csak  I.  vagy  II.  Mózsesiől  kezdve  is  —  elhisszük  ') 

II.  Mózsesnek  egyik  fiáról  Dánielről  iratik,  hogy  annak  ma- 
radéka Qlaszteiekben  él  Kólómban  név  alatt. 

II.  Mózsesnek  Katalin  leányáról  az  érdeklett  genealógia  árja, 
hogy  gazdag ,  és  igen  finnyás  (delicata)  hölgy  volt ,  ki  mielőtt  reggel 
fölkelne ,  előbb  mindég  a  nap  feljövetelét  kérdezgeté ,  eme  szavakkal  : 
„Feljött-e  a  nagy  csillag?4'  honnan  —  úgymond  —  támadta 
közmondás  „Feljött-e  az  Kolumbán  csillag?"  —  Ezen  Ko 
lumban  Katalin  férjhez  ment  Blovoczky  Jakab  lengyelhez,  ki  Bá- 
thory Kristóf  udvaraoka  volt,  azután  pedig  neje  nevét :  aColumbán 
nevet  vévén  fel ,  alapitá  az  olasztelki  Columbán  család  másik  ága- 
zatát. Ezen  Blovoczky  vagyis  már  honosított  nevén  Columbán  Jakab 
1589-ben  a  székelyek  közt  gyalogsági  hadnagy',  1590-beu  pedig  primi- 
piiaris  hadnagy  volt  —  mint  az  érdeklett  családfa  állítja ,  —  és  1596- 
ban  a  keresztes-mezei  ütközetben  sebet  kapván  ,  Olasztelken  halt  meg, 
és  temettetett  el.  Ennek  fia  András  ifjabb  korában  Báthori  Gábor 
komornokául ,  utóbb  székely  primipilaris  százados  hadnagyul  iratik. 
Ennek  unokája  —  mint  a  táblázat  mutatja  —  Márton,  kinek  négy 
fia  maradt :  Ferencz,  György,  Gergely  és  István;  ez  utóbbi 
ApafFy  udvarában  élvén  Ebesfalván  a  Küküllő  vizébe  fúlt  véletlenül, 
és  György  testvérével  együtt  mag  nélkül  halt  el. 

Gergelynek  Bocz  Ilonától  fia  János,  ki  II.  Rákóczy  Fe- 
rencz alatt  a  dragonyos  ezred  egy  századának  kapitánya  volt ;  és  öly- 
vösről  való  Farkas  Julianna  nevű  nejétől  két  gyermeke  Mihály  és 
Júlia  maradt. 

A  negyedik  testvér  Ferencz,  kiről  már  följebb,  mint  a  csa- 
ládfa készítőjéről  beszéltünk  ,  sok  utazása  után  Magyarországban  — 
mint  iratik  —  ezredes  kapitány  volt,  és  mint  emiitők  tatár  fogságot  is 
szenvedett.  Nejétől  Dobay  Annától  gyermekeit  és  unokáit  a  táblázat 
mutatja.  Fiát  Mihályt  a  németek  Enyeden  ölték  meg.  Másik  fia 
Sámuel  szintén  Tököly-Rákóczy  alatti  dragonyos  kapitánynak  iratik. 
Vásárhelyi  Annától  maradt  fia  János. 

Tán  ezen  legutóbb  nevezett  János  az ,  1766  ban  Kraszna  me- 
gyében  Varsolozon  lakott,  és  „A  régi  pogányoknak  az  Iste- 


*)  A  műit  század  elején  összeirt  ezea  genealógia  okmányok  nélkül  még 
hitelesnek  nem  tekinthető ;  sőt  már  ez  oly  távol  időből  főzött,  és  még  is  oly  rész- 
letes, s  már  a  múlt  században  vezetéknevekkel  ellátott  férczelmény  maga  magát 
semmisíti  meg. 


318 


Komár.    Komárom  v, 


nekről  és  isteni  tiszteleteikről  való   história"  czimü 
munkáját  kiadta  1). 

"  K  okimban  Ferencz  J845-ben  Kolos  megyénél  erdő-gondnok. 

Találunk  Szál-dobolyi  előnévvel  élő  K  o  1  u  m  b  á  n  t  is,  ilyen 
József,  ki  1837-ben  ügyvéd  és  bardóczszéki  árvaszéki  bíró  volt 

Hoinái  család.  1688-ban  Trencsin  megyében  Beczkón  szé- 
kelt ily  nevű  család,  azon  megyei  nemesi  lajstrom  szerint  2). 

Komarorny  család.  v'Kóji.)  E  család  kiterjed  több  me- 
gyékbe így  főleg  székei ,  vagy  birtokos  Abauj  ,  Bereg  ,  Bihar,  Borsod, 
Heves,  Mai-maros,  Ugocsa,  Zemplin  sőt  Nógrád  megyében  is. 

Az  előnevet  adó  Kój  (vagy  Kóly)  helység  Bihar  megyében  fek- 
szik, és  azt  jelenleg  Komáromi  Györgynek  Kölesséry  Sárától  szárma- 
zott fi-  és  leány-ágon  álló  ivadéka  birja. 

Nevezett  G  y  Ö  r  g  y  ágának  leszármazása  következő  . 

Komáromy  György 
(Kölesséry  Sára) 


1680 


r — • 

látván 


Maria 
íkapócsi 
Domokos 
Márton) 


György 
Békés  v. 
alispán 

T715 

(Rhédey 

Júliai 

t 

I 


Sára 
(Gyürky 
Gábor) 


JÓ2tí«f 

ezredes 

(Bárányi 

Mária* 


Mária         Bora        Katar  György  Károly 
(Szunyogh)(Báthy)(Jármy)    f      r~j£i^P 


^ 


Khtra    Krisztina  Julianna  Kata      Ágnes       Anna     2zuzaa  József  Imre 
(Zeykj  (Darvas)  sz.1717.  (b.Dió-  (Borne*  (Péchy)  (Ormós;    f 
Sándor)    f  1798.    szeghy    misza 
(Bossányi    Istv) 
Ferencz) 


György. 


Sándor 

m    m,..     A—    i   mma 


Uyörgy 


Lajos 


'X! 


István 

Abauj  v. 

ídminist. 

kir.  tan. 

183*. 


György       András. 


Ferencz       Klára      Lajos      Sámuel. 
(Domokos  (Darvas 
Lőrinc*)      Klára) 


Mária  Anna  Teréz.  Zsuzsa 

(Sárközy)      (Mensárös)  (Ragályi) 

Az  e  táblázaton  állók  közül  István  kir.  tanácsos ,  1 838-ban 
Abauj  varmegye  főispáni  helyettese. 

György  1838  ban  Srabolcs  vármegye  szolgabirája. 

József  1 846-ban  Abauj  vármegye  főszolgabírója. —  Abauj  me- 
gyében birnak  Tornyos-Némethiben 

*)  Benkö  Transylv.  gen.  II.  483. 
*)  Szontagli  Dániel  közléséből. 


Komáromy.  313 

Zemplin  megyében  e  század  elején  birtokos  a  család  Pelejtén  ') 
Ugocsa  megyében  e  század  elején    1806-ban   Verbőczön  birtak 
Komáromy  id.  és  ifj.  József,  István,  János,  Zsigmond  és 
M  i  h  á  1  y  *).— -  Ugyan  e  megyében  Péterfalván  András.  3) 
Egy  másik  ágnak  leszármazása  következő  : 

Komáromy  N. 

József  Pal 

, -j ,  3  755   N(Sgrádban 

, rC .  honnan  Aradba 

Imre  koltüz 

TbérÍ  £'  kiír-  '       ÍHüahT"1 

tory-  tí,Gük  Nádudvaron 

innen  Tokaj ban 

Károly 

Tokajban 

1842. 

Pál  Nógrád  megyéből  (hol  í 734-ben  István  és  Pál,  1755- 
bcn  pedig  nevezett  Pala  nemesek  lajstromában  áll,)  —  előbb  Arad 
megyébe ,  innen  Heves  megyébe  Méra  helységbe  költözött  gazdatisz- 
tül. Fia  Mihály  Nádudvarra  szakadt ,  onnan  kamarai  tisztnek  Mís- 
kolezra ,  onnan  Zemplin  megyébe  Tokajba  szakadt.  Ennek  fia  szintén 
Tokajban  lakott  1842-ben  midőn,  Nógrád  megyétől  nemességéről  bi- 
zonyítványt vett  ki  *J 

A  másik  ágon  Imre  Nógrád  megyében  1850.  után  cs.  kir.  já- 
rásbiró,  utóbb  úrbéri  törv.  széki  ülnök  á), 

HLoinároiuy  család.  Ennek  törzse  Komáromy  István  ,  ki 
1686-ban  I.  Leopold  királytól  nyerte  czimeres  nemes  levelét  6). 

Czimere  a  paizs  kék  udvarában  zöld  téren  nyugvó  koronából  ki- 


*)  Szinnay  C  Zemplin  not.  top.  271. 

*)  Szirmay  C.  Ugocsa  119. 

•)  Ugyanott  125. 

%)  Megyei  jegyzőkönyv.  1493.  az.  alatt. 

*)  Czimerük,  —  ugy  látszik  —  vízirányosan  kétfelé  osztott  paizs,  a  felső 
mezőben  könyöklő  kar  kivont  kardot  tart,  alul  egy  felfordított  V  betű  alakú 
szelemen,  mellyen,  s  alatt  szintén  valami  ábrák  (tán  liliom  és  rózsa  ?)  láthatók. 
A  paizs  sisakjából  három  struczfoll  leng.  —  Pecsétnyomat  után.  -  Másutt  ily  Ko- 
máromy-czimert  látunk  :  a  paizs  kék  udvarában  zöld  téren  egy  piros  szív,  és  ab- 
ból kinyúló  három  sárga  virág  virul.  A  paizsföl  otti  sisak  koronájából  két  sas- 
szárny között,  melyek  jobboldalija  vízirányosan  félig  arany,  félig  kék,  balolda- 
lija félig  ezüst,  félig  vörös,  egy  zöld  fészkén  áíló  fekete  madár  áll.  Foszladék 
jobbról  arany-kék,  balról  uzűst-vorös.  L.  Burgstaller  Ccllect. 

*)  Collect.  Herald,  nro  817. 


839  Komáromy. 

emelkedő  febér  vadkecske ;  ugyai    ilyen  nyúlik  ki  a  paizsfölötti  sisak 
koronájából  is. 

Tán  ennek  utódai  élnek  Komárom  megyében ,  hol  a  neszmély i 
udvartelkesek  ellen  1 749-ben  folyt  perben  több  nemes  nevei  közt  em- 
lítetik Szűcs  Erzsébet  néhai  Komáromy  István  özvegye  *). 

Momáporny  cit&lád.  E  családnak  alapítója  Komáromy 
Gr  y  Ö  r  g  y ,  ki  1718-ban  Juhász  Mihálylyal  egy  czimeres  levélben  ne- 
mesitetett  meg,  és  czimerük  is  közös.  Lásd  Juhász  család 

£Loiaároiiiy  családi.  (Belényesi,  borbereki.)  Erdélyi  család, 
mely  —  ugy  látszik  —  Bihar  megyei  B  e  l  é  n  y  e  s-ről  származék  be 
Erdélybe. 

Komáromy  András  Báthori  Gábor  híve ,  ennek  megöletésekor 
szintén  sebet  kapott,  de  kigyógyult  *).  Később  Fogar&sban  lakott  8). 

Belényesi  Komáromy  Ferencz  1660-ban  Várad  védelmében  a 
kapu  és  torony  őrzésével  bízatott  meg  *),  Tán  ennek  fia  J  á  n  o  s ,  ki 
Teleki  Mihály  titoknoka,  1687.  febr.  Í3án  Erdélyben  honfiusitatik,  és 
Apaffytó!  Borbereken  adományt  kap  5).  Utóbb  Zernyestnél  fogságba 
esik.  A  család  azonban  jobbára  Belényesi  előnévvel  él. 

Jánosnak  utódai  több  ágazatra  terjedtek  el.  Közűlök  Sándor 
! 794-ben  alsó  Fejér  vármegye  alszoigabirája. 

Laj  os  1815-ben  alsó  Fejér  várm.  alszoigabirája,  és  ugyanekkor 
Lajos  Kolos  megyében  árvaszéki  ülnök.  Sándor  181ö-ben  Paraj- 
don  só-ellenőr. 

Zsigmond  1815  ben  felső  Fejérben  árvaszéki  ülnök. 

Nevezett  Lajosnak,  ki  testvérével  Sándorral  Borbereken  bírt 
fiaDomokos  adó-iró  biztos  1837.  tájban. 

Nevezett  Sándornak  fia  Ferencz  Marosvásárhelyen  szül.  1823. 
dee.  27-én.  1848-can  az  irodaimi  térre  lépett,  és  néhány  regényt  irt  és 
adott  ki  6). 

I s t v á n  Felső-Fejérben  1848-ban  szolgabíró.  Lajos  ugyanott 
táblabíró;  nővére  Klára  özvegy  Csernátoni  Antalné  N.-Enyeden. 

Sándor  árvaszéki  ülnök  Küküllőben  1836.  tájt. 


')  Fényes  Komárom  várm.  186. 

')  Bojthi  Gásp.  Engelnél  357. 

*)  Kemény  János  Önéletírása,  kiadta  Szalay  L  205. 1. 

*)  Sx&lárdy  Siralmas  krónika  539. 

»)  Köváry  Erdély  nev.  c*.  259. 

*)  Danteiik  Magyar  írók  11.  153. 


Romáromy.-  Komjáthy.  321 

H&omáromy  család.  (Bathoni.)  Komároray"  András  és 
fiai  Sámuel  és  Bálás  1622-ki  május  1-én  Sopronban  kelt  armalis 
levelet  nyernek  II.  Ferdinánd  királytól ,  mely  armalis  levél  ugyanazon 
évben  (Sabbatho  prox.  post  festum  S.  Mich.  Archangeli)  Nagy-Kapos- 
ban  hirdettetett  ki. 

Czimerük  a  paizs  kék  udvarában  hármas  zóid  hegy,  melynek  kö- 
zepén sólyom  áll,  fölemelt  jobb  lábával  zöld  borostyán  koszorút  tartva; 
fölötte  a  paizs  szögleteiben  jobbról  félhold ,  balról  arany  csillag  ra- 
gyog. A  paizsfölötti  sisak  koronáján  a  paizsbelihez  egészen  hasonló 
sólyom  látható.  Foszladék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst- vörös. 

A  család  leszármazása  a  múlt  század  közepéig  igy  terjedt  le  : 

András 

, , 

Bálás 

1622. 

i * 1 

Mátyás 


István  János 

Komáromban 


János.  Pál.  József 

I 


1756. 


János  Pál  József 

Perén.  Mohán,  utóbb 

Seregélyesen. 
(Nazali  Zsuzsa) 


t     '    ■ "■"-•  i 

Sándor.    Benjámin.    Gábor.      István.    József* 

1756.  1756. 

Mátyásnak  fia  Komáromban  csizmadia  volt.  A  végnemzedéken 
állók  Veszprém  megyétől  1756-ki  jan.  14-én  nemesi  bizonyítványt 
nyertek  *) 

Komáromy  József  1843-ban  Veszprém  megyei  esküdt. 

Komjáthy  család.  (Komjáthi).  Több  Korajáth  nevű 
helység  és  puszta  van  Magyarországban,  igy  Vas ,  Bereg-Ugocsa, 
Abauj-Torna ,  és  Nyitra  megyében  találunk  hasonló  helységeket,  me- 
lyekről ugyan  annyi  család  veheté  nevét. 

Szóljunk  azonban  először  a  Nyitra  megyéből  származó  és  Nógrád 
s  több  megyékbe  elterjedt  Komjáthy  családról ,  melynek  (valamint  a 
többinek  is)  neve  gyakran  hibásan  Komeathi-nak  is  Íratott. 

Nógrád  megyében  már  a  XVII.  század  első  felében  leljük  e  csa- 
ládot, midőn  Komjáthy  Á  br  ah  ám  ,  1639— 1644-ben  Nógrád    me- 


*)  Veszprém  megye  levéltárából  Véghely  Dezső  közlése. 

21 


$2%  Komjáthy* 

gye  jegyzője  volt  *).  Ennek  ágából  István  1684-ben  szemólyesen 
veaz  részt  a  neraesi  fölkelésben. 

Másik  Komjáthy  Ábrahám  ólt  1684-  és  1705-ben  midőn  a  ne- 
mesi fölkelésíre  maga  helyett  mást  állított,  utóbb  mint  a  császári  fölség 
híve  a  Rákóczy  forradalomban  lefejeztetett  2).  Fia  III.  Ábrahám, 
testvérei  Sándor  és  Borbála  nevére  is  főleg  atyjok  érdemeinek 
tekintetéből  1731-ben  Bágyon  helységben  volt  Ősi  curiájokra  nádori 
uj  adományt  nyertek  :í). 

A  lenyakazott  IJ  Ábrahám nak  ivadéka  néhány  izén,  —  mi- 
után adatok  hiányában,  mostanáig  lehozni  nem  áll  tehetségünkben,  — 
következő : 

0 

II.  Ábrahám 

1710-ben  lefejezi. 

i : ' « ■ 1 

III.  Ábrahám  Borbála  Sándor 

1754  1731.  t  1755.  elótt 

, (Mocsáry^Zsófia) . .,.;,,      ,     ^bor.  István""1 


IV.  Ábrahám.  Klára  Katalin  1755.  1755. 

(Ríchter  N.)     (Ondrejovits) 

Ez  ágból  származik  Komjáthy  Anselm  Nógrád  megyében  Szé- 
csényben  ügyvéd,  s  egy  magyar  polg.  jogtani  munka  szerzője. 

Ugylátszik ,  a  följebbiekkei  egy  törzsből  származott  azon  Kom 
játhy  Mátyás,  ki  1635.  jun  IS-án  Badenben  kelt  czimeres  nemes- 
levelet nyert  II.  Ferdinánd  királytól,  fia  Mihály,  Ferencz  és  Dá- 
vid részére  is  Mely  nemeslevél  Ny itra  megyének  Nyiíra  városában 
1^36-ki  sz.  Péter  és  Pál  apostolok  ünnepe  utáni  3-ik  ferián  hirdet- 
getett ki. 

Mátyásnak  fiai  közül  Dávidnak  ágazatát  mutatja  a  következő 

táblázat:  4) 

Mátyás 

i — ■ ' -* •  "  — i 

Mihály.  Ferencz.  Dávid 

ieSd.  _1&36. 

Mátyás 


Mátyás.  Mihály  I.  Péter 

175?.  tájt 


T 


N>itrábó! 
Komaromba  kBlfóg. 

Folyt.  höv.  tápon. 


')  Sz.-benedeki  Convent.  183^-ben  Terchy  Mihály  stb.  részére  sz.  Kovácsi 
iránt  kelt  adományban  megnevezve  ;  és  lásd  Palugyái  III.  183.  lap  stb. 

2)  Protocol.  C.  Neograd,  anní  1711.,  hol  ez  áll- „pro  fi.delítate 
Sacr.  Mattis  decollatu  s." 

8)  Sz.-benedekí  Conv.  hiteles  kiadványa. 

*)  Nógrád  megyei  1833-ki  jegyzőkönyv  2D80.  sz.  a. 


Komjáiliy. 


323 


I.  Péter  ,  ki  ai  előbbi  tápon 
1757.  tájt. 
Nyitrából 
Komáromba  költő?: 


I.  Gergely 
szül   Komjátiban 
lakott  Hontban 


II  Gergely  Mátyás.  József  János 
Zsámbokon         t  1*  i" 

jegyző 


I.  János 

szül.  Komjátiban 

Nógrád  v 

Csi tárban  lakott 

i      ■  ■"— •*"* 

László 


II.  Péter. 


sz.  Csi tárban 


István 
1826.  Csi tárban 


István 
1826. 


•11.  János 

sz.  Csitárban 

i * ' \ 

Tara  ás  János 

lak.  Csitárb.     lak.  Csitárb. 

Adalbert.  Jánoi. 

1838.  1533. 


József.  Pál.  Adolf, 
lak.  Zsámbokon 
1826. 


Antal-  Gergely.  András 

lak  Jászberény,     lak.  Gyöngyös. 
1826.  1826. 


János 
lak.  Kókán 

utóbb 
Gyöngyösön 

Az  e  táblázaton  látható  I.  Péter  Nyitra  vármegyétől  1757-ben 
vett  ki  nemesi  bizonyítványt,  és  Komáromba  költözött.  Fiai  közű!  i. 
Gergely  és  I.  János  még  Komjáthon  született,  és  mindkettő  Hont 
megyei  Balogh  helységbe  költözött.  I.  Gergely  ott  nősiftt  és  halt  is 
meg.  Egyik  fia  II.  Gergely  Zsámbokra  költözött  jegyzőnek  ,  hét  íi- 
gyermeke  maradt  kiknek  egyike  Kókára  ,  innen  Gyöngyösre  szakadt, 
a  többi  részint  Zsámbokon,  részint  Jászberényben,  részint  Gyöngyösön 
lakott  L826  ban ,  midőn  jun.  5-bén  Nyitra  megyétől  nemességi  bizo- 
nyítványt vettek  ki. 

I.  János  hontmegyei  Baloghrói  nógrádmegyei  Csitár  hely- 
ségbe költözött,  s  ott  másodszor  nősülvén,  ott  halt  is  meg,  fiai  László 
és  II.  J  á  n  o  s  Csitárban  születtek  ,  Marczalbah  kereszteltettek.  Ezek- 
nek gyermekeik,  (fiaik  neveikre  is)  Nyitra  megyétől  1826-ki  jun.  5  én 
nyert  nemesi  bizonyság-levelet  1833-ki  april  23-án  ,),  ég  ujolag  azon 
évi  novemb.  11-én  ismét  Nógrád  megyében  hirdettetek  ki  2). 

Egy  másik  ágból  Komjáthy  Sándor  1730-ban  lett  Pozsony 
megyében  al-adószedő. 

Szintén  egy  másik  ágból  a  komjáti  ősi  fészekben  élt  1750-ben 
Komjáthy  Lászl  ó  ezredes ,  kinek  nejétől  galanthai  Balogh  Mag- 
dolnától 1751-fci  dcc.  13-án  született  leánya  Anna,  a  később  cs.  ker. 
hölgy,  és  Ürményi  József  országbíró  neje,  ki  1830.  april  22-én  halt  meg, 

«W^— —     ■■    l  II         i  ■■■■ 

*>  Nógrád  megyei  jegyzőkönyv  1833-ik  évi  743  szám  alatt 
*)  Ugyanott  2080.  sz.  alatt. 

21* 


324  Komjáthy. 

Mint  följebb  mondók  Ugocsa  megyében  szintén  lévén  K  o  m  j  á  t 
nevű  puszta  vagy  helység  *),  valószínűleg  az  e  vidéken,  nevezetesen 
Ugoesa  és  Zemplin  megyében  élő  Komjáthy  család  a  Nyitra  me- 
gyei eredetűtől  külömbözik. 

Komjáthy  Elek  -Zsigmond  1750-ben  Ugocsa  vármegye  jegy- 
zője, 1751-ben  követe,  utóbb  kir.  tanácsos,  és  alispán  ,  innen  pedig 
1767-ben  Zemplin  vármegyei  alispán  2). 

Ugocsa  megyében  e  század  elején  Komjáthy  A  n  t  a  1  Sásváron 
birtokos  3). 

Zemplin  megyében  e  század  elején  birtokos  a  család  Gesztelyen  4). 

Tán  ezen  ágakhoz  és  őseik  közé  számitandók  a  következők  is : 
Komjáti  Benedek,  ki  Perényi  Péter  Özvegyének  ,  Frangepán  Kata- 
linnak udvari  papja  volt,  és  szent  Pál  leveleit  magyarra  fordítván, 
azokat  1532-ben  Krakóban  kinyomatá  6). 

Komjáthi  Mátyás  1626-ban  s.-pataki  tanár,  1630-ban  újhelyi 
ref.  lelkész  lön  6). 

Komjáthy  Gergely  1683-ban  Tarczalról  küldetett  a  Bécs  os- 
tromáról hazafelé  vonuló  lengyel  sereg  elé ,  hogy  annak  dúlási  dühét 
szelídítse  7). 

A  Torna  megyei  Komjáthy  családból  ismeretesbbek  Sámuel 
1843-ban  Torna  megye  másod-,  1848-ban  első  alispánjaj  László 
ugyanott  1838-ban  esküdt:  Lőrincz  szintén  ott  1846-ban  esküdt. 

Szabolcs  megyében  Komjáthy  Pál  1844-ben  megyei  al- 
ügyész  volt. 

Komjáthy  Márton,  ki  Borsod  megyétől  1714-ki  febr.  5-én 
nyert  nemességi  bizonyítványt ,  Nógrád  megyébe  költözött  át ,  és  ott 
1734-ben  igazolá  nemességét. 

Komjáthy  család.  (M.-derzsei.)  Erdélyben  M.-Derzsén  ősi 
birtokos  volt.  Péter  némely  kolosvári  polgárokat  fosztott  ki  az  or- 
szág utján,  miért  1518-ban  becstelenitetett  (imfamisatus).  E  Péternek 
fia  nőül  birta  Szalay  Borbálát ,  Szalay  Gergelynek  Ördög  Katától  szü- 
letett leányát ,  és  igy  az  Ördög  család  jogán  birt  M.-Fodorházán,  Ko- 


a)  Szirmay  C.  Ugocsa  85.  87.  91—94. 

2)  Ugyanott  56.  57.  61. 

8)  Ugyanott  119. 

*)  Ugyanattól  C.  Zemplin  not.  top.  227. 

5 


)  L.  magát  a  könyvet  a  pesti  egyetemi  könyvtárban. 
•)  Szirmay  id.  h.  214. 
7)  Ugyanott  150. 


Komlóssy. 


335 


v  ácsiban  és  Sz.-Kátolnán  *).   Péternek   fia   vagy  unokája   Gáspár 
1540—1566.  Doboka  vármegye  alispánja  volt  a). 

Komlóssy  család.  (Komlósi.)  Egyike  a  legrégiebb  nemes 
családoknak.  Mint  e  munka  folyamában  már  az  Ilosvay  családnál  emli- 
tetett ,  ezzel ,  valamint  a  Bilkey,  Grorzó,  Dolhay,  Lipcsey 
nemes  családokkal  egy  törzsből  eredeztetik  3) ;  és  ezekkel  közös  czi- 
merrel  is  él.  A  család  törzséül,  —  mint  az  idézett  helyén  is  már  mon- 
dók —  Tatameri us  Vlachi  de  ílosva  tartatik,  ki  1 200.  táj- 
ban élt.  Es  már  ettől  szakadhattak  külön  aKomlóss  y-ak  és  1 1  o  s  - 
vay-ak,  miután  a  följebb  megnevezett  többi  család  az  1260.  tájban 
élt  Biikei  Lipcsey  Karachon-tól  származott  le,  mint  oklevelek  mu- 
tatják ,  és  igy  tán  a  nevezett  Karachon  fia  lehetett  Tatamérnak,  — 
miről  azonban  adataink  nincsenek. 

Bereg-Ugocsa  megyében  fek- 
szik azon  Komlós  nevű  helység, 
melytől  eme  család  nevét  és  elő- 
nevét  vévé,  és  mely  Bereg  me- 
gyei helységet  a  család  jelenleg 
is  birja. 

Nem  birván  a  család  leszár- 
mazási fáját,  csak  egyes  adatainkat 
sorolhatjuk  fel  e  családról. 

1408-ban  Komlósi  U  g  r  i  n 
és  Egyed  panaszt  emelnek  Zsig- 
mond király  előtt  Keriatovich  her- 
ozeg  hatalmaskodása!  ellen,  mely 
szerint  ez  tőlök  Komlós  és  Kö- 
vesd helységet  elfoglalta  ,|  és  Komlósy  Miklóst,  ügronnak  fiát  mun- 
kácsi várába  fogságba,  hurczolja  fc).  Ez  okbúl  ügrin  fiának   MJiklós- 


x)  Hodor  Doboka  várm.  159. 

*)  Ugyanott  435.  425. 

3)  A  Bánó  család  törzs  ősei  is  írattak  Komló  s-ról,  de  e  néven  család 
nem  fejlett  közűlök,  és  igy  ez  ide  nem  zavarandó  ;  noha  e  néven  gyakran  fordul- 
nak elő  ama  család  tagjai.  L.  Lehoczky  Stemmat.  II  p.  219.  L.  Kaprinai  Mss.  B. 
XVIII.  157.  Továbbá  eKomlós  helység,  melyet  a  Bánó  cs.  törzsei  bírtak,  Sá- 
ros megyében  van,  a  most  is  élő  Komlóssy  családra  vonatkozó  Komlós  hely- 
ség pedig  Bereg-Ugocsa  megyébenf fekszik. 

*■)  Leleszi  Convent. 


326  Komlóssy. 

nak ,  ki  1412-ben  is  birá  már  Komlóst,  még  utóbb  is  pere  volt  neve- 
zett Keriatovich  Tivadar  ellen  '). 

1414-ben  az  Athyai  nemesek  perelnek  Komlósy  Ugrinnal  a 
komlósi  és  salánki  határlevelek  kiadása  végett  2). 

Bereg  megyében  a  család  több  tagja  viselt  megyei  hivatalt ;  igy 

1570  ben  Komlóssy  Máté  szolgabíró. 

1602-ben  Albert,  Sebestyén  és  G e r g e  1  y  esküdtek. 

1633-ban  Komlóssy  Tamás  országgyűlési  Követté  választatik, 
és  1634-ben  ismét  megválasztatik. 

1692-ben  Komlóssy  Mihály  egyenlő  akarattal  szolgabiróvá  vá- 
lasztatik. 

1759-ben  Komlóssy  Mihály  szolgabíró  lesz. 

A  jelen  század  első  tizedétől  1831-ig  Komlóssy  László  hiva- 
talos kodott  Beregh  megyében,  előbb  mint  aljegyző,  majd  főjegyző,  al- 
ispán és  követ  (1828.) ;  ennek  testvére  Károly  megyei  tiszti  fő- 
ügyész, (1837-ben)  főjegyző,  és  1832-ben  követ  volt. 

1837-ben  a  fiatal  korában  elhalt  Ferdinánd  alszolgabiró  volt. 

Lászlónak  fia  Albert  1846-ban  aljegyző,  utóbb  is  hivatalosko- 
dott,  mig  1855-ben  leköszönt. 

Bihar  megyében  Antal  1845-ben  aljegyző,  István  ugyanott 
központi  szolgabíró  1845  ben. 

Ugocsa  megyében  e  század  elején  Szőlős-Vegh-Ardón  birtokosok 
Lajosnak  Özvegye ,  K  á  r  o  1  y  ,  Mihály,  Lajosnak  Özvegye  Coe- 
pén  is  3). 

Komlóssy  János  jelenleg  birtokos  Komlóson. 

A  család  egyik  ágából  egy  töredék  nemzékrend  a  következő  - 

Komlóssy  Benedek 
(Pogány  Zsuzsa 

ki  előbb  Bilkey  Báiintnőj 

i * 1 

Erzse  Bora  Ftrencz 

( Lipesey  ( Farnossy  (Becskey 

Dániel)  G}  örgy )  Mária) 


Júlia  György  Lá3zló 

.(Kovács  (Ignetzey  (Ilosvay 

Szabó  Fer.)  Sára;  Julía) 


Klára  Júlia  Mária 

(Konger  Károly)      (Tokay  László)        (Gathalyi  Zsigm. 


J)  Szirmay  C.  Ugocsa  pag.  152.  176. 

2)  Ugyanott  152 

s)  Szirmay  C   Ugocsa  77.  137 


Komonyi-    Kompolthi.  &&? 

A  család  czimere  —  mint  följebb  a  metszvény  mutatja  -»-  négy- 
felé osztott  paizs ,  az  1-sŐ  osztályban  királyi  korona ,  a  2-ikban  kivont 
kardot  tartó  kar  könyököl ,  a  3-ik  osztályban  két  egymással  szemközt 
úszó  hal  J) ;  a  4-ik  udvarban  két  zöld  élőfa  látszik ;  a  paizsfolötti  sisak 
koronájából  egy  magyar  vitéz  emelkedik  ki,  válán  egy  rudról  lecsüngő 
két  halat  czipel. 

Komornyi  család.  Bereg  vármegye  nemes  családai  sorába 
számitatik  Fényes  E.  Geographiájában. 

Komoray  család.  Gömttr  megye  nemesrendü  családainak 
egyike  2). 

Komoróczy  család.  (Komoróczi  és  császári.)  Ung  és  Szat- 
már  vármegye  nemes  osaláda,  birtokos  Hodászon,  és  Komoróczy  La- 
jos e  század  elején  Nábrádon  3). 

Komoróczy  János  1585-ben  Szatmár  megyei  Nábrádon,  és  Csá- 
szár helységben  részbirtokot  nyer  királyi  adományban  4).  Fia 

Császári  Komoróczy  György  1648.  jun.  14.  Vaj  na  ti  na  hely- 
ségben kelt  levelében  elismeri,  hogy  Szobránczon,  és  Vég-Komoróczon 
két  jobbágyot,  kiket  még  atyja  János  Monaj  Benedeknek  zálogitott 
el,  Gyulaffy  László  részére  kiválta  5).  1653.  jun.  20-án  Nábrádon  keit 
levelében  ismét  ungmegyei  nevezett  két  helységbeli  birtokát  zálogitja 
«1  Gyulaffy  Lászlónak  ,  1657-ben  pedig  nejével  Ukovityi  Katával 
együtt  csekei  részét  ugyancsak  Gyulaffy  Lászlónak  és  nejének  Ma- 
riássy  Máriának  zálogitja  el  6). 

Komoróczy  György  1665-  1669-ben  Szatmár  vármegye  szol- 
gabirája  volt    ). 

KLOiiipolthi  család.  (Nánai  és  visontai  f)  E  kihalt  család 
az  Aba  nemzetségből  (genus)  ered  8). 

Ismert  törzse  C  h  e  p  á  n  vagy  István  volt,  ki  Imre  királytól  a 
Hernád  vize  mellett  egy  Zaka  nevű  jószágot  kapott.  Fia  kettő  maradt 
C  s  i  z  és  K  o  in  p  o  1 1 ,  kik  IV.  Béla  király  korában  1252-ben  éltek. 


*)  A  metsző  hibájából  az  ábrán  mind  a  két  kai  jobbfelé  látszik  úszni. 

2)  flartliolomaeides  C.  Gömör  p.  144. 

*)  Szirm\y  Szatmár  várm.  II.  85.  88. 

*)  Ugyanott  8Í.  2M> 

*)  Kézirat  a  nzti  múzeumban  2340  sz.  a.  f.  lat, 

•)  Ugyanott. 

1)  Szirmay  Szatmár  várm.  I.  132. 

8)  L,  az  Aba  nemről  Ungr.  Magazin  III.  169. 


328 


Kompolthi. 


A  család  leszármazása  kihalásáig  következőleg  sarjadzott  le :  ') 

Chepán 


Kompolt. 
1251. 


Csíz. 


Hertvig 

1271. 

tubuli  u.  füleki 

várnagy 


Henrik 
1283. 


Pál. 
1308. 


Kompolthi 
LFéterl318. 
tárnok- 
mester 


László.        Imre  N.  N.  N.  N. 

f.  1312.  de  Visontfc    (Tamás    (Domokos   (Peliskei  (Pekery 
1339.      erd.vajd.)    nádor)       Mychk       Lőr.) 

1341. 
(Balassa  Margit) 
i ~"* 1 

István 

1 1421. 


N. 
(Pakosi) 


István 
1361. 

göraöri 
fői8p. 

II.  István 


1412. 


II.  Péter 
főpohárn. 
f  1421. 


III.  István 

László 

Pál 

János 

>rszágbiró 

főpohárn. 

főpohárn. 

főpohárn. 

1424. 

1423. 

1429. 

1429. 

J 


Venczel. 


Miklós 
1461. 
(Hedvig) 


Miklós. 


János. 

1476. 


Miklós.    Zsigmond. 


Ferencz. 
1521. 

« — *-r-i 

Fruzsina 
1609. 


Chepánnak  fia  Kompolt,  kitől  a  család  nevét  vévé,  1251-ben 
Csat  nevű  falut  adott  el  Vanchai  István  esztergami  érseknek,  ellenben 
6  IV.  Béla  királytól  azon  földeket  nyeré ,  melyek  Eger  és  Gyöngyös 
közt  fekszenek.  E  vidéken  fekszik  a  Tárna  vize  mellett  Kompolth  nevű 
falu,  mely  róla  kapta  nevét,  és  ott  a  Mátra  alyjában  Nana  vára  romjai 
is,  melytol  Kompoltnak  fia  I.  P  é  t  e  r  magát  már  nánai  Kompolt-nak 
irata.  Ott  fekszik  Gyöngyös  mellett  Visonta  is  ,  melyről  Kompolt  fiá- 
nak Pálnak  fiai  magukat  Visontaiaknak  irák ,  és  igy  mintegy  külön 
osaládot  alapítanak. 

Kompoltnak  négy  fia  maradt:  I.  Hertvig,  2.  Henrik,  3. 
Pál  és  4.  Péter.  Ezek  közül  Hertvig  előbb  tubuli,  utóbb  1283-ban 
füleki  várnagy  volt  2). 

*)  Wagner  Tab.  geneal.  IV. 

a)  Fejér  Cod.  dipl.  tom.  V.  vol.  3.  pag.  149. 


Kompolthl.  329 

Pál  127 l-ben  az  egri  püspök  elveszett  kiváltság-levelei  mellett 
tanúskodott.  Maradt  Öt  leánya,  kiknek  férjeik  megnevezvék  a  tábláza- 
ton, és  maradt  két  fia  L  á  s  z  1  ó  és  I  m  r  e.  Amaz  trencséni  Csák  Máté 
ellenében  Rozgonynál  1312-ben  elesett.  Imre  1339-ben  is  élt,  és  Vi~ 
sontáról  neveítetett ,  —  miután  ezt  Adács  és  Lak  helységgel  együtt 
adomány  utján  kapa.  Fia  volt  János  1341-ben  ,  ki  nejével  Balassa 
Margittal  nemze  egy  fiút  Istvánt,  de  ebben  1421-ben  a  család  ez 
ága  kifogyott. 

Kompoltnak  negyedik  fia  I.  Péter,  atyja  nevéről,  és  Ősi  birto- 
káról Kompolthy-nak  neveztetett.  III.  András  király  által  a  Heves 
várhoz  tartott  Őrsi  jószágban  megerősitetett  kir.  adományban^  mely 
szerint  1291-ben  Albert  ausztriai  főherczeg  elleni  hadban  tett  érdemei 
ismertetnek ,  továbbá  hogy  Tamás  főúr  két  pártos  fia  ellen  vitt  harcz- 
ban  Adorján  várát  megvette ,  hol  sebet  is  kapott.  III.  András  halála 
után  egyidŐre  Venczel  mellett  fog,  de  utóbb  határozottan  Róbert- Ká- 
roly mellett  tart,  kitől  főpohárnok  ,  utóbb  fő-tárnokmesternek  nevezte- 
tett. Es  az  volt  még  1318-ban  is  *).  Fia 

István  1361-ben  Gömör  vármegye  főispánja ,  nemzé  II  Ist- 
vánt, kinek  Öt  fia  maradt.  Ezek  közül  II.  Péter  141 8-ban  Zsigmond 
király  pohárnok  mestere ,  1421-ben  Csehországban  a  Wiklefiták  elleni 
harezban  leié  halálát.  Testvére  III.  Is  t  vá  n  1424-ben  országbíró  volt. 
László,  Pál  és  János  testvérei  egymást  követték  a  főpohár- 
nokságban. 

A  legutóbb  nevezett  János  többször  harczolt  Giskra  ellen,  és 
1451-ben  Hunyady  János  alatt  Losoncznál  harczolván ,  ott  esett  el. 
Fiai  Miklós  és  Venczel. 

Most  nevezett  Miklós  1461-ben  a  budai  káptalan  előtt  tilta- 
kozik Baki  György  és  Barczay  László  ellen  hevesmegyei  több  jószága 
elfoglalása  miatt  *).  Meghalt  1476-ban.  Két  fia  maradt  Miklós  és 
János;  ez  utóbbinak  fiai  ismét  Miklós,  Zsigmond  és  Ferenc  z, 
kik  közűi  Miklósnak  csak  leánya  Fruzsina  levén  ,  bennök  a  Kom- 
polthy  család  férfi  ágon  sirba  szállt.  Tán  e  családtól  vette  eredetét  a 
kompolthi  nemes  asszonyról  való  közmondás. 


*)  Fejér  Cod.  Dipl.  tom.  VIII.  vol.  II:  162.  539. 

2)  Kaprinai  Dipl.  II.  576.  —  A  Kompoitiiy  család  1499-ki  kiváltságáról 
laad  Horváth  Mihály  M.  orsz.  tört  III.  383. 


33© 


Konesek. 


Konesek  család.  (Korossi.)  Egy  törzsből  eredeztetik  a  Raj- 
csányi,  Lipovniczky  stb.  családdal.  Törzse  mindezeknek  Bókon,  kitól 
a  különvált  családok  kifejléseig  következőleg  folyik  a  leszármazás  : 

Bókon 


Bod 


Kuros 

_-_A_ 


Bethlehem 
1244. 
a  Rajcsány  cs. 

törzse 


Echa 
de  Kuros 
éltől  a 
Korossy-ak 


Paska 
de  Kuros 


Karácson 


Gallus  de 
de  Koros 


Renold 
cttöl  a 
Helbényi  cs. 


Jerobeus 
ettől  a 
Lipovniczky  cs. 


András 
Koncseknak 
neveztetett. 

A  táblázatról  láthatólag  Karácson  unokája  András  lön  a  kö- 
rösi Konesek  család  alapítója,  ő  neveztetvén  először  K  o  n  c  s  e  k-naV. 
Mint  sarjadzott  azonban  tőle  tovább  a  család,  azt  adatok  hiányában 
már  nem  tudhatjuk,  mert  noha  az  1325-ik  évről  tudjuk,  hogy  ekkor 
Bethlen  ispán  és  Korussi  Zily  Péter  rokonuknak  a  Konesek  neve- 
zetű Benedeknek  jószágaikat  nevezetesen  Alsó-Korost ,  és  Zele- 
chent  zálogképen  150  tiszta  arany  forintért  beval Iák,  —  mégis  csak  az 
1432-ben  élt  Konesek  Lászlótól  kezdve  folytathatjuk  szakadat- 
lanul izre  izre  a  Konesek  család  leszármaztatását ,  mint  a  következő 
táblázat  3)  mutatja : 

Konesek  László 
1432. 


György 

1468. 


András 
1468. 

Mihály 
1512.  1520. 


György 

1520. 

(Gyepes  Bbt&) 


János 


László 


Sínion 
1525. 
( Dorottya/* 


Anna 
(üoboozy  Mihály) 


Pál 


Zsigmond. 


Páter.     Benedek 


L^gr^1        Dobóezy  Bálás 


György 
1570. 


Folyt.  höv.  lapon 


Mihály 


Tamás 


Apollónia 

vPatvaróczy 

Miklósnéj 


')  Geneal.  authent.  tora.  I. 


Koncsek.  331 


György,  ki  at-  előbbi  lapon. 
1570. 


t —     ■                                      ■ — ■ — —  ■ ' • 

Mihály            György            János  BaUs            Anna               Ilona 

1592.1601.            1581.             Koncsek  1593.         (1  Hindy      (Vozokányi 

máskép  Fodor  János.            Tamás) 

és  Piskey  2.  Kocsóezy 

1612.  János)    _ 
(Kereskenyi 
Anna) 

Anna.        György.        Mihály.         János.  Anna  Zsófia 

1600.  (Hrastyáni  (Névery 

Horváth  Mihály) 
Péter) 

Itt  megszakad  a  korosi  Koncsek  család  leszármazási-fája  ;  való- 
szinűleg  az  utolsó  ízen  állókban  kifogytak. 

Birtok- viszonyaikra  vonatkozólag  tudhatjuk  rólok  ,  hogy  1523- 
ban  (feria  4.  prox.  post  fest.  d.  Nicoiai)  korosi  Koncsek  Simon  és 
László  Koros  helység  és  Koncsek,  Kisfalud  pusztabeli  rész- 
birtokaikat örökösen  bevallják  hrastyáni  Horváth  Miklósnak, 

1570-ben  sept.  12  én  Nyitrán  Bornemisza  János  kir.  helytartó 
osztoztató  parancsa  kelt  Koncsek  máskép  Dobóczy  Bálás  részére,  Kon- 
csek György  és  Aranyányi  Demjén  ellen ,  melynek  folytán  mégis 
osztoztak. 

1570-ben  Koncsek  György  Koroson  egy  nemesi  kúriát  a  nyit- 
rai  káptalan  előtt  bevallott  Ujfalussy  Jánosnak.  1602-ben  hasonlóan 
ott  a  korosi  rész  birtokukat  Koncsek  Anna  férjével  hrastyáni  Horváth 
Péterrel  együtt  bevallották  Ujfalussy  Jánosnak. 

1610-ben  Koncsek  János  is  birtokrészét  ugyancsak  Ujfalussy- 
nak  idegenité  el. 

Koncsek  család.  (Dvoreczi.)  Turócz  megyei  régi  birtokos 
nemes  család;  áll-e  eredetére  nézve  a  korosi  Koncsek  családdal  vi- 
szonyban? arra  nézve  adataink  nincsenek.  Törzséül  Koncsek  Bálás 
iratik,  ki  állítólag  1389-ben  élt.  Ennek  egyik  unokája  G  y  ö  rgy  1502- 
ben  tesz  végrendeletet  Ennek  fia  József  1 529-ben  idegeníti  el  a  bu- 
disi  pusztát.  Ezután  a  család  négy  fiu  által  négy  fŐ  ágazatra  oszlik, 
mely  ágazatok  különféle  melléknevek  alatt  mint  l.Simunovecz, 
2.  U  r  s  i  n  i  máskép  medvéje,  3.  Z  a  c  h  a  r  e  j  e  ,  és  4.  a  szorosan 
vett  Koncsek  név  alatt  ismeretesek  ,  és  az  ország  több  részébe  el- 
származtak. 

AZachareje  ágazatból  egy  vonal  következőleg  3)  sarjadzott  le: 


*)  Családi  közlés  szerint. 

• 


332  Konesek. 


Miklós 

Mártoa 
I.  Gábor 

< — 
Tui 

, 

János 
*ócz  v.  szbiró 
f  1761. 

I.  Zachariás 
t  1768. 

János. 

II.  Zachariás                   Simon. 
f  1829. 

József 

i 
János 
f  1857. 

Ferencz. 

Gábor 
cs.  kir.  segédhiv. 

igazgató 
Nógrád  megyében 

Eugen. 

A  Siraunovecz  ágból  származik  Koncsek  J  ó  z  s  e  f  a  b.- gyar- 
mati cs,  kir.  törvényszéknél  ülnök,  továbbá  Lőrincz  és  János. 

Turócz  megyében  a  Koncsek,  máskép  dvoreczi  Ursini  idősb 
György,  testvérének  István  nak  részére,  ki  szűcs  mester  volt,  Tu- 
rócz megyétől  1674-ki  Pünkösd  előtti  5-ik  ferián  nemesi  bizonyitványt 
vesz  ki,  mely  Nógrád  megyében  1675-ki  jan.  14-én  Füleken  hirdet- 
tetett ki  J).  Ettől  a  leszármazás  igy  kezdődött : 

György  testvére    István 
1674.  1674. 

Mihály 

István. 

Ez  ágból  igény  lék  származásukat  Arad  megyében  Pécskán  lakozó 
Koncsek  családbeliek  ,  szerintök  Koncsek  Antalnak  fia  G  y  ö  r  g  y  He- 
ves megyében  Hasznoson  született  1764-ben  april.  26-án. 

Egy  másik  ágból  állitólag  Koncsek  Bálás  CzétenrŐl  (Nyitra 
megyéből)  származott  J.-Berénybe  ,  ezen  Balástól  származott  János 
és  P  á  1,  és  ezektől  Márton  és  Bálás,  kik  szintén  e  cs -Iádból  igény- 
lék eredeztetésüket.  —  Dvoreczi  Koncsek  Bernát  1754-  1758-ban  a 
m.  kir.  udv.  kanczellariánál  tanácsos. 

Trenosm  megyében  szintén  lakott  és  birtokolt  a  család,  1748- 
ban  dvoreczi  Koncsek  György  Klucsón  székelt,  sőt  még  1837-ben  is, 
később  pedig  klucsói  birtokát  a  vaszojai  Scherz  család  szerzé  meg. 

l)  Az  eredeti  bizonyítvány  szerint. 


Xonez. 


333 


Koncsek  Lőrincz  Turócz  megyében  1838-ban  tiszti  ügyvéd, 
1842-ben  M- adószedő. 

Koncsek  Ferdinánd  1845-ben  Baranya  vármegyében  levél- 
tárnok főjegyzői  czimmel. 

Koncz  család.  Nógrád  és  Heves  megyében  étt  ily  nevű  ne- 
mes család.  Koncz  Miklósnak  fia  Péter,  Dienes  György  gyei 
1650-ben  hevesmegyei  Dormány ,  Kis-Bátor,  Bocs,  Hányi,  Mező-Tár- 
kány ,  Farmos ,  és  borsodmegyei  Mező-Kövesd  helységekre  nyertek 
adományt. 

Koncz  Pál  1673-ban  Heves  vármegye  esküdtje  volt. 

Koncz  Gábornak  Rákóczy  Zsuzsannától  leányai  Rozália  Szé- 
tsényi  Lászlóné,  Zsuzsanna  Túry  Pálné  volt. 

Koncz  Péter  1769-ben  Csat  mvárosi  közbirtokos  volt. 

Nógrád  megyében  nemességük  1760-ban  hirdettetett  ki. 

Koncz  család.  (Nagy-solymosi.)  Székely  eredetű  nemes, 
melynek  azonban  nemessége  megerősítéséül  Koncz  Boldizsár  só- 
falvi  sóbánya  tárnok  (camerarius)  és  általa  neje  Incze  Erzsébet  és  fiai 
Mihály,  János,  András,  István,  Pál,  Boldizsár  és 
Tamás  I  Rákóczy  György  erdélyi  fejedelemtől  1642-kijul.  16-án 
kelt  armalist  is  nyertek. 

Innen  leszármazásuk  következő : 

Boldizsár 

1642. 

(Incze  Erzse) 


Mihály.      János.    András.    István.    Pál.      II.  Boldizsár,     Tamás. 


III.  Boldizsár 
unitár  püspök 


Boldizsár, 
t 


Anna. 


Gábor 
Gábor 

A. 


István 


i      r 


ezen  ág 

Biharban 

Sarkadon 

lak. 


Dávid. 

József.    Pál. 


Mózses 


Sámuel 


Áron.  Mózses. 


Józef. 


Sámuel.      István.     Dániel. 


III.  Boldizsár  unitáriusok  püspöke,  felekezete  egyházát  s  is- 
koláit virágzó  állapotba  hozta,  egyházi  könyörgéseket  és  nagykatheke- 
zist  dolgozott  ki.  1676-ki  nov.  21-én  a  gyulafejér  vári  országgyűlésen 
jelenléte  úgymint  püspöknek  elleneztetvén,  —  palástját  és  egyéb  püs- 
pöki jelmezeit  kivitetvén ,  mint  nemes  hazafi  foglalt  helyet  az  ország 
rendéi  megegyezéséből ;  testvérének  Istvánnak,  ugy  atyja  testvé- 
reinek számos  maradéka,  Erdély  több  törvényhatóságaiban  elszéledve 
találtatik,  igy 


334  Koncz. 

Torda  megyében  1848-ik  előtti  években  Ferencz  iktató,  és 
altörvényszéki  ülnök,  József  és  Ákos  megyei  írnokok,  Pál  ügyvéd, 
József  Torda  városi  biró. 

Állami  hivatalokban  voltak  János  az  udv.  kanczelíarián  iája 
tromozó,  L á s z  1  ó  főkormányszéki  számvevőségi  számtiszt   1848-ban, 
fiai  Károly  ügyvéd,  és  László  jelenleg  adóhivatali  számtiszt. 

A  királyi  tábla  mellett  volt  előbb  mint  iktató  Lajos,  ki  1846- 
ban  Hátszeg  város  követe,  1847-ben  kir-  táblai  számfeletti  ülnökké 
neveztetvén  ,  jelenleg  mint  es.  kir.  törvényszéki  tanácsos  van  nyugal- 
mazva ;  neje  Szombatfalvi  Póli. 

Egyházi  s  oktatási  pályán  Boldizsár  püspökön  kivül  M  á  r- 
ton  mint  ravai  lelkész,  Gergely  mini  a  kolosvári  főtanodában  ta- 
nár működött,  amaz  18 15/ az  utóbbi  1843.  körüli  években. 

Antal  1848-ban  udvar  hely  széki  hivatalnok,  György  Három- 
székben Borosnyón  lakik.  Lajos  Abrudbányán  városi  tanácsos  és  bá- 
nyatörvényszéki ülnök,  1849-ben  az  oláhok  által  legyilkoltatott.  Szász- 
városon János  posta  tulajdonos  ,  volt  Hunyád  megyei  táblabíró.  Ol- 
dal-rokonai Ádám  és  Pál  és  ennek  fia  D  é  ne  s.  Egy  másik  ágazat  tö- 
redék nemzékrende  imez : 

Gergely- 


Ádám 
(Hadady  Teréz) 


Gergely.  Imre 

bánya  és  erdősz 

hivatalnok 
(Marillái  Emilia) 


i —       '  -"-       '     i 

Gyula,  Ilka. 

Van  ezen  kívül  Koncz  család  ,  mely  Gyertyánosról  irja 
elónevét,  szintén  székely  eredetű,  mely  valószínűleg  a  n.-sólymosi 
K  o  n  c  z  -  okkal  egy  eredetű.  Ezek  közül  László  rom.  kath.  lelkész, 
testvére  János  tartományi  kerületi  biztos ,  Ferencz  Doboka  me- 
gyében adóiró  biztos  az  1848-ik  előtti  években. 

Végre  talán  mindezek  őse  volt  azon  szent-mihályi  Koncz  Bene- 
c^ck,  ki  159  l-ben  több  társával  együtt  Báthori  Zsigmondtól  nyerte 
primipilaris  levelét,  mely  1609-ben  is  megerősitetett,  és  ezen  évben  va- 
lamint 1816-ban  is  Gyergyó  székben  hirdettetett  ki  '). 

Magyarországon  éi  és  birtokol  Koncz  család  Ugocsa  megyében, 


f)  Nemes  székely  nemzet  Constitutioi.  101.  lap 


Konczér.— Jíondé.  335 

névszerint  c  század  elején  Koncz  István  Forgolány  helységben  köz- 
birtokos volt  *)♦ 

I&tmczér  család.  Konczér  György  Várasd  város  bírája 
1743-ki  dec.  2-&n  Mária-Teréz  király  asszony  által  nemesitetett  meg  *). 

Czimere  fenálló  hadi  paizs ,  mely  balról  jobbra  rézutosan  kétfelé 
vörös  és  kék  udvarra  oszlik,  a  paizs  alyján  hármas  zöld  domb  van,  me- 
lyen arany  grif  áll,  elsőkét  lábával  fehér  keresztet  tartva.  A  paizsfö- 
lötti  sisak  koronáján  vörös  mezű  kar  könyököl ,  szintén  fehér  keresztet 
tartva.  Foszladék  jobbról  ezüst-vörös,  balról  arany-kék. 

Konczér  János  1760-ban  Horvátországban  Berdoviczén  kir. 
harminczados. 

Konezin  család.  Konczin  János  Vefohard  gróf,  1687-ben 
országgyülésileg  magyar  hon  fiúsítást  nyert  3). 

j&onczó  család.  Zemplin  vármegye  nemesrendü  családainak 
egyike  *>. 

Mmtezos  család.  Szintén  a  Zemplin  megyei  nemes  családok 
sorában  áll  5). 

IConcz-várady  család.  Hasonlóan  Zemplin  vármegyének 
nemessége  sorában  áll  6). 

Kondé  Család.  (Póka-teleki )  Pozsony  vármegye  egyik  leg- 
régiebb  nemes  családa  a  Csallóközben,  hol  Szerdahely  mellett  fekszik 
ősi  fészke  P  ó  k  a-t  e  1  e  k  helység,  honnan  a  család  előnevét  irja. 

Törzse  Zomor,  kinek  fia  Miklós  1342-bén  kapta  P  ó  k  a  - 1  e- 
lekét,  mely  hajdan  Póka  nevű  királyi  jobbágyé  volt,  és  ennek  mag- 
vaszakadton adományban  kapta  Péter  csókakői  és  gesztesi  várnagy,  ki 
ismét  szolgájának  nevezett  Zoraor  Miklósnak  adományozd  7).  Zomor- 
tól  kezdve  a  család  leszármazása  e  század  elejéig  következőleg  8)  sar- 
jadzott le  : 


*)  Szirmay  C.  Ugocsa  pag.  129. 

2)  Collect.  Herald,  nro  186 

s)  1687 -ki  28  törv.  ez. 

*)  Szirmay  C.  Zemplin  not  top.  114. 

5)  Ugyanott. 

6)  Ugyanott. 

1)  Jelenleg  a  pókaj-eleki  pompás  kastélyt,  melyet  Koudé  Miklós  nagyvá- 
radi püspök  a  múlt  században  épitetett,  a  haszonbérlő  lakja. 
*)  Wagner  JVÍsa.  -   És  Geneal.  authent. 


336 


Kondé. 


I.   tábla. 


Tamás. 

t 


Zomor 
* 

Miklós 

1342. 


Jakab 
dictus  Fekete 
1379. 


János 
dictus  Zomor 


Folyt.  II.  táblán. 


Ferencz. 


Miklós. 
1416. 


János. 


László. 
Bálás. 


János. 

1 

Barnabás. 
1459. 

Mihály. 


Pál 


Demeter   Mátyás.      János  Erzse      Ferencz.  Bálás.  Jakab. 

kir.        (vassgényi        +  +  r/-A 

személynölT    Vass  '  I        C*E**ÍS2!!> 

1562-1569.    Péter)  T3ZZ vIP       Bálás. 

(Apollónia)  György-        Pál.  mL 


Pál.        Zsófia  Kata        Krisztina      Bora        Anna        Margit     Mihály. 

1576.    (Lengyel    (Szelestey    (Ná,dasdy    (Sóky    (Bucsány   (Sitkey  f 

András)      Ferencz)        Pál)        András)    Miklós)    György) 


II,  tábla.*) 


Jakab,  ki  az  1.  táblán. 
a  fekete 
1379. 1414. 


Margit 

1401. 

(Guthori 

Imre) 


János 

1403. 

(Belády 

Anna) 


Kata 

(Czingelek 

István) 


Imre 
de  Papol 
1403.  sz.  Mihályt 
szerzi 


Jakab. 


Péter 

i A 1 

Jakab        , , 

Lénárd 


László 
1432. 


Pál     Miklós.     Imre.     Simon. 


Tamás. 
1429. 


Dóra 
(felbüki 
Bekes  Pál) 


János. 


Dóra 
(Oszlány 
Péter 


János 
1462. 
dictus  Konde 


György. 


Jakab. 


! 

_A_. 


Mihály         Kristóf 


Kata. 

t 


Anna. 

t 


Folyt.  köv.  lapon. 


.  János 

(Örkény 

Ilona) 

Margit 
(Orosz  Pál) 


István.     Miklós, 
t  t 


Zsófia 

(Búcsúházy 

Bertalan) 


*)  Más  táblázaton  I.  Lázárnak  fiaiul  Mihály  és  István  tétetnek,  kik 
itt  unokáiul  állanak.  —  És  P á  1  az  1462-ben  élt  Jánosnak  másutt  az  1429- 
ben  Tamásnak  fiául  tétetik,  itt  Pál  fiául  áll. 


Kendé. 


337 


I.  Lázár 


Bernát. 

t 


Kristóf,  ki  az  eUbbi  lapon. 


László. 

f 


Mátyás 


László.  Mihály  István. 

*j-  pokateleki 

Kondé 


Magdolna  Zsuzsa 

(Légkv  Jakab)         (Pécsy  István) 


János.     Erzsébet.      II.  Lázár.     Kristóf. 


Dóra 
(1.  Tősér  Mátyás. 
2  Mészáros  Bálás) 


Mihály 


István 


Mária  Judit. 

(Földes  Fer.) 


Kristóf. 
+ 


István         György.         Ferenoz. 

t  I 


Eva. 


Ádám. 


Ferencz 

Iguácz 

i * 1 

László 


György  László. 

f— * 1  4- 

János  ' 
1760. 


Mihály 


Krisztina 
(Boros 
Mihály) 


Mihály 


III.  Lázár 
Pozsony  v. 

alisp. 

1741. 


István 


Kata 
(Bakó  Péter) 


István.     IV.  Lázár.      Imre. 

A  család  XIV.  XV.  századbeli  viszonyaira  több  okleveleket  le- 
lünk okmány-tanunkban,  nevezetesen  az  1382.  1409.  stb.  évekből  J) 

1432-ben  László  nagyságos  Hederváry Györgynek  udvarnoka, 
Pokateleki  Jánosnak  a  fekete  nevezetűnek  íia  (lásd  II.  táblán)  Zsig- 
mond királytól  kap  czimert ,  mely  oklevélben  azonban  a  czimer  csak 
lefestve,  de  nem  egyszersmind  leirva  van  2). 

Ugy  látszik  —  az  egyik  ágazat ,  mely  az  I.  táblán  kihalásáig  fo- 
lyik,—  mind  végig  csak  a  Zomo  r  vezeték-névvel  és  a  közös  pokate- 
leki előnévvel  élt;  e  néven  leljük  Jánost ,  ki  előbb  kir.  ügy-igazgató, 
utóbb  1562-ki  octob.  26-tól  kir.  személynök  lön.  1568-ban  200  frtot 
fizetési  szaporítást  kapott;  és  viselte  e  hivatalt  1569-ig  3). — ■  1552-ben 
a  Forgách  családtól  elvett  javakból  Ötven  telket  kapott,  de  az  ő  mag- 

J)  Fejér  Cod.  Diplgra.  tom.  X.  vol.  IV.  pag.  714. 

•)  Fejér  Cod.  Diplom.  tom.  X.  vol.  VII.  p.  572.,  hol  az  oklevélben  iratik 
,,Ladisiao  filio  Joannis  dicti  Fekete  de  Pókatelek,  fanniiari  magnif.  Georgii 
Hederváry", 

3)  Lendvay  Catalogus  Pers.  Ms. 

22 


33$ 


Kondé. 


vaszakadtán  az  ismét  a  Forgách  családra  szállott.  Részt  vett  a  Mérey 
Mihály  s  társai  által  szerkesztett  'Quadripartitum'  készítésében. 
A  másik  táblázaton  álló  ágazat  viselé  mintegy  a  XV.  század  köze- 
pétől a  Kondé  nevet.  Egy  származati  táblázat  szerint  Pálnak  lia 
János  neveztetett  először  e  néven.  Ez  ágból 

Lázár  Pozsony  megye  alispánja  volt  1741-ben  '). 
Nem  birván  a  legutóbbi  három  nemzedék  leszármazási  rendjét,  a 
múlt  század  második  felében  és  e  században  élők  közül  csak  az  ismer- 
tebbeket emiithetem  fel  : 

Kondé  Miklós  előbb 
szepesi  kanonok,  innen  1773- 
ban  esztergami  kanonok,  majd 
kir.  táb.  ülnök,  179 l-ben  bel- 
grádi fölszentelt  czimz.  püs- 
pök ,  az  esztergami  kerület 
püsp.  helytartója,  a  hétsze- 
mélyes tábla  ülnöke,  végre 
1800-ban  n.-váradi  püspökké 
neveztetett  ki,  1801.  april. 
21.  beiktattatott,  1802.  dec. 
18  án  pedig  meghalt,  kora  70. 
évében  2). 

János  1760-ban  a  m.  k. 
helytartóságnál   a    számvevő 
osztálynál  másod  számvevő. 
István  1 809-ben  cs.  L 
tanácsossá  neveztetett  ki. 
Ignác z  1810-  1815-ben  a  m.  kir.  helytartóságnál  számvevő- 
ségi hivatalnok,  és  az  országház  inspectora. 

József- Benedek  1810— 1820-ban  kir.  udvarnok,  és  Eszter- 
gám, Komárom,  Hont  és  Pozsony  vármegyék  táblabírája, 

János  1825-ben  már  szintén  a  m.  kir.  helytartóságnál  kezd  hi* 
vataloökodni.  1841-ben  már  fogalmazó,  1844-ben  már  titkár  volt;  egy- 
szersmind a  m.  nyugpenz-intézet  ülnöke. 

A  Kondé  családból  István  1721-ben  Trencsin  megyében  Becz- 
kón  székelt. 


*)  Lehoczky  StemmaU.  203. 

2)  L.  Teriina  Memória  inaugurál  is  IIL  Rev.  D.  Nicolai  Kondé  etc.  Debre- 
cini  2802. 


Kondercz} .  —  Konkoly  339 

A  család  czimere  itt  feljebb  láthatólag —  mint  azt  Kondé  Mik- 
lós ezimeréről  rajzoltatám— a  paizs  fehér,  udvarában  hármas  zöld  domb 
középsőjén  nyugvó  koronás  azon  könyöklő  pánczélos  kar,  kivont  kardot 
tartva ,  és  a  kar  két  keresztbe  lőtt  nyíllal  van  átlőve  j  a  paizs  jobbol- 
dali szögletében  arany  csillag,  a  baloldaliban  ezüst  félhold  ragyog  *)•  A 
paizsfölötti  sisak  koronáján  szintén  a  leirt  kar  nyillal  átlőve,  és  kivont 
kardot  tartva  látható.  A  sisakról  kétfelé  szokásos  fosziadék  hullámzik  le. 

Hon  dere  zy  család.  Közűlök  Konderczy  G  y  ö  r  g  y  1622- 
ben  Zala  vármegye  szolgabirája  volt  2). 

Kondor  család.  (Felső-Őri.)  Egyike  azon  vasmegyei  csalá- 
doknak ,  melyek  1582-ben  Rudolf  királytól  Felső-ör  helységre  uj  ki- 
rályi adományt  nyertek.  Lásd  Zambó  család. 

Kondor  nevű  család  Szatmár  megyének  is  nemessége  sorába 
számitatik. 

Konkoly  Thege  család.  Komárom  vármegye  egyik  leg- 
régiebb  adományos  nemes  családa.  Már  1485-ben  a  marczelházi  Posár 
család  részére  Komárom  megyei  Marczeiháza,  Madár  helységek,  vala- 
mint Páth  és  Gyarmat  puszták  iránt  kelt  adomány-levélben  iktatási 
egyik  királyi  emberül  Konkoly  Albert  neveztetik  meg  3).  Ennek 
egyik  unokája 

Konkoly  Thege  István  a  XVI.  szátad  elején  élt,  kitől  a  múlt 
század  közepéig  —  hol  családfánk  megszakad —  következőleg  *)  sarjad- 
zott le  a  család : 

Konkoly  Thege 
István 

|  '      ""  "'       , — ' -A- .ii..  »<-    ■-.—  ■! 

I.  György  Bora  Dóra  János 


(Thúr%  Ilona)  (komáromi  (Jaszky  '     TTav'árirv 

"HTPéteT '  Pócs  János)  Márton) 


1572  1588.  ^  ^  Folyt,  höv.  lapon. 

16U. 
(Szelesén  vi  Zsuzsa) 

II.  Péter 
(Viszocsány  N.) 


4va 


III.  Péter  Éi 

f         (1.  Czer  Mihály. 
2.  Fekete  István) 


*)  Pókatelekén  a  családi  kastélyon  p  ó  k  a  czimer  van,  mint  az  1858-ki 
vasárnapi  újságban  olvasom,  mi  okból  és  hogyan,  miután  Kondé  Miklós  püspök 
az  itt  adott  czimert  viselé  ?  —  nem  tudhatom. 

*)  1622 -ki  36.  törv>c2. 

•)  Gr.  Teleki  Hunyadiak  kora  XII  278.  —  Trencsin  sí.  kir.  va'rosának 
pedig  1577-ben  birája  Konkoly  Pál  volt. 

*)  Ex  Processu  tabuiari  Fekete  iano  eontra  Tajnay-anos. 

22* 


340 


Konkol>. 


Ií.  György,  hi  ai  előbbi  lapon. 


János         István     Mihály       Kata  Erzse  Zsófia 

(Kis  máskép  (udvardi  (Gazdag 

Tolnay  Szabó  István) 
György)            István) 


Lidia  Éva 

(Morócz  István)        (Kis  Ferencz) 


idősb  László  Erzse 

(Hatvány  (Dallos 

Teréz)  Albert) 


II.  István  Zsuzsa 

(Pajor  Lukács) 

István.     György.     Kata. 


Julianna 

(Szluha 

Fer.) 


János  ifj.  László 

(Blaskovits     '      Z\. 
n        ^  Juli 


Erzse) 


Erzse 
(Tajnay  Károly) 


Hanna 
tOrdódy 
György) 


Ugy  látszik  I.  Péter  az,  ki  1602-ben  Básta  császári  vezér  alatt 
Erdélyben  hajdúk  (gyalogság)  kapitánya  volt  *)• 

A  táblázaton  álló  törzsnek  csak  két  fia  lévén,  és  két  leánya  mag- 
nóikul halván  el ,  az  Összes  atyai  és  anyai  birtok  kétfelé  ment ;  mely 
Jánosnak  unokáinál  már  hatfelé  oszlott,  míg  a  György  ágán  II.  Péter 
fia  magnélkül  halván,  leánya  Éva  Fekete  Istvánné,  egész  jószágát  át 
adta  idősb  László  nak,  kitől  egy  részben  leány-ágon  a  Tajnay -ak  szár- 
maznak, és  kinek  egyik  leánya  báró  Szluha  Ferencznek  neje  1728-ban 
már  a  Komárom  megyei  mind  két  gyallai  birtokba  adománylevél  szer- 
zése mellett  beiktattatott2),  ellentmondván  Konkoly  István, de  később 
ellentmondását  visszahúzta. 

1697-ben  Konkoly  László,  Mihály,  és  István  a  leány- 
ágat Gyalla  és  Aba  puszták  birtokából  ki  akarván  rekeszteni,  Konkoly 
Zsuzsán  na  Császár  Imre  hitvese  ellen  pert  kezdenek. 

1752-ben  Gazdag  Sára  Jókay  Sámuel  özvegye  ,  Konkoly  Zsófia 
fiának  Gazdag  Jánosnak  3)  leánya  Konkoly  jogon  erőtlenitő  pert  kezd 
báró  Babocsay  Ignácz  ,  mint  Szluha  Eleonóra  nejétől  származó  gyer- 
mekei gyámja  ellen. 


»)  Wolph.   IktkJeu  Hist.   V.  102.—  Gr.  Mikó  Imre   Erdélyi  történelmi 
adatok  I.  67. 

')  Fényes  Elek  Komárom  várm.  123. 

a)  Ennek  atyja  a  táblázaton  álló  Gazdag  István. 


Konok.— Kónya.  341 

í 767-ben  a  Konkoly  leány-ág  pert  kezd  az  előbbeni  per  végre- 
hajtása megigazitására.  Ugyancsak  a  leány-ág  Jókay  Sámuel  fölpe- 
ressége  alatt  uj  ítéleti  parancsot  nyervén  ,  perbe  idézi  a  Tajnay-akat 
hasonlóul  a  Konkoly  féle  Örökösöket  *).  Megjegyzendő  még ,  hogy  I. 
Györgynek  három  leánya  is,  Katalin,  Erzsébet  és  Zsófia  illető 
részeiket  Szluha  Ferencznek  adták  el. 

A  Konkolyak  most  élő  nemzedéke  II.  Istvánnak  három  fiától 
származik  le  ,  kiknek  azonban  nemzékrendi  táblázatit  nem  birván,  az 
utóbbi  időkből  csak  a  következőket  említhetjük  meg  névszerint : 

Konkoly  Bálás  1839-ben  Komárom  várraegye  szolgabirája  volt 

Konkoly  Lajos  1839-ban  Sopron  vármegye  főszolgabirája. 

Konkolyi  Károly  1846-ban  magyar  királyi  testőr. 

Konkoly  János  1846-ban  a  33-ik  számú  magyar  gyalog  ezred- 
ben hadnagy. 

ÜLonok  család.  Zemplin  vármegye  czimerleveles  nemes  csa  • 
ládainak  sorában  áll  2). 

ÜLonstantiit  család.  E  családnév  Szabolcs  megye  nemes- 
sége sorában  említetik  Fényes  E.  Geograpfi iájában. 

IConszky  család.  Konszky  Gáspár  1625-,  1635-  és  1638- 
ban  a  határvizsgáló  bizottmány  országgyűlési leg  kirendelt  tagja  3). 

Konszky  Mihálynak  TaufFenbach  Annától  leánya  D  o  r  o  t  y- 
tya  Malakóczy  Miklós  neje  volt. 

Kontér  család.  (Ivánházi.)  Kihalt  család,  melyből  ivánházi 
Kontér  István  1505-ben  a  rákosi  országgyűlésre  Arad  vármegye 
követe  volt  *). 

I&ontli  család.  Lásd  Hederváry  cs. 

I&xmtlló  család.  Zemplin  vármegye  czimerleveles  nemes 
családainak  egyike  5). 

M.onya  család,  Lásd  Zéchén  cs. 

Kónya  család.  Dunántúli  fejérmegyei  nemes  család.  Kónya 
Márton  1727-ben  kapott  nevezett  megyétől  nemességéről  nemesi 
bizonyítványt ;  1769-ben  mart.  15-én  pedig  unokái  János,  György, 
Márton,  és  másik  Márton  kaptak  szintén  azon  megyétől  nemesi 
bizonyság- levelet,  mely  szerint  ily  leszármazás  áll: 


')  Fényes  id.  h 

7ij  Szirmay  Com.  Zemplin  not.  top  114. 


»)  1625  :  23-ik,  1635 :  58-ik  és  1638  :  42-ik  törv.  ez. 

é)  Jászay  P.  A  magyar  nemzet  napjai  a  mohácsi  vész  után  158. 

s)  Szirmay  C.  Zemplin.  not.  top.  114. 


34$  üonya.    Koő*. 


Kónya  Márton 
1727. 


János  Márton. 

János        György         Márton  Márton 

1767.  1767.  1767.  i?67. 


HLŐnya  család.  (Egerpataki.)  Erdélyi  család  ,  közűlók  D  o- 
m  o  k  o  s  Felső-Fejér  megyében  irnok  1848-ban. 

Kónya  család.  (Sz.-Kocsárdi.)  szintén  Erdély  családa.  Kö- 
zűlök János  Aranyosszék  rectif.  biztosa  1794-ben.  Zsigmond 
ugyanott  altörvény  széki  biró.  István  ugyanott  ügyvéd. 

Kónya  család.  (Zágoni.)  Közűlök  István  1815 — 1848. 
Károly -Fej  ér  vár  ott  városi  hivatalnok. 

Konyár  család.  Ebből  Konyár  vagy  Konyári  János  1528- 
ban  Szapolyai  híve  J)- 

Konyhás  család.  Zemplin  vármegye  czimerleveles  nemes 
családa  2). 

KÓnyl  család.  Közűlök  Kónyi  László  1445-ben  Bereg 
megye  nemessége  képviselője  a  pesti  országgyűlés  végzeményeinek 
sikeresitésóre  czélzó  javaslatok  végett  összegyűlt  tanácskozmánynak  3). 

A  múlt  század  végén  egy  Kónyi  János  nevezetű  irónk  is  volt, 
ki  kivált  adomás  gyűjteményei  és  egyéb  művei  által  nagy  népszerű- 
ségben részesült  *). 

M.OÓS  család.  Abauj,  Gömör,  Torna,  Nógrád  és  Zemplin  me- 
gyében találunk  ily  nevű  családot.  A  legutóbb  nevezett  megyében  e 
század  elején  birtokos  Berzéken  s). 

Koós  István  i 694-ben  GyulaíFy  Györgytől  bizonyos  birtok- 
rész kiváltására  engedményt  kap  6). 

Lévai  Koós  István  1815-ben  Gömör  megyében  Jánosiban 
közbirtokos. 

Koós  Károly  Torna  megyében  1838-ban  másod-,  1843-ban 
első-alispán. 

Koós  János  A bauj  megyében  1846-ban  úti-biztos. 

Koós  Miklós  Nógrád  megyében  előbb  ügyvéd,  1850-ben  cs. 


— 


*)  Sperfoge!  Wagnernél  153. 

2)  Szirmay  C.  Zemplin.  not.  top.  114. 

3)  Gr.  Teleki  Hunyadiak  kora  X.  168. 

*)  h.  munkáit  Danielik,  Magyar  irók  II  155. 
5)  Szirmay  C.  Zemplin  not.  top.  114.  225. 
«)  Ma.  Musaei  fol.  lat.  2340. 


Kopácsy.  343 

kir.  járásbiró .,  jelenleg  úrbéri  törvényszéki  ülnök.   Nejétói  Kelemen 
Máriától  egy  fia,  s  egy  leánya  Jenny  Koburg  Lajo9né  élnek. 

Kopácsy  család.  Már  a  XVI.  században  az  első  hírneves 
reformátorok  közt  tűnt  föl  Kopácsy  István,  ki  Perényi  Gábor- 
nak udvari  papja  volt,  és  ettől  Csernaka  helységet  kapta,  melyben 
1560-ban  királyi  adománynyal  erŐsitetett  meg  *).  Ezzel  mily  vérséges 
viszonyban  állott  Kopácsy  György,  kinek  í 583-ban  Pozsony  me- 
gyében a  szeptenczi  hegyen  nagy- szőlő  nevű  szőlőt  adományo- 
zott 2),  —  nem  tudjuk.  Említett  György  1583-ban  (feria  sexta  pro- 
xima  post  festum  b.  Thomae  apostoli)  Aszáson  is  kir.  adományt  nyert. 
Ennek  utódai  Kopácsy  Mihály  és  György  1765-ben  juí.  5-én  Zala 
vármegyétől  nemesi  bizonyítványt  kapnak  3)  j  és  ily  leszármazást  iga- 
zoltak : 

Kopácsy  György 

1583. 

r —- A -i 

György 

i * 1 

Márton 

. r\ . 


Márton 


Mihály  György 

1765.  1756. 
(Gyöngy  Judit) 

József  N . 


sz.  1775.  f  1847.  ' T. ' r    ..       ~~ '- 

M.  orsz.  prímása.  v  Jozf f  v    Gy^ST 

1  Veszprém  m.         Veszprémben. 

törv.  sz.  elnök 


Victor.  Jozefa  József.        Mária.    stb. 

(b.  Győrfi 
,  Károly). 

E  családból  született  1775.  május  2Ö-án  Veszprémben  József, 
kinek  atyja  Kopácsy  Mihály,  anyja  Gyöngy  Judit  volt;  1791-ben 
pappá  lön.  1798-bán  áldozár  ,  majd  tanár  és  püspöki  titkár.  1806-ban 
veszprémi  plébános  és  alesperes,  1807-ben  veszprémi  kanonok,  1813- 
ban  simegi  apát ,  hantái  prépost,  és  székes  főesperes,  1817-ben  kir. 
táblai  ülnök,  1319-ben  hétszemélyes  táblai  ülnök,  1822-ben  fejérvári, 
1825-ben  veszprémi  püspök.  1838.  dec.  15-én  esztergami  érsek ,  ma- 
gyar ország  prímása,  Esztergám  vármegye  főispánja  stb.,  a  magyar 
egyház  egyik  legjelesb  főpapja.  Meghalt-1847.  sept.  17-én. 

')  Lányi  Magyar  föld  egyház  története  I.  köt.  111  sap. 
2)  Liber  Regiuö  foljo  352. 
*)  Veszprém  megyei  levéltár. 


344  Kopasz.  —  Kopesár. 

Unoka-öcscse  Kopácsy  József  1841-ben  Veszprém  megyei  má- 
sod alispán  királyi  táblai  ülnökké  neveztetett;  utóbb  1850.  után  cs. 
kir.  kerületi  törv.  széki  tanácsos ,  és  Veszprém  megyei  cs.  kir.  törv. 
széki  elnök.  Czimerük  a  paizs  kék  mezejében  magas  sziklára  kapasz- 
kodó szarvas. 

Kopasz  család.  (Vádi.)  Hunyad  megyében  birtokos  család 
volt  Kopasz  Dán  és  Mihály  1451-ben  már  mint  nemesek  ayerik 
adományba  Vád,  Naláczs  több  jószágok. 

Kopasz  János  153 i-ben  jószágot  veszít  hűtlenségi  bélyegen. 
Demeter,  János,  Pál  és  László  1536-ban  az  alsó  szil- 
vás! jószágot  nyerik  adományban. 

A  XVII.  század  közepén  Demeter  és  János  ünnepélyesen 
tiltakoznak ,  hogy  Borbála  nővérüknek  nem  adnak  jószág-részt,  ha 
szándéka  szerint  a  nem  nemes  Almási  Györgyhöz  megy  férjhez.  — 
Ezekkel  egy  időben  élt  1655.  táján  Dénes,  és  Kopasz  Istvánné 
Macskási  Anna. 

Kopasz  Anna  Macskási  Petemé  1 697-ben  halt  meg. 
A  íiágat   túlélte  Kopasz  Mária  Bodoni  Balásné ,  a  ki  1702-ben 
halt  meg  ,  s  a  család  sok  jószága  a  Bodoni ,  Tordai ,  Henter,  Naláczi, 
Buda  s  több  leány-ágon  lejött  rokonok  közt  oszlott  meg  ') 

l&opay  család.  Közűlök  György  1614-ben  a  Trencsin  me- 
gyei lajstromokban  fordul  elő  '). 

Itopcsáiiyi  család.  Szintén  kihalt  család.  1637-ben  Kop- 
csányi Mihály  pozsonyi  nagyprépost  és  bakonybéli  sz.  Móries: 
apátja  volt  3). 

1619-ben  a  Dóczyak  tiltakoznak  a  barsmegyei  Zsarnóczán  egy 
teleknek  Kopcsányi  Gergely  részére  tett  bevallás  ellen  a  sz.  bene- 
deki  Convent  előtt—  1644-ben  Nógrád  megyében  Kopcsányi  György, 
Ferencz  testvérek  éltek,  kiknek  nővérük  Kopcsányi  Borbála  Bo- 
donyiné  egy  elpusztult  telket  Bodonyban  zálogba  ád  *).  Borbála 
élt  még  J  695-ben  is. 

Kopesár  család.  A  Kopesár  vagy  Kopachár  család 
nyomait  már  szintén  csak  oklevelekben  találjuk. 

Kopachár  Lukácsnak  özvegye  Borbála  sz.-benedeki  szőlőjét 
1559-ben  leányainak  Borbálának  Horváth  Lőrincznének,  és  An- 

*)  B.  Bornemisza  család  levéltárából  Török  Antal  közlése  után. 

z)  Szontagh  D.  közlése. 

3)  Péter ffy  Conciiia.  II.  és  Hevenesi  Mss.  F.  XXI.  377. 

*)  Sz.  benedeki  Convent".  Nro  217   Proioc.  P.  p.  125. 


KophandeL-Kopsó.  $45 

nának  Gyürky  Jánosnénak  vallja  be  örökösen  *)•  Azonban  ugyan  e 
szőlőt  nevezett  Anna  Gyürky  Jánosné  nővérének  Borbálának  adja  át 
1597-ben  *). 

Kophandel  család.  Kophandel  Mátyás  1768-ban  M.- 
Terézia király-asszony  által  emeltetett  nemességre. 

Czimere  függőlegesen  kétfelé  osztott  paizs ,  a  jobboldali  osztály 
vörös  mezejében  zöld  térről  arany  karó  mellett  zöld  szőlőtőke  virul,  és 
róla  bárom  piros  szőlőfürt  csüng;  az  udvar  jobb  szögletében  arany  nap 
ragyog ;  a  baloldali  osztály  kék  udvarában  egy  fehér  bárány  ágasko- 
dik, első  lábaival  ezüs  horgonyt  tartva ,  és  hátulsó  jobb  lábát  a  hor- 
gony egyik  alsó  végére  helyezve  ,  a  bárány  feje  fölött  az  udvar  tetejé- 
ben félhold  ragyog.  A  paizsfölötti  sisak  koronájából  egy  fekete  medve 
nŐl  ki,  első  lábaival  egy  arany  méhkaptárt  tartva  ,  mely  fölött  három 
méh  repked.  Foszladék  jobbról  arany- vörös,  balról  ezüst- kék  3). 

Kopó  család.  (Péterfalvi.)  Ugocsa  megyei  kihalt  nemes  csa- 
lád. Péterfalvi  Kopó  Gergely  1519-ben  birtokos  volt  Péterfalván  *). 
14opoz  család.   Ugocsa  megyében  a  Sásvárt  biró  Sásváry 
család  egyik  ágának  neve.  1320-ban  élt  Kopoz  Miklósnak  fia  Ist- 
ván. Lásd  Sásváry  cs. 

I&opócsy  család.  Szabolcs  vármegye  nemesrendű  családai- 
nak  sorába  számitatik. 

Koppányi  család.  Zala  vármegye  nemes  családa.   Közűlök. 
Koppányi  Ferencz  1837-ben  Zala  megye  fő-adószedŐje  volt. 

Koppauer  család.  Koppauer  Ignácz  1790-ben  nyerte 
czimeres  nemes  levelét.  Czimere  négy  részre  osztott  paizs,  az  1-ső  és 
4-ik  osztály  vörös  udvarában  hármas  halmon  koronából  kiemelkedő 
fehér  egyszarvú  áll.  A  2-  és  3-ik  osztály  kék  udvarában  jobbról  balra 
rézsútosan  egy  arany  csíkolat  vonul  le ,  melyen  egy  meztelen  kard  lát- 
ható, a  paizs  két  szegletében  arany  csillag  ragyog.  A  paizsfölötti  sisak 
koronájából  két  sas-szárny  között,  melyek  közül  a  jobholdali  vizirány- 
ban  félig  fehér ,  félig  vörös  ,  a  másik  félig  kék,  félig  arany,  fehér  egy- 
szarvú emelkedik  ki.  Foszladék  jobbról  arany-vörös,  balról  arany-kék  5). 
Kopső  család.  A  Kopsó,  Kopsa  vagyKopzó  család 
Trencsin  megye  curialis  nemes  családai  sorából  való.  Már  1666-ban  a 


*)  Sz.-benedeki  Convent.  Nro  217,  Protoc.  P.  p.  125. 
2)  Ugyanott  Protoc.  G    p.  594.  és  Fasc.  37.  nro  18. 
8)  Adami  Scuta  gentil.  tom.  V. 
*)  Szirmay  C.  Ugocsa  p.  124. 
*)  Adami  Scuta  gentil.  tom.  V. 


346  Kopunovics.— Korcsek. 

huorkai  nemes  birtokon  találjuk.  1736-ban  pedig  az  akkori  nemesi 
vizsgálatkor  András,  János,  Mihály,  György  és  Dániel 
igazolák  nemességüket  Trencsin  megye  törvényszéke  előtt.  1 748-ban 
találjuk  Jánost,  id.  és  ifj.  Andrást,  Györgyöt,  Dánielt 
és  Miklóst. 

1768-ban  összeirattak  Dániel,  János  fiaival  Jánossal  és  Mi- 
hályival;— A  n  d  r  á  s  öt*  fiával  Jánossal,  Andrással,  Istvánnal,  György- 
gyei és  Ádámmal ,  azután  András  és-  J  á  n  o  s ,  és  ez  utóbbinak  két 
fia  János  és  Imre. 

1803-ban  János  három  fiával  Józseffel ,  Jánossal  és  Imrével, 
István  fiával  Jánossal,  —  A  d  á  m  fiaival  Imrével  és  Andrással ;  ifj. 
János  id.  Imre  fiával  Jánossal ;  György  és  János. 

1837-ben  tizenkét  férfi  tagja  Íratott  össze  e  családnak.  Mindnyá- 
jan Huorkán  laktak,  kivévén  a  középső  Jánost,  ki  1803-ban  Révfalu- 
ban lakott  *)• 

Kopuiiovics  család.  Kopunovics  György  és  Simon 
testvérek  1791-ben  II.  Leopold  -királytól  nyerik  czimeres  nemes 
levelüket. 

Czimerük  négy  részre  osztott  paizs ,  az  1-ső  és  4-ik  osztály  fehér 
udvarában  hármas  zöld  téren  egy  lelánczolt  kappan  áll  A  2-  és  3-ik 
osztály  kék  udvarában  egy  felfordított  V.  alakú  arany  szelemen  (Bal- 
ken) látszik,  mely  fölött  az  arany  nap  és  ezüst  félhold  áll,  alatta  pedig 
egy  fehér  vár-torony  emelkedik.  A  paizsfóiötti  sisak  koronáján  hármas 
zöld  halmon  a  leirt  kappan  áll ,  két  elefánt-ormány  között,  melyek  kö- 
zül a  jobboldali  vizirányosan  félig  ezüst,  félig  vörös,  a  másik  félig  kék, 
félig  arany.  Foszladék  jobbról  ezüst -vörösi  balról  arany-kék  2) 

Korcsek  család.  Korcsek  Mihály  —  mint  egy  előttem 
fekvő  táblázat  mutatja — Korponán  született,  és  állítólag  kihirdetett 
nemes  volt.  Ennek  fia  Tamás  Bozókon  születik  í 696-ban;  ennek  fia 
János  Nógrád  megyében  született  Rimóezon  1732-ben ,  ennek  íia 
Mihály  Sz.-Iványon  szül.  1761-ben;  ennek  fia  ismét  Mihály  ki 
1804-ben  született,  és  ily  leszármazás  mellett  nemessége  kimutatásá- 
ban fáradozott  1840.  tájban. 

Egy  másik  táblázat  Korcsek  családbeli  ily  ágazatot  tüntet  fel : 


*)  Szontagh  D.  közlése  szerint. 
3)  Adarai  Scuta  gentiL  tom.  V. 


Korcsma.  —  Korda. 


841 


Mihály 


Gábor 

— ~ss 


Márton 

Becskén  lakott. 

1784. 


Sámuel 
Korponán  lak. 
1753.  Nógrádtói 
nsi  bizonyítványt 

Mihály 

lakott  Szügyben. 

1784 


Ezeknek  igazolási  pörük  volt  egy  1783-ki  nov.  6-án  kelt  hely- 
tartósági rendelet  folytán.  Ií84-ki  febr.  9-én  Liptó  megyétől  nyertek 
nemesi  bizonyítványt ,  mely  Nógrád  megyében  azon  évi  april.  27-én 
tartott  közgyűlésben  hirdettetett. 

Korcsek  Márton  1732-ben  Nógrád  megyében  mint  jövevény 
a  vizsgálat  alá  veendő  nemesek  sorába  íratott,  de  mint  másunnan  lát- 
juk '),  eMárton nak  másik  neve  Nemes  volt,  és  a  beharfalvi  Ne- 
mes családhoz  tartozott.  Lásd  Nemes  cs. 

Korcsma  család.  Szabolcs  vármegye  nemes  rendű  családai 
közé  sorozza  Fényes  E.  Geographiájábau. 

Korcsmáros  család.  Vas  vármegye  nemessége  sorában  áll 
szintén  Fényes  E.  Geographiája  szerint. 

Korda  család.  (Boros-jenői  gróf  f  és  nemes.)  Mint  Kővári 
is  irja  2)  a  család  állítólagosán  Olaszországból  eredt  I.  Károly  magyar 
király  korában  Magyarországba,  hol  főleg  Szatmár  megyében  települ- 
tek meg,  innen  a  nemzeti  fejedelmek  alatt  egy  ág  beszakadt  Erdélybe 
Korda  Mihály  által,  kinek  neje  Macskási  Margit  volt;  és  kinek  uno- 
kája Zsigmond  1655—1668.  huszti  kapitányságot  viselt.  Ettől 
kezdve  az  erdélyi  ágazat  igy  sarjadzott  le : 

1.  Zsigmond 

1665.  1668. 

huszti  kap. 

(1.  Tordai  Erzse. 

2.  Farkas  Zsuzsa) 


Kata 

(Katona 

Pál) 


Ferencz. 

_JSSL_ 


Klára 

(Permártom 

Mária) 


1.  György 

1672. 

(Vadas 

Mária) 

r- . 

Folyt.  11 

táblán 


Borbála 
(Szilágyi 
András) 


Zsigmond 

9róf 
udvarhelyi 

főkir.  bíró 

(Sárpatak  i 

Rebeka) 


Folyt.  i.  táblán. 


*)  Haan,  Jena  Hungarica  p.  86 
a)  Erdély  nevez.  csal.  157. 


&&8 


Korda. 


Zsuzsa 
(Haller 
Ferencz) 


I.  tábla. 

Ií.  Zsigmond,  ki  az  előbbi  lapon, 

gróf 

udvarhelyi 

fő  kir.  biró 

(Sárpataky  Rebeka) 


Maria 

^  Szentkereszti 

András) 


Zsuzsa 

(ikt.  Bethlen 

Sámuel) 


lll.  Zsigmond 
(1.  Bánfiy 

Zsuzsa) 
2.  gr.  Nemes 
Júlia) 


László 
(gr.  Lázár 
Anna) 

I * " 1 

II.  György 
+  1786. 
kot os i  főispán 
(gr.  Teleki  Zsuzsa")  , 


Kata 
f  1812. 

(Vay 
Dániel) 


Mária 
f  181Ö. 
(Kemény 
László) 


Ádám 

(Dániel 

Anna) 


lll.  György 
gróf  f  1794. 


Anna 
ti.  Bánffy  Elek 
2.  Toldalaghy 
László) 


Zsuzsa 
(X.  Sáfár  Pál 
2.  Fosztó 
Menyhért) 


II.   tábla. 

I.  György,  ki  az  előbbi  lapon. 
1672. 
(Vadas  Mária) 


Sándor 

(Keezely 

Bora) 


Borbála 
(1.  Szőliősy 
János 
2.  Keezely  István) 


Bora  Julianna  Sándor 

(Sármasági       (1.  Vér  Bold.        (Irsai  Mária) 
László)      2.  b.  Diós/eghy 
Ferencz) 


Zsuzsa 

(Korodi 
Ferencz) 


László 
f  1792. 
(Varsányi 
"  Teréz) 


Klára  Kata  Zsigmond 

Bolöni      (Egri  Farkas)  f 

Sámuel) 


Anna 
1793. 
(Salánki 
László) 


IV.  Zsigmond 
(Murányi 
Rákhel) 


IV.  György 

(Kabos 
Karolina) 


Ádám 

(Toldalaghy 

Zsuzsa) 


Karolina. 


V.  György  Anna 

(Versényi 
Károly). 

Erdélyben  a  osalád  eredeti  jószágai  H  i  cl  a  I  m  á  s  és  egyebek  vol- 
tak innen  hid-almási  előnévvel  is  éltek.  Vagyonosságukat  jó  házas- 
ságaik növelek  j  igy  I.  Zsigmond  mind  két  neje  gazdag  volt.  Fia 
II.  Zsigmond,  mint  a  gazdag  és  befolyásos  gr.  Apor  István  foga- 


Korda. 


849 


dott  fia  szép  birtokra  tesz  szert ,  udvarhelyszéki  fő  királybíró  lesz  0> 
és  grófságot  vesz  *). 

A  III.  Zsigmond  második  neje,  gr.  Nemes  Júlia  (-f-  1696.  tájt) 
egyike  kora  legraíveltebb  asszonyainak  ,  hatvankét  évig  élt  özvegyen, 
és  mint  ilyen  a  hagyomány  szerint  —  írja  Kővári :  —  egykor  Udvar- 
helyszék fő-királybiróságra  a  legtöbb  szavazatot  nyeri.  Ugyancsak  ez 
ágban  II.  György  a  kolosi  főispán  (f  1786.)  nejével  tábornok  Te- 
leki Ádám  leányával  ismét  szép  jószágot  kap.  Azonban  e  Györgynek 
unokájában  III.  Györgyben  1794-ben  a  grófi  ág  kihalt;  és  igy  a  113 
heíységbeli  részint  egész,  részint  részjószágok  a  leány-ágra,  főleg  Tol- 
dalaghynéra  és  ezentúl  az  iktari  Betlenekre  háromlottak. 

Másik  ág  —  mely  a  nemesi  rendben  maradt  —  hivatalt  kevéssé 
viselt ;  és  jelenleg  csak  az  egy  V.  Györgyben  függ  az  egész  család 
reménye,  minthogy  két  fitestvére  a  forradalomban  esett  el. 

A  magyarországi  Szatmár  megyei  ág,  melyből  Mihály  1717- 
ben  Tunyógon  birtokrészt  egy  malommal  együtt  kir.  adományban  ka- 
pott 33,  és  1724-ben  Szatmár  vármegye  fŐszolgabirája  volt  *), — Korda 
Jánostól  jŐ  le  következőleg  : 

János 
(Mikojay  N.) 

Mihály 
1724. 
(Elek  N.) 


László 

i * 

Ferencz 

1806. 

Jgnácz. 
f  1859. 


György 
(Ilosvay 

Zsigmond 
(Horváth 
Zsuzsanna) 


Mihály, 
f 


Ferencz. 

t 


János 
(Kengyel 

Zsuzsa) 


Klára 
(Csanádyné) 


Mihály.       István        Lőrincz 
f         m  testőr        követ 
utóbb  kapit.    s  alisp. 
(Mensáros  N.)    +  1848. 


Teréz    Ágnes.  Krisztina. 


Péter 
aliigyvéd 
1840  f 


Pál 

(Papp 

Charitas) 


Veronka 

(Kürthy 

Antal) 


Kata. 


Antónia 

(Sepsy 

Mihály) 


Zsuzsa 
(Kürthy 
Miklós). 


*)  Cserei  Mihály  Históriája  270.  412.  437. 

1 )  Adami  Ms.  Musaei  quart.  lat.  nro  182.  szerint  111.  Zs  i  g  m  o  n  d  és  test- 
vére László  lett  1730-ban  báróvá  ;  és  ez  adat  azért  látszik  hitelesnek,  mert  Adami 
az  udv.  kanczellariai  levéltárból  merité  adatait.  —  Lehoczky  Stemmat  I.  169.  és 
II.  120.  szerint  1733-ban  lett  a  Korda  család  báróvá. 

3)  Szirmay  Szatmár  várm.  II.  120. 

4)  Ugyanott  I.  köt.  134. 


350  Kordics.-Korláth. 

Ferencz  birt  Szatmár  megyében  Nyir-Medgyesen  ,  Csenger- 
ben  és  Csenger-uj faluban.  Fia  Ignácz  1859-ki  sept.  hóban  halt  meg, 
s  benne  a  Korda  család  ez  ága  fí-ágon  kifogyott. 

Jánosnak  fiai  közűi  István  birtokos  volt  Vetésen,  előbb  m.  kir. 
testőr,  utóbb  kapitány.  Testvére 

L  ő  r  i  n  c  z  1 837-ben  Szatmár  vármegye  főszolgabírója  ,  utóbb 
alispán  és  országgyűlési  követ.  Meghalt  ezen  pályáján  Pozsonyban 
1848-ban. 

Péter  1840-ben  Szatmár  megye  alügyésze  volt. 

A  család  e  század  elején  birtokos  mégKis-Mádán  ésCsáholyban, 
főlakhelye  azonban  Sima. 

Vallásukra  nézve  helv.-reformata  egyház  hívei. 

A  család  eldődei  közül  nem  szabad  —  habár  végül  is  —  megem- 
lítés nélkül  hagynunk  Korda  Istvánt,  ki  15Q3-ban  II  Ulászló  ki- 
rálytól Alsó-Rutkán  szép  jószágokat  kapott  adományban  *)• 

ICordics  család.  Kordics  L  á  s  z  1  ó  báró  örököseinek  a  b. 
Maholányi  János  Örökösei  ellen  indított  ügynek  elintézését  az  1715-ki 
országgyűlés  67.  törv.  czikke  szerint  a  nádorra  bízta. 

Kőris  család.  Gömör  megye  nemes  családai  között  foglal 
helyet  2). 

Koritsánszky  család.  Koritsánszky  György  1 797-ben 
I.  Ferencz  királytól  nyerte  czimeres  nemeslevelét. 

Czimere  négy  részre  osztott  paizs  ,  az  1-sŐ  és  4-ik  osztály  arany 
mezejének  közepén  vizirányosan  egy  vörös  csíkolat ,  és  azon  fekvő  ki- 
vont kard ,  a  csíkolat  fölött  pedig  egy  kosár  gyümölcs,  alatta  egy  ko- 
sárban virágok  láthatók.  A  2-  és  3-ik  osztály  kék  mezejében  hármas 
fehér  szí  Idákon  fehér  szárnyas  ló  (pegazus)  ugrik.  A  paizsfölötti  sisak 
koronájából  két  kiterjesztett  sas-szárny  között  arany  oroszlán  női  ki, 
ki,  első  jobb  lábával  kivont  kardot,  a  másikkal  három  búza  kalászt 
tart.  Foszladék  jobbról  arany-vörös,  balról  ezüstrkék  3). 

Korlátli  család.  (Alsó-kálosai.)  Gömör  megyei  régiebb  csa- 
lád, mely  A 1  s  ó-K  á  1  o  s  a-ról  irta  előnevét. 

1458-ban  Korláth  Péter  Saskewben  lakozó,  a  Szilágyi  Erzsé- 
bet s  fiai,  és  más  részről  a  Gara  nemzetség  közt  kötött  szerződés  sze- 
rint Gara  család  híve  volt  *). 


*)  Budai  Fer.  Hist.  lex.Il.  489. 
a)  Bartholomaeides  C.  Gömör.  p.  144. 
*)  Adami  Scuta  gentil.  tom.  V. 
*)  Teleki  Hunyadiak  kora  X.  569. 


Korláth.  351 

Korláth  Mihály   1548-ban  Wittenbergában  tanult1).    1556- 
ban  Huszt  vára  kapitánya  volt  2). 

