Skip to main content

Full text of "Magyarország családai : czimerekkel és nemzékrendi táblákkal"

See other formats


\/ ' 



MAGYARORSZÁG CSALÁDAI 



G£flMER£KJg£(L 



ES 



9 9 



NEJMZRKRENDI TÁBLÁMMAL. 



~<^8©~-~ 



IRTA 



-^$a©^- 



HATOM>IK Mö TMT. 




KIADJA RÁTH MÓR. 



THE LIBRARY 

BRIGHAM YOUNG UNIVERSITY 
PROVO, UTAH 



PEST, 1860. NYOMATOTT BEIMEL J. SS KOZMA VAZULNÁL. 



K. 



Kabarcz család. Kabar ez máskép Zikzay Járj 
vele együtt Aszalai István 1625-ben Ií. Ferdinánd király által kiadott 
czimeres levélben nemesitetett meg 

Czimere vizirányosan kétfelé osztott paizs, a felső mező kék, 
az alsó vörös színű , a paizs atyjáról hármas zöld dombon hátulsó lá- 
bain természetes szinű oroszlán áll balfelé fordulva, első ballábával 
három arany búzakalászt , jobb lábával aranymarkolatu kivont kardot 
tartva. A paizsfölötti sisak koronájából szintén olyan oroszlán emelke- 
dik ki. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüst-vörös 5 ). 

Kabay család Z vármegye czimerleveles nemes csa- 

ládai sorában áli *). 

Kabos esalad ; íagvar-gyerő-monostori). Erdély egyik leg- 
törzsökösebb nemes családa, mely a G^erőffy, Kemény, Radó stb. csa- 
láddal kezös törzsből ered , és azokkal közös czimert visel , t. i. a paizs 
kék mezejében királyi koronából kinyúló szarvast , fölötte félhold, és 
és csillaggal. 

Mint ágaznak ki a közös törzsből a nevezett családok, az már e 
munka IV. kötet 466. lapján a GyerőíFy családnál közölve van. Ott 
látj uk a Kabosnak nevezett Istvánt (dictum Kabos), kitől 
kezdve a családot következőleg származtatják le a ). 



f ) Collect Herald, pag. 126. 

*) Szirmay C. Zempltn not top. p. 113. 

') Hodor Károly szíves közlése szerint a család adataiból merítve. 



Kahos. 



I. tábla. 



I. István 
dictu3 Kabos 
1390. 



Rádó 
a Rádó cs. törzse. 



1 Péter 



í. László 



Tamás 

1478. 

(Pós * Hona) 

I . János 

1490. 

-* 

Oövat Lőrinc?. 

1510 1496. 

(l.Gyerőffy Márta, 
2. Kemény Kaía) 

Folyt. //. lábián. 



Franciska 

(keresztúri 

Recze Tamás) 

1468-1478 



II. István 

II. Péter 
Remény Vitéz. 



1. György 
Jakab 



'í. Mihály 
(Dienesi Anna') 

I. Farkas 

nótázt. 1575. 

(Keeseti Anna) 

II. Kristóf 
(Bánk Margit) 



Zsigmond 

II. Ferenci 
(1. Kemény 

Anna, 
2. GyerőlFy 
Anna) 
i 



Mihály 
t 



Zsófia 
( némái 
Vajda Mihály) 
1588. 



Fruzsina 

(Gyeroffy 

JáfiOfe) 



Ilona 
(Valkai 
István) 



I Pál 

A- 



Ferencz 
Bálint 




Kata 
(Némái 
István) 



II. László 

1572. < 
(Cserényi 
Erzae) 

Gábor 

1571-1595. 

(némái 

Vajda Erzae) 



1. Kristdt 
1500. nótáz. 
(Valkai tana) 



I. Imre 
1534. 
(Valkai 
Fruzsina) 



*~i 



János Sára Saudor 

s , 1586 1. 1580# 

István (Gyerőfiy (l. Mikola- 

ií e8u; í^«« Ferenez) Fruzsina, 

lefejezt. 1598. 9. Vajda 

uoy - 8 - Erzse) 



Ü.Mihá!y Kata 

(mezgédi (Ebeni 

Vajda István). 
Erzse) 



Habos. 



5 



II. tábla. 

Osvát, ki at h táblán. 
1496-15X0. 
(I. Gyerőffy Márta 
2. K emény Kata) 



lí l. János. 

(Bor sás: 

Ágnes) 

lí. PaT 
. 1599 

'"Zsófia 



Simon. 
1530. 

!. Gáspár (idősb) 
1580. 1590. 
(Várfalvi 
Judit) 

íl. Gáspár (ifi.) 

1651. 

(néhol idősb Gábor) 

., „ , - A ., .... 



11. Gábor 
1647-1685 
(Ebeni Anna) 



IV. Jáuos, 
t 



Ili. Gáspár 



IV István 
nótázt 



IV. Mihály 
idősb 

1685 1702. 



11. fcaudor. lü. Pal. iil Ferencz Judit. III. Kristóf. IV. Gábor 
oszt 1694. 1700. f (Pekri f 1716. 

Gábor) 



III. Gábor 
1685. 

(bélteki Kor ács 
Erzse) 

i * /L| ' ■ - ' » 

Zsófia 

(Csató Mihály) 



IV. Mihály aj. 

(Píöv Bóér 

Rebeka) 

\ * — * 1 

IV. Ferencz 
(1. borsai Nagy 

Bora, 
2. Szodoray Anna) 

' Folyt. Í1I íábT 



Mi- László 

1762- 
(Bük Judit) 
útibb Gyárfás 
István neje) 



V. László 
(Keczeli Krisztina) 



VI. László. 

t 



IV. Pál. Mária Krisztina Judit 

(Fosztó (Harsányi (Sombory (Salánky 

Júlia) János) Farkas) Farkas) 

— i 



Anna. 
t 



Julianna 
f 1828. mart. 21. 
(Aímády Zsigm.) 



III. Farkas 
(Váró Bora) 



I. Sámuel 
(1. Gálfaivi Anna 
2. Homoród'Sz.-mártoni 
Biró Róza) 



Póii 
f 1856. 
{Zámbó 
Sándor) 



Zsuzsanna 

(Gálfalvi 

Farkas) 



1 - tol Teréz 
(Farkas Elek) 



Karohna. Auna. 2-tól Grergelv 

Kolos v szbiró 1848. el 
(1 Konya Ágnes, 
2. Lészay lika) 



2 tói Ernó. 



Isabelia 
sz. Í857. oct. 7. 



6 



Kabos. 



III. tábla. 



Ferencz , ki a H. táblán. 
(1 . Borsai Nagy Bora, 
2. Szodorai Anna) 



1-tól V.Fert-net II Farkas IV. László III. Sándor Klára. VI. Mihály 2-tól Sára 

sz 1723 1 1767. 1764.1791. íz 1724. (Sombori f 1790. (Rettegi (Cserényi 

(katona (Szénás f 1784. (Druzsa) (Szucsáki Anna) (Farkas) 

Éva) Ágnes) (Katona Fer.) 

Mária) . 



Folyt. IV. 
táU. 



VI Ferencz Kata. Klára Vll. László 
sz 1762. sz. 1766 
f 1784. f 1784. 



II. György. Bora 
f ' (Zámbó 
Antal) 



III. Farkas 
(Csukás 
Petrona) 



III Péter. 

T 



IV. István 

1791. 
(Túri Kata) 



József 
krasznai főisp. 
1848. 
(Peley Anna) 



r 



II. Samu Róza 1. Endre 

(Iiaskay 1.) (1. Ilosvay (Barcsai 

— — *~ — i 2- Rettegi Júlia) 

Elek. Lajos. György) 



VIII. László II. Endre. Teréz V. István. 
(Í.Barcsai Luiza f f 1853. 

2 Gidofalvi 
3a b ina) 



VII. Mihály 

(Füleki 

Eszter) 

1 1834. t. 



Eszter. Minka Giza. 



Ágnes 
(Alsó Fer.) 



Dániel Vili. Mihály VII. Ferencz. Karolina 

legf. törvsz. üln. (1 Fleischmann f 1834. (Korda 

Bécsben Bora, György) 

(b Kemény 2. Thalinger 

Kata) Jozefa) 



r ~l -tol V. Gábor. Kálmán. 2 tói ilka. Béla. 



II. Imre. V. Farkas. 



Ödön. Zsófi Mária Tinka 

\ Kovács (Baranyai (b. Diószegi 
Lorincz) Fer) Árpád). 



Kabes. 



IV. tábla. 



ÍV. Ferencz , ki a III. táblán. 
sz. 1723 t 1787. 
(Katona Éva) 



IV. Sándor V. Ján©« 

(Füleki Póli) (Gál Anna) 



VI János Zsuzsa Miklós Anna 

Kolos v. szbiró (Sombori Kolos v. szbiró (Léazai Lajos) 

(1. Som bori Júlia, Endre) (b Kemény 

2. N. N.) Eszter) 



Zoltán. Orbán. Dezső. Ilka. 



I- tói Károly. Luiza. V 11. János Póli V.Sándor Kóza 2-tól Lajos. N.N 

(Biró (Tol* (Zámbó (Gracza 
Róza) vajáé) Judit) György) 



T 



I " 1 

Anna. 



Jí. Dezső. Sándor. Ilka. 
I. Kristóf, kai ota-sz.-k irályi Ispány Pállal együtt, mert II. 
Ulászlónak Béren tzali kereskedő jobbágyait kirablák, 1500-ban hűt* 
lenség bélyegén marasztatott, mely szerint M.-Gy -Monostor, Derithe, 
Gyerőfalva (tán a mai Erdőfalva?) , öláhfalva , Oláh-Bika! , Otáh-Be- 
decs, Oláh-Berend , Szent-Király és Magyaré- Kerék egész falvakat el- 
vesztik. E falvakat a király még azon évben Geréb László erdélyi püs- 
pöknek adományozta. Hihető — írja Hodor — mindezen falvak 1556- 
ban a secularizatio következtében előbbi volt birtokosaikra vissza- 
szállottak. 

I. Farkas Békés Gáspár zászlója alatt Báthori István fejede- 
lem ellen harczolván, 1075-ben nótáztatott, és Fejér, Görgény és Hlye 
uradalmait veszté. 1 603-ban Székely Mózsessei esett el *). 

II. János 1599-ik körül, hihető politikai elv-elleneitől halált 
szenved. 

III. István Báthori Zsigmond kegyencze, jezmiía. Báthori 
Zsigmond 1598-dik év vége felé Őt küldé Báthori Endre bibornok 
bátyjához Lengyelországba két rendbeli levéllel legmélyebb titok- 
ban *), hogy a bibornokot a fejedelemséggel megkínálja. 1599-ki oct. 
8-én Schellenbergnél a bitorló Mihály vajdával megütközött, azonban 
elfogatott, és Mihály vajda parancsára nov. 8-án Fejérvár mezején le- 



») Bethlen Wolph. Hist. V. p. 408 
-) Bethlen Wolph. Hist IV. p. ÍSÖ, 



£ Kabos. 

fejeztetett. Fejét ebek marczangolák szét, hullája egy veremben lelte 
sirját. Bethlen „Nobilissimus et militaris vir u czimmel tiszteli meg. 

I. Gábor, a XVI. század végén a b. Szolnok vármegyei birto- 
kos nemesek „armi lustrumaban" mint némái birtokos említtetik. Birt 
pedig ott neje némái Vajda Erzsébet jogán. 

IV. István m.-gyerő-monostori ősi részjószágát ApaíFy fejede- 
lem alatt hűtlenségi bélyegen, (valószínűleg ellene tervelt ármány kö- 
vetkeztében) veszté. És e jószágot a nagy kegyben állott „Hl- g y e r ő- 
monostori" előnevet viselt Ebeni István, Kolos vármegye főis- 
pánja, és Szamos-Ujvár s Kolosvár városok főparancsnoka (kapitány) 
nyerte el 1664-ik év körül adomány utján. \Jgy látszik Ebeni István- 
nak Anna leányával, az István atyja testvérének II. Gábornak fele- 
ségével e jószág vissza szállott a családra. 

III. Gábor, mint I. ApaíFy Mihály fejedelemnek Fejérvárt 
1676-ik évi sept. 26 káról kelt igtató parancsában áll, 1661 — 1676-iki 
időközben Daczó György és Kabos Gábor a portánál foly vásti kö- 
vetek (continuus orator) voltak. És e szolgálatának jutalmául nyeré 
II. Gábor, neje Ebeni Anna jogán a gyulatelki (Doboka várm) 
részjószágot adományban Cserényi Mihály magvaszakadtén. Napája 
Vajda Borbála, Ebeni Zsigmondné jogán b. szolnokmegyei némái bir- 
tokos. 1685-ben a hazában benn nyert alkalmazást, a török hadsereg 
mellé biztosul neveztetvén ki. — 1686-ban országtanácsossá nevezte- 
tett a kir. főkormányszeket képviselt országkormányi bizottmányban. 
Mint a gyulatelki unitaria eklézsia pártfogójáról emlékezik az Erdé- 
lyi unitár i a egyházi történelem (828. lap.) A mit igazol uno- 
kája Pekry Ferencz fölött (a ki fia volt Pekry Gábornak Kabos Judit 
ezen Kabos Gábor leánya nejével) Darkó Pál nagy-ajtai unitár, 
pap által mondott halotti beszéd — 1702-ben Doboka vármegyében 
Csepegő és Szent-Miklós vagy is Ho3szumacskás akkor két falut birá 
só-jövedelemmel együtt. 

I. Sándor Doboka vármegyének 1701 — 1704-ig főbírája ; ugy 
látszik — Rákóczy Ferencz pártján viselte hivatalát. Mint ilyen a felső 
kerületi megyei nemességet, kik az ,,i n g y e n", ü. n. „nemesi s ó r a" 
jogosítottak voltak, — összeírja. 

IÍÍ. Pál 1702-ben a „nemesi só u -ban részesülendők közt mint 
gyulatelki birtokos említtetik. 

IV. Mihály és III. Gábor testvérek 1702-ben raartiusban Do- 
boka vármegye részéről a Szamostól Zilahig, hihető a császári katona* 
ság mellé főbiztosokul valának rendelve. 



Kabos. $ 

IV. János ©lesett Kolosvár ostrománál II Rákóczy Ferencz 
zászlója alatt 1704-ben. A táblázaton láthatólag nőtlen. 

V. M i h á 1 y a múlt század második felében lakott és birt M.- 
Gyerő-Monostoron , a hol lakházában éjnek idején puskával orozva 
agyon lövetett, a hagyomány szerint Bedecs faluból való saját jobbá 
gya által. 

III. László törzse az Ördög leányágon Doboka várraegyében 
öt nemzedéken át birtokosképen virágzott családnak. 

V. László, Gyárfás Zsófia, — - akkor még hajadon, utóbb Var- 
sányinő - mostoha nővérével az Eördög-keresztúri , Sólyomkövi, Ko- 
vácsi, m.-Ujfálvi, és Ugróczi rész u. n. „Bik-rész u jószágban megoszto- 
zik 1711-iki november 10-én „Doboka vármegyének Feö-birája Újhe- 
lyi Ferencz, és edgyik Vice Ispánnya Csernátoni János'* osztozta- 
tok előtt. 

VI. L á s z I ó 1753. körűi élt, birt és lakott Ördög-Keresztúrott ; 
és Összes nemzetségének történelmi ismertetésére több adatot gyűj- 
tött össze 

IV. László a magyar -nádasi temetőben 1784 ki jul, 23-án 
emelt síremlék szerint hadnagyságot viselt a katonai pályán , és sok 
esztendeig ült a kalota-széki (nem szegi ?) és kolosi reform, megyében 
c u r á t o r i széken. 

II. Farkas a Szilágyságba szakadt ágnak törzse, 1771-ben 
Kolos vármegye ülnöke az 179%-ki országgyűlésen királyi hivatalos. 

III Sándor 1 796-ban Kolos vármegye szolgabirája. 

V. János 1790-ki mart. 11 -ke előtt, de közelebbről a nemes 
testörsŐ sereghez Erdély részéről felküldetett. 

V. Ferencz 1771 ben Kolos vármegye számfölötti törvény- 
széki ülnöke. A m.-nádasi temetőben leoninus sirversei Gyöngyösi Já- 
nostól 1790. mart 11-ikrŐl: 

Véreivel sorhafi ide tért le Kabos pora porba : 
Hol külön e nevezet ága Ferenczre vezet stb. 

VI. Ferencz 1796-ban kolos vármegyei alispán. 

III. Farkas II József cs. alatt 1784 - 1790-ig , és utóbb is 
1796 — 1800-ig szolgabiró Doboka vármegyében. 

I. Endre 1827-ben adórovó Kolos vármegyében. 

VI J á n o s és testvére Miklós, amaz huzamosbban, ez rövi- 
debb ideig szolgabiróságot viseltek Kolos vármegyében három évti- 
zed alatt. 



30 Kabos. — Kaesamagh. 

Dániel mint polyáni (aranyosszéki) birtokos, e székely székben 
mint főjegyző lépett hivatali pályára. Kevés év lefolytával fókorraány- 
széki valóságos titkár, 1846-ban pedig országgyülésileg választott 
itélŐmester. 

József előbb al- később főispán Kraszna vármegyében. 

V r III. László 1848. előtt főkormányszéki fogalmazó. 

VII. Ferencz, az erdélyi kanczellariánál kisebb hivatalt vi- 
selt. Meghalt kora virágjában 1834-ben. 

Gergely 1848. előtt Kolos vármegyei B. -Hunyadi járásban 
szolgabíró. 

Az irott kútfőket , melyekből főleg e család ismertetése mente- 
tett, érdekes lesz itt elésorolni, ezek következők : 

1. Fata et vicissitudines nonnullorum illustrium virorum ex In- 
clyta et pervetusta prosapia Kabos de M,-Gyerő-Monostor ortum du- 
centium , e fíde dignis literalibus instrumentis et MSS. Historiis per 
Jos. Dobó de Alba-Julia collectae et ad perpetuam memóriám ejusdem 
Familiae posteritatum relictae et editae. 

2. Regestrum nobilium in I. Comitatu Szolnok interiori olim re- 
pertorura, pagisque dispersim residentium , ex originali apud Guber- 
nialem Cancellistam D. Josephum Váró existens , exinde deseriptum 
per Josephum Dobó de Aiba Júlia. (E regestrum csak azon töredék- 
irat hátára van irva, melynek rubruma igy szól. Ab anno 1574. Re- 
gestrum nobilium tempore Principatus Gabrielis Bethlen et Georgii 
Rákóczi senioris ad expilationem Polon. usque in Possessione Néma 
habit, translat. ex consignatione ejusdem temporis seu Armilustr. 

A 3-iknak kül fel irata ez : Haec genealogica deductio ex literis 
authenticis in Regia Tabula productis et per regiam tabulam ventilla- 
tis et tandem judicialiter approbata anno 1753. die 2-da mensis Ápri- 
lis in facie Judicaria perleeta et publicata per magistrum Protonota- 
rium Adamum Nemes. Per quam omnes aliae deductkmes Familianim 
haruoi tolluntur , et annihilantur , quoniam aliquae illarum sine ullo 
fundamento sünt deseriptae. 

ftacsamagh család. Békés vármegyétől 1749-ben nyert 
nemességéről bizonyítványt *), most azon megyében nem létez. 

Czimere először vizirányosan két részre, és igya.felsŐ félrész füg- 
gőleges vonal által ismét két részre oszlik. Az 1. osztály kék mezejé- 
ben vörös turbános levágott törökfej fekszik , fölötte ezüst félhold ra- 



*) Békés várni . jegyzökönyve. 



Kácsándy. 



11 



gyog szarvaival felfelé, A 2-ik ezüst mezőben vörös mezii könyöklő kar 
kivont kardot tart. Az alsó arany mezőben egy felfordított ^ betüalaku 
kék szelemen , és azon három aranycsillag , a szelemen alatt pedig ki- 
nyílt piros rózsa látható. A paizsfölötti sisak koronáján két kiterjesz- 
tett fekete sasszárny között a leirt vörös mezű kar könyököl, kivont 
karddal. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös '). 

Kácsándy család. (Kohányi). Birtokos nemes család Zem- 
plin vármegyében, melynek Kohány helységéről vette előnevét. E szá- 
zad elején Szirmay által ugyancsak Zemplin megye egész Pápina, és 
Alsó Jablonka birtokosául , és Magyar-Isép és Kozma helységben köz- 
birtokosul iratik a ). 

154 l-ben élt a családból KácsándyGyörgy, kitől e század 
elejéig a családfa következőleg 3 ) sarjadzott le : 

Kácsándy György. 
1541 



Imre 
1583. 

János 

1618. 

(Veresner Mária) 

Mihály 

Zemplin v. jegyzője 

s követe 1631 1643 

(Zsegnyei Marin) 



Zsigmond 
1654. 
(Rákóczy Fruzsina) 



Anna 
(Szalay István) 



István 

1670. 

(Szemere Zsófia) 

i * « 

I. László 1684 
(Boronkay Mária) 



Zsigmond. 



Mihály. II. László 

f 1723. 

(Bárczay Kata) 



Rebeka 

^Nernessányi 

Boldizsár) 



Z.súíia -j- 

CBernáthfy 

László) 



József. 
1754. 



III. László 

t 



Erzüe Teréz. Zsuzsa 

(Fáy László) sz 1764. (gr. Gyuiay 
f 1804. Ferencz) 

Rhédey Lajos) 



*) Adami Scut* gentil. *om. V. 

2 ) Szirmay C. Zemplin not. top. p. 247. 248. 393 395. 

*j Wagner Tabelláé Geneai. tab. LXI. 



x% 



Káesány. — Kacskovics. 



Mihály, mint a táblázaton látható, 163Í — 1643-ig Zemplm 
vármegye jegyzője, s közben 1637-ben országgyűlési követe volt *). 

II. László több megye táblabírája, és a tiszamelléki helv. su- 
perintendentia föcuratora volt. Egyik leánya Teréz szül. 1764-ki 
oct 4-én Kohányon; férjhez ment 1786-ki dec. 25én kis-rhédei Rhé- 
dey Lajoshoz. Meghalt 1804-ki april 15-én 2 ). 

Zsuzsa, kinek egykor Kazinczy Ferencz udvarolt, — gróf 
Gyulay Ferencz neje lön. 

Kocsányi család. Lásd S z k a c s á n y i cs. 

Itaclikoy család. (Máskép Tompsa). Kachkoy máskép 
Tompsa Sándor 1 7 1 2-ben III. Károly király által nemesitetett meg 3 ). 

Czimere a paizs ezüst udvarában egy vörös íjj , és abban vizirá- 
nyosan két érczhegyü vörös nyil látszik ; a paizsfölötti sisak koronáján 
vörös puzdra és abból hat nyílnak a tolla nyúlik ki. Foszladék jobbról 
arany-kék, balról ezüst -vörös. 

K.acskowics család. Trencsin vármegyei Bán mvárostól 
ered, jelenleg kiterjedve Nógrád, Somogy, Abauj megyékbe. 

Czimerük négyfelé osztott paizs , az 1- és 4 ík osztályban hátulsó 
lábain oroszlán áll , nyaka nyíllal átlőve , első, lábaival zászlót tart; a 
2- és 3-ik osztályban repülésre készülő madár (tán galamb?) áll. A 
paizsfölötti sisak koronájából a nyakán nyíllal átlőtt oroszlán emelke- 
dik ki, zászlót tartva. A sisakról két oldalon foszladék hullámzik le. 

Egyik ágazat hézagos leszármazása következő : 

Kacskovics N. 
Bán in vár os jegyzője 



Ferencz f 

Nógrádban 

(Tamaskovics 

Borbála 

f 1841.) 



Mihály 
Somogyban 
ügy véd 

ignácz stb. 
főszbiró 
1843. 



József 
k atona. 



Benjámin 
pap. 



Ágoston 
uradalmi ügyész 
1841. 
(Szalay Julianna) 



Gábor 

Ső j ben 
(Hermán 

Máriai 

i 1 

N. N. 



Karoly 

volt megyei 

főügyész. 

(nős) 



Dienes 
cs. k. j.biró. 
(Sebestyén 

Róza) 



több gy 



Lajos 

volt JPest városi 

főjegyző. 

(Sebestyén 

Petronella) 



i 



Gyula. Gizella stb. 



*) Szirraay C. Zeinplin not Kist 167. 170 175- 328. 
2 ) L. Buday Ézsaiás fölötte mondott halotti beszédet 
s ) Collect, Herald. Nro 684. 



Kaezn. - Kádárai. 53 

k törzsnek fiai közül — mint látjuk -Ferenci Nógrád me- 
gyébe telepedett , hol előbb Muhoran gazdatiszt, utóbb szerzett birto- 
kán a sőji pusztán lakott Neje Tamaskovits Borbála meghalt 1841 -ki 
mart. 3-án kora 80. évében. Gyermekei : 1. Ágoston táblabíró, her- 
czeg Esterházynak és a veszprémi püspökség uradalmi ügyésze 1841- 
ben. Neje Szalay Julianna , kitől valószínűleg gyermekei vannak. — 
2. Gábor egykor táblabíró, lak. a sőji pusztán. S. Károly 1836 — 
1839-ig nógrádmegyei főügyész, 1847— 1848-ban börtön fő-felügyelő, 
1849-ben a cs. orosz hadseregnél biztos ; a forradalom után az ideigl 
rendszernél cs. k. törvényszéki ülnök. — 4. Dienes előbb ügyvéd, 
1850. után C3, kir. járásbiró. Gyermekei vannak. 5. Lajos m. akad. 
lev. tag, egykor a m. gazdasági és a kisded-ovó intézetet terjesztő 
egyesület titkára, és Pest megyének volt főjegyzője, 1848-ban pedig a 
nemzetgyűlésen egyik képviselője. Jelenleg sőji birtokán. Gyermekei 
vannak. 

Fereneznek testvérei közül Mihály mint ügyvéd Somogy me- 
gyébe telepedett, s ott birtokot szerze. Gyermekei közül 1 g n á c z 1840- 
ben ai-, 1843-ban főszolgabíró Somogy megyében a kaposi járásban. 

Kacskovícs András 1846-ban Abauj vármegye aljegyzője. 

Kac3kovics K á r o 1 y , (ki szintén nincs a családfán , s tán más 
ágból eredt) 1846-ban a 7-ik számú huszárezredben hadnagy. 

Kacza család. (Galambfalvi ) Erdélyi család. Galambfalvi 
Kacza Ferencz 1540-ki febr. 2-án a szászföldön fekvő Kaeza (né- 
metül Katzendorf) helységbeli birtokait eladja a kaczai lakosoknak *). 

f&aczér család (Laki ) Hajdan Zala vármegye családai kö- 
tött találjuk ; laki Kaczér Endre 1505-ben & nevezett megyének a 
rákosi országgyűlésre követe volt *). 

Kaczky család. Hajdan Pozsega vármegye családa, közűlök 
Kaczky Zsigmond a nevezett megyének az 1505-ki rákosi ország- 
gyűlésnek követe 3 ). 

Ifcada család. Közülök Kada István 1686-tól Erdély kath 
püspöke '}. 

Kadácsl család. (H. : almási). Erdély családa. Kadácsy Dá- 
niel 1848-ban tordamegyei árvaszéki ülnök , s tizedbér tárnoka volt 
Leánya Róza (meghalt 1852-ben) Berzenczei László neje volt. 

J ) Kemény Not. Capit. Albensis, p. 208. 

2 ) Jászay P. A m. nemzet napjai a mohácsi vész után. 157. 1. 

8 ) Jászay id. h. 158. 

*) Éder J. Erdély orsz Ismertetése. LXV. lap. 



14 Kádár. — Kajaty. 

Kadar család. Szabolcs vármegye nemes rendű családa Fé- 
nyes E. Geographiája szerint. Hasonlóan Zemplin Tármegyében is 

honos 1 ). 

Ugocsa megyében egyike azon nemes családoknak, melyek 1750- 
ben Péterfalvára uj nádori adományt kaptak 2 ). Közűlök e század ele- 
jén Kádár István birtokos Forgolányban, Mihály Batáron 8 ). 

Egy Kádár István 1680. táján várőrségi hadnagy volt, róla 
búcsúztató versek maradtak fen — a ponyva-irodalomban. *). 

Kádas család. Kádas család székel Sáros és Zemplin vár- 
megyében, ez utóbbiban birtokos Bodrog- Keresztúrott és Micsákon *). 

Kádas máskép Tóth Mátyás, és fia István 1653-ban 
III. Ferdinándtól nyertek czimeres levelet 6 ). 

Kajál y család (Kihalt) Ugy látszik , pozsonymegyei Kajál 
helységből származott, és már okleveles tanúság szerint a XV. század- 
ban birtokos volt. Kajaly Péter és György 1488-ban éltek, midőn 
nekiek borsai Vizközi Tamás pozsonymegyei örökös birtokát egész 
Hódi helységet 50 arany írtban a nyitrai káptalan előtt zálogba adta 7 ). 

A XVI. és következő században Hont és Nógrád vármegyében vi- 
rágzott a család. 

Ismert családfájok a kihalásig következőleg sarjadzott le : 

Kajaly N. 



1 

Lukács 

1640. 
(Bajcsy Margit) 

András 

1689. 
(Gerhard Judité 


Ilona 
1652-1684. 
(Kúthy János) 
• 
Zsuzsa. 


1684-1699. 
Nógrád v. jegyző 
(Fáy BorbáU) 

i *- — i 

Klára 
tl741 
(Ráday Pálné) 


Ferenci 
1702. 

t 


i 
Zsuzsa 

(Mesko János) 



*) Szirmay C. Zemplin not. top. 113. 

*) Szirmay C. Ugocsa. 125. 

3 ) Ugyanott 129. 172. 

*) Népdalok és mondák, kiadta a Kisfaludy társaság I k 

*) Szirmay C. Zemplin. not. top. p. 176. 345- 

•) Ung megye levéltárában van az eredeti ar malis. 

') Gr. Teleki J. Hunyadiak kora XII. k. 411. 412. 



Kajaly. 1* 

Lukács 1640-ben hontmegyei Gyürki helységben hét ház- 
helyre szerez adomány levelet , de a beiktatásnál ellent mond Gyürky 
Gáspár J ). Neje Bajcsy máskép Fodor Margit volt. 

Ilona 1652-ben Kuthy Jánosnéj él 1684-ben is mint annak 
özvegye. 

András birt Hont és Nógrád megyében több helyen j neveze- 
tcsen birta egyidőben egész Borsos-Birinke , Horpács helységet, Szo- 
molya és Szelestény pusztákat Nógrád megyében , továbbá Nagyfalu, 
Felső-Príbely , Gyürki , Priklek , Vásáros-Palojta , Ipoly-Keszi , Sirák 
helységben birtok* részeket , melyekre 1666-ban Horváth András és 
Armpruster Mihály nádori adományt eszközöltek , mintha Kajaly 
András hűtlenségi bélyegen először saját leánygyermekét anyja 
melléről letépve, megölte volna , és másodszor a pártütő Balassa Imré- 
vel tartana 2 ). Mennyiben voltak ezen hűtlenségi vádak — főleg az 
első — igazak , nem tudjuk , de mert a sz. benedeki convent által tör- 
tént beiktatásnál Kajaly András ellentmondott , és csakugyan a felké- 
rők soha birtokba nem is léptek , valószinű , hogy e vádakat megbirá 
czáfolni. Annyi azonban igaz marad , hogy azon korban a más birto- 
kaira áhitozók igen hamar tudtak hűtlenségi vádakat alap nélkül is 
koholni. — Élt Kajaly András még 1699-ben is, midőn Nagy-Csa- 
iomián (Hont v.) iktattatott be, de ellentmondás történt. Még 1685. 
máj 21. Nógrád várm Bussán Lipthay Istvántól egy malmot vett zá- 



s ) Sz. benedeki Convent. Protocol. M. p. 96. és Fasc 66. Nro 9. 

T ) Érdekesnek hiszem itt az adomány és iktatási levél hiteles párjából a 
hűtlenségi vád leírását közleni : „Bona . . . quae alias egregii Andreáé Kajaly 
fuisse, sed per notam infidelitatis ejusdem in quam idem primum quidem postpo- 
sito quam divinarum, quam humanarum legum tiraore, spretoque paterno af- 
fectu, diabolico uti eredi par est, iucensits furore, filiam suam de sua progenie 
natam, crudeli neci tradisset manugque suas impias per decussionem filiae suae 
ex sinn matris sangvine polluisse ; sed ex eo vei maximé, quod idem Andreas 
Kajaly, negleeta et postposita fidelitate. qua nimirum praelibatae suae Majestati 
Sací atissimae tamquam dominó et regi suo clementissimo adstrietus ftiisset, post 
publicatas etiam undique per Regni partes Proscriptionalea, proseripto, et legi- 
tima juris via propter enormia sua scelera, condemnato, Comiti Emerico Balassy 
continue adhaerendo, tactum abest, ut resipuisset, quin imo non curata et vili- 
pensa medio tempore ex benigno suae Mattis Sacr. Mandato, sub poena perpe- 
tuae infidelitatis notae , praevia eatenus inhibitione et ad praesens eidem adliae- 
reret, adversusque Mattem Sacr. arma summere, et publico tranquillo statui sese 
nianifeste oppoaere perSűberetur , incurrisse dígnoscitur. Ad sacram dictí Regni 
Hungáriáé Coronam etc. u 



1* Kajcsa. - Kajdácsy. 

logba 200 írtért. Gyermekei Pál, Ferencz (élt 1702.) Zsuzsán- 
n a Meskó Jánosné voltak. Ezek közül 

P á 1 előbb gr. Forgách Ádám nógrádi főispán titoknoka, innen 
1684 — 1699-ig Nógrád megye jeles eszű jegyzője 3 ), 1705-beá bont- 
megyei alispán a ); utóbb Rákóczy Ferencz alatt ennek hive,skan- 
czellára. Nejétől Fáy Borbálától egyetlen leánya maradt, ki !7I5-ik 
év táján Ráday Pál neje lön, és azzal 23 évig élt. Meghalt 1741-ben. 
Eltemettetett Ludányban január 22-én, a gyász szertartások pedig fö- 
lötte Losonczon febr. 26-án tartattak 3 ). Benne a Kajali család kihált. 
A család protestáns vallású, és pedig Pál személyéről itélve *J, 
ágostai evang. volt. 

Czimere a paizs kék mezejében korona, melylyen férfikar könyö- 
köl, kivont kardot tartva, fölötte jobbról ezüst félhold, balról arany- 
csillag ragyog. A paizsfölötti sisak koronáján szintén a kardot villog- 
tató kéz látszik. A paizs körül szokásos foszladék ; mint ezt a család 
több tagja pecsétén láttam. 

K.e jesa család. ( Altorjai.) Hazája Erdély. Közűlök István 
szolgabíró és árvaszéki ülnök Kolos megyében 1815-ben. — Imre 
ugyanott előbb adó-iró, 1848-ban számvevő biztos. 

KajdftCS család. Komárom vármegye nemes c sala dai közé 
soroztatik Fényes E. Geographiájában. 

Kajdác*^ család. Ily nevű csalid székel Baranya és Tolna 

megyékben. 

Baranya megyében Kajdácsy Antal cs. kir. tanácsos és első al- 
ispán. Meghalt 181 l-ben 6 ). Tízennégy évig mint főbíró, és 24 évig 
mint első és másod alispán hivataloskodott. Hatszor volt országgyűlési 
követ. Birt Hidason , Domaloson. Gyermekei közül Antal 1839— 
1845. ugyanott főjegyző volt. 

Kajdácsy család czimere a paizs kék udvarában két kiterjesztett 
fekete sasszárny között csaimás törökfej , két nyíllal keresztbe átütve. 



J ) Nógrádmegyei jegyzőkönyvek, és több okirat. 

*) Lehoczky Stemmatogr. II. p. 

3 ) L. Táglási B. János, Paksi K. András, Kármán András, és veresmarti 
V. Sámuel által mondott halotti beszédeket. Nyom. Kolosvárott 1747. — A F. 
Magyarországi Minerva 1827-ki foly. 1226. lapján roszul írja Kazinczy, hogy a 
család már 1699-ben kihalt ; ekkor még élt Pál, sőt 1707-ben is. 

*) Csécsi Jánosnak a szécaényi gyűlésről vitt Diariuma szerint. 

*) Juranics Antal által fölötte mondott halotti beszéd- 



Kajdy. - Kakas, 17 

Ugyan ez látható a paizsfölötti sisak koronáján is. Foszladék jobbról 
arany-kék, balról ezüst-vörös , ). 

1526-ban Kaydachy György említtetik , ki IL Lajos király ál* 
tal Erdélybe a szászokhoz küldetett 2 ). 

Komárom megyében F ü s helységben bír Kajdácsy nevű család a ), 

Kajdácsy Fái 1715-ben az országgyűlési rendszeres választ- 
mány tagja *). 

Kajdácsy Ferencz 1775-ben Tolna vármegye alispánja, 1792- 
ben követe 5 ). 

*^a jűf család* Nemes család Bereg és Szabolcs vármegyében. 

Kajitclt család. Nemes család Nyitra megyében, honnan 
Kajuch János a múlt század közepén Esztergámba szakadt, és 1776* 
ban Nyitra vármegyétől nemességéről kivett bizonyítványát 1777-ben 
Esztergám megyében is kihirdetteté. A tőle lejövő ivadék nemzék- 
rende ez : 

János 

1766. 

Esztergomban 



Márton György Imre István 

1777. 1777—1805. 1777. 1777-1805. 

• t 



György #?ózsef Ignácz Fereaca. 

182a 1828. 1828. 1828. 

1839. 

Jánosnak fiai Esztergámban laktak, és 1804-ben BarsmegyétÖl 
nyertek nemesi bizonyítványt, melyet 1805- ki febr. 18-án Esztergám 
megyében tettek közhírré. 

Györgynek négy fia 1828-ban Pest megyében hírdetteté ki ne- 
mességét , közűlök Ferencz 1 836-ban Nyitra megyétől , I g n á c z 
pedig 1834-ben Hont, 1836-ban Nyitra. és 1839-ki april 20-án Nógrád 
megyétől nyert nemességéről bizonyítványt 6 ). 

Kakas család. (Sajó-kazai f). Borsodmegyei eredetű régi 
kihalt család. A XV. század elején élt kazai Kakas Gyula, kinek fiai 
György , Zsigmond és Detre 1444-ben hatalmaskodást követ- 



') Burgstaller Colleotio Insignium nob. fam. Hung. 
*) Enget Monumenta Ungarica. p. 194. 
•) Fényes Komárom varin. 101. lap. 
*) 1715-ki 58. torv. ez. 
*) Lehoczky Stemmat, I. p. 212a 

e ) Nógrád v&rm. jegysflkönyv 1830-ik évi 548. S2ára alatt. 

2 



58 Kakas. - Kákonyi. 

tek el Jethewi Mihály jobbágyán *)• 1454-ben bánfalvi Barius család- 
nak Bánfai vára stb. V. Lászlótól nyert adomány le vele folytán történt 
igtatási jelentésben is emlitetnek kazai Kakas Gyula fiai György 
és Detre *). 

Nevezett G y ti 1 a testvérével Loránddal fiai voltak L á s z- 
1 ó n ak, és 1414-ben Zsigmond királyt elkisérték a kosztniczi zsinatra 3 ). 

Nevezett László nak, kinek előneve Kazai helyett több helyen 
roazúl K é z a i iratik *), I. Lajos király, és Mária királyasszony 1383-ban 
oklevélben köték le\ hogy Imre nógrádmegyei főispán magva9zakadta 
esetére ennek birtokát Sólyom nevű helységet neki adomány ozandják. 

Lehoczky szerint e család a Rátold nemből eredt. 

1424. kazai Kakas Miklós szatmármegyei Tyúkod helységben 
részbirtokot nyert 5 ). 

iCdkas család. (Delnei f ). Egyike azon kihalt családaink- 
nak, melyek 1418-ban hassaghi Farkas János fiával Mártonnal mint 
vérrokonok Zsigmond királytól czimert nyertek, névszerint a Mocho- 
1 a i , Usz falvi, Komlossiés delnei Kakas családok. Ezek közt 
emlittetik delnei Kakas János € ). 

Mikor halt ki e család, nem tudjuk, valamint azt sem, volt e ezzel 
vérséges összeköttetésben azon Pozsony vidéki Kakas család , mely- 
ről már 1481-ben jő elé emlékezet, s melyből 1644-ben Kakas János 
fornószeghi birtokos részbirtokát Sáry Ferencznek zálogitá el. 1663- 
ban özvegyének Csepcsányi Annának, és előbbi nejétől született fiának 
Kakas Istvánnak követelésük volt rokonuk Precsinszky Miklós ellen. 
Nevezett Istvánnak nejétől Kanka Katalintól gyermekei : Zsófia 
Divéki Imrené; Anna előbb Szvetenei Jánosné , utóbb Csernák Já- 
nosné ; E v a Boresányi Mártonné ; Zsuzsa Janik Györgyné. És ezek- 
ben ez ágazat elenyészett. 

Kakas nevű család Zemplin vármegye kihalt, valamint élő ar- 
raalista családai között is említetik 7 ). 

Kákonyi család. (Vitkai f ). Szatmár vármegyei kihalt ne- 
mes család. A család fölemeiője Kákonyi Péter, ki 1550-ben Vit- 



% ) Eredeti okíevéí, közölve Kazinczy Gábor által. 

2 ) Ugyanaz, onnan. 

a ) Lehoczky Stemraat. Ií. 205. Budai Hiat. Lex. II 374. 

*) Lehoczky Stemmat. II. 205. 

5 ) Szirmay Szatmár várm. II. 127. !. 

•) Wagner Dipl. Sáros. 574. 

') Szirmay C Zempiin. not. top. 86. 173. 



Kákonyi. 19 

kin, Kápolnán, Ki s-K ó 1 c fl o n részbirtokot nyert királyi ado- 
mányban 0> és 1554-ben nejével Sárközy Borbálával együtt Vitkának 
egy harmad részét is megszerzé Perényi Mibálytól *). A család azóta 
Vitkáról irá előnevét. 

Péternek fia lehetett azon Kákonyi János, ki 1588-ban török- 
fogságba esett 3 ). 

A XVII. század elején élt vitkai Kákonyi István, ki Erdély- 
ben Bátbori és Bethlen Gábor alatt tanács úr volt 4 ); e3 1610-ben 
szatmármegyei Ombódon s ), 1612-ben Fejér-Gyarmaton részbirtokot 
kapott adományban *). 

1622-ben Kákonyi Erszébet nyert vitkai birtokára adományt 7 ); 
s benne — ngy látszik — a család kihalt. 

Kákonyi család. (Kákonyi és tsippi, báró.) Alapítójuk Ká- 
konyi István, ki 1609-ben II. Mátyás királytól nyerte czimeres le- 
veiét, pozsonymegyei Tsipp (vagy tán Csipp ?) és Kákony elŐnevezet- 
tel. Tőle a család következőleg 8 ) származott le ; 

István 

1609. 

(Orczy Mária) 

r 



-A— 



János 

(Marsenay Kata) 
t" ■ A - - " , " t 

I. F erén ez 

udvari tanácsos 1759 

(Szögyény Kata) 

i *- . 

Károly 

(Gulik Anna) 

i A i 

II. FerenczXav. 

cs. k. alezredes 
sz. 1771. f 1829. 

(Mihalovits Antónia) 

.., .. /> ■ ,..,■,—— 



István József-Ignácz Krisztin a- Fán y 

sz. 1820. nov. 2L sz. 1822. aug. 25. sz. 1825. jnl. 20. 



') Szirmay, Szatmár várm. II. 96. 98. 189. 
*) Ugyanott II. 97. 
») Istvánffy Hist 1685-ki kiad. p 378. 

•) Engel Monumenfa üng. 313. 336. 371. 38L 382.— Tudománytár 1840-ki 
foty. VII. köt 215 lap. 

*) Szirmay Szatmár várra. II. 194. 
•) Ugyanott II. 233. 
') Ugyanott II. 97. 

*) Geneal. Taschenbuck der freyh. Hftuser. 1848. 195. és 1855. 290 

2* 



$0 KákoayL— Kalas&enovíeh. 

A családfán látható II. Ferenc z Xav. cs. kir. alezredes szül* 
i77i-ki dec. 3-án. 1826~ki jul. 19 én az ausztriai tartományokbéli bá- 
róságra emeltetett Meghalt 1829-ki mart. 17-én. Nejétél oraviczai és 
göresönyi Mihalovioh Antónia Erzsébettől, kivel 1 81 9 ki nov. 19-én 
keit egybe, a táblázaton látható három gyermeke maradt , kik 1847-ki 
aug. 4-én magyar báróságra emeltettek. 

Ezek közül József í 845-ben Baranya vármegye tiszteletbeli 
aljegyzője lett. 

Czímerük négy részre osztott paizs , az 1- és 4-ik osztály vörös 
udvarában egy koronából kinövő oroszlán , első lábaival kalászt tartva. 
A 2-ik osztály kék udvarában egy fehér Íarka3 ugró helyzetben : a 4-ik 
osztály kék udvarában halász- sajka látszik. A paizs fölött bárói korona 
és a fölött koronás sisak , mely bői egy pánczélo3 , sisakos vitéz nyúlik 
ki, sisakján vörös tollakkal; jobbjában kivont karddal , balját csípőire 
helyezve, Foszladék jobbról ezüst* vörös, balról ezüst-kék. 

&4konyÍ eaaiád. (Vérségi.) Térségi Kákonyi Mátyás 
176Ö-ban a m. udv. kanczellanán jegyző volt. 

Kákucsi Cftalád. (Felső-kápolnai.) Erdély nemes családa. 
Közűlök í 796-ban éltek Kakucsi Sándor KüküilŐ vármegye alis- 
pánja, utóbb (1815) törvényszéki ülnök, és küküllŐi ref. egyházmegyé- 
ben insp. curator, F e r e n c z Doboka vármegyei adórovó biztos, utóbb 
kir. helyettes pénztárnok ugyanott 1815-ben. 

János 1796-ban kir. táblai iktató, 1815-ben már k. táblai ülnök. 

Pál 1815-ben KüküilŐ várm. alszolgabirája a kundi járásban. 
Fia Ádám. 

Péter alszolgabiró 181 5-ben Hunyad vármegyében. 

Elek 1848-ban Hunyad várm. alispán, azon megyének több or- 
szággyűlésen ellenzéki követe. 

Farkas 1837 ben Doboka vármegyében törvényszéki ülnök. 

Ezen kívül több tagot is számlál a család j ilyenek J ó z s e f, G á- 
bor,ésSámuel nak özvegye. 

KLalamenovieh család. Kalamenovich György és Já- 
nos 1720-ban III. Károly király által emeltetett nemességre *)• 

Czimerük a paizs kék udvarában zöld téren hátulsó lábain álló 
oroszlán, kettős farkkal ; első jobb lábában két vörös tollú nyilat tartva. 
A paizsfölötti sisak koronájából pánczélos, és sisakos vitéz nyúlik ki j 



*) Coliect Herald Nro 428. 



KaMsu - Káidy. M 

sisakjának taréjai vörös tollak díszítik ; jobbjában kivont kardot vil- 
logtat. Foszl&dék jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék. 

54 a E ás család. Gömör vármegye nesnes családa, melyből K a- 
1 á s A n d r á s bir és lakik Bikkszögön í ). 

Köl&í&y családi, Alapitá Kalatay F erén ez Xav. ? fia K& 
latay Tamás es. k, sóhivatalnoknak a Szepességin Oh falun, hol 
Fe r e n c z 1722-ben oofc. í-én született. Fölnevettetvén jezsuita lön, 
utóbb tábori pap, í 780-ban már mint gallicziai fő tábori lelkész, II. Jó 
zsef császárral mint gyóntató Pétervárára Katalin császárné látoga- 
tásán járt. 1787-ben várad! püspök iön. Utóbb 1794-ben maga és ro- 
konai Kalatay A n t a 1 és Jó z s e f részére í. Ferencz királytól czinae- 
res nemesítő levelet nyert *). Meghalt 1795-ki mart. 27-én. 

Czimerük négyfelé osztott paizs, egy közép kisebb paizszsa!, 
melynek vörös mezejében fehér infula . és azon keresztül húzva pász- 
torbot látható. Az 1- és 2-ik osztály kék udvarában egy zöldfa alatt 
fehér egyszarvú, fut. A 2-ik és 3-ík osztály arany udvarában daru álh 
fölemelt egyik lábával kövecset tartva. A patzsfölötfi sisak koronája- 
ból arany grií emelkedik ki , első jobb lábával kivont kardot tartva. 
Foszladék jobbról ezüst- kék, balról arany- vörös 3 ). 

i&aSeső család. Lásd Kancsó. 

Káldy család. (Alsó* és felső-káldi.) Vasvármegyei eredetű 
birtokos Ősrégi nemes család , kiterjedve lakás , vagy birtokra nézve 
Sopron, Veszprém, Zala, Fest és Nógrád megyére is. 

Eredetét a család a Herén y nemzetségből (genus) veszi. Is 
mert törzse Ká)áy Paris, Bana ispánnak fia (Paris de K&ld, flliua 
comitis Bana de genere Herény). 

Ettől a család leszármazása következő : *} 



s ) Bartitoloniaeides C. Gömör p. 145. és Fényes Gsogr. BzÓilr I. Í23L 

*) B. Yay László Német kivaég 755. 763. 880.~£íoU«*fc. Henrid, psg, 132. 

•) Ad&mi Sööia Geafcil. toro. V. 

% ; A vasvári káptalanban lévó, ésa farkas erdeje* iráni Drasko- 
viesné folperessége alatt több szomszédok ellen folyt perben is felmutatott- ge- 
nealógia szerint 



22 



Káldy. 



I. tábla. 



Káldy Paris 



I. Imre. 



Egyed. 



Miklós. Ifj. Imre András. 



Imre 



I. János 
(dictus Tőke) 



ífj. Paris. 

(Sitkey 

Ilona) 



Benedek. Demeter. László. János. Margit. I. István. Ilona. Sko- I. Ambrus 



t 



Kata 
(Sibrik 
Osváld) 



lahtika. (Fodor 
Kata) 



11. Ambrus. 
(Szentiványi 
Bora) 



Gergely. 

(Botka 

Kata) 

t 



III. György 

(Kartonfalvy 

Priska) 



II. István 
(Zichy 
Kata) 



* ruzsiua 

(Hetyey 

Tamás) 



Miklós 



II. György 
kapit. 



Gáspár- 



Ili. János 

(Köcsky 

Orsolya) 



György. Ferencz. Zsigmond. Miklós. Péter. 



Iil. Ambrus Krisztina 

1 (Dugovics 

György) 



Krisztina 

(Farkas 

János) 



Bora. Kata 

(1. Jakab Pál, 
2. Palásthy Pál) 



Bertalan. János. I. György Neythe 
f f (Szép (Ecöini 

Erzse) (Getyi Miklós) 



i 



Albert. 


IV. János. 


i " ■ ■ ■■■ i 
Folyt. II. táblán. 


Pál. Kristóf. IV. Imre 




r* "^ i 
Miklós 




Klára. Bora. 



Kaldy. 



23 



II. tábla. 



Albert, ki a* h táblán 
(Plakay Kata) 



IV. Ambrus 
(üjváry Margit) 



Tamás G* "gely. Bertalan. György 

(Adviga) (Nádasdy 

r— A 1 Agatha) 

János ( — * _^_ 

(Poláuyi Jusztina Anna. 

Orsolya) (Boldy László) 



111. István 

(Jáiiosfai 

(Erdős Bora) 

■*»-- — 

Gergely 
(Dömölky 
i Eva) 



István Fereacz Anna. 

(Oeső Eva) (Vittnyedy 



V. János 



Sandrin. Dávid. 

t 



László. Gáspár. 



Erzse 
(Tompa 
István) 



Krisztina 
(1. Farkas 

János, 
2. Mátyás 

György, 



Pál Zsigmond 

(Döbrössy (Hegyi 
Judit) Erzse) 

János 



VI. János. Eva Miklós Gergely 

(1. Sándor (1. Qöbröntei (György 



Mihály 
(ünger 
Judit) 



Lajos 
(Antal 
Judit) 

t 



Erzse. 

2. Jánossá 

Judit) 

1 tői : Zsuzsa 

(Armpruszter 

Mihály) 



Ádám 

2. Zente 

János) 



Mária) 

^Pál" 1 

(1. Ziros 

Anna 

2. Dubraviczky 

Anna) 



1-től Pál. 2-tól István. 



Pál. Samu. János. Kata. Judit Zsuzsa. 



Krisztina 

(Könczel. 

István). 



Zsigmond. Sándor. 



A legérezhetőbb hiány a családfán az , hogy rajta limesének fel- 
téve az évszámok , melyeket felrakni minden igyekezetem mellett is 
biztosan nem merhettem ; és igy közvetlenül a családfához már ke- 
vés fel világosi tó adat közölhető. 

A törzs Parisnak egyik fia Egyed ága hamar kihal , mert bár 
két fia volt, és ezek közül ifj. Paris Sitkey Istvánnak Ilona nevű 
leányát bírta nőül , mégis gyermekeiről a leszármazási fa mit sem tud. 

Idősb Paris nak másik fiaimre fentartá a családot, időrűl időre 
mindinkább terjedő ágazatokban ; mert fia ifj. Imre már épen számos 



%k Káídty. 

gyermek atyjává lön, kik közül azonban tartós ágazatot csak Demeter 
alapított ; mert I. Ambrus ága hamar kihalt, I. Istvánnak csak 
leánya Kata maradt, ki szarvaskendi Sihrik Osvald neje volt. 

Demeternek fia I. György Szép Lászlónak leányát Erzsébetet 
vette nőül , és ettől született Albert, és János, kik közül az előbbi 
a legtovább élő ágazatott alapitá, mint a II. táblázaton láthatjuk. 

Nevezett Albert neje Plakay Kata volt, ki utóbb Eszéki Pál 
deákhoz (litterator) ment nőül. Egyik íla IV". Ambrus Ujváry Bene- 
deknek Margit leányát vette nőül, és négy gyermeket nemze , kik 
azonban harmad izén a család nevét sirba vivéL Ezen gyermekek kö- 
zül Györgynek neje Nádasdy Lászlónak leánya Agatha volt, ki utóbb 
Megyeri Tamás felesége lön, 

III. István ágazata itt letérjed egész a múlt század végéig, és 
igy — >- ugy látszik -— erről csak a három utóbbi nemzedék hiányzik. 
Unokája V. János, hat gyermeknek volt atyja. Ezek közűi á) P á 1 
Döbrössy András leányát Juditot birá nőül. Ezen Juditnak anyja 
Nagy Erzse volt , leánya kis-völcsi Nagy Farkasnak győrfalvai Balog 
Judittói, Balog István leányától. Pál fiainak u. m. Mihály nak neje 
Judit, leánya volt a Kőszegen lakó Unger Mihálynak. Lajosnak fele- 
sége pedig Antal Jánosnak leánya Judit volt. 

^Zsigmond hitvese Hegyi Andrásnak leánya Erzsébet, utóbb 
Armpruszter Ferenezné volt. Piok János. 

c) VI. Jánosnak első neje Sándor István leánya Erzse, a 
2 -ik Jánossá István leánya Judit. A 2-diktól leánya Zsuzsa Arm- 
pruszter Mihályné. 

á) Éva neje előbb Döbrentei Ádámnak, utóbb Zente Jánosnak. 
Utódai a Potyondi család stb. 

e) Miklós nak neje György Mária, előbb Hajas János Özvegye, 
harmadszor Lőke Péter neje. Fia Pál volt, mint a tábla mutatja. 

f) György nek gyermekeit a táblázaton láthatjuk : 

A közlött táblázaton annyira hiányozván az időkor, nem határoz- 
hatjuk meg a hivatalt viselt, vagy egyébképen kitűnt családtagoknak 
a táblázaton állókkal való azonságát sem; és csak némelyeket jelölhe- 
tünk meg gyanithatólag, míg másrészről több ismert családtagot pe- 
dig a családfán épen nem lelhetőknek találok, mint azt a következők- 
ben elésorolandom. 

Káldy Ambrus, ki 1608- 1822-ben Vas vármegyének szolga- 



Káldy. *5 

bírája volt *), valószínűleg egy a II. táblázaton látható IV. Ambrussal. 
1630-ban alispán és követ volt a ). 

Káldy Imre 1630-ban volt Vasmegye szolgabirája 3 ), ugy lát- 
szik az, ki a I. táblán IV. Imre nek iratik. 

Káldy Peren ez,- ki 1635- és 1647-ben országgyűlési követ 
volt, és többféle választmányi tagúi is kineveztetett *), Vasmegyének 
adószedője is volt, és 1646. tájban Pozsonyban egy Fereuez (tán 
ez?) vice Capitaneus in partibus Regni ultra- Danii bianis s ). 

Hasonlóan felső-káldi Káldy Péter, ki 1649 — 1662-ben mint 
országgyűlési követ, és több országos választmány tagja említtetik tör- 
vénykönyvünkben 6 ), és 1646- 1662-ben 7 ) Vasmegye első alispánja 
volt: szintén a táblázaton állók közül ki nem jelelhető. 

Nincs a családfán azon Káldy György sem , kitől 1402-ben a 
Bánffyak Pápa vára védelmére a csehek ellen segélyt kértek 8 ). E 
György Káldy Miklósnak fia volt , és 1404-ben a vasvári káptalan 
előtt Sitkey Mátyástól Gyűrűs helységbeli részbirtokát veszi 50 fo- 
rintért °). Ez oklevélben György magister nek neveztetik. 

A családnak, — mely valamint régebben — ugy jelenleg is pro- 
testáns vallású , néhány tagja kath. papi pályán tűnt. Ilyen Káldy 
György, kinek atyja szintén György Pozsonyban tartózkodott 
II. Ferdinánd kiráiy korában, ki neki 1625*ben évenkint száz magyar- 
forint segedelmet rendelt , és azt 1629-ben még 50 forinttal toldotta 
meg ,0 ). Fia az emiitett György 1570. táján N.-Szombatban szüle- 
tett, és a jezsuiták közé lépvén , mint a ,B i b 1 i á n a k 4 magyarra for- 
dítója teve nevét emlékezetessé. Meghalt 1634-ki oct. 30-án kora 64. 
évében 1I ) 



*) 1608-ki 15. k. u. ~ 1613 : 8. - 1618 1 49. — 1622 : 36. torv, ez. 

*) Lehoczky Stemrnat. I. 191. 

•) 1630-ki 3. törv. ez. 

*) 1635 : 57. 60. 63. 72. - 1638 : 37. — 1647 : 71. 91. törv. ez. — Lenoczky 
Stemrnat. 1. 191. 

5 ) Tudománytár 1335. III. köt. 297. lap. 

■) 1649 : 60. 1662 : 26. 37. 39. törv. ez. 

*) Lehoczky Stemrnat. I. 191. 

8 ) Fejér Cod. Dipl. tom. X. vol. IV, p. 157. 

•) Regiatram Literalium Instrumentorum Sitkey- Nagyianonim p- 85. — 
Ráta Károly közléséből. 

*°) Tudománytár 1835. Ifi. k. 297. 

M ) Ugyanott. 



«6 



Káilay. 



Káldy M[á r t o n is volt jezsuita, és egyházi beszédeket hagyott 
kéziratban maga után *). 

Káldy Mihály 1629 ben soproni plébános *). 1638-ban papóczi 
sz.- lélek i prior, és győri nagyprépost volt 3 ). 

Káldy Zsuzsanna 1629-ben már mint Cziráky Mózses kir. 
személy nök özvegye élt *). 

181 l-ben említetnek a családból János táblabíró ; Katalin 
Gyömörey özvegye, Zsuzsa Vidos Sándor özvegye, és Judit Enes- 
sey György neje. 

Káldy János (tán a íoljebbi) Sopron vármegye alispánja, a du- 
nántúli ágost. evang superintendentia fŐinspectora, meghalt N.-Grcres- 
den 1826-ki mart. 30-án/ kora 62. évében. 

Nógrád megyébe telepedett Káldy István, neje bibithi Horváth 
Anna, és utánna M a g d o 1- 
n a. Legéndi birtokát jelenleg 
fia birja. 

A család czimere a paizs 
kék udvarában koronás szirén. 

Káilay család ( N.- 

kállói.) Egyike legrégiebb ős- 
nemes családainknak , mely 
Szabolcs vármegyében a csa- 
lád nevét, és előnevét adó 
Nagy-Kálló mezővárost min- 
den okmányaink emlékezetén 
túl, valószínűleg a haza első 
foglalása óta birja. 

Eredetét a százoyolcz ős 
nemzetségek egyikéből, a'B o- 
1 o k - S i m i á n nemből (ge- 
nus) veszi, mint ezt a család 
levéltárában eredeti XIII. szá- 
zadbeli oklevelek tanúsítják. 

Tudománytár 1835. 111. k. 297. 

*) Ugyanott* 

8 ) Ugyanott 

') Péterii Conoilia II. 

*) Tudománytár 1835. III. k. 297. 




Kállay. 



%1 



Oklevelileg ismert törzse U b u 1 de genere Bolok-Simian (Balog- 
Semjén) volt , ki II. András király korában élt. Ettől a család hiteles 
adatok nyomán következőleg sarjadzott le : 

I. tábla. 

Ubul 

de genere 

Bolog-Simian 



I. Gergely 
1250. 



I. János 

dictus 

Byri 



Erzse 
(Balkáni 
Lőrinoz) 



I. Mihály 

Comes 

125?. 

i * • 

Folyt. II. lábián. 



Egyed 

Comes de 

Zabolch 



I. Tamás 
mester 
1371. 

.. .A- 



Fábián. 

t 



Simon. 
1325. 



II. Láf zló 
t 



Anna 

(Szkarosi 
Huntnő) 



Klára 
(Gzudar 
Domokos) 



Iván mester 
1325. 1342. 



III. Péter, 
t 



II. Egyed 

i * "" i 
N. 

(Gaohályné) 



I. Imre. 
1345. 



Skolastíka Erzse 
(pincsi (Ibrányi 
Jwhos Gergely) 
István) 



I. László, 
t 



Demeter. 
1345 



1 András. 



Szaniszló. 
1365. 

IV. János 
1427. 



111. János. 
1365. 



V. János. 
1465. 



V. István 

t 



II. András Péter 

1490-1502. fi569. 

(Sz.-Giróthi Orsolya) 



IX. János 

1550. 

szörényi bán. 

Vitéi Kállay. 

(Várday Judit) 



Klára 
(Orossy András) 



X. János 

1586. 

(Segnyey 

Judit) 



Klára 
(Chapy Farkas) 



Bálás 

t 



György 
1590. 

t 



» 



Kállay. 



II. t á b 1 &. 



I. Mihály, ki ai 1. táblán. 

Comes 
1252- 1292. 



II. Mihály 
1325. 



Miklós. 



Kata 



I. István 

magister de 

Nagy-Sernjén 

1325. 



I. László 
1325. 



II. Péter. 1 
f 

Klára 
(Butkay János 



Miklós. II. übul. 
deák 1388. 

f 



UI.Mikálv. 
í345. 



III. László 
1429. 



II. István most. 

de N.-Seoijén 

1346. 



r~ 



Dora. 



Kata 
Nagy tar- 
kányi 
Miklós. 



ül. István 
1370. 

i — c ' 

Zsigmond 
1427. 



II. János 

díeíus Lengvén 

1344. 

Leukeus 
dictns Lengyen 
de Kalló 



I Péter 
pap. 



il. Miklós 
1394. 1434. 



IV. István 

1419. 
(Báthori Anna) 



Anna 

1394. 
kitől a 
Zólyomi 
család. 



IV. Lasaló. 
1419. 



VI. István. 
1427. 



VI. János 
Szabolcs v. 

főispán 

1446. f 1478. 

(1. Julianna. 

2. Veronka. 

3. Kata) 



Lórifccz 

1463. 

t 



Kíára 
(CsaLoly László) 



l.Pái 

komor- 

nok 1455. 

1468. 



II. Pál László, VIÍ. János 
1478. 1455. Szabolcs v. 
1483. f követe 1447. 
f 1482. 

(Parlagi Ilona) 

VIII János^ 
1502. 1548. 



II. Tamás. Erzse Margit ZsóSa 
1471. (Keserű (Dobi 1483. 
István) László 



III. Pá!. 
1549 



II. Lórincz 

1574. 



Anna 

1617. 1629. 

(Báncsy 

János) 



Bora 
1617. 29. 
(Bárczy 

Fer.) 



1. Forenez. 
1549. 
(Báthori 
Anna) 

Ul. idbt. 



Farkas 
1549. 




Folyt 



Kállay. 



29 



III tábla. 

I. Ferencz, ki a II. táblán. 
1549. 
(Báthori Anna) 



UI. Miklós 
1617. 1636. 
t 



XI. János. 
1629. 



II. Farkas. 
1629. 

t 



Kata 

(Vay 

András) 



IV. Pa! 
1657.1663. 
(Pataky Anna) 



VII Jstván 
első nejé- 
től 



II Ferencz 
(1. Los. Bánffy 

Anna, 
2. Bornemisza 
Kata) 



János 
1651. 1663. 



Eva 

1651. 

(Erős 

Gábor) 



II. György Bora 2-tól 
1617. 1657. (Borbély 
(Cscmaközy Istv.) 
Zsuzsa) 



Iíl. Ferencz Klára Zsuzsa 
1629. 1663. (Kemény 

(b. Pe- János 

rényi 1631-tol) 

Zsigm.) 



111. Miklós 
1651. 1670. 
(Sztánkay Eva) 

restaurátor 

■ ■ ii «^' i 



Judit. 
1651. 



I II. György. 



XII. János 
1690. 1701. 
(1. Gál Magdolna, 
2. Perényi Bora) 
Orosi ágasat 

t *- > 

Folyt. Vili iábl 



VIII István 
t 



IV. Ferencz. 

1690. 
Napkori ág 



V. Ferencz 
(Becsky N.) 



IV. György 
(Horváth N.) 

Fotyt. VI. táblán. 



IX. István- 
Folyt. VII. tábl. 



fi 



Ferencz 
(Krucsay N.) 

¥olyi. lV.táb. 



Sándor János 

Szabolcs v. Szabói ej v. 

szbiró szbiró 

kir. udvara. (1. Niczky N. 
b. Reviczky^, b. Bemer N.) 
N.) 



András Julianna Franciska 

(Okolicsáuyi (Elek N.) (lbrányiné) 
• N.) 



Folyt. V. táblán. 



Miklós 

(Kállay 

Petronella) 



Julianna 
(Kállay 
Mihály) 



Edvard. Barnabás. Hermina 

(Rósa István) 



János. 



Rudolf 
(Csuha 
Amália) 



Bertalan 

(Tolnai 

Leopoldina) 

A , 

Ottó 
(Kállay Vilma) 



Charítas 
(Járminé) 



Anna 
(Apagyiné) 



Petronella 

(Kállay 

Miklós) 



Adolf Emil 

1859. 1859. 

(Péchy Erwe) 



Etelka 
vZábráczky 
Ottó) 



Paulina. 



Kállay. 



IV. t á b 1 a. 

VI. Ferencz , ki a III táblán. 
(Krucsay N.) 



Mihály Menyhért Gáspár Boldizsár Amália Borbála 

(EördÖgh Szabolcs v. (Kállay (Kállay (Szentmáriai) (1. Kovácsné 
Teréz) alisp. 1848. Ludovica) Teréz) 2. Vidovicsné) 

Zsuzsi 

(Jármy 

Elek) 



Ferencz 

(Vidovich 

Mária) 

i 1 

Dienes 

1869. 

(Kállay 

Kornélia) 



Julii* 



Pál. 



Mária 

(Fekete 

Fer.) 



V. tábla. 

Sándor, ki a Uh táblán. 
szabolcsi szbiró 
kir.udv. 1806. 
(b. Reviczky N.) 



Gergely 
(Reviczky 
Viktória) 



Tamás 

(Reviczky 

Mária) 



Mária 

(Szabó 

Mihály) 



Antónia 
(Cseh 
József) 



Sándor 

(Lengyel 

Mária) 

1869. 



Laura Ida 

(Rátonyi (Kende 

János) Kannt) 



Kornélia. Árpád. Erzse. Sándor. 



Ödön 
képviselő 

1848. 
(Faragó 

Mária) 



Lila 

(Komjáthy 

Pál) 



István. Rudolf. Zoltán. 



Katalin 
(Ferenczyné) 



Kállpy. 



31 



VI tábla. 



IV. György, ki a 111. táblán. 
(Horváth N.) 



Miklós V.György II. József Károly László Eva N. 

1807. egri kano- (Vás. n. katona (Bogyó (Dobay (szerepi 

Szabolcs v. nok 1807. Eötvös K.) (1. Lánczy N.) László) Kelemen 

alisp + Magdolna) i Ignácz) 

kir. uav. j~ i * ! — ! 1 

íTahv N 1 Julianna. Mária 

(EördőgiiN.) (KornisN.) 



Kristóf 
(Ibrányi 

Mária) 

t 



Leopold. Károly. József. Dániel Lorinez. 



Leopold. 



í A 1 I r 

István. I 



Gusztáv. 



László 

(Kállay 

Anna) 



József. 
(Kállay 
N.) 



János 



Jozefa 
(Orosz 
Antal) 



Imre 



Albert 



Emánuel Ilona Adél 

(Reviczky (SzereJay (Bárányi 
Jozefa) Ignácz) Gusztáv) 



Kornél 
(Kállay 
Ernesztina) 



Albert. 



György Kálmán Amália. Karolina. Teréz Ludovioa 

1859. (Kelemen N.) (Patay (Fazekas 

i * 1 i — --* ; István) László) 

András. Vilma Miklós. Béla. 

(Kállay és 4 leány. 
Ottó) 



VII. tábla. 



Leo 
ezredes 1812. 
(Eötvös N.) 



IX. István, ki a 111 táblán. 

László 

Heves v. alisp. 

(b. Reviczky N.) 



Erzsébet 
(b. Jósika Miklós) 



Lajos 

Szabolcs v alj. 

1807. 

(Ferenczy 

Anna) 



István 
(Elek N.) 
i " 1 

Teréz 
(Eördogh) 



Dárius. Anna 

(Szirmay) 



Mária 
(Komjáthy) 



3» 



Kállay. 



VIII. tábla. 

XII. János, ki a Hl. táblán. 
(1. Gál Magdolna, 
2. b. Perényí Bora) 



V.Pál. Eva I. József XUÍ. János Mihály Kata 
(S zuhany i (Kun N.) ker. táblai kapit. (Sisko« 



László) 



litván Antal. 
(Becski N ) f 

Ignácz 
(b. Szepessy Júlia.) 

t *-; 1 

Mária 

(gr. Desse-nrffy 

Kálmán) 



elnök (Benicz- 
es k. kam. ky N.) 
gróf lett -f- 

(Horváth N.) 
f 



vics) 



Ágnes Anna-M. 
(1. Thur- (Krucsay 
zó J. József) 
2. Sughó 
György) 



Antal Zsigmond. Gábor Zsuzsa Péter 

1806. f (PéchyN.) (b.Véosey (Majthényi 

Szabolcs v. tb. CTT'^TP Gábor) N) 

(Szuhányi Fol ?!'J X ' r T'^T x 

Franciska) tábíá »' *•*?■ X 

j táblán. 



Róza Bora 
(Revicz- 
ky né) 



István Eleonóra 

f 1845. mart. 16. (Tolnay) 
(Blaskovich Amália) 

Benjámin, Melissa. Gemma. 



Kata Ágnes Erzse 
(Kende) (Szüvay) (Peley) 



IX. tábla. 



Gábor, ki a Vili. táblán. 
(Péchy N.) 



Mihály 



Károly 
(1. Halassy N. 



Gábor 



2. Szál 



übul Róza 

(Kállay (Jász- 
Amália) trábszky 
Ignácz) 



káry) 



CzecJlia 
(Eflivös N.) 



Gyula. Imre. ignácz. 



György. Kálmán. Karolina Teréz. Luiza Amália. 
(j. Kállay (Kállay 

József) Qásp.) 

2. Fráter JózS.) 



Énok 
(Kelemen N.) 



Béla. Géza. Kata stb. 



Tivadar 
(Okolicsány 

g frv , 

Iván. Ida stb. 



Vilhelmtna 
(Horváth 
Béla) 



Keszi Elek. 

(Kállay Kornél) 



Aurél. Jenőt 



Káilay. 



X. t ábia. 



Péter, ki a VIIL tábláit. 
(Majtliény N.) 



Péter Ágoston 

(1. Elek N. r— * 1 

2. Márkus Gusztáv 

Jozefa. fe r - Kornii 

3. N. Karolina) Jozefin) 



Alajos 
(Márkus 

' NO 



Karolina. Antónia. Janka. 



ára. Gusztáv. Margit. 



A— 



Ákos Anna Emma 
(1. Benkő (Melléky (Baboehy) 
Janka Mátyás) 
2UnerIlka) 

Ákos. Ilka. Csilla. K. 



Karói ina Auguszta 
(Valter (Hrabovszky 
Béla) Rudolf) 



— ^w. 



Amália Kornélia Jozefa Ignácz. László. Viktor. István. Béla. Ilka. Janka. 
(Káilay (Káilay (gr. 
Übni) Dienes) Pongráez). 

A család törzsének, a Balog-Semjén nemből eredt U b u 1- 
nak — mintáz I. táblán láthatjuk — három fia volt: í. Gergely, 
I. Mihály és Egyed. 

I. Mihály , ki 1252-ben Come3 -nek iratik í262-ben István ki- 
királyi herczegtől, akkor erdélyi fejedelemtől (később V. látván király- 
tól) adományban kapott a sáros-pataki várban egy felben maradt tor- 
nyot, hogy azt fölépíthesse és Örökösen bírhassa. Utóbb pedig, midőn 
István király lett, 1271-ben Szabolcs vármegyében két pusztát nyert 
tőle I. Mihály, melyek az oklevélben Nunkupul és Tuth néven 
fordulnak elő, ésmaNapkorésGut h-nak neveztetnek ')• E pusz- 
tákat még Ubul kapta II. András királytói adományban, azon érde- 
meiért, melyet Ubul az oroszok elleni hadban Kálmán berezeg alatt 
szerzett, mely háborúban állítólag Uhuinak egy Egyed nevű testvére 
ts elesett* Utóbb e birtok valami módon — mint Budai irja — elide- 
genedett az Ubul gyermekeitől , 03 ezért V. István király azokat I. 
Mihálynak vissza adá. 

1290-ben IV. László király a leieszi monostor fölötti kegyúri jo- 
got elvévén Simon Mitzbán fiaitól, I. Mihály fiainak I. Istvánnak 
és Pálnak adományozá. Ez utóbbi (t. i. Pál) nincs a táblázaton, Ez 



») Budai Fer. Hist. Lexikon III. 484. V. ö. Fejér Cod. Dipl tom. VIÍ. 
voi. II. p. 205. 

3 



34 KáMay. 

oklevél kelt Karánsebesen . Fülöp és Jakab apostol ünnepe előtti 
szombaton *)• 

1292-ben í. Mihály (Nobilis vir Coraes Miclxael filius Ubul de 
genere Seemyen) az esztergami káptalan előtt tiltakozik némely neki 
okozott károk és jogtalanságok végett 2 ). 

I. I s t v á n (I. Mihálynak fia) I. Károly király korában élt, és a 
családnak több birtokait, nevezetesen Semjént , Sz. -Mihályt, Grúthot, 
és Napkort, melyeket Omode nádor erőszakkal elfoglalt, 1317-ben Rá- 
told Dósa nádor elnöklete alatt tartott szalácsi gyűlés Ítélete folytán s ), 
hozzájárulván a király megerősítése is, visszaszerezte. 

1325-ben osztoznak lí. Mihály, I. István és I. László 
testvérek Egyednek Szabolcs vármegye főispánjának fiával Iván mes- 
terrel , mely alkalommal II. Mihálynak Kéi\ Panyola , Nagy-Semjén, 
Szent-Mibály, Napkor, Beitek, Thivadarthuk nevezetű jószágokból ju- 
tott részbirtok ft ). 

1 333-ban I. László. II. Lengyen Jánossal 3zerzé Székely- 
nek felét férfi-ágra. 

1342-ben I. Mik lós (II, Mihálynak fia) osztozik I. László- 
val, íí. Lengyen Jánossal, í v á n mesterrel , és Simonnak fiával 
Imrével, melynek folytán nevezett I. Miklós részt kap Nagy- Kalló, 
Tót- Kalló, Oros, Város, Napkor, Semjén ? Laskód, Byr, Bogus, Kér, má- 
sik Semjén, Filep, és Bodorth elek-ben. — A simái birtok osztatlan 
maradt & ). 

1344-ben ismét III. Mihály (I. Lászlónak fia) II. István és II. 
Lengyen János osztoztak. 

1347-beü I. Miklósnak magvaszakadtán ennek birtokrészén meg- 
osztoztak III. Mihály (I. Lászlónak fia), és II. L e n g y c n J á- 
n o s (I. Mihály ágáról ;) kizárván az osztályból I. Miklós nővérét K a- 
t a 1 i n t , Kemeehei Mihály nét , miután a birtok csak fiágat illetett 6 ). 
E végett Kemeehei János pert indított a Kálíayak ellen, nevezetesen 
Lénk, Eszíár, Gyomán , Byr , Zeke! , és Fülöp nevű szerzett birtokok- 



*) Kaprinai Mss. B. tom. XVIII. 236. 

2 ) Katona Hisí. Critlc. tom. VII. p. 354. — L. Kaprinai Mss. B. tom 
XV1IL p. 234. 

*) Katona Hűi. Criüea. tom. VIII. p. 338. 
4 ) Családi adatok. 
& ) Ugyanaz. 
*) Ugyanaz. 



Kállay. 85 

ból adandó rész végett, végre 1400-ban a Kemechey-ek minden jogaik 
kiegyenlítéséül Székely felét nyerek. 

Kihalván L Gergely nek ágán T a tii ásmester, és fia meg 

II. László még előbb magtalanul, 1370-ben ennek részét a leányág ki- 
zártával I. Mihálynak , és I. Egyednek ivadéka osztá fel , névszerint 

III. István, Leökeös, S z a n i s z ló , és III. János oszták meg, 

1364-ben S i ra á - 1 III. János és Szaniszl ó birá , kiket an- 
nak, mint közös birtoknak eladásától tiltott Leökeös, ki kallói Lengyen 
Leukeus-nak Íratott. 