Ezután  találjuk  Korláth  Lázárt,  kinek  néhány  izén  ivadékát 
következőleg  3)  ismerjük : 

Lázár 
(Putnoky  Zaófia) 


István  Borbála 

Gömör  v.  alisp.  (sz.-károsi 

1598.  Farkas  János) 
(Barna  Anna) 


Ferencz  Kata                Anna                       Judit 

1635.  1647.  (Fúló            (Berthóti        (1.  Papp  György 

1        Zsófia        '  Miklds)            BaHnt)              2.  Máriássi 

(fintai  Bartholecz  András) 
Kristóf). 

Lázárnak  fia  István  (sömör  vármegyének  1598  ban  alispánja 
volt  *);  egyszersmind  Szendrő  vára  kapitányóul  is  iratik.  Élt  még 
1623-ban  is.  Fia 

Ferencz  1 635-ben  a  száraz- vámok  eltörlésére  egy  országgyű- 
lési választmányi  tag  a  72-ik  törv.  czikk  szerint;  valamint  ugyan  az 
1647-ben  is  a  91.  törv.  czikk  szerint. 

Ez  ag  a  1  s  ó-k  á  l  o  s  a  i  előnévvel  élt. 

Azonban  találunk  még  egy  ágazatot ,  melynek  Bényei  előne- 
vét  olvassuk.  Ezen  szintén  néhány  ízen  csak  a  műit  század  közepéig 
terjedő  családfa  a  följebbi  családfával  egy  előttem  fekvő  táblázaton 
ugy  áll  Összefüggésben,  hogy  a  följebbi  táblán  álló  Istvánnak  egy  J  á- 
n  o  s  nevű  testvérétől  hozatik  le ,.  azonban  e  J  á  n  o  s  Is  tvánnal  együtt 
eme  táblázaton  nem  Lázárnak,  hanem  Mihálynak  fiául  téte- 
tik, és  Mihálynak  atyja  lett  volna  János,  kitől  a  nemzékrend  *) 
igy  folyik  le: 


*)  Bartkolomaeides.  Memória  ungaroruna,  qui  Wittebergae  etc  pag.  24. 

*)  Bethlen  Wolph.  Hist  I.  595. 

*)  Wagner  Mss.  tom  LXX. 

4)  Barthoiomaeides  C.  Gömör  p.  757.  —  Azonban  e  szerző  „M  eraoría 
Ungarorum"  czimű  munkájában  p.  24.  azt  véli,  hogy  ez  István  a  Witte- 
bergben  tanult  Mihály  nak  lett  volna  fia.  Ellenben  a  Geneal.  authent.  I.  is 
István  Jánossal  együtt  Mihály  fiául,  és  Lázár  unokájául  iratik  ,  de  ez  utóbbi 
adat  Mihályt,  az  apát,  nem  1548-ban,  hanem  1630  ban  élteti,  és  igy  más  Mi- 
hályt ért 

*)  Wagner  id.  Rézirat  *0ö.  lap.  és  Geneal.  authent.  tom.  I. 


3M 


Korláthkeöy. 


Mihály 

1630. 

(Bossányi  Anna) 


István, 
ki  följebb. 


Farkas 
t 


János 

(appouyi  Nagy 

Zsuzsa) 

István  1680. 
(Ormándy  Zsuzsa) 


János 
(Kovács  Mária) 
Galgóczról) 


Erzse 
(Naszvady 
András) 


György 


László. 


István. 
t 


István. 


Farkas. 

t 


István. 

1762. 

Eápláton 

lakott. 


György 


László. 


Ferencz 
jesuita. 


Mihály. 


Judit 
(Nagy 
János) 


Eva 
Bittó 
Mihály) 


Erzse 
(Hegyi 
Mihály) 


Ez  ágazatnak  B  é  n  y  e  i  előneve  alatt  tán  inkább  a  Gömör  me- 
gyei Benya  vagy  Béna  helységet  kell  értenünk,  mintsem  a  Pest  me- 
gyei Bénye  helységet ;  miután  a  Korláth  család  főleg  e  megyében  lát- 
szik honosnak. 

Egyébiránt  székel  e  család  Ung  megyében  is ,  hol  Korláth 
György  1845-ben  megyei  számvevő  volt. 

Korláthkeőy  család.  (Korláthkeői  f.)  Egy  törzsből  ered 
a  Bucsányi  családdal ;  és  igy  a  Huntpaznán  nemzetségből  B  o  d  o  u  k- 
tól  veszi  származását. 

Idősb  Bucsányi  Oswald  machói  al-bán  1445-ben  Ujlaky  Mik- 
lóstól 4000  arany  forinton  vette  meg  s  a  Posony  megyei  (most  romban 
heverő)  Korláthkő  várát,  a  Pozsony  megyei  Nádas,  Nyitra  megyei  Jab- 
loncza,  Szent-György  (Schandorf),  Noveszko,  Podhragye  (most  Liesz- 
kov)  helységekkel  3);  és  1447-ben  ezek  birtokában  Hunyadi  János 
kormányzó  által  is  megerősitetett,  és  ugyan  ekkor  a  vár  környéke  még 
Karkócz  helységgel  is  megnagyobbitatott.  1479-ben  már  Oswáldnak 
csak  neje  Soóky  Dorottya  (Soóky  Istvánnak  leánya)  élt. 

Oswáldnak  egyik  fia  az  atyja  által  viselt  báni  hivatalról  kor- 
láthkői  Bánfy  Mihály  nak  neveztetett,  és  ez  hűtlenségi  czimén  Kor- 
láthkőt  elvesztvén,  az  1485-ben  I.  Mátyás  király  által  kwinspergi  Plán- 
ker  János  német  eredetű  királyi  udvari  katonának  adományoztatott, 
azonban  ez  adomány  érvényre  soha  sem  juthatott ,  mivel  I.  Oswáldnak 
másik  fia  Bucsányi   II.  O  s  w  a  1  d  ,  ki  Za  k  y  nak  is  neveztetett ,  a  vár 


')  Hormayr  Mednyánszky  Taschenbuch  1834  foly  63 


Koriáthkeóy, 


353 


birtokában  megmaradt,  és   1498-ban  Korláthkewi  bárónak  irva  for- 
dul elő. 

Ezen  II.  Oszvald  1502  — 1505-ben  tatai  és  komáromi  kapitány 
volt,  és  mint  ilyen  jelent  meg  az  1505 -ki  rákosi  országgyűlésen  J). 
1506-ban  Ulászló  követje  volt  a  lengyelekhez  a).  1512-ben  dispensa- 
tor  regius-nak  iratik.  0  14.86-ban  a  Berencsi  várat  és  uradalmat  öröklé, 
és  annak  birtokába  jött  1502-ben.  Fiai  János,  ki  1493-ban  Krakóban 
tanult  3),  és  A  n t a  1  ifjan  haltak  el;  Zsigmond  1535-ben  követé 
testvéreit  a  sirba.  Fenmaradt  egyedül  a  negyedik  fiu  Péter,  ki  magát 
már  bucsányi  Korláthkőinek  irá  ,  és  ki  1515*ben  a  lengyei  congressu- 
son  vett  részt ,  II.  Ulászló  király  kanczellára ,  utóbb  fő-ajtónálló  volt, 
elesett  1526-ban  Mohácsnál  *).  Benne  fíágon  kihalt  a  Korláthkewy 
család.  —  A  családfa  következő : 

Osrwald 

machói  al-bán 

1447. 


II.  Oswáld 
tatai  és  komáromi 
várnagy  1505. 
(Sóoky  Dóra) 

—  ■■■■■■■■■  ii   —     A  — .  ■  ■      .in    ■  ■■■—■ 


Mihály. 
1485. 


Zsófia 
(Hatnay 
Zsigmond) 


Veronka 

(Apponyi 

György) 


Kata 
(Répássy 
György) 


Péter 
kir.  ajtón- 
álló 
elesett  1526. 
(gutái  Or- 
szágh  Dóra) 


János     Antal.     Krisztina 
1493.        f       (Majthényi 
István) 


Bora        Zsuzsa 
(Hrussóy  (Apponyi 
Jeromos)      Péter) 


Zsigmond      Kata 
f  1535.     (Pongrácz 
Miklós) 


Erzsébet  Anna 

(Nyáry  (1.  Erdődy  István 

Ferencz)  2.  Zekel  Ferencz 

3.  Baracskay  Pál). 

I.  Osváldnak  három  leánya  volt  ;  Zsófia  Hatnay  vagy  Bude- 
tini  Zsigmondné,  Kata  5)  Répássy  Györgyné ,  és  Veronika  Appo- 
nyi Györgyné.  De  ezek  maradéka  nem  birá  Korláthkőt. 

J)  Jászay  Pál  A  magyar  nemzet  napjai  a  mohácsi  vész  után  157. 

2)  Engel  Geschichte  III.  132. 

3)  Regestrum  Bursae  Cracoviensis  p.  20.  (hol  egyébiránt  a  kiadó  azon  té- 
vedésben volt,  mintha  a  Korláth  és  Korlát  hköi  család  egy  volna,  azért 
teheté  csak  jegyzésben  hogy  János  vagy  Osváldnak  fia,  vagy  István  gö- 
mori  alispánnak  fia  voit,  pedig  már  láttuk,  hogy  a  gömöri  alispán  Korlát  h, 
de  nem  Korláthkői  családból  volt. 

*)  Jászay  id.  h  8  lap.— -Buday  Fer.  Hist.  lex.  II.  486.,  hol  atyjáról  is  van 
említés. 

5)  Mednyánszky  ezen  Katát  nem  említi ,  &  csak  két  leányt  nevez,  Zsó- 
fiát, és  Borbálát  zabláthi  Hrussói  Jeromosnét,  {Lásd  Kolostáry  család)  ki  a 
mi  táblázatunkon  II.  Oszvald  leányául  tétetik. 

23 


354  Kormány.-  Kormoth. 

II.  Oszvaldnak  leányai  Krisztina  Majthényl  Tstvánné  *} ; 
Zsuzsanna  Apponyi  Péterné ,  és  Katalin  szentmiklósi  Pongrácz 
Miklósné  2). 

Péternek  leányai  Erzsébet  Nyáry  Ferenczné ,  és  Anna 
előbb  Erdody  Istvánné ,  másodszor  kevendi  Zékel  Ferenczné  és  har- 
madszor Baracskay'  Pálné ,  kik  atyjok  és  nagybátyjuk  kihalása  után 
Korlátkőt  és  Berencset  örökölték  ;  családi  osztály-szerződések  szerint 
Berencs  a  Nyáry-ak ,  Korláthkő  az  Apponyi  és  Pongrácz  családé  és 
ezek  utódaié  lön. 

Kormány  család.  Kormány  Ferencz  1790-ben  czimeres 
levelet  szerzett,  és  ez  által  nemesitetett  meg. 

Czimere  függőlegesen  kétfelé  osztott  paizs  ,  a  jobboldali  kék  ud- 
varban hármas  zöld  halmon  arany  grif  ágaskodik,  első  lábaival  hosszú 
lándzsát  tartva ;  a  baloldali  aranyudvarban  a  jobb  oldalból  kinyúló  fe- 
kete kétfejű  sasnak  csak  fele  testrésze  látszik.  A  paizsfölötti  sisak  ko- 
ronájából szintén  arany  grif  emelkedik  ki,  az  emiitett  lándzsával.  Fősz- 
ladék  jobbról  arany-kék,  balról  arany-fekete  3). 

14  ormos  család.  Jelenleg.  Abauj.  Szabolcs,  Szatmár  várme- 
gyék nemes  család  ai  közé  számitat]  k. 

Hajdan  Heves  megyében  a  birtokos  családok  sorában  találjuk, 
t.  i.  Kormos  Fülöp  azon  megyei  Fűzes  heiységbeli  birtokát  asz. 
Ágoston-rendi  szerzetesek  egri  kolostorának  hagyományozta  1506  ban 
II.  Ulászló  király  megegyezésével  *). 

Ugocsa  megyében  szintén  honos  e  család ,  mert  e  század  elején 
Kormos  István  a  péterfalvi  közbirtokosok,  —  Kormos  János 
pedig  Nevetlenfalu  közbirtokosai  között  olvasható  &). 

Koruiuüi  család.  (Remete-poganyesti.)  Kormuth  Antal 
1838-ban  május  8án  Csanád  megyétől  nyert  nemesi  bizonyítványát 
lakhelyén  Krassó  megyében  1841-ki  január  7-ki  közgyűlésben  hir- 
dette té  ki. 

Krassó  megyéből  ismét  Arad  megyébe  költöztek  ,  és  birtokukat 
Remete-Poganyestet  birja  Patyárszky  György. 


')  Ezt  szintén  nem  nevezi  Mednyánszky,  de  igen  a  Geneal.  autli.  L,  nmlf 
Sziillő  Zsigmond  iolperesnek  báró  Pongráczok  elleni  táblai  perből  vévé  adatait. 
a)  Mednyánszkynál,  másutt  Pongrácz  Gáspár  áll. 
3)  Adatni  Scuta  gentil.  tom  V. 
•j  Budai  Fer.  Hist.  lex.  II.  486. 
*)  Szirmay  C.  Ugoosa  p.  125. 171. 


Korneli. 


355 


Korneli  csal&d  (Hóldmézesi.)  Aradraegyei  birtokos  család, 
melyből  Korneli  Márk  előbb  a  poroszok  elleni  hadjáratban  cs.  kir., 
utóbb  pedig  a  b. -gyulai  uradalomban  számos  évig  számvevő  tisztség- 
ben szolgált,  Ez  állami  szolgálatában  tanúsított  érdemeinek  jutalmául 
II.  Ferencz  király  tói  1794-ben  czimeres  nemeslevelet  nyert, —  állitó- 
1  ag  Ősi  nemességében  megerősitetett  1)  ;  és  ama  czimeres  levél  Békés 
megye  közgyűlésén  még  1794-ben  kihirdettetett.  Utóbb  pedig  1804- 
ben  aradmegyei  Hold  és 
Mézes  nevű  falukat  Amb- 
rus és  József  fiai  neveikre 
is  ,.H  o  1  d  m  é  z  e  s  iu  előnév- 
vel királyi  adományban  sze- 
rezte. Meghalt  Márk  mint 
több  megyék  táblabírája  hóld- 
mézesi birtokán  1808-ki  octo- 
ber  15-én. 

A  családnak  1794-ben 
nyert  czimere  —  mint  itt  a 
metszvény  mutatja  —  egy  ke- 
resztvágással négyfelé  osztott 
paizs,  melynek  1-  és  4-ik  kék 
udvarában  arany  bőség-szaru 
tele  arany  buza-kalászokkal 
látható ;  a  2-  és  3-ik  vörös 
udvarban  ezüst  oroszlán  ágas-  ■ 
kodik ,  első  jobb  lábával  ki- 
vont kardot,  a  ballal  egy  égő 
fáklyát  tart.  A  paizsfölötti  si- 


1)  Ha  a  család  állítmányait  figyelembe  vesszük,  ezek  szerint  e  család  is 
eredetét  a  római  törzsökben  keresi.  És  állítólag  már  I.  Mátyás  király  alatt  egy 
törzs  *  Korneli  György  Szabács  váránál  tanúsított  vitézségeért  nemességet  nyert 
ily  czimerrel .  a  paizs  alyján  hullámzó  folyamból  (mint  mondatik  a  Dunából}  két 
első  lábaival  kiemelkedő  és  jobbra  visszanéző  egyszarvú  úszik,  feje  fölött  az  ég 
boltozatán  három  nyolcz  szegű  csillag  ragyog,  A  paizsfölötti  sisak  koronájából 
jobbra  egy  szarvas -szarv,  balra  egy  sas-szárny  emelkedik  ki  ,  és  ezek  között  he- 
gyével fölfelé  fordított  meztelen  kard,  és  vadászkürt  áll,  és  a  kard  hegyén  ismét 
egy  csillag,  a  fölött  pedig  függőleges  vonalban  még  kettő  ragyog.—  A  múlt  szá- 
zadban egy  Korneli  János  szakolczai  fi,jesuita  volt,  hogy  e  család  iva- 
déka* e  ?  —  nem  tudható. 

23* 


356 


Korneli. 


sak  koronájából  szintén  ezüst  oroszlán  emelkedik  ki,  első  jobb  lábával 
kivont  kardot,  a  másikkal  égő  fáklyát  tart.  Foszladék  jobbról  arany- 
kék, balról  ezüst-vörös  J)- 

Nemzékrende  a  családnak  csak  Korneli  Györgytől  ismeretes,  ki 
az  egyházi  anyakönyvek  tanúsága  nyomán  Zala  megyében  előbb  Vu- 
csa-Gumilán,  utóbb  Bagonyán  lakott.  Ennek  fia  István,  kinek  nejé- 
től baksai  Császár  Dorottyától  Bagonyán  1729.  april  1 6-án  született 
a  följebb  nevezett  Márk. 

Emiitett  Györgytől  kezdve  a  család  leszármazása  következő :  2) 

György 

i * 1 

István 

1729.  1745. 

(Császár  Dóra) 


Márk 
sz.  1729.  f  1808. 
urad.  számvevő. 
(Enders  Anna- 
Mária) 


Zsuzsanna 
sz.  1745.  dec  15. 

mh.  1815. 
(Mogyoróssy  János) 


Antónia 
szül.  Gyulán  1765. 
(Jósa  István 
orvos) 


Ambrus 

«z.  1766. 

f  1834. 

Békés  vm. 

főadöszedő) 

(Somogyi  Bora) 


Ferencz-Józs.  József 

f  sz.  1771.  f  1819. 

Arad  vm.  főtigyv. 
(Sánta  Róza) 

J 


Anna 

sz.  1773. 

(Fillenbaum 

( József  orvos) 


Antónia 
sz.  1813.  f  1832. 


Zsófia 
sz.  1815. 


Pál 
sz.  1816. 

os.  kir.  katona 
f  1849. 

Temesvárban . 


Ignáez 
sz.  1800. 
Arad  vm. 
sz.  bíró 


József 
sz.  1802. 
f  1844. 


Márk -Sándor 
(     sz.  1804. 
Arad  megyei 
fő  sz.  biró 


Alojzia            Erzse  Amália 

sz.1806.         sz.  1812.  »z.  1814. 

*f*               (Tessényi  (Bosnyák 

Antal)  Károly) 

Márknak  gyermekei  közül ,  kik  mindnyájan  már  Békés  megyei 
Gyulán  születtek :  Ambrus  1766-ki  dec.  8-án  született  és  Békés  me- 
gyének számos  évig  fő -adószedője ,  egy  izben  pedig  országgyűlési  kö- 
vete volt.  Meghalt  Gyulán  1834.  évi  mart.  10-én.  Testvére  József 
(szül.  1771.)  előbb  a  megyei  felkelő  nemes  sereg  főhadnagya,  utóbb 
Arad  vármegye  tiszti  főügyésze  volt. 

Ambrusnak  gyermekei  közül  Ignáez  3)  és  Sándor  több  évig 
Arad  megyében  al-  és  főszolgabiróságot  viseltek. 


■)  Collect.  Herald,  fol.  134.  és  Adami  Scuta  gentil.  tom.  V. 

2)  Mogyoróssy  id.  János  szíves  közlése  szerint. 

3)  Ez  1829-ben  aljegyző  veit. 


Korna-Lehotay.  —  Komis.  35? 

Márknak  leányai  közül  Antónia  Jósa  István  Szabolcs  megyei 
főorvos  neje ,  kinek  fia  Jósa  Péter  a  cs.  kir.  semmitő  törv.  szék  ül- 
nöke. Anna  Filienbaum  Perencz  előbb  szegedi ,  utóbb  Erdélyben  za- 
Jathnai  főorvos  neje  1). 

Ambrusnak  leányai  közül  Amália  Bosnyák  Károly  Arad  me- 
gyében 1838 — 41.  volt  alszolgabiró. 

Kor  na  -  lieliotay  család.  Zemplin  megye  czimerleveles 
nemes'  esaládainak  egyike  2). 

Komis  család.  (Göncz-ruszkai,  gróf.)  Eredetéről  különböz- 
nek a  vélemények  3) ,  de  oklevél  igazolja  magyar  származásukat,  mely 
szerint  a  XIV.  század  elején  a  Thobajdi  családból  vevék  kiágazásukat. 
Ugyan  is  Isypi  Péter  az  Abaujban  fekvő  Ruszkát  Debrő  Istvánnak 
véghagyományozza,  de  miután  ez  nótáztatott,  uj  véghagyományt  sze- 
rez, és  abban  Ruszka  helység  birtokosaivá  Thobajd  Bertalan  és  ál- 
tala testvéreit  Thobaydi  Antalt  és  Cornist  tévé ,  mely  hagyományt 
Zsigmond  király  1403-ki  nov.  5-én  kelt  kiváltság-levelében  megerő- 
sité  ft).  E  Thobaydi  Cornistól  vévé  a  család  kétségkivül  a  Kornis 
nevezetet,  és  igy  jutott  ősi  előnevéhez  is,  a  g  ö  n  c  z-r  u  s  z  k  a  i  praedi- 
oatumhoz.  Nevezett  Cornis-nak  gyermekei  már  atyjok  nevéről  Kornis- 
oknak  neveztetnek.  És  igy  fordul  elő  már  nevezett  Cornisnak  fia  1445- 
ben :Gornys  János  mint  az  Abauj  megyei  nemesség  egyik  követe, 
ki  azon  pontokat  szintén  aláirá ,  melyeket  Rozgonyi  G-yörgy  ország- 
bíró, és  pelsőczi  Bebek  Imre  a  felső  magyarországi  részek  kapitányai, 
valamint  dobrai  Barczal  Miklós  Giskra  Jánosnak  csakugyan  a  mondott 
részek  kapitányának  meghatalmazottjával  és  azon  részek  nemességé- 
vel  és    városai   küldötteivel   tartott   közgyűlés    folytán   a   legutóbbi 


*)  Ezeknek  gyermekei  1.  Filienbaum  Ferencz  cs.  kir.  szebeni  főtörvény- 
széki  tanácsos.  2.  Károly.  3.  Amália. 

2)  Szirmay  C  Zemplin.  not.  top  114. 

s)  Mikola  Hist.  geneal.  Transyl.  8.  lap.  nagyon  helyesen  irja,  hogy  e  cca- 
lád  1393.  táján  Magyarországban  Görcz-Ruszkán  támad,  mert  itt  veszi  eredetét. 
Engel  igen  nagy  tévedéssel  franczia  eredetüeknek  tartá.  Mások  orosz  eredetről 
szólnak,  de  ez  is  csak  annyiban  áll,  mennyiben  Abauj,  Bereg,  Zemplin  stb.  me- 
gyékben Ruszka  táján  vannak  orosz  vagy  jobban  rusznyák  lakosaink  ;  kik  kö- 
zött élt  a  Thobaydi  magyar  nemzetségből  eredt  Kornis  család. 

*)  Huszti  Vajvodae  Transylv.  pag.  94. ,  hol  az  oklevélben  Zsigmond  ki- 
rály igy  szól :  „Annuentes  Petro  de  hyp,  ut  ipse  possessionem  suam  Ruszka  vocatam 
Bartkolomaeo  de  Thobayd  et  per  eum  Antonio  et  Cornisio  de  dicta  Thobayd  fralribus 
eiusdem  Bartholomaei  uíerinis  legandi  dandi  ....  meram  et  omninodam  habeat  pleni- 
tudinem  poiestatis" 


358  Komis. 

(1444-ki)  pesti  országgyűlés  végzeményeinek  sikere.sitésére  és  fentar- 
tására  nézve  megalapítanak  J>. 

E  Jánosnak  fiai  valószínűleg  Kornis  Benedek  és  Miklós. 

Benedek  1500-ban  leleszi  prépost ,  drivesti  püspök,  a  váradi 
.püspök  helytartója ,  előbb  váczi  kanonok  volt ,  és  innen  lépett  a  pre- 
montrei szerzetbe.  Nevezett  évben  tiltakozott  Király-Helmecznek  a 
Palóczy  család  részére  tett  adományzás  ellen  a).  1501-ben  Kornys  Be- 
nedek leleszi  prépost  nemes  szegedy  Marazty  Mibály  fiának  Lászlónak 
szabadságot  ád  gyóntató-lelkészt  maga  számára  választani  3).  1502- 
ben  már  őt  ruszkai  Kornis  Benedeknek  találjuk  irva,  és  egy- 
szersmind egri  megyei  papnak  nevezve  ,  midőn  Péter  bibornok  meg- 
hagyja a  váczi  püspöknek,  hogy  Benedeket  a  simonia-tól  oldozza  föl  *) 
Benedek  testvére 

Miklós  1480-ban  élt.  Ennek  fiai  János  és  Miklós. 

Mielőtt  a  család  leszármazási  fáját,  és  az  Erdélybe  szakadás  tör- 
ténetét megérintenők ,  meg  kell  jegyeznünk ,  hogy  a  család  már  való- 
színűleg Zsigmond  királytól  nyeré  a  nevére  czélzó  egyszarvú  (uni*- 
c  o  r  n  i  s)  czimerét,  mely  a  paizs  kék  mezejében  hármas  halmon  ágas- 
kodik ,  és  mely  a  paizs  fölötti  sisak  koronájából  is  kiemel kedŐleg  is- 
métlődik, mint  azt  itt  a  metszvény  is  már  grófi  czimerképen  ábrázolja. 

Abauj  megyében  birt  Göncz-Ruszkán  kivül ,  a  család  birtokai 
egyéb  megyékbe  is  elterjedtek ,  igy  Bihar  megyében  P  a  p  m  e  z  ő  vá- 
rat és  uradalmat,  Zaránd  megyében  Deszna  várat  tartozékaival,  to- 
vábbá ezzel  egy  folytában  a  Belényesi  jószágokat,  Szatmár  várme- 
gyében aszinyér-váraljai  örökséget  bírták  ö). 

Erdélybe  Szapolyai  János  korában  s  zakadt  a  család,  és  mint  kö- 
vetkeztetni lehet  Kornis  I.  Miklósnak  fia  János  által ,  ki  Szapolyai- 
nak  mint  királynak  híve  volt  Ferdinánd  ellenében ,  ki  első  lakosa  volt 
Erdélynek  a  családból ,  és  mivel  a  székelyföldön  Udvarhely  székben 
nyert  birtokokat ,  innen  Székely-Kornisnak  is  neveztetett  6) , 


*)  Gr.  Teleki  Józs .  Hunyadiak  kora  X.  köt.  168. 

2)  Szirjnay  C.  Zeraplin  not.  top.  316.  327. 

3)  Kaprinai  Mss,  B.  tom.  43  p.  241. 
*)  Ugyanott  p.  243. 

5)  Mikola  id.  h.  8. 

6)  Ugyanott.  Téved  Kállay  F.  Székely  nemzet  258.  lapon,  midőn  azt  véli, 
hogy  a  szentpáli  és  ruszkai  Kornis  két  különböző  család.  Az  előbbi 

(szentpáli)  előnevüeket  törzsökös  székely  családnak  állitván. 


Komis. 


359 


és  utódai  homorod-szentpáli  előnévvel  is  irák  magukat.  János 
1537-ben  Tokajnál  a  Tiszába  veszett  1). 

A  családfa  következőleg  jő  le  : 

I   tábla. 


I.  Miklós 
1480. 


K  János 
f  1537. 


II.  Miklós 
t  1529. 


!tl.  Miklós 

tanács  úr 

1656. 

(Bikli  Bora) 

I 


II.  János 

tokaji  kapit. 

1540. 


I.  György, 


1.  Ferencz       I.  Gáspár. 
(Futó  Dóra) 


I.  Boldizsár 
^éler. 


Mihály    II.  Gáspár  Margit      Hona 

1562.          f  1601.  (1.  Kacza  (Mikó 

(Erdélyi  huszti  kap.  Tamás       Fer.) 

Sára)       (1.  Dóczy  2.  Bogáthy 

Erzse.  Bold) 
2.  Horváth 
Anna) 


Farkas     Ferencz.  György.  II.  János, 
udvafh.  fiö 

kir.  biró 

f  1602. 
(1.  Petky 

Kata. 
2.  Bethlen 
Krisztina), 


Miklós, 
f  1603. 


III.  György 

kolosi  főisp. 

1618. 

(Sajgal 

Kata) 


Boldiísár    Zsigmond 


Zsigmond,     Ferencz          Anna  Judit 

(kápolnai  (Székely  (Pécsy 

Bornemisza  Mózses)  Simon) 
Judit) 


Kata 
fdersi 
Petki 
János) 


1610. 
háromszéki 

főkapu 

(Keresztúri 

Kata) 


1636. 

bihari  fő- 

főispan 

(Páiffy 

llena) 


Margit 
(Rédei 
János) 


István 
3630. 


Borbála 
1664.  j 
(Paczolai 
István) 


István 
jesuita 


Ferencz 
kolosi  főisp. 

1649. 
(Wesselény 

Kata) 


Bora* 
apácza 


Pál 


— I 


Ádám 

Mária 
(Bánffy  Bold.) 


Gáspár. 
f  1680.  t. 


Krisztina 

(b.  Perényi 

Ferencz) 


Anna 
(b.  Perényi 
Gábor) 


llí.  Gáspár 

1662. 

mar  ossz.  főkap. 

(X..  Balassi 

Erzse. 

2.  Csáky 

Mária) 

i " -i 

Folyt.  11.  táblán. 


Kata 

(b.  Halier 

János) 


*)  Zermegh  Sclrwandtneroél  II.  410. 


^60 


Komis. 


II.    tábla. 


báró  Gáspár*  ki  az  1.  táblán. 
marossz.  főkap.  1662. 
(1.  Balassi  Erzse) 
2.  Csáki  Mára) 


István 
gróf  1714. 
Fejér  és  küküllői 

főispán 
(Gyerőfi  Bora) 

Éva        Antal 
(petki       1742 
Nagy   (1.  Mikes 
Bold.)      Mária. 

2.  gr.  Petki 
Aiyia) 


Anna      Krisztina 
(Haller      apácza. 
György) 


Krisztina 

(Bornemisza 

Ignácz) 


Antal.  Ferencz.    Margit      Zsigmond 
f  +  (Lázár    gróf,  főkor- 

Fer.)     mányzó  +1731. 
(Bálinthit 
Zsuzsa) 

Zsigmond  Zsuzsa                Ferencz 

1735.  (Lázár  László)            1729. 

(Haller  ( 1 .  Petki  Zsuzsa. 

Anna)  2.  Geréb  Zsuzsa) 


Mihály 
gub.  consil. 
(Pálffy 
Karolina) 

Anna 

(b.  ITuszár 

Antal) 


Antal 

(Torocz- 

kai  Anna) 


Anna-Mária 

(Kemény 

Farkas) 


Anna 
(Haller 
István) 


Róza 

+  1847. 

(gr.  Karácsai 

Sándor) 


Ferencz  Klára 
püsp.    (Cha- 

mus) 


Krisztina  Anna  Gáspár 

(Haller  (Lázár  (Haller 

Istv.)     János)  Kjára) 

Ferencz 


Amália 

(b.  Perény 

Bért) 


III.  Zsigmond           Klára        Anna 
1808.                (Teleki    (Macskási 
szoln.  főisp.          Tamás)     Ferencz) 
(1.  gr.  Gyulay  Kriszt. 
2.  b.  Kemény  Czeczil.) 

Zsigmond 

(Mikes  Zsuzsa) 

r :-" — -— i 

Zsigmond 

1 1854. 


Ignácz 

(Teleki 

Anna) 


Imre 

(Bálintitk 

Mária) 


János 
f  1840.  főkorm. 
(1.  gr.  Foldváry 
Teréz. 
2.  b.  Szentke- 
reszti Klára) 


Elek 
(Komis 
Zsuzsa) 


Klára 

(Toroczkai 

Sándor) 


Teréz 

(Dindár 

István) 


Anna.     Alice.     NN.. 


(b.  Győrffy 
Berta) 


Mihály 

(ikt.  Bethlen 

Kata) 


Károly 
(Haller 
Anna) 


Miklós.     Ádám.      Anna. 


Alexandra.  György.  Anna.  Luiz 

(báró 
■  — ,  Gerliczy 

Kára  Félix) 

(gr.  Károlyi 
Ede) 


Gábor 
őrnagy 
(gr.  Kun 
Zsófia) 


Sámuel 

(gr.  Tolda- 

laghi  N.) 


Ferencz. 


Albert  Mária 

(b.  Onaghten 
József) 


Gabriella.      Ilka.        NN".       Viktor. 


Komis 


361 


A  családfára  visszatekintve,  I.  Miklósnak  fiáról  Jánosról 
már  elmorídtuk  a  történet  reá  vonatkozó  adatait.  Ennek  testvére  II. 
Miklós,  ki  már  1523-ban  szerze  Homoród-Szentpálon  birtokot1); 
1529-ben  Báthori  István  I.  Ferdinánd  vajdája  által  megfogatván, 
megöletik. 

I.  János  nak  fiai  közül 
II.  János3)  1540-ben  Tokaj 
vár  kapitánya  volt,  midőn  Bu- 
dán Izabella  királyné  hűségé- 
re esküdt  föl ,  miután  Tokaj 
és  több  más  vár  is  annak  volt 
jegyben  ígérve  3)- 

III.  Miklós  1548-ban 
a  székelység  részéről  Marti- 
nuzzi  mellé  rendeltetik  tanács 
úrnak  a  tordai  gyűlés  által, 
1556-ban  Petrovics  mellé 
rendeltetik  hasonló  minőség- 
ben ft).  Már  1540-ben  Andrá- 
sy  Mártonnal  együtt  vezeté 
a  szászokat  és  székelyeket,  a 
kivel  Erdélyben  Diód  és  Al- 
más nevű  várakat  is  elfog- 
lalta a  pártos  Balassa  Imré- 
től 5),  1547-ben  mint  székely 
tiszt  fordul  elő   a   Brassóiak 

perében  6).  E  Miklós  már  a  h.-szentpáli  előnevet  használta.    Testvére 
I.  G y Ö r g y  volt,  ki  unokájában  Péterben  halt  ki. 

Nevezett  III.  Miklósnak  nejétől  Bikli  Borbálától  következő  gyer- 
mekei voltak :  I.  Mihály,  II.  Gáspár  7),  Margi  t,  Ilona,  Far- 
kas,Ferenoz,  György  és  János. 

J)  Kővári  szerint  a  gyula-fej  érvári  káptalan  okmányai  szerint ;  e  kápta- 
lanban a  családról  48  oklevél  látható. 

*)  E  János  nincs  Kővári  táblázatán,  korát  tekintve,  ide  helyhezhető. 

8)  Budai  Fer.  Hist.  lex.  II.  486. 

*)  Benkő  Transylv.  gen.  I.  216.  —  Kállay  íd.  h.  258. 

5)  Budai  Fer.  id.  h.  I.  42. 

e)  Pomarius  Kállaynál  id.  h.  258. 

7)  Ezen  I.  Gáspárt  M  i  k  o  1  á  id.  h.  Ferencznek  a  Futó  Dorottya  férjének 
fián!  irja,  és  ugy  liozá  le  tőle  ágazatát.  Itt  Kővári  táblázata  szerint  maradt  e  rész- 
ben a  nemzékrend. 


36*  Komis. 

I.  Mihály,  szintén  Szent-Pálról  irá  előnevét.  1558.  sept.  28-án 
a  fejérvári  gyűlésben  az  adó  számvitelére  neveztetik  ki  J)  Említetik 
az  1560-  és  1566-ban  tartott  országgyűlés  végzéseiben  is  1562-ben 
János  Zsigmond  ellen  a  felkelő  székelységgel  tart ,  miért  rövid  ideig 
fogságba  kerül  a).  1569-ben  Marosszéken  Vadasdon  két  jobbágyős 
telket  kapott.  1599-ben  futással  menekült.  1601-ben  őt  is  Mihály  vajda 
öleté  meg  3). 

Farkas  nagy  tekintélyű  ember  a  székelyek  között ,  1576-ban 
Báthori  Istvánt  a  lengyel  trónra  kiséri.  1584-ben  egyike  azon  követek- 
nek Báthorihoz ,  kik  a  három  elnök  helyébe  egy  gubernátort  kértek. 
1595-ben  a  székelység  egyik  főkapitánya  a  feketehalmi  táborban. 
1599-ben  Báthori  Andrással  tart.,  de  az  oláhok  által  elfogatik,  és  Mi- 
hály vajda  katonái  által  a  fejérvári  börtönben  megöletik  *).  Vallásra 
nézve  az  unitariát  követe.  Teste  a  morgói  mezőn  temettetett  el,  s  fö- 
lébe kápolna  emeltetett  5).  Egyik  leánya  Zalasdi  Miklóshoz  ment  férj- 
hez 6).  Fiai  közül 

Miklós  és  Zsigmond,  kik  mind  ketten  Hom.-Sz. -Pálról 
irák  neveiket,  1603-ban  Székely  Mózses  részén  a  Bárczán  estek  el  7). 
Ezeknek  testvére 

Ferencz  1609.  táján  Udvarhely  szék  főkapitánya  volt  8).  Ne- 
jétől kápolnai  Bornemisza  Judittól  két  leánya  és  egy  fia  Is  tv  án  ma- 
radt, kinek  azonban  unokájában  Ádámban  ágazata  kifogyott ;  mert 
nevezett  Ádámnak  csak  leánya  :  M  á  r  i  a  BáníFy  Boldizsárné  volt. 

Vissza  térünk  III.  Miklósnak  fiához  I  Gáspárhoz.  Ez 
kora  legtevékenyebb  embere.  1570-ben  Báthori  István  részéről  Len- 
gyelországban jár,  hogy  ott  királylyá  választatását  előmozdítsa.  Utóbb 
Báthori  Zsigmond  alatt  a  törökkeli  barátság  fölbomlására  szavazott. 
1594  ben  mint  huszti  kapitány,  a  törökkel  beküldött  tatárokkal  Már- 
marosban  megharczol.  de  csatát  veszt  9).  Mint  Báthori  Zsigmond  híve 


')  Kállay  id.  h.  258. 

*j  Forgách  Commentarii  298.  V.  ö.  Wolph.  Bethlen  II.  20.  —  Kazy  Hist. 
tom.  I.  9. 

3)  Kazy  Hist.  I.  p.  9. 

*)  "Wolph.  Bethlen.  V.  2.  165.  —  Enyedi  Pál  Mik<5nál  179. 

5)  Mikola  id-  h.  9. 

6)  Wolph.  Bethlen.  V.  468. 

7)  Ugyanott  V  408. 

8)  Kállay  id.  h.  258. 

»)  Wolph.  Bethlen  tom.  III.  353.  356.  430. 


Komis  303 

több  jószágot  nyer,  igy  1596. dec.  25-én  Radnótot,  honnan  radnóti- 
nak  is  irá  előnevét  *).  Eleinte  Báthori  András  fejedelemmé  választa- 
tósának  ellene  szavaz,  utóbb  beleegyez  2).  Ez  időben  Mihály  vajda  be- 
ütvén Erdélybe,  ő  küldetik  Rudolfhoz  segélyért,  és  igy  megy  Erdélybe 
Básta;  erre  Mihály  vajda  Kornis  Gáspárt  1600-ban  katonáival  együtt 
Össze  vagdal  tata  B).  Neje  kettő  volt ,  az  első  Dóczi  Erzsébet,  a  második 
Horváth  Anna,  ki  1595-ben  balt  meg.  Ezektől  lettek  gyermekei 
György,  Boldizsár  és  Zsigmond.  Ezek  közül. 

Boldizsár  már  1581-ben  —  mint  Kővári  megjegyzé  —  nagy- 
ságos úr.  1604-ben  a  székelység  tábornoka  levén  ,  Belgiosotól  paran- 
csot kap,  hogy  a  székelységet  a  fölkelt  Bocskai  ellen  vezesse,  de  a  szé- 
kelység haza  ment,  szétoszlott  j  ő  maga  Magvarországba  ment  a  német 
táborba  4).  Utóbb  lecsendesülvén  a  hon,  Erdélybe  vissza  megy.  1607- 
ben  Báthori  Zsigmond  mellé  tanácsossá  6),  1608-ban  háromszéki  főka- 
pitánnyá lesz.  Szép  nejét  Báthori  Gábor  kisérgeté ,  miért  Boldizsár 
több  hasonló  sorsú  férjjel  Báthori  ellen  össze  esküszik,  és  azt  szemé- 
lyesen fegyverrel  megtámadják,  de  többekkel  együtt  elfogatik,  és 
1610-ben  fejét  veszti  6).  Neje  Keresztúri  Kata,  gyermektelen  lévén, 
Pozsonyba  a  Klarissa  apáczák  közé  vonult  7).  Testvére 

Zsigmond  1603-ban  Bástával  táboroz  8);  1610-ben  bátyjával 
együtt  nótáztatván  9)  ,  Magyarországba  menekült,  és  161  l-ben  For- 
gács Zsigmond  alatt  a  császári  haddal  vissza  ment  10),  és  1614-ben  a 
nóta  alól  fölmentetett,  mint  Bihar  megyei  főispán,  aranysarkantyús  vi- 
téz ,  tanácsos  és  hadvezér  Bethlen  Gábor  és  Rákóczy  György  alatt 
tekintélyes  ember;  1636-ban  mint  I.  Rákóczy  György  hadvezéré  Sza- 


*)  Kővári  id.  h  Lásd.  róla  oklevelet  Fábián  Arad  várm.  223. 

'.)  Wojpli.  Bethlen.  IV.  217.  223.  406  lstvánffy  1686-ki  kiadás  450-456 

*)  Wolph  Bethlen  tom.  V.  3.  5.  35.  -  Mikó  Erdélyi  tört.  adatok,  I,  59. 

4^  ugyanott  VI.  29.  15S.  167  173.  333. 

3)  1607.  22.  jan.  art.  6.  Kővári  szerint. 

*)  1610.  mari  25.  art.  9.  Ugyan  az  szerint. 

r)  Mi  kóla  nyilván  írja  Boldizsárról,  hogy  gyermeke  nem  maradt ;  e  sza- 
vakkal „Ovjus  tidua  conjunx,  si  quidem  prolibvs  carebatu  etc.  Es  Mikola  szerint 
Boldizsár  testvérének  Györgynek  gyermekei  voltak  István,  Ferencz  és 
Borbála,  nem  pedig  Boldizsáré-  ez  alapon  ezen  izt  Kőváritól  elütőleg  közlém 
a  család  fan 

d)  Wolph.  Betnlen  V.470. 

9>  Bojthí  Gáspár  Engelnél  399.  —  Lásd  Exequiarum  Caeremonialium 
slb.  p.  145. 

,€)   Kazy  HUi,  L  92. 


864  Komis. 

tánál  a  törőkkel  megütközik.  1607-ben  in  Contestatione  Catholicorum 
a  jesuiták  eltörlése  fölött  aláirta  magát  bátyjával  együtt  3).  ő  szerzé 
a  Kornis  jószágok  nagy  részét .  igy  Bihar  megyében  PapniezŐt ,  Kere- 
kesfal vát,  1636-ban  Kápolnát,  miket — gyermekei  nem  lévén  nnoka — 
öcséire  hagyományozott.  Testvére 

III.  György  ,  1605-ben  ő  megy  Simont  a  vajdaságba  állítani, 
de  vissza  hivatik2)  testvéreivel  1610-ben  ő  is  nótáztatott,  de  1615-ben 
fölmentetett  3).  Kolos  megyének  főispánja  volt.  Előnevét,  mint  testvé- 
rei is  Ruszkáról  irá.  Nejétől  Sajgal  Katalintól  egyik  fia  István  je- 
suita, leánya  Bora  apácza ;  másik  fia 

Ferencz  1620-ban  Csonka  várát  szerzi  in scriptioképen  2000 
frtban  4).  1629-ben  Homorod-Szent-Pálra  királyi  jogot  viszen.  1648- 
1651-ben  Dobokában  és  egyebütt  igen  sokat  szerez.  1636-ban  Kolos 
vármegye  főispánja*  Igen  szent  ember  lévén,  I.  Rákóczy  alatt  gyanúba 
jött,  hogy  jesuita,  és  Bécsbe  mindent  megírna,  ez  okból  mindent  elkö- 
vetett megbuktatására,  és  majd  ezer  jobbágyot  csikar  el  tőle.  így  for- 
gatá  ki  Radnótból  is ,  mit  Ferencz  Rákóczynak  engedett  1649-ben, 
csak  hogy  a  Wesselényiféle  gyekéi  jószágokat,  melyek  nejére  néztek,  a 
fejedelem  el  ne  vegye.  1653-ban  megegyezését  adta  a  jesuita  rend  el- 
törlésére 5).  II.  Rákóczy  György  alatt  1657-ben  tatár  rabságbe  esett; 
ebből  50,000  talléron  válták  ki ,  mi  által  a  jószágok  egy  része  zálogba 
kerül ,  pedig  a  váltság- Összegnek  csak  felét  fizették  ki ,  az  ország  is 
negyedét  fizetni  igére  6).  Haza  szabadulván,  szent  fogadásból  Olaszor- 
szágba utazik,  honnan  hazafelé  való  útjában,  Bécsben  szélütésben  meg- 
halt, és  ott  temettetett  el  a  ferencziek  templomába.  Nejétől  Wesselé- 
nyi Katalintól  három  leánya  és  egy  fia  maradt : 

III.  Gáspár,  Kemény  Jánosnak  főbejárója  lévén ,  részt  vett  a 
nagyszŐllősi  csatában,  ezért  1662-ben  nótáztatott  7) ;  de  a  másik  évben 
fölmentetett,  1673-ban  Marosszékben  újra  főkapitány  lett  8).  Szorgal- 
mas szerző  ember  lévén ,  a  fennebb  elzáiogitott  javakból  sokat  kivált, 
igy  Váralját,  Pálost,  Gyekét ;  —  ApafFitól  is  visszakap  egy  pár  oly  jó- 
szágot, mit  Rákóczy  vett  el,  miut  Bozotát,  és  igy  családát  ismét  helyre 

»)  Kállay  id.  h. 

*)  Wolph.  Bethlen  VI.  287. 

a)  1615.  febr.  27.  art.  42. 

*)  1620.  IX.  Liber  regius.  65  1.  Kővári  szerint. 

5)  Kazy  Hist.  libro  8. 

•)  1638.  april.  9.  art.  42.  Kővári  szerint. 

7)  Kazy  libro  8. 

8)  Bethlen  Miklós  önéletírása,  kiadta  Szalay  L. 


Komis.  365 

hozá  *).  Ellenben  Ruszkán  a  család  utolsó  még  fen  lévő  birtokrészét 
is  eladá  gr.  Csáky  Istvánnak.  E  Gáspárt  Mikola  „1.  báró  Kor- 
nisde  Gönc z-R u s z k a"  nevezi. 

Egy  másik  Gáspárt,  (ki  itt  az  I.  táblázaton  István  fiául  ira- 
tik)  Cserei  Mihály  úgy  tüntet  föl  ?  mint  ki  egyedül  álla  függetlenül 
Teleki  Mihály  ellenében ,  hivatalt  nem  fogada  el,  sőt  egykor  Fogaras- 
ban  a  fejedelem  asztalánál  Telekivel  összetűzvén ,  ezt  buzogányával 
fenyegeté.  Nem  sokára  hirtelen  és  gyanús  halállal  múlt  ki  1680.  táj- 
ban nőtelenül  2). 

III.  Gáspárnak  több  gyermekei  közül  István  és  Zsigmond 
indit  újra  két  ágazatot.  Mindkettő  a  Rákóczy  forradalom  ellenese. 
Amaz  val.  belső  titk.  tanácsos ,  és  fő  kam.  mester,  27  évig  erdélyi  tar- 
tományi biztos  ,  az  1741-ki  erdélyi  országgyűlésen  a  RRdek  elnöke. 
1705 — 9.  inspector  commissarius  Rabutin  cs.  tábornok  mellett,  1710- 
ben  tanácsos,  1713-ban  lett  küküllői  főispán,  1719-ben  Fejér  megyei 
főispán,  gubern.  tanácsos  és  kamarás.  Meghalt  1741-ben  3).  Neje  Mi- 
kes Mária  grófnő  volt.  Testvére  Zsigmond  1710-ben  udvari  kan- 
czellár,  1713-ban  főkormányzó;  és  mint  ilyen  téteti  le  Károly  fejérvár 
alapkövét.  1712-ben  testvérével  együtt  gróffá'  lesz  *).  Meghalt 
1731   dec.  14-én  Két  fia,  egy  leánya  maradt. 

Antal  Istvánnak  fia ,  1742-ben  atyja  helyébe  tartományi  biz- 
tos, 1754-ben  főkormányszéki  tanácsos.  Ennek  ágazata  unokáiban  kihalt. 

I.  Zsigmondriak  a  főkormányzónak  fiai  közül  Ferencz  1729- 
ben  küküllői  főispán  lett.  Testvérének  II.  Zsigmondnak  gyermekei  kö- 
zül Ignácz  nemzé  a  szelid  szép  lelkű  Mihályt,  ki  1796.  april  24. 
Dézsen  született ,  1815-ben  lép  főkormányszéki  szolgálatba;  1818-ban 
fogalmazó,  1824-ben  titoknok,  1826-ban  kővárvidéki,  1829-ben  kolosi  ad- 
rainistrator,  1832-ben  kincstári  tanácsos  lett,kitünŐrészt  vett  az  1834  ki 
erdélyi  országgyűlésen ,  és  a  rendek  elnökségére  ő  volt  első  kijelölt 
a  catholicusok  közt ,  továbbá  tagja  a  nevezetes  brünni  küldöttségnek. 
Visszatérte  után  kevés  időre,  1835.  novemberben,  elhatalmasodott  tü- 
dővésze ragadta  el  családja  köréből,  s  fényes  polgári  pályájáról.  1822- 
ben  utazást  tett  világrészütik  classicus  földén.   Mint  kitűnő  müvei  t- 


*)  Saját  iratai  után,  miket  1678— 1683-ban  irt.   L.  Miké  Sándor  Egyvele- 
geiben Kővári  idézete  szerint. 

2)  Cserei  Mihály  64-69.  119. 

3)  L.  Biró*  János  „Hűtés  Korona"  czimü  halotti  beszédét.  Kolosv.  1741. — 
Edei*  Erdélyország;  ismert,  zsengéje  LXVII. 

4)  Lelioezkv  Stemmat.  I.  169. 


366  Komis.  -Kornya. 

ségü,  s  a  honi  irodalomért  hőn  buzgó  hazafit  a  m.  tudományos  akadé- 
mia első  alapitói  1830-ban  választák  meg  az  igazgató  tanácsba  ,). 
Nejétől  iVíari  Bethlen  Katalintól  gyermekeit  a  táblázat  mutatja,  kik 
között  Játjuk  hazánk  egyik  átalánosan  tisztelt  hölgyét  is  Károlyi  Ede 
grófiét. 

III.  Zsigmondnak  fiai  közül  János  hasonlóan  szelíd  lelkü- 
letéről volt  ismeretes.  1817-ben  lett  kővári  administrator ;  1822-ben 
udvari  tanácsos,  1827-ben  fő  kormányszéki  al-elnök  s  bebő  titkos  ta- 
nácsos, 1837-ben  aug.  31-én  pedig  választott  főkormányzó.  1840.  aug. 
15-én  a  kolosvári  arénában  tűzi  játék  alatt  szélhűdés  általi  halál  vetett 
véget  életének,  Gyermekeit  s  unokáit  is  egy  részben  a  táblázat  mutatja. 

Kornis  család.  (Tót-váradi.)  E  családból  élt  a  múlt  század 
közepén  Borbála  Juricskay  Pál  neje. 

Egyébiránt  ily  nevű  család  említetik  Békés,  Borsod,  Fejér,  Mar- 
maros, Pest.  Tolna,  Szabolcs  vármegyék  nemessége  sorában, 

Ismeretesek:  Kornis  Imre  1837-ben  Ugocsa  vármegyében 
alszolgabiró. 

Kornis  Antal  Tolna  vármegyében  1 840-ben  tiszti  alügyész, 
Kornis  László  ugyanott  1840-ben  alszolgabiró 

Kornis  Károly  jogtudomány-iró  ,  mint  menekült  Brazíliában 
Rio- Janierióban  halt  meg  1855-ben. 

Kornis  nemes  család  e  század  elején  Zemplin  megyében  bir  Med- 
gyászán  *). 

Hont  megyében  1702-ben  Nyéken  mint  gazdatiszt  élt  Kornia 
János,  ki  pecsét-czimerében  egy  csőrébeu  kígyót  tartó  gólyát  viselt. 

&oiMiya  család.  Iratik  Kornia  máskép  Barb  néven  is. 
E  családból  János  1796-ban  Arad  n  egyében  hirdetteté  ki  nemes- 
ségét 3). 

Kornya  János  1838-ban  Arad  vármegye  íőszolgabirája  volt. 

Erdélyben  baj  esdi  Kornya  Péter  1815-ben  a  fisc.  directio- 
nál  irnok 

HLoroda  család.  (Felső  -kubini.)  Árva  megyei  család.  Régi 
okmányok  szerint  Dzáry,  VI  esek  és  Korodievich  név  alatt 
is  ösmeretes. 

Leszármazási  táblázata  következő  :  *). 


■)  Ujabb  ismeretek  tára  V.  131. 
2)  Szirmay  C.  Zemplin  not.  top.  230. 
•)  Megyei  jegyzőkönyv  853.  szám. 
*)  Szontagh  Dániel  közléséből. 


Koróda. 


307 


Koróda  Gergely 
1526.  f.-kubini 
birtokos 


Bertalan 
Dániel 

A 


Péter-Pál 


Félix 


András 


Miklós 
(Czundra  Zsófia 
végrendel  k.  1652.) 

Anna 
(Dubovssky  György) 


György 
1583. 


István 
vulgo  VI esek 


Miklós 
1717. 


György 

Trencsin 

megyébe 

1728. 


András 

János 

Mátyás 

Árva  v.  esküdt 

1784. 


Mihály 
vulgo  Czutik 


Mihály 


Mihály 


Mátyás 

__N._ 
*~  N~ " 

Benjámin 
Árva  várm 
ievéltárn. 
(Meliorisz  N.) 

Károly  f- 


Mátyás 
trsztenei  pap 


Gáspár 
Árva  v.  főügyész 

1839. 
(Reviczky  Anna) 


Dienes 
gárdista 

t  1849. 


Klotild 
(Mesko 
Antal) 


Klementin 

(Mesko 

Lajos) 


Pál  Janka  Anna.     Antal. 

184Í*.     (Mikovényi        f  + 

ügyvéd.     Bertalan) 


A  törzsnek  Gergelynek  fiai  közül  Bertalan  és  Péter  1555- 
ben  bizonyos  Marcsek  nevű  lestinei  lakost,  Zmeskal  Venczel  jobbágyát 
Árvában  elfogták  és  letartóztaták ,  miért  Zmeskal  őket  Dávid  László 
árvamegyei  alispán  közremuukálásával  elfogatá  és  iánezra  vereté. 
Ezen  a  nemesi  kiváltságon  elkövetett  erőszak  és  hatalmaskodásból  az- 
után egy  igen  érdekes  nyolezados  törvényszéki  per  keletkezett,  mely 
Báthori  András  országbiró  Szatmár  és  Szabolcs  megyei  fcispán  elnök- 
lete alatt  Pozsonyban  1558-ban  döntetett  el. 

Ezután  említetik  Koróda  Péíér  1560-ban  a  Kubinyi  családnak 
a  madocsányi,  stepanói  és  f.-kubini  birtokokban  megujjittatott  s  Plathy 
János  királyi  ember  által  végbe  vitt  beiktatás  alkalmával  mint  meghí- 
vott szomszéd  közbirtokos. 

Pelix  egyik  unokája  György  1755-ben  Árva  megyétől  ne- 
messég! bizonyítványt  nyervén,  azt  ugyan  azon  évi  aug.  7-én  kihirdet- 
teté  Trencsin  megyében,  hová  általköltözött. 

György  testvérének  Mátyásnak  egyik  későbbi  utóda  Ben  ja- 
ni i  v  1839-ben  Árva  megye  levéltárnoka  volt.  Ennek  fia  Károly, 
kiből  jeles  publicistát  várt  a  köz-remény,  korán  elhalt,  magnélkül. 


368  Korodiuyi.-  Kóródi, 

Péter  ágán  Gáspárnak,  ki  1839-ben  Árva  megye  főügyésze, 
és  az  adózó  népnek  különösen  az  árvái  urodalom  jobbágyainak  buzgó 
védője  volt,  fiai  közül  D  ie  nes  1847-ben  magyar  kir.  testőr,  1849-ben 
a  forradalomban  a  ráczok  elleni  hadjáratban  esett  el.  Testvére  Pál 
Nagyszombatban  ügyvéd. 

Korodinyi  család.  Nógrád  vármegyei  nemes  család,  birto- 
kos Szanda-Varallyán.  A  múlt  század  közepén  1755.  előtt  Korodinyi 
Pál  költözött  e  megyébe.  Ezzel  egy  időben  éít  Korodinyi  András, 
kinek  1757-ben  neje  Farkas  Julianna  volt. 

Nevezett  Pál  nak  utóda  János,  kitől  igy  származik  a  mostani 
nemzedék : 

János 

i A "'   '     i 

János  Pál. 

(Kende  Apollónia) 


Lajos  N.  Éva  Károly.  Teréz 

megyei  volt      (Prüszkay)       ("Wattay  (b.  Barkóczy 

alszolgabiró*  Zsigmond)  Pál.) 

János  1810.  táján  Nógrád  megyei  alszolgabiró.  Szintén  Já- 
nost 1818-ban  al-adószedői  hivatalban  találunk.  Jánosnak  fia  Lajos 
előbb  megyei  rendsz.  esküdt,  1848-ban  alszolgabiró  volt. 

A  család  czimere  a  paizs  kék  udvarában  zöld  téren  ágaskodó 
oroszlán ,  első  jobb  lábával  kivont  kardot ,  a  másikkal  zöld  koszorút 
tartva.  A  paizsfölötti  sisak  koronáján  hegyével  fölfelé  egy  kivont  pal- 
lós áll.  Foszladék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös. 

Kóródi  család.  (Kóródi  és  tusnádi.)  Erdélyi  székely  nemes 
család  a  Csikszékben ,  hol  Tusnádon  Kóródi  Gr  y  ö  r  g  y  1853-ban  köz- 
birtokos *). 

A  család  elei  közül  Kóródi  Ferencz  1 630.  tájban  Kemény  Já- 
nos alatt  hadnagy  a). 

Ugyan  ez  időben  él  1643-ban  Csatószeghen  Csató  Mártonnak 
veje  Kóródi  Gergely,  kinek  fia  P  á  1  3). 

A  múlt  XVIII.  század  elején  Kóródi  Kata,  Csató  Máté  özvegye. 

Az  ujabb  időben  József  ügyvéd  Csikszékben. 

Kóródi  család.  (Robogányi.)  Bihar  megyéből ,  hol  Robo- 
gány  fekszik,  szakadtak  Erdélybe  is  Rákóczy  Ferencz  idejében  Torda 
vármegyébe,  hol  hivatalt  viseltek. 


J)  Benkő  Károly  Csik-Grycrgyó  és  Kászon.  115 

*)  Kemény  János  önéletírása,  kiadta  Szalan  L.  3^5.  1. 

5)  Xiber  lustral  Sediá  Csik  auni  1643.  pag.  34-145. 


Km-oglri.  369 

János  1794*ben  Torda  megyében  királyi  perceptor,  18 15 -ben 
alispán,  és  a  nagy-cnyedi  ref.  egyház  kerületben  inspector. 

1848-ban  ugyanott  egyik  János  szolgabíró,  másik  János  adó- 
iró  biztos.  Sámuel  1848/9-ben  Torda  megye  követe,  András  Torda 
városa  tanácsosa  volt. 

E  család  máskép  Kórod  i-F  a  r  k  a  s  néven  is  irja  magát. 

Kóródy  család  1768  dik  éven  innen  Doboka  megyében  Derzsen 
birtokolt.  1792-ben  ^Tőtórben  élt  Kóródi  József.  Leány-utódi  Dal- 
noki Miklós  stb. 

Kóródy  család  Szabolcs  megye  nemessége  sorában  is  találtatik. 

K.oroglii  család,  (f)  Kihalt  család ,  melynek  egyik  előde 
1046-ban  az  Ősi  hit  azon  Luzgó  visszakövetelői  sorában  állt,  kik  Vatta 
vezérlete  alatt  a  kereszténység  ellen  dühösködve  Gellért  csanádi  püs- 
pököt megölték.  Ez  volt  azután  oka  —  irja  Istvánffy  történetírónk  — 
hogy  e  család  tagjai ,  ha  a  sz.  Gellért  tiszteletére  épült  templomba 
léptek ,  mindenkor  hascsikarást  és  ennek  következményét  kellé  szen- 
vedniük. 

A  család  a  XIV.  század  végén  már  virágzó  helyzetben  állt.  Ko- 
rogni István  maehói  bán  volt  Zsigmond  király  korában  és  sokat  fá- 
radozott utóbb  Mária  király-asszonynak  Palisna  János  kezébőli  kisza- 
badításán ;  de  egy  csatán  maga  is  annak  kezébe  esett  1 387-ben.  Innen 
kiszabadulván  1388-ban  nyerte  kir.  adományban  Harsányt-1).  Horváth 
Jáno3  és  Hedervári  István  pártosok  hűtlenségi  bélyegén.  A  következő 
évben  a  nádor  Őt  küldte  a  Bosnyakországból  Valkó  megyébe  becsap- 
kodó pártosok  ellen,  kiket  megvervén,  sokat  elfogott  közűlök.  Felesége 
valami  rokona  lévén  ,  ezzeli  házassága  1389-ben  úgy  engedtetett  meg 
a  pápától,  hogy  bizonyos  öszveget  kellé  ílzetuie  szegény  sorsú  leányok 
kiházasitására.  Két  fia  maradt  L  János  és  Fülöp  (Philpe3). 

Fülöp  szintén  maehói  bán  ,  és  ennek  fia  II  J  á  n  o  s  ,  ki  atyjá- 
ról K  ó  r  o  g  h  i  F  i  1  p  e  s  Jánosnak  is  neveztetett  2),  és  1441-ben  or- 
szágbíró volt.  Neje  Maróthi  családból  származott. 

I.  János  ismét  maehói  bán,  Albert  halála  után  Erzsébet  ki- 
rályné hive,  mint  ilyen  harezol  1440-ben  Hunyadi  János  ellenében,  de 
Bataszeknél  vereséget  szenved.  1452-ben  mint  maehói  bán  irja  alá 
Fridrik  császár  ellen  kötött  szövetséget.  1456-ban  Belgrádnál  harezol, 
midőn  ott  Hunyadi  a  törökön  fényes  győzelmet  vívott.  0  egyszersmind 

J)  Fejér  Cod.  dipl.  toni.  X.  vol.  VII.  p.  878. 

2)  Gr.  Teleki  Hunyadiak  kora  I.  208.  241.  —  Kaprinay  Msa.  B.  tom.  IV. 
pag.  123. 

24 


370  Koronkay.  -  Koromzay. 

Comes  perpetuus  de  Castellis  is  irta  magát,  1447-ben  fiá- 
nak Gáspárnak  is  terhét  elvállalva ,  Bács  megyei  Veresegyháza  hely- 
séget Hunyadi  Jánosnak  és  fiainak  adományozta  *).  Nevezett  fia  Gás- 
pár 1526-ban  a  mohácsi  ütközetben  esett  el. 

Hasonlóan  a  mohácsi  ütközetben  esett  el  Kóroghi  Péter  is, 
(tán  Gáspárnak  testvére),  és  igy  bennök  a  család  kihalt.  Ez  uióbbiról 
jrja  István  f  f  y  z) ,  hogy  oly  erős  gyomrú  volt ,  hogy  az  eleven  álla- 
tot, és  megbüzhödt  döghúst  is  undor  nélkül  megevé ;  de  rajta' is  meg 
voit  —  úgymond  —  a  családi  betegség ,  mely  —  mint  följebb  említe- 
tett—  a  család  tagjait  a  sz.  Gellért  templomba  lépéskor  érte ,  és  ez 
rajta  is  tapasztaltatott. 

A  családfa  röviden  ilyenképen  áll  : 

István 
mackói  bán 

1387. 

, , -*  n      i  1 1         — , 


I.  János  Fülöp 

mackói  bán  1452.  mackói  bán 


Gáspár  II.  János 

f  1526.  országbíró  1442. 

Koronkay  család.  Szabolcs  és  Szatmár  vármegye  nemes 
családa.  Ez  utóbbi  megyében  e  század  elején  birtokos  Csenger-Ujfa- 
luban  8). 

Korom  család.  (Koromi)  Korom  Jánost  az  1572-ki  or- 
szággyűlés a  följebbezési  törvényszékhez  rendelé  *). 

Korompay  család.  A  kihalt  Spáczay  család  eldődei  is  él- 
tek Korompay  névvel, de  hogy  ezzel  mi  vérséges viszonyban  álltak, 
nem  tudjuk. 

A  Korompay  családból  Péter  előbb  váczi,  azután  1681-tŐl  egri, 
1687-től  nyitrai  püspök  és  kanczellár  voit.  Meghalt  1690-ben  5). 

Koromzay  család.  A  XV.  században  Győr  vármegyében 
tűnik  föl.  Koromzay  Sebestyén  1447-ben  GryŐr  vármegye  követe  a 
budai  országgyűlésre  €). 


')  Gr.  Teleki  Hunyadiak  kora  X.  194. 

%)  btvánJTy  1685-fci  kiadás,  p.  87. 

*)  Szirmay  Szatmár  várm.  11.  132. 

tt)  1572-ki  11.  törv.  ez. 

*)  Végrendeletét  lásd  Pray  Mss,  tom.  IV.  p.  571. 

*)  Kováchich,  Vestigia  Comítiorura  p.  26§. 


Koron, -liorottthly.  371 

Tán  ennek  fia  János,  ki  1481  ben  Győr  megyében  a  Trinka 
családnak  adományozott  birtokok  beiktatására  kitályi  emberül  ne- 
veztetik 2).  Azonban  ez  és  a  följebbi  Sebestyén  igazabban  a  Ko- 
rontzói  családhoz  tartozik.  Lásd  Korontzói  cs. 

Nógrád  megyében  a  XVII.  században  élt  Koromzay  család,  név- 
szerint  Koromzay  János,  kinek  nejétől  Madács  Zsófiától  két  gyer- 
meke Jánosés  Katalin  Pelargus  György  né  1694-ben  éltek. 

Nyitra  és  Szepes  megyében  szintén  székelt  ily  nevű  család.  1818- 
ban  Koromzay  F  r  i  d  r  i  k  Nyitra  vármegye  előtt  nemesség- igazolási 
pert  folytatott. 

Koron  család.  Nyitra  vármegye  nemes  családa,  melyből 
Koron  József  1837-ben  azon  megye  alszolgabirája  volt. 

Koironay  család.  Koronay  előbb  Kroner  József  1 795- 
ben  I.  Ferencz  király  által  czimeres  levélben  nemesitetett  meg. 

Czimere  négyfelé  osztott  paizs,  egy.közép  kissebb  paizszsal,  mely- 
nek ezüst  mezejében  egy  nyolcz  küllőjű  vörös  kerék  látszik.  A  paizs 
I-ső  és  4-ik  osztályának  arany  udvarában  egyfejű  fekete  sas  kiterjesz- 
tett testtel  szemlélhető.  A  2-  és  3-ik  osztály  kék  mezejében  vízszinte- 
sen két  arany  csillag ,  és  ezek  fölött  egy  vörös  béllésű  arany  korona 
ragyog.  A  paizsfölötti  sisak  koronáján  szintén  a  leirt  egyfejű  fekete 
sas  áll  szétterjesztett  szárnyakkal.  Foszladék  jobbról  arany-fekete,  bal- 
ról ezüst-kék  2). 

Koronka  család.  (Csik-szent-iváni.)  Erdélyi  székely  család, 
melyből  László  1815-ben  Aranyos  szék  dullo Jiztosa ;  L  aj  o  s  ugyan* 
akkor  a  kamaránál  hivatalnok  ,  utóbb  1844-ben  a  Szilágyban  kir.  déz- 
má-s.  József  Csik-Keresztúrott  gymnasiumi  tanár.  1815 — 1848. 

László  1848.  előtt  Aranyosszékben  törvényszéki  ülnök,  és 
számvevő  biztos. 

Lajos  1848.  előtt  szintén  Aranyosszékben  törvényszéki  ülnök* 
Márton  birtokos. 

Antal  toroczkai  unitárius  lelkész  és  esperes, 

B&oroníkály  család.  Nyitra  vármegyei  nemes  család  > 
melynek  egy  töredék  riemzékrende  3)  következő  : 


%)  Gr.  Teleki  Hunyadiak  kora  XIL  199. 
*)  Adwní  Scuta  gtntil:  tom.  V 
*)  Wagner  Afa.  tora.  LXX. 


24* 


37%  Korenízltí.  —  kóressy. 

Ádám 
(Géczy  Anna) 


István  Gábor 

Nyitra  v.  alispán  r~n  .,              tC          ,».#  ., 

'       IQ33  vabor.       Ákos       Mihály. 

|  Mihály. 


Miklós.     Zsigmond.     István     Mária  inna  Gáspár  Ferenoz 

Gáspár)      András)  *er*ncz'     ?»»g»oiid. 


István.         Anna         Miklós.             Mária  Gáspár  Anna 

f           (Kintsi             f           (1.  Bludovszki  rT~^T     '  (Vajai 

Mihály)                             Ferencz  1«nacz  Fer.) 
2.  Pogány  György). 

Az  ujabb  időbea  Koronthály  György  Nyitra  mármegye  fő- 
mérnöke volt  1837-ben. 

I&oroiitzói  család.  Győr  vármegyei  kihalt  nemes  család, 
melyről  bár  eddig  nem  ismerünk  a  XV.  századnál  régiebb  okleveleket, 
még  is  nem  lehet  kétséges,  hogy  már  előbb  is  fenn  volt,  és  a  Győr  me- 
gyei Koronczó  helységnek  nagyobb  részét  (vagy  egészen  is)  birta 
légyen.  Tagjai  közül  ismeretesek  S  e  b  e  s  t  y  é  n  ,.  ki  az  1447-ki  ország- 
gyűlésen Győr  vármegye  egyik  követe  volt  György,  Gergely  és 
ístván  1448.  körűi  éltek.  Egy  másik  György  1481- és  1495-ki 
oklevélben  említetik.  Jóbot  és  Jánost  1516-  és  1517-ki  okmányok- 
ban találjuk.  Tamás  egy  1582-di  kútfőben  neveztetik -meg.  Végre 
Menyhértet  a  győri  nemességnek  1583-ki  lajstroma,  és  egy 
1590-ki  évi  beiktató  levél  emleget,  azon  hozzáadással,  hogy  máskép 
N  o  s  z  1 0  p  i  -  nak  is  mondatott  1).  Ez  után  nem  sokára  következhetett 
kihalásuk ,  mert  utóbbi  emiékezettikre  egy  szorgalmas  történet-búvá- 
runk sem  talált. 

I&oroskosi  család.  Ismeretes  belőle  Koroskosi  Demeter, 
ki  1549-ben  Léva  várát  ótalmazta  Balassa  Menyhért  részére  gróf  Salm 
Miklós  tábornok  ellen,  és  ugyan  akkor  egy  golyó  halálra  sebesité  2). 

Kórossy  család.  (Kórosi.)  Nyitra  megyei  régi  törzsökös 
család,  mely  a  Rajcsányi,  Lipovniczky,  Helbényi  és  Koncsek  családdal 
egy  törzsből  ered  ,  mint  e  családok  kiszakadását  e  kötet  330.  lapján  a 
K  o  n  c  s  e  k  családnál  kimutattuk. 


a)  Czeh  János  Tudományos  Gyűjtemény  1829-ki  Xlí.  köt  40. 
*)  lstvánffy  1685-ki  kiadás  186.  lapon  ,  hol  Coroscosiu  s-nak  iratik, 
váljon  nem  Kőrösköz  i-e  az  igaz  név  ? 


Kórossy. 


mn 


A  kdrosi  Kórossy  család  törzse  az  idézett  helyen  említett  K  u 
rus  vagy  Koros  Zala  megyei  főispán ,  Bodnak  fia ,  Bokennak  \m .; 
kaja  volt. 

Korostól,  ki  1 1 20-ban  ÍI.  Istvántól  kapta  Nyitra  megyei  Ko 
ros  földét,  következőleg  származik  le  a  család  '). 

I.    tábla. 

Koros 

zalai  főispán 

1120. 


Esa 

de  Krus  1200. 


Móricz 

1225. 

de  Krus 


Gál 

1255 

de  Krus 


Rajnold 

1287. 

de  Kurus 


Bálás 

1255. 

íleKrus 

FolyTTl. 
táblán. 


Merőid 

1256. 

de  Kurus 


Egyed 
1255. 
de  Kuriu 

ifj.  Egyed 
de  Kurus. 


idősb  Mihály 
de  Kurus 

Bálás 

1424. 

de  Koros. 


Lénárd 

1340. 

de  Krus 


Pál 

de  Krus 


Jáuos 
de  Krus 


id.  Mihály 

de  Krus 

i * 1 

András 

de  Koruss 


Belez 

de  Kurus 

1387. 

Miklós 
de  Kórus 


Bálás 
de  Ludán 


Péter 

de  Krus 
-^ , 

László 
de  Krus 


Sebestyén 
de  Kurus 


Bálás 
de  Kurus 


Miklós 
de  Krus 

János 

1384. 

de  Krus. 


Karácson 
v.  Karatin 

de  Krus 

* 


Jerobdu& 
de  Koros 


Gál 

1479. 

de  Krus 


Pac-sa 
de  Krus 


Péter 
de  Krus. 


Petéi- 
dé Krus 


András 

1540. 

de  Krus. 

II.  tábla. 

Bálás,  ki  az  1.  táblán. 
de  Krus 


Gál 
de  Krus 


András 
de  Krus, 


Belez 

1328. 

de  Krus 


János 
de  Krus 


László 
de  Krus 


Debej 

1397. 

de  Kurus 

A,,.    , 


Tamás 
de  Kurus 


János 
de  Kurus  Belez 

Folyt.  höv.  lapon. 


*)  Geneal  authent.  tom.  I. 


*I4 


Kórossy. 


János,  ki  nz  előbbi  lapon. 
de  Kuras  Beloz 

Oawald 

1491. 1510. 

de  Koros  Befcz 

■  »■  i      i      i        ^  ii    ni  »■■  i * ■ 


Jeromos 

1510. 
Kórossy  Belez 
kir.  kincstárn. 

Jeromos  1524. 
de  Koros 


Margit  I.  Bernát 

(Rajcsány  György        de  Koros- 
özvegye Belez  1525. 
1522.)                nyitrai  alispán 
(Simony  Anna) 


II.  Bernát 

1560  1570. 

Kórossy 


Zsigmond  1555. 

Belez  de  Koros. 
Vá|ruj  helyi 

hamun  czados 
(Hruskai  Bora) 


Os-waM 
de  Koros- 

Belcz 
(Tót-Sóky 

Dóra) 


ifi.  Osvald 

1505. 
de  Koros 

Kata 
{Kaplaty 
Bertalan 
1525.) 


János 
de  Koros 


Zsigmond 
de  Koros 


Imre 

Kórossy  1593. 

1609.  f 


István 

(Kórossy 

1617. 

(Jeszenszky 

Zsófia) 


Ií.  Ferencz 
1638. 
(Tökés-Ujfalussy 
Erzse) 


Judit 

1638* 

(Komáromy 

Márton) 


I.  Ferencz 

Kórossy 

1573'  1618. 

(Majthényi 

Dorottya) 

Zsuzsa 
(lessenyei 
Nagy  János) 


János 

Kórossy 

1586. 

(Fejérváry 

Fruzsina) 

Bora. 


Anna 
(Bossányi 
Józsefné) 


Fruzsina 
(Czibányi  Izrael) 


fstván 
('Rajcsány 
Hona) 


Gábor* 
(Géczy  Klára 
özvegy  1717.) 
j 


Iloua 
(Selmeczy 
János) 


Zsuzsa 

(1.  Burián  György 

2.  Luby  András) 


III.  Ferencz 
(Zerdahelyi 
Julianna 
Özvegy  1795.) 


Mária  Erzse 

(Rakovszky     (Ordódy 
Imre.)  András) 


Ilona.     Klára.     Anna. 


Gábor.     György.      István.    Antal.     Flórián.     János. 

A  családfáról  látjuk  okleveles  hűséggel ,  mint  íratott  a  család 
vezeték  neve  koronkén fcj  míg  a  helyes  Kórossy  névre  fejlődött. 

Korosnak  a  törzsnek  fia  Esa  1200-ban  élt,  ennek  fiai  közül  csak 
Bálás  ágazatát  látjuk  korunkig  lejőni,  ámbár  erről  is  a  végső  nem- 
zedékek hiányzanak. 

Móricznak  és  Meroldnak  ága  hamar  kihált.  Ez  utóbbinak  ágán 
András  bjrt  Felső- Átrakón ,  Vásárdon  és  Ratnoczon  is,  kihalt  1540- 


Kórossy.  375 

ben.  Birtokait  Koroson,  Helbénben,  és  Dreskován  máskép  Kis-Zilyben 
Pozsony  megyében  Zermegh  János  nyerte  adományban  1540-ben. 
1544-ben  pedig  Kórossy  István  nevezett  Andrásnak  javait,  melyekre 
Zermegh  adományt  szerzett,  itélet  utján  vissza  nyeré  Kóroson  és  Hel- 
bényben,  és  Zermegh  jogairól  lemondott. 

Bálás  ágazatán  I.  B  e  r  n  á  t  n  a  k  két  fia  volt :  II.  Bernét  és 
Zsigmond,  mindketten  1 560  ban  Miksa  királytói  uj  adománytnyer- 
tek Közép- Kórosra,  Nagy-Helbényre  ésaKis-Korosi 
máskép  V  i  s  z  k  a  a  b  i  pusztára.  II.  Bernát  magnóikul  halt  el.  Z  s  ig  - 
mond,  1561-ben  vágujhelyi  harminczados  volt.  Neje  kis-jáczi  rédeki 
Hruska  Andrásnak  leánya  Borbála  volt,  ki  1580-ban  már  Bossányi 
György  feleségéül  iratik.  Ezen  nő  még  1570-ben  négy  fia  részére  újra 
királyi  adományt  nyert  a  nagy-kórosi ,  nagy-hélbényi,  Kis -Kóros  pusz- 
tai, és  Kis-Jácz  és  Bori  birtokra  és  azokba  a  nyitrai  káptalan  által  be 
is  iktattatott.  Zsigmondnak  négy  fia  ezek  :  Imre,  István,  Fe- 
rencz,  János.  Ezek  közül  Imre  magnóikul  Balt  el. 

Ferencz  1585-ben  István  testvérével  együtt  megveretett; 
1589-ben  kÍ3-jáezi  birtokrészét  700  frtért  zálogba  adta  Samarjai  Fer- 
dinándnak. Nejétől  Majthenyi  János  leányától  Dorottyától  leánya 
Zsuzsanna  lessenyei  Nagy  János  neje  volt. 

János  1586-ban  bori,  kórosi,  kiá  és  nagy-helbényi  rész-birtokát, 
ugy  szintén  Kóroson  curiáját  valamint  Boriban  is  curiáját  1000  írtban 
elzálogosította  Divék-ujfalussy  Jánosnak.  Neje  a  Turócz  megyei  Fe- 
jérváry  Tamásnak  leánya  Fruzsina  volt,  kitől  leánya  Borbála  szüle- 
tett. Testvére 

István  (szintén  Zsigmondnak  fia)  kinek  Nagy-  Kóroson ,  Kis 
és  nagy  Helbényen,  és  Közép-Jáczon,  tovább  a  viszkai  pusztán  máskép 
Kis-Koroson  ,  nemkülönben  a  Verbóhoz  közel  fekvő  Bori  helységben 
fekvő  birtok-részeire  Vizkeleti  Tamá3  cs  Zaluski  János  1592-ben  Ra- 
áeczi  kir.  helytartótul  adományban  kérték  fel.  Istvánnak  neje  Je- 
szenszky Györgynek  leánya  Zsófia  volt  j  ettől  gyermekei  J  u  d  i  t  a 
Komáromy  Márton  né,  és 

Ferencz,  ki  1638-ban  atyjának  és  nagybátyjának  Jánosnak 
minden  terhes  szerződéseit  visszahúza,  valamint  a  Vizkeleti  Tamással 
kötöttet  is  a  nyitrai  káptalan  elŐít.  Neje  Tőkés -Ujfalussy  Farkas  leá- 
nya Erzsébet  volt,  ki  előbb  Horváth  Mihálynál  volt  férjnél.  Ezen  ne- 
jétől született  két  gyermeke  Fruzsina  Czibányi  Izraelnő,  és  István, 
ki  Rajcsány  Imre  alispán  leányát  Rajcsány  Ilonát  vévé  nőül ,  és  két 
leány  és  egy  fiu. 


3?6  Kőrossy.  —  Korotnoky. 

Gábor,  kinek  1717  ben  már  csak  özvegye  garamszeghi  Géczy 
Klára  ólt.  Ennek  utódait  mutatja  a  táblázat  Azonban  Gábor  fiának 
Ferencznek  —  úgy  látszik  —  Zerdahelyi  Julianna  előtt  is  neje  volt 
Okolicsányi  Róza,  kinek  leánya  Franciska  Hunyadi  Ignácz  neje  lön. 

Trencsin  megyében  1803-tól  1837-ig  Beczkón  találjuk  Kórossy 
Istvánt 

Korotlmay  család.  (Kihalt.)  Somogy  megyei  kihalt  nemes 
család.  1481-ben  élt  közűlök  Korothnay  János,  nádori  itélő  mester, 
midőn  a  zágrábi  conventet  a  zágrábi  püspöktől  Osvaldtól  adományban 
kapott  Bihinyén  iktattatja  be  1).  1486-ban  Somogy  vármegye  főis- 
pánja is  volt  egyszersmind  2). 

Ugyan  e  családhoz  kell  számitanunk ,  noha  neve  a  följebbitől 
eltéréssel  iratik —  Korotny  Istvánt,  ki  1505-ben  Somogy  vármegye 
követe  volt  a  rákosi  országgyűlésen  3). 

Korotnoky  család.  E  család  eldőde  Gur  eth  ÍV.  László 
király  korában  éltes  vitézkedett.  Ennek  fiai  Márk  szepesi  kanonok,  és 
III.  András  udvari  káplánja;  Mihály,  ki  Ausztriában  Rorau  vára 
megvételét  elősegítvén,  Szepes  megyében  Korotnik  erdőt  nyeré 
Márk  testvérével  együtt  1297-ben  4)  ;  és  innen  származott  a  Korot- 
noky név.  Mihálynak  fia  Péter,  ki  lengyelnek  is  neveztetett, 
I.  Lajos  király  korában  Nápolyban  hadvezér ,  mi  alatt  ellene  itthon 
Barbareth  István  rágalmazásért  bűnvádi  pert  folytatott  és  nyert  meg, 
azonban  I.  Lajos  király  jeles  érdemeiért  1350-ben  Aversa  városban 
kelt  levele  által  ezen  terhelő  Ítélet  alul  fölmenté  6). 

Péternek  fiai  voltak  István  és  János,  ez  utóbbi  1490-ben 
nádori  itélőmester,  neje  Both  Magdolna,  Both  Ambrusnak  leánya  volt. 

Ezeknek  utódai  Tamás  és  Lázár,  kik  közül  az  előbbi  a  kas- 
sai gyűlésen  I.  Ferdinándtól  Szapolyai  Jánoshoz  pártolt.  1 532-ben  Ho- 
monnai  Ferencz  sürgetésére  több  nemessel  együtt;  ugyan  ez  okból 
történhetett ,  hogy  ez  évi  aug.  8-án  a  lőcseiek  mind  Tamásnak  mind 
testvérének  Lázárnak  tizenkét  darab  marháját  elhajták. 

A  családfai  töredék  ez  : 


*)  Hevenessy  Mss.  XVII.  p.  153. 

2)  Gr.  Teleki  Hunyadiak  kora  XII.  341. 

3)  Jászay  A  magyar  nemzet  napjai  a  mohácsi  vész  után.  157.  lap. 

*)  Wagner  Ánalecta  Scepus.   I.  113.  —  ír  e  családról  Lehoczky  is,  de  za- 
varosan. 

53  Budai  Fer.  Hist.  lex.  II.  490, 


Korpádi.  -  Korponay .  S?7 

Guretlie 


Márk  Mihály 

•zepeai  kanonok  1297.  kapja 

1297  Korotnokot 

i  ii  i  A  ■ .  ■ 


Péter 
1350. 


István.  János 

»  nádori  itélő  mester. 

A  Korotnoky  család  most  is  él.,  és  birja  Szepes  megyében  ősi 
birtokát  Korotnokot  J), 

Közűlök  Korot»oky  Sámuel  1775-bem  Szepes  vármegye  alis- 
pánja volt  2). 

Horpadt  család  (Korpádi.)  Kihalt  család ,  melyből  Kor- 
pádi János,  Zsigmond  király  alatt  az  ellene  fölkelő  Horváth  János 
és  társaihoz  tartozott,  és  jelen  volt  1386-ban,  midőn  Erzsébet  és  Mária 
királyné  a  felkelők  által  elfogattak.  138 8-ban. elfogá  őt  Botos  Domo- 
kos és  Harapk  Miklós,  és  lánczon  Budára  küldék  ,  hol  a  kegyetlen  Íté- 
let folytán  előbb  lófarkához  köttetvén  meghurczoltatott,  azután  pedig 
teste  négy  felé  vágatott.  Korpád  nevű  jószága  pedig  hűtlenség  bélye- 
gén elkoboztatott  3). 

Kővári  által  a  kihalt  erdélyi  családok  közé  számitatik. 

Korpás  es&lád.  Göinör  és  Szabolcs  vármegye  nemes  csalá- 
dai  közé  soroztatik. 

Korpolay  család.  Korpolay  Miklósnak  anyja  Laszkáry 
leány  volt,  és  ez©n  viszonynál  fogva  Laszkáry  Mihály  Nyitra  megyei 
Nagy-Lápast,  és  Lápas-Gyarmatot  1734-ben  Korpolay  Miklósnak  és 
nejének  Filó  máskép  Bangya  Katalinnak  vaüá  be  *>. 

I&orpOfiay  esalád.  (Komonkaí.)  Szepes  megyei  nemes  csa- 
lád, mely  nevet  K  o  m  o  n  k  a  vagy  Komjonka  helységről  irja. 

Közűlök  Gábor  1844-ben  na.  kir.  udv.  kanczelláriai  fogalmazó. 
Antal  1846-ban  főhadnagy  az  52.  m.  gyalog  ezredben. 

Károly  m.  akadémiai  tag ,  egy  magyar  hadi  földleirást  adott 
kr  1846-ban. 

Korponay  család  él  Abauj  és  Gömor  megyében  is.  Abauj  me- 
gyében István  1838 — 1847-ig  megyei  várnagy. 


*)  Fényes  Geogr.  szótár  II.  249. 

2)  LeLoczky  Stemmaí.  I.  207. 

8)  Katona  Hist.  critic.  tora.  XI.  p.  239.—  Lásd  Pray  Mss.  XVI.  stb. 

4)  Szentbenedeki  Convent.  Protoc.  BB.  pag.  198 


878  Korpisek.-Késa. 

Korponay  Grábor  Bars  megyei  esküdt  1719-ben;  ennek  ezimere 
a  paizs  kék  udvarában  hármas  halmon  könyöklő  kar .  kivont  kardot 
tartva.  Ugyanaz  lát3zik  a  paizsfölötti  sisak  koronáján. 

Nógrád  megyében  1 689-ben  élt  Korponay  J á no  s  ,  kinek  neje 
SzigyártóE,  zsebet,  előbb  Sas  András  hitvese  volt. 

Korpisek  család.  1658-ban  a  Trcncsin  megyei  nemességi 
lajstromok  szerint  Zolnán  székelt  e  család  i  és  neve  másutt  Kar  p-i- 
s  e  k-nek  is  olva3tatik.  Lásd  Karpisek  is. 

Korpos  család.  (Gyalui.)  Erdélyi  nemes  család,  közülök 
István  Kolos,  —  József  pedig  Torda  vármegye  szolgabirája  1832. 
körűi,  az  utóbbi  még  1848-ban  is. 

Korsy  család.  Vas  megyében  a  XVIÍ.  században  élt  Korsy. 
István,  kinek  gyermekei  Mihály  és  Erzse  Szily  Míhályné  j  kik 
Mesteriben  volt  jószágukat  1690-ben  Eöry  Mihálynak  vallják  be. 

ICósa  család.  Kosa  János  részére , , és  fiai  M i h á  1  y ,  Já- 
nos és  István,  továbbá  testvérei  Péter  és  István  részére  Po- 
zsony várában  1 662-ki  május  24-kén  keit  czimeres  levél  L  Leopold 
király  által  adatott  ki  J)>  mely  1662  ben  sz,  háromság  19.  vasárnapja 
utáni  5-ik  ferián  hirdettetett  ki. 

Czimerük  a  paizs  kék  mezejében  zöld  téren  ágoskodó  arany- 
oroszlán, első  jobb  lábával  kivont  kardot  tartva.  Ugyan  ilyen  oroszlán 
emelkedik  a  paizsfölötti  sisak  koronájából  is.  Foszladék  jobbról  arany- 
kék, balról  ezüst-vörös. 

Veszprém  megyében  1699-ben  A.- Aj  kán  élt  Cósa  Erzsébet, 
Cósa  Andrásnak  leánya,  —  e  családhoz  tartozott-e  ?  nem  tudhatjuk. 

KÓsa  család.  (Várfalvi.)  Székely  család ,  melyből  János 
Aranyos  szék  főtisztje  volt,  fia  János  1597-ben  unitáriusok  püspö- 
kéül választatott,  dolgozott  hitfelei  számára  kis  katekhezist ;  meghalt 
1601.  jan.  3-án.  Fia  Máté  1621-ben  kir.  táblai  ükök. 

Késa  család  (Száraz  ajtai),  Háromszéki  székely  család,  mely 
bŐl  Dániel  1815-ben  háromszéki  dúló  biztos,  s  talán  e  családból  való 
Zsigmond,  ki  1834Jben  országgyűlési  követ  volt  KüküllŐ  megyéből. 

Ezzel  valószínűleg  egy  törzsből  ered  a  közép-ajtai  Kosa 
család 

Vannak  pedig  még  ezeken  kivül  ákosfalvi  és  osik-csicsói 

Kosa  székely  birtokos  nemes  családok  is  Erdélyben  3). 
^— — ■       »    ■■» 

*)  Nógrád  megye  levéltárában  van  az  eredeti  armalis,  azonban—  bár  igen 
ügyesen  —  a  Kosa  névben  mindenütt  igazítás  látszik. 

2>  Török  Antal  közlése  szerint. 


Kosa.  -  Kossela.  3T$ 

H  ósa  máskép  Reznek  család.  Lásd  Reznek  cs 

JMLosák  család  Kosák  Máté  Horvátországban  báni-titok- 
nok 1802  ben  L  Ferencz  királytól  nyert  czimeres  nemes  levelet 

Czimere  a  paizs  ezüst  udvarában  zöld  téren  királyi  arany  korona, 
mellyen  kékbe  öltözött  férfi  kar  könyököl,  egy  rózsa-ágat  tartva,  mely- 
nek hármas  szálán  hármas  piros  rózsa  virít.  A  paizsfölőtti  sHsak  koro- 
nájából kétfelé  három  három  arany  k  lász  hajlik  szét;  és  ezek  közt  egy 
kék  mezű  kar  könyököl ,  i  ró  tol  lat  tart.  Foszladék  jobbról  ezüst-kék, 
balról  arany-kék  J). 

Kosár  család.  Zala  megyei  nemes  családok,  egyike  Fénye* 
Elek  Geographiájában. 

Szatmár  megyében  szúdi  ofcsaszkói  Kosár  Mihály  Ecseden  gr. 
Károlyi  György  uradalmi  kasznára  ily  családot  alapított : 

Kosár  Mihály 
(Druzsáii  Erzse) 


Lilla  Kati  Berta  Fáni  Sándor 

(Svartner  József        (Vas  Károly  f  (Brezanóoay         írnok, 

ispán)  ispán)  Sándor 

ispán). 

Mihálynak  vejei  és  fia,  mind  gr.  Károlyi  uradalmában  szolgálnak. 

Kosár  nevű  családot  találunk  már  a  XVI.  században  is ,  midőn 
Kosár  Benedek  élt,  ki  1551-ben  a  várj asi  mezőn  Ulaman  török 
basával  megütközött  2). 

Kostk  család.  Gömör  vármegye  nemes  családai  között  em- 
lítetik 3). 

Kosóczy  család.  Vas  megye  nemes  családai  sorábau  áll  Fé* 
nyes  Elek  Geographiája  szerint 

Kossá  család.  Lásd  Magyari  Kossá  c*. 

Kossela  család.  Koseia  vagy  Kossela  család  Trencsin  vár- 
megyei czimeres  nemes  család.  1666-ban  Zolnán  laknak  Kossela  Já- 
nosnak örökösei.  1736-ban  a  nemesi  vizsgálatkor  kimutatá  a  család 
nemesi  származatát. 

1748-ban  Gáspár. aratott  be  a  nemességi  lajstromba.  17684ran 
István  fiaival  Imrével  és  Gáspárral  Zolnán  székelt.  Utóbbi  időben  a 
család  egyik  tagja  puchói  lelkész  volt  *). 


*)  Adami  Scuta  gentit.  tom.  tr. 
fJ  Istvinfiy  1685-ki  kiadás. 
8)  Szontagh  Dániel  közléséből. 


380  Kessovich.    Kossuth. 

Kossovich  esalád.  Nyitra  megyei  nemes  család ,  melynek 
tagjai  közül  ismeretesek  1736-ban  Ádám  és  Márton,  kik  ekkor 
Árva  megyében  éltek   J). 

Márton  1715-ben  a  vallás  ügyben  országgyülésileg  kineve- 
vezett  biztos  *). 

A  legújabb  időben  ismeretes  lön  e  családból  Kossovich  Károly, 
ki  1803-ban  született  Nyitra-Ivánkán.  1824-ben  ügyvédi  oklevelet, 
nyert.  1826-ban  Nyitra  megye  aljegyzőjévé  neveztetvén ,  e  hivatalát 
1837-ig  viselte.  1838-ban  a  ra.  akadémia  rendes  tagjául  választatott. 
Meghalt  1841  ben  ideglázban. ,  Szép  jogphilosophiai  és  publicistikai 
tehetséggel  birt.  Érdekes  munkái  kéziratban  maradtak  3). 

ICossutli  család.  {Kossuthfalvi  és  udvardi.)  Turócz  várme- 
gye legrégibb  03  családainak  egyike.  Törzse  Kossuth,  kitől  a  család 
nevét  vévé ,  1350.  tájt  élt,  Ennek  fia  P  á  1  és  A  n  d  r  á  s  .  kiknek  azon 
megyei  Udvar  ez  (Udvard)  helységbeli  birtokukról  szóló  okleveleik 
elveszvén,  arról  királyi  rendelet  folytán  Turócz  vármegyének  Szent- 
Mártonban  sz.  Mihály  napja  előtti  negyedik  férián  1391  ben  tartott 
közgyűléséből  adatott  oklevél,  mely  azon  évben  Bebek  Imre  országbiró 
vizsgáló  széke  előtt  is  nevezettek  által  felmutattatott  6). 

Mint  származik  le  a  család  a  nevezett  törzstől,  adatok  hiányában 
nem  közölhetjük.  Czimerük  a  paizs  kék  udvarában  egy  ágaskodó  zerge, 
mely  első  lábaival  három  kinyi It  rózsát  tart ;  a  paizsfolötti  sisak  koro- 
nájából ugyan  olyan  zerge  emelkedik  l^i. 

A  család  Ősi  fészkében  Turócz  megyében  megyei  hivatalokat  vi- 
selt, így  Kossuth  Lajos  1842-ben  Turócz  megye  foszolgabirája  volt. 

Azonban  a  család  Turócz  megyéből  az  ország  több  megyéjébe  is 
elszármazott,  mint  Zemplin,  Sáros,  Nógrád,  Fest  stb.  megyékbe. 

Nógrád  megyében  kosúhtfalvi  Kossuth  Tamás  1755  előtt  sza- 
kadt Losoncz-Apátfalvára. 

Pest  megyében  K.  Sámuel  1789  ben  N.-Abonyban  b.  Próuay 
Gábor  tisztartója  volt. 

A  Sáros  megyei  ágból  K.  Antal  1846-ban  ugyanott  esküdt. 

A  Zemplin  megyei  ágból  ifj.  Sándor  1843-ban  azon  megye 
esküdtje. 


*)  Szontagh  Dániel  közléséből. 

2)  1715-ki  30.  törv.  ez. 

3)  Ujabb  ismeretek  tára  V.  kot.  131.  lap. 

*)  Regestrum  de  Turócz,  Engel  Monumenta  Ung.  p.  77. 


Kos-Tiehy.  -  Kostyán.  381 

Ugyanezek  a  Zemplin  megyei  ágból  való  Lajos  a  forradalmi 
kormányzó,  ki  Zemplin  megyei  Motókon  született  1806.  april.  27-én. 
Egybekelt  1841-ben  Meszlényi  Zsuzsannával,  kitől  gyermekei  vannak. 

K.os«Ticliy  család.  Czimere  vizirányosan  kétfelé  osztott 
paizs ,  a  felső  kék  udvarban  hármas  zöld  halmon  piros  lábú  fehér  ga- 
lamb áll,  piros  csőréhen  zöld  ágat  tartva  ;  az  alsó  vörös  zöld  téren  daru 
áll,  egyik  fölemelt  lábával  kavicsot  tartva.  A  paizsfölötti  sisak  koroná- 
jából vörös  oroszlán  emelkedik  ki ;  első  jobb  lábával  kivont  kardot, 
és  annak  hegyén  levágott  törökfejet  tartva.  Foszladék  jobbról  ezüst- 
kék, balról  ezüst- vörös  1). 

Kost  ka  család.  Lásd  Kosztka  cs. 

l&osty ál  család.  A  K  o  s  t  y  á  1  vagy  K  o  s  c  s  á  1  család  Tren- 
csin  megyei  eredetű  armalista  nemes  család,  melyből  I  s  t  v  á  n  és  fia 
Márton  1656-ban  Trencsin  megyében  hirdettetek  ki  czimeres  nemes 
levelüket.  András  ága ,  mely  Turócz  vármegyétől  kikapván  nemes 
levelét ,  azt  Trencsin  megyében  is  kihirdetteté ,  Ivanóczon  székelt,  és 
itt  volt  a  család  székhelye  1728 — 1760-ig.  Ivanóczon  laktak  1747— 
1755-ig  Andris  és  János.  Ezentúl  ott  1837 ig  nem  fordul  elő  a 
család  neve  a  nemesi  lajstromokban.  Azonban  a  legújabb  időben  Tren- 
csin megyében  ismét  feltűntek  János,  Trencsin  megyei  ügyvéd,  ki- 
nek testvérei  Lajos  és  Flórián  nemességüket  Trencsin  megye 
előtt  igazolták,  és  Trencsin  városában  lakoztak.  Jánosnak  fia  Fer- 
dinánd 2). 

Ugyan  e  családból  eredt  Kostyál  Ádám  pesti  nevesebb  magyar 
szabó,  ki  nemesi  bizonyítványát  Pest  megyében  is  kihirdetteté. 

Kostyán  család*  (Kostyánfalvi )  Turócz  vármegyei  adomá- 
nyos  nemes  család  3) ,  mely  a  XVII.  században  virágzott ;  és  Kostyán- 
falvát,  Ternót  és  Óhaj  hegyét  királyi  adományképen  kapta  *).  Majd 
1695  ben  I.  Mihály  Alsó- és  Felső-Kereskény ,  A paj,  Lapás  Gyar- 
mat, Nagy-Ernők,  Gergelyfalva,  Czabaj,  Farkashidja,  Galantha,  Nyitra 
és  Pozsony  megyei  helységekben  nádori  adomány  mellett  nyert  rész- 
birtokot, de  melyekbe  csak  több  év  múlva  iktattatott  be. 

Első  tudható  törzse  A  n  d  r  á  s  ,  ki  1610.  táján  született.  Ennek 
fia  I.  Mihály  kapta  1695-ben  a  nádori  adományt.  Ennek  fiai  közül 


')  Adami  Scuta  gentil.  totn.  V. 
2)  Szontagli  Dániel  közléséből. 

•)  Kostyán  névre  vonatkozó  adat  van  Fejér,*  Cod.  Dipl.  tom.  VII.  vol. 
II.  p.  192. 

4)  Családi  közlés  szerint. 


38* 


Koszár.— Köszta. 


Imre  Pest  megyébe  származott  és  az  ezen  megyei  ágat  alapitá,  míg 
testvérei  II.  Mihály  és  Gr  á  b  o  r  a  Turócz  megyei  ágak  törzsei  lettek. 
Leszármazási  táblázatuk  következő : 

András 
szül  1610.  tájt. 


Mihály 

1695.  n.  adományt  kap. 

(1.  Kapitány  N. 

2.  Tomcsányi  E.) 


Imre 
szül.  1705. 
Pest  m.  fő-sz.-biró 
(Blaskovies  Bora) 

i * 1 

János 

sz.  1751. 

(fáradi  Veres 

Anna) 


Mihály 
Turóczban. 


Gábor 
Turóczban. 


Sándor 

sz.  1790. 

gr.  Beleznay 

Erzse) 


Róza. 
t 


Bora  János  ím  re  József 

(Simonffy       (1.  osdolai  Pest  v.        (Koppauer 

György)      Gondos  Fáni    esküdt  1840.      Rozina) 
2.  Szelepcsényi      (Barcsik 
Godor  Jozefa)       Bora) 
J 


Béla.     László. 


Mária.  József.  Teréz.    2-tól  Fáni.  Jozefa.   Zsigmond, 
t 


László  f       Antónia.  Jusztina.  Izabella.  Regina, 
cs.  kir.  hadnagy        -f*  f  ff 

Imre  Pest  megyének  a  múlt  század  elején  főbírája,  különösen 
a  nagy  pestis  idején  tüntefcé  ki  tevékenységét  !).  Unokái  közül  Sán- 
dor ága  kihalt.  —  János  Torontál  megye  esküdtje  volt  1845-ben  ; 
testvére  Imre  Pest  megyében  hivataloskodott  mint  rendszerinti  es- 
küdt 1836.  1840-ben. 