Ugyan ez idő tájban szerepelt a családból II. Ubul mester (I. 
Lászlónak fia), ki ! 379-ben L Lajos Lirály alatt a velenczések ellen 
barczolt , ez okból honn folyamatban lévő pereire nézve halasztó pa- 
rancsot nyert I. Lajos király halála útin, mint befolyásos bajnok, az 
özvegy. Erzsébet királyné által is fölkéretett 1364-ben, hogy irányában 
is hűségében megmaradjon I ). 

II. M i k I ó s (Lökös-nek fia) 1404-ben Zsigmond király rendele- 
téiül Maróthi János macsói bánnal Erdélybe aLudán Tamás és Debrő 
István által támasztott lázongások lecsendesitésére küldetett. 141 l-ben 
pedig arra nézve vett Zsigmond királytól parancsot , hogy fegyvere- 
seivel Kassára siessen a lengyel király ellen viselendő háború miatt. 
1414-ben Simonnak leánya Erzsébet, Ibrányi Gergelyné nászaján* 
ajándok és leánynegyed-képen Leuk, Eszíár , Gyomán, és Bagos felét 
és a szent-péteri pusztát kapa a családtól. 

Lökösnek fia, II. Miklós, 1422-ben Szabolcs vármegyétől 
megnyeré, hogy szökött jobbágyai a föld-dijt és adósságaikat lefizetni 
köteleztettek *). 

VI. János (II. Miklósnak fia) 1426-ban Radui oláhországi had- 
járatban vett részt, és érdemeket szerze, melynél fogva 1427-ben Zsig- 
mond királytói Vásáros-Kallón és egyéb más helységekben a királyi 
jogokra adományt nyert 8 ), s egyszersmind rokonaival Zsigmond- 
dal, LŐrinczczel, IV. Jánossal együtt S i m á -ra is adománya 
kapott, mire nézve 1428-ban a Kemechey-ieányágiak ellent mondot- 
tak. Az 1446-ki rákosmezei országgyűlésen Várday Miklóssal együtt 
Szabolcs vármegye főispánjává neveztetett. 1464-ben Mátyás királytól 
arról vett rendeletet, hogy Szapolyai Imre bán által reá bízott két ezer 



') Kaprinai B. tora I. p. 245. 

*) Fejér Codex Dipl tom. X. vol. 6. p 517. 

a ) Katona Hist Critica tom. XII. p. 489. 

3* 



35 Kállay. 

aranyforintot ennek adja vissza. Meghalt í 4 78-ban. Neje egymás után 
bárom volt, úgymint 1 . Julianna, 2. Verona, és 3. Katalin, 
kiknek családi neveiket nem ismerjük ! >. Ezektől több gyermekei szü- 
lettek, kiket alább emlitendünk. 

Most térjünk L Egy ed ágához, mely a XVI. század végén ki- 
halván, ugy is L Minály ágánál, mely máig leterjedt, korábban be- 
végzé virágzását. 

í. Egyed ágán Ií. András nak Szení-Giróthi Orsolyától fia IX. 
János átaiában kis -kallói Vitéz Jánosnak neveztetett; 1522-ben 
neveztetett szörényi bánná Báthori István nádor által , minthogy II. 
Lajos király ekkor Csehországban járt. 1524-ben Toraori Pállal hada- 
kozott. Ferh át basa ellen. Részt vett 1526 ban a mohácsi gyászos üt- 
közetben, és ott, mid£n Ráskai Gáspárral a belgrádi basa ellen rendel- 
tetett . fogságba esett , de csak hamar kiszabaditák őt vitéz társai. A 
mohácsi vész után ÍX. János mindég a nemzeti párttal tartott, és 
János királynak állandóan liive maradt. Ennek érdekében portyázott 
1528-ban a Szepességen 2 ). 1536-ban Horváth Ferencz regéczi kapi- 
tánynyal Kassát hódáíá meg. 1540-ben — úgy látszik — ő volt kije- 
lölve a török portára küldendő ajándék elvitelére. Neje kis-várday Vár- 
doy László leánya V á r d a y Judit volt, kitol gyermekei X. János, 
és Klára Chapy Farkasné vaíának. 

X. J á n o a Erdélyben szerepelt, a mennyiben Békés István részén 
állván 3 ezzel Báthori István erdélyi fejedelem ellen harczoit 1575-ben. 
Utóbb mindketten a győzedelmes Báthorival kiengesztelődvén, annak 
hívei lőnek, és többi közt ennek részén vitézül harczoit 1581-ben 
Plesfcov mellett az oroszok ellen. Neje Segnyey Judit volt, kitől fiai 
B a I á s és í- G y ö r gy ez ágazatot 1590. táján sirba vivék. 

Visszatérvén VI. Jánoshoz, ennek három nejétői több , és 
ezek közt két (I. és II.) P á 1 nevű gyermekei valának. 

í. Pál, gyermekkorában állitóiag együtt tanult Erdélyben Má- 
tyás király lyai 3 j, utóbb ennek kamarása volt, és rokonával Kállay V. 
Jánossal, és Parlagi Györgygyei I. Mátyás király alatt Jajcza ost- 
románál , és másutt is vitézül és saját költségén harczolván, 1464-dik 
évben mind hárman ebbeli költségeik potíásául a kincstárnak azon évi 



*) Az elzárt családi levél tar bizonyosan minden erre biztos adatot 
nyújthatna. 

*) Sperfogtri Wagnernál Analecta Scepu*. I. p. 153. 
») V&y L Német Ijivség 374. lap. 



Kállay. 33 

szatmármegyei jövedelmét, (t. i. minden őt portától egy arany forintot) 
kapták ') 1464-ben Treutel Miklós magvaszakadton ennek javait is 
I. P á 1 nyeré Parlagi Györgygyei adományban 2 ). Ugyan ez évben 
ismét Parlagi Györgygyei, maga ugy testvére VII. János, nagybátyja 
L Ő r i n c z, és rokona V. János részére szolnokraegyei (Mező) Tűrt, 
ésWarsányt előbbi birtokosaiknak a rácz despotákn&k hutlenségi 
bélyegén I. Mátyás királytól adományban nyerte , és azokba & budai 
káptalan által ellentmondás nélkül beiktattatott *). így kapta a Kállay 
család MezŐ-Túr felerészét, melyet a legújabb időkig osztatlanul birfc. 
A másik fele a Parlagi család után más családokra száüt. I. Fái — ugy 
látszik— 1468-ban elhalt. Es utánna ismét egy II. Pál testvére szüle- 
tett, ki 1478— 1483-ban élt. 

VII. János az 1447-ki országgyűlésen Szabolcs vármegye kö- 
vete volt •). Egy fia maradt: VIII. J ános. 

1476-ban Kállay Margit Dobi Lászióné, leány-negyedet kapott 
a Kállay aktói. 

1483-ban Kállay E r z s e Keserű István né a család simái birto- 
kából leány- negyedet kapott. — Sima végett a Zólyomiak is. kik II. 
Miklósnak Anna nevű leányától származtak , pert inditottak , de a 
nyolczados törvényszék Simát is íi-ági birtokul itélé , és 1505-ben 
Zólyomi Dávidnak gyermekei ebből a leány-negyedet nagyatyjuk után 
ei fogadák. 

VIII. Jánosnak három figyermeke volt, úgymint l. III. Pál, 
ki L ő r i n c z fiától származott unokáiban Anna Báncsy Jánosnéban, 
és Borbála Bárczay Ferencznében fi-ágon kihalt Leányági utódai a 
Jármy-ak stb. — 2. I. Farka3 , ki X. János fiában halt ki, és 3-or 
I. Ferencz,ki 1549-ben élt , és neje Báthori Anna volt Ettől négy 
fia, és leánya Kata Vay Andrásné maradt. A fiuk közül II. Ferenc z- 
nek első nejétől losonczi BánfFy Annától II. G y ő r g y és B o r b á 1 a 
Borbély Istvánné született; második nejétől Bornemisza Katától (ki 
utóbb Perényi György neje lön) III. Ferencz, Klára b. Perényi 
Zsigmond né ,és Zsuzsanna Kemény János utóbb erdélyi fejede- 
lcmné születtek. A fiuk magnóikul haltak el. 



*) Katona Hwt. Critica tom. XIV. p. 661. 

') Ugyanott p. 763. 

*) A hártyán kelt eredeti iktatási jelentés szerint. 

*) KovacMch Vesfigia Gomitíorum p. 366 — 16S. 



98 Kállay. 

XL János nak két fia maradt : IV. Pá 1 és VII. István. 

IV, Pálnak egy fia maradt XIII. János, ki kiskorában halt 
el, és kit anyja Pataky Anna^ ki utóbb Kubinyi Lászlóhoz ment nőül, 
tiz hónapig temetetlen hagyott ; sőt nevezett Pataky Anna egyetért- 
vén a leány-ággal , úgymint emiitett Kállay Klára-Máriával Perényi- 
nével, és Zsuzsanna Keménynével, noha VII. Istvánnak volt III. M i k- 
lós fia, 165ö-ben a Kállay fi-ág kihalása ürügyén a Kállay család-bir- 
tokra adományt vettek. Nemkülönben egyetértve Kállay Borbála fér- 
jével Bárezay Ferenczczel 1660-ban Kubinyi Lászlónak, ki III. M ik- 
lósnak gyámja volt, ezt okleveleitől megfoszták. Ennek nevében 
1651-ben az adományozásnak ellentmondatott, s később a birtokok 
csakugyan reá vissza is kerültek. E III. Miklós ban állt fiágon a 
XV II. század végén egyedül a család , és ez okból ő a családnak mint- 
egy megujjitója (rastauratora), mint az a családfán is megjegyezve áll. 

III. Miklós, valamint átalában a család reform, vallású volt, 
és — mint iratik — III. Miklós az eperjesi mészárlások korában, en- 
nek hatása folytán lön katholikussá. Azonban az áttérés II. Ferencz 
leányainál már elÓbb is foganatba vétetett, t. i. II. Ferencznek máso- 
dik neje Bornemisza Kata kath. vallású lévén, leányát Zsuzsannát 
a kath. vallásban nevelteté , míg később mint Kemény János hitvese 
ismét reform, lön. Érdekes róla ide jegyezni , mit Kemény János ön- 
életiratában erre vonatkozva ir : í ) „ Az hagyott helyen — - úgymond — 
megegyezek szolgáimmal, Kallót is elkerülvén , RosáJyban menék Kun Lász- 
lóhoz, az holott valahány napokig mulatván, azon alkalmatossággal jedzém 
el magamnak feleségül Prényi Györgynek mostoha leányát, néhai Kállai Fe- 
rencznek Bornemisza Katától való édas leányát, mely Bornemissa Kata 
Alaghi Menyhárttal anyjul egy vala, Kállai Ferencz pedig másik Kállai Fe- 
rencznek Bálhori Annától való fia volt. LÖtt ez megmátkásodásom anno 
Dni 1631. midőn járnék 24. esztendős koromban aratás és szüret közben. 
Minthogy pedig az Prényi Györgyöt , mostoha atyját kinevelte , s Kállay Fe- 
renczet is, édes atyját ki nemzette , tudtam vallásomon levőknek lenni<> nem 
is gondoltam, és a szerzők is nem jelentettek, hogy anyja pápista volna, s 
abban is nevelte volna eljedzendö feleségemet , midőn már menő utamban 
csak közel volnánk Halmi nevű falubeli udvarházokhoz , mely van Ugocsa 
vármegyében, akkor értem meg ; melyre nézve áltáljában eltökéllettem vala 
magamban , hogyha az látást már nem változtathatom i$, velem levén bö- 
csületes úremberek , Kun László és István uraimék , de halaszszam az meg- 



*) Szalay L. Magyar történelmi emlékek. I. 233. lap. 



Kállay. ím 

kötelezést édes angámra, ki még okkor élt, s aiydmfiairü, azonban többé oda 
ne fogjak vallására nézve ; de mivel Istentől ugy volt rendelve*, az, meglá- 
tás után megkelte lennie az gyűröváltásnak is. Noha pedig tahim hartnadik 
esztendejében együttlakásunknak, vallásban is megegyeztünk : mindazonál- 
tal addig tiagyszübeli, fájdalommal szenyvedíem az vallásban külÖnözést, 
sok bajjal is távoztattam az papoknak hozzám szokásokat^ de minden kén- 
szergetés és az miatt való izetlenkedés néliül isten megtér ité. Én mindazál- 
tal senkinek nem tanácslom , hogy azt próbálja, kúlönözö vallásra házmiyá- 
jék : nagy lelki gyötrelem" 

De térjünk vissza" III, Miklós h-oz, a családnak uj megalapí- 
tójához , kitől a mai nemzedék két fővonalon sarjadzott le. Ugyanis 
III Miklósnak nejétől Sztánkay Eváíól több gyermeke született ugyan, 
de ezek közül csak XII. János és IV. F e r e n e z terjesztett le ága- 
zatot, és áitalok a család két fővonalra oszlott, a XII. János ivadéka 
az orosiy IV. Ferencz utódai pedig a napkori vonalat képezvén. 

Nap kori vonal. 

E vonalon IV, Ferencznek fia, az ős magyar arczu V. Fe- 
renz, kinek tasnád-szántói Becsky leánytól született gyermekei közű! 
Sándor Szabolcs vármegyében szolgabíró , utóbb kir. udvarnok, test- 
vére János szintén ott szolgabíró volt. 

VI. Ferencznek nádfői Krucsay leánytól gyermekei közül M e n y- 
h ért Szabolcs megyének 1838-ban főszolgabirája, 1841- 1848-ban első 
alispánja és 1847-ben országgyűlési követe volt, 

Sándornak Gergely fiátóli unokája Ödön 1841 -ben Szabolcs 
vármegye főszolgabírója, 1848-ban nemzetgyűlési képviselője volt. 

Andrásnak fia Miklós 1838-ban Szabolcs megye főadósze* 
dője volt. 

ÍV. Györgynek fiai közül Miklós e század elején Szabolcs 
megyének hires alispánja, és udv. tanácsos. Fia Kristóf cs. k. kama- 
rás és Kraszna vármegye administratora volt 1840-ben Másik fiától 
Alberttől unokája Emánuel hadi főadószedő ugyanott 1841-ben. 

IV. Györgynek fia György egri kanonok és albei prépost 
volt 1807-ben. Testvére Károly ugyan akkor az Alvinczy ezredben 
hadnagy, neje Lánczy Magdolna volt ; de gyermeke nem maradt. 

IX. Istvánnak fia L á s z 1 ó Heves virm^gje alispánja volt e szá- 
zad elején , fiai közűi L e o ezredes , és ennek egyetlen leánya a jeles 
regényiró b. Jósika Miklós első neje vaia. La j os Szabolcs vármegyé- 
ben ajjegyzőséget viselt egy ideig. 



40 Kállay. 

Az orosi vonal 

Az orosi vonal t XII. János kezdi meg. Két nejétől (1. Gál 
Magdolna, 2. báró P erényi Borbála volt) gyermekei közül Mihály 
kapitány: XIII. János a tiszáninneni kerületi tábla ülnöke, cs. kir. 
kamarás, 1770-ben grófságra emeltetett *), azonban mag nélkül 
halt el. 

József nek Kun leánytól fiai közül Antal Szabolcs vármegyei 
táblabíró, hiripi Szuhányi Franciskától fia István kir. tanácsos és 
Csanád vármegye administratora volt 1840-ben. Meghalt Pesten 
1845-ki mart. 18-án kora 55-ik évében. Nejétől Blaskovich Amáliától 
gyermekei .'Benjámin, Melissa és Gemma. 

Gábornak Mihály nevű fiától unokája Ubul 1841-ben 
Szabolcs vármegyei alszolgabiró lön Gábor másik fiának Gábornak fiai 
közül Gyulának fia Árpád. 

Az elészáraláltakon kivül is még számtalanon viseltek megyei 
hivatalokat, és többen a hadi pályán is szolgáltak, azonban rólok ada- 
taink nem levén, itt meg nem említhettük. 

A család jelenleg kath. vallású , és birtokos Heves, Szabolcs, 
Szatmár és Csanád vármegyékben. 

Nemzékrendje Ubultól kezdve több táblai pereken kivül az Élek 
nemzetség ellen Sima iránt, valamint a Járrayak ellen Oros, Túra 
és L a s k o d iránt folyt perekben is törvényesíttetett. 

A esalád ősi czimere — mint itt a 26. lapon Iá .ható — egy zöld 
sárkány által kerített kék paizs mezejében egy sisakos fej, alatta két 
piros sziv, és a fejjel egy vonalban függő helyzetben ponty látható, a 
paizsfölötti sisak koronáján pánczélos kar könyököl, kivont kardja he- 
gyén levágott vérző törökfejet tartva. Hagyomány szerint a farkát 
szájában tartó sárkány onnan jőve a czimerbe, mert VII. J á n o s I. 
Mátyás király korában a sárkány-rend vitéze volt , és állítólag egy 
csata alkalmával egy törököt a vízbe szorítván , ott agyon szúrta, és 
nyakát szegvén , midőn fejét kardja hegyére vette volna, azzal együtt 
egy a hullára éhező pontyot is kihúzott a folyamból J ). Lehet, hogy a 
cziraerre vonatkozó oklevél is feltalálható lenne a család terjedelmes 
levéltárában, ha az már is megnyílnék a történelem részére. 

l&áSlay család, máskép Szén t- Mik ióssy. Lásd Szent- 
Miklóssy család. 



*) Lnhoczky Stemmat, I. p. 169. 

l ) B. Vay László Német hiviég. 374. lap. 



Kallós. ~~ Kalmár. 41 

Kállai család (Somlyói). Szilágysági birtokos család, Ist- 
ván az 1791- és 1794-ki, — Mihály az 1792-ki országgyűlésen 
Kraszna vármegye követei. Antal előbb szolgabíró , utóbb törvény- 
széki ülnök 1848-ig. László ugyanakkor alszolgabiró *)• 

MLallÓS család. Marmaros , Szabolcs, Szattnár vármegye ne- 
mes családainak sorában áll. Közűiök Károly 1837-ben Szatmár 
vármegyei al-ügyész. 

Kálmán család. (ínakodi). Kihalt családaink egyike, mely- 
ből íuakodi Kálmán János 1505-ben Somogy vármegye követe 
volt a rákosi országgyűlésre 2 ). 

Kálmán nevű család jelenleg is él Zala és Nyitra megyében. 

Káluiánczlielyl család. Szabolcs vármegye nemes csalá- 
d&i közé soroztatik Fényes E. Greographiájában. 

Káluiándi család. Szabolcs vármegye nemes családai so- 
rában fordul elő Fényes E. Geographiája szerint. 

Hajdan Erdélyben is élt Kálmándy család , melyből Mihály 
többed magával Karánsebesre menekült , de Básta biztatására vissza- 
térvén, ennek parancsára Kolosvárott többekkel megöletett 1604. *). 

Kalmár család. (Jászberényi.) Mint előnevük mutatja, 
Jászberényből eredtek. Jászberényi Kalmár Bertalan anyai ág- 
ról már nemes (agilis) 1582-ben nyert Rudolf királytól czimeres ne- 
mesítő levelet saját , ugy neje A g a t h a , fiók Márton és leányuk 
Orsolya, továbbá veje jászberényi Kis Mihály nevére és utódaik 
részére, mély czimeres nemeslevél 1582-ben sz. Márton püspök ünnepe 
előtti negyedik férián Borsod vármegyének Miskolczon tartott közgyű- 
lésében hirdettetett kii 

A család czimere a paizs kék udvarában zöld halmon korona, 
melylyen vörös dolmányos kar könyököl, kardot és annak hegyén vérző 
török fejet tartva ; a paizs jobboldali felső szegletében félhold, a balban 
aranycsillag ragyog. A paizsfölötti sisak koronáján szintén vörösbe öl- 
tözött kar nyugszik, kivont kardja hegyén török fejet tartva. Foszla- 
dék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

A nemesség szerzőnek egyik utóda Kalmár L u k á e s a műit 
század közepén élt, és 1770-ki mart. 15-én halt meg Aszódon, kora 62. 
évében. Tőle & leszármazás következő : 



') Török Antal közlése szerint az országgyűlési jegyzőkönyyek után. 
a ) Jászay Pál, A magyar nemzet napjai a mohácsi vész utón 157. lap. 
•) Wolph. Bethlen Hist tom. VI. p. 8-12. 



43 



Kalmár. 



Lukács 

f 1770. 

(Neyman Fruzsina) 



*A_. 



I. Dániel. 

Pesten 1817. 

(1. kanisai 

Vaczy Kata) 



Mátyás 

Aszódon 1785. 

(Kurasoh Bora) 



II. Dániel 
banki evang. 
lelkész 1626. 

i — * \ 

István, él 

B. -Gyarmaton 

ügyvéd 

1822-1852. 

~Ida 
(Thomka Lajos) 



Sámuel 
insurgens 
1809. 



Mihály 

Szarvason 

1803. 



József 
sz. 1786. 
Orosházán 
jegyző 



Sámuel, 
sz. 1788. 



Ferencz 
sz. 1797. 



István 

az. 1804. 



József 
sz. 1823. 



Sándor 
sz 1824. 



Mária 

sz, 1829. 



Geiza 
sz. 1831. 



1. Dániel 1815-ben Aszódról Szarvasra, innen 1817-ben Pestre 
költözött , és 1803-ban máj. 2-án Nógrád megyétől nemességéről fiai 
részére is bizonyítványt nyervén , azt azon évi június 3-án Pest me- 
gyében is kihirdetteté. Fiai közül Sámuel Pest megyének i805- és 
1809-ben kiállított felkelő nemes seregében szolgált. Másik fia IX D á- 
n i e 1 nógrádmegyei Bánk helységben ágostai evang. lelkész volt. En- 
nek fia István B.-Gyarmaton ügyvéd, az irodalomnak könyvtárgy üj- 
tés által pártolója. 

Mátyás Aszódon lakott, hol Kurasch Ferencznek Menke Er- 
zsébettől született leányával Kurasch Borbálával 1785-ki april. 18-án 
kelt egybe. Ettől négy fia született, úgymint a) József született 
Aszódon 1786-ki mart. 19 én. Idővel (1840-ben Orosházán jegyző 
volt.) b) Sá m ue 1 szül. pestmegyei Valkón 1788 -ki aug. 8 án. c) F e- 
rencz szül. Bagón 1797-ki octob. 4-én. d) István szül. Aszódon 
1804-ki febr. 10-én, 

Józsefnek gyermekei József szül. Domonyban 1823. jul. 3-án. 
— Sándor szül. Domonyban 1824-ki sept. 9-én. — Mária szül 
Egyházán 1829-ki jul. 20*án.— G e i z a sz. Egyházán 1831. mart. 31-én. 

A család egy másik ágának leszármazása következő : 

Kalmár idősb György 

1755. 

r 



A. 



János 



András 



István 
banki evang. 
lelkész. 1804. 



Imre 
1804. 
lak. Albertiben. 



Kalmár. - Kalmárfy. 48 

E családfán álló Kalmár idősb G y Ö r g y 1755-ben a nógrádme- 
gyei nemesek lajstromában előfordul mint felső - sztregovai lakos, 
ugyanott említetnek akkor középső és ifjabb Kalmár György, idősb 
és ifjabb János, idősb és ifj. A n d r á s , id. és ifj. L u k á c 3 , M á- 
t y á s és végre legidősb György. 

A családfán álló Andrásnak fiai István éslmre 1804-ki nov. 
20 an nyertek nemességükről Nógrád megyétől bizonyítványt , ). 

Kalmár család. Alapitója Kalmár Márton, ki 1626-ban 
II. Ferdinánd királytól nyerte czimeres nemeslevelét. Utódai Kalmár 
István, András, János, Gy örgy es másik György Nógrád 
megyében az 1726 -ki nemesi vizsgálatkor igazolák nemességeiket 2 ). 

Kalmár János ugyanazon megyétől 1776-ban vett ki nemes- 
ségi bizonyítványt 3 ). 

Kalmárfy család. Kramerlauff Ignácz budai polgár 
1790-ben czimeres nemeslevelet nyert *), és neve Kalmár f y-ra vál- 
toztattatott, utóbb Leopold rend vitéze, Pest vármegye táblabírája, 
Buda sz. kir. város bírája, és a polgári katonaság vezére volt. Meghalt 
1823-ki dec. 13-án kora 70. évében. Neje ns Reinprecht Katával ily 

családot alkotott : 

Kalmárfy Ignácz 

é f 1823. 
(Reinprecht Kaía) 



Serafin Aloizia Eulalia 

(b. Wimmerné) (b. Csollioli) (Pongráczné) 



Turibius. Edmund. 

Czimere négyfelé osztott paizs,az 1- és 4-ik osztály ezüst mezejé- 
ben vörös taréjt! fekete kakas irótollat tartva. A 2- és 3-ik osztály kék 
mezejében fehér folyamban fekete csőrű fehér hattyú úszkál. A paizs- 
íblötti sisak koronájából aranyoroszlán emelkedik ki , első jobb lábá- 
ban kivont kardot tartva. Foszladék jobbról ezüst-fekete, balról ezüst- 
fehér 5 ). 

Nevezett Kalmárfy Ignácz az 1808-ki országgyűlésen Buda 
város követe volt, és a felkelő sereg iránti választmány tagja- ugyan- 
ekkor a Ludoviceára kétezer forintot adott 6 ). 

*) Nógrádmegyei l804kí jegyzőkönyv. 936. lap. 

*) Protoool. C. Neogr. anni 1726. 

•) ProtoooL pag. 366. 

») Coilect. Herald, pag. 

*) Adami Scufa geutil. tom. V. 

•) 1808.kU^7.tÖrv. ez. 



44 



Kálaay. 



Kálnay család. (Kis- és nagy-ká!nai f.) B ars vár megy ének 
Ősrégi kihalt családa, melynek ismert törzse Z e n d i máskép Nagy- 
kálnai István 1377-ben élt. Tőle a család leszármazása a következő: 



Zendi I. István 
1377. 



I. Mihály 
1415. 1437. 
de Kálna 



I. László 
1415. 1435. 

de Kálna 



I. Miklós II. István 



Bora 

iMajthényi 
Rafael) 



I. György 

1415. 
de Kálna 
(Várday 

Agaiba) 



II. László 

1505. 

Bars v. 

követe 



II. Mihály 



II. Miklós 

III. Miklós 



III. István. 

t 



Ge rgely 



V. István 

de Nagy-Kálna 

et in Bölgyén 

1594. 

^Vásárdy Ború) 

í 



II. György 

i * 1 

III. György 

« * — 1 

III. László 

dictus P&xon 

IV. Györgye 



III. János 



Kata 
(Vásárdyné) 



VI. István 

András. 
1640. 



György 
1616—1826. 



Ferencz 
(Ujfalussy Kata) 



Zsófia 
1614. 
(Liptkay 
Imire) 



István. 



I. Ferencz 

1630. 

* , 

Albert 

1584. 

Bars v. 

alispán 



I. János 

elesett 
1526. 



IV. István 
elesett 
1526. 



Imre 

1525. 

kir. titk. 



Anna 
(1 . Czobor 
Márton. 



Bora. 



•i*A-*» 



Ferencz. IV. János. 
1622. 



Zsuzsa 
1611. 

(Sambokrétíii 
Kristóf) 



Krisztina 

(í. Mer* 

Gergely 

2. Appony 

Gáspár). 



Anna 

(Appony 

Miklós} 



A család törzse Zendi máskép Nagy-Kálnai István 1377-ben 
I. Lajos királytól borsodmegyei Z e n d helységre uj adományt 
nyert 11-ágra. 

1415-ben I. Istvánnak fiai I. Mihály , György és László 
nyitramegyei mindkét Bölgyént kapják Zsigmond királytól. 

1434-ben I. Mihály egyedül maga kapja Zsigmond királytól 
adományban egész BoríeŐt. 



*) Geneal. authent. Mss tora. I. 



Kálnay, 4ft 

1434-ben ismét mind a három testvér Zsigmond királytól ado- 
mányt nyernek borsodmegyei Zend, Almás és Szőkeháza, barsmegyei 
Kálna és Geletnek , zeraplinmegyei Főlvár és Zadvar, nógrádmegyei 
Alsó- és Felső-Kürt és Halgacs helységekre, és ugyan ez évben mind 
ezekben tisztán beiktattatnak. 

1435-ben ismét a három testvér három rendbéli adomány-levél 
erejénél fogva Zsigmond királytól nyerik Hont megyében Dalmadot, 
Abaujban Zend, Kersed, Gibárt, Nógrád megyében Eskent és Puszta - 
Megyer birtokokat. 

1437-ben Zsigmond király I. Mihálynak hétezer forintban beirja 
Sárfeő, Sárkuska, és Karkoz nyitramegyei helységeket. 

II. László 1505 ben Bars vármegye követe volt a rákosi or- 
szággyűlésre *). Fiai közül I. J ános és IV. István 1526-ban Mo- 
hácsnál esett el. Imre II. Lajos király titkára volt, ki által 1526-ban 
az esztergám! érsekhez küldetett levéllel *). 

Kis-kálnaí Kálnai Miklós (talán az, ki a táblán III. Miklósnak 
van írva) 1560-ban Bars vármegye szolgabirája veit 3 ). 

Nagy -kálnai Kálnay Albert 1584-ben Bars várraegye alis- 
pánja volt *). 

V. lat v á n és általa nejétől Vásárdy Borától származott íia 
György uj királyi adományt szerez í 594-ben Nagy-Kálna, Gelet- 
toek, Szénásfalu, Viehnye , Felső-Várad , Kis-Salló , Kis-Vezekény, Kis- 
falud helységekre , és KÍ3 Baracska , And, Valkó , Felső- Vásárd pusz- 
tákra, melyekbe a szent -ben edeki con vént által beiktattattak. 

V. Istvánnak leánya Zsófia Lipthay Imre neje volt, kinek 
testvérei István és György 1 623-ban geletneki részeiket Lipthay 
Imrének adák el 6 ). Már előbb (1614-ben) geletneki részét nővérével 
Zsófiával a felsŐ-váradi birtokért cserélé el •). 

IV. János 1618-ban nyitramegyei sárfÖi és fódéraesi, és 1624- 
ben barsmegyei n.- rendvei részbirtokát idegen ité el Lipthay Imrének 1 ), 



J ) Jászay Pál, A magyar nemz. napjai a mohácsi vész után 157. lap. 

2 ) Engel Monumenta p. 217. 

3 J Sz.-benedeki Convent. Faso* 115. Nro 5. 

*) Eredeti okirat. 

*) Sz.-benedeki Convent Prot. K. pag. 125. 140. - Capta Faso. í. Nro 20, 
és Fasc. XXX. Nro 19. 

•) Ugyanott Prot. J. pag. 579. — Protoc. K. pag. 124. 

7 ) Ugyanott 1618. Protoc. K. pag. 24. — és 1624. Pro*. K. p. 155. Láss 
többet röiok Nagy Iván „Kisfaludi-Lipthay neraaékrenda és oklevelei." Pest 
1858. XX.— XXIV. lap. 



46 



Kálaay. — Kálnássy.. 



Ugy látszik — legtovább élt a családban IV. Istvánnak fia 
A n d r á s , ki 1640-ben gróf PálfFy Pállal s többekkel együtt vitt Böl- 
gyénre uj adományt, e3 abba be is iktattatott az esztergami káptalan 
által *). Benne fiágon a család elenyészett. 

Nem találjuk a családfán Kálnay Dorottyát 1626-ban Pély 
Mihály özvegyét. 

Kálnay család, (lklandi). Iklandi Kálnai Márton 1559- 
ben élt, és törzsökös székely vérből eredt , névszerint az Ábrám nem- 
hez és Nagy-Agh ágazathoz mint primipilus számíttatott *). 

Kálnássy család. (Kálnási). Sáros vármegye legrégibb 
családainak egyike, és egy törzsből ered az ezen munka I. köt. 86. lap- 
ján tárgyalt B a g o s s y , ugyanott 172 — 175. lapjain ismertetett B á- 
nó, és továbbá a Kükemezey és már kihalt Gryarmán csa- 
ládokkal. 

Törzsük, — mint már elmondatott — V i z i b o r volt , kinek fia 
Gyárman IV. Béla király korában a tatárok ellen harczolt , és Nath 
testvérével állítólag egy elrablott magyar herczegasszonyt kiszabadí- 
tott. Erre vonatkozik a négy rokon-családnak Ősi ezimere is, mely egy 
nőt tüntet fel, kinek feje fölött két oroszlán védŐleg tartja a fejedelmi 
koronát 

Vizibortól kezdve a Kálnássy család leszármazása a következő : 3 ) 



I. tábla. 

Visibor 
1220. 



Gyármán 
1251-1264. 



Nath. Rmald. Jund. Chyma. 



Adorján Voitér 

de Lucska. ettől a 

Ettől a Hagossy Bánó cs. 
család. 



Sebestyén 
a Kfskeme&ey 
cs, tbr&st. 



Gergely 
a Kálnássy 

cs. tör&se 

i > - ^ i n 



Folyt II. táblán. 



Mátyás. János 
J f a Gyármán 

cs. törzse. 

i ' A 1 

Domokos 

de Dienesfalva 



Jakab. 
1359. 



Lorincz 
1360. 



Bálás, Márton. Szaniszló. 
1412. 1412. 



Miklós, 
t 



István. György. 
14J3. 

Antal. 



János 

i * 1 

Tamás 



Jakab. Bereczk. 



*) Esztergami káptalan 1640. Capsa 2. Fasc. 4. Nro 5. 
*) Székely nemzet Comstitntioja 271. lap. 

•) Wagner Mss. tom. LXX. pag. 194. - Illető helyén nem közöltetvén a 
Gyármán család ágazata, kiegészítésül a táblázaton ez is kihalásáig látható. 



Kátnássy. 



47 



II. tábla. 



Gergely, ki az 1. táblán. 

~/v. ,, 



Márk 
de Káin ás 



János. 
1350. 



István. 
1350 



Imre Mihály. 



r 



Bertalan. 
1435. 

A ■ , - 



György Mátyás 

de Kálnás makoviczai 

1444—1490. várnagy 

(1. Petronella 1465. 

2. Ternyei Anasztásia) 



_-A. 



János Ilona Erzse 

(Raszlaviczy (Körtvélyessy) (Hosszú- 
Anna) ' mezöy Lássfté) 

i * > 

Simon Margit Jáuos. 

(Duka Ágnes) 1547. 



László 
1468-1516. 



I. Ferencz 

gyalui várnagy 

1553. 

(1. Szinyey 

Potentiana. 

2. Eenderessy Anna. 

3. Csapy Ilona) 



Kristóf. Anna Kata 

1559. (Kükümezey (Jancsó Ferencz) 

Gergely) * 



György 

1587. 

(Vekev 

Ilona) 



Zsigmond 

1589. 

t 



II. Ferencz 
1613 - 1621. 

(kálnói 
Bornemisza 

Anna) 



Sandria 

(Válkay 

Anna) 



István, 
f 



Zsófia 
(Sarudy) 



Gergely 
1613.41. 
(Báncsy 

Erzse) 

I — * ! 

György 



György Zsigmond 
1621. 37. (Bük Judit) 



I 

Sándor 

1685. 

(Dese-wffy 

Zsuzsa) 

i '■■ ' ' * 1 

Gergely 

(Boronkay Bora) 



Margit Ilona János 
1641. (l.Szegedy. 
2. Athaly 
Gáspár) 



Anna Judit 
(Bánó (Zathu- 
Zsigm.) reczky) 



III. Ferencz Ádám Anna 

(1. Fejér Bora. (Csorna (Válynó) 

2. Rajzinger Anna-M.) Erzse) 

r 



Ferencz. 
i 



Sándor. 

-A i i ». i 



Julianna. Erzse. 



Károly. Ádám. Lajos. 



*8 Kálnássy. 

A családfáról látjuk, mint fejlődött ki a törzs unokáiból Öt külön- 
böző család. Jánostól a XV. században kihalt Gr y á r m á n ágazat. A 
többit mellőzve, Gergelytől eredt a Kálnássy család. 

Gergelynek fia Márk már Kalnás-ról íratott. Két fia J á n o 3 
és István a XIV. század közepén, 1350-ben éltek. Jánosnak ílalrare 
ismét Nátfő-ről Íratott , valószínűleg lakásáról , mert a család több he- 
lyen bírván, és osztálykor is valószínűleg minden helyen nyervén bir- 
tokrészt, székhelyéről neveztetett el ; innen van, bogy hol egyik, hol 
másik családágon fordulnak elő ugyanazon nevezetek, még nem állan- 
dósulván meg vezeték-nevekül. így látjuk, hogy a Gyár mán csa- 
ládágon is , még Jánosnak fía Domokos Dienesfal várói , sőt Küke- 
mezőről is íratott. Míg Adorjánnak, kitől a Bagossy család szár- 
mazott, ágazatán némelyik a Lucskai birtokról, majd Nátfőről, sőt 
Küké mezőről is neveztetett 

Nevezett Imrének íia Bertalan osztályos ágazati rokonaival 
141 2-ben osztozott meg, és akkor a közös birtokokból ő kapta egész 
K á 1 n á s - 1 2 ), innen lön azután ez ágazatnak a Kálnássy név 
végleges tulajdonává. 

Bertalannak fia I. György makoviczai várnagy í 444-ben 
Ulászló királytól Kálnás helységre fiai részére is uj királyi megerő- 
sítő adomány-levelet nyert 2 ). Utánna testvére M áty ás volt 1464- 
ben Makovicza várnagya , midőn a szepesmegyei Bussó várába mene- 
telre azon vár kapitányaitól szabad menetlevelet kap 8 ). 

Simonnak íia I. Ferencz, mint I. Ferdinánd hive, Erdélybe 
szakadt be egy időre, és ott I. Ferdinánd vezére Castaldo őt í 552-ben 
Gyaluvár kapitányává tette , miről azonban ő 1553-ki mart 21 -kén 
családi viszonyai miatt lemondván, arról Castaldótól fölmentő levelet 
kapott *). Ugy látszik, Erdélyben töltött idejének köszöni malomvizi 
Kenderessy Annávali ismeretségét, ki második neje lön, miután első 
neje szinyei Merse Potentiana 15 75 -ki febr. 24-én meghalt, és Gálszé- 
cseti (Zemplin \\) eltemettetett 5 ). Ferencz nyerte Gál-Sxéeset 1567- 
ben Bocskay György hűtlenségi bélyegén *)> 



*) Wagner Diplomát, C. Sáros, p. 365« 

*) Ugyanott p. 381. 

*) Ugyanott p, 71. 

•) Ugyanott p. 405. - V. ö. Wolph. Bethlen L 497. 

*) X. a íir-iratot Szirmay C. Zemplin not. top. p. 377, 

*) Szirmay C. Zemplin not. top. p. 275. 



Káinok*. 49 

I. Ferenczczel egy korban 1566-ban élt Kálnássy II. Má- 
tyás J )> kinek azonban atyját meghatározni nem tudjuk. 

A családfa — mint látszik — csak e század elejéig terjed le , és 
igy azon a Sáros és Zemplin megyében a most is élő Kálnássy család 
tagjait hiába keresnők. 

A Kálnássy család e század elején Zemplin megyében Kohány, 
Gálszécs és Dargó helységben iratik közbirtokosul 2 ). 

Kálnoky család. (Körispataki gróf, és nemes),) Ö3 székely 
család, melynek törzse a hagyományok szerint Káinok helységet 
alapitá, és azt a család egy részben mostanáig is bírja. A gróf Nemes 
és Mikó családdal egy közös nemzetségből eredeztetik 8 ), és állítólag 
még a XIV. században I. Lajos király korában András, ki a csa 
ládfa törzsét képezi, Nemes vezetéknévvel élt ; s csak ennek fia I s t- 
v á n vette fölaKálnoky nevet. 

Nevezett Nemes András hagyomány szerint, — mi azonban a 
grófi diplomában leli alapját, — I. Lajos király tcs tőrkapitánya volt, 
és azt vadászat közben egy medvétől menté meg, a honnan eredezte- 
tik a család ősi czimerét a dühösködő medvét *). Fia — mint mondók 
— István a Káinoki nevet vévé föl. Ennek űa Máté, ennek D e- 
méter, ennek II. András. BenkŐ szerint e II. András vette föl 
a Kálnoky nevet , és Andreas Nemes de Ká In o k-nak Íratott. 
Ezen II. András 1459-ben jelen volt a medgyesi gyűlésen 6 ) ; egyik 
fial. Bálint pedig ! 506-ban az agyagfalvi gyűlésen vett részt 6 ). 
És az ő idejétől kezdve azután folytonos világosságban áll a család 
története. 

A családfáról, — mint látni fogjuk — lehagyvák nagyrészben a 
leányok nevei 7 ), holott a más családokkal! összeköttetést épen ez mu- 
tatná fel. 

Mielőtt tehát a család többi tagjairól is elmondanék rövid tör- 
ténelmi jegyzeteinket , lássuk I. Andrástól kezdve a család leszárma- 
zását a mai napig : 



*) Szirmay C. Zemplin not. top. p. 137. 

*) ugyanott 2?4. 276. 279. 

*) Saegedy Sytiopsis §. 661. ~ Benkő Transyiv. generális I. 

*) Ugyanott ft p. 450. 

*) Kaliay Siíkely nemi. 

*) Ugyanott. 

*} Kővári L. Erdély nev. csaiádai 137. 138. lapjain. 

4 



5© 



Kálnoky. 



I, tábla. 



Nemes András 
I. Lajos kir. testőre. 

Káinoki István 



Máté 

Demeter 

II. András 
145S. 



I. Bálint 
1506. 



Mihály, 
t 



Péter 
Háromszéki főpap 



II. Bálint 
1560. 
táblai ülnök 
(dersi Petki Anna) 



Tamás 
a nemesi-ág iörzse 

I * ■ ' I 

Lásd IS. táblán. 



Druzsianna 
(1. Keméuy János. 
2. Basa Tamás.) 



Ili. Bálint 

f 1627. 



I. János 
1612. 
Háromszéki főpap. 
(Sárfalvi Károii Kata) 



István 
Miklósvársz, királybíró 
székelyek kapit. 
(Bélái Anna) 



Sámuel 
3frófl697. 
kanczelíár f 1706. 
(gr. Lázár Erzse) 



Krisztina 
(Csáky Gábor) 



Zsuzsa 

(Mikes 

Kelemen) 



Ádám 

Csiki főkap. 

f 1719. 

(Mamucca de la 

Tőrre Mária) 



Bora 
(gr. Apor Péter) 



Domokos 

f 1732, 

i *• — i 

Judit 
1752. 
(gr. Petki Ist.) 



Antal 
tábo rnok 

Lajos 
1786. 
Torda v. 
főisp. 



II. Sámuel 
ezredes 

r-^— ; 1 

Franciska 

(Jellachich Ján. 

tábornok. 



József 

a török 

(Maurer L) 

1 — r^ 1 

Ádám 

i 



Henrik János 

tábornok 
f 1832. 
(b. Jósika Bora) 



Dénes 
Miki. k.-biró 
iró (nőtlen) 



Júlia 
(1. Maurer 

Mihály. 
2. gr. Haller 
Lajos) 



Franciska 
fl846. 

(Sethal 
János) 



György f Imre Pál 

százados (nőtlen) titkár 

(gr. Haller Anna) (nőtlen) 



Félix. 



Kálnolty. 



M 



II. tábla. 

Tamás, ki at l táblán. 
Ib86. 

Benedek 
1612. 



I. Mihály 
Csiki főkap. 
1660. 



László 

_- A 



IV Bálint. 
1678. f 
Törökországban. 



Péter. II. Mihály. II. Tamás 
1704. J 



Anna 
(Túri Fer.) 



III. Mihály. 
1711 

Sándor 

székely 
ezredes. 



János 
1715. 



Antal 
(Forró 
Teréz) 



Ferencz. 



Farkas 

1686. 

i i 

József 

f 1711. 

Teréz 
(Mezei 
György) 



Klára 
(Pócsa Samu) 



Róza 
(Mikó Pál) 



József 
(1. Szacsvaí Erzse. 
2. Székely Anna) 



Sándor. Károly. András. József. Karolina. Erzsébet. 

L Bálintnak, ki 1506-ban az agyagfalvi gyűlésen jelen volt, fia 
I. Péter Háromszék főkirálybirája a XVI. század közepén két ágra 
szakaaztá családát két fia II. B á 1 i n t és Tamás által. Annak ágazata 
utóbb gróffá leve, míg emennek ága maradt a nemesi rangnál; 
amaz ág az I. ; — Tamás ága pedig a II. táblázaton mutat tátik fel. 

II. B á 1 i n t táblai ülnök 1560 ki dec. 1 i-én az ország által a val- 
lásos vitatkozás hallgatására rendeltetik *). Nejétől dersi Petki Annától 
leánya Druzsianna előbb Kemény János, utóbb Basa Tamás hit- 
vese. Pia J á n o s 1600 — 1610 körűi Háromszék főkirálybirája, 1602- 
ben Géczi Andrással tartott; 1603-ban Székely alatt harczol és eifoga- 
tik, 1604-ben megszabadul; 1605-ben Bocskai részére a havasalföldi 
vajdával szövetséget köt 3 ). 1607-ben aláirta a contestatiot a jezsuiták 
mellett. Említtetik a fejérvári gyűlés 1608-ki aug. 9-ki gyüle3 végzé- 
sében is. Később Báthori Gábor zsarnoksága ellen kel £e\j miért 1612- 
ben máj. 15-én a szebeni gyűlésen nótáztatik 3 ); de Bethlen Gábor 



x ) Kállay, A székely nemzet 254. 1. 

*) Wolpk Bethlen tora. V. p. 410. VI. p. 292. 293. 319. 

3 ) Böjti G, fíngelnél Monumenta ungarica 320. 344. 399. 



& 



Káia+ky. 



alatt kegyelmet kap 1614-ben l ). Egyik fia III. Bálint 1627-ki aug. 
4-én Brassóban halt meg kora 24. évében, 

Jánossal egy időben egy másik János is élt, ki 1603-ban Bras- 
sónál Székely Mózses alatt esett el *). 

István, I. Jánosiak fia, 1631. táján Miklósvárszék alkirálybi- 
rája volt lienter Péter statutoriája szerint. Ennek fia I. Sámuel, 
családjának legnagyobb ferfia, erélyes , eszes férfiú. Háromszéknek fŐ- 
k irály birája volt. 1 686-ban Tökölit megverte a Vaskapunál j Tököli zász- 
lója most is megvan Körispatakon 3 ). Utóbb kincstartó, majd főtartó- 
mányi biztos. 1 694-ben Csíkból kiverte a tatárokat, és még ezen évben 
legelső udvari kanczeilár lón 4 ), és az erdélyi udvari kanczellariát 
szervezé 6 ). 1697-ki april S-án I. Leopold királytól grófi rangot 
nyert utódai számára is 8 ). Ekkor nyeré az ősi medve czimer helyett 
az itt metszvényben látható 
czimeréfc, mely egy négyfelé 
osztott paizSj közép koronás 
kis paizszszal, melynek arany 
udvarában koronás kétfejű sas 
látszik , mellén arany vértecs- 
kén a király nevének kezdő- 
betűje nagy L. ragyog. A czi- 
mer nagy paizs osztályaiban 
a rokon-családok czimereibŐl 
kölcsönzött képletek tűnnek 
fel, úgymint az 1. osztályban 
a kivont karddal álló grif, 
(Bánffy czimer) ; a 2-ik osz- 
tályban a koronás fejű , és az 




J ) Hogy e János II. Bálint fia volt, Kővári írja id. h. közlött családfán, 
c) knben A székely nemz. Constitutioja 162. lapján közlött peres íté- 
letben nincs róla szó, a szerint a leágazás igy hangzik : Si quidem Acíor Speciabi- 
lis ae Magnifieus Comes Antonius, filitts Adami, filii Samuelis, filii Stephani, filii Petri 
ohm Káinoki de Kvrösjtatak etc. Itt van-e tehát a hiba, vagy Kővári közlötte csa- 
ládfán? — nem tudhatom. 

*) Wolph- Bethlen toai. V. pag. 408. világosan altér Joannes-nek 
nevezve.) 

*) Kállay Székely nemz. 255. 1. 

*) 1694. febr. 23. art. Kővári szerint. 

*) Cserey Mih. Hist. 139. 157. 209. 229. 250. 434. 439. 

•) Benkő Transylvania gen. II. 451., hol a grófi diploma is közöltetik. 



Kálaoky. *3 

ország almáját harapó kígyó (Bethlen czimer) ; & 3-ik osztályban fész- 
kén ülő, és fiait vérével tápláló pellikán (tán Petki czimer ?) ; a 4-ik 
osztályban a nyíllal átlőtt és megkoronázott láb (Béldi czimer) lát- 
ható. A paizs fölött két koronás sisak áll , a jobboldaliból az Ősi czimer 
a száján nyíllal átlőtt vérző medve, a baloldaliból pedig a nyakán nyíl- 
lal átlőtt, és szarvai fölött félholdat és csillagot mutató dámvad (Lá- 
zár czimer) látható. A paizst — ugylátszik — arany-fekete foszladék 
veszi körül. 

I. Sámuel, ki 1706-ban halt meg, — irodalmi téren is műkö- 
dött, ő folytatással adá ki Pethő Gergely Krónikáját 1702-ben, mely 
előtt leirt czimere áll , és e czimer alatt a czimerre vonatkozó követ- 
kező (ízetlen) versek állanak : 

,,Czimeredben lévő vadak piros vérrel 
* Ékesek, s vitéz láb, kemény nyíl lövéssel. 

Az griff és pellikán kegyelmes uradhoz 

Jegyzik hűségedet , és Magyar hazádhoz. 

tíáníFi, Bethlen, Béldi, Lázár s Petki nemmel, 

Káinoki ős névvel te dicsekedhetek" 

Ugyan ezen czimer fölött — ugy látszik jelszava áll ez igékben : 
„N e c t i m i d e , n e c tumide." Nejétől gróf Lázár ErzsétŐi, ki 
1709-ben halt meg ? ) fia volt 

Ádám gróf, 1705-ben január 27-én csiki főkapitányává nevez- 
tetett ki 2 ). Neje Mamucca de la Tőrre Mária, spanyol nő, nővére volt 
az oláhországi vajda nejének. 

Fiai közül József, korán özvegységre jutott anyjok által Oláh- 
országba vitetett , ott nevekedett fel ; s később hivatalt viselt. Az ak- 
kori török-osztrák háború zavaraiban — írja róla Kővári — Oláhor- 
szág bojárai közt összeesküvést hoza létre , melynek czélja volt, Oláh- 
országot a töröktől elszakasztva, a magyar korona igényein, Austriá- 
hoz csatolni. De a terv kitudódván , Konstantinápolyban zsinórt indí- 
tanak számára j mi elől Erdélybe futott. Itt táblai ülnökségre nevezte- 
tett, de el nem fogadá. Eletét Miklós várt végzé. Közönségesen Kát- 
noki a török-nek nevezek. Nejétől Maurer leánytól fia Ádám; 
ennek fia D i e n e s , nőtlen , a forradalom előtt Miklósvárszák király - 
bírája, és országgyűlési hivatalos. 1847-ben FelsŐ-Fejér megye főis- 
pánjává neveztetett, erről 1848-ban lemondván, a forradalom után el- 



») Cserey Mihály Hist. 434. 

*) K&prinai Mm . 3 tom. XX. p. 285. 



£4 Kátneky. 

vonulva a hivatalos pályától , külföldi utazást tett , és arról irt munká- 
jának „Vándor emlékei" 1853. 2 kt. tiszta jövedelmét a Grarai 
árváknak ajándékozá. Több czikket is irt a Kolosvari Közlönyben, és 
egy regényt „Karácsai I n d á r u czim alatt 3 kötetben. 

Józsefnek (I. Ádám fiának) testvére Antal szervezé az erdélyi 
első huszár sor-ezredet, az úgynevezett vörös csákósokat. Meghalt 
mint táborszernagy. Fia L aj os tordai főispán volt 1786-ban. Ennek 
fiai Henrik és János a tábornok, ki 1832-ben halt meg. Nejétől 
b. Jósika Borbalátói már csak két fia Imre és Pál élnek. 

Testvére Sámuel ezredes volt, elesett a porosz háborúban. 
Testvéreik még Ferencz, ki mint Csikszék birája halt el 1743. kö- 
rűi. Továbbá Tamás, Jusztina b. Jósika Zsigmondnő , Teréz, 
Szálkai Istvánné, Kata tábornok Salm neje, kik 1750-ben osztozá- 
nak J )« Végre testvérök volt 

Domokos, ki 1732-ben halt meg , és reform, vallású nejétől 
hat gyermeke maradt 2 ). 

A II. táblázatot , — melyen a nemesnek maradt ág sarjadzik le, 
Tamás kezdi meg, ki 1586-ban perelt testvérével II. Bálinttal 
Egyedmezeje fölött Miklósvárszékben a Jankó családdal. Fia 

Benedek 1612-ben mint Báthori Gábor ellenese nótáztatott, 
de Bethlen Gábor alatt kegyelmet nyert 3 ). Két fia maradt; Mihály 
és László. 

Lászlónak fia Farkas, 1656-ban a kormány tanácstagjául ne- 
veztetett. Fia József 1704-ben aláirta Rákóczy Ferencz száműzeté- 
sét *.) Cserey szerint kora egyik eszesebb férfia s ). Meghalt Brassóban 
ifjan 1711-ben. Leányában Terézben Mezei Györgynében ága kihalt. 

Mihály 1649-ben Miklósvárszék ülnöke, Szárazajtárói irta ma- 
gát 5 ). 1660. körül csíki főkapitány és Mikovár kapitánya a Barcsay 
pártján állt 7 ), és ennek követe is volt a Portán *); a Kemény János 
részén állók által Csíkban fogságot szenvedett. 1661 -ki jun, 10-én a 



f J Peti Apor Lusiu Mundi. Ms. Kővári szerint 

*) PethőG Krónikája folyt. Spangár: a* 1732. évre. 

') Böjti Engelnél p. 399. 

*) Káliay id. h. 255. 

5 ) Cserey id. h. 388. 439. 465. 

«) Káliay id. h. 254. 

\) Kaxy Hist tom. II. 242. 

') Saalárdy Siralmas krónika 6'37. 1. 



Kalocsa. — Kalocsay. && 

szebemeknek nyugtató levelet ad Bedöházi Tamás javainak átvételé- 
ről '). Fiai közű! 

IV. Bálint 1667 -1678-ban Bethlen János Miklós atyjánál 
szolgál, és Bethlen Miklósnak barátja Béldi Pál részén lé.vé.a^ ezzel ki- 
vándorlott a törökhöz, és ott is hait meg. 1678-ban nótázták 2 ). 

Péter, IV. Bálint testvére, í 704-ben csíki főkapitánynyá ne- 
veztetik, de a következő évben már a Rákóczy forradalom részén állt, 
és Brassót ostrom Iá 3 ). Testvére 

Tamás, kinek egyik fia Mihály a forradalom részén áll, és 
Rákóczival Lengyelországba fut 1711-ben *). Fia Sándor székely 
ezredes volt. 

Tamásnak másik fia János, ennek fiai A n tal és Ferenc z. 
Antalnak Forró T e r é z 1 6 1 fia J ó z s e f, ki atyja a most élőknek, 

A Kálnoky családból az emiitett Sámuelen kivül az irodalmi té- 
ren látjuk Káinoki Mihályt, ki imádságos könyvet „H o s z ú u t c z a, 
kevés költség" czimül irt 5 ). És József, az úgynevezett t Ö- 
rök, koráról becses jegyzeteket hagyott, mi azonban az 1848-ki for- 
radalomkor földulatott. 

Kalocsa család. Hont és pestmegyei nemes család. Közülök 
Antal Hont megyében a forradalom előtt ellenzéki szónok. 

Kalocsa Lajos meghalt N,-Körösön 1859-kí január 24-én kora 
60. évében. 

A család czimere a paizs kék mezejében lovon ülő vitéz, kivont 
kardot tartva. A paizsfölötti sisak koronájából két sasszárny között 
egyszarvú emelkedik ki. 

üaloe&ay család. Kalocsay György 17 18-ban III. Ká- 
roly királytól nyerte czimeres nemeslevelét 6 ). 

Czimere a paizs kék mezejében zöld téren hátulsó lábain álló 
tigris, első lábaival ezüst keresztet tartva. A paizsfölötti sisak koroná- 
jából egy vőrÖ3 mezű, és egy pánozélos kar nyúlik ki, amaz vörös zász- 
lót, emez kivont kardot tartva; mellettök jobbról arany nap, balról 
ezüst félhold ragyog. Foszladék jobbról ezüstvörös, balról arany-kék. 



') Kemény Not. Oapit Albensis p. 248. 

*) Cserey M. Hwt. 97. 106. 

•) Ugytnott 328. 356. 

*) Ugyanott 473. 

*) M*gy. tud. társ. Évkönyv. IV. köt. 6. 1. Kóvtri szerint 

•j Collect. Herald Nro 500. 



56 Kálóczy. - Kalonday. 

Kálóczy család. Sopron, Győr megye nemes esaláda. Kö- 
zűlök Kálóczy Mihály 1842— 1847-ben Győr vármegye jegyzője s 
lcvéltárnoka. • 

Czimerük a paizs udvarában egy koronára állított kard, körül- 
véve liliommal ; ugyanaz látható a paizsfölötti sisak koronáján is. 

A család egyik tagja Kálóczy János Krassó vármegyébe te- 
lepedett , hol mint a megyének táblabírája volt ; és Zala vármegyétől 
1 79 1-ki nov. 7-én kelt nemesi bizonyítványát Krassó vármegyében 
1791 -ki nov. 28-án kihirdetteté. 

J4.aloi család. Kaloi András 1686-ban nyerte czimeres ne- 
meslevelét *}. 

Czimere a paizs kék udvarában zöld téren, fészkén ülő fehér pel- 
likán, fiait melle vérével táplálva; ugyanaz látható a paizsfölötti sisak 
koronáján is. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

Kaloiorta j család. (Kalondai f.) Régi kihalt nemes család, 
mely hajdan Nógrád megyében birta Kalonda helységet. 

Kalonday Simon 1472-ben kapja Nógrád megyében Mátyás 
királytól Kozárd helységet 2 ). 

Kalonday Imre 1493-ban Krakkóban tanult á ). 

Kalonday Gryörgy 1499 — 1500-ban Hont vármegye alispánja 
volt *), élt 1504-ben is *), 

Kalonday Gergely 1514-ben a Dunába veszett Buda alatt *). 

Kalonday Péter 1510-ben Hont vármegye alispánja 7 ). 

Kalonday Istvánnak fia György 1504-ben halt meg, mint ezt 

Kalonda helységben talált sírköve, és annak fölirata mutatja, mely igy 

hangzik : „H ec est sepultura EgregiiGeorgii náticon- 

dam Stephani de Kalonda, qui obiitin anno Dni 

millesimo quingentesimo quarto." 

A sírkőn a család czimere látható , mely a paizs udvarában egy 

könyökben meghajló pánczélos kar nyíllal átlőve, kezében kinyílt virá- 



Coliect. Herald. Mro 812. 

2 ) Kaprinai Mss. B. tom. L. p. 70. — Élőbbről 1. Fejér Cod Dipl. tom. X. 
vol. V1IÍ. p. 154 Magist. Stepüanus diotus Kalandai 1384-ben egri kanonok. 

3 ) Regestrum Bursae Cracoviensis p. 16. 

Eredeti okirat, és Kövesdy L. Examen Verbőczy&nnm Peöt. 1785 
pag. 173 

s j Kovachich Suppl. ad vest. Comitiorum II, 209. 3l(X 
•) Budapesti ezemle II. köt. 167. 
') Kövesdy most id. h. 174. 



Káios. - Kalyl. W 

got tartva A paizsföltftti sisakból — ugy látszik — szárny emelkedik 
ki, és körüle két oldalra makkos cserfa lombozat csüng alá J ). 

Kálos család. (Szirmai , péterfalvi stb.) Ugoc3a vármegye 
régi családa. Egy törzsből ered a Szirmay családdal. Törzse C a 1 v u s 
(kopasz volt 2 ) , melyből lett valószínűleg aKátos név , noha egyéb- 
iránt már Í38l-ki oklevélben egy Kalus nevű is említtetik 3 ). 

1391-ben K a 1 u s-nak fia Domokos, fiával Miklóssal Öszöd- 
falva határát járata *). 

1458-ban már a K a 1 u s család , mely név utóbb K a 1 o s r a vál- 
tozott, a szirmai előnévvel élt. így szirmai Kalus Simonnak fia 
Foris, Pázmán Mihálylyal, és szirmai Barthus fiával Andrással és Má- 
téval , s több osztályos rokonaival Perény Péter ellen hatalmaskodás 
iránt tétetnek tanú vallatást 5 ). 1471-ben pedig ismét a Kalus csa- 
lád Beken, Barthus, Pázmán és Ztrmay vér ágazataival 
egyezkedik. 

Utóbb azt látjuk, hogy a család egy némely ága Péterfalvi, 
másik ismét sásvári előnévvel is élt. így péterfalvi Kálos 
Márton Ugocsa vármegyének 1565 — 1581-ben szolgabirája volt. 
Péterfalvi Kálos Mátyás 1581 — 82-ben viselt szolgabiróságot *). 

A sás vári előnevüekből sársvári Kálos Pál 1616-ban volt 
Ugocsa vármegye szolgabirája 7 ). 

Utóbb ismét a szirmai előnév használatában látjuk a Kálosokat ; 
így szirmai Kálos Bertalan 1697-ben ugocsamegyei esküdt 8 ) ; 
szirmai Kálos Dienes 1804-ben főügyész volt. Ez utóbbi testvéré- 
vel Bertalannal, Kálos Lászlónak fiai e század elején is Szirma 
helységnek főbb birtokosai között állottak *) 

MLalya család. G-ömÖr vármegye nemes családa 10 ). 

ULalyi család. Közűíök az 1631-ben élt K al y i Pált jeles 
bticsületes vitéz embernek irja Kemény János ,l )- 

*) L. rajzát Mocsáry A. Nógrád várm. Esmértetése. I. 166. lap. 

*) Szirmay C. Ugocsa, p. 111. 

') Ugyanott p. 116. 

% ) Ugyanott p. 112. 

*) Ugyanott p. 112. 

•) Ugyanott p. 58. 

') Ügyanott> 59. 

*) Ugyanott p. 60. 63. 

•) Ugyanott 113. 

"•) Bartholomaeides C. GömÖr p. 145. 

t! ) Szalay M. Magyar történelmi Emlékek t 206. 



58 Kamanczy. — Kamocsay 

Kamanezy család. Gömör vármegye nemes családainak 
egyike *). 

Kamánházy család. Nyitra vármegye nemes családa. 

A nemességet K&mánliázy Miklós nyerte 1720-ban Ili. Károly 
királytól. Czimere a paizs vörös udvarában egy aranykorona, melylyen 
pánczélos kar könyököl , aranymarkolatu kivont kardot tartva ; fölötte 
a jobboldali szögletben aranycsillag ragyog. A paizsíblötti sisak koro- 
náján szintén pánczélos kar nyugszik kivont karddal Foszladék mind- 
két oldalról arany-fekete 2 ), 

A család tagjai közül Kamánházy László pappá lévén, 1809- 
tól haláláig 1817-ig váczi püspök volt. Rokona Kamánházy Ferencz 
1839-ben váczi püspöki uradalmi főügyész volt, kinek gyermekei 
Béla, Lilla. 

Kainaráfl család. Lásd Zeleméry család. 

K a uierátn család. Kamerát h József 1795-ben nemesit- 
tetett meg. 

Czimere : a paizs függőlegesen fölváltva vörös-kék hat csíkolatot 
mutat, és az előtérben zöld téren aranyoroszlán áll, első jobb lábában 
kivont kardot tartva. A paizsfölötti sisak koronájából aranygrif emel- 
kedik ki, kivont karddal. Foszladék jobbról arany - vörös, balról 
arany-kék a ). 

Kamocsay család. Közűlök 1652-ben élt Kamocsay János, 
neje Madách Zsófia volt *). 

Egy töredék nemzékrend *) imez : 

Kamocsay Imre 

(Farkas Teréz) 

r - /v 1 

Sándor 

(Bene Erzse) 

Julianna 1840. 
(Waltlier László). 

Kamocsay L á s z 1 ó 1836 — 1843-ban al-., azután hadi fó-adósze- 
dójedóje volt Esztergám vármegyének. 



*) Bartholomaeides C. Gömör p. 145. 
•) Colleci Herald. Nro 439. 
•) Adatni Scuta gentil. tom. V. 
^) Protocol. C. Neograd. anni 1662. 
*) Deméndy-Thes2éry-féIe per. 



Kámondy, — Kamper, &Ö 

Kamondf család. Vas és Veszprém megyei nemes család ; ez 
utóbbiban Kamondy Kár oly 1843-ban megyei rendszerinti esküdt volt. 

Kamondy Kata 1655-ben EŐsze Péter hitvese. 

Kainoityay család. (Kamonyai f.) Hajdan Zempli várme- 
gye nemes családa, mely ott Nagy- és Kis-Kamonya helységét bírta. 

1339-ben élt Kamonyai Mihálynak fia András, 1450-ben 
pedig Kamonyai Bálás említtetik. A család kihaltával az érdeklett 
birtok a Butkay családé lön *)» 

Kamper család. (Sáríenéki f ). Pozsony megyei kihalt csa- 
lád. Sárfenéki Kamper Gryörgy és János í 65 l-ben nógrádmegyei 
Tercske helységet 900 tallérért Farkas Pál nógrádi alkapitánynak 
Ajacsa nevű pusztával zálogba adják *) tizenhat évre. 

1667-ben dec. 31kén Kamper György, — miután magnélkül 
elhalt testvére János után az egész Tereske reá háromlott, azt újó- 
lag néhai hügyei Farkas Pál Özvegyének Szombathelyi Anna asszony- 
nak és utódainak tizen nyolcz évre még száz magyar forint felülfizetés 
mellett leköté 3 ). E György volt hihetőleg Lehoczky szerint Po- 
zsonyban harminczados *) ; és egyszersmind ő volt az, kit Ueth és Run- 
dinelli urak a Schmiding és Heyding várak ki nem fizetett ára miatt 
letartóztattak, miért kiszabadítását az országgyűlés sürgeté az 1647-ki 
94. törv. czikkben. 

Györgynek csak két leánya maradt Éva, Dobóczy Andrásné, és 
Eleonóra, kik 1 670-ben Apácza-Tereske falut ismét kétszáz Ötven 
forintért körmöczi aranyban nevezett Szombathelyi Annának uj tizen- 
nyolcz évre zálogban hagyták 5 ). 

A család ismert nerazékrende ez : 

Kamper Ferencz 
(Phiora Passa Par) 



György János Regina 

1647. 1667. 1651. (Sembery György) 

t 



Éva Eleonóra 

(Dobóczy András) 1670. 

1670. 

Később — ugy látszik — nevezett helységet a családfán álló 
Regina leány-utódai kiperlék , és máig is bírják. Nevezett Reginának 



*) Szirraay C. Zemplin, not. top, p. 83 369. 

a ) Pozsonyi káptalan. 

•) Oklevél. 

4 ) Lehoozky Stexnro&t. II. 

4 ) Oklevél. 



60 



Kamnthy. 



leánya Sembery Regina Szmrcsányi Jánosné, kitől Mocsáry és Ordódy, 
ettől Borsiczky, ettől Frideczky stb származának. 

Kainuthy család (Szent-Lászlói f). Kihalt család, mely 
bár Magyarországból eredt, de Erdélyben szerepelt a XVII. században. 

A család eldődei a XV. század közepén Békés varmegyei birto- 
kosokui tűnnek fel, nevezetesen K a ni u t h i Tamás 1461 ben a ma- 
róthiaknak Szileméres iránti beiktatásuknál királyi ember volt ; ugyan 
ez oklevélben említetnek Kamuthi András: Kamuthi Istvánnak 
fia ; Kamuthi Domokosnak fia Elek; endrődi Kamuthi Pál; 
Kamuthi Péter, Kamuthi Istvánnak fia László, s végre Ka- 
muthi Elek Tamás mindnyájan békesmejgryei birtokosok, kik a neve- 
zett Maróthi-ak ügyében tanúskodtak *). 

A Kamuthi családnak Magyarországon, — mint Kővári irja, — 
egri előneve volt ; legalább azzal élve ment Erdélybe Kamuthi B a- 
1 ás, mint derék hadvezér 2 ); és ott 1569-ki mart. 10 é. S z. -Lász- 
lót (Torda várm), Oláh-Fenes, Sz. -Mihály telke, Magyar és Oláh. 
Tótfolu 3 ) egész falvakat, továbbá a tamásfai vi, topa-szentkirályi (Ko- 
los várm. felső kerületében), mező-ujlaki, és velkéri (Kolos v. alsó kér) 
rész-jószágokat. Birá ezenkívül — ugylátszik — neje Szentgyörg) i 
Erzse után a d r á g i kastélyt h % és irá előnevét D r á g-ról, majd S z.- 
L á s z 1 ó-ról , míg utódai ez utóbbi ,p r a e d í c a t u m c mellett marad- 
tak. L Bálás meghalt 1591-ben, mert ekkor már neje özvegyül ira- 
tik *). Tőle a leszármazás következő : 

I. Bálás 
IŐ69. 
(Sz- Györgyi Erzse) 



II. Báláé Borbála Kristóf Orsolya 

1603—1624 (1. Horváth Máty, (Zeller Ágn.) (Toroeskai 

Doboka v. főisp. 2. Hamvay + László) 

(Zeller Angleta) György) 



I. Farkas 
1599. 
Torda v. főisp. 
(Mojzes Kata) 



László 
(Zány Anna) 

i ■ Ai ' — ■ i 

István 
fejed, koniornok. 

1638. f 



Orsolya 
(Vitéz 

György.) 



Mihály 
(Fekete 
Klára) 



II. Farkas 



Kata 
(Serédy 
István) 



Zsuzsa 
(Bethlen Fer .) 



III. Bálás 

f 1628. 



Miklós 

(Cserényi 

Erzse) 



Zsuzsa 
(Míkola Zsigm ) 



IV 



Farkas. 
1865. 



111. Farkas 

(Jászberényi 
Zsófia 



Erzsébet 



*) Teleki Hunyadiak koraX. 14 17. 1. 
*) Wolph. Bethlen tóin. V. p. 498. 
*) Ma csak egy Tótfalu áll a gyalui járásban. 

•) Ellenben élő nek is iratik lő91*ben a csiki vashíiinorck iránti kiadott 
oklevélben. Székely Constit. 101. lap. 



Kumnibv, 01 

I. Balásnak fiai közűi II. Bálás 1602-ben Báthori Zsigmond 
híve , kit Erdélyből kikísér. 1603-ban Székely Mózses mellett harczol, 
és a Bárczán fogoly lyá lesz, de magát nagy sarczon megváltja. Még ez 
évben Bocskay részére Szamosujvárt beveszi. 1612 — 1629-ben Doboka 
vármegye főispánja, és Bethlen alatt áltamtanácsnok J ). Fiatal korá- 
ban Egerben katonáskodott, és talán innen a H o d o r által emiitett 
egri előnév. Egyébiránt lakott Egren is *). 1620-ban utasítás kelt 
részére az erdélyi kincstárnokhoz 3 ). „Termetében és magaviseletében 
rusnya, és igen fortélyos és kegyetlen ember is vala ft ). Nejétől Zeller 
Angaletától gyermekei közül csak László fiának ismerjük fiát I s t- 
v á n t . ki Bethlen Gábor komornoka volt 5 >, és 1638-ban meghalván, 
ez ágat sirba vitte. 

I. Balásnak másik fial. Farkas — egy napióirónk szerint 
— „igen elmés, discursivus, de természetiben rusnya, köszvényes, és 
igen negédes, erkölcsös, kegyetlen ember vala ; jó deák, olvasott és ha- 
talmas memoriáju ember vala , folyt mint az viz az discursusa, de so- 
lida conclusioja ritkán volt 4, 6 ). Családját Ő még följebb emelé 1599- 
ben Erdély részérői követ volt a bécsi udvarnál , hová Báthori Endre 
megválasztását viszi , s hol rövid ideig fogoly. 1603-ban Bethlen Gá- 
borral kimenekül 7 ). Később bátyjával együtt Bocskai zászlója alatt 
harczol 8 ). 1605 ben Bethlen részéről Nándorfej érvárt járatöröknél 
segélyért, 1606-ban pedig Bethlen záratja el Szamosuj várba. Utóbb 
Torda vármegye főispánja, és székelyek tábornoka lett. 1624-ben apríl 
24-én Bethlen Gábortól javaira uj adományt vitt. Neje volt azon pél- 
dabeszédben felmaradt Kata, kit még biztatott Gyalu vára reményé- 
ben •), és kinek révén nyerte 1610-ben Gyalu várát Báthori Gábortól, 
ki említetett nejével élt. Azonban mégis Báthori Gábor megölésében 
is részvétellel gyanusittatott 10 ). 1626-ban Bethlen Gábor biztosa volt 
Ferdinánd királyhoz J ! > Fiai közül M ik lós nak , kinek Gyalu vára 

') Kemény János önéletírása Szalay kiadása. 60. 

«) ugyanott 34. 1. 

•) Kemény Jos. Notitia Capit. Albensis II. 36*. 

*) Kemény János önéletírása 34. 1. 

5 ) Kálky székely nemz. 255. 1. 

€ ) Kemény János önéletírása 117. 1. 

"») Wolph. Bethlen Hist. tom. V. p. 464. 

8 ) Ugyanott VI. 275. 278. 318. 

•) Kemény János id. h. 28. lap. 

10 ) Kazy libr. 1. 2. 

") Tudománytár 1838 ki foly. IV. köt. 182. lap. 



6fc* K»Mácstan!D. — Kauez, 

1628. oct 5-én újra 34 forintba Íratott be. — maradtak gyermekei, 
névszerint fia ÍV. Farkas, ki 1665. táján meghalván , benne a Ka- 
rauthy család férfi ága elenyészett. 

Itanácsaniii család. A Kanácsanin család 1751-ben M.- 
Terézia királyasszony által nemesittetett meg. * 

Czimere a paizs vörös udvarában hármas zöld dombon álló, aranyos 
talajú és fejezetű márvány oszlop, melyen arany cserkoszorú füg, és te- 
tejében ezüst-fehér golyó van. A paizsfölötti sisak koronáján szintén 
o^yan oszlop látható. Foszladék jobbról arany- vörös, balról ezüst- vörös 1 ). 

I&ancso család. E név többfele változatban fordul elő, azon- 
ban a nógrádmegyei jegyzőkönyv hitelességénél fogva az K a n c z ó volt. 
Kanczó Tamás és Mihály és Fábián András 1651-ki, oct. 
8-án HL Ferdinánd király által nemesittettek meg, és unokáik Kan- 
czó János, Tamás és István ezen czimeres levél felmutatása 
mellett 1726-ki aug. lén Nógrád megye előtt producáltak a ). 

Az 1734-ki nógrádmegyei nemesi vizsgálatkor is Kanczo né- 
ven jratott a család a lajstromba 3 ). LTtóbb pedig e név Ka le só alak- 
ban fordul elő ; igy az 

1755-ki nógrádmegyei nemesek sorában a birtokosok közt említ- 
tetik Kalcsó Tamás mint Bolykon lakozó. Ugyanott az armalista ne- 
mesek közt olvasható Kalcsó Mihály és idősb és ifjabb János. 
1812-ben szintén Bolykon laktak Kalcsó András és János, kik 
már a taxalista nemesek sorába estek. 

1840-ben Gaigóczon lakozó Kalcsó János e család ivadékának 
tartá magát. 

Hauez család. Kancz József és Sebestyén 1771-ben 
M.-Terézia királyasszony által emeltettek nemességre *)• 

Czimerük ez : a paizs felső részében vörÖ3 udvaron három arany- 
csillag ragyog. A paizs aljáról egy kúp alakú osztály nyúlik fel, mely- 
nek kék udvarában arany szőlőtőke megrakva sző lőfür tökkel látható. 
A gúla jobb oldalán ezüst udvarban zöld téren 3zarvas ágaskodik, a 
gúla baloldalán pedig zöld téren daru áll, fölemelt egyik lábával köve- 
cset tartva. A paizsfölötti sisak koronájából két elefánt-orrraány között, 
melyek közül a jobboldali ezüst-kék, a baloldali vörös arany színű, hár- 



*) Collect. Herald. 

2 ) Protocol. C Neogrsd. anni 1726. 

8 ) Ugyanott 1734. 

») Collect. Herald. 



Kandó. ~ Kanfsay. 6$ 

mas zöld dombon kiterjesztett szárnyakkal fehér galamb áll , lábai pi* 
rosak, valamint osóre is, melyben zöld koszorút tart Poszladék jobbról 
ezüst-kék. balról arany-kék. 

ÜLandd család. (Eger-farmos;) Már a XVII. században Nó- 
grád megyében élt Kandó János , ki 1652-ben nemessége kimuta- 
tására szoríttatván , Bocskai Istvántól nyert nemesi levelet mutatott 
eló , azonban az magyarországban érvénytelen lévén , a következő tör- 
vényszékig uj bizonyítékok eléadására utaltatott, és egyszersmind vé- 
geztetett , hogy addig , mint táblabíró semmi törvényes ügyekbe ne 
avatkozzék 1 ). 1654-ben ezután megmutatván — mint a jegyzőkönyv 
szól — Kandó János, hogy Ő nem & b o g á c h i , hanem afarmosi 
Kandó családból származott, ennélfogva nemesnek elismertetett *}. 

Jánosnak fia volt István, ki 1694-ben élt 3 ). 

Szintén Jánosnak leánya lehetett Kandó Judit, Rosnyay 
Jánosné, ki 1681-ben a sztregovai ágost.-evang. egyháznak az ur vo- 
csorájához használandó fehér gyolcs abroszt ajándékozott, melylyen 
zöld selyemmel kivarrva ez olvasható :.,Generosi Domini Jo- 
hannis Rosnay consors, nomíne Juditba Kandó, do- 
navit ad glóriám Dei. Die 25-a Maji. 1681" •). Élt Judit 
1689-ben is. 

Farmos! Kandó Gábor 1809-ben a Zemplin vármegyei fölkelő 
nemesség ezredese , részt vett agyőri ütközetben. Neje (1819.) Fáy 
K a t a, és ettől leánya Teréz. 

Kandó család. (Dályai). Melyből Mihály az 1791-ki és 
1792- ki erdélyi országgyűlésen Udvarhelyszék követe. János Udvar- 
helyszék követe 1815-ben. Mihály ugyanott dulló 1843-ban, 

Hanisay család. (Kihalt.) E családot Lazius Farkas a La- 
vandi és Sponhaymi grófoktól származtatja , kik állítólag a Rajnától 



*) Frotoc. C. Neograd. anni 1652, p, 2, hof ez áll : „Quia de dubia Johan- 
na Kandó nobilitate oertae literae in hac sede fuissent publicatae , nenipe Sere- 
rissimi quondam Stephani Bocskay armales, quae nobilibus Hungáriáé minimé 
suffragari poesunt ; deliberatur : ut idem Johanne* Kandó super vera nobiütaie 
adsecunduin sedriae terminam usque producat certiora documenta ; interim in 
nullám proce&sum juridicum Cottus huius sese imiuisceat, sed judicaius eiu« ia 
fucpenso maneat." 

•) Protoc. C. Neograd. anni 1654. 

*) Ugyanott anni 1694. 

*) Mocsáry Antal, Nógrád vármegye Esmért. I. B8. 



64 Kamsay 

Karán t kánba innen Magyarországba telepedtek J ) ; azonban — mint 
már Wagner ia észrevette — ezen származtatás igen alaptalan 2 ). S 
én hozzá tehetem , hogy Lazius igen összezavarja a családok eredetét, 
mint például ezt, midőn Kaboldvára, Nagy-Márton (Martinsdorf. Mar- 
tersdoff) , Rechnitz (régi okleveleinkben Ruchtukeur?) stb. birtokok 
tulajdonosait a Kanisaiak őseiül adja ki, mert ama birtokok tulajdono- 
sai bár idegen (de spanyol származatu tulajdonosai nem a Kanisai, ha- 
nem szintén kihalt Nagy-Martoni családot alapiták 3 ). Lásd Nagy-Mar- 
toni család. 

A Kanisay család oklevelek alapján Wagner állítása szerint min- 
den kétségen kivül magyar származatu , és eredetét a száznyolcz nem- 
zetség egyikéből az Os i vagy Ös th (Ozaol?) nemből (genus) vette*). 

Első ismert törzsük Imre volt, ki Béla király alatt harmincz- 
ezer embert vezetett Ausztria és herczege Ottokár ellen. Ezen Imrétől 
a család leszármazása következő : 

Imre 



Belud László. Iváxi Henrik 

1290. 1305. (Imre) 

1305 

Lőrinez mester 
1324. kapja 
Kanizsát 
(Haseiau Margit?) 



1 



1. János I. István 

1359\ 1356. 

(de Hefíán) zágrábi püspök. 

* , 

Folyt, a höv. I. 



*) Lazíus De migratione gentium Libror. VI. p. 236. et seq. Wagner 
szerint. 

*) Wagner Dec. I. pag. 91. 

*) Fejér Cod. Dipl. munkájában e családról olvasható több oklevél hiteles 
leszármazását tünteti föl a Nagy-Martoni családnak, mint erről maga helyén. 
Laziust pedig a tévedésre valószínűleg a két családnál ngyan egykorban előfor- 
duló keresztnevek hasonlósága vihette. 

*) Wagner Dec. I. p. 91 — 111. Wagner- 1 csak leforditá Budai Fer. Hist. 
lex. H- kötetében. Irt Wagner előtt a családról Lehoczkyis Stemmat. II. de 
szokása szerint zagyván , Laziust követve. — Wagner után lásd a nemzékrendet 
G e n e a L a u t h. II. kötetében is. Látható a családfa Wagner kéziratai között 
is Mss. tom. LXX. p. 152., mely után a kiadottat doígozá. Ugyan es utóbbi kéz- 
iratban a leszármazás egy rósz variánsa is megvan Kupinszky gyűjtőtől. 



Kanisay. 



65 



I. János, ki ős előbbi lapon. 
1359. 
(de Heflán) 



Miklós 
tárnokmester 
1397. 
(Szentgyörgyi K<) 

i ; 1 

111. János 
erd. vajda 



II. János II. Lőrincz 
esztergáim i" 

érsek. 
1387-1418. 



II. István 
főajtónálló 

1388 -1420. 

* , 

II. László 

soproni főisp. 
1432. 



I. György 
1405. 



III. László 
erd. vajda 
fiölovászmest. 
1459—1466. 
(Hedervári 
Kata) 



II. Imre. 
1452. 



III. Miklós. 



IV. László 
horv. bán 
1493. 



IY. János. 



III. István 
1498. 
fópohárnokm. 



II. Miklós 
1450. 

III. János II. György 

1515. főpohárnok 

norv. orsz. bán 

1493. 1508. 
(1. Bánffi Erzse 
2. Rozgonyi Klára) 

t " '" A 1 

V. László 
1525. vasi 
fÖisp. orsz. biró 
(Dragffy Anna-Kata) 



Ferencz. 
f 1532. 



Orsolya 

(Nádasdy 

Tamás). 



Imrének a törzsnek fiai Robert-Károly király korában vittek sze- 
repet, és nem kevés nyugtalanságokat okoztak. Hasonlóan cseleked- 
tek az esztergami egyház irányában is , miért Iván (Iban) és H e n- 
rik 1305-ben Tamás primás által az egyházból kirekesztettek. Hen- 
rik (ki Hemericus, Henricus és Imrének is iratik) Wagner szerint 
1309-ben deChorna neveztetett. Fia Lőrincz mester lett tulaj - 
donképen a család alapitója , miután ő kapta 1324-ben K a n is a várát 
adományban, honnan a család vezetékneve eredett. Erdemet tett főleg 
az által Robert-Károly korában , hogy Miklós soproni főiapán , utóbb 
szlavóniai bánnak, az ellenség ellen segélyére volt ; és azon ütközetben 
sebet is kapott. Wagner szerint — ha Laziusnak hitelt adhatnók — 
birta Martont, Fraknót és Kőszeget , és neje lett volna Haselau Mar- 
git, kitől fiai maradtak I. István és I. János. 

I. István budai prépost, 1356-ban zágrábi püspök lett és e 
méltóságot 19 évig viselte. Időközben 1363 ban helytartó , következő 
évben pedig egész Szlavónia helyettes kormányzója lön. Testvére 

I. János, testvérével Istvánnal együtt részt vett 1350-ben a 
nápolyi hadban, és ott érdemeket szerze magának. Elt 1459-ben is. Fia 
öt maradt ; úgymint 

5 



m 



Kmis&y. 



í) Gr y ö r gj , ki H é fi á n-róí irá magát , é3 1405-ben Zala me- 
gyében az errnényesi pálosok részére zárdát épiítete. 

2) If, János e3ztergami prépost egri püspök (1385 — 1387) é3 
végre esztergám! érsek (1387 — 1418) volt. Több hadban vett részt 
Zsigmond korában a moldvai oláhok ellen 1300-ben és 1395-ben 5 mely 
évben Hedvig lengyel királyné bejövetelének is ellent állt. Részt vett 
1396-ban a nikápolyi csatában, és ott a király oldala mellett híven 
harczolt. 1403-ban azonban egyenetlenségbe esett Zsigmond királyival, 
és annak elleneihez szegődött. Utóbb azonban köztök az egyetértés 
helyre állott. 1412-ben munkás részt vett a Zsigmond és László len- 
gyel király közt kötött béké- 
ben. Idejében adatott át a 16 
szepesi város a lengyeleknek, 
és János érsek volt meg- 
bízva a zálogpénz fölvételé- 
vel. 1417-ben jelen volt egy 
ideig a kosztmez i egyetemes 
egyházi zsinaton is. volt az 
első magyar prímás, ki 1394- 
ben Zsigmond király közben- 
járására „az apostoli s x. 
szék született köve* 
t e í; Bonifaeius pápától czimet 
utódainak is részére nyerte. 
A család czimere — melyet 
1413-ki (és István testvére is 
1407-ki) pecséten viselt *); 
egy szétterjesztett sasszárny, 
a sasnak egy lábával, melynek körmei szétterjesztvék , a mint ezt itt a 
metsz vény is mutatja. Meghalt János érsek 1418-ki május 30-án. 
3)Lőrincz ifjú korában halt el. 

4)11. István 1388-ban Mária és Erzsébet királyné útitársa, 
midőn azokkal együtt Diakovárnál ő is elfogatott. Kiszabadulása után 
1387-ben Győr megyében Barát nevű helységet nyerte adományba, 
melybe a győri káptalan által be is iktattatott a ). A moldvai oláhok 
elleni hadban jeles érdemeket szerze, és azokat meghódoltatá. 1390-ben 




*) "Wagner Dec. I. és Péterfi Conoil. 

*) Czeh Jáaos Tud. gyüjtem. 1829-ki folyt. XII. 



Kanisay. 07 

székeljek ispánja volt. Már előbb királyi ffc-ajtónálló, és Somogy, utóbb 
pedig Sopron vármegye főispánja. 1395-ben részt vett és hathatós 
segélyül volt Dobor vára visszavételében , és a következő évben részt 
vett a nikápolyi ütközetben , mely után a menekülő királyt kiséré, élt 
még 1420-ban is. Fia II. László 1432-ben Sopron vármegye főis- 
pánja volt, midőn Zsigmond őt hadsereg küldésére szólitá fel. 1452- 
ben ő is a bécsiekkel Frigyes császár ellen szövetkezett. Gyermekei 
nem maradván, mag nélkül halt el. 

5) I. Miklós Zala , Vas és Sopron vármegyék főispánja Zsig- 
mond király korában. Testvéreivel együtt 1382- ben Zala megyében a 
Kanisa vize mellett Uj-udvar nevű falut vett Palisna János aura- 
niai perjeltől zálogba négy ezer arany forintért. 1389-ben részt vett a 
ráczok elleni hadban. 1391-ben már tárnokmester volt, midőn Kőszeg 
város határainak megújítására hivta fel őt Zsigmond király. 1395-ben 
Franczia- és Olaszországban járt a törökök elleni segély végett. 1396- 
ban Nikápolynál csatázott , és a szerencsétlen csata után Gara Jánost 
és őt küldé a király az ország kormányzására. Nejétől Szentgyörgyi 
Tamás leányától fia IV. János erdélyi vajdaságot viselt, és ennek fiai 
voltak III. László, II. Imre és II.. Miklós. 

III. László 1456-ban Belgrádnál harczolt. A Hunyadi háznak 
híve és barátja, Mátyással ő is elzáratott , de megszökött ; és V. László 
király halála után ő is Mátyás trónra emeltetésén működött. 1459-ben 
6 is Frigyes császár részére pártol Mátyástól , de csak hamar ismét 
Mátyás híve lön 1 ). 1459-ben már erdélyi vajda és 1466-ban fŐ-lovász- 
mester volt. Hedervári Katalintól fiai : IV. László 1486-ban Német- 
Ujhely megvételében részes. Mátyás halála után egyideig Miksa csá- 
szár pártosa testvéreivel, később II. Ulászló híve, ki által 1493 ban 
Horvát, Tót és Dalmátország bánjává neveztetett. Élt még 151 5-ben 
is. Gyermekei nem maradtak. — IV. János elhalt. — III, István 
1498-ban főpohárnokmesier volt. Mindhárman magnóikul haltak el. 

11. 1 m r é n e k , ki 1452-ben élt , fia volt III, Miklós, ki szin- 
tén gyermektelenül halt el. 

II. Miklós nak két fia volt III. J á n o s és II György. Amaz 
Miksa király híve, ki által, mert Székesfejérvár megvételekor magát 
vitézül viselte , 1515-ben római sz. birodalmi gróffá (in Neuburg ad 
Oenuni) tétetett, de mag nélkül halt el. György 1493-ban főpohár- 
nok mester, 1498-ban Horvát és Tótország bánja, í 502-ben belgrádi 



•) Kaprinai Dipl II. 294. 

5< 



08 Kftnisay. 

bán, és 1508-ban ismét, horvátországi bán lett, 1506-ban jelen volta 
rákosi országgyűlésen *) Két neje volt, az első BániTy Erzsébet, kinek 
halálával előbbi nejének nővérétől BáníFy Dorottyától , Rozgony Já- 
nosnétól való leányát Rozgony Klárát vette nőül , miért hűtlenségi 
bélyeggel sújtatott. Ez utóbbitói született fia 

V, László, ki 1525-ben Vasvármegye főispánja, utóbb ország- 
bíró volt. Nejétől DrágíFy Anna-Katalintól születtek gyermekei Fe- 
rencz , ki 1532-ben magnóikul halt el, s fiágon a családot sirba vitte; 
r soly a pedig Nádasdy Tamás neje lön, ki után a Nádasdyak a Ka- 
nisayféle uradalmakat öröklék. 

A Kanisay családból való, de kinek leánya? — bizonytalan, azon 
Kanisay Dorottya , ki előbb Geréb Péter , utóbb Perényi Imre nádor 
neje volt, és 1526-ban a Mohácsnál elesetteket saját költségén elte- 
metteté 2 ). 

I&aiaisai Korhely család. Kanisai máskép Borbély 
család a XVII. században Nógrád megye birtokos nemesei sorában 
állt 3 ). 1633-ban Lóuya- Bányán birtokos Kanisai Borbély Mihály, ki 
1652-ben is élt , meghalt 1654. táján, midőn Nagy Erzsébet mint öz- 
vegye említtetik. Ugyan az időben (1652 — 1663) élt János. 

1670-ben élt Kanisai Borbély Zsigmond , kitől ily leszármazást 
ismerünk : 

Zsigmond 

1670 

(Meskó Mária) 



János Pál 

— * , 



Judit 
(Horváthy Pál). 

Ezenkívül éltek a családból 1689-ben Tamás ; — 1709-ben S á n* 
dor , ki 1711-ben már nem élt, és — ugy látszik — a család ezen idő- 
korban kihalt. 

Hauisay család. Birtokos Szatmár és Ugocsa vármegyében, 
az előbbiben Mánd 4 ) és Homok 5 ) helységben ; ügocsa megyé- 
ben pedig 



*) Jáazay P A m. nemzet napjai a moháa&i vész. u ián 156. 
2 ) Ugyanott. 

•) Protocoi. C. üíeograd. anni 1652. p. 1. 1654 p. 109. »tc. item annorum 
1670. 1709. 1711. 

*) Szirmay Szatmár várm. II. 242. 
*) Ugyanott, 284. 



Kann* — Kanta. 69 

A Kanisai család 1750-ben többekkel Péterfalvára nádori uj ado- 
mányt nyert, és ott e század elején is birtokos Kanisay Sándor, va- 
lamint ugyanaz Veléten J ). 

Mihály 1804-ben birtokos Forgoiányban és Fertős- Almáson 2 ). 

Kanisay Pál 1677-ben Ugoesa vármegye esküdtje volt 8 ). 

Kanisay családnak — talán a feljebb tárgyaltnak — erimere bal- 
ról jobbra arany-ezüst csíkolat által rézsútosan kétfelé osztott paizs, a 
jobboldali felső ktk osztályban fehér egyszarvú ágaskodik, a baloldali 
alsó vörös osztályban fekete sasszárny lábastói, mely három nyilat tart 
látható. (Ez utóbbi képlet nyilván a régi kihalt Kanisay-ak czimerébol 
van kölcsönözve.) A paizsfölötti sisak koronájából koronás arany orosz- 
lán emelkedik ki, első jobb lábával kardot, a másikkai három nyilat 
tartva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös *). 

Kaim család. (Máskép Mesíery.) Varmegyében találjuk 
Nagymesteri helység birtokosai között a XVI. és XV IL században. 

Mestery Antal , máskép nagy-mesteri Kann Antal 1584-ben fiá- 
nak Kelemennek, ki öregségében segélyére volt, és leányának Ilo- 
nának, Eőry János nejének egész curiáját eladja Istvánffy Miklós ai- 
nádor előtt *). 

1637-ben Kann János, magára vállalván gyermekeinek János- 
nak és Ilonának Szitay Gergelynének is terhüket , mesteri részét be- 
vallja Eőry Jánosnak és Gergelynek e ). 

1647- 1654 ben élt Kann Gergely. 

1690-ben Kann Kata Trombitás Mihályné. 

1713-ban Molnár Ilona , előbb Kann Istvánné, utóbb Pachsi 
Istvánné. 

1720-ban Molnár Orsolya Kann György özvegye élt. 

Kanta család. Gömör vármeg)e nemes családai közé soroz* 
tátik 7 ). Hasonlóan Kant ha nevű család Zemplin vármegyében is 
létez, hol Kantha János 1700-ban szolgabíró volt 8 ). És- e század 
elején a Kantha család Szólnocska helységben birtokosul iratik. ö ) 



*) Szirmay C. Ugoesa p. J25. 147. 

*) Ugyanott p. 129. 175. 

•) Ugyanott p. 6a 

4 ) L. Bizrgstaller, Colleetio Inaigninra nob- H. familíarum. 

*) Oklevél. 

•) Oklevél. 

7 ) Barthoiomaeide* C. GömÖr. p. 145. 

8 ) Szirmay C Zemplin not. top. 332. 332. not hiafc. 663. 
•) Ugyanott not top. 326. 



VO Kántor. 

WLkwktoT CMlád. (Hodászi és Jánossi + ) Szatmár vármegye 
régi családa, melyből hodászi Kántor Bálint már 14 í 6-ban birta 
Hodász helységét, és innen a család Hodászi előnevet is viselt, míg 
Kántor- Jánosi helységről Kántor-Jánoss y-aknak is írattak, és ez 
okbói volt már e családról Jánossy néven e munka V. kötetében is 
a 316. lapon rövid emlités téve. 

Nevezett Kántor Bálint 1416-ban Hodász helységnek határit 
Balog — máskép Kis Jánostól el akarta különöztetni ; de az Iklódy 
család ellentállt 2 )» 

1349-ben Jánosnak fia Jakab, a váradi sz. egyház kán- 
tora azaz éneklője osztályba kapta szatmármegyei Jánosi helységet, 
honnan a helység és családai K á n t o r-J ános s i aknák neveztetett *). 

1408-ban Jánosi Kántor Péter és Bálint támadást indítván 
Zsigmond király ellen, hűtlenségen Jánosi helységet elveszték, de 
utóbb visszanyerek, és már 1417-ben a Kán tor- Jánossy család birta. 

141 9-ben Kántornak neveztetett István, Jánossy Miklós- 
nak fia, testvéreinek hamis vádja folytán az erdélyi püspök képviselője 
által egyházi átokkal sújtatott ; és e miatt Hodász helység felét elzá- 
logosítani kény teleniíte tett , de ártatlanságát megmutatván, testvérei 
a nekie okozott kárért 400 arany forintba marasztaltattak 3 ). 

1423-ban Kántornak neveztetett Péter, László* Bálint 
és B a r 1 a , a Jánosi helységhez tartozó darab földért az Iklódy család- 
dal perlekedtek, és azt barátságos alku szerint Iklódhoz csatoltatni en- 
gedték 4 ). 

1450-ben hodászi Kántor Lucza Jánosi helységben és Balog- Já- 
nosi pusztájában, valamint Hodász helységben Hetényi pusztával együtt, 
részbirtokot nyert uj királyi adománynyal *). 

1 539-ben Kántor János és Mihály, Jánosáy Ádámmal 
Hodász, Jánosi és Ders helységbeli birtokaikban uj királyi adomány 
mellett megerősítettek 6 ). 

Kántor nevű család Zemplin vármegye nemesei között is em- 
líttetik. 



Szirraay Szaíraár várna. II. 85, 

*) Ugyanott II. 88. 

a ) Szírmay Szatmár várm. II. 85. 

•) Ugyanott, Ií. 88, 

*) Ugyanott, II. 86. 88. 

•) Ugyanott, 11. 86. 89. 



Kántor, 



W 



Ugocsa megyében Kántor László bekényi plébánosnak fía 
György 1413-ban egyességre lép Gödé Istvánnál és Mártonnal *)• 

Kántor család. (Felső-Bori.) Egyike azon hatvannégy vas- 
megyei családnak, melyek 1582-ben Rudolf királytól F e 1 s ő-Ő r hely 
ségre uj királyi adományt nyertek. L. Zámhő család 

Kántor család. (Kossúti.) Kántor Bál int és unokatest- 
vére Orbán Rudolf királytól nyertek 1580 ki mart 18-án Prágában 
kelt czimeres levelet, mely Pozsony vármegyének ! 58 2-he n Jubil&te 
vasárnap utáni 2. férián Samarján tartott közgyűlésben hirdettetett 
ki, és ezen czimeres levelet 1725-ben a pozsony megyei nemesi vizsgá- 
latkor Kántor János és Ferencz, Mihály testvérük részéről is be- 
mutaták a ). 

A <ssaládfa következőleg 8 ) sarjadzik le : 



Bálint 
1580. 



Orbán 
1580. 

,!■-•*■ III.. 

István. MíüIó9. János 



«MlAn« 



János 




Mihály 
1725. 



ferencz 
1725. 

Xossuton. 

i r i ii i .m 



Ferencz 
(Heriu 
Kata) 

Ferencz 

i '■ " * ' > 
Ferencz. 



Márton 
1755. 
lak. Kos- 
suton, 



Mihály. Orbán. 



János 
1725. 

JánoF 

1755. 

Koas uton 

László 

1809. 

r — ^ — i 
László 



István 
172Ő. 



_««,.~A_. 



János 
1768 
N.- Udvar- 
nokon 



István 

Jsíván. 



Jakab 
N.-FÖdé- 
rnesen, 

János 



J&no&. Péter. 



Kántor család. Nógrád vármegye kihalt csalááa. hol — ugy 
látszik — eredeti fészkük Losoncz volt. Ott leljük már 1599-ben Kán- 
tor Mátét, noha még nem a nemesek rendéhen. 

Már 1671-ben Kántor Gryörgy mint nemes és Somos-Uj falu- 
ban birtokos fordul elé, és 1678, 1Ó81. 1682-ben szolgabíró volt *). 
1684-ben özvegye állit a nemesi fölkelésre egy lovast, 

Kántor Pál 1685— 1687-ig nógrádmegyei szolgabíró, 1705-ben 
már csak özvegye élt. Fia Kántor István 1702-ben megyei ügyész, 
1705— 1709-ig jegyző volt. 



') Szinnay C. Ugocsa p. 50. 122. 

*) Pozsony v. archív. Ádels Invesitgatioa A— XIII. 53. lap. 

•) Ferber József közlése szerint. 

4 ) Nógrádmegyei levéltár. 



7& Kanyar— Kanyó. 

Kántor Gábor 1730 — 1756-ig nógrádmegyei szolgabiróságot 
viselt. 

Kántor Györgynek, ki szintén 1760. táján élt , nejétől Meskó 
Zsófiától leánya Borbála, Csillom Pálné. 

A család, mely leány-ágra szakadt e század elején, íl-ágon kihalt. 
Utódai többi közt Dolyánban is Örökösödtek. 

Czimerük a paizs kék udvarában zöld téren álló daru, fölemelt 
egyik lábában kövecset tartva. A paizsfölötti sisak koronáján férfi kar 
könyököl, kivont kardot tartva. A paizst két oldalról szokásos foszladék 
veszi körül. 

Kanyar család. Szabolcs vármegye nemesrendti csaiádai- 
nak sorában áll Fényes E. Geographiája szerint 

HLanyerka család. Gömör vármegye nemes cseládai közé 
tartozik 1 ). 

Kanyó család Kanyó Lukács, Mátyás és Pál test- 
vérek III. Ferdinánd király által nemesittettek meg Pozsonyban 
1638-ki mart. 14-én kelt czimeres levélben , mely Nógrád megyének 
1641 -ki nov, 9*én Losonezon tartott törvényszéken hirdettetett ki 3 ). 

1656-ban élt Kanyó Demeter. 

Kanyó Máté zálogjogon birt nógrádmegyei Bokor helységben, 
mely részt 1680-ban perlett tőle Darvas János özvegye Ráday Ilona, 

1684-ben a nemesi lajstromban találjuk Kanyó Benedeket, 
Istvánt, Jánost és Mátét. 

Az 1705-ki nemesi fölkelésre Összeirattak Kanyó Bálás fia ál- 
tal, Kanyó ifj. Mihály, és Kanyó Gergely, András, idősb 
Mihály és Benedek magok személyében a szécsényi járásban. 

Az 1709-ki összeírásban említtetnek Kanyó András, idősb 
Mihály, és Mátyásnak özvegye. 

Az 1711-ki összeírásban mint a forradalom elől honn maradtak, 
említetnek Kanyó Benedek, János, AndrásésMihály. 

Az 1726-ki nemesi vizsgálatkor producalt a család * följebb em- 
lített 1638-ki czimeres levél alapján. 

Hasonlóan 1732-ben is producaltak Jobbágyi helységben lakozó 
Kanyó Márton és Máté szintén az 1638-ki armalist mutatván fel *). 



*) Bartholoinaeides C. Gömor p. 145. 

2 ) Az egész családról a nógrádmegyei ievéltári jegyzőkönyvek oklevelei 
szerint 

8 ) PrctocoLC. Neograd. anni 1732. nro II. pag. 221. 



Kanyó, — Kapitán- , ?3 

1755-ben igazolák a fentebbiek szerint nemességüket Kanyó Má- 
ténak fiai I s t v á n és G e r g e 1 y , é3 másik Kanyó Máté, kinek atyja 
volt András, nagyatyja pedig Máté. 

Az 1755-ki összeírásban Kanyó György Jobbágyiban, János 
Becskén, Mihály Herencsényben lakozókul iratnak. 

Jelenleg a család Heves vármegyében birtokos és ott Kanyó 
Gábor 1837-ben Heves vármegye fó-adószedőjc volt. 

Kanyó család Lehet, hogy a feljebbitől egykor egy törzs- 
ből származott , de amannál majd egy századdal később jutott a ki- 
váltságosak sorába. Ugyanis Kanyó János 1714-ki mart. 24-én kelt 
czimeres levélben III Károly király által nernesittetett meg, mely ne- 
mes levél Nógrád megyében hirdettetett ki. Jánosnak fia Mi- 
hály , ki Pestmegyébe tette át lakását, 1732-ben a nógrádmegyei ne- 
mességvizsgáló törvényszék előtt produkálá az atyja által nyert nemes 
levelet , és ez alkalommal egyszersmind azon manumissionalist , mely 
szerint ősei már 1656-ban Szelényi János által a jobbágyság alul föl- 
mentettek *). 

Czimerük ft paizs kék udvarában magas fehérlő kőszikla csúcson 
egy fekete zerge, és ugyan ez állat látható a paizsfölötti sisak koro- 
náján, Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst- vörös 2 ). 

Itapczay család. Gömör vármegye nemes családa 3 ). 

Kapdebo család. Lásd Capdebo. 

fiiapiíánffy család. (Deszniczai). Horvátország régiebb 
nemes családa. íratott nevük C a p i t a n f y*nak is 

KapitánfFy István jelen volt az 1569-ki országgyűlésen mint 
Horvát- és Tótország követe ugyanakkor Stájer és Karnyol tartomá- 
nyok felé a határig azitásokra küldetett biztosul 4 ). 

Desniczai KapitánfFy György 1496-ban Slavonia egyik flSbb 
embere ; neve a tartománynak adott czimer-Ievéiben említtetik *). 

Kapitány család. Jelenleg Gömör és Szabolcs vármegye 
nemesei sorában áll. 



*) Protocol. C Neograd. anni 1732. nro TIII. 

4 ) Col léci. Herald, nro és Ad ami Seuta gentil. tom. V. 

8 ) Baríkolomaeides C. Gömör. pag. 145. 

4 ) Kovacliich M. G. Seriptores rainor, II. 228. és 231., hol rosszul Sebes- 
tyén áll István helyett. Lásd 1569- ki 42. artic. 

5 > Pálma Specimen Heraldicae H. p. 60. — Ratkai Memória Regura et 
Banorum. 



*i Kftplány. — Kapler. 

Már a XVI. század közepén találunk e névre, midőn Kapitány 
György élt, ki mint Szapolyai híve 1556-ban N.- Várad ostromában, 
vett részt , és ott foglyul esett ; kiszabadulván szintén Szapolyai híve 
maradt , és 1565-ban Zimonyban járt Szolimán szultán udvarlására ; 
még ugyan ez évben Tokaj ostrománál végzé életét. 

Kapitán Mátyás, Albert és Miklós 1629-ben II. Ferdi- 
nánd királytól kaptak czimeres levelet *). 

Czimerük a paizs kék udvarában zöld mezőn álló fekete csizmás, 
fehér nadrágos, vörös dolmányos , és fekete kalpagos vitéz, jobb kezé- 
ben kivont kardot tartva. A paizs fölötti sisak koronájából vörös orosz- 
lán emelkedik ki. Foszladék jobbról ezüst-kék, balról' ezüst- vörös. 

Kaplány család. (Máskép Csirke.) Kap lány máskép 
Csirke Pál 1661-ben nyerte czimeres nemeslevelét 2 ). 

Czimere a paizs kék udvarában zöld téren fehér lovon, zöld lótaka- 
rón ülő magyar vitéz száguld, vörös mezben , panyokásan, fekete kal- 
paggal j jobb kezében kivont kardot tartva. A paizsfölötti sisak koro- 
nájából aranyoroszlán emelkedik ki, első jobb lábával meztelen kardot 
villogtatva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

1802-ben a családnév K a p 1 o n y alakban tűnik fel, midőn Kap- 
lony Ferencz és Mátyás testvérek I. Ferencz királytól amaz 
előbbi nemességükben és czimerükre nézve raegetősito királyi levelet 
nyertek 3 ). 

Kapler család, (vagy Kaplirtz.) Idegen nem, mely hazánk- 
ban Zsigmond király korában élt, névszerint K a p 1 e r vagy Kaplirtz 
Péter, ki 14 12 — 1420-ig pozsonyraegyei főispán, és pozsonyvári ka- 
pitány volt. Özvegye Walpurgis asszonytól Zsigmond Jdrály az or- 
szágnagyok beleegyeztével pénzt kölcsönözvén , ezen 4500 arany fo- 
rintba beirá neki 1426-ban Kecz várát és városát a hozzátartozó Pa- 
mern nevű puszta és Keczendorf helység fele részével , és a Dunán 
való vámjoggal. Már előbb kétezer arany iorintot ada az özvegy köl- 
csön, és egyszersmind kötelezé magát kétezer forintig a várnak kiuji- 
tására, és igy Összesen nyolczezer forint volt a zálogsomma, melyet 
Zsigmond az özvegy halálával letehetett, és a javakat annak fiaitól ki- 
válthatta. Ama Kecz vár a mai Köpcsénynek vélelmeztetik. Gyerme- 
kei pedig az özvegynek voltak János, Péter, Margit, Bor- 



a ) Coltect. Herald pag. 126, 

•) ugyanott p. 127. 

•) Adaraí Souta gentil. tom. V. 



Kapérh y „ — Kapronezay * ** 

bála és Orsolya, Ezek közűlJános kepehei Kapler-nak íratott, 
és 1459-ben egyik pártütő Mátyás király ellenében 5 ). Péter pozso- 
nyi várkapitány volt. 

Kapóchy család. Régi középrendü család. Közülők Kapó- 
ehy B e n e d e k 1480-ban Pápa várának várnagya, fiai Ferencz és 
György valának a ). 

leápol y a lásd Lorántffy család. 

Maponyay család. (Kaponyaif.) Zemplin vármegye kihalt 
régi családa, mely hajdan birta azon megyei K a p o n y a helységet 3 ). 
Közűlök kaponyai Kaponyai Mihály helmeczi várnagy volt, és egyike 
1502-ben azoknak, kik a leleszi konventet megrónának és megrablák 4 ). 

Kapornaky e*alad. Komárom vármegyében Nagy -Megy e- 
ren Kapornaky Ferencz 1582-ben Bercsényi Katalin bevallásánál 
fogva egy curia birtokába iktattatott be , melyet azonban 1585-ben el- 
adott Keresztes Bálintnak 5 ). 

Kapra család. (Zsuppai). Krassó várraegye adoma nyos ne- 
mes esaláda. Kapra Konstantin í 821 -ki aug. 23 án Salzburgban 
kelt kir. adománynál fogva I. Ferencz királytól nyerte krassómegyei 
Z s u p p a helységet, és azzal a nemességet, mely Krassó várraegyében 
1822 ki jul. 15-én hirdettettek ki 6 ). Fia Kapra Sándor jelenleg is 
bírja Z s u p p á t. 

Kapronczay caalád. Erdélyben találjuk e családot a feje- 
delmek korában, Kapronczay Tamás Székely Mózses egyik fővezére 
1602-ben , de Gyulafejérvárnál a Básta elleni harezban hűtlenséggel 
vádoltatik '> Kapronczay Márton fejedelmi jövedelmek algondnoka, 
a Karansebesre menekült erdélyi nemesek követe Bástához 1603-ban. 

Kapronczay Ádám Mária Terézia korában jeles könyv- és kő- 
nyomdász 8 ). 

1832-ben Sándor nagy-enyedi tanácsbeli, és Alsó-Fejér megye 
al-széki birája. 

*) Kovachich Veatigia Comitiornm p. 352. -Katona Hisi. eritica. XII. 459. 
•) Gr. Teleki Hunyadiak kora XII. köi 137. I. 
s ) Szirmay C. Zemplin not. top. 83. 307. 
*) Kaprinai Mss. B. tom. XLIII, p. 248. 271. 274. 
*) Fénye« Komárom várm. 95. 1. 
■) Krawó vármegye jegyzőkönyve. 

') Nagy-Szabó Feéencz Memorialeje. Gr. Mikó Imre Erdélyi történelmi 
adatok I. 67. 

») Benkó Transylvania Gen. H. 329. 



70 Kapsas. — Kapy. 

Valószínűleg a család ivadéka Károly cs. k. kamarai hivatal- 
nok Dées-aknán 1 848-ban. 

ltapsas család. (Trágheni). Ismeretes közűlök János, ki 
1493-ban trenesinmegyei alispán volt '). 

Btagm család. (Kapui). Nógrád megyében NŐténes helység- 
ben bírtak rézzt az ujabb időben. • 

A család egy ágazata ez : 

Kapu Márton 
(Mátéffy Judit) 



P ■ ■■ n | ii i ..!■■■.■ i i m i i ■ 

László. Sámuel. Imre. Jozsefa Teréz 

(Nagy Péter) (Fajtliné). 

f4apuvary család Fejér és Baranya vármegye nemes csa- 
láda. Közűlök Kapuváry fgnácz Fejér vármegyétől 1790-ki nov. 
10-én vett ki nemességéről bizonyítványt , és azt akkori lakhelyén 
Krassó megyében i 791 -ki aprii 5-én hirdetteté ki 2 ). 

Kapy család. (Kapivári.) Sáros vármegye régi nemes csa- 
láda, elterjedve több megyébe, sőt Erdélybe is. 

Előbbi nevük ,T é t é n y V volt Tétényi Imrének a budai ai- 
várnagynak íia Péter, és Tétényi Miklósnak fia András a 
Haraszthí rokon-családdal együtt 1405-ben Zsigmond királytól nyerik 
czimerüket hűséges érdemeikért 3 ). 

Czimerük a paizs arany mezejében , melyet Jkét fekete csíkolat 
vizirányosan fut által, daru áll féllábon j a paksfölötti sisakból ugyan- 
olyan daru emelkedik ki. Foszladék arany-fekete. 

Nevezett Tétényi András utóbb tétényi birtokát Zsigmond 
királyival sárosmegyei Kapi helységgel és várral cserélé el, mely a 
kihalt kapi Poháros Oszvald után a koronára szállott ; és innen a Té- 
tényi nevet a Kapy névvel cserélvén, ez a család neve lön. Ezen 
András 1410-ben már sókamarás (Comes lucri Camerae) volt, és 
Zsigmond királytól királyi engedélyt nyert , hogy a régi, megrongált 
Kapivárat újra fölépíthesse *). Ugyanezen évben a pápától maga 
és neje részére azt nyerte , hogy őket gyóntató papjuk halálos órájuk- 
ban minden bűneiktől feloldozhassa *). 1411-ben azon parancsolatot 



') Szontagh Dán. közlése szerint. 
l ) Krassó várm, jegyzőkönyve. 

8 ) Wagner Diplomái Sáros. p. 354. - Fejér Codex Diplom. tom. X. vol. 
II. p. 372. 

*) Wagner Dipl. Sáros 59. 
s ) Ugyanott 362. 



Kapy. 



97 



vette Zsigmond királytól , hogy a mely kétezer forint áru sót adott az 
eperjesieknek a város falainak felépítésére segélyül, azt azon városiak 
szabadon használhassák , és abban Őket ne háborgassa. Hogy Kapy 
András a só- kamarásság mellett szépen szerzett, onnan kitűnik, 
hogy 1413-ban szent Mihály nap utáni szombaton Zsigmond király 
tőle vett kölcsön nyolczezer forintot, oly feltétellel, hogy ha ez össze- 
get neki azon évi karácsonra meg nem fizetné , akkor Kapy András 
a tállyai várhoz tartozó minden jószágokat , sőt mind azt, mi a hűtlen- 
ségbe esett DebrŐ Istvánról a királyra szállt, elfoglalhatja, és mindad- 
dig birtokolhatja , míg Zsigmondtól a nyolczezer forintot készpénzül 
meg nem kapja *). 

A család leszármazása következő ; 

I. tábla. 



N. 



Imre 
de Tétén 
budai alvárnagy 

Péter 1405. 



I. Miklós 
de Tétén 

.11 ■■■■»—■ wA..—. .. -i 

I. András 

de Kapy 

1405- Í413. 

sókamarás 

(Anna) 



I. János 

(1. Soós Erzse. 

2. Csúzi Perpetua) 



Kata 

(Tarczay 



I. Sándor István II. András 

1477. egri megyei 1464. 

(Seuwey Zsófia) pap 1455. (Színi N.) 

I I I i ■ ^ ■ IMI ^ , . i . Ai i i 

I. László 
1 1526. Mohácsnál 
(1. Semsey Anna. 
1. Lipcsey Anna) 



II. Miklós 

1524. 

(Lipcsei Kata) 

i * 1 

I. György 
(Barczay Klára) 



I. Menyhért 

1505. 
(Szamaróczi 
Bora) 



Kata Zsófia 
(Páihi (Lengeldi 
Károly) Bálás) 



III. Miklós II. János 

1536. (1. Kükemezey 
Zsófia) 
2. Parlagby Anna) 
1551. 



II. György 
1537. 

Sáros v. alisp. 



Lásd HL táblán. 



I. Ferencz 
1554. 

Folyt. 11 
táblán. 



E< *■- ■ i 

.Miklós. II. Ferencz. Menyhért. III János. Ilona Borbála Anna 

(Berzeviczi (Raszlaviczay 

György) Lénárd) 



a\ 



Wagner Dipl. Sáros 368. 



T8 



Kapy. 



II. tábla. 



III. Ferencz. 

1 1596. 
(Ormandy 

Ilona) 



I. Ferencz , 

1554. 

ki os előbbi lapon 



Kata. 



Klára 
3578. 
(Darholezy 
Pál) 



Sára. István. 



I. Gábor 

1601. 
(Hoffman 
Krisztina) 



-_/w. 



II. Gábor 
(Gergellaki 
Eva) 



II. László 
1610. 

( Meduyánszky 
Judit) 

r-r — — * 1 

Eva. Judit, 
apácza. 



XII . János 
f 1605. 
(gyalui Vas 
Ilona) 



L Zsigmond 

1610. 

r _^ , 

Zíigmond. Sándor. 



Ferencz. János. Sára. 



III. III. 

Klára Éva Judit Gábor Zsófia Zsigmond 
O.Pethő (üsz (Soós 1730. (Márjassy egri kano- 
2. Klobu- Bálint) László) al nádor István) nok ez. püsp. 



siczky 
Ferencz. 
3. Sz.-lványi 
László) 



(Kampion 
Anasztasia) 



1728. 



III 

Krisztina Ferencz 
(Berzevi- (1. Kal- 
czi László) manczai 
Erzse. 
2. Kende 
Krisztina) 



Antal, 
kapít. 
t 



I. József 
1750-70. 
ker. táblai 
ülnök 
(Radvánszky 
Teréz) 



László 
1787. 
kamarai 
ülnök 
(Meskó N.) 



-Bjózsef 
kir. tanácsos 

ISII. 
(Szent Iványi 

Anna-Maria) 



Anna-Maria 
(Almássy Pál) 



Teréz 
(Ziahy) 



Amália 

1828. 

(Gyürky Pálné) 



IV. Gábor 
(Sero sey 1 .) 

vTGábor 



Klára Jozefa 



Kapy. 



n 



III. tábla. 



Az erdélyi ág. 

II, György, ki az L táblán, 

1537. 

,, , * , 



III. András 

1575. 

Kolos v. főisp. 

(Sulyok Kata) 



Sándor 

1619. 

(Melith 

Kata) 

Kata 



András 

1614. 

Kolos v. főisp. 

(1. Erdélyi Bora. 

2. Gyulaffy Bora) 



(Forgáck Istv.) 



III. György. Anna 
1632. 
(í. Pethe 
László. 
2. Serényi Imre) 



Miklós 
1600 



IV. György 
1635-1670. 

Hunyad y. főisp. 

(Bánffy Ágnes) 



Éva 
(Andrásy 
Mátyás) 



Gábor 
1664-1688. 
(Mindszenty 



Mária 
(Gulay Fer.) 



Anna 
(Macskásy 
Bold.) 



Bora 

(Toroczkai 

István) 



V. György 
Bethlen 

Krisztina) 

i * 1 

VI. György 



Erzse János 

(1. Bethlen Elek. 1680. 

2. Toldalaghy János. (Vitéz 

3. Jabróczky Ádám. Klára) 

4. Szőllösy János) I 



Kata 

(Osztro sitii 

Miklós) 



Krisztina 
(Pethő István 
utóbb apácza) 



Éva Gábor László 

(Toldalaghy jezsuita (bór. Bóér 
György) Ágnes) 



Teréz János 

(Apor 1760. 

Lázár) (Ányos Zsófia) 

r- 



Eva 

sz. 1740. f 1807. 

í Diószegi y Zsigm.) 



I. Györgynek fiai II. János és II. György Szapolyay 
pártján állottak, miért Őket Szapolyay 1537-ben N.-Váradon kelt le- 
vele által biztositá, hogy ha javaikban netalán kárt szenvednének Fer- 
dinánd részéről, ezt nekik kárpótolandja í ). És csak ugyan ekkor már 
Kapi várát elfoglalá Vels, a Ferdinánd tábornoka. II. G y ö r g y Sza- 
polyay halála után — legalább egy ideig — Ferdinánd részén állott, 
mert 1545 -ben Ő volt Sáros vármegye egyik követe a nagyszombati 



*) Wagner Dipl. Sáros p. 402. 



80 Kapy . 

gyűlésre. 1552-ben Sáros megye alispánja *)• Később 1575-ben N.Kálló 
vár kapitánya, majd a megyei katonaság kapitánya volt 2 ). Azonban fia 
III. András Erdélybe szakadt, hol családot alapított, mint a III. táb- 
lán láthatjuk, s arról alább szóíandunk. 

Az I. táblázaton III. Miklós n a k fia Menyhért 1524-ben, 
II. Ferencz 1521-beii Sáros vármegye alispánja 3 ). 

II. Ferencz nek fiai II. L ás z ló és I. Z s i g m o n d 1610-ben 
éltek, midőn őket Simon zágrábi püspök magyar levelében arra kéri 
meg, hogy neki Eperjesen a törvényszékhez közel alkalmas szállást 
szerezzen 4 ). 

II. Lászlóra nézve az 16!8-ki 40. törv. ez. rendeli, hogy a 
hátramaradt pénzt Révay Péter grófnak adja át. 1625-ben a határ- 
vizsgáló küldöttség tagjául neveztetett 6 ). 

I. Zsigmond 1604 ben neveztetett a határ vizsgáló választ- 
mány tagjául fi ). 

III. Gábor az í 68 1-ki országgyűlésen az adó-rovások vizsgálá- 
sára, és ugyanakkor, valamint 1723-ban a határjárási választmány tag- 
jául neveztetett 7 ). 1730-ban országbírói itélőmester , utóbb al nádor 
volt. Testvére 

IIL Zsigmond egri kanonok 1725— A 728-ig, egyszersmind 
czimzetes püspök. 

III. Ferencz nek fiai közül I József 1 760— 1770-ben az 
eperjesi kerületi tábla ülnöke ^olt. Radvánszky Teréztői egyik fia 
László 1787-ben kassai kamarai ülnök. Másik fia J ó z s e f 1810-ben 
ben az eperjesi táblán ülnök, utóbb kir. tanácsos. Nejétől Szent-Iványi 
Anna -Máriától leánya Amália 1828-ban losonczi Gyürky Pálnak má- 
sodik neje volt 

Nem lévén e családfa teljes, nem találjuk azon Kapy Klárát, ki 
1646-ban bedeghi fíyáry István Özvegye volt, és ki 1659-ben szatmár- 
megyei Csenger, és Győrtelek helységben részt kapott kir. adomány- 
ban 8 ). Ugyancsak 1659-ben Kapy Anna részbirtokot nyert királyi 



*) Lehoczky Sterom. I. p. 205. 

*) Tudományos gyűjtemény 1830-ki XII. k. 20. 2Q. I. 

s ) Lehoczky Stemm&t. í. p. 205. 

*) Ugyanott 2d 1. 

*) 1625-ki 23. törv. ez. 

•) 1604-ki 15. törv. ez 

'} 1687-ki 16. és 23. és 1723-ki törv. ez. 

*) Szirmay Szatmár várni. II. 117. 120. 



Kapy. 81 

adományban szatmármegyei Parasznya , Nyir-Medgyes, Kocsord, Gebe 
helységben J J. 

Ugyan e hézagosság miatt a családfán kivül kell megemlítenünk 
az ujabb időből ugyan ez ágazatból valókat. Ilyenek : 

Kapy István 1838-ban Sáros vármegye másod-alispánja. 

KapyEdvard 1846-ban Sáros vármegyei főszolgabíró ; 1849. 
után pestmegyei, jelenleg nógrádmegyei cs. k. főnök. 

Kapy Gábor az esztergomi érsekmegyében Varbón plébános 
1859-ben stb. 

Az erdélyi ág — mint mondók — III. Andrással kezdődik, ki 
1575-ben Kolos vármegye főispánja volt. Gyermekei közül Miklós a 
Radul elleni hadjáratban esett el 2 ). Másik fia I. András kolo3Í fő- 
ispán volt. Báfchori Gábortói gyanúba esvén , hogy Bethlen Gáborhoz 
szít, becsukatá B ). Ennek Gyulaíi Borbálától fia György legnagyobb 
történeti nevezetességre emelkedett L ApafFy Mihály alatt 1670- ben 
fíunyad megye főispánja volt, mit róla Cserey hosszasan, azt Kővári *) 
röviden következőleg irja le : ,,Kapi György gazdag kényúr. S máig 
fenn van a rege, mikép a megyei kérelrnesek lovat, szekerét, előbb 
megdolgoztatta, s csak azután adata választ. Egykor székely tutajosok 
eveznek a Maroson ; leányai aranyi kastéiának ablakából lenéztek. A 
könnyű vérű székelyek a leányokat látva , nyerítenek. A dölyfös Kapi 
fölkelte falvát, megyéjét, a székelyeket a Marosról a szárazra húzatá ; 
s mint lovakat megvasaltatá stb." Jószág-zsarlását igen jól festi azon 
eset. mely közte és Balassa közt folya le. Kapi ugyan is Balassa jószá- 
gait haszonbérben tarfcá. Balassa azonban Magyarhonban bajba jő, Er- 
délybe fut; itt Kapi Apafival elhiteté, hogy mint kém jőve be, Balas- 
sával pedig azt , hogy a fejedelem elakarja fogatni : s mikor Balassa 
megakar szökni, elfogatá , s jószágait magának tartá , nemsokat törő- 
dött vele, hogy a nyomorult Balassa koldus-tarisznyával mendegél e a 
fejedelemhez jószágait követelni." 

„Apafira is fenyegetődzött. Miért a fejedelem őt elfogatá, Déva 
várába vetteté. Mint ott ülne, két hűeselédje kötél-létrán elakará szök- 
tetni ; de a kötél elszakadt, Kapi a szirtre zuhant , meghalt. A két cse- 
léd az útra készített aranynyal elillant . s két tehetős családot alkota 



*) Szhnnay Szatmár várm. 81, 104. 106. L 

«) Böjtin, Engelnéi 292. 

*) Ugy&noíí 319, 

*) Kovád Erdély nev. családai 142. 1. 

6 



82 



Karaesay. 



így beszéli & hagyomány. Cserei Kapinak kincs- és becsszomját élesen 
rajzolva, elzáratása okát nem mondja, de hogy börtönben hal el, s jó- 
szágaira az állam kezét reá teve, azt elég bőven beszéli." *)■ 

György mellett Gábor nevű testvérétől meg lejebb jött a csa- 
lád. Fiai és leányai voltak. Leánya Erzsébet ismét különös jellem. 
Előbb Bethlen Elekné, azután Toldalagi Jánosáé; mindkettőtől elvá- 
lik ; azután Jabróczky Ádámhoz, egy értelmes szabóhoz megy férjhez, 
kivel a Jabróczki család erdélyi ágát alkotja : végül SzŐHősihez megy 
Magyarországon , ki előbb szürke barát volt ; ezt a Mezőségen fekvő 
Sz.-Miklóson Czente mellett megölette 2 ). 

Rémes emlékezetet hagyva fenn , hunytak e a múlt században. 
Pészkök várromja — irja Kővári — rémület a népnek. 

Kttrov-My család. (Válye3zákai , gróf.) Eredetét állítólag 
Circassiából vette, s franczia utazó , ki e családdal is ismeretségben 
állt, ott egy Kara-Csai néptörzs létezését állítja 8 ). Előbb Boszniába 
származtak át; onnan Horvátországba, hol a múlt saázad elején Ka- 
rácsa) P é te r a horvát-végvídéki őrségnél katonai szolgálatba lépett ; 
igy jöttek Magyarországra. 

Pétertől kezdve a család leszármazási fája következő : 

Péter 

ezredes 

báró 1775. 



Marta 
f 1757. 



Fedor 

sz 1787. oot. 3. 

ezredes 

Persiában 

(Bianchi-Bellete 

Josefa) 



András 
sz 1744. f 1808. 
gróf, tábornok 
(h. Wimmersperg Róza) 



Kázmér 
sz. 1746. f 1793 



Sándor 

cs. kir. k»m 

ezredes 

sz. 1790 f 1868. 

sept.. 3. 

(gr. Kornis Róza) 

f 1847. 



József Andris-Alpheus 
ezredes százados 

f 1848. f 1814. 



Sándor 
sz. 1814. 
(b. "Wesselény 
Johanna) 



József 
sz. 1816. 
nőtlen. 



Elodin 

sz 1815. 

(Wimmer 

Miksa) 



Alexandríná 
f 1837 mart. 3 



Melánia 
sz. 1845. 



K lementi n. 
sz. 1847. 



•) Cserei Mih. Hist. 63. 114.' I. 
«) Kővári id. h. 

4 ) A gothai Hist. herald. Handbuch 394. í. szerint régi magyar esafad, mi 
val<Ss2Ínűbb is, mint a divatos távoli orszagokboli származtatás. 



Karacsay. 83 

A családfa élén álló Péter 1775-ben M.-Terézia által magyar- 
országi báróságra emeltetetvén, magyar mágnássá lön. Fiai közül 
András (szül. 1744. nov. 30-án) alapitá meg katonai ügyessége ál- 
tal családát. 1764-ben a magyar testőrség közé lépett, három év múlva 
főhadnagy a szász Albert herczeg karabélyos ezredében, 1779-ben ka- 
pitány a darmstadti herczeg nevű dragonyos ezredben. Az 1788 -ki 
hadjáratban Coburg herczeg vezénylete alatt vett részt , és nyeré a 
Mária-Terézia kiskeresztjét, az 1789-ki martine9ti ütközet után pedig 
ezen rend közép keresztjét Végre 1802-ben a trebiai ütközetnél tett 
jó szolgálataiért grófságot nyert *)• Meghalt Bécs-ujvárosban 
1808-ki mart. 22-én, egy 1800-ban kapott seb következtében. Neje b. 
Wimmersperg Róza (szül. 1769.) sziléziai eredetű volt, és 1832-ben 
halt meg Bécsben. 

Fiai a bécs-uj helyi katonai intézetben képeztettek. A legidősb 
F e d o r , mint nyugdíjas ezredes, jelenleg Teheránban a persa király 
szolgálatában áll ; egy mérnöki kar szervezése, és a birodalom erődit- 
vényei felügyeletével van megbízva. Mint iró , több tudós társaság 
tagja, és több becses munka szerzője. 1853-ban a magyar akadémiához 
irt levelével vonta magára a figyelmet. 

Testvére Sándor mint huszár százados Erdélybe telepedett, és 
ott nyugalomba lépve 1811-ben gróf Komis Rozáliát vette nőül, ki 
1847-ben, ő pedig 1858-ki sept. 3-án halt meg. Fiai közül Sándor a 
forradalomban 1848-ban mint a kolosvári vészbíróság elnöke részt vé- 
vén, külföldön él. 1844 ben vette nőül b. Wesselény Jennyt, kitŐlcsak 
leányai vannak. Testvére J óz s ef , ki Arany kúton bir s lakik, nőtlen ; 
és így a család e nemzedékkel fí-ágon alkalmasint elenyészik. 

A család grófi czimere négyfelé osztott paizs, egy közép- vérttel, 
melyben rézsútosan egy folyam hullámzik. A paizs 1- és 4-ik 03zt41yi- 
ban vörös mezőben pánczélos lovag áll, kezében kivont kardot tartva. 
A 2-ik osztály kék mezejében struez madár áll, csőrében patkót tartva. 
A 3-ik osztály kék mezejében öt egymás mellett lángban égő élőfa lát- 
szik. A paizst grófi korona födi, és azon négy koronás sisak áll. AzeUŐ 
sisak koronájából , melynek foszladéka ezüst-vörös , két szétterjesztett 
kék és ezüsttel koczk ázott szárny között a struez madár áll. A második 
szintén vörös-ezüst foszladékos sisak koronájából a pánczélos vitéz 
emelkedik fel. A harmadik kék-ezüstös fosziadéku sisak koronájából 



*) Goih. Hist. Herald Handbuch id h. — Ellenben Kővári szerint ezen 
A n d r á a lett báró 1779. oct. 29-én, és 1795-ki oct. i-éu római az. birodalmi gróf. 

6* 



$& Karácsony. 

egy vörös mezű kozák emelkedik ki . derekára ezüst Övvel, jobb kezé- 
ben kiyoot kardot , a balban arany keresztet tartva. Végre a negyedik 
kék-ezüstös foszladéku sisak koronájából három (kék ezüst kék) toll 
emelkedik ki. A paizstaríók jobbról egy fekete sas, balról egy aranyló. 

üaricsonj család. (Hodosi). Hódos magyar falu Po- 
sony megyében SzerdaheiytŐl l j. i mértföidre ; innen veszi eredetét a 
hodosi Karácsony család. 

Már 1295-ben B u 1 e h u-nak fia M i k 1 ó s és K a r a c h o n B a- 
1 á s Torcs nevű földjükből száz holdat eladnak nemzetségükbe! i Bene- 
deknek hat markaért & bécsi széles dénárokból (pro 6 marcis latorum 
denariorum viennensium) Örökösen a pozsonyi káptalan előtt J ). 

Az itt emiitett B u 1 e s ú utódjai, Bucsuházán lakozó 8 u c a, u h á- 
z y a k most is élnek. A nevezett Karácson Bálás pedig törzse a Ka- 
rácson v családc ak, 

A családot illető okmányokból közölhetni még a következő ada- 
tokat : 

1325-ben Kozmának fiai Péter és Fái hodosi nemesek, más 
részről pedig Karacsynus (Karácsony) Andornak fia (Glius Andur* 
nak) Lőrinczés János Varknak fiai, és Péter hodosi C h e t« 
nek fia egyik vérrokonuknak Ponka fiának Pálnak birtokát maguk 
közt fölosztják j Károly király osztató parancsa folytán , mely osztály- 
levél 1339-ben a pozsonyi káptalan által átíratott 

1472-ben gúthi Országh Mihály nádor előtt compromissum ut- 
ján bizonyos választott bírákban egyeznek Pokahaba nevű Karaczon 
János birtokainak szomszédságában Pozsony megyében fekvő pusztá- 
nak felerésze iránt 50 marka kötés alatt Hodosi Györgynek fiai M i k- 
lós és János, és Hodosi Márton nak fia Simon, más részről pe- 
dig András nak fia István, Péter nek fia Antal, György nek 
fia Kelemen, Matyu snak fia B a 1 á s , és A n t a 1 nak fia J a k a b, 
mindnyájan fíodosi-ak. 

1482-ben kelt egyezség utján osztály-levél Karachon Gry Ö rgj- 
nek fiai Miklós és János; Hodosi Mártonnak fia Simon, neve- 
zett János fiának János nak. és unokájának Bálint nak terheit is 
magára vállalván, egyrészről ; — másrészről Hodosi György nek fia 
Kelemen, és Lukács nak na Gergely, nevezett Kelemen el- 
vállalván Péter fiának Antalnak, és Máté fiának Balásnak, 



*) A pazsoni káptalanban az eredeti Fasc. 18. Lifc T. 3. Torcs. Ferber 
Józs. közlése fizeriüt. 



Karácsony, 85 

és Antal fiának Jakabnak terheit is, G y Ö r g y pedig elvállalván 
Hodosi András fiainak Orbán nak és István nak , továbbá P é- 
t e r fiának Lukács nak , és Sikabonyi Benedek fiának Péter* 
nek terheiket harmadik részről Balasechei Pálnak fia Péter között po- 
zsony megyei Hódos helységbeli két helyen fekvő nemesi ülések, és 
ugyanazon határban fekvő kilencz és fél hold szántóföldre nézve a po- 
zsonyi káptalan előtt *) 

Ez osztály-levél szerint a Karácsony családnak ily ágazata 
derül fel: 

Karácixon György 

Miklós. János, 

1462. 1482. 

János 
1482. 



Bálint 1 

í 628-ban hodosi Karáohon Lukács, János, Imre, Már- 
ton, István, Miklós, Gergely, és ismét másik J áncs és 
Miklós, András és Pá.} Pozsony megyében a Csallóközben fekvő 
Hódos helységben az egész Egyős birtokrészre Esterházy Miklóstól uj 
nádori adomány-levelet kaptak. 

Ugyanezen évben néhai idősb hodosi Karácson Jánosnak üai Lu- 
kács és János kiveszik a pozsonyi káptalantól azon záloglevelet, mely 
szerint halászi Nagy Miklósnak fia Tamás Hódos helységben egy el- 
pusztult nemes teleknek részét szántóföldekkel együtt Hodosi Simon 
Máténak és Jakabnak 65 frtért elzálogositá ; mely ekálogitás elles 
nevezett Karácson L u k á c s , testvére János nevében a káptalan 
előtt tiltakozott. 

1641-ből egy hiteles tanú vallatás van Simon Máté részére arról, 
hogy azon alkalommal , midőn a Simon és Karáchon csaJád a 
n.-bányai nemesekkel a Kis-böjtös nevű erdő végett perlekedni akartak, 
mások közben] árasára ugy egyeztek meg, miszerint a nagy-bányai ne- 
mesek a nevezett kis-böjtösi erdőt a Simon és Karáchon csaladokkal 
egy harmadrészben bírhassák ; a mint a Karáchon család birta is azt. 

1650-ben a nyolczados törvényszéknek megnemjeleoés miatt kelt 
marasztó ítélete hodosi Karáchon Jánosnak, ki fia idősb Jánosnak, a ki 
Mihálynak, a ki Györgynek volt fia, — továbbá Karáchon Lukács 
fiainak Istvánnak, a ki testvére Jánosnak, azután Istvánnak és Miklós- 



l ) Szintén Förber Jóm. kóziése nagyobbára a?, sgésst csüádrol. 



80 Karácsony. 

lósnak, kik fiai néhai Mihálynak , ki Miklósnak ki Eleknek fia volt, és 
a kikre a per Márton és György testvéreik részéről is ezek halá- 
lával háromlott , végre Karáchon Istvánnak , ifjabb János fiának , ki 
másik ifjabb Jánosnak , a ki ismét nevezett Eleknek , a ki pedig emlí- 
tett Karácson Györgynek fia volt , és a kire atyjának halálával szálott 
e per ; mindnyájának mint fölpereseknek , nemes Simon Mátyás, 
és néhai Czucz Péternek fia János és István ellen , kikre atyjok halá- 
lával a per szállott, mint alperesek ellen indított perben. 

Az eddig felhozott oklevél-kivonatokból és egyéb adatokból kö- 
vetkező töredék nemzékrend mutatja fel magát , mely azonban csak a 
XVII. század közepéig terjed : 

Karácson György 
'"Mihály ~ ~ Elek 



Mihály Miklós ifj. János 



idősb János Mihály ifj. János 

(altér) ( & lter) 

i ' ^"^ 7- » r— *—— i 

Lukács ícL János István. 



-* 1628. 



i — —-— — i 
István. 



I — "L ■ ' i 

György. Márton. Miklós. István. 

16Ö0. 

A múlt századi nemesi vizsgálatkor többen igazoiák nemességü- 
ket a családból. így 1725 ben Pozsony megye előtt Karácson Pá I, 
Gergely, András és egy másik A nd r ás Rétlen lakozók , IV. 
László királynak 1279-ben némely Hódoson fekvő birtokra szóló ado- 
mánylevelét, ugy nemkülönben egy a megye előtt 1636-ban folyt per- 
beli ítéletet mutattak elé. 

Ugyanakkor Hódoson lakozó Karácson id. és ifj András, Té- 
té r , id. és ifj. F e r e n c z , íd. és tfj. Gergely, János, Márton, 
Gergely, id. és ifj. Mihály, Ábrahám és Péter elŐmutaták 
Őseiknek 1482-ki az Ur menybe menetelének ünnepe előtti tizedik fé- 
rián kelt osztálylevelét a győri káptalantól. 

Az Í7$5 — 1759-ki nemesi vizsgálatok szerint Ferencz, két 
Gergely, két Mihály, István, Miklós, Péter, két Já- 
nos és két András, Ábrahám, György Hódoson, Imre Alis- 
talon lakott. 

Az 1823-ki pozsony megyei tisztválasztáskor hatvannyolcz Kará- 
cson szavazott, 



Karáf soiiyf. - Karácsony. 87 

1699-ben Karácson János neje Bély Judit ellentmond Petro- 
vay László beiktatásának Rétben. 

A család egyik ágának ősanyja volt Bóka Magdolna, kinek leá- 
nya Nagy Katalin, kinek fiai Karácson Péter és András éltek 1 727- 
ben, Péternek gyermekei: Katalin G-ancs Jakabné ntőbh nagy-pa- 
dány i László Istvánné. Imre, Erzsébet és János 1 754-ben. 

Karácsonyi család (Beodrai). Karácsonyi Tivadar; 1718- 
ban ÍÍT. Károly királytói nyerte czimeres nemeslevelét f ). 

Czímere a paizs kék udvarában zöld téren egy vörös nadrágos 
es dolmányos t és hosszú íebér zekós vitéz , ki kivont karddal maga 
előtt két bő sárga nadrágos, rózsaszínű öltönyös féket? süveges embert 
űz. A paizsfölötíi sisak koronáján pánozélos kar könyököl, kivont kard- 
dal Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék 

A család leszármazását adatok hiányában nem adhatván, csak i 
kővetkezőket tudhatjuk, 

Karácson vi Lázár í 812-ben a Ludoviceára tiz ezer forintot 
ajánlott fel 2 ). 

Karácsonyi István 1 840-ben az akadémia tőkéjéhez száz fo* 
rintíai jár uh a >. 

A család tetemesen megvagyonosodván, többi közt Torontál me- 
gyében Re odra helységre nyert királyi adományt; és innen a család 
előneve. 

Beodrai Karácsonyi László 1836 ban másod , 1 845-ben pedig 
Torontál megye els£ alispánja, és 1848-ban Torontál megye főis- 
pánja volt 

Antal 1836-ban Toron tál megyének czimzetes főjegyzője. 

Lászlónak egyik fia G u i d o , kinek neje Marezibányi Mária, 
jótékony és hazafias nagyszerű áldozatai -elismeréséül 1859-ben ausz- 
triai birodalmi grófságra emeltetett 4 ). 

Karácsony esaláti. Karácsony Konstantin 1801-ben ne- 
mesít teteit meg. 

Czimére négyfelé osztott paÍ23, az I- és 4^ik osztály vörös meze- 
jében zöld téren kettős farkú, koronás aranyoroszlán áll , első jobb lá~ 

*) Coílect. Herald nro 494. 
2 ) 1812-ki 2. törv. ez. 
*) I840-ki 42. törv. og. 

*} Pesti Napló* 1859. febr. I9ki szám. — 1858-ban & m. nemz. múzeum 
könyvtárára 2000 j és a magyar akadémiának 30,000 frtot adományozott stb. 



SS Karakas. — Karapanestes. 

bávd kivont kardot villogtatva. A 2- és 3-ik osztály ezüst mezejében 
kétfejű fekete sas látható kiterjesztett szárnyakkal , mindkét lábában 
körmei közt zöld gallyat tartva ; és fejei fölött két piros sziv látszik. 
A paizsfölötti sisak koronáján kiterjesztett szárnyakkal piros csőrü és 
lábú fehér galamb áll, csőrében zöld gallyat tartva. Foszladék jobbról 
arany- vörös, balról arany-fekete s ). 

Ily nevű család Zemplin vármegye nemesei közt is létezik. 

Karakas család. Zemplin vármegye nemes családai közé 
számitatik 3 ). 

Harak&ssfcwlcs öragics család. Megnemestíetett 1751- 
ben. Czimere a paizs kék udvarában pánczélos könyöklő kar, mely 
aranymarkolatu meztelen kardot markol. A paizsfölötti sisak koronájá- 
ból könyöktől kezdve egyenesen szintén pánczélos kar nyúlik ki, 
aranylándzsát tartva. Foszladék jobbról ezüst-kék, balról arany-kék a ). 

M&airaiicsics családi. Baranya vármegye nemessége sorában 
emlittetik Fényes E. Geographiájában. 

ffCarastcsy család. Szatmár vármegye régiebb nemes osalá- 
dainak egyike. Karancsy Simon 1464-ben mint beiktatási királyi em- 
ber jelöltetik meg Kálíay Pálnak Túr-ra nyert adomány-levelében. 

E század elején H o d á s z helységbeii közbirtokosnak iratik 4 ). 

i&arapancsics család. Egyszerre két Karapancsics 
család nemesittetett meg. 

Karapancsics Miklós 175 l-ben Mária-Terézia királyasszony tói 
nyert czimeres nemesítő levelet. Czimere vizirányos vonal által két 
két részre osztott paizs. A felső ezüst mezőben zöld borostyánkoszoru, 
az alsó vörös mezőben pedig rézsútosan fekvő ezüst buzogány látható. 
A paizsfölötti sisak koronáján a leirt zöld koszorú áll. Foszladék jobb- 
ról ezüst-zöld, balról ezüst- vörös 6 ). 

Karapancsics Száva ugyanazon évben egészen különböző 
czimert nyert. Czimere vörös ezüsttel koczkázott udvart mutat, és ab- 
ban arany kardkötorői fekete hüvelyű , aranymarkolatu kard füg. A 
paizsfölötti sisak koronáján pánczélos kar könyököl, kezében ezüst bu- 
zogányt tart. Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-fekete 6 ). 



*) Ád&mi Scuta gentil. tom. V. 

l ) Síirmay C. Zemplin. noi top. 113. 

•) Colleet. Herald. 

*> Szirmay Szatmár vára. II. 85. 

*) Adamx Seata gentil. V. 

•) Ugyanott. 



Karassfay. — Kárász. 



80 



fiarasftlay család. 

Bocskay Istvántól 1606-ban 
adományoztatott 1 )- Ujj i tó 
czimeres nemeslevelet nyert 
1 835-ben V. Ferdinánd ki- 
rálytól, mely nemeslevél 1836- 
ban Pestmegyében hirdette- 
tett ki. 

Czimere — mint itt a 
metszvény mutatja — ezüst 
mezében zöld téren álló , vö- 
rös dolmányos, kék nadrágos, 
sárga csizmás , vörös prémes 
süveges, kardos magyar vi- 
téz, jobbjában egy magyar 
nemzeti zászlót tartva. Ugyan 
ily alak nyúlik ki zászlóval a 
paizsfölötti sisak koronájából 
is. A sisakról foszladék om-, 
lik alá. 

A családfa következő : 




Id. István 

i A * •• • ■ ' i 

ifj István 
Békés v. fősz -bíró 
1844. 



Kornél 
tanuló 1858. 

A családfán állók (1858.) mind élők. Id. Istvá n többféle hiva- 
talokban forgott. Fia István Békés megyének 1837-ben aljegyzője, 
s levéltárnoka, utóbb főjegyző, 1844-ben főszolgabíró, 1850. után cs. 
kir. törvényszéki ülnök. Fia Kornél tanuló 1857-ben. 

K.4rász c»alad. (Horgosi). Vagyonosabb nemes csaJádaink 
sorában áll ; birtokai Békés és Csongrád stb. megyében fekszenek. Ez 
utóbbiban birja a család a H o r g o si uradalmat, melyről elŐnevét irja. 

Kárász Jánosnak Pongrácz Klárától fia Kárász Miklós. 
E század első felében él Kárász Miklós, ki szerencsés házas- 
ság után családja vagyonosságát megaiapitá , nőül vévén leányágon 



*) Családi közlés szerint 



90 Kárán 

b Harruokern családból eredt báró Wenckheim Henrikát, kivel 

ily családot alkotott : 

Kárász Miklós 

septemvír 1830. 

(b. Wenokheim Henrika) 

i — ■■ " ■ "-" -" — * *— ^ — i 

Miklós. István. Mária. Albert. Imre. 

Nevezett Kárász Miklós 1820-ban Csongrád vármegye első 
alispánja, 1825-ben már kir. tanácsos , és kir táblai ülnök, országbírói 
itélŐmester, 1829-bea septemvír, 1830-ban pedig altárnok lett. 

Fia István 1839-ben csongrádmegyei főjegyző, és országgyű- 
lési követ. 

Kárász család él Trencsin vármegyében" is, erre vonatkozólag 
következő adataink vannak ') 

1686-ban Kárász J á n o s és fiai András, János, Miklós 
és G y Ö r g y Trencsin megyében kihirdettetek nemes levelüket, miután 
erre nézve a Zeleméry-családnak 1685-ben beadott jelentésé folytán 
felhívattak. 

Később fekvő tártokot is szerze a család Trencsin megyében F.- 
Brezniczen , hol az 1748-ki nemesi összeíráskor Kárász A n d r á s , id. 
és ifj. János, és Sámuel székeltek. * 

Az 1768-ki Összeírás FeísŐ-Brezniczén id. és ifj. Jánoson és id. 
Andráson kivül Imrét id, Jánosnak fiát , és ifj . A n d r á s t id. 
Andrásnak fiát, tovább ifj. Jánosnak György és János fiait taláiá. 
Ugyan ez alkalommal Ledniczen János és Mihály székeltek. 

Az 1803-ki összeíráskor F.-Brezniczén laknak Imre s ennek 
fiai János, András, György és István ;— továbbá id. György- 
nek fiai György és András; — azufcán J ános és ennek fiai : M i- 
hály, András és István; — nemkülönben id. András fiaival 
Jánossal, Andrással, Istvánnal és Imrével ; — végre István. — Led- 
niczen laktak ekkor id. J á n o s , és fia ifj. János. 

Az 1837-ki nemesség Összeíró választmány már F.-B rezniezén 
33 férfi ivadékra szaporodva találta a családot ; 5t ikkor egyik tagja 
György a felsŐ-brezniczei ifj. Andrásnak fia Alsó-Ledniczcn lakott. 
— Illaván lakozott István és ennek öt fia : Alajos, J o z s e í, I s t- 
v án , János és Ede. — Lednicz m -városban székelt J ános és 
György, ifj. Andrásnak u íódai : András, János, József és 
Mihály, továbbá István két fiával Györgygyei és János- 
sal, valamint András is József nevű fiával. — Időközben Rovnére 



') Szontagh Dán. ur szíves közléséből. 



Karaetek. - Karesay. Bt 

beköltözvén, ott leljük János t, fiaival Jánossal és Istvánnal, 
valamint egy másik Jánost István és A dám nevű fiaival. Végre 
Sztrzseniczén leljük IstvántJános nevű fiával. 

Az ujabb időben Kárász Benjámin 1838- tói Csongrád vár- 
megye első-alispánja, 1848-ban pedig főispánja volt J ) 

Karaszek család* (Thurnai.) Közűlök József 1815-ben 
fó posta-igazgató Erdélyben. I g n á c z a kír. kincstári tanácsnál jegy- 
zőkönyvi segéd 1848'ben, 1859-ben pénzügyi igazgatósági hivatalnok. 

Karcsay caalád. Komárom vármegye csallóközi régi nemes 
család. Ősei közül János, Móricznak fia, B o d o n Mihálynak fia, J a- 
kab Fáinak fia, és Albeus másik Jánosnak fia mindnyájan K a r- 
ehai-ak 1291-ben minden földjeikkel és birtokaikkal Lodomér érsek 
által esztergami érseki egyházi nemesek sorába vétettek fel. 

Nevezettektől idővel a Karchai akon kívül egyéb családok is fej- 
lődtek ki, mint ez kitűnik azon 1320-ban kelt oklevélből, melyben az 
előbb eraliteit kiváltság- levelet Boleszló érsek megerősité a követ- 
kezőknek, úgymint nemes Jakab ispánnak (comes), ki lia volt János- 
nak, ki ismét fia emiitett Karchai Móricz nak ; továbbá szól az okle- 
vél Karchai Miklósra és LŐrinczre , Gergelynek fiaira, Karchai Zida- 
nak unokáira ; — szintén Móricz vér rokonságából Továbbá Keszel- 
csési Chont fiaira , ismét a Dobragazi nemesek és ezek rokonsága ré- 
szére, ismét a Sz.-György úr , Bothfalvi, és Bensefalvi (de villa Both 
et de villa Bense) vérségek részére. 

E két rendbeli oklevelet 1394-ben János esztergami érsek is 
megerősité, és átirá 2 ), és ez már a következők részére történik, úgy- 
mint Pinke-Karchai L ő r i n c z nek fia Domokos, és Pinke-Karchai 
M i k o u nak fiától I s t v á n tói nemzett András unokája, Dabafalvi 
Marknak fia István, Benseházinak fia Miklós; Botfalvi M i k- 
1Ó8 , ki Semehej-nek neveztetett, Kiazelczésinek fia Mihály, Dobra- 
gasi Tamásnak fia Miklós, Morócz János Karchai László fia M ó- 
r i c z , Szentgyörgyi Sándornak fia András, Péterházi Lőrincznek 
fia J á n o s , Gereházi Domokosnak fia János, Pinke-Karchai János- 
nak fiai István és A n d r á s részére. Mindezek ugyanazon vérségbŐl 
fejlődött külön-családokra mutatnak. 

E családból származott Karchay Zsigmond, kinek neje Haj - 

*> A Kárász család régeaien is eléfordul. L. F a j é r Cod, Diph <om. 
X. vol. VI. p. 643. 709. — Szintée Kárász családbeliről oiv Bartkolomaeides Me- 
mória Wittebergac 272. 

*) Ferber József szíves közléséből avart oklevél-másolatból. 



m 



Karcsag* 



nai Judit, ki 1700-ban komárommegyei Aranyos helységben nemesi 
telkekbe kir. adomány mellett iktattatott be *)• 

K a r c s a y család él jelenleg is ugy a Csallóközben, valamint 
Vasmegyében is. 

l&arczag család. Karczag (vagy Kartzag) Benedek és 
testvére Mihály I. Leopold király által nemesittetett meg 1669-ki 
mart 1-én kelt ezimeres nemeslevélben, mely Nógrád megyének 1669 ki 
april. 5-én Füleken tartott közgyűlésen hirdettetett ki. E nemeslevél 
elégett Füleken 1753-ban történt tűzvész alkalmával egy Nógrád me- 
gyétől 1726-ik évben nyert nemesi bizonyitványnyal együtt, mint ezt 
ugyanazon megye 1754-ik évben a (családfán 1754-ik évvel jegyzett 
családtagoknak) adott nemesi bizonyítványában elismeri *}. 

A család leszármazási fája 1754-ig következőleg jőve le: 

Karczag 



Benedek 
nemesség-szerző 
1669. 



Mihály 

•nség-szerző 

1669. 



Pál 

Fülek-Kele- 

csényben 

1726. 
I 



János 

F.- Kelecsényben 

1726. 

i " ' • ■* A ■ ' — i 
János 
F. -Kelecsényben 

17Ő4. 



István 

F . - Keleesény bejt 
1726. 



~i 



Pál. István. 

F.-Kelecsényben lakn. 
1754. 



Imre. Pál. 

F.-Kelecsény ben 
1754. 



István János. Ferencz 

F.-Kelecsényben F.-Kelecsényben F.-Kelecsényben 
1726. 1726. 1726 



András. Imre. 

laktak N-Baróeton. 
1754 



László. István. József. János, 
laktak Boly kon 1754-beu. 

E családból eredezteté magát Karczag Dániel győrmegyei 
subsidionalis perceptor , e század elején , mely származtatás szerint a 
fóntebbi családfán Benedeknek, ki 1669-ben nemesittetett, állító- 
lag még egy György nevű íla is volt volna, ki oklevelek szerint 
1687-ben mint törökfogságot szenvedett, gróf Zicny tatai kapitánytól 
sarczdijja összekéregetésére szabad menetlevelet kap, 1695-ben GyŐr- 



') Fényes Komárom várm. 97. 
2 ) Protoooll. C. Neogr. anni 1754. 