A  család  ozimere  egy  fenálió  hadi  paizs,  melyben  Magyarország 
czimere  látszik  ;  fölötte  nemesi  korona ,  mellyen  egy  kar  könyököl  ki- 
vont kardja  hegyén  levágott  törökfejet  tartva ;  a  kard  két  szőlőfürtös 
venyigével  van  átölelve ,  a  kard  mellett  jobbról  félhold,  balról  arany 
csillag  ragyog. 

Koszár  család.  Gömör  vármegye  nemes  családai  közé  so- 
roztatik 2). 

ü.oszCa  család.  Ugocsa  vármegye  czimerleveies  nemes  csa- 
láda ;  melyből  e  század  elején  Koszta  János  és  István  Tivadarfal- 


*)  Nagykőrösi  Krónika. 

*)  Bartholomaeides  O.  Gömör.  14 


Koszía.  -  Koszties.  383 

vári,  továbbá  nevezett  János  és  idősb  és  ifj.  László  Forgolányban 
közbirtokosok  *)• 

Koszta  János  1741  ki  octob.  28-án  M. -Terézia  király  asszony- 
tól nyerte  czimeres  nemes  levelét  3).  Czimere  a  paizs  kék  udvarában 
zöld  téren  lépő  helyzetben  egy  fehér  bárány,  íölötte  két  keresztbe  he- 
lyezett arany  nyii  van  ,  melyeknek  tolla  vörös.  A  paizsföiötti  sisak  ko- 
ronáján vörös  mezű  kar  könyököl,  kivont  kardot  tartva.  Foszladék 
jobbról  arany-vörös,  balról  ezüst-kék. 

Koszta  család.  (Belényesi.)  Bihar  megyéből  származott  Er- 
délybe, hol  Apafitól  czimeres  levelet  kap,  és  később  1701.  jun.  17-én 

I.  Leopold  királytól  is.  Más  neve  a  családnak  „Grörög"  *). 

János  tart.  kanczellár  volt,  előbb  1815-ben  kir.  táblai  ülnök. 
Neje  Hollaki  Róza ;  ettől  fiaJános  1848-ban  kir.  táblai  ülnök. 

István  1815  ben  guberniaÜ3  tanácsos,  és  Leopold-rend  vitéze. 

A  család  másik  ága  Bihar  Belényes  vidékén  él,  melyből  Koszta 
Márton  1849-ben  forradalmi  katonatiszt,  s  azután  polgári  hivatal- 
nok, kimenekült  E.-Amerikába ,  honnan  ismét  Európába  vetődvén, 
Smirnában  1853-ban  elfogatott,  és  csak  Ingraham  amerikai  kapitány 
közbevetésére  menekülhetett  meg,  de  ez  ügyből  nemzetjogi  diploma- 
cziai  kérdés  fejlődött.  Meghalt  1 858-ban  Guatemalában  igen  szegény 
állapotban  l). 

ÜLoszteleczky  család.  1688-ban  Trencsin  megyében  Ore- 
chon  székelt  ily  nevű  család  &). 

Kosztics  család.   Kosztics  Miklós  és  János  1791-ben 

II.  Leopold  királytól  nyerte  czimeres  nemeslevelét. 

Czimere  először  vizirányosan  kétfelé  osztott  paizs ,  az  alsó  kék 
udvarban  egymás  fölött  két  fehér  folyam  hullámzik ,  az  alsóban  egy 
kifeszített  vitorláju  ,  és  vörös  zászlókkal  ellátott  hajó  uszJk.  A  paizs 
felső  része  függőleges  vonal  által  ismét  két  kisebb  udvarra  oszlik,  a 
jobboldali  zöld  udvarban  egy  arany  búzakéve  látható,  a  baloldali  udvar 
arany-vörös  koczkákkal  van  födve,  az  előtérben  egy  ezüst  horgony  lát- 
ható. A  paizsföiötti  sisak  koronájából  két  kiterjesztett  fekete  sasszárny 


.*)  Szirmay  C.  Ugocsa  pag.N126.  129. 
»)  Collect.  herald,  nro  188. 
8)  Kővári  Erddy  nev.  családai  259. 
*)  L.  Kolosrári  közlöny  1858»ki  56.  szám. 
*)  Szontagli  Dániel  közlése  szerint 


38&  Kosztka. 

között  arany  grif  emelkedik  ki,  szintén  ezüst  horgonyt  tartva.  Foszla- 
dék  jobbról  arany-zöld,  balról  ezüst-kék  ') 

Kosztka  család.  (Zedliczi  és  liethavai.)  Eredetükre  nézve 
ugy  látszik  Csehországból  szakadtak  Magyarországba.  Legalább  Koszt- 
ka  Vilmost  1433-ban  a  bázeli  zsinaton  mint  Csehország  részérŐli  kö- 
vetet találjuk  2).  Valószínűleg  a  Husziták  és  Giskra  korában  jöttek  be, 
1460-ban  Kosztka  Zdenko  a  goszupiczi ,  richnoi  és  sárosi  várakat 
addig  is  zár  alá  vévé,  mig  a  Giskrával  tervelt  békekötés  Podiebrad  ál- 
tal létre  nem  jő  3). 

Ugyan  ez  időben  1469  —  1478-ban  Kosztka  Albert  Mátyás  ki- 
rálytól többször  követségben  jár  Podiebrad  hoz,  és  Komárom  vármegye 
főispánja  volt.  Ennek  fiai  M  i  k  1  ó  s  és  Péter. 

Miklós  1512-ben  lett  a  liethavai  03  sztrecsnói  várak  ura; 
utóbb  a  szepesi  városoknak  lengyel  részrőli  administratora,  Árva  vára 
kapitánya.  1528-ban  I.  Ferdinándtól  János,  királyhoz  pártolt.  Duna- 
vecz  várát  kétszer  foglalta  el  János  király  részére ;  hasonlóan  tett  Kés- 
márkkal is  4).  1538-ban  Lietava  várát  Thury  Miklós  ellen  megvédé, 
miért  a  vár  egyik  kapuja  fölé  e  föliratot  téteté :  „Anno  D  o  m  i  n  i 
1538.  Nicolaus  Kostka,  hac  modica  defensus  in  arcé, 
NicolaonTuri  ceder e  turpe  f eci t ." —  1544-ben  Báthori 
Andrásnak  kellett  volna  a  liethavai  várba,  nemkülönben  Zolna,  Krasz- 
na  és  Zavodja  birtokába  beiktattatni,  azonban  Kosztka  Miklós  a  királyi 
beiktató  férfiút  Jánost  a  helyszínén  annyira  megveré ,  hogy  az  bele 
halt.  E  tényről  egy  későbbi  Podmaniczky  János  és  Rafael  részére  ki- 
adott adománylevél  tanúskodik.  1546-ban  báró  Dubove  Jánosnak  tör- 
tént halálával ,  miután  Kostka  Miklós  Dubova  nővérétől  származott 
unoka  volt ,  közte  és  choltiezi  Zedlniczky  Venczel  Dubovenak  sógora 
között  az  árvái  vár  és  urodalom  miatt  per  támadt.  1549-ben  I.  Ferdi- 
nánd Kosztka  részére  dönté  el  az  ügyet,. de  Zedlniczky  már  birtokában 
állt,  és  igy  akkor  sem  léphetett  bele  Kosztka  Miklós,  míg  végre  petro- 
vinai  Pekry  Lajos  után  Thurzó  Ferencz  kilépett  nyitrai  püspök,  és 
Kosztka  Miklós  veje  kifizetvén  az  árvái  uradalomban  az  ideiglenes 
birtokosok  által  tett  beruházásokat,  ez  által  Thurzó  kezekbe ,  de 
Kosztka  örökösökre  jutott  Árva  vár  s  uradalma ,  s  később  a  Thurzó 


J)  Adami  Scuta  gentil.  torn.  V. 

*)  Fessler  Gesck.  IV.  479. 

8)  Engel  Gesck.  111  239. 

4)  Wagner  Analecta  Seepus.  II.  152.  155.  159. 


Kosztolányi.  385 

Örökös  ura  s  Árva  vármegye  főispánja  lett.  Kosztka  Miki  ó  s  nak  két 
neje  volt:  1.  Trencséni  Saltzer  Anna,  hrussói  és  zabláthi.  Saltzer  Jero- 
mos leánya ,  és  2-ik  Oroszlánkeöi  Brigitta.  Ezektől  két  leánya  maradt  : 
Borbála  Thurzó  Ferenoz  egykori  nyitrai  püspök  neje ;  és  Anna 
zerdahelyi  Dersffy  Istvánné ,  ki  1560-ban  tett  végrendeletet  két  fia 
Miklós  és  Ferencz  részére,  kik  1589-ben Istvánffy  Miklós  alná- 
dor  előtt  osztozkodtak. 

Kosztka  Miklósnak  testvére  Péter  Komárom  megyei  főispán 
Mátyás  király  alatt,  1531-ben  pedig  lengyel  tábornok  volt.  Valószínű- 
leg ennek  fiai  Szaniszló  és  László,  kik  embergyilkolással  vádol- 
tatván, az  országból  az  1525-ki  25.  törv.  czikk  által  száműzettek,  és  va- 
gyonaik  a  határszéli  várak  szükségeire  fordíttatva,  elkoboztattak  T). 

A  családfa  tudhatólag  így  áll : 

Albert 

1469. 

(Dnbove  N.) 


Miklós  Péter 

1528.  komaromi  főisp. 


Árva  vár  kapit. 
(1.  Saltzer  Anna 
2.  Oroszlánkeöi 
Brigitta) 
r— 


Bora  Anna 

(Thurzó  Ferenoz)  1560. 

(Dersffy  István). 

A  Kosztka  család  czimere  kereszt  és  oszlop  3). 

Kosztolányi  család.  (Kosztolányi.)  Bars  megyei  régi  bir- 
tokos nemes  család  ,  mely  azon  megyei  Nemes -Koszt olányról  irja  veze- 
ték- és  elŐ-nevét,  és  azon  helységnek  birtokosa. 

A  családfa  közlésére  nem  juthatván  ,  csak  annyit  tudunk  a  osa- 
ládról  közleni,  hogy  1479-ben  élt  Kosztolányi  György,  ki  azon  év- 
ben Mátyás  király  által  makacsságon  marasz taltatott  el  3). 

György  1523-ban  élt. 

U  r  i  e  1  1526-ban  Bars ,  Trencsin ,  Turócz ,  Liptó  és  Árva  me- 
gyékhez vivé  a  király  parancsát,  hogy  a  tolnai  táborba  siessenek  *). 


')  KovacMch  SuppL  Comitiorum  I.  360. 

2)  Lekoczky  Steinmat.  I.  221.  —  Roszúl  van  tehát  a  Tropliaeum  Estoras* 
tábláin  a  czimer-paizsban  egy  nagy  S  betű,  a  sisak  koronáján  pedig  két  elefánt- 
orraány,  vagy  e  féle  szarv. 

*)  Eaprinai  Mss.  B.  tora.  50.  p.  8a.  84. 

*)  Engel  Monu  menta  Ungarica  pag.  208. 

25 


$86  Kosztolányi* 

Kálmán  1560-ban  Bárs  megye  esküdtje  volt  i). 

Ádám  1584-ben  szintén  Bars  megyében  volt  szolgabíró  *). 

Egy  4gnak  leszámiazási  táblája  néhány  ízen  következő : 

György 

i — -^ 1 

Gergely 

CAkay  Anna  -Mária) 


György  Kata 

1738.  (Rudnay  Zsigra.) 

(PriJeszky   Magdolna) 


Kálmán  János  Antal. 

1783*  1783.  1783. 


Másik  töredék-ág  az : 


Zsigmond  1696. 
( Just  Zsófia 
özv.  1717.1 


, -i " i 

Elek  József  András. 

CKubinyi  Zsuzsa  1710. 

özv.  1752.) 


Lőrinczv  Erzse.  Anna.  Mária. 

1752. 

Egy  harmadik  táblázat  szerint  Kosztolányi  Miklósnak  neje 

Görgey  Anna-Mária,  kinek  iránya  Éva  Kosztolányi  Sándorné,  kinek 

fia  Kosztolányi  László,  kinek  neje  Szirmay  Teréz  1813-ban. 

Egy  negyedik  táblázat  szerint  Kosztolányi  Jánosnak  Dlho- 
luczky  Máriától  fia  I  m  r  o  ,  ennek  ismét  fia  I  m  r  e. 

Az  utóbbi  időkben  Bars  megyében  László  1845-ben  esküdt, 
Károly  ugyan  akkor  szolgabíró  volt. 

Nógrád  megyében  1600- ban  előfordul  Kosztolányi  János,  ki- 
nek neje  Majthényi  Anna. 

Ugyan  e  családból  élt  Pál,  kinek  Bucsányí  Krisztinatói  leánya 
Borbála  Nagy  Jánosné. 

Trencsin  megyében  élt  1721-ben  Gábor. 

A  családból  1790-ben  Kosztolányi  László  báróságra  emelte- 
tett, de  ágazata  kihalt.  Ennek  a  báróságkor  nyert  czimere  egy  négy- 
felé osztott  paizs ,  egy  közép  kissebb  paizszsal,  melynek  vörös  udvarát 
jobbról  balra  három  rézsútos  fehér  vonal  futja  át,  A  nagyobb  paizs  1-ső 
kék  udvarában  egy  arany  koronából  kiemelkedő  arany  medve ;  a  2-ik 
ezüst  mezőbén  egy  vörösbe  öltözött ,  sárga  csízmás  ,  kalpagos  magyar 


')  Sz.-benedeki  Convent  Fase.  115.  nro  15. 
2)  Lipthay  család  Sententionalis  levela  1584 


Kosztolányi.  -  Koteis  38T 

vitéz  kivont  kardja  hegyén  levágott  török  fejet  tart;  a  3-ik  ezüst  ud- 
varban egy  vörös  oroszlán  ágaskodik  első  jobb  lábával  kivont  kardot, 
a  másikkal  levágott  török  fejét  üstökénél  fogva  tart;  a  4  ik  kék  udvar- 
ban egy  zöldellő  fa  alatt  arany  medve  lépeget,  a  fa  fölött  jobbról  arany 
csillag,  balról  ezüst  félhold  ragyog.  A  paizst  bárói  korona  födi,  és  azon 
három  koronás  sisak  nyugszik.  A  jobboldali  sisak  koronájából  az  arany 
medve  ,  a  középsőbői  a  magyar  vitéz ,  a  baloldaliból  a  vörös  oroszlán 
(a  paizsbeliekhez  mindenben  hasonlólag)  emelkedik  ki.  Foszladék  jobb- 
ról arany-kék,  balról  ezüst- vörös  *). 

Kosztolányi  család.  Ez  czimerleveles  nemes  család,  a  czi- 
meres  levelet  Kosztolányi  Márton  nyerte  ÍII.  Károly  királytól 
1714-ben  *). 

Czimere  a  paizs  kék  udvarában  zöld  téren  ágaskodó,  kettős  farkú 
oroszlán  első  jobb  lábával  kivont  kardot  tartva.  A  paizsfölötti  sisak  ko- 
ronájából pánczélos  és  sisakos  vitéz  nyúlik  fel ,  jobb  kezével  kivont 
kardot  villogtatva.  Foszladék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös. 

Tán  e  családhoz  számitandók  K.  Sándor  í  784-ben  Nagy-Ká- 
rolyban  a  Ferenczes  szerzet  kolostori  főnöke. 

János  181 5-ben  Radnán.  József  Butty inban  kir.  kamarai 
ispánok. 

Nógrád  megyében  1747-ben  N.-Orosziban  volt  Kosztolányi  Jó- 
zsef uradalmi  kasznár,  ki  azonban  czimer-pecsétében  a  paizs  udvará- 
ban hármas  halmon  koronán  repülni  készülő  galambot,  a  paizsfölötti 
sisak  koronáján  pedig  kivont  kardot  tartó  griffet  viselt 

Kotay  család.  Nemesi  eredetéről  mitsem  tudunk,  de  a  bizo- 
nyos,  hogy  Kotay  Benedek  1506-ban  Heves  megyében  Sirok  vár 
egyik  kapitánya  volt  a). 

Kotthon  család.  (Máskép  Lázár,)  K otthon  máskép 
Lázár  Máté  1597-1603.  Nógrád  vármegye  szolgabirája  volt  *)  ; 
anyja  Fekete-erdei  Ilona  volt.  Nevezett  Máténak  csak  két  leánya 
maradván,  fíágon  kihalt.  Egyik  leánya  Borbála  gyürki  Gyürky 
GyÖrgyné,  a  másik  Z s u z s anna  Péchy  Györgyné  volt  °). 

HLotsis  család.  1751-ben  Mária  Teréz  király  asszony  által 
emeltetett,  czimereg  nemességre 


*)  Adatni  Scuta  gentü,  tom.  V. 

2)  Collect.  Herald,  nro  631.  és  Adami  id.  köt. 

»)  Istvánffy  1685-ki  kiadás  452. 

*)  Prötoo.  C  Neograd.  anni  159?   pag.  8 

5)  Sz.-benedeki  Coovent  Yroton.  CC  paff.  80. 

25* 


388 


Kottulinsky. 


Czimere  a  paizs  ezüst  mezejében  hármas  zöld  halmon  lengő  vö- 
rös zászló ,  mellyen  arany  rózsa  áll.  Ugyan  ilyen  zászló  leng  a  paizsfö- 
lötti  sisak  koronáján  is.  Foszjadék  jobbról  ezüst- vörös,  balról  arany- 
vörös 1). 

Kottulinszky  csatád.  (Kottulini.)  Eredetét  veszi  Szile- 
ziából ,  hol  az  oppelni  kerületben  van  K  o  1 1  u  1  i  n  ,  melyről  nevöket 
vevék.  A  család  egy  tagja  gróf  Kottulinsky  József  az  179 1-ki  or- 
szággyűlésen a  73.  törv.  czikk  szerint  hazánkban  honfiusitást  nyert, 
mert  talán  neje  gróf  Kollonicz-Zay  MárivAntonia  által  itt  is  birtokhoz 
jutott,  azonban  a  család  jelenleg  hazánkon  kivül  Stájer  és  Csehország- 
ban áll.  Leszármazásuk  *)  ez : 

báró  János 

(Lhotta  Borinie 

Anna) 

'b.  Kristóf-Ferd. 

(Engelburg 

Grodiczky  Magd.) 


gróf  Ferencz-Károly 

sz.  1674.  f  1748. 

(gr.  Rottal  M.-Anton.) 


Ferenoz-Károly  M.-Anna  M.-Antonia  Teréz-M.         M.-Angelika 

sz.  1712.  f  1774.   sz.  1707.  f  1788.   sz.  1710.  f  1787.  sz.  1711.  f  1798.     sz.  1714. 
(1.  gr.  Traufc-     <1.  h.  Liechten-       (gr.  Wilczek     (l.  gr.  Hautois      f  1786. 
mansdorf  M.  T.)       stein  József.  József)  2.  gr.  Ckotek     (gr.  Lodron 

2.  gr.  Mansfeld  2.  gr.  Sckulenburg)  János)      '        János) 

Eleonóra,) 

i * 1 

Ferencz-József 

sz.  1741.  f  1801. 
magyar  indig. 

1791. 
(gr.  Kollonitz 
M.-Eleonora) 


Fer. -József 

sz.  1774.  f  1850. 

(gr.  Eatzianer 

M.-Teréz) 


M.-Teréz 
sz.  1770.  f  1810. 
(gr.  "Wurmbrand 

György) 


János 
sz.  1777. 
százados 


Frzse 
sz.  1779. 
(gr.  Gleisbach 
Károly) 


József- Fer. 

sz.  1806. 
(gr.  Attems 
Adél) 


Erzse 
sz.  1809. 


Rudolf 

sz.  1810. 

alezredes 


Antal-Károly 

sz.  1811. 

máltai  vit. 


Berta  Adél       Ernesztina 

sz.  1839.    sz.  1840.      sz.  1843. 


Adalbert      Erzse  Klotild      Ottokár 

sz.  1847.    sz.  1850.     sz.  1851.      sz.  1855. 


')  Adami  Scuta  gentil.  tom.  V. 

*)  Hist.  Heiald.  Handbuch  455.  -  Schönfeld  Adels  Schemat.  II.  93.  stb. 


Kovach  389 

Ferencz- Kár  oly  1 706-ban  csehországi  grófságot ,  fia  D á* 
niel-Kristóf  pedig  1748-ban  porosz  grófságot  nyert. 
Czimerük  kék  mezőben  grif-láb  vörös  körmökkel. 

Kovách  család.  (Dicskei.)  Abisztérczi  és  dicskei  |Ko  vách 
törzsökös  magyar  nemes  család  B  é  d  e  r  családból  származtatja  magát, 
és  állítólag  már  a  XIV.  században  Nyitra  megyei  Dicske  helységben 
létezett  és  nemesi  jogokkal  birt.  1409-ben  a  Berényi  család  dicskei  cu- 
riáját  eladta  a  biszterczi  és  dicskei  Kovách  családnak,  mind  szomszéd- 
jának a  nyitrai  káptalan  előtt  tett  bevallás  szerint.  A  mohácsi  csata 
után,  hol  —  mint  mondatik  —  a  család  egy  nagy  része  elveszett,  — 
a  családi  irományok  is  a  következő  belháborúk  alatt  feldulattak  j  ugy 
hogy  ezen  idő  tájban  Kovách  Lászlónak  özvegye  thürei  Thürey 
Zsuzsanna  és  ennek  kiskorú  Antal  fia  maradt  fenn,  kinek  fia  M  i- 
hály  1578-ban  Rudolf  királytól  előbbi  nemességében  megerősitetett. 
Azon  idő  óta  a  család  Bars,  Nyitra  és  Pest  megyében  birtokos. 

Emiitett  Antaltól  kezdve  a  család  leszármazási  táblázata  kö- 
vetkező a). 

I.  tábla. 

Antal 
(galanthai  Fekete  Bora) 


Mihály  Magdolna 

1Ő78.  (gal.  Fekete  Bálint) 


(ivánkai  Csomós  Kata) 


Farkas.                János  Gergely  Boldizsár 

1630.          (1.  Bokros  Ilona  (Józsa  Kata}  1605. 

I 

r~ •            ■ '    iA-""     '  '  '  '  '            '*""* "  "  '       "         " "         '•  i 

Judit                   Ilon*  Ferencz  István 

(PaJásthy           (Óvári  Istv.)  1703.  1698. 

László)  (Szombathelyi  (Csató  Klára) 

Judit)    "  i  1711. 


i  '  ■,        ■  —  , 

István.  Sva  Imre  Ádám. 

f  (Korponay        (Mányay^  Klára)  f 

(Hrabovszky 

Zsuzsa) 
r 


Ferencz.  János 

f  (Sütteő  Anna) 


Anna  Eleonóra  Teréz.  -     Jozefa 

(Kis-lápasi  (Szabó  (Bába  Pál) 


Juhász  Zsigra.)         Ferencz) 


*)  A  család  által  évszámok  nélkül  közlött  táblázat  szerint 


300 


Kornclh 


II    t  á  b  1  a. 

Gergely,  itt  az  J,  táblán. 
(Jósa  Kata) 


Mihály 

1796. 

t 


Gergely 

(Beleznay 

Klára) 


Ilona 
(Viszocsányi  Fer  ) 


József. 

t 


Imre 

(Illovay 
Erzse) 


István 

(valkaházi 
Simon 
Erzse)     ' 


György 

(lévárai 
(Bera  Magdot.  > 


József.  II.  György       János       Mária 
t  t         (Horváth   (Zlinsaky 

Júlia)         Antal) 


III  György. 


Lajos 
Pest  v. 

alsz.  bíró 
183€ 


Franciska 
(KörmÖndine) 


lA». 


Antal,  László  Klára 

(Végh  Anna)    (Galgóczy    (Kontill  Márton) 
Anna) 

i ■  -     -       A.  i  i     ii  a  n    i 


Antal. 

t 


Farkas.    Illés*    Mátyás.        Imre  KJára 

f  f  f  (Geller       (Nedeczky 

Franciska)       János) 


Károly 

(Boronkay 

Mária) 

Károly.. 
t 


Pál. 
* 


Kata. 


Elek 

(Molnár 

Anna) 


Eleonóra 
(Simkovits) 


Luiza 

(gyulai  Gaal 
Alajos) 


Vincze 

lak.  Verebély. 

(galanthai 

Balogh  Ida) 


Nepomuoena 
(Husaróczy 
Boldizsár) 


-A-i- 


Gizella         Elek.        János. 

A  család  többször  nyert  adományzást ,  igy  István  1695-ben 
Bars  megyei  Tűre  helységre,  1696-ban  Valkaházára  és  ugyan  ezen 
évben  péli  Nagy  Andrással  együtt  Báron  nevű  pusztára  kapott  ado- 
mányt ,  ugyancsak  István  nejével  Csató  Klárával  1698-ban  a  lévai 
curiában,  alsó-péli,  türei,  endrŐdi  részbirtokokban  iktattatik  be. 

1703  ban  Ferencz  és  fiai  a  Bars  megyei  bálvándi  és  szentke- 
reszti  pusztákban  iktattatik  be  adomány  czimen. 

Boldizsár  1605-ben  Drégely  vár  kapitánya  volt  J) 


*)  Istvánffy  1622  ki  kiadás  821.  lap. 


Kovách.  391 

Far  ka  3  1630-ban  alsó  és  felsŐ-bálvándi  és  puszta-keresztúri 
birtokát  elzálogitja  Lipthay  Imrének  *). 

Gryörgy  (valószínűleg  a  Ií-ik)  1820.  jul.  1-én  Pest  vármegye 
másod-,  1829-ki  sept  30-án  pedig  első  alispánul  választatott,  ésaa  volt 
1832,  oct.  23-ig.  —  1842-ben  királyi  tanácsossá  neveztetett. 

A  család  ezimere  függőlegesen  kétfelé  osztott  paizs ,  a  jobboldali 
kék  udvarban  zöld  téren  balra  fordulva  egy  oroszlán  hátulsó  lábain, 
első  lábaival  koronát  tartva ;  a  baloldali  vörös  udvarban  kék  magyar 
ruhái*  vitéz  áll,  jobb  kezében  kivont  kardot  tartva,  bal  kezét  csipŐjére 
helyezve.  A  paízsíölötti  sisak  koronájából  szintén  a  paizsbelihez  ha- 
sonló magyar  vitéz  emelkedik  ki  jobb  kezében  kivont  kardot,  a  balban 
egy  hegyével  fölfelé  álló  nyilat  tartva.  Foszladék  jobbról  arany-kék, 
balról  ezüst-vörős. 

Kovácli  család.  {Horti  és  rigyiczai.)  Kovách  Pál  Fülek 
várában  lovas  csapat  kapitánya  a)  és  általa  neje  Zsuzsanna,  fiai  Ger- 
gely, János  és  István,  leánya  Anna  és  utódai  a  polgári  álla- 
potból II.  Mátyás  király  által  Pozsony  várában  1613-ki  mart.  26-án  ö) 
czimeres  levélben  nemesi  rangra  emeltettek  4).  Es  e  czimeres  levél 
Nógrád  megyének  Losonczon  tartott  közgyűlésében  még  azon  évben 
kihirdettetett. 

Czimerük  —  mint  az  az  eredeti  armalis  levelén  festve  5),  és  a 
metsz  vényben  látható  —  a  paizs  kék  udvarának  aiyján  zöld  téren  há- 
rom levágott  török  fej ,  azok  fölött  egy  koronából  kiemelkedő  pánczé- 
los,  sisakos  vitéz,  jobb  kezével  kivont  kardot  tart,  fölötte  jobbról  arany 
nap,  balról  ezüst  félhold  ragyog,  a  paizsfölötti  sisak  koronájából  a 


J)  Sz.-benedeki  Convent  Protocol.  L.  p.  95. 

2)  Az  oklevél  igy  szól :  „Agilis  Paulus  Kovách,  Praesidii  nostri 
(t.  i.  aacr.  Caes.  et  regiae  Majesfcatis)  Fülekiensis  certorura  equitum  Capitanei." 

3)  Horaonuai  György  ,  Forgácli  Zsigmond  és  Zichy  Tamás  ajánlatára  és 
Bosnyák  Tamás  Fülek-vári  kapitány'  eszközlése  folytán. 

*)  A2  eredeti  rigyiczai  Kovách  nep.  János  urnái  Rigyiczán. 

&)  Az  eredeti  armalis  levélben  máskép  van  a  czi mer  (valószínűleg  a  czi- 
merfestő  tévedéséből)  festve  és  másképen  leirva,  ugy  hogy  a  leírás  a  festett  ezi- 
merrel  nem  egyez;  a  czimer  leírása  az  armalis  szavai  szerint  ez  :  „Scutum  mili- 
tare  erectum  coclestini  coloris,  cuius  fundum  viridis  laté  occupat  campus,  super 
quo  nuda  framea  resupine  jacere  visitur,  ac  in  medietate  tria  capita  turcica  ab» 
secta  et  ordine  locata,  sangvine  conspersa  dictam  frameam  polluere  ac  in  extre» 
raitatibus  sive  angulis  ninc  sol,  illinc  verő  luna  interjeeta  in  medio  stella  rutilare 
visuntur.  Scuto  incumbentem  galeam  militarem  clausam  regio  diademate  inte- 
grum  bracliium  humánum  ferro  indutum,  manuque  frameam  nudam  sursum  ele- 


39* 


Kovách. 


paizsbelihez  hasonló  pánczélos  vitéz  nyúlik  fel ,  jobb  kezében  kivont 
kardot  villogtatva.  Foszladék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös* 

A  nemesség-szerző  Pál,  ki  talán  Heves  megyei  Hort-ról  szár- 
mazott vagy  ottan  birtokos  volt,  hadadi  Wesselényi  Ferencz  füleki  fő- 
kapitány és  kir.  fő-komornok 
mestertől  Fülek  városában  há- 
zat és  az  úgy  nevezett  Ki- 
rály kapuja  előtt  való 
majort  kapta,  melyre  1640. 
aug.  10-én  gróf  Esterházy 
Miklóstól  nádori  adományt 
nyert  *},  és  abba  1641 -ki  Fü- 
löp és  Jakab  apostolok  napján 
beiktattatott.  —  Gyermeke  öt 
volt,  György2),  Gergely, 
István,  János  és  Anna, 
kik  és  illetőleg  már  utódaik 
1647.  május  28-án  Füleken 
osztoztak ,  mely  osztálynak 
némely  pontjai  szerint  a  bak- 
saházi  puszta  kétfelé  oszlott, 
de  néhai  Györgynek  özvegye 
kapja  meg  pénzét  a  1 1  arany 
és  1 2  tallért,  melyet  a  testvérek  tartozzanak  letenni ;  ha  pedig  le  nem 
teszik,  kiadassék  neki  a  jószág  jövedelméből  való  rész  ;  továbbá  a  sülyi 
jószág  Öt  felé  3)  oszolván  a  végrendelet  szerint,  Kovách  Jánosnak  és 


vatam  vibrantem  profé  re  ni  e  ornatam.  A  summitate  verő  seu  cono  galeae  laciniis 
seu  lemnisciis  hinc  aurei  et  eoelestini,  illino  verő  aurei  et  argentei  colorám,  in 
scuti  oram  defluentibus,  prout  haec  omnia  in  principio  seu  oapite  praesencium 
literarum  nostrarum  pictoris  manu  artifício  propriis  suis  coloribus  recte  (sőt 
épen  nem:  recte)  depicta  esse  cernuntur."  —  A  család  a  festett  czimerrel  él. 

*)  Ezen  Esterházy  donatiojában  Pál  Praesidii  Fülek  iensis 
certorum  militum  ducíor- nak  =  tehát  hadnagy nak  iratik. 

2)  György  az  armalisban  nincs  megnevezve,  és  igy  vagy  előbb  már 
meghalt,  mint  az  1613-ki  armalis  adatott,  vagy  csak  utóbb  (1613.  után)  született, 
és  1647-ben  az  osztálykor  már  csak  özvegye  Bakonovich  Horváth  Fruzsina  élt, 
és  igy  kora  33.  legföljebb  34.  évre  terjedhetett ;  ez  utóbb  annál  bizonyosabb, 
mert  Horváth  Fruzsina  egy  esség-le  vei  ében  férjének  Györgynek  bátyjául 
nevezi  Istvánt,  ki  pedig  az  armalisban  megvan  nevezve. 

8)  Ez  mutatja,  hogy  Pálnak  öt  gyermeke  volt. 


Kovách* 


39$ 


Nittray  Antai  gyermekeinek  két  rész  esett ,  ezentúl  a  három  rész  Ko- 
vács Gergely  és  Kovách  Istvánné  asszony  között  két  részre  oszlott.  A 
Monossa  pusztabeli  birtok  is,  mely  zálogul  200  frtban  biratott,  kétfelé 
oszlott,  és  ha  kiváltanák ,  a  pénz  is  kétfelé  oszlik.  Hasonló  rendelkezés 
tétetett  a  100  tallérban  zálogul  birt  kenderesi  jószág  iránt  is.  Azután 
a  jószág  minden  nemű  jövedelme  is  két  részre  oszlott,  valamint  végre 
a  Nógrád  megyei  Zalvaj  (?)  határban  fekvő  szőlő  is  két  részre  Kovách 
Gergely  ós  István  özvegye  közt  osztatott  el. 

1647-ki  sept.  11-én  Györgynek  Bakonovics  Horváth  Fruzsina  a 
férje  testvére  István  özvegyének  Virágh  Zsófiának  eladja  a  Fülekeu 
és  Monossa  pusztában  fekvő  neki  jutott  részt ,  a  baksaházi  és  Kende- 
resi  jószág  részét  pedig  zálogul  annak  köti  le. 

A  család  előnevét  csak  Kovách  János  nál  találjuk  használatba 
véve,  ki  mint  Fülek  várában  lovas  főhadnagy  1660-ki  jul.  8-án  levelet 
ir  Kún  Katalinnak  *)•  Ugyan  csak  a  Nógrád  megyei  1663-ki  nemesi 
lajstromban  „Joannes  Kovách  deHorthc<  néven  van  beirva.  E 
Jánostól  származik  le  a  család  a  következő  táblázat  szerint : 


I.   tábla. 

Pál 

1613.  1640. 

Füleken 

lovas  hadnagy 


Gergely 
1613. 


János 

1613—1663. 

lovas  föhadn. 

i *— n 

György 

(KKnitzky  Ilona) 


István 

1613. 

(Virágh 

Zsófia) . 


György 
(Horváth 
Fruzsina) 
özv.  1647. 


György 


I  Pál 
1777. 

Nógrád 
megyében 


II.  János 

Nyitrában 

is* , 

Mihály 
(Hagan  Anna) 


II.  Pál 

1796. 
Nógrádban 


l 


Ferencz 
1813. 

Nógrádban. 


III.  János. 


IV.  János.  József  III.  Pál 

Nógrád  v.  biztos  1813. 


Anna 

(Nyitray 

Antal) 


Lajos.  Imre.  Gábor  1856. 

ügyvéd  Szirákon. 


*)  Ez  eredeti  levél  a  m.  akadémia  levéltárában  van,  már  16474>en  is  fő 
lovashadnagy  volt. 


BM 


Kováeb. 


E  táblázaton  állók  közül  l  Pál  1777-ben,  fia  II.  Pál  1796-ban 
ennek  testvére  F  e  r  e  n  e  z ,  és  II.  Pálnak  fia  III.  P  á  1  1813-ban  vettek 
ki  nemességükről  Nógrád  megyétől  nemességi  bizonyítványt,  míg  Jó- 
zsef Nógrád  megyében  rendszerinti  biztos  1828-ban  fiai  részére  is 
szintén  Nógrád  megyétől  nyert  nemesi  bizonyítványt. 

I.  J  á  n  o  s  nak  fia  Mihály  Hagan  Annát  a  nagy-tapolcsányi 
plébánosnak  nővérét  vévén  nőül  ,  Hagan -nak  is  neveztetett  ipja 
nevéről. 

A  család  egy  másik  ága  A  n  d  r  *  s  tói  (ugyiátszik  Mihálynak 
testvérétől)  jő  le  következőleg : 

II.  t  á  b  i  a. 

A  rigyicsai  ág. 

András 
f  1789.  april.  11-én 
(Takács  Magdolna) 

r— <-• A- 1 

Imre 
szül.  1758..  t  1829. 
szerzi  Rigyiczát. 
(verseghi  Márffy  Kata) 


József 

sz.  1796. 

Bács  v.  fősz.-bir<5 

(rákosi  Boross 

Mária) 


Mihály 

sz.  1797; 

Bács  v.  t.  bíró 

\J-  rákosi  Boross  Jozefa 

2.  báró  Pászthory 

Albertina) 


1-től  Mária 
sz.  1821. 
(Márffy 
József) 


Pál 
t 


József 

sz.  1826. 

májusb. 


2-tól  Róza 
sz.  1833. 
májusb. 

(Kiss  Józs  ) 


Gizella 
sz.  1835. 
febr.  27. 
(Kovács 
nep.  Ján ) 


Stefánia 
sz.  1836. 
aug.  1. 


Etelka     Imre    Nep.  János    Miklós   Apollónia    Anna     Antónia    Lniza  Karolina 

sz.1822.  tl830.    sz.  1827.       f  1831.    sz.  1828  sz.1833.  sz  1835  sz.1836.  sz.  1838. 

(Zelles  jun.  13. 

László)        (Kovách  Gizella) 

i * > 

Mária 

sz.  1854.  jul.  17. 
Andrásnak ,  ki  Nyitra  megyei  Alsó-  és  Felső-Kereskényben  és 
Ivánkán  birtokos  volt.  fia  Imre  szül.  1758  ki  máj.  26-án  Elvégezvén 
1781-ben  iskoláit,  a  szomszédságban  Ürményben  lakott  kéthelyi  b. 
Hunyady  János.  cs.  kir.  kamarás  különös  pártfogásában  részesülvén, 
miután  jószágaiban  a  gazdászattal  foglalkozva  több  évet  töltött,  és  e 
téren  ügyességet  és  tapasztalást  szerzett;  1788-ban  Gludovacz  József 
cs.  kir.  tanácsos  által,  ki  a  báró  Hunyadiak  jószágainak   szomszédsági* 


Kovách.  395 

ban  Somogyban  a  fejérvári  Custódiatus  javait ,  ugy  akkor  Grassalko- 
vich  herczeg  gödöllői  és  hatvani  uradalmait  is  haszonbérbe  vette,  — 
ezen  utóbbi  uradalmakba  igen  kedvező  föltételek  mellett  igazgatósága 
reá  bízatott,  és  azt  12  évig  szép  sikerrel  és  haszonnal  végezte. — 1789. 
april.  11-én  meghalván  édes  atyja  ,  anyja  Takács  Magdolna  pedig  már 
elaggván ,  Nyitra   megyei  alsó-  és  felső-kereskényi  ősi  és  szerzemény- 
javait  rokonainak  Morvay  nep.  Jánosnak  és  nővérének  Katalinnak  Se- 
téth  Ferencznőnek  adta  el  *},  Napról  napra  vagyonosod ván,  1794.  máj. 
1-én  nőül  vette  MárfFy  Istvánnak  Krisztina  fő  herczeg  asszony  belyei 
praefectusának   leányát    Katalint,   kivel   BesnyŐn   esküdött  meg. 
1801-ki  jul.    10-en  I.  Ferencz  királytól  adományban  nyerte  Bács  me- 
gyében   fekvő    165  jobbágyi   telekből    álló   Rigyicza    helységet 
61,994  firt  10  kr.  összegben ,  és  azon  érdemeiért,  hogy  már  ezen  fölül 
előbb  önszántából  a  királyi  kincstárba  tízezer  forintot,  ós  hatezer  mérő 
zabot  (három  ezer  forint  értékben)  a  hadi  költségekhez  segélyül  Cel- 
ajánlott  és  fizetett-  mely  birtokba  a  kalocsai  káptalan  által  oct  22-én 
be  is  iktattatott.  A  királyi  adomány  kelte  napján  egyszersmind  arra  is 
kiváltság-levelet  nyert ,  miszerint  ő  és  maradékai  a  r  i  g  y  i  c  z  a  i  elő- 
névvel élhessenek.  Kezébe  vévén  a  rigyiczal  birtokot,  mely  akkor  egé- 
szen ó  hitű  lakosokból  álló  község  vala ,  azt  rendezni  kezdé,  és  először 
is  népesebbé  tételére  Pest  megyéből  Miskéről ,  és  tájékáról  magyar 
családokat ,  később  pedig  Soroksárról  német  családokat  telepite  meg ; 
minthogy  pedig  ezen  telepítettek  katholjkusok  valának  ,  a  hívek  szá- 
mára pompás  családi  sirbolttal  ellátott  templomot  épitetett  és  a  patro- 
natusi  jogot  gyakorlani  kezdette ;  azután  a  helységet  gazdasági  épüle- 
tek, iskola-ház  ,  s  végre  családja  részére  egy  díszes  emeletes  kastéllyal 
e  körül  angol  kerttel  ékesítette,  és  gazdaságát  napról  napra  virágzóbbá 
tette.  Édes  anyja  Takács  Magdolna  meghalván  Baján  1800.  dec.  17-én, 
és  ideiglenesen  ott  a  sz.  Rochus  egyházban  eltemettetvén,  miután  Ri- 
gyiczán  a  családi  sírbolt  elkészült ,  azt  1818  ki  januárban  oda  temet- 
tété.  Meghalt  Imre  1829.  april.  25-én ,  miután  gyönyörűen  rendezett 
fekvő  javain  kívül ,  tetemes  tőkepénzt  is  hagyott  maga  után.  Neje 
verseghi  Márffy  Katalintól  (ki  1842-ki  május  9-én  halt  meg),  két  fia 
József  és  Mihály  maradt. 

József  született  1796.  jan  25-én  Gödöllőn,  1816-ban  elvégez- 
vén Pesten  a  jogászi  iskolai  pályáját  is,  és  már  előbb  1813-ban  aphilos. 


*)  Takács  Magdolna  előbb  Morvay  László  neje  volt,  és  ettől  születtek  ne- 
vezett Morvay  János  és  Katalin. 


396  Kováeh. 

doctorságot  letévén,  1818-ban  Pest  megye  aljegyzője  lett;  nőül  vette 
rákosi  Boros  Lajos  cs.  kir.  ezredes  és  De  la  Motte  Joly  des  Aulnois 
grófnőnek  1802.  mart.  20-án  szül.  leányát  Boros  Máriát.  1825-ben 
Bács  megyének  al-  1828-ban  főszolgabirája  lett  és  e  hivatalt  viselé 
1832-ig.  —  1820-ban  Baranya,  Esztergám,  Szerem,  1821-ben  Tolna, 
1822-ben  Torontál ,  1830-ban  Csongrád  ,  1832-ben  Turócz  vármegyék 
táblabirájává  neveztetett.  Kiléncz  gyermeke  közül ,  kik  a  táblázaton 
láthatók ,  nep.  János,  miután  iskoláit  Pesten  végzé ,  184%-ben  a 
forradalmi  hadseregben  szolgálván,  és  ennek  következéséül  a  8.  sz,  cs. 
kir.  vasas  ezredben  volt  egy  ideig  besorozva.  Haza  bocsáttatván,  1853- 
b&n  nőül  vette  pápai  engedély  mellett  unoka  testvérét  Gizellát. 

Mihály  szül.  1797-ki  sept.  22-én  Gödöllőn ,  miután  iskoláit 
be  végzé ,  nőül  vévé  az  1804-ki  jun.  27-én  született  Boros  Jozefát,  a 
följebb  emiitett  Boros  Mária  öővérét ,  kitől  három  gyermeke  született ; 
ezen  nejének  1813.  april.  11-én  történt  halálával  lengyeltóthi  báró 
Pászthory  Albertinát,  ki  1840.  máj.  2-án  halt  meg ,  és  kitől  ismét  há- 
rom —  a  táblázaton  látható  gyermeke  született.  Gyermekei  közűi  J  ó- 
zsef  1848-ban  szintén  mint  katona  vett  a  forradalomban  részt. 

Megemlítendő  még ,  hogy  Kovách  Imrének  egy  unoka  bátyja 
is  volt;  Kovách  Ádám,  ki  mint  nyugaim.  cs.  kir.  kapitány  Zólyom- 
ban élt ,  és  az  ottani  polgármester  leányát  birta  feleségül.  Meghalt 
1837.  táján. 

A  család  Rigyiczán  él,  és  rom.  kath.  vallású.  Rokonságban  áll  a 
Morvay  ,  Setét h  ,  verseghi  MáríFy ,  rákosi  Boros.  b.  Lengyel ,  b.  Pász- 
thory, Sibrik,  Hertelendy ,  b.  Barkóezy,  gr.  Pongrácz,  gr.  De  la  Motte 
stb.  családokkal. 

Kovács  család.  (Járdánházi.)  A  Kovács  máskép  J  á  r- 
d  á  n  h  á  z  y ,  vagy  járdánházi  Kovács  család,  eme  mellék-  vagy  elő- 
neve  után  ítélve  Borsod  megyei  eredetű  /miután  Járdánháza  helység 
Borsod  megyében  fekszik. 

A  családot  a  múlt  században  Bihar  és  .Nógrád  megyében  is 
találjuk. 

Czimerük  a  paizs  kék  udvarában  zöld  téren  álló  vitéz,  jobb  ke- 
zében kivont  kardja  hegyén  levágott  törökfejet  tartva..  A  paizsfölötti 
sisak  koronájából  Szarvas  emelkedik.  Foszladék  jobb  oldalról  arany- 
kék, balról  ezüst- vörös. 

Nógrád  megyében  e  családból  Kovács  János  1711-ben  alispán 
volt.  Nejével  Luka  Máriával  ily  családot  alapitott : 


Kovács.  397 

János 
alispán  1711. 
(Luka  Mária) 

i ■ A— —  i 

Ignácz  Borbála  Teréz 

1756.  fösz.-biró  (Kelio  (Piber  József) 

t  Ádám) 

Ignácz  1756-ban  Nógrád  megyei  főszolgabírónak  válásztatik  ; 
és  az  volt  mintegy  1763-ig. 

Kovács  István  1770.  táján  Nógrád  megye  alszolgabirája  a 
a  Puszta-Szántón  biró  Bosnyák  családból  nősülvén ,  ágazatát  igy  ter- 

jeszté : 

István 

ai  szolgabíró 

(Bosnyák  Anna) 

i —  ■  '     ■■"•• i"  An  ■' i 

Sándor  László.  Anna 

f  1859.  mart.  28. 
(Szubszky  István) 


I I  i  '"       Hl     ■    — —— — ^— « — — — — — — » ■  i  ■■  i  j 

Eduárd.  Cornelia.  Jozefa.  Bertalan.  Emília.  Luiza.  Benedek.  Lajos.  Ágoston. 

t 

E  családfán  álló  Anna  1798-ban  ment  férjhez  Szubszky  István- 
hoz, meghalt  1859.  mart.  28-án  kora  84.  évében,  birtokán  és  lakhelyén 
P.  -Szántón. 

Ugyan  e  családból  volt  János,  ki  1739.  dec.  3l-én  született. 
1761-ben  diósgyőri  karaaránál  irnok ,  1768-ban  pénztárnok,  azután  a 
nagyváradi  urodalomban  inspector  és  végre  praefectus,  1775-ben  Bi- 
har vármegyei  táblabíró  lett.  Meghalt  Nagy- Váradon  1807.  mart. 
25-én.  Nejétől  jabródi  Jabróczky  Máriától  (ki  1793-ban  halt  meg), 
gyermekei  Anna  sipeki  Bálás  Károlyné,  és  Magdolna  nosziczi 
Thurzó  Györgyné  volt  1). 

Szatmár  vármegyében  e  század  elején  birtokos  e  család  Máté- 
szalkán, Porcsalmán,  Homokon  stb.  2). 

Kovácli  család.  (Leleszi  és  visontai.)  Ismert  törzse  János 
1656-ban  III.  Ferdinánd  királytól  czimeres  nemes  levelet  nyert. 

Czimere  a  paizs  kék  udvarában  zöld  téren  ágaskodó  kettős  farkú 
oroszlán ,  első  jobb  lábával  kivont  kardja  hegyén  levágott  törökfejet 
tart.  A  paizsfölötti  sisak  koronájából  grif  emelkedik  ki ,  első  jobb  lábá- 
val szintén  kivont  kard  hegyén  törökfejet  tartva.  Foszladék  jobbról 
arany-kék,  balról  ezüst-vörös. 


*)  Vay  L.  Német  hivség. 

«)  Szirmay  Szatmár  várm.  II.  213.  123.  284. 


398  Kováéit 

A  leleszi  Kovács  család  bír  Heves  megyében  Bolyán,  és  e  csa- 
ládból volt  Kovács  József ,  ki  1 838.  fószolgabiró ,  ennek  fia  Ferdi- 
nánd 1845-ben  árvaszéki  jegyző. 

M  á  t  y  á  s  esküdt  1838-ban  a  mátrai  járásban. 

Grusztávl 845-ben  Heves  megyei  uti  biztos. 

A  visontai  ágazatból  P  á  1  Nógrád  megyében  viselt  hivatalt,  meg- 
halt 1760-ban  ;  tőle  igy  ágazott  le  a  családi 

Pál 

1 1760, 
(Szent-Iványi  Kata) 


Antal  József 

Nógrád  v.  főszbiró  kir.  ügy  aíigazg. 

1790.  1820. 

(Szabó  Borbála)  (Rinya-njlakt 

Lada  Jozefa) 


József  János 

ORedeczky  Maria)  f  1860.  apríl.  19. 

P  Györkön. 
(Latinovics  Eszter) 

László 
lak.  R~  Györkön 
(Moc3áry  Róza) 


Zoltán.  Margit.  Dezső. 

t  t 


Pálnak  fia  Antal  és  József  a  később  kir.  ügyi  aligazgató 
1809-ben  előbbi  czimerük  megtartásával  visontai  birtok -részük  re  ki- 
rályi adományt  vivének,  és  e  jogon  visontai  előnevet  nyertek.  J  á- 
nos  szintén  a  kir. ügy-igazgatóságnál  kezdett  hivataloskodni  1820  bari. 
Meghalt  1860.  april.  9-én  kora  65.  évében.  Fia  László  a  Heves  me- 
gyei gazdasági  egyesület  ülnöke. 

J  ó  z  s  e  f  nek  nénje  volt  Rozália,  esatószéghi  Csató  Mihályné, 
meghalt  N.-Váradon  1836-ban. 

I&ovács  családi.  (NagyDaróczi )  Kovács  A  n  d r  á  s  fiai  Ja- 
kab és  Bálint  részére  is  1613-ban  máj.  19-én  kapta  lí.  Mátyás  ki- 
rálytól czimeres  nemes  levelét,  melynek  alapján.  1726-ban  Nágy-Da- 
róezban  lakozó  Pál, János,  Péter  és  György  igazolák  Nógrád 
megyében  nemességüket  1). 

Leszármazásuk  2)  következő: 


')  Protoo.  C.  Neograd.  anni  1726. 
*)  Ugyan  az  1689-r61. 


Kwách.  399 


Andris 
1613. 

Jakab. 
Í613. 

Bálint. 
1613. 

i 

ístván 

Pál 

Albert 

Kata 

f  1689.  eiótt 

(Szalay  András) 

Bálint 
1711.  albiztos 
1765.  főbiztos. 

Dóra, 

i  '  ■"   ■■■ 
PáL         János. 

1726. 

Péter, 

György. 

Az  1755  ki  nemesi  tfsszeirás  Nagy  -  Daróczban  lelte  Kovács 
Györgyöt,  Fáit,  F  ere  ne zet,  és  Mátét. 

És  ezekből  való  volt  I  s  t  v  á  n  is ,  a  mondott  1755-ben  Borsod 
megye  ügyésze,  kinek  nejétől  Csák  Annától  született  Diós-Győrön 
1754.  máj.  4-én 

Flórián,  a  szatmári  nagyprépost,  utóbb  1823.  jul  21-től  azon 
megye  püspöke.  Meghalt  1825-ki  dec.  11-én. 

Kovács  család*  Szintén  Nógrád  megyei  család ,  melynek 
tagjai  a  múlt  században  nagyobbára  Poltáron  székeltek :  névszerint 
1755-ben  a  nemesi  Összeírás  szerint  Poltáron  éltek  idősb  és  ifjabb  Mi- 
hály, id.  és  ifj.  György;  —  Pál  Mihálynak  fia,  Péter,  Ist- 
ván, Ádám. 

A  Poltáron  lakó  Kovács  család  1734-ben  igazolá  nemességét 
Nógrád  megye  előtt,  és  akkor  produkálta  IL  Ferdinánd  királytól  nyert 
czimeres  nemes  levelét,  mely  Nógrád  megyében  1630.  marr,  4-én  volt 
kihirdetve  J)- 

J&o\  ácii  család.  (Máskép  A  p  r  ó.)  K  o  v  á  c  h  abusive  Apró 
Mihály  fülekvári  praesidiarius  katona  1681-ki  nov,  1-én  kapott  I. 
keopold  királytól  czimeres  nemeslevelet,  melyet  fia  Mihály  1734- 
ben  produkált  a  nemesi  investigatio  alkalmával  2). 

Kovács  családbélieket  találunk  még  az  1755-ki  nemesi  Összeírás 
szerint  Szécsényben  Györgyöt,  Zsélyben  Ferenczet. 

Kovács  család.  Kovács  Pál  és  neje  Nagy  Ilona,  és  gyer- 
mekeik György,  Márton,  Zsófia,  és  Pálnak  testvére  Kovács 
Játíos,  ennek  neje  Zsófia  és  ezeknek  gyermekeik  János  és 
György  I  Leopold  király  által  nemesitettek  meg  Bécsben  1664-ki 


*}  Protocol.  C.  Neogr.  anni  1734. 
')  Ugyanott. 


iOO  Kovács. 

nov.  28-án  czirneres  nemes  levélben,  mely  Nógrád  vármegyének  Fülek 
városában  1665.  dec.  22.  tartott  közgyűlésen  hirdettetett  ki  J). 

Czimerük  a  paizs  kék  udvarában  zöld  téren  ágaskodó  arany 
oroszlán ,  első  jobb  lábával  kivont  kardot  tartva.  A  paizsfölötti  sisak 
koronáján  vörös  mezű  kar  könyököl  ,  kivont  kardot  tartva.  Foszladék 
jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös. 

Egy  ág  leszármazása  ez : 

János 

1664*  ben  közszerző 

(Zsófia) 

t — ■  ■■  -* , 

György  János 

1664.  1664. 

i 


í  *-  i 

Sámuel.  István.  I.  Pál 

1753.  17Ö3.  szül.  Baghon  1701. 

Apostaghon 

,  ev.  lelkész 

r 


II.  Pál 
Aradácson  volt.  ev. 
lejkész 

i — * , 

Teofii 
szül.  1796. 
Nógrádtól  kap 
nsi  bizonyitv. 


E  családfán  álló  Sámuel  és  István  testvérek  1753-ban  az 
eredeti  armalis  levelet  a  leleszi  conventben  tettek  le  ,  azt  hitelesen  át- 
íratván.—II.  Pál  Apostaghon  született,  de  arról  az  anyakönyv  elégett 

Egy  másik  ág  leszármazása  ez : 

János 

i —  "  * —  '  ■    i  ' 

János.  Mátyás.  András.  Jónás. 

1781.  1781.  1781.  1781. 

i * » 

András 
Káinon  evang. 
lelkész.  1808. 


i — -gw-  ~i 

László  Ágoston -András 

lak.  Nagy-Becs-  lak.  N.-  Becs  ke  re  ken 

kereken  1844.  1844. 

János,  Mátyás,  András,  Jónás  testvérek  Káinon  lak- 

tak,  és    1781 -ki  jun.    16-án  kaptak   Nógrád   megyétől  nemesi  bizo- 
nyítványt. 


l)  Protoool.  C.  Neograd.  1641.  jan.  21. 


Korács.  401 

Andrásnak  a  kálnói  ev.  lelkésznek  fia  Ágoston-András 
1841 -ki  január  21-én  *),  testvére  László  szintén  nagy-becskereki  la- 
kos pedig  1844-ben  vett  ki  2)  Nógrád  megyétől  nemesi  bizonyítványt. 

Kovách  család.  Kovách  Péter  és  neje  Fora  Ilona,  to- 
vábbá fiók  M  i  h  á  1  y  ,  és  ennek  neje  Kenczen  Dorottya,  nemkülönben 
nevezett  Péternek  testvére  is  I.  Leopold  királytól  majnai  Frankfurtban 
lG58-ban  június  15-én  kelt  czimeres  nemes  levélben  nemesitettek  meg, 
és  nemeslevelük  Heves  és  Külső-Szolnok  vármegyéknek  Fülek  várá- 
ban 1659-ki  január  15-én  kelt  törvényszékén  hirdettetett  ki  3). 

Czimerük  vizirányosan  három  részre  osztott  paizs,  az  alsó  vörös 
mezőben  hármas  zöld  halmon  hármas  zöld  növény  virít,  a  középső  kék 
udvarban  ugró  helyzetben  oroszlán  látható ,  torkában  egy  kivont  pal- 
lóst fogva,  a  felső  vörös  udvarban  királyi  arany  korona  áll.  A  paizsfö- 
lötti  sisak  koronájából  arany  oroszlán  női  ki ,  szájában  szintén  kivont 
pallóst  tartva.  Foszladék  jobbról  arany -kék,  balról  ezüst-vörös. 

A  legutóbbi  nemzedék  egy  ága  következő : 

Kovách  József) 
(Majer  Erzse) 

i ' * — » 

Teréz  Antal  József 

(Marsó  László)  sz.  1787.  f  1856.  lak.  Nógrád  várm. 

ecsédi  plébános  Horpácson. 

és  ez.  kanonok. 

Kovach  család  (máskép  C z e c ze.)  Lásd  Czecze  cs. 

Kovácli  család.  (Máskép  Kéry.)  K  é  r  y  máskép  Kovách 
Bálás  1667-ki  dec.  28-án  Bécsben  kelt  czimeres  levélben  I.  Leopold 
király  által  nemesitettetett  meg;  mely  czimeres  levél  Vas  megyének 
Szombathelyen  1668.  (feria  2-da  prox.  post  Dominicam  Judica)  tartott 
közgyűlésén  kihirdettetett  4). 

Kovách  család.  Kovách  Mihály  a  tasnádi  nemesek  had- 
nagya, és  fia  Is  tv  án  1636.  mart.  8-án  Szamos-Ujvárott  kelt  czimeres 
levelet  nyert  I.  Rákóczy  György  erdélyi  fejedelemtől ,  mely  Közép- 
Szolnok  vármegyének  1638-ki  mart.  11-én  Ákos  mvárosban  tartott 
közgyűlésén  hirdettetett  ki. 

A  czimeres  nemeslevél  szerző  Mihály  tói  kezdve  a  család  ma- 
gyarországi ágának  leszármazása  következő : 


1)  Nógrád  várm.  jegyzőkönyve  1841.  144.  szára. 

2)  Ugyanott  1844-ik  évi  jegyzőkönyv  2057.  sz. 

s)  Az  eredeti  armalis  K.  Józsefnél  Horpáeson  tartatik. 
*)  Veszprém  vármegye  levéltárában  van  az  eredeti  armalis. 

26 


Nfc 


Kovácfi. 


Mihály 
1636. 


István 

Tasnádról  Kálióra 

költöz. 


Mihály. 


András 
(egy  1782-ki  zálog- 
levél szerint) 


György 

K.:S*olnoktól  1775. 

n8Í  bizonyítványt 
kap,  mely  Szabolcsban 
kihird.  Lak  Ó-Kállón 


Ferencz. 


György  István.  János. 


Mihály. 


Gábor 


András 


1 


Mihály 
1838. 


Benjámin. 
1838. 

M-m—         A  M     I     I     ■  I  ■        I 


Lajos. 
1838. 


József 


György. 


Gábor 
1838. 


Mihály 


József 


József 
Sándor 


Benjámin 
Losonczon  reform, 
tanár.  1859. 


Sándor.         István. 


Sándor 


Dániel 
Szoboszlón 


Zsigmond.     József. 

Dániel.    Sándor.    Károly. 

Nógrád  vármegyétől  a  család  1838-ban  vett  ki  nemességéről  bi- 
zonyítványt !). 

Kovácll  család.  (Selyebi.)  Közűlök  selyebi  Kovácb  Do- 
rottya nzapanyiti  Uza  Bernátnak  163(3-  1638-ban  Abauj  vármegye 
szolgabirájának  neje  volt. 

Kovácll  család.  (Máskép  Tóth.)  K  o  v  á  c  h  máskép  sze- 
be ni  Tóth  Tamás  és  András,  István  a  XVÍÍ.  században 
nyertek  czimeres  nemeslevelet  a). 

Kovácll  család.  Kovách  György  a  K  r  i  s  t  o  n  családdal 
együtt  1630-ban  nyerte  czimeres  levelét.  Lásd  Kriston  cs- 

Kovách  család.  Kovách  János  és  Ferencz'l 646-ban 
nyertek  czimeres  nemeslevelet  3) ,  mely  i  647  ben  Trencsin  megyében 
hirdettetett  ki.  1666-ban  Beczkón  székelt  a  család.  —  1755  —  1761-ki 
nemesi  lajstromokban  említetik  közűlök  V  á  1. 


')  Megyei  jegyzőköuyv  1108.  szám.  a. 

z)  Az  eredeti  armalis  Szeben  varos  levéltárában  van  Sáros  vármegyében. 

•)  Az  eredeti  czimeres  levél  Trencsin  megye  levéltárában  van. 


Kovách,  40$ 

Kováéit  család.  Kováé h  Mihály  és  János  anyai  rész- 
ről testvérükkel  Újhelyi  Jánossal  együtt  nemesitettek  meg  I.  Leopold 
király  által,  és  nemeslevelük  1656.  april.  3-án  Nógrád  megyében  hir- 
dettetett ki  J). 

Kovách  család.  Kovách  Lórin  ez  1545-ben  I  Ferdinánd 
király  által  nemesitetett  meg  4). 

Czimere  jobbról  balra  rézsútosan  kék  vörös  és  arany  udvarokra 
oszlik ;  az  elő-térben  zöld  téren  hátulsó  lábain  kettős  farkú  oroszlán 
áll,  első  jobb  lábával  kivont  kardot ,  a  balban  ezüst  patkót  tartva  A 
paizsfölötti  sisak  koronájából  szintén  olyan  oroszlán  nyúlik  ki.  Foszla- 
dék  jobbról  arany- vörös,  balról  arany-kék  3). 

Kovách  család  (Pachai.)  Pachai  Kovách  Péter  1622-ben 
kert  czimeres  nemes  levélben  nemesitetett  meg  4). 

Czimere  a  paizs  kék  udvarában  zöld  téren  egy  fekete  lovon  bal- 
felé vágtató  pánczélos  sisakos  vitéz,  mely  a  zöld  téren  fekvő  fehér  egy- 
szarvút buzogányával  fejbe  üti.  A  paizsfölotti  sisak  koronájából  három 
lándzsa  nyúlik  fel;  a  középső  félig  vörös,  félig  ezüst,  a  másik  két  szélső 
félig  kék,  félig  arany.  Foszladék  jobbról  aranyfekete,  balról  aranykék  5). 

Kovách.  család.  (Nagy-Alistáli.)  Pozsony  vármegyei  eredetű 
család ,  melynek  egyik  ágazata  a  múlt  században  Székes-Fejér  várme- 
gyébe szakadt  és  ott  produkált.  Ilyen  töredék  nemzékrendjük  ismeretes: 

János 

I'    ■  '        I  I  ■!  ,        ,  /\  ',  i  i  ■  i 


Pál  István 

*  . -*— 


István.  Pál.  András.        István.        János. 

1754.  1754.  1754. 

Jánosnak  unokái  Pozsony  megyétől  1737.  febr,  26-án  nyert  ne- 
mesi bizonyítványuk  mellett  1754-beh  octob.  28-án  hirdettetek  ki  ne- 
mességüket 6)  Sz.-Fejér  vármegyében. 

Kovách  család.  Kovách  Mihály  és  István  1710-ben  I. 
József  királytól  nyerik  czimeres  leyelüket  7). 


*)  Protocoll.  C.  Neograd.  anni  1656. 

*)  Kaprinai  Mss.  B.  tora.  XXVIII.  p.  132. 

3)  Adarai  Scuta  geniil.  tora.  V. 

*)  Goilect,  herald.,  p.  126. 

s)  Adami  Scuta  gentil.  tora.V. 

6)  Megyei  jegyzőkönyv. 

7)  Collect;  herald,  nro  728. 

26* 


404  Kovách. 

Czimerük  a  paizs  kék  udvarában  zöld  téren  ágaskodó  fehér  egy- 
szarvú,  melynek  szarván  zöld  koszorú  van  ;  éhez  hasonló  egyszarvú 
nyúlik  fel  a  paizs  sisakja  koronájából  is.  Foszladék  jobbról  arany-kék, 
balról  ezüst-vörös. 

Kovách  Család.  Kovách  Mihály  1714-ben  III.  Károly 
király  által  neraesitetett  meg  í). 

Czimere  a  paizs  kék  udvarában  zöld  téren  álló  daru,  mely  csőré- 
ben ezüst  patkót  tart.  A  paizsfölötti  sisak  koronáján  pánczélos  kar  kö- 
nyököl ,  kivont  kardot  tartva.  Foszladék  jobbról  ezüst-vörös ,  balról 
arany-kék. 

Kovách  család.  1716-ban  nemesitetett  meg  III,  Karoly  ki- 
rály által  Kovách  István  és  Pál  z). 

Czimerük  a  paizs  kék  udvarában  zöld  téren  koronából  kiemel- 
kedő kettős  farkú  oroszlán  ,  mely  első  jobb  lábával  kivont  kardot,  a 
balban  levágott  törökfejet  üstökénél  fogva  tart.  A  paizsfölötti  sisak 
koronáján  vörös  mezü  kar  könyököl ,  kivont  kardot  tartva.  Foszladék 
jobbról  ezüst-vörös,  balról  arany-kék. 

Kovácli  család.  Kovách  István  1718-ban  III.  Károly  ki- 
rály által  emeltetett  nemességre  3). 

Czimerük  a  paizs  kék  udvarában  zöld  téren  ágaskodó ,  kettős 
farkú  oroszlán,  első  jobb  lábával  kivont  kardot,  a  balban  zöld  koszorút 
tartva.  A  paizsfölötti  sisak  koronáján  pánczélos  kar  könyököl,  kivont 
karddal.  Foszladék  jobbról  ezüst-vörös,  balról  arany-kék. 

Kovács  család.  Kovács  György  1722-ben  IIÍ.  Károly  ki- 
rály által  nemesitetett  meg  4). 

Czimere  a  paizs  kék  udvarában  ágaskodó  fehér  lovon,  vörös  nye- 
reg-takarón ülő,  fekete  zsinóros,  fehér  magyar  ruhába  öltözött  magyar 
vitéz  ,  fején  fekete  kalpag  ,  lábain  sárga  csizma  van  ;  balfelé  lovagol, 
hátra  nyújtott  jobb  kezével  kivont  kardja  hegyén  levágott  törökfejet 
tartva ,  előtte  egy  sárga  hosszú  ruhás  ember-hulla  fekszik  fejetlenül, 
vérző  nyakkal.  A  paizsfölötti  sisak  koronájából  egy  hosszú  fehér  ru- 
hás ,  födetlen  fejű  férfi  emelkedik  ki ,  hátra  kötött  kezekkel,  egy  kife- 
szített ij  alatt,  melynek  idege  hátul  derekát  érinti.  Foszladék  mindkét 
oldalról  arany-fekete. 


')  Collect.  herald,  nro  632. 
2)  Ugyanott  nro  479. 
s)  Ugyanott  nro  532. 
*)  Ugyanott  nro  373. 


Kovács.  405 

Kovács  család.  Kovács  Pál  1717-ben  nemesitetett  meg 
Elek  máskép  Vas  Zsigmonddal  együtt ,  czimere  is  azzal  ugyan  egy. 
Lásd  Elek  cs. 

Kovács  család.  Kovács  Márton  1 74 1 -k i  oct.  28-án  M.- 
Teréz király-asszonytól  nyerte  czimeres  nemeslevelét  I). 

Czimere  a  paizs  kék  udvarában  ágaskodó  oroszlán,  mely  első  jobb 
lábával  vörös  nyelű  ezüst  nyilat  tart.  A  paizsfölötti  sisak  koronájából 
szintén  oroszlán  emelkedik,  kivont  kardot  villogtatva.  Foszladék  jobb- 
ról arany-kék,  balról  ezüst- vörös. 

Kovács  család.  Kovács  József  1756-ban  M.-Terézia  ki- 
rály-asszony által  nemesitetett  meg  2). 

Czimerpaizsa  balról  jobbra  rézsútosan  két  részre  oszlik  ,  a  jobb- 
oldali kék  udvar  bal  oldalából  oroszlán  nyúlik,  ki  mellig,  kiterjesztett 
lábaival  ragadozásra  készülve ;  a  baloldali  ezüst  osztály  vörös  négy- 
szegű sorompóval  van  fedve.  A  paizsfölötti  sisak  koronájából  két  ele- 
fánt-ormány  nyúlik  ki,  a  jobboldali  vizirányosan  félig  arany,  félig  kék, 
a  baloldali  félig  vörös,  félig  ezüst ;  mindkettőnek  külső  oldalából  négy 
négy  lóhere-levél  nyúlik  ki.  Foszladék  jobbról  arany-kék  ,  balról 
ezüst-vörös. 

Kovács  család.  Kovács  János  1758-ban  M.-Teréz  király- 
asszony által  vétetett  fel  a  nemesek  sorába  3). 

Czimere  a  paizs  arany  udvarában  pej  lovon  vágtató  magyar  vi- 
téz, kék  dolmányba,  vörös  nadrágba  és  sárga  csizmába  öltözve.  Fején 
prémkalpag  van,  melynek  kék  bársony  teteje  lefityeg;  jobb  kezével  ki- 
vont kardot  villogtat ;  éhez  hasonló  vitéz  nyúlik  ki  a  paizsfölötti  sisak 
koronájából  is,  kivont  kardja  hegyén  törökfejet  tartva.  Foszladék  jobb- 
ról arany-kék,  balról  arany-vörös. 

Kovács  család.  Kovács  idősb  és  ifj.  György,  a  Bog- 
dányésCziriák  családdal  együtt  1758-ban  egy  nemeslevélben  ne- 
mesitettek meg,  és  czimerük  is  ugyan  egy. 

Közös  czimerük  a  paizs  kék  udvarában  egy  piros  lábú  fehér  ga- 
lamb, piros  csőrében  arany  olaj-ágat  tartva.  A  paizsfölötti  sisak  koro- 
náján szintén  olyan  galamb  áll,  szétterjesztett  szárnyakkal.  Foszladék 
jobbról  ezüst-kék,  balról  arany-vörös  *). 


")  Colleet.  Herald,  nro  187.  Az  eredeti  armalii  Győr  várm.  levéltárában. 

2)  Ugyanott  nro  138. 

*)  Ugyanott  nro  63. 

*)  Adami  Scuta  génül,  tom  V 


406 


Kovács 


Kovács  család.  Kovács  Is  ván   1759-ben  nyert  czimeres 

nemeslevelet. 

Gzimere  a  paizs  kék  udvarában  egy  arany  edény,  mely  fölött  egy 
felfordított  V  betű  alakú  fehér  csíkolat  áll,  és  a  paizs  két  felső  szög- 
letében egy  egy  arany  csillag  ragyog.  A  paizsfölötti  sisak  koronájából 
két  kiterjesztett  fekete  sas-szárny  nyúlik  fel.  Foszladék  jobbról  arany- 
kék, balról  ezüst -kék  J). 

Movács  család.  Kovács  István  1760-ban  M. -Terézia  ki- 
rály-asszonytól nyerte  czimeres  nemeslevelét  3). 

Czimere  először  függőlegesen  kétfelé  oszlik  ,  azután  a  jobboldali 
osztály  ismét  vizirányosan  két  udvarra  van  szelve,  és  itt  a  felső  arany 
udvarban  egy  kék  mezű  kar  könyököl,  irótollat  tartva,  az  alsó  vörös 
udvarban  jobbról  balra  rézsútosan  vonuló  fehér  csíkolat  látszik.  A  bal- 
oldali kék  udvarban  hármas  magas  szikla  emelkedik,  melynek  középső 
csúcsán  aranylábú  és  csőrű  fehér  daru  áll ,  fölemelt  jobb  lábával  kavi- 
csot tartva.  A  paizsfölötti  sisak  koronájából  négy  strucztoll  leng,  t.  i. 
arany,  vörös,  fehér  és  kék,  —  Foszladék  jobbról  arany- vörös,  balról 
ezüst-kék. 

Kovács  Család.  (Máskép  Szmit.)  A  czimeres  nemeslevelet 
Szmit  máskép  Kovács  Dániel  nyerte  I.  Leopold  királytól 
1689-ben. 

Czimerük  —  mint  itt  a 
metszvény  ábrázolja — a  paizs 
kék  udvarának  alyján  hul- 
lámzó tengerből  kiemelkedő 
kettős  farkú  oroszlán  ,  első 
jobb  lábával  három  kalászt 
tartva.  A  paizsfölötti  sisak  ko- 
ronájából egy  tigris  emelke- 
dik ki,  első  jobb  lábával  a  ra- 
gyogó napot  tartja.  Foszladék 
jobbról  arany-kék,  balról  e 
züst-vörös. 

A  család  a  XVIII.  szá- 
zadban a  szepesi  németek  közt  lakván  ,  a  Szmit  név  S  c  h  m  i  d  -  re 
átváltozott.  1839-ben  a  család  egy  része  a  m.  kir.  helytartóságnál  be- 


J)  Adami  Scuta  geatil.  tom.  V. 
2)  Collect.  Herald,  nro  95. 


Kovács; 


407 


jelenté,  miszerint  ezután  a  Kovács  nevet  kívánja  használni,  mire  nézve 
a  kormányszék  azon  évi  febr.  6-án  7257.  szám  alatt  kelt  leirata  szerint 
kimondá,  hogy  a  család  kétségtelen  joggal  bir  tetszése  szerint  a 
S  z  m  i  t  vagy  K  o  v  á  t  s  nevet  viselni  *). 

Dánieltől  kezdve  a  család  leszármazása  ez : 

I.  Dániel 

Í689. 

(Német  Zsuzsa) 


lí.  Dániel 


Zsuzsa 


János 


Gáspát 


Gáspár 


Juli*      Kerestély.     Sámuel        Pál  Erzse  Zsuzsa 

(Schott)  (Dreker  t^Hrabéczy  (Dembni"   (Leibitzer 

Janka)     Ottilia) 


Sámuel 
pénztárnok 

1786. 
(Schvardt'ner 
Anna) 


Róbert 
(Blázy  Amália) 


Tivadar. 

t 


Gejza.      Anna.      Olga.     Gyula. 


~-/v- 


Sámuei 
(Gornides 
Janka) 

i  érni  hm    mt      ,  - 


Erzse 
(Fuchs 
János^ 


Vilmos 

(Führer 

Zsuzsa) 


Mária      Matild        Viefor  Aurelia  Hermina        Guszfcan 

(Teőke    (Juhos    (Probstner     ;Mariássy    (Mathaeídes)      f  1848. 
Károly)    Gyula)    Apollónia)      Ferenoz) 


Anna         Zsuzsa     Luiza.   Vilmos.     Emilia    Sándor    Márt-    Mária    Szilárd 
(Szontagh  (Mudron  f        (Vcxeviti)  Addrf   (Peyer)  1 1*59. 

Károly)        Mór) 

A  esalád  legutóbbi  nemzedékéből  Kováts  V  i  c  t  o  r ,  ki  az  I848-k» 
forradalomban  mint  kapitány  majd  mint  őrnagy  s  Árvában  parancsnok 
vett  részt,  -    és  Schmid  Róbert  Lőcsén  laknak. 

Sebmid  Márton,  Vilmos,  és  Kovács  Sándor  Késmárkon, 
Márton-Adolf*  forradalomban  tüzér-hadnagy  Szatmárban. 

Mint  a  családfáról  látjuk  II.  Gáspár  ága  inkább  S  C  h  m  i  d,  — 
I.  S  á  m  u  e  1  ága  pedig  Kovács  névvel  él ;  és  a  Kovács  név  az  or- 
tographia  változása  szerint  többféleképen  íratott 

Vallásukra  nézve  ágost'-evang. 


*)  A  helytartósági  leirat  saavai  ezek;  „Cum  recurrentes  nobiles  iudubi* 
tato  caeteroquin  jure  gaudeant,  pro  eo,  ac  libuerit :  nomine  Kováts  aur 
Sohmidt  utendi,  —  alieujus  ulterióris  hac  in  parte  ex  publico  disposiíionb 
nec5>sitatem  non  sub  ver  sári.'1 


408  Kováéit. 

Kováéit  család.  (Ko vásznai.)  Erdélyi  székely  eredetű  csa- 
lád, a  Sepsi  székből ,  hol  Kovászna-  helység  fekszik  ;  honnan  több- 
felé kiágazott  a  család. 

Egyik  ága  a  Szilágyban  birtokos  ;  László  Kraszua  vármegyé- 
nek volt  táblabírája  és  kir.  pénztárnoka ;  fia  Lőrincz.  —  István  ügy- 
véd volt,  ennek  özvegye  Kállai  Róza,  gyermekei :  Ferencz,  Júlia, 
Eliz, Lajos,  Róza,  Ida,  István. 

Egy  másik  ágazatból  Sándor  számvevő-biztos  Torda  vármegyé- 
ben 1848-ban.  Ferencz  sz.-somlyói  evang.  lelkész  és  esperes  1815- 
ben.  Lajos  jegyző  N.-Enyed  városánál  1832.  körűi.  János  K.-Fe- 
jérvár  városi  tanácsos  1815-ben.  E 1  e  k  ugyanott  jelenleg  tanácsos  ; 
testvérei  Sámuel,  János,  Károly,  ki  cs.  kir.  törvényszéki  hi- 
vatalnok. 

János  1836-ban  Vizaknán  ügyvéd  volt. 

E  család  egy  ága  Magyarországban  él ;  ezt  Kovács  Mózses 
alapitá ,  ki  a  múlt  században  mint  ezredét  oda  hagyott  katona  bujdo- 
sott ki,  és  Magyarországban  előbb  mint  gazdatiszt,  majd  mint  haszon- 
bérlő dúsgazdagságra  tett  szert.  Ingatlan  fekvő  javakon  fölül  Pesten 
is  több  házat  szerzett.  Meghalt  Pesten  1825-ki  febr.  22-én  kora  92. 
évében.  Neje  Szimonidesz  Zsófiával  következő  családfát  alkotá : 

Mózses 

f  1825. 

(Szimonides  Zsófia) 


Zsigmond  István  Eleonóra. 

+  i*b         ^ünííoTT"" 

"**•  23,  lak.  Ordason 

(Prónay  Eva) 


Anna.  Lőrincz.  Paula.    Izabella. 


Ágoston          Ferencz                Illés              Laura  Ilona  Ida 

(Szilassy      cs.  kir.  szá-       lak.  Péczelen       f  1854.  Jankovich     (Darásné) 

Zsuzsi)            zados              (Kazinczy  (Jankovics  György) 

Piroska)  László) 

Zs  igmond  1851-ki  sept.   13-án  kora  72.  évében  halt  meg,  és 
Péczelen  a  családi  sirboltba  temettetett. 

Mivklósnak  özvegye  Prónai  Éva  1857.  mart.   23-án  kora  55. 
évében  Ordason  (Nógrád  megyében)  hunyt  el. 

Kovács  CMlád.  Kovács  Mihály  1791-ben  II.  Leopold  ki- 
rály által  nemesitetett  meg. 

Czimere  balról  jobbra  rézsútosan  kétfelé  osztott  paizs ,  a  jobb- 


Kovács.  409 

oldali  kék  udvarban  egy  arany  őrvű  fehér  eb  látszik;  a  baloldali  arany 
udvarban  három  vizirányosan  fekvő  vörös  csíkolat  szemlélhető.  A 
paizsfölötti  sisak  koronájából  a  -paizsbelihez  hasonló  eb  nyúlik  fel. 
Foszladék  jobbról  ezüst-vörös,  balról  arany-vörös  '). 

Kovács  család.  Kovács  F  erén  ez  1792-ben  nyerte  ezime- 
res  nemes  levelét. 

Czimere  négyfelé  osztott  paizs  2),  melynek  1-ső  és  4-ik  osztálya 
vörös  udvarában  zöld  téren  arany  kaptár  áll ,  melyet  arany  méhek 
dongnak  körül ;  a  2  ik  osztály  zöld  udvarában  ara  y  oroszlán  ágasko- 
dik, első  lábaival  ezüst  patkót  tartva ;  a  3-ik  osztály  zöld  udvarában 
zöld  téren  fehér  mén  ágaskodik.  A  paizsfölötti  sisak  koronáján  két  ki- 
terjesztett fekete  sas  szárny  között  vörös  mezű  kar  könyököl ,  kivont 
kardot  tartva.  Foszladék  jobbról  ezüs-vöros,  balról  arany-zöld. 

Kovács-Hauvay  család.  Kovács-Hanvay  Sándor  1792- 
ben  nemesítetett  meg. 

Czimere  balról  jobbra  rézsútosan  kétfelé  osztott  paizs,  melynek 
alyján  zöld  térről  egy  fa-törzsök,  és  azon  egy  kukurikoló  kakas  áll.  A 
paizsfölötti  sisak  koronájából  barna  hamvas  farkas  nyúlik  ki ,  első  jobb 
lábával  kalapácsot  tartva.  Foszladék  mindkét  oldalról  ezüst-kék  3). 

Kováts  család.  Kováts  János  1794-ben  I.  Ferencz  király- 
tól nyerte  czimeres  nemeslevelét. 

Czimere  vizirányosan  kétfelé  osztott  paizs ,  a  felső  arany  udvar- 
ban egymással  szemközt  két  kék  oroszlán  ágaskodik,  első  jobb  lábaik- 
kal kivont  kardot  tartva;  a  paizs  alsó  zöld  mezejében  pánczélos  kar 
könyököl,  három  kinyilt  halvány  piros  rózsát  tartva  A  paizsfölötti  si- 
sak koronáján  szintén  olyan  pánczélos  kar  könyököl  három  rózsát  mu- 
tatva. Foszladék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-zöld  4). 

Kovács  családbeliek.  Miután  Kovács  néven  is  több, 
egymástól  különböző  nemes  család  van  Magyarországban,  melyeknek 
törzseit  családi  értesítés  nélkül  nem  tudhatni,  és  igy  az  eddig  előszám- 
lált nemesség-szerzők  valamelyikének  utódaiul  helyesen  meghatározni 
lehetlen ;  elészámláljuk  tudomásunk  után  vármegyék  szerint  azon  is- 
meretesebbeket ,  kik  az  utóbbi  időben  éltek  vagy  jelenleg  is  élnek  ;  és 
kik  az  eddig  elsorolt  családok  egyikéhez  sem  igtathattak. 


*)  Adami  Scuta  gentü.  tom.  V. 
')  Ugyanott. 
•)  Ugyanott. 
*)  Ugyanott. 


410  Kovács, 

Abauj  vármegyében- K.  Ferenci  1838-ban  esküdt. 

Arad  vármegyében:  K.  Ágoston  1838-ban  első  alispán.  K. 
Dénes  ugyanott  1841-ben  alszolgabiró. 

Bács  vármegyében  K.  Antal  1845,-ben  hadi  főadőszedő. 

Baranya  megyében  K.  Károly  lMŐ-ben  esküdt. 

Bihar  megyében  K.  Imre  1 837-ben  alszolgabiró.  György  al- 
pénztárnok  1845  ben. 

Szabolcs  megyében K.  Fer  encz  1838-ban  esküdt,  1844-ben  al- 
adószedő. 

Zala  vármegyében  K.  Vendel  1844-ben  várnagy  stb. 

Ugocsa  megyében  e  század  elején  K.  István  közbirtokos  Tiva- 
darfalván r  G  y  ö  r.g  y  Batáron  és  Forgoiányban  ;  László  Veléten  ; 
József  Forgoiányban ;  J  á  n  o  s  n  a  k  örökösei  Csedreghen. 

Krassó  megyében  K.  Károly  főszolgabíró  Arad  megyétől  1826. 
febr.  9-én  nyert  nemesi  bizonyítványát  Krassó  megyében  azon  évi 
april  lö-én  tartott  közgyűlésben  hirdetteté  ki:  Károly  már  neméi 
Fiai  közűi  Lajos  cs.  kir.  főhadnagy  (1858-ban).  Birnak  Aradban 
Tauoz  helységben.  Károly  1836 Jban  alszolgabiró  volt  Krassó 
megyében. 

Győr  vármegyében  Kovács  Fereaez  és  Is  t  v  á  n  ezen  megyé- 
től 1759.  mart.  6-án  kelt  nemesi  bizonyítványt  kapnak.  1816*ki  aug. 
3-án  pedig  szintén  ezen  megyétől  Dániel  és  Imre  vesznek  ki  ne- 
mességükről bizonyítványt.  Márton  ugyan  ezen  megyének  1836- 
1844-ben  főszolgabirája  volt.  Talán  ezek  azon  IC.  Mártonnak  iva- 
dékai, ki  1741-ben  kapta  czimeres  levelét,  mint  itt  a  405-ik  lapon 
olvasható. 

Kovács  család.  (Kórondi.)  Erdélyi  székely  család.  Kórondi 
Kovács  Antal  1617-ben  jun.  19-én  Bethlen  Gábortól  adomány  leve- 
let nyert  a  kórondi  jószágra ;  a  pára jdi  só  aknánál  1 8  évig  ispánságot 
viselt.  Fia  Peren  ez  kiházasodott  Petekre  Fejér  vármegyében  1). 

Kovács  család.  (Lemhényi.)  Lemhényi  Kovács  György 
1609.  mart.  5-én  Báthori  Gábortól  kap  czimeres  nemes  levelet  *}. 

Kovács  család.  (Csik  bánfalvi.  A  székely  földön  magában 
Csikszékben  egy  csapat  Kovács  nevű  család  van ;  melyek  különféle 
előnévvel  élnek.   Ezek  közül  melyeknek  voltak  ősei  Kovács  Bálás, 


1)  Kállay  Székely  nemz.  261. 

2)  Kemény  József  Notitia  Cap.  Albensis  239. 


Kovács.  4tl 

István  és  Ambrus,  ki  1591-ben  no v.  15-én  Báthori  Zsigmondtól 
nyerték  primipilaris  levelüket  1)  —  nem  tudjuk. 

A  c-si 'k -bánfalvi  Kováeso.k  közűi  János  1 606-ban  szá 
zados,  midőn  Bocskai  segédhaddal  küldé  Lengyelországba.  Tamás 
1771-ben  Al-csikbah  jegyző;  1774-ben  alkapitány  2).  Ferencz  1796- 
ban  szintén  ott  jegyző ,  1818-ban  királyi  pénztárnok,  az  1794-  és 
1810-ki  országgyűlésen  követ  3).  Gergely  1806-ban  Ai-csikban  al- 
kapitány. 

Mihály  törvényszéki  ülnök  Csíkban  1836-ban. 

Lajos  ügyvéd  Kolosvárott,  meghalt  1858-ban. 

Kovács  család.  (Csik  tusnádi )  Ezek  közül  kiemelkedett 
Miklós  az  erdélyi  r.  kath.  püspök  ,  v.  b.  titkos  tanácsos,  sz.  István 
rend  közép  keresztese.  Meghalt  Kolosvárt  1852.  octob.  15-én  kora  84. 
évében.  Eletét  jótékony  alapítványokkal ,  mik  közt  a  m.  akadémiának 
is  100  darab  aranyat  hagya,  —  tévé  emlékezetessé. 

Kovács  család.  tCsikdánfaki.)  Közűlök  István  előbb 
aljegyző,  majd  táblabíró  Alsó-Fejér  megyében,  jelenleg  a  n.-váradi  úr- 
béri törvényszéknél  hivataloskodik.  Neje  I  n  c  z  e  Ágnes ,  gyermekei : 
M  ihály,  János,  Miklós,  Teréz. 

Kovács  család.  (Felfalusi)  Ezek  közűi  Antal  brassói  rom. 
kath.  lelkész,  esperes,  apát,  és  kir.  tanácsos ,  1823-ban  „Római  éj- 
szakák" czimü  két  kötetes  munkáját  adá  ki.  Meghalt  1858-ban,  kora 
67.  évében. 

Kovács  család.  (Bagosi.)  A -Szilágyságban  lakik;  közűlök 
József  1839-ben  Kraszna  vármegyében  főszolgabíró  ,  István 
ugyanott  1848-ban  első  alispán 

Kovács  család.  (Gryergyó-sz.-miklósi.)  Előneve  mutatja  szé- 
kely származatát.  Közűlök  János  nyugalm.  m.-ujvári  sóbánya-nagy ; 
fia  János  1848-ig  fő  kormányszéki  fogalmazó  gyakornok  ;  jelenleg 
(1860.)  posta  tulajdonos  Felvinczen. 

Kovács  család.  (N.-ajtai )  Szintén  székely  nemzetbeli.  Be- 
lőlük Ferencz  ügyvéd  Bardocz  székben.  István  volt  fő  kormány- 
széki lajstromozó ;  most  cs.  kir.  törvényszéki  tanácsos.  Neve  az  iroda- 
lom terén  is  Ösmeretes ,  főleg  a  gr.  Kemény  Józseffel  1837-  1845-ben 
egy  iiit  kiadott  „Erdélyország  történetei  tára"  gyűjtemény 

*)•  A  székely  nemzet  Constitutioji  101.  lap. 

a)  Benkő  Károly  Csik,  Gyergyó  és  Kászon  54.  55. 

•)  Ugyanott  55.  56. 


412  Kovács. 

által.  —  János  és  Károly  Kolosvárott  városi  hivatalnokok  voltak: 
ezek  és  utódaik  jobbára  csak  aj  tai  előnévvel  éltek  és  élnek. 

Kovács  család.  (Markodi.)  Közűlök  Mihály  fő  kormány- 
széki irnok,  Péter  ügyvéd  M .-Vásárhelyen  1848-ban. 

Kovács  család.  (Kezdi  sz.-léleki.)  Közűlök  Antal  m.-vá- 
sárhelyi  neves  orvos,  testvére  András  székely  huszár,  mint  külön- 
ben is  székely  eredeti  nemesek  az  1794-ki  erdélyi  országgyűlés  által 
czimeres  nemes  levél  nyerése  végett  ajánltattak.  Másik  András  szin- 
tén M. -Vásárhelyen  orvos,  ennek  fia  G  y  u  1  a  jelenleg  m.  nemzeti  mú- 
zeumi őr  és  jeles  füvész  ,  1815-ben  született  Budán  ,  midőn  atyja  épen 
történetesen  Budán  tartózkodott. 

E  családból  származott  kézdi-sz.-léleki  Kovács  Tamás  is ,  böl- 
csészeti és  jogtudor ,  m.  és  erdélyországi  hites  ügyvéd  ,  a  „Hazai  és 
külföldi  tudósítások"  szerkesztője.  Meghalt  Pesten  1831.  máj. 
16-án  kora  32.  évében.  Neje  Néraethy  Terézia  volt. 

Kovács,  család.  (Kezdi- Vásárhelyi.)  Szintén  székely  család. 
József  k. -vásárhelyi  követ  az  1.791-ki  országgyűlésen.  Miklós 
1815.  körül  kir.  táblai  ügyvéd  Dániel  k. -  Vásárhelyi  főbiró,  1849- 
ben  képviselő  a  nemzetgyűlésen.  József  azon  város  pénztárnoka.  Ifj. 
Dániel  Háromszékben  árvaszéki  üluök  1848-ban. 

Kovács  család.  (Remetei.)  Közűlök  Imre  Marosszékben 
árvaszéki  ülnök  1848-ban. 

Kovács  család.  (Timafalvi.)  K  á  r  o  1  y  Udvarhelyszékben 
duiló  1836.  körül. 

Kovács  család.  (Muzsnai)  Küküllő  megyében  közűlök  Já- 
nos aljegyző,  id.  József  hivatali  ajtónálló  ,  ifj.  József  levéltárnok, 
és  árvaszéki  ülnök  1848-ban. 

Kovács  család.  (Mikházi.)  Ezekből  Antal  Marosszékben 
árvaszéki  ülnök  1848-ban. 

Kovács  család.  (Körispaíaki.)  Elek  Udvarhelyszékben 
dulió  lS32-ben. 

Kovács  család.  (Dalnoki )  Doboka  megyében  János  árva- 
széki ülnök  1848-ban. 

Kovács  család.  (Zabolai.)  A  család  egyik  tagja  Székely- 
Udvarhelyről  N.-Enyedre  ment  tanárúi  1767-ben,  és  1774-ben  Krüger 
G-ottlieb-Jánosnak  a  természetes  bölcsességről  irt  munkáját  adá  ki  ma- 
gyarra forditva  ')• 


i)  Benkő  Transylvania  generális.  II.  266 


Kovics.  413 

Kovács  család.  (Felső-torjai.)  Udvarhelyszékben  közűlök 
Domokos  ügyvéd  1 848- ban. 

Kovács  család.  (M.-igem.)  Torda  megyében  J  ó  z  s  e  f  adó- 
iró  biztos  1848-ban. 

Kovács  család.  (Uzoni.)  Egyik  ágazata  Alsó- Fejér  várme- 
gyében birtokos.  Ádám  ott  szolgabiró ,  utóbb  árvaszéki  táblabíró. 
Fia  Sándor  szolgabiró,  kit  1849-ben  Enyed  pusztításakor  az  oláhok 
öltek  meg;  gyermekei  Paczalkán  Alsó- Fejér  megyében  laknak.  — 
László  1832.  körül  megyei  iktató.  László  Fejér  megyében  1836. 
körül  szolgabiró. 

Kovács  család.  (Pávai.)  Ebből  E 1  e  k  aljegyző  ,  1849-ben 
száravevő  Alsó-Fejér  vármegyében,  most  föld-adói  hivatalnok. 

Kovács  család.  (Farczádi.)  Közűiök  József  M.- Vásárhely 
városánál  közügyi  szolgabiró  1848-ban. 

Kovács  család.  (Killyéni.)  Ebből  Sámuel  Felső-Fejér 
vármegyében  szolgabiró.  Másik  Sámuel  kir  táblai  ügyvéd  M. -Vá- 
sárhelyen 1848  ban. 

Kovács  család-  (Sepsi-sz.-györgyi.)  Se  psi-sz.- György  váro- 
sánál András  tanácsos  1815.  körül;  Ferencz  ügyvéd,  Gábor 
jegyző,  Dániel  házi  pénztárnok  1848-ban. 

Tán  ezekből  volt  Antal  Kra3só  vármegye  várnagya ,  ki  a  sepsi, 
kezdi,  orbai  és  miklósvári  széktől  1827.  febr.  20-án  nyert  nemesi  bizo- 
nyítványát lakhelyén  Krassó  megyében  azon  évi  aug.  16  án  kihirdet- 
teté.  Krassóban  már  kihalt. 

Kovács  család.  (Oroszhegyi.)  LTd varhelyszéki  eredetű,  mely- 
ből András  Kolos  vár  városi  hivatalnok,  nejétől  Barabás  Rozáliától 
fia  Károly. 

Kovács  család.  (Tamásfalvi )  József  kir.  közügy  igazga- 
tósági ügyvéd  1836-ban.  József  vajda-hunyadi  kamarai  ügyész 
1848-ban. 

Kovács  család.  (Szalacsi.)  Magyarországból  szakadt  Er- 
délybe egy  ágazat,  melyből  Mihály  udvarhely-széki  dulló,  M  ó  z  s  e  s 
levéltárnok  ugyanott  1832.  körül. 

Kovács  család.  (Csernátoni.)  Ezek  közül  Dániel  Nagy- 
Enyed  városánál  biró  1832-ben. 

Kovács  család.  (Sz.-Udvarhelyi.)  Közűlök  István  maros- 
széki törv.  széki  ülnök  1815-ben.  Ferencz  postai  hivatalnok. 

Kovács  család.  (Mándi.)  János  Közép-Szolnok  vármegy- 
ében alsó  széki  ülnök,  árva-  3  törvényszéki  tollnok  1836.  körűi. 


4H  Kovács.  —  Kovachich. 

Kovács  család.  (B.-ujfalvi.)  Udvarhely  székben  Elek  dulló 
1815-ben. 

Kovács  család.  (Kövendi)  Ezek  közül  János  Aranyos 
székben  levéltárnok  1836-ban  és  törvényszéki  ülnök. 

Kovács  család.  (Hom.  oklándi.)  Udvarhelyszékben  János 
dulló  1836-ban. 

Kovács  család.  (Kászon -jakabfalvi.)  Dániel  1791-ben 
Csikszék  követe. 

Kovács  család.  (Tépei.)  Hihetőleg  kihalt.  Előneve  után  Bi- 
har megyei  eredetű.  Közűlök  tépei  Kovács  Péter  Bethlen  Grábor 
alatt  kapitány  *) ,  a  szŐnyi  béke  előtt  másfél  ezer  gyaloggal  Nagy  Lu- 
kácscsal együtt  Szolnokra  ütött  2)  Több  hadjáratban  vett  részt  3). 
Utóbb  1630-ban  Bethlen  Gábor  özvegye  Brandenburgi  Kata  ellen 
pártot  üt.  de  900  székely  ellene  menvén,  a  Szilágyságban  megverték  *) 

Kovacliicli  család.  Kovachich  Gryörgy  1760-ban  M.- 
Teréz király  asszonytól  nyerte  czimeres  nemes  levelét. 

Gzimere  vizirányosan  kétfelé  osztott  paizs,  a  felső  kék  udvarban 
egy  félig  kiemelkedő  oroszlán  látható,  első  jobb  lábával  kivont  kardot, 
a  balban  arany  koronát  tartva;  az  alsó  vörös  udvar  közepét  egy  füg- 
gőleges fehér  sávoly os  csíkolat  választja  kétfelé,  és  mind  két  udvarban 
egy  egy  fehér  kinyílott  liliom  van.  A  paizsfölötti  sisak  koronájából  a 
már  leirthoz  hasonló  oroszlán  emelkedik  ki ,  első  jobb  lábával  kivont 
kardot ,  a  balban  arany  koronát  tartva.  Foszladék  jobbról  arany-kék, 
balról  ezüst- vörös  5). 

Már  1692-ben  találunk  Kovachich  nevű  családra,  midőn  Kova- 
chich Gr  y  Ö  r  g  y  n  e  k  neje  Pesty  Katalin  s  mások  Komárom  megyei 
markházi  pusztájukat  eladják  Laky  Bálintnak  stb.  ö). 

Kovachich  család*  (Topoloveczi.)  Czimere  négyfelé  osz- 
tott paizs;  az  1-ső  osztályban  oroszlán  ágaskodik  kivont  karddal ;  a 
2-ikban  egy  nyilazó  szirén  van  ;  a  3-ikban  hármas  növény  virul ;  a  4- 
dikben  vizirányosan  egymás  fölött  három  nyil  fekszik.  A  paizsfölötti 
sisak  koronáján  a  leirt  nyilazó  szirén  látható.  A  paizsot  foszladék 
veszi  körűi. 


*)  Kemény  János  önéletírása.  Kiadta  Szalay  L.  105. 

2)  Tudománytár  1838.  IV.  köt.  229. 

3)  Kemény  önéletírása  175. 
*)  Kazy  libró  2. 

*)  Adami  Scuía  gentil.  tom  V. 
6)  Fényes  E.  Komárom  v.  114. 


Kavaehirh.  —  Kovácsi.  415 

E  családból  1 837-ben  topoloveczi  Kovachich  Kandid  ügyvéd 
1837-ben  Rácz- Almáson. 

Kovachich  Antal  1838-ban  Bács  Bodrog  vármegye  házi  adó- 
szedője. 

KiOvaclfticli  család.  (Senkviczi.)  Horvátországból  szárma- 
zott Pozsony  megyébe  Senkviczre  ,  és  állítólag  már  III.  Ferdinánd  ki- 
rály által  megnemesifcetett.  A  inult  században  Kovachich  Márton- 
György  történet-búváraink  egyik  Icgszorgalmasbja  ,  tíz  évig  a  pesti 
egyetemi  könyvtár  őre,  majd  a  kir.  kincstári  levéltár  hivatalnoka 
1799  ki  aug.  16-án  I.  Ferencz  királytól  czinieres  nemes  levelet  nyert. 
•  Czimere  négyfelé  osztott  paizs,  egy  közép  kissebb  paizszsal,  mely- 
nek arany  udvarában  egyfejü  fekete  sas  áll  kiterjesztett  szárnyakkal. 
Az  l-ső  osztály  vörös  udvarában  zöld  téren  egy  daru  áll  balra  for- 
dulva, fölemelt  jobb  lábával  köveeset  tartva;  a  2-ik  osztály  kék  udva- 
rában fehér  egyszarvú  ágaskodik  ;  a  3-ik  osztály  kék  udvarában  egy 
kinyílott  fehér  franczia  liliom  látható;  a  4-ik  osztály  vörös  udvarában 
zöld  téren  fehér  oszlop  emelkedik,  és  annak  tetején  bagoly  áll  csőrében 
iró-tollattartva.  A  paizsfölotti  sisak  koronájából  szintén  fehér  egyszarvú 
ágaskodik.  Foszladék  jobbról  arany-fekete,  balról  ezüst-vörös  í). 

Följebb  emiitett  Márton-György  1819-ben  april.  22-én 
Verhovácz  Miksa  zágrábi  püspöktől  a  Berkovich  család  magvaszakad- 
tán  adományt  nyert  a  Torontói  megyei  N  e  u  z  i  n  a  pusztára  2).  Meg- 
halt 1821-ki  dec.  1-éa  kora  78.  évében.  Nejétől  Hajóssy  Johannától 
íia  J  ó  z  s  e  f-M  i  k  1  ó  s  ,  az  országos  levéltár  levéltárnoka,  több  megyei 
táblabíró  (1844.)  szintén  mint  atyja ,  bölcsészeti  tudor ,  és  atyja  nyo- 
main indulva ,  szintén  történelmi  búvár.  Mindketten  főleg  az  ország- 
gyűlések történetére  vonatkozólag  hasznos  gyűjtemények  kiadásával 
gazdagiták  történelmi  irodalmunkat. 