Karda. - Kardos. 93 

ben házat vesz, I71ö-ben a kuruczok közű! a Császár hűségére tér, és 
1717-ben végrendelkezik. A felmutatott leszár maz tatás szerint ennek 
fia volt M i h á 1 y és A d á ra , ki í 697. mart. 15-én Győrben született. 
Ez utóbbinak fia volt Ferencz született Győrben 1729-ki febr. 13-án, 
kinek nejétől Réty Katalintól fiai; 1. Ferencz szül Győrben 1764. 
jan. 1-én. 2. Pál szül. ugyanott 1766. oct. 9-én. 3. Dániel szül. 
1769. maj. 22-én. 4. Mihály szül. 1774. sept. 24- én. 5. Benjámin 
szül. 1780. dec. 8-án. 

Dánielnek azonban eme leszávmaztatás alapján 1810-ki aug. 
13-án Nógrád megyétől nyert, és 1811-ki april. 2-án Győr megyében 
is kihirdetett nemesi bizonyítványa felsőbb rendelet folytán érvény- 
telenittetett. 

Utóbb testvérének P á 1 n a k , ki 1766. oct. 9-én született, fiai 
Benjámin, József és Ferencz, egy más leszármazás által, 
mely szerint emiitett atyjok Pál a nemesség szerző Mihálynak Fe- 
rencz (iától származtatott, 1839-ben Nógrád megye által nemesek ül el- 
ismertettek. 

HLarda család. Erdélyi család, melyből Kard a Mátyás 
1694-ben halt meg a m.-vásárhelyi országgyűlésen *). 

Hardhordó család. Nyitramegyei nemes család ; közűlök 
Kardhordó Ferencz 1846-ban a 33-ik sz. m. gyalog ezredben had- 
nagy ; Antal n.-surányi plébános ; Arabr ti s kegyesrendi szerzetes* 

Kardos család. Kardos Benedek 1580-ki martius 8-én 
Prágában kelt , Rudolf király által rokona C s a 1 1 ó Tamásnak adott 
ezimeres nemeslevélben nemesittetett meg, mely armaiis levél 1663 ki 
B. sz. Mária szül. napján Szombathelyen Vas, Zala és Sopron várme- 
gyék közgyűlésén hirdettetett ki a ). 

Kardos család él Baranya, Gömör 3 ), Ugocsa *), Ung 
ésZemplin *) vármegyében. 

Baranya vármegyében Kardos Anial 1839 — 1845-ben főszol- 
gabíró volt. 

ügoesa megyében birtokos a család e század elején Karátfalván, 
és Kardos András birt Tivadarfalván 6 >. 



*) Bárányi Pál, Imago vitae, et rnortis. 

2 ) Az eredeti armaiis levél Veszprém vármegye levéltárában őriztetik. 

■) Bartbolomaeides C. Gömör. p. 145. 

*) Szirmay C. Ugoosa p. 74. 

5 ) Szirmay C. Zemplin aot top. p. 113 

*> Szirmay c. Ugocsa p 120. 



94 Ki&rAos. 

S£ai*i«os család. (Kardos-vaszkai.) Trencsin megyének tör- 
zsökös családa. Kardos János 1681-ben kapott nemesi bizonyítványt 
Trencsin vármegyétől i ). 

Az 1736-ki nemesi összeírás harminezegy férfi-ivadékot mutat 
fel e családból; és közűlök 1740 ben György 1747-ben János, 
1817-ki spril. 22-én Pál vulgo Oswoída, 1821-ki nov. 26-án J ó- 
z s e f és I m r e nyertek Trencsin megyétől nemességi elismervényt. 

A nemesi lajstromok szerint laktak Trencsin megyében 1748-ban 
Rajecz mvárosban András és Jánaos , kinél az eredeti ar malis levél 
őriztetett Kardos- Vaszkán pedig id. Miklós Pálnak fia ; i fj. M i k- 
1 á s , és középső Miklós (Oswalda) ; — János (Oswalda). még más 
két János; továbbá Tamás, András és István (szintén Os- 
walda) ; azután ifj. János, Mátyás, középső J á n o s (Jancsics), 
György és Miklós (Hliniczki) ; — András, János, István, 
Ifj. János és András (Kristofics) ; János (Laczovich) ; György 
(Vescliezky) ; valamint András, György, Miklós és Tamás. 

Ugyan 1748-baii Adamóczon laktak id. és ifj, János; Dezséren 
Mihály. 

17.68-ban Rajeczen József, János és György. Kardos- 
Vaszkán ekkor már 39 családfő élt, ezek közű? nevezetesebbek voltak 
János Pálnak fia barsmegyeí jegyző ; testvére József pedig ügy- 
véd N.-Szombatban. — Plébáni-Lehotkán székelt Miklós és négy fia 
János, László, István és József Prazsinán A n d r á s és fiai 
János, László és József. — Szádecsen laktak Tamás, Mi- 
hály e3 ennek fia Gáspár, János, András, István, és ez 
utóbbinak fia József — Turnén lakott Ádám fiaival György- 
gyei és Andrással. — Adamóczon iá. János fiával Jánossal, 
és unokáival Andrással és Jánossal; azután ifj; János fiával 
Jánossal; és István, kinek fiai Ádám, András és János;? 
végre András. 

1803-ban már Cselko-Lehotán is találjuk e családot, ott lakott 
Miklós s ennek fia Miklós, ennek ismét fiai József és M i- 
h á 1 y ; azután Gáspár fiával Ádámmal. — Kardos- Vaszkán ek- 
kor már 45 főre szaporodott a család. Plébáni-Lehotán székelt János, 
ki utóbb mint nagyszombati ügyvéd lön ismeretes ; és két fia J ó z s e f 
és J á n o s. — Rajeczen lakott János, és fiai János, József. — 
Szádecsnén János, Imre, István, Gáspár két fiával János- 



*) SzonUgh Dán. ur szíves közlése szerint »z egész családról. 



Karg. 95 

s a 1 és Pállal; továbbá ismét egy másik J á ti o s , és egy harmadik 
János és Józ s. ef (Szleszarich.) — Fruzsinán J á n o s, ki katona volt, 
és fia I s t v á n ; J ó z s e f és ennek fiai Józsefés András. — ■ Ada- 
móczon János, s ennek fiai János, András és István (a két 
utóbbi katona) , aztán id. és új. A n d r á s , és Já n o s (Kubinecz) és 
ennek fiai J á n o s és András. Nemes-Koesóczon Antalnak utódai 
Károly és Antal, és ez utóbbinak fiai József és András. — 
Turnán György, András és Márton. 

Végre 1837-ben a trencsin megyei utolsó nemességi összeíráskor 
találtattak Cselkó-Lehottán Gáspár maga ; — Kardos- Vaszkán már 
74 volt a család száma. Plébáni-Lehottán pedig János és József, 
és ennek fiai János, György, és István. — Rajeczen : János- 
nak örökösei János és ennek fia J á n o s , továbbá József, és en- 
nek fiai József és János. — Szádecsnén Jánosnak utódai Gás- 
pár, János és Mihály, azután idősb G ás pá rnak utódai Já- 
nos két fiával Mihályival és Józseffel ; —Pál egyedül; id és ifj. 
János, valamint legifjabb Gáspár Józsefnek a fia. — Pruzsinán 
István a katona ; J ó z s e f és fiai József, András ;ésez utóbbi- 
nak is fiái András, János, és végre András egyedül. — A d a- 
móczon ekkor a családnak hat férfi-tagja élt. Nemes-Kocsóczon pedig 
Antal nak fia K á r o 1 y , ki Torontál megyébe költözött, és Antal. 
Trencsin sz k. városban Antalnak örökösei t. i. Józsefés hat fia J á- 
nos, József, Miklós, Alajos, Antal,és Ferencz és még 
más Antal, az akkori segédlelkész ; valamint Ignácz, Károly, 
István és Lajos is; végre Turnán György, András és Már- 
ton székeltek. E szerint 1736 — 1837-ig egy század alatt 21 férfii csa- 
ládtagból 127 -re szaporodott a család ii-ága, 

ÜJdrg csai&d, Karg J á n o s-K á r o i y kapitány Ferdinánd 
fóherczeg ezredében , 1766-ban M. -Terézia király asszony által emel- 
tetett nemességre '). 

Czimere a paizs vörös udvarában, melynek közepén arany csíkclat 
vonul át, zöld téren pánczéios és sisakos férfiú áll , jobb kezével kivont 
kardot tartva ; s feje fölött jobbról és balról két aranycsülag ragyog. A 
p*izsfblötti sisak koronáján két kiterjesztett szárny között, melyek kö- 
zül a jobboldali vizirányosan félig arany, félig vörös , a baloldali pedig 
épen ellenkezőleg vörös és ezüst; — pánczéios kar könyököl, meztelen 
kardot villogtatva. Poszladék jobbról arany-vörös, balról ezüst-vörös. 



') Collect. Herald. Nro 230. 



90 Karteftay. — Kármán. 

Kariczay család. Kariczay András 1763-ban M.-Terér 
királyasszonytól nyerte cziraeres levelét *). 

Czimere a paizs vörös udvarában egy jobbról balra rézsútosan 
hullámzó fehér folyam. A paizsíolötti sisak koronáján vörös dolmány u, 
arany zsinórzatu és övü , kalpagos magyar vitéz nyúlik, jobb kezében 
kivont kardot, a balban arany keresztet tartva. Foszladék mindkét ol- 
dalról ezüst-vörös. 

ftiartscli család. Karisch máskép Szerviczky Márton 
1802-ben I. Ferencz királytól nyert czimeres nemeslevelet. 

Czimere négyrészre osztóit paizs, egy közép koronás vérttel, 
melynek fehér udvarában fehér folyamban ponty úszkál, fölötte magas 
zöldes hegy emelkedik. A paizs 1- é3 4-ik osztályának kék mezejében 
magas fehér hegyen fészkén ülő fehér pellikán fiait melle vérével táp- 
lálja. A 2- és 3-ik osztály vörös udvarában természetes szinii, kettős 
farkú oroszlán hátulsó lábain állva , kiöitött nyelvvel , és kinyújtott 
első lábaival ragadmány után készülni látszik. A paizsfölötti sisak ko- 
ronájából kék mezü, vörös Övű , panyókásan öltözött, és barna prémes, 
vörös kalpagu magyar vitéz emelkedik föl , jobbjában magyar nemzeti 
háromszinü zászlót tartva. Foszladék jobbról ezüst- kék > balról arany- 
vörös 2 ). 

A család jelenleg inkább csak Szerviczky néven ismeretes, 
és Torontál megyében birtokos. 

ftlarla család. A nemességet Karla T a m á s , M i h á 1 y és 

István nyerek. Ez utóbbitól származott Karla Ferencz, ki az ere- 
deti nemeslevél , valamint Karla Istvánnak Heves vármegye által ki- 
adott bizonyítvány és hiteles leszármazási rendjének kimutatása által 
nemesi eredetét kimutatván, és az legfelsőbb helyen is helyben hagyat- 
ván , 1803-ban Nógrád megyétől erről nemességi bizonyítványt 
nyert 3 ). 

HLarlo wicz család. Lásd C o r b a v i a i cs. 

Kürinacsy család. Nemes család Ugocsa megyében , hol 
1806-ban Karmacsy András közbirtokos Bökény helységben ft ). 

MLármáfifi család. Kármán András 1762-tŐllosonczi tanár 
volt, ennek fia Kármán id. József szül. 1738-ban; losonczi ref. lel- 



') Colleei Herald. Nro 34. 

*) Ád&roi Seufca Genti). tora. V. 

3 ) Nógrádmegyei jegyzőkönyv 5. 17. 

*) Stíroay C. Ugocsa p. 122. 



Karnay. — Korner. tW 

kész és superintendens 1792-ki jul. 26-án I. Ferencz király által neme* 
sittetett meg. 

Czimere négyfelé osztott paizs, az 1- és 4-ik osztály arany, a 2- 
és 3-ik osztály ezüst udvart mutat; a paizs aljáról szürke sziklás halom 
emelkedik fel , mellyen kék mezü kar könyököl , irótoliat tartva. A 
paizsfölötti sisak koronájából két kiterjesztett fekete sas-szárny között 
zöld koszorú lebeg, Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-kék '). 

A czimerben látható irótoll , id. J ó z s e f nek irodalmi működését 
példázza; merttŐle következő munkák jelentek meg: 1. „Istennel való 
társalkodás a regveli és esteli órákban." Sturm és Tiegde után for- 
dítva, Pozsony 1784 - 2. „Ekklesiai Agenda." U. ott 1787. — 3. „Az 
esztendőnek minden szakaszaira alkalmaztatott könyörgések." U. ott 
1789. — 4. „Katekizmus", Osterwald után. U. ott 1789. Meghalt 
1795-ben. Nejétől Szalay Klárától 

Fia ifj. József 1771 -ki jan. 15-én Lo3onczou született. Az 
1 7 90-ki országgyűlés utáu ügyvédi vizsgát tett, de az irói pályára lé- 
pett, és 1794-ik elején az ,U rani at' inditá meg, melyben dolgozatai 
megjelentek. Azonban e vállalat három kötet után megakadt, és ifj. 
József haza vonulván , — mint életirói irják — ifjonti bűnök miatt 
kora halál áldozata lön 1795-ben. ízletes irálya — ha oly korán nem 
hal, — őt irodalmunk egyik nevezetességévé teendik; Munkái kedve- 
sének az ismeretlen Fanny-nak hagyományaival együtt 1843-ban 
Toldy F. által szerkesztve a nemzeti könyvtárban értek második 
kiadást 2 ). 

A család jelenleg is él ; s közulök József mint uj-verbászi, Pál 
pocs-megyeri reform* lelkészek, szintén az egyházi pályán állanak. 

Earnay család. Zemplin vármegye czimerleveles családai- 
nak sorában áll 3 J. 

KJkriter es&lád. Gömör és Ugocsa mármegy ében székel. 

A család czimere fenálló paizs, mely felső részéből lefelé rézsúto- 
san hatott két vonal által három osztályra hasíttatik. A felső jobbol- 
dali ezüst mezőben három piros , a felső baloldali vörös mezőben pedig 
három fehér rózsafej látszik. Az alsó gúla-alakú kék mezőben pedig 
zöld téren vörös lábú gólya áll , egyik lábát fölemelve , és vörös csőré - 



*) Ádami Scuta génül, iom. IV. 

r ) L. életrajzai az id. nemzeti köuyvtárbtui munkai előtt, é3 magyar írók 
életrajz gyújt. I. 235. 11 130. 

*} Szirma? Cora. Zemplin nőt icp. II& 

7 



Sg Karnyfk. - Károly. 

ben zöld kígyót tartva. A paiza fölölti sisak koronáján szintén a leírthoz 
hasonló gólya á)l. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös J )» 

Karner Dániel már 1630-ban adóbeszedő 3 ). 

Karner László 1825-ben kir. tanácsos és Ung vármegye alis- 
pánja volt. 

Karner Antal 1847-ben bácsi ozimz. püspök, és kanczellariai 
udv. taná-sos, utóbb győri megyés püspök volt, 

KLarnyik család. (Máskép Fábri.) Közűlök Karnyik más- 
kép Fábri Sámuel és fia István 1754-ben Nógrád vármegyé- 
ben éltek. 

Károly család. (Nagy-Károiy , gróf.) Egyike legrégibb ős- 
tÖrz3ökös magyar mágnás családainknak, mely máig virágzik. Eredetét 
azon Kaplony nemzetségből <genus) vette, mely az Árpád alatti magya- 
rok bejövetelekor az első foglalás utján nyerte birtokait. A Kaplyon 
nemzetség Szatmár vármegyében telepedvén meg, idővel több család- 
ágakra oszlott, mint a Bagossy,Csomaközy, Vetéssy,Va- 
day és Károly családra 3 ), mely utóbbi a többit vagyonban és 
fényben fölül múlván , a nemzetség törzsbirtokának Kaplyon nak, 
valamint az előnevet adó N a g y-K ár o l y nak nagyobb részét jelenleg 
is bírja. 

Mint fejlődött, és mint sarjadzott leaKárolyi család 4 ) ? azt a 
következőkből látandjuk. Családfájuk imez : 



*) Burgstaller Collectio insignium. 

2 ) 1630-ki 6. törv. ez. 

a ) Szirmay A. Szatmár várm. II. 10—48. s kör. 

*) U. ott II. 48. lapon közöltetik a Károlyi-ak szármaaaii kimutatása — 
miül mondatik — a kir. Kúria által helyben hagyott táblázatról. Lásd ugyanezt 
Wagner Tabulae Geneai. Mss. tab. XXXIII.; és e két összehangzó forrás után 
adatik itt a leszármazás. De e táblázat még nem látszik minden élt családtagot 
tartalmazni, valamint arról nagyobb részben a leányok is hiányzanak. — Budai 
F. Lexicona II. darabjában keveset ir a családról. Lehoczky Stemmatogr. II. 
210—211. hibásan és hiányosan is közlirövid adatait. — Találunk a családról fő- 
leg Bertalantól lehozva adatokat a „R e g é 1 ő u szépirodalmi lap 1836-ik évi 
101 ~- 110. számaiban —• Végre főleg Szirmay után érteketett a családról id: E. 
,3. a Magyar Sajtó 18ő8-ik évi jun. 15. számában, melynek tévedéseit ama lap- 
ban helyre igazitá Waltherr László, kitől mint a Károly grófok egykori tudós 
levéltárnokától várja a haza e nemzetségnek okmányok kíséretében közlendő 
monographiájái Bárha már azt e munka folyamában felhasználnom lehetett volna. 



Károlyi. 



I. tábla. 



János 
de genere Kaplyon 



Simon 

de Kaplyon 

1264. 



P éter 

Péter, 
kitől a Bagossff e». 



Andrái 
diotus Eördung 
de genere Kaplyon. 
1291. 



Péter 

1267. 



Péter 

dictra Zonga 

■*■ 

Lóriucz. Pál, 

kiktől a Veíésty cs. 



Eitdus 

1267. 

kitol a Csomakczy 

család. 



Eudus 

v. Mai hardus. 

1342. 



Simon Eorduag 

de Kaplyon 

1329. 



~> 



Mihály. Miklós. László András 
f f 1380. 

r 



László György. 
t t 



Mihály 
1408. 
(Becsky Annál 



László 

1360. 

(Domahidy Ilona) 



Lőrmcz János. Miklós. Zsófia 
j t 

Lórincz. Gábor. György, 
t t f 



Jakab 

1398. 1420. 

i * 1 

Demeter 

(1. Dengeleghy 

Anna) 

2. Semsey 

Kata) 

I 



Bertalan 

de Károly 

1418. 

(Krisztina) 



Folyt. II táblán. 



László 

V. Lancz 

de Károly 

1420. 

i * > 



László. Margit Agatha 

f 1479. (Ewdönffy 

(Butkai Ben.) Ambrus) 



László 



i — ; ' "" '""' ' i 

Dieaes. Zsigmond. László. János. 

■ - i >.... 



László 

1604. 

(Ziny Klára) 



Kata 

(1. Becs ki István. 
2. Pesthi Fer.) 



Ferencz. Kata Zsuzsa László. Kristóf. 

(Bethlen f 1622. f 

István) (Bethlen Gábor 
fejed.) 



í» 



100 



JCároiy. 



II. tábla. 



Bertatan. ki $% I. táblán. 
1413. 
(Kriáítinu 1445. özv.) 



János. 
1445. 



Lászió Mihály. 

1445. 1445 

Mátyás 

1513. 

(Kasnhy Bora) 



Ferencz. László György. 
f 1502. f 

(fíeckh Ad v iga) 

Péter 
1540. uj adom. 
(Zeüky Kata) 



Miklós? 



András. 
1445. 



Benedek 

1513. 
(Adoga) 



Simon. 
1446 



istván 

kanonok. 

1518. 



István 
t 



György 



Kata Anna 

(1. Kemény Istv. (Guthy 
2 Kávássy Istv.) Péter) 



Z3ÓfiR 

(Irinyi r 
György) 



Mihály 
t 159ö. t 
(Perényí 
Erzse) 



András. 
+ 



Mihály Bertalan Péter. Zsnzsá 

sz 1585 f 1626* f t (Ester- 

6<éró , főispán. házy Pál) 
(Segnyey Bora) 



b Ádám Miklós 

£ői»páii f 

f 1651. 
(Tököly Máriai 



László 



Bora 

(Paloesay 

István) 



Kata 

(Ziohy 

Pál) 



ioispan 

f 1689. 

(1. Csapy Judit) 

2. Sennyey Erzse) 



István. 

4. 



Péter. Eva 
(HaÜer 
Sámuel) 



Mihály Bora istván Sándor Judit Krisztina Teréz Eva 

ezredes (b Pa- Zentánál íoisp. táborn. (Palo- (Perényi (Beceky (Ujfit- 

f 1682. locsay ) kettt el. gróf. f 1743. csay János) Györgyi russy 



(Hallév 
Mária) 

j * — ~j 

Erzse 
(Csáky 
Tamás) 



Andr.) 

Kata 
(Zichy 
Pálné) 

Zsuzsa 

Antal Sándor Franciska Mihály Bora (Perényi 



Istv^" 1 (^ r Harkóczy Istv.) 
Krisztina) 

, «*- 

Ferencz Klára László 

sz. 1705 (Haíler Gáb.) f 

főisp. 

(gr. Celky Kriszti ns). 



sz- I7&2tl7fri. 

tábornok, 

(B. Barackéra 

Jozefa) 

i * > 

Folyt. Hl táblán. 



(gr. Stah- f 
renberg Józs) 



Pál.) 



loa 



Mária István Lajos 

sz. 1793. sz. 1797. az. 1739. 
sept. 2ő. főispán főispán 

(gr. Kftnige- (1. gr. Díllon (hg. Kaunitz 

egg Fer.) Georgina. Rittberg 

2. gr. Esterházy Ferdinan- 
Franciska) dina) 



III. tábla. 

Antal, ki a 11. táblán. 
sz. 1732. f 1758. 
főispán, tábornok, 
(b. Harruokern Jozefa") 

I ! * 1 

József 
sz. 1768. f 1803 
főispán 
(gr, Waldsíein Erzse) ^_ 

Franciska 

sz. 1800. 

(gr Sztáray 

Albert) 



r- 



LáSzló 
az. 1824 f 1852. 



Alajos 
sz. 1&25. 



Gyorajv 

sz 1802. 

főispán 

(gr. Zichy 

Karolina) 



Jozefa 
sz. 1803. 
(gr. Traut- 
maasdorf 

Jázmí) 



Edaard Erzse 2-tól Sándor Geraldin 

sz. 1821. sz. 1822. (gr. PáliTyi 

(gr. Komis Klára) 



István. Georgina. Gyula. Viotor. Gábor. Tibor. István. Pálma. 

Mint a családfáról látjuk , a terjedelmes kaplonyi nemzetségből 
kiváló és oklevelesen ismert törzse a családnak János, kinek fia S i- 
m o n (Coraes) , ennek fia Péter ésEudus 1267-ben ugyancsak a 
kaplyoni nemből eredt Illés- és Pétertől Vada nevű örökös földjeiket 
megyeszik '). Ugyan erről 1 280-ban a n.-váradi káptalan előtt tör- 
ténik bevallás *). 

1 31 2 ben Simonnak fia Urdungnak nevezett András, úgy- 
nevezett Eudusnak fia György a Csoraaközyek törzse, és emiitett 
Simon testvérének Péternek fia Péter, kitől a Bagossiak származtat- 
nak, I Károly királytól Vada földjére királyi adományt visznek a ). 

1342-ben Pál országbíró nyugtatványt ad öt giráról Urdung 
András fiainak Simonnak , M iklósnak , Mihálynak , és II. Eudusnak 
vagyis Marhardnak , melyeket ezek neki Péternek Zoaga Péter nevű 
fiávai, és kaplonyi Pál és Miklóssal eazköziött egyességérfc fizeti *Jk 



% ) Szixmay Szatraár várai. II. 46. 
*) Ugyanott, 18. 
•) Ugyanott, 18. 
*j Ugyanott, 47. 



103 



Károly. 



Most emiitett Eudus vagy Marhardnak fiai M i h á 1 y , M i k 1 ó s, 
László és András; kik közül a két utóbbi már Károly-nak ne- 
veztetett, 1387-ben a megyei hatóságtóli főimentvényt és pallos-jogot 

nyertek Zsigmond királytól J ). 

Ugyancsak most 

emiitett Karoly 
László 1390-bea 
tanuvallatást téte- 
tett, hogy Zénás Pé- 
ter és Zarvadi Ist- 
ván Lászlónak fia 
száz sertését haj tata 
el Karoly helységé- 
ből 2 ). 1408-ban pe- 
dig e László Olcsvát 
mint örökségét a vár- 
megyei törvényszék 
előtt perrel meg- 
nyerte 8 ). 

1421-ben neve- 
zett Marhard v. Eu- 
dusna k fia András, és fia István tanuvallatást eszközöltetett Len- 
gyel Rezegey János, Pelseuczy Nagy János és olnodi Zudar Jakab el- 
len, kik Károly- Apáthi helységet felgyujták, lakosait rabokul vivék, és 
a Karolyi nemeseknek kétezer arany forintért kárt okozának *). 

Ezen ág azonban kihalván , Eudus testvérének Urdung Simon- 
nak fiai László, Mihály és Jakab voltak. Közűlök László 
mester már szintén Karol y-nak neveztetett. Megsebesités végett 
Witkay István és László ellen folytatott pert , melyet Bebek Imre or- 
szágbíró 1360-ban sz. Mihály nyolezadára halasztott 3 )/ Unokáiban ez 
ág kihalt Testvérének 

Jakab nak is , ki 1396—1420. közt él , ága — mint a táblázat 
mutatja, — hamar véget ért. 




*) Szirmay Szatmér várm. II. 10. 
*) Ugyanott 11. 
*) Ugyanott 100. 
*3 Ugyanott 100. 
*) Ugyanott 10- 



Károly; 103 

A harmadik testvér Mihály, kinek Becski Annától két fia 
volt : L a n c z vagy László, és Bertalan. 

Karoly Lancz vagy László, !419>ben az alább említendő uj 
adomány-levélben részes , és egyike azoknak , kik 1428-ban Nagy-Ká- 
rolyt bírták, és kik az ettől különböző Karuli pusztát is a Báthoriaktól 
visszafoglalták , ). Ennek fia szintén László, kit — Mátyás király 
emlékezetébe hozván a római császár ellen folyó háborúját és annak 
szorongató körülményeit , bizalmasan megkeresett, hogy Hamburg os- 
tromában lévő hadainak táborában 1482-ki kisasszony ünnepe 3-ik 
napján kelt levelének vétele után azonnal állítson tizenkét fegyveres 
lovast , és ezeket személyesen a királyi hadsereghez vezesse, és pedig 
ugy, hogy megérkezésétől számítva egy hónapig vele egyetemben ha- 
dakozhassak , bizonyossá tévén őt , hogy egy hónál tovább nem tartóz- 
tatja, és azon felül ezen csapatra teendő minden költségeit vissza 
adandja , ebbeli szolgálatai iránt mindenkor elismeréssel fog lenni 3 ). 
Fiai közül csak Zsigmondnak volt fia László, kinek Zyny Klárától 
kihalt gyermekei közül egyik Teánya Kata Bethlen Istvánné, másik 
leánya Zsuzsanna Bethlen Gábor fejt delem első neje, meghalt 1622-ki 
május 1 1-én 3 ). 

Lancznak testvére Bertalan Zsigmond királlyal a külföldön 
járt, és mind hős tettei, mind egyéb hű szolgálatai áltaí fényes érde- 
meket szerze , melyeket, de kivált korábbi időben, különféle szoros kö- 
rülmények között, s legnehezebb küldöttségeiben Franczia-, Angol- és 
Németországban jártakor bizonyított hívséget és ügyes magatartását 
figyelembe vévén, ősi nemzetségi birtokaira uj adomány-levelet nyert 
1418-ban. Bertalannak hitvese volt Istvánd és Kölese helységebéli 
György nevű birtokosnak leánya Krisztina *), ki egy 1445-ik évi ok- 
levél bizonyítása szerint már emiitett évben Özvegy volt. Fiai And- 
rás, János és Mihály. 

Andrásnak fiai .'Benedek, kinek 151 l-ben Özvegye Adviga ; 
és István gyulafejérvári kanonok 1518-ban. 

Mihálynak fia Mátyás, kinek 151 l-ben neje Kasuhy Borbála. 
1513-ban. 



*) Szirmay* Szatmár várm. IL 12. 

*) Ugyanott 12—13. 

*) L- Sxequiae Prineípalcs fölötte mondott Halotti beszéd. 

») Wagnernél nőül H * á v í £ éli. 



|ím Karoly. 

A harmadik testvér János, ennek csak egyik fia L á s z 1 ó nemze 
nejétől Beckh Advigától fiút Pétert. 

Nevezett Péter 1540-ben uj királyi adomány nyal erősíttetett 
meg birtokaiban *). Nejétől Zechy Katalintól nemzé Istvánt, Györ- 
gyöt, Mihályt és Andrást 

Ezek közűi Mihály 1594-ben ismét uj királyi adományt vitt 
ősi birtokaira. Meghalt 1595-ben *). Második neje Perényi Erzsébet 
volt. Ettől fiai Bertalan és Péter mag nélkül haltak el; Mi- 
hályról alább lesz szó. Leánya Zsuzsanna báró Esterházy Pál első 
neje volt, meghalt 1629-ben. 

Mihály szül. 1585-ben; atyja korán, alig tiz éves korában 
meghalván , anyja felügyelete alatt neveltetett , utóbb II. Mátyás ki- 
rály udvarában asztalnok hivatalt viselt két évig. Hadi és udvari hü 
szolgálataiért 1609-ki dec. 11-én a vörös pecséttel élhető mágnások 
(bárók) sorába emeltetett. 1618-ban dec. 14-én mint királyi biztos mű- 
ködött Nagy-Károlyban az erdélyországi követekkel tartott tárgyalá- 
sokon. — Sógora Bethlen Grábor erdélyi fejedelem Szatmár vármegye 
főispánjává nevezte, mely méltóságban őt 1622-ki jul. 16-án II. Fer- 
dinánd király is megerősité. Mint Bethlen Gábor tanácsnoka és arany- 
sarkantyús vitéz halt meg 1626-ban 3 ). Nejétől lapispataki Segnyei 
Borbálától gyermekei í . A d á ra. 2. M i k 1 ó s -J\ 3. L á s z 1 ó. 4. I s t- 
v á n. 5* M i k 1 ó s. 6. Péter, 7. Éva Haller Sámuelné. 

Ezek közül Ádám 1641-ben II. Ferdinánd alatt Szatmár vár- 
raegye főispán ságát viselé , de ettől Őt Rákóczy György megfosztá , és 
azt rosályi Kun Istvánnak adta. Ennek halála után 1660-ki sept. 1-én 
I. Leopold király ismét visszahelyezé őt a fóispánságba, és egyszer- 
smind megerősité ekkor már mint szatmári várkapitányt és tanácsno- 
kot. Meghalt ílu-örökösök nélkül 1661-ki márcziusban- Neje késmárki 
Tököiy Mária. 

László (Mihálynak fia) azonnal testvére halála után 1661-ki 
jul. 13-án megerősíttetett a szatmári főispánságban. 1669-ki febr. 18-án 
L Leopoldtól azon kegyelmes Ígéretet nyeré, hogy utánna fia M i fa á ly 
leend a nevezett megye főispánjává ; azonban Mihály e méltóságban 
nem részesülhetett , mert még atyja életeben , már mint főezreíes és 
nős férfiú 1682-ben Tököiy Imre hadai által veszté vitézül életét. Ne* 



*) Szirm&y Szatmár várm. II. 14. 

*) Ugyanott— Lá»á róla Tudománytár IBSS-ki Ili. köt. 328. sih. lapjait 

3 ) Eitgel mouumenta 23$. és Kemény János önéletírása 78. 1. 



Karoly. 105 

jétai Haller Máriától egyetlenegy leánya Erzsébet idővel Csáky Ta- 
más neje lön. — László azonban 1670-ben Szatmár vár magyar fő- 
kapitányává neveztetett , de ezenközben mind a török háborúk mind a 
belzavarok által mind Károly városa, mind egyéb helységei féldu- 
latván , marhái elhajtatván , vagyonában végtelen károkat szenvedett. 
Mint főispán , aranysarkantyús vitéz , királyi főkomornok az 1681-ki 
országgyűlésen kir. biztossá , és felső magyarországi királyi táblának 
bárójává neveztetett ki. FŐispánságáról lemondván , azt L Leopold ki- 
rály egyetlen fiának Sándor nak , ki egyedül maradt életben üai so- 
rából, adá 1687-ki aug. 4-én *). És ezután mindketten mint főispánok 
különlevél által hivattak az országgyűlésre és I. József koronázási ün- 
nepélyére 1687-ki aug. 26-án. Visszatérvén a koronázási ünnepélyről 
maga iktatá be fiát a Főispánságba a királyi meghagyás szerint Meg- 
halt 1689-ki febr. 28-án. Második nejétől kis-sennyei Sennyei Erzsé- 
bettől, kivel 1646. nov. 25-én keit egybe, - huszonhat év alatt egy 
idétlen magzattal húsz gyermeke volt , de ezek nagyobb része gyer- 
mekkorában halt el. Csatatéren halt el mint már emiitők Mihály, 
ezen kivül másik fia I s t v á n igy is végzé életét Zentánál a török elleni 
ütközetben. Ezeken kivül még egy fia S á n d o r, a családnak mintegy 
második státora, maradt meg ; kiről alább. 

Lászlónak leányai közül Juditot Palocsay István , K r i s z t i- 
n á t Perényi János , Zsuzsanát Perényi Pál választá s vette fele- 
ségül Nemkülönben Évát Devék-Ujfalussy András , T e r e z i á t pe- 
dig Becski <3yÖrgy vezette oltárhoz. 

Lászlónak fia nevezett Sándor szül. l668-ki mart. 20-án. A 
szatmári föispánságbaa atyjának utóda lön ; és 1699-ki juí. 23-án a felső 
magyarországi kir. táblának bárójává, 1700- és 1701-ben pedig külön* 
féle ügyek elrendezésére királyi biztossá neveztetett ki. 1702-kijuI. 
27-én megnyeré a királyi biztositást , hogy a fóispánság fiára Lászlóra 
szálland , ki azonban atyja előtt halt meg. Sándor valamint házi és 
hivatalos ügyeibén , ugy a hadi pályán is fontos szerep vivője volt. 
1697-ben a Tokaj Ferencz vezérlete alatt indított támadás leküzdésére 
a megyei bandérium élén hatályosan működött. Az 1 703-ban kezdett 
Rákóczy forradalom elején — daczára az ellene egynémelyek folytonos 
kescritő gyanúsításainak , szintén ő volt első, ki a feltámadt kuruczo- 
kat Dolhánál szétverte. A nyert győzelem után az elfogultlanabb Nig- 
relli császári főkapitány tanácsára Bécsbe ment fel az események fel- 



') Szirmay Szatmár varm. I. 



106 Károly. 

jelentésére ; azonban sikertelenül járt , sőt a dolhai győzetem jelei , az 
elfoglalt knrucz zászlók ugy fogadtattak némely kormányszéki tiszt 
urak által, mintha azokat valamely fegyvertárból mint I. Rákóczy Fe- 
rencz korából valókat íitogtatásul szedte volna elé. Visszatérvén az 
országba , miután hűsége daczára is pártosnak tartatok , Rákóczyhoz 
állott, és annak egyik fővezére }6n. Ez idő alatt is többször igyekezett 
az országos ügynek békés megoldásán , míg végre a rorahányi csata 
után főleg ő eszközlé egyik részről 1711-ben az úgynevezett szatmári 
(vagy nagy -károlyi) békekötést. Erdemeinek némi jutalmául 1711-ki 
sept. 15-én Eleonóra özvegy fejedelemné, valamint 1 712-ki jan. 27-én 
az uj király III. Karoly is főnadvezérré helyettessé nevezte. Es ugyan 
ez utóbbi öt, s általa utódait azon évi april 5-én grófi méltóságra 
emelte, miután őt már előbb egy 1711-ki aug. 1-én kelt levélben gróf- 
nak czimezé. 1719-ben némely föllázadók megzabolázása ismét reá bí- 
zatott. Az 1723-ki oszággyülésen pedig több ügynek elrendezésére ki- 
rályi biztosul neveztetett. Ugyan ez évi sept, 12-én belső titkos taná- 
csossá neveztetett; sőt hadi érdemeit figyelembe vevón , 1723-ik oct. 
4-ón a lovasság vezérévé, 1724-ki jan. 5-én pedig a felállított hely- 
tartó tanács tagjává és tartományi biztosság főigazgatójává tétetett. 

1734-ben az ország szükségére egy állandó lovas ezredet állítván 
fel, jan. 13-án főezredessévé neveztetett ki j és ezen ezreddel küldé ő 
egyetlen fiát Ferenczet a Rajna mellett legközelebb támadt hábo- 
rúba. — 1741-ben a tiszántúli fölkelt nemes seregek vezérletével bí- 
zatott meg ; és ugyan ezen évi sept. 24-én M. -Terézia által főnadve- 
zérré (Feldmarschal) neveztetett ki. 

Hadi és politikai fénye3 pályájának közepette, valamint uradal- 
mai rendezésére , ugy főleg jótékony intézetek , egyházak alapítása s 
fölsegélésére nézve is szép nyomokat hagyott maga után. Nagy-Ká- 
rolyban a kegyesrendi szerzet egyháza a társas lakhelye valamint a 
szegények kórháza neki köszönik létüket ; hasonlóan Pesten a Klára 
szüzek részére is zárdát aiapita. Meghalt gróf Károlyi Sándor 1743-ki 
sept. 8-án kora 7ő-ik évében 3 ), Nejétől szálai gróf Barkóczy György 
leányától Krisztinától született gyermekei közül csak leánya Mária 
gróf Haller Gáborné, ésfiaFerencz jutottak nagykorúságra. 

Ferencz szül. 1705-ben. Már 1721 -ki jul. 24-éa szatmárme- 
gyei főispánul neveztetett ki, és e méltóságba 1722-ki febr. 2&én be is 
iktattatott. 1734-ki april. 13-án atyja ezredéhez valóságos fóezredessé 

*) Szirmay Szatmár várm. 1. 111—116. 



Károly. IW 

nevezte 6t III. Károly király, mely ezredet 1735-ben a Rajnához ó* vezér- 
lett. 1738-ban ezen ezred az ő nevére Íratott át 1739-ben a törökháboru 
elején lovassági tábornokká, és 1741-ben lovassági fŐhadvezéri helyet- 
tessé neveztetett. 1744-ben a porosz háborúban mint a tiszáninneni ré- 
szek országos (6 hadi kormányzója vett részt. 1745-ki sept. 3 án való- 
ságos belső* titkos tanácsossá , és még ugyanazon évi nov. 23-án a hét- 
személyes tábla közbirájává* 1748-ban lovassági vezérré, utóbb kir. 
fóasztalnok mesterré neveztetett 2 ). Miot a tudomány kedvelője N.- 
Károlyban nyomdát állíttatott) e czélból 1755-ben a lőcsei nyomda mű- 
szereit vásárlá meg 2576 frtért 2 ). Meghalt 1758-ban 3 ). Nejétől gr. 
Csáky Krisztinától két leánya, egyik gróf Szapáryné, másik gr, Stah- 
rembergné, és egy fia A n t a i maradt. 

Antal szül 1732-ki octob. 25-én. Iskolái végeztével atyja 
nyomdokaiba lépendő, Í751-ki jul. 30-án mint Őrnagy atyja lovas ez- 
redében nyeré az aranykulcsot. 1755 ben Esterházy József gyalog ez- 
redében helyettes ezredes H5n, a következő 1756«ban a lobosiczi véres 
ütközetben (oct. 1-én) meljén nehéz zúzást kapott. A katonai pályán 
fiatalsága óta kivált a porosz háborúban szerzett érdemei végett 1758 ki 
sept. 4-én Szatmár várraegye főispánjává neveztetett, és még ugyan- 
azon évi octob. 18-án tábornagy lön. Ez előtt négy nappal Ő vezérlé az 
emiitett Esterházy ezredet Hochkirchennél egy tüzes csatába, és a po- 
roszok álgyu-sánczát bevette, s 36 álgyut foglalt el. Ez alkalommal 
lankad tsága és a meljén viselt zúzás következtében ott a csatatéren 
lováról lehanyatlott és katonáitól majd eltapodtatott, de érvágás és rö- 
vid nyugalom után ismét lóra ülvén, zavarba jött ezredétrendbe hozta. 
fiz után 1759-ki jan. 9-én a M.-Terézia vitéz rend keresztjével disze- 
sittetett. ellenben ugyanekkor húszezer forintot ajándékozott a vá- 
tak és erősségek kijavítására ; a nagy-bányai bányász-hivatalnak pedig 
a legszűkebb termés idején három év alatt a legcsekélyebb áron tizen- 
kétezer köböl gabonát küldött. 1775-ben a királyi kincstárnak ismét 
tízezer forintot adott, mely összeget M.-Terézia a pozsonyi nemes isko- 
lákra ajánlott át. Ő az iskolák kerületi főigazgatója is levén, fáradhat- 
lan munkássággal e téren is legsikeresebb intézkedéseket tett. 1778- 
ban pedig a porosz háború kiütésekor száz huszár-ujoncz kiállítására a 
hadi pénztárba hatezer hatszáz forintot ajándékozott. Ezen közben 

1 ) Szirmay Szatmár várm. I. 

2 ) Nagy- Károly ban első nyomdászok Pap István és Biró Mihály voltak. 
8 ) Szirmay Szatmár várm. 1. 116 — 118., mely szerint 1768 ban nagyból- 

dogasszony napján, Wagner szerint pedig 1757 -ki aug. 14-én halt meg. 



tfl8 Károly. 

gondjai egyéb gazdászati ügyekre is kiterjedtek. A Bereg, Ung, Sza- 
bolcs , Zemplin , Ugocsa és Szatmár megyéket áradásaik által pusztító 
vizek szabályozásában fáradozott, 03 a 28 négyszegű mértföldre ter- 
jedő ecsedi lápot több mint tizenhét ezer forintnak reá fordításával 
nagyrészben lecsapoltatta; helységet uj telepitvényekkel népesített, 
iskolákat , templomokat építtetett , szegény tanulókat segített, tudóso- 
kat ápolt stb. 

Ennyi hadi és polgári érdemei jutalmául folytonosan érte Őt a 
kitüntetés. 1760-ban a hétszemélyes főt-ör vényszék közbirájává ; 1763- 
ban a gr. Bethlen gyalog ezred tulajdonos ezredessévé, 1766-ban titkos 
tanácsnokká és fŐhadvezéri helyettessé; 1775-ben kir. fő asztalnoK 
mesterré, 1787-ben a magyar nemes testőrség kapitányává; és 1790. 
mart. 29-én a horvát- és dalmatországi báni méltóságot több ok miatt 
élnem vállalván , azon évi nov. 22-én aranygyapjas vitézzé neveztetett 
ki. Meghalt 1791-ki august 24-én Penczingben Bécs mellett. Nejétől 
báró Harruckern Jozefától , kinek gazdag hozományával a család ter~ 
jedelmes birtokai még inkább szaporodtak, egy fia maradt József. 

József születell 1768-ki oct. 7-én. Már 1776 ban M,-Terézia 
királyasszony által Békés vármegye főispánjává neveztetett ki , mely 
méltóságba 1777-ben atyja által iktattatott be. Alsóbb iskoláit Váczon, 
a jogot Pesten végezvén , Bécsben hallgatá a legjelesb tanárokat. Hu- 
szonnégy éves korba jutván, kir, kamarássá neveztetett; és ugyan ez 
időben a kir. helytartó tanácsnál ti toknoki hivatalt viselt. 1790-ki aug 
20-án mint Szatmár megye zászlóaljának fővezére a megye seregét 
Bécsbe vezetvén , a felséges udvar előtt ünnepélyesen jelent meg. Es 
ugyanazon évi octob. 5 — 20. között II. Leopold király koronáztatása 
előtt ő vivé a budai országgyűlés megbizá3ából a királyi hitlevelet 
Frankfurtba II. Leopoldhoz , honnan a kir. váiaszszal gyorsan is visz. 
szatért. 1791-ki oct. 13-án meghalt atyja helyébe Szatmár vármegye 
főispánjává neveztetett; melybe 1794-be iktattatott be. 1796-ban hg. 
Esterházy Miklósra , Ő reá , Horváth Zsigmond és Rhédey Ferencz ta- 
nácsosokra, mint küldöttségre bizatott a Károly főherczegnél teendő 
tisztelkedés és a magyar vitézeknek ajánlása. Karolyi József vezérlé 
1797-ben Szatmár megye nemes fölkelő seregét , valamint 1800-ban 
mint ezredes és tiszameliéki osztály-vezér a Szatmár , Szabolcs, Mar- 
maros, Bereg és Ugocsa megyék nemes fölkelő seregeit J ). Mind eze- 
ken felül egyéb áldozatot is hozott a hon oltárára. Saját költségén 555 



*) S*irrnay Sntmtr vám. I. i22~-l?& 



Károly. f0» 

újonc z katonát állított; a hadi szükségekre 124 ezer forintot, 4400 po- 
zsonyi mérő zabot, 2800 mérő kétszerest, 1900 mérő rozsot adott. 
Ezen felül egyházakra , iskolákra , tanító mesterekre is sokat áldozott. 
O építette a poroszlói és nagy-majthényi templomokat, a nagy-majthé- 
nyi, józsefházi ? és szaniszlói paplakokat , és Nagy -Károiyban uj csinos 
kastélyt emeltetett. Meghalt férfi kora delén élte 35-ik évében, 1803- 
ban Bécsben ; eltemettetett a kaplonyi nemzetségi sírboltban. Hitves- 
társától gróf Waldstein-Wartemberg Erzsébet csillagkeresztes hölgy- 
től, kivel 1789-ben kelt egybe, és ki 1813. jan. 3-án halt meg, — kö- 
vetkező nagyobb kort élt gyermekei maradtak : 

1. M á r ia szül, 1793-ki sept. 25-én. Férje lett 1811 -ki jpL 1 1-én 
aiilendoríi gr. Königsegg Ferencz cs. k. kamarás, kinek leánya gr. Kö- 
nigsegg Franciska gr. Andrássy György hitves társa. 

2. István cs. kir. kamarás, és jelenleg a sz. István társulat el- 
nöke stb. szül. 1797-ki nov. 18-án. Első hitvese volt Dilion Eduárd 
grófnak, ezredes helytartónak, és sz, Lajos franczia király rend vité- 
zének leánya Georgina, kivel egybekelt 1820. jun. végén ; és ki meg- 
halt 1827-ki május 3-án Drezdában. — Ettől születtek gyermekei : 
<0 Eduárd Emánuel Parisban 1821 -ki jun. 18-án , ki 1851 -ki mart. 
1-én kelt egybe Komis Klára grófnővel, — és&)Erzsébe t-M ária 
szül Bécsben 1822. sept. 29-én. —Második hitvese volt gr. Esterházy 
Franciska csillag-keresztes hölgy, kivel egybekelt 1831 -ki január 24-én, 
és ki 3844-ki febrár 15-én halt meg, eltemettetett Fóthon. Ettől fia 
Sándor. 

3. Laj os szül. 1799-ki septeinber 15-én. Cs. k. kamarás, Csong- 
rád megyének főispáni helyettese, és (1836-ban) a m. gazdasági egye- 
sület elnöke volt. 1841-ben Abauj megye főispánjává neveztetett ki, 
és e méltóságba 1842-ben beiktattatott. Jogtudorságra l£l9«ki nov. 
21-én emeltetett. Házasságra lépett Kaunitz-Rittberg Alajos berezeg 
leányával Ferdinandina grófnővel 1822-ki nov. 4-én. — Gyermekei 
László szül 1824-kl febr. 26-án> és Alajos szül. 1825-ki aug. 8-án. 

4. Francziska szül 1 800. octob, 19-én. Férjhez ment Í818-ki 
jun. 16-án nagy-mihályi gróf Sztáray Albert cs. k. kamaráshoz. 

5. György, szül. 1802-ki mart. 28~án. A magyar akadémiának 
igazgató és tiszteleti tagja, 1841-ben Békés vármegye főispánja, mely 
méltóságba 1842-ben iktattatott be. Egybekelt Pozsonyban 1836-ki 
május 16-án zichi és vázsonkeoi gr. Zichy Károly leányával, az 1819-ki 
nov. 84n született Zichy Karolina grófnővel, kitől gyermekei Gyula, 
Geiza ; Gábor. 



110 Károly. 

6. Jozefa cs. k. palotahölgy szül. 1803-ki nov. 7-én. Egybekelt 
i 821 -ki oetob. 16-án gróf Trautmansdorf József cs. kir. kamarás, b. 
titkos tanácsos, és akkor Ausztria berlini követével, 

A gróf Károlyiak neve hazánk mágnásainak azon fényes koszo- 
rúját ékíti , mely Őseinek hazafiságban é3 honszeretetben dicső példá- 
ján haladva a közhasznú honi intézetek elémozditásában, terjesztésé- 
ben, és pártolásában kitűnő részvétet tanusit E tekintetből ha nem 
emiitjük is jelenlegi áldozataikat, a múltból is nem csak a nemzeti 
lóverseny érdekitésére alapított évenkinti becses jutalom-dijak , és 
egyéb hazai vállalatok szólnak hangosan, hanem a m. akadémia is ada- 
tokat szolgálhat. György gróf egyike volt a társaság első megalapí- 
tóinak, midőn annak felállításakor tőkéjéhez 40 ezer forinttal, István 
gróf 20 ezer, Lajos gróf 10 ezer forinttal járultak; és ez utóbbi a 
magyar gazdasági egyesület alapjára négyezer forintot ajándékozott. 

György grófnak ízletes s nagyszerű palotája , hol a nemzetségi 
levéltár is őriztetik, — Pestet ékesíti. épitteté többi közt a kaplonyi 
diszes templomot és családi sírboltot is. — István grófnak a fóthi 
gyönyörű templom, és lakhelyéül szolgáló palota köszöni lételét. 

A Karol y-ak ősi nemzetségi czimere egyik lábán álló karvaly 
(karol-madár= nisus), fölemelt másik lábával szivet tartva ; és némely 
régi pecsét-rajzokon azt csőrével is marczangolva. E czimer a gróf- 
ságra emeltetéskor tetemesen bővíttetett , és jelenleg a Károlyi gró- 
fok czimere — mint azt följebb a metszvény is mutatja — következő : 
A paizs keresztmetszéssel négy részre oszlik, ugy mindazáltal, hogy a 
paizs aljáról két rézsútos vonal által fölfelé gúla alakban keskeny ülő 
osztály az ötödik udvart képezi, és még ezen fölül a paizs közepét egy 
koronás fejű , farkát szájában tartó sárkány által köritett gömbölyű 
udvar foglalja el a nemzetségi ős czimerrel, a kék mezőben fehér szik- 
lán szétterjesztett szárnyakkal egy lábon álló karvalylyal , mely jobb lá- 
bával egy piros szivet tart, A czimerpaizs 1-ső osztályában kék me- 
zőben hátulsó lábaira ágaskodó szarvas, a 2-ik osztály ezüst mezejében 
kiterjesztett szárnyakkal egyfejü sas; a 3-ik osztály kék mezejében 
kétfarku, hátulsó lábain álló oroszlán, első lábaival fehér-vörös zászlót 
tartva ; a 4-ik osztály kék mezejében koronás , és szárnyas angyalfej 
látszik. Végre az alsó 5-ik osztály ezüst mezejében aranykoronán, egy 
koronás , kiterjesztett ezüst-vörös szárnyú , halfarku szirén látszik. A 
paizsfelötti grófi koronán három koronás sisak nyugszik. A jobboldalin 
balra fordulva kétfarku oroszlán ágaskodik, első lábaival kivont kardot 
villogtatva, a középső sisak koronájából pánczélos , sisakos vitéz emel- 



Károlyt 111 

kedik ki jobb kezével kivont kardot , a balban levágott vérző fejet üs- 
tökénél fogva; a baloldali sisak koronáján kiterjesztett szárnyaival 
grif áll T első jobb lábával meztelen kardot , a másikkal hármas rózsát 
tartva. Foszladék jobbról arany-kék , balról ezüst-vörös A paizs két 
oldalán telamonok gyanánt két kettősfark u oroszlán áll, fölkifelé tátott 
torokkal , első lábaik egyikével egyzgy ezüst-piros zászlót emelve a 
szélső sisak felé 2 ). 

Károlyt család. (Gocsith-szent-imrei.) A család előbbi neve 
Gocsith volt, és ezt még á múlt század végén is használá a család 
némely tagja, írván nevét G o c s i t li-K á r o 1 y i nak. 

Legrégebben Sáros megyében találjak a családot, és azon megyé- 
ben fekszik Szent-Imre helység is, melyben Károlyi László jelen- 
leg is birtokos. 

1515-ben Gocsith Károly, kitől — ugy látszik — a család 
a Károlyi nevet öröklé, Sáros megyében egy Soltiz házhelyét a hozzá 
tartozókkal együtt zálogba adja Kendy Istvánnak 16 frtban. A magyar 
záloglevél Szent-Imrén kelt 2 ), 

A család a XVI. század végén leszármazott Nógrád vármegyébe 
is, hol Pinez helységet szerzé birtokul. 

1590-ben élt szent-imrei Gocsith-Károlyi Ferencz, kinek ne- 
jétŐl Barbarich Ilonától leánya Kata 1614-ben Görgey Vilmos neje 3 ). 

1672-ben élt Gocsith- Károlyi Borbála gagyi Báthori László 
özvegye, és már neje Meiczer János hevesmegyei alispánnak 4 ). 

1686-ban Pinczen birt Károlyi László 5 ). 

1 730-ban Gocsith-Károlyi Erzsébet Bárczay József özvegye 
t&bbekkel nógrádmegyei Pöstény és Fogafcs puszták birtokába iktat- 
tatnak, de ellentmondás történt 6 ). Azonban 1773-ban még is birta 
Pöstény felét, mert azt akkor zálogitá el *). 

A nógrádmegyei ágból Károlyi J á n e s ugyanott 1829-től fő- 
szolgabíró, 1842-ben másod-alispán, 1847-ben első-alispán és ország- 
gyűlési követ volt. Neje jeszenlczei Jankovics Róza. 



*) A Karoly-ak czimeréről értekezett Waltherr László a m. Akadémiai 
Értesítő 1847-ki fcly, 41—46. lapjain. 

*) A m. tudós társaság Evkönyve IÍL köt 123- L 

3 ) Wagner tabulae geneaL 

4 ) ífógrádmegyeí Protocol. 
*) Ugyanott. 

•) Sz.-benedeki Convent Cappa H. Faso. 7. Nro 16. 
*) Oklevél-másolat. 



113 Károlyic-lUrpissek. 

Testvérei László az udvari kaneaellariánál fogalmazó, utóbb 
itélŐmester, jelenleg cs. kir. törvényszéki elnök. 

Miksa, kinek neje baráthi Huszár Mária. 

Nővéreik Tőrök Adolfné, és Mária Mocsáry Antalné. 

A esalád czimere a paizs vörös mezejében szárnyait szétterjesztő 
egyfejü sas , egyik lábában kulcsot , a másikban zöld gallyat tartva. 
Ugyanaz látható a paizsiblötti sÍ3ak koronáján is. Fosziadék jobbról 
arany- kék, balról ezüst- vörös. 

Karolt esalád. (Paghi.) Paghi Károli Pál 1539-ben L Fer> 
dinand király egyik biztosa Esztergámba azon egyezkedésre, mely Sza- 
polyai követeivel tartatott mind a két félnek alattvalóit illető peres 
ügyek elintézése végett *). 

Találunk Károly-Paty Károly családot is , melynek czi- 
mere vörös mezőben pánczélos kar könyöklő helyzetben, kivont kardot 
villogtatva ; ugyanaz látható a paizsfőlötti sisak koronáján is. Foszia- 
dék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös a ). 

Károly család. Károly Mihály a következő, czimert 
nyeré. A négyfelé osztott paizs 1- és 4-ik osztály arany udvarában 
kétfejű fekete sasnak az udvar oldalából félig kinyúló teste látszik. A 
2- és 3-ik osztály vörös udvarában pánczélos kar könyököl kivont kard- 
dal • fölötte egy , alatta két ezüstliliom látszik. A paizs fölött két koro- 
nás sisak áll. A jobboldaliból kiterjesztett szárnyakkal egyfejü fekete 
sas emelkedik ki. A baloldali sisak koronájából három (fehér vörös fe- 
hér) strucztoll nyúlik feL A középsőn fehér liliom látszik. Fosziadék 
jobbról arany-fekete, balról ezüst vörös 8 ). 

Károly esalád. I. Leopold királytól 1692-ki máj. 20án kapta 
Károly Sámuel a czimeres nemeslevelet t mely ugyanazon évben 
Szatmár vármegyében kihirdettetett *). 

Karöve család. Zemplin vármegye czimerleveles nemes 
családainak egyike & ). 

Karpfosefe család. 1688-ban Trencsin megyében Zolnán 
azékelt, és ott iktattatott be a nemesi lajstromba 6 ). 

*) Budai Fer. Húst lex. III. 168* 

*) Adami Scuta geatil. iom. V. E Karoly-Paiy Károly csalid egy-e 
paghi Károly -val ? • 

8 ) Adami Scuta Gentil. tora V. 

*) Szatmár várm. levéltárában van az eredeti czimeres nemeslevél 
5 ) Sstfrmay C. Zeraptin not. top. 113. 
•) Szoatef k Din közlése szerint. 



Kársa. — Kassai. H3 

Harsa család. (8z.-király*í>zabadgyai ) Közűíök Mihály 
18 19 ben ügyvéd volt. 

Karftanf ts család. A múlt század végén Karsanits M i- 
h á 1 y Krassó vármegyének alügyésze, 1798-ki jan. 8-án Barsmegyétől 
nyert nemesi bizonyítványát azon évi május 30-án Kras9Ó megyében 
hirdetteté ki. Jelenleg Krassó megyében e család nem létezik. 

Karth család. Kartb Tamás Antal 1736-ban III. Károly 
királytól kapta czimeres nemesítő levelét J )- 

Czimere a paizs felsÓ részének közepéből rézsútosan lebúzott két 
vonal által bárom udvarra oszlik , a két felsőbbik arany udvarban fe- 
kete szétterjesztett sasszárny látszik. Az alsó gúla alakú vörös udvar- 
ban zöld téren pánczélos sisakos vitéz áll kivont karddal. Ugyanaz 
nyúlik ki a paizsfölötti sisak koronájából is. két kiterjesztett sasszárny 
között. Foszladék jobbról arany- fekete, balról ezüst-vőrős. 

Karthall Család. Régi kihalt család. 1520-ban élt közűlök 
Karthali N. 3 > 

Mary család. Székely nemes család, egyik ágazata Trencsin 
megyében Beczkón székel, hová Kary Pál telepedett, 1796-ban Gyer- 
gyó széktől nyert nemesi bizonyítványt mutata fel. — 1801-ben élnek 
György és Pál. 1803-ban máf Révfaluban is laknak, nevszerint 
P á 1, és fia P á l , és Kary Ferencz. 1837-ben Rétfaluban élnek P á 1- 
n a k utódai Mihály, József és János; 03 Ferencznek utó- 
dai Károly, János, Mihály. 

Kása család. Zemplin varmegye czimerleveies nemes csalá- 
dainak egyike *). 

Kassát család. (Kolosvári f.) Erdélyi család , mely főleg a 
fejedelmek korában virágzott. Kassai István Bethlen Gábor alatt 
fő-ember 4 ); 1626-ban egyik küldőit Brandenburgi Kata elé 6 ). Rá 
kóczy I. György alatt itélőmester. Neje volt Viczei Anna, kinek Drassó 
egészen a apringi és vingárdi részekkel átíratott 1635-ki dec. 10-én 7 ), 



Coilect. Herald. Nro 
•) Pray Annales III. 126. 
■) Szontagh Dán. közlése. 
*) Sairmay C. Zemplin. not. top. 113. 
s ) Történelmi tár. Kiadja a m. tud. akadémia IV. 180. 
■) Kemény János önéletírása, kiadta Szalay L 78.— JLfrsd róla Ertgei Mo- 
numenta ung. 362. 367. 370. 

T ) K. -fejérvári káptal Lib. Reg. 2U id. 204. 

8 



114 Kassai* 

* 

és e jószágokra nézve az ö javára í 638-ban lemondott az Apaíiy csa- 
lád 8 ). Fia volt István, ennek neje Gerendt Klára. 
A családfa 2 ) következő : 

Kassai István 

1819- 1635. 

itélőmester 
(Viczei Anita) 



II. István 
(Gerendi Klára) 



Miklós Ferencz Anna 

f i£62. körül (Bánffy (1. Nemes György 

Sára) 2. Mikes György.) 

Borbála 

(n. -megyeri Keresztesi 

Samu). 

íl. Istvánnak gyermekei 1655-ki mart. 24-én osztoztak. Fe- 
rencz jelen volt Ali basa táborában, midőn Apaffy Mihály fejede- 
lemmé tétetett 3 ). 

A múlt század első felében Borbálában kihalt a család, és a 
Kassai jószágok publicáí tatása iránti rendelet 17*33. martius 30-án 
adatott ki *). 

Inassal család. Jelenleg is létezik Zemplin várraegyében, 

birtokos Gesztelyen és Mihályiban 5 ). 

Trencsin megyében a nemesi lajstromba iktatva leljük Kassay 
(vagy Cassay) Mártont, í 666 ik évben Btcsén. — Kassay János 
nemeslevele 1818-ban Borsod vármegyében hirdettetett ki 6 ). 

Egy másik ágnak , mely Turócz vármegyéből eredt Pest me- 
gyébe, leszármazása ez : 

Kassay György 
1792. 



Márton 
lak. Aszódon 

Pál 1834. 
ev. leik. Tót Györkön 

Zsigmond. 



*) B. Bornemisza levéltárából adat. 
2 ) Török Antal közlése szerint. 
») Benkő Transylv. gen. I. 301. 
*) B. Bornemisza levéltár. 
4 ) Szirmay C. Zemplin not. top. 113. 227. 268. 
) Szontagh Dán. közlése szerint, 



KasíaI. — Kasúhy. 115 

Kassay György Turócz vármegyétől nyert nemesi bizonyítvá- 
nyát 1792-ben Pest vármegyében is kihirdetteté. Fia Márton Aszó- 
don lakott. Ennek fia Pál ágost. evang. lelkész Tót-Györkön, 1834-ki 
nov. 15-én vett ki Pest vármegyétől nemesi bizonyítványt, melyet 
Nógrád megyében í 835 -ki aug. 26-án hirdettetett ki J ) 

I&astal család. Jelenleg Szabolcs vármegye nemes családa, 
és ezen megyében birtokos Ajakon. 

Egy ága a családnak Erdélyben Szászvároson élt, hol Kastai An- 
tal 1815-ben a városnál hivatalnok. 

Bihar megyében Váradon is találjuk e család egyik ágát 2 ). 
Ezekből Kastai í m r e e század elején mint jogász alkalmi verseket 
ir 3 ). Józsefnek neje Csató Krisztina volt, 

Kastai N. gyula-fej érvári kanonok volt. 

KastellánlFy család. (Szentléleki.) A XV. században élt 
Kastellánffy György, ki Zrínyi Miklós özvegyét , Corbaviai Ilonát 
birta nőül. 

Sz.-léleki Kastellánffy László nak neje Rátkai Orsolya volt, ki 
utóbb 1560. táján gersei PethŐ László hitvese *}. 

Kastellánffy Péter jelen volt az 1569-ki országgyűlésen, és ez 
országgyűlés alatt a mágnások sorába emeltetett 5 ). 

A család neve legtöbbnyire Castellanffy- nak Íratott. 
Már kihalt. 

Kasuliy Cfalád. (Kasúhif.)Zemplin vármegye kihalt nemes 
családa, mely azon megyei Kasúh most Kazsú helységet birta 6 ). 

1423-ban Kasúhi Péter deák (litteratus) neje Makó Kata töb- 
bekkel nádori ítélet folytán osztozik meg zemplinmegyei Szentes hely- 
ségen T ). 

1511-ben Kasúhy Borbála, Károly Mátyás hitvese volt 9 ). 



f ) Jegyzőkönyvi 2400. sz. alatt. 

*) B. Vay László Német hívság. 887. 

») Ugyanott 925. 

*) Lehoczky Síemmatogr. II, 337. 

*) Kovachich Scriptores minor, II. 228. 

•) Szirmay C. Zerapliu. noí. top. 237. 

f ) Ugyanott 289. 

*) Szirmay Szatmár várra. II. 14. 41. 1Ő0. 

8 



itassa* 

Hasasé CMtlárit (Tamásfalvi.} Gömör vármegyében Rima- 
szombat mellett van Tamás fáivá helység, arról irja elÓnevét a család. 

A család czimere ez : a paizs kék udvarában zöld téren oroszlán 
ágaskodik, elsÖ lábaival három rózsát tart. A paizsíölötti sisak koronáján 
két. kiterjesztett sasszárny között aranycsillag ragyog. Foszladék jobb- 
ról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

A család egyik ága a múlt század elején Gomör vármegyéből 
Nógrád megyébe és innen Hont megyébe is elszármazott Kasza í st- 
ván és János 1 750-ki sept. 11-én Götnőr vármegyétől nemesi bizo- 
nyítványt nyert, és azt azon évi nov. 19-én Nógrád megyében is ki- 
bírd etteté. 

Jánosnak ágazata, mely Szécsény táján nagyrészben Lóczban te- 
lepedek meg,' következőleg származott le : 

János 
1750. 



Mátyás 

< * j 

György Mibály 



r 



JA nos György 

Ferencz Ignacz t 33-L-, 

Lóczban lak. Lóczban János 



««• r IoT5£I r "S^r 1846 - 



jánofl. István. 

Az e táblázaton állók közül Ferencz, ígnácz és György, 
és ezeknek fiaik 1846-ban hirdettetek ki Nógrád megyében nemes- 
ségüket *). 

1 845-ben pedig idősb Mihály. István, Lajos és Fe- 
rencz nyertek Nógrád megyétől nemesi bizonyítványt. 

A fóljebbi táblázat élén álló Jánossal egykorú István szintén 
Lóczban lakott , , utódai azonban nagy részben Hontmegyébe szakadtak.- 
Nevezett Istvánnak Szeles Annától íia Máty ás született 1721. dec. 
13-án ; és élt még 1 805 -ben is. 

Ezen ágazat leszármazása következő : 



s ) Megyei jegyzőkönyv 3541- sz. alatt. 



Kasa a. 



itt 



István 

—A- 



Mátyás 

az. 1721, - 1805. 
t ' A — i 

FereB«z 

f 1808. 
(Szombathelyi 1 ) 



Ferencz 
Nógr. v. aladószedŐ 

1838. 
lak. A.~Széc«enkí»i? 
(Zathu reczky Juárt) 

Károly 

1659. 

Csányon 



Hont v. fóbíztos 

(IJjfaJussy 

Judit) 



Karolina 

(bibithi Horváth 

Ferencz) 



Antónia 
(Mészáros 
Pál né) 



Antal 

Hont v. főbíró 
f 1844, febr 14. 
(Ujfafuasy ílonrO 

László 



János 

4- 



Anna Bertalan 
(Birsy) (Horváth 

Rhenata) 

r 



Ápol tonia 
hajadon 



Luiza. 



Kálmán 

(Ticsénszky 

Anna) 



8 tan ez i KJiena'a. 



Ágoston Fáni 

honti f6bizt (Buócz) 
(Stummer 
Francziska) 



lak. Magya- 

rádon 

(Kóczián 

Tei-éz) 

3869. 



i 



Mária Antal. 
(Bíszterszky 

Károly). 



Janka. Ilka. Anna. Vilma. 



A család egyes ágai más megyékbe is elágaztak. így Kasza P á ) 
1611-ben Bars vármegye előtt tiltakozik a Dalmadyak részérdi Csúzy 
Péter ellen 

Kasza Mária ! 663-ban Qyürky György neje volt, midőn Hont- 
megyei Cseri helységre nézve Balcghy Gáspár beiktatásának ellene 
mondott J ). 

Kasza család. (Kihalt.) Egy másik K a s z a , vagy inkább 
Kaszai (mert latinul de Kasza iratik) volt azon család, melyből Kasza 
István 1421 ben teraesi főispán *) vala. Birtokait í 553-ban Petróczi 
(tán Petrovich) ; 1675-ben Zápolya; majd Kasza Pál, végre Illyés- 
házy bírták. 

Talán ez azon Kasza család, melyről Bethlen Farkas írja, hogy 
Halmágyon volt ősi kastélya *) 



1 ) Sz.benedőki coovent. Cupsa B. Fasc. 2. Nro 14, atb. 

*) Lehoezkynál Steminat. II. p. 211. trencsini f5ispánul iratik. Ellenben, 
a Genoa! . Autení. Mss. tom- I. (honnan a családi a i« vétetett) C o m e s T e m e- 
h i e n s i e -nek iratik. Budai Fer. Hitt Lexio. I. k. 398, lapon Kasza B ea e d e k 
fordul elé, (nem István) de szintén temesi főispánul irva. 

•) Wolph. Bethlen Hist VI. 33. 



ft8 Kasza. Kassap* 



Kasza István 
1421. 



Szaniszló János Albert 



ii§L_ 14 - 72 - 



Kata György 

(Radváiió'zky 1490. 1519. 

Györgyné) (Pecheri Anna) 

i 



Péter. ' 



( »—___«_ , , 

Gáspár Kata Zsőáa 

f 1663. (Potornyay (1. Korom házy István 

(T5kés-Ujfahissy Ferencz) 2. Potornyay András) 
Erzse). 

Gáspárban 1563-ban fi* ágon kihalt a család. 

Kasza család. (Torjai.) Székely nemes család, felső, alsó- 
torjai előnévvel. 

Torjai Kasza András 1794-ben táblai ügyész. 

Felső-torjai Kasza András az 1791 — 92-ki erdélyi országgyű- 
lésen Torda vármegye követe, 

Ai-torjai Kasza József 1815-ben Torda megyében adórovó 
biztos. Dániel ugyanott szegények ügyvéde 1830. táján. 

Kaszács család. Gömör és Zala vármegyében lakozó nemes 
család Fényes E Geographiája szerint. 

Kaszamoczky család. Pestmegye nemessége sorában áll 
Fényes E. Geographiája szerint. 

I&aszai&itzky család. (Nagy-selunezi;. Liptó vármegye ne- 
mes családa, mely ott Német-lipcsei curiáján székel. Az ujabb időkből 
ismeretes közűlök Kaszanitzky Pál ügyvéd , és Lajos Liptó 
vármegyének 1844-ben aljegyzője, 1848-ban szolgabirája. 

Kaszaniczky András Krassó megyébe költözött, hol jegyző 
volt, és Liptó megyétől 1 808 -ki jan. 7-én kelt nemesi bizonyítványát 
Krassó megyében 1813-ki jul. 31-én tartott közgjülésen hirdetteté ki. 

Kaszap család. Heves és nógyrádrnegyei czimerleveles ne- 
mes család. Kaszap Mihály és neje Kada Ilona, és fiók Jakab; 
továbbá testvérei Kaszap István, és Kaszap Jakab III. Ferdinánd 
király által nemesitettek meg Pozsonyban 1649-ki május 18-án kelt 
czimeres nemeslevélben , mely Nógrád megyében Losonczon 1652-ki 
jan. 29-én tartott törvényszéken hirdettetett ki *)• 

A család czimere a paizs kék udvarában zöld téren álló grif, első 
jobb lábával kivont kardot tart Ugyanaz emelkedik ki a paijssfölötti si- 
sak koronájából is Foszladék jobbról arany- kék, balról ezüst-vörös. 



') Nogradmegyei jegyzőkönyv. 



Kaszat*. 



Ít9 



A '-salad leszármazása köYetkcaő : 



Mihály 
nemesség szerző 

1649. 
(Kada Ilona) 

Jakab. 

t 



János 



János 

Heves v. szbiró 

1829. 



Benedek 
plébános 
Adácson. 



János Nep. 
1860. 



Benedek. 



István 

közszerző 1649. 
* _ ( 



Mihály 



András 

1704. 1726. 

Jobbágyiban 

(Nagy Kata) 



Jakab 

1756. 

(A^Árdy Erzse) 



Mihály 

* 

András. János 



Mária 
(Básthy 

Sándor ;. 



Jakab 
közszerző 

1649, 




A családfán álló András 1704-ben eléíbrdul a nógrádmegyei 
nemesek lajstromában. 172! -ki máj. 30-án Jobbágyiban egy curialis 
telkét elzálogitá Pintér András és Márton szurdok-püspöki lakosok- 
nak. 1726-ban a nemesség- vizsgáló törvényszék előtt nemességét iga- 
zolja. Fia 

Jakab kiszármazott a megyéből , de 1755-ben már ismét Nóg- 
grádban van, hol a jövevény-nemesek lajstromában áll neve. Ugyan ez 
évben tanuvallatást tétetett, és azt 1756-ban h i teless iiíeté. Fiának Já- 
nosnak egyik íia János Heves megyében volt alszolgabiró 1829-ben, 
midőn Nógrád megyétől nemesi bizonyítványt vett ki. Lakása Pásztó, 
Gyermekei a táblázaton állanak , birtokaik Nógrád megyében Me- 
gyerben stb. 

ÜLaszap család. Kassap Péter és József testvérek 1791 - 
ben nyertek II. Leopold királytól czimeres nemeslevelet. 

Czimerük négyfelé osztott paizs. Az 1- és 4-ik osztály ezüst me- 
zejében zöld téren zöld magyar ruhás férfiú áll prémes kalpaggal, 
csizmája sárga szattyán; oldalán kard lóg, jobb kezében botjával a föl- 
det érinti ; a 2-ik osztály kék udvarába vörös mezü férfi kar nyúlik 
be, könyöklő helyzetben, három szál kalászt, és aranymérleget tartva; a 
3-ik osztály kék mezejében szintén vörös mezü kar. kivont kardot vií- 



Í2& Kaszás, - Kaszner. 

Icgtat. A paizsfölőtti sisak koronáján vörös mezü kar, kardot markol 
Foszladék jobbról ezüst-zöld, balról arany- vörös *). 

Nevezett Kaszap Péter 1792-ben Békés megyében hirdetteté 
ki nemességét. 

Kaszapok laknak a Jászkerületben is , névszerint Mihály, 
József 1836-ban. Használt czimerük a paizs udvarában hal , a paizs- 
fölőtti sisak koronáján kar kivont kardot markolva. 

Kaszás család. (Jáz-apáthi.) Jáz-apáti Kaszás Imre 1580- 
ban nyert czimeres levelet. 

Czimere függőlegesen kétfeié osztott paizs, a jobboldali osztály 
kék udvarában zöld halmon aranykorona nyugszik , és abból fehér kó- 
csagtollak nyúlnak fel ; a jobboldali osztály vörös udvarában egy ra- 
gadozásra kész oroszlán ágaskodik. A paizsfölőtti sisak koronájából 
ismét fehér kócsagtollak emelkednek fel. Foszladék jobbról ezüst-vörös, 
balról arany-kék *). 

Az 1635 -ki sz. Gál apát ünnepeiőtti második ferián jász-apáthi 
Kaszás Imre, (Bálintnak fia) nógrádmegyei Egybáz-Dengeleghi, 
SzőllŐsi , és hevesmegyei Pásztói részét budai Bolgár Pálnak és nejé- 
nek Toldy Katalinnak ezer forintba vallja be *). 

Kaszás Bálint 161 2-ben szatmármegyei Vetés és Gyűl* 
vész helységben részbirtokot nyert királyi adományban *). 

Zemplin megyében Kaszás nevű család a kihalt , és az élő 
ozimerleveles családok sorában is említtetik 5 j. 

I&aszmér család. (Felső-őri.) Vasmegyei felső-őri 1582-ben 
adomány zott családok egyike. L Zámbó cs. 

Kaiznér család. Kaszner András 1791-ben íí. Leopold 
király által emeltetik nemességre *). 

Czimere négyfelé osztott paizs; az 1-ső és 4-ik osztály arany 
mezejében hármas zöld dombon aranykorona fölött szétterjesztett szár- 
nyakkal barna egyfejü sas, testével jobbfelé fordulva; a 2- és 3-ik osz- 
tály ezüst mezejében három vízszintes csíkolat látszik , és az előtérben 



*) Adami Santa ganiil tom. V, 

*) Collect Herald és 4dami Scuta gént. V. 

*) Leleszi Convent. 

*) Srirmay Szatraár várm. II. 137. 139. 

*) Szirmay C. Zemplin not. top. 38. 113. 

6 ) Ad ami Scuta génül. tom. V. 



Kássoai. föl 

* 

természetes szinü orosztan ágaskodik, A paizsíölöttí sisak koronáján 
szintén a leirt sas látható. Foszladék jobbról arany-vörös, balról 
ezüst-kék. 

Kászoni család, (Nagy-kászoai.) Csikszéki eredetű székely 
család, melyből a XVIIL század elején Kászoni János, alapi tá a Ká- 
szőni b. Bornemisza családot. 

Ktaűiök András 165í-ben, Mi klós 1668-ban Imre 1687- 
ben, Mihály 1764-ben a koszon i alszék alkapitányai 1 ). 

Kászoni Mihály 1794-ben Csikszéki alkirálybiró. 

A székelyföldről kiszármazott a osalád a megyékre is , nevezete- 
sen Kolos megyébe, hol 1815-ben Kászoni Miklós királyi perceptor, 
József ugyanakkor aiszolgabiró. Ugyanott 1 848 ban Antal, I g- 
nácz,ésFerenez hivataloskodtak. 

A osalád némely tagja Magyarországra is kiszármazott, igy elŐ- 
nevénél fogva e családhoz kell számitanunk kászoni Kászony Jánost, 
a budai helytartóságnál volt ágenst és táblabírót, ki annak idejében a 
nemzeti színművészetnek Budapesten létrehozása körül sokat fárado- 
zott. Meghalt 1858-ki mart. 10-én kora 73. évében 3 ). 

Magyarországon szintén több helyen laknak Kászoü i-ak. így 
Zemplin megyében is a nemesek sorába*.- all *). Szatmár megyében 
birtokos e század elején Rápolton *>. Ezen kivül Bács, Somogy, Sza- 
bolcs, Torontál megyékben is a nemesek sorában állanak, 

Arad megyében a Maros mentén több helyütt (Batuczán, Berza- 
ván stb.) birtokos Kászoni András özvegye ö ). 

Kászony P e r e n c z 1791-ben országgyűlési követ, és az úrbéri 
bizottmány tagja *). 

Kászoni Márton esztergáim kanonok ApaŰy Mih korában 7 ). 

Erdélyben van kercsedi Kászoni család is , melyből László 
1791-ben Szászváros -szék országgyűlési követe, 1794-ben pedig ki- 
rály-birája. 

A múlt szÁzsiÁ elején találunk Kászonyi Tamásra, ki 
1713-ban III* Károly királytól czimeres nemeslevelet nyert. Czimere a 

*) Beako K. C«ik~Gyergy6 ás Kászou 54, 

») Poiit. újdonságok 1858-ki 11* szim. 127. lap. 

*) Ssirnsay C. Zemplin not. top. 113. 

*) Szűm«y Szatraar varas. 15. 123. 

*) Fénye* E. Geographi&ja. 

•) 1791-ki 67. töt v. ez. 

*) Lehoesky Stemmat. 11. 311. 



m Kaszfctibolcz. - Kátay. 

paízs kék udvarában zöld téren balfelé haladó fekete vadkan. A paizs- 
fölötti sisak koronáján kék mezü kar könyököl kivont karddal. Foszla- 
dék jobbról arany-kék, balról ezüst- vörös *). 

f&aszteanfoolcz család. 1751-ben M.-Terézia királyasszony 
által nemesittetett meg. 

Czimere először vizirányosan kétfelé oszlik, és a felső kék udvar- 
ban jobbról balra rézsútosan vont fehér csíkolaton három zöld makk 
látszik. Az alsó rész két függőleges vonal által három udvart képez ; a 
középsőben vörös mezőben szárnyas fejű bot körülövedzve két kí- 
gyó által (caduceus) látható , a két felső aranyudvarban fekete zerge 
ágaskodik. A paizsfölöfcti sisak koronáján két kiterjesztett sasszárny 
között, melyek közül a jobboldali vizirányosan félig kék, félig ezüst, a 
baloldali félig arany , félig fekete vörös mezbe öltözött kar könyököl, 
zöld növényt markolva. Foszladék jobbról aranyfekete, balról ezüstkék 2 ). 

Kaszterer családi. Kaszterer Keres ztéiy 1686-ban í. 
Leopold királytói nyerte ezimeres levelét 8 ). 

Czimere négyfelé osztott paizs ; az 1- és 4-ik osztály kék udva- 
rában három aranycsillag ragyog , egyik feljebb , kettő alatta ; — a 2- 
és 3-ik osztály vörös udvarában kiterjesztett szárnyakkal egy fejű fe- 
kete sas álL A paizsfölötti sisak koronáján szintén a leirt sas látható. 
Foszladék jobbról aranyfekete, balról aranykék. 

ICataSiii cs&lí&d. Zemplin vármegye nemesrendü családa ; e 
század elején birtokos Gr a t á 1 y o n *). 

i&áiay család. Régi kihalt család. Már a XV. században for- 
dulnak elő Őseik ; igy Kátay Mihály nak fiai László, Mihály 
és Fülöp, és rokonaik J a k a b prépost , Miklós egri kanonok Er- 
zsébet királynétól zálogba veszik Kecskemét városát 1438 és Csongrád 
városát 2500 aranyforintban , mely Összegre nevezett királynénak Zo- 
rény, Beuren. Orsowa, 03 Miháld várak kijavítása miatt szüksége volt. 

Kátaí Isák 1447-ben Pest vármegye követe. 

Kátay Mihály jelen volt 1526-ban mint Szapolyai híve a to- 
kaji gyűlésen 5 ). 

Kátay Perencz 1554-ben Perény Gábor alatt hadnagy , ugyan- 



*) Collect, Herald. Nro 657. 

*) Adami Scuta gentiL tom. V.— Burgaíalier Collectio Insign. nob. fam. H. 

3 ) Colleet. Herald. Nro 813 

*) Szirmay C. Zemplin. not fcop. 113. 375. 

s ;> Jászay P. A magyar nemzet napjai a mob&oá vésa utján Sí. 



Kathonat - Káté. 133 

az 1558-ban Eger várában; utóbb 1584-ben Miksa és Rudolf királytól 
beiratképen kapja a mizslei prépostságot *). Kátay Jánost 1618-ban 
az országgyűlés & határjárási bizottmány tagjául nevezi ki a 12. tör- 
vény czikben. 

Legnevezetesebb embere volt a családnak Kátay Mihály 
1606-ban Bocskay István erdélyi fejedelem ka&czellára, ki urának ha- 
lála miatt mérgezési gyanúba jővén, felkonezoltatott 3 ). Mihálynak 
neje Drugeth Anna volt 3 ) 7 és tán Magócsi Margit, kitől fiai Mihály 
és Ferenez, ki 1670-ben magnóikul halt el *). 

Zemplin megyében e század elején is előfordul a Kátay név a 
czimerleveles nemesek sorában 5 ), 

ICatltonat család E néven Erdélyben kérői és ismét más 
póka falvai elonevü család létezik. 

A póka falvai Kai hónai családból Gergely 1794-ben 
kormányszéki írnok. 

A kérői Kathonai-akból István Marosszékben seborvos, 
és másik István m.-vásárhelyi hivatalnok 1 847-ben. 

Ily néven mint birtokosok említetnek Felső Fejér vármegyében 
Burkodon és Ivánfalván Katonai I s t v á n és Karolina. Alsó Fejér 
megyében Háportonban Ábrahám. 

Kolos megyében alsó-szováti birtokosnő Katonai Gáborné, 
Szalánczi Eszter. 

l&atlty családi (Kihalt.) ismeretes közűlök Kathy István 
mester, ki 1355-ben Árva vár várnagya volt, és később Árva megye 
grófja (vagy főispánja), mint ilyen az árvamegyei birtok-oklevelekben 
többször említtetik 6 ). 

Hallási család. Katlan János 1809-ki jun. 15-én az erdélyi 
országgyűlésen nyer honfiusitást. 

Ifcato csal Ad. Az 1792-ki erdélyi országgyűlésen nyer hon- 
fiusitást. 

Kathó család él Zemplin megyében Í3 7 ). 

*) Kaprinai Mss, B. tom. XXIX. 203—208. Kérőbb 1643-ban a mizalei 
prépostságot a kassai jezsuiták nyerek. 

2 ) Gr. Mikó Imre Erdélyi történelmi adatok I. 20. Kemény János Önélet- 
írása. Kiadta Szalay L. 26. 1. 

•) Szirmay C. Zemplin not. top. 78. 

4 ) Lehoczky Stemm&iogr lí. 211. 

5 ) Szirmay C. Zemplin noi. top, 113. 
8 ) Szontagli Dán. közlése. 

T ) Szirmay C. Zempíiaaei. ?op, 112. 



m 



Katona. 



Katona család. (Berkese.) Kővár vidék egyik fdbb családi, 

és tagjai ott gyakran a főkapitányságot is viselték. 

A család fészke B e r k e s z , hol jelenleg Katona f s t v á n lakik. 

Leszármazásuk következő : 1 ) 

Katona István 
1630. 

kővári kapít. 

, a , i . . . , 

Mihály 1650. 

KaruJy Nás*ta) 

2. Mósa Anna) 



p— 

llcma 
(Diószegi Dániel) 



Mihály 1682. 
(1, Berze Margit. 
.2. Toroczkay Júlia) 

I ■■■■MWtlMliH I I r^ I I ■ II ■ !■! !!■■ 



Klára Fal 

(Nikoiássy 169$. 
Fer.) (Korda Kata) 
r~ 



Mihálv 1720. 

(Szaiánczi 

Klára) 



Barbara Ágnes 

(Décsey Zsig.) (Décsey 
László) 



Júlia 
(Décsey 
Gábor) 



Miiiály 
1760 
(1 Szatmári Erzse 
2 Urai Klára) 



Anna 

(Szilágyi 

Dávid) 



Zsigmond 

{RáezÉva^ 



Zsuzsa 

(Hátfalúd i 

Ferencz) 



Eva Mihály 

(Kabos kővári lekap 

Fer.) kir. tanács. 

f 1810 

(Ver Klára) 
r — * '~i 



Ráta 
(Keczeli 
István) 



Mária 
(Kabos 
László) 



János 
(Keezeli 
Sára) 



Imre 1786. 

táblai ülnök 

(Péiai J Srzse) 

Erzse 

(Katona László) 

kővári fő kap 



Zsigmond 

f 1833 

kókorm. tanács. 

(1. gr. Bethien Júlia. 

2. MikóJuIia) 



László 
kővári főkap 
t 1846. 
(Katona Erzse) 



Pál 

alszbiró 1815- 

(Pécsi Klára. 

2. Balog Róza) 

r— " * 1 

István 

(Gál falvi Róza) 



Kata Anna 

(b. Roc népin (gr. Toida- 
Guido) )aghy Fer ) 



Júlia 

(í. Gái Józs. 

2 b Bálintith 

József) 



Miklós 
(gr. Tülda- 
laglii Póli) 



Klára 
(b. Bor- 
nemisza 
Ignácz) 



Elek 
í Kabos 

egy leány 



Zsigmond Sándor. Gábor. 
A legutóbbi időkben éltek közül Z 3 i g m o n d egyike mi véltebb 
hivatalnokainknak. Született 1767-ki mart. 10-én. Fiatalságában a kül- 
földi egyetemeken járt ; hazajövet hivatalos pályáját a jegyzőséggel 
kezdé; 1803-ban BetsŐ-Szolnok vármegye főbírája, 1809-ben Kővár 



') Kővári Erdély nev csal. 144. és Décsey Miklós közlése 



Katona, I2& 

főkapitánya, 1812-ben egyszersmind Belső-Szolnok vármegye Éőispám 
helyettese, 1816-ban fö-kormányszéki tanácsos. Meghalt 1833-ban 
novemb. 13-án. Fia Miklós a forradalomba vett részt s külföldre 
menekült. 

Nincs a családfán Katona Róza 1-ör Hatfaludy Elek , 2-or 
Zambó Mihály hitvese. 

A család reform, vallású. 

Katona caalád. Katona István 1717-ben Horváth Fe~ 
renczczel együtt ül. Károly királytól nyeri czimeres nemeslevelét *)• 

Czimere a paiza kék udvarában zöld téren aranykorona, mellyen 
vörös kar könyökei három nyilat markolva. A paizsfölötti sisak koro- 
nájából három kinyílt piros rózsa emelkedik ki. Fosziadék jobbról 
ezüst-vörös, balról arany-kék. 

Magyarországban Katona nevű család létezik Gömör,8«^ 
bölcs, Szatroár, Veszprém stb megyékben. 

Vespréra megyében Katona Imre 1837-ben házi fóadószedő. 

Katona család. (Geleji.) Eredetét Borsodroegyei Gelej 
helységből vévé és innen az előnév. 

Katona István Gelejen született 1589. korál. Atyját korán 
elvesztvén, 1596-ban mint hét éves gyermek tatár-rabságba esett, de 
anyja által egy hónap múlva Szolnokon feltaláltatván, kiváltatott. Is- 
koláit Patakon végzé ; és Beregszászon tanító lön. Itt annyira kitün- 
teté magát, hogy Bethlen Gábornak ajánltatott Ennek költségén járt 
a külföldi nevezetesebb akadémiákba. Hazatérvén a Bethlen családnál 
udvari tanító lön. 1622-ben a fejedelem udvari papja, és végre 1633. 
jul 6-án a nagy-enyedi zsinaton superintendensnek választatott. Meg* 
halt 1649. dec. 12-én 2 > Több munkát irt latin és magyar nyelven. 

Istvánnak nagybátyja volt Gáspár, ennek fia szintén 1 8 1- 
v á n , kit bátyja az emiitett superintendens segité : ennek pártfogása 
mellett járt künn a belgiumi akadémiákon, hol 1652- ben a sz. lélek- 
roli értekezést védehnezé. 1656-ban Erdélyben magyar-igeni, utóbb 
udvarhelyi lelkész lön. Irt magyar- és erdélyországi históriát , mely 
kéziratban maradt 3 ). így származott be a család Erdélybe, hol Kolos 
megyében mórt is létezik. 



') Collect Herald. Nro 602 

•) Bénkö J. Tnuiiylv. gea. II. 173. 390. — ötröe Ágoston Uj. m. múzeum 
1859.199. 

•) Benkő id. h. II. 390. 



1S6 KatoBácsy. — Kannitz. 

Közűíök Károly Kolos megyében iraok. P á 1 ugyanott alszol- 
gabiró 1815-ben. 

Imre ugyanott számvevő biztos 1848-ban. 

2&a£oiiáczy család. Kőzűlök Katonáczy János 1626-ban 
élt, midén a szent-benedeki convent előtt *) ó^ásfc tesz , hogy mint 
Bory István és Gyürki Benedek ügyvéde a Graran kiáradása miatt a 
Balogliy Sebestyén és Palástiiy Miklós elleni ügy tárgyalására meg 
nem jelenhetett. 

Katonáozy Zsuzsanna Balon Istvánná , barsmegyei Perlep 
helységbeli két házhelyet irtvány-íoidjeivel 50 arany és 33 tallérért 
Szelepesényi Mihálynak és nejének G-yürky Zsuzsannának elzálogitja 
1642-ben »). 

l£aíra család. Szatmár vármegyei nemesrendü család Fé- 
nyes Greographiája szerint. 

K a 1 1 r a nevű családot látunk Erdélyben is h & í v a n i és s á n- 
d o r h á z i hét előnévvel élni, 

Közép-Szolnok vármegyében hatvani Kattra József megyei 
irnok. István pedig főszolgabíró 18Í 5-ben. Nevezett István, ugy 
szintén Imre, Mihály, Ferenoz, mint törvényszéki ülnökök az 
1832-ki és több évi tiszti névtárakban már sándorházi előnévvel 
állanak. F e r e n c z utóbb alszolgabiró volt. 

I&&unitz család. Gróf KaunitzRudolfaz 1647-ki or- 
szággyűlésen a 155. törvén y-czikknél fogva magyar honíiusitást nyert; 
és innen e család tárgyalása is e könyv körébe tartozik. 

A K a u n i t z család morvaországi eredetű , és a brüni kerület- 
ben fekvő ősi birtokuktól Kaunitz mezővárostól , és hegyi kis várától 
veszi a osalád nevét. Nem terjeszkedve ki a család eredeztetésének a 
régi századokba nyúló homályaiba, csak a nevezetesb pontokat adom elé. 

1400-ban Venczel Csehország királya a Kaunitzokat a cseh uri 
rendbe emelé. 1484-ben Kaunitz Zsigmond IV. Kázmér lengyel ki- 
rálytól ezimerbővitést nyert. - Báró Kaunitz Leo Vilmos (szül. 
16H. f 1655.) és unokaöc3cse Rudolf (f 1688.) III. Ferdinánd ki- 
rály által 1640-ki máj. 16-án grófságra emeltetnek. Ezen Rudolfnak 
fia Jáno3 Vilmos (f 1721.) pedig 1700- ki deo. 17-én birodalmi 
grófságot nyer. 

*) Sz.-benedeki Coaveai Protoe, I»L. p, 225 Nro 161. 

a ) Ugyanott Prot. M. p. 152. 

8 ) Hisfc. Herald. Handbuch. 206. stb. 



Kanniiz. 



VS% 



A család jelenleg két vonalon virágzik , az egyik vonal Ji e r- 
czegi, a másik grófi czimrael bir. 

Adjuk a családfát a közös törzstől, honnan a család két fővonalra 
oszlik. Minket azonban csak Rudolf ága illet , és igy csupán ettől 
folytatjuk a leszármazást mostanig , noha a berezegi ágazatból is több 
nagyjainknak voltak hitves társaik, kiket megemiitendünk. 

A családfa imez : 

V. Uirich 

sz. 1569. f 1617. 

Cl. gr. Waldstein Apollónia) 

2. b. Rappau Ludmilla) 



Leo-Vilmos 
sz. 1614. f 1655. 
gróf 1640. 



Fridrik 
sz. 1597. 

(b. Sesyma Austi 
Mária) 



Rudolf f 1689. 
(gr. Waidstein Er2se) 

1640. gróf 164,7* ináig. 

i i 1 1 1 1 1 1 a 

János-Vilmos 
megH. 1721. 
1700. Urod. gróf 
(gr. Sternberg Anna-M.) 

János-Adolf 
sz. 1697. f 1771. 
(gr. Ogiioy M. -Teréz) 



Izabella 

sz. 1777. 

(1. gr- Lazán szky 

Venczel. 

2. gr. Auersperg 

Ferencz) 



János -Adolf 

ii — A - ■■ i 



Teréz 
sz. 1790. 



Mihály-Károly 
szül. 1745. 
(gr. Salm-ReiíFerscheid 
Mária-Kríszt.) 



Mihály 

szül. 1781. 

cs. kir. kam. 



Vincze-Károly 

sz. 1774. f 1829. 

(gr. Buquoi 

Paulina) 



Leopold 
sz. 1779. f 1848. 
udv. tanács. 
(Biau Puícheria) 

Mária-Leopold. 
szül. 1839. 



Mihály 
«. 1803. f 1352. 
(gr. Woraeziaky 
Eleonóra) 



Lajos 
sz. 1804 



Ede 

sz 1809. 

katona. 



Károly 
sz. 1813. 



Paulina 
sz. 1813. 



Klementina 
sz. 1820. 



Albrecht Krisztina Rudolf Henrik Ferdinánd György Erzse Manó 

szül. 1829. sz. 1830. sz 1831. sz. 1832. sz. 1833. sz. 1835. sz.1836. sz.1839. 
(gr. Thun katona, katona, katona. 

Erzse) Eugen 

r — *t-i sz. 1841. 

Mária 
sz. 1855. Venczel 

«z. 1848. 



8£8 Kavadii - Kávássi, 

Á család berezegi ágából, mely nálunk honfiusitva nem volt. 
következők álltak összeköttetésben cs&ládaínkka! : 

Gr. Kaunitz Miksának' leánya Mária-Eleonora szül. 1723. 
april. 8-án, csiil. ker. hölgy, 1742-fei nov. 24-én kelt egybe gr. Fálffy 
Rudolf altábornagy gy&l Meghalt 1776. ináj. 7-én 

Herczeg Kaunitz Alajes- Venczel leányai közül a) Leopoidina 
esill. ker. hölgy , szül. 1703. febrr 8-án, gróf Pál í f y Antal- Károly- 
nak neje lön 1820. febr. 15-én. b) Ferdinánd a-K a r o 1 i n a csill. 
ker. hölgy, szül. 1805. april. 2G-án. Egybekelt 1822. nov. 4-én gr. 
Károlyi Lajossal. 

A család czimere vörös udvarban két szivalakú levelekkel biró 
vízi növény. 

Vallásuk kath. 

ICavaclii család. Zemplin megye czimerleveles nemes csa- 
ládainak egyike *}. 

Havai család Közűlök Kávai József 1547-ben huszár- 
csapatot vezérle a smalkaldi hadba. 

Havanagh család Báró Kavanagh Henrik az 1827-ki 
országgyűlésen nyert houfíusitást a ). 

HLávássi család. (Eavaszif.)Régi kihalt család Már a XIV. 
században birta Kávássy Mátyás Sáros megyében Tót-Selymest, en- 
nek fia Miklós, ki apródnak is neveztetett , ennek fia János, 
ki litteraiusnafc is neveztetett, és elt 1349-ben 3 ). 

Kávási Jób 1 542-ben jelenvolt Fagarasnál M aj láth István er- 
délyi vajda elfogatásinál, és maga is nehezen szabadulhatott a tö- 
rököktől. 

Kávás* János Balassa Menyhért részére Léva vára ótalmazá- 
sában eseit^I 1549-ben. 

Kávás András megbüntetését illetőleg, mivel két nemes embert 
vert meg. az 1575-ki országgyűlés a 4-ik törv. czikben rendelkezik. 

Kávásy-ak bírtak Győr vármegyében is Gsikvándon a XVIf . szá- 
zadban. Kávásy Borbála, Dobos G-yÖrgyné Csikvándon részét 1648. 
sept, 8 án Sándor Györgynek. 

Ugyancsak 1648 nov. 22-én Kávássy Margit Enyedy Györgyné 
esikvándt részét elzálogítja Sándor Györgynek és nejének Nikos Anna 

J ) Sxirmay C Zemplia. not. top. 113 

»; 1827-ki 42. törv. ez. 

•) Katona Hiat. Critio. XI. p. 589. 



Kávási, — Kaveggia. l£9 

nak. 1649-ben Kávássy János is ugyanazoknak adja zálogba esik - 
várdi részbirtokát. 

Kávásy Katalin Vály Ferenezné 1651-ben febr. 3-án elzálo* 
gitja szintén csikvándi részét ugyancsak Sándor Györgynek. 1652-ben 
már mint özvegy, Kávássy Kata ismét egy ottani telkét adja zálogba ; 
s végre 1657-ben ugyanott egy fél puszta telket zálpgit el *}. 

Kávásy család birt Borsodraegyében Visnyón is, hol Kávásy 
László a reform egyháznak egy malmot ajándékozott,, mely malom- 
ban máig is a Kávásy sisakját használják vámmérték üi, és ezt más bi- 
zonyíték-levelük nem lévén, mint kiváltság-bizonyítékot leggondosab- 
ban őrzik 3 ). 

Ka vastti család. (Erkávási.) Erdélyben jelenleg is él Ká- 
vásai család, ér kávás i előnévvel. Közűlök Ka vássi J á n o s 1794- 
ben Belső Szolnok vármegye főbírája, — László szintén ott szolga- 
bíró, János adóiró 1 832-ben, késŐbh törvényszéki ülnök. 

Kavegföia család. A nemességet nyeré Kaveggia János 
cs. kir. kapitány, M.-Teréz királyasszony tói 1763-ban kelt czimeres le* 
veiben, mely a kővetkező évben Pozsega vármegyében hirdettetett ki. 

A család egyik ágának nevezett Jánostól kezdve leszárma- 
zása következő : 



János 
kapitány 

BS. 



kapi 
1763. 



i ■ » 

Jfep. János-Lajos 
* 1834. J 



Frigyes f Gábor. Judith. Victoria. Miksa. János. István. 
Nógrádban 

1835. 1850. 

~— ^» . 



r 



Anna 
(Tergovcsics). + 

A nemesség^szerzŐnek fia Nep. János-Lajos 1834-ki deo. 5-éií 
vett ki Pozsega vármegyétől nemesi bizony itványt Gyermekei közül 
Frigyes Nógrádmegyében B-Gyarmatra költözött, hol vas-árus volt. 
Meghait néhány év előtt. 1635-ki sept. 5-én nemességét Nógrád me- 
gyében is kihirdetteté 3 ). 

A család czimere négy részre osztott paizs ; az 1- és 4-ik osztály 
függőlegesen ismét két udvarra oszlik , a külső udvar arany mezőben 

') Rátk Károly által közlött okmányok után. 
*) Fényes E Geographiai szótár IV. 307. 1. 
•) Jegyzőkönyvi 1731* szanu 

9 



ISO Kayser. — Kaz&y, 

kétfejű sasnak felerészét láttatja , a belső udvar vörös mezőn, három 
fehér csíkolatot (folyamot) mutat. A 2- és 3-ik osztály kék udvarában 
arany grif áll, első jobb lábával kivont kardott villogtatva. A paizsfö- 
lölötti sisak koronájából szintén arauygrif női ki, kivont kardot tartva = 
Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös '). 

Kayser család. A XII. században eléfordul hazánkban e 
családnév. Kayser Fruzsina Dóozi Zsigmondnak Özvegye, 1654- 
ben óvást tesz a szent-benedeki convent előtt, hogy férjének halála 
után, midőn Ő törökfogságba esett volna , minden arany ezüst javait, 
és marháit rokona Dóczy Menyhért eííoglalá, és Morvaországba 
vivé 2 ). Ugyan e végett pert is indítván , ezen igényeinek elintézését 
az 1655-ki és 1659-ki országgyűlés is sürgeté 3 ) 

1659-ben nevezett Kayser Fruzsina engedélyt ád Hollotó 
Istvánnak, hogy F.-Hámoron malmot építhessen *). 

Kayser családot később is találunk hazánkban, ennek nemesség 
szerzője Kayser Sebestyén, ki ilyen czimert használt : 

A paizs kék mezejében egy háromszögletű arany táblán három 
vörös golyó látszik, a tábla körűi hét ezüstcsillag ragyog, A paizs fölötti 
sisak koronájából fekete sasszárny emelkedik ki, mellyen háromszögű 
arany táblán egy nyitott szem (a gondviselés jelvénye) látható. Fosz- 
ladék jobbról arany -vörös, balról ezüst-kék 5 ). 

5£aza család, (Nagy-csepcsényi.) Közűlök nagy-csepcsényi 
Kaza Máté 1536-ban Dubraviczky János ellen támaszt keresetet, 
mivel ez a néhai Kavalda máskép FodorFerencz javait illető iro- 
mányokat letartóztatá, holott azon birtokokat Kaza Máté maga ré- 
szére szerezte c ) (impetralta). 

K.azay család. A R a t o 1 d nemből vagy legalább Katóid- 
tól származott Istvánnak fia volt Kakas (tán Gallus = Gál), ki 
1301-ben Tisza- Várkonyt kapta; és kitől a család Kakas-nak is ne 
veztetctt. (Lásd Kakas család itt a 17. lapon). Az elmondottakhoz ad- 
ható, hogy kazai Kakas Gyulának fiai György és Detre 1452-ben 
éltek, testvérük volt Zsigmond is, ki 1444-ben élt 7 ). 



*) Collect Herald, nro 35. 

*) Sz.-benedeki Convent fasc 105. Nro 3. 

*) 1655-ki 96. és 1659-ki 118 törv. ez. 

*) Sz.-benedeki Convent. 1659. Fasc. 72. Nro 2. 

5 ) Adami Scuta gentii. tora. V. 

6 ) Sz.-benedeki Convent. Fasc. 143. Nro 46. 

') A bánfalvi Barina kihalt családi okleveleiben említetnek. 



Kazinczy, 13 £ 

Kazay nevű nemes család Zemplin vármegye czimerleveles csa- 
ládai sorában áll , ). 

Ezen kivül ily nevű nemes család él Bars , Fejér és Veszprém 
vármegyékben is Fényes E. Geographiája szerint. 

Kazinczy család. (Kazinczi.) A felföld régi , előkelő, bir- 
tokos családainak egyike , melynek nevére Ferencz, irodalmunk 
nagy reformátora , Örök fényt derite. A család jószágai Abauj , Zemp- 
lény , Ung , Szabolcs , Bihar , Heves és Nógrád megyékben voltak 
elszórva. 

Nem birva a család eredetének és régiebb történeteinek adatait, 
itt a leágazás kimutatását csak a XVII. század közepéről kell kezde* 
nünk. Ekkor élt a családból már az V. Péter, 1662—1676. Zemplény 
vármegyének a ), ezenkívül egyszersmind Bereg megyének is jegyzője; 
az 1662-ki pozsonyi, 1667-ki beszterczei országgyűlésre Zemplén vár- 
megye követe 8 ) ; többször egyéb küldöttségi megbizásokkai is meg- 
tiszteltetve , igy 1665-ben a sérelmek tárgyában Pethö Zsigmond kir. 
biztoshoz , és gr. Rottal tábornokhoz *) , ugyanez évben Wesselény 
nádorhoz Kassára, 1666-ban Zrinyi Ilonának és Rákóczy Ferencznek 
lakadalmára *), 1668-ban gr. Csáky Ferencz kassai tábornagy beikta- 
tására volt megyéje által kiktildve 6 ). 1667-ben érdemei jutalmául lakó 
házát Ujhelyben Zemplény vármegye épiteté fel 7 ). 1670-ben ő szólitá 
fel Rákóczy Ferenczet a fegyverletételre ; egyébiránt mint maga is 
Rákóczy híve , Báthori Zsófia meg P. Kis Imre közbenvetésére életét 
pénzbirsággal, és hitváltoztatással menté meg, és még ugyanez évben 
ő viszi meg a megye hódolatát Bécsbe 8 ). 1676-ban már a kir. tábla 
birája is, és még ez évben jun. 28-án országbirói itélőmesterré neve*- 



*) Szirmay C. Zemplin. not. top. p. 113. 

*) Szirmay A. C. Zemplin not. hist. 194. 226. 250. — Szirmay szerint még 
1678-ban is jegyző, sőt arról ekkor köszönt le ; holott — mint alább látjuk— már 
1676-ban szintén a zempléuymegyei Protocol. tom. LXXXV. nyomán róla ez 
iratik : „Petrus Kazinczy de eadem, Tabulae Reg. Assessor (í. Lipót kir. diplom. 1676. 
jun. 28. a család levéltárában) in Magistrum Protonotarivm Judicis Guriae R, reso- 
luíus sed praemoriuus " L Toldy Ferencz , Kazinczy Ferencz és kora. Pest, 1859. 
3. I. és Jegyzések közt V. lapon. 

*) Szirmay A. id. h. 194 207. 

*) ugyanott 205. 

*) Ugyanott 206. 

•) Ugyanott 211. 

') Ugyanott 208. 

8 ) Ugyanott 221. 

9* 



132 



Kazinczy. 



teteit ki , azonban közbejött halála miatt már nem hivatalkodhaték *). 
Finnek daczára halála után, mint a Wesaelényféle Összeesküvésben ré- 
szesnek , javai a kamara által lezároltattak *). Tőle kezdve a család 
napjainkig következőleg sarjadzott le : 

V. Péter 

itélómester 

1678. 



IX. András 
1680. 

Ung v. alispán 
(Eödönffy fírzse) 

A* 

i ~ . í 

Dániel 
f 1750. 
(Szirmay Teréz) 



József 
szül. 1732. f 1774. 
(Bossányi Zzsuzsa) 
I 



X András 

sz. 1738. f 1804. 

Zemplény v. követe 



István T 

szül. 1774.^ / ^^ip"xeréz 
(1. b. HeUenbach Eszter (Bernáth 
2. Józsa Mária) János) 

3. Boronkay Rózsa) 



VI. Pétw 

szül. 1747. 

Zeinplénvi ahsp. 

(Ragályi 1.) 



Zsófia 
,(gr Vay 
Ábrahám) 



András 
Zetnpliu v. alisp. 
1843-1849. 



Ottilia 
(Lónyay 
Gábor) 



' m Gábor 
az író, a követ 
szül. 1818. 
(Fáy Emmi) 

Arthor. 



Piroska 

(Kovách. 

Illés.) 



Ferenez 
az iró 

sz. 1759. 
Í1831. 

(gr. Török 
Zsófi) 



Dénes Julianna László Klára Zzuzsa Teréz József Miklós 
«/.. 1761. sz. 1762. sz 1763. sz.1766. sz.l76& sz.I77Q. sz.1772. iró 
f 1824. (Deresé- f 1807. (Krajnik (Pécky f 1772. f 1856. sz. 1774. 
kir tan. nyi Ján.) ezredes József) Sándor) Abauj v. f 1844. 



(Lukács 
Franciska) 
t 



főszbiró (Beóthy 
(Ragályi Victoria 
Maria) 



József. Amália. László 



Gusztav-Adolf. Sándor. 



Vicfcor. Ti tus. 
(Beöthy 
Paulina) 



Ifigenia Eugénia Tkalia 
sz. 1805. sz. 1807. ez. 1809. 
1 1806. (Krajnik (1. Varga 
Imre) kapit. 
2. Hra- 
bovszky). 



Emil 
«. 1811. 
nyűg. 
huszár 
őrnagy. 



Antonin Bálint Ifigenia Lajos 
sz. 1813. (Homoky sz. 1817. sz. 1820. 
Mathild) (Becskénö) forr. 
tábornok 
kivág. 
1849. 



') Toldy Fer. id. li. V. lapon. 
* Ugyanott. 



Kazinczy, 



183 



A családfa élén álló V. Péternek íla IX. András a költő f ), a 
nagyszombati egyetemből sógora által haza lopatván ? atyái heiv. ret. 
vallására visszatért *). Már 1680-ban Ung vármegye alispánja volt 3 ). 
1 682-ben Zemplény megyében hadi élelmezési főbiztossá választa- 
tik *). II. Rákóczy Ferencz alatt 
a zemplény és ungmegyei fölkelt 
nemesség főkapitánya, s e megye' 
nek a széchényi és ónodi gyűlé- 
sekre követe volt. Felesége Eö- 
dönfFy Erzsébet utána vinnai vá- 
rat és birtokokat csatlotta Ősi va- 
gyonához. Ennek fia volt 

Dániel, ki Szirmay And- 
rásnak királyfalvai Róth Juli- 
annától született leánvát , Szir- 
inay Terézt birta hitves társul. 
Meghalt 1750 ben. Utánna há- 
rom fia által három ágra oszlott 
a család. Fiai ezek : J ó z s e f , X. A n d r á s és VT Pete r . kik atyjok 
halála ntán megosztozván, Józsefnek az a 1 s ór e g m e e z i , a két utób- 
binak pedig a vinnai és lasztóczi jószágok jutottak osztály- 
részül 5 ). 

József szül, Vinnán 1732. febr. 9-én, Hivatalt nem viselvén, 
1758. jun. 19-én jegyzé el nagybossányi Bossányí Ferencz Bihar egy- 
kori főszolgabi rajának, főjegyzőjének 9 követének kóji Coraáromy Ju- 
liannától 1740. máj. 18-án Er-Semlyénben született leányit Bossinyi 
Zsuzsannát; kivel nászát ugyancsak Ér Semlyénben 1758, sept. 2%-én 
ünnepelte. Házasságok — - mint gyermekeik névsora mutatja — ter- 
mékeny vaia ; azonban a boldog együttlét rövid vak. Józsefet 
1774. mart. 20-án egy roszul gyógyított inhideg Regmeczen kora 42 




*) Verseit kiadta unokája Ferencz »?. iró, uOrpkus II. k. I4& L 

») Toldy Fer. ±d. m. 3. i. 

*) Leiioczky Steramat I. 217. 

*) Sxirmay C. Zsmplm not Lisi p, 273. 

s ) Ez b az e* után köveiket adatok a köveiket czimü ^ycmíatváaybőí 
Rteritvék : ^Qtvegp Kazinczy Jéosofné $iüki*n Bsstámji Sméntia emiéko&ote, lr*«í 
chó $&ütötijc Kazinczy Ferenci. Rokonainak s bar áljainak Gyá&ztezH étiíyéht • marti- 
dékainak a. dolgok ludasa végeit. S.-Patahon iSiíi. 1 "' 



13* Kazinczy. 

évében kitörlé az élők sorából, s a 34 éves nő mintegy tizenhat évi há- 
zasság után, nyolcz neveletlen gyermekkel., — kik közül az utolsó atyja 
halála után Öt hónap múlva született , — megterhelve maradt özve- 
gyen, mígnem lassú szélütés okozta háromévi sinlŐdés után férjét ő is a 
jobblétre követte; meghalt 1812. nov. 14. ÉtvSemlényben. Mennyi jó- 
tékony befolyással volt a jeles pár gyermekeiknek , — de főleg F e- 
rencznek irodalmunk eme legújabban ünnepelt újjá- teremtőjének — 
növelésére és jövendő elért nagysága kifejlesztésére, azt az emiitettnek 
életirása bőven tanúsítja. Gyermekeik ezek : 

l)Ferencz, az i r ó , született Er-Semlyénben 1759. october 
27-én. Tanulságos és irodalom-történelmi becsű eletét *), melyet korá- 
nak története nélkül alig rajzolhatni, — ismeri minden értelmes hazafi, 
s különben is annak egész terjedelmében közölhetése e szűkebb körű 
vállalat körét meghaladja. Ez okból életének csak főbb mozzanatait 
kell röviden megemlítenem. K. Ferencz kilencz éves korában Kés- 
markra küldetett a német nyelv megtanulása végett, és onnan év mul- 
tával S. -Patakra , hol kezdé a franczia nyelvet is tanulni, és hol anyja 
buzdítására legelső kinyomott zsengéjét „Magyarország földi állapot- 
jának lerajzolása 4 ' (Kassa 1775.) irta.— 1777-ben Bécsben járt , hol 
főleg a cs. képtár kapa meg figyelmét , s volt műérzékére hatással. 
1779. jul. 15-én iskoláit elvégezvén , Kassán , majd Eperjesen, s végre 
Pesten a törvényt gy akorlá. 1784-ben Abauj megye aljegyzőjévé vá- 
lasztatott, és midőn ugyanazon év nov. 1. napjától József császár pa- 
rancsára minden hivatalos irománynak németül kellé fogalmaztatnia, a 
főjegyző épen nem, az első aljegyző pedig németül keveset tuda,Ő 
vitte pontosan a fontos hivatalt Innen 1786-ban gr. Török Lajosnak, 

— kivel 1 784. nov. 2-án Tállyán ismerkedett meg, — ajánlatára a 
kassai kerület nemzeti iskoláinak felügyelőjévé neveztetett. És ez alatt, 

— mint már előbb is — folytatá irodalmi munkásságát is; melyre még 
több időt nyert , midőn II, Leopold alatt minden többi nem kath. hiva- 
talnokokkal együtt a kath. iskolákból elbocsáttatott. Ezenközben a 
Pesten összeállott magyar színész- társaság rendezése és igazgatása kö- 
rűi gr. Ráday Gedeonnal , a szintén költővel , nagy erélyt fejte ki, s a 
repertóriumot fordított művekkei gazdagitá. Szorgalmát nem törte meg 
ama szerencsétlenség sem , mely a Martinovicsféle dolgokba elegyedés 



*) L. Toldy Fer. *3bbszÖr említett müvét : „K a a i n c z y Ferencz és 
kora" életrajzi emlék születésének százados ünnepére. Kiadta a m, tad. Aka- 
démia. Fest 1859. 4r. 



Kazinczy. 135 

gyanúja miatt rá 1794-ben nehezedek. Brünnben , KufFstemban és 
Munkácson hét hosszú évet kelie töltenie szomorú fogságban. És itt 
az irodalmi foglalkozás volt rideg magányának enyhítője. Kiszabadu- 
lása harmadik évében (1804.) nőül vette emiitett gr. Török Lajosnak 
gróf RoggendoríF Alojziától született leányát, gróf Török Zsófiát, kivel 
boldog házassági életét széphalmi birtokán élte, 1828-ban munkás 
részt vett a tudós társasági alaprajz kidolgozására megbízott tanács- 
kozmányban, és Í830. nov. 17- én az igazgató tanács által a történeti 
osztályban vidéki első rendes taggá neveztetett. Munkáit előszámlál- 
ják életrajzai. Gyűjteményes kiadásokban , forditott műveinek nagyobb 
részét „Kazinczy Fejrencz munkái" czim alatt maga adá ki 
1814 — 1816-ban 9 kötetben. „Eredeti munkái", kiadva Bajza J. 
és Schedel (ToWy) Ferencz által Pesten 1836—45. 5 kötetben, eredeti 
műveinek, és jeles leveleinek szintén csak egy részét tartalmazza, ösz- 
szes munkáinak szerzőjükhöz méltó kiadását még most várja a haza 
unokájától Kazinczy Gábortól. Meghalt Kazinczy Ferencz Széphalmon 
1831. aug. 22-én kora 72, irói pályája 56. évében. És a nagy férfiúnak, 
ki nemzeti irodalmunkra akkora befolyással volt, mint előtte senki 
más, — születése százados emlékét tavaly (1859-ben) megünnepelte a 
nemzet az ország számtalan helyén. Gyermekei következők : á) I f i g e- 
niaszül. 1805. aug. 8-án. Meghalt 1806-ban. b) Eugénia szül. 
1807. dec. 4-én. Neje lön Krajnik Imrének. — - c) Thalia szül. 1809. 
oct. 15-én. ElsŐ férje Varga kapitány , a második Hrabovszky. — d) 
Mark-Emil, szül. 1811. jun. 18-án, jelenleg mint huszárőrnagy, nyu- 
galmazva él. — é) A n t o n i n szül. 1813; máj . 30-án. — f) Bálint, 
kinek neje Homoky Mathild. — £)Tf-igenia szül. 1817. máj. 6-án 
Becskéné. — h} Laj os szül. 1820. octob. 20-án. A forradalomban mint 
tábornok vévén részt, 1849 ben Aradon kivégeztetett. 

2) Dienes szül. 1761. febr. 22-én Regmeczen. Bihar megyének 
1784-tŐl al-, majd főjegyzője, 1803— 1811-ig másod alispánja; 1808* 
ban országgyűlési követe; s legvégül cs. kir, tanácsos. Meghalt 1824- 
ben nőtlenül. 

3) Julianna szül. 1762. máj. 13-án. Férjhez ment Dercsényi 
János beregmegyei táblabiróhoz. 

4) László szül, 1763. jun. 19-én. Hadi pályára lépvén, a Dá- 
vid ovics nevet viselt magyar gyalog sorezred Ezredese volt. 1806 ban 
nősült, elvévén biharmegyei táblabíró Lukács Miklós egyetlen leányát 
Lukács Franciskát; de gyermeke nem maradt. Meghalt hosszas bete- 
geskedéa után Bécsben 1807. jul. 16-án. 



1S6 Ka&fnezy. 

5) K iára szül. 1766. dec. 12-éu. Férjhez meni 1788-ban abauj- 
megyei táblabíró Krajnik Józsefhez. 

6) Zsuzsanna szül. 1768. oetob, 4-én , ki 1 788-tól péchujia- 
luai Péchy Sándornak volt neje, utóbb özvegye. 

7) Terézia szül. 177Ö. jun. 19-éa Meghalt 1772. ocí, 30*án. 

8) József szül. 1772. jun. 4-én. Abauj megyében volt tábla- 
bíró és szolgabíró , nőül vette Ragaiyi József borsodmegyei alispán- 
nak és kir. tanácsosnak Szemére Katalintól született leányát Ragályi 
Máriát ; kitol gyermekei József, Amália és László. 

9) 4M i k 1 ó 9 szül 1774. jun. 4-én. Bihar megy ének volt tábla- 
bírája ; és egyszersmind iró. Meghalt 1844-ben. Első neje volt 1797- 
tőí kezdve besstnym Beöthy János biharmegyei alispán és kir. taná- 
csosnak baranyai Baranyai Borbálától született leánya Beöthy Vieto- 
ria. Gy érmekéi maradtak G u s z i a v- A d o l f , S á n d o r-V i c t o r és 
Titusz. 

Most vissza kell térnünk a másik ágazathoz, mely Dánielnek má- 
sik fiától X Andrástói ered. 

X. András szül. üjhelyen 1738. april. t i-én. 1790— 92-ben 
Zemplin megyének országgyűlési követe volt. Meghalt Berettőn 1804. 
nov. 8-An Egy íia maradt 

István, ki 3774-ben született. Neje három volt. 1. b. Hellen- 
bach Eszter . 2, Józsa Mária , 3. Boron kay Rózsa. Ezektői gyermekei 
a) András, ki 1 84 3 — 17 48-ig Zemplin vármegye alispánja volt. b) 
i t i \ i a , Lónyai Gáborné, c) Gábor a jeies szónok és iró, sz. Í818. 
juL 18-án Berettőn Hét éves korában már S -Patakra ment tanulás 
végett, és korán a történelmi tanulmányok iránt maláta ragaszkodást. 
Mar Iö34~ben az íréi pályára lépett ; később azonban a megyei élet 
terén a közügyek fogialák el , és kitűnő szónoki tehetsége csak hamar 
országhírűvé iíSn, 1848 ban a nemzeti gyűlésen képviseld volt, ésmmd 
a politikai, mind journalistikaí téren fontos szerepel, vitt. «J el enleg bor- 
sodmegyei Bánfalván magányában jeles nagybátyja Ferenez Összes 
műveinek rendezésével és történelmi tanulmányokkal íoglalkodík. Ne- 
jétél Fáy Emoaitél fia A r t b u r. — d) F í r • s k a , kovászoai Kovách 
Illés neje Feczelen. 

A harmadik ágazat Dániel legifjabb Sától Ví. Pétertől ered. 
ea aso&b&Q esak hamar leánv-á^nra ment által. Üsrvánfe, 

VI, Péter, ki 1747-ben jun. í& án született, és már 1798 ban 
áemphn msgjz alispánja volt; a Ragályi családból származott nejétól 



csak két leányt íiagya maga után ; úgymint Terézt, BernátL János- 
nét, és Z s ó f i á t , gróf Vay Ábrahámnét. 

A család czimere — mint följebb a metszvény mutatja, — a paizs 
kék mezejében fészkén ülő s fiait melle vérével tápláló pel likán. Apaizs- 
fölötti sisak koronájából oroszlán emelkedik ki , első jobb lábával bá- 
rom nyilat tartva. A sisakról a paizs mindkét oldalára szokásos foszla- 
dék hullámzik ]e *). 

l&azinkai család. Közűlök Kazinkai László 1469-bí>u 
Szepes várkapitánya , midőn Szapolyai Imre sógorának nevében a sze- 
pesi káptalan előtt tiltakozik , hogy Bebek Pálnak magvaszakadtán a 
Szapolyait vétel utján illető várakat és birtokokat a király elfoglalta '). 

Kázmér y csaláii. (Kázméri f .) Zemplin vármegye kihalt 
régi nemes családa a ). Közül ök Kázméry András 1476 ban .Sáros 
várnak várnagya volt 3 }. 

E család birta Zemplin megyében hajdan Nagy- Kázmér helysé- 
get, melyet a Kázméry család magvaszakadton 1690-berj adományban 
nyert Barlogh István *). 

A Kázméry családból G á 3 p á r 1527 ben I. Ferdinándnak hó- 
dolt 6 ), és 1543-ban Zemplin vármegye alispánja volt •). 

■Cax»y e&alád. (Kazüi.) Zemplin vármegye kihalt nemes 
családa 7 ). 

Mazy család. (Garan-vezekényi.) Bars megye birtokos nemes 
családa , melynek tagjai nagyobb részben megyei hivatalokat viseltek. 

Nem birván a család ne nazék -rendét s ), csak a következőket em- 
líthetem meg: 

Kazv János 1693 ban lévai harminczados volt. Talán ez azon 

é 

J á n o s ? kinek Füréi Jusztinától íia volt Kazy László, kinek Vas 
Borbálától született leánya Borbála, Bossányi Károlyné neje volt 9 ). 

*) Kazinczy Klára Horváth Ádám 3-dik 'hitvese és más mórt élé Ks- 
zinczy-ik más csti&dnak ivadékai. 

*) Budai F, Hist. iexíc. U. 434. 

% ) Szirroay C. Zemplin »ot íop. 83. 

*} Wagi&r öiplom. Sáros. p. 391. 

*) Szirm&y 0. Zemplin nc£. top. 248. 

s ) Szinaay C. Zempiia nct. kist. p. 52. 

*) Ugyanott 86. 

"*) Szirmay ö. Zemplin. ooi, top. 83. 

f ) A asalád egyik t, tagját a aerazékrend közlésére fölkérvén, válasz néi - 
kii! hagyattam. 

3 ) Schöafekl Ádels Schem&tfsmus I. 22.fl, 



138 Kebel!. — Kecakcraéthy. 

Kazy László 1722-ben Barsmegye országgyűlési követe '). 

Kazy István birtokos Nemes-Orosziban. 

Talán e családhoz számítandó Kazy Fer a jesuita és történetíró. 

Kébell család. Kébell László 1735-ben III. Károly király 
által emeltetett nemességre. 

Czimere vizirányosan kétfelé osztott paizs , felül kék, alul vörös, 
melyben hármas fehér sziklán arany-zerge áll. A paizsfölötti sisak ko- 
ronájából szintén hármas fehér szikla áll ki, és annak középsőjón a le- 
irt zerge. Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék *). 

Kébell Mihály 1723-ban temni czimzetes püspök volt 3 ). 

Keberica család. Lásd Kheberick os. 

ICecliety család. (Kecheti f.) Doboka vármegyei kihalt ne- 
mes család. Azon megyében van K e c h e t helyrég , melyről a család 
nevét és előnevét vévé. Szapolyay János vajdasága korában élt Ke- 
chety Menyhért, mint birtokos Kecsetben és Gyekében. Nejétől 
Szalaházy Magdolnától gyermekei voltak Erzsébet, László, 
Márton, Pál, István, Ferencz, Zsófia és Magdolna. 

Ezek közül történelmi nevezetességre tett szert Kechety Már- 
ton, ki 1528-ban nagybátyja Szalaházy Tamás helyébe veszprémi 
püspök lön. Utóbb 1548-ban a protestáns vallásra térvén , püspökségét 
oda hagy á, és megnősült, feleségül vévén Homonnai Borbálát. 1550-ben 
fő udvarmester lön. Meghalt Pozsonyban 1554. táján '). özvegye 
Kendy Ferencz vajdához ment nőül. 

ULecse család. Pest vármegye nemes családa. Közűlök Kecse 
Péter Pestmegyének 1836 — 1 839. levéltárnoka volt. 

Kecskeméti) y család A múlt század elején Nógrád me- 
gyében virágzott. 

Kecskeméthy Pál 1707-ben nógrádme^yei szolgabíró volt, ki- 
nek neje voxith Horváth Ferencznek leánya Kata vala. Ezzel követ- 
kező családfát alkotott : 

Pál 

1707. szbiró 

(Voxith Horváth-Kata) 

■ i i — w— i .— A « ii i iii.i^g— m i i i »n ii i 



Ferencz Erzse Bora László. 

1755. (Puskás János) (Telek Tamás) f 



Lőrincz. Pál. 



s ) Lehoczky Stemmat. 1. 188. 
*) Coliect. Herald. »ro304. 
•) 1723-Jri törvény záradéka, 
*) Hodor, Doboka várra. 120-122. 



Kecskeméthy. 



139 



E család más néven Csiba-nak is neveztetett, mert az 1755-ki 
nógrádmegyei nemesi lajstromba igy van beírva. „Franciscus 
Kecskeméthy a liter Csiba'."" 

Kecskeiuétliy család. A följebbitöl különböző Kecske- 
méthy család a következő, melynek leszármazási fáját egy multszázadi 
szerkesztményben J ) következőleg találom ; s mely leszármazás szerint 
a család a XVII. század elején Zemplin megyébe származott: 

Kecskeméthy N. 

(Tihaméri Szűcs Erzse) 

1*15. 



Kecskeméthy Szűcs 
János 



Kata 
(Kovácsné) 



r* 



Kata Zsuzsa 

(Trencsényiné) + 



István Mihály 



Szabó 
János 



Anna 
(Tót 
Szabóné) 



András 
szolgabíró 



Anna Mihály Sámuel Mária István Zsuzsa. 



(Terebessy 
István) 



(Nagyody "TT^L 
István) 



Ferencz. József. Sára. 



Zsigmond 



Zsigmond Mihály 

Prédik. Polgárdon esaiághi 
(baracskai Szűcs prédikátor. 

Kata) 

i « 

Zsigmond 

predík. Si- 
montornyán 



Gábor. János. 



András Mária. Zsuzsa 



Zsuzsa Erzse Dániel Eszter 

(Csicsvai (Láczai Komárom- <Nagyné) 

ságvári profess. ban Füreden 

predík.) Patakon.) 



András 
t 



József 



Sámuel 



István 
T ,. f tUÖS.mart. 25. 

S -Patakon ( De<Iin8zk y 
ö. fatakon. Rata) 

t-1817.o0tl4. 



Mária Sára Éva. Zsuzsa 



*József 



fGálGáb. (Barta 
Tállyán) György) 



(Thorányi lak. 
István) Tállyán 



József. Julianna. Klára. Teréz. 



Mihály Julianna 
nőtlen (Nagy Mih. 

szerencsi 
prédik.) 



—A. 



István Zsuzsa Éva Krisztina 

ti768. oct.21 (Nigriny f 1816. (Pintér 
Sámuel) Pálné). 



Rozália 



*) A családfán ez áll : „Elaboratum per me Slepkanum Kecskeméthy. 1 



1*0 Kecskés - Keezelf. 

Zemplin vármegyében S.-Patakon már 1608-ban ref. lelkész voít 
Kecskeméth y J á n o s-E lek ')• 

És emiitett megyében jelenleg is él Kecskemétby nevű nemes 
család a >. 

Ezenkívül ily nevű nemes család Heves és Szabolcs megye ne- 
me6sége sorában is foglaltatik. 

Kecskés család. Történeteinkben több Kecskés nevű 

említtetik , a nélkül hogy tudnók eredetüket , vagy családi viszonyai- 
kat. Ily megjegyzés után pusztán fölemütendők a következők : 

Aszalói Kecskés Tamás, ki Dózsa György kurucz felkelőnek 
egyik hadvezére volt 1514 ben. 

Kecskés Pál a mohácsi ütközetben 1526 ban Báthori István 
nádornak tett nagy szolgálatot, minthogy saját lovát adá annak mene- 
külésül ; ő maga fogságba esett, de Báthori kiválta . és tisztséggel ju- 
taimazá. 1527-ben varasdi kapitány volt. 

Kecskés György 1566-ban Szigetvár védelmében esett el Zrí- 
nyi Miklós alatt. 

Kecskés nevű nemes családot most is találunk az él Ők között. 
Ennek czimere a paizs kék udvarában zöld sástól környezett vízben 
úszó fehér hattyú, sárga csőrében zöld növényt tartva. Fölötte jobbról 
félhold . balról csillag ragyog. A paizsfölötti sisak koronáján szétter- 
jesztett szárnyakkal szintén fehér hattyú áll. Foszladék jobbról arany- 
kék, balról ez üst- vörös *). 

Kecskés család nemes renden áll Szabolcs megyében is 

Kecskés Károly nyugalm. őrnagy, ennek Öcscse József, ki 
mint nyűg. kapitány hali meg 1822. dec. 9. kora 69. évében Budán. 

t&écftkey család, Ugocsa vármegye esa láda, azon megyében 
birtokos Tisza- Keresztúron '*). 

fóccxeli család. (Farnasi) Erdélyben Kolos megyének egyik 
előkelőbb nemes családa. 

Czimere a paizs udvarának alyján hátulsó lábain ülő oroszlán, 
első jobb lábával egy karóra húzott turbános törökfejet tart, és azt 
nyelvével nyalogatja. 



') Szinnay 0. Zetnplin. not. top. 213. 
*) Ugyanott 113 

8 ) Burgatallér Ceileetic ínsiguium. 
*) Stírfimjr C. ETgócsá p. 74 



Keczeli. 



m 



A család ismert törzse Keczeli András 1573-ban Báthori Ist- 
ván alatt ék, és attól szolgálati jutalmául jószágokat kapott Tőle a 
család leszármazási fája következő 1 ). 

I tábla, 

András 1573. 
(Klobusiczky Kata) 

i ■ — ■- ■ ■ - - . ..A .. /,■■ -■ ■ . __^_ 



1. István 

1641—55 
Kolos v. föszbiró 
(Gátpár Magdoí.) 



I. Gergely 
Kolos vár kapit. 
Kolos v . fösz biró 

I. Sámuel 1710. 

Kolos v. íőszbiró 

(Mahul B ra) 



I. Sándor 

1757 ; 

(Sáfár Eva) 



Ágnes 

1757. 

(b. Jósika 

Gábor) 



Bora 
(Korda 
Sándor) 



I. Zsigmond 

1757. 

(Sombory Judit) 



III. Sándor kgnes 

17«8. (Gálfalvi 

Doboka v. aíisp Gergely) 
(Kabos 
Krisztina) 



Judit IV. látván 
(gaigói 1771. 
Rácz Kolos v. 
Miklós) alisp. 
(Katona 
Kata) 

II. Zsigmond 

1789. 

kir. pénztárnok 

(ákosfalvi Szilágyi 

Rakhel) 



IL Gergely 

f 1798. 

előtt 



József Kata 

f (Dráveczky János) 



II. András 



I. György 

Kolos v. föszbiró 
(Páriz Pápáig Kriszti na) 



II. István 



1. János 

(váradí Veres 

Mária) 



Bora 
az. 1687. 

f 1757. 

(Toroczkai 

Péter) 



III. István 
1775. 
(1. Korda Bora. 
2. Lészay Sára) 



Sára 

i Lészay 

Fer.) 



Ferenncz 
t 



Erzsébet 

1723. 
(Szucsákv 

Fer.) 



I. Mihály 
f 1734 előtt. 
(Szoáoray 
Anna) 



Krisztina 
(Kabos 
László) 



II. János 
1750-1755. 
Doboka v. alisp. 
(Kabcs Bora) 

Folyt. 11. táblán 



II. György 

(Gencsy Erzse) 

i * •■ — i 

Folyt. Ili táblán 



II. 



Sándor 
1?57. 
(Salánky Terézia) 
1801. 



IV. András 
(b. Inczédi Erzse) 
1* 



Ágnes Imre Zsuzsa 

(b. Inczédi 1795 (gr. Kun 

József) (Fosztó Jui.) Károly). 



•^mmt^t^tm 



Teréz 
(Fodor Sámuel). 



*) Dési Lázár György Halotti predikáözio Keczeli Borbála felett. 1867, 
sib. — Hodor K. közlése, és Kővári Erdély nev. esal. 145. 1. 



4S 



Kecieli, 



II. tábla. 



II. János, ki a& 1. táblán. 
1750-55. 
Doboka v. alispán 
(Kabos Bora) 



Sára 

(Katona 

János) 



Bora 
(Dániel 
Mihály) 



Julianna 
(Simon Elek) 



2-tól Karolina 
(Keczeli bt.) 



Klára I. Ferencz 

(Bíró 1796. 

Dániel) Doboka v. alisp. 

(Náprády Mária) 



Iü. János 
lak. Tőtőrben 
(1. Sombory Rózsa 
2. Alsó Klára. 
2. Szabó Klára) 



II. Sámuel 

lak Korpádon. 

(Kolosváry 

Bora) 



Agues 

(Rettegi 

István) 



Róza^ 
(Keczeli 



Imre) 



Károly 
(Mohay 

Klára) 



Julianna 
(lncze 
Domokos) 



Polixéna 
(Kolumbán 
Lórincz). 



III. tábla. 



László 

(Baranyay 

Klára) 



11. György, ki a* L táblán, 

(Gencsy Erzse) 

i > 

V. István 

(1. b. Diószegi Klára. 

2. Palatkay Mária) 



Es zter 

{Cserényi 

Sándor) 



Mihály 

1846. orsz. hivatalos 

(Jábróczky 

Zsuzsanna) 

i A i - i 

Erzse. 



11. Imre 
(1. Keozeli Róza. 
2. Rédiger 
Eszter) 



VI István 

(1. Keczeli 

Karolina) 

2. Mózsa 

Karolina). 



II. Ferenez. IV. Sándor Mária Jozefa 

(Ferenczi (Hatfaludi 
László) Ferencz). 



Keceli. 143 

Andrásnak a törzsnek Klobusic2ky Katától két fia maradt : I. Ist- 
ván és I. Gergely. 

I. Gergely Kolozsvár kapitánya, utóbb kolosmegyei főszolga- 
bíró volt. Fia I. Sámuel szintén ugyanott fŐbiróságra emelkedik, 
mely hivatalt a család több tagja viselé. 1710-ben a kolozsvári ev. ref- 
eklezsiának külső rendbőli unokája volt. Mahul Borbálától két fia, két 
leánya maradt. I. Sándornak fia III. Sándor még 1768. apriL 
13-án Doboka vármegye alispánja. — I. Zsigmondnak egyik fia 
IV. István 1771. kolosi alispán ; ennek Katona Katalintól (ki 1795- 
ben még él) fia II. Zsigmond 1789-ben kolosmegyei kir. pénztár- 
nok. Lakott , birt és elhalt Türében. Neje ákosfalvi Szilágyi Rákhel, 
kivel együtt a türei családi sírboltban nyugossza Örök álmát. Pia J ó- 
z s e f magnóikul halt el, leánya Kata Dráveczky Jánosné. 

A törzsnek másik fia I. István Kolos megyében volt szintén 
főszolgabíró. Ő vévé fel a Far na sj eiőnevet. Neje Gáspár Jánosnak 
Tőttöry Erzsétől született leánya Gáspár Magdolna, ki után gyerme- 
kei a tőtőri birtokot öröklik. Gyermekei közül II. István Apafiyné 
bejárója, 1675. máj. 1-én Gorbóíőn és Egerbegyen nyer beiratos jó- 
szágot *). De ő magnóikul halt el. Testvére I. György Apaffy korá- 
ban a portára követ , véghelyi várkapitány , legutóbb pedig kolosme- 
gyei főbiró lön. Nejétől Páriz Pápai Krisztinától négy gyermeke ma- 
radt: Borbála, III. István, Sára Lészay Istvánné és Ferencz; 
mindkét fiu magnóikul halt el. Borbála 1678-ban született, férjhez 
ment Toroczkay Péterhez , meghalt 1757. máj. 20. kora 80. évében 2 ) 
Ezen B o r a , és testvére Keczeli István , és ennek neje Lészay Sára 
építtették a babucsi ev. reform, egyházat, mely a felirat szerint 1775- 
ben készült el. 

I. Istvánnak fia Í.János terjeszté le a családot. Nejétől 
váradi Veres Máriától egy leánya és egy fia maradt. Ez meghalt 1734. 
előtt, özvegye Szodoray Anna, utóbb Kabos Ferenczhez ment nőül. 
Három fia három ágazatot kezde meg. II. Sánd o r ága hamar kihalt. 



4 ) Kővári id. m. 145. e II. Istvánt nem említi, Hanem I. Györgynek 
fiáról III. Istvánról állítja, hogy ezen inscriptiót nyerte. — Hogy pedig II. 
István, I. Istvánnak fia volt, igazolja az idézett halotti beszéd. A gorbófői bir- 
fokranézve pedig v. ö. Kemény Notitia Capit. Albens. II. p. 67. 

*) L. a fölötte mondott halotti beszédeket Csernátoni V. Jánostól, Hermá- 
nyi Józseftől, dési Lázár Györgytől stb., mely utóbbiban a család genealógiája 
is megvan 1757-ig. 



f 4& Keezcr. 

II. János, ki í 748-ban árenda- tárnok , és 1750— 1755-ig Do- 
boka vármegye alispánja volt. több leányt és egy fiút uemze , í. Pe- 
renozet, ki 1796-ban Doboka megyében alispán, lakott és birt Tő- 
tőrben. Ennek Náprády Máriától két fia lön : III. János, és II. S á- 
muel. Ez Kolosmegyében Korpádon lakott. Piait és unokáit a táblán 
láthatni. 

III. János Doboka megyében T5torben lakott í ). Három neje 
volt; az elsőtől egy , a másodiktól három leánya született , kikben a íl- 
ágon e vonal kihal. 

I. Mihálynak harmadik fia II. György élt 1757-ben. Nejé- 
től Gencsy Erzsébet Ől nemzé egyetlen űát V. Istvánt. Ennek első 
neje b. Diószegi Klára , kinek anyja borsai Décsei Klára volt, és innen 
flröklé a borsai birtokot Második Beje Falatkái Mária , ki után a b.- 
szolnokmegyei kaczkói birtok báromlott reá. Első nejétől fia Lá szló, 
második nejétől Eszter Cserényi Sándorné, és Mihály maradtak. 
Ez utóbb nevezett Mihály 1 848-ban kir. hivatalos a kolosvári or- 
szággyűlésre , 1854. előtt és, kir. hivatalnok, Jábróczky Zsuzsannától 
leánya Erzsébet. 

Lászlónak hitvesétől Baranyay Klárától hat gyermeke szü- 
letett, mint azokat a táblázat mutatja. 

I&eczer család. (Lipóczi.) Sáros vármegyének egyik előke- 
lőbb, régi nemes csalada , melynek eredetét némelyek az A b a nem- 
zetségbe (genus) viszik fbl 2 ). 

A család törzséül bizonvos Keczer Kut hasi Antal neveztetik 
meg, kitől a családnak 16,3 l-ben II. Ferdinánd királytól nyert c2Ímer- 
levelében a leágazás következőleg hozatík le : 



*} 1819-ben a tő tő r i birtoka utáni jövedelme a Kádi segedelemre néive 
volt 72frt2őkr.Lo sárdról: 8 írt. Esz tény bő l: 14 frt 37 kr. Tótfa- 
lu ból 8 frt. Sólyom kőről: 3 frt 42 kr. K o váci ib ó i : 12 frt. M. -Fo- 
ci őrházáról (Mózsa Józseffel együtt) 54 frt M.-IJ j f alubó i : 130 frt 5 kr. 
Öszveg 302 frt 49 kr. 

a ) Lehoczky Síemmat If. p. 3 ., a mit ugyan ez p. 5. és 215. ir az Aka- 
ozi r • okról (ebből lett volna szerinte Keczer); az nem egyéb ügyetlen szójá- 
téknál — Az Aba-neraból származtatás említtetik Egyetemes Encyclöpaedia I. 
köt 25. lapján is. 

9 ) Wagner DípL Sáros p. 438. 



Kve&tr. 



145 



t. tábla. 



Keczer-Kuttasi 
Keezer Antal 

radvftni Keezer 
Péter 



Frank 
de Keczer-Kuttas 



f 

Péter 

de Keczer-Lipócz 



László 
de Radvány 

t 



István 

de Radvány 

f 



.. Antal 
de Szék Udvar. 



Miklós 
Keezer de 

Szék-udvar 



László 
de Lipóez et Radvány. 



Miklós 
de Kutas et Szék 
f 1341. 

István 
f 1434 



Sandrin 
de Rad, 



Péter 
Drag de 
Miske 



István 
de Lipóez. 



László 
de Kis 
Peklin. 



István 
de Lipóez 

Ambrus 

(Bocskai 

Kata) 

i **•— 1 

Folyt. 11. táblán. 



Ferenez 
de Kutas 



László 
de Szék-udvar 



János 
de Lack 

I 



Jl 



Demeter. 

t 



•éter. György. Lukács. 
Lukács Imre. 



Demeter 



János. György. 



Ferenez. 



Péter. 

t 



Péter, 
t 



István, 
t 



Antal. 



András Mihály 



Ferenez 
de Rad 



Péter. 



István Lajos. 

Tóbiás István "** 
r György. 



János, 
t 



György Simon 



Vitus 
t 



Bernát. 

t 



György 

de Mtske, 
ki utóbb 

miskei Drági lett 

, *- 

Boldizsár, Kristóf. 
1631. f 

t 



Gáspár 

Kristóf. 



János 

de Radvány 

(utóbb Radvánszky) 



10 



146 



Keczer. 



II. tábla. 



I. András 

Sáros várm. alisp 

1581. 



Ambrus, ki az L táblán. 
1542. 
(Bocskai Kata) 



Ferenoz. 
t 



I. János 
(Csanády 
Bora) 



István. 

t 



János 

(Mednyanszky l.) 

r • " ~ A ~ " ' i 

CryöYgy. László János 

-j- elesett 

1686. 



Ferencz 

(Bátkori 

Klára) 



István 
(Fúló N.) 



Anna 



II. András 
Sáros v. alisp. 
1600-1635. 
(Kamper 
Flóra) 



i 



András. István. János Sándor 
f f (Palugyai 1709. 

Anna) (Sándor 



Pál 
(Dobay 
Zsuzsa) 

Pál. 

t 



Péter 

(1. Segnyei 

2. Sztankay 

3, Berzeviczy) 



István 

czimz. píisp. 

1741. 




Ferenoz. 
t 



Ambruy. 

f 



Zsigmond. 

t 



Pál. 

t 



Imre 

iFüzy Erzse) 

J 



András 

(Borsi 

Anna) 



András. István 
f (Zombory 
Ágnes) 

József 

t" 



János László Pál Sándor 
(Semsey (Péchy (Farkas (Péchy 
Zsuzsa) Bora) Zsuzsa) Mária) 



János. LáSzló. Ambrus. György. 



***** 



Menyhért' Antal János, András 
(1. Péchy f (Sputenb 
Zsófia Anna M.) 

2. Raisz 
Mária) 



János Ádám 

(Sirraiensis 
Zsófia) 



i — ' 

íl Ambrus. 

1682. 
x 



Menyhért Sándor 

f külföldön f pár- 

(Mariássy bajban 
Erzse) 



III. András Anna Klára Sára 
kivég. 1637. (Szirmay (Szinyey (Székely 
(Csicseri Péter) Miklós) János) 
Zsuzsa) 



András 
István. 



Gábor 

kivég. 

1687. 

r - - in -^ 

István. 



Ilona Zsuzsa 
(Sárosy (Zimmer- 
Márton) man 
1 Zsigm.) 



Klára Anna 
f (Dobay 
Zsigm.) 



-r '■-) 



Krisztina. Kata. Eva. 



Mint ágazott le a család , és mely nemzedék mily névvel külőn- 
bözteté magát , azt a nemzékrendi táblázat mutatja. A családi tábláza- 



Keezer. fit 

tokon álló jegyzetek szerint az Ötödik izén álló Sándor vagy San- 
rin V. László királytól nyerte adományban Zaránd vármegyében La- 
kot , Radványt , ugy Lipócz várát , Peklint és Misket is *). Fiainak 
egyike Péter utódaiban miskei Drági nevet viselt,- és emez ágon 
János Radványról neveztetvén , leánya fiúsítása által a Radvánszky 
család gazdagítását eszközlé. 

Sandrinnak fiától Istvántól ered le mostanáig a Keozer család. 
Nevezett Istvánnak fia Ambrus I. Ferdinánd király korában élt, és 
mint a család nemességét 1631-ben megerősítő czimeres oklevél mond- 
ja, ennek híve levén , a Szapolyai pártja által Lipócz várában ostrom 
alá fogatott, és ott 1543. táján megöletett. Halála iránt sajnálkozva 
irt Martinuzzi György Szapolyai kanczellárja, Sáros vármegyének, és 
az esemény megtörténtét tudta és akarata elleninek nyilatkoztatván, 
meghagyja, hogy Lipócz vára adassék vissza fiának Andrásnak 2 ). Fia 

András, ki 1581-ben Sáros vármegye alispánja volt 3 ), és e 
hivatalt kilenez évig viselte. Több rendbeli hadjáratokban vévén részt, 
1594-ben Fülek vára visszavételekor az egész magyar gyalogság fő- 
kapitánya volt ; végre felső Magyarországban fö hadi bíróvá nevezte* 
tett , és haláláig az ausztriai ház hűségében maradt *). Fiai közül 

II. András fiatal korában gróf Thurzó Györgynél, a bányavá- 
rosi véghelyek főkapitányánál szolgált, mint annak fegyvernöke, és 
miután Bécsből, hová Thurzó által a német nyelv megtanulása 
végett küldetett, visszaérkezett, urának oldalánál részt vett 1602- 
ben Pest visszavételében, 1603 bau Buda ostromában. — - 1604-hen 
Bocskai támadása idejében , Kassára küldetett Thurzó által a támadók 
elleni működésre , és ezen időközben Tokaj és Várad védelmében is 
részt vett , majd pedig mint futár a felső Magyarországban táborozó 
Basta Györgyhöz Mátyás főherczeg titkos levelét juttatá el ; és mi* 
után Biche várát véres Ütközet után feladák, Thurzőval együtt Letavá 
várába voná magát. 161 l-ben a felső magyarországi hűségben maradt 
megyék által Prágába küldetett Mátyás királyhoz követségbe segély 
végett, és még ugyanazon évben Kalló vára ótalmában is részt vett 
1616-ban a felső magyarországi megyéktől ismét Prágába küldetett 



') Wagner Mss. tom. LXX. p. 306. — És SzAváayí Rafael által 1701-ber 
szerkesztett nemz ék rend, mely azonban emettől' elfttÖ, és igen hibás. 
*) Wagner Dipl. Sáros p. 39. az oklevél közölve. 
*) Lehoczky Stemmatogr. I. 205. 
*> Wagner Dipl. Sáros p. 440. 

10* 



148 Keeze? 

eme vidéknek adandó segél y végett A következett Bethlen Gábor féle 
íplkelés idejében- szintén előbbi hűségében maradt meg. 1622-ben a 
Soprcrayi országgyülésreSáros megye követéül küldetett ; a következett 
1623-ban a felső tizenhárom megyék követéül küldetett Bécsbe a hó- 
dolat megviteleül. 1625-ben a Soprcnyi országgyűlésen ismét mint 
Sáros vármegye követe voltjelen *), valamint szintén az 1635 ki or- 
szággyűlésen is 2 ). 163 l-ben nyerte Ősi családi czimerének raegbövi- 
tését. Gyermekei voltak : II. Ambrus, S á n d o r , III. András, 
Menyhért, és Sára, Mária, Anna, Zsuzsanna, Klára, 
kikről alább. 

II. Andrásnak testvére I. J á n o s , ki 1 63 1 -ben testvérével együtt 
nyerte a családi czimer bŐvitést , nejétől nagy-inihályi Csanády Borbá- 
lától nemzé : Istvánt, Ferenczet, Jánost és Annát. Ezek 
közül Istvánnak Fúló leánytól íía Sándor 1709-ben Rákóczy 
alatt az oeconoinicum consilium Senatora volt; testvérének Jánosnak 
fia István pedig 1741-ben ozimzetes makari püspök s ). 

Visszatérvén II. Andrásnak gyermekeihez , ezek közül Meny- 
bért külföldön élt , nejévei Máriássy Erzsével együtt. — Sándor 
párbajban halt meg. II. Ambrus Tököly Istvánnak Késmárkon leg- 
hívebb embere volt ; és pompaszerető , vendégeskedő urának javai az ő 
gondolkodása által csak szaporodtak. Érdekes tudni, miként jellemzi 
őt Bethlen Miklós , ki Telekivel Tököly Istvánt meglátogatván Kés- 
márkon , Keczert is ismeré ; ide vágó szavai ezek : „De mindezekre 
Őtet (t. i. Tökölyt) segítette egy Keczer Ambrus nevű, köszvény 
miatt kezetlen lábatlan , ágyban fekvő, és székben hordozott főember- 
szolgája, kihez hasonlót sem láttam, sem hallottam, sem olvastam soha, 
hogy a más ember dolgában , kihez sem atyafisága , sógorsága , sem 
semmi világi testi relatiója nem volt , sem magának , sem atyafiainak 
semmi haszna , interessé nem volt (mert magának sem felesége sem 
gyermeke , másként szép főemberi jószága , melyet vesztiben hagyott 
az Öcséinek András és Menyhártnak , kik tisztességes gazdák, főembe- 
rek vokak) olyan szorgalmatos legyen ; mert az erre az emberre ma- 
gára, gyermekeire (mert özvegy volt ekkor Tököli) a disznópásztorra, 
a béres bocskoráig ugy viselt gondot, hogy azt nem lehet kimondani. 
Fűit miraculum voluntariorum servorum." ft ) Ambrusnak testvére 

') Wagner Dipl Sáros p. 443-445. a II. Ferdinánd diplomájában. 

*) 1635 ki 54. és 

*) 1741. törv. záradéka. 

*; Gróf Bethlen Miklós önéletírása. Kiadta Szalay László, 345-346.1. 



ül. András í 659-ben Sáros vármegye követe volt f )i - s 
ugyan ez évben nejével Csicséry Zsuzsannával hevesmegyei Pásztó 
m város, Hasznos, Bátor, Terebes egész puszta, és Lengyeled, Puszta- 
Bátony birtok részekbe , nemkülönben nógrádmegyei Verebéiy és Sós- 
Hártyán helységek, Tót- Veréb és Tepke puszták birtokába iktattatott, 
de többen ellentmondtak a ). Az I662«ki országgyűlésen egyike volt 6 
az evangélikus ügy legbuzgóbb védőinek. 1687-ki mart 6-én CaraiFa 
által az eperjesi vérpadon legyilkoltató xt s ). Ugyanakkor veje Zsro- 
merman Zsigmond , mart. 22-én pedig fia G á b o r , és másik veje Si- 
rossy Márton szintén Caraőa parancsára Eperjesen lény ak áztatott *> 
Már 1690. jul. 28-án Örökösei részére uj adomaúy-ozimen minden ja- 
vaira kir. megerősítés adatott s ); de 1700-ban is a kir. ügyész azokat 
még Nigrelli számára kérte megerősíteni •>. Nejétől Gáicsery Zsuzsan- 
nától több leány-gyermeken kivül az emiitett kivégzett Gábor, és 
András nevű űa volt. Mindkettőnek István nevű fia maradt. 
Ezek egyike 1710-ben Jenában járt az akadémián 7 ) 

És itt — mint látjuk — a családfa folytatása a múlt század ele- 
jén megszakad , melynek adatok hiányában kipótlását nem eszközöl- 
hetvén, a most élők közűi csak a következőket említhetjük meg : 

Keczer Bertalan, ki 1846 ban Sáros vármegye szolgabirája 
volt, birtokos Bogdányban és Bunyitán. 

Keczer Imre (lak. Bogdányban) birtokos Bogdány, Bunyita és 
Zsegnye helységben, 

Keczer György (lak. Bogdányban) birtokos szintén a most 
emiitett három helységben. 

Keczer Károly (lak. Eperjesen) birtokos a nevezett három 
helységben és azon fölül Lápispatak . Keezer-Lipócz , Ófalu , Tuchrina 
helységekben. 

Keczer Tamás (lak. Lápispatakon) , birtokos Bunyita , Lápis- 
patak , Keezer-Lipócz , Ófalu, Keczer-Peklin , Tuchrina , Várkony és 
Zsegnye helységekben *). 

J ) 1669-ki 52. törv. ez. 

•) Sz.»benedeki Convent Capsa A. Faso. 6. aro 21 . 
*) Szalay L. Magyarország története. V. 351. 352. 
*) ügyaaött V. 353 

4 ) Cathalogn* Itfgs. Musaei Széchenyano-regnic. II í. 358. 
*) Ugyanott 359. 

') Haan A. Lud, Jena Hungarica p. 38. 

*) Fényes E. Magyarország siatistikai, birtok rózonyi és topographia 
szempontból. I. 334. 