Kovácsi  család.  (Hadad i.)  Ezek  közül  Sámuel  Torda 
megyében  törvényszéki  ülnök  1832-ben.  János  számvevő  ugyanott, 
1849-ben  mint  forradalmi  katona  esett  el.  Lás  zló  Küküllő  megyé- 
ben irnok  1836-ban,  Károly  ugyanott  ügyvéd  1848-ban 


*)  Fényes  Komárom,  várm.  114.  —  Kovachich  Márton -György  előbb  egy 
rézre  metszett  példány  szerint  ettől  némileg  különböző  czimerrel  élt,  t.  i.  a  patzs 
l-ső  és  4-ik  osztálya  \  öros  udvarában  hármas  zöld  téren  fehér  egyszarvú,  a  2-ik 
és  3  ik  kék  udvarban  pedig  fehér  liliom  volt.  Tehát  a  daru,  és  oszlopon  álló  bar 
goly  1799-ben  tétetett  a 'ízimerbe 

2)  Tudományos  gyűjtemény  1819-ik  évi  V.  köt.  108.  1. 


416  Kovácsi.  —  Kovácsy. 

Kovácsi  család.  (Aranyos-rákosi.)  Szintén  erdélyi  család. 
Zs  i  g  raon  d  fő  kormányszéki  számtiszt  1848-ban.  Zsigmond  Ko- 
losvár városi  hivatalnok  1844-ben. 

I&ovácsy  család.  Nemes  család  Szabolcs,  Zemplin,  Marma- 
ros megyében. 

1731-ben  Kovácsy  Márton  mint  a  Komjáthy  család  és  Gyulay 
Zsófia  leszármazott  ivadéka  több  rokonával  vissza  húzza  a  Szenczy  Já- 
nosnak jászói  házuk  iránt  adott  szabad  építkezési  engedélyt  *)•  Ugyan 
ez  évben  neje  Szenthe  Katalin  meghatalmazottat  vall  2). 

1745-ben  Márton  és  neje  Szenthe  Katalin  fiának  János  kora 
vizsgáltatik,  és  14  éves  korúnak  nyilványitatik  3). 

1747-ben  Mártonnak  leánya  Zsuzsanna  Bagolyi  Lajosné,  testvé- 
rei nevében  is  mint  a  Palagi  család  Örökösei  meghatalmazottat  vall  a 
Palagi  család  után  keresendő  javakra  nézve  *).  Ugyan  ez  évben  ugyan 
csak  az  emiitettek  tiltakoznak  atyjoknak  Mártonnak  tette  ellen  ,  ki  a 
neje  Szenthe  Katalin  után  reá  néző  szabolcsmegyei  Szelemér  pusztára 
nézve  zálogos  actio  képen  Rácz-BöszÖrmény  városától  pénzt  vett  fel, 
és  azt  még  40  évre  elzálogitá,  miért  is  ezen,  ugy  ugyan  az  Angyalháza 
pusztára  nézve  a  Szoboszló  városiakkal  kötött  szerződésnek  ellene  mon- 
danak 6).  Megjegyzendő  hogy  Szenthe  Katalinnak  anyja  Komjáthy 
Julianna,  Komjáthy  Zsigmondnak  Fuíó  Zsuzsannától  született 
leánya  volt,  és  e  jogon  nézett  az  emiitett  puszta-rész  a  Kovácsy  családra. 

1 748  ban  István  testvére  Márton  és  János  nevében  is  el- 
lentmond az  atyja  Márton  által  kötött  szerződésnek,  mely  szerint  ez 
Takács  máskép  Tóth  Mihály  nevű  jobbágyát  Kubinyi  Jakabnak  50 
m.  frtban  Örökösen  eladá  6).  Ugyan  ez  évben  Kovácsy  Mártonnak 
nagy  atyjától  Kovácsy  Mártontól ,  kinek  neje  Barakonyi  Zsófia  volt, 
leszármazása  kiadatik  a  jászói  convent  által  7).  Ugyanezen  évben  Ko- 
váesy  Márton  mint  nejétől  néhai  Szenthe  Katalintól  született  gyerme- 
kei törvényes  gyámja  a  zeleméri  puszta  iránt  Rácz-BöszÖrmény  hajdú- 
várossal kötött  szerződést  vissza  húzza  oly  feltétel  alatt,  hogy  az  neki 
is,  mint  a  többi  Komjáthy  család  utódoknak  900  rénes  frtot  fizessen  8). 

')  Jászói  Convent  Prot.  5.  fasc.  13 

2)  Ugyanott  Prot.  5.  fol.  64. 

3)  Ugyanott  Prot.  6.  fol.  321. 
*)  Ugyanott  Prot.  6.  fol.  430. 
5)  Ugyanott  Prot.  6.  fol.  433. 
•)  Ugyanott  Prot.  7.  fol.  16. 
7)  Ugyanott  Prot.  7.  fol.  29. 
§)  Ugyanott  Prot.  7.  fol.  30. 


Kovácsy.  41? 

1748-ban  Kovácsy  Márton  tiltakozik  ErdŐdy  Pál  ellen,  mint- 
hogy ez  Zemplin  megyei  keresztúri  curiáját  elzálogitá  Várady  Ist- 
vánnak ,). 

1751-ben  Kovácsy  Márton,  gyermekei  nevében  240  frtot,  va- 
lamint néhai  Bekény  Zsuzsa  meghatalmazottja  Tolnay  Márton  ennek 
részére  1 20  frtot  vévén  fel  Böszörmény  városától  a  zálogbirtok  oltal* 
mazása  fejében,  ezen  összeget  a  zálog-sommához  iraták  a). 

1 751-ben  Kovácsy  ifj.  Márton,  István  és  János,  továbbá 
Szenté  Zsófia  Illyési  Zsigmondné ,  Szenté  Klára ,  és  idősb  Kovácsy 
Márton  mint  Zsuzsanna  leányának  Bagoly  Lajosnénak  meghatal- 
mazottja Böszörmény  városától  a  zeleméri  pusztára  nézve  felfizetéské- 
pen 809  frtot  vesznek  fel,  uj  30  évi  zálog-kikötéssel.  Ugyan  ezen  szer- 
ződést 1752-ben  már  vissza  húzzák  3). 

1753-ban  Kovácsy  Márton  tiltakozik  Zemplin  megyei  Táilyán 
egy  háznak ,  és  a  Kővágó  szőlőnek ,  meiy  Erdődy  Judit  után  reá 
nézne  örökségképen,  Trencsényi  Zsófia  Vitéz  Gábor  özvegye  által  szat- 
mári Király  György  részére  tett  eladása  ellen  4).  Es  ugyan  ez  évben 
viszont  tiltakozott  azon  ellentmondásra,  melyet  szatmári  Király  György 
a  Hajdú-Böszörménynyel  kötött  szerződésre  nézve  tett  6).  Még 
ugyan  csak 

1753-ban  Kovácsy  Márton  Zemplin  megyei  legyesbényei  két 
telekből  álló  birtokrészét  elzálogitá  250  frtban  Dessewffy  Istvánnak  6) 
és  ezt  fia  ifj>  Márton  1758-ban  270  rforintért  örökösen  is  bevallá  7). 

1767-ben  Kovácsy  István  Táilyán  lakván  ,  vissza  húzza  azon 
szerződést,  melyet  atyja  néhai  Kovácsy  Márton  veskolczi  Budaházy 
Dániellel  tett  a  Táilyán  fekvő  telek  égy  negyed  részére  nézve,  melyet 
t.  i.  Kovácsy  Márton  Ürményi  Andrástól  és  nejétől  Mattyasovszky 
Máriától  kiváltott  8). 

1769-ben  Kovácsy  János  átalánosan  meghatalmazottat  vall  •). 


*)  Jászói  oonvent  Prot.  7,  fol.  39.  40. 

a)  Ugyanott  Prot.  7.  fol.  206. 

3)  Ugyanott  Prot  7.  pag.  244.  és  318. 

*)  Ugyanott  Prot.  7.  p.  411. 

5)  Ugyanott  Prot.  7.  pag.  413. 

•)  Ugyanott  Prot  7.  p.  437. 

7)  Ugyanott  Fasc*  1758-ki  nro  55* 

8)  Ugyanott  Prot  10.  p.  249. 
*)  Ugyanott  Prot.  11.  p.  72. 

27 


418  Kovácsy. 

Az  eddig  eléadottak  nyomán  a  töredék  nemzékrend  követke- 
zőleg áll : 

Márton 

(Barakonyi  Zsófia) 

i      '  ~*~  i 

Zsófia.  János.  István. 


Márton 
1731—1752. 
(Szenté  Kata) 


Zsuzsa  István  Márton  János 

1747-1751.         1747—1767.         1747.1758.         1745.1769. 
(Bagoly  Lajos) 

Talán  e  családhoz  számitandók  a  következők  is  ,  kik  az  ujabb 
időben  Marmaros  megyében  hivataloskodtak,  úgymint : 
Illés  1836-ban  főügyész. 
Károly  1836.  1841.  alszolgabiró. 
Mihály  1836-ban  alszolgabiró,  1841-ben  táblabíró. 
Gábor  alügyész  1841-ben. 
Sándor  esküdt  1841-ben. 

Kovácsy  család.  (Buzithai.)  Abauj  vármegyében  birt  Bu- 
zíthán  már  a  XVI.  században. 

1574-ben  buzithai  Kardos  Istvánnak  leánya  Erzsébet  Kovácsy 
Jánosné,  egy  egész  jobbágy-telkét  35  frtban  elzáíogitja  Lánczy  Má- 
tyásnak. 1590-ben  pedig  ugyan  ott  Csűre  Gergely  nevű  puszta-telkét 
felsöszendi  Fúló  Mátyásnak  28  m.  forintért  adja  zálogul.  l&91-ben  iá- 
mét ott  12  írtért  tesz  zálogitást  Lánczy  Jánosnak,  kinek  1595-ben  is- 
mét buzitai  és  a  Cseb  puszta  részét  26  írtért  zálogitja  el  1). 

1599-ben  Kovácsy  János  Kupa  helységben  Kupay  Margitnak 
Balajthy  Tamás  nejének  birtok-részét  50  írtban  zálogba  veszi  *). 

1599-ben  Kovácsy  János,  nevezett  Kardos  Erzsébet  3)  íérje, 
utódai  részére  Cseb  és  Kacsik  Abauj  megyei  pusztákbéli  egész  malom, 
ugy  Buzitha  és  Rezthe  helységbeli  malom  rész,  valamint  Kán  helység- 
ben* birtokrész  birtokába  ,  melyet  nejének  Kardos  Erzsébetnek  eldődei 
békességen  birtak,  —  Kuthassy  helytartó  adománya  folytán  beiktat- 
tatott.— Kovácsy  János  még  ezen  évben  meghalt,  mert  ugyan  1599- 
ben  már  Kardos  Erzse  ,  mint  n  éh  a  i  Kovácsy  János  neje  ,  ettől  szár- 


')  Jásrói  convent  Prot.  G.  fol.  166.  —  Prot.  M.  fol.  47.  és  97.  —  KK.  fasc. 
I.  nro  29.  —  Csery  József  közlése  után. 
2)  Ugyanott  KK.  fasc.  I.  nro  29. 
*)  Kardos  Istvánnak  leánya  volt. 


Kovácsy.  419 

mázott  István,  János  és  András  gyermekeinek  nevében  is  Bu- 
zitba  és  Rezthe  helységekben  ,  Cseb  és  Kacsik  pusztákban  fekvő  bir- 
tokrészekbe, úgy  a  buzithai  határban  a  Kaniapta  (?)  folyón  levő  egész 
malom  birtokába  Kuthasy  kir.  helytartó  uj  adománya  folytán  minden 
ellentmondás  nélkül  beiktattatott  *)• 

1610-ben  Kardos  Erzsébet  Kovácsy  János  özvegye  végrendele- 
tet tett ,  mely  szerint  az  emiitett  helységekben  és  azon  kivül  Zemere 
helységben  is  fekvő-birtokókat  már  nevezett  fiainak ,  és  leányainak 
Anna  Csabay  György  né  és  Borbála  Lanczy  Imrerté  asszonyoknak 
hagyományozta  2). 

1615-ben Kovácsy  János  Öt  gyermeke  (István fián  kivül)  tilta- 
koznak Kinisy  György  ellen ,  ki  buzithai  egész  birtokrészót,  —  mely 
osztályos  Örökségképen  reájok  volt  nézendő ,  —  Balogh  Gáspárnak 
eladá  3). 

1650-ben  buzithai  Kovácsy  János  Buzithán  fekvő  egész  telkét 
Bernáth  Istvánnak  adá  el  ft). 

1651-ben  ismét  János  buzithai  egész  birtokrészét  Csabay  Ist- 
vánnak, és  Csabay  Erzsének  Takács  Péter  —  és  Csabay  Judit  kecske- 
méti Nagy  Albert  nejének ,  és  néhai  Kovácsy  András  gyermekeinek 
Andrásnak ,  Mihálynak  és  Katalinnak ,  továbbá  Lánczy  Borbálának 
Koncz  Jánosnénak,  és  Lánczy  Annának  Szabó  Ferencznének  örökösen 
átengedi  5). 

1653-ban  Csabay  István,  Lánczy  Borbála  és  többen  tiltakoznak 
Kovácsy  Jánosnak  buzithai  része  eladása  ellen. 

1665-ben  Kovácsy  János  leánya  Anna  Buzithán  a  Kardos  rész- 
ből neki  jutott  birtokot  Csabay  Istvánnak ,  és  Kovácsy  Istvánnak,  to- 
vábbá Lánczy  Anna-  és  Borbálának ,  és  Kovácsy  Juditnak  95  frtért 
örökre  bevallja  6). 

A  XVIII.  században  már  kihalt  a  család,  mert  1769-ben  Szocs 
András  és  György  mint  a  buzithai  Kovácsy  család  örökösei  vissza  húz- 
zák azon  ellentmondást ,  mely  szerint  a  buzithai  és  csebi  birtokrészre 


')  Jáptói  ccmvent.  K.  fol  3.  uro  67.  68. 
2)  Ugyanott  Prot.  O.  fol.  3. 
')  Ugyanott  Prot  P.  fol.  153. 
')  Ugyanott  BB.  Fasc.  2*  nro  62. 
5)  Ugyanott  Prot  R.  fol.  138. 
•)  Ugyanott  Prot.  R.  fol.  534* 

♦27 


420 


Kovácsy. 


Ugróczy  István  és  Teréz  által  nyert  adomány-levél  nyomán  eszközölt 

beiktatás  ellen  tiltakoztak  '). 

A  család  nemzék -rendéből  ennyi  Összeállítható  : 

János 

1574.  1599. 

(Kardos  Erzse) 


István 
1599.  1610. 
(Jászay  Zsuzsa) 


János 
1599.  1615. 


András 
1599, 1615. 


Anna 
1610.  1615. 
(Csabay 
György) 


Borbála 
1610.  1615. 

(Lánczy 
Imre-János) 


András. 
1651, 


Mihály. 


Kata. 
1651. 


14ovacsy  család.  Bars  megyei  eredetű  család.  Ismert  törzse 
Kovácsy  Miklós  Léva  várának  tisztartója,  ki  1614-ben  tiltakozik  a 
rajta  Variassy  János  szentkereszti  tisztartó  által  elkövetett  letartózta- 
tásért 2).  1625-ben  Bars  megyei  Kis-Rendve  helységben  Sernyey  Mik- 
lós birtok  részét  szerzi  65  írtért  zálog -jogon  3).  1636-ban  tanuvallatást 
tétet  azon  becstelenités  végett .  melyek  szerint  feleségének  kezét  a  lé- 
vai várkapitány  Miskey  Istvánnak  leánya  Krisztina  megütötte  4). 
1640-ben  theszári  Bokros  Lászlótól ,  és  Semléky  Erzsébettől  Bokros 
Györgynek  utóbb  Márkus  Andrásnak  özvegyétől  barsmegyei  Alsó- 
Kisfalud  és  Vieszka  helységben  négy  telket  szerez  zálogban  200 
aranyért  5).    Ezen  Kovácsy  Miklóstól  következőleg  sarjadzik  le  a 

család  :  6) 

Miklós 

1614.  1641. 

Lévai  vár- tisztartó 

i -* — — — i 

Ferencz 
1718.  1726. 

i * 1 

Endre 


József 
Jegyző  Tatán. 
1761.  f  1800. 
(Cserenyey 
Lucza) 


Kata 
(1.  Németh  János 
2.  Bordács  N.) 

Gycr  szigethben. 


Folyt.  kbv.  lapon. 

*)  Ugyanott  Prot.  11.  fol.  77, 

2)  Sz.-benedeki  convent  Fasc.  44.  nro  38. 

3)  Ugyanott  Prot.  K.  p.  180. 

*)  Ugyanott  Fasc.  33.  nro  2.  és  Fasc.  86.  nro  13. 
5)  Ugyanott  Prot.  M.  p.  100.  és  114. 
8)  Csery  József  közléséből. 


Kövácsy. 


MI 


József ,  ki  az  előbbi  lapon. 
jegyző  Tatán 
1761.  f  1800. 
(Cserenyey  Lucza) 


Erzse 

sz.  1761. 

f  1849. 

(Viasza  ti 

Ferencz 

Ií.-almási 

jegyző) 


József 

harmincz- 

ados  sz.  1763. 

f  1808. 
(N*.  Jozefa) 


Ferencz      Anna 
f  1829. 
(Gőcze  Fer. 
Zemplinben) 


Antal 
sz.  1771. 
1 1819. 


sz. 


Ignácz 
Szerem  várm. 
leváltani, 
f  1846. 


Teréz 

1771. 

f  1857. 

(Mitschan 

József) 


Károly 
ügyvéd  Pes- 
ten sz.  1777. 

t  1836. 

(1.  Lavner 

Anna. 

2.  Koraáromy 

Eva) 


Aurél 
huszár. 


Jozefa 

(Zlatarovich 

György) 


Karolina 
(Bossiné 
Gráczban) 


János 

harminczad 

ellenőr 

fl840. 


Ferencz 

harminczad 

hivat.  Pesten 

t  1844. 
(Badovinácz 

Borbála) 


Mária 
(Prandtner) 


Etelka 

sz.  1829. 

(Kostyán  Antal) 


Rozina 
sz.  1843. 
Pesten. 


Ödön 
ügyvéd 
sz.  1826.  f  1852. 


-«— A— _ 


Károly 
Pest  városi 

járuln. 

1 1«42. 
(Kitl  Rézi) 


Paulina 
sz.  1814. 
jun.  23. 

(Csery  Józs. 

könyvtár-őr) 


József 

sz.  1816. 

f  1851. 
Pest  városi 
aligtató 

(Kierer 
Antónia) 


Francisca 
sz.  1819. 
april  15. 


István 

sz.  1820. 

jul  24. 

.  J      ,   A,  , 

Selina. 


Mária 

sz.  1827. 

dec.  26. 

(Tóth  József 

színész) 


Gyula. 

A  családfán  álló  Miklósnak  fia  Ferencz  1718-ban  nov.  19-én 
vesz  ki  Bars  megyétől  nemesi  bizonyítványt.  Fia  Endre  Komárom- 
ban lakott,  hol  született  fia 

József,  ki  Tatán  jegyző  volt,  és  1780.  sept.  6-án  Bars  megyé- 
től fiai  József,  Ferencz,  Antal  és  Károly  részére  nemesi  bi*« 
zonyitványt  vett  ki,  mely  Komárom  megyében  1780-ki  octob.  31-én, 
Fejér  megyében  1781-ki  sept.  18-án ,  Pest  megyében  1809-ki  april. 
14-én  hirdettetett  ki.  Meghalt  József  Szomódon  1800-ki  febr.  7-én. 
Neje  Cserenyey  Zsuzsa  meghalt  Bicskén  1805.  aug.  18-án.  Gyermekei 

1.  Erzsébet  szül.  Martonvásáron  1761.  sept.  15-én.  Férje 
Vlaszati  Ferencz  r.-almási  jegyző. 

2.  József  nedeliczi  harminczados  ellenőr  szül.  Tatán  1763-ki 
febr.  28-án.  Meghalt  Pesten  1808.  dec.  15-én.  Gyermekei  á)  Jozefa, 
kinek  íérje  ns  Zlatarovich  György  breganói  harminczados,  Várasd  me- 


432  Kovácsy. 

gyei  tbiró ,  meghalt  Zágrábban  1838.  jan.  10-én  kora  74,  évében.  — 
b)  Karolina  Bossiné  Gráczban.  —  c)  J  á  n  o  s  pesti  harminczadi  el- 
lenőr, később  bécsi  áru-vizsgáló ;  meghalt  ugyanott  1840.  jul.  21-én. — 

d)  Ferencz  pesti  harminczadi  áru-vizsgáló ,  Szerem  megyei  tábla- 
bíró, szül.  1797.  oct.  3-án.  Meghalt  Pesten  1844.  febr.  22.-  e)  M  á  r  i  a 
Prandtnerné.  Ez  utóbb  emiitett  Ferencznek  nejétől  Badowinácz  Bor- 
bálától gyermekei:  i)  Etelka  szül.  Brodban  1829-ben  ,  ns  Kostyán 
Antalné.  — -  2)  Rozina  szül.  Zemlinben ,  meghalt  Pesten  1843.  jul. 
27-én.  —  3)  Ödön  köz  és  váltó  ügyvéd ,  utóbb  forradalmi  hadbíró, 
végre  a  nagyváradi  kerületben  a  telek  és  betáblázási  könyvek  vitelé- 
nél Nagyváradon  alkalmazva.  Szül.  Brodban  1826.  febr.  18-án.  Meg- 
halt N.- váradon  1852.  april.  30-án.  —  így  ez  ág  kihalt. 

3.  Ferencz,  kihalt. 

4.  Anna  született  Tatán,  meghalt  1829-ben.  Neje  volt  szendrői 
Gócze  Ferencznek  Zemplin  megyei  várnagynak. 

5.  Antal  szül.  Tatán  1769.  febr.  26.  Meghalt  Illókon  1819. 
febr.  22-én.  Fia  I  g  n  á  c  z  Szerem  megyei  levéltárnok,  meghalt  Illókon 
1846-ban.  Ennek  fia  A  u  r  e  1. 

6.  Teréz  szül.  Tatán  1771.  april.  9-én.  Meghalt  1857-ben. 
Férje  Mitschan  József  vöröstoronyi  veszteglő  intézeti  igazgató. 

7.  Károly  szül.  Tatán  1777  jul.  15-én  Ügyvéd  és  pesti  ház- 
tulajdonos ,  választó  polgár ,  és  egy  ideig  a  választott  község  seniora, 
ünnepélyes  küldöttségekben  ,  a  község  ügyeiben  s  tisztválasztásokban 
élénk  részt  vett.  Saját  és  fia  Károly  részére  nemességet  Pest  me- 
gyében 1809-ki  april.  14  én  kihirdetteté.  Gyermekei:  a)  Károly 
előbb  huszár ,  utóbb  Pest  városi  járulnok.  Meghalt  1842.  jan.  15-én, 
fia  Gyula.  —  b)  Paulina  szül.  1814.  jun.  23-án;  neje  cseri  Csery 
József  egyetemi  könyvtár-Őrnek.  —  c)  József  szül.  1816.  oct.  31-én 
Pest  városi  al-igtató,  1848-ban  a  Zágrábba  küldött  küldöttség  tagja. 
Meghalt  1851.  april.  16-án  — d)  Franciska  szül.  1819.  apr.  25-én. 

e)  István  szül.  1820.  jul.  24-én.  —  f)  Mária  Tóth  József  színész 
neje,  szül.  1827.  dec.  26-án.  Magyar  szinmű-iróné.  „Tarquinok  és 
Brutusok"  czimű  szomorújátéka  1858.  máj.  5-én  adatott  először  a 
nemzeti  színházban. 

Czimerük :  a  paizs  kék  udvarában  zöld  téren  hátulsó  lábain  álló 
egy  farkú  oroszlán,  kivont  kardot  tartva.  A  paizsfölötti  sisak  koronájá- 
ból grif  emelkedik  ki  kivont  kardot  tartva.  Foszladék  jobbról  arany- 
kék, halról  ezüst- vörös. 


Kovacsőczy.— Kováesovics.  4$3 

Kovacsóczi  család.  (Körtvefai.)  Régi  írásmód  szerint  a 
család  neve  Kovachoczi.  Magyarországból  szakadt  Erdélybe  Ko- 
vacsóczi  Farkas  által ,  ki  a  külföldi  egyetemekről  haza  jővén  a  Bá- 
thoriak  által  hivatott  Erdélybe  1578-ban  ,  s  itt  hivatalt  és  követséget 
viselvén,  kanczellárságig  emelkedett;  de  1594-ben  Báthori  Zsigmond 
alatt  több  főurakkal  együtt  kivégeztetett  3).  Első  neje  Harinnai  Far- 
kas Katalin  volt,  kitől  három  gyermeke  született.  Másodszor  nőül  vévé 
1593-ban  Kendy  Sándor  leányát  Krisztinát,  és  ekkor  még  Báthori 
Zsigmondtól  kapta  Görgényt.  3)  Még  1592-ben  pedig  Kovacsóczi  János- 
sal együtt  szintén  B.  Zsigmondtól  kapta  Küküllő  megyében  Kis-Denk, 
Szénaverős,  Ballavására,  Domáld,  Ádámos  és  a  dombói,  úgy  Fejér  me- 
gyében a  lapádi  jószágokat  mind  két  ágra.  Fiai  közül 

Zsigmond  Básta  idejében  szintén  kifutott  Karánsebesre.  3) 
István  szép  tudományú  férfiú ,  Bethlen  Gábor  alatt  kanczeU 
lár  *).  Ebben  szakadt  magva  a  családnak  1640.  táján. 

Rövid  nemzékrendük  következő  : 

Farkas 

kanczellár 

1 1594. 

(1.  Harinnai  Farkas  Kata. 

2.  Kendy  Krisztina) 

i  — : *—  "  — '■ ( 

1-tői  Zsuzsa  1624.  Kristóf  Zsigmond  2-tól  István 

(1.  Mikola  Fer.  1592.  1604.  1634.  Jtanezellár 

2.  Lázár  Istv.)  tThelegdi  Zsófia) 

i *- — i 

Kata 

(1.  dersi  Petky  Fer. 

2.  Bálintith  György). 

Kováesovics  család.  Már   1646-ban  Trencsin  megyében 
Adamóczon  találunk  Kováesovics  nevű  családot. 

Ettől  különböző  család  lesz  az ,  melyből  Kováesovics  György 
1712-ben  III.  Károly  királytól  kapott  ozimeres  nemes  levelet  5);  czi- 
mere  a  paizs  kék  udvarában  zöld  téren  egy  zöld  sárkány ,  mely  föl- 
emelt egyik  lábával  arany  almát  tart.  A  paizsfölötti  sisak  koronáján 
két  keresztbe  helyezett  vörös  mezü  kar  könyököl,  a  jobb  oldalra  nyúló 
kivont  kardot ,  a  másik  vörös  zászlót  tart.  Foszladék  jobbról  ezüst 
vörös ,  balról  arany-kék. 


')  Bethlen  Wolph.  III.  35.  312.  392.  411.  463  477  484.  489. 

2)  Kovachich  Scriptores  minores  I.  209. 

8)  Bethlen  Wolph 

*)  Hodor  Doboka  várm.  162 

5)  Collect.  Herald  nro  688. 


4fc4  Kéváry. 

Kóváry  család/  (Kihalt.)  Hogy  a  kihalt  Kóváry  család  a 
Hunt-Paznán  nemből  eredt,  és  pedig  az  1244-ben  élt  Miklóstól, 
kinek  fia  P  a  z  n  á  n ,  kinek  László,  kinek  Mátyás  stb.  —  azt  már 
e  munka  III.  köt.  94.  lapján  a  vele  azon  eredetű  kihalt  Csalomjai  csa- 
ládnál kimutattuk. 

A  Kóváry  család  birta  a  Hont  megye  szélén  fekvő  és  B. -Gyar- 
mattal határos  Kóvár  helységet,  me\y~  már  1244-ben  castrum 
Koarszeg h-nek  iratik. 

Kóváry  Mátyásnak  két  fia  volt  P  á  l  és  M  i  k  1  ó  s.  Pál  már  1 388- 
ban  említetik  István  nádor  oklevelében ;  mindketten  pedig  említetnek 
1400-ban  Zécheni  Frank  országbírónak  a  Balassák  ősének  Balásnak 
fia  Miklós  részére  Gyarmat  iránt  adott  határjárási  okmányában. 

Nevezett  Pál  1407-ben  Gara  Miklós  nádor  itélő-mestere ,  él 
1424-ben  is,  midőn  a  sághi  convent  hontmegyei  Szelény  iránt  kiadott 
iktatási  levelében  fordul  elő  J). 

Kétség  kivül  ennek  utóda,  de  másik  Kóváry  Pál  volt,  ki  1494- 
és  1495-ben  Hont  megye  egy  okmányában,  ugy  II.  Ulászló  király  egy 
eskető  parancsában  említetik.  Egy  leszármazás  szerint  e  Pál  fia  volt 
volna  Simonnak,  és  ily  leszármazást  mutatna : 

Simon 

t ■ * 1 

László  Pál 
(Vitus  Jusztina) 1494. 

Magdolna        Margit  Ferenez.     Mihály.     János.  v  +f7 

(Parlaghy         (Etthre  ,     ; 


László)         Gergely) 


Bernát.         Ilona  Anna  János. 

1529.  1546.         (Palásthy 
(1.  Dubraviczky      Benedek) 

János) 
2.  Appony  Benecl.) 

Kóváry  Pálnak  leánya  Ilona,  Dubraviczky  Jánosnak  neje,  nő- 
vérével Annával  együtt  1529-ben  megnyugtatja  Dubraviczky  Mihályt 
visszaadásáról  azon  leveleknek ,  melyeket  anyjok  Katalin  megőrzés 
végett  adott  át  2). 

1548-ban  Kóváry  Ilona  előbb  Dubraviczky  Jánosnak,  ekkor  már 
Appony  Benedeknek  neje   tanuvallatást   eszközöltet  Zólyom   megyei 


*)  Ez  oklevelek  Szentkirályi  László  ur  birtokában.  Egyébiránt  több  e 
családot  illető  oklevelet  láss  Fejér  Cod.  diplom.  tom.  IX,  rol.  IV.  p.  429  tom. 
X.  vol.  VII.  499.  stb.  az  1405-1409.  évekről. 

2)  Sz.-benedeki  Convent  Faso.  28.  nro  22. 


Kovásxnay.—  Kozár.  4fc& 

Dubraviczán  fekvő  curiáján  Dubraviczky  János  által  elkövetett  hatal- 
maskodás tárgyában  '}. 

1531-ben  Kóváry  Ilona  és  Anna  tiltakoznak  Kóváry  Ferencz 
által  tervbe  családi  jogaik  elidegenítése  ellen  a). 

Kóváry  Pál  ága  ezen  két  leányában  halt  ki. 

Kovásznay  család.  (Bajkú-kovásznai.)  Ugocsa  megyei  ne- 
mes család.  E  század  elején  Kovásznay  János  birtokos  azon  megyei 
Batár  helységben.  3). 

Zemplin  megyében  szintén  e  század  elején  K  á  c  s  á  n  d  o  t  Ko- 
vásznay Özvegync"  birta ,  azon  kivül  e  család  volt  birtokos  Ulic3-Kri- 
ván  is  4). 

Kovszka  család.  E  nevű  család  1688-ban  Trencsin  megyé- 
ben Huorkán  székelt.  6) 

Itoza  család.  Zemplin  vármegye  czimerleveles  nemes  csa- 
ládai  sorában  áll.  6) 

Kozák,  család.  Szintén  Zemplin  vármegye  nemes  családai 
közé  számitatik.  7) 

Trencsin  megyében  Kozák  nevű  család  1658-  és  1 666-ban  Szkola- 
Uj falván  és  Felső-Ljeszkon  lakott ;  névszeri  nt  György. 

Egyébiránt  a  Kozák  név  szintén  Trencsin  megyében  a  L  a  t- 
k  ó  c  z  y  család  egyik  ágának  is  neve  volt ,  és  ezen  néven  a  Trencsin 
megyei  1604 — 1666  ki  sőt  későbbi  oklevelekben  is  eléfordúl,  mit  a  két 
különböző  család  megismertetése  végett  czélszerű  volt  megérinteni  8). 

Kozakovics  család.  E  név  —  ugy  látszik  —  a  följebb  em- 
iitett Trencsin  megyei  család  egyik  elnevezése ,  mert  az  emiitett  me- 
gyei lajstromok  szerint  ugyan  csak  Szkola-Ujfalun  ily  nevű  család 
1666-  1688-ban  fordul  elő  9). 

Kozár  család.  Trencsin  megyébea  az  1646-ki  nemesi  lajs- 
tromok szerint  birtokos  volt  ily  nevű  család, 


J)  Szent-benedeki  Convent  Fasc.  23.  nro  48. 

2)  Ugyanott  Prot.  G  p.  64. 

3)  Szirmay  C.  Ugocsa  p.  172. 

*)  Szirmay  C.  Zemplin  not.  top.  114.  371.  383. 

5)  Szontagli  Dániel  közlése  szerint. 

6)  Szirmay  C.  Zemplin  not.  top.  114. 
')  Ugyanott. 

8)  Szontagh  Dán.  közlése. 
*)  Ugyan  attól 


4£6  Kozárdi.    Kozfcs. 

Ugyan  ily  nevű  családról   néhány  izén  ily  leszármazást  mutat 

egy  perbeli  táblázat  : 

Kozár  Benedek 

(Szelecsényi  Anna) 

1630.  táján. 

i —  -* 1 

Mihály.  Miklós.  János.  Benedek. 


_/v_ 


*  '**"  Tliklós  "** 


Julianna 
(Pap  Istvánná). 

Kozárdi  család.  (Kozárdi  f.)  Nógrád  megyében  birta  egy- 
koron Kozárd  helységet,  és  erről  vévé  nevét  is.  Kihalt  Kozárdi 
Lászlóban,  kinek  magvaszakadtán  1472-ben  Kozárd  helységet  Má- 
tyás királytól  nemes  Kalondai  Simon  nyerte  adományban  ]). 

Kozáry  család.  III.  Ferdinánd  királytól  1651-ben  nyerte 
czimeres  nemes  levelét ,  melyet  a  nemesség-szerzőnek  unokája  Kozáry 
Mihály  1726-ban  a  Nógrád  megyei  nemesi  vizsgálatkor  mutatott 
fel  2).  Czimerük  a  paizs  kék  udvarában  zöld  téren  ágaskodó  oroszlán, 
három  rózsát  tartva ;  a  paizsfölötti  sisak  koronáján  fiait  vérével  táp- 
láló, pellikán  fészkén  ül.  Foszladék  jobbról  aranykék,  balról  ezüstvörös. 

Egy  töredék  nemzékrend  következő : 

Kozáry  Mihály 
1680.  1711. 
(Soos  Judit) 

Mihály 


Krisztina  Ilona 

(Szűcs  Gábor)  (Szűcs  Fer.) 

M  i  hál y  az  1709-ki  és  171 1-ki  nemesi  lajstromokban  említetik, 
az  utóbbiban  mint  Rákóczy  adhaerense. 

1755-ben  Kozáry  András  Nógrád  megye  főbiztosa,  neje  voxith 
Horváth  Julianna ,  kitől  gyermekei :  Borbála ,  Antal ,  Teréz  ,  János, 
Feren-cz,  ki  1810  ben  esküdt  volt. 

Kozáry  Veronka  Nagy  János  neje  meghalt  1850.  jul.  16-án.  A 
Nógrád  megyei  ág  kihalt. 

Kozáry  Péter  1650-ben  Gyöngyösön  lakott 

Kozáry  nevű  család  él  Zala  vármegyében  is,  hol  Kozáry  László 
azon  megyének  1844-ben  alszolgabirája  volt. 

Kozics  család.  (Nemes-Podhragyai.)  Trencsin  megyei  ne- 
mes család,  mely  ott  Nemes -Podhragy  curialis  birtokán  székel,  és  több 

')  Kaprinai  Mss.  B.  tom.  L.  pag.  71 
2)  Protocol.  C.  Neograd.  anni  1726 


Kosta*.  437 

ágakra  oszlik ,  egyik  ága  Podhragyaí  (lásd  ezt) ,  másik  Kozics  máskép 
Podhragyai  névvel  neveztetik,  sőt  egy  ág  Kugy  érász  vagy  Kudje- 
rász  néven  is  eléfordul. 

A  XVII.  században  élt  e  családból  Podhragyai  máskép  Kozics 
vagy  Petrovicz  J)  Jakab,  kinek  két  fiát  isme  rjük  :  I.  Istvánt  és 
Mihályt.  Amaz  Trencsin  megyében  ősi  birtokán  maradt ,  Mihály 
pedig  Zala  megyébe  Keszthelyre  a  várba  telepedett ;  mint  ezt  részére 
testvére  István  által  Trencsin  vármegyétől  1667.  (feria  3.  prox.  post 
Dominicam  Cantate)  kivett  nemesi  bizonyítvány  elismeri.  Ezen  Mi- 
hálynak, —  ki  Szűcs  vajda  leányát  Juditot  2)  vévé  nőül,  —  ágazata 
igy  kiszármazva  Ősi  fészkéből,  következőleg  jött  le  napjainkig: 

Jakab 
1620.  tájt. 


I.  István  Mihály 

Ns-Podbragyon  Keszthelyen  1667. 

1657.  '  (Szűcs  Judit) 

Ferencz 


Benedek 

t  1786. 

(3.  Parraghy  Judit) 


Antal.  II.  István 

pap.  uradalmi  ügyész 

1742.  f  1801. 
(Benczely  Katalin) 


Zsófia    Julianna.  György.  Mária.      Judit       Anna      III.  István    Zsigmond 

f  1834.      f  1850.        f  f  t  1856.  (Sághy  lak  Győrben        f 

(Csaplovich*  (Seiden-  Lajos)       sz.  1794. 

György)  schwarz  (Dorfmeister 

János)  Kata) 

! 

|  '  ■!■■■!  M  ■..    ■ '      "     .-Á— ■       ■■ , 

MiklÓ3  László  József  Dorottya.      Sidonia.      Mária, 

szül.  és  f  sz.  1883.  sz.  1835. 

1832.  főhadnagy  f  1839. 

1858. 

Mihálynak  Ferencz  fiától  unokája  Benedek,  —  ki  úgy  látszik 
—  Somogy  vármegyében  hivatalt  viselt ,  a  nagyatyja  részére  kiadott 
Trencsin  megyei  nemesi  bizonyítványt  Zala  megyében  1750-ben  a  ne- 
mesi vizsgálatkoz  kihirdetteté.  Meghalt  1786-ban.  Háromszor  nősült, 
harmadik  neje1  nemes  Parraghy  Judittól  két  fia  maradt :  A  n  t  al ,  ki 
txAnt  pap  magtalan  halt  el ,  és  II.  István,  ki   Keszthelyen  a  halha- 


')  Petrovica  nak  tán  azért  neveztetett,  hogy  tán  atyja  Péter  volt. 
*)  Juditba  filia  vajvodae  de  Szűcs. 


4S8 


Kozics. 


taílaii  gr.  Festetlen  Györgynek  uradalmi  főügyésze  volt.  Ezen  II.  Ist- 
ván, ki  Zala  megyének  táblabírája  volt ,  Zala  megyében  nemessége  ki- 
hirdetését 1786-ban  és  1790-ben  ismételteié.  Meghalt  1801-ben.  Ne- 
jetői nemes  Benczely  Katalintól ,  ki  e  család  legutolsó  volt.  a  tábláza- 
ton látható  nyolcz  gyermeke  született ,  kik  közül  csupán  III.  István 
térj  észté  tovább  a  családét, 

III.  István  szül.  1794-ben,  a 
győri  tanulmányi  kerületnek  32  é- 
ven  át  1848-ig  actuariusa,  ezen  kí- 
vül Győr  és  Mosony  vármegyék, 
úgy  a  ns.  Bácsai ,  Vécsei  és  Füssi 
praedialis  székek  valóságos  tábla- 
bírája volt.  Zala  megyétől  1822-ki 
jun.  10-én  vett  ki  nemességéről  bi- 
zonyítványt ,  mely  Győr  megyében 
1822-ki  dec.  18-án  hirdettetett  ki. 
Neje  Dorfmeister  Katalin ,  Dresmi- 
czer  József  papóczi  prépost  és  ud- 
vari tanácsos  unoka  húga,  kitől  e 
táblázaton  látható  gyermekei  közül 
egy  fia  él  László,  ki  1858-ban 
lett  főhadnagy  a  cs.  kin  19-dik  sor- 
ezredben. 

Megjegyzendő ,  hogy  a  család 
eldődei  általában  Podhragyai  név- 
vel neveztettek ,  már  Mihály  e 
mellé  Kozics  sőt  Petrovics  nevet  is 
viselt,  míg  unokája  Benedek  pod- 
hragyai Kozics  néven  volt  ismeretes. 
A  czimer,  —  mellyel  ezen  ágazat  jelenleg  el  —  mint  itt  a  metsz- 
vény  ábrázolja :  a  dőlt  paizs  udvarában  hátulsó  lábain  álló  oroszlán, 
mely  első  jobb  lábával  kivont  kardot  tart.  Ugyan  ilyen  oroszlán  emel- 
kedik ki  a  paizsfölötti  sisakból  is.  A  czimer  színei  nem  tudatnak,  kü- 
lönben e  metszvény  a  Heraídica  szabályai  szerint  ezüst  udvarban  kék 
oroszlánt  ábrázol ,  a  mi  a  valóságos  czimer  színeivel  aligha  egyez  meg. 
Trencsin  megyében  1736-ban  tizenkilencz  férfi  igazolta  nemes- 
ségét e  családból  Podhragyay  név  alatt ,  és  igy  írattak  be  a  nemesi 
lajstromba. 

1746-ban  a  nemesi  összeírás  szerint  éltek  Nemes  -Podhragyon  id. 


Közlik.— Kozma. 


4S9 


és  ifj.  M  á  r  t  o  n  ,  id.  és  ifj.  Gr  y  ö  r  g  y ,  id.  és  ifj.  A  d  á  m ,  I  m  r  e ,  az- 
után id.  és  ifj.  A  n  d  r  á  s  ,  J  á  n  o  s ,  és  legifjabb  András. 

1748-ban  36  -  1803-ban  41  —  1837-ben  62  férfi  tagja  Íratott 
össze  a  családnak  nemes-podhragyi  székhelyükön.  De  lásd  ezekről  a 
a  Podhragyay  családnév  alatt  is. 

A  család  azon  ága ,  mely  az  1748-ki  összeíráskor  Mihály,  két 
János  és  Ádám  tagokat  számitott ;  Kugyerász  (Kudjerász)  név 
alatt  ismeretes ,  igy  fordulnak  elő  kizárólag  Kugyejrász  név  alatt 
már  1728-ban  a  nemesi  lajstromokban. 

Közlik  család.  1646-ban  Trencsin  megyei  Felső- Ljeszk ón 
székelt  ily  nevű  család  azon  megyei  nemesi  lajstromok  szerint. 

Kozma  család.  (Kézdi-szentléleki.)  Régi  székely  család, 
mely  Erdély  családtörténet  irója  szerint  2)  jelenleg  négy  ágon  él: 
egyike  hon  van  Szentléleken  és  közszékely  család ;  a  más  ág  Magyar- 
országba Eger  tájára  szakadt ;  a  harmadiknak  a  múlt  század  óta  fészke 
Zaránd,  —  a  negyediké  Belső- Szolnok  vármegye. 

Nevezett  iró  után  csak  a  két  utóbbi  ágazat  leszármazását  közöl- 
hetjük mintegy  a  XVI.  század  elejétől  kezdve. 

A  zarándi  ágazat  nemzékrende  következő : 

I.  tábla, 

Bálint 

1500. 

(Folta  1.) 


Mihály 

«*—  —A—  mTiüi 


Mátyás 

a  szentléleki 

ág  törzse. 


Mihály 


György 
(Csúz  Kata) 


Péter 
Magyar- 
országban. 


Albert. 
(ásd  II.  táblán. 


Mihály 
(Jancsó  Kata) 


Sámuel 
(Kozma  Ilona) 


Kelemen 


József 
udv.  tanácsos 
f  1768. 
(Szotyori  Ilona) 

Folyt.  k&v.  lap. 


László 
(Kozma  Ágnes) 


Kelemen  1791. 

,— * .. — , 

Pál 
zarándi  főisp. 
f  1853. 
(Hollaki  Amália) 


József 
(EndesAnna) 

3  leány. 


Sámuel 

(Bakos  Anna) 

-^ "i 

Antal 

gub.  titokn. 

1814. 


Gyula.    Zsombor. 


Ferencz.     Károly. 


Ádám 

Kozma  Klára) 

r— -^ — i 

Elek 

Zaránd  v  pénz- 

tárnokf  1823 

Lajos. 


')  Kővári,  Erdély  nev.  családai  164. 


430 


Kozma. 


József,  ki  az  előbbi  lapon. 
udv.  tanácsos 
fl786. 
(Szotyory  Ilona) 


József 

f  1770. 
(Miksa  Krisztina) 


Antal 
(Csüdör  N.) 


János 
(Szőrösei  Ágnes) 


László 


Ádám 

1794.  követ 

(Tóbiás  Anna) 

i.  'i       i    .   A    - 


István. 


Antal 
adv.  titkár 

f  1817. 
(Mátis  Teréz) 


János 

(Bálás 

Krisztina) 


József 

(Bíró  Anna) 

i * — i 

Gábor 
(gr.  Vasa  Nat.) 


József. 


Mihály. 


Dénes 

zarándi  követ 

1834. 


Alajos. 


Ferencz. 


Elek. 


Ez  ágon  III.  Mihálynak  Jancsó  Katától  fia,  Bécsben  udvari  ta- 
nácsos lett.  M.-Terézia  alatt  a  székelyek  felfegyverzésében  szolgála- 
tokat tett.  Zarándban  jószágokat  nyert,  miket  magtalan  létére  részint 
testvérére ,  részint  neje  után  ,  ki  előbb  Hollak i  Jánosné  volt,  Hollaki- 
akra  hagyá. 

Pál  ez  ág  legnevezetesebb  férfia ,  1806  ban  kezdé  hivatalosko- 
dását  Zaránd  várraegyében  ;  1809-ben  insurgens  főhadnagy,  1815-ben 
már  főszolgabíró,  minden  hivatalfokozaton  felhaladva,  1834-ben  főis- 
pán lett.  1847-ben  fő  kormányszéki  tanácsossá  neveztetett.  Meghalt 
1852-ben.  Leirta  Zaránd  vármegyét ,  melylyel  50.  d«  arany  pályadijt 
nyert.  Fia  Zsombor  a  forradalomban  sebeket  kapott. 

Másik  nevesebb  embere  ez  ágnak  Jánosnak  1815-ben  Zaránd 
vármegye  törvényszéki  táblabirájának  fia :  Dénes,  ki  Zaránd  me- 
gyét a  hivatalos  pályán  hasonlóan  fokozatosan  végig  szolgálta.  1834. 
óta  e  megye  országgyűlési  követe,  1848-ban  alispán.  Legutóbb  Bécs- 
ben a  legfelsőbb  semraitő  törvényszék  ülnöke. 

Gábor,  ki  Csíkban  és  Nagy-Kenden  lakik,  legnagyobb  birtokú 
a  családban. 

A  belső-szolnoki  ágat  Ferencz,  ki  1746-ban  született,  1810- 
ben  halt  meg ,  és  Belső-Szolnok  megyében  kir.  pénztárnokságot  viselt, 
telepité  Belső-Szolnok  megyébe. 

Ez  ágazat  A  l  b  e  r  t-tŐl  következőleg  szakadt  le  : 


Kozma. 


431 


II.   tábla. 

Albert,  ki  az  1.  táblán. 

István 

-_ . a-.  — 


János 
(Varga  Kata) 


Péter 


Kelemen 

udvari  tanácsos 

f  1736. 

r 


János 
1690. 
(Cseh  Zsófia) 


Simon 

(Pocsa  Klára) 

* , 

1.  Ferencz 

1790. 

(Orbai  Ilona) 


Antal 
(Mihálcz  Anna) 

Mihály 
(Cseh  Mária) 


Simon.        II.  Ferencz 
f        sz.  1746.  f  1810. 
kir.  pénztárnok 
(Torma  Krisztina) 


József 
(Csorna  Mária) 


János  László 

testőr     (Matics  Anna) 

t  | 


László 
(Káinoki  N.) 


Mihály 
pap. 


Lajos.     István. 


•  István 
(1  gr.  Lázár  Kata 

2.  Miksa  N.) 

r— * 1 

Kelemen. 


Imre 

B.-szolnoki  fóisp. 
(Torma  Krisztina) 


Ferencz  f 

lovas  százados. 


Albert.      Eerencz.        Eliza         Berta        Zsófi.      Ilona. 

(Beteg 
Kelemen). 

I.  Ferencz  1790-ben  Küküllő  vármegye  követe  Fia  II.  F e- 
r  e  n  c  z  B.-Szolnokban  kir.  pénztárnok.  Ennek  fiai  közül  Imre  szül 
1793.  máj  18-án  ,  BelsŐ-Szolnok  vármegyének  sokáig  alispánja  ,  majd 
táblai  ülnök  és  főispán  lett.  1848-ban  lemondaták.  A  forradalom  után 
hivatalt  nem  viselt.  1852-ben  a  vaskorona  keresztét  kapta.  Meghalt 
1853.  sept.  23-án. 

A  család  czimere  hármas  halmon  álló  daru  ,  mely  jobb  lábában 
keresztet  tart  1). 

Kozma  család.  (Kis  solymosi )  Szintén  erdélyi  család,  mely- 
ből József  ügyvéd  a  fő  kormányszéknél  és  Kolos  megyénél  1815-ben. 


^v 


'*)  Haiíem"  Kozma  K  e  1  e  m  e  n ,  ki  már  1709-ben  Bécsben  az  erdélyi  udv. 
kanczellárián  hites  jegyző  volt ,  czimerében  pecsété  szerint  négy  részre  osztott 
paizst  viselt,  és  ebben  1.  és  4.  udvarban  három  csillag  (vagy  rózsa),  a  2.  és  3 
udvarban  zerge  van  Lásd  Hevenesi  Mss.  FFFF.  tom..XXV\ 


43$  Kozma.  -  Kébe. 

Kozma  család.  Magyarországban  Kozma  nevű  család  él 
Abauj,  Szabolcs  és  Zemplin  vármegyékben. 

Abauj  megyében  K.  István  1846-ban  megyei  al-adósz«dő. 

Zemplin  megyében  e  század  elején  birtokos  a  család  M.-Isép  és 
Gercsely  helységekben  J).  Kozma  Miklós  1835-ben  Zemplin  várme- 
gye főszolgabirája  volt. 

Szintén  Kozma-ágazatot  tüntet  fel  a  következő  családfa-töredék  is  : 

Kozma  Bálint 
(Bornemisza  Anna) 

Ferencz 
(Emődy  Anna) 


Julianna  Mária 

(Buziásy  Ferencz)  Buziásy  Lázár) 

Melyik  Kozma  család  ősei  közül  volt  azon  Kozma  Pál,  ki  1746- 
ban  czimeres  nemeslevelet  nyert ,  meg  nem  határozhatjuk.  Az  általa 
nyert  czimer  következő  :  a  paizs  jobbról  balra  rézsútosan  kétfelé  osz- 
lik, úgymint  jobbról  kék ,  balról  vörös  mezőre ,  a  paizs  alyján  hármas 
zöld  téren  fészkén  ülő  fehér  pellikán  ,  három  fiát  melle  vérével  táp- 
lálva. A  paizsfölö^ti  sisak  koronájából  két  kiterjesztett  fekete  sas-szárny 
között  egy  vörös  Asdrás-kereszt  látszik.  Foszladék  jobbról  ezüst-kék, 
balról  ezüst-vörös  a). 

Kozinay  család.  (Kozmafalvi  f.)  Zemplin  megyének  kihalt 
ős  családa ,  mely  hajdan  Kozma  nevű  helységet  birta  3).  Közűlök 
kozmafalvi  Kozma  János  1568-ban  választatott  Zemplin  megyei  al- 
ispánná, 1569-ben  meghalt  4). 

Kozollyay  család.  (Kozollyai.)  Hunyad  megyében  birtokos 
család.  Lajos,  Zsigmond  és  több  tagjai  él  a  családnak. 

Kozy  család.  (Cserneczi.)  1559-ben  említetik  cserneczi  Kozy 
Péter,  mint  Tarczay  Anna  scultetusa  5). 

Btőbe  család.  (Péterfalvi.)  Ugocsa  vármegye  nemes  családa, 
melyből  Keőbe  István  már  1512-ben  Péterfalván  birtokos  6),  ugyan 
ott  e  század  elején  közbirtokos  Kőbe  Mihály  7). 


1)  Szirmay  C.  Zemplin  not.  top.  247. 270. 

2)  Adami  Scuta  gentil.  tom.  V. 

8)  Szirmay  C.  Zemplin.  not.  top.  84-  248. 

')  Ugyanott  not,  hist.  85. 

b)  Wagner  Dipl.  C.  Sáros.  pag.  412. 

6)  Szirmay  C.  Ugocsa  p.  124. 

7)  Ugyanott  125. 


Köblös.  -  Kfrkényesdy.  433 

Köblös  családi.  (Köblösi.)  Erdélynek  egyik  kihalt  családa  *). 

KÖblÖS  család.  (N.-váradi.)  Magyarországból  származott  be 
Erdélybe  a  fejedelmek  korában ;  és  közűlök  János  Rákóczy  II.  F  e- 
rencz  idejében,  midőn  a  kuruezok  N.-Enyedet  megtámadták,  ott  város 
hadnagya  volt,  és  a  kuruezok  elébe  követűi  küldetett.  Fia  Péter  me- 
gyei birtokos ,  Doboka  megyének  1724-ben  jegyzője,  1726-ban  alis- 
pánja, 1735-  s  1739-ben  fóbirája  2),  ennek  fia  S  á  m  u  el  cs.  kir.  tábor- 
nok, meghalt  1825-ben  N.-Enyeden;  és  László,  kinek  nejétői  Cson- 
grádi Annától  fiai  és  unokái  a  táblázaton  láthatók. 

Családfájuk  3)  ez : 


r 


János 

~A 


Péter 
1724-1739. 

Doboka  várm.  föbiró. 

.hé  M       ..  ...  ■  /\  , 


Sámuel  László 

tábornok  f  1825.  (Csongrádi  Anna) 


Farkas  Julianna 

(Brencsán  (Konczei 

Róza)  Lajos) 


Janka  Zsuzsa  Miklós 

(Csongrádi  (Fodor  (Récsei 

Miklós)  Péter)  Emilia). 


Köbölkutlii  család.  Kihalt  család,  melynek  létezését  XIV. 
századbeli  oklevelek  tanúsítják  *). 

Kökényessy  család.  Zemplin  vármegye  ezimerleveles  csa- 
lád ai  között  említetik  5). 

KÖkényesdy  család.  (Vetési,  báró  f.)  Szatmár  vármegye 
kihalt  nemes  családa.  Ismert  törzsük  Kökényesdy  Pál,  ki  1595-ben 
Szatmár  vármegye  másod  alispánja  volt  6).  Ennek  Vetésy  Potentianá- 
tói  fia  Péter,  ki  1625-ben  Szatmár  megyei  Vetés  helységben  rész- 
birtokot Háború  nevű  egész  pusztával ,  továbbá  Vadán ,  Gyülevé- 
szen ,  Kaplonyban  és  szárazberken  is  részbirtokot  királyi  adományban 
kapott  7).    1632  ben  tanuvallatást  tétetett ,  hogy  a  Tövis  nevű  föld 


')  Kőváry  L.  Erdély  nev.  cs.  270.  1. 
*)  Hodor  Doboka  várm.  427.  439.  455. 
•)  Török  Antal  közlése  szerint. 

4)  Fejér  Cod.  Dipl.  tom,  IX.  vol.  I.  p.  411. 

5)  Szirmay  C.  Zemplin.  not.  top.  114. 
•)  Szirmay  Szatmár  várm.  II.  128. 

"0  Ugyan  ott  I.  19.  49.  138.  139.  282. 

28 


483  Kökeszi.- Kökösi. 

nein  a  szatmári,  hanem  a  vetési  határhoz  tartozandó  l).  Ugyan  ez  év- 
ben a  tŐkési  határokat  Dobrács- Apáthi  felé  megigazgatta  3).  1633-ban 
ellent  mond  Sóvágó  Gergelynek  és  társainak  Darah  helységbe  történt 
beiktatás  ellen  3).  1635 — 1539-ben  Szatmár  vármegye  alispánja  volt  *) 

Péternek  leányai  Zsuzsanna  Szilágyi  Ferenczné  és  B  o  r  b  á  1  a 
Dolhay  Pálné  1650-ben  nádori  parancs  mellett  osztályra  kényszeriték 
a  Vetéssy  család  fiú-ágát ,  mely  osztályban  a  Vetés  mellett  fekvő  V  e- 
tés-kékes  máskép  Háború  puszta  is  említetik;  de  1651-ben  ez 
osztálynak  a  Vetéssy  fiú-ág  ellentmondott  6). 

Kökényesdy  F  e  r  e  n  c  z  Szatmár  vármegye  alispánja  6) ;  1693- 
ban  (ezen  vagy  másik  Ferencz?)  másod  alispán  ,  és  1701 — 1702-ben 
szintén  másod  alispánul  iratik  7).  Ennek  fia 

Kökényesdy  László  tábornok  1737-ben  báróságra  emelte- 
tett 8),  és  1734-ben  egy  gyalog  ezredet  (a  34-ik  számút)  alapitá.  Meg- 
halt kora  76.  évében  június  22-én  (1740-ben?). 

Czimere  —  mint  sirkövén  vésve  látható  —  négyfelé  osztott  paizs, 
az  1-ső  osztály  vörös  udvarában  fehér  grif  ágaskodik,  első  jobb  lábával 
kivont  kardot  tartva,  a  ballal  koronára  lépve;  a  2  ik  és  3-ik  udvarban 
királyi  korona  ,  a  4-ik  udvarban  oroszlán  ágaskodik  ,  első  jobb  lábával 
kivont  kardot  villogtatva.  A  paizs  közepét  egy  kisebb  paizs  foglalja  el, 
és  abban  koronás  JL  betű  látható  9). 

Kökeszi  család.  (Kihalt.)  Hont  megye  egyik  kihalt  régi 
családa,  mely  hajdan  azon  megyei  Kőkeszi  helységet  birta  10) 

Kökösi  család.  (Kökösi.)  Székely  család ,  melyből  eredeti 
nemességét  czimeres  nemeslevél  által  biztositá  Kökösi  András,  és 
azon  kiváltság-levelet  az  1791 -ki  országgyűlésen  hirdetteté  ki.  Akkor 
nevezett  András  királyi  ügy-igazgató,  utóbb  kir.  táblai  ülnök  volt. 
Gyermekei  László,  Zsigmond  és  József.  Testvére  Gr y  ö r g y, 
ennek  fia  József,  kik  a  czimeres  nemes  levélben  mindnyájan  meg- 


J)  Szirmay  Szatmár  várm.  1.  138. 

2)  Ugyanott  1.  193. 

3)  Ugyanott  I.  205. 

4)  Ugyanott  II.  128.  129- 

5)  Ugyanott  1. 138. 
fi)  Ugyanott  II.  129. 

7)  Ugyanott  II.  130. 

8)  Bihar  várra,  jegyzőkönyve. 

•)  Kaprinai  Mss.  B.  tora.  XLIV.  p.  219.  ' 
,0)  Fejér  Cod.  dipl.  tora.  X.  vol.  VII.  p.  720. 


Kölcsey.  485 

neveztetnek.   Ezen  egyik  Józsefnek  özvegye  Biró  Júlia  s  több  utódok 
élnek  1). 

Kölcsey  család.  (Kölesei.)  Szatmár  vármegye  egyik  ősrégi 
családa,  mely  Béla  király  névtelen  jegyzője  szerint  a)  a  Kende  család- 
dal egy  törzsből  Ond  vezértől  az  E  t  e  atyjától  veszi  eredetét. 

Mint  szakad  Ica  közös  törzsből  a  család,  azt  a  Kende  család  tár- 
gyalásának e  kötet  185.  és  köv.  lapjain  láthatjuk.  Valamint  ott  van 
közölve  a  családnak  közös  birtokviszonyokra  terjeszkedő  története  is 
azon  Kölcsey  Györgyig,  ki  1423-ban  élt. 

Nem  bírván  a  családnak  ízről  izre  szőtt  nemzékrendét,  csak  az 
ismertebb  családtagokat  lehet  felemlítenünk. 

1481-ben  Kölcsey  Lajos  királyi  ember  beiktatásnál  a  Saswári-ak 
oklevele  szerint. 

1487-ben  Kölcsey  Farkas,  Tamás  és  nővére  Margit  Ko- 
mörey  Mihály  özvegye  birtak  Kis-Szekeresen  3). 

1554-ben  élt  Kölcsey  András,  ki  ekkor  Kölesén  lévő  birtok- 
részét Filpessy  Mihálynak  70  aranyforintban  elzálogitja  a  váradi  káp- 
talan előtt  4). 

1571-ben  Kölcsey  Borbála,  zalai  Sárkány  Simonnak  neje  *). 
1591-ben  Kölcsey  Ferencz  a  Tárdi  Vörös  Orbán  beiktatásánál 
mint  szomszéd  birtokos  volt  jelen  9). 

1642-ben  Kölcsey  Péter  és  Zsigmond  Kölesén ,  Csekében* 
Czécsen ,  Nagy-Szekeresen  és  Fülesden  fekvő  birtokrészükre  megerő- 
sítő uj  királyi  adományt  nyernek  7j. 

A  család  több  tagja  viselt  megyei  hivatalt  is ,  így  Gáspár 
1654— 1656-ban,  Imre  1695— 1703-ban,  Ferencz  több  ízben  1709. 
1710.  1711— 1716.  sőt  1718-ban  is  fő  szolgabiró;  István  1784-ben 
al-,  1790- 1796-ban  fő  szolgabiró  volt  8j. 

E  század  elején  Kölesén  közbirtokosak  Kölcsey  Lajos  és  György- 
nek maradékai ,  kik  ugyanott  székeltek  is ,  továbbá  Kölcsey  Péter, 
ki  másutt  lakott.  Kölcsey  Bálintné  birt  Géres.  Cseke,  Istvánd  Fülesd, 


*)  Török  Antal  közi 

2)  Anonymus  Bt'ae  R.  not.  cap.  YI 

8)  Szirmay  Szarmár  várm.  1.  245. 

*)  Ugyanott  1.  250. 

5)  Szirmay  Szatmár  várm.  1.  256   259» 

e)  Ugyanott  1.  256. 

y}  Ugyanott  I  23*.  246.  252.  25b\  ^59. 

8)  Ugyanott  II.  131—135. 

28' 


436  Köles.  -Kölgyesy. 

és  Mikola  helységekbea  3).    Gáspár  és  László    Milotán   bir- 
tokosok. 

Ugocsa  megyében  e  század  elején  birt  Gödé uy házán  Kölcsey 
István,  Ferencz,  és  Pálnak  Özvegye  2). 

Mind  ezeken  fölül  azonban  a  család  legnevezetesebb  embere  volt 
Kölcsey  Ferencz  a  jeles  költő  és  Szatmár  megye  országgyűlési  kö- 
vete ,  ki  Közép-Szolnok  megyében  Sző-Demeter  helységben  született 
1790.  aug.  8-án;  legjelesbike  a  legtisztább  keblű,  mély  érzésű  honfiak- 
nak, és  tompa  ércztelen  hangja  daczára  is  a  leghatályosabb  ékesszóllású 
szónokoknak.  Meghalt  1838.  aug.  27-én.  Csekei  sirja  fölé,— -mely  szent 
hamvait  rejti, —  nemzetsége  emelt  nem  rég  derék  emléket,  összes 
művei  most  érnek  2-ik  kiadást  3). 

Köles  család.  (Gidófalvi.)  Székely  család,  melyből  gidófaivi 
Köles  Péter  1674  —  79-ben  azon  székben  székbiró,  í 697-ben  István 
ugyanott  székbiró  volt  ö). 

Köleséry  család.  Hajdan  Ugocsa,  jelenleg  Zemplin,  Sza- 
bolcs megyei  család. 

Ugocsa  megyében  Köleséry  András  1622-ben  szbiró  volt  6). 

A  kereséri  Köleséri  családból  Sámuel  (sz.  1634,)  debreczeni 
lelkész  volt  a  XVII.  században.  Ennek  Damián  Annától  fia  Sámuel 
született  1663.  nov.  18-án;  miután  a  külföldi  egyetemekről  phil.  és 
theol.  doctor  czimmel  haza  jött ,  és  lelkész  lön,  majd  ezt  abba  hagyva, 
ismét  külföldre  ment,  és  ott  orvos»tudorrá  lön,  és  haza  jővén  Erdélybe 
telepedett,  hol  előbb  az  orvosi  pályán  állott,  majd  polgári  hivatalokra 
lépett ;  úgymint  bányászati  főügyelő ,  utóbb  kormányszéki  titkár  ,  és 
1717-ben  tanácsos  lön.  Valamint  atyja,  úgy  6  is  több  munkát  adott 
ki.  Háromszor  nősült, ,de  mindég  szerencsétlenül.  Második  neje  gr. 
Bethlen  Judit  volt  1730.  körül.  Gyermekei  nem  maradtak  6). 

KÖlgyesy  család.  Zemplin  vármegye  czimerleveles  nemes 
családainak  egyike  7). 


*)  Szirraay  Szatmár  várm.  II.  149.  338.  240.  252. 

*)  Szirmay  0.  Ugocsa  p.  151. 

3)  L.  életrajzát  Toldy  Fer.  M.  irodalom  kézi  könyve.  II.  471. 

*)  Kállay  Székely  nemzet.  260. 

5)  Szirmay  C.  Ugocsa  p.  59. 

ö)  Danielik.  M.  irók.  I.  261.  Bod  P.  M.  Athenás  149.  -  Benkő  Transylva- 
nia  gener.  II.—  Lehoczky  Stemmat.  II.  p.  219.  K  ö  1 1  ö  s  ö  r  családot  emlit,  mely 
Bocskai  által  1606.  nemesitetett  meg.  Tán  itt  Köílösör  roszúl  áll  Köleséry 
helyett  ? 

7)  Szirmay  0.  Zemplin.  not.  top.  114.  lap. 


Köíőníe.-Kőnczey.  137 

Kölörite  család.  (Felső-csernátoni.)  Székely  eredetű  család, 
melyből  J  ó  z  s  e  f  a  maga  és  rokona  Benjámin  részére  nemességét  czi- 
meres  levéllel  biztosítandó,  ügyét  az  1794-ki  országgyűlés  által  ajánl - 
tatni  kére.  A  most  élők  közül  Mihály  szolgabíró,  József  adó-iró 
biztos  1848-ban  Alsó- Fejér  vármegyében 

Kölílio  család.  (Köröspataki.)  Közűlök  Mihály  1586-ban 
élt,  midőn  B.  Zsigmond  Őt  mint  sepsi  széki  széktisztet  rendeli  ki  az 
Egyed  mezeje  iránt  folyt  perben  I).  KölthŐ  Margit  Cserey  Mik- 
lósné  1569-ben. 

Kőuiives  család.  Vagy  néhol  iratik  nevök  Kőművesnek 
is.  Szatmár  és  Szabolcs  megyében  székelnek*  E  század  elején  Szatmár 
megyében  E  6  r  nelységbee  birtokos  Kőmives  László  és  Sándor. 
Birtokos  a  család  e  század  elején  Jármiban  is  a). 

Erdélyben  Kőmives  István  1690.  aprilban  halt  meg  3). 

Kömleky  család,  Gömör  vármegye  nemes  családainak  so- 
rában áll  *). 

Köuiley  család.  Zemplin  vármegye  czimerleveles  családai 
közé  soroztatik  5). 

KÖiuÖrey  család.  (Kömörei  f.)  Szatmár  vármegye  régi  ki- 
halt családa,  mely  hajdan  azon  megyei  KömÖrő  helységet  bírta. 

1481-ben  Kömörey  Mihály,  nejével  Kölcsey  Margittal,  és 
ettől  született  leányával  Agotha  és  Krisztinával  Cseke,  Czé- 
geny,  Csecse ,  Fülesd ,  Milota ,  N.-Szekeres  helységekbeli  részbirtokra 
kir.  adományt  visz  6).  Nevezett  Agatha  1496-ban  Szepessy  László 
felesége  volt  7). 

Könczey  család.  (Karatnai.)  Közűlök  László  1794 — 
18 1 5-ben  Alsó-Fejér  vármegye  kir.  pénztárnoka ,  Farkas  ugyanott 
és  akkor  alszolgabiró,  1815-ben  törvény-  és  árvaszéki  ülnök,  István 
pedig  megyei  ügyész  1794-ben.  Elek  1815-ben  törvényszéki  ülnök 
ugyanott. 

1848-ban  Károly  Felső-Fejér  megyében  ügyvéd,  Lajos 
ugyanott  pénztárnok  ;  Sándor  adóiró  biztos  j  József  Háromszéken 
hivatalnok.  —  A  család  több  ágazatban  él. 

*)  KáTlay  Székely  nemzet.  260. 

*)  Szinnay  Szatmár  várni.  II.  90.  105. 

a)  Bárányi,  Halotti  beszédek. 

*)  Bartkolomaeides  C  Gomör.  145. 

5)  Szirmay  C.  Zemplin.  not.  top.  114. 

*)  Szirmay  Szatmár  várm.  It.  224.  239.  240.  245.  253.  259.  260. 

n)  Ugyanott  II.  245. 


438  Kőaigsbcrg.— KftnigscgK. 

Kimfgsberg  család.   König9berg  Lajos  az  1622-ki  or- 
szággyűlés 79.  törv.  czikke  szerint  nyert  magyar  honfiusitást. 

Köiiigseg'g*  család.  (Rothenfelsi  és  aulendorfi  gróf.)  Haza- 
ííusitott  grófi,  családaink  egyik  kitünőbbike.  mely  a  magyarországi  in- 
digenatust  az  1751-ki  országgyűlés  40.  törvényczikkénélfogva  nyerte. 
És  jelenleg  hazánkban  az  oroszlánkői  és  illavai  uradalmak  birtokosa. 
Ezen  kivül  a  család  a  würtembergi  országnagyok  sorába  is  tartozik. 
1470-ben  a  birodalmi  báróságot  nyerte,  és  mint  ilyen  már  az  időben  a 
Rendek  sorában  állott ,  mikép  az  a  család  elődeinek  aláírásából,  — 
mely  1535-  1551 -ki  rendi  gyűlések  végzései  alatt  látható,  —  kitűnik. 
1665.  febr.  5-én  birodalmi  grófságot,  1675.  oct.  5-én  pedig  az  udvari 
Pfalz-grófságot  nyerek. 

A  család  eredetét  azon  Cuno  (vagy  Chuno)  nevű  törzsből  hoz- 
zák le,  ki  állítólag  mint  a  régi  elszaszi  fejedelem  és  utóbb  herczegi  ház 
guelfi  nemzetségének  sarja  a  VII.  század  közepe  táján  élt,  és  Altsdorf- 
tál  nem  messze  a  Svábföldön  Chunoniseggé  (Chunsegge  =s  Chu- 
nigseck)  várat  épité.  A  család  ezen  Cunóig  majdnem  szakadatlanul 
viszi  föl  családfáját,  mely  ámbár  véleményünk  szerint  csak  mintegy 
a  XIV.  század  végétől  kezdve  igényelhet  a  történelmi  itészet  előtt  két- 
ségtelen érvényű  igazolást,  a  származtatás  mikénti  alkalmazásának  ki- 
mutatásául még  is  közöljük  itt  a  teljes  családfát  az  igényelt  törzstől 
kezdve  mostanáig ;  a  mint  következik  :  *"* 

I,  tábla. 

Cuno 

elszaszi  pfalczgró; 

670.  táján 
Kunigsegg  építője 


"Winhold  I.  Marquard  I.  Henrik 

1 715.  első  Königsegg  elesett  715. 

t  716.  aug. 

i ; * ; ~i 

I.  János  1.  Luithold. 

f  803.  f  740. 


I.  Eberhard 
N.-Károly  udvarmestere 
1 857. 

ílt  néhány  íz  hiányzik. 


\.  Beatus     Seifrid     I.  Jakab     I.  Vilmos  II.  János  II.  Beatus     Ernő 

fd'áQ.       f904.        1019.  1165.  f  1156.  Dienes      1179. 

(HaMstadti  Margit)       1170. 

Folyt    11.  lábián. 


x)  Szontagh  Dániel  szerint  a  család  közléséből. 


Königsegg. 


439 


II.   tábla. 


II.  János,  hí  az,  I.  táblán. 
f  1156. 
(Háldstadti  Margit) 


I.  Berthold 
f  1203. 


Rudolf- Farkas 

salzburgi  érsek 

f  1220. 


II.  Eberhard 
f  1203. 


Fridrik 

a  lángoló  lovag 

a  szaraczénok  ellen 

(Cordonai  hzgnó 

Castiliából) 


II.  Berthold 
tanácsos 
f  1284 

(Kemnath 
Mathild) 


Anna 

t  1270. 


Ottilia 
f  1267. 


Ádám 
t  1235 


Ili.  Bertold     Oíto      Rupert      I.  Udalrik      Bernát 
Sváborsz.       1280.       1280  császári  1296. 

minist.  1257.  tanácsos  f  1300. 


III.  Eberhard 
f  1293. 

(Lichtenstein 
Anna) 


IV.  János 
1296. 


II  Udalrik         IV.  Eberhard         IV.  Berthold         II.  Ádám. 
osztrák  Landvogt.  1396.  1363.  fő  tournier. 

(gr.  Casteil  Kata)  1327. 


II.  Henrik 

Ebenweil  ura 

f  ay-Til.  -29. 

IV.  UdaMkT 


II.  Jakab  Hl.  Udalrik 

1375.  es.  tanácsos  ■f  1380. 

(1.  gr.  Sanlgan  Kata. 
2.  gr.  Katzenstein 
Anna) 


V  Udalrik  V.  Berthold  Walier  Anzelm  Zsigm.  Richárd  11/.  Vilmos  V.  Eberhard 


f  1375. 
(Schellen- 
burg  Margit 
(ti  aulendorf- 
mans  tátit  ág 
törzse 


f366. 


Sváb-    f  1380.. f  1392.   f  1392.      f  1408 
orsz. 

landvogt 


(1.  Klingen- 
berg  Anna. 

Lichtenstein 
Anastasia) 

eberkardi  ág 


törzse 


Folyt.  III.  táblán. 


VI.  Eberhard 

Bethenreut  ura 
1436 
(Reusohach  Orsolya) 


I.  Albert 

Achberg  ura 

t'1426. 


f  1440. 
Régens - 
burgban 
(Stnben  N.) 


VII. 

Eberhard 

német  reud- 

lovag 


II. 

Albert 


VIII. 

Udalrik 


VII. 

János 
1485. 
(Gremlichen 
Klára) 


Orsolya.  Vera.  Anna. 
a  j>  á  c  z  á  k. 


VIII.  Eberhard 

1455 

(Hindheim 

Genovéva) 


VIII.  Jánosf  1459. 

(Landenberg 

Anna) 


Folyt.  kov.  lapon 


János- Udalrik.     III.  Albert 


IX.  Eberhard 
f  1486. 
(1.  Freiberg  Orsolva 
2.  Schvtrangenau 
Anna) 


ti.  Egg. 


Márk. 

t 


440 


Königsegg. 


IÍI.  Vilmos 

(S  tetten 
Veronika) 


VII.  János  1485  ,  kia%  előbbi  lapon. 
(Gremlichen  Klára) 


IX.  János 
koaztniczi 
kanonok 


I.  György 
f  1455. 
Wengenburg  építője. 

(Scirwillharti 
Sclrweller  Margit) 


János- Dénes    János- Albert 

f  1545.  kosztniczi 

(l.NeydeggN.    kanonok 
2.  Königsegg        1499. 
Janka) 


X.  János        Bora 
(Ratzenried  (Singen- 
Araália)        steini 
Weitz) 


Zsuzsa 

1505. 


Skolastica 

1505. 
(rechburgi 

Falkenstein 
György) 


Anna 
1499. 


III.  tábla. 


V.  Udalrik,  ki  a  II  táblán. 
az  aulendorfi  ág  törzse 


VI.  üdalrik 

cs.  tanács. 

fl444. 

(Riedheim 

Erzse) 


II.  Marquard 
cs.  tanácsos 
Kosztniczon 
jelen,  f  1445. 


Bento.    II.  Luithold. 


V.  János 
cs.  tanácsos 

t  uxs. 


VII.  Udalrik. 


III.  Luithold. 
f  1473. 


VI.  János 
vildkirchi  landvogt 
(1.  Hunrazried  Erzse. 
2.  Jungingen  Adél.) 

i ** -i 

III.  Marquard 

+  1506. 
(Pappenheim  Magd.) 
f  1493. 

ii     A         -  ■     - 


Janka 

(Königsegg 

(János- Dénes) 


Orsolya 

t  153 . ? 

(Ellenbach 

Burghard) 


XI.  János 

cs.  tanács. 

és  követ  1504. 

f  1544. 

(b.  Waldber  Dóra) 


Marquard-János    I.  János-György        Ilona 

cs.  tanácsos  •{•  1528.        (gr.  Löwen- 

elszaszi  landvogt.  stein  Fridr.) 

1 1553. 
(gr.  Fürstenberg 

Erzse) 


I.  Jakab- János 

rothenfelsi  és 

staufeni  gr. 

cs.  tanácsos  és 

kamara  elnök 

f  1567. 


(gr.  Montfort  Erzse) 


IVMarquard  IX.Ulrik  Dóra  Vl.Berthold  Maria-  Dóra.  Maria  Maria  II  György 
ingolstadti      -wiesen-    (gr.      cs.  kamara   Magd.  Jaco-  Salom-     cs.  b.  t. 

helyt.fl626.    steigi    Éber-        elnök     (b.Fugger  bea        ea       tanács,  fő- 

(b.  Staufen     prépost    stein      f  1609.  Ede)  kam.fl624. 

Jusztina)        1589.  Hubert)    (gr.  Zi-  (1.  gr.Waldburg 

Kunigunda. 


Vilmos -János 
bajor  b.  t.  tan. 

f  1661. 
<§r-  Waldburg 

Eusebia) 


mern  Ku- 
nigunda) 


2.  gr.  Éber- 
stein  Janka) 

i * ■ 

Folyt.  köv.  lapon. 


kftnigsegg. 


441 


II.  György,  ki  az  előbbi  la  fon. 
cs.  b.  t.  tanács, 
fókára,  f  1624. 
(1.  gr.  Waldburg  Kunigunda. 
2.  gr.  Eberstein  Janka.) 


II.  Hug©         II.  Jakab-     V.  Marquard.  VII.  Berthold 


cs.  tanács,  és  kam.      János 
elnök  1629.  bir.        kölni 
gróf.  A  rőtben-      prépost 
fel si  ág  törzse  i* 

(1.  hzg  llohen- 
zollern  M.-Renata. 

2.  gr.  Lütz  Charlotte. 

3.  gr.  Rhein  A  -Amália) 


kanonok  és 
kamarai  eln. 
Spay  érben. 


Janka  *) 
(Wolken- 
stein 
ForUin.) 


II.  János- 
ául endorfi 
á*r  törzse. 

Folyt. 
IV.  táblán. 


Ferencz- 

György 

1627. 


Leopold-      Henrik-    Ferdi- 
Vilmos         Euseb.        nand 
aranygyap-     1631.        1638 
jas  bir.  tanács, 
aleln.  f  1694. 
fi.  gr.  Scharfen- 
bergM.-Polex. 
2.  Parella  Marquise 
Eleonóra) 


M.-Kata  M.-Leondra  Euseb  E  -Ignácz 


1640. 


1641. 


János 
1643. 


kölni 
prépost 
f  1681. 


Hugó  Vilm.- 
Ferencz  Zsigm. 
leitme-      osztrák 

riczi       követ 
püspök  Londonban  (gr.  Man- 
f  1720.    f!709.        deracheid- 
(gr.Sahn    Blankenstein 

Lich  Klára- 

Josepliin)     Filippina) 
I 


Albert-Euseb.      Fer-  I.  József 

breszlaui  ka-      Antal  Lofhár 

nonok  utóbb    sz.1672.  1743. 

világi.      helytartó  minist. 

Osehorsz.  Béo&bea. 


M. -Zsófia  Károly- Fidel  •*) 
(gr.  Fürs-     kapronczai 


tenberg 
Prosp.) 


parancsnok 

f  1730. 

(gr.  Altkeimb 

Mária) 

t T^-ZT" > 

Karolina-Eleon. 

apácza- főnök. 


J~— «*—— — .»J— — ■  '■ ni         i  i       f>     i  n  ■  ■      1 1  .1 

M.Kata    Károly-     Hugó-      József- 
f  1697.      Ferdin.     Ferencz      Zsigm. 
kam.  eln.    cs.  tana-      kölni 
Bécsben     csos  és       kanon. 
f  1759.     kamarás 
(gr.  Erpes)  (gr.  Ho- 
nenzol- 
lern-Sigmaring 
M.-Franc.) 


W 

pr 

9 


1 

5 

9 


Keresz-  A.-Julia  Miksa-  M.-Eleo- 

tély-  1706.       Fridr.       nora 

Móricz  kölni       1711. 

tábor-  khurfürst 

nofc.  f  1784 


11.  József  Loííi. 

cs.  k.  kamarás 

(gr,  Königsegg 

M.-Amália) 

r- " 1 

Folyt.  köv.  lapon. 


M.  -Eleonóra 

1 1793. 

(gr.  Königsegg) 


M.-Josefa 
1731. 


Kriska  Fran.  Fidel. 
Mária  1734. 


*)  Ezek  testvérei  még :  Frobenius  f  1595.  -KunigundaElisa, 
—  A  n  n  a-M  ária  és  Dorotty  a-E  r  z  s  e. 

**)  Ezek  nó vérei  még  :  M  a  r  i  a-J  a  n  k  a  gr.  Monderscbeid-Blankenstein- 
Gerolstein  Ferencz -György  neje,  —  M.-T  e  r  e  z  i  a  laurettai  apácza  1694. 


4W  Königsegg. 


II  József  Loíb.,  ki  az  előbbi  lapon. 
cs.  kir.  kamarás 
(gr.  Königsegg  M.-Amália) 

i A 1 

Ferencz-Fidel 

cs.  k.  kam.  f  1804. 

(1.  gr.  Zeil  Crescentia 

1.  gr.  Waldburgi 
Trauchburg  Zeil  Maria 
3.  b.  angreithi  Kempf 
Victoria 


M.-Crescentia       Nep.  János- Gebhard       M.-Kata      Zsigm.-Aritai. 
1786.  becseréli  Rothenfels     (B.  Bodmann       sz   1794. 

és  Staufen  uradalmát        János)  r7~~A~Á    ' 

Arad  megyei  Boros-Jenő,  András. 

Sebes  stb.  uradalomért. 
(1.  gr.  Almá«y  Ottilia. 
2.  Lusow  Matild) 

i * 1 

2-tól  Sándor  M>Ottilia-CamilIa 

m.  k.  helyt,  tanács  (gr  Zichy  Kázmér), 

eladja  B- Jenőt, 
Sebest  stb. 
(gr.  Pálffy  Fidel) 


Fidelia 
f  184  .  ? 


IV.  tábla. 

János-GyÖrgy,  ki  a  lll.  táblán. 
aulendorfí  ágtörzs, 
1629.  gróf 
1 1666. 
(gr.  Hohenembs  Eleon.       


Ántal-Euséb.  Fer.-Antal  M.-Klaudia  M.-Eliz.  M.-Monica  M.-Kata  A. -Eleonóra*) 
cs.  tanácsos     salzburgi    (hz.  Nassau    (gr.      igr.  Wald-       1664.     (gr.  Fugger 
Sváborsz.    érseki  kara.      Siegen       Sulz      burg^án.)    (gr .Traut-  György) 
landvogt         elnök  Fer.)        Lajos)  son  Pál) 

1-1692.  1668. 

(1.  gr.  Thun 
Dóra. 

2.  gr.  Hohen- 
zollern  Siegmaring 

Anna-Maria. 

3.  gr.  Montfort 
Anna -Maria. 

4.  gr.  Hehenlohe 

SchiHingsfurt" 

Kriska)  

r 


M.-Anna  Ferencz-Miksa 

(gr.  Holienzollern  követ  a  budai  basához, 

Sigmaring  Fer.)  cs.  tan.  kam.  Sváborsz. 

Vogtja.  f  1710. 
(gr.  Breuner  Mária) 

Folyt.  köv.  lapon. 

*)  Még  15  testvér  volt,  kik  kiskorukban  haltak  el. 


Königsegg. 


443 


Ferencz-Miksa  ,  ki  az  el&bbi  (apón. 
követ  a  budai  basához, 
cs.  tan.  kam.  Sváborsz 

Vogtja.  f  1710. 
(gr.  Breuner  Mária) 


Férd  in.  -  Károly 
cs.  v.  b  t.  tanács, 
hadi  igazg.  Ausz- 
triában. —  1151. 
m.  indigena 
(gr.  Ottingen 
Spielberg 
M. -Friderika) 


János  - 
Ernő 
kölni 

kanon. 

-  1758. 


M.-Bora 
f  1744. 


M  -Antónia 
(  gr.  Spaur 
Ferencz) 


Antónia- 
Magdal, 
t  1694. 


Bora- 
im bel  la 
1698. 


Eleonóra 
1699. 


János-      József- 
Albert        Ernő 
1-1724.    +  1724. 


Ármin-      Ferencz-      Károly- 
Fridrik        Xavér  Alajos 

+  1786.      tábornok         kölni 

{gr.  Kö-  ma.gy.  birt       kanon, 
nigsegg      +  1792.        +  1796. 

M.-Eleon.)  (gr.  Es- 
f  1792.       terházy 
Mária) 


József-      Maria-       Maria-  .'*) 


Antal 
máltai 

vitéz 
+  1754. 


Amália 
(gr.  Kö- 
ri igsegg 
József- 
Loth.) 


Jozefa 
(gr.  Mon- 
fortXav  ) 


Károly-    János-Ernő    Antal-  Antal-Euseb.    Károly-    Fer.  Xav.     János  nep.'"*) 
János         Joakim        Xavér     kölni  kanon.     Eu3eb.     (gr  Daun         +  1774. 
+  1753.     cs.  k.  kam.     +1761.       +1858.         +  1770.  M.-Leopoídin. 
.  +  1803.  +  1858.) 

(gr.  Mander- 
scheid  Blanken- 
stein  Gerolsteiia  N-.) 


József-Armin 
+  1799. 


Ferencz-Xav. 

cs.  k.  ka  mar  ár, 

a  vittenb.  Fridrik 

r.  nagy  keresztese. 

1806.  mediatisalt  Erlaucht 

(gr.  Károlvi  M  -Karolina 

+  'l«48. 


Erzse      Gusztáv-      Fáni-      Adolf- 
(hzg  József       Xavér  Ferencz 

Wald-    majoresco  (gr  And-  +1850 
burg      sz.  1813.        rássy 
Károly)    cs.  kir.      György) 
kamarás 
sz.  István  r. 
vi  téze 
(p;r.  Csáky  Gizella) 


Alfréd- 
Antal 
cs.kir. 
ezredes 
(gr.  Belíe- 


Armin- 

Alajos 

cs.  kir, 

kam. 


Hugó-  Georgia'  Friderika 
Józs.        hzg         (gr.  Ka- 
cs, kir.  Ottingen     geneck 
kam.    Spielberg    Miksa) 


garde  Paulin) 

Ferencz 
sz.  1858. 


M.  -Stefánia 
sz.  1844. 


Móricz-Prokóp 
sz.  1853. 


*)  Ezeknek  még  testvéreik  M.-A  n  n  a  +  1754.  -  M.-Klára  gr.  Wald- 
burg  Waldsee  Xavér  neje  ;  —  S  á  n  d  o  r-K  á  r  o  1  y  tábornok  +  1807  ;  --  M.-T  e- 
r  é  z  i  a  +  1776.;  -  Káról  y-M  e  i  n  a  r  d  kölni  kanonok  +  1803  ;  —  M.-C  e  c  i  - 
1  i  a  +  1748.  —  L  á  s  z  l  ó-I  m  r  e  é?  M  á  r  i  a-E  r  z  s  e   ikrek  +  1743. 

**)  Ezeknek  még  testvéreik  :  M.-F  r  a  n  c  i  s  k  a-W  aldburga  +  1 753, 
—  M.-Jo  s  e  f  a  +  1796.;  —  M.-A  n  n  a  gr.  Wolfegg  József-Alajos  neje    —  M  á 


444  Königsegg. 

r  i  a-W  a  1  d  b  u  r  g  a  apócza  f  1794.;  —  M.- A  1  a  j  o  s  kölni  kanonok  f  1840.}— 
A  n  n  a-M.  f-  1762.;  —  M.-S  i  d  o  n  i  a  gr.  Heister  tábomokné ;  —  M.  C  r  e  s  cen- 
t  i  a  gr.  Spauer  Jánosné;  —  M.-T  e  r  é  z  i  a  Baxier  kapitány  neje. 

Eddig  a  családfa;  arait  még  a  leszármazási  rend  kiemelésére, 
és  némely  történelmi  adatok  előterjesztésére  mondhatni,  ezek  : 

Ulrich  (f  1444.)  mint  nemes  (Herr  von  Königsegg)  nősült 
Sulgaui  Erzsébet  grófnővel,  kit  egyenes  leszármazásban  köpettek. 

Nemes  Königsegg  János;  nősül tlsenburg  Margit  grófnővel. 

III.  Marquard  első  báró  Königsegg,  nősült  pappenheimi  Mar- 
schal  Magdolnával  (f  1500.) 

Aulendorfi  Königsegg  János  báró  (1500—1538)  nősült  1520. 
Waldburg  Truchsess  Dorottyával. 

J  á  n  o  s-J  a  k  a  b  nősült  1556.  évi  máj.  1 1-én  Montfort  Erzsébet 
grófnővel. 

György,  fóherczeg  Ferdinándnak  tyroli  belső  titkos  tanácsosa 
és  fő  kamarása ,  nősült  1589.  april.  23-án  Waldburg  Kunegunda  bá- 
rónővel. 

Ez  utolsónak  fiai  Hugó  és  J  á  n  o  s-G  y  Ö  r  g  y  a  családot  két 
ágra  osztották,  mely  ágak  Rothenfels  ésAulendorf  birtokaik 
után  nyerték  elnevezésüket. 

1.  Rothenfels  ág. 

Königseggi  és  rothenfelsi  báró  Königsegg  Húgo  cs.  kir.  való- 
ságos kamarás  és  birodalmi  udvari  tanácsnok  alapította  az  idősbb  ro- 
thenfelsi  Königsegg  ágazatot,  (szül   1595.  f  1666.  sept.  10-én.) 

Ezen  ágnak  németországi  uradalmai  t.  i.  Rothenfels  grófság  Stau- 
fen  javadalommal  együtt  1804-ik  észt.  az  ausztriai  császár  által  ma- 
gyarországi Arad  megyében  fekvő  Boros-Sebes,  és  Boros- JenŐ  uradal- 
makkal cseréltettek  ki.  Az  előbbieket  az  ausztriai  császár  a  pozsonyi 
békekötés  alapján  Bajországnak  engedte  át. 

Báró  Königsegg  Hugó  háromszor  nősült.  —  Ennek  Hohenzol- 
lern  Maria-Renata  grófnővel  nemzett  első  fia 

L  e  o  p  o  1  d-V  i  1  m  o  s  cs.  kir.  valóságos  belső  titkos  tanácsos,  ka- 
marás és  birodalmi  al-kanczellár  (sz.  1630.  f  1694.  febr.  5-én).  I.  Leo- 
pold  császár  által  1665.  évi  febr.  5-én  lebocsátott  intézménye  által  a 
birodalmi  grófok  sorába  és  ugyan  az  által  1675.  évi  oct.  15-én  utódai- 
val együtt  az  udvari  pfalzgrafí  méltóságra  emeltetett  s  azon  hatalom- 
mal is  felruháztatott :  nemességet  conferálhatni  s  arany  és  ezüst  pénzt 
verettetni  stb.  Miszerint  azután  egyik  utódja  gróf  Ferencz-Húgo 


Königsegg. 


445 


1756.  észt.  aranyakat  tettleg  veretett  is.  Leopold-Vilmosnak  (-j*  1683.) 
Scharfenberg  Mária-Poiyxina  grófnővel  1658.  évben  kötött  házasságá- 
ból született  egy  flu. 

Albert*Euseb-Ferencz  cs.  kir.  kamarás  (szül.  1 669. jan. 
4-én  f  1736.)  nősült  1694.  oct.  31-én  Manderscheid-Blankenheim 
Maria-Clara-Felicitas  grófnővel  (szül.  1667.  septemb.  17-én  f  1759. 
augustus  17-én). 

Ennek  idősb  fia 

Károly-Ferdinand  (szül.  1696.  f  1 759.)  nősült  Roiíschot 
Teréz  Eí-ps -grófok  utolsó  örökösével.  S  ez  alapította  Roitschot-Königs- 
egg-Erps  grófi  ágat ,  melynek  azonban  tüstént  magával  az  alapitóval 
íiu-ágban  magva  szakadt. 

Ifjabb  fia  Albert -Euseb-Ferencznek 
Ferencz- Hu- 
gó (szül.  1698.  oct. 
2-án  f  1771.  január 
25-én)  cs.  kir.  kama- 
rás ,  és  valóságos  b. 
titkos  tanácsos,  nő- 
sült 1720.  jun.  29-én 
Hohenzollern  Mária- 
Franciska  grófnővel 
(szül.  1697.  január 
17-én. 

Ez  töltötte  be  a 
fő  ágat,  és  utána  kö- 
vetkeznek fia 

József-  Lothár 
cs.  kir.  kamarás  (sz. 
1722.  július  7-én,  t 
1761.  martius  7-én)  nősült  1747.  oct.  2-án  aulendorfi  Königsegg  M.- 
Amália grófnővel  (szül.  april  11-én  1729.)  és  unokája 

Ferenc  z-F  i  d  é  1- A  n  t  a  1  cs.  kir.  kamará3,  condirectora  a  biro- 
dalmi grófi  collegiumnak  sváb  földön;   nősült  1785.  jan.  24-én  Wald- 
burg-Zeit-Trauchburg  Maria-Josefa-Ludovika  grófnővel  (szül.  1736. 
oct.  19-én,  f  1798.  aug.  23-án). 
Ennek  fia 

János-Nepomuk-Gerhard  ezen  ág  mostani  képviselője 
(szül.  1790.  jan.  9-én). 


446  Königsegg. 

2.  Aulendorfi  ág  —  ezt 

Aulendorfi  báró  Königsegg  János-György  (szül.  1598.  f 
1666.  fcbr.  11.)  mint  Ferdiiiaad  és  Zsigmond-Ferencz  főherczegeknek 
tyroli  főkamarása  cs.  kir.  valóságos  belső  titkos  tanácsosa,  felsŐ-austriai 
belső  titkos  tanácsnak  elnöke,  insbrucki  igazgató,  breiszgaui  adminis- 
trator  stb.  alapitotta  meg.  Az  ennek  birtokában  volt  Königsegg  gróf- 
ság és  Aulendorf  uradalom  1 806-ban  a  rajnai  szövetségi  egyezmény 
alapján  mint  rendi-javadalmak  a  würtembergi  királyi  álladalmi  sou- 
verenitás  alá  estek. 

Az  álladalom  irányábani  jog- viszonyai  ezen  rendi-javadalmaknak 
a  Würtemberg  királyi  nyilatkozvány  által  1828-dik  évi  július  havá- 
ban rendeztettek. 

Ezen  János-György  Hohenembs  Eleonóra  grófnőt  birta  nőül,  és 
egyenes  vonalban  leszármazása  e  következő: 

Antal-Euseb  cs.  kir.  kamarás ,  valóságos  belső  titkos  taná- 
csos ,  Svábföldnek  landvogtja  stb.,  nősült  1662-ben  Thun  Dorottya- 
Genovéva  bárónővel  (f  1668  ). 

Ferecz-Mkximilian  cs.  kir.  kamarás ,  házasságba  lépett 
1693.  észt.  február  22-én  Brenner  Maria- Antónia  grófnővel  (f  1740. 
február  7-én). 

Káról  y-S  e  y  f  r  i  e  d-E  u  s  e  b  cs.  kir.  valóságos  belső  titkos  ta- 
nácsos (szül.  1695.  május  7-én,  +  1765.  oct.  30-án),  házasságba  lépett 
1720.  január  29-én  Maria-Friderika-Rosalia  Ottingen-Spielberg  gróf- 
nővel (ki  1699.  évi  nov.  27.  szül.,  f  1759.  január  25-én). 

1740-ik  sept.  15-én  nyerte  gróf  Károly-Seyfried-Euseb 
a  magyarországi  indigenatust. 

Hermán- Fridrik  cs.  kir.  valós,  belső  titkos  tanácsos  Sváb- 
földnek landvogtja  stb.  (szül.  1723.  június  23-án,  f  1786.  sept.  17-én), 
nősült  1750.  sept.  17-én  Königsegg-Rothenfels  Maria  Eleonóra  gróf- 
nővel (ki  1728.  dec.  20-án  szül.,  f  1793.  febr.  28  an. 

Ernő  cs.  kir.  valós,  belső  tit.  tanácsos ,  alsó-  és  felső  Svábföld- 
nek Landvogtja  (szül.  1755.  sept.  23-án,  f  1803.  febr.  28-án),  nősült 
1783-ik  július  6-án  Manderscheid-Blankenheim  Maria- Krisztina- Josefa 
grófnővel,  (ki  szül.  1767.  július  31-kén  ,  f  1825.  aug.  19-én. 

Ferencz-Xavér  cs.  kir.  kamarás ,  Würtemberg  királysági 
fő  úr  (szül.  1787.  martius  15-én)  ,  nősült  1811.  július  14-én  nagy-ká- 
rolyi Károlyi  Maria-Anna  grófnővel r  (ki  szül.  1793.  septemb.  25-én,  f 
1848.  mártius  9-én).  Gyermekei: 


Könígstein.-Köpe.  447 

1.  Gusztávé?,  kir.  kam.,  sz.  István  rend  vitéze  felső  Magyar- 
ország erdészeti  s  a  pozsonyi  természet-búvári  egyletek  elnöke  stb. 
(szül.  1813.  april.  19-én),  ez  keresztszegi  és  adorjáni  Csáky  Gizella 
grófnő  csillag-keresztes  hölgygyei  egybekelt  1843.  nov.  14-én  ,  és  je- 
lenleg a  hajdan  kihalt  orbovai  Jakusich  nemzetség  által  birt  orosz- 
lánykői  és   illavai  uradalmak   birtokosa,  lakik  a  pruszkai  várban. 

Gyermekeik  : 

Móric  z-P  r  o  k  ó  p  (szül.  1853.  sept.  27-kén),  és  I  r  m  a-M  a  r  i  a 
(szül,  1844.  sept.  7.). 

Fer  encz-X  a  ver  ,többi  gyermekei: 

2.  Erzsébet  született  1812.  apr.  14-én ,  férjhez  ment  1832 
oct.  9-én  herczeg  volfeggi  és  waldseei  Waldburg  Fridrik-Károly-Jó- 
zsefhez. 

3.  Francisca-Xaveria  született  1814.  jan.  13-án  ,  csillag- 
keresztes hölgy,  1834.  febr.  10.,  férjhez  ment  gr.  Andrássy  Györgyhöz. 

4.  Alfréd  született  1817.  jun  30.,  cs.  kir.  kamarás,  ezredes 
stb. ,  tulajdonosa  sok  vitézrendnek ,  neje  gróf  Bellegarde  Paulina  csil- 
lag keresztes  hölgy,  kivel  1857.  apr.  15.  kelt  egybe.  Magzatjuk:  Fe- 
rencz  1858-ban  született. 

5.  Ármin  született  1820.  máj  26-án,  cs.  kir.  kamarás. 

6.  Hugó  született  1824.  febr.  23-án,  cs.  kir.  kamarás. 

7.  Georgia-K  lementina  született  1825.  apr.  1-én,  férjnél 
van  herczeg  Oettingen-Spielberg  Ottónál  1843.  nov.  6-tól  óta. 

8.  Friderika  született  1837.  febr.  21-én. 

A  család  czimere  —  mint  följebb  a  metszvény  ábrázolja  —  egy 
arany  és  vörös  balról  rézsútosan  hosszas  koczkákkal  födött  paizs ,  a  fö- 
lött grófi  korona.  A  sisak  koronáján  strucztollak  lengenek.  A  paizst 
két  oldalról  két  oroszlán  tartja  telamonok  gyanánt. 

ICöiiigstein  család.  Königstein  J á n o s-K eresztély  az 
1659-ki  országgyűlésen  a  133,törv.  ez.  értelmében  magyarországi  hon- 
fiusitást  nyert 

Köntös  család.  Zeraplin  vármegye  nemes  családai  közé  szá- 
mitatik  J). 

Köpe  család.  (Ujfalusi.)  Közűlök  Sándor  1848-ig Hunyad 
és  Zaránd  várraegyék  mérnöke ,  most  cs.  kir.  kerületi  mérnöki  alkal- 
mazásban áll. 


*)  S'irmay  C.  Zemplin  not.  top.  114. 


448  Köpeczy.  —  Körmendy. 

Köpeczi  család.  (Köpeczi.)  Köpeczi  Bálint  orvostudor 
1665-ben  S.-Patakra  hivatott  tanárságra,  miről  1668-ban  lemondott  *). 

János  1662.  körűi  Torda  megyei  alispán.  Ferencz  1815-ben 
tartományi  főszámvivőségi  járulnok,  utóbb  számtiszt. 

Ugyan  csak  Köpeczi  néven  előfordul  Miklós  1633-ban  uni- 
tárius iskolai  senior.  Utóbb  Köpeczi  B.  Sámuel  bonyhai  ev.  ref. 
lelkész,  ki  Franekerában  tanult,  és  1772-ben  philologico-theologiai  ér- 
tezést  adott  ki  a). 

I&örcsy   család.    A  XVII.  században  Komárom  megyében 

fordul  elő  e  családnév. 

» 

1659-ben  Körcsy  Ferencz,  és  Körcsy  Ilona  Ásvány  László 
hitvese  Megyeresen ,  Nagy-Léelen ,  és  Radvány  m városban  őket  illető 
bizonyos  gyámsági  javak  iránt  Szeghy  János  stb.  ellen  pert  indítanak  3). 

Kőrniei&dy  család.  Hont  és  Vas  várraegye  nemessége  so- 
rában emlitetik  Fényes  B.  Greographiájában. 

Körmendy  Antal  Dóczy  László  magvaszakadtán  Hont  megyei 
egész  Kálna-borfőy  máskép  Perlócz  helységbe  fi-,  azután  leány-ágra  is 
beiktattatik,  a  kir,  ügyész  által  6236  frtig  a  szavatosság  el  vállaltat  ván, 
de  ellentmondott  a  besztercze-bányai  collegium  és  Bory  máskép  Beké 
Gábor  1766  ban  4). 

Körmendy  (vagy  roszúl  írva  Kürmendy)  családot  találunk 
Trencsin  megyében  is,  hol  1721-ben  feiső-brezniczi  curiáján  lakott. 
Ugyan  ott  az  1748 -ki  nemesi  összeírás  szerint  székelt  János  és 
György. —  1768-ban  ugyan  ott  János  két  fiával  Jánossal  és 
Andrással,  azután  György  fiával  Györgygyei,  és  Andrásnak 
fia  János. 

1803-ban  ismét  ott  találjuk  Jánosnak  fiait  János  és  Andrást, 
—  Andrásnak  fiait  Józsefet  és  Fe renczet,  és  Györgynek  fiát 
Györgyöt. 

1807-ben  jul.  13  án  Andrásnak  fia  J  á  n  o  s  igazolta  nemességét 
Trencsin  megye  előtt,  és  a  nemesi  névsorba  bevétetett. 

1837-ben  székeltek  F.-Brezniczén  Körmendy  János  fiával  Já- 
nossal. —  András  négy  fiával  u,  m.  Józseffel,  Andrással, 
Jánossal  és  Istvánnal;  azután  József  egyedül ,  Ferencz, 


*)  Szirmay  C  Zemplin  not.  top.  216. 

2)  Benkó  Jos.  Transylv.  gener.  486. 

3)  Fényes  Komárom  várm.  107. 114.  129. 

*)  Sz.-benedeki  Coaveut.  Capsa  H.  Faso.  3.  BTro  7. 


Kőrmöczy.  -  KÖrőssy.  449 

György  és  András,  kinek  fiai  István,  János  és  András; 
végre  még  egy  másik  András  és  János  is.  Ugyan  ekkor  Klucsón 
lakozik  Györgynek  fia  G  y  ö  r  g  y ,  ki  már  az  1803-ki  nemesi  Összeírás- 
kor hat  fiával  és  két  unokájával  van  beirva  a  nemesi  lajstromba  u.  m. 
fiaival  Józseffel,  Jánossal,  Pállal,  Ferenczczel,  Ist- 
vánnal, és  Vinczóvel,  valamint  György  és  József  uno- 
káival. 

ftoruiÖczy  család.  (Nagy-ajtai.)  Székely  család  '),  melyből 
János  Kis-Sároson  oskola  tanár,  fia  J  ó  z  s  e  f  unitárius  tanár,  1812  — 
1836-ig  püspök,  meghalt  1836.  dec.  14-én;  fia  József  1848-ban  fo- 
galmazó az  erdélyi  fő  kormányszéknél,  most  törvényszéki  tanácsos. 

Kdrö&kényi  család  Lásd  Kereskényi  cs. 

Kör&ssy  család  (Erkőrösi  és  Sámsondi.)  E  családról,  mert 
reve  Keörössy  (sőt  K  e  wr  e  s  i)  alakban  is  Íratott ,  már  e  kötet 
205.  lapján  van  emlékezet.  Azonban  a  munka  folytában  még  több  ada- 
tok birtokába  jutván  a)  ,  itt  ( — mintegy  pótlólag)  kell  a  következőket 
közlenem. 

A  család  csakugyan  Sámsondról  is  íratott,  és  Közép-Szolnok 
megyei  Erkőrös  ősi  fészkéből  a  szomszéd  Kraszna  megyébe  is  át- 
származott. 

Már  a  XV.  század  elején  a  nagyobb  birtokosok  sorában  állt. 
141 2-ben  Keöreössy  Miklósnak  fia  András  és  Sándor  Kolos 
megyei  Füld  helységbe  ellentmondás  nélkül  iktattattak  be. 

1451-ben  Keöreössy  László  Szilágy -Sámsondon  tizenkét  telek* 
bői  álló  részbirtokába  iktattatik  be.  Ennek  neje  Domokossy  Anna, 
kitől  fia 

Zsigmond  1487-ben  hatszáz  forintban  írja  át  Drágffy  Berta* 
lannak  a  Szilágyban  varsolczi ,  szombathtelki  és  orosztelki  birtokait. 
Meghalt  l#15-ben.  Neje  Dorottya  volt. 

1497-ben  KŐrössy  Gergely,  neje  Kémery  Kata,  javait  Zálno- 
kon,  Csekenyén,  Varsolczon  eladja  Dobay  Györgynek. 

1537-ben  Kőrössy  Ferencza  Désházy  Istvántól  elfoglalt  jó- 
szágokat Királyiban ,  Divsadon ,  Terebesen  adománybankapja  János 
királytól. 

1541 — 1571-ben  él  Keöreössy  Miklós,  kinek  első  neje  volt 
Lónyay  Ilona ,  a  második  Szentpáli  Anna.  Testvére  volt  Keöreössy 
Mihály. 

')  Török  Antal  közlése  szerint. 

f)  Décsey  Miklós  szíves  közléséből. 

29 


460  Körösy. 

A  végső  nemzedék  itt  megtoldva  következőleg  jött  le  Jánostöt 

kezdve : 

János 

alispán 

1556-1579. 


i — i 

Gergely  János.  'Mihály 

r  •  -* 1  1585 

János.  Bora  Kata  (Paxy  Margité 

1614 — 1640       (1.  özikszay  , - ?-* , 

CCzompay  Pál.  Kata  Anna 

Péter  2  m  -raoni  (1.  Foltliy  Farkas,  1659. 

Szunán)      Antos  Mihály)         2.  váradi  Gargócs         1.  kápolnai 

Boldizsár.  Dévay  György. 

3.  Kende  András  )       2.  Horvát  Láz?n\ 
3.  Paxi  György). 

E  táblázaton  —  mint  látjuk  —  Jánosnak,  ki  Közép-Szolnok  vár- 
megye alispánja  volt,  három  fia  közül  kettőnek  volt  maradéka. 

Gergelynek  Kata  leányától  az  Antos  részen  Sziíágyfő- Ke- 
resztúrban lakó  Thót  család  jő  le. 

Mihálynak  neje  pakosi  Paxy  Lajosnak  lindvai  BáníFy  Annától 
származott  leánya  Margit,  kitol  született  Anna  magtalan  lévén, 
javai  végrendelete  értelmében  nővére  unokájára  Dancs  Évára  szállottak. 

Katának  első  férje  Folthy  Farkas  után  utódai  a  Petrichcvich 
Horváth,  és  gr.  Bethlenek  ,  második  férje  Gargócs  Boldizsár  után  örö- 
kösei Gencsy,  Kállay,  Fényes,  Décsey,  Becsky,  Nagy,  Keövér  családok. 

Azonban  találunk  még  Erkőrösnek  leány-ivadékokra  szállása 
után  is  e  családhoz  tartozókat ;  igy 

1635-ben  Kőrössy  Judit  Sebessy  Ferenczné. 

1638-ban  Kőrössy  Jakab,  kinek  neje  Kerekes  Katalin. 

Ezek  után  a  család  letűnt. 

fi^Örösy  család.  Veszprém  vármegyében  élt  e  család  aXVíí. 
században,  hol  Körösy  Ferencz  1643-ban  (feria  sexta  prox.  post  festum 
beatorum  Simonis  et  Judae  ap.)  hirdetteté  ki  czimeres  nemeslevelét  7) 

Trencsin  vármegyében  pedig  Kőrössy  nevű  család  eléfordul 
az  1088- ki  nemesi  lajstromban. 

("gyan  csak  Körös  sy  nevű  családról  egy  hiteles  származati 
táblázatról  következő  nemzékrendi  töredéket  közölhetünk: 

Kőrössy  Sámuel 

1730.  táján 

(Kisvarlay  Ma  Ha) 

P 


Péter.  Jozefa  1S15. 

(Tersztyanszky  Bálint). 


Veszprém  vármegye  levéltárából  Véghely  Dezső. 


Körtvefay.  —  Körtvélyessy.  Ml 

Erdélyben  pedig  1659-ben  élt,  és  főembernek  iratik  Körösy 
István  *). 

Zemplin  vármegyében  szintén  van  Körösy  nevű  nemes  család, 
melyből  Gryörgy  a  Rákóczyak  praefectusa  1694-ben  S. -Patakon  Tri- 
nitarius  barátok  részére  zárdát  alapított  2). 

Körtvefay  család.  Szabolcs  vármegye  nemesei  sorába  szá- 
mitatik  Fényes  E.  Greograph iájában. 

Köreössy  család.  Köreössy  F e r e n c z  és  általa  fia  Pál, 
testvérei  Pál  és  György  1634-ben  II.  Ferdinánd  királytól  kaptak 
czimeres  nemes  levelet  3). 

Kört  vél  yessy  család.  (Kólcs-hosszúmezŐi  f.)  Zemplin  vár- 
megyének ez  ősrégi  kihalt  családa  a  Rákóczy  stb.  családokkal  együtt 
a  Bogát-Radván  nemből  eredt  4) ,  és  őse  —  állítólag  Oswald  -—  K'cri- 
vélyest  kapván  osztályba,  innen  lett  a  család  neve.  L.  Rákóczy  csald i. 

Még  1597-ben  élt  a  család ,  a  midőn  kolcs-hosszúmezői  Körtvé- 
lyessy  László  Zemplin  vármegye  alispánja  lett.  5) 

Sáros  vármegyében   szinten  él  Körtvélyessy  család  a  birtokos 
nemesek  sorában,  kik  közül  jelenleg 

Tamás  lakik  Varjufalván,  bir  Olysón. 

János  lak.  F.-Asgúth  ,  bir  F.-Asgúth  ,  Karácsonmezft,  Komlós, 
Komlós-Keresztes,  Lapos,  NádfŐ  és  Babafalu  helységekben. 

Gábor  lak.  Cseifaluban ;  bir  ugyanott  és  Dukafalva,  Komlós- 
Keresztes,  Nádío,  Vaspataka  helységekben 

Gusztáv  lak.  Varjufalván,  bir  ott  és  Herhely  helységben 
Konstantin  bir  Varjufalván  G). 

Megyei  hivatalt  viseltek  ujabb  időben  G  á  b  o  ?  és  V  i  n  c  z  e 
1846-ban  Sáros  vármegyében  esküdtek. 

István  í  843-ban  2empiin  megyében  esküdt 
Veszprém  megyében  a  múlt  századbau  szintén  Körtvélyessy  nevű 
család  igazolá  nemességét,  és  azt,  hogy  Veszprémbe  Abauj  megyéből 
származtak.  Nemzékrendjük  évszám  nélkül  ez :  1) 


*)  Kemény  János  önéletírása.  Kiadta  Szalay  L.  98.  lap 
2)  Szirmay  C.  Zemplin  uot.  top.  114  209. 
*)  Ung  vármegye  levéltárában  van  az  eredeti  armalis* 
*)  Wagner  Car.  Collectanea  geneal.  dec.  IV.  p.  94.  —  Sfcirmay   C.  Zem- 
plin not.  top.  88  ,  hol  kihaltnak  iratik- 

5)  Szirmay  C.  Zemplin  not.  hist  96. 

8)  Fényes  Elek,  Magyarország  statist.  szempontból.  1860.  í.  »rót  338 

7)  Veszprém  várm.  levéltárából  Véghely  D. 

29* 


452 


Körtvélyési.  —  Köszeghy. 


r 


Körtvélyessy 


János. 


Jakab. 


István 
István 


Miklós. 


István 


István 
(Safczay  Erzse) 


Sámuel 
(thúzi  Borbély 
András  leánya) 


István        Ferencz 

■  A  |  ni       hAm ni      | 


István.  Erzse  János. 

(Metzernő) 


János  József  Sámuel 

r~ — 


János.       Pál.      Erzse. 


Sámuel.       Zsuzsa 
(Bod 
János) 


Sámuel 
i — r* 

András 


József 

* , 

Sámuel 
1 


András 


Sára 

András  TÓ7SPf    '         (Szőke  Péter 

András.        Jozset.      udvardiban  lakott) 


József.     István.    Dániel.    Sándor. 


András 


Sámuel  Erzse  Mária  István 

(Tari  Mihály    (Nagy  József      ^T^Z         77" 
ujfalusi  lakos)  Sápon)  lstváa-     Ján°8' 


Rebeka.      Mária.     Sára.     Ferencz.     József. 


Erzse  András.      József. 

(Füredi  Sándor 
Kovácsiban). 

Körtvéllyési  család.  (Máskép  Sekék.)  Sekék  máskép 
Körtvélyési  György  1665-ki  dec.  10-én  kelt  cziraeres  levélben  neme- 
sitetett  meg  1). 

Köszeghy  család.  Ily  nevű  családokról  is  emlékeztünk  már 
e  kötet  205.  lapján ,  miután  e  név  is  gyakorta  Keöszeghy- nek 
is  iratik. 

A  nélkül ,  hogy  az  elősorolandó  ka  t  mint  egy  családbélieknek  ál- 
lítanék ;  pótlékul  felhozzuk  még  a  következőket : 

Egy  régi  kihalt  Kőszeg hy  család  eredt  az  A  b a  nemből  is, 
Lásd  Somosi  család. 

Köszegbi  Köszeghy  János  1510-ben  Krakóban  tanult  *). 

Kőszeg  hy  Albert  egyik  követe  Dobó  Istvánnak  1552-ben  az 
egri  diadal  után. 

Ugocsa  megyében  e  század  elején  Köszeghy  László  Csépén, 
Batáron  birtokos  3). 

*)  Kemény  Jos.  Not.  Cap.  Albensis  p.  279. 
2)  Regestrum  Bursae  Cracoviensis  p.  25. 
«)  Szirmay  C.  Ugocsa  p.  137, 172. 


Köszegiii.-Kövnri.  453 

Vas  megyében  Kőszeghy  Antal  1838-ban  főszolgabíró  volt. 

Kőszeghy  László  csanádi  püspök  1801-dik  évtől. 

l^öszegl  család.  (Galgóczi.)  Magyarországból  származott 
be  Erdélybe,  és  ott  1791-ben  Antal  az  országgyűlési  kir.  hivatalosok 
sorában  állt,  azelőtt  itélŐmester  volt.  E  családból  jelenleg  Albert 
Kük  üllő  megyei  buzás-bessenyei  birtokos. 

Köszörűs  család.  (Máskép  Pazar.)  Pazar  máskép  Köszö- 
rős  l>á  n  i  e  l  lakott  Gömör  megyében  Klenóczon  ,  neje  Katalin  ,  fia 
András,  ki  evang.  lelkész  volt  előbb  Nyustyán,  majd  Taksonyban, 
innen  Ozdinban,  innen  1791-ben  Csetneken.  Nejétői  Márton  Kriszti- 
nától született  Csetneken  fiók  1796.  mart.  26-án  József ,  és  leányuk 
Karolina  l) 

Köteles  család.  1642.  eV  előtt  élt  Hont  megyében  Köteles 
István,  kinek  Özvegye  Csúthy  Anna  már  a  kiírt  évben  Rákóczy 
László  neje  volt  2). 

Küthe  család.  Ily  nevű  család  a  XVII.  században  Komárom 
vármegyében  élt,  és  közűlök  Erzsébet  Gyárfás  Miklósnak  neje  volt, 
kitői  született  Gyárfás  István,  a  ki  1673-ban  Bottyán  pusztabeli  ré- 
szét Csapó  György  örököseinek  és  Pázmándy  Gergelynek  elzálogitá  3). 

Kővári  család.  Több  Kőváriak  voltak  Erdélyben,  ezek  kö- 
zül az,  mely  Tordán  él,  a  nemzeti  fejedelmek  alatt  szakadt  oda  Kőváry 
Tamásban,  ki  egyike  volt  azon  harczosoknak,  kiket  Bethlen  Gábor 
Tordára  telepitett  s  kiváltsággal  látott  el ,  mely  okmány  eredetié  je- 
lenleg is  az  uj  tordai  ref.  egyház  levéltárában  őriztetik  *). 

A  most  élők  Mártontól  származnak  következőleg : 

Márton 


József  Sándor. 

(Miklós  Kata) 


Józsa  László  Endre.  Mihály, 

szül.  1817.  szül.  1820. 

( Boros  Róza)  történetíró. 

"Róza.        Ja^kT1      («nauz  Janka) 

József  négy  Ha  közül  Endre  festesz,  a  többi  három  nevével  az 
irodalom  terén  találkozunk  ;  és  ezek  közül  László  1.  Erdély  statisti- 
kájának,  2.  Ritkaságainak ,  3.  Régiségeinek ,  4.  Nevezetes  családainak, 
5.  A  székely  honnak,  6.  Erdély  történelmének  stb.  szerzője. 


*)  Bartholomaeides  Prov.  Csetuek.  130.  stb. 
*)  Sz.-benedeki  Convent  Fasc.  81.  nro  18. 
8)  Fényes  Komárom  várm.  161. 
%)  Kiadatott  a  Kolosvári  Közlöny  1859.  folyam. 


454  Kövendi.    Kövesd?. 

Ivöveifcdi  család.  (Vadadi.)  Közűlök  vadadi  Kövendi  Jó- 
zsef marosszeki  dulió   1:81 5-ben. 

WLövér  család.  Kövér  néven  is  több  nemes  csaladunk  van. 
Ezek  közül  egyiknek  törzse  Kövér  Mihály,  ki  Rudolf  királytól  Prá- 
gában 1579.  dec.  l5-énkelt,és  Pozsony  megyében  1583-ban  kihir- 
detett nemes  levélben  nemesitetett  meg  J). 

Oy  nevű  nemes  család  él  Zemplin  megyében  is  *) .  hol  Kövér 
Dániel  1843-ban  megyei  esküdt  volt. 

Szabolcs  megyében  szintén  székel  Kövér  család,  melyből  M  i  k- 
lós  ott  a  megyénél  éléstári  biztos  volt  1844*ben. 

Somogy  vármegyéből  Kövér  János  mint  orvos  szakadt  Krassó 
vármegyébe,  és  1833.  febr.  25-én  Somogy  vármegyétől  nyert  nemesi 
bizonyítványát  1833.  apríl.  29-én  hirdetteté  ki  Krassó  megyében  ,  hol 
azonban  már  kihalt. 

Csanád  megyében  szintén  találunk  ily  nevű  nemes  családra,  hol 
Kövér  Tivadar  1842-ben  számvevő,  István  1836*  1842-ben 
csendbiztos  volt. 

Arad  megyében  Kövér  József,  valamint  szintén  Kövér  nevű 
nevű  család  1819  ben  Békés  megyében  Gyulán  is  a  nemesség  so- 
ában  állt. 

liovér  család.  (Rétháti.)  Temes  megyében  Rótháton  birto- 
kos, és  innen  irja  előnevét.  Ezek  közül  Vincze  1845-ben  alszolga- 
biró  ,  1  g  n  á  c  z  pedig  esküdt  volt  Temes  vármegyében  Ugyan  csak  e 
családból  született  1825-ben  Rétháton  Kövér  Laj  os  ,  az  ismert  szin- 
mű-iró;  neje  Komlóssy  Ida  színésznő. 

KiHér  család  (Benedeki.)  Közűlök  J  ózsef  ügyvéd  volt 
Zaránd  vármegyében,  özvegye  Nagy  Anna  Alsó-Fejér  megyében  Új- 
faluban. 

Kövér  család.  (Takta-kenézi.)  Közülök  Gábor  Közép- 
Szolnok  megyében  pénztárnok  1815-ben. 

Kövér  Ferencz  (melyik  családból ?)  Barcsai  Ákosnak  asztal- 
noka  volt  3). 

I&övesdy  család.  (Kövesdí.)  Nógrád  megyében  Berezel  mel- 
lett fekszik  Kövesd  helység  hajdan  hasonló  nevű  nemes  család 
birtoka  4). 

*)  Pozsony  megye  levéltárában  vau  ?.z  eredeti  armalis. 
*)  Szirmay  C  Zemplin  not  top.  114. 
a)  Szalárdy  Siralmas  krónika  609.  lap 
*)  Fejér  Cod.  diplom.  tom.  XI.  499. 


Kövy.—  Kraczer.  455 

A  XVI.  században  élt  Kövesdy  M  i  k  i  o  s  .  kinek  leánya  Zsófia 
Cheöy  Lászlóné  volt,  s  benne  a  család  kihalt  1). 

Másik  Kövesdy  esalád  volt,  melyből  László  1740-ben  élt  és 
kapitány  vala,  neje  Szentiványi  Krisztina,  ki  utóbb  nándori  Bene  And* 
rásné  lön,  és  kitől  fiai  János  és  László  születtek. 

Ugyan  ez  utóbbi  családból  származott  valószínűleg  azon  Hont 
megyei  Kövesdy  is,  ki  a  múlt  század  végén  (17&6  )  széles  diplomaticai 
ismeretei  által  mint  kitűnő  ügyvéd  szerepelt ,  és  több  gyökeres  jogú 
perek  iránt  irt  diplomaticocritical  értekezéseket  nyomatott  ki.  —  Kö- 
vesdy család  Hont  megyében  a  legutóbbi  időben  is  a  nemesség  so- 
rába számitatott  *). 

Kövesdy  A  i  b  e  r  t  1566-ben  a  török  által  elfogatván  ,  eperjesi 
honfiai  által  váltatott  ki  8). 

Kövesdy  család  czimere  a  paizs  kék  udvarában  zöld  téren  két 
piros  lábú  és  csőrű  szemközt  álló  fehér  galamb ,  csőreikben  egy-egy 
piros  rózsát  tartva,  és  mindenik  fölött  egy  arany  csillag  ragyog.  A 
paizsfölötti  sisak  koronájából  két  sas-szárny  emelkedik ,  az  előtérben 
álló  fekete,  a  mögötte  lévő  arany.  Foszladék  jobbról  arany-kék,  balról 
ezüst-vörös  *■). 

Zemplin  megyében  szintén  van  nemes  Kövesdy  család  *). 

i&Övy  csaliul.  Szabolcs  vármegye  nemes  családai  sorába  szá- 
mitatik.  E  családból  született  Nádudvaron  1763  jul.  15-én  a  hires 
jogtudós ,  és  sárospataki  jogtanár  Kövy  Sándor,  ki  1829  jul.  23-án 
halt  meg.  Több  magyar  jogi  munkát  adott  kf. 

f&racsáityl  család.  Nyitra  megye  nemes  családai  sorába 
számitatik  Fényes  E.  Geogra  pinájában. 

Kracsun  család.  Szintén  Nyitra  vármegyei  nemes  család. 
Közűlök  Imre   1837-ben  azon  megyei  esküdt  volt. 

WLraczer  család.  (Máskép  Grácz.)  Ebből  ismeretes  azon 
Rudolf,  ki  1358 — 1375.  Árva  vár  várnagya  s  egyszersmind  Árva 
vármegye  alispánja ,  nemkülönben  zólyomi  ispán  (comes)  volt.  Tőle 
származik  azon  adomány-levél,  mely  szerint  Juche  Miklós  fiai  János 
és  Salamon  á  chlebmczi  és  pribisi  patak  közt  fekvő  brzonyos  erdőség 
birtokába  helyeztettek. 

l)  Sz.-benedeki  Convent  Prot.  P.  pag.  43-anni  1659. 

%j  Fényes  Geograpkiája  szerint. 

3)  Lehoezky  Steramat.  II.  221. 

\)  Adami  Scuta  gentü.  tom.  V. 

5)  Szirmay  C.  Zemplin.  not.  top.  114 


456  Krahmer.-KraJQik. 

Kralimer  család.  1760-ban  nemesitetett  meg  Krahmer 
Ignácz,  czimere  —  mit  ekkor  nyert,  egy  hullámzó  folyó  által  viz- 
irányösan  kétfelé  osztott  paizs,  a  felső  kék  udvarban  az  emiitett  folyó- 
ból emelkedik  ki  egy  arany  grif,  és  első  jobb  lábával  két  arany  szarvas- 
bogot tart ;  az  alsó  vörös  udvarban  jobbról  balra  rézsútosan  fehér  csí- 
kolat  vonul  le,  és  azon  három  vörös  rózsa  látszik.  A  paizsfölötti  sisak 
koronájából  két  egymásra  helyezett  vörös  sas-szárny  lebeg  ki,  mellyen 
jobbról  balra  részutos  fehér  csíkolaton  három  vörös  rózsa  látható.  Fosz- 
ladék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös  *). 

Nevezett  Krahmer  Ignácz  a  tartományi  biztosságnál  volt  irnok. 

Kr a jcsy  család.  1688-ban  Drskóczon  Trencsin  megyében 
fordul  elő  e  család.  Azután  1718-ban  Krajcsy  J  á  n  o  s  Kardosfalván 
székelt  2). 

Krajczár  család*  1624.  febr.  8~án  II.  Ferdinánd  királytól 
nyert  czimeres  nemes  levelet  Krajczár  Bálás. 

1755.  nov.  4-én  pedig  Szombathelyen  Krajczár  Ferencz  és 
Pálnak  fia  Pál  nemesi  bizonyítványt  nyertek  3). 

Kraitzer  család.  Kraitzer  Bálint  1636.  máj.  14.  Bécsben 
kelt  czimeres  levélben  II.  Ferdinánd  király  által  nemesitetett  meg, 
mely  nemes  levél  1637-ben  sz.  István  király  ünnepe  előtti  legközelebbi 
negyedik  ferián  Pozsony  vármegye  közgyűlésében  kirdettetett  ki,  mint 
ezen  levelet  1725-ben  Bálint  unokája  a  Bazinban  lakó  Kraitzer  Sa- 
mu e  1  a  nemesség  vizsgáló  szék  előtt  bemutatá  *). 

Kraitzár  István  Olgyán  lakozó ,  testvére  János  részéről  be- 
mutatá a  nemességért  a  királyhoz  benyújtott,  és  a  megadást  jelelő  kan- 
czelláriusi  aláírással  jegyzett  folyamodványt,  és  bemutatá  elismer- 
vénynyel ,  hogy  eredeti  czimeres  levelük  Zala  megyében  lakó  Kraitzer 
Farkasnak  kezeinél  van  5).  # 

14 raj nik  család.  (Krajnikfalvi.)  Előnevét  a  Bihar  megyei 
(és  jelenleg  a  váradi  káptalan  által  birtokolt)  Krajnikfalváról  írja. 

Megerősítő  czimeres  nemes  levelét  1742-ben  nyeri  M. -Terézia 
királyassszonytól.  Czimere  a  paizs  kék  udvarában  egy  hullámzó  tenger 
szinén  úszó  szirén,  fölemelt  jobb  kezében  zöld  koszorút  tartva.  A  paizs 


f)  Adami  Scuia  gentil.  tora.  V, 

2)  Szontagh  Dán.  közléséből. 

8)  Veszprém  várm.  levéltárából  Véghely -D. 

*)  Pozsony  várm.  levéltár  Investig.  nobil.  pag.  11. 

y)  Ugyan  ott  pag.  68. 


Kray.  757 

fölötti  sisak  koronáján  egy  pánczélos,  sisakos  sárga  csizmás  vitéz  áll, 
jobb  kezében  kivont  pallóst  tartva ,  lábaira  egy  kétfejű  sárkány  teke- 
rődzik,  melynek  fejét  vágni  készül.  Foszladék  jobbról  arany-kék,  balról 
ezüst-vörös  *). 

Krajnik  János  1730.  táján  élt,  ki  is  a  Belgrád  kézre  kerítésé- 
ben érdemet  szerzett  Vékony  Jánosnak  egyetlen  leányát  Juliannát 
vévé  nőül ,  kivel  ipa  után  Bully  helységbeli  részbirtokot  kapta,,  me- 
lyet Vékony  János  jutalmul  adományban  nyert  2). 

Krajnik  Ferencz  1825-ben  magyar  kir.  testőr  volt. 

Krajnik  J  ó  z  s  e  f  nek  neje  Kazinczy  Klára,  Kazinczy  Ferencz- 
nek  az  Írónak  nővére,  Krajnik  Imrének  neje  pedig  Kazinczy  Eu- 
génia, emiitett  K.  Ferencznek  leánya. 

Krajnik  A 1  a  j  o  s  lak*  Debreczenben,  bír  Ersemjénben. 

ÉiLray  család.  (Krajovai  és  topolyai  báró.)  Sáros  vármegyei 
eredetű  család,  melyből  Kray  Pál  Wittembergában  tanulván,  onnan 
1655-ben  érkezett  haza  3).  Ennek  valószínűleg  fia  I.  Jakab,  ki  Sze- 
pes  vármegyébe  Késmárkra  telepedett,  és  ott  a  város  birája  lett.  1709- 
ben  Heister  cs.  tábornok  mint  Rákóczi  párthivét  gyanúból  ártatlanul 
* lefejezteté.  Mire  egyik  fia  II.  Jakab  (szül.  Késmárkon  1686.  nov. 
27-én)  sirja  fölött  fogadást  tesz ,  hogy  atyja  nevéről  e  gyanú  szennyét 
a  legnemesb  törekedés  által  lemossa,  és  azt  megboszúlja.  Bécsbe  megy, 
ott  véletlenül  egy  tiszttel  találkozik  ,  ki  séta  alkalmával,  a  nélkül  hogy 
tudná  kivel  beszél,  eldicsekszik,  hogy  Ő  oka  annak ,  miszerint  Kray  Ja- 
kab késmárki  bíró  lefejeztetett ,  mert  az  adott  kir.  kegyelemmel  a  fo- 
goly ellenségeinek  megvesztegetése  folytán  akaratosan  késett,  míg 
Kray  kivégeztetett.  Az  ifjú  erre  felbőszült,  a  tisztet  kihívja  és  megöli, 
majd  idegen  név  alatt  egy  dragonyos  ezredbe  áll ,  hogy  ott  magát  ki- 
tüntetve ,  a  tiltott  párbaj  büntetését  kikerülje*  1717-ben  Belgrádnál 
tünteti  ki  magát,  főhadnagy  lön.  Utóbb  kapitány  ,  majd  haza  menvén 
a  városnál  tanácsos  ;  1751-ben  a  város  országgyűlési  követe.  Meghalt 
1755-ben  *).  Kiadta  Késmárk  város  történetét  németül. 

Testvére  Sándor  1709-ben  Wittenbergában  tanult,  utóbb  haza 
menvén,  Késmárk  város  jegyzője  lön  5). 


*)  Adami  Scuta  gentil.  tom.  V. 
*)  Szirmay  C.  Zemplin  not.  top.  119. 

8)  Bartholomaeides  Memória  Huogarorum,  etc  148.  Klein.  II.  443.  L.  Kap- 
rinai  Mss.  A.  tom.  50.  p.  143. 

*)  Melzer  J.  Biographien  der  ber.  Zipser  p.  108. 
5)  Grenersich  II.  255. 


458  Kray. 

A  harmadik  testvér  Pál  a  mérnökkarnál  alezredességig  ment. 
Meghalt  1720-ban  *).  Készitet-fc  a  Szepességről  egy  corographiai  tér- 
képet, mely  Bel  által  is  felhasználtatott. 

II.  Jakabnak  két  fia  maradt :  1 .  Sándor,  ki  1742.  jun. 
17-én  született;  Öt  évig  m  kir.  testőr,  innen  a  Nádasdy  ezredében  27 
évig  szolgált ,  kapitányságig  emelkedett.  Legelőször  a  porosz  háború- 
ban Ladshut  és  Liegnitznél  tünteté  ki  magát  Schweidnitz  ostrománál 
porosz  fogságba  esett.  Innen  kiváltatván  ,  a  török  ellen  is  harczolt. 
Végre  őrnagyi  ranggal  nyugalomba  lepett.  2  Pál  szül.  1735-ben. 
Szintén  katonává  lett ,  és  itt  esze  és  bátorsága  állal  a  legmagasabb 
poiczig  emelkedett,  i 766-ban  vonta  magára  Laudon  ffcvézér  figyelmét, 
1778-ban  már  őrnagy  volt.  Nagy  részt  vett  a  Hóra  Kloskaféle  oláh  lá- 
zadás leesendesitéseben  is.  Ezután  ismét  a  török  elleni  háborúban  ara- 
tott babérokat.  1789  ben  a  Dunán  átmenvén  Krajovát  is  be  ve  ve,  (és 
tán  innen  egyik  elöneve :  Krajovai  l).  Ez  évben  nyerte  a  M.  Teré- 
zia rendét ;  midőn  már  tárborszernagy  volt.  Nem  sokára  nyugalomba 
lépve,  Pestre  vonult.  1792-ben  báróságra  emeltetett3).  1803-ban  Bács 
megyében  kapta  kir.  adományban  Topolyát  4).  Meghalt  1804.  január 
19-én.  Tetemei  Testen  a  belvárosi  templomban  diszes  emlék  alatt  nyug- 
szanak. Két  fia  volt  A  n  t  a  1  és  F  e  r  e  n  c  z  ,  amaz  még  atyja  életében 
mint  főhadnagy  Orsova  mellett  esett  él.  F  e  r  e  n  c  z  az  időben  szintén 
mellette  harczolt,  és  életét  csak  a  Duna  átuszásával  mentheté  meg. 
Meghalt  1830.  táján.  Özvegye  Gessel  Borbála,  gyermekei  a  most  elő 
báró  Kray~ék. 

Báró  Kray  János  az  1843.  és  1847-ki  ozszággy ülésen  főrendi 
táblai  tag. 

Kray  Miksa  1845-eu  Szepes  vármegye  jegyzője. 

A  bárósági  czimer  következő,:  a  paizs  kék  udvarában  hármas 
sziklán  hátulsó  lábain  álló  oroszlán ,  első  jobb  lábával  kardot,  a  másik- 
kai arany  paizsot  tartva.  A  paizsíölötti  bárói  koronán  iiarom  koronás 
sisak  áll,  a  jobb  oldaliból  egy  kék  dolmányos,  vörös  bugyogós,  zöld 
turbános  török  nŐl  ki,  kezében  lófarkú  zászlót  tartva;  a  baloldali  sisak 
koronájából  egy  erdélyi  oláh  fekete  süveggel  emelkedik  kr,  jobb  kézé- 


1 }  Melzer  Biograpkien  d.  ber.  Zipser  327.  ez  már  rokusi  Kr-ay  Pál- 
nak íratik. 

2)  Már  1788  ban  k  raj  o  va  i  előnévvel  megnemesitetett  L.  Tudományos 
gyűjtemény  1830.  1.  köt.  68.  lap. 

3)  Kölesy  és  Melczer  Nemzeti  Plutarkus  líi.  —  Colleet.  herald,  p.  133. 
*)  Feisö  magyarországi  Minetva  l83«)-kj  foly.  Iíí.  köt. 


Kral.  —  Ki'amar.  459 

vei  egyenes  kaszát  tartva;  a  középső  sisakból  a  paizsbelihez  hasonló 
oroszlán  emelkedik  ki.  Fosziadék  mindkét  oldalról  arany-kék. 

A  családfa  az  eiéadottak  nyomán  igy  alakult : 

Jakab 

késmárki  bíró 
kivég.  1709. 


II.  Jakab  Páí  Sándor 

sz.  1686.  f  1755.  alezredes  1709. 

kapitány  és  f  1720. 


városi  fannács. 

A- 


Pál  Sándor 

sz.  1735.  f  1804.  szül.  1742. 

tüzér  tábornok  őrnagy. 


Antal.  Fereucz  Mária 

f  1830.  táján      (gr.  Zicliy  Miklós) 
(Gessel  Bora) 

I * ' ! 

János  írnia 

1847.  (gr.  Zichy  nep.  János). 

Kral  család.  Kral  Antal  1719-ben  Jordán  Rozinával  {lásd 
Jordán  cs)  együtt  nyert  czimert  és  nemességet  ') 

Kral  nevű  családdal  találkozunk  Trencsin  vármegyében  is 
1728-ban  Nemes-Podhragyon ;  ez  azonban  alkalmasint  egyik  aga  a 
Podhragyai  máskép  Kozics  családnak,  és  pedig  G-yörgy  ágának, 
mely  az  1746-ki  nemesi  összeírásban  ily  néven  iktattatott  be  %). 

Kraler  család.  Í79ő-ben  nemesitetett  meg  f.  Ferencz  király 
által  Králer  János  és  Antai  személyében. 

Czimerpaizsuk  először  függőlegesen  kétfelé  oszlik  ,  a  jobb  oldali 
osztály  kék  udvarában  zöld  téren  egy  vaspánczélba  öltözött,  sisakos, 
vörös  tollas,  kardos  vitéz  áll  balkezével  hosszú  lándzsát  tartva.  A  bal- 
oldali osztály  vizirányosan  kétfelé  oszlik  ,  a  felső  ezüst  udvarban  egy 
koronás  kigyó  tekereg,  az  alsó  vörös  osztály  ^lyján  hullámzó  vizén  fe- 
hér hattyú  úszkál.  A  paizsfölötti  sisak  koronájából  arany  oroszlán  emel- 
kedik ki ,  kivont  karddal.  Fosziadék  jobbról  ezüst- kék,  balról  ezüs^- 
vörös   3). 

ftramár  család.  Trencsin  megyében  lr}46-ban  a  ne.mesi 
lajstrom  szerint  Kis-ucza-ujhelyben  székelt  ily  nevű  család  4). 


")  Collect  Herald  nro  405. 

2)  Szontagh  Dániel  közléséből. 

3)  Adami  Scuta  gentil.  tóin.  V 
*)  Szontagh  Dán.  közléséből 


4Ö0  Kramar.— Kramer. 

Krainar  család.  1717-ben  III,  Károly  által  czimeres  nemes 
levélben  neraesitetett  meg  Kramár  Pál  f). 

Czimere  a  paizs  kék  udvarában  zöld  téren  hátulsó  lábain  álló 
oroszlán,  első  két  lábával  arany  búzakévét  tartva.  Ugyan  ily  oroszlán 
emelkedik  ki  a  paizsfölötti  sisak  koronájából  is.  Foszladék  jobbról  ezüst- 
vörös, balról  arany-kék. 

Kramarcsik  család.  Árva  vármegyei  ozimerleveles  nemes 
család.  1742-ben  id.  és  ifj.  Miklós,  János  és  András,  1745-ben 
két  Miklós,  két  András,  egy  János  és  egy  Pál  íratott  be  az 
Árva  megyei  nemesi  lajstromba.  Egyik  ága  Luczky  melléknév- 
vel élt  *). 

Kramaricz  család.  Kramaricz  Mihály  1707-ben  I.  József 
királytól  nyerte  czimeres  nemes  levelét  3). 

Czimere  a  paizs  kék  udvarában  zöld  téren  egy  szőlőtő ,  melyről 
három  vörös  szőlőfürt  csüng  alá,  mellette  egy  arany  búzakéve  áll.  A 
paizsfölötti  sisak  koronáján  pánczélos  kar  könyököl ,  és  mai-kában  ki- 
vont kardot ,  három  buzakalászt ,  és  egy  fürt  szőlőt  szorít.  Foszladék 
jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös. 

Jelenleg  Kramarich  néven  nemes  családra  Sopron  és  Zala 
vármegyében  találunk  ;  i  839-ben  Kramarich  Miklós  Sopron  várme- 
gye alszolgabirája  volt. 

Tán  ezzel  ugyan  egy  család  az  is,  melyet  Szirmay  Zemplin  me- 
gye czimeres  nemesei  között  Kraraericz  néven  említ  meg  4). 

Kramer  család.  Puchon  Mátyás  katonai  érdemeiért,  és 
főleg  a  Tököly  Imre  forradalma  korában  I.  Leopold  király  iránt  tanú- 
sított hűségeért  Zólyom  vármegye  és  városa  ajánlatára  1687*ben  czi- 
meres levelet  nyert  saját,  úgy  neje  Kramer  Anna,  és  leánya  D  o- 
rotty  a,  továbbá  Puchon  András  és  ennek  neje  Czernak  Éva,  test- 
vérei Puchon  Anna ,  és  János  ,és  ez  utóbbinak  neje  Anna ,  gyerme- 
kei ifj.  János,  György,  András,  nemkülönben  atyafi  testvérei 
(fratrucles}  Puchon  István  és  György,  végre  sógora  Kramer 
Bálint,  ennek  neje  Fassangh  Dorottya .  és  gyermekeik  Kramer 
Bálint  és  Dorottya  neveikre,  és  valamennyinek  utódai  részére,  mely 


')  Collect.  Herald,  nro  597. 

*)  Szontagk  Dániel  közléséből. 

*)  Collect.  Herald,  nro  753. 

4)  Szirmay  C.  Zemplin.  not  top.  113. 


Kramer. 


461 


czimeres  nemes  levél  Zólyom  vár- 
megyének 1688.  február  24-én  Zó- 
lyomban tartott  közgyűlésen  hirdet- 
tetett ki  *). 

A  család  czimere  — -  mint  itt 
a  metszvény  ábrázolja,  —  négyfelé 
osztott  paizs,  az  1-ső  és  4-ik  osztály 
arany  udvarában  grif  ágaskodik, 
első  jobb  lábával  kivont  kardot,  a 
másikkal  égő  fáklyát  tartva  A  2- 
és  3-ik  osztály  kék  udvarában  zöld 
téren  zöldellő  bükfa  emelkedik.  A 
paizsfölötti  sisak  koronájából  szin- 
tén grif  emelkedik  ki ,  első  jobb  lá- 
bával kivont  pallost,  a  másikkal 
zöld  borostyán  koszorút  tart.  Fosz- 
ladék  jobbról  kék,  balról  vörös. 

Krainer  család.  Kramer  Ignácz  1760.  sept.  23.  Bécs- 
ben kelt  czimeres  nemes  levélben  M.-Teréz  király  asszony  által  nemes- 
ségre emeltetett ,  és  nemes  levele  azon  évben  Pozsony  vármegyében 
hirdettetett  ki  *). 

Kramer  család.  Kramer  Ferencz,  István,  Prokop 
és  Leopold  1792-ben  nyertek  czimeres  nemeslevelet. 

Nevezettek  közül  Kramer  Ferencz  (szül.  Pozsony  v.  Gr  aj  áron 
1744.)  Esztergám  megyei  pap,  hittani  tudor,  előbb  tanár,  1796-tól  po- 
zsonyi kanonok  és  plébános  ,  1802-től  esztergami  kanonok,  sz.-györgyi 
prépost,  székesegyházi  főesperes.  Meghalt  1818.  oct.  22.  Kiadott  1814- 
ben  egy  munkát  „De  sola  salvifica"  czim  alatt  3). 

Gzimerük  egy  fehér  hullámzó  folyam  által  először  vizirányban 
kétfelé  osztott  paizs ;  a  felső  osztály  függőlegesen  ismét  kétfelé  osztott 
paizs,  a  jobb  oldali  osztály  kék  mezejében  hármas  zöld  halmon  arany 
koronán  szétterjesztett  szárnyakkal  álló  egy  fejű  arany  sas ;  a  baloldali 
osztály  vörös  mezejében  kettős  farkú  oroszlán  ágaskodik,  szájában  egy 
arany  markolatú  kivont  kardot  tartva.  A  paizs  alsó  ezüst  udvarában 
jobbról  balra  rézsútosan  párhuzamosan  két  kék  csíkolat  vonul  le,  mind* 


*)  Családi  közlés  szerint. 

*)  Mosony  vármegye  levéltárában  van  az  eredeti  czimeres  nemes  levél. 

* )  Memória  Bssilicae  Strigoniensi*  p.  178. 


46fc  Kratrizbérg.--  Krasznay. 

egyiken  három-három  arany  csillag  ragyog.  A  paizs  fölötti  sisak  koro- 
náján a  leirt  egy  fejű  sas  áll.  Foszladék  jobbról  arany-kék ,  balról 
ezüst-vörös  '). 

Még  ugyan  csak  1792-ben  Kramer  János  is  megnemesitetett 
szintén  a  íbljebbi  czimert  kapván  ,  hanem  néhol  máskép  színezve  ,  igy 
ebben  az  egy  fej  i'í  sas  ezüst,  az  oroszlán  arany  szín ;  és  a  foszladék  jobb- 
ról ezüst-kék,  balról  arany-vörös  2). 

Kjrantzbeirg'  család*  Krantzberg  F  erén  ez  az  1802 -ki  or- 
szággyűlésen nyert  magyar  honimsitást  3). 

H.rapfF  család.  A  múlt  században  nemes  csaladaink  közé  tar- 
tozott e  né^  is.  A  XVIÍL  század  elején  Krapff  Fer  enc z-J  ó z s e f 
hadi  tanácsi. ok  ,  és  fia  KrapíT  F  e  r  e  n  c  z-J  ó  z  s  e  i-G  á  s  p  á  r  császári 
asztal nok  és  ausztriai  gubernialis  tanácsos  kir.  adományképen  T  a  t  a 
Hrtokába  jutott.  17 í  7-ben  már  báró  Krapf  Ferencz- József  részére  tör- 
ténik Tatán  végrehajtást  igazító  parancs  mellett  becsű  ,  és  bizonyos 
al.npitványi  tartozásra  nézve  végrehajtás,  mely  alkalommal  egyebek 
V.ozt  két  czigány  50  írtra  becsültetett,  és  a  nevezett  alapítványi  tarto- 
zásban végrehajtásba  is  foglaltatott.  1727-ben  a  b.  Krapff  család  a 
tatai  urodalmat  tartozékaival  együtt  gróf  Esterházy  József  országbí- 
rónak adta  el  4).  És  igy  e  család  Magyarországból  eltűnt. 

l£raKfsei&i<*$  család.  Pozsony  vármegyei  nemes  család  ;  hol 
Krastsenics  Vendel  1846-ban  megyei  rendszerint  esküdt. 

Ugyan  e  családból  Krastsenic3  János  kincstári  ülnök  s  tábla- 
bíró Pozsony  megyétől  1796-ki  april  29-én  nyert  nemesi  bizonyítvá- 
nyát akkori  lakhelyén  Krassó  vármegyében  1797.  jan.  13  án  kihirdet- 
teté.  Jelenleg  Krassó  megyében  nem  létez. 

Szintén  Pozsony  megyéből  való  Krastsenits  Károly  cs.  kir.  já- 
rásbíróság! toilnok  1860-ban  Nógrád  megyében. 

Rrasznay  család  A  XVÍ.  és  következő  században  Nyitra 
és  innen  Hont  vármegyében  virágzott  e  család  Krasznay,  majd 
magyarosítva  Széplaki  és  Hont  megyei  birtokáról  V  a  r  b  ó  k  y  né- 
ven is  nevezve.  Ezekből  élt  a  latin  oklevél  szerint  Georgius  Var- 
bókv    de    Szépia  k    alias    Kraszna,    ennek    fia    Varbókv    Fe- 


*)  Adami  Scuta  gentil.  torr>.  V. 
z)  Ugyanott. 
8)  1802-ki  24.  íörv.  ez. 

*)  Fényes  E.   Greogr.  Szótár   ÍV.  kot.  190.  I  -  És  Fényes  F.   Komárom 
várm.  172. 


Krasznay.  -Krausz.  468 

rencz  1525.  táján,  kinek  kánya  Varbóky  Krisztina    Csery  Gáspár 
neje  volt  *>. 

A  leszármazási  fa  következő  : 

György- 
János.  Ferencz  Péter 
(Galsay  Mária) 


.->\_ 


Krisztina  Kata  Julianna  Anna 

1579.  (Soos  (Kíirtősy  (Thury 

(Csery  Gáspár)         Bertalan)  Bálás)  Pál) 

Ezekben  kihalt  fi-ágon  a  család. 

Krasznay  család.  Bereg ,  Szatraár ,  Szabolcs  és  Zemplin 
vármegyei  nemes  család. 

Szatmár  vármegyében  Krasznay  Imre  1734-bun  al-,  1746— 
1765-ig  főszolgabíró  volt  2) 

E  század  elején  Krasznay  József  birtokos  Szatmár  vármegyé- 
ben Eőr  helységben  3). 

f&rasznecz  család.  (Dráskóczi)  A  Dráskóczy  családnak, 
mely  e  munka  Ili.  köt.  3S3--389.  lapjain  tárgyaltatik ,  egyik  ága 
Krasztíecz  megkülönböztető  névvel  is  éi ,  mely  név  inkább  vissza- 
élésképen maradt  az  élő  ágazatra  A  család  egyik  ága  Szatmár  megyé- 
ben is  e.  néven  volt  ismeretes. 

Draskóczi  Krasznecz  Lajos  1836-ban  Turócz  megyétől  kivé- 
vén nemesi  bizonyítványát,  azt  azon  évi  jul.  7-én  Trencsin  megye  köz- 
gyűlésén kihirdetteté,  és  ennek  nyomán  1837-ben  Gusztáv  és  Mó- 
ri ez  fiaival  a  Trencsin  megyei  nemesi  lajstromba  iktattatott. 

Krasznecz  néven  ismeretes  a  Dráskóczy  család  Zemplin  vár- 
megyében is,  hol  e  század  elején  A.-  és  F.-Osván  birtokos  *>. 

ftrasznay  család.  Lásd  Berbély  család  e  munka  II.  kötet 
Í65.  lapján. 

Kran§  család.  Kraus  János  1728-ki  april.  28-án  IN.  Ká- 
roly királytól  nyerte  czimeres  nemes  levelét  5). 

Czimere  négyfelé  osztott  paizs  ,<  az  1  ső  és  4-ik  osztály  kék  udva- 
rában arany  posta- trombita,  a  2-ik  és  3-ik  osztály  vörös  udvarában  pe- 
dig tarka   ampolnában  két  zöld  levéllel  egy  kinyílt  sárga  napraforgó 


J)'  Szentbenedeki  Convent.  Prot.  E.  p.  3?2.  anni  157& 

")  Szirmay  Szatmár  várni.  I.  134.  135. 

»)  Ugyanott  II.  90. 

*)  Szirmay  C.  Zemplin  not  top.  344. 

fl)  Colleot.  Herald,  nro  310. 


464  Kreesmáry.  —  Krenezer. 

virág  látszik.  A  paizsfölötti  sisak  koronájából  kettős  farkú  ,  koronás 
oroszlán  emelkedik  ki  ,  a  már  ieirttakhoz  hasonló  ampolnából  (vagy 
ibrikből)  kinyúló  napraforgót  tartva.  Foszladék  jobbról  arany-kék, 
balról  ezüst -vörös. 

K  r  a  u  s  család  Szepes  megye  nemessége  sorában  áll. 

Kreesmáry  esalád.  Kreesmáry  János  és  Gryörgy 
1722-ben  jul.  11-én  III.  Károly  király  által  nemesitetett  meg  ,). 

Czimere  a  paizs  kék  udvarában  zöld  téren  hátulsó  lábain  álló, 
kettős  farkú  oroszlán,  első  jobblábával  egy  czifra  kannát,  ballábával 
pedig  hármas  kinyílt  rózsát  tartva.  A  paizsfölötti  sisak  koronáján  fész- 
kén egy  fehér  pellikán  ül,  melle  vérével  három  kis  fiát  táplálva.  Fosz- 
ladék jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös. 

Kregár  esalád.  Vas  és  Zala  vármegye  nemes  családa.  Kö- 
zűlök Kregár  Mihály  Pesten  polgármester  volt.  Meghalt  1803.  jul. 
lén  kora  70.  évében. 

Krenmiczky  esalád.  A  nagyfalvai  Kremniczky  családból 
ismeretes  M  á  t  j  á  s,  ki  1479-ben  Árva  vármegye  alispánja  volt,  a  mi- 
dőn a  Lestinei  község  örökös  bíróságának  a  Brictius  családja  részére 
kelt  ítélő  levélben  *)  említetik.  Alispán  volt  még  1505-ben  is. 

Kreinpeliiiayer  esalád.  Krempelmayer  István  1763- 
ban  M. -Terézia  király  asszonytól  nyerte  czimeres  nemes  levelét  3). 

Czimere  a  paizs  kék  udvarában  ágaskodó  arany  oroszlány  ,  első 
jobb  lábával  kivont  kardot,  a  másikban  három  arany  búzakalászt  tart- 
va. A  paizsfölötti  sisak  koronáján  vörös  lábú  és  csőrű  fehér  galamb  áll, 
csőrében  arany  szőlőfürtöt  tartva.  Foszladék  mind  két  oldalról  aranykék. 

Krenezer  család.  Krenezer  Gábor  és  Boldizsár 
1704-ben  I.  Leopold  királytól  kaptak  czimeres  nemes  levelet  *). 

Czimerük  négy  részre  osztott  paizs ,  közepén  egy  kissebb  paizs- 
zsal,  melynek  fehér  udvarában  zöld  téren  egy  vörösbe  öltözött  magyar 
vitéz  áll,  kinyújtott  jobb  kezében  az  ország  almáját  tartva.  A  paizs  1-sŐ 
4-ik  osztályának  arany  udvarában  egyfejű  fekete  sas  áll  kiterjesztett 
szárnyakkal ,  egyik  lábával  kivont  kardot ,  a  másikkal  királyi  pálezát, 


')  Collect.  Herald,  nro  358. 

2)  Judicium  municipale  pariura  sub  praesidio  Öemetrii  Castellani  Arven- 
8Í8  et  Mathiae  Kremniczky  Vice  Comitis  cúm  adjunctis  Cojudit;ibus  septem  colo- 
nicalium  communitatum  ord.  judicibus.  —  Siontagk  Dán.  közléséből. 

8)  Collect.  Herald,  nro  37. 

%)  Ugyanott  nro  764. 


Krengel.— Kreszács.  465 

csőrében  pedig  zöld  koszorút  tartva.  A  3-  és  4-ik  osztály  kék  udvará- 
ban kettős  farkú  oroszlán  áll  hátulsó  lábain  ,  első  lábaival  egy  kettős 
fehér  keresztet  tartva.  A  paizs  fölött  két  koronás  sisak  áll,  a  jobb  olda- 
linak koronáján  a  leirt  egyfejű  fekete  sas  látható  ,  a  baloldali  sisak  ko- 
ronájából pedig  vörös  ruhás  magyar  vitéz  emelkedik,  kinyújtott  jobb 
kezében  aranykoronát  tartva  Foszladék  jobbról  arany  fekete,  balról 
ezüst-vörös. 

Itrengel  család.  Krengel  Ferencz,és  József  1790-ki 
nov.  18-án  nyert  czimeres  nemes  levelet,  mely  Bács ,  Tolna,  Baranya, 
Pozsony,  Veszprém,  Győr  vármegyékben;  —  1826-ki  april  10-én  pe- 
dig Krassó  vármegyében  hirdettetett  ki. 

Czimerük  ez :  a  paizs  egy  vizirányos  fehér  csíkolat  által  két  ud- 
varra oszlik  ,  a  felső  vörös  udvarban  egy  fehér  galamb  áll,  az  alsó  kék 
udvarban  pedig  egy  fekete  abroncs  látszik.  A  paizs  fölötti  sisak  koro- 
náján pánczélos  kar  könyököl ,  arany  markolatú  kivont  kardot  tartva. 
Foszladék  jobbról  ezüst-vörös,  balról  ezüst-fekete  •t). 

Krassó  megyében  a  családból  többen  élnek.  Ezek  közt  Lajos 
előbb  m.  kir.  testőr,  majd  1836-ban  Krassó  megye  főadószedŐje,  1845- 
ben  főszolgabirája  volt.  Fia  Lajos  pénzügyi  fogalmazó  stb. 

I&reskay  család.  Fejér  vármegyei  nemes  család.  Kreskay 
János  1756-ban  M. -Teréz  király  asszonytól  nyert  czimeres  nemes  le- 
velet 2) ,  és  úgy  látszik  —  ezzel  előbbi  kétséges  nemességét  kiváná 
megerősitetni ,  mert  Kreskay  János  már  1744-ben  Fejér  vármegye 
esküdtje  volt. 

Czimere  a  paizs  kék  udvarában  hármas  zöld  halom  fölött  repülő, 
vörös  csőrű  és  lábú  fehér  galamb ,  mely  csőrében  zöld  olaj  fa- gallyat 
tart.  A  paizs  fölötti  sisak  koronáján  két  kiterjesztett  fekete  sas-szárny 
között  pánczélos  kar  könyököl ,  arany  markolatú  kivont  kardja  hegyén 
zöld  koszorút  tartva.  Foszladék  mindkét  oldalról  ezüst-kék. 

I&resovíczky  család.  Zempliu  vármegye  czimerleveles  ne 
mes  családa  3). 

I&reszács  család.  E  család  két  ága  P  o  k  a  b  e  1  o  és  M  i  t  u- 
tiny  név  alatt  ismeretes  Trencsin  vármegyében.  1660-ban  a  Poka- 
belo ,  1690-ben  pedig  a  Mitutinyi  ág  bicsei  székhelyükön  Íratott  be  a 
nemesi  lajstromba  4). 

*)  Adami  Scuta  geatil.  toru.  V. 

2)  Colieet  Herald,  nro  139. 

3)  Szirmay  C.  Zemplin.  uot,  top.  113. 
*)  Szontagh  D.  közléséből. 

30 


466  KovácLu 

f&rígovszky  cshl  a«I  A  múlt  század  végén  származott  Nó- 
grád megyébe  Krigovszky  Mihály,  ki  ott  nemességét  1791.  május 
30-án  hirdetteté  ki.  Tők  a  leszármazás  következő , 

Mihály 
1791. 


István 


Pál.  Antal  József. 

B. -Gyarmaton 

polg.  mest.  1858. 

Istvánnak  fiai  í  839-ben  vesznek  ki  nemességükről  Nógrád  me- 
gyétől bizonyítványt.  Antal  előbb  hzg  Coburg  uradalmában  gazda- 
tiszt, utóbb  1852—1854.  B.-Gryarmaton  első  polgár  mester ,  honnan 
birtokrészébe  P.-SŐjbe  telepedett. 

Kriscsóry  család.  (Kriscsóri).  Zaránd  vármegye  egyik  ős 

családa.  Alapítója  Boárnak  fia  Boalya  a  zarándi  oláhok  vajdája 

volt  Zsigmond  király  alatt ,  és  ezen  királytól  kapta  adományban  1404. 

aug.  24-én  Zarándban  Kriscsórt  több  jószágokkal,  miket  már  előbb  fíu- 

ágfa  szóiólag  bírtak.  Boalyának  iia  L  á  s  z  1  ó  Bosznya  országban  Bála 

vára  védelménél  tünteté  ki  magát,  mit  Zsigmond  király  oklevélben 

ismert  el  J) 

Családfájuk  következő  * 

Boár 

Boalya 

vajda  1404. 

(Viee) 


Chuka.  László 
1415-1460. 


N,  N^ 


N.  JI 

Illés  Gáspár' 

1544.  1561-1613. 


r-~ 


Bálint  Márton  Tamás  Ferencz 

■*       .ii.i 


1614.  1614. 


Zsigmond.  László-       Tamás 


István  Farkas         Bálint         Gáspár            ~f f  1711. 

fJ^ÁY: ,  t  Ádám  Gábor         Ferencz         Anna             Sára  Zsuzsa 

Béla  HT^i — i  f  itiO.        fl699.          (bipi        (Ribiezey  (Mohácsi 

,+  HS*,  t«  15Í57  rTÍÍT    M'My>     •»*»?«)  Jó-f> 

Zsigmond  ^TdámT1  ^  17Ő7.    (Csiszár  Imre) 


Tamás.     Mihály.     János.      Sámuel.  Judit  Zsuzsa 

(Ribiezey  Fer.}    (Gyöngyösyné). 


*)  Gr.  Kemény  Józs.  üj  magyar  muzeura>  1854.  í  124.  s  köv.  1.  értekezik 
e  családról  és  közli  okleveleit. 


Krfskfr.-Krteté.  467 

Lászlónak  két  fiától ,  (kiknek  azonban  neveit  nem  ismerjük,  va- 
lamint az  unokákét  sem)  kétfelé  szakad  a  család.  Az  egyik  ág  négy 
leányban  szakad  meg;  a  másik  pedig  lejött  korunkig,  azonban  a  végső 
nemzedékek  táblázatunkról  hiányzanak. 

Az  ujabb  időben  Kriscsóri  István  1815-ben  Zaránd  törv.  széki 
ülnöke.  Mihály  alszoigabiró  ugyanott  18 15-ben.  Ábrahám  If  38 . 
táján  aljegyző. 

Továbbá  élnek  jelenleg  János,  Lidia,  Sándor,  Lajos, 
Béla,  Pál  özvegye  Florentina,  Laura  leányaival,  Dániel 
örökösei  Ágnes  és  Anna;  úgy  József  és  Árpád. 

A  család  neve  néha  Kristyóri- nak  is  iratik.  Kristyóri  G á- 
bornak  fiai  János,  Albert,  és  Zsigmond  Arad  vármegye* 
ben  1815-ben  hirdettetik  ki  nemességüket. 

Krisko  Cfc^iád.  Trencsin  vármegyei  curialis  nemes  csalá- 
dainak  sorában  áll  1 748-ban élnek  közűlök  Podhragyon  Pál,  és  A  n  d- 
rásnak  örökösei,  Trencsin  sz.  kir.  városban  Miklós.  1803-ban  Adá- 
móczon  lakik  Andrásnak  fia  János  mint  katona.  1837-ben  szintén  Ada- 
móczon  iratik  össze  a  följebbi  Andrásnak  fia  János  már  ekkor  mint 
cs.  kir.  kapitány  nagy-szombati  állomásán  '). 

Kriskovszky  család.  (Kotulini.)  Lengyelországból  sza- 
kadt hazánkba  cholticzi  Zedlneczky  Venczel  és  Albert  Árva  vár  ideig- 
lenes urai  alatt,  névszerint  a  bejövök  közűi  Kriskovszky  Henrik 
1549-ben  az  árvái  uradalom  praefectusa  volt.  E  családot  Thurzó  Fe- 
rencz  is  pártolá,  és  honfiusitását  eszközlé,  1559-ben  nevezett  Henriket 
Thurzó  Árva  vár  kapitányává  és  Árva  megye  alispánjává  nevezte.  A 
nép  Henriket  csak  H  i  n  d  r  i  c  h  név  alatt  ismerte.  Benne  családja  ha- 
zánkban kimúlt  a). 

M.MSS  család.  Trencsin  megyében  Zsolnán  székelt  ily  nevű 
család  1660-ban,  és  onnan  vétetett  fel  a  nemesi  lajstromba  3). 

HLrfstó  család.  Erdélyi  székely  család  a  Csikszékben.  Neve 
—  ugy  látszik  —  K  r  i  s  t  ó  f-ból  eredt ;  mert  e  néven  is  jő  elő  a  család 
néhány  tagja. 

Kristó  Anna  1715-ben  Csató  János  neje  volt  —  Kristó  Imre 
1853-ban  birtokos  Csik-sz.-királyban  és  Tusnádon  *). 


*)  Szontagh  Dán.  közléséből 

*)  Ugyan  attól. 

•)  Ugyan  attól. 

4)  Benkő  Károly  Csik-Gyergyó  és  Kásson  109. 

30< 


468  Kristoff.  -  K  rí  vátsy . 

Kristolf  család.  KristófF  Mihály  J  782-ben  Nagyváradon 
városi  tanácsnok,  1791-ben  II.  Leopold  király  által  nemesitetett  meg, 
főleg  azon  érdemeiért ,  hogy  már  atyjának  példáját  követve ,  a  katona 
beszállásolásnál  különös  készséget  fejtett  ki ,  és  hogy  erélyes  szorga- 
lommal működött  Nagyváradon  az  illyr  tanítás  behozatalán,  azon  fölül 
az  illyr  nemzeti  gyülekezeten  1782  —  1798-ban  mint  deputatus  vévén 
részt,  ebbeli  hivatását  is  ajánlatosán  végezte.  A  nemes  levélben  nejétől 
Nikolits  Esztertói  született  Demeter  fia  is  említetik  Nevezett  D  e- 
m éternek  nejétői  Sághy  Máriától  csak  egyetlen  leánya  Jud  it  él 
1807-ben  ')• 

Czimere  négyfelé  osztott  paizs ,  az  l-ső  osztály  arany  udvarában 
zöld  téren  arany  koronán  egy  fekete  holló  áll,  jobbra  fordított  fejjel, 
csőrében  fehér  keresztet  tartva ;  (Oláhország  czimeréből  véve.)  A  2- 
és  3-ik  osztály  kék  udvarában  kettős  farkú  oroszlán  áll ,  első  lábaival 
arany  napot  tartva.  A  4-ik  osztály  arany  udvarában  két  keresztbe  he- 
lyezett fehér  horgony  látható.  A  paizsfölötti  sisak  koronáján  vörös 
mezű  kar  könyököl,  arany  markolatú  kivont  kardot  tartva  Foszladék 
jobbról  arany- fekete,  balról  arany-kék  2). 

Krisfóffy  család.  Lásd  Christóffy  cs. 

XCi'ifttóflecz  család  1690-ben  Trencsin  megyében  Adarnó- 
czon  lakozott  ily  nevű  család  a  nemesi  lajstromok  szerint  3) 

Kriüloii  család.  Szabolcs ,  Abauj  és  Grömör  megyében  lakó 
nemes  család.  Közűlök  Lajos  Gömör  vármegye  esküdtje,  18a9-ben. 
utóbb  1843  ban  főbiztos  főszolgabírói  ranggal. 

Pál   1846-ban  Abauj  vármegyében  a  1  adószedő. 

Kriston  Fülöp  ferenczes  szerzetbeli  zárda-főnök  1759-ben 
Ugocsa  megyében  N.-Szőlősön  4). 

Kriston  Gergely,  András  és  Miklós  Kovács  Györgygyei 
együtt  1630-ban  II.  Ferdinándtól  nyertek  czimeres  nemes  levelet  5). 

Krivátsy  család.  Krivátsy  Mátyás  szepesi  kanonok  test- 
vérével Kri vátsy  Péterrel  együtt  3  670-ben  I.  Leopold  királytól 
czimeres  nemes  levelet  nyert.  Ezen  Pétertől  származott  II.  Má- 
tyás, ki  1758-ki  jun.  19-én  Szepes  vármegyétől  vett  ki  nemességéről 


*)  B.  Vay  L   Német  hívség  878. 

2)  Adami  Scuta  gentil.  tom.  V. 

3)  Szontagk.  Dáa.  közléséből. 
*)  Szirmay  C.  Ugocsa  p.  103. 

5)  Zala  várraegye  levéltárában  vau  az  eredeti  arraalis. 


Krivecisky.  -  Kroylierr .  469 

bizonyítványt,  ennek  utóda  András  Losonczon  lakott,  és  1813-ban 
nemességét  Szepes  megye  előtt  pör  utján  igazolta,  és  ennek  következ- 
tén nyert  nemesi  bizonyítványát  Nógrád  vármegyében  1813.  máj.  5-én 
hirdetteté  ki  J). 

Krivátsy  család  e  század  elején  birtokos  Zemplin  megyében  Fü- 
zesséren  és  Alsó-Hrabóezon  2). 

Wtrivecxky  család.  Zemplin  vármegye  czimerleveles  nemes 
esaláda  3). 

Kriveczky  János  kapitány  1766-ban  M.-Terézia  király  asszony 
által  nemesitetett  meg  *). 

Czimere  balról  jobbra  rézsútosan  levonuló  kék  csíkolat  által  két- 
felé osztott  paizs,  a  csíkolaton  egy  arany  markolatú  kivont  kard  fekszik, 
a  jobb  oldali  háromszegletű  osztály  ezüst,  mezejében  zöld  téren  barna 
egyszarvú  ágaskodik  ,  befelé  fordulva;  a  baloldali  alső  osztály  arany 
mezejében  zöld  téren  zöld  pálmafa  emelkedik.  A  paizs  fölötti  sisak  ko- 
ronájából két  kiterjesztett  fekete  sas-szárny  között  szintén  pálmafa 
nyúlik  ki  Foszladék  jobbról  ezüst-kék,  balról  arany-zöld. 

Kriza  család.  Erdélyben  Toroczkón  székel.  Közűlök  János 
m.  akadémiai  tag  és  lapszerkesztő,  született  1814-ben  N.-  Aj  tán  a  szé- 
kelyföldön, hol  atyja  unitárius  lelkész  volt.  Nevezett  János  1838.  óta 
kolosvári  unitárius  lelkész,  és  a  hit-tan  és  magyar  irodalom  tanára   5). 

Hürizsáii  család.  Trencsin  vármegyében  az  1666-  és  1690-ki 
nemesi  lajstromok  szerint  ily  család  Adamóczon  székelt  6). 

£4  rizsáit  yi  család.  Hont  vármegye  nemessége  közé  sorolja 
Fényes  E.  Geographiájában. 

K.royherr  család.  Kroyherr  Feren  cz-Xavér  1791-ben 
I.  Leopold  király  által  czimeres  levélben  nemesitetett  meg. 

Czimere  jobbról  balra  rézsútosan  kétfelé  osztott  paizs,  a  jobb  ol- 
dali zöld  udvarban  magas  fehér  szikla  emelkedik  ki ,  melyre  koronás 
kigyó  kúszik ;  a  baloldali  kék  udvarban  rézsútosan  három  arany  csillag 
ragyog.  A  paizs  fölötti  sisak  koronájából  két  kiterjesztett  sas-szárny 
emelkedik  ki ,  a  jobb  oldali  vizirányosan  félig  vörös  ,  félig  fehér ,  a  bal 
oldali  félig  arany,  félig  fekete,  mindkét  szárny  közepén  egy-egy  csillag 


*)  Nógrád  megyei  jegyzőkönyv  486.  szám  alatt. 
?)  Szirmay  C.  Zemplin  not.  top.  376.  391. 
8)  Ugyanott  113. 
fc)  (-oliect.  Herald,  nro  231. 

5)  L.  Életrajzát  s  irodalmi  működését  Danielik  József  Magyar  irók  II  168 

6)  Szontagh  Dániel  közléséből. 


490  Kréiter.-KrteáUi. 

látható  ,  mely  félig  a  szárny  színeivel  ellenkezőleg  van  színezve,  úgy 
hogy  a  jobb  oldali  félig  fehér,  félig  vörös ,  a  másik  félig  fekete ,  félig 
arany  ,  a  két  szárny  között  koronás  kékes  kigyó  emelkedik  fel,  hátra 
kondorított  farkkal,  szájából  vörös  nyelvét  nyújtva  ki.  Foszladék  jobb- 
ról ezüst-vörös,  balról  arany-fekete  ')•     * 

1 802-ben  Kroyherr  György-Károly  alezredes  nemesitetett 
meg  ugyan  oly  czimerrel ,  mely  a  följebbitŐl  csak  színezésben  különbö- 
zik, nevezetesen  a  zöldes  kigyó  kék  udvarban  van,  a  három  csillag  vö- 
rös szinű  és  fehér  udvarban  áll.  A  paizs  fölötti  sas-szárnyaknál  a  jobb 
oldali  fölül  vörös,  alul  fehér,  a  baloldali  felül  arany ,  alul  fekete ,  köze- 
pén a  csillagok  is  ellenkező  szint  nyernek  ,  a  két  szárny  között  a  koro- 
nás kigyó  zöldes ,  és  balra  fordul.  A  foszladékok  ugyan  azon  színűek, 
de  ellenkező  oldalt  cseréltek  2). 

Króner  család.  Króner  János  1797-ben  I.  Ferencz  király 
által  nemesitetett  meg. 

Czimere  a  paizs  jobb  és  baloldali  felső  szögletétől  az  alsó  jobb  és 
baloldali  szegletig  rézsútosan  keresztbe  húzott  vonal  által  négy  ud- 
varra oszlik ,  ugy  hogy  a  két  oldalas  udvar  vörös ,  az  alsó  és  felső  ud- 
var pedig  kék  szinű ;  az  alsó  kék  szinű  udvarban  álló  koronán  pánczé- 
los  kar  könyököl,  mely  már  a  két  oldalas  udvarba  is  benyúlik,  és  mely 
arany  markolatú  kivont  kardot  tart .  mely  már  a  kék  mezőbe  látszik, 
és  a  kard  fölött  a  felső  kék  udvarban  ezüst  félhold  és  arany  nap  ra- 
gyog. A  paizs  fölötti  sisak  koronáján  panczélos  kar  könyököl,  szintén 
kivont  kardot  tartva.  Foszladék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös  a). 

Króner  Lajos  Mosony  megyének  1837-ben  ai-,  1842-ben  fő- 
jegyzője, és  az  1843-  és  1847-ki  országgyűlésen  követe  volt. 

Unka  család.  A  Trenosin  megyei  az  1768 -ki  nemesi  össze- 
írás szerint  Nemsován  lakott  Krsko  Márton  fiával  AndrássaL 

Egyébiránt  a  Krskó  név  a  M  i  h  a  1  i  k  család  egyik  ágának  is 
elnevezése  4). 

KrttM&th  család.  Turócz  vármegyei  nemes  család.  Egyik 
tagja  György  1741-ben  Trencsin  megyébe  költözött  át  *). 


*)  Adami  Scuta  gentiL  tom.  V. 

%)  Ugyanott. 

*)  Ugyanott. 

*)  Szont&gh  Dan.  közléséből. 

5)  Ugyan  attól. 


Krucsay.  -Krúdy.  4T1 


SCrucsay  család.  (Nádfői.)  Zemplin  megyei  eredetű  re 
család  *) ;  azQn  vármegyében  fekszik  Magyar-Krucsó  helység,  mely- 
nek határához  tartozik  Nádfő,  honnan  a  család  elŐnevét  irja  *). 
Krucsó  helységet  birja  a  család,  valamint  a  leány  ágon  tőle  eredő  SzÖ- 
gyényiek  is,  mert  Krucsay  J ózef nek  Kállay  Anna-Máriától  született 
leányát  Máriát  Szögyény  Imre  birta  nőül. 

A  család  czimere  a  paizs  udvarában  egy  magas  fa ,  melynek  te- 
tejében egy  holló  ül,  a  fa  átellenében  fekvő  dombon  egy  vitéz  áll,  és  a 
fán  ülő  madárra  nyilaz,  a  paizsfölötti  sisak  koronájából  szintén  magyar 
vitéz  nyúlik  ki,  zászlót  tartva. 

1654-ben  élt  a  családból  György  3).  —  A  XVIII.  század  ele- 
jén több  Krucsay  tart  Rákóczy val,  igy  István,  ki  titkára  volt,  és 
mint  ilyen  irá  alá  1707-ben  az  ónodi  gyűlés  végzéseit.  Miklós  kas- 
sai kanonok  részt  vett  1705-ben  a  szécsenyi  gyűlésen.  János  tábor- 
noka volt  Rákóczy nalc.  Márton  1705-ben  Ugocsa  megyei  alispán ; 
ki  1732-ben  Zemplinben  birta  ft)  Szög  helységet. 

János  1730-ban  már  a  tiszántúli  kerületi  tábla  ülnöke  volt. 
Meghalt  e  hivatalában  Debreczenben  1741-ben  *).  Neje  Pogány  Bor- 
bála volt. 

E  század  elején  Zemplin  megyében  birtokos  a  család  L  á  c  z  á  n 
is.  Zemplinből  Szabolcs  megyébe  is  átszármaztak. 

Kruczár  család.  Trencsin  vármegyében  1754-ben  a  nemesi 
lajstrom  szerint  ily  nevű  család  Bán  m városban  lakott  ű). 

Kriicly  család.  A  család  Nógrád  megyében  Szécsény-Ková- 
csiban  közbirtokos  és  a  XVII.  században  nyerte  czimeres  nemes  leve- 
lét, 1671-ben  Krúdy  Judit  SteŰanides  János  evang.  lelkész  neje. 

Czimerük  a  paizs  kék  udvarában  fészkén  ülő  pellikán  fiait  melle 
vérével  táplálja ,  fölötte  a  paizs  két  szögletében  két  aranycsillag  ra- 
gyog. A.  paizs  fölötti  sisak  koronáján  könyöklő  férfi  kar,  kivont  kardot 
tart,  Foszladék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst- vörös. 


*)  Fejér  Cod.  Diplora.  tom.  X.  vol.  I.  p.  55. 

2)  Szirmay  C.  Zemplin  not.  top.  340. 

g)  Midőn  Nógrád  megye  előtt  prókátor!;  vall.  X»ásd  azon  megyei  jegyző- 
könyv 1654.  pag.  94/  ekkor  Szécsényben  harminczadi  ellenőr  volt. 

*)  Szirmay  C.  Zemplin  not.  top.  296. 

s)  Bocsó  Mátyás  fölötte  mondott  halotti  beszéde  ily  cziin  alatt  •  Az  úr  há- 
zán jelentetett  mennyei  dicsőség.  Kassa  1842.  '■'■■■ 

6)  Szontagh  Bán.  közléséből. 


4Vfc  Krambofcz.—  Krnplaiiicz. 

Ismert  törzsük  György,  kinek  fia  P  á  1  1775-ben  prókátor,  ugy 
látszik  Zólyomból  ez  költöz  1755.  előtt  Nógrádba.  A  családfa  követ- 
kezőleg jő  le : 

György 

Pál 
1755.1775. 


I.  János 
(Lengyel  Ágnes) 


"i 


II.  János  Pál  Mária  Apollónia 

volt  megyei  Sz.- Kovácsiban  (Pulay  f  1837.  nov.  24-én. 

várnagy  fl858.  András) 

f  1855.  (Gáa!  Álojzia) 

(Virág  Teréz)  Hü^slb^ 


Gyula  Kálmán.       Mária.  Ilona  Isabella-}-  Amália 

ügyvéd  l)ebre~  (Platliyné)      (Szigetkyné)       (Gáalnéj 

ezenbeu. 
(Radics  Mária) 

Gyula. 

A  családfán  álló  II.  János  1882  — 1846-ig  Nógrád  megyei  vár- 
nagy volt.  Meghalt  1855-ben.  Neje  meghalt  1844-ben. 

Ez  ágazat  kath.  vallású. 

A  család  neve  a  XVÍÍ.  és  X VII í.  században  gyakran  C  r  u  d  i- 
nak  is  íratott. 

Ugyan  e  családból ,  de  úgy  látszik  —  még  a  nemesítés  előtt  kü- 
lön szakadt  ágazatból  született  1735.  oct.  26-án  Zólyomban  Crudi  Dá- 
niel (Crudi  János  szabó  mester,  és  Burián  Zsuzsanna  fiók),  ki  1763- 
ban  beszterczei,  1782-től  pozsonyi  evang.  lelkész,  1802-től  a  Dunán 
inneni  kerület  superintendense  lön.  Meghalt  1815.  dee.  18-án  t). 

Kürusnliolcz  család  Kromholcz,  Krmholeez,  és  Grumholcz 
alakban  Í3  találtatik  neve  jrva  Trencsin  megyei  család.  í 768-ban  a 
nemesi  Összeírásban  Pál  és  két  fia  János  és  Mihály  Klucsón  szé- 
kelnek. Nevezett  János  ugyan  akkor  törvényszéki  gyakornok.  1799. 
jul.  10.  Mihály,  János  és  Gábor  Trencsin  megyétől  nemesi  bi- 
zonyítványt kapnak  ;  és  ezek  után  a  család  Trencsin  megyéből  kiszár- 
mazott, miután  ott  többé  nyoma  sem  található  a  nemesi  lajstromokban  3). 

fCruplani.cz  család.  Komárom  vármegye  nemes  családa, 
birtokos  azon  megyében  Radványban  3)  és  Karván  Kruplanicz  Si- 
mon *),  ki  1843-ban  Esztergám  megye  országgyűlési  követe  volt. 

*)  Haan  Lud.  Jena  Hungariea  p.  69. 

z)  Szontagli  Dán.  közléséből. 

3)  Fényes  E.  Komárom  várm.  129 

*)  Fényes  M.  ország  statistikai  stb.  szempontból  1860.  I.  köt.  490. 


Krusics.-- Kruspér.  473 

ICrusics  család-  (Lepoglavai  f  )  Horvát  eredetű  kihalt  csa- 
lád, íratott  neve  K  r  w  s  i  t  h  s  több  alakban  is.  Legelső,  kit  történel- 
münk fölmutat:  Krusics  Péter,  ki  mint  esztergami  kapitány  1525- 
ben  kap  adományt  *).  1530-ban  már  clissai  kapitány.  1535-ki  novemb. 
30-án  már  mint  grófhoz  ir  í.  Ferdinánd  király,  hogy  Velencze  pa- 
nasza folytán  az  elszedett  javakat  adja  vissza  2).  1537-ben  a  Dalma- 
oziába  küldött  hadsereg  vezére,  e  hadjárat  alkalmával  eleintén  szeren- 
csés, utóbb  futni  kényszerül ,  de  a  hajó ,  melyen  menekül  török  kézbe 
esik,  és  igy  fejét  veszik.  Nővére  Katalin  temetteté  el  a  tersaczi  egy- 
házba 3).  Fia  János  1547-ben  a  smaíkaldi  hadra  megy.  1552-ben 
már  korponai  kapitány.  Utóbb  török  fogoly  ,  1565-ben  megszabadul. 
Birta  Liptóban  Likava  várát ,  és  e  vármegyének  főispánja  is  volt,  4). 
1569-ben  az  országgyűlés  erőszakoskodásai  ellen  tanuvallatást  rendelt 
tétetni  5).  Meghalt  ezután  nem  sokára  Özvegye  PálfFy  Kata,  másodszor 
Ulésházy  Istvánhoz  ment  férjhez.  Benne  kihalt  a  Krucsics  család. 

Czimerük  —  mint  az  a  rozembergi  vár  kapuján  tán  ma  is  lát- 
ható :  6)  egy  rókát  tépő  sas  szétterjesztett  szárnyakkal. 

Kxuspér  család.  (Varbói.)  Első  ismert  törzse  Krusper  Is  t- 
ván  1610-ben  jelen  volt  mint  kis-uteza-uj helyi  evang.  lelkész  a  zsol- 
nai zsinaton  ,  melynek  végzéseit  aláirta.  1618-ban  nemességét  Tren- 
csin  megyében  kihirdetteté.  íratott  neve  Kruschpie r-nek  is,  és 
Varbov-ról  való  volt.  Meghalt  1654:ben  *).  Fia  András  1660-ban 
Zsolnán  lakott  a  Trencsin  megyei  nemesi  összeírás  szerint.  1688-ban 
István  Árva  megyei  törvényszéki  bíró  ( judex  appellationum).  Ugyan 
ez  évben  Trencsin  megyében  Kisutcza-uj  helyben  székelnek  többen  a 
családból  1740 — 1747-ben  István  kiköltözik  Trencsin  megyéből  He- 
ves vármegyébe. 

1748-ban  a  Trencsin  megyei  Összeírás  szerint  András  Ovcsarsz  - 
kon,  ifj.  és  idősb  György  pedig  Zsolnán  székelnek. 

1768-ban  Ovcsarszkón  Mihály,  Zsolnáö  ellenben  József 
fiával  Józ  se  ffel ,  ki  akkor  kooskóczi  plébános  volt,  —  Írattak  a  ne- 
mesek lajstromába. 


J)  Kaprinai  Mss.  B.  lom.  XXVIII.  p.  24. 

l)  Oklevél  a  velenczei  inarciana  könyvtárban. 

3)  Lehoczky  szerml  Kerckelich  p.  21.8.  346.  Szegedy  Rubricae  p.  94. 

*)  Budai  Fer   Hist.  lexicon  II.  495. 

s)  1569-ki  55.  törv.  czikk.  —  Kovackich  Scriptores  minores  II.  228. 

n)  Bel.  M  Notifcia  nova  Hung.  II.  pag.  572.  Kerckelich  347. 

1)  BaíhoIomaeideS  Memória  Hungarorum  101. 


4T4  Kmss.— Krutten. 

Az  1803-  és  1837-ki  nemesi  összeíráskor  csupán  Pál  találtatott 
Övcsarszkón. 

176Ö  ban  varbói  Kruspér  István  kamarai  tanácsos  és  Marma- 
rosban kincstár  uradalmi ,  és  só  ügyi  igazgató.  Ugyan  akkor  varbói 
Kruspér  Pál  kamarai  titoknok,  ki  1770-ben  szintén  kir.  kamarai  ta- 
nácsos és  a  bácsi  kamarai  uradalom  igazgató. 

í  770-ben  varbói  Kruspér  János  a  mar  marosi  kerületben  kir. 
ügyész.  Ugyan  akkor  varbói  Kruspér  Anial  az  ungvári  kamarai  uro- 
dalomban  királyi  ügyész,  ugyan  az  még  1787-ben  is. 

Jelenleg  Szatmár  vármegyében  Kruspér  Sándornő  birtokos  Ba- 
tizon  1) 

Kruspér  Laura,  Des  Echerrolles  Kruspér  Károly  neje  meg- 
halt N.-Váradon  1858.  nov,  17-én   Nővére  Aurora.  Fia  Sándor. 

Kruspér  István  jelenleg  a  m.  akadémia  tagja. 

Kruss  család.  Trencsin  megyei  nemes  családok  sorában  áll. 
1803-ban  Nagy-Sztriczen  lakik  János  és  fia  József.  1837-ben 
ugyan  ott  és  Pravoticzén  István  fiával  együtt.  Ez  hihetőleg  egy  a 
C  r  u  s  családdal ;  lásd  Crus  cs. 

Krussely  család.  (Topuszkai.)  Horvátországi  nemes  család, 
melyből  thopuszkai  Krussely  J  á  n  o  s  a  sz  korona  ügyvéde  1619-ben  '*). 

Krutten  család.  Krutten  Mátyás  1755-ben  M.-Terézia 
király- asszonytól  nyerte  czimeres  nemes  levelét  8). 

Czimerpaizsa  először  vizirányosan  két  udvarra  oszlik,  az  alsó  kék 
udvarban  három  arany  káka  szál  ttypha)  emelkedik  fel  egymástói  pár- 
huzamosan állva  ;  a  felső  osztály  függőlegesen  ismét  két  udvarra  osz- 
lik ,  a  jobboldali  vörös  udvarban  két  vizirányosan  párhuzamban  vont 
fehér  csíkolat  közt  egy  arany  csillag  látszik ;  a  baloldali  arany  udvar- 
ban hármas  halmon  fekete  holló  áll ,  csőrében  fehér  iró-toliat  tartva. 
A  paizs  fölötti  sisak  koronáján  két  kiterjesztett  sas-szárny  között,  me- 
lyek közül  a  jobb  oldali  vizirányosan  félig  arany  félig  fekete  .  a  másik 
félig  ezüst  félig  vörös ,  —  egy  arany  káka-szál  emelkedik.  Foszladék 
jobbról  ezüst-kék,  balról  arany-fekete. 

Nevezett  Krutten  M  á  t  y  á  s  1760  — 1770-ben  a  m.  kir.  kanczel- 
lariánál  irnok  és  hites  jegyző  volt.  1787-ben  ugyanott  a  kiadói  hiva- 
talnál segéd  *). 

*)  Fényes  E.  Geographiai  szótár.  I.  101. 

')  Kithonicz,  Directio  methodica. 

8)  Collect.  Herald,  nro  275. 

*)  Azon  évi  hivatalos  tiszti  névtárak 


Ksiaszky.  —  Kubicza.  W& 

Krutten  József  1770-ben  a  horvátországi  báni  hivatalnál  Ír- 
nok és  jegyző"  ').  1787-ben  Pesten  rendőrségi  biztos  2). 

Krutten  József  1790-ben  szintén  &  följebb  leirt  cziraerrei  ne- 
mesitetett  meg  3). 

Ksíuszky  család  ,  vagy  K  s  i  n  s  z  k  y  néven  Trenesin  me- 
gyében 1646.  1658.es  1690-ben  találunk  családot  Felső  Drskóczon  a 
megyei  nemesi  lajstromok  szerint  *}. 

Kubesz  csal  ad  Ismeretes  e  családból  Kubesz  László  ki- 
rályi  mester,  és  1388-ban  Árva  vár  várnagya,  mint  ez  az  Árva  megyei 
Felső-Lestina  helységben  uj  megtelepedők  fészere  Zsigmond  király 
által  kiadott  oklevélben  emlitetik  *). 

Kubicza  család.  Trenesin  vármegyei  birtokos  család.  A 
czimeres  nemesítő  levelet  Kubicza  Miklós  maga  és  fiai  M  i  k  t  ó  s  és 
J  ó  z  s  e  f  neveikre ,  és  ezek  utódaikra  1741.  octob.  28-án  a  pozsooyi 
várban  kiadva  nyeré  M. -Terézia  király-asszonytól  6>,  és  ezt  Miklós 
még  1741.  dec.  13-án  Trenesin  megyében  kibirdetteté. 

A  család  czimere  függőlegesen  kétfelé  osztott  paizs,  a  jobb  oldali 
osztály  kék  udvarában  zöld  téren  befelé  fordulva  daru  áll  ,  fölemelt 
egyik  lábában  kövecset,  csőrében  pedig  zöld  kígyót  tartva;  daru  fölött 
arany  csillag  ragyog ;  a  baloldali  ezüst  mezőben  kettes  farkú  oroszlán 
ágaskodik  ,  feje  fölött  arany  csillag  ragyog.  A  paizs  fölötti  sisak  koro- 
náján szintén  daru  áll ,  egyik  fölemelt  lábában  kövecset  tartva,  fejét 
balra  fordítva  ,  és  abban  zöld  kígyót  emelve.  Foszladék  jobbról  arany- 
kék, balról  ezüst-vörös. 

1748 — 1768-ban  Kubicza  Miklósa  nemesi  lajstom  szerint  Kis- 
uteza-ujhelyben  székelt.  1803-ban  Melsiczen  lakik  I  g  n  ác  z  és  fia  J  á- 
nos.  1837-ben  nevezett  Ignácznak  másik  fia  I  s  t  v  á  n  Ivanóezon 
székel.  Ugyan  ekkor  I  g  n  á  c  z  nak  harmadik  fia  F 1  o  r  i  á  n  három  fiá- 
val Károlylyal,  Bálinttal  és  Lőrinczczel  Sambokréthen 
lakik  j  Melcsiczen  pedig  laknak  Ignácznak  örökösei  V  i  n  c  z  e  nagy-ta- 
polcsányi  segédlelkész,  Lajos  bitsei  uradalmi  irnok,  és  József 
nyitra  megyei  pap. 


*)  Azon  évi  hivatalos  tiszti  névtárak. 

*)  Ugyanott. 

*)  Szontagh  D.  közlése  szerint 

4)  Ugyan  attól. 

5)  Adami  Scuta  génül.  tom.  V.  é>  Szontagh  Dán,  közléséből. 


4?ő  Knbina.—Kubiiiszky. 

1848-ban  Ivanóczon  székel  Pál,  ki  már  1 840-ben  Trencsin 
megye  alispánja  ,  az  1847-ki  pozsonyi  országgyűlésen  ellenzéki  követ, 
élezés  szónok,  tanult  publicista,  jelenleg  e  pályáról  lelépve  gazdaságá- 
val ,  melyet  a  szernyei  szerzett  birtokkal  növelt,  foglalkodik. 

14 n l»Í na  család.  Pozsony  vármegyei  nemes  család.  A  ne- 
mességet Kubina  Márton  nyeré  maga ,  és  gyermekei  András,  Jakab, 
György,  János ,  Flórián ,  Dorottya ,  Éva  és  Anna  ,  és  ezek  utódaik  ré- 
szére II.  Ferdinánd  királytól  Bécsben  1633.  aprii  20-án  kiadva;  mely 
czimeres  nemeslevél  Pozsony  vármegyében  Samar ján  azon  évben  B.  sz. 
Mária  ünnepe  utáni  2-ik  ferián  hirdettetett  ki. 

A  családfa  következő  : 

Márton 
1633. 


András        Jakab.         György         János.    Flórián.    Dóra.    Éva.   Anna. 
lak.  Szenczen  TJarto7 


János,        György. 


Jakab  Márton György  János. 

Márton.     János      Flórián,  Márton. 


Antal  József  Pál 


Imre  Ignácz  Pál 

1756.  1756.  szül.  1763. 

nov.  23. 


Ferencz.         István.  Ignácz  János. 

szül.  1793.  jul.  24. 
sz.-györgyi  plébános. 

András  fia  Jakab,  ós  fia  Pál  két  fiával  Imrével  és  Ignáczczal 
1756.  novemb.  17-én  vettek  ki  Pozsony  vármegyétől  nemesi  bizo- 
nyítványt J). 

K.U  binszky  család.  Trencsin  megyei  czimeres  nemes  csa- 
lád. Kubinszky  András  1647-ben  azon  megyében  hirdettető  ki  czi- 
meres nemes  levelét. 

Czimere  a  paizs  kék  udvarában  zöld  téren  álló  vörös  ökór,  dere- 
kán fehér  hevederrel  átszorítva.  A  paizs  fölötti  sisak  koronáján  két 
kiterjesztett  fekete  sas-szárny  között  fehér  szárnyas  ló  Cpogazus  ágas- 


J)  Potsony  várm.  1756-ki  jegyzőkönyv  54.  lap 


Kubinyi.  411 

kodik,  nyakán  arany ,  szalaggal.   Foszladék  .jobbról  ezüst-vörös,  balról 
ezüst-kék  *). 

1748-ban  Kubinszky  Ádám  Trencsin  városában  lakott  a  me- 
gyei nemesi  összeírás  szerint.  Ugyan  ott  1768-ban  János  ,  1803-ban 
ugyanott  J  á  n  o  s  nak  íia  Károly,  végre  1837-ben  a  Trencsin  me- 
gyei legutóbbi  nemesi  összeírás  szerint  szintén  Trencsin  városban  lak- 
nak Jánosnak  örökösei  Károly  és  János,  és  ez  utóbbi  Jánosnak 
két  fia  J  á  n  o  s  és  Károly2), 


Családfájuk  ez  : 


Ádám 

_174_8_ 

János 
1768. 


Károly  János 

1803.  1837.  1837. 


János.         Károly. 

A  család  egyik  tagjáról  1848.  előtt  egyik  megyében  egy  egész 
párt  neveztetett  el 

Kubinyi  család.  (Felső-kubini  r  nagy-olaszi  és  demény- 
falvi.)  Egyike  legkiterjedtebb  és  ősrégi  nemes  családainknak.  Első  tud- 
ható törzse  H  u  d  k  o  n  t,  kit  a  tudós  Horvát  István  a  Hun  t-P  á  z  n  á  n 
nemből  (genus)  származottnak  állit'8).  Nevezett  Hu  dk  ont  Ií.  And- 
rás király  alatt  élt ,  ós  1233-ban  ezen  királytól  —  mint  az  adomány- 
levél mondja  —  első  ifjúságától  fogva  tett  hű  szolgálataiért  Liptó  vár- 
megyei Reucha  (most  Alsó-  és  Felső -R e  v u c s a  helység  Liptó  me- 
gyében) nevű  földdel  adományoztatott  4), 

Hudkontnak  6)  két  fia  volt  Ite ,  vagy  J  u  c  h  e  vagy  G-yuehe,  és 
Gyürke,  ki  máskép  Synik-nek  is  íratott.  Ez  utóbbitól  a.Meskó 


*)  Burgstaller  Coliectio  insigníum  nob.  Hung.  famíl. 
2)  Szontagh  Dániel  közlése  szerint. 

8)  Horvát  István  :  A  Magyarország  gyökeres  régi  nemzetségeiről  73. 
Honnan  vette  ez  állítását  a  tudós  szerző,  miután  a  forrást  nem  idézi  ?  nem  tud- 
juk; eddigelé  pedig  Hudkontnak  ezen  Hunt-Páznántóli  származására  vonatkozó 
oklevél  nem  ismertetik, 

*)  L.  Genealógia  Familiae  de  Felső -Kubin  fratribus  suis  dicata  a  Petro 
Kubinyi  S.  C.  et  R.  Majestatis  Consiliario.  Pesthini1,1  czimü  család  történeti  rajz 
oklevelekkel,  mely  három  kiadást  ér  :  úgymint  1814.  1824.  és  1831-ben. 

5)  Hudkont  némely  genedogiacon  comes-nek  irva is  fordul  elő. 


478 


Kubínyf, 


és  más  családok,  az  elsőtől  pedig  a  Kubínyi  család  származott,  mint  a 
következő  táblázatok  mutatják: 

I.  tábla. 

Hudkont 
1233. 


Ite  vagy 
Iwehe. 


Miklós 
1325. 


Péter 
1325 


Pokus 
v.  Fabus 

Tamás 
1361. 


Fülöp 
1325. 

Bálás 
1361. 


n     r 


Gyürke  máskép 
Synik 

J 


János      Adrián      Mihály 

Miklós"1 
1355. 


Miklós 

i      i *-- » 

János  László    Adnán 


Í355. 


1424.      1424. 


Js-. 


Salamon 

deák 

1355-1391. 


Mesk 

1355. 

a  Meskó  cs. 

törzse. 


István 
1355. 

János 


Gergely 
1355-61. 


I.  Márk 
1355. 
megöletett. 

Miklós 
1361. 1391. 


Lőrincz 
1355. 

András 


Ivánka 
1355. 


László 
1424. 


János 
1361. 


Péter 
f 


László 
_J429. 

György 


László        Salamon        Dániel 


Máté 


1492. 1503. 
aJ  kincstárnok. 

(Gyulaífy 
Potentiana) 


f  a  nagy  olaszt      1505.  árvái 

ág  törzse.  követ, 

deményfafoi 


Lénárd 
1526. 


Folyt.  II.  táblán. 


ág  törzse. 


Folyt.  VI.  tá"?án 


II.  Márk 
vCsemiczky 


Kata) 


Spes  Annt 

(Lehoezky       (Szent- 
János)  Iványi 
István) 


Margit 

(Szent- 

ívanyi 

Rafael) 


KubÍByi, 


479 


II.  tábla. 
Nagy-olaszi  vonal 

Dániel,  ki  az  I.  táblán. 

_ A  » 


Jakab 
1500.  árvái 
alispán. 
(Beniczky  Bora) 


I.  István 
Árvái  alisp.  157 X. 
(Büdy  Fruzsina) 

István 

(Horváth 
Kata) 


Kata 
(karvai  Orlé 
Miklós) 


Ferenez. 

t 


II.  Kristóf 

1596. 

trencséni  alisp. 

és  altárnok. 

(Rakovszky  Bora) 


I.  Kristóf 
kir.  ügyész 

1578. 
(1.  Palugyai 

Zsóíla 

2.  Pongrácz 

Borbála) 


I.  László 

1596.  kamarai 

tanácsos 

(Esterházy 

Magdolna) 


Dániel    András      Julianna 
•f-  f  (óvári 

Pongrácz 
Mátyás) 


Zsófia        János 
f       Liptói  alisp. 
1600. 
( Mérey  Anna) 


Tamás  II.  László      Kristóf 

Árvái  követ        Liptói  f 

1618.  alispán  1633. 

f  (Daróczy  Kata) 


Kata        Bora 

(Szent-  Galambos 
Iványi        László 
Mihály)       1653) 


Magdolna 
(Pethő 
János) 


Ferencz 
(Marsóvszky 
Eszter) 


János 
(Baán 
Anna) 

Folyt.  IV'. 
táblán. 


Dániel 
ónodi  kapit. 
Móré  Anna) 


László 

Erdélybe  fut. 

(Nagy  Kata) 


Pál 
(Rész  Janka) 

Ádám 
(Stansita 

Horváth 

Zsóíía) 


Kristóf 
(Petróczy 
Erzsébet) 

Folyt.  V.  táblán. 


Pál 


László. 
t 


Ádám. 


•jános. 

t 


Pál 


Ádám 
(Piathy^Bora) 

'Pál. 
f 


János 

1692. 

(Bogády  Judit) 


G  áspár 
Liptói  alisp. 
(Zrneskal  Zsuzsa) 

Fölüt.  III.  táblán. 


János  , 
(Raksányi  Éva) 


József 

árvái  alisp. 

kir.  tanács. 

(Adda  Amália) 


László 
(Hrabovszky 
Zsuzsa) 


Elek 
t 


Ignáez      József 
(Rády  f 

Rozália) 
t 


Alajosf 

(T.Trméuyi 

Bora) 


István 
jesuiták  Ügyvéde 
Vág- Szerdahely  ín 

(Gáfor 
Julianna)      ' 


János 

1748. 

(Tarnóczy 

Mária) 

János 


Gsaczán  1768- 
(Sághy  Mária) 


Pál 
(Marczibány 
Mária  f) 

1 1 
Fe-renez 
(Bánfy  ff.) 


Folyt,  jtfr,  lapon 


Ferencz  1337 . 
(Wolf  Mária) 
t 


János 
szül.  1S19. 
ügy  v  Zsolnán 


480 


Kubínyi. 


István,  ki  az  előbbi  lapon. 
jesuiták  ügyvéde 
Vág-Szerdahelyen 
yGáfor  Julianna) 


Antal 
(Grajczar  Teréz) 

Lajos 

(1.  Szkae3ányi  Mária. 

2.  Grajczar  Anna) 


Károly 
t 


János 

sz.  1842. 


József 
sz.  1845. 


Igriácz 
szül.  1736   f  1811. 
(Juhász  Júlia) 

András 

sz.  1790.  f  183L 

april.  29. 

(Tarnóczy 

Róza) 


Anna 
(Brogyányi 
József) 


Elek 
sz.  1819. 
bolly  plebán. 
esperes. 


Zsigmond 

sz.  1820. 

Nyitrán  íigyv. 