150 Kedves. — Keffala. 

A család czimere — mint az 1631 -ben aug. 4-én IL Ferdinánd 
király által raegbővíttetett , következő : a paizs négy részre oszlik ; az 
li-sŐ és 4-ik osztály vörös udvarában egyfejü fekete sas szemlélhető 
szétterjesztett szárnyaival, melyek körül a jobboldalin aranykorona 
ragyog , a sasnak osőrében arany gyürü £üg, A paizs 2-ik és 3-ik osz- 
tálya kék udvarában hátulsó lábain álló, kettős farkú oroszlán látható, 
első jobb lábával arany keresztet tartva. A paizs közepét egy kissebb 
császári koronás paizs foglalja el , melynek fekete udvarában arany P 
betű (Ferdinánd nevének első betűje) ragyog. A paizs fölött két ko- 
ronás sisak áll, a jobboldalin a leirt oroszlán, a baloldalin fekete orosz- 
lán látható. Foszladék jobbról arany-fekete, balról ezüst-vörös. 

Kedves család. (Csik-szent-domokosi.) Csik-széki székely 
család, tagjai ott hivataíoskodtak , és időnkint katonáskodtak. Kedves 
András a múlt század elején jeles ügyvéd , ennek utódai Albert 
és Péter. Ez utóbbi jeles kő- és képfaragó volt , és Barabás Kriszti- 
nával igy családfát *) alkotott : 

Kedves Péter 
(Barabás Krisztina) 



János * István Péter 

(Szabó Teréz) apát, kanonok a frsuczia háboru- 

kolosvári lelkész ban esett el. 

aranymisés pap 



Lajos Alajos József 

kapitány (Lovjuiia) forrad. Őrnagy 

(Szeizovics ' T , , • -f- 

K. v István, 

ata) 

Alajos 1848-ig főkormányszéki fogalmazó gyakornok, most 
Koldsvár városi tanácsos. József előbb tiszt a császári hadseregben, 
utóbb forradalmi Őrnagy volt, 

A családnak másik ága a székely földön él, s közűlök Tamás 
ügyvéd. 

Keifala család. Zemplin vármegyei czimerleveles nemes 
család *). 

A nemességet KefFala János nyerte M.-Terézia királyasszony- 
tól 1757-ben. Czimere négyfelé osztott paizs. Az 1-ső osztály vörös ud- 
varában pánczélos kar könyököl kivont kardot tartva. A 2-ik osztály 
kék udvarában alul egy tengeri kagyló , és abban egy szem drága 



*) Török Antal közlése azermi 

*) Szirmay C. Zemplin not. top. 113. 



Kegtevlcs. 



Ul 



gyöngy csillámlik, fölötte aranycsillag ragyog. A 3-ik osztály kék ud- 
varában öt görög aranypénz látszik. A 4-ik osztály ezüst udvarában 
zöld térből barna medve emelkedik ki, nyakán aranyszegélyű vörös örv 
van, első jobb lábávat zöld koszorút emel A paizsfölötti sisak koroná- 
jából két elefánt-ormány között, melyek közül a jobboldali vizirányo- 
san arany-vörös , a baloldali kék-ezüst , két ezüsthegyü aranylándzsa 
keresztbe helyezve szemlélhető. Foszladék jobbról arany-vörös, balról 
ezüst- kék '). 

ILegleviCft család. (Buzini, gróf.) Régi család, melynek el- 
dődei Török-horvátországból , hol Buzint — a család előnevét adó 
várat birták, — szakadtak Magyarországra, és főleg a hadi pályán tör- 
ténelmi jelességü nevet vivtak ki Első ismert törzse a családnak Pé- 




ter 1300. év tájban élt. Ennek két fia volt Kegel és Márton. 
Amaz lön a család törzsatyja , e nevéről utódai K e g 1 e v i c s-oknek 
(azaz Kegelfíaknak) neveztettek. 

A család leszármazási fája 2 ) következő : 

*) Collect. Herald, nro 61. 

'*} Ducange IUyricum sacrum. — Lehoezky Stemmat. II. "Wagner Mss. 
toro. LXX. és Geneal. authentic. tom. I. Katona Hist. critic XIX. p. 230. 



tSíZ 



Keglevies. 



I. tábla. 
I. Péter 1300, 



Kegell358 
!. István 



Márton. 



I Simon. 1436. Nenade. 



II. Simon 



I. János. 



II. Péter 
1520. 1554 
Horv. orsz bán. 
(Stresemley Bora) 



Ilona 

(Ylikuüch 
György) 



I. György. II. János. I. Ferencz. Gáspár. III P'ter III. Simon Málé Anna 
1547. 1547. thopuszkai kir. asztala. 1565. 1563. (l.Ham- 

apát 1554. f 1566. (gersei 1573. pó János 

'tt r Z~* Peth * 2. Bánffy 

II. György MagdoJ } Wió / 



Anna III. György Péter 

(Kegtl horvorsz al-bán elesett 
János) 1601. 1602. 

(Istvánffy 
Kata) 



III János 
(Bay Zsuzsa) 
J 



III. Ferencz Anna-M. 

(Erdődy (Erdődy 

Erzse) Zsigm) 

f 



II. Ferencz 

1594. 
(Batthyány 

Erzse) 



III. István 

(Erdődy 

Mária) 



IV. Péter 

1627. 
iGeréczy 
Margit) 



1 Zsigmond 
1622. 
(Schrattenbach 
Mária- Jozefa) 



Judit Bora Erzse 

(Czikulini (Orehóczy (Erd6<ly 
Fer.) István) György) 



11. Miklós 

ónodi kapit. 

Torna v. főisp. 

1636. f 1642. 

{ Móri c z Bora) 

'Folyt. 11. táblán. 



IV. János 
pálos barát. 



V. Péter. 

t 



I. László 

kopraniczi 

kapit f 1640. 

(Rattkay Eosina) 



Zsuzsa. Erzse. Kata. Eva 
apácza. apácza. 



VI. Péter 1704. 

al-bán 
posegai főisp. 
(Orehóczy Johanna) 



Margit. Judit M.-Teréz 

apácza (1. gr. Széchy György 
2. gr Drugeth Zsigm.) 



II. László Sándor Krisztina 

(Tavonath Franciska) (Pethanczy Theodora) (gr. Rattkay József) 

f — ' ■ *-■ 1 j ~ A 1 

VII. Péter Gyula József Johanna 

(Oraskovich ' t~*~I1 ' 

MariannaErzse) ^ ^ + ^ 



(gr. Chamarre) 



Kata 
(Patachich) 



Jozefa 
(gr. Sermage) 



■ i 

Sámuel 

sz. 1812. dec. 12. 

(b. Collenbach Emilia) 



Lá6£ló 

sz. 1336. máj. 5. 



Oszkár 
sz. 1839. jun. 25. 






Keglevfos. 



m 



II. tábla. 



II Miklós, ki az í. táblán. 

őuodi kapit. 

Torna v. főisp. 

1636, t 1642. 

(Móricz Bora) 



III. Miklós 
1687. gróf 

Torna v. főisp 
f 1701. 

(Caobor Éva) 



Kata 
(l. Konsky Mihály 
2 Petrichevich Fer.) 



I. Ádám 
Tornai főispán 

1692. 
(gerseí i*ethő 

Mária) 



II. Zsigmond 

kosztan iczai kapit 

1700. 

(Kohá ry Bora} 

' Téréi f 1728. 

(gr. Liroburg 

Sfcyrum Károly) 



t — 



I. József Mihály 

Tornai főisp. f 

korona őr. 
(Tavonath Teréz) 



I. Gábor 

tábornok 

(gr. Königshaker 

Jozefa ) 

i - A — » 

Folyt. ///. tábl 



Borbála 



II. 
József 
sx. 1729. 

korona 
6r és fő 

lováazm 
1791. 



Nep. 

János 

sz.1730 

cs. kir. 

kain. 

1767. 



III. 

Zsigmond 

sz.1734- 

eszterg. 

prépost 

czimz. püsp. 

1786. 



M. 
Magdol. 
sz. 1736. 



Joakim 
1737 



sz 



I. 

Károly Xavér 
. sz. 1739. sz.1742. 
ezredes (gr. Ea- 
(gr. Zichy házy 
N) Erzs«) 



Teréz 
István Ant. 
sz.1743. bz. 
tábor- 1746. 

nok 
t 1793. 



Itt közben adjuk leírását a czimernek, mellyet az (előbbi 151. 
lapon) a metsz vény ábrázol. 

A család grófi czimere a paizsnak függőlegesen osztott kék és 
vörös mezejében három ezüst-arany csíkolat fölött, hegyével fölfelé álló 
pallós, annak hegyén királyi korona ; a pallóst két oldalról kék-vörös, 
és vörös-kék udvarban álló , koronás két arany oroszlán fogja. A paizs- 
folotti grófi koronán két koronás sisak áll, melyeken két oroszlán állva, 
a grófi koronára állított egy fehér zászlót tartanak. Foszladék jobbról 
arany-kék, balról ezüst* vörös. 



1&& 



Keglevtes. 



III. t á b 1 a. 



II. Gábor 

sz. 1784. 

fl854, 

főtámok mest. 

(gr. Sándor 

Mathild) 



I. Gábor, ki az, L táblán. 
tábornok 
(gr, Konigshaker 
Jozefa) 



II. Ádám. 
1780. 



II. Károly 



József 



"~1 



Miklós 

sz. 1798. 

t 1847. 



László 
f 1832. 



Eva 
sz. 1793. 
(Semsey 

Jób) 



III. Károly 



János nep. Ferencz 

sz. 1786. f 1856. cs. k. kam. 

főpohárnok f 1811. 

II. gr. Zichy Adei (gr. Esterházy 

2. gr. Folliot Erzse) 
Creneville 



~_A~ 



Victoria) 

István 
sz. 1840. 
cs. k. fő- 
hadnagy 



IV. Károly 

sz 1806. 
cs. kir. kam. 
(1. hzg Odescalchi 

Cecília 
2. Conczekk Cec.) 



Erzsébet Gizella 

sz. 1828. sz.1831. 

(Thurn- (b. Rols- 

eyssen Lausen 

Fridr. Miksa 

kapit.) kapit) 



Edmund. 2-tól Richárd. Czeczil. Meianie. Eugenn. 
sz. 1886. 



Gejza Alexandra 
t 1837. . f 

(Ürményi 
László) 



Gyula Eugénia Emma 

sz. 1824. (gr. Almássy sz. 1828. 
(b. Orczy Dénes) (b. Podma- 
Georgina) niczky 

Ármin) 



Stefánia Béia 
sz. 1831. sz. 1833. 
v Beniczky 
Eugen) 



György 
sz. 1846. 



Gábor 
sz. 1848. 



Róza 
sz. 1849. 



Margit 
sz. 1850. 



Tibor 
sz. 1852. 



Visszatekintve a családfára, II. Péter kezdé a esaláá történelmi 
szerepét 1521-ben mint Jajcza várának kapitánya, azon évben a Jajcza 
ostromára készülő törökökön fényes győzelmet viván ki *.) 1525-ben 
ismét megszállák a törökök Jajczát , és akkor ismét Jbősileg védelmezé 
azt Péter a ), mely szolgálatiért, de meg azért is, mert míg Jajcza ótal- 
mában fáradozott, az alatt saját várának Buzinnak feldulása által 
negyvenezer forint ára kárt szenvedett', — jutalmul és kárpótlásul 
1526-ban II. Lajos királytól Fejérkő várát nyerte adományba, és egy- 
szersmind kérelmére a kapitányságról is fölmentetett. A mohácsi vész 



*) Istvánffy História 1685' kiad 58. - Katona Hist. oritic. XIX. 22$. 
») Katona id. h. 484. 



Keglevlcs. 155 

titán állandóan I. Ferdinánd részén állott , és annak pártján harczolt. 
1533-ban jelen volt Bécsben , midőn Ferdinánd a török követet nagy 
pompával kihal! gatá. 1538-ban Nádasdy Tamással horvát- tótországi 
bánná neveztetett ki. 1541-ben Erdődy Simon zágrábi püspök a zág- 
rábi káptalant háborgatni kezdvén, annak étalmával bízatott meg. Ez 
évben meghalván egyik veje Ernusth máskép Hampó Gáspár, miután 
gyermeke nem maradt , s benne a Hampó család kihalt , minden javai 
törvényszerűit a királyra voltak szállandók. II. Péter hogy leánya által 
e javakat nevezetesen Zala megyében Csáktornya és Stridó, Körös me- 
gyében Sz.- Erzsébet és Kaproncza várakat magának megtarthassa, azt 
hirlelé, hogy leánya Ernusth Gáspártól várandósán maradt. Azonban 
a kellő idő elmultával és egyéb óvatossági kémleletek után e hir va- 
lótlannak tapasztaltatván , a kir. ügyész ismét zaklatá Pétert, de az a 
várakat ezután sem bocsátá ki kezeiből , noha már leánya másodszor is 
férjhez ment lindvai Bánfíy Lászlóhoz. Ekkor Bécsbe idéztetett, hová 
menevéd levél mellett el is ment , és mégis igére a várak és birtokok 
kiadását, de haza érkezvén, igéretét nem leljesité. Ennek folytán az 
1542* ki pozsonyi országgyűlés XL1II. törv. czikkében rendelé , hogy 
ha két hónap alatt Hampó minden javait ki nem adja, mint hűtlenségbe 
eső minden javait és fejét is elfogja veszteni. Eltelt a két hónap is, de 
Péter mégsem adott vissza semmit. Ekkor azután Zrinyi Miklóst küldé 
ellene a király, és azt helyébe bánná is kinevezte. Zrinyi Miklós Csák- 
tornyán ostrom alá vette Keglevich II. Pétert, ki az álgyuzást soká 
nem állhatván , elhatárzá , hogy fiával Mátéval és várnagyával Posgai 
(vagy Posegai) Péterrel Szabácsra fog szökni török segélyért; azon- 
ban Posgai árulása folytán a várbeli kimenetelük után azonnal Zrinyi 
csapata által fiastul elfogatott , mire Csáktornya és utánna a többi vár 
őrsége is feladá magát. Zrinyi Bécsbe küldé II. Pétert, hol elzára- 
tott, de alig egy év múlva kegyelmet nyervén, elbocsáttatott és Ősi ja- 
vait is visszanyeré 1544-ben *). Még ezen évben ismét harczolt a törö- 
kök ellen, kikett Ottocsásznál meg is vert 2 ). 1550-ben ismét megin- 
tóst kapott az országgyűléstől , hogy a thopuszkai apáturságot ne há- 
borgassa 3 ). 1554-ben pedig Ferdinánd királytól rendeletet kapott, 
hogy fiát Ferenczet ki thopuszkai apátur volt, szenteltesse fel 

*) Isivánffy 1685-ki kiad. 167 — Fethő Gergely szerint 114. lap. 1546-ban 
foglalta el Zrinyi tőle Csáktornyát. 

*) Pethő Gergely krónikája 113. lap. — Forgách Corumeni* 430. szokása 
szerint róla is gyalazőiag szól 

«) lő50-ki iorv. oz. 



156 Keglevies. 

papságra, és járassa papi öltözetben. Meghalt II. Péter kora 70. évé- 
ben. Nejétől Stresemley Borbalátói I. György, II. János, I. Fe- 
rencz, Gáspár, I. Miklós, III. Péter , Ili. Simon és Máté 
fiai, és A n n a leánya maradt. 

I. G y Ö r g y , ki testvéreivel 1547-ben nyert királyi kegyel- 
met '}, 1 555-ben Lévánál harczolt 2 ). 

Máté jelen volt 1563-ban Pozsonyban Miksa király koronázá- 
sán. 1565-ben győzelmet vívott a törökön Obreskónái J). 1573-ban 
Alapi Gáspárral Gubecz Mátét verte meg és fogta el ■). 

III. Péter gyönyörű, szálas termetű szép és kellemes fér/iu 
volt 5 ). Miksa királynak fő-asztalnoka és kedves embere , részt vett 
1 566-ban a győri táborozásban , de ugyanazon évben Kanizsa táján 
Reohem falu mellett a berzenezei törökök fejét vették 6 ). öt Csáktor- 
nya megvételekor Zrínyi íiául fogadta 7 ). Egy fia maradt II. György 
vagy G e r g e 1 y , ki magnélkül halt el. 

III. Simon jelen volt 1565-ben az obreskóí győzelemnél, test- 
vérével Mátéval 8 ), valamint 1573-ban Gubecz legyőzetésében is részt 
vett ö ). Neje gersei Pethő Magdolna volt , kitol született gyermekei 
által a Keglevioh család mind két (horvát- és magyarországi) ágának 
törzse lett. Az ő korában a család ősi vára Buzin ismét török 
kézbe esett ,0 ). Gyermekei: 1. Anna, Kegel János neje. 2. III. Já- 
nos, kinek Bay Zsuzsannától egy fia , és egy leánya maradt , mint a 
táblázat mutatja. 3. Péter, ki 1602-ben Czerniknéi a ráczok el- 
lenihadban esettel J1 ). 4. II. Ferencz, ki 1594-ben Hatvan os- 
trománál török fogoly lön l2 ), nejétől Batthyány Erzsébettől gyermeke 
nem maradt. 5. III. György 1598-ban horvátországi al-báo 



Kaprinai Mw. B. tom. XXVIIL p. 148. 
*) Forgách Commeni 62. 63. 
») Pethő Gergely Krón. 120. — Istvanfy P»g. 296. 
*) Istvánffy pag. 342. — Pethö Gerg. Eróa. 125. 

*) Istvánffy pag. 322 ? hol róla ez olvasható : „giganteae fért proceritaii*, 
sed singularit tleganiiac et virtutis juvenis, ideoque omnihu*, ipsiqve imprinm Caesart 

dtarNt." 

«) Ietvanffynal 322. 

7 ) Pethö Gergely Krón. 122-, hol elestének éve hibásan áll 1567- re téve. 
•) Istvánffy p. 296. — Pethö Gerg. 120. 
») Ugyanott 342. 
») Pethö Gergely id- h. 125. 
") ugyanott 151. 
•**) Ugyanott 136. 



Keglevfes. 19? 

volt '). Nejétől Istvénffy Katáimtól származott gyermekei által a csa- 
lád mindkét ágának tözsatyjává lön. Gyermekei közül : 

III. István 1627-ben mint szabad báró említtetik *). Nejétöt 
Erdődy Máriától gyermekei nem maradtak. 

I. Zsigmond Kaproncza vára kapitánya volt 1649-ben 3 ). 
1655-ben az ország határait vizsgáló és h&rminczadok megújítását in- 
téző választmányok tagja •). 1659-ben horvátországi Körös városába 
küldetett ország-biztosul *). Nejétől Sohrattenbach Mária- Jozefától 
csak három leánya maradt, kik a családfán láthatók 

III. Györgynek másik két fiától jő le mostanig a család, és 
pedig IV. Pétertől a horvátországi, II. Miklóstól pedig a ma- 
gyarországi ágazat. Előbb lássuk IV. Péter ágazatát, úgy a II. Miklósét. 

Horvátországi-ág. 

IV. Péter (HL Györgynek fia) 1627-ben a Homokhegynél dia- 
dalt aratott a törökökön. 1638. 1647. és 1649-ben országos biztossá- 
gokban vett részt e ). Nejétől Geréczy Margittól született több gyer- 
mekei közül IV. János pálos barát volt. L L á s 2 1 é pedig koprani- 
czai várkapitány 1640-ben 7 ). Nejétől nagy-tábori Rattkay Rozinától 
több gyermekei közt született fia 

VI. Pétef 1704-ben báni helyettes, 1708-ban Pösega várme- 
gye örökös főispánjául neveztetett, és ezen évben egyszersmind I. Jó* 
z?ef király által grófságra emeltetett 8 ). Orehóczy Johannától két 
fiú-gyermeke :II. László és Sándor maradt. Amaz fiában VII. Pé- 
terben fi-ágat berekeszté. 

Sándornak Petanczy Teodórától született fiai közül József 
nemzé Tamást, ki 1769-ki dec. 29-én született, és 1850. nov, 11-én 
halt meg , s kinek fia Sámuel, a most élő családfő, szül. 1812. dec. 



f ) Lelioczky Steinraat, I. p. 92. 
*) Fiausus etc. Graeeii 1627. 
•) Ortelius Redivivus, hoí arczképe is látható. 
•) 1655ki 30. 71. 100. törv. ez. 
*) 1669-ki 103. törv. ez. 

•) l€3ő-ki 42. — 1647-ki 71. — 1649-ki 32-ik törv. ez. 
*) Lehoczky Stemraat. I. 88. 

•) Hist. Herald. Handbuch. 402. Ellenben Lelioczky Stemm. II. 169. sze- 
rint 1687-ben lett III. Miklóssal együtt gróffá. 



158 KegSevics* 

12-én. Egybekelt 1831-ben báró Collenbach Emili*'*) csillag ker. 
hölgygyei, kitől fia László és Osskár. 

Magyar-ágasaL 

II. Miklós (III. Györgynek na) kezdi ez ágazatot. Nevezett 
Miklós 1636-ban Ónod és Diós-Győr vár kapitánya 3 ), Torna várme- 
gye főispánja. Fiatalabb korában Erdélyben forgott Bethlen Gábor 
alatt, és attál Erdélyben a magafalvi jószágot nyerte 8 ); de később visz- 
szajott Magyarországra, hol — mint emiitők — ónodi várkapitány stb. 
Jön. 1635-ben a nyolozados törvényszékhez rendeltetett *). 1646-ban 
báróságot nyert. 1657-ben Krapina és Kosztel várait Gorup György 
varasdmegyei alispánnak zálogitá el a zágrábi káptalan előtt 5 ). Fele- 
ségül a Magócsy családból származott Móricz Péternek leányát Bor- 
bálát vévén nőül , ezzel Torna megyében Fábián, Sebestyén stb. ja- 
vakat osatolt birtokaihoz. Egyetlen fiü»gyermeke maradt 

III. Miklós atyja után szintén tornamegyei főispán és ezredes, 
aranysarkantyús vitéz ; a török elleni ttibh hadjáratban és csatákban 
nevezetesen Berzenczénél, Babocsánál, Kosztaniezánál, Turanovecznél, 
Eszéknél , Pécsnél és Bécsnél vett részt. Fejedelméhez tántorithatlan 
hűséggel viseltetvén , e végett élete elleni incselkedéseket is kellé ta- 
pasztalnia, melyeket midőn még is sikerült elkerülnie , az ellenpárt a 
felső megyékben Tornában , Borsod és Ung megyében fekvő javait 
prédálta fel a ). 1681-ben az ország határait vizsgáló bizottmány egyik 
tagjául volt kiküldve '). 1687-ben pedig I. Leopold által g r ó f ság r a 
emeltetett d ). Meghalt 1701-ben, és Kőszegben temettetett el. Nejétői 
Czobor Évától két fia maradt :I.AdámésII. Zsigmond, ki kosz- 
taniczai várparancsnok volt 1700-ban. Nejétől Koháry Borbálától egy 
leánya Teréz maradt, ki gr, Limburg-Styrum Károly neje volt, és 
1728-ban halt meg. 



*) B. Collenbach Gábor cs. kir. altábornagynak gv. Keglevich Juliannától 
•zfiletett leánya. 

*) Lehoczky Stemmat. II. 213. 

*) Kemény János önéletírása. Kiadta Szalay L. 163. 

*) 1635. 14. törv. ez. 

*) Codex Széchenianus tom, XIU. a nemzeti múzeumban. 

•) Kazy Fer. História R. H, tom. III. p. 241. 

*) 1681-ki 23. törv. ez. 

8 ) Lehoczky Stemmat. I. 83. is Aáe mi Scuta C Ms. cjuartelat. nro 182. a 
nemzeti múzeumban. 



Keglévies. 1M> 

L Ádám 1692-ben tornai főispánul neveztetett ki ; előbb a Kol- 
lonics és Czobor ezredben alezredes , Csáktornyánál vitézül harczolt, 
utóbb tábornok, kincstári al-elnök, és kir. tanácsos volt. Nejétől gersei 
Pethő Máriától fiai I. Józsefésl. Gábor terjesztek a családot. 

I. József hat évig III. Karolj kir. udvarában nevelkedett. 
1760-ban már kir, helytartósági tanácsos, Torna vármegyei főispán, és 
val. belső titkos tanácsos volt 1 )« Tavonat Teréztől a táblázaton lát- 
ható kilencz gyermeke született. Ezek közül 

II. József (szül. 1729-ben) a kir. helytartóságnál előbb titkár, 
utóbb 3zintén Torna vármegye főispánja , cs. kir. kamarás , sz. István 
rend lovagja, a sz. korona Őre, 1787-ben fő-lovászmesterré lön* 

III. Zsigmond (szül. 1734.) 1787-ben makari ez. püspök és 
esztergami nagyprépost 1776 — 1805-ig midőn meghalt 2 ). 

István (szül. 1743.) mint tábornok a francziák elleni háború- 
ban 1793-ban Landaunál esett el 

Károly (szül 1739.) ezredes, 09, kir. kam. és val. b. titkos ta- 
nácsos volt. Neje gr. Zichy Katalin. 

I. Grábor előbb ezredes a Koháry ezredben utóbb tábornok. 
Nejétől gr. Königshaker Jozefától született gyermekei közül, Ádám 
és J ó z s e f most is élő két ágat terjesztett. 

Ádámnak fia II. Gábor szül. 1784. sept. 19-én. 1806-ban a 
helytartóságnál kezde szolgálni, 1809-ben titoknokká, 18i8*ban taná- 
csossá, 1821-ben a kir. helytartóságba keblesitett tart. biztosság alel- 
nökévé, 1824-ben csongrádmegyei főispáni helyettessé, 1828-ban Nóg- 
rád megye főispánjává neveztetett, 1830-ban Budáról Bécsbe a kan- 
czellariához vitetett referendárrá, de 183 l-ben már ismét Budára jött 
a helytartósághoz, és egyszersmind koronaőrré választatván, val, belső 
titkos tanácsossá neveztetett. Alig egy év múlva , a m. kir. udv. ka- 
mara al- majd ismét 1836-ban valódi elnökévé , 1842-ben végre fŐ-tár- 
nokmesterré neveztetett. 1817, január 17-én kelt egybe gr. Sándor 
Mathild cs. ker. hölgygyei (mh. 1843. nov. 11. kora 43. évében) , kitől 
gyermekei a táblázaton láthatók. Ezek közül legidősb fia Géza lovag* 
lási szerencsétlenség következtében halt meg kora 20. évében 1837. 
octob. 28. Egreskátán ; úgyszintén korán halt leánya Alexandrine 
is, Ürményi László neje. Gábor meghalt 1854. jun. 16-án. Élő fiai 



*) Lehoczky Stern. 1. 105. és ÍL 213. koronaőr is ; de ez csak fia József lett 
-) Memória Basilicae Sirigoxuensis p. 171. 



160 Keglevles. — Kegly. 

Gyula és Béla, amannak b. Orczy Georginától gyermekeit a táblá- 
zat mii tatja. 

Gábornak testvére László 1810-ben titoknok a m. kir. kama 
ránái, utóbb felhagyott a hivataloskod ássat. Meghalt 1832-ben. A pesti 
nemzeti vivó-intézet egyik alapítója és elnöke volt. Má3ik testvére 

Miklós, szül. 1789. dec. lS*án, a hevesi ellenzék egyik vezére. 
Meghalt 1847-ben, 

A másik ág I. Gábornak űátói Józseftől származik , kinek fia 
Károly, kinek ismét fiai Nep. János, és Ferencz. 

Ferencz cs. kir. kam., meghalt Í8í l-ben, nejétől gr. Esterházy 
Erzsétől Sa Károly es. kir. kam. szül. 1806. febr. 2-án. első nejétói 
herczeg Odescalchi Czecziliától három , 2-ik nejétől Kooczek Czeczi- 
liától négy gyermeke van, kik a táblázaton láthatók. 

Ne p. János, (Ili. Károlynak fia) szül. 1786. máj. 13-án.; cs, 
kir. kamarás , már 1810-ben a m, kir. udvari kaoczelíarián fogalmazó, 
utóbb (1824.) Barsvármegye főispánja, s végre vat. belső titkos taná- 
csos, a pápai Krisztus rend vitéze , és fő- pohárnokmester volt. Birta & 
sajó vámosi , enesi , visolyi , sztropkói , kis-t&poiesányi és nagy-ugróczi 
(hol gyönyörű kastélyuk van) uradalmakat. Meghalt 1856. oct. 15-én. 
Első neje vásonykeői gróf Zichy Adél cs. ker. és palota-hölgy (szül. 
1788. sept. 15 f 1839. jau. 17.). Második neje gv. Folliot-Crenneville 
Victoria Augusta cs. ker. és palota-hölgy, szül 1816. aug. 6-án, egy- 
bekelt 1840. febr. 30-án. Férje halála után másodszor férjhez ment 
1857. oct. l?-én gróf Faikenhayn Gyula lovas kapitányhoz. — Nep. 
Jánosnak második nejétől fia 

István szül. 1840 dec. 18-án. 1859-ben főhadnagy a 11. számú 
dzsiáájs ezredben. 

Megemlítendő még e családból Ágoston cs. kir. kamarás, kinek 
nejétől gr. Waldsfcein Erzsébettől (meghalt 1813.) leánya Augusta 
gr. Batthyány Kázmérné volt. 

KLegly család. Nemesi czimere a paizs kek udvarában zöld 
téren álló , kettős farkú, koronás vörös oroszlán , első lábaival arany 
tekebábut tartva A paizsfölötti sisak koronájából két kiterjesztett sas- 
szárny között, melyek közül a jobboklali vízszintesen kék-arany, a bal- 
oldali vörös-ezüst szinő, a leirt koronás vörös oroszlán áll, arany teke- 
bábut tartva. Foszíadék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös *). 



*) Bnrgaialler Collectio ín.3Ígnium, 



Kegyes. — Kékedy. 



161 



A XVIL században Sopron megyében lelünk Kegl családot, hol 
Kegl Gáspárnak leánya Anna-Margit, Thulmon Jánosnak neje, 1676- 
l>an tett végrendeletet *}. 

Kegyes család. Szabolcs vármegye nemes családainak egyike 
Fényes E. Geographiája szerint 

Keill család. Szepes vármegye nemes családa. Keill M á- 
t y á s é9 neje Venczelin Zsuzsa , és fiai Keill Mátyás és János 
előbbi nem-nemes állásúkból III. Ferdinánd király által Ebersdorfban 
1642. octob. 14-én kelt czi- 
meres nemeslevélben magyar 
nemességre emeltettek. És 
czimeres levelük Szepes vár- 
megyének 1643. ker. sz. Já- 
nos ünnepe előtti második fe- 
rián Lőcsén tartott közgyű- 
lésén kihirdettetett. 

E czimeres levelet 1 777- 
ben Keill András és Má- 
tyás részére a szepesi kap- 
táin átirá 7 ). 

Czimerük — mint itt a 
metszvény ábrázolja— követ- 
kevő : a paizs jobboldali alsó 
szögletéig levonuló vörös csí- 

kolat által , melylyen két sárga liliom látszik , — két udvarra oszlik, 
mindkettőben és pedig az alsó zöld halmon, a felsőben pedig a csíkolat 
szélén egy koronás fehér galamb áll , csőrében zöld gallyat tartva. A 
paizsfölőtti sisak koronáján szintén koronás fehér galamb áll, csőrében 
jeöld ággal. Foszladék jobbról ezüst-kék, balról arany-vörös. 

Keill János a szomolnoki kamarai kerületben rozsnyói hegy- 
mester volt 1810. 1815-ben. 

Kékedy család. (Alsó-kékedi f .) Abauj vármegye egyik 
kihalt családa , nevét és eiőnevét azon megyei Alsó- és FelsŐ-K éked 
helységről vette. 




*) Oklevél Hiteles másolatban. 

*) Mint az előttem fekvő hiteles példány matatja. 



11 



ím Kékkdvy. - - Kefez. 

A. XVI. században már virágzott, midőn Kékedy János mint 
Szapolyai hive, Tokajnái 1537-ben a Tiszába veszett *). 

A következő évben a család igényeit az országgyűlés kívánta el- 
intéztetni a ). 

I536*ban élt Kékedy László is, ki Kassa városának Szapolyai 
részére történt feladásában vett részt 3 ). 

1559-ben élt Kékedy Gáspár, ki Tarczay Annának bizonyos 
vád alá került leveleket magyarázott meg, a mint az a Tarczay Anna 
elleni tanu-vallatásokban említtetik *). 

Kékedy György 1603-ban országos pénztárnok volt & ). 1618- 
ban már nem élt , midőn árvái részéről azért történt az országgyűlés 
előtt panasz, hogy a kir. karaara Őket rendes per nélkül háborgatja 6 ). 

Kékedy Bálás ellen 1623-ban Dely Mihály és Pasztorovics 
Sáfár Pál tiltakozik , hogy a nógrád megyei Tábi pusztabeli és Heren- 
csény helységbeii birtokot elfoglalta 7 ). 1647-ben neje méltatlanul 
hántatván Kassa városában , e végett az országgyűlés rendelkezett 
elégtétel végett 8 ). 1652-ben Bálás perel Diénes György, és neje Iz- 
denczy Zsuzsa ellen 9 ). 1657-ben nádori adomány folytán nógrádme- 
gyei Kis-Pöstény , — vagy mint egy utóbbi okmány mondja — Ho- 
mok nevű birtokba iktattatott be 10 ). 

Kékedy Zsigmond Bethlen Gábor alatt élt, midőn Csomaközy 
mellé egy csapat vezéréül használtatott * 0- 

Kekliövi család. (Székely-udvarhelyi.) Székely család Ud- 
varhelyszékben. Sámuel 1794-ben Udvarhelyszék Írnoka. János 
1815-ben élt, s még alsóbb szolgálatban állt. 

14 el ez család. (Fületinczi.) Nemes család Abauj , Szabolcs, 
Ung megyébe elterjedve. 



s ) Zermegh Schwandtnernél Seriptorea rerum Hung. II. 410. 

*) 1538-ki 62. törv. ez. 

3 ) Istvánffy 1685-ki kiad. 133. 

*) Wagner Dipiom. C. Sáros. p. 410. 

*) 1603-ki 3. törv. ez. 

•) 1618-ki 15. törv. ez. L. Acta Dietae anni 1618. p. 107. 

7 ) Oklevél. 

*) 1647-ki 78- törv. ez. 

9 ) ProtocoL C. Neograd.anni 1652. pag. 2. 

,0 ) Hitelesített oklevél. 

") Kemény János önéletírása. Kiadta Szalay L. 243. lap. 



Keleesényl. 168 

Tagjai nagyobb részben megyei és kormányszéki hivatalokat 
viseltek. 

Abauj vármegyénél nevezetesebb hivatalokat viseltek a kö- 
vetkezők : 

Zsigmond 1741-ben országgyűlési követ. 

Antal 1775-ben alispán. 

János 1835-ben főszolgabíró. 

István 1838-ban főjegyző, 1846-ban másod, utóbb 1848-ig első 
alispán. 

V i n c z e 1 838-ban al-adószedő. 

Eduárd 1 846-ban alszolgabiró volt. 

A múlt században találjuk a család egyik ágát a Dunántúl is, 
hol Ádám 1730-ban a kőszegi ker. táblánál jegyző; — József 1760- 
ban a dunántúli kerületi táblánál szegények ügyésze, 1770-ben sze- 
mélynöki itélŐ mester; — Ádám 1787-ben a m. kir. helytartóságnál 
titkár, 1810-ben egyszersmind cs. kir. tanácsos, 1820-ban már hely- 
tartósági tanácsos, 1825-ben kanczellariai refeiendárius. 

Imrei 787-ben apátur, és győri kanonok. 

János nep. 1787-ben apát és soproni kanonok, már Í8 10-ben 
1 825-ig győri őrkanonok volt. 

A család czimere négy részre osztott paizs, Az 1 ső osztályban 
három nyíllal átvert sziv, a 2-ikban könyöklő férfi kar, kardja hegyén 

levágott törökfejet tartva, a 3-ikban 

a 4-ikben hátulsó lábain álló oroszlán , első jobb lábával kivont kardot 
tartva. A paizsfölotti sisak koronájából két szétterjesztett sasszárny 
emelkedik ki. A paizs sisakjáról szokásos foszladék hullámzik le 

MLelebecz család. Zemplinmegyei nemes család. 

Kelecsényi család. (Kelecsényi és hrabói.) Nyitra várme- 
gyének egyik régiebb , birtokos nemes csaíáda. Nevét és előnevét a 
nyitramegyei Ürmény közelében fekvő K e 1 e a s é n-rŐl vévé. A XVII. 
században eldődei Trencsin, majd Pozsony . Bars, Hont megyében 
is laktak. 

A család emlékezete eléfordul már egy 1367-ben kelt adomány- 
levélben, melyben Trencsin megyének 1794-ben nov 29-én Kelecsényi 
I Zsigmond részére a hrabói ősi birtokról kiadott bizonyítványa szerint 
az emiitett 1367-dik évben Kelecsény Tara á s (Thomas íilius ma- 
gistri de Kelecsén) mint királyi ember (homo regius) neveztetik meg. 

A család ozimere — mint a metsz vény mutatja — a paizs kék 
udvarában könyöklő pánczélos kar , kivont kardot tartva ; fölötte fél- 

11* 



164 



Kelecsróyi. 



hóid és három csillag ragyog. A paizsfölötti sisak koronáján szintén 
pánczélos kar könyököl kivont karddal. Foszladék jobbról arany-kék, 
balról ezüst -vörös. 

A XVI. századvégén élt a családból Keleosényi Mátyás, ki 
nejével Deméndy , máskép Sánta vagy Benedek Dorottyával a követ- 
kező családfát alkotá : 

I. tábla. 



Kata 

(Gedey 



I. István 
1607-18. 



Péter) (Muczius 
(Erzse) 



Ferencz. 

t 



Mátyás 

1585. 

(Deméndy Dóra) 

Ilona. 



Erzse János Zsófia 

(Benedek 1614. (Erdélyi 

Tamás) (Buday János) 

Judit) 



Dorottya 
(Bísztriczky 
Andrásné) 



Anna 
( Sánta 
Mátyás) 



II. István 
1651. 
(t. Beniczky Zsuzsa 
2. Emody Zsuzsa) 

3 Mihályi Franciska) 

i * 1 

Folyt. II táblán. 



Judit. 



Farkas Ferencz 

(Raikovici (Mezőlaky 
Mari*) A. -Mária) 



Magdolna 

(Ravasz 

Ferencz.) 



Ferencz Erzse 

1647. (1. Farkas 

{ Balásházy Győri; 
Kata) 2. Bekényi 

András) 






György 

(Zirchich 

Mária) 



Mária 

(1. Huszár Pál 

2. Komeátiiy Ján.) 



Zsigmond 



Jánoe. Gáspár. Zsigmond. 



Julianna Anionia Teréz Anna 

(Urbányi (Ternyey (Piacsek (Benicaky 
József) Miklós) Miklós) Tárnámé) 



István. Lajos 

t 



Anna Kata 

(Debreczenyi (barkaházi 

József) Szécsey Fer.) 



József Ignacz. Anna 

katona. (Fejérváry Ján.) 



Farkas. Sándor. Júlia Bora 

(Kurtha (Bardiovszky (Barics 

Mária) János) János). 



Keiecsényí, 



165 



Ií. tábla* 



Pál 

(Kardos 

Anna) 



II. István, ki ax. J. táblán. 

1651. 

(1. Beniczky Zsuzsa 

2. Emődy Zsuzsa. 

3. MihályíFy Franciska) 



Folyt. ///. táh. 



Adam Éva Bora 

iNovotha (Hencz (1, KolajcU 
A ima) Ádám) Márton 

2. Horváthy 
András) 



Éva 



László 
jesuita. 



János 

(Rudnyánszky 

Krisztina) 



Julianna 

(Bartakovich 

Péter) 



Magdolna 
! Kéry István) 



Anna Júlia 

(Desericzky (Bohus 
Imre) Imre) 



Mihály. 



Ferenez János. Alajos. 
Xavér. 



Jozefa. Teréz 

(Fabríczy 
Páiaé) 



III. tábla. 



Pál, ki a ÍJ. táblán. 
(Kardos Anna) 

'^György 1736? 
(1. Pettkó Kata 
2. Szilágyi Zsuzsa) 



I. Zsigmond 
1748-1766. 
(Reviczky 
Anna-Mária) 

1 1 Zsigmond 

1768-1816. 
Trencsin v. főbíró 
(Podhraczky Kata) 



Ignácz, fímereniia Éva. 

(Bcrcsiczky 
József) 



János Gásjjár 

sz. 179a. f 1849. sz. 1784. f 1S58. 
(Morvay Mária) 



III. Zsigmond 

sz. 1786. 

nőtlen. 

Családon lak. 



Gáspár. József Pal Anna Nepomuoeua Rafael Karolina Mária 

f szül. 1815. sz 1817. sz. 1818. sz 1824. sz. 1825. sz. 1827. sz. 1831. 

(Bacskady (Fába -j- 1851. 
Álojzia) Zsigm.) 

A családfa törzse Kelecsényi M á t y á s , ki fia lehetett azon Ke- 
lecsényi Jánosnak, ki 1597-ben halt meg , és Nógrád megyének szolga- 



166 Keleesényf. 

bírája volt *> 1585-ben gyermekei nevében tiltakozik Trencsin vár- 
megye előtt azon megyei Pravotioz helységben két jobbágynak Ghy- 
czy László által szándéklott eladása , és Viszocsányi László általi meg- 
vétele ellen *). Fia 

1. István, Í602. táján nejével Muczius (másutt Mutinyi) Er- 
zsével együtt tiltakozik Vitéz János hitvesének tette ellen, ki Ivánka 
helységben egy nemes curiát adott el 3 ). 1614. táján ismét neje nevé- 
ben is ellentmond Patvaróczy Magdolna eladásának egy Ivánkán fekvő 
nemes kúria iránt *). 

Ezen 1614-ben Korponán Mátyásnak gyermekei nevezetesen I. 
István és János egy részről , más részről Ilona Balásné , Kata 
Gedey Péterné , Erzsébet Benedek Tamásné , Zsófia Erdélyi Já- 
nosné egymás kőzött barátságos egyességre léptek 5 ) az anyai vagyis 
Deméndi és Baráthi jószág iránt ; az atyai jószágok Nógrád megyében 
Fogacsnak és Kövesdnek fele , és Hont vármegyében Priklik és Felső- 
Csehi közösül maradtak/ 

1622-ben kelt a család részére egyik ujjitó cziraeres levél, kiadva 
II. Ferdinánd király által. 

I. I s t v á n n a k fia II. I s t- 
ván a Ravasz családdal együtt III. 
Ferdinánd királytól 1651. novemb. 
29-én pozsonymegyei kis- vagy alsó- 
lóczi birtokra királyi helybenha- 
gyást nyert mind két nemre. Ezen 
II. Istvánnak három nejétől két fia 
és három leánya maradt. Fiának 
Ádámnak utódait mutatja a II. táb- 
lázat — Pálnak utódait a III. tábla 
tünteti fel. 

Pálnak fia György 1736- 
ban Trencsin megyei Hrabovén la- 
kott. Ennek fia I. Zsigmond 1748-ban osztozik testvérével Emeren- 
tiával. — Nejétől Reviczky Anna Máriától fia II. Zsigmond Tren- 
csin megyének 40 évig folytonosan tisztviselője , és közben fŐszolgabi- 
rája volt. Lakott Banován. Nejétői Podhraczky Katalintól fiai János, 




') Protocol. C- Neográd. anni 1597. 

l ) Nyitrai káptalan Protocol 3 anni 1535. 1586. f. 34. 36. 

8 ) Ugyanott Protocol. 47, anni 1602. 1620. fol. 

*) Családi okirat szerint. 



Kelecsény. — Kelemen. 16? 

Gr á s p á r és HL Zsigmond nemességükről Trencsin megyétől 1816. 
mart. 18-án kaptak bizonyítványt. 

Az emiitett három testvér közül János 1849-ben halt meg. III. 
Zsigmond nőtlenül él Családon Nyitra megyében j ugyanott székelt 
G-áspár is, ki 1858 -ki sept. 2-án halt meg kora 74. évében. Nejétől 
halacsi Morvay Máriától született gyermekeit a táblázat mutatja. Kö- 
zűlök J ó z se f birtokos és lakik Családon , az irodalom buzgó barátja, 
és szorgalmas régiség gyűjtő. Testvére Rafael 1847-ben nyitrame- 
gyei tiszt aljegyző volt. 

Kelecsény család. (Kelec-séni f.) Zempltn vármegye egyik 
kihalt régi nemes esaláda 3 ), mely hajdan azon megyei Kelecsény hely- 
séget birta 2 ). 

1403-ban Kelecsény Miklósnak fia Mátyás zemplinmegyei 
Pazdicsot várával együtt , ugy Zalogh , Samogh> Kraszna, Mochár és 
Zuha helységeket többekkel együtt Zsigmond királytól kapta, a beik- 
tatásnál azonban többen ellentmondtak s ). 

1407-ben ugyancsak e család a sóvári Sóos családdal Czéke 
helységre is adományt nyert •). 

Keled! család. Közűlök Keled i István 1586-ban Gyula 
vára ótalmában vett részt , és ekkor törökfogságba esett , de negyven 
aranyért magát rögtön kiszabaditá *). 

Kelefify család. Közűlök Keleffy László 1504 ben élt 6 ). 
Keleffy János 1677-ben nagy-zelői plébános, és ideigl alespe- 
res volt, kora 48. évében, mint egy eredeti tanúvallomás mutatja. 

Kelemen család. (Felső-őri). Egyike azon családoknak, 
melyek Felso-Or helységre 1582-ben Rudolf királytói uj adományle- 
velet nyertek. Lásd Zámhó család. 

Kelemen család. (Szerepi.) Bihar vármegyei nemes család, 
birja a Debreczenhez öt mértföldre a Sárrét mocsarai k&zt fekvő S z e* 
rep helységet, honnan elŐnevét írja. 

Közűlök István Bihar vármegyei al-adószedő, utóbb főszolga- 
bíró volt, 1807-ben pedig táblabiró. Neje Klcbusiczky Anna. 



J ) Szirmay C. Zemplia. not. top. 83. 

*) Ugyanott 283. 

8 ) Ugyanott 378. 

') Ugyanott 304. 

*) Istvaitfy Hiat. 1685 ki kiad. 309. 

•) Kováohieh Suppl. ad Vestigía Com. II. 300. s köv. lap. 



«68 Kelemen; - Kelemen?. 

János 1841-ben kir. táblai ülnök , 1847-ben személynöki itétó 

mester. 

Kelemen Imre és unokái Imreés István 1791-ben nemesí- 
tettek meg , és ily czimert kaptak : a paizs kék udvarának alyján két 
hegynek alyján fehér folyam hullámzik , egyik oldalán zöld téren egy 
korhadt fatuskó három zöld ágat hajt ki ; a hegyek legmagasabbján 
koronából pánczélos kar nyúlik ki , kivont kardot tartva : fölötte jobb- 
ról ezüst félhold, balról arany csillag ragyog. A paizsföiötti sisak ko- 
ronájából kinyúló két kiterjesztett fekete sas-szárny között pánczélos 
kar meztelen kardot villogtat, Foszladék jobbról arany-kék, balról 
ezüst- vörös 3 ). 

ÜLelemen család Kelemen Péter 1746-ban M.-Terézia 
király asszonytól nyerte czimeres nemeslevelét a ). 

Czimere következő : a paizs ezüst udvarában jobbról balra rézs- 
útosan egy kék csíkolat vonul le , és azon egy szál arany buza-kalász 
látszik , a paizs jobboldali alsó , és baloldali felső szögletében kinyílt 
piros rózsa-fej tűnik fel. A paizsföiötti sisak koronáján vörös csŐrű és 
lábú fehér galamb áll, csőrében arany-kalászt tartva. Foszladék jobb- 
ról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

I&eleanen család. CN.-ernyei.) Erdély nemes családa. Közű- 
lök Zsigmond 1794 — 1815-ben kormányszéki irnok s hites jegyző. 

József 1794-ben táblai ügyvéd. 

Lajos 1843-ban udv. kanczellariai irnok. 

Károly 1 848-ig marosszéki dúló. — Benjámin egyike Er- 
dély ismertebb és nagy-tapasztalásű gazdáinak. 

ICelemen család. (Etédi.) Szintén erdélyi család , melyből 
Pál 1848-ban Udvarhely-széki számvevő biztos. 

Kelemesiy család Keiemeny Ádám I. Leopold király ál- 
tal nemesítetett meg. 

Czimere a paizs kék udvarában zöld téren álló grif, első jobb lá- 
bával kivont kardot tartva. A paizsföiötti sisak koronájából pánczélos, 
sisakos vitéz emelkedik ki , jobb kezével kivont pallóst tartva. Foszla- 
dék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

A család leszármazása következő : 



3 j Ádami Scuta gentil. tom. V. 
2 ) Ugyanott. 



Kéler. 



169 



JMtoa 

1700. 










t~ '. '' " ll J ■ ■ 
Ádám 


József 






r — ' ■■■ ■ " m 

János. Mária. 

t t 








István Anna Judit 

cs. k. nyűg. őrnagy f t 

M. Teréz r. k ker. vit. 

f 1840. mart. 4. 

kora 60. évében 

Gyöngyösön. 


Mária 
(Koós 
Miklós) 


Bora 

t 


László 
(Majerszky 
Judit) 

Lajos 1860. 

(Hees Luiza) 

i *- "i 

Gábor 
sz. 1847. 



Kéler család. Kéler ') János és általa neje Komáromy 
Erzsébet, és húga Kéler Erzsébet Bécsben 1663. april. 10-én kelt 
ezimeres nemesítő levélben I. Leopold király által nemesítetett meg ; 
a czimer-levél Hont vármegyének 1663. máj. 2-án Korponán tartott 
közgyűlésén kihirdettetett. 

A család leszármazása következő : 

János 

1663. 

(Komáromy Erzsébet) 

Ádám 

Omaszta Anna- 
Mária) 



János 
trencsini Jakos 
1728. 1755. 



András 

krenesi lakos 

1728 1755 



György 



István. 
1755 



András. 
1755. 



György 

t 



Mihály 
1808. 
(Gryalókay 

Terézia) 



Márton 

t 



Sámuel 
(Gyalókay 
Erzse) 



Pál 
t 



Katalin 

(Sztrokay 

Antal) 



Erzsébet 
(Kubínyi 
András) 



Teréz 
( Andrásy 
József) 



. Jauos 
Győrben 



Dániel 
f 1837. 



Zsuzsa 
CRáth 



Mihály 
Nógrádban 



Károlyné) 1833. 



Erzse 

(Tarosa 

nyioé) 



Kata 

(Sárkö* 

zyné) 



Mathild. Lajos. Terézia. Sándor. 



*) Az eredeti armalisban Keler áll, de szokásos kimondás szerint K é- 
ler t család neve. 



190 Kéier.- Kelíuy. 

A nemesség-szerző Jánosnak fia A d á m HontmegyébŐl még a 
Rákóczy forradalmi idők előtt Trencsin sz. kir. városába tette lakását, 
és ott laktak fiai János és A n d r á s is még 1728-fean, midőn neve- 
zett sz. kir. várostól erről , ugy leszármazásukról, és polgári viseletük- 
ről bizonyítványt nyertek. András utóbb Krencsre költözött , és 
Nyitra megye előtt nemességét 1755-ben igazolta, fiaival és János 
testvérével együtt. Ádámnak fia volt még György, kinek ismét 
fiai közül 

Mihály Nyitra megyétől 1808-kt jul. 20-án kelt nemességi bi- 
zonyítványát azon évi jul. 26-án Győr, jul. 29-én pedig Mosón várme- 
gyében hirdetteté ki. Gyermekeinek többnyire Győrben volt és van 
lakásuk. Fiai közül M i h á ly 1833. jan. 24-én Nógrád megyében hir- 
detteté ki nemességét 1 ). Testvérei közül csak Jánosnak vannak 
gyermekei. 

Egy másik ágból származott Kéler István, kinek Kosztolányi 
Erzsébettől gyermekei István és Erzsébet 1791. decemb. 18-án 
osztoztak. 

A család ágost.-ev. vallású. 

A család czimere ez, a paiz3 baloldali felső szögletéből a jobból - 
dali alsó szögletig vont rézsútos vonal által két udvarra oszlik, az alsó 
udvar vörös, a felső udvar fehér , és abban férfikar könyökben megha- 
jolva, és kivont kardja hegyén levágott törökfejet tartva látszik. A paizs- 
fölötti sisak koronáján szintén könyöklő kar kardot markol, és annak 
hegyén törökfej vérzik. A paizst szokásos foszladék veszi körűi. 

Kéler CMlád. A följebbitől különböző Kéler család az, 
melynek czimere következő: a paizs kereszt vágással négy udvarra 
oszlik, az 1- és 4-ik osztály kék udvarában egy fürt piros szőlő látszik, 
a 2- és 3-ik osztály arany udvart mutat. A paizsfölötti sisak koroná- 
jából egy zöldellő pálmafa nyúlik ki. Foszladék jobbról arany-kék, 
balról arany- vörös *). 

Kelixiy család. Keliny Amadeus Turócz vármegye or- 
vosa 1802-ben t Ferencz király által emeltetett nemességre. 

Czimere ez , a paizs jobboldali felső szögletéből a baloldali alsó 
szögletig húzott vonal által két részre oszlik , a jobboldali rész fekete, 
a baloldali kék ; a paizs alján koronás , kátfarkú aranyoroszlán áll há- 
tulsó lábain , első jobb lábával egy piros virágokból font zöld koszorút 

*) Jegyzőkönyi 219. sz. alatt. 

») Bargséaller Colleotio fnsignium. 



Belle. - Kéller, *** 

tartva. A paizsfölötti sisak koronájából szintén olyan oroszlán emelke- 
dik ki. Foszladék jobbról arany-fekete, balról arany-kék J ). 

Kellé család Kellé Fülöp 1795-ben Krassó vármegye al- 
jegyzője volt. 

Kellé András Heves vármegyétől nyert nemességéről bizo- 
nyítványt fia Kellé Gry ör gy részére, mely Nógrád megyében 1 803-k i 
nov. 16-án hirdettetett ki 2 ), 

Kellemessy család. Kellemessy Mihály 1595-ben Sáros 
vármegye alispánji 3 ). 1602-ben egyik osztoztató biró a Thibai György 
javain osztozó rokonok között *)• 

Kellemessy János 1635-ben tokaji várkapitány 5 ). 

Kellemessy — eredetileg Kelemen — család ismeretes Árva me- 
gye múltjában is. Közűlök Kellemessy János 1693-ban árvamegyei 
aljegyző, 1697-ben pedig főjegyző, 1704-ben Rákóczy részén áll, és 
árvái urodalom praefectusa volt. Jeles tehetségekkel bírt, és mint 
buzgó protestáns árvamegyei isztebnei birtokán az oda való Dávid 
család által alapított egyházban díszes oltárt emelte te, mely ma is ne- 
vével , és ozimerével ellátva fen áll. Az árvamegyei Kellemessy csa- 
ládi birtok , névszerint az Í3ztebnyei és nagyfalvai a nemes Fárniczky 
családra volt szállandó. hahogy azok iránt 1712-ben a kir. ügyész 
igényt nem támaszt vala °). 

1698-ban nagyfalvai Kellemessy László Árva megyétől nemes- 
ségi bizonyítványt vévén ki, azzal ujabbi székhelyére vasmegyei Mesz- 
lénybe költözött 7 ). 

Kéller család. KéllerÁdám 1719-ben Ili. Károly király- 
tól nyerte czimeres nemes levelét 8 ). 

Czimere a paizs kék udvarában zöld téren ágaskodó oroszlán, 
első ballábával királyi koronát , első jobblábával buzogányt tartva ; 
fölötte a paizs jobboldali szögletében félhold ragyog. A paizsfölötti si- 
sak koronájából két kiterjesztett fekete sas-szárny között a paizsbelihez 
hasonló oroszlán női ki, első jobblábával három nyilat tartva. Foszla- 
dék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 



') Adarai Setita gentil. tom. V. 

l ) Profcoeolli nrua 1199. 

*) B*l Adpferafos 440. 

*) Leleszi Convent. 

*).. Szirmay C. Zeraplin. nol top. 140. 

•) és ■*) Szontagh Dán. köziét* szerint. 

f ) Collect. Herald Nro 136. 



m Keller, ~ Kellio. 

E néven többet lelünk egyházi és hivatalos pályán. Így Kél le r 
János 1770-ben egri kanonok; Keller Antal 1787-ben győri kano- 
nok. — Keller Zsigmonda nagyszombati ker. táblánál ügyvéd *)• 

Keller-nek irva találunk még nemes családot Nyitra és Trencsín 
megyében is, de ezeket aligha nem a 169. lapon tárgyalt Kéler csa- 
ládhoz kell számitanunk ; minthogy a nevek gyakran, kivált ily cse- 
kély különbséggel írva, gyakran íördulnak elé. E család Nyitramegyé- 
től 1759-ben nyert nemesi bizonyítványát 1768-ban Trencsin megyé- 
ben is kihirdetteté , a midőn Kis-Kotessón leljük J ó z s e ( e t fiával 
Istvánnal. Az 1803-ki trencsinmegyei nemesi összeírás Kis-Kotes- 
són találja Istvánt és Imrét, ez utóbbit Miklós, Antal, Jó- 
zsef és László négy fiával, és még egy J ó z s e ff el egyedül. 1837- 
ben Kis Kotessón székel József, Hiiniken pedig Imre és fiai M i k- 
lós és László, és Lászlónak fia Lajos. — Antal és József 
örökös nélkül haltak el *). 

Keller család. (Székely -udvarhelyi). Közűlök János ud- 
varhely-széki ügyvéd , s több erdélyi országgyűlésen Udvarhely város 
követe, 1848-ban a pesti nemzetgyűlésen Udvarhelyi széki képviselő, 
és forradalmi kormánybiztos. Meghalt 1850-ben Kolosvárott mint sta- 
tusfogoly 3 ). 

Itellern család. Kellem Antal-Henrik az 17 15-ki or- 
szággyűlésen honfiusitást nyert *)♦ Cziraere a paizs udvarában egy 
dfllt kulcs. 

r 

Kellf O család. (Sóvári.) Kellio Ad á m 1727-ben ellent mond 
Tihanyi János és Pál, Vadász András és Divényi István beiktatásának 
F.-Thur, Sirak és Szalatnyára nézve 5 ). 1729-ben pedig nejével Máriá- 
val, és leányával Katalinnal Okolicsányi Pál nejével , és Kellio 
Ferencz örököseivel Nagy-Thúron három házhely, Közép*Thúron egy 
kúria, és Kis-Thúron lévő birtokrész birtokába iktattatik be, miután a 
Vadász András , és Divényi István részére tett adomány visszahuza- 
tott ; de neki is ellentmondottak többekkei Szegesdy Mátyás 6 ). 



*) Találunk hazánkban Keller családot A d 1 e r f e 1 d-i előnévvel is, mely- 
ből Ágoston 1787-ben m. kir. kamarai pénztárnok a kassai kerületben. 
2 ) Szontagh. Dániel közlése szerint. 
•) Török Antal közlése szerint. 
*) 1715-ki 135. törv. csikk. 

*) Szentbenedeki Convent Capsa H. fasc. 4. nro 1. 
•) Ugyanott Capsa H. fasc. 8. nro 21 



Kellócz. — Kemecsey. 11 • 

Egy töredék nemzékrend azon időből igy mutatja a család le- 
származását : J ) 

Kellio Ferencz 
(leszenyei N a gy Erzse) 

Ferencz Ádám 



1 Z Z ' (Mária) 

**' SH ' 1797— 17*>3 

(Ordódyné) (GáfForné) { J1£L^L Í -21^ _, 

Kata 

(Okolicsányi Pál). 

Kellio A n n a Misicz Józsefné e század elején. 

Kellőcz rselád. Zemplin vármegye czimerleveles családai- 
nak egyike *). 

Kelizf család. Kihalt család , közűlök Kelizi Pál egyike 
azoknak , ki Zsigmond király korában Palóczy Mátéval és Imrével a 
leleszi conventen követtek el hatalmaskodást 3 ). 

l&elo családi. (Baracskai f .) E kihalt család egy tagja 1458- 
ban királyi beiktatási ta?iu a Timaryak adomány-levelében, hol Kelw 
de Barachkanak iratik •). 

Kemeesey család. (Kemecsei.) Szabolcs vármegye egyik 
régi családa, mely nevét azon megyei Ke m ecs e helységről vette. 

1342-ben élt Kemechey Mihály, ki Kállay Katalint vévén 
nőül, ezzel következő családfát alkota : ő ) 

Mihály 1342. 
(Kállay Kata) 



János 
1364 - 1406- 



i 



Mihály. Mikló* Veronka László 

( (zettényi 1435. 

r *•• i i • 

Rafael György Bernát 



i — — 1 



Erzse János. Dienes 

(Kemechey István • jj^ • 



deák) 



Kata István. László 

Cser^G°yörgy) r M á iZ 1 ' 

Ferencz 



t 



Borbála 
(Jármy Ferencz). 



*) Wagner Mss. tom. LXX. p. 206. 
*) Szirraay C Zemplin. nofc. top. 1 13. 
8 ) ügyonott 313. 
*) Kaprinai Dipl. II. 201. 

5 ) A Kállay nemzetségnek a Jármyak, és ugyan azoknak az £ 1 e k 
család elleni perükből. V, Ö, Kaprinai Mss. A. tom. XLV1II. a végén. 



ÍÍ4 Uéménáy. - Kemény. 

Egy másik töredék nemzékrend a következő : \ 

Kemecsey László 
(Illosvay Anna) 



Mária Anna László. 

(Magyary (Niczky 

Tamás) István). 

A Kemeosey család most is Szabolcs megye élő nemes csalá- 
dai sorában áll Fényes E. Geographiája szerint, 

Hétnéndy esalád- E családból Kéméndy Laj os 1505-ben 
a rákosi országgyűlésre Pozsony vármegye követe volt 3 ). 

I&eméiay család. (Gyerő-monostori gróf és báró.) Erdély 
legrégiebb családainak egyike. Hogy egy törzsből ered a kihalt G y e- 
r Ő f f y , Mikola, R a d ó , Vitéz és most is élő K a b o s családdal, 
már e munka IV. kötetének 466. lapján említők , ugyanott kimutatók 
a közös leszármazás elágazását , illetőleg a törzstői külön családokra 
való szakadást is. Czimerük is az egy törzsből eredt családágaknak 
ugyanaz, t. i. királyi koronából kiemelkedő szarvas (dámvad). Czime- 
rök mellett, — melyről alább lesz szó, — egy eredetű val a jószáguk, 
mire oklevelek vannak , többi közt egy Ulászló király által megerősí- 
tett egyezség-levél a XV. század végéről, mely szerint az emiitett csa- 
ládok fiai raagtalanság esetére jószágaikat egymásnak lekötik ; és ebből 
következtetőleg, valószínűséget nyer azon hagyomány is, hogy a közős 
családfő a Körös és Kis* Szamos völgyét mint első foglalást hagyá 
utódainak. 

Mi fit a Gerőffy családnál láttuk , a közös család szétágazásáoál 
Istvánnak fia P é t e r az, ki a Kernén y-ek külön családát alapitá. Mi- 
előtt tőle kezdve a család nemzékrendét közölnők , emlitenünk kell 
Kemény Simont, a szent-ímrei hőst, ki 1440-ben Hunyadi János jel- 
mezébe öltözve, hazájáért hősi halált halt 3 ). Összefüggését a családdal, 
nem látjuk a táblázaton *). Péternek, kitől a családfát kezdendjük, le- 
hetett - a kort tekintve — testvére. 

A családfa következőleg 5 ) sarjadzott le : 



f ) Geneal. authent. II. 

2 ) Jászay Pál, A magyar nemz. napjai a mohácsi vész után 157. lap. 

3 ) Gróf Teleki Hunyadiak kora I. k. 

4 ) Bonfín szerint Simon neve Kemény volt, Turóczi Krónikájában 
Kamonya-nak iratik. 

*) L&ed Mikola Genealógia fara. Mikola stb. 



Kemény. 



175 



I. tábla. 



I. Péter 



I. László 

— .«A _ 



II. László I. János. György. 
1556. 



II. Péter 
(Bagdy Kata) 



II. János. Kata 

1553. (Haller 

torokorsz. követ Péter 
(Ombozí Margit) 



N. 
tErdélyi 
Bertalan) 



I. Ferencz 
(Szentpá ly Erzse ) 

llí. János 1603. 
(Sármasági Anna) 



István 1566. 

kük üli ői föisp 
t 



József 

* — 



Magdolna 
(Szalánczy György) 



II. Ferencz. 
f 



111. László, 
t 



Boldizsár 

1576. 1630. 
(1. Lázár Anna) 
2. Tornyí Zsófia) 



Imre. 

i 
T 



III. Anna 
Péter (Beth- 
elesett len 

t Farkas 
2. Macs- 



2-tól IV. 

János 
fejedelem 
(1. Kállai 

Zsuzsa 



Boldi- 
zsár 
kolosi 
íőisp. 
f 1657. 



kási Fer.) 2. Lónyai (Borne- 
Anna) misza 

I Zsuzsa) 



IV. Péter Erzse Zsófia Kata 
(Torocz- (Szálán- (1. Ne- (Beth- 
kai Kata) czi mes Bál. len 

J László) 2. Mikes 

Myt. II. ~m. Benedek) 



Fer.) 



Petro- 
nella 

(Apaffy 
Istv.) 



III Ferencz. 

elesett. 



Simon 1663. 

(1. Alia Maria 

2. Perény Kata) 



Mária 
(Haller Istv.) 



V. János báró 

b -szolnoki föisp. 

(Teleki Anna) 



Zsigmond Sámuel Krisztina 

f 1736. tájt. táb. üin. f 1744. (Bethlen 

(t. b. Bánffy Krisztina dobokai József) 

2. gr. Bethlen főisnán 

Ágnes) (Macskási Kata) 

r 



László báró 
főkormányzó 
(Pekri Anna) 

T r— » , 

Farkas 

orsz. elnök 

(gr. Kornis Mária) 



II 



Simon báró 
1704. 
iVay Anna) 

Ádám 1753. 
(gr. Rhédey 
Druzsianna) 



Gergely 
f 1769. 
(b Bánffy 
Mária 

i *— i 

Farkas 

gróf lett 

f 1830. 

(gr. Ba- 

thyány 

Teréz) 



Miklós 
f 1775. 
(gr. Wass Kriszta 



Zsigmond 
f 1769. 



Anna f 1835 

(gr. Bánffy 

György) 



III. Simon 
(1 Wesselényi Póli 
2. Wass Kata) 



Sámuel gróf lett 

táblai elnök 

f 1817. 

(ikt. Bethlen Kata) 
, *. 

Sámuel 

nőtlen. 



Krisztina 
f 1811. 
(Bethlen 
Pál.) 



IV. Simon 

tábl. üln. 

-M826. i 

(gr. Teleki 

Anna) 



János László 

f (b. Bánffy Ágn.) 



József a történet 
búvár sz.!795.fl856. 
(Lán g Anna) 

Fakrasf. Malvin f. 



Kata 

fI816. 

(gr. Kun 

József) 



Miklós 
f 1829. 
Aranyos sz. 
fó kir. biró 



I 



Simon Albert 

nőtlen (Macskási 

Karolina +) 

i * — i 

László. 



(gr.Teleki Póli) 



Domokos 
(Zeyk 
Bora) 



L 



István 

a.-fejérv. 

főispán 

(b. Bánffy 

Kata) 



György 
(gr. Bethlen 
Mária) 



Gyula. Ida 

(Bárczy Gynla) 



Dani. Béla. Vilma. Janka. 



Ödön. Kálmán. Endre* Simon. Mária. Anna. 



1*6 



Kemény, 



II. tábla. 



IV. Péter, ki a% I. lábián. 

(Toroczkai Kata) 



János 
1710. 
(Nádudvari __ 

í±5íi n _^ ToldiSST 

Péter (b ., Báuffy 
(Kollátovieh Ágrues) 

Kata) 
r-— - /l i 

János 
(Brusierre 

Kata) 



Boldizsár 
(Tordai Zsófia) 



1 



Kata Zsófia 

(GyerftFy György) (Dáriei István) 



Mária György Kata Sándor 
(Szeredai (Kendeffy (Kún (Pek ri 
Zsigm.) Druzsiauna) Miklós) Zsófia) 

i * 1 * 

György 

(Vay Júlia) 

i ■— * 1 

János 

.^_ (Barcsay Anna) 



Ferencz 

(Boér 
Zsuzsa) 



Imre Sámuel 
(Almási (gr. Toldy 
Ju jia) Póli) 

Imre f László 

(Ribiczei (Szalay 

Mária) Anni) 



Zsigmond 
(1. Zsúky 
Krisztina 
2. Turóczi 

Klára) 
3- gr. Wass 
Éva) 



György f 

(b. Kemény 

Anna) 



Lőríncz. György. Dániel 
és Ferencz. 



Simon 
(Béldi 

Klára) 
i " m / ^" — • 

Ignácz 
(b. Szentke- 
reszti Mária) 



Pál 

( Halm ágyi 1.) 

Lajos 
(b. Wesse- 
lény l.) 



István 
(Mti Ágnes 



György. Ferencz Mária- 



Sándor 
(1. b. Dió- 
szegi 
Krisztina 

2. Dániel 
Éva. 

3. Eperjesi 
Júlia) 



András 
f 1823. 
(Kendeffy 
Róza) 



József Sámuel 
(Réti (Ib.Gyorffy 
Zsuzsa) Ágnes 

2. Csóka 
Róza) 




Ferencz Farkas Pál 

országos f 1862. f 1854. 

elnök (Seethal (gr.Teleki 

f gr. Betli- Karolina) Rákhe^ 

len Kata) vT^T ' 
' Karolina 

(Wernhardt 

István) 



Dénes 

f 1849. 

(b. Kemény 

Kata) 



Domokos 

(Újvári 

Kar olina ) 

■""Miklós. 



Samu 
(Dobai 

Póli) 

< — * 1 

vannak. 



Zsigmond 

az író 
sz. 1816. 

nőtlen 



János 
nőtlen 



Póli Zsuzsa. Julianna Kata. Erzse. Karolina. Domokos. 
(Gyárfás (Zeyk 

Domokos) Dom. -f 1849. 



Gábor. Geiza. Ilka. Sarolta. Berta. Emma. Dénes. Gyero. 

Kemény Simon után I. Jánossal kezd a család a történet 
színpadára föllépni. A családfa I. tábláján II. Péternek fia I. Já- 
nos 1550-ben Martinuzzi György rendeletéből a brassai havasokra az 
Erdélyt pusztító oláhok ellen, kiket ottan mégis vert. 1554-ben I. Fer- 
dinánd követe Erdélyben Szolimán császárhoz 1558-ban ő általa nyí- 



Kemény, 1?? 

latkoztatá ki Izabella a fejérvári gyűlésen a Kendiek raegölettetésének 
okát V), szerzé Bükköst, és ifibb jószágrészt család a részére. 

lí. Jánosnak unoka- testvére II. László, fia I. Lászlónak, 1556- 
ban az erdélyi rendek követe I. Ferdinándhoz Bécsbe , s hirtrivŐje an- 
nak, hogy az ország Izabellát visszahívni kivánja a ). 

I István (II Jánosnak fia) Küküllő vármegye főispánja 1566- 
ban, midőn János Zsigmondot Zimonhoz elkisérte a török esászár üd- 
vözlésére a > 

III. János (I. Ferencznek fia) 1603-ban Székely Mózses pártján 
tevékeny részt vesz , és ennek oldala mellett esik el 4 ). Nejétől Sárma- 
sági Annától született több gyermekei közül I. Boldizsár 1576-ban 
Báthori Istvánt a lengyel királyságra kiséri ki. Utóbb atyjával együtt 
Székely Mózses híve , s követe a moldvai vajdához , hogy ezt szövetsé- 
gesül nyerje 5 ) Pár év múlva mint Erdély követe Magyarországra jő 
a fölkelt Bocskaihoz , innen Kolosvár városához küldetik 6 ). Utóbb 
1608-ban Fejérmegye főispánja lett 7 ). 

Ugyan ez időben élt Kemény K r i s t ó f is, ki nincs a táblázaton, 
és ki középlaki előnévvel élt. E Kristóf Kovács Gryörgygyel, Özvegy 
Sármasághy Mihályné nevében ajánlatot tesz a Veres János által meg- 
veendő Sz.-Mihályielke és topái részbirtokra 1571-ben 8 ). 

Visszatérve I. Boldizsárhoz , ennek első neje Lázár Anna, a má- 
sodik Tornyi Zsófia volt 9 ). Az elsőtől született III Péter, és 
A n n a , a másodiktól született tizenegy gyermeke , kik közül az élet- 
ben maradtak a táblázaton láthatók, 

III. Péter Báthori Gábor fejedelemsége korában Bethlen Gá- 
bor tábornok és udvari főkapitány udvarában tölte ifjúságát. Midőn 
Bethlen a törökböz kifutott , III. Péter Bethlen nejével együtt Déva 
várában maradt, hol a vár ostrom' alá kerülvén, III. Péter vitézül 
harozolt. Bethlen (Jábor visszajövetelével ennek étekfogója lett. 1619- 
ben Bethlennel kün csatázván Köpcsénnéi , sebet nyert, jobb karja lö- 

») Woiph, Bethlen Hint. Hbro IV. 
*) Ugyanott 

f ) Ugyanott, tom. II. p. 1X3. 
*) Ugyanott V. 321. 
s ) Ugyanott V. 138. 323. 335. 
•) Ugyanott VI 22Q. 277. 
7 ) 1608. aag. 9. art. I. Kóváry szerint. 
■) Kemény Notitia Cap. Albensis IL 92. 

•) Kemény Sános önéletírása, kiadta Szalay Ti. 8. lap. Hibásan áll Kóvá- 
rynal 147. lapon Ternyi Zaóf ia helyett Főnyi Zsófia. 

12 



tf& Kemény, 

vetvén által, de ebből kigyógyult ; azonban utóbb Hainburg ostromá- 
nál, hol a gyalogságot vezérlé , — bal mellén ugy találta a muskéta 
golyó , hogy az hátán jött ki , és miatta azonnal megholt. Pozsonban 
temettetett el 1 ). Az ő halála után még egy fi- testvére kereszteltetett 
Péternek, ki IV. Péter név alatt a II. táblázaton álló családfát 
alkotá. 

II. Boldizsár (I. Boldizsárnak Tornyi Zsófiától fia) Kolos 
vármegyének főispánja , udvarhelyszéki főkapitány , ifjabb Rákóczy 
György fejedelemnek fő lovász-mestere , hatalmas vadász ember — 
mint bátyja Jáno9 a fejedelem irja — 1657-ki febr. 16-án a lengyelor- 
szági hadakozáskor homlokba kapott lövés folytán elvérzett 2 ). 

IV. János született Bükkösön 1607-ben. Ifjú korában Bethlen 
Gábor udvarnoka , később II. Rákóczy György fővezére. Mint ilyen 
tatár rabságra esik, ott irja le életét 3 ); utóbb kiváltja magát. A török 
elleni gyűlölete , és nagyravágyása fölébresztek benne a gondolatot, 
Erdélyt a magyar koronához kapcsolni. Innen osztrák-szövetség alap- 
ján sereggel megy Erdély trónját elfoglalni, 03 1660-ban fejedelemmé 
választatik *) ; de a török , és az ellenpárt szintén sereget állit ellene ; 
ezzel Nagyszőilősnél ütközék meg 1662-ben, és ott elesett 5 ). Neje 
kettő volt, az első Kállai Katalin, a második Lónyai Anna. Ezektől fiai 
II. Ferencz és I. Simon. 

I. Simon atyja halála után Bánífy Dienes s több főúrral Ma- 
gyarországra futott > s miután hasztalan vártak az osztrák segélyre, 
1663-ban nyert kegyelemre visszatértek Erdélybe c j. Neje Perényi 
Katalin, mint buzgó katholika, és a jesuiták pártolója nem csekély be- 
folyást gyakorla családára. Simon fiai visszaléptek a politikai pályá- 
ról, és közűlök II. Simon és László a Rákóczy -forradalom alatt 
1704. táján Görgény várába vonultak 7 ). Ők nyertek ez ágnak bá- 
róságot. 

V. János a legöregebb fia I. Simonnak , 1686-ban a kormány 
tanácsosa, a hatalmas Teleki Mihály leányát vette nőül, s alapitója lön 



J ) Kemény János önéletírása, kiadta Szalay L. 10 lap. 
2 ) Ugyanott 12. 

s ) Először kiadta Rumy a Monumenta Hungarica köteteiben. Ujabb és 
jobb kiadását bírjuk 1856-ból Szalay Lászlótól. 
*) 1660. dec. 24. art. 1. 

5 ) Donatioit megsemmisité az 1662. mart. 10. artic* 17. 
•) Cserey Mih. Hist. 10, 12. 16. .1. - 1663. sept. 24. art. 10. 
r ) Cserey Mik. 336. 1. 



kemény. 179 

a mostani grófi-ágnak. Vallásosságát jelölik Enyedre , Kolos várra tett 
alapítványai. Meghalt kora 39. évében. Fiai közűi Sámuel Doboka 
vármegye főispánja 1 ). volt azon oklevél- gyűjtemény szerzője, me- 
lyet a nyelv mivelő társaság megemlít. Macskási Katalintól gyermekei 
nem maradtak. Meghalt magnóikul 1744-ben. 

Testvére Zsigmond táblai ülnök , ki 1736. táján halt el, két 
nejével tovább folytatá ágazatát. Egyik fia 

Gergely , kinek fia F a r k a s í 806-ban grófságot szerze és 
hagya fiára Józsefre a történet-búvárra , ki 1 795-ben sept. 1 1 -én 
született. Eleintén hivataloskodott, és 1 827-ben Nagy-Szebenben kincs- 
tári titoknok lett. 1831-ben a magyar országgyűlésen az ellenzék sorai 
közt foglalt helyet. A m. akadémia megalapítása után tagjává lett. 
Nem sokára magányába vonulva, kedvencz tanulmányának Erdély tör- 
ténelme búvárlatának szentelé idejét , és számtalan értekezése mellett 
a ,jDeutse Fundgrubender Geschichte Siebenbür- 
gens', — „Erdély történeti tára", — „Notitia Capituli 
A 1 b e n s i s u munkákkal gazdagitá a történeti kútfő irodalmat. Jeles 
könyv- és kézirattárát rokonával Sámuel gróffaí még az 1841 -ki er- 
délyi országgyűlésen felajánlá a tervbe volt erdélyi múzeumnak 2 ) , 
ugyanezt ismétlé végrendeletében , és most a ritka becses gyűjtemény 
a tavaly (1859-ben) megnyílt erdélyi országos muzeumot díszíti. Meg- 
halt 1855. Sept. 12-én. Gyermekei előbb elhaltak. 