(Névery 

Klára) 


Mária 
sz.  1822. 
(Detrich 
Gyula) 


Sándor 
sz.  1823. 
Nyitrán  ügyv. 
(Seregélyi 

Mária) 


Luiza 
sz   1829. 
(Ivánszky 

János) 


András 
sz.  1857. 


István 
sz.  1858. 


Erzse 
sz.  1859. 


Geiza  Coelesta  Ida  Aranka         Jenő  Mária 

sz.  1843.        sz.  1845.      sz.  1847.      sz.  1851.    sz.  1S53.     sz.  1856. 


Róza. 


III.  tábla. 

Gáspár,  kt  a  11.  táblán. 
Liptói  alisp. 
(Zraeskal  Zsuzsa) 


Gáspár 

(1.  Szontagh  Erzse 

2.  Okolicsányí  Jozefa) 


Farkas 
(Ottlik  Klára) 


Gáspár 
(Plathy  Anna) 


Eszter 
(Raymann 
Sándor) 


Zsuzsa 
(Kosztolányi 
Elek) 


Gáspár  Sándor 

(Wattay  Zsuzsa)  f 


Borbála 
(Dessewffy  András) 


András  Zsófia 

Videfalván    (b.  Hellén- 
f  1851.       baeh  Józs.) 
(Prónay  Éva) 


Róza  N.  Bora  ^  Gáspár 

(b.  Prónay     (b.  Pod-    Radvánszky    Liptói  alisp. 
József)       maniczky)       Antal)        f  1838.  máj  4. 

(b.  Prónay 


Ferer.cz  Ágoston 

Nógrádi  követ,     sz  1799.  máj.  30. 
(lcsonczi  Gyürky     cs.  kir.  kam. 
Franciska  f.)      múzeum  igazg. 
(Gosztonyi  N.) 


Joze  fa 

(b.  Nyáry 

Antal 
cs.  k.  kam. 


Amália 

(Foldváry 

Miklós) 


Honorata) 


Geiza 
(Rudnav 

Zsófiái 


Eveline 
(Kovács 
F erén ez) 


Laura. 


Petronella.  László  Rozália 

f  1840.  oct.  18.  (b  Podma- 
(1 .  Radvánszky  Ter.       niczky 
2.  Kubinyi  Lilla)       Andor) 


Jolán. 


Albert  Rozália 

lak.  N.-Olaszi.     (Lónyay  Albert). 


Kubinyi. 


481 


IV.  t  á  b  1  a. 


János,  ki  a  II.  láb  Ián. 
(Baan  Anna) 


János 
^Rhédey  Ilona) 


Zsófia 
(Szmrecsány 
Péter) 


Magdolna 
1689. 
(Szelényí  János) 


Menyhért 

(Pwévay 

Polexina) 


Janka 

(Csemiczky 

Gábor) 


József 
(Sándor 
Kata)  f 


János 
(Pottornyay 
Júlia)  f 


Éva 

(Görgey 
Lőrinez) 


Mátyás 

(Csemiczky 

Mária) 


Magdolna  Anna-M.  Menyhért 

(Ujlaky  (Okolicsányi     (1.  Okolicsányi 

András)  Gáspár)  Erzse) 

2.  Kiszely  Kata) 

János.         Kristóf. 

t  t 


Pál 
;  Okolicsányi 
Ilona) 

r-T-f 1 

Ádám 

(Sindler 
Erzse) 


— _-^*- 


Mátyás 

(Palugyay 

Anna) 

Antal 
(Beniczky 

Janka) 

i *  ■     t 

Dénes- 

t 


István, 
t 


Péter 
(b.  Szentke- 
reszti Zsuzsa) 


Jakab 
(Makláry  Anna) 

György 
(Szunyogh  Zsuzsa) 
Stabolcsi  ág. 


Lőrinez  Sándor 

1755.  (Dac*ó 

(Plathy  Júlia)  Teréz) 

i *•*  — i 

Benedek.       Bora 
t      (Pottornyay 
Gáspár) 


József. 

t 


Sámuel 

i * . 

Ignácz 

Szabolcsi 

alszbiró  1844. 


Imre 


József 
Fejértón. 


Lajos 
iró. 


Mihály. 
t 


László 
(Puky 
Erzse) 

László 

lak.  Tápio 

Sz-Márton 

t  1853. 


Károly 
(Plathy 
__Kata) 

Vilmos. 

t 


Lajos  f  Anna  Ilona 
(Somogyi  (Borne-  (Bay) 
Krisztina)  miszaN.) 


N 
8» 


Eszter 

(Mariássy 

Márk) 


3 

N 
oa 


Mihály 
t 


József 
(b  Luzsénszky 
Jozefa) 


Karolina 

(Okolicsányi 

Mátyás) 


Pál 

(Zayler 
Janka) 


Antal 

Liptóban 

Varbón 

(Abaffy 

Zsófi) 


Tamás       Frigyes  Jozefin       Adolf 
(Kubinyi    (Andre-  (Pongrácz)    (Szent- 

Luiza)       anszky  Iványi 

Henriét.)  Zsófia) 

lak.  Bob-  rZT,      T~* 

.   •,  Kázmér 

romkon.  F.-Dechtáron. 


Gyula 

lak.  Pro- 

szeken. 


Mihály 
lak.  Berte 
len  falva 
(Joob  Júlia) 


Janka 

Jóob 

Elek) 


Berta.     Mikló3.     Irén. 


Móricz.     Zsigmond     Luczian. 
cs.  k.  hadn. 


Barnabás.     Mihály. 


Árpád.  Hermina 

(Kubinyi  Mib.) 


Anna 
CAbafiy  Elek) 


Henriette 

(Plathy 

Imre) 


31 


482 


Jtubínyi. 


V.  tábla. 


Kristóf 

1694 

(Géczy  J«!ia) 

t 


Kristóf,  ki  a  II.  táblán. 
(Petróczy  Er2se) 


András 
(Ivócjs  Kata) 
I 


László 
ezredes  f  1678. 
(inaresi  Nagy 

Bora) 


András 


Dániel 
(OkoHcsányí 


Miki 


1 — ! 


lOS- 


Ádám 
(K^binyi 
Zsuzsa) 

Sándor 


Mihály 

(Kiss 

Judit) 


N. 
Pottörnyay 
Ferencz) 


Kristóf 
f 


András 
omtígy 

I 


t 


(Ragály: 

Zsófia) 


Luiza       Konorata     Jenő 
(Kubinyi      (Ragá-    v.  GdÖu 
Tamás)        lyiné)    Klenóezon 
1849.  Gö- 
mör  követe 
(KuJbínyi 
Ida) 


.Ju-_ 


,  Mihály 
Árvái  alsz. 
biró  1837. 
(Kubínyi 
Hermin) 

Hermin. 


Károly 

ftonvéd 

százados 

1849. 

(Domonkos 

N.) 


Sidouia 
(Hanzély 
Márton) 


Zsófia 
(Zmeskal) 


Kálmán 

Isztebnén 

árvái  alsz.- 

biró  1842. 

Pottörnyay 

Klementina) 


József 
iÖtves 

Amália) 


Flórís 
lak  Ma- 
dacsány 
Liptói  követ 
1849. 


Mária.     Barnabás. 


r" 


Károly 
insur.  ezredes 
(Tornyos  Anna) 


József 
(1.  Tótfalusy 
Ludövica. 
2.  Ambrózy 
Sidonia) 


látván 

lak  F.-ftubin 

(Hanzély 

Erzse) 

N. 


József. 


Erzse 
(Zmeskalné) 


N. 


Luiza 


Tivadar  Lilla 

cs,  kir.  tiszt.    (Kúbínyi    (Petróczíné)   (Mariássy 
lak.  Szügy.      László)  Ágoston 

cs,  kir.  kam.) 


Conr.tanczia.  N. 

(Tornyosáé) 


Kubínyi. 


433 


Demény  falvi  vonal 
TI  tábla. 

Máté,  fct  a*  I.  *<í6#o. 
1505.  Árvái  követ. 


I.  György 
kezdi  a  vár 

gedei  pert. 


.  Benedek 

Liptói  alispán 

1571. 

(Spokidiaf  Anna) 


r— 


Mihály 


János  , 

Árvái  követ  1637: 
1646. 
(Dluhoiuczky  Anna/ 

í 


György 
(Palugyay  Anna) 


Ferencz 
Liptói  köv.  1646. 
(RádyjVlargit) 

kolyt.Vm.tdbL 


Mátyás 
Liptói  köv.  1637. 
Murányi  kapit 

Folyt.  IX.  tábl. 


Gábor 

(1.  Szant-ívá- 

nyi  Ilona 

%  Géczy 

Zsuzsa) 

l — r^*— — j 

Ádám 

(Kozd'ro- 

viczky  líona) 


Boldizsár 
(Dianis  JSL) 


Mihály 

(Joob 

Zzuzsa) 


Benedek 


Folyt.  VII.  tábl 


János 
Horváth 
Kisaevich 

Klára) 

.  Imre 
(Zmeskal 
Ajvna) 

Imre 

(Plathy 

Anna) 


Pál 

(Szmrecsányi 
Mária)      p- 


Györjgy 
(íttitkay 
Frtazsina) 

László  -f 
fBaán 

ÍVlária) 


György 

Sándor 

(1.  Szent- 

Iványi 

Mária) 

2  Posgay 

Bora) 


Farkas 
(Palugyai 
Mária) 


Menyhért 

lak.  Klenóczon 

Bartholoínaeides 

Mária) 


János 
^Hanzéty 

Júlia} 

V   >A , 

János 
(Ebeózky 

t       * 1 

Gáspár 
(Fejérpatak  y 
Anna) 
I 


Jób 


iUés 
sz.  1721.  f  1768. 
Pongyeloki  ev. 

lelkész 
(TnbelyRóza) 

Illés  f. 


László- 
örményi 
Nagv  Éva) 


Menjrhért 

(Kubínyi 

Borbála) 


János        Sándor 
(Kubinyi  (Kubínyi 
Anna)    Krisztina) 


Imre'. 


György- 
Gedeon 
(Ján 
Kata) 


István 
(Vozáry 
Rebeka) 

István. 


József 

Bulyovszky 

K*ta) 

József     , 

Gömör  v.  foszbíro 

meggyilk.  l^íSí 

(Zerdahetyi 

Krisztina) 


L 


György 

Andaházy 

.    Érzse) 

* — T^*""* 
Lőrinci 

(Szmrecsányi 

Júlia) 


Folyt.  köt>.  lapon. 


László 
(PongracZ 
Eazter) 

Sáfldör 

ügyvéd 

jog  könyviró 

i ^-i 

Miksa 

Deménfaiván 

(Szakma  ry 

Erzse) 


Ludoviea 
(Prónay  János) 


N. 
(Prónay  Miksa) 


Aurél.        Bérezi        Gyula 
(NN.)    főhadnagy. 


Sándor. 


György 
katona. 

31* 


Miklós. 


484 


Kubinyi 


György -Gedeon  .  ki  az  előbbi  lapon. 
(  Ján  Kata) 


Gedeon 
(Vajda  Zsuzsa) 


László  Gedeon.  Péter  Bora 

(Szakáll  Vár-Gedén.       (Szakai 

Amália)  Antal) 


Károly 
Vár-Gedén 
(Kerepessy 
Apollónia) 


Arnold. 


Manó.        Móricz. 


Béla.  Anna  Matild. 

(Fráter  Ferenez) 


György 

1699r1721. 

Honti  alisp. 

(Kubinyi  Mária) 


VII.  tábla. 

v      Mihály,  ki  a  VI.  táblán. 
(Joób  Zsuzsa) 


János 

(Kubinyi 

Zsófia) 


Mózses 
(Madarassy 
Klára) 

Sándor 

(1.  Szent- 
Irányi 
Kata 

2.  Szent- 
Irányi 

Janka) 

i A- > 

András 

(1.  Vadics 

Janka 

2.  Záborszky 

Mária) 
t    mmA~  '     > 

Silrester.  Miksa. 


Márton 
(Tőke^Anna) 

György 

(Draskóczy 

Júlia) 


György 

t 


Mihály 

(Hamvay 

Erzse) 


Jób 

üjlaky 
Kata) 


i 

A  utal 

Demen  falván 


Clementin 
(gr.  Khuenburg 
Ferdinánd) 
1857. 


Miklós 
(Bartók 
Mária) 


János  Pál 

(1.  Mathaeides      (1.  Bodó 

Zsuzsa)  Mária) 

n  2.  Dávid      2.  Sturmann 

Júlia)  Mária) 

István 

(Vághy 

Bora) 

t 


Illés     , 

(Vozáry  Mária) 
i —-A— — ■ , 

Adam.  f 


Rafael.         Mihály  László 

(Bokó  (1.  Tornallyay 

Klára)  Ilona. 

2.  Osvard  Kata) 


György 
(Jantó 
Judit) 


József 
(Végh 
Bora) 


Ádám. 


Pál 

Makay 
Mária) 


András  Lajos  József 

(Farkas  (Széky         (ürményi 

Krisztina)         Júlia)       Nagy  Erzse) 

r~ — * 1 

József 

t 


György 
1828. 


Márton 
1828 


András 
(Kéler  Erzse) 


Miklós 
Pesten  híres 

ügyvéd. 
(Neszkovics 
Julianna) 
t 


Mihály 

(Kubinyi 

Zsuzsa) 


Rudolf  Kálmán 

Vár-Géden       Gömörbén 
volt  testőr.  (Nagy 

(Kubinyi  Emma)      Erzse) 


Móricz 

r 


Ottilia 
(Soldosné) 


Emília 
(Szent- 
Iványi  Miksa) 


Erzse 
(Szent- 
Miklóssy 
Kálmán) 


Xabínyi. 


4S* 


VIII.  tábla. 


Ferencz ,  ki  a  VI.  táblán. 
Liptói  követ  1646. 
(Rády  Margit) 


István 

kir.  dictator 

honti  áiisp.  1689. 

(1.  Kiszely  Kata) 

2.  Szögyényi  Bora) 

Zsigmond 
(Kubinyi  Zsófia) 


Sándor 
(Joób  Éva) 


Péter 
(Abaffy  Abba) 


András 
(Denke 

Anna) 

i * > 

Imre 
(Huszár 

Teréz) 

i — -* j 

Sándor 
(Szent-lványi 
Rozália) 
stb. 


Ferencz 

(Darvas 

Erzse) 


Imre 

(Kubinyi  Erise) 
t 


Gáspár 
(b.  Vécsey 
Janka)  f 


András 

(Nozdroviczky 

Eszter) 


Sándor.  E/.ecliiel 

f        (1.  Reviczky  Anna-M. 
2.  Matyasovszky  Erzse. 
3-  Reviczky  Zsófia) 


Ferdinánd  Sándor 
(Nagy  (Nedeczky 
Teréz)      An.- Amália) 


Ignácz 

(Csemiczky 

Karolina) 


György 
(Í.Rákóczy  Bora) 
2.  Almann  Bora) 

György 
(1.  Turánszky 

Anna. 
2.  Luczius  Teréz) 

i ;-" » 

János 

(Hellebrontk 
Teréz) 

Rudolf 
Gömör  v.  követ 

1849. 

lak.  Várgedén 

(TraitlerZsuzsa) 


Adrienna.     Gabriela. 


A^. 


Miklós 

huszár  kapit.  1712. 

(Réthey  Mária) 


Imre    ,  Jób.       Andris. 

(1.  Okoiicsáyi  Eva.         f  f 

2.  Bene  Zsófia) 


Dániel 
1766.  Honti 

alispán 
(Bulyovszky 

Bora) 
i  *  i 

Dániel 
(Kubinyi  Anna) 

i 1 

Imre 

lak.  Várgedén 

(Mesko  Karolina) 


Ezechiel 
t 


Miklós 

1770. 

..  .  *.i  .i 


Péter 
1832.  kir.  tanács, 
a  család  történet 

irója.  f 


Lajos 

1808. 

Gömöri  követ 

(Prónay 
Krisztina) 


Emma 
(Kubinyi  R.) 


Ida 
Kubinyi 
Ödön.) 


Julián 

Nyustyán  f 

Mocsáry  Franciska) 


Teréz 
(Fáy  István) 


486 


Kubínyi. 


IX,   tábla. 


Mátyás,  ftt  a  VI  táblán. 
Liptói  követ 
1637. 
1.  Bobrovitli  Erzse. 
2.  Aíérey  Orsolya. 
3:  Bakó  Erzse. 
4.  Plálhy  Orsolya) 


Márk  Bora 

(Báan  Pora)    (Bakó 
f  Dániel) 


Ádám 
honti  aiisp. 
(Libiehalszky 
Dóra) 

+   ' 


Mátyás 

(Horváth 

líissevicli 

Eva) 


Mária^ 
(■Szeut-lványi 
Bálint) 


Imre 
Gömöri  alisp. 
1731-1745. 
(Nyustyay  Mária) 


Ádám 

Honti  alisp. 

1709. 

(Plathy 

Bora) 


Kata 
(Bogádi  Ádám) 


Dániel 

(Dávid 

Kafe> ) 

Mária 

(gr.  Wallisch 

Ferenc*) 


Mihály 
(Dolinay  Kata) 


Mátyás 

1704. 

(Palagrei  Zsuzsa) 

Zsigmond 

(Maritinszky 

Anna) 


Menyhért 


.~*—. 


Imre 
(1.  Baan  Júlia, 
2.  Baloghy  Júlia) 


Mihály 

(Kubinyi 

Bora) 

'"AiitaT 
lak.  Nustyán. 

Miklós. 


Márton 
(1.  ÁbaflyN.) 

2.  Rády  Magd.) 

1  1  a...  1 .  ■  .  ,  t 

László 
(1.  Maritinszky 

Anna. 
2.  Bárczay  Kata) 

János  f 

(Okoliosáhyi 

Erzse) 


Antal 


Gábor 
(D'obay 

Anna) 
r— v> , 

Zsuzsa 
(Justhné) 


Mária 
(óf*sai 
(Balogh  István) 


Ágoston 

(Zmeskal 

Zsófia) 


Klára 
(Dacsó  István) 


Lőrincz 
1755. 
(ócsai  Balogh 
Erzse) 

a   ■■—1  —       1      ^^m m  . 

János 
(Mártonffy 
Karolina) 

1 7* — » 

Vilmos 

szül.  1802.  f  1855. 

Hont  v.  £5  adószedő 

(Laszkáry  Emilia) 


Polexina 
(Dubraviczky 
Péter) 


Ferencz-Vilmo8 
szül.  Kőváron 
1836.  nov.  20. 


Krisztina 


Knbínyi. 


48? 


Mint  a  táblázatról  látjuk, 
—már  Hudkont  két  fiánál  két 
ágra  szakadt  a  család,  de  még 
mindég  Liptó  megyében  Re- 
vucsát  birtokolva.  Már  1325- 
ben  Juchenak  három  fia  M  ik* 
1  ós  ,  P  é  t  e  r  és  Fülöp,  ugy 
a  másik  ágon  Gyürke  vagy 
Syniknek  két  fia  Adorján 
és  Mihály  a  Turóezi  Con- 
vent  előtt  Danoh  zólyomi  fő- 
ispánnal elcserélik  Reucsát, 
és  érte  kapják  Árva  megyé- 
ben Felső  -  Kubint  ■■*), 
honnan  később  a  család  ne- 
vét és  elŐnevét  irá ,  és  ez  u- 
tóbbit  közösen  a  Meskó  csa- 
láddal, mely  szintén  felső-ku- 
bini  előnévvel  él. 

í 355-ben  Juche-nak Mik- 
lós fiától  származott  unokái 
Márk,  Lőrincz,  Ger- 
gely és  Salamon,  G-yür- 
kénak  Adorján  fiától  unókár 
Mesk,  István  és  Iván- 
ka, továbbá  Mihálynak  fia 
János  az  érdeklett  Felső- 
Kubin-ra ,  mely  Árva  várától 
szakasztatott  el ,  I  Lajos  ki- 
rálytói nyertek  csere  ado- 
mánylevelét *),  minthogy  La- 
jos király  a  Liptó  megyében 
fekvő  Revucsát  a  szintén  azon 
megyében  fekvő  Rozeftberg 
kincstári  városhoz  találta  jó- 
nak kapcsolni,  melynél  fogva 


1497.  évi. 


1578.  évi. 


*)  Regéstrum  de  Turócz,  Engelnél  Monumenta  ÍJngarica  p.  96. 

a)  Ugyanott,  és  az  egész  oklevél  Genealógia  famíliáé  edit.  1S&1.  p.  30 


4*8  Knbínyi. 

Árva  megyei  Felső-Kubin  helység  birtokába  nevezetteket  még  1355- 
ben  a  turóczi  káptalanhoz  intézett  igtató  parancsa  folytán  ünnepélye- 
sen is  beiktatá  *), 

1361-ben  szintén  I.  Lajos  király  a  följcbbi  adomány-levelet  Sa- 
lamon és  testvére  Gergely  (Miklósnak  fiai)  Márknak  fia  Mik- 
lós, Lőrincznek  íia  András,  Tamásnak  fia  P  o  k  u  s  vagy  F  a  b  u  s, 
Fülöpnek  fia  B  a  l  á  s  ,  továbbá  a  Gyürke  ágán  Mesknek  fiai  Miklós 
ét  Benedek,  Mártonnak  fia  István  2) ,  Istvánnak  fia  Péter3), 
és  Jánosnak  fia  Miklós  kérésére  átirván  megerősité  *). 

1391-ben,  minthogy  Salamoh  deák  (litteratus)  testvérét 
Márkot  megölte ,  vérdíjul  az  őt  illető  f.-kubini  birtokrészt  a  meg- 
gyilkolt Márk  fiának  Miklós  nak  kellett  átadnia ,  mint  azt  a  turóczi 
convent  oklevele  bizonyítja  5).  Ugyan  ezen  évben  a  Bebek  Imre  or- 
szágbíró által  tartott  birtok  vizsgálati  széken  ezen  levelet  mutaták  elé 
a  C3alád  részéről  Márknak  fia  Miklós,  Jánosnak  fia  M  i  k  l  ó  s ,  és 
Salamon  deák,  már  akkor  nem  levén  több  oklevelük  6). 

1424-ben  Felső  Kubiny  Gyürke  fiának  Miklósnak  fia  András, 
és  testvére  L  á  s  z  1  ó  ,  továbbá  Juche  fiának  Miklósnak  fia  László, 
Mesk  fiának  Bálintnak  fia  Márton ,  Benedeknek  fiai  Mihály  és 
István,  Istvánnak  fia  J  á  a  o  s  kérelmére  Zsigmond  király  az  előbbi 
I.  Lajos  királytól  nyert  adomány-levelet  Felső- Kubinra  nézve  meg- 
erősité 7). 

Miután,  —  mint  emiitők  —  Gyürke  vagy  Synik  ágáról  más  csa- 
ládok származtak ,  ez  ágat  most  elhagyva ,  figyelmünket  csupán  a  Ku- 
biny i  család  ága,  mely  Juchetol  ered,  veszi  igénybe.  Ez  ágon  a  megölt 
Márknak  fia  M  i  k  l  ó  s  nemzé  P é t e r  t,  ki  kihalt,  és  Lászlót,  kinek 
fia  G  y  ö  r  g  y  közös  atyja  a  fiaiban  ismét  két  fő  ágra  oszlott  Kubiny i 
családnak.  Ezen  Györgynek  hat  fia  maradt;  közűlök  azonban  csak 
kettő  Dániel  és  Máté  terjeszté  le  ágazatát,  amaz  a  n  a  g  y-o  1  a  s  z  i, 
Máté  pedig  a  deményfalvi  vonalnak  lön  tözsévé.  Azonban  míg  e 
két  vonal  tárgyalását  megkezdenők  ,  a  mag  nélkül  kihalt  testvérekről 
kell  emlékeznünk.  Ezek  közül 


*)  Regestrum  de  Turócz,  és  Geneal.  familiae  p.  27.  az  oklevél. 

"*)  Stephano  filio  Martini  parvi.  Ez  nem  áll  a  oaaládfa* 

*)  Szintén  nincs  a  családfán. 

*)  Genealógia  familiae  p.  29.  az  oklevél. 

5)  Regestrum  de  Turócz,  Engelnél  pag.  97. 

*)  Ugyanott  mondva  e  szavakkal  :asserens  plnresnon  habere. 

")  Geneal.  familiae  p.  32.  oklevél. 


KubÍMyi.  489 

László,  ki  tudománya  miatt  deák  nak  (litteratus-nak)  is  ne- 
veztetett— 1492- ben  kamara- gróf  volt,  (de  Rivulo  Dominarum)  1497- 
ben  al-kincstárnok  ,  1498-ban  kir.  udvarnok  czimmel  említetik.  1502- 
1511-ben  a  budai  vár  tisztartója  (Provisor  castri  Budensis)  volt,  a  mi- 
dőn II.  Ulászló  királytól  GömÖr  megyében  az  elpusztult  Zagyva  várat 
Öt  faluval  kir.  adományban  kapta  1).  1497-ben  ő  nyerc  a  esaládi  czi- 
mert ,  mely  —  mint  az  első  metsz  vény  is  ábrázolja  —  következő :  a 
paizs  kék  udvarában  egy  magas  sziklás  hegy,  és  e  mellett  egy  zöld  fe- 
nyő fa  emelkedik ,  melynek  árnyékában  a  völgy  zöld  terén  egy  vad 
kecske  legelész.  A  paizs  fölött  foszlányokkal  övedzett  sisak  áll ,  és  a 
fölött  a  paizsbelihez  hasonló  vad  kecske  látható.  —  Lászlónak  ráthóti 
Gyulaffy  Potentianátói  gyermekei  nem  maradván,  ága  kihalt. 

Salamon,  és  Márk  (Györgynek  fiai)  ugy  látszik  — a  mohácsi 
csatában  lelték  halálukat. 

Lénárd  a  családi  közös  gedei  várnak  parancsnoka  volt,  midőn 
nem  sokára  a  mohácsi  ütközet  után  Feledy  Eusták  azt  tőle  ravaszul  és 
hatalmasul  elfoglalta ,  ugyan  is,  több  nehéz,  állitólag  kincsekkel  meg- 
rakott ládákat  kért  bevitethetni  a  várba  mint  biztosabb  helyre,  a  cselt 
nem  sejtő  Lénárd  engedélyt  adott,  azonban  a  ládákban  Feledynek 
fegyveres  czimborái  voltak ,  kik  a  vár  kapuit  Feledy  csapatának  meg- 
nyiták  és  azt  elfogjalak.  E  hatalmaskodásból  és  rablásból  utóbb  per 
keletkezett ,  melyet  Máténak  fia  György  indított  meg,  és  testvére 
Benedek  1571-ben  szerencsésen  végre  is  hajtott  t  mint  erről  alább 
lesz  említés  téve. 

Most  következik  I.  D  á  n  i  e  1  kitől  ered  a 

nagy-olaszi  vonal 

Dánielnek  egyik  fia  Jakab  1500-ban  árvái  alispán,  ennek  Be- 
niczky  Borbálától  fia  István  szintén  árvái  alispán  1571-ben ;  ez  uno- 
kájában kihalt.  Jakabnak  másik  fia  II.  Kristóf  1596-t an  trencsém 
alispán  és  altárnok  volt ,  1597-ben  pedig  a  Lengyelország  felőli  hatá- 
rok vizsgálására  küldött  országos  küldöttség  egyik  tagja  volt  a).  Ra- 
kovszky  Borbálától  férfi  gyermekei  nem  maradtak. 

Dánielnek  másik  fia  I.  K  r  i  s  t  ó  f  I.  Ferdinánd,  Miksa  és  Rudolf 
királyok  alatt  élt.  Ifjabb  éveiben  karddal  szolgálta  hazáját,  és  többször 
nehéz  sebeket  nyert ,  és  pedig  először  a  tótországi  (slavoniai)  határo- 


')  Genealógia  Fam.  p.  35. 
l)  1597-ki  34.  terv.  czikk. 


480  Kftbíiiyi. 

kon,  raajd  Rogcndorf  vezérlete  alatt  a  budai  hadimozgalomban,  Buda 
eleste  után,  Esztergámnál  és  Fejérvárnái .  majd  Pest  ostromában  vett 
részt,  utóbb  Győrben  Vels  Lénárd  kapitánysága  alatt,  végre  Nádasdi 
Tamás  nádor  vezérlete  alatt  több  csatában  forgott ,  és  tünteté  ki  ma- 
gát >  majd  pedig  idült  korában  a  jogi  pályára  adván  magát  mint  ügy- 
véd *)>  majd  mint  királyi  ügyész  szerzett  érdemeket  ■  *).-  í 578-ban  fiai- 
val együtt  családi  czimer  bővítést  nyert ,  mely  szerint  —  mint  ezt  a 
második  metszvény  mutatja  —  az  Ősi  czimerpaizs  jobbról  baira  rézs- 
útosan két  udvarra  oszlik ,  az  alsó  kék  osztályban  két  magas  szikla  kö- 
zött zöld  fenyő  emelkedik,  mely  alatt  a  vad  kecske  már  szökő  helyzet- 
ben látszik  ,  és  szarvai  között  csillag  ragyog;  a  felső  vörös  udvarban 
pedig  jobbról  egy  felhőből  kinyúló  pánczélos  kar  nyúlik  ki,  és  kivont 
kardot  villogtat.  A  paizsföiötti  sisak  koronából  két  kiterjesztett  fekete 
sasszárny  között  szintén  vadkecske  emelkedik  föl,  szarvai  fölött  ragyo- 
gó csillaggal.  Foszladék  jobbról  ezüst-vörös  ,  balról  arany-kék  3).  Két 
nejétől  származott  gyermekei  közül : 

László  a  kanczellariánál  kezdé  szolgálatát,  1578-ban  már  felső 
magyarországi  hadi  titoknok,  majd  kamarai  tanácsos,  nőül  birta  Ester- 
házy Ferencz  pozsonyi  alispánnak  leányát  Magdolnát,  nővérét  a 
később  nádorrá  lett  Esterházy  Pálnak ,  ki  kora  árvaságában  Kubiny 
László  nál  ennek  Liptó  megyei  madaesányi  kastélyában  növeke- 
dett ft).  László  több  adományt  is  nyert,  igy  szentmiklósi  Pongrácz  Fri- 
gyessel Miksa  királytól  Nógrád  megyei  Zelena  helységet,  és  Szőlős, 
Turcza,  Málnapataka,  Maiagya  falukban  részt;  —  1575-ben  Rudolf- 
tól Egerben  nemesi  házat  és  szőlőket,  Borsod  megyei  Vata,  Cseh  faluk- 
ban részt ;  Szolnok  megyében  Szentkirály  ,  Czibak,  Rérek  helységben 
részt ;  Csongrádban  a  félegyházi  pusztát ,  Pest  megyében  Nagy- Kőrö- 
sön ,  Tápio-Sz.- Mártonban ,  Kókán,  Almáson  részt,  Szabadszáláson  két 
curiát ,  Solt  megyében  Borobba-szállása  pusztát ,  Zemplin  megyében 
M.-Bényén  részt,  Szabolcsban  Miháldi,  Petneháza,  Zokoly,  Büd,  Rakó- 
máz,  Gelse ,  Nádudvar ,  és  Balsa  falukat ,  Kassán  kőházat  szőlőkertek- 
kel ;  Gömörben  Hegymegh  ,  Lukovistye ,  Baluska ,  Poprocz,  Gerlicze, 
Ratkó ,  Alsó-Baiogh  helységekben  részt ;  Nógrádban  Bolyk  és  PethŐ- 
falva  helységekben  részbirtokot   kapott   kir.    adományban  .  1588-ban. 


')  L.  Tudománytár  1838.  IV.  köt 
%)  Oklevél  a  Geueal.  famíliáé  39. 
9)  Ugyanott. 

*)  Ugyanott  pag.  19.  —  Lekoczky  tévedve  irja,  hogy  Kubínban  növeke- 
deti Esterházy  PáL 


Ktibínyá.  491 

Fiaiban ,  kik   közül   Tamás  árvái  követ  ,  László  liptói  alispán,  és 
Árva  ée  Liptó  megyei  követ  volt,  —  kihalt. 

Lászlónak  egyik  testvére  J  á  n  o  s  í  600-ban  Liptó  vármegyének 
alispánja,  Mérey  Annával  terjeszté  tovább  ágazatát.  Ennek  egyik  uno- 
kája László  lessenyei  Nagy  Kata  férje,  a  VesselényiféJe  összeesküvés 
részese  3) ,  Erdélybe  menekült,  és  javait  hűtlenségi  bélyegen  veszté 
el ,  innen  Tiszolcz  mváros  nagy  részét  e  notáu  máig  is  a  kir.  kamara 
birja.  Nevezett  László  1673-ban  egyike  azoknak,  kik  a  török  portán 
az  elégületlenek  részére  segélyt  kértek  2).  1678-ban  Tökölyvei  tart.  és 
ennek  1685-ben  történt  elbukása  után  is  egy  ideig  Klenóczon  vidéken 
tartja  magát ,  míg  utóbb  ismét  Erdélybe  kénytelen  menekülni ,  és  ott 
hal  el,  és  fiaiban  ága  is  elenyészik. 

László  testvérének  Jánosnak  egyik  unokája  Ádám  Plathy  Bor- 
bála férje,  kinek  fia  Já n o s  nőül  vévé  Bogády  Miklósnak  Emődy  Ilo- 
nától született  leányát  Bogády  Juditot,  ki  testvérével  Bogády  Ádám- 
mal 1692.  febr.  4-én  osztozik  meg  N.-Báb,  Ürmény ,  Lipovnik,  Dre- 
toma,  Hanzlikfalva,  és  Nemcsény  helységbeli  birtokain  3).  E  János  téf  t 
valószinűleg  át  a  kath.  vallásra,  a  honnan  ez  ág  kath.  vallású.  János- 
nak unokája  István  Gráfor  *)  Julianna  férje,  a  jesuiták  ügyvéde  volt 
Vágszerdahelyen.  Nejével  Bars  megyében  szép  birtokrészt  kapott  Nyit* 
raszegh,  Bisztricsány  és  Vieszka  helységekben.  Unokája  András  Bars 
megyénél  kezdé  hivatalos  pályáját,  de  korán  elhalt  1831.  april.  29-én. 
Ennek  nejétől  Tarnóczy  Rozáliától  gyermekei  közül  Elek  (sz.  1819.) 
Pécs  megyei  Bolly  helységben  plébános ,  h.  esperes ,  és  ker.  tan.  fel- 
ügyelő ;  testvérei  Zsigmond  és  Sándor  Nyitrán  ügyvédek ;  gyer- 
mekeit a  táblázat  mutatja. 

A  III.  táblát,  melyet  jelenleg  nógrádi  ágnak  nevezhetni, 
Ádámnak  testvére  Gáspár  kezdi  meg.  Ennek  egyik  fia  szintén 
Gáspár,  kinek  neje  Szontagh  Erzsébet,  kiről  iratik,  hogy  a  vérengző 
Carafifa  idejében  ennek  dühétől  és  az  eperjesi  vérpadtól  Liptó  várme- 
gyét tízezer  forinttal  menté  meg. 


J)  Cserei  Mihály  Hist.  51. 

*)  Bethlen  Joann.  II.  352.  —  Engel  Gesch.  V.  78.  —  Hammer  Gesch.  d. 
osm.  R.  III.  650.  -  Szalay  M.  orsz.  töri.  V.  131. 157.— Fesler  Gesch.  IX.  238. 

8)  Lipthay  levéltár  faso.  C  VII.  192. 

*)  A  nyomott  genealógián  Gáför  név  helyett  hibásan  áll  Kámfor 
név.  A  Gáfor  család  most  is  él  Nyitra  megyében.  L.  M.  orsz.  családai  IV 
köt.  308.  lap. 


49fc  Kubínyi. 

Ez  ágon  András  (szül.  Nagy-Olasziban  1766.  dec.  4-én)  ifjú 
korában  II.  József  ideje  alatt  az  akkor  úgynevezett  Subalternummal 
négy  évig  szolgált  Liptóban.  Utóbb  Nógrád  megyébe  tévén  lakását 
videfalvai  majd  utóbb  pilini  birtokába,  a  polgári  nyilvános  élettel  csak 
a  megyei  körökben  érintkezett ,  és  főleg  az  egyház  és  iskola  volt  azon 
tér ,  mellyen  a  legszebb  érdemeket  szerezte ,  mint  buzgó  evang.  pro- 
testáns a  nógrádi  egyház-megyének  16  évig  ker.  felügyelője  volt.  Em- 
lítést érdemel  válogatott  könyvtára ,  régi  pénz-  és  egyéb  szép  gyűjte- 
ménye, melyekben  nemes  időtöltését  találta.  Meghalt  Pilinben  1851 -ki 
mart.  22-én.  Gyermekei  közül 

Ferencz  Nógrád  megyében  kézdé  hivatalos  pályáját,  1828-tól 
1836-ig  e  megyének  fŐszolgabirája,  az  1836-  és  1844-ki  országgyűlé- 
sen követe,  1848-ban  a  nemzetgyűlésen  képviselője  ,  mint  az  ellenzék 
egyik  jelesb  szónoka  tünteté  ki  magát.  1849-ben  Losonczon  szép  régi- 
ségi  gyűjteménye  az  oroszok  által  feldulatott.  Testvére 

Ágoston  szül.  1799.  május  30-án  Videfalván,  1821-ben  mint 
aljegyző  kezdé  Nógrád  megyében  hivataloskodását,  és  ott  1832- 1842-ig 
mint  főbiztos  szolgált.  1837-ben  a  nógrádi  evang.  esperességi  felügye- 
lővé választatott.  Ez  időben  alapita  az  esperességi  könyvtárat,  olvasó  és 
munkáló  társulatot.  Létre  hozta  a  népnevelés  és  magyar  nyelv  terjesz- 
tésére ezélzó  nógrádi  intézetet.  1841-ben  Pesten ,  1846-ban  Pécsett, 
1847-ben  Sopronban  a  m.  orvosok  és  természet  vizsgálók  gyűlésén 
mint  alelnök  működött.  1843-ban  a  nemzeti  múzeum  igazgatójává  ne- 
veztetett ki.  Ez  időben  a  hesseni  nagyherczeg  őt  a  Lajos  lovag- rend 
első  osztályával,  a  würtembergi  király  a  nagyobb  arany  érdempénzzel, 
a  porosz  király  több  arany  és  ezüst  éremmel  saját  kezűleg  irott  levelek 
mellett  tisztelték  meg.  A  regensburgi  fuvészeti,  a  nassaui  természet-tu- 
dományi ,  a  mainz-rajnai ,  szász-altenburgi  természet-tudományi  társu- 
latok tagjává,  valamint  szintén  1843-ban  a  magyar  akadémia  tiszteleti, 
1853-ban  pedig  igazgató  tagjául  választatott.  1845-ben  cs.  kir.  taná- 
csos lett.  1846-ban  a  nemzeti  múzeumban  alapított  magyar  képcsar- 
noki egyesületnek  másod-,  s  a  magyar  természet-tudományi  társulat 
első  elnökévé,  valamint  1849  ben  a  magyar  földtani  társulatnak  is  első 
elnökévé  választatott.  1852-ben  a  portugalli  sz.  Mária  fogantatási  lo- 
vagrend 3-ik  osztályát  nyerte  Donna  Maria  da  Glória  portugalli  ki- 
rálynétól. Tudományos  czélból  tett  utazásokat  a  külföldön,  nevezetesen 
1843-,  1854-  és  1857-ben;  ez  utóbbi  alkalommal  az  amsterdami  „na- 
túra  artis  magistra"  nevű  zoológiai  társulat  tiszteleti  tagjául 
választatott.  Ugyan  ez  évben  Ferencz -József  császár  által  drága  gyé- 


Knbmyi.  493 

mántos  gyűrűvel  ajándékoztatott  meg,  1858-bao  ugyan  az  által  cs.  k. 
kamarássá  neveztetett.  1859-ben  a  porosz,  sz.  János  lovagrend  tiszte- 
leti vitéze  lön.  Ugyan  ez  évben  a  kopenhágai  régiség  kutató  társulat 
rendes-  és  a  római  archaeologiai  társulat  levelező  tagjául  választatott. 
Mind  ezeken  kivül  ugy  a  múzeum,  mint  egyéb  társulatok  körében  szép 
érdemeket  szerze  magának.  Az  irodalmi  téren  kissebb  dolgozatain  ki- 
vül munkái:  1.  A  magyarországi  mérges  növények  1842.  2.  A  m. nem- 
zeti múzeum  1848.  3.  A  szekszárdi  régiségek ,  magyarul  és  németül, 
1857.  1).  Atyja  nyomdokán  és  egyéb  példákon  indulva ,  ifjú  korától 
többféle  szép  gyűjteményt  szerze,  melyeknek  egy  része  1849-ben  Vi- 
defalván  az  oroszok  által  szintén  pusztítást  szenvedett. 

Ugyan  ez  ágon :  Gr  á  s  p  á  r  Liptó  megyében  alispánságot  viselt. 
Meghalt  1838.  máj.  4-én  kora  61.  évében  Nagy-Réven  Heves  megyé- 
ben, és  Nógrád  megyében  Karanos-Sághon  eltemettetett,  fia  László 
ugyan  e  sírboltba  atyját  1840.  oct.  18-án  kora  40.  évében  követte. 

A  IV.  táblán  álló  ágazatot  nagyobb  részben  Liptó  megyei  ágnak 
nevezhetnŐk,  minthogy  tagjai  nagyobb  részben  e  megyét  lakják,  kivé- 
vén a  Szabolcs  vármegyei  ágat ,  mely  Péternek  Jakab  fiától ,  kinek 
neje  Makláry  Anna  volt,  szakad  le. 

Ezen  kivül  ugyan  e  táblán  Lászlónak  Puky  Erzsébettől  született 
Gáról  Lászlóról  megjegyezhetjük,  hogy  ez  Pest  megyében  tápio-sz.- 
mártoni  kastélyában  lakott ;  s  mint  a  művészet  főleg  a  zene  nagy  ked- 
velője ,  e  nemben  a  legjelesb  művészeket  gyüjté  vendégszerető  házá- 
hoz. Meghalt  1853-ban.  Eltemettetett  kívánsága  szerint  saját  kertében. 

Az  V.  t  á  b  1  a  Kristóftól  szakad  le.  Kristófnak  egyik  fia  László 
Tököly  ellen  harczolt  mint  ezredes,  és  Osgyánnál  1678-ki  sept.  27-én 
a  kuruczok  által  megsebesítetvén,  Putnokra  vitetett,  hol  1678-ban  sept. 
28-án  halt  meg  a). 

Ezen  ágazatot  lakhelyűit  és  birtokuk  után  Árva  megyei  ágnak 
nevezhetnők  ;  azonban  ez  ágból  is  Károlynak  fia  T  i  v  a  d  a  r  cs.  kir. 
katonatiszt  Szügyben  Nógrád  vármegyében  lakik. 

Deményfalvi  vonal 

ADemény  falvi  vonal  ered  I.  M  á  t  é  tói ,  ki  1505-ben  a  rá- 
kosi  országgyűlésen  Árva  vármegye  egyik  követe  volt  3).  Máténak  két 


')  Életrajzát  Ujabb  ismeretek  tára  V.  kot.  159.  és  Magyar  írók  I.  128.  t. 

2)  L  testvére  naplói  jegyzetét  Geueal.  Famíliáé  p.  47. 

3)  Jáazay  P.  A  magyar  nemzet  napjai.  157. 


494  Kubinyi. 

íia  maradt :  György  és  Benedek,  amaz  kezdé  —  mint  följebb  em- 
utok —  a  gedei  vár  elfoglalása  miatti  pert ,  mely  alatt  azonban  elhal- 
ván, azt  öescse  Benedek  f  oly  tata,  ki  azt  végre  is  hajtá,  és  a  benne  oko- 
zott 5000  frtra  beesült  károk  megtérítésében  is  Feledyt  és  örököseit 
elmarasztaltatván,  a  végrehajtás  a  Feledyeknek  Gesztetén,  Feleden, 
Kerek-Gedén  ,  Choma-Baraczán  és  Almádon  fekvő  részbirtokaikra  in- 
téztetett. Azonban  még  ezzel  sem  lévén  kielégítve  a  Kubinyiak,  addig 
pörlekedének  a  Feledy  Örökösökkel,  hogy  végre  í  590-ben  Rithori  Ist- 
ván országbíró  előtt  egyeaség  jött  létre  közötfök ,  mely  szerint  Feledy 
örökösök  úgymint  Lorántfiy  Kristóf  s  neje  Feledy  Margit,  Kis  István 
s  neje  Feledy  Anna,  s  Lorántfiy  Zsigmond  a  fent  emiitet  rész-jószágok 
helyett  Klenóez ,  Nustya  helységeket ,  és  Tiszolczbani  részbirtokukat 
adik  át  a  Kubinyi  család  meghatalmazottjának  Benedeknek,  és 
a  II.  táblás  álló  Jakab  fiának  Kristófnak  és  I.  Kristóf  fiának 
Lászlónak.  Ezen  kivül.  mindkét  fél  kölcsönös  örökösödési  szerző- 
désre lépett ,  ugy  hogy  fiu-ágon  kihalás  esetében  a  fentebb  emiitett 
javakat  a  másik  élő  fí-ág  örökölje. 

Itt  lesz  helyén  megemlíteni  azon  atyafiságos  egyességet  is,  mely 
a  Kubinyi  családnak  demény falvi  és  nagy-olaszi  ága  között  1658-ban 
Vesselényi  Ferencz  nádor  előtt  keletkezett ;  mely  szerint  a  nagy-olaszi 
ág  a  várgedei  uradalomra  nézve,  ugy  a  Csemiczky  családtól  szerzett 
Liptó  megyei  Hlinik  és  Csepfalva  helységekre  nézve  minden  jogairól  le- 
mond, és  azt  a  deményfaívi  ágnak  átadá,  ellenben  a  deményfalvi  ág  min- 
den jogairól  lemondott  az  I.  táblán  álló  Márk  után  járó  Örökségről, 
úgy  azon  Feledy  féle  jószágokról  is ,  melyek  LorántíFy  Zsuzsanna  Rá- 
kóczy György  erdélyi  fejedelem  neje  kezeiben  vannak,  melyeknek 
vissza  szerzése  ez  ágnak  kötelességül  tétetett. 

Benedeknek  két  fia  maradt :  Mihály  és  György. 

A  VI.  táblán  Mihálynak  fiától  János  tói ,  ki  í  836-  és  1646- 
ban  Árva  vármegye  követe  volt,  jő  le  a  Gömör  megyeinek  nevezhető  ág. 

Ez  ágazaton  Ádámnak  József  nevű  fiátóli  unokája  József  Gö- 
mör vármegyei  főszolgabíró  volt,  midőn  i813-ki  dec.  8-án  Várgedén 
kastélyában  meggyilkoltatott  J) 

Györgynek  Sándor  fiátóli  unokája  Menyhért,  kinek  nejétől 

f)  Ez  esetet  tárgyazó  tanuvailatások  hivatalosan  kiadattak  Gömör  megye 
áUal,  minthogy  a  rablók  elleu  vizsgálódó  akkori  főszolgabíró  Madarassy  túlszi- 
gorú  eljárással  vádoltatván  feladatott.  A  gyilkos  ez  okmányok  szerint  ítnbí- 
nyihak  egy  elkergetett  cselédje  volt. 


Kubínyi.  *95 

Barthoiomaeides  Máriától  Klenóczon  1721-ben  született  fia  Illés,  ki 
Wrttembergben  tanult,  a  papi  pályára  lépvén ,  csetneki,  majd  taksonyi, 
innen  riraa-brezói,  pongyeloki,  végre  osgyáni  evang.  lelkész  lön.  Meg- 
halt 1768-ban  '). 

János  ágán  Lászlónak  Pongráez  Esztertől  született  fia  Sándor 
jeles  ügyvéd  egy  jogi  munkát  irt  „EnchiridionJuris  1  e  x  i  c  iu 
(Pest.  1798.)  czim  alatt.  Ennek  két  unokája  Gyula  és  György  a 
hadseregben  szolgálnak. 

A  VII.  táblán  Jánosnak  (ki  a  VI.  táblán)  fiától  Mihály- 
tol  és  nejétől  Joób  Zsuzsannától  származott  ivadékát  láthatni,  és  ezen 
ág  is  lakhelyéről  nagy  részben  Gömör  megyei  ágazatnak  mondható. 

Mihálynak  fia  György,  valamint  a  II.  táblán  álló  Ádám  a 
Piathy  Borbála  férje,  pörlötték  örlai  Borbála  előbb  gr.  Serényi  And- 
rás, utóbb  báró  Andrásy  Péter  hitves  társától  a  záblathi  kastélyt,  és  az 
ahoz  tartozó  Zablath  és  Ribári  falukat  Trenesin  megyében  1700-ban. 

Ugyan  e  táblán  áll  Andrásnak  Farkas  Krisztinától  1775. 
oet  18-áii  született  fia  Miklós,  egykor  híres  ügyvéd  Pesten.  Meghalt 
Pesten  1845-ki  augustus  7-én.  Eltemettetett  ugyanott  a  váczi  sírkert- 
ben. Nejétől  Neszkovicz  Juliannától  gyermekei  nem  maradtak.  Testvé- 
rének Andrásnak  gyermekei  Gömörben  élnek. 

A  VIII.  táblán,  melyet  Ferencz  1646-ban  liptói  követ 
kezd  meg,  szintén  gömőri  és  pedig  várgedei,  és  nustyai  ágazat  terjed 
le.  Nevezett  Ferencznek  egyik  fia  István  1689-ben  Hont  megyei  al- 
ispán, és  kir.  rovásoló  (dicator)  volt. 

Rudolf  (Jánosnak  Heliebront  Teréztől  fia)  1849-ben  Gömör 
megyei  képviselő. 

Péternek  Abaffy  Annától  fia  Miklós  1712-ben  huszár  ka- 
pitány.  Neje  Réthey  Mária  volt.  Meghalt  magnóikul  Testvérének 
Imrének  egyik  fia  Miklós,  1770-ben  a  rendezett  úrbér  behozatala- 
kor Kis-Hont  megyében  egyik  kiküldött  végrehajtó ,  és  a  kis-honti 
evang.  senioratusban  az  iskolák  felügyelője.  Fia  Péter  főleg  a  nem- 
zeti múzeumra  tett  (4600  frt)  adakozásaivá^  szerze  érdemeket.  1832- 
ben  kir.  tanácsos  eziraet  nyert.  0  szerkeszté  és  nyomata  ki  családja 
történetét  és  származási  fáját  1814- ,  1824-  és  harmadszor  1831-ben 
Meghalt  magnóikul.  Testvére  Lajos  1808-ban  Gomör  és  Kis-Hont 
megyei  követ  volt. 


l)  Barthoiomaeides  Memória  V  ngaromm  p  25íi. 


496  Kubőczy. 

A  IX  táblát  Mátyás  az  1637-ben  liptói  követ  kezdi  meg. 
Ennek  négy  neje  volt ,  közűlök  a  3-ik  Bakó  Erzsébet  leány  ágon  a 
Hunt-Paznán  nemből  eredt  Kóváry  családból  származott,  és  azután  bir 
a  család  egy  ága  Kóváry  család  birtokokból  Kőváron  és  Csalomján 
Hont  megyében.  Mátyásnak  Mátyás  fiátóli  unokája  I  m  r  e  -  Z  s  i  g- 
mond  Gcmör  megyének  1722— 1731-ig  főjegyzője,  1731 -1745-ig 
alispánja  volt.  Testvére  Ádám  1709-ben  honti  alispán.  Ennek  egyik 
fia  Mátyás  1704-ben  az  eperjesi  zsinaton  a  kis-honti  evangelicusok 
képviselője.  Neje  Falagyi  Zsuzsanna,  mint  JakófFy  Örökös  a  családba 
hozta  a  ráhói  kastély  egy  részét  hozzá  tartozó  18  helységben  fekvő 
részbirtokokkal. 

Utóbb  emiitett  Mátyásnak  testvéré  Mihály  Dolinay  Kata 
férje,  a  rozenbergi  evang.  zsinaton  volt  képviselő.  Ennek  utódai  közül 
Jánosnak  Mártonffy  Katalintól  fia  Vilmos  született  1802-ben.  Hont 
vármegyének  volt  1839 — 1842.  fő  adószedője.  Lakott  birtokán  Kővá- 
ron, utóbb  Pesten,  hol  meghalt  1855-ki  május  8-án  kora  53.  évében. 
Nejétői  Laszkáry  Emiiiától  gyermekei :  Ferenc z-V ilraos,  ki  az 
irodalmi  térre  hozta  nevét,  és  Krisztin  a. 

Ataljában  a  család,  —  melynek  itt  meglehetős  teljes  származási 
táblázatát  adhattam  *)  —  azon  kevés  családok  közé  tartozik,  melyek 
legősibb  jószágaiknak ,  milyen  a  f.-kubini ,  nagy-olaszi  stb.  máig  is  bir- 
tokában vannak.  Nagy-Olasziban  pedig  Kubinyi  Albert  kastélyában 
számos  családi  tagokat  felmutató  arczkép  csarnoka  díszlik. 

Kubóczy  család.  Czimere  először  vizirányosan  kétfelé  osz- 
tott paizs,  a  felső  arany  udvar  jobb  szögletében  arany  nap  ragyog,  mely 
felé  fekete  sas  repül ;  az  alsó  osztály  függőlegesen  ismét  kétfelé  oszlik, 
a  jobb  oldali  vörös  udvarban  zöld  téren  jobbra  fordulva  arany  grif 
ágaskodik  ,  egyik  lábával  horgonyt  tartva ,  a  baloldali  kék  udvarban 
zöld  téren  daru  áll,  egyik  fölemelt  lábával  kavicsot  tartva.  A  paizsf  ölötti 
sisak  koronájából  két  kiterjesztett  fekete  sas-szárny  között  fekete  egy- 
szarvú emelkedik  ki,  szájában  zöld  ágat  tartva.  Foszladék  jobbról 
arany-kék,  balról  ezüst-vörös  2). 

*)  A  család  régiségét  és  kiterjedését  tekintve,  valóban  kevés  az,  mi  a  csa- 
ládfákról hiányozhat! k,  és  a  hézagok  főleg  is  csak  a  leányok  lemaradásában  ész- 
revehető, így  nem  található  a  családfán  Kubinyi  Magdolna,  ki  1626-ban  lipcsei 
Dóczy  Miklós  neje  volt.  (Lásd  sz.-benedeki  Convent  Fasc.  46.  nro  20.)  —  így 
hiányzik  arról  a  három  következő  testvér  :  Kubinyi  Kata  Sovényházy  Sán 
dorné,  Éva  lisznyai  Damó  Lászlóné  ,  és  Klára  Fejérpataky  Józsefné  ,  kik 
1801-ben  éltek,  kik  a  IV.  táblán  Mátyásnak  Palugyay  Annától  leányai. 

3)  Burgstaller  Collect.  Insignium  nob.  Hung.  fam. 


Knhovich. 


499 


Kubovich  család.  Kubovich  Jakab,  és  általa  János, 
Márton  és  Pál  fiai  III.  Ferdinánd  király  által  Ebersdorí  várában 
1655-ki  sept.  22-én  kelt  czimeres  nemes  levélben  nemesítettek  meg. 

Czimerük  a  paiz3  kék  udvarában  zöld  térről  emelkedő  fatörzs, 
melynek  kétfelé  keresztbe  ágazó  gallyai  között  szétterjesztett  szárnyak- 
kal egy  fekete  madár  (tán  sas)  ül.  A  paizs  fölötti  sisak  koronájából 
oroszlán  emelkedik  kivont  kardot  tartva.  Foszladék  jobbról  arany-kék, 
balról  ezüst-vőrös. 

A  esaládfa  1)  következő : 

Jakab 
1655. 


János 
1655. 


Márton 
1655. 


Pál 
1655. 


Márton 
(Valentovics 
Anna) 


Mihály.        János        Márton. 

(Matheovioa 

vagy 
Adamovics 
Dorottya) 


Bora.      Ilona.       Erzse.      Anna.      Dóra. 


János 
(Horváth 
Mária) 
I 


Márton. 


Eva 

(Vicfcorini 

József) 


Mária 
(Adarnovic3 
Bernát.) 


János  Antal  László  Teréz  Magdolna  Éva 

f  expaulinus         sz.  1752.      (Malobiczky         (Kannása       (Szlovacsek 

(1.  Pográny        János)  József)  Károly) 

Franciska. 
2.  Prohaszka  Janka) 


János      Antal.  Fáni  Teréz 

pap.  (Magyar     (Pelczmann 

István)  János) 


2-tól  Karolina 
(Haydin 
Márton) 


Ferdinánd. 


A  most  élők  atyja  László  Pozsony  megyei  Szent* Jánoson  szü- 
lelett 1752.  jun.  18-án. 

Kubovich  J  ó  z  s  e  f ,  ki  a  táblázaton  nincs,  szakolczai  polgár  mes* 
ter  volt,  és  1857-ben  halt  meg. 

Ugyan  e  családból  Kubovich  Pál  és  M  i h  á  1  y  1780  jul.  1  lén 
Pozsony  vármegyétől  vévén  ki  nemesi  bizonyítványt,  azt  akkori  lakhe- 
lyükön Krassó  vármegyében  1781.  octob.  15-én  hirdettetek  ki;  azon- 
e  család  Krassó  megyében  már  nem  létezik^ 


0  Ipolyi  Arnold  közléséből. 


32 


48$  Kabránsaky.  -  Kuehinka. 

Kufeovios  névvel  neveztetik  Árva  megyében  »  nemes-dedinai 
Jlsufía  (Suffa)  családnak  is  egyik  ága,  sót  1804-ben  e  szerint  igazolván 
is  nemességét,  Árva  megyétől  nemesi  bizonyítványt  nyert.  Ezen  ága- 
zat még  egy  másik  nevet  is  vévén  fel .  i.  i.  A  r  vay -  nak  irván  magát, 
később  árvai-Kubovics  lett  belőle.  Egyébiránt  erről  lásd  a  család  igaz 
nevét  Zsuffa. 

I&ubráiiS£ky  c&aláil.  Trencsin  vérmegyei  czimerleveies 
nemes  család.  Kubránszky  András  1659-ben  hirdetteté  ki  a  nevezett 
vármegyében  armalis  levelét ,  és  még  1666-ban  Trencsin  sz.  kir.  váro- 
sában székelt  *)•  Később  e  megyében  e  család  neve  a  nemesek  sorában 
ismeretlen. 

B4ubriczl£  y  család.  Szintén  Trencsin  vármegyei  czimeres 
nemes  család.  Rubriczky,  Mihály  1646-bau  hirdetteté  ki  nemes, 
levelét  2). 

Kubura-Osztoja  csalid.  1751-ben  Mária-Terézia  király- 
asszonytói nyerte  czimeres  nemes  levelét, 

Czimere  egy  vizirányosan  fekvő  fehér  csíkolat  által  kétfelé  osz- 
tott paizs ,  melynek  felső  kék  udvarában  hegyeikkel  fölfelé  két  arany 
nyil  látható.  Az  alsó  kék  udvarban  egy  vörös  bélésű  arany  korona  ra- 
gyog. A  fehér  csíkolaton  három  bab-alakú  kék  pötty  látszik.  A  paizs 
fölötti  sisak  koronájából  barna  lándzsa  nyúlik  ki ,  melyen  kék  zászló 
leng.  Foszladék  jobbról  ezüst-kék,  balról  arany-kék  3). 

Kucliár  család.  1646-  és  166Ó-ban  Kuchár  Miklós  felső- 
draskóczi  curiáján  székelt  a  Trencsin  megyei  nemesi  lajstromok 
szerint  4). 

Kjucltiity  család.  (Kuchini  f.)  Zemplin  vármegye  kihalt 
nemes  családainak  egyike  6j. 

KuchiiiKa  család  (Máskép  Grajári.)  Kuehinka  máskép 
G aj  ári  Imre  1765-ben  M. -Terézia  király-asszonytól  nyerte  czime- 
res nemes  levelét  6). 

Czimere  a  paizs  kék  udvarában  zöld  téren  álló  fehér  galamb, 
csőre  és  lábai  pirosak ,  és  egyik  fölemelt  lábával  zöld  pálma-ágat  tart. 


0  Szontagli  Dán.  közléséből. 

*)  Ugyanattól. 

8)  Adami  Scuta  gentil.  tom.  V. 

*)  Szontagh  Dán.  közléséből. 

*)  Szirmay  C.  Zemplin.  not.  top.  84. 

•)  Coliect.  Herald,  nro  223. 


Kacsint*.  —  K  ueru  499 

A  paizs  fölötti  sisak  koronáján  szintén  zöld  téren  a  leírthoz  mindenben 
hasonló  galamb  látható.  Foszladék  mindkét  oldalról  ezüst-kék* 

Kaczner  család.  (Máskép  Hl bó ez k y.)  E  család  1781- 
ben  beiktattatott  a  Trencsin  megyei  nemesek  sorába ,  mint  Zsolnán 
lakozó  *). 

Kudlik  család.  Trencsin  megyei  curialis  nemes  család.  Az 
1747-  és  1755-ki  Trencsin  megyei  lajstromokban  s)  eléfordui  Tamás 
és  M i k  1  ó s ;  —  1755-  és  1761-ben  Kudlik  István  és  András.  — 
1768-ban  Dubniczán  székelt  Kudlik  Már ton,  ki  ez  évben  jun.  13-án 
nemes  levelét  a  Trencsin  megyei  közgyűlésen  kihirdetteté.  Ugyan  ez 
évben  Nemes-Zavadán  lakott  és  a  nemesi  lajstromba  beiktattatott  Kud- 
lik Miklós  és  András. 

Az  1803-ki  nemesi  összeírás  szerint  Alsó-özorón  lakott  Kudlik 
máskép  Ljeszkovszky  Mihály  és  fiai  Rafael,  János,  József 
és  A  n  t  a  i. 

1837-ben  szintén  a  nemesi  összeírás  szerint  Alsó-Ozorón  székel- 
tek József,  és  fiai  Flórián,  István  ésTadé. 

üuelfsteiiGi  család.  KuefFstein  G-yörgy  1647-ben  ma- 
gyarországi honfíusiiást  nyert  3). 

Hűen  család.  (Vagy  Khuen.)  Hazánkban  gróf  Kuen  vagy 
Khuen  Mátyás  az  1647-ki  országgyűlés  í 55.  tör vényezikkében  ho- 
nositatott j  és  utódai  Tótországban  Nus táron  birtokosok. 

E  család  eredetileg  tyroli  eredetű ,  és  magát  bizonyos  Egon, 
vagy  Egino  de  Traminioll  98-ban  élt  egyéntől  származtatja. 
Jelenleg  a  család  négy  vonalon  virágzik,  azonban  minket  csak  azon  ág 
érdekel ,  mely  hazánkban  indigenatust  nyert.  Erre  nézve  elég  annyit 
említenünk,  hogy  a  Khuen  családból,  mely  Khuonés  Khun  néven 
íratott  hajdan,  a  XVII.  században  élt  Jakab  cs.  tanácsos  és  követ, 
alapítója  az  idősb  ágnak  ;  ez  meghalt  1639.  sept.  22-én.  Nejétői  annen- 
bergi  Siguna  Margittól  három  fia  maradt :  Mátyás,  Káról  y-8  o  !• 
dizsár  és  Leopold,  kik  1640.  jul.  27-én  III.  Ferdinándtól  biro- 
dalmi grófságra  emeltettek. 

Nevezett  három  testvér  közül  Mátyás  1647-ben  magyar  indi- 
gfcna,  belasi  és  liechténbergi,  gandeggi  és  englari  Khuen  nek  íratott, 
és  1678.  előtt  meghalt;  és  ily  családfát  *)  alkotott  : 


*)  Szontagh.  Dán.  közlése  s&wriai 
2)  Ugyan  attól 
8)  1647  :  155  törv.  ez- 

6)  Hisl  Herald.  Handb.  414.  Goth.  geneal.  Tasehenb  d.  grHíl.  E.Í659.  423, 

32* 


500  fvugler.  —  Kakovich. 


Mátyás  gró*f 

1647.  magyar  indigena 

(gr.  Meggau  Anna-Zsuzs.) 

i *~ 1 

József-Jakab 

(gr  Thun  Anna-Margit) 

i  .  "~— ■"— ■ — ""*■ "™" ■* 

József-Károly 

1 1795. 

bajor  orsz.  kamarás, 

cseh  orsz.  birtokos. 

(1  gr.  Lodron  Teréz) 

i * » 

József- Antal 

tábornok 

elesett  1789. 

(gr.  Sándor  Jozefa) 


József- János  Antal 

Kamuticz  s  cs.  k.  kamarás 

Nemilkau  ura.  f  1823.  febr.  23. 

(gr.  Viezay  Karolina) 


Henrik  .    Mária  Fáni  Antal  Károly 

sz.  1812.  sz.  1810.         sz.  1811.         sz.  1817.         sz.  1818. 

{gr.  Viezay  ííustáron        őrnagy. 

Károly)  (b.  Tzdeuczy 

Angelika) 


I ; :       i 

Károly  Alexia  Antal  Irma  Angelika  Margit 

sz  1849.       sz.  1850.      sz.  1852.    sz.  1853.      sz,  1855.        sz.  1856 

A  család  Tótországban  Nustáron  székel. 

Czimere  négyfelé  osztott  paizs ;  az  l  -  és  4-ik  osztály  rézsútosan 
ezüst-vörösre  oszlik,  az  előtérben  oroszlán ,  ama  színekkel  ellenkezőleg 
festve;  a  2-  és  3-ik  osztály  vörös  udvarában  zöld  hegyen  rovátkos 
vár  torony  áll,  alul  nyitott  kapuval. 

üiugler  család.  Kugler  Pál  1790-ben nyert czimeres nemes 
levelet.  Czimere  következő  :  a  paizs  jobbról  balra  rézsútosan  levonuló 
két  fehér  csíkolat  által  három  udvarra  oszlik ,  a  két  szélső  udvar  kék, 
és  ezek  közül  a  baloldaliban  arany  csillag,  a  jobboldaliban  ezüst  félhold 
ragyog ;  a  középső  zöld  udvarban  fehér  sárgás  galamb  repül.  A  paizs 
fölötti  sisak  koronáján  pánczélos  kar  könyököl,  arany  buzogányt  tart- 
va. Foszladék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-zöld  1). 

Kukarics  család.  Torontál  vármegye  nemes  családai  közé 
számitatik 

Kukovidi  család.  Horvátországi  család.  Közűlök  Imre 
kanczellariai  ügynök  Bécsben  1820 — 25-ben.  József  előbb  diakovári 
kanonok  1820— 25-ben.  1844-ben  már  diakovári  püspök.  —  János 
1844-ben  báni  táblai  ülnök. 


l)  Adami  Scuta  gentil  tom  V. 


Knksz.-Kalcsái  501 

Kuksz  család*  Kuksz  Kerestély  1 751-ben  léptetett  a 
nemesség  közé.  Czimere  jobbról  balra  egy  rézsútosan  vonuló  fehér  csí- 
kolat  által  kétfelé  osztott  paizs ,  a  csíkolaton  vörös  egyszarvú  fut,  a 
paizs  bal  felső,  és  jobb  alsó  szögletében  kék  udvarban  arany  csillag  ra- 
gyog. A  paizs  fölötti  sisak  koronájából  jobbról  kék,  balról  vörös  ele- 
fánt-ormány  nyúlik  fel ,  mindkettőnek  végéből  három-három  arany  ka- 
lász nyúlik  ki,  az  ormányok  között  pedig  arany  csillag  ragyog  '). 

Kjukucska  család.  1690-ben  Trencsin  megyében  Felső- 
Driethomán  lakott  ily  nevű  család  azon  megyei  nemesi  lajstrom 
szerint  2). 

Kukul yevicll  család.  (Máskép  Bassony  de  Sacci)  .  Hor- 
vátországi család;  közűiök  Kukulyevich  Antal  (szül.  Varasdon  1776. 
máj.  10-én),  1820 — 1825-ben  Várasd  vármegye  alispánja.  1844-ben 
cs.  kir.  tanácsos,  báni  táblai  ülnök  ,  a  zágrábi  iskolai  kerület  igazga- 
tója ,  és  Buccari  sz.  tengeri  város  és  kerülete  patricius  tanácsosa.  Je- 
lenleg Kukulyevich  I  v  á  n  a  déli  szláv  régiség  vizsgáló  társulat  ti- 
toknoka. 

Kula  család.  Szabolcs  vármegye  nemes  családai  közé  számi- 
tátik  Fényes  E.  Geographiájában. 

Kulányi  család.  Kulányi  F  e  r  e  n  c  z  Nyitra  megyétől  ne- 
mességéről kiadott  bizonyítványát  1820.  június  12-én  Trenesin  várme- 
gyében hirdette té  ki. 

Kulcsár  család.  Ily  nevű  nemes  család  Pozsony,  Soprony, 
Zala,  Bihar  és  Szabolcs  vármegye  nemessége  közé  számitatik. 

A  XVI.  század  végén  élt  Kulcsár  Sebestyén,  kinek  fia  í  m  r  e 
Vas-dinnyei  Margittól  nemzé  Kulcsár  Orsolyát,  ki  Somlyai  György 
neje  volt,  és  1607-ben  Komárom  megyei  Ekei  helységben  egy  telket 
elzálogosított,  1613-ban  pedig  ugyanott  fél  jobbágy-telket  Thury  Fe- 
rencztől  zálogba  vett  16  évre.  —  1616-ban  pedig  ugyancsak  Komárom 
megyei  Apáthi  pusztának  felét  Gyárfás  Mihálynak  beiratképen  (in- 
scriptionaliter)  adta  3). 

Kulcsár  I  s  t  v  á  n  a  „Hazai  tudósítások"  és  „Hasznos 
mulatságok"  szerkesztője,  s  több  könyv  szerzője  s  kiadója  szül. 
Rév-Komáromban  1760.  sept.  16-án.  1788  —  1799-ig  a  komáromi, 
szombathelyi  és  esztergami  gymnasiumokban  tanár  volt.  1806-ban  már 


»)  Collect.  Herald  nro  285. 

2)  Szontagli  Dau.  közléséből. 

a)  Fényes  Komárom  várm.  99.  100.  159.  lap. 


503  Kulhanek.  -  Kulífay. 

Pesten  lakott,  mint  szerkesztő.  Meghalt  18 28.  mart.  30-án  *)*  Elte- 
mettetett Pesten  a  belvárosi  templomban.  Nejétől  Perger  Anna-Má- 
riától egyetlen  fia  I  s  t  v  á  n  maradt.  Czimere 

Más  Kulcsár  István   1839-ben  Soprony  vármegyének  főszol- 
gabírója volt. 

Kulcsár  családból  néhány  izt  mutat  fel  a  nemzékrendi  töredék  is  : 

Kultsár  István 
(Begányi  Erzse) 


r 


István 


Teréz  1810. 
(Paksy  József). 

Kjolliaiiek  család.  1646-ban  Kulhanek  család  a  Trencsin 
megyei  nemesi  lajstromok  szerint  Zsolnán  lakott  2). 

HLulftfay  család,  Trencsin  megyei  czimerleveles  nemes , 
honnan  több  megyébe  is  elágazott.  A  czimeres  nemes  levelet  Kulifay 
György  1649-ben  Trencsin  megyében  hirdetteté  ki. 

Trencsin  megyében  a  nemesi  összeírások  szerint  találjuk  a  kö- 
vetkezőket. Az  1761- és  1767-ben  a  következő  táblázaton  állók  Írat- 
tak össze 

Miklós 
1761. 


— — i 

János  György 

1761.  1761. 


n  r 


András  1761.  József 

1769.  Vág-Beszterczén  1761. 

1768-ban  András  lakik  Vág-Beszterozén,  Trenesin  sz.  kir.  vá- 
rosban pedig  Mátyás, FerenezésJ á n o s  testvérek  székeltek. 
1803-ban  Rajeczen  laktak  a  következő  táblázaton  állók : 

Miklós 


György 


Ferencz  István  János 

1803-37.  1803.  1803. 

TTI """VT?     utóbb  kanonok.        utóbb  Pestbe 

István  Veitdel  írnltn* 

1837.  1837.  k0lt02' 

1803-ban  Vág-Beszterczén  laknak  Miklósnak  örökösei:  úgymint 

János,  Pál,  Mihály,  József ,  Tádé, György  ésMiklós. 


*)  Ferenczy  és  Dániel ik  Magyar  irók  1. 230.  —  Tudományos  gyűjtemény 
1828-ki  IV.  köt.  121. 

')  Szontagh  Dániel  közléséből 


Kulifay.  éÖ3 

Nevezett  Pálnak  akkor  már  fiai  József  és  T ad  é.  —  Ugyan  akkor 
Vag-Beszterczén  székeltek  Andrásnak  fia  János,  és  Józsefnek  örö- 
kösei:  J  ó  z  s  e  f  és  G  y  ö  r  g  y. 

Végre  1837-ben  Sztranszkén  laknak  Miklós  örökösei,  úgymint 
György  már  nevezett  három  fiával  Ferenczczel,  Istvánnal 
és  J á n o s s a  1 ,  és  most  nevezett  Ferenoznek  fiai  I s t v á n  és  Ven- 
del;  továbbá  Ádám  egyedül.  Emiitettek  közül  Györgynek  fia  István 
1837-ben  nagyszombati  kanonok;  testvére  pedig  János  Pest  me- 
gyébe költözött.  Ezen  utolsó  összeíráskor  a  család  férfi  tagjainak  száma 
Vág-Beszterczén  már  tizenhétre  szaporodott  *)■ 

Már  a  megnemesités  után  mindjárt  elágazott  a  család  Nógrád 
megyébe  is ,  hol  1654-ben  K  u  1  i  f ay  J a  k  a  b  és  neje  Szécsényi  Fru- 
zsina pinczi  részjószágukat  adják  Kis  Jánosnak  s  nejének  Basó  Zsu- 
zsannának 3). 

Az  1755 -ki  nógrádi  nemesi  összeírásban  a  birtokosok  sorában  ta- 
láljuk Kulifay  Istvánt,  Miklóst  és  Lászlót. 

Nevezett  István  1753-ki  april  2-án  vesz  ki  Nógrád  megyétől  ne- 
mesi bizonyítványt,  és  ily  családfát  alkot : 

István 
1753. 

i * * 

Ferencz 


József 

Losonczról  Eosnyóra 

1813. 

A  följebbi  József  1813.  jun.  15-én  vesz  ki  Nógrád  megyétől 

nemesi  bizonyítványt,  és  Losonczról  Rosnyóra  telepedik. 

Miklósnak,  ki    1755-ben   a  nógrádi  nemesség  sorában  áll, 

ivadéka  ez : 

Miklós 
1755. 


-A- 


N. 


István  Pál  Miklós 

1796.  1796.  1796. 

1825.  alsó-váradi 
reform,  lelkész 


János.        István.       Sámuel.        Károly.       Sándor.        László. 
1825.  1825.  1825. 

István   1796-ban  febr.    20-án  Pál  és  Miklós  testvéreivel 

együtt  Nógrád  megyétől  nemesi  bizonyítványt  kap.  Ugyancsak  I  s  t- 

*)  Szontagh  Dániel  közléséből. 

z)  Megyei  jegyzőkönyv  186.  szám  alatt. 


504  Kulin.   -  Kulmer. 

ván  1825-ben  július  11-én  már  mint  alsó-váradi  reform,  lelkész  a  tábv 
lázaton  álló  hat  fia  nevére  is  ujolag  Nógrád  megyétől  nemesi  bizonyít* 
ványt  vesz  ki. 

1762-ki  dec.  17-én  Jánosnak  fia  idősb  Pál,  ki  Felső- Vattán  la- 
-kott,  vett  ki  Nógrádtól  nemességi  elismervényt. 

Kulin  család.  Szabolcs,  Szatmár,  Ung  és  Zemplin  várme- 
gyékben lakos,  vagy  birtokos. 

Rövid  családfájuk  *)  következő  : 

Kulin  Zsigmond 

(Viczmándy  Kata) 

i         ..  /c. 


Pál 


Imre.        József        Károly 

,.  A,    ii 


r 


Menyhért 
1835. 


Zemplin  v.  számvevő. 
E   század  elején  Zemplin  vármegyében  Baranos  és  Kis-Ráska 
helységben  birtokos  a  család  a). 

HLuluier  család.  (Báró,  von  Rosenpichl.)  Stajerországbaa 
Stubenberg  mellett  még  mai  is  K  u  1  m  nevű  hegyen  állott  hajdan 
Kulm  várkastélya,  melynek  1171-ben  Kul  mer  Ottó  volt  birtokosa, 
kitől  e  család  magát  származtatja  3).  1299-ben  élt  Kulmer  György  s 
tárnoka  volt  í.  Albertnak.  1389-ben  Kulmer  Erhard  megpecsétlé  ro- 
kona Herbersteiner  Ottó  és  Holleneck  Erzsébet  közötti  házasság-leve- 
let. 1 529-ben  Kulmer  Albert  tizenhat  lóval  sietett  Bécs  védelmére. 

A  család  szakadatlan  származási  fája  Kulmer  Frigyestői ,  és  en- 
nek nejétől  Falkenhaupt  Annától  kezdődik.  Ennek  utóda  rosenpiohli 
Kulmer  Hermán,  kinek  testvére  György  a  kihalt  Obritschan  csa- 
lád utolsó  csemetéjét  Obritschan  Ágnest  vévén  nőül,  örökölte  e  kihalt 
család  birtokait  és  cziraerét.  Ezen  fölül  1538.  dec.  15-én  I.  Ferdinánd- 
tól engedélyt  nyert  Stájerországban  Hohenstein  várat  épithetoi ,  és 
véd  és  ostromra  nézve  megerősíthetni.  Mindezt  1589.  jul.  9-én  Károly 
osztrák  főherczeg  unoka-öcscsének  Boldizsárnak  megerősité. 

Györgynek  fia  János-Boldizsár  1654.  mart.  20.  Regens- 
burgban  kelt  oklevélben  Rosenpichli  és  Hohensteini  előnévvel  az  osz 
trák  örökös  tartományokban  bárói  rangra  emeltetett ,  és  általa  testve- 


*)  Bossányi  oontra  Esterházy  féle  perben. 

2)  Szirmay  C.  Zemplin  not.  top.  236.  373. 

8)  Groth.  Geneal.  Tascheabuch  der  Freyh  1848.  211.  1857.  395. 


Kulmer  I       505 

rci  és  unoka  testvérei  Kulmer  György ,  Bernát ,  Helfried  és  Ehren- 
reich  is. 

János  -  Boldizsárnak  nejétől  nemes  Mosheim  Margittól  három 
gyermeke  maradt ,  úgymint  1.  J  á  n  o  s-A  ndrás,  2.  Ferdinánd- 
András,  és  3.  Kristó  f- A  ndrás,  kik  által  a  család  három  fővo- 
nalra szakadt ,  úgymint  a  krajnai ,  horvátországi ,  és  stájerországi  vo- 
nalakra ;  a  krajnai  vonal  már  kialudt ;  a  másik  kettő  még  virágzik ; 
minket  azonban  ezek  közül  csak  a  horvátországi  vonal  érdekel,  mint  a 
mely  magyar  családokkali  házasodása  folytán  1791-ben  Kulmer  Já- 
nos által  a  törvényesen  honíiusitott  családok  közé  tartozik. 

A  horvátországi  vonal  a  följebb  emiitett  János-Boldizsárnak  fiá- 
tól F  e  r  d  i  n  a  n  d-A  n  d  r  á  s  tói  származik,  ezen  Ferdinánd-Andrásnak, 
ki  1623.  máj  20-án  az  alsó-ausztriai  lovag  családok  sorába  is  beikta- 
tást nyert,  három  neje  volt  1.  bergeni  Fetzer  Anna,  2.  waldenfelsi 
Stangel  Eleonóra ,  3  báró  Trautmannsdorf  Benigna.  Ezek  valamelyi- 
kétől fia  Ferdinand-ErnŐ  császári  ezredes  ,  és  Horvátországban 
károly  vári  parancsnok,  meghalt  1736-ban.  Neje  báró  streckaui  Hoff- 
mann  Salome,  kitől  fia  József  meghalt  1749-ben.  Ennek  neje  volt 
zajezdai  báró  Patachich  Regina ,  kitől  született  1735.  jul.  26-án  fiók 
János-E  melin,  Janusevecz ,  Kastel ,  Sesztina  ,  és  Szamobor  birto- 
kosa, cs.  kir.  kamarás  és  őrnagy,  ki  1785-ki  sept  15-én  magyar  hon- 
fiusitást  nyert,  mely  az  1791 -ki  országgyűlésen  törvény  esi  te  tett  ,). 
1775-ben  deo.  10-én  vette  nőül  szomszédvári  gróf  Sermage  János- 
Péternek  gróf  Draskovich  Jozefától  1757.  aug  14-én  született  leá- 
nyát gr.  Sermage  Juditot  csillag-ker.  hölgyet,  ki  1802.  aug.  3-án  halt 
meg.  —  János-Emelin  pedig  meghalt  1807.  mart.  7-én.  Gyer- 
mekei közül 

Ferdinánd  báró,  szül.  1777.  jan.  20-án  cs.  k.  kamarás,  és  ka* 
pitány,  meghalt  1816.  mart.  13-án.  Nősült  1804.  mart.  17-én  szlave- 
tichi  gróf  Orsich  Ádámnak  klokochi  gróf  Voykffy  Leonardától  1782. 
dec.  19-én  született  leányával  gr.  Orsich  Jozefával,  kitől  több  gyermekei 
közül 

F  e  r  e  n  c  z  szül.  1806.  febr.  3-án  cs.  kir.  kamarás,  Zágrábban  % 
báni  tábla  ülnöke,  és  1848-ig  a  magyar  országgyűléseken  a  felső-tábla 
egyik  ismertebb  conservativ  szónoka. 

A  család  horvátországi  ágazatának  származási  táblája  János 
Boldizsártól  kezdve  következő  : % 


*)  179l-ki73.  törv.  czikk. 


506 


Knltorer. 


János- Boldizsár 
1654.  ausztr.  báró 
(Mosheim  Margit) 


János-Andr; 
kramat  ág. 
t 


Ferdinánd- András 

horvát  ág  törzse 

(3  b.  Trausmansdorf 

Benigna) 

i r—-^ 1 

Ferdinand-Ernő 

károlyvári  parancsnok 

f!736. 

(b.  Hoffmann  Salome) 

József  f  1749. 
(b.  Patachich  Jozefa) 


Kristóf- András 
stájer  ág. 


Ferdinánd 
sz.  1777.  t  1816. 
cő.  k  kam.  kap. 
(gr.  Orsíeh  Jozefa) 


János- Emelin 
sz.  1735.  f  1807. 
1791.  magyar  indigena 
(gr.  Ser  magé  Judit) 

Jozefin 


János  nep. 
sz.  1782.  f  1835. 


Franoiska 
sz.  1786.        sz.  1788  cs.  k.  hölgy 
(Kiepachí  (gr.  Draskovick 

Ignáez)  János) 


Ferencz                   Klotild  Emelin  Frigyes 

sz.  1806.                 sz.  1809.  #  sz.  1811.  sz.  1814. 

báni  táblai  ülnök  (gr.  Draskovioh  cs.  k.  hadnagy  cs.  k.  kam. 

cs.  k.  kam                Ferencz)  volt.        '  és  főhadnagy. 

A  család  czimere  négyfelé  osztott  paizs,  egy  közép  kisebb  paizs- 
zsal,  mely  rézutosan  arany,  fekete  és  vörös  csíkolatra  oszlik.  Az  1-ső 
és  4-ik  udvar  rézsútosan  vörös-ezüst  színűre  oszlik,  és  benne  csillag,  a 
vörösben  ezüst,  és  viszont.  A  2-  és  3»*k  udvar  kék,  melyben  sas-szárny, 
és  kivont  kardot  tartó  pánczélos  kar  látszik.  A  paizs  fölött  bárói  koronán 
három  koronás  sisak ,  melyek  közül  a  középsőn  egy  erdei  nyúl  fekszik, 
melyet  egy  fölemelt  szárnyú  sas  tép ;  a  jobb  oldali  sisak  koronájából 
ezüst- vörös  szárny  emelkedik  ki ,  a  bal  oldali  sas-szárny  a  kardot  tartó 
pánczélos  kar  látszik.  Foszladék  jobbról  fekete-arany-vörös,  balról  kék- 
vörös-ezüst. 

ICulterer  család.  (Murányi.)  Kulterer  József  1798-ban 
I.  Ferencz  királytól  nyerte  czimeres  nemes  levélét. 

Czimere  vizirányosan  kétfelé  osztott  paizs ,  a  felső  udvar  vörös, 
az  alsó  kék $  a  paizs  alyján  zöld  téren  az  előtérben  egy  szakállas,  dere- 
kán és  fején  zöld  koszorúval  Övedzett  vadember  áll ,  balkezét  csípőire 
helyezve,  jobb  kezében  pedig  egy  fekete  nyelvi  görbe  nyeső  kést  tartva. 
A  paizs  fölötti  sisak  koronájából  két  kiterjesztett  sas-szárny  között, 
melyek  közül  a  jobb  oldali  vizirányosan  félig  arany ,  félig  vörös,  a  bal 


Kuluaesitro.— Kwn  tM 

oldali  félig  kék ,  félig  ezüst ,  a  paizsbelihez  hasonló  vad  ember  nyúlik 
fel.  Foszladék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-kék  *)• 

A  család  Temes  vármegyében  —  hol  Murányban  adomány  utján 
birtokos, — hirdetteté  ki  nemességét.  Murányi  Kulterer  József  1841. 
jul.  í-én  Temes  vármegyétől  kivett  nemesi  bizonyítványát  Krassó  vár- 
megyében 1842.  sept.  12-én  tartott  közgyűlésen  hirdetteté  ki. 

Murányi  Kulterer  I  g  n  á  c  z  1845-*ben  Temes  vármegye  főszolga- 
bírója, 1848-ban  első  alispánja  j  birtokos  Murányban.  Jelenleg  a  csa- 
lád Murányi  nevet  használ. 

f&ulutacsicli  család.  Szerem  vármegyei  család.  1820-ban 
élSimon.  1825-ben  Jóásef,  1844-ben  József  és  János  a  szu- 
széki  posta  tulajdonosai. 

HLutnanovIcs család.  Kumanovics  Timoteus  1797-ben 
L  Ferencz  király  által  czimeres  nemes  levélben  nemesítetett  meg. 

Czimere  négyfelé  osztott  paizs,  az  1-ső  és  4  ik  osztály  arany  ud- 
varában zöld  téren  zöld  élőfa  emelkedik  ,  melyről  vörös  mérleg  csüng 
alá.  A  2-  és  3-ik  osztály  kék  udvarában  fehér  oroszlán  ágaskodik,  első 
jobb  lábával  kivont  kardot  tartva.  A  paizs  fölötti  sisak  koronájából 
szintén  fehér  oroszlán  női  ki,  első  jobb  lábával  kivont  kardot  tartva. 
Foszladék  jobbról  arany-vörös,  balról  ezüst-Tcék  *). 

f&uiimíséy  család.  Zemplin  vármegye  czimerleveles  nemes 
osaládai  sorába  számitatik  3). 

Kun  család.  (Rosályi  +.)  Szatmár  vármegyének  kihalt  ős- 
régi családa,  mely  azon  megyei  Rosály  helységnek  már  a  XIII.  század 
végén  birtokában  volt ,  és  innen  vévé  előnevét  is.  Ismert  törzse  Kun, 
(Kun  de  Rosály  Comes)  1291-ben  élt,  és  ennek  nevétől  nyerte  a  csa- 
lád a  Kun  nevet. 

Nevezett  rosályi  Kún  comes  11$ l-ben  a  váradi  káptalan  előtt 
kötelezé  magát ,  hogy  a  Kaplonyi  nemtől  szerzett  Bére  nevű  földjét 
eladás  esetében  csak  az  ezen  nemből  származó  Urdung  Simon  fiainak, 
és  rokonainak  fogja  eladni  *). 

Ennek  utóda  rosályi  Kún  Lukács  mester,  1394-ben  a  nikápolyv 
szerencsétlen  ütközet  előtt  a  budai  országgyűlés  által  a  segedelem-pénz- 
nek Ung,  Bereg  és  Ugocsa  vármegyében  beszedésével  bízatott  meg. 

5;  Adami  Scuta  gentil.  tora.  V. 
*)  Ugyanott. 

•)  Szirmay  C  Zemplin  not.  top.  114. 
*)  Szirmay  Szatmár  varm.  II.  24. 


608 


Kan. 


A  családfa  kihalásig  következőleg  *)  jo  le : 

Lukács 


Jakab  1425. 


László 

,    .    — A—— 


Miklós 
1420. 


Lukács 

1504. 

(Kölcsey  Zsófia) 

í * 1 

Jakab 

(Chernavoday  Dóra) 


László 
kis-tárkányi 
(Bóda  Zsófia) 


Kistóf 
1545. 


Imre 
(Hencsellőczy 


Kata) 


Gáspár 

1588.  1611. 

(Pilényi  Anna) 

i * 1 

Anna 
(1.  Barkóczy  László 
2.  Tarkányi  István) 


Lukács 

(Szepessy  Zsófia) 

i * 1 

N. 
i      ^       i 


Jakab 

A» 

Miklós 
t 


Péter 

, * — -^ 

Anna 
(Sulyok  István) 


László 

1550 

í A 1 

Borbála 

(l.Ujlaky  Fer. 

2.  Mándyné) 


Domokos 
1550. 

(Berendy 
Magd) 


Gergely.       Péter. 


István 
1550. 


László 

(Károlyi 

Anna) 


Anna 

(Bárczay 

Péter) 


Anna 

(Gyulaffy 

András) 


Kata 

(kovecsesi 

Dancs  Istv.) 

r 


Zsófia 
(Segnyey 
Jónás) 


Erzse 
(Bácsmegyey 
Gáspár) 


László 

szatmári  főisp. 

1629. 


István 
szatmári  fóisp. 

f  1659. 
(Kálnoky  Kata). 


Kata 
(Thoidy  György) 


A  családfa  élén  álló  rosályi  Kún  Jakab,  testvérével  Miklóssal 
birtak  1425-ben  Csahólczon  is ,  melynek  ez  évben  határa  járatott  *). 

Rosálynak  már  1445-ben  is  a  Kún  család  csak  felét  birá,  felét  a 
kusali  Jakchy  család  nyeré.  1524-ben  ismét  egyik  felét  bélteki  DrágíFy 
János  kérte  föl  3). 


*)  Szirmay  Szatmár  várm.  II.  275.  stb.,  de  összetéve  a  Gyulaffy  reges- 
trummal a  nzti  múzeumban  és  Décsey  Miklós  közleményével.  Minthogy  Szirmay - 
nál  egy  helyütt  a  származási-fa  el  van  hibázva. 

z)  Szirmay  id.  h.  248.  2,50.  Ez  időtájról  (1416-ról)  oklevél  van  e  családról 
Fejér  Cod.  dipl.  tom.  X,  vol.  V.  p.  677. 

*)  Szirmay  Szatmár  várm.  II.  272, 


Kún.  509 

1420-ban  Lukácsnak  fia  Miklós  és  Jakab  G-yüre  helyságet 
Breda  asszonytól  Attyay  Tibának  leányától  elfoglaltak  1). 

1520-ban  Péter,  Pál  és  János  Kis-  és  Nagy-Arbát  kapják 
kir  adományban  2).  Nevezett  Pál  1526-ban  a  mohácsi  ütközet  után  a 
Budáról  futóknak  hajókra  rakott  kínoséit  fosztogatá  8). 

1550-ben  Domokos,  Gergely,  Péter,  László  és  Ist- 
ván testvérek ,  továbbá  Imre  és  Miklós  uj  adományt  vittek  Já- 
nos-Zsigmondtól rosályi  és  egyéb  birtokaikra. 

1555-ben  László,  Imre,  Miklós,  János,  Domokos 
és  Péter  a  rosályi  uradalomhoz  tartozó  Kis-  és  Nagy-Szekerest  fel- 
kérték, és  e  helységben  a  templomban  volt  sirboltjok,  melynek  homlo- 
kán — mint  Szirmay  irja  —  most  is  látható  a  Kún  nemesség  czimere  4). 
Ugyan  ez  évben  —  miután  a  bélteki  DrágfFy  család  is  kihalt ,  —  a 
Kún  nemzetség  a  Rosály  és  a  hozzá  tartozó  uradalmakba  be  is  ik- 
tattatott. 

1602-ben  Gáspár  és  László  Bechky  Gryörgygyel  kölcsönös 
egyességre  léptek,  hogy  javaikban  jobbágyaik  vámot  ne  fizessenek. 

Kún  Gáspár,  ki  1588-ban  élt  5) ,  1611-ben  nov.  26*án  Gálfi  nó- 
táján Marmaros  megyében  nyert  jószágokat  6). 

László  (Lászlónak  Károlyi  Annától  fia)  1629-ben  Szatmár  vár- 
megye főispánja,  és  Szatmár  vár  főkapitánja  volt  7).  Ennek  halálával 
öcscse  István  lett  1647-ben  főispán,  ki  1659-ben  halt  meg  férfi-ma- 
radék nélkül.  Mint  végrendelete  is  mutatja  —  az  egész  Kún  család 
buzgó  reform,  vallású  volt  Nevezett  István  nejének  szépen  hagyomá- 
nyozott ,  azonban  ha  vallását  változtatná  ,  kitagadja  mindenből.  A  ro- 
sályi eklezsiának  alapítványt  tett,  ezen  kivül  a  papnak  nem  csak  éven- 
kénti élelméről,  de  illő  posztó  ruházatáról  is  gondoskodott  stb. 

A  rosályi  Kún  családnak  birtokai  a  legnagyobb  részben  Szatmár 
megyében  feküdt,  de  ezenkívül  kiterjedt  Mármaros,  Ugocsa,  Bereg, 
Bihar  és  Közép-Szolnok  megyékre  is. 


')  Szirmay  Szatmár  várm.  II.  95. 

2)  Ugyanott  236. 

3)  Jászay  Pál,  A  magyar  nemzet  napjai  a  mohácsi  vész  után  12. 

4)  Szirmay  id.  h.  246. 

s)  Tudománytár  1838  III.  köt.  331. 
•)  Gr-  Kemény  Jos.  Notitia  Cap.  Albensis  p.  239. 

')  Szirmay  id.  h.  I.  109.  -  Szatmár  vár  főkapitánya  már  1620-ban  is.  Ma. 
Musaei  lat.  nro  2340.  pag.  27. 


*J0 


Kán. 


A  család  leányági  utódaik  és  pedig  a  Gáspár  és  János  ágán  a 
következő  családok:  Újhelyi,  Tarkányi,  Megyery,  Orosz,  Barkóczy,  Só- 
vári, Soos,  Vitéa,  Bay.  —  Idősb  László  igán :  gr.  Barkóczy,  Petky  Rhé- 
&e$9  Vay  és  Ibrányi  családok.  Domokos  ágán  Gryulaffy,  farkasfalvi  Far- 
kas, Dancs ,  Vasally ,  és  Szuny ogh  családok ;  végre  az  István  ágán 
lekesei  Sulyok,  Tholdy,  és  Pongrácz  család  *) 

•  üVftfi  család.  (Káli  f.)  Erdélyi  székely  eredetű  család.  Ismert 
törzse  Mátyás  1547-ben  él  y  neje  gáldtoi  Toldaiaghi  Magdolna  volt 
Családfájuk  *)  eny észtökig  igy  alakult: 


I.  Mátyás 

1547. 

(Toldalagi  Magd.) 

« — *        ■    t 

Benedek 
(Székely  Zsuzsa) 


II.  Benedek 
1630. 
marosszéki  fő  kir.  bíró 
(Huszár  Bora) 


János 
1615. 
(Bercsényi  Zsófia) 


I.  Mihály 
(Szilágyi 

Bo/a) 

II.  Mihály*" 
(Ozdy  Klára) 


Erzsébet. 


II.  Mátyás 
(Mikes 
Ilona) 


Borbála 

(Símén 

Gábor) 


Zsuzsa 
(Szarka 
Albert). 


Magdolna 
(Pápai 
Mózses) 


László 

f  1733. 

(Daczó  Ilona) 


Zsuzsa 
(Jármy  Miklós) 


ÍI.  László 
f  1704. 


I.  István 
(Keserű 
Zsófia) 


Ilona 
(Cserey 
Mihály) 


II.  István. 


III.  Mátyás 

(1.  Barcsai  Kata. 

2.  Balogh  Anna. 

3.  Bethlen  Magd.) 


r- 


III.  István 
<Vitéz  Anna) 


László. 


Erzsébet 
f  1770, 
(tanosi  gr. 
Földváry  Fer.) 


3-tól  Ilona 
(Berzenczei 
István) 


Júlia 
(Krakkai 
András) 


Zsuzsa 

(Perentics 

Illés) 


Farkas 
(Dávid 
Zsuzsa) 

Anna 
(Kleps) 


III.  László 

1 173a 


Anna  Bora  Zsuzsa 

(1.  Szeredai  (zsákodi        (Asztalos 

László.  Horváth  Ad.) 

2.  Győrfi  Ferenc?) 
István) 


*)  1659-ki  117.  törv.  4»ikk. 

*)  Kőváry  L,  Erdély  nev.  csal.  167. 


Kán.  511 

I.  Mátyásnak  unokája  II.  Benedek  Marosszékben  —  a  család 
fofészkében  —  fő  királybíró  volt. 

II.  Mihálynak  fia  László  Enyed  pusztításakor  a  Rákóczy  for- 
radalomban veszett  el  1704-ben  *).  Ugyan  ez  időtájban 

III.  Mátyás  marosszéki  al-királybiró  volt  a). 

II.  Istvánnak  borosjenöi  Keserű  Zsófiától  született  leánya  E  r- 
zsébet  tancsi  gróf  Földváry  Ferencz  neje  meghalt  1770-ben  3),  a 
midőn  fölötte  többen  mondának  halotti  beszédeket,  ezek  egyikében  (a 
Vö>Ö3tói  Györgyében)  közlött  adatok  szerint  Erzsébet  igy  származik 
le  :  Kun  Mátyás  nak  Zacharias  Zsuzsannától  *)  fia  volt  Kún  László 
marosszéki  fő  királybíró ,  ennek  zabolai  Mikes  Ilonától  5)  fia  I  s  t  v  á  n, 
ki  egy  magyar  ezred  ezredese  volt  6),  és  borosjenői  Keserű  Zsófiától 
nemzé  Kún  Erzsébetet  Földváry  Ferencznét 

III.  Mátyás  ellen  1720-ban  az  országgyűlésen  panasz  emel- 
tetett, hogy  Marosszékben  káli  birtokában  a  helv.  hitvallásuak  egyhá- 
zát önhatalmúlag  elfoglalta. 

A  család  fi-ágban  e  századig —  mint  kihalásáig  jőve  le ;  szép  bir- 
tokait a  leány-ágak  öröklék. 

Kun  CSftlád.  (Osdolai,  gróf.)  Erdély  egyik  nevezetesb  székely 
eredetű  családa,  mely  Háromszék  egyik  falujáról  Osdaláról  írja  előnevét. 

A  családfát  Kún  Antal  kezdi  meg,  ki  1506-ban  az  agyagfalvi 
gyűlésen  Kezdi  szék  részéről  jelent  meg  7).  Tőle  következőleg  szárma- 
zott le  a  család :  8) 


*)  Cserei  Mih.  fiist.  335. 

«)  ugyanott  366. 

8)  L.  Vöröstói  Györgynek  fölötte  mondott  „Titkos  ú  t  atc  czimű  gyász  - 
beszédét.  Ny omt.  1771.  4-r, 

*)  Itt  a  Kővári  szerint  közlött  családfán  tehát  Mátyásnak  nejéül  hibásan 
áll  Mikes  Ilona  ;  minthogy  Zacharias  Zsuzsa  volt ,  Vöröstói  szerint  Zacharias 
Zsigmondnak  leánya,  Hodor  közlése  szerint  e  Zacharias ,  Torday  Zacharias  volt 

5)  Mátyás  fiának  Lászlónak  a  családfán  hibásan  áll  tehát  nejéül  Daczó 
Ilona,  holott  ezen  Lászlónak  volt  neje  Mikes  Ilona.  —  Valószínű,  hogy  László 
sem  1733-ban  halt  meg,  de  sokkal  előbb. 

a)  Valószínűleg  ez  azon  István,  ki  Kővári  szerint  1711-beu  máj.  26-án 
a  szatmári  békét  aláirá.  -—  És  bizonyosan  ő  azon  István  is,  ki  Dobokán  lakott,  és 
mint  az  unitáriusok  fő-gondnoka  halt  meg  1736-ban,  mert  Erzsébet  is  Dobo- 
kán halt  meg. 

7)  Kállay  Székely  nemzet  281. 

*)  Kőváry  id  h.  168. 


512 


Kan 


Antal 
1506. 


Kocsárd 
(Gothárd) 
hadvezér 

f  1536. 
i —      ■■*  i 

Anna 
(Nagymihályi 

Gábor) 


Lázár 
fejd.  tanácsos 
1536.  -  1548. 


Gáspár 

1585. 

(Gyulay  Erzse) 


Gergelv 
(Makrai  Erzse) 

Zsófia 
(Csomói  tani  Tamás) 


László, 
t 


II.  Gothárd 

1609-1662. 

(Borbély  Anna) 


István 
1620. 
(Sulyok  Sára) 


György.     Gergely       Bora       Kata         Erzse        Ilona 

f  jr  1678.    (Barcsay   (Ébeni    (Horváth  (Kornis 

(Barcsai    György)  László)     Tamás)  Mihály) 
Druzsiana) 


István 
1680.  küküllői  főisp. 
(1.  Basa  Ilona. 
2.  macskási  Tanok 
Klára) 


Magdolna 

(Kendere3i 

Miklós) 


Ilona 
(Toidy  György) 


Kata 
(Feltóti 
György) 


István 
(Rhédey 
Mária) 

Borbála 

(Teleki 

József) 


Kata.       Anna. 


Miklós 
(Rácz 
Krisztina) 


Ilona  Lázár. 

(Bethlen  Miklós)        f 


István 

1758. 

(Bethlen 

Zsuzsa) 


Erzsébet 
(Jósinczy 
Lajos) 


László 

1721  -- 1758. 

(Rhédey  Krisztina) 

Klára 


László 
(b.  Bru- 
ckental 
Zsuzsa 
f  1814, 
! 