Mi kló 3 Zsigmondnak másik fia magán-életet élt, és 1775-ben 
halt meg. Nejétől gróf Wass Krisztinától, ki 1802-ben halt meg, fia 
I. Sámuel, Erdélynek egyik nagy államfér fia Fiatal korában négy 
évet tölte künn az akadémiákon , és európai utazásában, és megismer- 
kedék a hires történe-tiró Slötzerrel is , ki már akkor dicséré tudomá- 
nyát Haza jővén , és megnősülvén, 1786-batt II. József alatt Belső- 
Szolnok és Doboka egyesitett megyék al-, 1790-ben sept. 20-án pedig 
Torda megye főispánjává, 1795. mart. 16-án főkormányi tanácsossá 
neveztetett, majd kamarás, 1804. febr. 9-én pedig gróffá lön. 1810- 
ben a rendek táblai elnökévé választatott , és ez időtől ideiglenes elnök 
volt 1815. jun. 16-ig\ midőn valóságos táblai elnökké lön. Ugyan ez 
évi dec. 22én a Leopold-rend közép keresztjét nyeré. 1816. sept. 10-én 
országos elnökké lön. Azonban csak hamar elbetegesedvén, 1817, sept. 



Hodor Doboka várm . 452. 

') Budapesti Szemle VII. köt, 342. 

12* 



180 Kemény. 

23-áa meghalt *). Egyik íla Mi ki ós Arauvosszék fő királybírója volt, 
meghalt 1829-ben. Másik fia Sámuel, az ismeretes hazafi, tudo- 
mány és művészet pártoló, az 1834-ki ellenzéki szellemű országgyűlé- 
sen Aranyosszék követe.'. Az Í84í~ki országgyűlésen unoka vérével Jó- 
zsef gróffal nagyszerű kézirat, és könyvtárát ajánlá fel az erdélyi 
múzeum alapjául. Mint nőtlen, benne a gróúVag kihalásnak nez elé. 

Visszatérve a fejedelem János unokáihoz , ezek közül László 
1 762-ig Erdély főkormányzója volt. Egy íla Fa r k a s , országos elnök, 
később nyugalmazva, késő vénségében 1805-ben halt meg. Nejétől gr. 
Komis Máriától leánya Anna, gr. BáníFy György hitvese , 1835-ben 
történt halálával ez ágat berekeszté. 

I. Simonnak harmadik fia II. Simon Vay Annától nemzé 1 . 
A d á m o t , 2. Annát, báró BáníFy Zsigmondnak 1725. óta hitvesét, 
ki 1 746-ban halt meg 2 ), 3. Erzsébetet Bárczay Jánosnét és 4. 
Krisztinát báró BáníFy Jánosnét. 

Emiitett Ádámnak gróf Rhédei Druzsiannától fia III. Simon, 
ennek két fia IV S i m o n és László ismét két ágra terjeszti a csa- 
ládot. Az előbbinek fiai közül Domokos és István országgyűlési 
ismeretes ellenzéki szónokok. István Alsó-Fejér megye főispánja 
volt. Ez ág a birtokukhoz tartozó Vécé váráról v é c s e i - ágnak ne- 
veztetik. 

Következik a második fővonal , mely a fejedelem testvérétől IV. 
Pétertől jő le, és a II. táblán látható. 

Ez ág is, mely 1755-ki febr. 18-án lett báróvá, több jeles fér- 
fiút mutata fel. Ilyenek az ujabb időből Dénes, Erdély utóbbi or- 
szággyűlésein mint Alsó-Fejér megye ellenzéki vezérszónok ; és a pesti 
nemzeti gyűlésen is képviselő. Meghalt 1849-ben. Eltemettetett Budán 
a közsirkertben Bethlen János szomszédságában 3 ). Unoka testvére 

Zsigmond a jeles publicista, és regényíró (szül. 1816-ban) 
jelenleg Pesten a „Pesti Napló 4 ' szerkesztője *). 

Lajosnak három fia szintén említendő. Pál minden ezüstjét a 
haza oltárára adta Meghalt 1854. mart. 26-án. Farkas forradalmi 
dandárvezér volt, meghalt Londonban 1852-ben. Ferencz 1838 óta 



J ) í\»magyarországi Minerva. 1825-ki foly. 155. 1. 

*) L. a fölötte mondott halotti beszédet borosnyai N. Zsigmondtól, és za- 
laayi Miskolczi Józseftől stb. Kolosv. 1746. 

3 ) L. életrajzát Ujabb ismerettára V. 51 —54. 

4 ) L életét s irodalmi működése vázlatát ugyanott 55—58. 1. 



Kemény. 



181 



országos elnök, mérsékelt politikája és államférfiúi belátása által a haza 
és kormány bizalmát egyiránt birá, 

A család grófi ágából László kath. pap volt, előbb egerszeghi 
plébános, utóbb 1 763-ban esztergami kanonok , zebegényi prépost , és 
nógrádi fŐesperes volt. Meghalt 1787-ben Erdélyben, midőn rokonai 
látogatására járt ] ). 

E család Erdélyben a Bethlenek után legterjedelmesebb, — s 
mint Kővári írja — 1854-ben hetven élő tagja volt. 

A család ősi czimere egy koronából kiemelkedő szarvas ; a grófi 
czimer pedig tetemesen megbővitve , — mint itt a metszvény is ábrá- 
zolja — kö- 
vetkező : a . «v\ .stP* a 
paizs a felső 
két szögle- 
téből az alsó 
két szöglet- 
ig rézsúto- 
san kereszt- 
be (X. for- 
mára) hú- 
zott két vo- 
nal által 4 
udvarrá osz- 
lik, de a pa- 
izs közepét 
egy kissebb 
koronás kék 
paizs foglal- 
ja el, mely- 
ben a gróf- 
ságot adó 
Mária-Teré- 
zia király- 
asszony nevének kezdőbetűi M. T. állanak. A paizs felső osztálya vörös 
udvarban két kiterjesztett sasszárny között fehér keresztet mutat, fölötte 
jobbról félhold, balról aranycsiiiag ragyog. Az alsó osztály vörös udva- 




■} Memória Basilicae Strigoniessis p. 171. ésczhnerét rézbe metszve csím- 
xciével együtt „Scata g e a t i i i t i a Hu&garica" czimü gYüjteatéayben. 



l§t Kemény, — Keméry. 

rában egy fehér oszlop tetejében repülni készülő galamb látszik. A 
jobboldali osztály ezüst udvarában pedig aranykoronából a család Ősi 
ezimere az ágasbogas szarvas emelkedik ki. A paizs fölött bárom ko- 
ronás sisak áll ; az elsőből a zerge, a harmadikból a dámvad nyúlik fel; 
a középsőből ezüst sasszárny , és ezüst elefáni-ormány között repülni 
készülő fehér galamb áll. Foszladék jobbról ezüst-kék , balról ezüst- 
vörös J ). 

Kemény család. Ily nevű nemes család 1666- 1688-ban 
trencsimegyei Turnán lakozott 2 ). 

Kemény nevű nemes család él Vas megyében is Fényes Geo- 
graphiája szerint. 

l&éméiiyes család. Zemplin vármegye czimer leveles nemes 
család a Szirmay szerint. 

KcsiiéiiyC'sy család. Szabolcs vármegye nemessége sorábai 
említi Fényes E. Geographiájában. 

Itemerenczy család Hasonlóan Szabolcs vármegye nemet 
családainak sorában említetik. 

I&etaéry család. Régi család, mely a XV. században élt, és 
több fiúsítás után is kihalván, utódai a Pándy és Peres családok lőnek* 
Egy nemzékrendi kézirat így tünteté fel leágazását: 3 ) 

Keméry Tamás 



Tamás 

t A " " i 

Ilona 

i * " "i 

Perpetua 

r — ; - A ~' ' " *' > 

Margit 

(Pándy Ferenci deák) 

r - " -* - • ■ i 

Anna 

1570. 
(Horváti Peres Gáspár 
özvegye). 
Másik leágazás 3 ) imez : 

Keméry id. István 

i --* 1 

Péter 



László Iloua 



— .A_ 



Híé^ Yalkai frliklőané 

1 tTiT" Valkai Tamás 

László ;-■-■ ■ -. ■ a~~> [ 

Keraéry István Valkai Miklós 

1579. 1570. 



*) Adami Scuta gentil. tom. V. 

*) Szontagh Dániel közlése szerint. 

a ) Kézirat a nzti múzeumban fol. lat 2340* szám alatt 24£. lap. 

•) Ugyanott 



Keniensxky. - Ktnuiiezer, Í8S 

Keméry nenies család él Szabolcs vármegyében Fényes E, 
Geographiája szerint 

Kemenszky család. 1801-ben I. Ferencz királytói kapta 
czimeres nemes levelét. 

Czimere a paizs kék udvarában egy négyszögű kövekből épült 
várnak közép bástyáján koronás , fehér ruhás , vörös öves hölgy-alak 
áll , jobb kezében aranybotpn zöldkoszorut tartva ; a paizsfoiötti sisak 
koronájából természetes színű oroszlán női ki , első jobb lábával kivont 
kardot tartva. Foszladék jobbról arany- vörös, balról ezüst-kék 1 ). 

Kementzey család. Kenaeniíey Mihály 1558 ban I. Fer- 
dinánd királytól kapta armalis levelét, mely 1609-ben Zemplin város- 
ban hirdettetett ki. — A családfa, — melylyen azonban az évszámok 

hiányzanak, — következő : 2 ) 

Márton 







Pái 




i ,4i — 

Pái 


Mihály 

'anháiy. 


János 


Sándor 


István. Pál. József. 


Ferencz. János 


Pál > József. 



Márton. 

A családfa élén álló Mártonnal egykorban él (s talán test- 
vére) László, kinek fia volt József. 

Keinléky család Kihalt család, melyből Kemléky Györ- 
gyöt 1626-ban a kir. ügyész többel együtt idézteti 3 ). 

K.euaiif ezer család- Pest városi család. Kemniczer János 
pesti vagyonos polgár szerzé a nemességet í 797-ben. 

Czimere egy vörös kereszt által — melynek közepén fehér golyó 
látszik, — - négyfelé osztott paizs; az 1-ső és 4-ik osztály arany udva- 
rában hármas zöld halmon szétterjesztett szárnyakkal barna galamb 
áll ; a 2- és 3 ik osztály kék udvara alyján fehér folyam hullámzik, és 
a fölött ezüst horgony álL A paizsfoiötti sisak koronájából két kiter- 
jesztett sas-szárny között aranyoroszíáo áll, első jobb lábával lándzsát 
tartva. Foszladék jobbról arany-vörös, balról ezüst-kék *). 

Közűlök János kir. udvarnok , jogtudor, és a m. udv. kanczel- 
] áriánál titkár 1844-ben. 



*) Adami Scufcagentil. tom. V. 

2 ) A Veszprém megyei levéltárból közli Véghelyi Dezső. 
8 ) Sz -beaedeki Convent anni 1626. fasc. 147. nro 41. 
*) Adami Seuía gentil tom. V. 



iB\ Kempelen. — Kende. 

Kempe]€n család. Fejér és Pozsony várraegye nemes 
család a. 

E családból János nep. 1770-ben sz, István Fend lovagja , a 
Ferdinánd főhzg gyalog ezred ezredese 5 és a m. kir. udv. kanczeliariá- 
nál tanácsos. 

Különösen híressé lett e családból Kempelen Farkas, fia Kem- 
pelen Engelbert cs. kir. kamarai udvari tanácsosnak ; született Po- 
zsonyban 1734. jan. 23-án. Mint római szentbirodalmi nemes, M. -Te- 
rézia király asszony alatt családja magyar nemességre is emeltetett. 
Farkas iskoláit Győrben és Bécsben tanulta, és szép tehetségei 
miatt a M, -Terézia törvénykönyvének németre fordítása ő reá bízatott, 
mit megelégedésre végezvén el , a m. kir. kamarához fogalmazóvá ne- 
veztetett, már 1760-ban titkár, 1770-ben tanácsos, és föügy igazgatója 
volt. A budai kir. palota építésénél is igazgatóvá neveztetett. Á bán- 
ságba több telepitvényt eszközle , és e munkájáért ezer forint fizetést 
nyert . ezt ugyan II. József alatt a több nyugdijasokkal együtt el- 
veszte, de 1786-ban az egyesült magyar és erdélyi kanczellariánái ta- 
nácsossá neveztetett, mely hivatalát elaggott koráig 1798-ig viselte. 
Több nyelv tudása mellett főleg kitün tété tehetségét a természet- és 
erőmű-tanban , 03 gépészetben. Ebbeli tehetségeinek kitűnő jeléül hir- 
detik sachozó és beszélő gépeit. A schönbruni cs. kertben a vizmű 
szintén az ő találmánya. Irt több munkát is ; legérdekesebb ezek közül 
az „Ober den Mechanismus der Sprache" munkája, mely- 
ben beszélő gépét is leírja. Meghalt 1804. mart. 26-án 1 ). 

Utóbb a család ausztriai báróságot nyert 

Kende család. (Kölesei.) Szatmár vármegye egyik ősrégi 
nemes családa, mely a Kölcsey családdal egy verség lévén , Béla 
király névtelen jegyzője bizonyítéka szerint *) a hét magyar vezérek 
egyikétől n d-tól az £ t e atyjától vévé származását. 

Kölese helység Szatmár vármegyében fekszik , mely hajdan a 
fejletlen írásmód szerint Kulch-,Kulche- ésKwlche- nek íra- 



*) L. Ádvocat Uj históriai Dic&onarium. Ford. Mindszenti Sámuel. Po- 
zsony 1808. Ií. 12. És bővebben lásd életét Melczer és Kölesi Vincze 
Nemzeti Plntarkus 1L köt. 

2 ) Anonymus capiíe VI. — Szabó Károly fordításában 10—11. lapon igy 
áll: Ond, Ete atyja, kitől a K a I á n és Kölesei nemzetség 
származik. — Az Erdélyben elvirágzott. Ke ndi család (1. ezt) Kumlu 
(Könd) vezértől származik. L. Szabó Károly Béla kir. névtelen jegyzője 10. lap. 
?s Wolph. Bethlen 111. 463- 



Kende, 



185 



tott , és ezt birkán az els5 foglalás óta a nemzetség, erről neveztettek 
a család tagjai is a XIV. századig, a midőn azután a közös törzsből két 
fó-ág válván ki , az egyik a Kölcsey nevet tartá meg (Lásd Kölcsey 
család) a másik pedig Kende nevezeten lett ismeretessé ; mig később ez 
utóbbi is két fŐ-vonalra aczégényi éscsekei ágakra terjedt szét. 

A közös törzs vérségéből IV. Béla király aiatt élt Kölcsey A b- 
r ah ám, és mint egy írónk J ) áiíitja : igen nevezetes ember volt. Utó- 
dai 1352- ben mestereknek (magistri) czimeztettek , egy 1382 ki 
okmány szerint pedig előkelő nemeseknek (praenobiles) neveztetnek 2 ). 

Nevezett Ábrahámtól a család leszármazása következő : 

I. tábla. 



Ábrahám 1260. 
Dénes 1326. 



András 
1352. 



Jakab 
1358. 

I r^-~ , 

11. J&tíOB 

1368. 82. 



Mihály 

1862. 

r 



Miklós 
1352. 



István 

r— — A - — i 



János 

JS&. 



György 



László 
t Péter 



Jakab. 
1423. 



György, 

kitol Kölcsey 
család. 



Bálint 



II. Péter 
czégéni Rendé 
I5ip. 15. 



Lőrinc/: 
kölesei Kende 
1510. 



I. Tamás 
1570. 1606 
(Perén y ^Kata) 

' Folyt, 11. tábl. 



Vitus 
1583. 

Márton 

szatmári 

alisp. 1610. 



Máté Klára 

1 (Sulyok István) 



Pal 



András 
a kis 



11. Tamás 
szatmári alisp. 
1610-1615. 
(Szak oly i Erzse) 

11. Mihály™" 
(Vas Erzse) 



Miklós 
(Komis 
Zsófia) 



Péter. 



Kata 
(Bay Fer.) 



Ferencz 

szatmári alisp. 

1679. 16S6. 



János 
1665 
(Thury 
Mária) 



Ádám 
szatmári alisp. 
1670. 1683 
Lónyay Bora) 

III. Mihály 

1692. 

szatmári alisp. 

( Barkóo zy Má ria) 

László 1724. 
ungi alispán, 

(csicseri Orosz Sva) 

r- * 1 

Folyt, köp, lapén. 



*) Szirmay Szatmár várm II. 256. 
») Ugyanott 257. 



186 



Kende 



László János Anna 

«z 1722. f 1803. kassai (Klobusiczky 
jesuita, nváradj tartom. László) 

kanonok. biztos 

(Kapy Teréz) 



László 1724. ki az előbbi lapon* 
Tingi alispán 
(Csicseri Orosz Eva) 



Krisztina 
(Buday 
István) 



Rozália 
(Pongrácz 

Mátyá3) 



lUára 
apácza 
f 1806. 



József 
húsz. kapit. 
(Jabróczky I ) 

László 



János 

a nádori 

irodában 

t 



Mária 
(Fáy 
Bertalan) 



János 

t 



Kriska 

(Eperjesi 

László) 



Pál Mihály Julianna 

szatmári a tiszántúli (b. Mesko 

alispán ker. tabl. József) 

(Becski hivat. 

Ágnes) i 

i - — ' : -— — — , 

László. István. Péter. Pál. Mih. Istv. Zsigm. 



— /\_. 

Pál 



Kálmán. Károly. 



Lajos 

(Szuhány i 

Laura) 



Bertalan. 



Elemér. Béla. Sándor. Ferenoz. Zsigmon 

II. tábla. 

I. Tamás, ki a* }. táblán. 
1570-4606. 
(Perényi Kata) 

András a nagy 
szatmári alisp 1661. €2. 
(Sulyok Bora) 




Márton. 



Gábor 
1665-67. 

szatmári alisp. 
(Bán ff y Zsuzsa) 

Klára 
(Bánffy Farkas) 



Mihály 
1692. 

Zsigmond 1792 

szatmár v. 

alispán 

Sándor 
(Palágyi Zzuzsa) 



J.mos 

I — * — 1 

Erzse 
(Turóczi Imre) 



Ferencz Anna. 
(Ruthényi Zsuzsa) 



János 
(Fejes Krisk a) 

Sándor 
(GomÖri Tullia) 



Gábor 
(Rutkay Anna 1 * 



Ferencz 



N. 
(Széki Péfcerné) 



László Zsigmond (él) 

szatmári alisp. 
1832-1841. s követ. 
(Káüay Kata) 



Gusztáv 
szatmári alisp. 1849. 
(Skultéty Teréz) 



Kánuth Klementina 

▼olt föszbiró 1849. (Fogarassy Sámuel) 
(Kállay Ida) 



Jíydia. Csilla. Zsigmond. Mathild. Paulina. Klaudia. 



Kende. 187 

A törzs Ábrahám fiának Dienesnek fiai Külchey János, 
Jakab, András, Mihály és Miklós mesterek azon hatalmas- 
kodásárt, hogy Dománhidy Miklósnak fiát Miklóst megölték, 1352-ben 
szatmár megyei Ököritó ésEtetykutja 1 ) egész helységeiket és 
Macha helységnek felerészét vérdijúl Dománhidy Miklós fiainak adák 
által 3 ), a nevezett helységeknek a nemzetség ős időktől birtokában 
lévén és annak határát 1238-ban járatván meg 3 ) 

1376 ban nevezett Dienesnek 
fia András, és Jakabnak fia II. 
János királyi parancs mellett Köl- 
ese helység határát járaták *). 

1382 ben I. Jánosnak (a Dié- 
nes fiának) fiai : G y ö r g y és l s t- 
ván, nemkülönben Jakabnak fia 
II. János ellenmondván Baktai Pé- 
ter fiának Barnabásnak beregme- 
gyei Baktai helységbe beiktatása 
iránt , ezen ellentmondás okát ter- 
jesztik elé *). 

1368 — 1376 ban nevezett Dienesnek fia András és Jakabnak 
fia II; János birták Czégény helységet, melyet I. Lajos király 1344- 
ben adományozott az akkor még közösen Kölcsey nevezetű nemzet- 
ségnek 6 ). 

1423-ban a Domahidy és Báthori-akkal kötött peralkn utján I. 
Jánosnak fiai István és György D anyád helységnek két harmad- 
részét nyerik birtokul 7 ). 

1444-ben Kende Sándor és Mátyás Szatmár megyéből részt 
vettek a budai országgyűlésen , és azt aláirtak 8 ). Mátyás még ez 
évben Várnánál veszté életét. 




') Talán Etety-kutja helynévben kereshetni Ond vezér fiának 
£ t ének nevét, és innen E t e-k n t j a ? 
*) Szirmay Szatmár várm. II. 254. 
8 ) Ugyanott 11. 121 
*) Ugyanott 254. 
5 ) Ugyanott 254 -255. 
«) Ugyanott 224 
"») Ugyanott 222. 
8 ) Ugyanott I. 45. 



188 Kende. 

1455-ben Kende László szatmárniegyei Penészleken és Szent- 
Miklóson birtokrészt kap királyi adományban *)• 

1555-ben Kende Miklós, ki csulai előnevet viselt , (s a csa- 
ládfán nem áll) sabáozi bán volt 2 ). 

15 10-ben kölesei Kende Lőrincz és Péter birták C z é g é n y 
helységét 8 ). 

1515* ben most emiitett Kende Péter, már czégényi előnévvel 
élve szatmármegyei Istvándi, Kis- szekeres, Milota és Cseke helységben 
részbirtokra királyi adományt visz *) , nemkülönben Kölese helység 
egy részére is kir. adományt nyer b ). 

1583-ban Kölesei Kende VitusDányádi birtokrészére királyi 
adomány-levelet nyer 6 ). 

Említett II. Péter gyermekeinéi a Kende család két fonalra 
szakad, az egyik a czégényi ág I. T a m á s t ó 1 jő le , és a II. tábláza- 
ton látható, a másik fővonal a c s e k e i , mely M á t é tói származik le. 

Márton 1610-ben Szatmár vármegye alispánja 7 ). 

II. Tamás Máténak fia 1609— -.1 6 15-ben szintén azon megye 
alispánja 8 ). Egyik fia A n d r ás , ki a táblázat szerint a másik ágbeli- 
től megkülönböztetőleg kisnek iratik, 1658 — 1663-ban hasonlóan 
atyját követé az aiispáui hivatalban 9 ). Ezen Andrásnak gyermekei : 
1. Kata Bay Perenczné, 2. János, kinek neje Thury Mária 1665- 
ben Rápolt és Tyúkod helységbeli részbirtokra királyi adományt 
nyer 10 ), és a 3-ik testvér Ferencz, ki 1679— 1686-ban szintén Szat- 
már megye alispánságát viselte 11 ). 

II. Mihálynak Vas Erzsébettől fia Ádám 1670— 1683-ig 
szatmári alispán 12 >, és 1681-ben országgyűlési követe volt, midőn az 

*) Szirmay Szatmár várm. II. 22. 41. 

2 ) Pray Annales IV. p. 313. - Jászay Pál A magyar némtet napjai a mo- 
hácsi vész után 256c lap. 

s ) Szirmay Szatmár várm. II. 224. 

') Ugyanott II. 39. 240. 245. 260. 

s ) Ugyanott II. 255. 

") Ugyanott 11. 222. 

') Ugyanott I. 129. 

8 ) Ugyanott I. 129. 

•) Ugyanott 1. 129. 
,0 ) Ugyanott II. 123. 127. 
|! ) Ugyanott I. 129. 
n ) Ugyanott I. 129. 



Kende, 189 

erdélyi határok vizsgálására rendelt választmány egyik tagjául nevez- 
tetett ki J ). Fia III Mihály 1692-ben atyját követé az alispánság- 
ban a másik ágból származott Zsigmonddal együtt *). Ennek Barkóczy 
Máriától fia László 1722-ben Ung vármegyének 3 ), 1724— 1726-ban 
pedig Szatmárnak alispánja 4 ). Nejétől csicseri Orosz Évától hat gyer- 
meke maradt következőleg: a) László született 1722-ben. Előbb je- 
suka volt, azután 1776. dec. 27 én nagyváradi kanonok és kisprépost. 
1801-ben tartá arany miséjét. Ő alapitá a furtai paplakot, és gazda- 
gitá az ottani egyházat. Ő neveltetétestvérének Jánosnak unokáját 
Lászlót. Meghalt 1803-ban oct. í 2-én. — b) J á n o 3 , előbb a deb- 
reczeni utóbb kassai kerületi fő- tartománybiztos. Róla alább. — c) 
Anna Klobusiczky Lászlóné. — d) K r i s z t i n a ' bőlsei Budai István- 
né— e) Rozália sz.-miklósi Pongrács Mátyásné, és végre f) K 1 á r a 
orsolya-apácza, meghalt 1806-ban kora 71. évében. 

Nevezett Jánosnaka tartományi főbiztosnak nejétől kapivári 
Kapy Teréztől ismét hat gyermeke született, úgymint 1. József 
előbb a nádorhuszár ezredben kapitány , több harezban vett részt, és 
sebeket nyert. Utóbb magát Erdélybe a gyalogsághoz téteté által. 
Jábróczky leánytól fia László, kinek gyermekei a táblázaton álla- 
nak. — 2. J á n o s előbb megyei hivatalt viselt, utóbb főherczeg Sán- 
dor nádornak irodájába tétetett. Legszebb korában halt el. — 3. Pál 
1778-ban Szatmár vármegye alszolgabirája . 1785-ben pedig másod al- 
ispánja *). Meghalt 1805-ben. Nejétől tasnádszántói Becsky Ágnestől 
fia P á 1 , kinek fiai Bertalan elhalt , és L a j o s , kinek neje Szuhá- 
nyi Laura 1856-ki máj. 18-án Csekében a Kölcsey síremlékét ünnepé- 
lyesen megujjitá rokonaival együtt. Gyermekeit a táblázat mutatja. — 

4) Mihály a tiszántúli kerületi táblánál hivataloskodott , és Ung 
megye táblabírája volt. Gyermekei és unokái a családfán állanak. — 

5) J u l i a n n a b. Mesko Józsefné , és 6. M á r i a Fáy Bertalan tornai 
főispán hitvese, meghalt 1800. dec. 30-án. 

A II. táblázat az úgynevezett czégényi ágat mutatja. Ennek 
alapitója 

I. Tamás 1605-ben magyar lovassági vezér volt, a midőn Za- 
luzovszky Péter skolai hadi parancsnok közli vele a lengyel tanácsnak 

*) 1681-ki 23. törv. ez. 

*) Szirmay Szatmár várm. I. 129. 

a ) Lehoczky Stemraat. í. 216. - Vay Német hivaég 398— 419. 

•) Szirmay Szatmár várm. I 130. 

s ) Ugyanott 130. 135. 



190 Kende. 

és III. Zsigmond lengyel királynak parancsát, hogy a lengyel és kozák 
katonáknak a császári tábornál szolgálatot vállalni nem szabad *), Fiá- 
nak Andrásnak, ki nagy nak neveztetett, lekcsei Sulyok Borbálá- 
tól több gyermekei közül Gábor több rendbeli követséget viselt Szat- 
már vármegye részéről , igy 1684-ben a kassai gyűlésre, 1670-ben az 
eperjesi majd zólyomi tanácskozásra járt 2 ). Vezére lévén a me- 
gyei fölkelő nemességnek, Lónyai Anna Kemény János erdélyi fejede- 
lemnő felhívására Mikolai Boldizsárral a Gombás nevű erdőnél a szat- 
mári várból rakonczátlankodó német őrséget 1669-ben részint levág- 
ták , részint a Szamosba szorították 3 }. 1672-ben már Tökölyi részén 
harczol , midőn társaival együtt Cobb császári tábornok által Györké 
falunál megveretett. fe ). így mint pártütőnek minden javai elfoglaltat- 
tak , később azonban 1873-ban kegyelmet nyert, melyet Kollonich Li- 
pót püspök gr. Stra3soldo tábornokhoz intézett és a szatmármegyei le- 
véltárban lévő német levelében következőkből állottt , bogy a császár 
„három Kende-jék életének megkegyelmezett, és jószágaikat is vissza 
adja, hogy őket azon (reform.) vallásban nem háborgatja, hogy Szak- 
mar külvárosában lakhatnak , és nevezett tábornok őket a pártütők 
minden üldözései ellen védelmezni tartozik s ). Eletök megmaradt, de 
családi adatok szerint — javaikat kamarai zálogként a gróf Barkóczyak 
bírják. — Mindezek előtt még 1660 ban mennyire ellensége volt Kende 
Gábornak Barcsay Ákos az erdélyi fejedelmi praetendens, kitűnik on- 
nan, hogy midőn Szatoiár- Némethi vár feladására az alkupontokat ké« 
sziték, az átalános bocsánat alul csak Kende Gábort vévé ki 6 ). 

Gábornak testvére Márton 1670-ben szintén az eperjesi ta- 
nácakozmányra volt küldve Szatmár megye által 7 ). 

Gábor harmadik testvérének Mihálynak fia Zsigmond 1706- 
l?09-ben Szatmár vármegye alispánja volt 8 ), és 1705-ben mint a 
Rákóczy-forradalom részese a szécsényi gyűlésen Szatmár vármegyét 



*) Ugyanott II. 257. Ezen levél a Szatmár vármegyei levéltárban van, és 
a lengyel ur elferdítve Thomae Kindy de Kolcae - czi mezi az ér- 
deklettet. 

Szirmay Szatmár várni I. 75. 76. 

8 ) £ hely most isNéraet-itat ó nak neveztetik, 

*) Szirmay C. Zemplin not. top. 146. 

4 ) Szirmay Szatmár várra. II. 257. 

«) Ugyanott 1. 166. 

') Ugyanott I. 76. 

*) Ugyanott 1.130. 



Kendeesy. — Kendeffy. 191 

képviselte *). — Azonban e korban még egy Zsigmond élt, ki 1692-ben 
alispán volt 2 ) ; és ki a kezdődő forradalomnak ellene veté magát, és 
Rákóczy népe ellen harczolván , 1703-ban őt a kuruczok kardra 
hányák 3 ). 

Az előbbi Zsigmondnak fia Sándor (vagy Sandrin) lC84-ben 
Szatmár várraegye szolgabirája volt *). b 

Sándornak fia Ferencz, kinek Ruthényi Zsuzsannától G á- 
b o r , kinek fia a most élő 

Zsigmond, Szaíraár vármegyének az 1839-ki és 184 7 / 8 -ki or- 
szággyűlésen követe, 1832 — 1841-ig első alispánja; 1849-ben kor- 
mánybiztos , köztiszteletben megőszült férfiú , ki övéi , ismerői és a vi- 
dék osztatlan szeretetét birja , jelenleg Czégényben saját fáradsága és 
szorgalma által teremtett szép tusculanumában lakik fiatal lélekkel 
és buzgó részvéttel kisérve a közügyeket , és a tudomány, barátság e3 
kertészkedés örömei közt osztva fel idejét , családa ős patriarcMjaként 
él. Nejétől Kállay Katalintól két fia él : Gusztáv, mint Szatmár me- 
gyének 1849-ben volt utolsó alispánja: testvére pedig Kanuth mint 
ugyanakkor azon megyének főszolgabírója vonult vissza a közpályáról. 
Mindkettőnek a családfán láthatólag családa van. 

A család ősi czimere — mint följebb a metszvény mutatja — egy 
sárkánytól körített vért , melynek kék udvarában férfi kar könyöklő 
helyzetben , három szál kinyílt rózsát tart , fölötte jobbról félhold, bal- 
ról aranycsillag ragyog. 

Kendecsy család. Zemplin vármegye czimerleveles csalá- 
dai közé számitatik 5 ). 

Kendeffy család. (Malomvizi } gróf f és nemes). Erdély 
egyik ős családa. Eredete, mint több csaiádainknak, homályban borong; 
némelyek a Maraés Kenderessy családokkal közös törzsből ere- 
deztetik, és ide mutathat eme családokkal közös Malomvizi elő- 
neve ; mások 6 ) ellenben a családot magát a hét magyar vezérek egyi- 
kétől K Ö n d e-tŐl (Kundu) származtatják 7 ), mire ismét a család veze- 

*) Ugyanott I. 76. 

2 ) ugyanott I. 129. 

8 ) Szalay L. Magyarország története VI. köt. 90. lap. 

*) Szirmay Szatmár várra. I. 133. 

6 ) Szirmay C. Zemplin. not. top. 113. 
ö ) Benkő Transylv. Speciális. 

7 ) L. Kendeffy Gábor fölött mondott halotti beszéd 1747-ben. Wagner 
Mss. LXXX. 3L 



102 



Kenéeffy, 



ték neve, — mely később Könde vagy Kendétől Kende ffy re vál- 
tozhatott, — több valószínűséggel nyújthat alapot. Ez utóbbi állítmány 
védői a XIII. századtól a XVI. századig Kende néven hozzák le a csa- 
lád nemzékrendét, és állítólag ekkor veszik fel a Kendeffy nevet. Azon- 
ban találunk már a Hunyadiak korában is a K ündeffy névre , ), 
melyből már e korban e névnek előbb történt fölvételére is következ- 
tethetünk. — A család leszármazási fája a XVI. század elejétől kezdve 
így hozat ik *) le : 

I. tábla. 

László 1508. 
(Bethlen Orsolya) 



Anna. 



I. Gáspár 



János, H.Gáspár 

1607. 

(Bornemisza Zsuzsa) 



Miklós 
Nagy-Mihályi 
Margit) 



László. 



Gábor 



III. Gáspár 
(Kun Ifrtta) 

Ágnes 
(Inczédy 
György) 



János 
1 1694. 



Anna 
(Bornemisza 

(Pál) 



Krisztina 
(Bánffy 
Gábor) 



Kata 
(Pongrácz 

Pál) 



Miklós 
1629. , 
(1. Nagy Erzse 
2. : Nemes Zsuzsa 
3. Pogány Mária) 



Judit 
(1. Vas György 
2. Bánffy Zsigm.) 



Gábor 

1678. 
(Dániel Bora) 



Pál. Mihály 

(1. Dániel Judit 

2. Naláczi Erzse) 

< ■•'■■«-* 1 

Folyt. //. táblán. 



Miklós. 



Ami* 
(Makrai 
Péter) 



László 

(oszt Pap 

Bora) 

József + 



Kata Gábor Gáspár 

(Vay Mihály) f 1747. (Bethlen 1.) 

(Bánffy Zsuzsa) ^^ 



Rákhel f 1798. 

(1. gr. Teleki Mihály 

2. gr. Bethlen Gergely) 



Elek 
$rtfl764. 

hunyadi fÖisp. 

(1. gr. Lázár Anna 

2. fcr. Bethlen Krisztina) 

- i _ A. J t 



János 
(Teleki Póli) 
f 17 97. 

Elek. 
f!832. 



Miklós 
(Naláozí 
Judit) 



Zsuzsa 

(Teleki 
Domokos) 



Bora 

(Kexwleffy 

József) 



Rákhel. 



Ádám 
t 1834. 
(1. Jósika Róza) 
2. Betlden Bora) 



Róza 
(Wesselényi Farkas) 



Kata. 



*) Gr. Teleki Józs. Hunyadiak kora I. kötetében. 

*) Kftvári Erdély nev. cs. 152, 1. után egy kis különbséggel. 



Kendeffy. 



198 



II tábla. 



Mihály, ki a* l fábhin 
1670. 
(1. Dánfel Judit 
2. Naláczi Erzse) 



Mijtólr 

MikléT 1 
(Naláczi 

Sár a 



László 
(Káinoki 
Teréz) 



Druzsa 
(Kemény György) 



Pál 

(I. Kim Klára 

2, Bán/fy Druzsa) 

Elek Sámuel 

í Mikó Bora) (Nemes 

Karolina) 

r— — A » 

Sámuel 



Mihály József 

f (Baresay Klára) 



László 
(Toldalaghy 
Erzse) 



Károly 

(P Horváth 

Róza 

f 1839) 



Ferencz 

(GálJtrfi) 

i 7 1 

Lajos 

(Bethlen 

Mária) 



József 
(gr. Kenden* 
Bo ra) 

Farkas 
tl85o 
(Véer Róza) 



Ádám. Bertalan. István. László- Árpád. 



Krisztina. 

(b. Jósika 

Leo). 



Ilona. Róza. 



Eddig a családfa. Azonban, hogy a leszármazási kimutatás hiá- 
nyos, mutatják a következők, kik arról hiányzanak, így 

Kendeffy János 1550-ben Martinuzzi által az Erdélybe beütni 
akaró oláhok ellen küldetik ] ) 

Kendeffy Mihály, és ennek fiai Gábor és István, kik 
1603-ban Székely Mózses mellett a Bárczán estek el *). Szintén ez 
időben esett el egy fiatal Kende ffy Gáspár, kik mind nincsenek a 
táblázaton. 

A táblázaton állók közül Miklósnak fia Gábor 1661-ben él *). 

I Gábornak fia János 1694-ben halt meg *). 

A múlt század másodfclébeu KendefFy R á k h e 1 előbb Teleki 
Mihály, utóbb Bethlen Gergely neje, egyike vala azon lelkes úrnők- 
nek , kik magyar könyvek gyűjtésében lelték kedvüket. Rákhelnek 
testvére 

Elek főkormányzói tanácsos 1 764-ben M.-Terézia által grófsá- 
got nyert ágára nézve. Unokája 

Ádám a család nevét az ujabb korban a legnépszerűbbé tévé . 
„Férfias szép arcza — igy ir róla Kővári -— széles melle , jó termete 



*) Forgách Commentarii p. 11. 
*) Wolph. Bethlen V. 410. VI. 295. 408. 
*) L. Katona Hist. eritica. XXXHI p. 243. 
*) Cserei Bftili. 238. 



13 



Wfc 



Kendelé.íryi. 



feltűnővé tették. Mint egyedüli íiú elkényeztetve , mit se tanulva nő 
fel ; majd fölébred benne a lángész bizonyos neme : úszás , vívás , lo- 
vaglás, lövés és minden férfias kedvtelésben előlmegy, a kolosvári vívó 
iskola alapítója lesz; a gazdászat előmozdítására teméntelen gépeket 
hozat ... A politikai pályán , megye-gyüléseken mint Wesselényi ba- 
rátja, az ellenzéknél is előbb jár ; de aristocratább és kevesbbé elbű- 
völő szónok lévén barátjánál , a népszerűség azon fokára épen nem 

emelkedhetett. — 1834. febr. 4-én 
tánezv igalomban vesz részt, ott leá- 
nyával még tánczoi; végeztével a 
szekeret be nem várva, leányát ölé- 
be még haza viszi : s pár óra múlva 
a szív balkamarájából felmenő nagy 
élet-ér kettérepedése következté- 
ben halva volt a még csak 39 éves 
népszerű hazafi. Benne a grófi ág 
kihalt" 

A család a Hátszeg gyönyörű 
vidékén birtokos , ott fekszik M a- 
lomviz, s fölötte Kolczvár 
festői romja , melynek erkélyéről, 
mint a család fészkéről , KendeíFy Ilona a mélységbe eregette fonal- 
szálait. Régenten e várhoz hatszáz jobbágy tartozott. Ezenkívül székel 
a család Magyar-Brettyén, és Orlya-Boldogfalván, hol a Hátszegvidék 
legfestŐibb kastélyát a család birta. Hivatalban ritkán vettek részt, 
nagyobb részben szép birtokaikat kezelve élnek. 

A család czimere — mint a metszvény ábrázolja — a paizs udva- 
rában egy koronából kiemelkedő nyilazó férfiú 3 ). 

Kei&delényi család. (Hagyárosi.) Előnevéről következ- 
tetve Zala vármegyei eredetű család. Fényes Elek Greographiája sze- 
rint Heves megyében birtokos* 

Kendelény i Feren.cz 1844-ben m. kir. kanczellariai fogalmazó. 

Kendelényi József ugyanakkor hites ügyvéd , a m. kir. hely- 
tartóságnál kezd hivataloskodni. 




*) L. Katona Hiat. eritica. XXXIII. p. 243. 

2 • Cserei Mih. 236. 

s ) Kővári Erdély nev. családai 151. 



Kende ressy. 



WZ 



Kenderessy család. (Felső-Szálláspataki.) Hunyad vár- 
megye egyik ős esaláda. A család a XIII. században élt Szálláspataki 
Gergelytől származtatik az élő Mara, és kihalt Szerecsen, és 
Szentgyörgy Kenderessy csatáddal együtt J ) . 

Nevezett Gergelytől az egész ivadék leszármazása következő- 
leg jő le : 

I. tábla. 

Gergely 
de F. -Szálláspatak 



Jób 



Bárb 



Kandres 



Kosta. 



Folyt. 11 táblán. 



Dija Szerechyen. Danchy. István. 



v. Dienes 



t 



r 
Kendres 

Sz.- Györgyi 
Dienes f 1439 

I ■ II III i A»i " | 

inka 

CSzerechyen 

Mihály) 



Szerechyen 



Píenes. Szerechyen. 



Jób 

erdélyi nevet 

vesz fel 



Péter. 



János 

I 



Dienes. Péter. László. Danchy. Orbán. 

f t . t j 



f " - " — ■ L " — 1 , 

Mihály. János. Kendres. Miklós. Szerechyen. 
1498. I t f t 



1 



János István. 

Sz.-Mihályi 1600. 
Margit) f 



Anna. Hedvig. Druzsianna. Dóra. 



Mátyás. István. 

t t 



Jankó Anka. Anna. Szerechyen. 
János 



István. Miklós 
1463, 



*) Családi közlés szerint. Ellenben Kővári id. munkájában a2 előtte 
volt családfa szerint a Kenderessi családot aMaraésKendef f y-ekkel is egy 
törzsből , de a XV. század vége felé élt Szálláspataki Danesul-tól irja eredezte- 
tettnek ; minthogy táblázatunkkal Kővári eléadása ellenkezik, és okmányok nél- 
kül ide vagy oda nem szavazhatok, közlöm Kővári eléadását is itt, mely igy 
hangzik : ,, Az előttünk fekvő családfa egy törzsből származtatja (a Kenderessi- 
eket) a Mara és Kendeffy családdal. Szállispataki Dánosainak , ki a XV. század 

13* 



tm 



Kenderessy. 



II. tábla. 

Kozta . ki az 1. táblán. 



István. 
1471. 
f 



Kendres Gergely. Danicky. 

I f 1400. tájt. 

kitSf, a Mar a család. 



László 

r — -* — —i 
János 

i ■ A - — -\ 

Kendres 
~ — * 1 

László 

-^ 



Miklós 



János. 



Péter. 



Mihály. 



Gáspár. Ferencz 
(1628-37) 



István 



Mihály 



János 
Mihály. 



Miklós 



Gáspár. Mihály. 



Farkas. Imre. Ferencz. látván 

Hunyad v. pénztárn. 
(1. Balási, Bora 
2. Csóka Eva) 



Zsig mond 

Hunyad v. 

főpénztára. 

1794. 



György 



Mihály 

'Dániel. János. Béni. Ábrahám Gáspár. Elek. Sámuel. 
f f Hunyad v. 

alszbiró 
1815. 



Albert 
1858. 



Mihály 
1858, 



a 



főszbiró 
1794. 



■sS! £f Mihály Ferencz József 

g |* sz. 1758. flS24. Hunyad v. Hunyad v. 
& ?» gubern tanácsos aljegyző 

(í. Baiia Rebeka 1794. 

2. Sz otyo ri Mária) 

Ferencz 

f 1854. 

(Bardőcz Klára) 

r— * 1 

Sándor 





i— < 


50, 


Dienes {T 1 


ti 


CD 


(O 




c^>. 


f 


PT 


N 




O 







>—J 




fi 




-f- 






-+■ 



N 

00 

s 

l 



Ignáaz 

* — 

Dienes. 



Antal. Árpád. 
Az I. táblázaton látjuk a kihalt Szereohen ésSzentgyör- 
g y i Kenderessy ágazat leszármazását. 



vége felé élt, három fiat tulajdonítanak : Lászlót, kitől aKendeffik, Ja- 
kabot, kitől a Marák és P é t e r t , kitől a Kender ess iek származtak 
le. Ezen Péter ftai L á s z 1 ó *), ennek Miklós, ennek Ferencz (1628- 37), 
ennek István, ennek Mihály, ennek István hunyadmegyei pénztárnok, ki- 
nek első neje Balázsi Borbála, második Csóka Eva, kitől a mostan élők elágaz- 
nak u stb., ez utóbbiakat már táblázatunkon is találjuk. 

*) És Jáno s , kinek fia vala azon K. P é t e r , ki 1558-ban hunyadme- 
megyei adószedővé neveztetett; 23. dec. art 7.; ki aztán kihalt. 



Kenderessy, 19? 

A táblázatok hitelességére nem láttam ugyan okleveleket, de azt 
látom , hogy a II. táblázatot kezdő K o s z t a - tol néhány izén lejövő 
nemzedék aligha más neveket nem igényel, mert Albert királynak 
1439-ben kelt oklevele, melyben megerősíti a Zsigmond királytól nyert 
de a töröknek Erdélybe beütése alatt elvesztett okleveleket, az Erdély- 
ből a Vaskapun által Karánsebes felé vezető só-uion lévő híd fentar- 
tását a viz aknai só-kamarából a Kenderessy családot illető segedelem 
iránt ')) így nevezi meg a családtagokat „Fi deli s noster La- 
dislaus, filius Joannis, filii Kende de Malomviz, 
3UO ac ej usdemJoannis fi li i&ende,~ nec non Kende- 
res, et Nicolai fratrum suorum carnaiium" stb, miből 
az következik hogy malom vízi Kende volt atyja Jánosnak, kinek 
fiai László, Kenderes és Miklós. Innen nem csak az sejthető, 
hogy tán Koszt a helyébe Kende lenne teendő, de az is egy- 
szersmind kiviláglik, hogy a család legelőbb malom v iz i-nek íratott, 
továbbá , hogy Kendé- nek (mely keresztnév volt) János fiától, — 
ki már Kende ff y-nek méltán neveztethetett, (Joannes filius KeucV) 
és ennek unokáitól és pedig Kenderes-tői a név mutatása mellett 
származhatott a Kenderessy család ; de egyszersmind e családból 
eredett a már tárgyalt KendeíFy család is. 

Már 1445-ben lelünk malom vízi Kenderessy Mihályra, ki ma- 
gát Hunyady János vajdának alispánjául és Marmaros megyében hely- 
tartójául irja, midőn több Marmaros megyei oláh helységnek kenézsé- 
gét bizonyos oláhokra ruházza l ) 

1455-ben malomvizi Kendrys János és Kende László Szat- 
már várm. Gencs helységben részt kap 3 ). 

Nem tudjuk a fentebbi táblázaton kimutatni azon malomvizi 
Kenderessy Pált, kinek 1503-ban Csáholy Margit szatmármegyei 
Szárazberek Laskod stb, helységbeli részét 200 frton elzálogita 3 ). 

Hasonlóan hiában keressük e táblázaton gyaü Kenderessy M i- 
hályt, ki 1505-ben Pest vármegyének, és azon Kenderessy Mi- 
hályt, ki ugyanakkor Bács vármegyének volt követe a rákosi or- 

*) Katona História, crltic, XII. 918. — Fejér Cod. dipl. XI. 316. V. ö. Te- 
leki Hunyadiak kora I. k. 138. 

% ) Szirmay Szatmár várm. I. 7. - Ez idézet után tévedéssel áliitaük Te- 
leki Hunyadiak kora I. k. 461. lapon szatmári alispánul ; nem is fordul elő Szír - 
maynál az alispánok névsorában, és valószínűleg Huny ad megyében voit alispán. 

*) Szirmay Szatmár várm. 11. 41. 

*) Leleszi Convent. protocoi. 4. 



108 Ken4i. 

szággyülésen '). — Szintén nincs a táblázaton azon malom vízi Kende- 
ressy Miklós sem, ki mint Szapolyai hive 1526-ban a tokaji gyűlésen 
jelen volt % ) x 

A családfán a mostani nemzedéket — mely felső-szálláspafaki 
előnévvel él — azon Istvántól látjuk elterjedtnek , ki hunyadme- 
gyei pénztárnok volt a múlt században , és kinek két nejétől B a 1 á s i 
Borbálától, cs Csóka Évától három ágra terjedt a család. 

Zsigmondnak fia Zsigmond 1794-ben Hunyad megye főpénz- 
tárnoka volt. Magnélkül halt ki. 

Mihálynak (fi 785) fiai közül F e r e n c z 1794 ben hunyad- 
raegyej aljegyző. Másik fia Mihály szül 1758. nov. 17-én ; a fökor- 
mányszéknél kezde szolgálni, és 1815. előtt már fő-korm.- széki taná- 
csos volt, egyszersmind a nemzeti nyelv nagy barátja , sőt mint író né- 
hány értekezést is irt. A szép művészet iránti hajlama a kolosvári 
színház felállításának is egyik buzgó pártolójává , és nevét tiszteltté 
tévé. Meghalt 1824. april. 24-én 3 ). Fia 

Ferenc z a kincstárnái volt fogalmazó Atyja tudomány-szere- 
tetét szintén öröklé , és az „A r pá d i a a hist. zsebkönyvben pár törté- 
nelmi értekezést nyomatott. 

Mihály gubernialis tanácsos testvérének Györgynek fiai közül 
Gáspár 1815-ben Hunyad megyében aiszolgabiró volt. 

Hasonlóan a legutóbbi nemzedékből Károly 1 847-ben mint gu- 
bern. fogalmazó, F e r e n c z 1847-ben tart. biztos hivatalos kodott 

Ezeken fölül ugyancsak Erdélyben, sőt Hunyadban a hiv. tiszti 
névtárban lelünk s e r é l y i előnevezettei élő Kenderessy-eket is : ilye- 
nek József 1794 ben Hunyad vármegye főszolgabirája. Farkas 
ugyanott 1 847-ben aiszolgabiró. 

Ezek is e családhoz tartozók e? — valamint kiskendi Kende 
ressy Zsigmond, ki 1847-ben kincstári járulnok volt ; —nem tudjuk. 

Kendi család. (Szarvas-kendi f.) Erdélyben szerepelt, és 
egyike volt a leggazdagabb , legtevékenyebb , legnyugtalanabb hazafi 
családoknak , tagjai nagyobb részben fő hivatalokat viseltek ugyan, de 
többnyire vagy mindenik nótáztatott, vagy épen politikai vérpadra 
kerültek. „Mindenik ellenzéki főnök volt a fenálló kormány ellenében, 
de hogy mindenik — úgymond Kővári *) — a haza szabadsága mar- 



*) Jászay Pál, A magyar nemz. napjai a mohácsi vész után 157. 158 lap. 
*) Ugyanott 81. 

3 ) Tudományos gyűjtemény 1825-ki évfoly. XI. köt. arozképe is látható. 
*) Kővári Erdély nev. cs. 155. 



Kendi. 



tm 



tyra lett volna: legalább eddigi történeti adataink szerint, azt nem 
állithatjuk." 

A kölesei Kende család ezen Kendiek-et saját ágazatául 
igényli. (Lásd igy e kötet végén) Mások a család eredetét K ö n d fvagy 
Kund) vezértől hozzák ie J j, és dobokai -Kend alapitását is nekik 
tulajdonítják 2 ). Eiső előnevük Szar vad- K end lehetett, a XIV. 
században élt Kendy István, a törzsnek Tanaásnak aa magát Kendi- 
Lénáról irta , és e mellett maradtak utódai mintegy századig, mig A n- 
t a 1 az al vajda Vas leányt vévén nőül, azzal Vasas-S z e n t-I v á n t kapja 
leány-negyedben, minek következtében fia János Szent-iványi előne- 
vet vesz fel ? míg másik fia A n a 1 Radnót-ot kapja , és r a d n ó t i-nak 
irata magát. — Nem épen teljes család fájuk 8 ) következő: 



Tamás 



István 1384. 



I. János 
1434-37. 

(Győrfalfri Kata) 



György 
1434. 



II. György 



Gál 
1524. 



Ilona 1494. 
(Angelonéy 



i. Ferencz 

1482. 
(Nagylaki 
Veronika) 



Antal 

1472 - 1504. 

erdélyi vajda 

(1. czegei Vas Kata 

2. Erdélyi Hedvig) 



lí. János 
t 1536 

A , 



III. János 
1569. 
(Kendeffy Anna) 



11. Antal 
fl558. 
(Bogátni Klára) 



11 Ferencz 
f 1558 
vajda 
(1. BánlTv Magd. 
-j- 1538- 
2. Lévai Kataf 1551. 
3 Homonnai Bora) 



Mihály 

(1. Szilvásy Zsófia 

2. Bánffv Kata) 



Lásd folyt, köv, lap. 



Hí. Ferencz 
1580. 



Ili. György 
kincs tárnok 



I. Gábor 

f 1594. 

(Balassa Margit) 



III. Antal. 



11. Gábor 
(Révay Anna") 



István 
.Csapy Zsuzsa) 



lll. Gábor 
1597. 



• Anna 
(1. Czobor Márton 
2. Poagrácz István) 



Péter 
t J582. 



V. Ferencz 1597. 
(1. Bebek Judit 

2. Zeleraéri Bora) 

i r* 1 

Judit 
(Haller István) 



Farkas 

(Keroéndi 

Bora) 



János 
(Bánffy 
Magd) 



Judit 
t 1637. 
(Haller 
István) 



») Wolph. BetMen tora. III. 463. 
*) Hodor Doboka várm. 123. 
s ) Kővári Erdély nev. cs. 154. 



200 Kendi. 



1. Mihály, ki ni előbbi lapon 
(Szilvágy Zsóna 
(Bánffy Kata) 



Sándor Ferencz 

t 16U4. f 1494. 

B« -Szolnok v. főisp. 
(I. Patóohi Klára) 
2. Almádi Anna) 



Zsófia 


Zsuzsa. 


Krisztina 


(Bogáthy 
Menyhért) 


(1. Báthori 

Boldizsár 

2. Csáky 

Istváu) 


(1. Kovacsóozy 

Farkas „ 
2. Giczy Péter 
3- Némethy 
Gergely) 



István 

f 1628. 
kanczeüár 



Krisztina 

(Haller 

Zsigmond) 

A család -történelmi szerepet Kendy A n t a 1 az 1496. tájban al 
vajda nyitja meg J ). 

Testvérének G-yörgynek fia Kendy Pál 1524-ben Vass Ba- 
lássa] mint Doboka megye küldöttei a Szapolyai János vajda kihágásai 
ellen fölkelt székelyek mellett a királyhoz kérvényt írnak alá 2 ) 

II. János mint Szapolyay híve és vezére I. Ferdinaud ellenében 
Eperjes mellett esett el 1536-ban 3 }. 

II. Ferencz niár nagy szerepet visz , 1534-ben Medgyesnél o 
keríti meg Grittit *). 1540-ben Majláthtal János király ellen támad, 
végre kegyelmet kér , János király megkegyelmez neki , de Magyaror- 
szágra száműzi. Később Izabella kegyéből haza megy , s miután Iza- 
bella által Erdély Ferdinándnak átadatik, Ferdinánd által Dobó Ist- 
vánnal 1553. april. 9-én vajdává neveztetik *). De azért Izabella híve 
maradt, s maga ment ennek visszahívására 1556-ki jul. 6-án. Azonban 
a visszajött Izabella női-kormányát csak hamar megunta , és a kor- 
mányt több társsal Bebek kezére akará játszani , e végett a törökhöz 
követet küldtek. Izabella ezt megtudva, Bebeket, Kendi Ferenczet 
és testvérét a köszvényben szenvedő Antalt Fejérvárra hivatja, ott 
éjjel megrohantatá és kivégezteté 6 ). Jószágait elkobzák. Dús kincs- 
tárt, és több asztagot hagyott ezernél. Említésre méltó vajdai életéből, 
hogy 1555~ben a székelyek törvényeit vajda társával megerősité. Ezen 
Ferencz Szent- Iványról irá előnevét 



x ) Benkó Transylv. speciális. 
a ) Eder ad Felmerum 254. 1. 

*) Budai F. Lex. II. 442. Azonban erről mit sem tud az egykori emiékiró. 
*) Történelmi lár. Hl. 45-52. 

5 ) Más adat szerint kinevezés 1653. máj. 26-án történt. L. Kemény József 
Notitia Capit. Albensis 216. 

*) Forgáoh Comment 211. - 214. Wolph. Bethlen 1. 550—619. 



Kendi. 301 

A családot a nóiáztaiás sorban sujtá, II. Ferencznek fiát IV. J á- 
nost 1575 ben míut Békess Gáspár hivét nótáziatá Báthori István *). 
Hasonló sors érte ekkor ugyanazon okból I. Gábort és Farkast 2 ). 

Azonban még ekkor emelkedett fel Sándor. Mihálynak fia, a 
Kendi család legtisztább jelleme , beható szellemű, és reudithetlen ha- 
zafi. 1565-ben már Kanczellár volt. 1570-ben Miksa királyhoz jár kö- 
vetségben, hol egy évig letartóztatik. 1572- és 1575-ben (ellenkezőleg 
rokonaival) Báthomal tart Békés ellen , sőt ez ellen a portára jár ki- 
nyert segélvért. 1581-ben Lengyelországban jár Báthorinak megnye- 
rendő lengyel trón érdekében. 1583-ban a még gyermek Báthori 
Zsigmond mellé ennek atyja által egyik gyámul és igazgatóul nevez* 
tetik 8 ). 1588-ban Ghiczy János a kormányzóságról lemondván, he- 
lyébe Kendy Sándort az ország Báthori Zsigmond mellé tanácsossá 
nevezi, de Báthori el nem fogadja , erre Kendy visszavonult magányá- 
ba, jószágára. Azonban a könyelmü fejedelem rémkormányát csendesen 
tűrte. Majd ismét , látva , hogy Báthori Erdélyt a törőktől elszakítani, 
és az ausztriai háznak akarja átadni, sőt e végett 1594-ben ki is indult 
Erdélyből , Kendi fbilépett , s magára vállalta , hogy Konstantiná- 
polyra menvén, ott Erdélynek köztársasági kormányt eszközöl. Előbb 
azonban Báthori után menve, ezt aug. 8-án Erdélybe visszahozá. Aug. 
17-én Tordán országgyűlés tartatott, hol Báthori az elszakadást az or- 
szág elé terjeszté. Az előterjesztés ellen Kendy szónoklata egész erejé- 
vel föllépett. Fejér megye és a székelyek Kendy mellé nyilatkoztak, 
de a megyék nagy része és szászok a fejedelem mellé állottak, és a tö- 
rök ellen hadat szavaztak. Erre Kendy egy beszédet tartott azon bere- 
kesztéssel , hogy óhajtja halálát , hogy hona siralmas sorsát ne lássa. 
Báthori felindult ez ellentálláson, miért is Kendi Sándort több tár- 
sával, nevezetesen testvérét ÍV. Ferenczet, unoka-testvérét II. An- 
talnak fiát I. Gábort, továbbá vejeit Kovacsóczy Farkast, Báthori 
Boldizsárt megfogatá, és Kolosvárott aug. 30-án lefejezteté ft ). Hason- 
lóan vele a vérpadon halt el több társával a megnevezett Kendy G á- 
b o r is. — Báthori , Kovacsóczy és Kendi Ferencz Gyalu várában 
fujtattak meg *). Javaik elkoboztattak. Sándornak kész pénzét 



') Kemény József Notitia Oapit Aíb. 232. 

*) Wolph. Bethlen 11. 222. 

3 ) Ugyanott II. 69-463. 

u ) Ugyanott III. 293-472. 

*) Wolpk Bethlen 111. 463—488. 



203 Kenőt. Keneákh. 

többre teszik hatvanezer aranynál , Ferencznek kincse, drágaságai 
még többre, hatszáz ezerre beesültetett '). 

Sáncíornak fia István 1 600. oct. 25-én Ősi javait, mit atyja el- 
vesztett, visszakapá. 1603-ban Székely Mózsessei tart, fogságba esik, 
de Bástától kegyelmet nyer 2 ). 1605-ben Bocskai részén harczoi ; a kö- 
vetkező évben Kassára jár köveiül a békekötésre. Doboka vármegyé- 
nek főispánja lesz 3 ). 1607-ben Báthori Gábor részére működik , és 
kanczellár lesz. 1609-ben Szamos-Újvárt kapja, azonban a következő 
évben Báthoriénl nejét féltve , ellene összeesküszik, mi kitudódván, 
Magyarországba fut ; ekkor mert az ország-pecsétet is magával vivé? 
mart. 25-én határozat hozatik , hogy minden oklevél újra Írassék, és 
pecsételtessék. Kendi István nótázta tott 1614-ben Bethlen Gábor 
a nóta alul fölmenti , de nem ment haza. 1619-ben száműzetés monda- 
tik reá, ha a következő országgyűlésig sem tér haza. Ugy halt el Ma- 
gyarországban 1628. körül. Utódai leány-ágon a Hallerok lettek. Fi- 
ágon Kővári kihaltnak irja, azonban a szatmármegyei kölesei Kende 
család czégényi ága épen ezen Istvántól hozza le eredetét ; későn jut- 
ván ez adatokhoz , adjuk a Kendék e leszármazását e kötet végén 
pótlékul. 

Kendi tv* ft Iád (Nagy-kendi és kelemen-telki.) Kővári sze- 
rint Erdélyben még egy K e n d y nevű család élt , mely magát a do- 
bokamegyei Nagy* Kendről, és Kelemen-telkéről irá, me- 
lyet amattól — úgymond — figyelmesen meg keli különböztetni. Ez 
is a följebbivel egy időben élt, hivatalokat viselt, és szerepet vitt; és 
íiá-ágban Kendy István itélőmesterben 1672-ben halt ki 4 ). 

Kenedicn család. Kenedich Ferencz, József, Ist- 
ván és Benjámin 1792-ben I. Ferencz király által primási felter- 
jesztésre nemesitettek meg. 

Czimerük a paizs felső részében (fejében) vörös udvaron arany- 
csillag és ezüst félhold ragyog ; a paizs ezüst udvarában hármas zöld 
halmon kék magyar ruhás vitéz áll, jobb kezében kivont kardot, a bal- 
ban levágott törökfejet tartva. A paizsfölötti sisak koronáján sas ál), 
egyik fölemelt lábával három nyilat mutatva, Foszladék jobbról ezüst- 
kék, balról arany- vörös 5 j. 

*) Ugyanott 489. 

2 ) Ugyanott V. 498. 

*) Ugyanott VI. 233-271. 395. 

*) Kővári Erdély nev. ss. 156. 

s ) AxUmi Scuta gentil. tom. V. 



Kenessey. — Kenesieb. WS 

Kenessey család. A Dunántúli kerület egyik ismertebb 
nevű régi nemes családa , kiterjedve vagy birtokolva Fejér , Győr, So- 
mogy, Sopron, Veszprém stb. megyékben. 

A család czimere a paizs kék udvarában hármas zöld halmon há- 
tulsó lábain álló , kettős farkú oroszlán, mely első jobb lábával kivont 
kardot, a másikkal egy turbános levágott vérző törökfejet tart. A 
paizsfölötti sisak koronájából ugyanazon alak női ki, Foszladék jobbról 
arany-kék, balról ezüst-vörös. 

A család történetét , és leszármazását illetőleg nem nyerhetvén 
adatokat, csak a következő kevés adatokra kell támaszkodnunk ; és igy 
azt sem állithatjuk, váljon az „K e n e s i u s f i 1 i u s U r b a n i de 
Su k u r od u , ki 1270-ben élt, — nem a család egyik törzs-Őse volt e? 

Olvassuk továbbá, hogy 

Kenesey Péter 1625-ben Pápa várában lovas hadnagy volt , ). 

Kenessey Istvánnak nejétől Gőgös Annától fia István 
1725-ben lép egy ességre rokonával Sáary Istvánnal *) ; és az 1715. 
1722. és 1729-ki országgyűlésen Veszprém vármegyének országgyűlési 
követe ft j, az 1715-ki országgyűlésen a vallási ügyekben választmá- 
nyi tag volt 5 ). 

Az utóbbi időkben ismertebbek a családbél Kenessey Antal 
Veszprém megyei szilas-balhási birtokos, 1837-ben Veszprém megyei 
alszolgabiró, 1843-ban fő adószedő, jelenleg a veszprémi cs. kir. úrbéri 
törvényszék elnöke. 

Kenessey J á n o s 1843-ban Fejér vármegyében alszolgabiró. 

Kenessey Kálmán kápolnás-nyéki birtokos, a gazdászati' iro- 
dalom terén vivott ki magának szép nevet. 

Trencsin vármegyében eléíbrdul. a X VIí. században K e n e s s y, 
Kenyessy, sőt Kenyezsey,és Kenyeczey néven is egy ne- 
mes család az 1646. 1660. 1666-ki nemesi lajstromában, névszerint 
Zolnán K. István, 1690-ben pedig Beczkón találhatni e családot 6 ). 
Voltak-e összeköttetésben ezek a Kenessey családdal? nem tudjuk. 

Keneaicli család. J2 kihalt család emlékezetét a történelem 
lapjain Kenesich Gyula tartá fen , ki 1 330-ban , midőn Zách Fe- 



»). Fejér Cod. Dipl tom. VII. vol. II. 212. 

f ) Oklevél után 

8 ) Mss. Musaei fol. lat nro 213. 

*) Lehoczky Stemmat 1.217. 

5 ) 1715-ki 30. art. 

•) Szontagh Dán. kozléee szerint. 



904 Ki-uezsy. - Képíró. 

lician a királyi családot megrohanta, azt társaival védelmezé, és e köz- 
ben fején nagy sebet kapott Záchtól ! ). 

Kenezsy család. A XV í. század elején Kenezsy Kristóf 
neje ördög Klára jogán Doboka vármegyében volt birtokos a ). 

Kengyel család. Szatroár vármegye nemes családainak 
egyike, közűlök e század elején Kengyel Gábor és Mihály Körtvé- 
lyes helységben közbirtokosok 3 ). 

ILéiiosi család. (Kénosi és városfalvi.) Udvarhelyszéki szé- 
kely család Közűlök Zsigmond 1794-ben Udvarhelyszékben reciif- 
biztos ; ismét Zsigmond 18Í 5-ben dulló ugyanott, György 1815- 
ben Udvarhely székben állomási biztos. 

Kenyeres család. (Kibédi.) Közűlök Károly 1848-ban 
ügyvéd Kolosvárott, utóbb ker. cs. kir. törvényszéki tanácsos. 
Kenyeres nevű család él Biharban is Szalon tán. 

Keiiyhecsy család. Kiváltságos voltáról nincsenek ada- 
taim. Ismeretes Kenyheczy János, ki 1709-ben Rákóczy egyik ezre- 
dese volt. Czimer-pecsétül a paizs-ud varban két fa között egy galam 
bot, mely csőrében gallyat , hasonlóan a paizsfölötti koronán is ily ga- 
lambot viselt *). 

Képes család. Képes András 1628-ban IL Ferdinánd ki- 
rálytól nyerte cziméres nemes levelét. 

Czimere a paizs arany mezejében zöld téren álló fehér galamb, 
lábai és csőre pirosak, és nyakán nyíllal van átlőve. A paizsfölötti sisak 
koronájából két fekete sasszárny emelkedik ki. Foszladék jobbról ezüst- 
vőrös, balról arany-fekete 5 ). 

Képíró család. E nevet a múlt században ismertté teve 
Képíró Sámuel huszár ezredes, ki több csatán kivül 1789 ben a török 
ellen Foksány mellett tünteté ki magát. 

Képíró máskép Czimeriró család előfordul Erdélyben a 
XVII. században , mint gyulafejér vári és váradgyai birtokos. Valószi- 
nűleg az alapító mint festő került Erdélybe a fejedelmi udvarba, és 
honfiusitatott. Képiró Istvánnak emlékezetét fentartják a követ- 
kező oklevelek , először az ő magvaszakadása folytán a fejérvári és vá- 

*) Thuróczi Cronicon Sclrwandtnernél I. 162. 

*) Hodor Doboka várm. 155. 

3 ) Szirmay Szatmár várm. II. 24. 

*) Okirat szerint, mellyen pecsété áll. 

s ) Adami Scuta gentil. tom. V. 



Keönczoi.-KeGszegby. 205 

radgyai jószágok meghirdetésére kiadott parancd 1647 ki febr. 18-áról, 
másodszor ugyan erről jelentés 1647. febr. 27-éről; harmadszor ugyan- 
azon évi nov. 14-éról Kászoni Jánosnak Czimer-író István magszaka- 
dásán meghirdetett jószágokra nézve jog -érdekeltségi ellentmondása ; 
végre 1654. nov. 2-án Kászoni Pál és Anna a nevezett Czimer- 
iró István kihalásán indított publikátás perben a meghirdetési ok- 
mányból törvényes párt vettek , ). 

Keöitczol család. (Gulácsi f.) Hajdan Vas megyében élt. 
1421-ben gulácsi Könczöinek fia György vasmegyei Gyali helység- 
béli részbirtokba a vasvári káptalan által iktattatott be a ). 

K e ö n c z ö 1 nevű család Nyitra megye nemessége sorában most 
is található. 

KLeöreössy család. (Ér-kőrösi f.) Közép-Szolnok vármegye 
kihalt osaláda. Utolsó nemzedékeinek leágazása 3 ) a következő : 

János 

P— _^- » — i 

Gergely Jápos Mihály 

közép-minők ^^7" "~ Katalin 

JLSÍIfE , (1. Folthyné. 



János. Bora. Kata 2. váradi Gargóts 

1614. (I. Szikszay Pál Boldizsár 

2. Antos Mihály) 3. Kende András). 

Egyébiránt Erdélyben már előbb találunk Kewresi családra, 
mely Sámsondról irá elönevét , s lehet , hogy a följebbinek egyik 
ága volt. 

Sámsondi Kewresi Ferencz 1532-ben Báthori István erdélyi 
vajda ítélete folytán az általa elfoglalt Veoherd, Rovás, Gezech, Kis- 
Enyed, és Márton-telke helységet vissza adja Forró Mátyásnak és Bo- 
íyay Györgynek *}• 

Sámsondi Kewresi N. 1542-ben Reutheni részbirtokát eladja 
Morgondaki Jánosnak *). 

Keöszeghy család. Ily nevű nemes család él Bereg, Nyitra, 
Ugocsa és Vas megyékben. 

A nyitramegyeiből Imrét, ki 1661-ben azon megyének szolga- 
birája voit , saját aláirása után Keöszegh y-nek látjuk irva j innen 
erről itt teszünk említést. 



! ) Török Antal közlése szerint a b. Bornemisza család levéltárából. 

*) Az eredeti iktatási okmány a nzti muzeumban. 

s ) Décsey Mihály közlése szerint. 

*) Kemény József Not. Cap. Albens. 226. 

5 ) ugyanott 209 



306 



Keörihy. — Ke/Wér. 



A család a czimerleveles családok sorában áll. Kéoszeghy Már- 
ton armalis levelét 1736-ban hirdetteté ki Trencsin vármegyében- 
1736-ban a nemesi vizsgálat alkalmával Keöszeghy László és Imre 
Trencsin megye előtt igazolák nyitramegyébŐli származásukat. Még 
1763- és 1769-ben is eléfordulnaka trencsinmegyei nemesi lajstromok- 
ban. Szép törvényes jártassággal, és észszel birt azon László, ki 
1763- 1773-ban két ízben alispánja volt Trencsin vármegyének '). 

Nevok iratik K 6 s z e g h y-nek is. Egyébiránt több ily családról 
/. Köszeghy család. 

üeörthy cnftláíi E családdal is 1646-ban Trencsin várme- 
gyében találkozunk , a midőn Halácson székeltek. 1736-ban Dezséren 
lakott János, és onnan igazolta nemességét. Ugy látszik e Jánossal 
megszakadt a további ivadék , legalább a 1748-ki nemesi összeírásban, 
valamint a későbbiekben is nyoma sincs a családnak 3 ). 

ICeövér család. (Takía-kenézi). Takta-Kenéz Szabolcs me- 
gyében a Tisza partján fekszik., honnan az Er mellékére szakadtak 
Családfájok *) következő: 

Ferenez 
(Mikó Kata) 



Borbála 
(Erdddyné) 



Péter 
(Bernáth. Anna) 

'Gábor f 1761T 
(Uszkay Bora) 



II. Gábor 
szül. 1753. 
alispán 
(Balku Klára) 



Borbála 
(Török Zsigm.j 



mre 



Sándor 



utódai 
Ersern- 
1 Vén ben. 



maradék! 
Sámsondon 



. Ruben 

Érkőrösön 

*■ i 



Zsigmond 



I. Miklós László Zsófia 
szolgabíró (Halmágyi (Kattra 
T Livia) István) 



Sándor 
t 



Julianna 
(Poográcz 

Sándor) 



József 

i •* 1 

Erzsébet. 



Póli. 



Miklós 

t 



N. 

t 



Péter elvévén Bernáth Zsigmondnak Dancs Annától született 
leányát Bernáth Annát, szép vagyonra tett szert. Vele kapja a körösi, 
sámsondi , sződemeteri jószágokat , melyeken négy fi-unokája megosz- 
tozván, négy külön ágat alkottak lakhelyöknél fogva is. 



') Szontagh Dániel közléséből. 

*) Ugyanattól. 

3 ) Décsey M. közléséből. 



KercheHch . — Kérchy . 307 

Ktfzépszolnok vármegyében viseltek hivatalt , úgymint íí. Gá- 
bor alispánságot, í. Miklós szolgabiróságot stb. 

József zarándmegyei hivatalnok 1838-ban, 

Czimerük a paizs kék udvarában egy magyar öltözetű vitéz, fe- 
jén prémes kalpag , melynek bársony teteje ki fityeg . lábain hosszú 
sarkantyús csizma , derekán atilla-dolmány , jobb kezében kigöngyö'li- 
tett pergamen lapot, baljában pedig kopját tart. 

Vallásuk helv. reform. 

Kerchelicll család. (Corbaviai.) Horvátországi zágrábme- 
gyei család ; hová eidődei Corbaviából szakadtak. A multszázad elején 
Zágráb közelében Berdovecz helységben élt Miklós, kinek nejétől 
Darich Juditától l? 15 -ki februárban született fia B o 1 d i z s á r-A dám 
a történet-iró , ki papságra adván magái , 1 747-ben lett zágrábi kano- 
nok, volt egyszersmind kácsi prépost , báni táblai ülnök, csázmai főes- 
peres, és apostoli jegyző. Leírta a zágrábi püspökség és káptalan tör- 
ténetét. Meghalt 1778-ban kora 63. évében 1 )- 

Kérdi y család. Szabolcs és Szatmár vármegye nemes családa. 

Szatmár vármegyében Kérchy Mátyás már 1424-ben alis- 
pán volt 2 ). 

Az 1578-ki országgyűlés 37. törv. czikkében azt rendeli, hogy 
Kérchy Miklósnak jószágok adassanak. 

1587-ben Kérchy Istvánnak neje Makray Anna szatmár- 
naegyei Rohod és Papos helységbeli részbirtokára kir adományt nyer s ) . 

1604-ben Kérchy János szatmáregyei Vitka helységbeli birto- 
kára visz királyi adományt *). E János az 1628. és 1635-ki ország- 
gyűlésen mint követ vévén részt, az élőbbin az Erdély felé vezető ha- 
tárok vizsgálására , az utóbbin a szárazvámok eltörlésére kiküldött vá- 
lasztmány egyik tagja volt 6 ). 

Leány-ágon a család tagjai Révay László által a Drugefch csa- 
ládtól is lehozzák származásukat 6 ). 

Jelenleg Szabolcs megyében székel e család. 



*) Kalapaticli Vincentii Oratio funebria super Balti*.- Adam KercíieJich. 

2 ) Szirmay Szatmár várm. I. 128. 

•) Ugyanott II. 91. 103. 

*) Ugyanott II. 97. 

6 ) 1628 -ki 41. és 1635-ki 72. törv. czikk. 

6 ) Szirmay C. Zemplin. not top. 78. 



208 Kererbéirv 

Kerechény család. (Kanya-íbidi f .). Zala vármegyének 

régi kihalt családa. 

Egy írónk már 1414-re emlit egy Kányaftfldi Pált, mint e csa- 
lád tagját, s mint körösi főispánt és al-bánt *). 

Bizonyos az, hogy Kereesényi György 1505 ben mint Zala 
vármegye egyik követe vett részt a rákosi országgyűlésen -). 

Kányafbldi Kereesényi K ristóí 1569-ben mint királyi fóasztal- 
nok-mester volt jelen az oszággyülésen 3 ). 

Kereesényi György 1505-ben mint Nádasdy Ferencz egyik 
hadnagya 160í-ben Kanisánál török kézbe esett *). 

Kereesényi Bálint az izsákfalvi kastélyt foglalván el , ezért 
törvény elé vonatik az 1618-ki országgyűlésen *). 

Az 1655-ki országgyűlés a 72. törv. czikknél fogva a Kereesényi 
család leány-ága elleni pert a báni táblára ntasitá. 

Egy másik ága volt a családnak, mely zalamegyei birtokán kivül 
Zágráb megyében is bírt Czirkvenán, mellyen atyjok halála után 
a négy testvér Kereesényi László, András, János és Mátyás 
1557-ben osztozkodott, mely alkalommal a törökök által háboritattak 
meg 6 >. Ezek közül 

László szigethvári kapitány volt 1556-ig , midőn Békés me- 
gyébe a gyulai vár parancsnokává tétetett, több csatában vett részt, 
1566-ban pedig Gyulát vedé a török ellen, míg azt feladni kénysze- 
rült 7 ). A vár feladásával törökfogságba esett , és kivégeztetett. Kivég- 
zését különfélekép adják elő a történetírók *). Várkapitányságát hasz- 
nára tudá fordítani, és 1558, táján már Niklasburg városát Morvaor- 
szág szélén hatvanezer forinton vette meg. Neje a Pekry Lajos özve- 
gye Báthori Erzsébet volt , ki 1562-ben halt el Gyulán, és Somlyón te- 
mettetett el. Egy fia László épen a lakodalom előtt halt el, midőn 
Harrach Lénárd osztrák báró leányával volt egybekelendő. Benne ez 



*) Lehoczky Stemmat. II. 215 

*) Jászay a magyar nemzet napjai a mohácsi vész után 157. 