— J\n, 


(1.  KendefFy  Pál. 
2.  Horváth 
Mózses)       r 


Miklós 

(Szentkereszti 

Júlia) 


Karolina 
(Barcsay  Sám.) 


Zsuzsa 
(b.  Gerliczy 
•    Fülöp) 


Zsófi 

(Kornis 

Gábor 


László 
(gr.  Gyuíay 
Konstantin) 


József 

(gr.  Kemény 

Kata) 


Gergely 
(Dániel  Erzse) 


Farkas  Mária  Zuzsa  Zsigmond 

(Barcsai  Éva)     (Mariássyné)     (Orbán  Antal )  1803., 

(Inczédy  Agn.) 


Sámuel 
(Nopcsa 

Zsuzsa) 

i * 1 

Erzsébet 
(Pogány 

István) 


Pbóza 

(Vér 

György) 


Zs  uzsa 
(Simon 
János) 


Zsigmond 

(Tornya 

Klára) 


István 
(Lázár 

Klára) 


Károly 
(Keczeli 
Anna) 


Gergely 

(Beck 

Amália) 


Amália 
(ügron 
István) 


Gothard 

forr.   főisp. 

1849. 


Farkas 
(Ugrón  Amália 
f  1843.} 


Róza 
(Cserényi  Fer.) 


Zsigmond 
(Hodor  Anna) 


Kun.  513 

A  családfa  törzsének  Antalnak  fia  Koesárd  (vagy  németesen 
Gothárd)  1528-ban  már  Szapolyay  részén  Ferdinánd  ellen  csatáz, 
utóbb  budai  kapitány.  1531-ben  a  meleg  fürdőjéről  ismeretes  Al-gyó- 
gyot  kapta  Szapolyaytól  *)•  1534-ben  fővezér  lesz;  és  részt  vesz 
Gritti  bukásán.  1536-ban  elesett  Szatmárnál  a).  Egy  leánya  maradt 
Anna  Nagy-Mihályi  Gáborné. 

Testvére  Lázár  1548-ban  a  székelyek  részéről  Marti  nuzzi  mellé 
a  tordai  gyűlésen  tanács  urnák  rendeltetik  ki.  1551-ben  Ferdinánd 
Hunyad  megyei  birtokait  koboztatja  el,  és^dja  malomvizi  Kender  essy 
Jánosnak  inscriptioban.  Egyik  fia  Gáspár,  ismét  megkapá  Algyó- 
gyot  18  faluval  együtt  ö).  1603-ban  fiával  Istvánnal  Bethlen  Gábor 
vezénylete  alatt  kimenekül  *)  Utóbb  visszatér,  és  Bocskai  alatt  fényes 
szolgaiatokat  tesz  6). 

Gáspárnak  másik  fia  II.  Gothárd  I  Rákóczy  alatt  egy  vi- 
gyázatlan szaváért  birtok-kobzást  szenved ,  és  fogságot  ,  melyben 
elhal  6). 

Istvánnak  Sulyok  Sárától  fia  István  1666.  Hunyad  várme- 
gyei *),  utóbb  küküliŐi  főispán.  A  gyógyi  fürdőt  1680-ban  Apaffyné- 
nak  engedé.  ApaíFynak  kedves  embere  és  híve  8). 

Istvánnak  Bethlen  Zsuzsannától  fiai  Zsigmond,  Farkas, 
G  e  r  g  e  l  y  ,  és  Lászlónak  Rhédey  Krisztinától  fia  Miklós  1763-ban 
báróságra  9),  utóbb  grófságra  emeltettek. 

A  család  levéltárát  a  Hóra*világ  elpusztítá ,  ez  okból  1791-ben 
az  országgyűléstől  adomáuy-leveleik  újbóli  kiadását  kérték. 

A  legutóbbi  nemzedék  közül  Gothárd  forradalmi  főispán  volt. 

Nincs  a  táblán  osdolai  Kun  Katalin,  löwentháli  Schaller  Sá- 
muel neje. 


*)  Kővári  Erdély  tört.  III.  33. 

*)  Magyar  tört,  emlékek.  Okmánytár  III.  39.  Budai  Fer.  Hiat.  lex.  498. 
s)  Benkő  és  üobai,  Kállay  szerint  Székely  nemz.  261.  lap,  hol  budai  Com* 
mendansnak  is  iratik  tévedésből 
*)  Bethlen  Wolph.  V  467 

5)  Ugyanott  VI.  13ö  268.  181. 

6)  Kállay  Székely  nemz  262. 

1)  Ugyanott  262.  —  Egyszersmind  (1675.)  zarándi  fftispán  is. 

•)  Cserey  Mih.  Iliit.  6. 

fl)  Adami  Ms.  Musaei  r.uart.  lat  nro  182. 

m 


Slk  Kán. 

Ittin  család.  (Csapói  f .)  E  esalád  eldŐdei  Mikola  J)  szerint 
Magyarországból  a  lugosi  és  karánsebesi  bánságból  húzódtak  Erdélybe, 
hol  jó  házasságokat  téve.  szép  birtokokhoz  jutottak. 

Kun  Dániel  1619.  aug.  20-án  jószágokat  nyert  Bethlen  Gá- 
bortól Lupa  Márton,  Mihály,  máskép  Gecző  magvaszakadtán  Fia  Kun 
Gábor  1633 — 1643  ig  hosszas  pert  folytat  az  adományba  nyert  bir- 
tok végett  a  Gecző  utódokkal  2). 

Másik  Kún  D  á  n  i  élnek  fiai  Zsigmond  1731  ben  itélőmes- 
ter,  testvére  László  Küküliő  vármegye  foszolgabirája.  Zsigmondnak 
leányait  b.  Jósikáék  vivők  nőül. 

Kun  t'ftalád.  (Taplóczai  f)  Még  egy  régi  kihalt  K  ú  n  nevű 
családunk  volt,  mely  a  Bebek  családdal  egy  törzsből  eredt,  és  a  XI Vr 
második  felében  már  kihalt. 

E  munka  1.  köt,  257.  lapján  látható  a  Bebek  csatád  nemzékron- 
de  Benedeknek  egyik  fia  Miklós,  ki  taplóczai  K  ú  n  nak  nevez- 
tetett, ettől  igy  jő  le  néhány  izén  a  család:  3) 

Benedek 

, *a , 

Miklós  stb. 

Kún  de  Tapolcza 


Jakab.         Miklós  László.         Aktis.         György.         Péter.       Domokos. 

1336.  1330  1368.  1363  1378.  1350. 

Mihály.  1376.  ' 

14  úr  család.  Kun  nevű  nemes  családot  találunk  Szabolcs, 
Vaa,  vesxprém,  Nógrád  s  több  megyékben.  S#t  hajdán  Tolna  megyé- 
ben is  virágzott,  1431-ben  Kun  János  Tolna  megyei  alispán  volt  4). 

Egy  Kún  család  1636 -ki  május  12-én  wemesitetett  meg  Kún 
János  és  B  e  n  e  d  e  k  személyében  II.  Ferdinánd  király  által ,  s)  és 
czimeres  nemes  levelét  1637-ben  Komárom  megyében  hirdetteté  ki. 

Nevezett  Jánosnak  utódai  a  következő  .három  testvérek,  kiktől 

ily  leszármazás  ered  : 

Kún  N. 

_Pál György  1829  János. 

1828.  Sándor 

Szí  rákon  tisztartó  1830. 


*)  Mikola  Lad.  História  geneal.  Transylvanica  p.  55.,  hói  az  osdolai,  csa- 
pói és  káli  Kim  családok  egy  nemzetségnek  iratnak.  "Benkő  még'  a  rosályi 
Kún  családot  is  e*ekkei  egy  torzsünek  áüitja. 

2)  Kailay,  Székely  nemz.  26]. 

3)  Wagaei  Tab.  geneat.  t  XIV. 

*)  Fejér  Cod.  Dipiom.  íom,  X.  vot  VII.  p.  412. 

:,j  Zala  vármegye  levéltárában  van  az  eredeti  arinalis. 


Kun.  515 

A  táblázaton  állók  közül  István  1828.  febr.  4-én  Pest  várme- 
gyétől, —  György  Bogyest  helység  jegyzője  ugyanazon  megyétől 
1829.  jun.  19-én  vett  ki  nemességérői  bizonyítványt.  Ez  utóbbinak  fia 
Sándor  Szirákon  gróf  Telekiek  tisztartója  1830-ban  Nógrád  megyé- 
ben hirdettető  ki  nemességét  1). 

Ii.it ti  család.  Dunántúl  Fejér  vármegyében  Csákváron  lakott 
a  múlt  század  másik  felében  Kún  András,  ki  1 779-ben  nevezett 
vármegye  előtt  igazolá  nemességét,  miután  nagybátyjai  Kun  János, 
György  és  Gergely  1762.  mart.  23  án  Nógrád  megyétől  nyertek 
nemesi  bizonyítvány  által  minden  kétségen  l^ivül  való  nemesek  ül  is 
mertettek,  ezeknek  pedig  testvére  volt  Kun  András,  kinek  fia  a  mar 
emiitett  1779-ben  élt  másik  K.  András  2). 

Veszprém  megyében  Kún  József  1848  ban  másod  alispán  volt. 

14.  un  család.  Kún  Péter  1 759-ben  M  Terézia  királyasszony 
által  nemesitetett  meg  3). 

Czimere  függőlegesen  kétfelé  osztott  paizs ,  a  jobb  oldali  rész 
kék ,  a  bal  oldali  rész  vörös  ,  a  paizs  alyján  vörös  bélésű  arany  korona 
van ,  mellyen  pánczélos  kar  könyököl ,  arany  markolatú  kivont  kardot 
tartva,  a  kard  hegyén  levágott  vérző  törökfej  látszik.  A  paizs  fölötti 
sisak  koronája  fölött  két  szétterjesztett  fekete  sas-szárny  között  arany 
csillag  ragyog.  Poszlad ék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös. 

Kún  család.  Kún  Imre  1764-ben  Mária-Terézia  király- 
asszonytól nyerte  czimeres  nemes  levelét  *). 

Czimere  a  paizs  ezüst  udvarában  zöld  téren  ágaskodó  pejlovon 
zöld  lótakaró  fölött  ülő  magyar  huszár ,  sárga  csizmában  ,  vörös  nad- 
rágban, zöld  dolmányban ,  és  zöld  prémes  mentében,  fején  prémes  kal- 
pag van,  melynek  zöld  íeteje  lefityeg;  derekát  sárga  öv  fedi ;  jobb  ke- 
zével kivont  kardja  hegyén  levágott  törökfejet  tart.  A  paizs  fölötti  si- 
sak koronáján  pánczélos  kar  könyököl ,  kivont  kard  hegyén  levágott 
törökfejet  tartva.  Foszladék  jobbról  ezüst-zöld,  balról  arany-vörös. 

HL  ti  u  család.  Treftcsin  várraegyében  1  (566-ban  Beczkón  szé- 
kelt Kún  nevű  család  azon  megyei  nemesi  lajstromok  szerint  5). 


*)  Megyei  jegyzőkönyv  630.  sz.  alatt. 

*)  Fejér  várni.  Protoeöl. 

3)  Collect.  Herald  nro  15. 

*)  Ugyanott,  nro  232. 

5>  Szontagh  Dán.  közlése  szerint 


516  Kuneradszky.-  Kupcso, 

I&uiieradszky  család.  Ez  elnevezése  Trencsin  megyében 
a  Gyurcsánszky  család  egyik  ágazatának.  L.  Gyurcsánszky  család  a 
Pótlék-köt. 

Kimoss  család.  Vasmegyei  család.  Származási  fájuk  né- 
hány izén  következő  : 

Jakab 

András  János. 

Hetyén  lak. 


János  András 

(Illés  Erzse)  (Ihász  Júlia). 

A  családból  származott  az  iró  Kimoss  Endre  is,  ki  Vas  megyé- 
ben szül.  1810-ben.  Meghalt  Pesten  1843-ban.  Költeményei  „Dal- 
füzér"  1840.  és  „Versei**  1843.  czim  alatt  jelentek  meg.  Irt 
egyebet  is. 

Kunscti  család.  Abauj  vármegyei  család.  Kunsch  Gábor 
1838-  1846-ban  azon  megye  aljegyzője  volt. 

ICiip  család.  A  czimeres  nemes  levelet  Kup  András  a 
XVII.  században  nyeré ;  ennek  íla  volt  idősb  Kup  János,  ennek 
István,  ennek  íla  ismét  István,  ennek  fia  J  á  n  o  s  Tabajdon  lakos? 
1769.  jnl.  21-én  igazolá  nemességét  Fejér  vármegyében  1). 

I&iipacs  család.  Gömör  vármegye  czimerleveles  családai  so- 
rában áll  2). 

fCupcso  család.  (Nemes -Dedinai  -J-.)  Árva  vármegye  kihalt 
régi  család  a,  a  Zsuffa,  Reviczky,  Kangyerka  és  Buday  családokkal  Ne- 
mes-Dedina  egyfélében  comportionatus ,  másik  felében  a  Dedinszky 
család  lévén  törzs-birtokos.  —  Ezen  birtokhoz  e  családoknak  még  őseik 
Wodur  és  Lodan  1355-ben  I.  Lajos  király  adománya  folytán  jutottak. 
A  Kupcsoféle  birtok  része  mkx  is  egészben  a  Zsuffa  családra  névszeri  nt 
ennek  azon  ágára,  mely  Kubovics  név  alatt  ismeretes,  — jutott.  1630- 
ban  ü  nevezett- comportionatus  családok  jog-egyenlőségi  igénynyel  lép- 
vén, fel  Árva  megye  előtt,  ennek  következtében  a  Nemes-Dedina  felől 
kelt  adományos  és  határjárási  okmányokat  a  Reviczky  és  ZsufFa  csalá- 
dok hiteles  másolatban  kiadák  a  Kupcso  és  Burián  családoknál:  1631- 
ben.  —  Jelenleg  Árva  megyében  a  Kupcso  csatádra  csak  hírből  emlé- 
keznek a). 


5 )  Fejér  várm.  jegyzőkönyve. 

2)  Bartholomaeides  C.  Gömör  p.  145. 

9)  Szontagh  Dán.  közléséből. 


Kupeez.— Kustos.  51? 

ICtftpecz  család  1692.  jan.  17-én  kelt  czimeres  levélben  I. 
Leopold  király  által  nemesitetett  meg ,  és  czimeres  levelük  Nógrád 
megyében  hirdettetett  ki.  E  nemes  levelet  1 7*34-ben  Kupeez  András, 
György  és  Jakab  nemességük  igazolására  előmutaták  1). 

Már  1755-ben  e  családot  a  Nógrád  megyei  nemesi  lajstromban 
nem  találjuk. 

KupFitz  család-  Lakhelye  Veszprém  vármegye,  hol  Kup- 
ricz  Imre  1843-ban  alszolgabiró  volt. 

I&uryn  család.  Trencsin  vármegyében  1666-ban  a  nemesi 
lajstromban  áll  neve.  1720-ban  Halácson  lakott  Kuryn  Gry  Örgy  2). 

S&urtakeszy  család.  Kihalt  család.  1485  ben  éltek  közűlök 
Osváld,  György,  Mátyás,  Benedek  és  Rupert3) 

üiiskóczy  család.  Kihalt  a  XV1Í.  században.  A  XVI.  szá- 
zadban élt  Kuskóczy  Bálint,  kinek  Benke  Katalintói  fia  ismét  Bá- 
lint, ennek  leánya  Dorottya  Kiobusiczky  Andrásné,  kiben  a  Kus- 
kóczy család  kihalt. 

B&usuyer  család.  Kusnyer  Gáspár  1660-ban  Treocsin 
megyében  hirdetteté  ki  nemességét  4). 

I£us$eifiicli  család.  Horvátországi  család.  Kussenich  Tádé 
1810.  1815-ben  a  magyar  kir.  udvari  kanczellariánál  tanácsos  és  tit- 
kár, 1820-ban  szent  István  rend  kanczellárja,  és  kanczellariai  referen- 
darius,  1825-ben  asz.  István  rend  kincstárnoka;  1844-ben  sz  István 
rend  kis  keresztese,  kanczellariai  tanácsos. 

Sí  ussevicii  család.  Horvátországi  család.  Közűlök  József 
cs.  kir.  tanácsos,  1810.  1825-ben  a  báni  tábla  ülnöke  és  itélőmester, 
1844-ben  a  kanczeiiarián  ref.  tanácsos. 

Aurél  1844-ben  Horvátország  levéltárnoka. 

Szamobori  Kussevich  László  1 844-ben  tábornok  és  danclár- 
nok,  tán  szintén  e  családhoz  tartozik. 

Kussinszky  család.  1687-ben  Kussinszky  Ignácz  a  29. 
törv.  czikknél  fogva  magyarországi  honfiusitást  nyert. 

Kustos  család.  (F.-csernátoni.)  Kraszna  és  Középszolnok 
megyékben  van  lakhelye.  Dáuiel  ügyvéd  Krasznában  1836.  körűi. 
Középszolnokban  N  -Dersidán  birtokosok  Dániel  és  nővérei  Zsuzsi, 


%)  Protocol.  C.  Neoerrad. 

2)  Szontagh  Dániel  közlése  szériát. 

a)  Gr.  Teleki  Hunyadiak  kora  XII.  281. 

*)  Szontagh  Dániel  közi. 


&i$  Kiisziondy.    Kntasy. 

Ágnes,  T  e  f  é  z  és  Eszter,  Kraszna  megyében  Szodenieteren  M  i  k- 
1  ós  és  Laj os. 

ív  ie  szí  o  in  ily  csal  Ad.  Zemplin  vármegye  czimerleveles  csalá- 
dainak  egyike  *). 

Kuszy  család.  (Máskép  Perák.)  Trencsin  vármegyében 
1728-ban  Nemes-Podhragyon  lakozott  a  nemesi  iajstromok  szerint  3). 

tiuta*y  család.  A  lapsai  Kutasi  (Kwthasi)  család  már  1479- 
ben  virágzott  Gömör  vármegyében,  a  midőn  közűlök  János  é3  Be- 
nedek éltek  3). 

Nógrád  megyében  is  van  Kutas  nevű  puszta,  és  e  megyében 
szintén  találunk  Kutasy  nevű  családot.  Már  1556-ban  eiéfordul  Ku- 
tasy  István;  ennek  tán  fia  Kutasy  Albert,  ki  1580-ban  élt,  és  ily 

családfát  alkotott  r  *) 

Kutasy  Albert 

1580. 
(Doroghfy  Erzse) 

György 
(Tercsy;  Bora) 


György  Anna 

1655.  (1.  Belsők  Miklós. 

(Bory  Zsuzsa)  2.  Komjáthy  l§tv.) 

Kata 
(Baratuaky  Fer.) 

Györgyben  ezen  ágazat  kihalt  fi-ágon;  és  1700-ban  Kutasy 
György  magvaszakad  tán  ennek  Gedén  volt  curiájába  Császár  István 
adomány  utján  iktattatott  be,  de  ellentmondás  történt  6) 

.  Talán  e  család  ősei  közül  volt  azon  Kutasy  Lukács,  ki  1495-ben 
a  kalocsai  érsek  vára  Baricsnak  kapitánya  6),  1505-ben  pedig  a  rákosi 
országgyűlésen  Csanád  vármegyének  követe  t),  1518-ban  pedig  a  kir. 
tanács  ülnöke  volt  s). 

Tán  szintén  e  családból  eredt  Kutasy  János  is,  előbb  pécsi, 
1592-ben  győri  püspök,  és  udv.  kanczellár,  1597-ki  jan.  22-től  eszter- 
gami  érsek  és  m.  kir.  helytartó.  Meghalt  1601.  sept.  16-án  9). 

'})  Szirmay  C.  Zemplin.  not.  top.  114. 

2)  Szontagk.  Dán.  közi. 

3)  Gr.  Teleki,  Hunyadiak  kora  XI l  103. 
*)  Oklevél  után. 

5)  Sz.-benedeki  Convent,  Capsa  Gv  Fasc.  II.  nro  4. 

•)  Katona  Hist.:crit,ic.  XVII.  p.  771. 

*j  Jászay  P.  Magyar  nemzet  napjai  a  mohácsi  vész  után.  158. 

8)  1518-ki  39.  törv.  ez. 

9)  L.  jellemrajíákoz  adatokat  Tudománytár  1816.  III.  kőt.  298.  s  k.  lap. 


Kuthy.-Kfitacht'rsfrifl.  519 

Kutasy  nevű  család  jelenleg  is  él.  E  század  elején  Kutasy  Já- 
nos birtokos  Ugocsa  megyében  Péterfalván  1). 

Esztergám  megyében  Kutasy  Károly  1836-ban  főszolgabíró  volt. 

..  Kutliy  család.  Gönior,  Zala,  és  Bihar  megyében  él  ily  nevű 

család.  Bihar  megyében  Kuthy  Károly   1845-ben  alpénztárnok  volt. 

Hont  megyében  1652 — 1684-ben  élt  Kuthy  János  ,  kinek  neje 
Kajaly  Ilona  volt. 

Trencsin  vármegyében  K  ú  t  h  y  György  172  l-ben  mint  becz- 
kói,  1728-ban  mint  Velcsiczén  lakó  Íratott  a  nemesi  lajstomba. 

Kúti  család.  {Uzoni)  Háromszéki  székely  család ,  közűlök 
Kúti  Péter  1815  ben  háromszéki  dulló. 

Kutkt&tatyi  család.  Kutkutatyi  D-e  méter  1794  ben  1 
Ferencz  királytól  nyerte  czimeres  nemeslevelét. 

Czimere  négyfelé  osztott  paizs,  az  1-ső  osztály  kék  udvarában 
zöld  téren  egy  arany  kút  van, a  kút  tetején  kettős  kereszt;  a  2-  és3-ik 
osztály  vörös  udvarában  ezüst  oroszlán  ágaskodik,  kivont  kardot  tart- 
va; a  4-ik  osztály  ezüst  üdvarában  egy  magas  szőlőhegy,  piros  szőlők- 
kel megrakva,  fölötte  aranynap,  és  ezüst  félhold  látható  A  paizs  fölötti 
sisak  koronájából  két  kiterjesztett  fekete  sas-szárny  között  szintén  fe- 
hér oroszlán  emelkedik  ki ,  első  jobb  lábával  kivont  kardot  tartva. 
Foszladék  jobbról  arany -kék,  balról  ezüst- vörös  a). 

Kjutrovics  család.  Kutrovics  József  1792-ben  nyerte 
czimeres  nemes  levelét. 

Czimere  négy  részre  osztott  paizs,  az  l-ső  és  4-ik  udvar  arany, 
a  2-  és  3-ik  ezüst ;  a  paizs  alyján  zöld  téren  az  előtérben  egy  magyar 
ruhás  férfiú  áll ,  sárga  csizmában  ,  vörös  nadrágban  ,  kék  dolmány  és 
mentében  ,  aranyra,  fején  prémes  vörÖ3  föveg ,  oldalán  kard  lóg ,  jobb 
kezében  egy  fürt  vörös  szőlőt  tart,  balkezével  búzakévét  szorít  oldalá- 
hoz. A  paizsfölötti  sisak  koronájából  öt  strucctoll  emelkedik  föl  .úgy- 
mint kék  ,  arany,  vörös,  fehér,  és  kék.  Foszladék  jobbról  arany-kék, 
balról  ezüst  vörös  3). 

Kutrovics  Antal   1845-ben  Soprony  megye  alszolgabirája  volt 

Kutscliersfeid család. Kutschersfeld  Podevinus  1760- 
ban  már  a  magyar  királyi  kamaránál  tanácsos ,  és  az  óvári   kincstári 


')  Szirmay  C.  (Jgocsa  p.  125. 
2)  Adami  Scuta  gentil.  tom.  V. 
*)  Ugyanott 


520  Kufsertt.  -   Kükemezey. 

uradalom  igazgatója,  1763-ban  M. -Terézia  király-asszony  által  czime- 
res  nemességre  emeltetett  1). 

Czimere  vízszintesen  háromfelé  osztott  paizs,  a  legfelső  kék  osz- 
tályban három  arany  csillag  ragyog ,  a  középső  osztály  ezüst ,  az  alsó 
vörös  szinű ,  e  két  utóbbiban  egy  dúslevelezetü  borostyán  ág  nyúlik 
szét,  ugy  hogy  levelei  az  ezüst  udvarban  zöldek,  a  vörös  udvarban  pe- 
dig fehérek.  A  paizs  fölött  két  koronás  sisak  áll ,  a  jobb  oldaliból  két 
kiterjesztett  fekete  sas-szárny  között  három  kinyílt  fehér  rózsa,  arany 
szalaggal  Összekötve  látható ,  a  másik  sisak  koronájából  pánczélos  kar 
nyúlik  ki ,  arany  markolatú  pallost  tartva.  F-oszladék  jobbról  arany- 
kék,  balról  ezüst- vörös. 

Kistaera  család.  Báró  Kutsera  Jánas  az  1827.  országgyű- 
lésen a  40.  törv.  czikknél  fogva  honositatott. 

iifttael  család.  Trencsin  megyében  Adamóczon  székelt  1688- 
ban  ily  nevű  család  azon  megyei  nemesi  lajstromok  szerint. 

14  tizuiicz  család.  Ismeretes  közűlök  azon  závadkai  Kuzmicz 
György,  a  ki  1483-ban  Litteratus  de  Petrovicza  részére  Trencsin 
megyében  történt  beiktatásnál  mint  Szomszéd  birtokos  említetik  2). 

S4iifceioezey  család.  (Kükemezei.)  Sáros  vármegye  legré- 
giebb  családainak  egyike ,  eredetét  a  XI II.  században  Visibortól  veszi, 
és  igy  a  Bagossy,  Bánó ,  Kálnássy  családokkal  egy  törzsből  ered,  mint 
ezt  legutóbb  a  Kálnássy  családnál  ezen  kötet  4(?.  lapján  kimutattam. 

Nevezett  Visibornak  Sebestyén  nevű  fiától  ered  a  mai  napig 
is  élő  Kükemezey  család,  azonban  családfáját  csak  a  XV.  század  köze- 
péig láthatjuk  a  következő  táblázaton,  és  igy  (sajnos),  hogy  adatok  hiá- 
nyában a  legutóbbi  időkig  nem  közölhetjük. 

Sebestyéntől  igy  folyik  egy  ideig  a  nemzékrend :  3) 

Sebestyén 


Zoltán 

de  Kükemezö 
r—— — -* ^ 

Simon 

1349.  1359. 

Mihály.                   Miklós. 

i f/v j 

Simon 

de  Kükemezö 

1402. 

■  i 
János. 

1350. 

i * 1 

Mátyás. 

»)  Collect.  Herald  nro  38. 
*)  Szontagh  D.  közléséből. 
3)  Wagner  JMss.  tom.  LXX. 

Kfilley.  -  Kftttstler.  S2Í 

A  család  több  tagja  birtokos  jelenleg  is  Sáros  vármegyében  Kü- 
kemezőn,  igy  Kükemezey  Boldizsár,  Anna,  Erzsébet  stb. 

Kükemexey  F  éter  Örökösei  bírnak  Bobafalu ,  T.-Hermány",  K.- 
Pál vágás,  Pétervágás  helységekben. 

Kükemezey  Anna  Dukafalván,  Tapoly-Lucskán,  és  Kükemezőn. 

Kükemezey  E  r,zsé  bet  ugyanott  és  Zsalmányban. 

Kükemezey  Boldizsár  Kükemezőn,  T.-Lucskán  és  Dukafalván, 

Kükemezey  M  i  h  á  l  y  1838-ban  al-}  1846-ban  főszolgabirája  volt 
Sáros  vármegyének. 

Kükemezey  István  ugyan  azon  megyének  í 846-ban  alszolga- 
birája  volt. 

A  családnak  egyik  tagja  Kükemezey  Mihály  Sáros  vármegyé- 
ből Trenesiri  vármegyébe  költözvén,  1802.  april  9-én  vett  ki  Sáros 
megyétől  nemesi  bizonyítványt,  melyet  Trencsinben  1804.  octob.  22-én 
hirdettetett  ki. 

Külley  család.  Külley  Mihály  17 i 2-ben  II J.  Károly  ki- 
rály által  nemesitetett  meg  l).  , 

Czimere  &  paizs  kék  udvarában  zöld  téren  hátulsó  lábain  álló, 
kettős  farkú  koronás  oroszlán,  eíső  lábaival  egy  kiterjesztett  sárga 
zászlót  tartva,  mellyen  kétfejű  fekete  sas  látható.  A  paizs  fölötti  sisak 
koronáján  pánczélos  kar  könyököl ,  kivont  kardot  villogtatva.  Foszla- 
dék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös. 

E  családból  Külley  János  már  í 8 ÍO-ben  veszprémi  kanonok, 
nagyprépost,  1844-ben  pedig  már  pristinei  czimzetes  püspök. 

A  család  lakhelye  Zala  vármegye ,  hol  Külley  József  1844-ben 
gyámsági  szolgabíró  volt. 

Kiittstler  család.  Künstler  Vincze  1791-ben  II.  Leopold  ki- 
rály által  nemesitetett  meg. 

Czimere  négyfelé  osztott  paizs  ,  az  1-sŐ  osztály  kék  udvarában 
zöld  halmon  lángoló  tűzből  kiemelkedő  fehér  főniksz  madár,  a  2-ik  osz- 
tály vörös  udvarában  zöld  téren  álló  koronás  arany  oszlop ,  zöld  rep- 
kénynyel körül  folyva;  a  3-ik  osztály  zöld  udvarában  magas  szikláról 
az  udvar  bal  szögletében  ragyogó  nap  felé  kigyó  kúszik ;  a  4-ik  osztály 
arany  udvarában  kékes  tóban  fehér  hattyú  úszik.  A  paizs  fölötti  sisak 
koronájából  két  kiterjesztett  fekete  sas-szárny  között  szarvas  emelkedik 
ki.  Foszladék  jobbról  ezüst-kék,  balról  arany-vörös  2). 


*)  Collect.  Herald,  nro  689. 
*)  Adami  Souta  génül.  tom.  V. 


522 


Ktírthy. 


Kjürtliy  család.  (Fáj-kürthi  és  koltbai.)  Komárom  várme- 
gye legrégibb  családainak  egyike.  Eredetét  fiúsítás  (praefeotio)  által 
aKaluz  nemzetségből  veszi.  A  Kaluz  nemzetségből  1290-ben  élt 
Fajkürthi  Istvánnak  (Cliepani  de  Fajkurth)  leánya  Margit,  klek- 
kor a  leány-negyeddel  elégitetett  ki.  . 

1360.  tájban  éltek  Kaíuzi  György  és  Lukács  testvérek, 
Györgynek  semmi  gyermeke  nem  maradt ,  Lukács  nak  csak  egy  leá- 
nya Borbála  maradt,  ki  Nyéky  Miklóshoz  ment  férjhez,  és  1392-ben 
íiusitatatott ;  és  a  kürfchi  és  koithaí  birtok  férfi-ágra  rendeztetett. 
Borbálának  fiai  már  a  Kürthy  nevezettel  éltek  ,  és  igy  támadt,  a  csa- 
ládnév. —  A  családfa  következő  : 

I.   tábla. 
Lukács  de  Kaluz 

'Borbála   1394.' 

(Nyéki  Miklós)  


István 
1409. 
de  Kiirth 


Borbála 
1409. 


Bálás 

de  Kürtli 

(Zsuzsanna) 


Osvald 
de  Kiirth. 


Mátyás.      Uriel 


II.  Miklós 

Anna 

kielégitetik 
1539. 


Konrád 
de  Kürth. 
f * 1. 

Erzse 

(Szent - 
m&rtonyi 
Miklós 


Gáspár.,    I.  János.     Ferencz. 


László 
1474.  1485. 


Pál.    Albert. 
1539. 


I.  Mikiós. 
1529. 


György.  II.  Ferencz.  Boldizsár. 


Mihály     Imre. 

1523. 

1539. 
(Anna) 


János.      Bálint.       Klára- 


Bora 
(Belády  Gáspár) 


111.  Miklós. 


II.  Bálint. 
1£50. 


Bora 
(Hlevenszky  János) 


Mihály 


MagdolnM". 


II.  János 

1566.-1615. 

I 


IV.  Miklós 
1656.       ' 
Nyitra  v. 
8z.  bíró. 

Folyt.  II. 
táblán. 


III.  Ferencz 


Pál 


Mihály 
1702. 

t 


Mária 
(Bodoky 
György) 


Miklós 
1702. 


András 


Ferencz 

. *  . 


ifj.  János 
1761. 


György 
^_1643 

Márton 

. A-> 

Kaía 
1712.  1741 


Zsuzsa. 


Ádám 


Kata. 


Zsigmond 

Bars  v.  esküdt 

1839. 


Zsigmond  1761. 

Pál. 
Komárom  v.  ügyésze. 

László  Pál. 

kapitány. 


Ilona 
(Gellért 
Mihály) 


János     Dorottya 
(Mátéfy 
András) 


Zófia 
(KiJeyany 
Ádám) 


Mihály.     Márton. 


Kfirthy. 


h%5 


H.    tábla. 


!V.  Miklós,  ki  <tz  l  táblán. 
1656. 
Nyitra  v  szbiró 

II.  László 

(Keresztesy  Bora 

özv.  1702) 


Pál 


Ilona. 


Miklós. 


János. 
1761. 


Albert 

primatialis 
praefectus 


ígnácz 
János- Vendel 


Jakab 


József 

*__» 


Lajos 
lak.  Faj  kürtön. 


Vincze 
lak.  Faj  köriem. 


Emília 
(Csuzy  Pál) 


Imre 
Komárom  v.  főszbiró 
1760.  tájban. 

(Litassy  Kata) 

i *-  ""    i 

József 

(Parlay  Anna) 

Lajos 

1828.  Komárom 

várm.  m.- alispán 

(báró  Matliényi 

Bora) 


III.  László 


r- 


János 
(Misich  Teréz) 


István 


Alajos 


Imre         Antónia.       Emerentia 


Romárom    1828-1847.  Komárom 
v.  szbiró      Komárom    v.  fősz  bíró 
■j-  főügyész     lak.  Kultán. 

lak.  Faj- 
kürtön. 


(Szombathelyi 
Antal) 


József 

(Pély  Alberta) 

r— ** — " 1 

Emil. 


István 
forrad,  ezredes 
(Greguss  Mária) 

Lajos. 


Anna 
(Dienstl  Edmund 
es.  kir  tábornok) 


A  családfa  elején  álló  Borbálának  három  gyermeke  volt  Ist- 
ván, Bora  és  Bal  ás.  Emiitett  István  az  anyja  részére  kelt  prae- 
fectionalis  levélből  kimaradt ,  miért  is  azt  maga  és  nővére  Borbála  ré- 
szére is  1409-ben  Zsigmond  király  által  (kihagyva  Bálás  testvérét) 
megerősiteté.  Azonban  István  ága  harmad  izén  kihalt ,  Bálás  pedig, 
ki  a  praefectio  jogánál  fogva  a  K  ü  r  t  h  y  nevet  vévé  fel,  a  Kürthy  csa- 
lád torzsé,  és  tovább  terjesztője  lön.  Négy  fia  Gáspár,  János,  Fe- 
rencz  és  László  1474-ben  megintetnek  Konrádnak  leánya  Erzsé- 
betet illető  leány-negyed  visszavételére.  E  négy  testvér  közül  László 
mint  szomszéd  birtokos  jelen  volt  1485-ben  a  marczelházi  Fosár  csa- 
ládnak Komárom  megyei  Marczelháza  és  Madár  helységek ,  és  Páth 
és  Gyarmat  puszták  birtokába  történt  beiktatásánál  1)  ,  a  midőn  a  szé- 

>)  Gr.  Teleki,  Hunyadiak  kora  XII.  281. 


Sfci  Kürthy. 

keafejérvári   keresztesek    Conventjének  igtatási  jelentésében  páthy 
Kürthy  Lászlónak  iratik. 

Lászlónak  gyermekei  közül  Miklós  ellen  1529-ben  Szent-Mi- 
hályi Tamás  perelt ,  a  midőn  &  budai  oetavalis  bíróság  az  esztergarai 
káptalan  előtt  leteendő,  és  Baromlak  birtokjogát  illető  esküt  ítélt  meg  1). 
Lászlónak  másik  fia  Mihály  1523.  1539-ben  élt,  ennek  özvegye 
Anna  elégité  ki  a  másik  ágon  álló  íí.  Miklósnak  leányát  Annát. 

II.  Jánosnak  fia  IV.  Miklós  Nyitra  vármegye  szolgabirája 
volt  1 656-ban,  Ágazatát  a  II.  tábla  mutatja- 

III.  Ferencznek  ágán  Pál  Komárom  vármegye  főügyésze  volt. 
Egyik  fia  Zsigmond  Barsban  esküdt  1 839-ben  ;  másik  fia  László 
kapitány. 

Az  I.  táblán  álló  Mártonnak  leánya  Kata  1 74 l-.bgn  kolthai 
részét  bevallja  Kürthy  Lászlónak  Mihálynak  és  Miklósnak  2). 

A  II.  táblázaton  Lászlónak  özvegye  Keresztesy  Borbála  1702- 
ben  határpert  indít  b.  Amadé  Tádé,  Csúzy  Pál  és  mások  ellen  a  uyol- 
czad&s  törvényszék  előtt  s).  Lászlónak  Pál  fiától  két  unokája  maradt, 
I m r e  és  III.  László.  Imre  1760.  táján  Komárom  vármegyei  fő- 
szolgabíró, neje  Litassy  Klára;  ennek  unokája  Laj  os  1828 — 1832-ig 
Komárom  várm  másod  alispánja  *)  j  lakik  Kolthán.  Nejétől  b.  Maj- 
thényi  Borbálától  egyik  fia  István  előbb  cs.  kir.  főhadnagy ,  utóbb 
forradalmi  ezredes. 

III.  Lászlónak  három  unokája  István,  Alajos,  és  Imre 
szintén  Komárom  vármegyében  viseltek  hivatalt. 

A  család  czimere  a  paizs  kék  udvarában  zöld  tér  fölött  fehér  lo- 
von ülő  magyar  vitéz ,  egyik  kezében  kivont  kardja  hegyén  törökfejet, 
a  másikkal  a  kantárt  és  egy  zászlót  tartva.  A  paizs  fölötti  sisak  koro- 
nájából szintén  magyar  vitéz  nyúlik  ki,  egyik  kezében  kardot,  és  azon 
a  levágott  törökfejet,  a  másikkal  zászlót  tartva.  Foszladék  jobbról 
arany-kék,  balról  ezüst-vörös. 

Kürtliy  család.  (Csáthi.)  Marmaros  vármegyében  lakos.  An- 
tal él  1829-ben.  Károly  1841-ben  Marmaros  vármegye  számvevője. 

Ugocsa  megyében  Hetényben  e  század  elején  birtokos  Kürthy 
Benjámin  5). 

'_)  Fényes,  Komárom  várm.  119. 

2)  Ugyanott  126. 

s)  Ugyanott  126. 

*)  Ugyanott  60. 

5)  Szirmay  C.  Ugocsa  p.  135. 


KttrthS  -  Kü rtfissy .  5fe5 

Trencsin  megyében  1646-ban    Alsó-Drskóczon  lakott  ily   nevű 

család. a  nemesi  lajstromok  szerint;  1721-ben  pedig  Kürthy  Márton 

lakott  ott.    Végre  egy  perben  i)  még  ily  Kürthyféle  töredék  nemzék- 

rendet  találunk,  és  lehet,  hogy  ez  a  fajkürti  Kürthy  családhoz  tartozik  : 

Mihály 
(Teszéry  Margit) 

Ana  Fruzsina  Mihály  Bora 

(Zámori  (Szobouya  1597.  (ebeczH 

János)  János)  ^I^ria-1  Csomády 

(Fegyverneky  ütvan) 

Pál) 
KJirtht  csafád.   Kürthi  Jakab  1716-ban  III.  Károly  ki- 
rálytól kapta  ozimeres  nemes  levelét  -a). 

Czimere  a  paizs  kék  udvarában  zöld  tér  íölött  pej  lovon  zöld 
nyereg-takarón  vágtató  magyar  vitéz  ,  sárga  csizmában,  vörös  nadrág- 
ban, és  mentében  és  párduez  kaczagányban,  fején  prémes  vörös  kalpag 
van,  bal  kezével  a  kantárt,  a  jobb  kezével  kivont  kardot  tartva.  A  paizs 
fölötti  sisak  koronáján  pánczétos  kar  könyököl,  szintén  kivont  kardot 
tartva.  Foszladék  jobbról  vörös-fekete,  balról  arany-kék. 

f&ürthy  család.  (Kis-udvarnoki.)  Kis-udvarnoki  Kürthi 
György  Kassán  Bethlen  Gábor  tisz tartója,  érdemei  tekintetéből  To- 
kajban szerzett  házára  Bethlen  Gábortól  1624.  jan.  9-én  adomány- 
levelet kap  *). 

Kiiríössy  család.  (Kürtösi  f.)  Nógrád  megyében  van  Kür- 
tös helysége,  hajdan  hasonló  nevű  családnak  Ősi  birtoka  a  XVII.  szá- 
zad végéig,  midőn  leany-ágra  oszolva ,  —  elenyészett. 

Kürtösi  Bal  ás  1526-ban  II.  Lajos  király  által  küldetett  a  győri 
püspökhöz,  és  káptalanhoz,  hogy  bandériumaikkal  Tolnára  gyűljenek  *). 

A  XVI.  század  végén  éltek  KürtössyBoldizsár,  (1597-ben) 
birtokos  Kürtösön  (Nógrádban)  ;  továbbá  Kürtössy  Zsigmond, 
kinek  özvegyei  Bodonyi  Anna  1597-ben  él.  Kürtössy  Mihály; 
Körtössy  Fer«nsznek  leánya  Borbála  1597-ben  neje  Zwghy 
Mihálynak  5). 

Ezeknél  előbb  él  Kürtössy  György,  kinek  gyermekei  Zsig- 
ák ond ,  Magd o  1  n a ,  J  u dl  t  és  E  r  z s e  1602-ben  élők. 


*)  Teazéry  Deméndyféle  perben. 
«)  Collect.  Herald,  nro  466. 
■*)  Az  eredeti  után. 
*)  Engel,  Monumenta  225. 
5)  Protocol.  C.  Neograd. 


526  Ktister.   r  Kvassay. 

1603-ban  Kürtössy  Mátyás. 

1614-ben  Kürtössy  Borbála  Darvas  Jánosné,  utóbb  Szúdy 
Mihály  né. 

1654-ben  Kürtössy  Istvánnak  hitvese  Nagy  Zsófia.  Másik 
Istvánnak  Roth  Juliannától  leánya  Erzsébet. 

1640-ben  Kürtössy  Györgynek  magvaszakadtán  Tercsy  Ist- 
ván Sirakon  két  curlába  iktattatja  magát,  de  ellentmondás  történik  1). 

Ugy  látszik  —  más  ily  nevű  családból  volt  azon  Kürtössy  I  s  t- 
ván,  kinek  Sark özy  Máriától  fia  Mihály  Szent-Györgyi  Julianná- 
val nemzé  Kürtössy  Borbálát,  Kerekes  György  nejét,  a  ki  1770.  táj- 
ban élt  2). 

Küster  család  Küster  Gy  örgy-Ignácz  és  Pindlmeler 
Ferencz-Xav.  1792-ben  nyertek  czimeres  nemes  levelet. 

Czimerük  négyfelé  osztott  paizs;  az  1-ső  osztály  ezüst  mezejében 
pánczélos  kar  irótoliat ,  a  4~ik  osztály  ezüst  mezejében  szintén  pánczé- 
los  kar  arany  mérleget  tart  A  2-  és  3-ik  osztály  vizirányosan  kék  és 
vörös  udvarra  oszlik  ,  a  kék  udvarban  vörös  drágaköves  arany  gyűrű 
látszik ,  az  alsó  vörös  udvar  pedig  arany  rostélylyal  van  boritva.  A 
paizs  fölötti  sisak  koronájából  arany  oroszlán  emelkedik  ki,  kivont  kar- 
dot tartva.  Foszladék  jobbról  ezüst-kék,  balról  arany-vörös  3). 

Hjittel  család.  Küttel  Sámuel  1760-ban  M. -Terézia  ki- 
rály asszony  által  neraesitetett  meg  4). 

Czimere  függőlegesen  vörös  03  kék  udvarra  osztott  paizs ,  mely- 
nek alyját  zöld  tér  foglalja  el,  és  onnan  két  egymásba  fonódó  és  fejeik- 
kel szemközt  néző  kigyó  emelkedik  fel,  az  egyik  kigyó  arany,  a  másik 
ezüst.  A  paizs  fölötti  sisak  koronájából  két  oldalról  két  borostyán-gally, 
és  két  koraü-ág  nyúlik  ki,  és  ezek  között  egy  fehér  egyszarvú,  nyakán 
vörös  örvvel  övedzve  emelkedik  ki.  Foszladék  jobbról  arany- kék,  bal- 
ról ezüst-vörös. 

&  vassá  y  család  (Kvassói  és brogyáni.)  Trencsin  vármegyei 
curialis  nemes  család,  hol  Kvassó  helységet  birja.  Ezen  kivül  elterjedt 
egyéb  megyékben  is ,  főleg  Bars  megyében ,  hol  Kvassay  László 
már  1730-ban  Brogyán  felét  birá  es  ott -ékes  kastélya  volt  5). 


*)  Szent -benedeki  Convent  Capsa  D.  fasc.  4.  nro  6. 

%)  Schönfekl  Adels  Schematisrnus  I.  208, 

•)  Adami  Scufa  Gentil.  tora.  V. 

*)  Collect.  Herald,  nro  16. 

*)  Bel  M.  Notitia  nova  Hung.  IV.  p.  241 t 


K5$*e?ti!»  -  Kővári.  527 

1736-ban  Trencsin  megyében  a  nemesi  vizsgálat  alkalmával  iga- 
zolta nemességét  a  Bars  megyében  lakó  Kvassay  László  és  György; 
Nemes-K vassón  pedig  23  férfi  tagja  a  családnak. 

Az  1746 -ki  nemesi  összeíráskor  Kő-Porubán  székelt  Ferencz, 
fiával ;  —  N.-Kvassói)  Miklós  (Pavlovich)  y  János,  Ferencz; 
András  Györgynek  fia ,  és  egy  másik  Gryörgy,  András  (Hor- 
nién),  István,  M  i  klós,  másik  István  (Davidovich)  ,  J  á  n  o  s, 
Mihály,  Ádám,  Pál,  Miklós  (Zsákovieh),  ifj.  András,  ifj. 
György,  ifj.  Mihály  ( Adamovieh)  ,  András,  János,  középső 
Ádám,  ismét  János,  György,  Pál  és  András,  —  Trencsin 
sz.  kir.  városban  György  és  András,-  —  Drskóczon  János;  — 
Domaniczon  Já  n  o  s  ,  Györgynek  a  fia. 

1768-ban  Kvassón  már  89  férfi  tagja  íratott  össze  a  családnak  ; 
—  Trencsin  sz.  kir.  városban  András,  fiával  Jánossal;—  Csuk- 
lászon  Miklós;  --  Drskóczon  János  fiával  Istvánnal. 

1803-ban  Összeirattak  Domaniczen  János;  —  Kasszán  István 
és  fia  J  á  n  o  s ;  —  Klobusiczen  A  n  d  r  á  s  és  I  m  r  e ;  —  Savcsinán  J  ó- 
zsef  és  ennek  két  fia  András  és  János;  —  Csuklászon  János 
és  fia  1  s  t  v  á  n  ;  —  Drskóczon  István  és  fia  István;  —  N  -Kvas- 
són pedig  már  1 17  férfi  tagja  volt  a  családnak. 

1837-ben  Domaniczen  János,  —  Savcsinán  András,  János 
és  József;  —  Trencsin  sz.  kir.  városában  István  és  három  fia  A  1  a- 
jos,  István,  Dienes;  —  Kasszán  János;  —  Csuklászon  I s t- 
v á n  és  két  fia  József  és  János:  —  Drskóczon  pedig  István  és 
fia  szintén  István;  —  Nemes-Kvassón  pedig  már  143  férfi  tagja  élt 
a  családnak  1). 

Az  utóbbi  időkben  Trencsin  megyében  János  1836.  1840-ben 
alszolgabiró,  Károly  táblabíró  volt  —  1850-ben  Antal  Nyitra  egy- 
házmegyei és  pöspökségi  ügyész;  István  cs.  "kir.  állam-hivatalnok 
Zolnán. 

A  családnak  nevezetesebb  hivatalt  viselt  tagjaiból  ismeretesek 
I  s  t  v  á  n  ,  ki  az  1687- ki  15.  törv.  ez.  szerint  ítélő  mester  volt,  József 
már  1760-ban  a  m. k.  udv.  helytartó  tanácstitkára,  1767-ben  az  úrbéri 
ügyekben  királyi  biztos  a),  1770-ben  már  helyt,  tanácsos  és  altárnólf. . 

László  1741-ben  Bars  vármegyei  alispán  és  követ  3),  1760-ban 
már  kir.  tanácsos,  kir.  táblai  üirtök,  és  al -országbíró. 

»)  Szontagh  Dán.  közléséből. 
*)  Srítmay  O.  Ugocöa  pag.  56. 
3)  Lehoczky  Stemmat.  T.  188. 


528  Kvassowszky.— Kabzáu, 

Károly  1767 — 1770-ben  Bars  vármegyei  alispán  1). 
József  1810  — 1816-ben  a  ni.  kir.  udv.  helytartó  tanács  titok- 
noka volt. 

l&vassowszky  család.  Trenosin  megyei  czimerleveles  ne- 
mes család;  armalis  levelét  1604-ben  kapta  ;  ós  azt  1734  febr.  22-én 
Trencsin  megye  előtt  újjolag  felmutatta.  Az  1748-ki  nemesi  összeírás^ 
kor  már  csak  egy  tagja  Miklós  élt  Csuklászon.  Az  utóbbi  Trencsin 
megyei  összeírásokban  már  nevére  nem  találunk  2). 


A  sortól  kimaradt  családok.  *) 

IHL&bos  család.  Éhez  pótlékul  adandó,  hogy  a  4.  lapon  I.  táb- 
lán álló  I.  Péternek  czimere  „Kabos  Péter"  fölírassál  a  gyerő-mo- 
nostori  reform,  egyház  menyezetén  látható,  Décsi  István  lelkésznek 
1792-ben  Bartalis  Antalhoz  irt  levele  szerint. 

Az  5.  lapon  II.  táblán  a  végső  ízek  közt  álló  Anna  nak  férje  K  e- 
lemen  István. 

A  6.  lapon  III.  táblán  Klára  Szucsiki  Ferenezné  szül.  1734 
sept.  17.  és  meghalt  1811.  nov.  4-én. 

Ugyan  e  táblán  álló  VI.  Ferencznek  neje  Gáborffy  Klára 
volt.  —  A  végső  nemzedék  közt  álló  Mária  férje  pedig  nem  Baranyai, 
hanem  Bárányi  Ferencz. 

A  7.  lapon  álló  Anna  Lészai Lajosné  meghalt  1860.  mart.  16-án. 

HLahzán  család.  Liptó  vármegyei  ourialis  nemes  család 
Izsipfalván  és  Malatinban,  több  ágra  és  több  megyébe  terjedve.  Egyik 
ágazata  mely  Izsépfalváról  ered,  és  Isé  pi-rdl  irja  magát,  ily  nemzék- 
rendet  igazolt  : 


a)  Lehoczky  Stemmat,  I.  188.,  és  tiszti  névtár. 

2)  Szontagh  Dániel  közléséből. 

*)  Nehogy  az  adandó  Pótlék-kötet  szerfölött  túiterheltessék,  a  munka 
nyomatása  alatt  a  betű -rendből  kimaradt  családokat,  ugy  egyéb  a  nyomás  ideje 
alatt  felmerült  hiányokat  és  igazításokat  jónak  véltem  &  kötetek  végén  utánpó- 
tolni, miután  a  tartalom-mutató  ezekre  is  rá-ufcal. 


Kabzán. 


&39 


Kabzán  N. 

l 

János 

1770. 

....                              , 
András 
1770.  előtt 

János 
Losonczon  lakott 
1770. 

r~~"     ~                 i 
Pál 

Losonczon  1770. 

i                  "     -I 
János 

4-       '         -                "'"  "» 

István 

Beszterczére  koltöz 

i * 1 

István 

Beszterczén 

1846.  ügyvéd. 

E  táblázaton  János  és  Pál  unoka-testvérek  Losonczon  lak- 
tak, és  Zólyom  vármegyétől  1770.  május  22-én  kaptak  nemesi  bizo- 
nyítványt, melyet  Pál  1771.  april.  16-án  Nógrád  megyében  is  kihir- 
dettetett. 

Nevezett  Jánosnak  unokája  István,  fiával  Istvánnal  együtt 
Losonczról  Besztercze-bányára  költözött,  fia  István  ügyvéd ,  ki 
1846-ki  máj.  lén  Nógrád  megyétől  vett  ki  nemesi  bizonyítványt. 

Egy  másik  ágazat  igy  jő  le : 

András 


II.  András 

Liptóból  Losonczra 

1796. 


III.  András 

1837. 

Losonczon  lak. 

-A_- , 

Sámuel. 


Dániel 

Losonczon 

1837. 

■  ■     /N  i 


Jónás 
1836. 


Dániel 
gyógyszerész 
t  1854. 


Pál. 


József. 


János 


Mihály. 


István 

ügyvéd 

Széesényben. 

E  táblán  II.  András  Liptó  megyétől  1796.  mart.  30-án  nemesi 
bizonyítványt  vévén  ki ,  Izsépfal várói  Losonczra  telepedett,  és  1796. 
aug.  24-én  Nógrád  megye  ^lőtt  is  kihirdetteté  nemességét.  Fia  III. 
András  testvéreivel  együtt  Nógrád  megyében  1837.  nov.  8-án  is- 
mét kihirdetteté  nemességét  *). 

Egy  harmadik  töredék-ágazat  ez : 

.Kabzán  András 
(Szilasy  Klára) 

r 


László 


Fruzsina 
(Szulovszky  János). 


,)  Nógrád  megyei  jegyzőkönyv  2424.  sz.  alatt. 


34 


530  Kacskovics.  -  Kaknsz. 

László  1842-ben  Hont  vármegye  várnagya  volt.  Antal 
ugyanott  ugyanakkor  esküdt. 

Liptó  megyében  Kabzán  József  1837-ben  esküdt,  1 844  —  1 847- 
ben  szolgabíró ;  László  1859-ben  ugyanott  ügyvéd. 

Kacskovics  családból  a  12.  lapon  emiitett  Bán  m város 
jegyzője  József  volt,  kinek  neve  a  Trencsin  megyei  1801 .  és  18Ö3-ki 
nemesi  lajstromban  áll ;  fia  János,  József,  Perenez  ,  Mihály  és  Benjá- 
min részére  is  Trencsin  vármegyétől  1816-ki  jul.  29-én  vett  ki  nemesi 
bizonyítványt  1). 

Kacsé  ry  család,  vagy  Kaczéry,sőtKaczér nak  is  ira» 
tik.  Nemesség-szerzője  Kaczéry  Polikárp  és  Sámuel,  kik  Tren - 
esin  vármegyében  1655-ben  hirdettetik  ki  czimeres  levelüket.  1660- 
ban  és  1688-ban  a  család  Beczkón  székelt.  1815-ben  Kacséry  Ferencz 
Nagyváradon  lakott  2). 

Kádas  családból  István  1726-ban  Nógrád  megyében  iga- 
zolta nemességét  Zemplin  vármegye  által  kiadott  nemesi  bizonyít* 
vánvnyal. 

K adass  család  1689-ben  eléfordul  a  Trencsin  megyei  birtokos 
családok  névsorában  is. 

Kai* tan  a  Medveozky  család  egyik  ágának  annyira  rátapadt 
neve,  hogy  majdnem  egy  század  folytán  ezen  néven  volt  ismeretes,  és 
1728-ban  Árva  megyétől  e  néven  kapott  nemességérői  bizonyítványt 
is.  Jelenleg  azonban  ezen  ágnak  Medvedzén  lakó  tagjai  ősiMedveczky 
nevüket  használják  3). 

Kalthar  család.  Kaithar  vagy  Kaythar  János  1660-ban 
Trencsin  vármegyében  hirdetteté  ki  nemességét,  és  a  család  1666-ban 
még  Beczkón  lakott  4). 

Kaján  család.  1767— 1773-ig  Kaján  András  eléfordul 
Trencsin  vármegye  nemesi  sorozatában  b). 

iCakas.  családból  a  18.  lapon  emiitett  László  1388-ban 
Árva  vár  várnagya  volt  6) 

Kákonyi  családból  Mátyás  172 l-ben  a  Trencsin  megyei 
nemesi  lajstrom  szerint  Illaván  lakott. 

Kaknsz  család.  (Rásztokai.)  Székhelye  Liptó  vármegye, 
hol  a  Matusz  és  Rasztokay  családokkal  részbirtokos.  Közűlök  K.  Anna 
Reviczky  László  neje  Árva  vármegyében 


*)  —  8)  Szontagh  Dán.  közléséből. 


Kalauz.  -  H  tugyerL*  $31 

Kalauz  család.  Kalauz  János  1597-ben  Nógrád  megyében 
Kis-Straczinban  birtokos  volt  *)•  Jelenleg  él  Kalauz  család  Zólyom 
vármegyében,  hol  Kalauz  Pál  1840-ben  megyei  aljegyző* 

Kalinay  csalá^  Alapitója  Kahnay  Miklós  1604-ben 
Trencsin  vármegyében  hirüetteté  ki  nemeslevelét  2). 

Kálink!  us  család.  1046-ban  Trencsin  vármegyében  Bo- 
lessón  székelt.  3) 

Kalivoda  család.  E  néven  a  Trencsin  megyei  Bjelik  család 
egyes  ágai  neveztetnek  tulajdon  vezeték-név  gyanánt ,  és  azt  okleve- 
lekben is  használják. 

Kalmár  család.  (Újhelyi).  Zemplin  vármegye  kihalt  C3alá- 
dai  közé  soroztatik.  *) 

Káliioky  családhoz  az  50.  lapon  a  családfán  I.  Bálintnak 
fia  Péter  háromszéki  fő  kir,  bíró  volt  (nem  pedig  főpap ,  mint  ott 
hibásan  áll,)  neje  sófalvi  Károly  Kata.  —  Antal  tábornoknak  fia  L  a- 
jos  cs.  k.  kamarás,,  alsó -ausztriai  igazgató,  neje  Blumegen  Eleonóra. 

l&alocsay  családhoz  pótlásul  adandó ,  hogy  K.  Imre  Po- 
zsony megyétől  nemesi  bizonyítványt  vévén  ki ,  azt  Trencsin  várme- 
gyében 1784.  nov.  15-én  kihirdetteté.  K.  Imre  1803-ban  Tf-phcskán 
uradalmi  kasznár.  Már  1837-ben  a  nevezett  megye  nemesi  lajstromá- 
ban Imre  és  Gryörgy  elköltöző' ttekűl  említetnek. 

Kalovics  család.  1690-ben  Trencjm  megyeben  a  nemesi 
lajstromban  mint  vaszkai  birtokos  fordul  elé 

Kályáni  család.  (Rődi.)  Erdély  kihalt  családainak  sorában 
áll  Kővárinál. 

l&áitti  család.  Kami  Mihály  1623-ban  II.  Ferdinánd  ki- 
rály tói  kap  czimeres  nemes  levelet.  Kami  István,  György  és 
János  1749.  dec  1-én  Veszprém  megyétől  nemesi  bizonyítványt 
nyernek. 

Karaoczay  család,  vagy  Kamoczay  előfordul  1690-ben 
Trencsin  megyében  a  báni  járásban  a  nemesség  lajstroma  szerint. 

J&anspell  család.  Szintén  Trencsin  vármegyében  találjuk 
1748  ban,  midőn  nemes  Kampell  Ábrahám  Trencsin  sz.  kir.  váro- 
sában székelt. 

I&angyerka  család.  (Nemes-dedinai).  Árva  vármegyének 
régi  birtokos  nemes  családa ,  és  nemes  Zsuffa ,  Reviczky ,  Burián  és 

*)  Protocol.  C.  Neograd. 

2)  8)  Szoutagh  Dán*  közlést  szerint. 

*)  Szirmay  C.  Zemplin  not   top.  83. 

34* 


53%  Kántor.  —  Kapronczay, 

Kupcsó  családokkal  részes  birtokos  (comportionatus)  a  nemes-dedinai 
curiának  egyik  felében,  a  másik  fele  a  Dédinszky  családé  lévén.  Őseik 
Wodur  és  Lodán  1355-ben  I.  Lajos  királytói  adományban  nyerték  a 
Hotocsin  melléki  bat  ekényi  földet,  éhez  még  1391-ben  Domokosnak 
fia  Miklós  Balásnak  fiától  Jánostól  szerzé  a  többi  osztályrészt,  ké- 
sőbb pedig  a  Reviczky- ek  egészen  kifizettették  magukat  a  ZsuíFa,  Bu- 
rián,  Kupcsó  és  Kangyerka  családok  által,  és  igy  ezek  lettek  a  fél  cu- 
ria  kizárólagos  birtokosai ,  és  mai  nap  is  a  ZsufFa  család  mint  fő-  és  a 
Kangyerka  mint  meiiék-ág  vannak  birtokában.  1718-ban  Kangyerka 
András  gyöngyösi  lakos  nyert  Árva' vármegyétől  nemes  levelet.  — 
1781-ben  János  fiának  Mátyás  nak  adatott  Árva  vármegye  által  ne- 
mesi bizonyítvány,  —  A  Burián  család  egészen  kiköltözött,  a  Kupcsó 
család  pedig  kihalt,  legalább  egy  század  óta  a  nemes  dedinai  birtokon 
már  elé  nem  fordulnak.  L.  Kíipcsó  cs. 

64 áiit or  család.  (Csomafái  és  hid-almási.)  Erdély  kihalt 
családainak  sorában  áll. 

1545-ben  csomafái  Kántor  P  á  í  királyi  ember  (homo  regius)  a 
Torday  Imre  és  Albert  részökre,  midőn  ezek  Dobokán  egy  udvarház- 
nak és  pusztateleknek  birtokába  beigtattatnak  János-Zsigmond  ado- 
mányánál fogva.  a) 

?  1575-ben  hidalmási  Kántor  János  kis-esküllői  Sombory  Már- 
ton és  osztozó  véreinek  személy ökben  és  képekben  ellentmondó. 

1576  ban  hidalmási  ifj.  Kántor  János  Kamuthy  Balásnak  a 
drági  birtokba  beiktatásánál  királyi  ember. 

1590-ben  Kántor  Judit  Tamásfalvy  Miklósné. 

1640-ben  Dobokán  a  Kántor  részbirtoka  mind  külső,  mind  belső 
tartozékaival  .Nyiressy  Istvánt  illette.  És  ezekből  bizonyos ,  hogy  a 
Kántor  család  Doboka  megyében  Csomafáján ,  Dobokán  és  Hid-almá- 
son  két  század  folytán  birtokos  volt.  Még  1757  táján  Hid-alraáson  az 
ősi  Kántor  ház  alap-romai  láthatók  voltak. 

14apotsfy  család.  Lakhelye  Somogy  vármegye.  Kapotsfy 
Mátyás  részint  atyjának  a  hét  évi  török  háborúban  szerzett,  részint 
saját  polgári  érdemei  tekintetéből  maga  s  fiai  részére  1835-ben  ma- 
gyar nemességet  kapott,  és  ilyen  családfát  alkotott: 


')  Hodor  Doboka  várm.  113.  s  köv.  1. 


Kapronczay.  —  Karétsnnyí.  533 


Mátyás 

rak.  1849. 

(Pyrker  Mária) 


Iinre  József  László 

szül.  1818.  ügyvéd  főhadnagy, 

ügyvéd  f 

(Krácz  Antónia) 


Gizelia.  Béla.  Jenő. 

Czimerük  vizirányosan  kétfelé  osztott  paizs ,  a  felső  osztály  vö- 
rös udvarában  arany  koronán  balra  néző  fehér  galamb  áll ,  csőrében 
irótollat  tartva.  Az  alsó  osztály  kék  udvarában  láncz  formán  egymásba 
fűzve  három  római  kapocs  rézsútos  helyzetben  látható.  A  paizs  fölötti 
sisak  koronáján  két  kiterjesztett  szárny  között ,  melyeken  egy-egy  ró- 
*mai  kapocs  látható,  szintén  galamb  áll  irótollat  tartva.  Foszladék 
jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös. 

I&apronczay  család.  (L.  75.  lapon)  Kapronczay  György- 
nek neje  Paczolay  Bora  Paczolay  Kristófnak  Veres  Annától  született 
leánya  volt,  ki  utóbb  Mikes  Mihályhoz  ment  férjhez.  Kapronczay 
György  1690.  jul.  8-án  Alvinczy  Péterrel  Demeter-patakán  és  M.- 
Szentimrén  (A.-Fejér  várm.)  birtokot  cseréi.  Ugyan  ez  évben  a  12.. 
törv.  ez.  szerint  Okolicsányi  Pállal  perel. 

Karátsonyi  család.  (Beodrai).  E  család  *)  ismertetésében 
(e  kötet  87.  lapján)  lényeges  tévedések  fordulnak  elé ;  melyek  kiigazí- 
tása végett  először  Í3  megjegyzendő,  hogy  azon  Karáteonyi  Tivadar, 


*)  A  család  neve  —  tigy  látszik  —  a  Gra  ti  anu  s. kereszt-névbői  (ma- 
gyarul Karátson)  származott.  És  bár  erre  nézve  adatot  nem  nyertünk,  úgy  lát- 
szik, legutóbb  Erdélyben  Szamosujvárról  vévé  származását.  Erre  látszik  mutatni 
nem  csak  az,  hogy  ott  e  néven  e  század  elején  is  találunk  hason  n«;vű  családot, 
de  ezen  fölül *2  is,  hogy  a  múlt  század  végén  e  családdal  sógorosúlt  Isekucz, 
Gorové  családoknak  is  Szamosujvár  volt  fészkök.  —  Továbbá  Szamosujvárott 
Karácson  id.  Manó  1805.  aug.  10-én  a  kolosvári  nemes  Convictusban  hat  ör- 
mény ifjúra  7000  frt  értékű  alapítványt  tett.  Ugyancsak  Szamosujvárott  a  kór- 
ház is  homlok- fölirata  szerint  e  család  alapítványa.  1793-ban  Karácsonyiné, 
1793-ban  K.  Mari  a,  1813-ban  K.Joakim,  1825-ben  Adeodát  a  kolosvári 
kegyesrendűek  egyházában  a  bold.  sz.  Mária  képére  függesztendő  fogadalmi  ado- 
mányokat adtak. 

1794-ben  Karátson  Adeodát  és  Gratián  Szamosujvár  városa  ta- 
nácsnokai voltak.  —  Fölemiitők  ezeket,  a  nélkül  hogy  a  beodrai  Karátsonyi  osa- 
ládhozi  viszonyaikat  szorosabban  meghatározhatnók.  Végre  megemlítendő  még, 
hogy  ivándai  Karácson  István  (szül.  Arad  várra.  Szemlakon  1776.  febr.  4.) 
Torontál  megye  követe  volt,  kinek  családi  összeköttetése  előttem  szintén  nincs 
tudva. 


534 


Karáisony. 


ki  1718-ban  czimeres  levelet  nyert,  nem  a  beodrai  Karátsonyi 
család  elődei  közül  való. 

A  beodrai  Karátsonyi  családnak  régiebb  oklevelei  —  mint  a  csa- 
ládtól nyert  közlés  állítja  —  elvesztek ,  és  bár  sok  körülmény  oda  lát- 
szik mutatni ,  hogy  régiebb  nemesek ,  még  is  a  nyert  közlés  szerint 
nincs  egyéb  okmánya  egy  1749-ki  nemesi  bizonyítványnál,  és  az  1799-ki 
adomány-levélnél,  melynél  fogva  a  beodrai.  16,000  holdas  birtokot 
kapa  e  nemzetség. 

A  család  leszármazása  Karátsonyi  Gratiántól  kezdve  következő : 

Gratián 
szül.  1655. 

■  i  m*/\      i  I  — — —  ■ 


Kristóf 

sz.  1689. 

(Muhály  Mária) 


Lukacs. 


Jakab. 


Miklós. 


Bogdán            Jakab. 
(Lázár  Mária)     


Simon. 


Lázár 

m.  alispán 

orszgy  követ. 

(Bohus  Teréz) 
r 


Veronika 

(G-orové 

Kristóf) 


Zsuzsa 

Teréz 

Kata 

Kristóf 

(Verzár 

(Jakabfiy 

(Balta 

flzekucz 

György) 

János) 

Manó) 

Rebeka) 

Mária  Lajos 

(gr.  Keglevich        (gr.  Stahremberg 
Tamás)  Alojzia) 


Guidó 

gróf  1858. 

(Marczibányi 

Mária) 


Lázár.        Aurél. 


Adrienne.      Melanie.       Guidobaldina     Aladár.     Béla. 


Bogdán 
(Ziehrer 
Jakobina) 
) 


Ágoston 
insur.  kapit. 
(Tiganeiti 

Anna) 


Lukács. 


Mária 
(Karátsonyi 
Lukács) 


László 
1836.  alisp. 
1848.  főisp 
(Kiás  Fran- 
ciska) 


Antal    Vilma.  István.  Mária  Leopol-  Rebeka.  Jakobina  Kristóf. 
1848.  (Herte-     dina.    (Karétson 

kép-  lendy  Antal ) 

viselő*  Miksa) 


Ferencz.         László.         Katalin. 

Elmondok  már ,  hogy  Lázár  tízezer  forintot  adott  a  Ludovi- 
cea  katonai  intézetre  az  1812-ki  2.  törv.  ezikk  szerint;  valamint  azt  is, 
hogy  unokája,  Lajosnak  gróf  Stahremberg  Alojziától  szül.  fia  Gu  i  d  o 
nagyobbszerü  áldozatokat  tett  nem  csak  a  köz- államot,  de  Magyaror- 
szág egyes  intézeteit  illetőleg  is.  És  í  858-ban  osztrák  birodalmi 
grófságra  emeltetett. 


Karátson.— Kardos.  535 

A  másik  mellék- ágon  László  Torontál  megyének  1827-ben 
szolgabirája,  1836-  1848-ig  alispánja,  közben  1843-ban  országgyűlési 
követe.  1848-ban  főispánja ,  és  mint  ilyen  a  nemzetgyűlési  felső 
tábla  tagja.  CA*^ 

A  család  nemesi  czimere  négyfelé  osztott  paizs,  egy  közép 
kissebb  paizszsal,  melynek  udvarában  egy  mérleg  függ.  A  paizs  1-ső 
4-ik  osztály  kék  udvarában  koronás  szirén  látszik  ,  egyik  kezével  ket- 
tős keresztet  tartva.  A  2-ik  osztály  vörös  udvarában  egy  fehér ,  nya- 
kán koronát  hordó  bika,  a  4-ik  osztály  szintén  vörös  udvarában  pedig 
egy  ülő  medve ,  két  első  lábával  ölében  kivont  kardot  tartva  látható. 
A  paizs  fölötti  sisak  koronáján  kar  könyököl,  kivont  kardot  tartva. 

Éhez  a  grófi  ág  czimerében  következő  bővítés  történt ,  a  belső 
kissebb  paizs  vizirányosan  kétfelé  osztatott,  az  alsóban  az  előbbi  mér- 
leg áll ,  a  felső  vörös  udvarban  kétfejű  aranysas  adatott.  E  kissebb 
paizs  alá  rézsútos  kidomborodással  metszett  5-ik  udvar  járult,  melynek 
ezüst  mezejében  koronás  kék  oroszlán  áll,  első  jobb  lábával  borostyán- 
nal övedzett  kardot,  a  másikban  törökfejet  tartva.  A  paizsfölötti  grófi 
koronán  Öt  koronás  sisak  áll ;  és  ezekből  (jobbról  kezdve)  az  elsőn  a 
leirt  medve  áll,  a  másodikból  a  szirén  emelkedik  ki,  a  harmadikon  egy- 
fejü  aranysas  áll,  a  negyedikből  a  leirt  bika,  az  ötödikből  a  kék  orosz- 
lán nyúlik  ki.  Foszladék  jobbról  ezüst-kék,  balról  ezüst-kék.  Az  egész 
czimert  telamonok  gyanánt  jobbról  koronás  oroszlán  ,  balról  arany  grif 
tartja.  Alattok  ezen  emlékszavak  (devise)  állnak:  „Pie taté,  Ho- 
nore  et  P  er  se  ver  an  tiau. 

Karácsonyi  család.  A  Dunántúli  (ugy  látszik :  a  hódosi) 

Karácsony  családhoz  (84.  lap,)  a  következő  töredék  nemzékrend  járul : 

Karácsonyi  János 
(Morócz  Erzse) 


Jlstván  Pál  £^BÍ£! 

""Antal.  (KLfdia)y  '  Jozefa.         Klotilda? 

Julianna  Erzse 

(Konkoly  Mihály)  (Pap  Gábor) 

Kardos  család.  Kardos  Bálás  és  érdek  társai  íí.  Mátyás 
király  által  Pozsonyban  1609.  dec.  2-án  kelt  ezimeres  nemes  levélben 
nemesítettek  meg.  x) 


J)  Győr  vármegye  levéltárában  az  eredeti  arraalis.  L.  hivatalos  Értesítő 
I86Ö.  évi  104.  szám. 


536  Károly.  —  Kaszap. 

Károly  családhoz  megjegyzendő,  hogy  a  99.  lapon  a  család- 
fán álló  László  vagy  Láncznak  fiától  Lászlótól  unokái  Dienes,  ki- 
nek neje  Ördög  Ágnes ,  Zsigmond  és  László  Erdélyben  is  Do- 
boka vármegyében  birtokosok  voltak.  Dienes  1558-ban  Kolos  vár- 
megye főispánja,  testvére  L  á s z  1  ó  157 6.  birja  Drágot,  de  Báthori 
István  ellen  menvén,  ezt  nótán  veszti,  ennek  gyermekei  J  á  n  o  s,  Z  s  ó- 
fia  és  Anna,  Ugyan  ez  időben  élnek  K.  Kata  Pesty  Ferenczné, 
K.  Klára  Bethlen  György  né.  *) 

A  100.  lapon  álló  Károly  Klára  Haiier  Gábor  neje  meghalt 
1723,  nov.  27-én  ;  férje  szintén  azon  évi  augustusban  halt  meg;  elte- 
mettettek Kolosvárt  a  jesuiták  —  most  kegyes  iskolai  rend  egyháza 
sírboltjában.  Az  egyház  részére  alapítvány-összeget  is  hagyományoztak. 

Károlyi  István,  ki  Doboka  vármegyei  Kecsedrői  irta  előne- 
vét,  és  Lengyelországban  a  magyar  gyalogság  vezér-kapitánya  volt, 
hadi  érdemei  tekintetéből  a  várhegyi  várhoz  tartozott  Szentléieket  és 
Kis-Kászont  (Háromszékben  fekvő  helységeket)  nyerte  Báthori  Ist- 
vántól 1581.  nov.  8-án  a  pleskowi  táborban  kelt  adománynál  fogva. 

Kassai  családból  (lásd  114.  lapon)  II.  István  Doboka 
vármegyei  Borsa,  Válaszút,  Ugróczr  Poklostelke,  és  Kolos  megyei  Fe- 
jérd helységbeli  birtokba  iktattatott,  miután  ellentmondását  érszent- 
királyi  Szikszay  Zsigmond  vissza  vonta.  Fia  Ferencz  nejével  be- 
lépett a  borsai  és  válaszúti  tiszta  BánfFyféle  birtokba.  Leánya  Borbála 
Keresztesi  Sámuelné  meghalt  1710-ben  ,  eltemettetett  Drassón,  férje 
pedig  Szebenben  17Q3-ban  halt  meg.  Keresztesy  Sámuelnak,  ki  1702- 
ben  a  borsai  só-javadalom  részese  volt ,  Cserei  Mihály  szerint  gyerme- 
kei nem  maradtak. 

I&assics család*  (Kisfaludi.)  E családból  ismeretes  Ignácz, 
a  hites  ügyvéd  ,  és  Bécsben  ni,  kir.  udv.  ágens ,  ki  több  jogi  munkát 
irt  és  adott  ki.  Született  Világosvárott  1792.  január  22-én. 

Kastal  családból  János  volt  gyulafej  érvári  kanonok ,  ki 
1752-ben  halt  meg. 

14 ásza  család.  (Felső-torjai.)  Közűlök  József  széki  reform. 
lelkész  volt,  és  Doboka  vármegye  tisztviselőinek  sorát  közié  1773-ban 
Benkő  Józseffel. 

Kaszap  családból  említendő  még  Mihály,  ki  1843-ban 
Csongrád  vármegye  főjegyzője  volt; 


*)  Hodor  Doboka  várra.  118—120.  és  ugyanannak  közleménye. 


Kúszás.  —  Kászonyi.  531 

Kaszás  család.  (Jász-apáti.)  A  120.  lapon  Írtakhoz  adandó 
még  a  következő  családfa ,  mely  Kaszás  Jánostól  és  nejétől  konkolyi 
Thege  Katalintól  következőleg  sarjadzott  : 

Kaszás  János 
(Konkoly  Kata) 

I ! r-r * 1 r-i 

László  György  Eva  Erzse  Klára  Zsófia 

,    .-a       ,  r~-^     -i  (Gózon       (Kenessey         (Kosa  (Kosa 

János.  György.  ^tván)         György)  János)  László) 

ILasKás  család.  Ez  az  előbbitől  különböző  sarjadék,  miután 
czimeres  levelét  amattól  későbben  t.  i,  II.  Ferdinánd  királytól  kapta. 

171  í.  dec.  22-én  Kaszás  János  Győr  vármegyétől  nyert  nemesi 
bizonyítványt  Ennek  alapján  Kaszás  János  és  Pál,  Mihálynak 
fiai  1749-ben  Veszprém  vármegyétől  nyertek  nemesi  bizonyítványt  és 
azt  1752,  után  Fejér  vármegyében  is  kihirdettetek. 

1801.  jun.  5-én  K.  F  e  r  e  n  c  z \  és  fiai  Dániel,  Sámuel  és 
Pál  Veszprém  megyétől  vettek  ki  nemesi  bizonyítványt. 

Káazonyi  család.  (Nagy-KászonyL)  Azokhoz,  miket  e  csa- 
ládról a  121.  lapon  irtam  ,  most  teljes  családfát  adhatok  *).  A.  család 
származati  fészke  a  székely  földön  Kászon  fiók-székbea  N  a  g  y  -  K  á- 
s  z  o  n  nevű  helység,  melyről  a  család  nevét  és  előnevét  vévé.  Törzse 
Kászoni  Litterati  (vagy  is  deák)  Miklós,  ki  I.  Rákóczy  György 
fejedelem  alatt  adót  visz  a  török  portára.  Tőle  a  családfa  igy  jő  le  : 

Miklós 

Tamás 
(Csutak  Mária) 


II.  Miklós  György 

(oroszfai  Mikó  (oroszfai  Mikó 
Judit)  Zsuzsa) 

i 


( —  i,     ~ ■  — 

III.  Miklós.  István                   Judit                  Bora 

r~     tÜtÍTT""      '  (Gencsy               (Szacsvay         (Szabolcsi 

5  T?  u  Erzse)                  István)            Benedek) 


fi  ágon.  kihalt. 


László  János                      Bora 

kolosmegyei  kolosmegyei        (Fenesy  Mihály) 

főbíró  kir.  pénztárnok 

(vadadi  f 

Nagy  Eszter)  ^__  .      


I.  József  I.  Ferenqz  Bora 

(gyergyó-uj  falusi  minorita  ^csík-sz-simoni 

Elekes  Ágnes)  barát.  Endes  Péter) 

Folyt.  köt>.  topon. 


')  A  család  közléséből  Hodor  Károly  által. 


538 


Kászofji. 


I.  József,  ki  az  elöhbi  tápon. 
(gy  er  gy  ó;  uj  f aíus  i 
Elekes  Ágnes) 


r~ 


IV.  Miklós  II.  József.  II.  László.      Bora  Krisztina  Róza        Antai 

(Beringer  1790.        (László  (1.  Prohászka  (belényesi  (Ferenczy 

Anna)  Sándor)  János.  Komároray      Kata) 

2.  Henter         István) 
I  Farkas) 


II.  János 

(Jékey 

Kata) 


II.  Ferencz 
(1.  Szentpáli 
Zsuzsa. 

2.  robogányi 
Kóródi  Anna) 


Anna 
(n.-váradi 
Ferenczy  János) 


Ágnes 
(káli 
Nagy  László) 


1-től  Gyula.      Ida.        2-tól  Berta. 


Luiza 
(nyarad 

gálfalvi 
Nagy  Imre) 


Ilona 
(lövetei 

Pálfy 
Ignácz) 


Katinka.        Mária. 


Ignácz  Róza 

nőtlen.  f  1848. ; 

(gógánváraljai 
Száva  Fer.) 


Terézia 

(szentléleki 

Tóbiás 

József) 


Julianna 
(Eperjesy 

János) 


Kata 
(sófalvi 
Simon 
László) 


Bora 

(torjai 

László 

Sándor) 


III.  Miklósnak  fia  Mihály  fí-ágon  kihalt,  Al-csik  és  Kászon 
székekben  több  helységben  volt  birtokait  a  Balásy,  Székely  és  Antalfy 
családok  birják. 

II.  László  az  179% -ki  03szággyülésből  törvénykezési  bizott- 
mány tagja. 

A  család  a  múlt  század  harmadik  felében  Kolos  megyében,  és  ott 
Kis-Czégen  házasság  által  birtokos  lön.  ÍV.  Miklós  1809-ben  szol- 
gabíró ,  utóbb  huzamos  éveken  által  kir,  pénztárnok  Kolos  vármegye 
alsó  kerületében.  —  József  1827-ben  szolgabíró  az  örményesi  járás- 
ban. Antal  adó-rovó  biztos  i827-ben  az  alsó  kerületben.  János 
részt  vett  a  forradalomban. 

A  család  egyik  tagja  Kászoni  Márton,  kiról  már  (a  1 21 .  lapon) 
mint  esztergami  kanonokról  emlékeztünk,  előbb  jezsuita  volt  J), 
utóbb  1664-ben  esztergami  kanonok,  majd  olvasó  kanonok,  meghalt 
1680-ban.  2) 

A  család  kath.  vallású. 

Kászoni  család.  (Tolcsvai.)  Zemplin  vármegyéből  Tolcs- 
váról  ered ,  miként  előneve  mutatja.   Egyik  tagja  beszármazott  Er- 


*)  Hevenesi  Mss.  tora.  LX1X.  p.  31.  —  Szalay  M.  orszL  története  V.  57. 
Horváth  Mih  Magyarok  tört.  III.  278.  279. 

2)  Metaoria  Basilicae  Sírigoniensis  p.  159< 


Katlan.—  Katona. 


539 


délybe,  hol  Kászoni  Sándor  a  galgói  Rácz  családból  nősülvén,  iva- 
dékának Galgó  Belső- Szolnok  vármegyében  törzsbirtoka  lett.  Az  Er- 
délybe költözött  Kászonitól ,  kinek  keresztnevét  nem  tudjuk ,  nemzék- 

rendjük  J)  következő: 

Kászoni  N. 


I.  István 
(Demén  Kata 
1770.  özvegy) 


I.  Ferencz 
galgói  postamester 
f  1852. 
(GábryJLuíza) 


I.  Sándor 

1770. 

(Galgói  Rácz. 

Mária) 

II.  Sándor 
1796.  postamester 
(Hattaludy  Sára 
■j  1848.) 


Bora 
(Mágner  Antal) 


i — 


Eszter 

(Majthényi 

Endre) 


Amália    II.  Ferencz    György    III.  Sándor 
j-  Vasas-sz.-  -j-  posta  mest 

Iványon  (1.  Beteg  Kata. 

(Galgói  Rácz  2.  Pécsy  Klára; 

Mária) 

Jenő.  Béia. 


Elek 
Galgón 
(Cserényi 
Eszter) 


G  eiza          Albe**t 
Polyánban    katona. 
(Czecz 
Anna) 

Kor  inna.      Lajos. 


István.  Kálmán, 

1-től  Luiza.    2-tól  Polexina. 

A  táblázaton  állók  közül  í.  István  magtalanul  halt  el;  özve- 
gye Demén  Kata,  birtokában  Rettegen  lakott,  és  1772.  jan.  25-én  tett 
Kolos  várt  végrendeletet. 

I.  Sándor  1770-ben  a  b.  Szolnok  megyei  kétségtelen  nemesek 
sorában  állott.  Fia  II.  Sándor  I71>6-ban  már  galgói  posta-mester, 
1809-ben  özvegye  ugyanaz,  és  ennek  halálával  fia,  azután  unokája  III. 
Sándor  öröklik  a  posta-mesterséget 

Jelenleg  a  családból  tíz  íérfí  és  négy  leány  él. 

Czimerük  a  paizs  kék  udvarában  hármas  domb  középsőjén  szét- 
terjesztett szárnyú  galamb,  csőrében  zöld  koszorút  tartva. 

Torontál  vármegyében  szintén  találunk  e  családnévre.  Kászonyi 
Sándor  szül.  Borsodban  Kis-Győrött  1771.  máj.  4-én,  Torontál  vár- 
megyének országgyűlési  követe  volt. 

K.atlan  család  Katlan  János  1809-ki  jun.  15-én  honfiu- 
sitatik  Erdélyben  a  koiosvári  országgyűlésen. 

Katona  család.  (Lásd  itt  a  125  lap.)  A  Veszprém  megyé- 
ben élő  Katona  családból  Katona  Péter  ]  740.  május  28-án  Vas  vár- 


')  Hodor  Károly  közléséből. 


&40  Katona.  —  Kelecsenyi. 

megyétől  Szombathelyen  nyert  nemesi  bizonyítványát  1741.  dec*  5-én 
Veszprém  vármegye  közgyűlésén  Pápán  hirdetteté  ki,  és  ekkor  ily  le- 
származást igazolt  ; 

Péter 
1660.  körűi 


Sándor         Ferencz.  László.         Pál.        György. 

József  Boldizsár.  Antal. 

Gábor.    Dániel.  Péter  Imre.  Lajos 

1740.  1740. 

Katona  család.  (Berkeszi.)  Hozzá  adandó  még ,  hogy  I  s  t- 
ván  a  Gáifalvi  Róza  férje  1859-ben  halt  meg  Berkeszen. 

Katona  Róza,  Jánosnak  Keozeli  Sárától  leánya  1-ör  Hatfa- 
ludy  Eiekné,  2-or  Zámbó  Miklósnak  (nem  Mihálynak)  neje  volt. 

Kaziwoda  család*  A  Kolosváry  családnak  (1.  310.  lap.) 
egy  nemzedékénél  e  név  is  használatba  jött  ós  Kolosváry  Jeromosnak 
fia  Mátyás  főleg  e  néven  ismertetett. 

ICazy  család,  melyről  a  137.  lapon  olvashatni,  F.-Veszelé- 
rŐl  is  irja  előnevét. 

Kebirovicli  család.  1690-ben  Trencsin  vármegyében 
Nemsován  lakozott  ily  nevű  család  azon  megyei  nemesi  lajstrom 
szerint.  ') 

Heczeli  család-hoz  a  141.  lapon  pótlékul  adandó,  hogy  II. 
András  1610-ben  élt,  és  csak  ennek  atyja  I.  István  neje  Gáspár 
Magdolna  jogán  volt  Alsó-Füldön  és  Farnason  birtokos. 

II.  Zsigmondnak  Szilágyi  Rákheltől  fia  József  meghalt  Híd- 
Almáson  1805.  máj.  25  én  kora  22.  évében. 

III.  Jánosnak  (a  II.  táblán)  1848.  után  elhalt  hat  gyermeke. 
Első  neje  Sombory  Karolina  (nem  Róza)  meghalt  1816.  jun.  2-án. 

Károlynak  Mohai  Klárától  fia  A 1  b  e  r  t 

Mihálynak  (a  III.  táblán)  leánya  Erzse  DesewíFy  Mihályné. 

KecK  család.  Az  1754-ki  nemesi  lajstromban  Trencsin  me- 
gyében előfordul  mint  birtokos  család  2). 

HLelecséf&s'i  család.  A  163.  s  köv.  L  tárgyalt  Kelecsényi 
családnak  egyik  ága,  —  mely  reform,  vallású  —  és  csúzi  Kelecsé- 
ny  i-nek  iratik,  —  elmaradván,  nemzékrende  itt  következik  : 


*)  Szontagh  Dániel  közlése. 
*)  Ugyan  attól. 


kemény*  541 

Kelecsény  N. 


Mátyás  Pál 

Loczoa 


Pozsony  várm.  , — — 2/wZ_ 


'  T  ,    .         *       "Z         '  Márton  István.  György 

István.  János  (^agy  Zsuzsa)        (Lazik  (Szilágyi 

, -^ ,  CT"  ,         í        1    '        Judit  Sára) 

*&»,       6^7  Márt°-   Gergely'     1^? 

Pál.  Gergely  _ _____ 


-_ /V.i 


-    György  Miklós  Gerely 

rJános      Gergely.  'Sánta  HPáT""*         '  István? 

LMÍh%.  rZs^*sa) 


./> 


Mihály. 


György.     László.     Mihály.     Zsuzsa. 

i ' " : ■ *i 

Julianna  Erzse  Lídia  János  II.  Mihály      Ferencz 

fTölléssy  Istv.    (Csehujváry     (Domonkos    J.-Kis-Eren  Ötvös  f 

Aranyoson  lak.         István)  Mihály)  jegyző  Párndorfon 

Komárom  várra.  i — ~ — **: — »    »     ,    'J^~ ~ — — ' 

Sámuel  III.  Mihály     Zsuzsa. 

J  -Ladányban  csabdi^ 

sebész-orvos.      közbirtokos 

(Nagy  Eszter) 

Ez  ág  Pozsony  megyében  Lóczon  székelt ,  onnan  Komáromba 
származott. 

II.  Mihály  Ötvös  mester ,  Komárom  városában  árvák  gyámja, 
legutóbb  Párndorfon  posta  mester;  fia  III.  Mihály  csabdi  közbirtokos. 

II  Mihálynak  testvére  János  Já3z-Kis-Eren  jegyző ,  fia  Sá- 
muel Jász-Ladányban  sebész. 

A  165.  lapon  állókhoz  adandó  még  János,  ki  1859.  oct.  24-én 
kelt  egybe  Santhó  Herminával. 

Kemény  család.  A  174—182.  lapon  közlőitekhez  pótlásul 
járulnak  még  a  következő  adatok  : 

Az  I.  táblán  K.  László  báró  és  főkormányzónak  neje  Pekry 
Kata  (nem  Anna).  —  A  gróf  Korda  családfán  Korda  Máriát  is  b.  Ke- 
mény László  feleségéül  olvassuk ;  tán  szintén  e  Kemény  László 
neje  volt? 

Ugyan  e  táblán  Kemény  Annának  férje  Maeskásy  Ferencz, 
a  szent-márton-macskási  Maeskásy  családból  való  volt. 

A  9.  ízen  Farkas  gróf  menyegzőjét  Kolosvárott  tartá  1765. 
april  23-án  1). 

A  II.  táblán  IV.  Péternek  fia  János,  felesége  Nádudvari  Krisz- 


')  Megénekelte  GyÖngyosy  János  költő. 


54fc 


Kemény. 


tina  *)  jogán  me3zes-alji  (Doboka  várm),  s.-ujfalusi,  a.-  és  f.-kékesi  és 
a  nagy-iklódi  Kemény  birtokot;  megalapítja.  Unokájának  Jánosnak 
Brussierrc  (vagy  Brugier)  Carolina-Vilma  %)  nevű  feleségétől  leányai 
ezek:  .Julianna  mh.  1794.  —  Karolina  (gr.  Nemes  Lászlóné) 
mh.  1780.  —  Ágnes  (b.  BáníFy  Sándorné  mh.  1802. 

Boldizsárnak  (IV.  Péter  fiának)  ágazata  hiányosan  s  néhol 
hibásan  áll  közölve  a  176.  lapon,  igy  következik  tehát  az  telje- 
sebben: 3) 

Boldizsár 
(Torday  Anna) 


Boldizsár 
b.  Bánffy  Ágnes) 


György 
(Kendely 
Druzsa> 


Ferencz 
(Boer  Krisztina) 


György 
(Vay 
J  ulianna) 


Bora 

(b.  Bánffy 

Imre) 


Pál 
Lajos. 


Simon 


Judit 

(Csongrádi 

Farkas) 


László. 


János 


Miklós.   György. 


lgnácz 
Kolos  v. 
főispán 

1814. 


Károly.       Cecília 

(gr.  Kornis 
Zsigmond) 


Borbála.     István. 


I.  Imre 


Imre.  Teréz  Zsuzsa 

(Gyarmatky)    (Kardos) 


Zsigmond 
(l.Zsuky 
Krisztina. 
2.  Turoczy 
Klára.  . 


Sámuel 


lgnácz     László. 


István. 


Anna 
(IJgron 
József) 


3.  gr.  Vass  Eva) 


Éva        Ágnes        Erzse     III.  András    Sándor        Sámuel  József 

(Simon      (Balia)    (Trauzner  j         (l.b.  Diószegi 

Kristóf)    Samu)      Sámuel)  Krisztina. 

2.  I)ánieí 
Éva. 


Mikiig)    *É%E£*> 


Lajos    Krisztina. 

(Makray 

Eszter) 
_ — * — L 


két  fia. 


I 


Károly.  Samu.    Sándor. 


Dénes  Domokos.    Kata    Zsuzsa.  Eszter 
f  1849.  (Kabos 

stb.  Dániel)  Miki.; 

Kata 

(Inczédy 

László). 

A  többire  főleg  az  utolsó  nemzedékre  nézve  lássa  az  olvasó  az 
előbbi  táblázatot  176.  lapon. 

Megjegyzendő  még,  hogy  e  táblázaton  Simonnak  íia  lgnácz  a 
kolosi  főispán ,  katholikus  lévén  a  kolosvári  Báthoriféle  főiskola  kir. 
főigazgatója  volt  1808—  1818-ig. 


J)  Miké  Sándor  Gyűjteménye  szerint  ;Nadudvari  Kata. 
%)  Hodor  szerint ;  tehát  nem  Brussierre  Kata. 
3)  Eodor  Károly  közlése  szerint 


Kftmpelcn.— Kende, 


543 


Kempeleit  család.  A  184.  lapon  közlőitekhez  adandó, 
hogy  a  család  (vagy  legalább  egy  ága)  előnevét  Pázmánd-ról  ifja. 
Pázmándi  Kempelen  Jánosnak  nejétől  baráthi  Huszár  Máriától 
(f  1827.)  gyermekei:  János  és  Mária. 

Kende  és  trendi  család.  A  Kende  valamint  aKeudi 
család  származási  táblája  is  már  e  kötet  185.  s  köv.,  valamint  199.  s 
köv.  lapokon  közölve  van,  azonban  a  Szatriiár  megyei  nemes  Kend  e 
család  a  két  család  ugyan-azonosságát  és  a  most  élő  Kende  családnak 
czégényi  ágát  egyenesen  Kendi  István  (+  1628.)  volt  erdélyi  kan* 
czellártól  eredt  ivadékául  igényli  *)  úgy  mint  azt  a  család  egyik  tagja 
által  közlött  és  itt  következő  táblázat  mutatja  ■ 

I.   tábla. 

Ábrahám 
1260. 

L  Máté  1302-™1 


I.  Dénes  1328- 


I.  András. 
1344. 


Jakab. 
1344. 


II.  Dienes. 
1394. 

í.  Sándor 
elesett  1444. 


II.  János. 


I.  János. 
_J344. 

I.  István 
czégéni  ág. 


Mihály. 

1352. 

r 


I.  Miklós. 
1344. 


II.  Miklós 
csekei  ág. 


Folyt.  II.  táblán. 


I.  György 

kölesei  ág. 

.   ...  *■    .    * . 

IV.  János. 


Bálint 


Lőrincz. 


Péter 

1515. 

(Almási  Agáta) 


Mátyás 

elesik  1444. 

Várnánál. 


Menyhárt.  Gáspár 
Boldizsár  stb. 


I.  Tamás  II.  Máté  Klára 

1570 (Lorándfgy  Kiára)    (Sulyok  István) 

^.PáT    "ll.  Tamás  IV.  Miklós^ 

1609.  (Kornis  Zsófia) 

(Szakoly i  Erzse) 


III.  András  (kis) 
(Sulyok  Erzse) 


Kata      IV.  Ferencz. 
(Bay  Fer.) 


VII.  János. 


II.  Mihály 

(Vas  Erzsébet) 

r-7 * n 

Ádám  1663. 
/Lónyai  Bnra^í 

IV.  Mihály 
( Parkóczy  Mária) 

I   László,  1724.1 
(Orosz  Éva) 


i 

r 


tiíuu 


VII.  János  1750 
(Kapy;  Teréz) 


Erzse 
(Turóczy  Imre) 


s  a  többi,  mint  itt  a  186.  lapon  latható. 


*)  Miután  e  kapoc3  kimutatását  indokolható  okmányok  előttem  ismeretle- 
nek, és  ebbeli  kérelmem  eddig  eredmény  nélkül  maradt :  —  saját  egyéni  szavaza* 


544 


lOude  és  Kendi. 


II.  tábla. 

1,  István,  ki  a  1.  táblán. 
Czéqéni  ág. 


III.  János 
1434. 
(Győr fi  Kata) 


II.  György 
1434. 


I.  Antal  (Kendi) 

erdélyi  al vajda 

1472-1502. 

(I.  Vas  Kata. 

2.  Erdélyi  Hedvig.) 


III.  György 

Ilona 
(Gaálné) 


III.  Miklós       I.  Ferenez 
bán,  és  sár-  1482. 

kány  rend  vitéz 
t 1505. 


V.  János 
fl636. 
(Kornjs  Ilona) 

István  +  1565. 
( Kendefy  Kata) 

Juciit 


I.  Mihály 

(1.  Szilvásy  Zsófia, 

2.  Bánffy  Kata) 


(Haller  Ist.) 


V.  Ferenez 
f  1594. 


II.  Ferenez 
f  1558. 

erdélyi  vajda. 
(1.  Bánffy  Magd. 

2.  Lévay  Kata. 
3.  Drugeth  Bora) 


II.  Antal 

f  1558. 

(Bogáti  Klára) 


III.  György 
kincstárnok. 


Judit 
(Haller 
István) 


III.  Ferenez 

f  1594, 


lí.  Sándor 
erdélyi  korm. 

f  1594. 
(Altnádi  Anna) 


I.  Gábor 

(Balassa 

Margit) 


II.  Gábor     111.  István. 
(Révai  Anna)  f 


IV,  Ferenez 

1580. 

(Bebek 

Judit) 


III.  Gábor  Anna 

1597.       (1.  Czobor  Márton. 
2.  Pongrácz  Istv.) 


II  Péter 

f  1582. 


VI.  Ferenez 

1597. 

(Bebek  Judit*1 


Farkat 

(Bánffy 

Magd.) 


Judit 
(Haller  István) 


Krisztina 
(1.  Kovacsóczy 

Farkas. 
2.  Giczi  Péter) 


Zsófi 
(Bogáti 
Menyh.) 


III.  litván  Zsuzsa 

kanczellár  (1.  Báthori  Beid. 

f  1628.Czégényben    2.  Csáky  Istv.) 
(Csáky  Kriska) 


Krisztina 
(Haller 
Zsigmond) 


II.  Tamás 
1605.  lovasság 


Márton. 
1615. 


vezére 


(Perényi  Kata) 
Folyt.  köv.  lapon. 


tom  az  eddigi  történelmi- vélemény  ellen  —  mely  a  Kendi  családot  kihaltnak  írja, 
függőben  marad  annál  is  inkább ,  mivel  ezen  osupán  a  történelmi- tudomány 
szempontjából  irott  munka  különben  is  valamint  törvényes  hitelességgel  —  mint 
magán  kiadás  —  nem  birhat ,  ugy  ellenkezőleg  netaláni  tévedései  által  senki  jo- 
gainak sérelmére  sem  lehet :  minthogy  törvényes  használat  esetében  úgy  is  min- 
den családfák  jogszerű  bizonyítékokkal  érvé  nyes  itendők. 


Kendi  és  Kende. 


§45 


II.  Tamás,  ki  a%  tUbbi  lapon. 
1605.  lovasság 

vezére 
(Perényi  Kata) 


II.  (nagy)  András 

1658. 
(Sulyok  Bora) 


Márton 
1670. 


IV.  Gábor 
1664-70. 
(BánffyZsuzsa) 

Klára 
(Bánffy  Farkas) 


III.  Mihály 
1692. 
(DrágffyJOára  ») 

L  Zsigmond 

1692-1705. 

(Fráter  Zsófia) 

i * 1 

III.  Sándor 

(Palágyi  Zsuzsa) 

i * . 

VIII.  Ferenoz 
(Ruthényi  Zsuzsa) 


VI.  János 

^"^ > 

Erzse 

(Turóczy 
Imre) 


IX.  János 
(Fejes  Kriska) 


V.  Gábor 
(Rutkay  Anna) 


IV.  Sándor 
(GbmönTullia) 

VIII.  Ferencz. 


III.  László 
t 


II.  Zsigmond 
alisp.  és  követ 
(Káliay  Kata) 


Gusztáv 
(Soultety  Teréz) 


Kanutli 
(Káliay  Ida) 


Klementin 
(Fogarassy  Sámuel) 


íme  eképen  származik  le  a  Kendi  és  Kende  család  egy 
törzsből ,  ez  utóbbi  családnak  leszármazási  táblázata  szerint ,  mellyen 
nincs  általam  igazítva  semmi ,  sem  a  chronologia  ,  sem  a  filiatio,  sem 
végre  a  hitves-társak  felötlő  helyein,  hogy  az  olvasó  és  történet-buvár 
összehasonlíthassa  mind  a  két  különböző  táblázatot  a).  A  család  tör- 
ténetére vonatkozó  adatok  már  az  idézett  lapokon  közöl vék. 

Szükséges  még  megjegyeznem,  hogy  az  előbbi  közlésnél  (191.  1.) 
a  czimerleirásban  hibásan  áll :  vhárom  szál  kinyílt  rózsát" ,  mert  mint  a 
metszvény  is  inkább  mutatja,  a  könyöklő  kar  három   liliomot  tart. 

Legvégül  pedig  pótlékul  mind  a  két  családnévre  megkell  je- 
gyeznünk ,  hogy  valamint  Szatmár  megyében  már  a  XIII.  században 
éltek  a  Kende  család  törzsei ;  úgy  arra  hogy  a  Kendi  család  már  a 
XIV.  században  Erdélyben  Doboka  vármegyében  élt,  —  okleveles  bi- 


*)  A  bélteki  Drágffy  család  már  1555-ben  kihalt 

J)  Erre  nézve  Összevetendő  a  családfa  a  Bebek,  Bánffy  stb.  csalá- 
dok nemzékrendével  is;  valamint  az  is ,  hogy  Kende  Erzse  Turóczy  Im- 
réné  kétszer  fordul  elő  a  családfán. 

35 


£46  Kegderessv.  —  Kereszté*?. 

zonyíték  van  j  t.  i.  Kendi  I  s  t  v  á  n  fia  Kendi  Tamás  1 372  ben  a  Do- 
bokai nemzetség  részére  mint  királyi  ember  említetik  f).  Sőt  D  oboka 
vármegyében  a  Kend  nevű  helység  is  a  Kendi  család  által  iratik  alapi- 
tottnak  2).  A  följebbi  Tamás  pedig  már  Kendi-Lóná-ról  irta  elő  nevét 

Kender  essy  család.  A  195.  lapon  közlött  táblázathoz  pót- 
lékul a  Kállay  nemzetségnek  egy  perben  hitelesített  családfáj áróf a- 
Kenderessy  család  XV.  századi  őseihez  a  következő  töredék-leszárma- 
zás járul : 

Kenderessy  István 

1450.  táján 

(Kállay  Ilona) 

Péter 

An<lrás 

t     III! ^  ■» 


Magdolna 
{Kim  Domokos) 


Kerekes  családokhoz  (a  2ö9~2íf.  lap.)  adhatjuk  még, 
hogy  ily  nevű  család  a  székelység  közt  is  eléfbrdul.  Ismeretes  ezek  kö- 
zül a  csik-szent-iványi  Kerekes  család  y  melyből  János  a  múlt 
század  végén  reform,  leikész  Tordasonj  ennek  fia  Ábel  az  iró  szül. 
Tardason  1790.  febr.  15-én.  Meghalt  1846. 

Keresmény!  családhoz  a  215— 217.  la  óhoz  adhatjuk,  hogy 
e  családnak  még  egy  tagja  Ádám  szintén  jesuita  volt.  Sir-irata  Ko- 
losvárott  az  egykor  a  jesuiták  most  kegyesrendiek  sírboltjában  igy  ol- 
vas tátik  :  „Kereskényi  Ádám  szül.  Komáromban   nemes  vérbői  1713 
jan.  28-án.  Meghalt  1777.  febr.  1-én  mint  jesuita." 

Keresztes  család.  Á  m&r  közlőttekhez  még  pótlékul  ad- 
ható, hogy  Keresztes  nevű  család  Arad  megyében  1804  ben  szin- 
tén a  nemesek  közé  íratott,  névszerint  K.  János  és  fia  K.  Ján  o  s, 
továbbá  László  és  ennek  lia  Antal,  és  másik  Antal }  kinek  fia 
szintén  Antal.3) 

1808-ban  pedtg  ugyanott  nemesi  bizonyítványt  kaptak  K.  Já- 
nos,  Ignácz,  Jó  zse  f ,  lé  tván  és  másik  István  *).  1831-ben 
Keresztes  István  szintén  Arad  vármegyétől  nyert  nemesi  bizo* 
nyitványt  ■'*>.■ 

J)  Oklevél  és  Szereday  Series  Episcopor.  Transylv  p  112. 
2)  Hodor  K.  Doboka  varm.  12&   , 
8)  Arad  megyei  Jegyzőköuy v  1804-  évi  $$$&$&. 
*)  Ugyanott  180&.  évi  730.  sz> 
,&)  Ugyanott}  831.  évi  lieDsz. 


keresztesy.  —  Ketheli.  541 

fiLeresztesy  család.  A  222.  lapon  közlőitekhez  pótoljuk : 
hogy  Keresztesy  Sámuel  1703-ban  halt  meg  Cserey  Mihály  szerint. 
Neje  Kassai  Bora  (Bánffy  Sára  leánya)  meghalt  1710-ben,  eltemette- 
tett Drassón.  Benne  szakadt  fiágon  vége  a  családnak.  Borbála  ik- 
tári  gr.  Bethlen  Sámuelné  is  e  család  ivadéka. 

Keresztesy  Ferencz  Bethlen  János  és  Bánffy  Zsigmond  1660. 
jun.  6  án  nyilatkozványt  boesátának  kt  az  erdélyi  RRhez  az  országos 
csend  megalapítása  végett. 

Keresztúry  család,  mely  a  223.  lapon  közöltétik,  mint  az 
1 656-ban  élt  László  nyitrai  alispánról  látjuk ,  kis-keresztúri 
előnevet  használt. 

Kereszt  úr  y  család.  A  224.  lapon  van  emlités  e  családról  j 
melyhez  említendő  még  K.  Kristóf  a  XVI.  század  másodfelében 
Fejér  megyében  sz.-benedeki  birtokos,  kővári  főkapitány.  Leánya 
Kata  lefejezett  Kornis  Boldizsár  neje ,  a  Báthory  Gáborrali  viszo- 
nyáról ismeretes.  Ezek  a  berekeresztúriak  közé  iktatandók. 

Keresztúry  Demeter  pókafalvi  Becsky  Zsófia  nejével  Paczolay 
utódok  voltak. 

KLéry  családnál  (a  227.  iapon)  tévedve  Íratott ,  hogy  Hont 
megyei  eredetű.  Nógrád  megyében  van  Ipoly-  Kis-  és  Nagy- Kér,  és 
e  két  helység  közül  az  utóbbi  bölcsője  a  kihalt  K  é  r  y  családnak.  Pótr 
lékül  pedig  megjegyezzük  ,  hogy  azon  Kéry  Benedeknek,  kinek 
Özvegye  Ráday  Fruzsina  1 601 -bén  élt ,  két  leánya  maradt :  úgymint 
Magdolna  ebeczky  Ebeczky  Lászlóné ,  és  Erzsébet  161 4-ben 
Tarcsányi  Imréné. 

keserű  család  (a  229.  lapon)  Keserű  Mihálynak  a  szö- 
vegben és  táblázaton  is  nejéül  Bánffy  Margit  áll ;  e  helyett  teendő 
Bánffy  Magdolna,  ki  1554-ben  ftzvegy  és  előbb  Boga thyne  volt. 
Mihálynak  özvegye,  és  gyermekei  István  és  Kata  adományban 
nyerik  1554-ben  Aczintos  helységet,  és  birák  1587-ig. 

Keserű  I.  István  (Istvánnak  fia)  1601-ben  egész  Springet 
bírja  ')• 

Zsófia  meghalt  Dobokán.  1754.  előtt.  Neje  volt  káli  Kun  Ist- 
vánnak. 1742-ben  Dobokán  belv.  jiitv.  szép  ko  templomot  építtet. 

Ketheli  család.  (Nagy-Ketheli.)  A  237.  lapon  közlőitekhez 
következő  bővebb  adatok  járulnak;  először  is  a  családfa  Ketheli  I.  Já- 
nostól kezdve  igy  folyik  : 


')  Gr.  Míkólmre:  Erdély  tört.  adatok.  I   203. 

35' 


548 


Ketsedy.  —  Kinsky. 


í.  János 
(Viczey  Sára) 


Pál 
f  1699. 


II.  János 
1711-29. 
(Ördög  Zsuzsa) 

I.  László 

1745-56. 

( Járay  Judit) 


Zsuzsa 

(Hatfaludy 

József) 


I.  József 
f  1798.  előtt 
(galgói  Rácz 
Róza) 


Teréz 

(Frendel 

József) 


III.  János. 

f 


II.  László 

(Kolumbán 

Eszter) 


II.  József 
(Rácz  1.) 


Eva 
(Kövér 
Lajos) 


Ferencz. 
t 


111.  József 

(Elekes 

Krisztina) 


Róza 

(Szentpály 

Zsigm  ) 


Zsuzsa 
(l.  Balogh 

László. 
2.  Durus 
József) 


Julianna 
(Rácz 
Ádám) 


István.     Sándor   és  4  leány. 

A  család  —  mint  Hodor  K.  irja  —  helyesebben  K  é  t  h  e  1  y  i-nek 
nevezhető.  Közülök  II.  János  neje  Ördög  Zsuzsanna,  Ördög  Ferencz 
nővére  után  Doboka  vármegyében  Magyar-Egregyen  a  sógoráról  örö- 
költe a  posta-mesteri  állomást ,  melyet  utódai  mai  napig  szakadatlanul 
birnak.  I  László  Doboka  vármegyénél  az  m.-egregyi  járásban  1766 
— 1771.  szolgabi  ró ;  1770-ben  a  productiokori  összeírás  szerint  kalocsai 
birtokos,  arnialista,  közfeladásból, 

I.  József  Doboka  vármegyének  1790-ben  országgyűlési  kö- 
vete, és  akkor  az  országos  egyházi  választmány  tagja.  1790 — 94.  Do- 
boka várm.  főjegyzője,  1794 — 98-ig  alispánja. 

II.  László  1814  — 1817-ig  ugyanazon  vármegye  aljegyzője. 

Ketsedy  család.  Közűlök  Ketsedy  Péter,  István,  Pé- 
ter és  Mihály  Arad  vármegyétől  1804-ben  nyertek  nemesi  bizo- 
nyítványt *). 

Khlósz  család.  Közűlök  Khlósz  Mátyás  1756- és  1758- 
ban  is  Békés  vármegye  alispánja  volt  2). 

Kinsky  család.  A  honosított  családok  közé  tartozik.  Erede- 
tét Csehországban  veszi ,  hol  most  is  főképen  birtokos.  Előbbi  neve 
Tettau  von  Tettowa ,  mely  család  már  1316-ban  a  cseh  úri-rendben 


*)  Arad  várm.  jegyzőkönyve  1804.  évi  797.  sz. 

2)  Békés  megyei  jegyzőkönyv,  és  Lehoczky  Stemmat.  I.  189. 


Kinsky.  549 

állt1);  1370.  és  1378-ban  kiváltság-leveleket  nyert  IV.  Károlytól, 
1402-ben  pedig  Jodok  morva  és  brandenburgi  őrgróftól,  és  1415-ben 
Venczel  cseh  királytól.  Utóbb  a  Tettau-i  név  Wchinsky  von  Wchi- 
niz-re  változott.  Tettau  von  Tettowa  Wilmosnsk  nemes  Czinne- 
burg  Borbálától  fia  Henniko  (vagy  Hinko)  1347 — 1378.  közt  él- 
vén, jószágáról  Wchiniz-ről  aWchinsky  von  Wchiniz  nevet  vévé 
föl.  Ennek  utóbbi  ivadékából  1522— 1530-ban  előfordul  Wenzl 
Dlask  von  Wichiniz  und  Tettowa,  ki  a  család  közös  törzse  volt. 
Ennek  nejétől  ns.  Wrzezowecz  Annától  két  fia  született  :  J  á  n  o  s  és 
R  a  d  i  s  z  1  a  w  ;  utóbbi ,  ki  még  1615-ben  a  csehországi  gyűlésen  mint 
fő-udvarmester  volt  jelen ,  maradék  nélkül  halt  el.  Ellenben  testvére 
János  nejével  michniczi  Paustar  Annával  tovább  terjeszté  ágazatát, 
maradt  tudni  illik  két  fia :  Venczel  és  Vilmos.  Ez  utóbbi  már 
wchiniczi  és  tettaui  báró  Wchinsky,  Teplicz  és  Fürstenwald  ura,  ne- 
mes Trczka  von  Lippa  Maria  Magdolnát  vette  nőül,  és  a  friedlandi  her- 
czeggel  Waldsteinnal  Csehországban  Egerben  1634.  febr.  25.  megöle- 
tett. Vilmosnak  fia  A  dolf-  Ernő  gróf  Kiliegreue  Erzsébetet  vette 
nőül,  és  ezzel  nemzé  az  ifjabb  Vilmost,  ki  gróf  Benka  von  Dauba 
und  Lippa  Franciskát  vette  nőül,  de  gyermektelenül  halt  el. 

Jánosnak  idősebb  fia  Venczel  (+  1626.  január)  Mátyás  csá- 
szárnak titkos  tanácsosa  és  kamarása ,  hűsége  és  érdemeiért  a  chlume- 
czi  és  collini  uradalmakat  kapta.  Nejétől  nemes  Kraich  Erzsébettől  fia 
János-Oktavián  (szül.  1604.)  cs.  kir.  tanácsos,  kamarás  és  Cseh- 
ország fő  udvari  kanczellárja.  Ennek  fiai  wchiniczi  és  tettaui  báró 
Kinsky  Ferencz-Ulrik,  és  Venczel-Robert-Oktavián 
1687.  april.  21-én  I.  Leopold  által  birodalmi  grófságra  emeltettek.  — 
Venczel-Norbert-Oktavián  (szül.  1642.  f  1719.  jan.  3.)  C3. 
kir.  kamarás ,  val.  tit.  tanácsos,  (1703  )  csehországi  főkanczellár  és  fő 
udvarmester  először  nősült  gr.  Martinicz  Anna-Franciskával  (+  1694.), 
másodszor  1697-ben  báró  Nesselrode  M.-Anna-Teréziával ,  ki  1716. 
octob.  6-án  halt  meg ,  és  két  fiat  nemzett  Ferencz-Ferdinan- 
dot,  és  Fülöp-Józsefet. 

Fülöp-József  alapítá  az  ifjabb,  vagyis  herczegi  vonali 
Ugyan  isFerencz-Ulriknak,  ki  1687-ben  a  27.  törv.  czikkben 
magyarországi  honositást  nyert,  egyetlen  fia  István-Vilmos  cs 
k.  tit.  tanácsos,  és  csehországi  marschall  1747.  febr.  3-án  első-szülött- 
ségre  szabályozva,  és  magtalanul  kihalása  esetére  unoka-testvérének 


J)  Hist.  herald.  Handbuch.  418.  s  k.  1. 


650 


Kiusky. 


Fülöp-JÓ2  séfnek  utódaira*  kiterjesztve  birodalmi  herczegbégre 
(Fürst)  emeltetett ,  azonban  1794.  mart.  12-en  elhalván,  egyetlen  fia 
Ferencz-Józsefis  1752-ben  sept.  23^án  elhalt;  és  igy  a  her- 
ezegségben  a  majoratusi  uradalomban  Fülöp-József  örökösödött 

Ferencz-Ferdinand  (sz.  1678.jan.  1.  f  1741.  sept  13.),  ki 
1723-ban  a  124,  törv,  czikk  szerint  honosítást  nyert,  terjeszté  az  idősb 
grófi  ágat.  Ez  szintén  cs.  k.  tifck.  tan.  és  Csehország  fŐkanczellára  volt: 
nősült  először  1702-ben  gr.  Fünfkirchen  M-Teréziával  (szül.  1675.  juh. 
ÍO.  f  1729.  aug.  17).  Ettől  született  (1713.)  fia  Leop  old -Ferdi- 
nánd (f  1760.  mart)  es.  k.  tit  tan.  és  csehországi  fő  vadászmester, 
ki  1734.  sept.  6-án  vette  nőül  Rofranco  M.-Terezia  mafquise-nőt  *). 

Leopoíd-Ferdinandnak  fia  Ferencz-Ferdinand  (sz,  1 738. 
dee.  8  án)  es.  kir.  val.  kamarás  és  őrnagy  nőül  vette  gróf  Lichtenstein 
M. -Krisztinát,  (szül.  1741.  sept.  1.)  és  ezen  házasságból  született 
1764.  mart.  29-én  Leopold-József  es.  k.  kamarás  és  százados,  ki 
meghalt  1831-ben,  ennek  özvegye  1805.  octob.  21-től  báró  Puteani  Te- 
réz (szül.  1787.  aug.  29)  és  gyermekeik  a  családfán  láthatók  : 

I.  t  á  b  1  a. 


János 

elesett  1597. 

(Paustar  Anna) 


Venczel  f  1626. 
(ns.  Kraick  Anna) 

János  Oktavián 
szül.  1604. 
Csehorsz.  kanczellár 


Ferencz-Ulrik 

1687.  grtf, 
•és  honosított 
magyar 

István-Vilmos 
1747.  herczeg 

Ferencz-Józscf 
t  1752. 


Yenczel-Norbert-Oktáv 

1687.  gróf 

(1  gr.  Martinicz  A  -Franc. 

2.  b.  Nesselrode 

M    Anna) 


báró  Vilmos 

megölet.  1634. 

(Trczka  Magd) 

'~Adolf-Ernő 
(gr.  Killegreue 
Erzse) 

Vilmos 
(gr  Becka 
Franciska) 


Ferencz-Ferdinand 
1723.  magyar  honos. 

(gr.  Fünfkirchen  M.-Ter.) 

i *- — ; 1 

Leopold-Ferdinand 
szül.  1713.  f  1760. 
{Rofranco  M.-Ter. 

marquise) 

i A 1 

Folyt,  kóvetk.  lapon. 


i 

Fülöp- József 

1741.  magyar  honos. 

herczegségi  örökös 

Folyt.  II.  táblán. 


')  Ki  1763.  febr.  15-én  másodszor  férjhez  ment  gr.  Breehainville  Lajos  cs. 
k.  t.  tan.  és  al  tábornagyhoz,  meghalt  1778.  nov.  12-én. 


Kinsky. 


551 


Leopold-Ferdinand,  ki  az  előbbi  lapon. 
sz.  1713.  f  1760. 
(Rofranco  M.-Ter. 
niarquise) 

Ferenez-Ferdinand, 
szül.  1738. 
cs.  k.  őrnagy 
(gr.  Lichtenstein  M.-Kris2t.) 


Leopold- József 
sz.  1764.  f  1851. 
cs  k.  százados 
(b.  Futeani 
Teréz) 


Károly 

sz.  1766.  f  1831. 

cs.  k.  altábornagy 

( gr.  Tkun  Erzse) 


Keresztély 
sz  1776.  f  1836. 
cs.  k.  altábornagy 
(b.  Poirot-Blain- 
vijje  Ernesztina) 


Antal 

sz.  1807. 

f  1846. 

főhadnagy 

(gr.  Zichy 

A.-ManV 


Róza 

sz.  1818. 

cs.  k.  h. 

(b.  Haan 

Leopold) 


Kerejtély 

sz.  1822. 

(gtr.  Wrbna 

Teréz) 


Rudolf 
sz  1855. 


Filippína 
ez.  1811. 


Ágost- Leopold 
sz.  1817. 
százados 
í'gr.  Dubsky  Friderika) 

Agost-Ferencz 
szül,  1849. 


Ernesztina 
sz.  1827. 
(gr.  Folliot 
CrenneviTle 

Lajos  i 


Oktáv  József 
szül.  1818. 
(gr.  SchaiFgotsch 
Ágnes) 


János 

sz.  1815 

százados ' 

(gyülvészi 

Dadányi 

Iligenia) 


Anna. 
sz.  1815. 
ih.  Bianchi 
Férd.) 


Teréz 
sz.  1812. 
(b.  Wuesthof 
Károly) 


Bv*ra 
sz.1826. 
(gr   Brandis 
Henrik) 


Irén 
sz.  1843. 


Zdenko 
sz.  1844. 


Zsigmoud 
sz.  1847. 


Eugen 
sz.  1850 


Mária 
sz.  1854 


II.  tábla. 

-  Fülöp- József,  ki  ai  I.  táblán 
herezegségi  örök. 
1741.  magyar  honos. 


Ferencz-Ulrik 

altábornagy 

f  1792. 

(gr.  Hohenzollern 

Arzberg  M-Sidonia) 


Fülöp-József 
sz  1750  f  1751. 


József  Venczel -Oktáv, 

sz.  1751.  f  1798.    sz.  1752.  f  1755- 
(gr.  Harracli  Róza) 


M.-Anna 
sz.  1754.  f  1815. 
(1.  Salburg  Rud. 
2  Sinzendorf  Venczel) 


Folyt,  köv.  lapon. 


553 


KÍS9.—  Kisdv. 


József,  ki  a*  előbbi  lapon. 
sz.  1751.  f  1798. 
(gr.  Harrach  Róza) 


M.-Anna  Ferdinánd- János 
sz.  1779.  f  1819.  sz.  1781.  f  1812. 
(hg.  Kobkovicz  ezredes 

Antal)  (b.  Kerpen 

Karolina) 


M.-Rosa 

sz.  1780. 
(gr.  Kolowraí 
Liebsternszky 
Ferencz) 


Ferencz  de  Paula 
sz.  1784.  f  1823* 
(Wrbna  Teréz) 


Mária  Domokos        Fáni  Rudolf        Eugen 

sz  1809.  sz.  1810.      sz.  1813.  sz.  1815.     sz.  1818. 

(hg.Salm  (hg.  Lich-  ssázados.     (Zauner 

Braunfels  tenstein  Mária) 

Vilmos)  Alajos) 


Mária        Ferencz        Teréz        Anna        Rudolf 
sz.  1849.      sz.  1850.    sz.  1851.    sz.  1852.    sz.  1854. 


Rudolf 
sz.  1802. 
1 1825. 
(hg.  Colloredo- 
Mannsfeld 
Vilma) 


Hermán 
sz.  1803. 

f  1806. 


József 
sz.  1806. 
őrnagy 
(gr.  Czernin 
Mária) 


M. -Karolina     Fridrik-Kár.     Farkas      Vilma     Ferencz- 
sz.  1830.  sz.  1834.       sz.  1836.  sz.  1838.     József 

főliadn.  sz.  1841. 


M.-Karolina 
sz.  1832. 
(gr.  Thun-Hohen- 
stein  Tivadar) 


Ferdinánd 

Boneventura 

sz.  1834. 

százados 

(hg.  Lichtenstein 

Mária) 


Rndolfine 
sz  1836. 


E  második  táblázat  a  herczegi  ágazatot  tartalmazza. 

s 

A  család  grófi  czimere :  a  paizs  vörös  udvarában  balról  benyúló 
három  ezüst  farkas-fog.  A  paizson  grófi  korona. 

I4ÍSS  család.  (Nemeskéri.)  A  248.  lapon  kó'zlöttekhez  adandó 

még ,  hogy  S  á  ndor  nak  Hunyady  Juliannától  gyermekei  Károly, 
Sándor,  Mária  és  Teréz. 

Kiss  család.  (Eleméri  és  ittebei.)  A  249.  lapon  említett  csa- 
lád-törzs Kiss  Izsák  örmény  eredetű.,  és  a  múlt  század  végén  szár- 
mazott ki  Erdélyből  Ebesfalváról  #  temesi  bánságba. 

Kisdy  családhoz  (262.  lapon)  megjegyezzük ,  hogy  K.  Be- 
nedek egri  püspök  1660.  június  21-én  Jászon  tett  végrendeletet  J) 


s)  Kaprinai  Mss.  B.  tom.  XXIX.  p.  233. 


Kisfaludy. -Koch.  553 

Kisfaludy  család.  A  263.  laphoz  megjegyezzük,  hogy  á 
két  költő  Sándornak  és  Károlynak  anyjok  Sándorffy  Anna  volt. 

A  264.  lapon  Károly  tévedésbői  iratik  Sümegen  születettnek, 
mert  T  é  t  h  e  n  láta  először  napvilágot. 

Kiszely  család.  (Benedekfalvi.)  A  267.  lapon  mondottakhoz 
adandó  még ,  hogy  e  család  egy  ága  Erdélybe  is  beszármazott,  neve- 
zetesen Kolos  megyébe,  hol  Kiszely  András  1810-ben  árvaszéki  biró, 
1827-ben  altörvényszék  elnöke.  Ugyanott  találjuk  Domokost,  és 
Farkast,  kinek  neje  Zambó  Róza ;  ennek  leánya  Viskyné  a  Szi- 
lágyban él. 

Klembóczy  család.  Kiembóczy  Mátyás  1755-ben  a  Nó- 
grád megyei  nemesség- vizsgáló  törvényszék  előtt  elémutatá  Klem- 
bóczky  Bálintnak  részére  Zólyom  vármegye  által  1692-ben  kiadott 
nemesi  bizony itványt ,  miután  azonban  magát  Klemtóczky  András 
utódjául  állitá,  a  czimeres  nemes  levélben  megnevezettekhez  való  Ös- 
szeköttetésének kimutatására  utasíttatott. 

Klobusiczky  családhoz  (274—281.  lap.)  pótlásul  adhat- 
juk: hogy  Klobusiczky  Andrásnak  neje  Balpataky  Anna  1692-ben 
kapta  Agh-CsernŐt. 

K.  József  a  volt  borsodi  főispán  (280.  lap.)  Fejér-egyházán 
született  1756.  april.  5-én. 

Gróf  K.  V  i  n  c  z  e  meglialt  1813.  mart.  $-én. 

Knapp  család.  Knapp  György  1624.  sept.  22  én  II.  Fer- 
dinánd királytól  nyert  czimeres  nemes  levelet ,  mely  Pozsony  várme- 
gyében 1627-ben  (feria  2-da  proxima  antefestum  b.  Bartholomaei)  hir- 
dettetett ki. 

1730.  mart.  31-én  Knapp  J  ó  z  s  e  f  Mosony  vármegyétől  nyert 
nemesi  bizonyítványt ,  és  ugyancsak  József  1754.  jan.  23  án  Vesz- 
prém megyében  Pápán  hirdetteté  ki  nemességét  *}. 

Knézy  család.  Bács  vármegyében  él ,  hol  közűlök  Antal 
1838  ban  főszolgabíró,  1845-ben  alispán. 

Knogler  család.  Nyitra  vármegyében  honos,  hol  Knogler 
János  1837-ben  alszolgabiró  volt. 

Koch  család.  Koeh  Ignácz  (lásd  286.  lap)  kabineti  titkár 
volt,  midőn  1748.  dec.  1-én  birodalmi  báróságot  nyert. 


')  Veizprém  várm.  levéltár . 


554  Kocsi.  —  Kolinovics. 

f&ocsi  család  1421-ben  Zsigmond  király  a  vasvári  káptalan 
által  Kocs  és  Teke -földe  birtokába  iktattatja  be  a  családot,  és  innen  a 
család  az  adományos  nemzetségek  sorába  lép, 

1563-ban  I.  Ferdinánd  király  adománya  folytán  Kocsi  Bálás  a 
Jánosi  pusztába  iktattatik  be  a  kapornak i  convent  által. 

1747-ben  mart.  16-án  Kocsy  Mihály  Veszprém  vármegyétől 
nemesi  bizonyítványt  nyer,  (Lásd  a  287.  lapon  a  Vas  megyei  Kotsi 
családot). 

Mocaseth  család,  1646-ban  nyerte  czimeres  nemes  levelét. 
III.  Ferdinánd  királytól  % 

S&oliiHwies  család.  (Senkviczi.)  A  XVI.  század  első  felé- 
ben (1550.  előtt)  Horvát  országból  Benicsy  Miklós  vezérlete  alatt 
több  család  (mint  Bemos ,  Biszkupics ,  Czvitusics ,  Kovácsics  5  Kolovo- 
sies,  Matkovics,  Miletics,  Paukovics,  Primosics,  Oodrejkovics,  Obol- 
tics,  Sztoisics ,  Sztarsics  stb)  költöztek  ki  Pozsony  vármegyébe  és  ott. 
Szeredi  Gáspár  által  Seakviczen  telepítettek  meg  2).  Idővel  e  meg- 
szállott családokból  többen  nemességet  nyertek,  igy 

Kolinovics  János  és  általa  neje  Margit,  fia  János,  apúl 
testvére  G  y  ö  r  g  y ,  és  anyui  testvére  Gerbisics  Márk  1624.  decemb. 
17-én  Bécsben  kelt  czimeres  nemes  levélben  II  Ferdinánd  király  ál- 
tal nemesítettek  meg ;  és  ezen  nemes  levél  Pozsony  vármegyének 
Szempcz  városában  1627. -évi  sz.  István  előtti  hétben  tartott  közgyű- 
lésen hirdettetett  ki 

Czimerük  a  paizs  kék  udvarában  zöld  téren  hátulsó  lábain  álló 
oroszlán,  első  jobb  lábával  kivont  kardot  tartva ;  fölötte  balról  egy  pi- 
ros rózsa  áll.  A  paizsföíötti  sisak  koronáján  pánczélos  kar  nyugszik, 
kivont  kardot  tartva.   Foszladék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös. 

A  családfa  következőleg  sarjadzott  le  : 


*)  A  kapós  mérei  Méréi  C3alád  levéltárában  Van  az  eredeti  nemea  levél. 

2)  E  költözésről  és  megszállásról  emlékezik  Timon  is.  Kolinovics  Ga* 
bor  történetíró  pedig  szorgalommal  készult  kézirati  önéletírásában  (a  m.  egye* 
temi  könyvtárban)  beszéli,  és  az  említett  családokat  elészámláija.  Ugyan  innen 
tudjuk  az  itt  közlött  minden  adatokat ;  valamint  azt  is,  hogy  aBenics  család  kí- 
nait, a  Matkovics  is.  Matkovics  János  utolsó  leány-gyermekeit  Kolinovics  Ló- 
ri ncz,  és  Starsi«s  vette  nőül. 


Kollár.  555 


János 

1624. 

(Margit) 

János 

1624. 
, /\____ 


LŐrincz 
f  1698.  jan.  25. 
több  mint  80  éves. 
(Maíkovics  Ilona) 


György  Anna 

sz,  1659  f  1740.  (Oboltics 

(1    Kroiühuiber  Bora  Mihály) 

2.  llusics  Bora) 

— i 


.   Ilona                     Bora                  Márton                  Margit  Gábor 
sz. 1689.  f  1726.        sz.  1691.      sz.  1693.  nov.  11     sz.  1695.  uov  11.      sz.  1698. 
(Szomorovirzky    (Mononelve    f  1695  jan.  6.        (Bay  György)       t  1770. 
János)          Ján. -Sebest.)                                                                történetíró 
(Miletics  N.) 

Zsuzsa  Rozina      Jasztina      Éva  Erzsébet  András 

sz.  1727.  f  1729.    sz.  1729.    sz.  1731.    sz.  1736.   sz.  1739.  jun.  21.    sz.  1743.  nov.  29. 
jan.  16.     f  1735.     dec.  15.  -f  f  1751.  dec. 

Mint  a  táblázatról  látjuk  Lőrincznek  fia  G-yÖrgy  1659-ben 
april  18.  született,  és  1740.  jan.  10-án  meghalt.  E13Ő  neje  Kromhuiber 
Borbála  1687.  mart.  13-án  meghalván,  másodszor  1688.  jan.  21-én 
vette  nőül  Rusics  Borbálát,  ki  1669.  jan.  2-án  született,  és  1730>oct. 
24  én  halt  meg.  Ettől  születtek  gyermekei:  1.  Ilona  (szül.  april.  16. 
f  1726.  aug.  31.)  ki  1716.  nov.  22-én  férjhez  ment  Szoraorovszky  Já- 
noshoz. 2.  Borbála  (szül.  1691.  máj  24.)  férjhez  ment  1712-ben  jul. 
4-én  Mononelve  Jáno3-Sebestyéu  mészároshoz ,  ki  Puszta-Pátyon  la- 
kott; ós  gyermekei  maradtak.  —  3.  Márton  szül.  1693.  f  1695.  — 
4.  Margit  (szül.  1695.  nov.  11-én)  férjhez  ment  1746.  febr.  16-án 
Bay  Györgyhöz,  kinek  gyermekei  maradtak,  -*-  5.  Gábor  szül.  1698. 
mart  24  én,  1723  b.an  kelt  egybe  Miletics  Mártonnak  Pázmány  Er- 
zsébettől Apajban  1703  febr.  22-én  született  leányával.  173  0-ban  Po- 
zsony vármegyében  esküdtté  neveztetett.  Irt  történelmi  munkákat  la- 
tin nyelven,  és  több  kéziratban  maradt.  JVJeghalt  1770.  dec.  22-én  — 
Gyermekei  a  táblázaton  láthatók,  és  azokban  íi-ágon  a  Kolinovics  csa- 
lád kihalt. 

Kollár  család.  Kollár  Péternek  leánya  Borbála  Sze- 
petki  Sebestyénnek  özvegye  1505-ben  beiktattatik  Bars  megyei  Re- 
vistye  várába ,  de  ellent  mondanak  nagylucsei  Dóczy  Ferencz ,  és  Ba- 
kócz  Tamás  esztergami  érsek  *). 


')  Sz.-beaedeki  Convent  Fasc.  141.  Nro  125. 


£58  Kolosváry.  -  Komis. 

Kolosváry  család.  Kolosváry  István  1651.  sept.  23-án 
Ebersdorf  várában  kelt  czimeres  levélben  III.  Ferdinánd  király  által 
nemesítetett  meg,  s  e  nemeslevél  1651-ben  (Feria  4.  prox.  post  festum 
beati  Martini  Episcopi)  Nyitra  vármegyében  publicáltatott. 

1767.  mart.  24-én  Kolosváry  György  Nyitra  vármegyétől 
nyert  nemesi  bizonyítványát  azon  évi  april.  7-én  Veszprém  vármegyé- 
ben hirdetteté  ki  x). 

I&olossy  család.  (L.  312.  lap.)  Csikszékből  származott  Ko- 
los s  y  ivadékot  találunk  Doboka  vármegyében  is  a  múlt  és  folyó  szá- 
zadban. Márton  1724-ben  a  pánczélcsehi  járás  szolgabirája.  Jó- 
zsef, László  „csikszentgyörgyi"  előnévvel  donatarius  nemesek, 
anyjok  jogán  birtokosok  M.-Köblöson  2).  Farkas,  kinek  neje  Miho- 
esa  Ágnes,  meghalt  m.-köblösi  birtokán  1850.  táján  magtalanul. 

Ilomároniy  család.  A  318.  lapon  az  utolsó  kóji  Komá- 
romy  Györgynek  neje  gr.  Csáky  Eulália. 

A  319.  lapon  Imrének  első  nejétől  Vályi  Alojziá tói  fia  Bol- 
dizsár, Imrének  második  neje  Paezolay  Ilona. 

Továbbá  a  Komáromyakhoz  adhatjuk  még:  hogy  Komáromy 
Márton  Erdélyben  Kolos  vármegye  alispánja  1636-ban  ,  midőn  jú- 
nius 14-ről  Tamásfalvi  László  szolgabiróval  jelenti  Rákóczy  György- 
nek, miszerint  nagy^meredgyói  Vajda  Györgynek  és  a  többi  Huszton 
taborozóknak  javait  a  kir.  fiscus  részére  lefoglalták.  Komáromy  D  á- 
vid  gyilkosságért  örökös  rab  Szamosujvárott. 

Kiskomáromi  Komáromi  Laj  os  1770-ben  Szent-Egyeden  mint 
armalista,  anyja  jogán  birtokos. 

Belényesi  Komáromy  József  1777-ben  rendszerinti  törvény- 
széki ülnök  Fogaras  vidékén.  —  Krisztina  kémeri  Torday  József- 
né ;  K  a  t  a  b.  Dioszeghy  Józsefné. 

Belényesi  Komáromy  I.  L  aj  os  1809  ben  Kolos  megyei  adórovó 
biztos.  1800.  aprii  22-én  nőül  vette  Bartók  Salomét ,  kitől  gyermekei: 
Károly, Elek,  II.  Lajos,  Eszter,  Zsuzsanna,  F  erén  ez, 
István  és  Róza. 

Komis  család.  Kolos  vármegyében  birtokosok.  Laj  os  mint 
szolgabíró,  később  mint  táblabiró  hivataloskodott. 


*)  Veszprém  vármegye  levéltárából. 

2)  Regestrum  magnatum  et  uobilium  cottus  Doboka  1770.  —  Hödor  Ká- 
roly közléséből. 


Komjáthy.  —  Konkoly. 


5M 


Komjáthy  családhoz  (321—324.  lapon)  adandó,  hogy 
komjáthi  Komjáthy  Gr  á  b  o  r  táblabíró  született  Abauj  megyei  Szántón 
1765.  június  25-én 

Ivanóez  család.  1660-ban  Trencsin  vármegyében  Felső- 
Drskóczon  lakott  ily  nevű  család  a  nemesi  lajstromok  szerint  3). 

Kondé  családból  megemlítendő  még  Kondé  Flórián  volt 
táblabíró,  ki  Esztergámban  (a  vízi  városban)  született  1793  mart.  27-én. 

Kondé  József-Benedek  a  kir.  udvarnok  szül.  Pozsonyban 
1760.  febr.  26-án. 

Konkoly  Thege  család.  Már  e  kötet  339—341.  lapján 
van  közlés  e  családról ;  azonban  örömmel  kell  kijelentenem,  miszerint 
a  család  szives  közléséből  annak  az  eredeti  oklevelek  kíséretében  egy 
teljes  nemzékrende  fekszik  előttem ,  melynek  folytán  a  hiteles  leszár- 
mazási táblázat  egész  terjedelmében  itt  egy  ujabb  közlést  igényel. 

Ezek  szerint  a  család  ismert  törzse  Máté  (de  terra  Konkol) 
1242-ben  Béla  királytól  kir.  tárnokká  neveztetik,  és  azon  érdemeiért, 
hogy  a  tatárok  ellen ,  kik  Komáromnál  a  királyi  sereget  megverek,  az 
elveszett  harczot  megujjítván ,  a  királyi  kincset  és  koronát  a  tatárok 
kezeiből  kimenté,  előbbi  nemesi  czimere  fölé  koronát  és  egy  fehér  ró- 
zsát nyert  3)  Tőle  a  család  következőleg  ágazott  le : 

I.    tábla. 

Máté 
tárnokmest.  1242. 


1.  István 
Thege  de 
Konkoly 


Barnabás 
nobilis  de  Konkol 


Erzse  1306. 
(Hindy 
Tamás) 


Pardan 
Comes  1306. 

A 


I.  Miklós 
Thege  de 
Konkol 
1357.  1377. 


I.  Péter 
Thege  de  Konkol 
1357-77. 


Pál  Comes 

István 
1328. 


András 

Comes  1306—1327. 

i *>-——. — , 

II.  Miklós  de  Konkol 
1328. 

I.  János 
1471.  adományt. 


Bálás 
1390. 1414. 


Kata 

(Páthy 

András) 


Orbán 
komáromi 

alispán 
1437.  1438. 


1.  György 
1437-1451. 

(Gyallay  Dóra) 

i —     • ,iA  '   ■■  ■ — i 
II.  István 


Zsófia  1477. 
(konkoly 

Bikly  Péter) 

i A 1 

Mihály 

Bikly  de  Konkol 

(Sándor  Pora) 

'"Bikly  Pál 


Folyt.  hőv.  lapon. 


II.  Mihály.         Erzse 

(Vágujhelyi 
Farkas  János) 

')  Szontagh  Dániel  közléséből. 

2)    A  közlött  eredeti  okmányok  az  1306.  évben  kezdődnek,  és  igy  ezen 

1242-ki  tényt  illetőleg  csak  a  nemzékrendi  jegyzékre  lehet  utalnom. 


558 


Konkoly. 


XI.  István,  ki  az  eUbbi  lapon. 


II.  György 
(Thúry  Ilona) 

""HL  Péter 
1572  1611. 
(Szelesényi 

Zsuzsa) 

i * '-i 

IV  Péter 
(Viszosányi  N.) 


Bora 
1577.  1Ö85: 
(komáromi 
Pórcli  Jáaes) 


I>ora 
(1.  Vass  János 
2  PájsztyMárk) 


11.  János 
1550 


II.  György 
1610.  1817. 


Péter. 

t 


Éva 


(l.CzerMili, 
2.  Fekete  István^ 


Hl.  Mihály 

Í61Ö.  1617. 

(Kellé  Julianna) 


Pál 
(Zádory 
Juciit) 
f 


Bora 
(1.  Pajor  János. 
2.  Cs^jághy 
Gergely). 


Zsófia. 


István 


János 

(Süllő  Juditk 

2.  Szobonyai 

Erzse) 


Mikál^ 

1697. 

I 


Kai  a 

(Tolnay  Kis 

Gergely) 


Erzse 
(udvardi 
Szabó  Istv.) 


Lídia 
(Morőez 
István) 


Éva 
(Kiss  Ferencz) 


Zsófia 
(1.  Gazdag 

István. 
2.  Császár 

Tmre) 


Erzse 

(Dalios 

János) 


Julianna 

(Sziulia 

Ferencz) 


István 


Zsuzsanna 
( 1.  ölös  Ferencz. 
2.  Pajor  Lukács) 


László 
( Hatvány 
Teréz) 


János 

(Blaskovics 

Erzse) 

i * 1 

Erzse 

(Tajnay 

Károly) 


László 

(Závodszky 

Julianna) 

Julianna 
(Ordódy 
György) 


István 
(1.  Horváth  N. 
2.  Kaszás  Éva) 

Folyt.  II.  táblán. 


György 


Kata 
(Csapó  István) 


György 
Julianna 


János 

Eszter 
(Galambos 
Mihály) 


József 
Imre 


Galambos  Mária 
(Konkoly  Gábor) 


József.         Imre. 


Irén. 


Konkoly. 


6S9 


II.   tábla. 

István,  ki  «&  I.  táblán. 
(1.  Hovátli  1. 
2  Kaszás  Éva"* 


1  -föl  István 

István 
(Szita  Judit) 


Kata 
(Prik el  Péter) 


2-tól  László 
(Németh 
Julianna) 


Mihály 
(Morócz 

Zsuzsa) 


ÍMenes.  János.  Rudolf.  Ferencz.  Márton.  László. 


László 

(Benkovies 

Zsuzsa) 

i A— i 

Miklós 

t 


Lajos 
(Horváth 
Julianna) 


Gábor 

(Galambos 

Mária) 


Sándor, 
t 


Lidia 
(Karácsonyi 
Pál) 


Elek 
(Földváiy 
Klára) 


Pál 

(Ken  ess  ey 

Luiza) 


Miklós. 


József.     Jolán.     Gyula.    Ferencz.    Sándor.    Vilma.     Pál.     Margit. 


Antal 

Bálás 
Komárom  várm. 
sz.  biró  1839. 

(Szabó  Erzse) 

r * n 

Béta 

f 


Mihály 

(Karácsonyi 

Julianna) 


Károly 
(Pajor 
Kata) 


György 
(Gacsal  Lídia) 


Lajos        Zsigmond.  György. 
Sopron y  v. 
fó  sz.  biró  1839. 


István. 


Ludovika 
(Nagy 
Alajos) 


Apollónia 
(Fáy  Ign.) 


Benjámin 

(Petrovics 

Bora) 


Mária 
(Nagy  Dániel) 


Móricz.       Boldizsár.      Juliauna. 


A  család  törzsének  Máténak  két  fia  volt :  István  és  Barnabás. 

Barnabásnak  íia  András  ispán  (Andreas  comes  filius  Barnabe 
nobilis  de  Konkol)  1306-ban  a  Zsitva  folyó  mellett  fekvő,  és  atyjáról 
örökségképen  reá  maradt  Konkoly  i  birtokát  Hindy  Tamás  sógorának 
adja  el  az  esztergami  káptalan  előtt  *),  mely  eladásba  testvérének  Par- 
dannak  fia  Pál  ispán  (comes)  is  beleegyezett.  1327-ben  azonban  Kon- 
koly Erzsébet  Hindy  Tamás  özvegye  fiaival  Hindy  Péterrel  és  Be- 
nedekkel ,  leányaival  Hindy  Klárával  és  Sebével  ezen  Andrástól  vett 
Konkolyi  birtokot  Magyar  Pál  Gimes  királyi  vár  várnagyának  33  mar- 
káért eladta  Örökösen  az  esztergami  káptalan  előtt  2).  Magyar  Pál  e 
birtokra  még  azon  évben  királyi  adományt  vitt,  azonban  az  iktatásnál 

')  Eredeti  oklevél. 
*)  Ugyanaz. 


5ííO  Konkoly. 

Andrásnak  fia  Miklós,  ós  Pardannak  Pál  fiátóli  unokája  István 
1328-ban  ellen tmondtak,  azonban  Sándor  országbíró  előtt  indított  per- 
ben semmit  nem  nyervén,  végre  az  ügy  egyességgel  végződött,  és  Ma- 
gyar Pál  1328-ban  a  birtokban  Robert-Károly  király  által  újra  meg- 
erősítetett  1).  Később  1352-ben  a  budai  káptalan  előtt  Magyar  Pál 
Komárom  megyei  Konkol  helységet,  melyot  vett,  valamint  Merche 
helységet  is  100  márkáért  Hindy  Tamás  fiának  Benedeknek  adta  el 
örökösen  3).  Utóbb  Konkoly  helység  a  Hindyektői  ismét  a  Konkoly 
családra  jött  vissza,  mert  már  Miklósnak  fia  I.  János  1471-ben  mind 
Konkoly  mind  Merche  helységre  Mátyás  királytól  megerősitŐ  ado- 
mányt nyert  3).  Ezen  Jánosuak  csak  leányai  maradtak:  Kata  Pathy 
Andrásné,  és  Zzsófia  Konkoly  Bikly  Péterné ,  kik  a  Becskeházy 
családnak  Konkoly  és  Mercse  helységbe  atyjoknak  fí-ágon  magvaszá- 
kadtán  történt  beiktatásának  ellene  mondottak ,  és  a  perben  örökösö- 
dési jogaikat  bemutatva,  kedvező  Ítéletet  is  nyertek.  A  konkolyi  Bikly 
ág  is  negyed  ízen  kihalván ,  Bikly  Pálnak  leánya  Erzsébet  váguj- 
helyi  Farkas  Jánosné  1617-ben  Alsó -Konkolyon  egész  birtokrészét,  és 
az  egész  Mercse  pusztát  Konkolyi  Thege  II.  Györgynek  és  testvéré- 
Bek  III.  Mihálynak  eladván ,  igy  A. -Konkoly  és  Mercse  is  vissza  esett 
a  F.-Konkolyi  ágazatra. 

És  most  vissza  térünk  Máténak  másik  fiától  Istvántól  szárma- 
zott ágazatára ,  mely  a  Konkoly  név  mellett  Thege  nevet  is  viselt, 
és  visel  mai  napig.  Istvánnak  unokája  Bálás  1390.  év  előtt  Konkolyt 
a  HindyektŐl  perrel  szerzé  vissza.  1392-ben  A  b  a  nevű  pusztát  végi 
Kőszeg  Benedeknek  a  nyitrai  káptalan  előtt  zálogította  el,  és  1414-ben 
Konkoly  helységet  valósággal  birtokolta  *)*  Két  fia  maradt :  Orbán 
és  György.  Ez  utóbbinak  neje  Gyallay  Dorottya,  ki  testvéreivel 
Gyallay  Albert  és  Kelemennel ,  továbbá  Gyallay  Lászlónak  leányával 
Hedviggel,  bucsáai  Bodek  Miklósnéval  1457-ben  Gyalla  és  Iklad 
egész  pusztára  V.  László  királytól  mindkét  ágra  adományt  nyer  6), 
Dorottya  és  Hedvig  fiusitatik,  és  ellentmondás  nélkül  beíktattatnak. 

1438-ban  György  és  testvére  Orbán,  ki  Komárom  vár- 
megye alispánja  volt,  Konkol  és  Aba  helységre   uj  adományt  nyer- 


*)  Eredeti  okmány, 
2)  Ugyanaz. 
8)  Ugyanaz. 
í)  Ugyanaz. 
5)  Ugyanaz. 


Kopáesy.—  Korpoitay.  561 

nek,  és  abba  ellentmondás  nélkiJ  beiktattatnak  J).  Orbán  mag  nélkül 
halt  el. 

I.  Györgynek  unokái  Borbála  és  Dorottya  két  fiu-testvé- 
reik  II.  György  és  II.  J  á  n  o  s  ellen  Aba ,  Konkoly  és  Gyalla  fele 
része  miatt  pert  inditottak  ,  és  azt  marczelházi  Posár  Lukács  Komárom 
vármegye  alispánja  előtt  meg  is  nyerték  1577-ben;  de  nevezett  IL 
J  á  n  o  s  ,  és  II.  Györgynek  fia  III.  Péter  a  pert  megújítva ,  leáuy- 
testvéreiken  győzedelmeskedtek  1585-ben. 

A  család  történetére  és  birtokviszonyaira  vonatkozó  adataink  már 
az  idézett  helyen  közölvék. 

Kopáesy  családhoz  adandó,  hogy  József  a  volt  kir.  táb- 
lai ülnök  Veszprémben  született  1802.  május  11-én. 

Koppauer  családból  (a  345.  lapon)  Koppauer  Ignácz 
1745-ben  Temes  vármegye  selyemtenyésztő  biztosa,  Koppauer  Ro- 
zina Kostyán  Józsefné. 

Komis  család.  (Göncz-Ruszkai.)  Zsigmondnak  haláláról  ir 
Szalárdy  is  Siralmas  krónikája  250.  és  271.  lapján. 

Komis  család.  (Tót-váradgyai.)  A  366.  laphoz  jegyezzük 
még,  hogy  Kornis  Péter  1725-ben  kolosvári  harminczados.  Totvárad- 
gyai  Kornis  Gábor  Erdélyben  Alsó-Fejér  megyében  valóságos  tábla- 
biró  1771-ben.  Ugyan  ennek  egy  1745-ki  aug.  30-án  Kolosvárott  kelt 
nyugtája  szerint  húga  volt  Zsuzsanna,  Salánky  Gáborné.  E 
nyugtára  nyomott  pecsété  szerint  czimere  :  a  paizs  mezejében  egy  pán- 
czélos  vitéz,  jobb  kezében  lándzsára  tűzve  egy  egyszarvú  fejet,  balke- 
zében pedig  ijjat  és  nyilat  tart.  A  paizsfölötti  sisak  koronájából  egy- 
szarvúnak a  nyaka  fejestül  nyúlik  ki. 

Kórodi  család.  Azokhoz,  mik  a  368.  lapon  eléadattak,  jegy- 
zendő még,  hogy  Kórodi  F  e  ren  ez  1718-ki  jun.  9-en  III.  Károly  ki- 
rálytól nyert  czimeres  nemes  levelet  2). 

Kórossy  családhoz  a  374.  lapon  pótoljuk ,  hogy  a  táblázat 
végén  álló  Kórossy  Gábornak  garamszeghi  G^czy  Klárától  született 
gyermekei  közül  Anna   Lipthay  Gáspárné  ,   Ilona   Géczy  Pálné 

voltak. 

Korponay  család.  Egyik  töredék  nemzékrende  következő: 


*)  Eredeti  okmány. 

*)  Debreczen  sz.  kir.  vároa  levéltárában  vaü  aí  eredeti  armalis. 

36 


5G2 


Kosár.  —  Kossá. 


Korponay  János 

^  1710.  táján 

(Géczy  Julianna) 
r 


Gábor 
(1  Lányi  N. 

2.  Szentmikióssy  Zsófia) 


1-tői  Anna 

(Cseraiczky 

Imre) 


Klára 
(póngyeloki 
Róth  Ferencz) 


Gábor 
(Mázsáry 
Judit) 

ICosar  család.  A  379.  lapon  közlőitekhez  pótolhatjuk,  hogy 
Kosár  József  és  Pál  1753.  aug.  7-én  Pozsony  megyétől  Szempezen 
tartott  közgyűlésből  nemesi  bizonyítványt  kapott ,  és  e  bizonyítvány 
1754.  april.  4-én  Veszprém  vármegyében  hirdettetett  ki.  E  nemesi  bi- 
zonyítványokból következő  leszármazások  tűnnek  ki : 

István 
Péter 


Bálás 


■A 


Ferencz 


József  Ferencz  Péter 

3754  1754.  1754. 

Ismét  másik  leszármazás  ez : 


István.    Zsigmond. 
1754. 


Dániel, 


Kosár  Ferencz 

i * 1 

Péter 


István 

Gábor 
1754. 


Végre  : 


László 

ím      .—^^i      —  — 

László 
1754. 


Kosár  Mihály 
István 


Imre. 


Dániel 


István. 


Mihály. 


Dániel. 
1808. 


József. 


Gábor. 


A  legutójbbi  ízen  álló  Dániel  a  Friraont  ezredben  szolgált 
mint  katona  8  évig,  10  hónapig  és  13  napig,  és  Ettinghausen  eszéki 
parancsnoktól  1808.  jan.  10-én  nyert  elbocsátási  oklevelet ,  mely  után 
Valpón  megházasodott. 

Bvoftsa  csafiad.  Kossá  Albert  és  fia  Ger  gel  y  ,<és  apúl 
testvérei  Pál  és  János  1599.  april.  lén  Prágában  kelt  czimeres 
nemes  levelet  nyertek  Rudolf  királytól,  mely  czimer-levél  1660.  (feriá 
5-ta  proxima  post  festura  beatae  Lueiae  virginia)  Kis-Tapolcsányban 
hirdettetett  ki. 

1743.  máj.  9-én  Gergely  és  István,  Mihály,  Péter, 
János  Fehér  vármegyétől,  1758.  jul.  19-én  Veszprém  vármegyétől 
nyertek  nemesi  bizonyítványt. 


Kosztka.  —  Kovács.  £63 

Kosztica  család  Ismert  törzse  Kosztka  András,  ki  Kosztka 
István  és  Zsuzsanna  testvéreivel  1693.  jun.  30-án  I.  Leopold  királytól 
magyar  országi  nemességet  nyert.  A  czimeres  nemeslevél  Veszprém 
vármegyében  Pápa  városában  1694.  mart.  15-én  hirdettetett  ki  ')• 

A  család  czimere  a  paizs  égszin  udvarában  egy  fészkén  ülő  és 
három  fiát  melle  vérével  tápláló  pellikán,  átellenében  egy  zöldelő  pla- 
tánfa derekára  tekerődző  két  kígyó  néz  a  pellikánra.  A  paizsfölötti  si- 
sak koronáján  félholdon  hegyével  felfelé  kivont  pallos  áll,  körülfolyva 
borostyán  koszorúval ,  a  kard  fölött,  és  két  oldalán  Összesen  három 
csillag  ragyog.  Foszladék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst- vörös. 

A  család  utódai  közül  Kosztka  Lajos  Pápán  és  testvérei 
stb.  élnek. 

Kosztolányi  családhoz  385.  lapon  jegyezzük,  hogy  Kosz- 
tolányi Lászlónak  Görgey  Máriától  fia  Sándor,  kinek  neje  is 
Kosztolányi  leány  j  ettől  fia  ismét  László,  ki  nőt  a  Szirmay  család- 
ból vett. 

Kovács  ccalád.  (Járdánházi.)  A  397.  lapon  Istvánnak  Bos- 
nyák Annától  született  fia  Sándor,  ki  Szatmár  vármegyei  követ 
volt,  Nógrád  megyében  Füleken  született  1779.  mart.  5-én.  —  E  csa- 
lád aJárdánházi  előnév  mellett  BereuczérŐl  is  irja  magát. 

Kovád!  család.  (Kovásznai.)  A  408.  lapon  tévedésbőt  ira* 
tik,  hogy  Miklósnak  özvegye  halt  meg,  kijavítandó  igy :  Miklós 
meghalt  1857.  mart,  234n ,  özvegye  Prónay  Éva  jelenleg  is  él. 

Kovács  család  béliek.  A  táljában  pótlásul  és  igazításul 
még  a  Kovács  nevezetű  családokhoz  megjegyezzük  hogy : 

a  403.  lapon  említett  K.  M  i  h  á  1  y  és  J  á  n  o  s,  kik  1656-ban  nye- 
rik czimeres  levelüket,  valószínűleg  a  397.  lapon  álló  leleszi  és  visontai 
Kovácsok  ősei  közé  tartoznak. 

Továbbá  Kovács  Ferencz  és  István  részére  Győr  várme- 
gye 1759.  mart.  6-án ,  ugyanazon  megye  Kovács  Dániel  és  Imre 
részére  1816.  aug.  3-án  adott  ki  nemesi  bizonyítványt. 

Ismét  Kovács  P  á  l  és  testvérei  gágyi  Báthori  Gábor  magvasza- 
kadtán  a  kir.  ílscusra  szállt  Nógrád  megyei  Piliny  helységbéíí  euriát 
kincstári  titkár  Werneking  Gáspártól  inseriptionaliter  150  frton  meg- 
vevén,  eladták  ismét  1690.  mart.  20-án  Vattay  Jánosnak  200  írtért. 

A  403.  lapon  álló   Kovács  L  ő  r  i  n  c  z  czel  valószínűleg  egy  sze- 


')  Családi  beküldés  szerint. 

36' 


5A&  Kovacsics.  —  KÖrniendy. 

mély  azon  K.  L  ó*  r  i  n  c  z ,  ki  Komárom  megyei  Fűzitó  pusztában  és 
Almás  helységben  többel  együtt  1540-ben  zálog-jogon  beiktattatik  J). 

Nem  tudjuk,  melyik  Kovács  családhoz  számítsuk  azon  K.  Sá- 
muelt, ki  1859.  febr.  10-én  halt  meg,  és  nejétől  nánási  Oláh  Klárá- 
tól gyermekei :  László,  Kata,  Ágoston  és  Sámuel. 

Kovacsics  család.  Kovacsics  István,  Máté  és  János 
unoka  testvéreivel  1650.  april.  7-én  Bécsben  kelt  czimeres  nemeslevél 
áltftl  III.  Ferdinánd  király  által  nemesítetett  meg. 

Czimere  a  paizs  udvarában  zöld  téren  egy  lovas  vitéz  ,  vörös 
dolmányban  ,  prémes  vörös  föveggel ,  sárga  csizmában  ,  jobb  kezében 
kardjára  szúrt  törökfejet  tartva.  A  paizsfölötti  sisak  koronájából  szin- 
tén olyan  férfiú  emelkedik  ki ,  jobbjában  kardja  hegyén  egy  levágott 
törökfejet  tartva ,  balját  csípőire  helyezve.  Foszladék  jobbról  arany- 
kék, balról  ezüst- vörös. 

A  czimeres  levél  Veszprém  vármegyében  volt  kihirdetve. 

HLoyts  család  ,  vagy  Moiiy  Bács  vármegyében  honos,  kö- 
zűlök Bálint  azon  megyének  1838-ban  rendszerinti  esküdtje. 

Kozma  család.  (Leveldi)  Leveldi  Kozma  Kelemen  és 
testvérei  Pál  és  Gergely  1535.  (Dominica  Jubilate)  Bécsben  kelt 
adomány-levelet  nyernek  Pápa  mezővárosában  fekvő  házra,  mely  ado- 
mány-levél Veszprém  megyében  Pápán  azon  évben  (Dominica  proxi- 
raa  post  iestum  beatae  Margarethae  virginis)  hirdettetett  ki. 

1733.  január  24-én  Kozma  István,  György  és  Ferenc z, 

1759.  febr.  7-én  pedig  Kozma  János  hirdetteté  ki  nemességét 
nevezett  Veszprém  vármegyében. 

A  család  czimere  a  paizs  kék  udvarában  egy  fehér  rózsát  kör- 
nyező két  arany  betű. 

f&örmendy  család.  Körmendy  István  és  általa  neje 
Perlaky  Katalin,  és  gyermekei  Körmendy  János,  Márton,  Ilona, 
Katalin  1670.  máj.  7-én  Laxenburgban  kelt  czimeres  levélben  ne- 
mesítettek meg.  Ennek  az  armalisnak  alapján 

1728-ban  máj.  10-én  K.  György  Nyitrán ,  május  17-én  pedig 
Pápán  hirdetteté  ki  nemességét.  1750  ben  mart  4-én  Noszlopon  bir- 
tokos Körmendy  Pál  és  Mihály  Veszprém  megye  előtt  igazolák 
nemességüket. 


M  Fényes  E.  Komárom  várraegye  162.  I7ö. 


Kőrfissy.  -  Körtvélyessy.  565 

Végre  1755.  mart. 4  én Körmendy  Simon  és  fia  György  Va* 
megyétől  nyertek  nemesi  bizonyítványt,  mely  azon  évi  mart  17-én 
Pápán  Veszprém  vármegye  előtt  publicál  tátott. 

A  család  czimere  a  paizs  kék  udvarában  arany  koronán  álló  re- 
pülni készülő  fekér  galamb ,  csőrében  zöld  ágat  tartva.  Ugyan  olyan 
galamb  áll  a  paizsfőlötti  sisak  koronáján  is.  Foszladék  jobbról  arany- 
kék, balról  ezüst-vörös. 

Körössy  család.  (Erkorösi  és  sámsondi.)  A  449.  laphoz  pót- 
lékul járul  még  az,  hogy  Körösy  László  1790—1799.  Doboka  vár- 
megye kir,  pénztárnoka  volt,  lakott  és  birt  Tötörben.  Fia  József  él. 

ICÖrösy  család.  A  450.  lapon  azon  Körösy  családhoz ,  mely- 
nek Ősei  Ferenczés  István  1643-ban  nyertek  czimeres  nemes 
levelet  J)?  adandó  még ,  hogy  a  Somogy  megyében  Ns-Déden  élt  $• 
ágból  származik  3). 

A  család  utódai  közül  Körösy  József  1834.  óta  Veszprém  me- 
gyében több  éven  át  szolgabírói  hivatalt  viselt,  meghalt  Veszprémben 
1851.  mart.  19-én  kora  67.  évében;  nejétől  Katona  Esztertől  gyerme- 
kei következők  : 

Í.Elek  szül.  Devecserben  1823.  nov.  23-án,  1852-ben  nőül 
vette  Roboz  Klárát,  ki  meghalt  1859.  aug.  25-én.  Fiók  Dezső  szül. 
Móoron  1853.  január  10-én. 

2.  Imre  szül.  Pápán  1827.  mart.  14-én. 

3.  Lajos  szül.  ugyanott  1828.  aug.  18-án. 

4.  Ignácz  szül.  ugyanott  1832.  jul  10-éo. 

5.  Károly  szül.  ugyanott  1834.  febr.  14-én. 

6.  Antal  szül.  ugyanott  1841.  april.  5-én. 

Körívéi yessy  családhoz  a  451-dik  lapon  pótlékul  adandó, 
hogy  azon  Körtvélyessy  családnak ,  mely  a  múlt  század  végén  Vesz- 
prém vármegyében  igazolá  nemességét,  s  melynek  nemzékrende  a  452. 
lapon  áll,  —  törzsei  Körtvélyessy  János,  Jakab,  István,  Mik- 
lós négy  testvérek  IL  Ferdinánd  király  által  Bécsben  1625.  april  U. 
kelt  czimeres  nemes  levélben  nemesitettek  meg ,  mely  czimeres  levél 
1626.  feria  4.  proxima  post  Dominicam  Oculi  Borsod  vármegyében 
hirdettetett  ki.  Ezen  négy  testvérek  közül  Istvánnak  kis  unokája 
István  1755.  aug.  12-én  Abauj  megyétől  Kassán  nyert  nemesi  bizo- 


')  Mely  Veszprém  vármegyében  Pápán  1647.  nov.  20-án  publiöál  tátott— 
Lásd  Veszprém  várm.  jegyzőkönyv  42.  l*p. 
*)  Családi  beküldés  szerint. 


566  Koszegliy  —  Kabinyi. 

nyitványt,  és  azt  a  család  1768-ban  febr.  12-én  Veszprém  vármegyé- 
ben, liirdetteté  kú 

Kőszegliy  család.  KŐszeghy  vagy  Kőszegi  Ádám 
és  testvére  István  1649-ben  III.  Ferdinánd  királytól  nyertek  ezime- 
res  nemes  levelet,  mely  1652-ben  Győr,  —  1660-ban  pedig  Nógrád 
vármegyében  hirdettetett  ki.  Istvánnak  fia  volt  F  erén  ez,  kinek  fia 
ismét  Ferencz  1745-ben  január  23-án  Pápán  Veszprém  vármegye  előtt 
igazolá  nemességét. 

Kövér  család.  (Rétháti.)  A  457.  laphoz  adandó  még:  hogy 
rétháti  Kövér  János  Temes  megyei  volt  követ  és  m.  kir.  udv.  titok- 
nok született  Temes  megyében  Füssön  1798.  dec.  27-én. 

K.övér  vagy  KeŐvér  családhoz ,  melyről  a  296.  lapon  ol- 
vashatni ,  teendő  Laj  os  a  ketheli  Éva  férje,  kinek  fiai  élnek  Közép- 
Szolnok  vármegyében. 

IC  $  vess  y  család.  Kövessy  Ferencz,  és  fiai  Ádám,  Pál, 
József,  Mihály,  György  vámosi  lakosok  és  birtokosok  1 749. 
dec.  í-én  nyertek  Veszprém  vármegyétől  nemesi  bizonyítványt. 

K^p  a  na  mer  család  ,  vagy  jobban  Chrammer.  E  család- 
ról c3ak  annyit  tudunk ,  hogy  egy  eredeti  okmány  szerint  néhai  nemes 
Chrammer  idősb  János  szén  traártoni  harminczados  özvegyének 
nemes  Balásházy  Annának  részére  Esterházy  Miklós  1634.  jul.  22-én 
Lakompaki  kastélyában  nádori  parancsot  ad  ki. 

ÜLubiiiyi  család.  (Lásd  477—496.  lap.)  Pótlékul  e  család- 
hoz adandó  még : 

hogy  a  480.  lapon  a  családfán  Sándornak  Seregély i  Máriától  fia 
még  Árpád-József  szül.  1860-ban.  —  Testvérének  Zsigmondnak 
Névery  Klárától  fiai'  még :  Zsigmond  született  1850-ben ;  és  I  m  r  e 
szül.  1860-ban 

Ugyancsak  a  480.  lapon  a III.  táblán  Ágostonnak  nejétől 
Gosztonyi  Juliannától  leánya  Laura  Zerdahelyi  Inczéné;  fiának  Gei- 
zának  még  oda  teendő  fia  Lajos.  Ugyanott  a  III.  táblán  az  ötödik 
nemzedékben  N.  Podmaniczkyné  kihagyandó ,  s  helyébe  teendő 
még  Zsuzsanna  Pottornyayné. 

A  481.  lapon  Sándornak  Dacsó  Teréz  tol  gyermekei  még  Karo- 
lina Záborszky  Antalné,  Teréz  1.  Sándor  László,  2.  Prónay  Pál, 
3.  Sándor  Károlyné ;  továbbá  ezeknek  nővéreik  (kik  a  családfán  álla- 
nak) úgymint :  R ó z a  Sréter  Jánosné,  Zsuzsánn a  Kubiiryi Ádámné 
voltak. 


Kulin  -  Kotty.  &6? 

A  482.  lapon  Károlynak  testvére  József,  kiArva  megyei  követ 
volt,  F.-Kubinban  született  1784,  mart.  13-án. 

Ugyancsak  a  282.  lapon  a  végiiemzedéken  Károlynak  Tornyos 
Annától  gyermekei  kiegészítve  így  állnak:  1.  Tivadar,  kinek  neje 
Meisner  Júlia;  2.  Lilla  vagyis  Erzse  Kubinyi  László  özvegye, 
meghalt  1860.  július  23-án ;  3.  Min  a  Tornyos  Józsefné;  4.  Con- 
s tan ez i a;  5.  Luiza  Mariássy  Gusztávné;  G.Adél. 

Kulin  családhoz  (az  504-ik  lapon)  Szathraár  megyei  Jármi 
helységben  birtokos  Kulin  Boldizsár  tudósítása  nyomán  hozzá  adható, 
hogy  a  esalád  a  Csanád  megyei  Bánhegyesről  igényli  előnevét,  és  haj- 
dan Békés  megyében  is  több  szép  jószága  volt.  Továbbá  hogy  a  múlt 
időkben  a  család  két  tagja  Boldizsár  és  Benedek  származtak  Szathmár 
megyébe,  hol  anyai  jogon  Jármiban  és  egyebütt  birtokosok. 

A  család  czimere  a  paizs  mezejében  egy  lábán  álló  daru,  a  másik 
felemelt  lábában  liliomot,  csőrében  nyilat  tartva,  fölötte  jobbról  fél- 
hold, balról  három  csillag  látszik.  A  paizs  fölötti  sisak  koronáján  egy 
kar  könyököl,  kivont  kardot,  és  azon  törökfejet  tartva. 

KVm  család.  (Káli.)  Az  őíOdik  laphoz.  III.  Mátyásnak 
három  neje  volt.  Hodor  K.  véli,  hogy  negyedik  neje  is  volt,  tudniillik 
Sándor  Ágnes? 

Kiin  család.  Az  eddig  közlött  ilynevü  családokhoz  járul  még 
azon  Kún  család,  melynek  törzse  Kun  Pál  és  neje  Halasy  Anna,  és 
testvérei  János  és  Mihály  1635.  június  5-én  Badenben  lí.  Ferdi- 
nánd királytól  nyerték  czimeres  nemes  levelüket,  mely  Nógrád  megyé- 
ben Füleken  július  4-én  hirdettetett  ki;  és  1762-ki  mart.  23  án  Kún 
János  és  testvérei  szintén  Nógrád  megyétől  nyertek  nemesi  bizo- 
nyítványt, mely  lakhelyén  Veszprém  megyében  mutattatott  fel. 

Kuraly  család.  Kuraly  B  á  1  i  n  t  és  testvére  Máté  1 624. 
febr.  27-én  Bécsben  II.  Ferdinánd  királytól  nyertek  czimeres  nemes 
levelet,  mely  1625.  (feria  2-da  proxima  post  dominicam  Invocavit,) 
Komárom  vármegye  előtt  hirdettetett  ki. 

1741-ki  január  27-én  Veszprém  megyétől  Pápán  nyert  a  család 
nemesi  bizonyítványt. 

Czimerük  :  a  paizs  kék  udvarában  zöld  téren  ágaskodó  oroszlán, 
első  lábaival  egy  nyulat  tépve  szét.  A  paizs  fölötti  sisak  koronájából 
három  nyílvessző  nyúlik  ki.  Foszladék  jobbról  és  balról  ezüst-vörös. 

Kútliy  család.  Az  519-dik  laphoz.  A  Bihar  megyében  élő 
Kúthy  család  K  Ő  v  á  g  ő-ü  r  s-ről  jrja  előnevét ;  ezek  közül  való  Kúthy 
Lajos  az  iró,  ki  Mihályfalván  született  1813  ki  január  S-én. 


566 


Kürthy. 


Kuríliy  családhoz  az  523.  lapon  jegyezzük  ,  hogy  Laj  os 
a  volt  Komarom  megyei  második  alispán  Bars  megyében  Dereszlény- 
ben  született  1784-ki  aprii  5-  én,  7 


A  hatodik  kötet  tartalma. 


K. 

Kabarcz  család 

Kábay  cs. 

Kabos  (M. -gye rőmonos tori) 

Kabos 

Kabzán 

Kacsamagh 

Kácsándy  (Kohányi) 

Kácsány  i 

Kacséry     . 

Kachkoy    . 

Kaoskovich 

Kacskovich 

Kacza  (Gal arabfalvi) 

Kaczér  (Laki) 

Kaczky 

Kada    . 

Kadácsi  (H.-almási) 

Kádár 

Kádas  . 

Kádas 

Kaftan 

Kajaiy 

Kaján 

Kajosa 

Kajdacs 

Kajdácsy 

Kajdy 

Kajthár 

Kajuch. 

Kakas  (Sajó-kazai) 

Kakas 

Kakas  (Delnei)    . 

Kákonyi  (Vitkai) 

Kákonyi  (Kákonyi,  báró) 

Kákonyi    .      . 

Kákonyi  (Vérségi)    . 

Kákucsi  (F.-Kápoinai) 

Kakusz      ... 

Kalamenovich 

Kalás    ... 

Kalatay 

Kalauz       .... 

Kalcsó  (lásd  Kancsó) 

Káldy  (A.  és  F.-Káidi) 


Lap 
1 


528 

10 
11 
12 

530 
12 

530 
13 


14 
530 

14 

530 
16 


17 

530 

17 

530 
18 

19 

530 

20 

530 
20 
21 

531 


Kalinay  család     .... 
Kalinkius  cs.         .... 

Kaliwoda 

Kállay  (N.-Kállói)    .      .      . 
Kállay  (mk.  Sz. -Miklósai) 
Kállai  (Somlyói) 

Kallós 

Kálmán  (Tnakodi) 
Káimánczhelyi     .... 

Káimándi 

Kalmár  (Jászberényi)   . 

Kalmár 

Kalmár      ...... 

Kalmárfy 

Kálnay  (K.  és  N.-Kálnai)    . 
Kálnay  (Iklandi) 
Kálnássy  (Kálnássi) 
Kálnoky  (Körispataki) 

Kálnoky 

Kalocsa 

Kalocsay 

Kalocsay  ...... 

Kálóczy 

Kaloi 

Kalonday        ..... 
Kálos  (Szirmai  és  péterfalvi) 

Kalovics 

Kalya 

Kalyáni     , 

Kalyi         

Kamanczy 

Kámánliázy     .  ... 

Kamarás 

Kameráth. 

Kamoc3ay 

Kamoczay 

Kamondy        ...... 

Kamonyay  (Kamonyai) 

Kampell 

Kamper  (Sárfenéki) 
Kamuthy  (Sz. -Lászlói)  . 

Kámy 

Kanácsanin  .... 

Kancsó   ...... 

Kancz   ♦  ..,,. 


Lap 

531 


26 
40 
41 


531 
43 

44 
46 

49 

531 

55 

531 
56 


57 
531 

57 
531 

57 

58 


531 
59 


531 
59 
60 

531 
62 


II 


Kandó  család  (Egerfarmosi) 
Kandó  cs.  (Dályai)   . 
Kangyerka     .... 

Kanisay  .(kihalt)  •    . 
Kanisai  Borbély 
Kanisay     .      .      . 
Kann  (mk.  Mestery) 
Kanóez      .     .     .     . 

Kanta        ...      .     ..    . 

Kántor  (Hodászi  és  Jánosi) 
Kántor  (F.. Őri)   ... 
Kántor  (Köss úti) 
Kántor       .      .      . 
Kántor  (Csomafái)    . 
Kanyar      . 
Kanyerka       .      .      . 

Kanyó 

Kany ó  .      ... 

Kapczay    .      .      .'     . 
Kapdebo  (lásd  Capdebo) 
KapitánfFy  (Deszniczaí) 
Kapitány        .  ' ... . 


Kaplány 

Kapler 

Kapotsfy 

Kapóchy 

Kapolya  (lásd  LorántíFy) 

Kaponyay  (Kaponyai) 

Kapornaky      .      .     . 

Kapra        .... 

Kapronczay    . 

Kapronczay    . 

Kapsas  .. 

Kapu  (Kapui)  > 

Kapuváry    .   .      .      . 

Kapy  (Kapivári) 

Karacsay  (Vaiyeszákai) 

Karácsony  ( Hódos í) 

Karácsonyi  (Beodrai) 

Karácsonyi 

Karácsony 

Karácsony 

Karakas    .      . 

Karakassevich 

Iíaranosics      ... 

Karancsy  .... 

Karapancsics 

Karassiay 

Kárász  ( Horgos}) 

Karaszek  (Thurnar) 

Karcsay  .•    ;, 

Karezag 

Karda 

Kardhordó 

Kardos       . 

Kardos  ( Kardos- Vászka 

Kardos 

Kar§ 


Lap 
63 

531 
63 
68 

69 
557 
69 
70 
71 


532 

72 


72 


73 

532 

74 


533 

75 


82 

84 

87 

533 


535 

68 


89 

91 

92 
93 


94 

535 

95 


Kariczay  család   . 

Karisch  cs 

Kar  la   ... 

Karlovicz  (lásd  Corbaviai) 

Karmacsy       .     .      .      .' 

Kármán     .      .      .      .     . 

Kamay      .      .      .     . 

Kárner       .  . 

Kárnyik  ( máskép  Fábri) 

Károly  (Nagykárolyi  gróf) 

Károly       .      . 

Károlyi  (Gocsith  sz.-imrei 

Károlyi  (Paghi)        .      . 

Károly 

Károly      ... 

Karóve      ... 

Karpissek       .      .      . 

Kársa  (sz.  király-szabadgyai) 

Karsanits 

Karth         .... 

Karthali     .      .      .      . 

Kary    .      .    , .         ... 

Kása 

Kassai  (Kolosvári  f) 
Kassai       .      .      .   •  . 
Kassai        .      . 
Kastal       . .    . 
Kastellánffy    .   ^  ,      . 
Kasúhy  (Kasuhi  t) 
Kasza  (Tamásfalvi) 
Kasza,  {kihalt)      . 
Kasza  (Torjai)     . 
Kaszács 
Kaszamoczky 
Kaszán  itzky   .• 
Kaszap       .      . 
Kaszap 

Kaszás  (Jász-apáthi) 
Kaszás       ... 
Kaszás  i 

Kaszraer    .      .      .      . 
Kaszner     ... 
Kászoni  (Nagy-kászoni) 

Kászonyi 

Kászonyi  .... 
Kasztenholz  .  ... 
Kaszterer  .  .  .  .  . 
Katalin  .      ... 

Katay        .      . 
Katlan        ..... 
ivat  hónai 
Kathy  (kihalt)     .'   ,.;     . 

Katlan 

Kató     ...... 

Katona  (Berkeszi) 
Katona 

Katona 

Katona  (Geleji) 


ra 


Katona  család 
Katonáczy  ... 

Katra  ... 

Kaunitz 

Kavaclii 

Kávai         .  .      .      . 

Kavanagh       .... 
Kácássy  . 

Kávássy  (Erkáva.si) 
Kaveggia       .      .      . 

Kayser 

Kaza  (Nagy-csepcsényi) 
Kazay        ..... 
Kazinczy  (Kazinczi) 
Kazinkai,  .      . 
Kazitroda       .... 
Kazméry  (Kázméri  -J-) 

Kazny 

Kazy  (Garan-vezekényi) 
Kazy    ...... 

Kebelt 

Keberics 

Kebirovich     •  •  • 
Kechety  (Kecheti  f) 
Keck    .     .     .     . 
Kecse   .      .      .      . 


Kecskémé  thy 
Kecskeméihy       ... 
Kecskés      ."'.'. 
Kécskey    ... 
Keczeli  (Farnasi) 
Keczeli      .     .     .     .      . 
Keczer  (Lipóezi) 
Kedves  (Csik-sz.-domokosi 
Keffala      .     .... 
Keglevich  (Buziní,  gróf) 

Kegly 

Kegyes      .... 

Kéill     ...... 

Kékedy  (Alsó-kékedi) 
Kékkövi  (Székely.-iidvarhe 
Kelcz  (Fületinczi)    ... 
Kelebecz    ..     ... 

Kelecsényi  (Ketecsényi  és 
Keleosenyi      .      ♦ 
Kelecséay  (Kelecséni  f ) 
Keledi        .      .      ... 

Keleffy      .      ...      . 

Kelemeu  (Felsőőri) 
Kelemen  (Szerepi) 
Kelemen    .      . 
Kelemen  (K.Ernyei)     . 
Kelemen  (Etédi) 
Keiemeny 
Kéler  ■.    ...      .     • 

Kéler ..     '.      .      1 

Keiiny 

Kellé  .     ... 


Lap 

540 
126 


lyi) 


rabói) 


128 


129 
130 


131 
137 
540 
137 


540 
138 


Lap 
171 


Kel lemessy  család  . 

Kéller 

Keller •      •  172 

Kellem "~~ 

Kellio  (Sóvári) — 

Keliocz 173 

Kelizi ~r~ 

Kelő  (Baracskai)       ......        — 

Kemecsey  (Kemecsei)     .... 

Kéméndy        .      .      .      >      •      •      •      174 
Kemény  (Gyerő-  monostori,  gróf 

és  báró) '. 

Kemény    .      .  .... 

Kemény    , 

Kéméhyes • 

Keményesy     .  . .   .* 

Kemerenczy    . 

Keméry     .....  •     ■• 

Keraenszky 

Keraentzey 

Kemléky   .      .      .      .     ••      • 

Kemniczer 

540  Kempelen 

138  Kempelen       .      .     .     .      • 
540  Kende  (Kölesei)        .  -   .      .    ,  • 

Kende ■ 

Kendecsy 

139  Kendeffy  (Malomvizi,  gróf  es  nemes) 

140  Kendeléuyi  (Hagyárosi)      . 
Kenderessy  { Felső  Sz'állaspataki) 
Kenderessy     ....      ... 

540  Kendi  (Szarvaskendi  f)       .      . 

144  Kendi  (Nagy-kendi  és  kelemeutelki)  2Q2 

150  Kenedick         ........ 

—  Kenea3ey         .  ... 

151  Kenesich   .      .      .      .      ...'•• 

1 60  Kenezsy  .  "    • 

161  Kengyel    .      .      .      .      .      •      •      • 

—  Kénosi  (Kénosí  és  varosfalvi)  . 

—  Kenyeres  (Kibédi)    ... 

162  Kenylieczi      ....... 

—  Képes        .      .     .     .      •  •■   '"■ 

163  Képíró  ...... 

—  Keönczöl  (Quiácsi  f)      .  . 
540|Keörössy  (Erkőrösi  f)   .      .      •      • 
167  Keőszégliy      ....... 

—  Keőrthy    .      .      .     .      .      •      <      • 

—  Keövér  (Takta  kenézí) 

167  Kerchelich  f  Corbáviai)  .... 

—  Kérchy      ....  . 

168  Kerechény  (Kanyaföldi)      .      .      . 

—  Kerék        .     .      ....     •     • 

—  Kerekes  

—  Kerekes 

169  Kerekes ♦ 

170  Kereky  (Kefe ki  és  nagyvázsonyi) 

—  Kerepeczy 

171  Kerepessy       ....••« 


541 

182 


183 


184 
543 
184 
543 
191 

194 
195 

546 
198 


203 

204 


205 


206 

207 

208 
209 

212 
546 
214 
215 


IT 


Lap 
Kereskényi  család  (Kereskényi)    .     215 

Kereskényi 546 

Keressy  .  ...  ,  .  ,  .  217 
Keresztes  (Homok-sz.-iváni  f)  — 

Keresztes  (Debrőti)  ....  218 
Keresztes  (Várhegyi  gróf  f )  .  .  — 
Keresztes  (Nagy-baczoni)  .  .  .  219 
Keresztes  (Léczfalvi)  ....  — 
Keresztes  (Csik-bankfalvi)  .      .  220 

Keresztes 221 

Keresztes        ......  546 

Keresztesy      ......  222 

Keresztesy  (Nagy-megyeri  és 

keresztiiri)      ....  — 

Keresztesy 547 

Keresztúry  (Bodrog-keresztúri  f)  — 
Keresztúry  (Tisza-keresztúri)  — 

Keresztúry 223 

Keresztúry     ......  547 

Keresztúry 224 

Keresztúry 547 

Keresztúry 224 

Keresztúry  (Sajó-keresztúri) 

Kerhén  (Bellosoviczi)     ....     225 

Kerkapolyi     ... 
Kerlingi    .      .      .      . 

Kerner       ........     226 

Kerniczky      ..... 

Kersznerics 

Kertész  (Máskép  Szempéry) 

Kerticza    .      .      . 

Kéry  (Nagy kéri,  gróf  f )     .   •  .      .     227 

Kéry    .......     547 

Kéry 228 

Kéry  (Lásd  Kováoh) 
Keserű  (Gibárti  -f-)    . 
Keserű       ...  .      .  .547 

Keserű  (Baróthi)       ....  230 

Keserű  (Borosjenői) 

Késmárky 

Keszegh  (Gálfalvi  és  Dányai) 

Keszey  ( Magyar-óvári  f) 

Keszlerffy 234 

Keszthelyi      .      .      .      .  235 

Keszi  (Keőkeszi  f )   . 

Ketkeli  (Nagy-ketheli)  .     237 

Ketheli      .      .     .     .  547 

Réthelyi   ...  .  .     237 

Ketsedi  .  .  .548 

Ketten       .  237 

Kével        .... 

Ksver 

Kewer 

Keviczky  (Keviczei) 

Kézy 238 

Khargen    .... 

Kheberics  .      .     239 

J£kesier 


Khevenhüller  család 

Khlósz  cs. 

Khorher 

Kidey 

Kiebling 

Kigacz 

Kigyóssy 

Kilián 

Kimley 

Kindernay 

Kínísy 

Kinsky 

Király 

Király  (Szathmári) 

Király  (Lefkóczi  és  Farkasfalv 

Király  (Sásvári) 

Király 

Király 

Király 

Királyfalvy    . 

Királyi      '      .      . 

Kirchmayer    . 

Kirinyi 

Kirvay  (Kirrai  f) 

Kiss  (Nemes-kéri) 

Kies 

Kiss  (Eleméri  és  ittebei 

Kiss     .... 

Kiss  (Kürthi) 

Kiss  (Boldogházi) 

Kiss 

Kiss 

Kiss 

Kis 

Kiss 

Kiss 

Kiss 

Kiss 

Kiss  (Máskép  Orbán) 

Kiss 

Kiss 

Kiss 

Kiss 

Kiss 

Kiss 

Kiss 

Kiss  (Felső- őri) 

Kiss 

Kiss  (Kisfaludi) 

Kiss  (Fehérvizi) 

Kiss 

Kiss  (Máskép  Sövényházy) 

Kiss  (Máskép  Oláh) 

Kiss  (Szuboticzai) 

Kiss  (Kis-sárosi) 

Kiss  (Baczka-madarasi) 

Kis  (Zabolai) 

Kis  (Gyulafejérvári) 


) 


Lap 

239 
548 
241 

242 


243 


548 
240 

245 
246 


247 


248 

552 
249 
552 
250 

251 
252 
253 


254 

255 
256 

257 
258 


259 


Kis  család  (Somlyói)     . 
Kiss  cs.  (Altorjai)     .      . 
Kis  (Kis-barcsai) 
Kis  (Nagyváradi)     . 
Kis  (Hévizi)         .      ,      . 
Kis  (M.-bÖlkényi)     .      . 
Kiss  (Csik-szeredai) 
Kiss  (Szabadkai) 
Kis  (Maksai)        .      .      . 
Kis  (Kis-ajtai)     . 
Kis  (Karathnai) 
Kiss  (Alpestesi)  . 
Kiss  (Gyöngyösi)      . 
Kiss  (Sepsi  sz.-györgyi) 
Kiss  (Csorvási)    . 
Kis  (Pesti)     .      .      .      . 
Kiss  családbei  iek 
Kisandrásfalvy    . 
Kiscsitáry       . 
Kisdy        .      .      .      . 
Kisdy 

Kisfaludy  (Kisfal udi)     . 
Kisfaludy       . 
Kisfaludy  (Kisfal udi)    . 
Kis  farkas         . 
Kis-Gergely  . 
Kiska  .      .      . 


Lap 

259 


260 


261 


262 
552 
262 
553 
265 


266 


Kis  Leuko      ...... 

Kiskos       ........ 

fcisl 

Kispál  (Uzoni  és  szentiványi) 

Kisputnoky 

Kissóczy 

Kisvárday  (Kisvárdai)  . 
Kisvárday  (Máskép  Csizmadia) 

Kis-Tapolcsányi 

Kiszely  (Benedekfalvi) 

Kiszely 

Kithonich  (Kosztaniczai)     . 

Klacsányi 

Klaczraann 

Klaniczay 

Klapka      .      .      .      . 

Klára 

Kláris  (Nagy- győri) 

Klasz 

Klaus  ....  ... 

Klauzál      ...... 

Klazzekovich.        .... 

Kleiner 

Kleinráth  ..... 

Klembóczy     ...... 

Klempa      ....  . 

Klestinszky     ...... 

Kliegl        .... 

Klimó 

Klinovszky 

Klobucsaricli  ... 


267 


553 
268 

269 


270 


271 

272 
553 
272 


273 

274 


Lap 
Klobusitzky  család  (Klobusiczi  és 

zettényi,  gróf  és  nemes)       .  274 

Klobusitzky 553 

Klooli  .      .     , 282 

Kloczkó — 

Klohomer — 

Klucsay 283 

Klúcsik  (Bodinai) — 

Kmeth 184 

Kraoskó(Berniczei)        ....  — 

Knapp 553 

Knezsik 284 

Knesevich — 

Knézy 553 

Kniehen 285 

Knogier 553 

Knoth 285 

Knyezicz •— 

Koban — 

Kobilicz — 

Koch. 286 

Koch 553 

Kocli 286 

Kocsi  (lásd  Horváth)     ....  — 

Kocsis — 

Kocsis  (Koronkai)     .....  — 

Kocsó        — 

Kocsy 287 

Kocsy 554 

Koczer       . 287 

Koczeth 554 

Koczian 287 

Koczka 288 

Koczó        ♦           — 

Koczpál     .            — 

Kohányi — 

Koháry  (Csábrághi  és  szitnyai  f )  — 

Kohút 294 

Koich        295 

Kois — 

Kókay — 

Kokovay 296 

Koíacsányi  (lásd  Kolecsányi)         .  — 

Kolacskovszky — 

Kolbányi — 

Kolakovszky        ......  — 

Kolecsányi  (Nagy-  és  kis-kolecsányi)    — 

Kolenda 297 

Koliadesz — 

Kolinovics 554 

Kollár  (Keresztényi)      .      .      .      .  297 

Kollár  (Felső-őri)      .....  298 

Kollár 555 

Kollát        ........  298 

Koller  (Nagy  m anyai)         ...  — 

Koller  (Kollerfi)              ....  301 

Kollonitz  (Kollegrádi  gróf)      .      .  — 

Kolonyi          307 


VI 


Konstantin      - 
Kon3^ky     . 
Kontér  (Ivánházi) 
Koníh  (lásd  Hederváry ) 

Konthó 

Konya  (lásd  Zéohén). 
Kónya       ...... 

Kónya  (Egerpataki) 
Kónya  (Sz.-Kocsárdi) 
Kónya  (Zágoni) 

Konyar      

Konyhás 

Kónyi         

Kóós 

Kopácsy 


Lap 

8 
312 


Kolos  család  (Némái  f  ) 
Kolosváry  (Máskép  Saitzer) 

Kolos  vári 

Kolosváry 

Kolosváry       .     .     •      . 
Kolossy  (Mező  raadarasi)    ; 
Kolossy     ...... 

Kolosy  (Cseleji)  .      .      .  • . .-.' 

Kolowrát 

Koltai        .      .      .      .      .      . 

Kolumbán  (Olasz-telki) 

Kornár 

Komáromy  (Kóji)     . 
Komáromy     ...... 

Komáromy. 

Komáromy      .      . 
Komáromy  (Belényesi  és  borberek 
Komáromy  (Batboni)     . 
Komis        ..... 

Komjáthy  (Komjáthi)    . 
Komjáthy       ... 
Komjáthy  (M.-derzsei)  . 
Komíóssy  (Komlósi) 
Komonyi         .      ... 

Komoray         . 

Komoióczy  (Komoróczi  és  császári)   327 

Kompolthi  (Nánai  és  visontai) 

Koncsek  TKorossi)    . 

Koncsek  (Dvoreczi)  ■ 

Koncz  ...... 

Koncz  ( Nagy  soly  mosi) 
Konczér     ... 
Konczin  .      . 

Konczó       .      • 
Konczos     .      , 
Konczvárady        .  . 

Kondé  (Pókatdeki) 
Kondé        .... 

Konderozy      ... 
Kondor  ( Felső  őri)    . 
Konkoly  Thege    . 
Konkoly  .... 

Konok   ...... 


556 
312 
556 
312 
313 
315 

318 

556 
319 
320 

)     ~ 

321 
556 
321 
557 
324 
325 
327 


330 
331 
333 

335 


557 
339 


557 
341 


342 


343 


Lap 

Kopácsy  család 561 

Kopasz  cs.  (Vádi)     .     .     .     .     .  344 

Kopay — 

Kopesányi — - 

Kopcsár     ........  r— 

Kophandel -.  345 

Kopó  (Péterfaivi) - 

Kopoz — 

Kopócsy    .........  — 

Koppányi       .......  — 

Koppauer — 

Koppauer .  561 

Kopsó        .........  345 

Kopunovics á46 

Korcsek     ........  — 

Korcsma    ........  347 

Korcsmáros     .......  — 

Korda  (Borosjenői  gróf  "f*  és  nemes)  — 

Kordics 350 

Kőris    . .  — 

Koritsánszky — 

Korláth  (Alsó-kálosai)  .      .      .      .  — 

Korláthkeőy  (Korláthkeöi  f)    •  352 

Kormány        .      .      .            .      .      .  354 

Kormos — 

Kormuth  (Remete-poganyesti)      .  *— 

Korneli  (Hold-mézesi)    .   ■  .      .     .  355 

Korna-Lehotay 357 

Komis  (Goncz-Ruszkai  gróf)         .  — 

Kornis       .      .      .      .      .                   .  561 

Komis  (Tóth-váradi)      .                 .  366 

Kornis .  561 

Kornya 366 

Koróda  (Felső-kwbini)   ....  — 

Korodinyi       .     .      .      .      .  .368 

Kóródi  (kóródi  és  tusnádi)        .      .  — 

Kóródi  (Robogányi)            .      .  — 

Kóródi      ....                 .      .  561 

Koroghi  (f)  .      .                 ...  369 

Koronkay        .            370 

Korom  (Koromi)       .....  — »■ 

Korompai — 

Koromzay — 

Koron 371 

Koronay    — 

Koronka  (Csik-szent-iváni) 

Koron  íhály — 

Korontzói 372 

Koroskosi        ....            .      .  — 

Kórossy  (Kórosi)       .... 

Kórossy 561 

Korothnay  (kihalt) 3/6 

Korotnoky      .            — 

Korpádi  (Korpádi)            '  .      .      -  377 

Korpás       ........  — 

Korpolay ,     .  — 

Korponay  (Komonkai)         ...  — 

Korponay -  561 


VII 


di 


Korpisek  család  . 
Korpos  (Gyalui) 
Korsy        ... 
Kosa    ....  . 

Kosa  (Várfalvi)  .      . 
Kosa  (Száraz -ajtai ) 
Kosa  (máskép  Kéznek) 

Kosát        . 

Kosár  ...      .      . 
Kosár  .      .      .      .         .  . 

Kosik 

Kosóczy    ...... 

Kossá  (lásd  Magyari ) 
Kossá  ....... 

Kossela 

Kossovich 

Kossuth  (Kossúthfalvi  és  ndva 
Kos-Tichy       ... 
Koslka  (lásd  Kosztka) 
Kostka  . 

Kostyál 

K  ostyán  (Kosfyánfatví) 
Koszár       ... 
Koszi  a 

Koszt  a  (Belényesi) 
Kosztelelzky  . 

Kosztícs 

Kosztka  (Zedüczi  és  liethavaí) 
Kosztolányi  (Kosztolányi) 
Kosztolányi    ... 
Kosztolányi    ..... 

Kotay  .      .... 

Kotthon  (máskép  Lázár)     . 
Kotsis        ...... 

Kottulinszky  (Kottulini) 
Kovách  (Dicskei) 
Kovács  (llorti  és  rigyiezai) 
Kovács  (Járdán  házi) 
Kovács      .     . 
Kovács  (Leleszi  es  visontai) 
Kovács  (Nagy-  darócz  t ) 
Kovács      .      .  .      .      . 

Kovács  (máskép  Apró)  . 
Kovács      ....... 

Kovách 

Kovách  (máskép  Czecze)  lásd  C/ecze 
Kovách  (máskép  Kéry) 

Kovách 

Kovách  (Selyebi)     . 
Kovách  (máskép  Tóth) 

Kovách 

Kovách      ..... 

Kovách 

Kovách 

Kovách  (Pachai) 
Kovách  (Nagy-alistáii) 
Kovách      ..... 
Kovách     .  . 


Lap 

378 


379 


562 
379 


562 
379 

3S0 


381 

563 
381 

382 

383 


384 
3S5 
563 

387 


388 
389 
391 
396 
563 


397 
398 
399 


401 


402 


403 


404 


Kovách  család 

Kovách  cs 

Kovách      .... 
Kovács      ... 

Kovács 

Kovács 

Kovács 

Kovács      ..... 

Kovács 

Kovács 

Kovács  (máskép  Szmifc) 
Kovács  (kovásznai) 
Kovács       .... 
Kovács      .      .      .      .      . 
Kovács      .... 
Kovács-Hanvay   . 
Kováts      . 
Kováts  családbeliek 
Kováts       .     .     ! 
Kovács  (Kórondi)     . 
Kovács  (Lemhényi) 
Kovács  (Csik-bánfalvi) 
Kovács  (Csik-tusnádi)   . 
Kovács  (Csik-dánfalvi) 
Kovács  (Felfalusi)    . 
Kovács  (Bagosi) 
Kovács  (Gyergyó-sz.-miklósi) 
Kovács  (N. -ajtai)     . 
Kovács  (Markodi)    . 
Kovács  (Kezdi  sz.-léleki) 
Kovács  (Kezdi- vásárhelyi) 
Kovács  (Remetei)    . 
Kovács  (Timafalvi) 
Kovács  (Muzsnai) 
Kovács  (Mikházi) 
Kovács  (Kőrispataki)    . 
Kovács  (Dalnoki) 
Kovács  (Zabolai) 
Kovács  (Felső-torjai) 
Kovács  (M.-igeni)    . 
Kovács  (Uzoni) 
Kovács  (Pávai) 
Kovács  (Farc/.ádi)    . 
Kovács  (Killyéni) 
Kovács  ( Se psi  sz.-györgy  i  J 
Kovács  (Oroszhegyi) 
Kovács  (Tamásfalvi) 
Kovács  (Szál  ácsi)     . 
Kovács  (Csernátoni) 
Kovács  (Sz -Udvarhelyi) 
Kováás  (Mándi) 
Kovács  (li. -Újfalvi) 
Kovács  (KÖvendi)    . 
Kovács  (Horn.  oklándi) 
Kovács  (Tépei)  . 
Kovachich       .... 
Kovachich  (Topoloveczi) 
Kovachich  ^Senkviczi) 


Lap 

404 


405 


406 


408 
563 
403 
409 


563 
410 


411 


412 


413 


414 


Ü5 


VIII 


Kovachieh  család 

Kovácsi  (Hadadi) 

Kovácsi  (xlranyos-rákosi)   . 

Kovácsy 

Kovácsy  (Buzi  thai) 

Kovácsy 

Kovacsóczy  (Körtvefai) 

Kovácsovi  cs 

Kóváry  (kihalt) 

Kovásznai  (Baj  ku-kovásznai) 

Kovszka 

Koyts 

Kozák        ...... 

Kozakovics     .      . 

Kozár 

Kozárdi  (kozárdi  f) 

Kozáry 

Kozics  (Nemes  Podliragyai) 
Közlik       .      .      .      .  *  .      . 
Kozma  (kézdi-sz.-léleki) 
Kozma  (kis  solymosi)    . 
Kozma       ...... 

Kozma 

Kozmay  (kozmafalvi)    . 
Kozollyay  (kozollyai)    . 
Kozy  (cserneczi) 
Kőbe  (Péterfalvi)      .      .      . 
Köblös  (köblösi) 
Köblös  (nagyváradi) 
Köbölkuthi     . 
Kökény  essy    .      ... 
Kökényesdy  (Vetési,  báró  -}--) 
Kékeszí  (kihalt)  .... 
Kökosi  (kökosi)  ... 
Kölcsey  (kölesei) 
Köles  (Gidófalvi) 
Köleséry    .... 
Kölgyesy  *..,". 
Kölönte  (Felső-Csernáíofj i) 
Kclthő  (Kőrös-pataki)    . 

Kőmives 

Kömleky 

Kömley     .  .... 

Kömorey  (Komoréi  f) 
Konczey  (Karatnai) 
Kön  igsberg     .... 
Konígsegg  (Rothenfelsi  és  áu 

gróf)    .... 
Königstein      .... 
Köntös       .... 
Köpe  (Uj  falusi) 
Köpeczi  (Köpeczi)    . 
Kőresy       .... 
Kormendy 
Körmendy 
Körmöczy  (N. -ajtai) 
Kéröskényi  (lásd  KereskényO 
KŐrossy  (Erkőrösi  és  Sámsoiidi) 


enrj 


Lap 

564 

416 

418 
420 
423 

424 
425 

565 
425 


426 


429 

431 
432 
564 
432 


433 


434 

435 

436 


437 


iorfi 


438 

447 
448 


564 
449 


Lap 

Kőrossy  család 565 

Kőiösy 450 

Kőrosy 565 

Körtvefay 451 

KőreÖssy — 

Körtvélyessy  (Kólcs-hosszú  mezői  f)    — 

Körtvélyessy 565 

Körtvélyesy  (máskép  Sekék)    .      .  452 

Kőszeghy — 

Kőszeghy 566 

Kőszegi  (Galgóczi) 453 

Köszörűs  (máskép  Pazar)    ...  — 

Köteles      .........  — 

Kőthe         — 

Kővári — 

Kövendi  (Vadadi) 454 

Kövér — 

Kövér  (Rétháti)         — 

Kövér 566 

Kövér  (Benedeki)     .....  454 

Kövér  (Takta-kenézi)     ....  — 

Kövesdy  (Kövesdi) — 

Kövessy 566 

Kövy         .     • 455 

Kvacsányi ~ 

Kracsun     . — 

Kraczer  (máskép  Grácz)       ...  — ■ 

Krahmer 456 

Krajcsy — 

Krajczár — 

Kraitzer 

Krajnik  (Krajnikfalvi)         ...  — 

Kray  (Krajovai  és  topolyai  báró)  457 

Kral 459 

Kraier       .            — 

Kramár — 

Kramár      .    - 460 

Kramarcsik — 

Kramaricz — 

Kramer — 

Kramer            ......  461 

Kramer             . — 

Krammer         566 

Krantzberg     .            462 

Krapff 

Krastsenics — 

Krasznay   ....  — 

Krasznay 463 

Krasznecz  (Diaskóczi)   ....  — 

Krasznay  (lásd  Borbély)     ...  — 

Kraus  

Krecsmáry 464 

Kregár — 

Kremniczky     .            — 

Krempelmayer           — 

Krenczer 

Krengel           465 

Kreskay —