•) Korachich Scriptores minores II. 227. 

*) Pethő Grerg«ly, krónika 149. 

*) 1618-ki 30. törv. ez. 

.*) Istvánffy 1685-ki kiadás 250. 

') Ugyanott. 

8 ) Istvánffy ugyanott. — Petnis Bizarrus Schwandtnernél I. 716— 717. - 
Bethlen Wolph. IL 143—145. — Mogyoróssy „Gyula hajdan és most 14 ozimű 
munkájában arcsképét adja Kereesényi Lászlónak; de az nem annyira hiteles, 
mint eszményképül tűnik fel. 



Kerék. — Kerekes. £09 

ágazat fí-ágon kihalt. Leánya is maradt Judit , ki Niklasburgba la- 
kott, és 1571-ben Miksa király beleegyezésével Frangepán Ferenczhez 
▼olt férjhez menendő, azonban vőlegénye hirtelen meghalt. 

Még a XVII. század végén élt egy ág a családból. Kerecsényi 
Gergely, András, István és György 1677-ben Nagy-Sitkén 
egy telket, melyet zálogban bírtak, Sitkey Pálnak visszabocsátnak '). 

Herék család. A XVII. században, nevezetesen 1648—1690 
közt Trencsin megye nemessége sorában leljük e családot, a baáni já- 
rásban. 1658-ban Kerék Ferencz Trencsin megye alispánja volt, és 
valószín űleg 6 az, ki 1635-ben a becstelen itési büntetéstől (a poena 
infamiae) országgyűlés által fölmentetett *). 1690-ben Motesiczen szé- 
kelt a család 8 ). 

Kerekes család. Kerekes család jelenleg Borsod , Esz- 
tergám , Szabolcs , Szatmár , Ugocsa , stb. megye nemessége sorában 
említetik . 

Több ily nevű egymástól különböző családunk lévén, az egyes 
családok gyámolitása nélkül vérségi összeköttetéseikre nézve nem tá- 
jékozhatjuk magunkat. 

Már a XV, században eléfordul cs&ládaink sorában a Kerekes 
név. Kerekes Pál Tata vár kapitánya volt V. László király alatt, kitől 
1453-ban Veszprém megyei Teleki helységben és Fehér megyei Após- 
taghon némely magvaszakadt birtokokra királyi adományt nyert *). 

Kerekes Mátyás 1580-ban Báthori István lengyel király mel- 
lett az oroszok ellen narczolt, és Vielkoiuki ostromában vett részt 5 ). 

Kerekes András 1638-ban a koronái jövedelem pénztárnoka 6 ). 
1647-ben az országgyűlés által a 140-ik törv. czikkben a számadás 
alól fölmentetik. Utóbb itélő mester volt , és nejéül Amadé Erzsébet 
iratik '). Austriában tett adósságainak kifizetéséről az országgyűlés 
1655-ben és folytatólag még 1715- és 1723 ban is rendelkezik 8 ), Czi- 
mere Lehoczky szerint egy koronás oroszlán , első jobb lábával kivont 
kardot villogtatva. 



J ) Sitkei családi levéltár lajstroma 37. lap. 

«) 163ö-ki86 törv.cz. 

3 ) Szontagh Dániel közléséből. 

*J Katona Hist. critic. XUI. p. 803. 

5 ) Budai Fer. Hist. lexic. II. 457. 

•) 1638-kiS. törv.oz. 

') Lehoczky Stemmat I. 177. II. 215. V. ö. Kemény Jáoos önéletírása 4ö3. 

») 1655-ki 33. 1715 ki 64. és 1723-ki 81. törv*. <*. 

U 



£iö Kerekes, 

Kerekes Menyhért í 646-ban feövet, 1650b-en alispán Mosón 
vármegyében *). 

A XVII. és XVIII. században öt rendbeli Kerekes családot ta- 
tunk a nemesek sorába emeltetni, a mint következnek : 

1686 ban Kerekes János I. Leopold királytól kap czimeres ne- 
mes levelet ; czimere víz-írányosan kétfelé osztott paizs, a felső arany 
udvarban szétterjesztett szárnyakkal , hátul legöndöritett farkkal sár- 
kány áll. Az alsó udvar felülről lefelé két rézsútos vonal által három 
udvarra oszlik , a két szélső , háromszögű vörös udvarban fehér rózsa, 
a középső íehér udvarban piros rózsa díszlik. A paizsfölötti sisak koro- 
náján daru áll, egyik fölemelt lábával kövecset, csőrében hármas buza- 
kalászt tartva, Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék a ). 

A másik Kerekes családból szintén Kerekes János és hason- 
lóul 1686-ban kapott czimeres nemeslevelet. Ennek ozimere a paizs 
kék udvarában egy négylábú barna-fa asztál , melynek közepén egy 
fehér palaczk áll. A paizsfölötti sisak koronáján kék ruhás férfi kar kö- 
nyököl , egy fürt piros szőlőt tartva. Foszladék jobbról ezüst-vörös, 
halról arany-kék 3 ). 

A harmadik ily nevű családnak 1718-ban III- Károly királytól 
Kerekes János és Sámuel szerzé a nemességet 4 ). Ozimere a 
paizs kék udvarában zöld téren álló fehér hattyú , mely egyik fölemelt 
lábával egy kereket tart ; fölötte két oldalról félhold és csillag ragyog. 
A paizsfölötti sisak koronájából három fehér liliom emelkedik ki, és 
mellette jobbról félhold, balról aranycsiílag ragyog, Foszladék jobbról 
arany-kék, balról ezüst- vörös. 

A negyedik család alapi tója Kerekes Jeromos és István 
1722-ben III. Károly által emeltetnek a czimeres nemesek közé 5 ). 
Czimerük a paizs kék udvarában egy pánczélos kar könyököl kivont 
kardot tartva ; és a paizsfölötti sisak koronáján szintén olyan kar kö- 
nyököl kivont karddal. Foszladék jobbról vörös-kék , balról ezüst- vörös. 

Ezeken kivül még egy régiebb ily nevű családot emiithetünk : 
JCerekes Péter és általa fiai Kerekes Imre, Gryörgy, István, 



Lehoczky Stemuiat. I. 199. 

2 ) Adatni Seuta gentiL tom. V. 

3 ) Collect. Herald, aro 814. 

4 ) Ugyanott nro 685. 
& ) Ugyanott n,ro 353. 



Kerekes. %%% 

Mihály, János és Péter 1635. ocfr. 2-án Ebersdorf várában II.. 
Ferdinánd király által előbbi nemességökben és czimerükben megerő- 
sítettek 1 ). , 

Ezen elészámláltak közül melyiknek, hol legyenek utódaik ? arra 
adataink nincsenek. 

Egy Kerekes család , mely a múlt században báróságra emel- 
tetett , következőleg 2 ) hozza le nemzékrendét a báróságot nyerő tá- 
bornokig : 

Kerekes István 
(Ketyey Orsolya) 

János 

(Orosz Anna) 

György 
(Kürtössy Bora) 
r~ 



Mihály 

(m.-szegedi Szegedy 

Julianna) 



Zsigmond 

M.- Terézia rend lovagja 

cs. kir. kamarás, és 

tábornok, 1764. báró 

(Sigray Magdolna) 



Károly Johanna 

1780 (Kubicza József). 

A végső izei* álló Zsigmond a Haller gyalog- ezred ezredese, 
éa Terézia rendi lovag 1764-ben M.-Terézta által báróságra emelte- 
tett a ), és családja jelenleg is a magyar bárók sorában áll. Leánya 
Johanna Kubicza Józsefné volt ; Fia Károly 1 780-ban N.* Szom- 
batban tanult. 

Báró Kerekes Frigyes egri megyei pap, és Hevesen plébános 
jelenleg. 

Szatmár vármegyében Kerekes Benedek 161 4-ben Dob hely- 
ségben Báthori István végrendelete folytán birtokrészt nyervén, erre 
királyi jóváhagyást kap *). — 1710 ben Kerekes Mihály azon me- 
gye szolgabirája *). E század elején Kerekes Gáspár birtokos Ugo- 
csa megyében Kőkényesden és Szatmár megyében Vetésen , továbbá 



*) Az eredeti Armalis Bazin sz, kir. város levéltárában. 
*) Schönfeld Adels Schematismus I. 208. 
*) Megerle, Österr. Adels Lexikon 62. 
4 ) Szirmay Szatmár várm. II. 141. 
*) Ugyanott 1. 134. 

14* 



81$ Kerekes. 

birtokos Angyaloson is *)• — Kerekes Gábor Ugocsa megyében birt e 
ssázad elejét) Bábonyban 2 ). 

Zemplin vármegyében szintén a nemesek sorában áll Kerekes 
család; és tán ennek ősei közül volt Kerekes István, ki l&97-ben 
Tarozainál esett el 3 ). 

Erdélyben is találunk Kerekes családot ; már Báthori Gábor ide- 
jében 1611 táján él Kerekes Péter *). 

Kerekes Tamásnak özvegye Lugosi Kata 1691 -ki aprilban 
halt meg *). 

Felső-Fejér vármegyében mohai (v. moksai) Kerekes Elek 1794- 
ben ai-szolgabiró, Péter pedig 1815-ben ugyanott fő-szolgabiró volt. 

Kerekes családi. Még egy ily nevű nemes családot isme- 
rünk, melynek leágazása kellő világosságban állván, e családot külön 
tüntethetjük fel. 

A család Trenc3in megyében székel. Alapító törzse Kerekes L J á- 
nos katona volt, kinek részére Szege dy Fer. Lénárd püspök 
1662. sept 5-én I. Leopold királytól czimeres nemeslevelet nyert. 

Czimere vizirányosan kétfelé osztott paizs , a felső vörös udvar- 
ban oroszlán van menő helyzetben , alatta kék mezőben három píros 
rózsa látszik. A paizsfölötti sisak koronájából két kiterjesztett sas- 
szárny között , melyek közül a jobboldali vízszintesen osztva ezüst- 
vörös, a baloldali pedig arany-kék , oroszlán emelkedik ki, első jobb lá- 
bával kardot, a másikkal levágott törökfejet tartva Foszladék jobbról 
arany-kék, balról ezüst- vörös. 

A család leszármazási fája 6 ) következő : 

I. János 1662. 

_____________ (Thnrza KataJ _ 

H.János Ferencz. I. István Éva Mária. Kata 

Homonnán 1710. Bars v. (1. lessenyei f 

jószá g il^azg. adós?ed,ö Nagy 

' Fl/^zió" ' (Brogyányi É va) 2. Bossányi 

III. János 

1728. f 1740. 

barsi esküdt 

(Sipeky Dóra) 

Fffljft kÖV. litf0H. * 

1 i Szirraay Szatmár várm. II. 125. 135. C Ugocsa p. 174. 

z ) Szirraay C. Ugoosa p. 157. 

*) Szirmay C. Zemplin not. top. 152 

») Bojtni, Eugelnél 9. 292. 

*) Bárányi Halotti Fredikáoziők. 

*) Családi köaléa szerint. 



Kerekes. 



MZ 



III. János, hi az slóbbi lapon. 
1728. f 1740. 
barsi esküit 
(Sipeky Dóra) 



1. József 
levéltárnok 

t 1809. 
(Cseh Teréz) 



Rozália 

f 1802. 

(Belay A uhu) 



i Károly 

nyitrai kanonok 
t 1841. 



Antal 
só-liivataln. 

f 1804. 
(Korompay 

Anna) 



Tei éz 
t 



II. József 
insurg. főhadn, 

t 1805. 
(Némák Anna) 



Magdolna. 



IV. János Inire. 

iáb ügyvéd f 

számvevő 
(Korompay Ágnes) 

• Mária II. István 



Károly 



Anna 

(Adaraovicn 
Ignloz) 



f 1848. Illaváu 

(L anger Ernesztina) 

Mária. Gusztáv. 



III. László 
gazdatiszt 



Adalbería. 

A család -alapító törzsnek nejétől Thurza Katalintól, ki e most is 
élő Thtirzó családból vette eredetét, öt gyermeke született. Ezek közül : 

II, János gr. Homonnay Zsigmondnak udvarnoka, halála után 
pedig özvegyének Zempiin megyében jószág igazgatója. Meghalt a 
Rákóczy féle zavarok alatt ; fia I. L á s z I ó Hornon nán lakott 

I. István Barsmegyének perceptora volt 17 10-ben* Bírt Koiacs- 
nón. Neje Brogyányi Éva, utóbb Majthényi Ferencz neje ion. Ennek fia 

Ilí. János 1728 — 1740-ig , tehát haláláig Bars vármegye es- 
küdtje volt. Neje Sipeky Dorottya. Meghalt 1742-ben. 

I. József 1759-ben gr. Ilíésházy József országbíró titkára. 
1766-ban a Trencsini uradalom tiszttartója, 1779-ben a gróf Illésházyak 
levéltárnoka ; meghalt 1809-ben kora 78. évében Cseh Teréziától fiai : 

I. Károly 1790-ben orehói, 1800-ban nemsovai plébános, 1804- 
trencsici alesperes, 1806-ban teplai plébános, 1827-ben sz.-azéki ülnök, 
1830-ban megyei küldött, 1832-ben nyitrai czimzetes kanonok. Meg 
halt 1841. kora 75. évében 

Antal 1795-ben Nemsován kir. sóházi ellenőr, 1800-ban sóházr 
pénztárnok. Meghalt 1804. kora 34. évében, Neje Korompay Anna, 
Meghalt 1820-ban. Fiairól alább. 

II. József 1797. és 1800-ban a trencsin megyei felkelő nemes- 
ségnél főhadnagy. Meghalt 1805-ben kora 33. évében. Nejétől Némák 
Annától leánya Anna Adamovich íguáczné, kinek fia Adamovich 
László Pecsenéden lakik. 



3f4 Kereky. 

IV, János 18!9-ben táblai ügyvéd, 1823 ban gr. Illyésházy, 
1835-től b. Sina urodalmi számvevője. Megbalt 1854-ben. Nejétől Ko- 
rompay Ágnestől két tia él : II. István 1849-ben Trencsmben, jelen- 
leg Illaván irnok : gyermekei a táblán láthatók ; testvére II. László 
b.-Sina sz.-Iőrinczi urodalroában irnok. 

Trencsin megyében a család a múlt század közepe óta székel. A 
nemesi Összeírásokban leljük I Józsefet Dubnicza mezővárosában, 
1781-ben Kis-Kolachinban is. 1803-ban ezen József már emberkort 
ért fiaival Károlyival, Antallal és Józseffel , és ez utóbbinak fiával IV. 
Jánossal mint Dubniczán lakozók iktat vák a nemesi lajstromban J ). 
MLereky család. (Kereki és nagy-vásonyi f.) Kereky családot 
találunk már a XV. században Békés vármegyében, midőn 1461-ben a 
békésmegyei Sziieméres helység iránt a Maróthyak ügyében Kereky 
Mihály is tanúskodott 2 ). 

1455-ben él Kereky György 3 ). 

1552-ben Biharban Kis-Kerekit birta Kereky László. János 
és Péter. Nagy-Kerekiben birt Kereky Peren ez *). 

Szatmár megyében Kereky Bálás 1587-ben (jenes helységben 
nyert részbirtokot királyi adományban •). 

Kereky János 1600-ban gyűjt sereget országgyűlési végzés 
szerint b ). 

A Dunántúl n agy • v ás o ny i Kereky család tűnik fel a 
XVI. században Ebből Kereky Gergely a hires Kinisy Pálnak, és 
utánna Miszlenovics Márknak özvegyét Magyar Benignát vette 
nőül y és egy 1509-ben eszközölt osztály-levél folytán sietett a magta- 
lan nő dús birtokhozományát maga részére biztosítani , és azokra ado- 
mányt szerezni, sőt a vázsonyi urodalom szomszédságában feküdt K ab 
nevű erdőt, utóbb Kap-telke, vagy Kap- hegye nevű birtokot is alatto- 
mosan az adomány-levélbe csusztatá ; ezért 1510-ben kemény királyi 
levél dorgáiá meg a már nagy-vázsoni előnévvel élő Kereky t, ki azon- 
ban soká nem élhetett, mert az üdvéről, becsületéről és hűségérői meg- 
feledkezett Benigna asszony orgyilkosok által férjét Kereky Gergelyt 
megöleté ü ). 

\) Szontagh Dán. közléeéböi. 

'*) Gr. Teleki Hunyadiak kora XI. 14. 

3 ) Horvatu latrán Verbőczy Emlékezete 98. lap. 

*) Bielek, Majorea Hung. 122. 

*) Szirmay Ssatmár varm. l!. 40. 

s > 1600-ki 3. törv. ez. 

•) Jászay M. nemzet napjai a moháesi v^sz után 377 "--386. 



Kerc-peezy. — Xereslíéayí* Hé 

i&ereiieczy c^aíad. Régi kihalt cs&láda Ugocsa Tármegyé- 
nek, melyből VerbŐczy István a híres jogtudor is származtatik. 

1398-ban él Kerepeczy Gergely '), ennek űa Miklós 1416- 
ban hatalmaskodás! vádat emel 2 ). 

15 10. élnek Kerepeczy Ferencz, Lászlóéa András, kik- 
nek leszármazásuk következő : 3 ) 

István 



Barla János 



kir. al-asziainok 
r 



, *. 



Verbőossy 
Oarváld Isív&b. 



Ferenoz. László, 'András. 

1510. 1510. 1510. 

A másik ágon álló Kerepeczyek Alsó-KerepcczrŐl irák magukat, 
ezekből 1510-ben említetnek Kerepeczi Alsó Györgynek fia Bene- 
dek, Lászlónak üa Gáspár. 

Kerepeczy György 1813-ban Ung vármegye szolgabi rája volt; 
és valószínűleg utánna nem sokára e család íi-ágon kihalt. 

Hogy e családból származott V e r b ő c z y István is , mutatja a 
följebb* táblázat , 1 429-ben a verbőozi Szóvárdffyak eladják verbőezy 
nemes udvar telköket Kerepeczy Barlának , és testvérének János deák- 
nak, mely birtokrészről aztán a Kerepeczyek a szebb vagy fcekinté- 
lyesb „V e r b ő c z y" nevet vevék föl. 4 ). Azonban, hogy a másik ág 
ezután is a Kerepeczy, (vagy Kerepeohy) nevet megiartá, a 
fentebbiekből láthatjuk, 

ICerepessy es@lád. Zemplin virmegy® egyik nemesrendű 
családa 6 ). 

K.ereskényi csalást. (Kereskcnyi-) Kis- és N a g y • K e- 
r e s k é n y helység van Hont vármegyében , A 1 s ó- és F e 1 s ő-K ö- 
röskény pedig Nyitrs megyében fekszik. Ugy látszik , mind két 
helység egy törzsű családnak köszöni lételét, a cs&Iá,d nevét is a leg- 
gyakrabban felváltva Kereakényi és 'Köröskény i-nek is olvas- 
suk ; lehet, hogy ez utóbbiban hangzó é feetü a tót ajk által léptetett 
az e helyébe. 

a ) Horváth Verbőczy Emlékezete lí. 46. 

*) Ugyanott 65. 

3 ) Ugyanott 155. 

é ) Ugyanott 82. 

5 ) Szinnay Zemplin. aot. top. 113. 



$16 Kereskényi. 

A család régiségét mutatják következő adataink. 

1520-ban Kis -kereskényi L á s z 1 ó és fia Mátyás nagy -keres- 
kényi malom részét éa malonyai birtokát zálogitja el ilméri vagy sza- 
polyai Horváth Bertának *). 

A nyitrai ágnak következő leszármazási tábláját *) adhatjuk ; 
ennek törzse Köröskényi máskép Olasz Benedek volt, kitől igy 
sarjadztak le: 

Benedek 

Péter Gáspár György Benedek 

r - _.-/s • i *-— . i » nótáz tátott. 

András Miklós. Ilona j 

(n.-emökei (Lapos , * > — i 

Török Fruzsina) v. ítöröskény László. Pál. György. 



Radovics (Török Istv.) Zsigmond. Mihály. 2 leány. 

Péter) 

i *- i 

Miklós. Ilona 

Erney Lukács). 

1595-ben Radovics Péter és a Köröskényi család barátságos 
egy ősségre lépnek bizonyos nagyobb hatalmaskodás végett a nyitrai 
káptalan előtt. 

1 603-ban Kereskényi Jánosés Annaa nyitrai káptalan előtt 
kölcsönös bevallást tesznek. 

1649-ben Kereskényi Ilona nagy-eraőkei birtokát elzálogítja 
Erney Lukácsnak, vejének. 

1699-ben Kereskényi András magvaszakadton Kereskényre 
nézve a Kereskényi család uj nádori adományt visz. 

1665-ben Kereskényi László ellentmond többekkel leszenyei 
Nagy Ferencz beiktatásának nyitramegyei cserenyei kastély , Nagy- 
Bisztricsén, Felfalu, Kis-Ugrócz helységre nézve 3 ). 

A Kereskényi családot már régiebb időtől látjuk több vidékre 
elszéledve ; így 

1570-ben Kereskényi Györgynek neje Gyallai Priska Komárom 
megyei GyalJa pusztabeli birtokát elzálogítja Gyallay Pálnak *). 

1722-ben Kereskényi György Fekete Györgynek adott csúzi 
jószágokért óvást tesz 5 ). 



*) Sz.-benedeki Convent. fasc, 1. nro 56. 

2 ) Geneal authent. tom. II. 

3 ) Sz.-Benedeki Conv. Fasc. 24. nro 33. 
*j Fényes Komárom várm. 123. 

5 ) tJgjranott 121. 



X eressy . — Keresztes. %K1 

Kereskényi Gábor 1676-kí íebr. 27 -én született Liptó megyé- 
ben. 1691. oct. 21. a jezsuita rendbe állott , 1709-ben beesküdött, és 
tanár lett. Meghalt Nagyszombatban 17 14-ben. 

Liptó megyén kivül Árva megyébe is kiterjedtek , hol Kereské- 
nyi László 1715-ben ügyvéd; K. Mária 1734-ben, Csaplovics 
György napája volt. 

Trencsin megyében már 1688-ban a báani járásban találjuk. 
1728-ban Gbelánban lakozott a család a nemesi összeírás szerint. 

Zemplin megyeben az előbbkelő és czimerleveles családok sorá- 
ban is találjuk e nevet J ) 1670-ben G ás p á r Czéket gyujtá fel, midőn 
ott negyven rabló végeztetett ki *). E század elején birtokos a család 
Zemplinben Lasztoméren 8 ). 

E század elején Kereskényi Gábornak Fábry Annától leánya 
Éva, Pálma Józsefné volt. 

KörÖskényi Köröskény i Lajos 1787-ben a zágrábi kerületben 
tartományi biztos volt. 

A család-név kétféleképen is adatott, a mint t. i. egyik másiknak 
nevét itt ott irva találtuk. 

Czimerük (pecsét nyomán leirva,)a paizs kék udvarában hátulsó 
Iában álló oroszlán , hármas kinyílt rózsát tartva. A paizsfölötti sisak 
koronáján férfi kar könyököl kivont kardot tartva. Foszladék jobbról 
arany-kék, balról ezüst-vörös. 

l&eressy család. Közűlök Keressy Oszvald és Miklós 
János király korában éltek. Lehet, hogy nevök Körössy helyett van 
igy irva 4 ). 

Keresztes család. (Homok sz.-iváni +.) Zemplin vármegye 
egyik kihalt családa. Birtokos volt Pelejtén 5 ). 

Keresztes család Zemplin vármegyében jelenleg is a czimerleve- 
les családok sorában áll 6 ). Birtokos (e század elején) Kolbása , Ru- 
da-Bányácska és Pelejte helységben 7 ). Tagjai többnyire megyei hiva- 
talt viseltek, sőt főleg a jegyzői hivatalt tölték be : 



') Szirmay C. Zemplin. noi top. 107. 113. 

») Ugyanott 304. 

a ) Ugyanott 376 

*) Szerémy Emlékirata : Monumenta Hist. Hungariea I. 243. 

*) Szirmay C. Zemplin. not. top 83. 

*) Ugyanott 113. 

') Ugyanott 248. 249. 271. ■ 



218 Keresztes. 

Keresztes Ferencz 1707-ben Zemplin megyének az ónodi 
gyűlésre követe, 1703 — 171 l-ig jegyző *). 
László 1720-ban volt jegyző 2 ). 

An tal pedig 1767-ben viselte a megyei jegyzőséget 3 ). 
István 1670-ben nemesi íölkelési hadnagy volt '*)■ 

Keresztes család. (Debrőti.) Trencsinraegyei nemes csa- 
lád. A megyei nemességi lajstomok szerint 1748-ban '3-yorgy Nim- 
cziczén székelt , 1768-han is ott találjuk fiaival Jánossal és Jó- 
zseffel, valamint ez időben János Puchón fordul elő. 1803-ban 
Nimcziczén laknak János és József, és ez utóbbinak fia Gr y ö r g y 
és ennek fia József. 1837-ben szintén Nimcziczén lakik József és fia 
szintén József, Miklós Kis- Várdán uradalmi tiszt, és Gr á s p á r 5 ). 

A nemzékrend — bár nem teljes — következő : § ). 

György 1748 



r~ 



János József 

1768 1768. 

Gyö rgv 'Fii. 

1S03. " 
(Vattb.ay Apoaonia) 



József Judit Mária Bora Z?uzsa Miklós Gáspár János*) 

1803.1837. (Besznák (Sztan- (Hore.es- (Kelé- 1837. (Schwart- 
(Miiis.lovics János) kovics ny Pál) csény^ (Nozdro- ner Hen- 
Teré?) József) viczky rika) 

Apoll ónia ) 

Mária. 



Károly János. 



*) Ezeknek elhalt testvéreik még László, Anna, Lajos. 

Keresztes család.. (Várhegyi, gróf f .) Erdély családa, mely 
fi-ágban már 1727-ben elenyészett. 

Családi fészkök a maros-parti Sárpatak, és Várhegy. 

A család előbbi neve Sárpataki Nagy volt. Sárpataki Nagy 
Miklósnak fia Márton (1649-ben) a hatalmas prókátor, 1653 - 
1656. kir. ügy-igazgató. 1660 -1677-ben itélő- mester, később tanácsos. 



1 ) Ugyanott noí. hist, 290. 307. 329. 

2 ) Szirmsy C. Zemplin. not. hist. 329. 
s ) Ugyanott 330. 

*) Ugyanott 220. 

5 ) Szontagh Dániel közléséből. 

•) Balogk Ágoston közléséből 



Keresztes. 218 

már csak S á r p a t a k i-nak irá magát. több jószágot szerze, neveze- 
tesen 1 663-ban Alsó-Oroszit is *). Egyik leányát Rebekát Korda 
Zsigmond , az Apor István, mostoha fia vévé el , és így fia Márton 
gyakran megfordult a hatalmas térítő Apor István udvarában. Mint 
református Kolosvárott tanult , utóbb a legbuzgóbb katholikus lett. A 
Rákóczy forradalomkor tétlenül ült hol Görgényben , hol Szebenben 
1709-ben Bécsben jár mint küldött, azon kérvénynyel, hogy a guber- 
nium kiegészitessék. Utóbb grófságot szerzett és nevét Keresz- 
t e s - re változtatá , majd küküllői főispán lett. Azonban fígyermekei 
nem maradván , csak leányai , -r- a grófi Keresztes nevet sirba vitte 
1727-ben. 

A család leszármazási kimutatása 2 ) ez : 

Sárpatak í 
Nagy Miklós) 



Sárpataki János. 

Márton 1677. 
itélő mester 
(Járir.y Erzse) 



gr. Keresztes Márton József Rebeka Erzse 

küktilioi főisp. f 1730. (1. Kord* Zsigm (Báafly 

f 1727. 2. Vas György) László) 
(Dániel Mária) 



Kiára Kata f Mária Bora Zsófia Teréz ST ££ £p 

(b. Prényi (b. Audrássy (b. Prényi f 1774. . (b. Révay (b. Prényi < £ 5 

Imre) Ferenoz) " Pál) " (ikt. Beth* Lőrincz) Antal) ss £» % 

len Sám.) H- H- N 

-4- 

K.ere»35íe# esti Iád. (Nagy-baczoni.) Székely nemes család 
Erdélyben. A czimeres levelet Keresztes Máté 1 681, május 20-án 
nyerte 3 ). Utódai közül 

Keresztes Máté külföldi akadémiákon járt, és a multszázad kö- 
zepén kézdi-vásárhelyi lelkész *). 1797-ben reform, püspök ; ennek fia 
Sámuel, ennek fia Károly Szászvároson él. 

Másik ágból Zsigmond kir. táblai szám fölötti ülnök, nyugal- 
mazottal! él. — Farkas belső szolnoki iktató és Dées városi tanácsos 
1832. táján. — Lajos Közép-Szolnok megyében szolgabíró í 845-ben. 

Keresztes család. (Léczfalvi.) Közűlök Elek Kolos vár- 
megye bires orvosa , és Kolosvárott az orvos-sebészeti intézet tanára ; 
meghalt 1829. iáján. Fiai M i k 1 ó s és E 1 e k. 

Kővári id. h. 

*) Ugyanott. 

«) Kővári id. k 295. 

4 ) Benkő Trans. II. 576. 



320 



Keresztes.. 



Keresztes család. (Ősik- bankfalvi.) Régi székely család. 
Első ki feltűnt, Bálint deák néven volt ismeretes ; ki a Moldva felül 
székely földre betört tatárok ellen menvén több század magával , a 

zászló helyett a templomból 
egy másfél öles keresztet vitt 
elől, és ezért neveztetett a nép 
által Keresztes-nek. Állí- 
tólag ekkor a csikszéki szél- 
ben Rengeteg nevű erdő- 
ben az egyetlen utat bevág- 
ták , és igy a tatárok vissza 
nem hatolhatván , Apor Lász- 
ló vajda keményen megverte 
5ket ; — ott egy hegy-részt is 
Keresztes havasának nevez- 
nek. 

Bálintnak egyik utóda 
M i h á 1 v , kit&l a családfa 
következőleg hozatik le: 




Mihály 
Ferencz 



József 

t 



Sámuel 

JPétei 
(Csobod Margit) 

| m ' ■ ■ i n i^.t -^ -i i ■■■ ■ ■« 

János 
ügyvéd 1784. 

(1. Madár Bora 
2. Balló Kata 

2. Gáspár Anna) 



József Irare §£ 

(CaedÓ (Sohlachta B 

Bora) Teréz 



Imre. Sámuel, 



-+ 



János 

1. Károly 

.ÍTkároly 
s többen 



ST György. 



< 

sé- 
ta 



Ádám 

(Korodi 

Mária) 



Antal 

(Orbók 

Érzse) 



János. Ráta. Róza. 
laknak Bank falván. 



György 
lak. Aradon 

^éla" 1 



Elek 
(Ribíczey 
Jolánka) 

Jolánka 



József. 



Kálmán 
(Vadas 
A mali a) 

Árpád. 



Sándor. 
(Jánosi 
Mária) 



Péternek fia János ügyvéd , a nmlt században ősi székely ne- 
mességére nézve 1784-ben uj czimeres nemes levelet szerzett, mely 



Keresztes. £21 

szerint ozimere a paizs kék udvarában egy fekvő törvénykönyv , mely- 
lyen férfi kar könyököl, keresztet tartva A paizsfölötti sisak koronáján 
két kiterjesztett sas-szárny között szintén férfi kar könyököl, a leirt 
keresztet tartva. Foszladék jobbról arany-kék , balról ezüst-vörös. A 
cziraert följebb a metszvény is ábrázolja. 

Jánosnak három rendbeli házasságából nyolcz gyermeke szüle* 
tett. ezek közül Sámuel és István magnélkül halván el, a többié^ 
utódait a táblázat tünteti fel. 

A táblán láthatók közül Antal nyugalm. orsz. fő-pénztárnok t 
lakik Koiosvárott I. Károly Pest városi hivatalnok. Imre előbb 
tiszt a császári hadseregben , utóbb forradalmi Őrnagy. Eleket, ki 
Zaránd megyében ügyvéd volt, 1848-ban az oláhok gyilkolták meg. 

E Keresztes család ágazata valószínűleg a Ménaság és Csík- 
szeredában lakozó Keresztesek is Az utóbbiak közül József (1858.) 
az erdélyi az. ferenczes szerzet tartomány-íőnöke *). 

Keresztes család. Ennek alapítója Keresztes Benedek, 
ki maga és Keresztes Máté, Ferencz és Ilié s. részére ÍI Ferdi- 
nánd királytól Bécsben 1624-ki aug 20-án kelt czimeres nemeslevelet 
szerzett E nemeslevél Veszprém megyében Pápán 1 626-ban hirdette- 
tett ki 2 ). 

1772-ki nov. 23-án Keresztes János igazolván Veszprém megye 
előtt nemesi származását, ily leszármazási táblázatot törvényesített : 

Ferencz 



r— 



András. István 

I 



János István. Ferencz József Antal 

János Erzse Ferencz János MHiály 

I 1772. 



István. Erzse 



Erzse. Eva. Júlia. 



A család czimere a paizs kék udvarában zöld halmon hátulsó lá- 
bain álló , kettős farkú , természetes színű oroszlán , első jobb lábával 
kivont kardot tartva. A paizsfölötti sisak koronájából hasonló oroszlán 
emelkedik ki, kivont karddal. Foszladék jobbról arany-kék, balról 
ezüst-vörös. 



a ) Török Antal közléséből, 

*) Veszprém megye levéltárából Véghelyi J>. 



%t% Keresztesy.— Keresztúry. 

K.ereszte»y csai&d. Abauj és Zemplin megye nemessége 
sorában említetik Fényes E. Geographiájában. 

I&eresztesy eealád. (Nagy-megyéri és keresztúri.) Erdély 
kihalt nemes családaicak egyike, Közűlök 

Pál 1603>ban Karánsebes alatt Székely Mózses egyik hadve- 
zére, 1605-ben karánsebesi és lugosi bánná teszi őt Bocskai 1 ). 

András 1603-ban pestisben halt el Vajda-Hunyadon. 

Ferenez 1657-ben a török udvarhoz jár követségben II. Rá- 
kóczy György által. 

Sámuel 1691-ben már Doboka megyében egyik birtokos, II. 
ApaíFy Mihály egyik gyámja, és az akkor felállított főhivatalnak a tarto- 
mányi főbiztosságnak viselője, Fejér vármegye főispánja. 1702 ben elő- 
fordul mint főbb birtokos a borsai só-jövedelemben , melyet utódai a 
gr. Bethlen család bir. 

Ferenez neje Béldy Katalin, Béldy Kelemennek leánya, e 
nemzetség után , adományi beirat jogon bírta a b. -szolnokmegyei Kup- 
falva és Ünőmező egész falvakat* magva szakadtával e birtokok egy 
ideig a leány-ág által birattak, míg 1749-ben a fejedelem letévén a 
beiratos összeget , a nevezett helységeket a m -láposi fejedelmi jószág- 
hoz csatoltatá a ). 

I&ereszíury család. (Bodrog-Keresztúri +.) E néven is 
több családot ismerünk. A bodrog-keresztúri Keresztúry család 
Zemplin vármegyében bírt Bodrog-Keresztúron, és a szintén ott birto- 
kos Garay családdal egy törzsből eredett ; valamint hogy azzal 1408- 
ban együtt szőlőt is bírt a tokaji hegyen. Hogy kihalt, azt irja azon 
megyének jóemlékű leírója, de e kort nem jegyzé fel 3 ). 

Ezenkívül még e század elején is említetik Keresztúri család a 
zemplinmegyei cziraerleveles családok sorában 4 ). 

Kereszt úr jf család, (Tisza-keresztúri.) Ugoesa megyében 
van Tisza- Keresztúr helysége, melynek birtokosai között 1448- 
ban említetik Keresztúry Helelénekfk Tamás. Egyszer- 
smind ott még e század elején is birtokosul íratik hasonnevű család *). ! 



») Wolph. Bethlen, V .207. 

2 ) Hodor Doboka várm. 156. 

a ) Szirmay C. Zemplin. not. top. 88. 275. 

% ) Ugyanott 113. 

4 ) Szirma/ C. Ugocsa pag. 74. 



Keresztúry. tZ$ 

Kereszti? .ry esaláil. A két följebbitől különbözőnek látszik 

azon család, mely a XVÍ. században Nyitra megyében tűnik fel. Ebből 

egy ágnak nemzékrende következő : 

Keresztúry György 

Kristóf 
•Szarka Erzse) 



László Fruzsina Andris 

(Kapossy itélómester 1597. 

György) nSlefonty 

Judit) 



Zsdőa Zsuzsa Kata 

(Bartakovics (Berény i (Bory István) 

Ferenez) György) 

Kristófnak fia András 1597 — 1625-ben itélőmester s majd al- 
nádor volt *). Tán ennek fia 

Láss ló, 1647 — 1662. Nyitra. megyének többször országgyű- 
lési követe, alispánja, s egyszersmind mintegy 1655-ik évtól, melyben 
a török portára követségbe is küldetett, — alnádor is 2 ). 

Ugyan e családhoz tartozik Keresztúry G y ö r g y , kinek Thury 
Zsófiától fiai György és István 1635-ben éltek. 

Hasonlóan Gergely, ki Lipthay György özvegyét, Balogh 
Annát vette nőül 1660. táján, 

Már a régiebb korban szintén lelünk Keresztúriakat, ilye- 
nek Gergely és Mihály, kik 1543-ban Székesfejérvár védelmé- 
ben vettek részt, és kik szerencsések voltak Veszprémbe menekülni 3 ). 
Azonban a följebbiekhez viszonyaikról nem szólhatunk. 

Azt sem tudjuk, mi a följebbi Keresztúri családnak czimere? Ha 
csak nem ezeket illeti azon czimer , mely Keresztúri és Rádas család- 
névre szól, és következő: a paizs jobbról balra rézsútosan lemenő fehér 
folyam által két részre oszlik, a jobboldali arany udvarában három piros 
rózsafej látszik , a baloldali kék mezőben pedig fehér egyszarvú ágas- 
kodik. A paizsfölötti 3Ísak koronájából arany grif emelkedik ki , első 
jobb lábával zöld ágat tartva. Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról 
arany-kék *). 



*) Lehoozky Stemm. I. 177. — És 1597. 34-ik ; 1605. 28. törv. ez. 

a ) Ugyanott 177. II. 201. - És 1647-ki 7a 71. IBI. — 1649-ki 9. 27. — 
1655-ki 17. 30. 100. ~ 1662-ki 37, törv. ez. — 1657-ben mint alispán és nádor ne- 
veztetik meg egyik Lipthay végrendeletében, végrehajtóul kéretvén fel. 

*) Budai Fer lex. II. 457. 

*) Ádami Scuta gentil. tom. V, 



224 KeresztÉry. 

Keresztúr y. család. Ennek alapitója Keresztúry Tamás, 
ki neje Géczy Katalin , valamint gyermekei Pá] é3 J á n o s és ezek 
utódai részére 16f52-ben nyert czimeres nemes levelét Nógrád megyé- 
nek Alsó-Sztregován febr. 12-én tartott közgyűlésén hlrdetteté ki 1 ). 

Ezeknek utódai közül az érdeklett megyei nemességi lajstromok 
szerint 1755-ben Herenesény helységben laktak Keresztúry id. és ifj. 
Pál és János. 

I&eresztitry csal&d Keresztúry család Zala vármegye ne- 
messége sorában is említetik. 

Tán ebez számítandó szinérszeghi Keresztúry József, 1787- 
ben Bécsben udv. ágens, ós Zala vármegyei táblabíró. 

Keresztár? család. (Sajó- keresztúri.) Doboka vármegye 
kihalt családa, mely a Garázda családból eredeztetik. Kőzülök Kris- 
tóf 1562-ben egyik hadnagya Báthori Istvánnak, midőn Hadadot vé- 
delmezé I Ferdinánd serege ellen *). 

György 1604-ben Básta titoknokául iratik. 

István Doboka vármegyének 1631 — 1 634, alispánja , 1665— 
1670-ig főbirája volt 3 ). Már előbb 1624 ben követül jár Bethlen Gá- 
borhoz II. Ferdinánd részérdi *) 

János 1680. táján élt és széki Teleky Annát, öregei Vas 
László Özvegyét birta nőül. 

E családtól — Hodor szerint — megkülönböztetendŐ aRecze- 
Keresztúri család. 

Említetnek még Erdélyben Bere-Keresztúri Kereaztúry-ak is *). 
Ezek közé számitatnak K. Katalin Komis Boldizsárné 1600. táján - 
azután K. Judit Máriafíy Mihályné; K. Zsófia Veér Mihály né 
K. István 1650. táján, kinek neje Toldalaghy Kria^tina volt. K 
Krisztina Lázár Istvánné részére 1679-ki oct, 7-én s ) a gyergyó 
sz.-miklósi vám iránti beigtatási parancs adatott ki. A múlt század kö- 
zé p táján K. Krisztina b. Pongrácz György né, és K. T e r é z Macs 
kási Péter neje. 



') Protoool. C. Neograd. anni 1653. 
*) Hodor Doboka várm. 157. 
8 ) ugyanott 426. 436. 

4 ) Ugyanott 157. Pray Principatus Gebr. Bethlen Ií. 

5 ) Török Antal közléséből L. Székely Sárid. Üniiaria vallás története 113. 
•) B. Bornemisza cs. levéltárából 



Kernén* — KcHúig. %%** 

Kertién család. (Bellosoviczi.) Horvátországi család, mely- 
ből bellosoviczi Ke t hé n Mihály. 1487-b^rs aí bán és Köiös vár* 
inegye főispánja volt , ). 

üerkapoSyi család. Zala várraegye nemes családa. Ker- 
kapolyi István 1685-ben I. Leopold királytól nyerte czíméres ne- 
meslevelét a )* 

Czimere a paizs kék udvarában zöld téren ágaskodó fehér egy- 
szarvú. A paizsfölötti sisak koronájából szintén a leírthoz hasonló egy- 
szarvú Hói ki. Poszladék jobbról arany-kék-, balról ezüst-verők. 

Egyik ága a családnak átszármazott Veszprém megyébe is , hol 
Kefkap tyi István Veszpiém megyéiül i752-ki nov. 20-án vesz ki 
nemefségi bizonyítványt. 

Kerkapolyi István Zala vármegyének 1837- 1848-rg' alis- 
pánja, és 1843-ban országgyűlési követe volt, 

Kerkapolyi Károly jelenleg (1860.) Pápán a reform, tanodá- 
ban bölcsészet tanár , könyvtárnok , és ra. akadémiai tag. Jelenleg ir 
egy jeles munkát , melynek cxime, „Világtörténelem ész t a- 
nilag eléadv a. a Belőle az L kötet megjelent. 

Á család K 6 v á g ó - ö r s r 6 1 írja eionevét , igy találjuk 1 846- 
ban Kerkapolyi Möriczot. fi Sík számú huszár ezredbei 
hadnagyot. 

Kerüiig család Két ily nevű családot létünk á muít század 
folytán a nemesek sorába lépni. 

Az egvik alapitőja K e r 1 i n g András, ki Í?ö8-ban I József 
királytól kapja czimeres nnrnes leveiét 3 ). Czimere ke reszt Vágással 
négyfelé osztott paizs, az 1- és 4-ik osztály vörös udvarában zöld téren 
nyugvó arany koronán kék zuhonyos njríí kar könyököl, kivont kardot 
markolva. A 2- és 3 ík osztály kék udvarában hátulsó lábain fekete 
medve áll, első lábaival méhes kaptárt tartva. A*pai2sfölötti sisak ko- 
ronájából szintén kaptárt tartó medve nyúlik fel. Koszladék jobbról 
arany- vörös, balról ezüst-kék, 

A másik ily nevű családot színién. K e r l i n g András alapítja, 
l?6Q»ban M.-Terésia király*asszonytól nj«rvén czimeres nemesleve- 
let *). Caimere kék $7,inű paizs, melynek alyjáfc négyszegű fehér kö* 

*) Ttleki Hunyadiak kora XII. 354. 
*)'Collect. Herald, nro 726. 
*) Ugyanott nro. 
*) Ugyanctfc, nro 

15 



226 Kerner. — Keriicsa. 

vekből várfal foglalja el, két kis torony nyal ; a fal közepén bezárt barna 
vaskapu látszik , a fal tetején egy vörös ruhás, magyar vitéz áll, csiz- 
mája sárga , prémes kalapjának vörös teteje lefityeg, jobbjában kivont 
kardját, a balban egy a várfalra helyezeU puskát tart. A paizs fölötti si- 
sak koronájából hasonló vörös ruhás magyar vitéz nyúlik fel karddal 
és puskával. Foszladék jobbról arany-vörös, balról ezüst-kék 

üerner család. Zala vármegye nemes családai sorában em- 
líti Fényes E. Geographiájában. 

Kerniczky család. 1603-ban Trencsin megyében lakozott 
hasonló nevű nemes család , azon megyei levéltár adatai szerint. 

Jttersamerlcs család. Mária-Terézia király asszonytól 1751- 
ben nyerte ezimeres nemes levelét. 

Czimere a paizs kék udvarában hátulsó lábain ágaskodó, arany- 
sörényű fehér egyszarvú , szarva szintén arany. A paizsfölötti sisak 
koronájából szintén azon állat emelkedik ki. Foszladék mindkét oldal- 
ról ezüst kék *). 

Kö2Űlök Kerzneries J á n o s-J ó z s e f 1760-ban a soproni kerü- 
letben tartományi másod-biztos. 1770-ben a pozsonyi ker. hadi biztos. 

Tán e családból származott nevének különbözése mellett is Kresz- 
nerics Ferencz a Vas megyében Ivánczon 1766 ban született iró is, 
ki 1 832-ben halt meg, és főleg „M agyar szótár gyökérrendr 
del" czimű munkájáért érdemelt emlékezetet. 

Kertész család. (Máskép Szempery.) Kertész máskép Szem- 
pery Ábrahám a nagyváradi egyház nyomdásza volt, midőn 1648- ki 
dec. 10-én I. Rákóczy György erdélyi fejedelemtől ezimeres nemesle- 
velet nyert a > 

Ily nevű családot a XVII. században Göraör megyében is talá- 
lunk, hol Kertész Ilona 1660-ban runyai Soldos István neje volt. 

Iterticza család. Kerticza Mát é-F e r e n ez , és nevezett 
Máténak unokája Grienanger Máté, ki ekkor szintén Kerti oz a 
nevet nyert, 1794-ben kelt ezimeres levél által nemesitettek meg 3 ). 

Czimerük függőlegesen kétfelé osztott paizs, a jobboldali kék ud- 
vart egy vörös szelemen osztja kétfelé, melylyen egyroásmellett három 
félhold ragyog , a szelemen alatt és fölött aranycsillag ragyog ; a bal* 
oldali udvar aiyján 3ziklák között egy hosszú hajú meztelen némber 

v j Adami Seuta tom. V. 

*) Kemény József Notitia Cap. Albensis. 244. 

*) Adami Scuía tom. V. 



Kéry. 



«t7 



áll , fölemelt két kezével maga fölött egy fehér lepek , vagy zászlót 
tart, melynek vége ágyékát borítja el. A paizsföiötli sisak koronájából 
kettős farkú oroszlán női ki, első lábait ragadozásra nyújtva. Foszladék 
jobbról ezüst- vörös, balról arany-kék *) 

A nemesség-szerző Kerticza Mát é-F e r e n c z pécsi kanonok 
▼olt ; és előbb nevét K e r t i z a-nak irá. 

Kéry család. (Nagy-kéri, gróf f.) Hontmegyei eredetű, azon 
megyében fekszik Ipoly-Kér, azonban előbb N a g y - K é r r ő 1 ír- 
ták elŐnevüket. 

Már 1464-ben Kéry Benedek ítélő mesternek és pestmegyei 
Berki máskép Kazapálföld birtokosául iratik a ). 1524-ben említetik 
Kéry Bálás, kit Istvánffy Cheri- nek, é3 Hont megyeinek ír , s ki 
már e munka III. kötetében a Csery család tagjául számíttatott 

A XVI. század végén élt Kéry Benedek, kinek özvegye Rá- 
day Fruzsina 1601-ben nógrádmegyei zellői jobbágyainak visszaadatása 
végett folyamodott a megyéhez *). 

Nagy-kéri Kéry Ferencz 1599-ben Hont vármegyének*), 
1600 — 1603-ban Nógrád megyének 5 ), és 1606-ban Zólyom vármegyé- 
nek 6 ) ; valószínűleg mind a háromnak egyszerre alispánja volt ; birto- 
kos volt Nógrád megyében Romhány ban is. Tőle a család leszármazása 
következő : 

Ferencz 

1599 1606. 

alispán 



1. János 

koronaőr 

1664. gróf 

(Czobor Orsolya) 



11. János 
csanádi püspök 
1681. + 1702. 



II. Ferencz 

1668 

____ -/\ 



111. Ferencz 
Vas v. főispán 
1687. 



Ádám 



111. János 

1700 főlovászm. 

^Erdődy Margit) 

i 7* 1 

Julianna 

1744. 

(b. Tolvaj János) 



*) Adami Scuta gentil. tom Y. 

*) Lehoczky Stemmat. II. 215. 

•) Protoeol. C. Neográd. anni 1601. p. 12. 

*) Lehoczky Stemmat I. 

s ) Protoool. C Neograd. 

6 ) A bécsi békekötés alá irva. 



15* 



£23 Kéry. ~ Keserű. 

1 János 1629 ben Esterházy nádor követe Bethlen Gábor- 
huz '). 1635-ben B.-Gyarmat vár kapitánya volt a ). 1642-ben báró, 
í 647-ben koronaőr a ), 1654-ben gróffá lett 4 ). Vele szakadt a csa- 
lád a Dunán túlra , hol Kahold Várát bírta. Egyik fia II. János csa 
nádi püspök. Meghalt i 702-ben. 

II. Ferencznél ennek potyi kastélyában szálltak éjre meg 
1670. apriL lo au Zrínyi Péter és Frangepán, miről Kéry meg azon 
éjjel értés i te a császárt fe ) Egyik fia III. Ferenc z Vas megye főis- 
pánja volt 1687-ben 6 ). Ennek fiában Ádám ban íi-ágon kihalt a család. 

III. János i?00-ban neveztetett ki fŐ-lovászmeáternek , és az 
vrf.t még 17 15 -bén is. Nejétől gr. Erdődy Margittól csak leány a Ju- 
lianna (1744.) maradt, ki báró Tolvaj Jánoshoz ment nőül, s kiben 
a család elenyészett. 

A család grófi ezt more ez : a paizs kék udvarában egy márvány 
oszlop áll, melyre kigyó kúszik fel, az oszlop tetején arany korona van 
és azon egy arany nyíllal nyakán átlőtt fekete holló áll, fölötte jobbról 
aranycsillag, balról ezüst félhold ragyog. A pajzson grófi korona, azon 
ismét sisak , melynek koronájából a leírthoz hasonló oszlop nyúlik fel. 
Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

l&éry család Sopron 3 Veszprém és Zempiin vármegye ne- 
messége sorában találjuk. Ez utóbbi megyében e század elején birto- 
kosnak iratik a Kéry család Tussá, Tussa-Ujfalu, Sztaukócz, Dávid- 
vágás,Roskócz, és Ízbugya-Rokitó helységekben *). 

ftéffy család. Lásd Kovách család. > 

l&eserű család. (Gibárti f> E kihalt család előnevét te- 
kintve, a legrégiebb időkben Abauj mégfé birtokosai köaé kell számí- 
tanunk: Gibárt helység Abauj megyében fekszik. Lehoczky szerint 
a családnak 5 ,de eadem"is azelŐneve. azaz keserűi Keserű; 
igy Bihar megyében kell keresnünk a család eredetét, mert e megyében 
fekszik Ér-Keserű, melyről most a Fráter család viseli egyik 
előnevét 



*J Horváth Mih. M. ország ÍÖrtéoete II- 220 

*) Kazy Hút. Univers. Tyrnav. SS. 

3 ) 1647-ki 3. törv. ez. — Arezképét lásd Wieaema»nal 

*) Adami Mss. Mss- 4. lat. nro 182. 

*) Sz&lay M. orsz. története V. 126. 

% ) Lehoczky Stemmat. I. 120 - 1681. 11. törv e» és 168743 15-ik törv. ez. 

7 ) Szírmay C. Zempiin not. top, 113. 272. 273. 343. 354. 394. 



Keserű, ?í*0 

Bizonyos az ., hogy Keserű Istvánnak neje 1 483*ban Kállay 
Erzsébet volt *). Ez Isfcv-á n l'5Q5-hec Valkó vármegyei követ a rá- 
kosi országgyűlésen 5 ) 1507-ben alnádor , 1514-ben egyike azoknak, 
kik a Verboczy Hármas könyve megbír álásával bízattak meg. Taiin 
Istvánnak testvére gibár ti keserű Mihály, ki törvénykönyvünk ta~ 
ausitása szerint l5L4»ben boszniai püspök volt. 

Istvánnak fia. lehetett Mihály, ki 1526-bao Szapoiyar nádora 
volt, és 1529-ben Perényit a koronával együti el foga a ). Bírták Erdély- 
ben is Sz -György, és Valya helységet. i 632-ben Mihály dévai vár- 
nagynak ratik Szereti János társával , és ekkor kapja a dévai várért a 
vingárti kastélyt I). Neje BánfFy Margit volt ettől gyermekei Mar- 
git kpat&y Miklósáé, Kata Orbai JVÍiklósné és 31 István, ki nő- 
vérével Katával 1581-ben Izabella királynétól Yiirgártoak felét 
nyerik adományban a s p r i n g i s egyéb réezbirtokokkal , és ezentúl 
II. I s t v á n és utódai springi előnévvel is éltek. 

II. Istvánnak neje Mojszin ZafTira, előbb Niszoczky Sza- 
niszló lengyel urnák bitvese volt. Ettől gyermekei l...Ann a Csáky 
Pálné, 2. Pál és 3 Já-nes, kinek neje Perneszy Erzsébet, előbb 
Gálfí János özvegye , és miután János 1605-ban Vajda-Hunyadon 
pestisben meghalt 5 ) , özvegye harmadszor cseszeliczk? Szilvássy Bol- 
dizsár neje lön, E Jánosban r— ugylátszik — halt ki a család., mert 
1670 — 1580. közt említetik ugyan még Keserű Kristóf és Péter, 
de 'utánnok íi-ágon a család végképen elenyészett. 

A mennyire tudható, leszármazási fájuk következő r 

István 

1483. 1517. 

alnádör 

(Kállay Erzse) 

i ~^~ 1 

Mihály 

nádor J52S 
(Bánfly Margit) 



Margit Kata U. István 

(Apaffy Miklós) (Orb&y Miklós) 1681. 

(IWojszin 3&slfíra) 



_A 



Anna Fái. János 

(Csáky Pál) f 1 1803 

(Perneszy Erzse) 

J ) A íTállayak nemzékrendén curialis perbői 

2 ) Jászay A magyar nemzet napjai a mohácsi --/ész után 157. 

*) Forgach Coramentarii. 499. 

*) A báró Bornemisza család levéltárából Török Antal. 

y ) Wolph Bethlen tom. V. p 536- 



230 Keserű. -Keszey. 

Keserű család (Öarótbi.) Székely család több ágazatra 
oszolva. Antul 1794-ben Zsránd megye főszolgabírója Mózses 
k . -fejérvári őrkanonok és kir. tanácsos ; P e r e n c z Hunyad megye 
pénztárnoka volt. Sándor szászváros széki főjegyző í 84 9-ben, most 
is hivatalnok. 

Keserít család. (Borcs-jenŐr.) Erdélyben Felső Fejér me- 
gyében hivataioskodtak nagyobbára; László 1794-ben ott volt szol- 
gabíró. István ugyanott törvényszéki ülnök 1832. táján. József 
szintén ott viselt hivatalt 1848-ban. 

Egyik ágazat Aranyosszékben tartja lakását, és László e szék- 
ben hivataloskodott. Sándor ügyvéd stb. 

MLésfnárky család. Jelenleg Pest és Veszprém megye ne- 
mes családai sorába számitátik. 

Egy Kesmárky családnak alapítója volt, K e s m ár k y máskép 
Literati Albert, ki neje Komáromy Zsuzsanna , és ettől leánya 
Ilona, valamint nénje Kesmárky Mária részére is Ili. Ferdinánd 
királytól Pozsonyban 1649. april, 13-án kelt czimeres nemeslevelet 
nyert, mely azon évi jun. 21-én Nógrád megyének Sztregován tartott 
közgyűlésén kihirdettetett *). 

Nevezett Kesmárky Albert özvegy Kemény Jánosnénak Lónyay 
Annának Szécsénben tisztartója volt 1663-ban. 

A följebbi nemeslevélben nyert czimer következő : a paizs kék 
udvarában zöld téren arany oroszlán ágaskodik . első jobb lábával ki- 
vont kardot tárva. A paizsföiötti sisak koronájából fehér egyszarvú 
emelkedik ki. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

E család - ugy látszik — még a nemesség-szerzőben halt ki, és 
így jutott a nemeslevél a megye levéltárába. — Nem is találni a me 
gyei nemességi lajstromokban többé e család nevére. 

Keszegh család. (Gálfalvi és Dányaí.) Erdélyi család. Dá- 
niel 1848-ban Felső-Fejér megyénél iktató ; Sámuel árvaszéki ül* 
nök ugyanott. 

t&eszcy család. (.Magyar óvári f ) Eredetileg Mosón várme- 
gyei család, Keszey János, és neje Szerencsés Zsuzsa , és fiaik Pé- 
ter és János, mint már előbb kiváltságos rendűek Laxenburgban 
1668. máj. 19-én kelt czimeres levélben I. Leopold által ismét a neme- 
sek sorába emeltettek. Czimerük, melyet e levélben nyertek, a követ- 
kező : a paizs kék udvarában egy fövény- órán daru áll egy lábon, má- 
sik lábával kövecset tartva. A paizsföiötti sisak koronájából grif emel- 

% ) Nógrád megye levéltárában az eredeti amtalis. 



Kesaey. £82 

kedik ki , első jobb lábával hármas liliomot tartva. Foszladék jobbról 
arany-kék , balról ezüst-vörös *)• E czimeres levél Mosón vármegye 
közgyűlésén ugyanazon évi sept 18-áu hirdettetett ki. 

A nemesség-szerző Keszey Jánosnak egyik fia Péter Magyar 
Ovárott lakott, ott városi tanácsnok és egyszersmind Mosón megyei es- 
küdt volt. Testvére azonban II. János Erdélybe szakadt be ; kinek 
részére -azon okból, nehogy ott nemessége idővel kétségbe hozassék. 
testvére Péter 1694-ben Mosón vármegyétől nemesi bizonyítványt 
eszközölt ? ). 

Az Erdélybe szakadt Keszey János alkalmazást Apaffy Mihály 
fejedelem udvarában lelt, és ennek fia II. Mihály mellé oktatóul ada- 
tott 1678. táján; és utóbb tanítványának titkára lett, és mint f ezen 
II, Apaffy Mihálytól 1698 nev 22-én Bécsben részére adott adomány- 
levél irja, többször még Erdői) bői Bécsbe követségbe is járt az udvar- 
hoz. Ez adomány-levél szerint kapott Balásfalván egy nemesteiket *), 
Fejér megyében a tűri határban szőlőket , ugyancsak Balásfalván hat 
darab szántóföldet, két rétet; mely földek egyike 20, másik 30 köblös, 
a harmadik 35 , a negyedik lő köblös vala, azonkívül a fejedelmi kert 
szomszédságában magtárakra alkalmas üres tért ; ezenkívül a Küküilő 
megyei szépmezei birtokrészt, melyet már előbb bejrafcosan birt, ujolag 
niegerősité részére adományosan ; végre Tűrön egy elpusztult telket, 
mely egykor Tűri Lászlóé vala, szintén ez alkalommal kapott. 

Nevezett II. János még 1686-ban a gyula -fejér vári országgyű- 
léseit az 5. törv. ez. szerint az erdélyi nemesek sorába beíratott, azaz 
honfiusitatott ; 1687-ben jul. 26-án pedig aradnóti gyűlésen a 8 czikk 
szerint A. -Fejér megyei boros-bocsárdi és tordamegyei difönajói telkei 
az adó alól mentesítettek. 1699. sept. 15-én I. Leopold királytól Ebers- 
dorfban kelt uj megerősítő és czimerbŐvitő nemeslevelet nyert, mely 
az Ő és neje Gotzmeister Ann a-M a r i a , ós gyermekei J á n o s. 
Mihály, Mária és Zsuzsanna nevére is szólt , és melyben a 
családnak eredete helyéről a Magyar- Óvári 4 elŐnév használata is 
megadatott. E nemeslevél az 1701-ki január 15 én Gyula-Fejérvárott 
tartott országgyűlésen hirdettetett ki. Ezen nemeslevél eléadása sze- 
rint az 1690-kí aug. 21 -kén történt zemyesti ütkdzet után, melybtn 

*) Hodor Káról v által lemásolt eredeti okmányok 3serini. 

a ) Mely megyei bizonyítvány az armalia levélből a esimer !eirá«át és 
rajzot ia tartalmaxia, azon korból ilyesre nézve ritka pálcául, 

•) Mely valaha Velikei Lasiióé volt , és néhai Vcáaiiosi Andrásnak é\e\v 
fogytáig volt beirva. 



Keszey. 



Teleki Mihály elesett , Heiszler Donát császári vezér pedig Tököly 
Imre kezébe került , a császár hivei által Keszey János inditatott 
Bécsbe segélyért , mely hűséges szolgálatiért I. Leopokl király által 
aranylánczon £ügg& mellképévei jutalmaztatott ; és ez aranyiáncz, mint 
a ozimerleirás , és az itt látható metszvény mutatja , a czimerébe is be- 
ixtattaiöU. 

Ezen u- 
jabb bőví- 
tett czimer 
egy körded 
paizs, mely 
először viz- 
irányosan 2 
udvarra , és 
az alsó ud- 
var függői e- 
gesen ismét 
két udvarra 
osztaíik. A 
felső udvar 
kék, az alsó 
jobboldali 
fekete, a bal- 
oldali vörös; 
a paizs al- 
ján hármas 

zöld hegy emelkedik , melynek egyik szélén a fekete udvarban gri 1 
emelkedik , első jobb lábával hármas kinyílt liliomot tart; a hármas 
begy baloldali szélén a vörqs udvarban a régi ozjmer , a fövény-ór«n 
álló, és fölemelt egyik lábában' kövecset tartó daru látható. A felső kék 
udvarban a császári kétfejű fekete sas látszik , kiterjesztett szárnyak- 
kai, és fejei fölött korona áll . mellén zgy koronás vértben az ausztriai 
ház c/Jmere ; a sas lábaival egy aranylánczot tart, mely kört formálva, 
az alsó két udvarban álló alakokat is bekeríti, és e lánczról egy koro- 
nás kis paizs í'úgg még a felső udvarban , e kis paizs fehér udvarában 
I. Lepold király kezéé betűjel*, látszik. A felső udvarban köriratképen 
CAESAREÜM IffGREMÉNTüM szavak olvashatók. A paizsfölötti 
sisak koronájából grií emelkedik ki, hármas lüiomot tartva, mely fehér 
liliomok az okmány szavai szerint a fölség iránti Őszinte hűségére. yo- 




Keszey. 388 

natkoznak. Foszladék jobbról arany-fekete, balról e2üst- fehér, az okle- 
vél szavai szerint amaz a császári , emez utóbbi színek pedig a császári 
család színei lévén. Az egész paizst, mely kcczkás talajon áll, telarao • 
nok gyanánt két (kifelé fordult fejű) fehér egyszarvú tartja Az egész 
czimér szokás szerint négyszegű keretben áll, melynek függönyt képző 
czifrázatai alatt az uralkodó arezképe , Magyarországnak, úgy Erdély- 
nek (külön a megyék , a székelyek és szászok) czimerei láthatók, mik 
azonban már a családi czimer lényegéhez nem számitandók. 
A család leszármazási rendje, mennyire tudható, ez ; 

Keszey János 

(Szcrenc^s Zstiísa) 

1688 



Péter lí. Jüiios 

M.-Óváron 1668. 1701 

tKüiesnok Erdélyben fejed. HíkAr. 

1694. (Goizmeister 

Anna M.) 



111. János. Mihály. Mária Zsuzsa József 

r ^ /y ' f (MohaH (1. Fosztó f 1753. előtt. 

ttom o l-íLí • • ■»_x_ t-j:xv 



í Simái t 

Sándor) mu^i\ Mária 



2 hatházi (Boér Judit) 

Balkó I jjjpí^r ' 

Mihály) 1?53 kJdtQrú 

Az erdélyi ágazat törzse, mint e táblázat is mutatja — 11. János, 
kinek neje Gotzmeiater A. -Mária után birtokaiban 1716-ban gyermekei 
III. János, József és Zsuzsa osztoztak, a lobbi akkor már nem 
éto; így gyermekeiben fiágon kihalván, leány-ágra ment által, e leány- 
utódok közül valók jelenleg Jmees Domokos, Dénes és Mária Miksáné, 
kik e család után Baíásfalván, Tűrben, Csífudon, Karácsonfaiván (A. -Fe- 
jér megyében), Szancsalon , és Szépmezőn (Küküllő megyében) birtak. 

De a Magyaróváron élt Péternek ágából egy Keszey Péter 
szintén beszármazott Erdélybe, tán nagybátyja lí. János pártolása vé- 
gett; és ezen Péter, ki 1729-ben született, 1740. táján Doboka vár- 
raegyében reeze- keresztúri birtokos volt, meghalt 1799. jul. 2-án r.- 
keresztúri szerzett birtokán magtalanul. Azon évi május 7-én tett vég- 
rendeletében hétezer forintértékű vagyont hagyományoséit; hatezer 
forintot tizenkét erdélyi reform, alumnttsnak, ezer forintot \*&d\g a ma- 
gyar- és erdélyországi vérszerinti rokonainak. E végren deleiben „há- 
rom testvére gyermekeit" nevezi következőleg : 

1. nővére Judit Vaszary Györgyné, kinek gyermekei akkor 
(1799-ben) Magyarországon Fejér megyében Abán, Veszprém váro- 
sában, és Sí.-Gálon birtak- 



334 Keszlerífy. 

2. nővére Rebeka Szalay Miháíyné y kinek gyermekei M.- 
Ováron laktak. 

3. nővére Kata Hollósi Mátyásné, kinek fia Hollósi István Fejér 
megyében Abán lakott í 799-ben 

Erdélyi atyjafiai gyermekeinek nevezi néhai m.-koppándi Fosztó 
Gábor, és Balku Mária successorait. 

Az erdélyi utódoknál vannak eme közlemény alapjául szolgáló 
Keszey családféle oklevelek is. 

Keszlerffy család. Keszlerfíy nep. János Heves várme- 
gyének negyven évig sebészkedö központi orvosa, 1797-ki dec. 15-én 
Ferencz királytól magyar nemességet nyert. 

A nemesség-szerző Jánosnak , ki 1780-ban Gyöngyösről Egerbe 
tette lakását, és 1833 jul. 11 -én balt meg, íia ' 

József orvos-tudor, Heves megyének érdemült fő-orvosa, szü- 
letett 1778-ki jul. 26-án Gyöngyösön"; 1801-ben Pesten lett orvos-tu- 
dorrá. 1804-ben Eger városa főorvosává neveztetett , es az volt 26 
évig. 1830-ban Heves vármegye fő-orvosává iétfc, és e hivatalt 18 évig 
és 4 bavig viselte. Neje, kivel közel 44 évig élt 1849-ki aprii 16-án 
meghalván, hivatalától april. 26 án búcsút vett, és magányba vonult. 
1854-ki májusban ülte orvos tudorsága ötven éves ünnepét '). Meg- 
halt 1858-ki octob. 7-én. Tizenkét gyermeke közül hat él, és fiai közül 
többen magasb hivatalokba jutottak. Megérte 24 unokáját és egy kis 
unokáját. 

A családi — bár nem teljes — nemzékrend ez : 

János 
orvos 
1797 ns. f 1833. 

József 
orvoi* 

sz. 1778. f 1858. 



Jaaoa Károly Antal 

1844.^ voít testőr. 1844- 

kamarai titkár 1844. sóházi kanczelláriai 

ellenőr. fogaim gy. 

Czimere négy udvarra osztott paizs , az l-ső és 4-ik osztály kék 
udvarában zöld téren ágaskodó oroszlán első jobb lábával kivont kar- 
dot, a másikkal egy kigyót tart ; a 2- és 3-ik osztály ezüst udvarában 
hármas halmon aranykoronából egy fehér virágokkal megtelt zöldélŐfa 



*) Horaer István Gyöngyös városi főorvos Gyászbeszéde Keszierffy Jó- 
zsef fölött az orvosegyesület közgyűlésén 1858. nov. 30. Nyom. Eger. 1858. 



Keszthelyi.— Keszy. t8S 

nyúlik fel, fölötte jobbról kék félhold , balról kék csillag látszik, A 
paizsfólötti sisak koronájából szintén oroszlán emelkedik ki, első jobb 
lábával kardot, a másikkal kigyót tartva. Foszladék jobbról arany-kék, 
balról ezüst-zöld ')• 

Keszthelyt család. Keszthelyi György 1711-ben nyerte 
czimeres nemeslevelét *). 

Czimere a paizs ezüst mezejében egy térdig látható vörös ruhás 
magyar vitéz, derekán arany Öv, fején prémkalpag van, és ennek vörös 
tcíeje kifityeg: jobb kezében kivont kardot tart, a bal kezét csípőire 
helyezi - t éhez hasonló vitéz emelkedik ki a paizsfölötti sisak koronájá- 
ból. Foszladék jobbról arsny-kék, balról ezüst- vörös. 

Keszy család. (KeŐkeszif ) Hont megye egyik kihalt Ősrégi 
családa. Ezen megyének keleti aijában fekszik Kő-Keszi helység, mely- 
nek e család birtokosa volt , és melyről nevét vévé ; s valószínűleg a 
másik e megyében fekvő Ipoly- Keszi helységet is birtokolta. 

A család törzse Eustachius de Much volt, kinek fia Bu- 
gud 1272-ben hontmegyei Keszi helységnek határát járata Csákánnak 
fia Ádám, és Lauznak fiai Gergely és István ellenében, és Louch föld- 
jétől elme3gyézteté 3 ). 

1353-ban Bugudnak fiai Péter és János, és Vuturnak 
fia Jakab hontmegyei Keszi helységre Lajos királytói kir. adományt 
nyernek *). 

1386<ban Keszi Pál (Paulus de Kezeu) mint királyi ember emlí- 
tetik a Kőváriak részére István nádor által kiadott határjárási pa- 
rancsban *). 

1517-ben KŐkeszi István, Csery Ferencz és Miklós egy Prit- 
leken fekvő egész telekre nézve hontmegyei Sirak helységbeli teleidnek 
Ötödrészeért Ebeczky Mártonnal örök csere -szerződésre lépnek ; mely 
csere -szerződést 1659-ben Egry István részére átíratván 6 ) t abban Egry 
Istvánnak Keszy Iatvántól következő leszármazása van megalapitva : 



4 ) Adaitri Seat a geniíl. lom. V. 

•) Colleet. Herald, nro 720. 

•) Sz.-Beaedeki Convent. Protocol. O. p. 42. 

*) Ugyanott Prot. O. p. 44. 

*) Eredeti oklevél. 

•) Sc-benedeki Convent. pro*. P. p. IS. éa Faso. 4 nro 8 



*86 Xesxv 



Keazy István 
1517. 

A ndrás 



Kessy Mátyás 
(Siragy ílona) 

Kcszy Hona 

(^Imá^y Miiiát y) 

i A - — i 

AJmásy Zsuzsa 
(airokiJB^ry András) 

ÍJgry István 



Hogy e család Fán álló Áfmásy Mihály 1618 ban Hcmt megye 
szolgabirája volt , mit e munka í. köt 23 lapján említettük, másutt e 
munka folytában azt h irtuk, hogy ezen Aimássy csaiád máskép 
P o m o t h y-nak neveztetett , és ez utóbbi néven mo9t is él Hont me- 
gyében. Hogy Keszy Mátyásnak neje Siraky Ilona volt , szintén 
más oklevelek igazolják *}. 

1487-ben Keszy János nak fiai Mihály, Bálás és B e r t a- 
1 a n hontmegyei Keszi helységben lévő szántóföldek végett Keszy Be- 
nedeknek fiai László és Imre által történt elfoglal tatása ellen tanuval- 
latást eszközöltetnek 2 ). 

Ezek szerint ily leágazás áll : 

János Benedek 



r— n — r- ~~ — ' — r* — : * r 



Mihály. Bálás. Bertalan László. Imre. Erzsébet 

1487. 1487. 1487. 1494. 1487. 1494. 

Kata """Zrófia i^T eT^" 1 (CÍ.ko Miktó.) 

(Álaghy (Borsányi (köfreszi íEbeezkv 

Benedek) Baiás} Horváth Miklós) 

1528. 1528. Máté) 1528. 

Benedeknek ágán Imrének leányai 1528-ban éltek. 

1690-ben Keszy Mártonnak na Péter hontmegyei KŐkeszi hely- 
ségben egy telket bevaií Gyürky Miklósnak és ennek első nejéfői való 
fiainak , valamint második nejének Keszy Ilonának , ki Péternek nővére 
volt, 3 ). Ugyan e családból Keszy Katalin Vidffy Pál özvegye voít, 
és ! 597-ben Gyürky Benedek ellen pörlekedett *). Utóbb 1602-ben 
ugyan 6 Ujlaky Mihályné volt 5 ). 

*) Sz.-bencdeki Conv. Protoc. A p. 234. Nevezett Siraky Hotaa pedig Si- 
raky Boldizsárnak voít leánya. 

*) Ugyanott Protoc P. pag 193 

*) Ugyanott Protoc. G. pag. 169. 

•) Ugyanott Prot B. 75. 76. 

5 ) Protoo. C. Neograd, anni 1602. p. 169 



Ketlielf . - Reviczky. 231 

Ugocsa megyében a Keszy család 1467-ben anyai jogon elfog- 
lalta Tisza-Ujhelyi, Karatfalvát , SzÖlőí Vég-Ardót , Rákóczot, dé Új- 
helyi Miklós fegyveres kézzel visszafoglalta 3 ). 

Komárom vármegyében 1377-ben egész Madár helység, melyet 
az előtt Keszi Péternek üa Marozel birt, uj királyi adományban 
Jánosnak, a Marczel fiának adatik *). 

Kétheti család. ( Nagy-ketheli.) Doboka megyében birtokos. 
József az 1791 -ki országgyűlésen azon megye követe. László 
1836-ban derékszéki ülnök. Eszter 1848*ban a m. egregyi posta tu- 
lajdonosa Id. és ifj. J ó z s e f , Z s u z s a és R ó z a szintén azon megyé- 
ben birtokosak. 

fi étiielyí család. Vas megye nemes családai sorában áll Fé- 
nyes E. Geographiája szerint 

Ketten €?9al4d. Báró Ketten János az 1715-ki ország- 
gyűlésen a bonfíusiiotíak közé beíratott 3 ). 

Kével család. Liptó megyében Szelniczén fordul elé Kével 
Benedek és István 1297-ben *). Később hasonlóan nyomait talál- 
hatni a Trencsin megyei nemesi lajstromokban is 5 ). 

Kever esalád. Kever Márton 1554. sept. 25-én Bécs- 
ben kelt czimeres nemeslevélben I. Ferdinánd király által neme9Ítte- 
tett meg c ). 

Kewer család. Kewer András mester szinten I. Ferdi- 
nánd király által 1549- ben emeltetett nemességre n ) 

ftevlcftky család (Keviczei.) Turóczmegyei eredetű egyik 
régiebb csalid; elszármazva Hont, G-Öraör stb. megyékbe is. 

Czimere a paizs kék udvarában zöld téren álló vörös köntösű ma- 
gyar vitéz, fején prémes kalpag, kiíityegő veres tetejével , lábain sárga 
csizma, oldalán sárga öv, és kard, jobb kezével kivont kardot tart; 
fölötte jobbról ezüst félhold, balról arany csillag ragyog. A paizsfolötti 
sisak koronájából két kiterjesztett fekete sasszárny között vörös iábü 
fehér galamb áll, piros csőrében olajfa ágacskát tartva. Foszladék 
jobbról arany-kék, balról ezüst- vörOs 8 ). 

a J Sriimajr.C* Ugocsa p. 72 73. 7& SS. 

*) Fénye* É Komárom várni. 127. 

•) 1715-ki 135. törv. ez. 

*) Lehoczky Stemmat. II. 216. 

*} Szontagk Dániel közlése szerint. 

•) Sopron város levéltárában van az eredeti armatia. 

*) Kaprinai Mss. B. tom. 28. pag. 168. 

•) Burgstaller Collectio Insígnium etc. 



Í38 Késy. -Khargeis, 

A család tagjai nagyobbrészt megyei hivatalokat viseltek, 

Keviczky János 1576. 15S9-ben Turóez várraegye alispánja 1 ). 

Keviczky Márton 1630-ba n Turócz megye jegyzője, és követe. 

Keviczky János 1 635-ben jegyző , egyszersmind Keviczky 
Menyh é rt t e 1 1635- és 163 7-ben szintén követ 2 ). 

Keviczky J á n o s kassai tanácsnok kihágásainak megfenyitésé- 
vel a nádort bízza meg az 1647-ki országgyűlés 3 ). 

Egy töredék n«mzék-rend igy áll : 

Keviczky Mátyás 
(T.enkey Klár* » 

Sándor. János. Anna. Mária. 

Keviczky Antal 1842 ben Hont /ármegye főszolgabirája. 
Keviczky Perencz ugyanott esküdt í 839-ben, 

WLéxy család. Kézi István, János és Bálás 1588-ban 
Rudolf királytól nyerik ezimeres nemes levelüket. 

Czimerük a paizs kék udvarában egy természetes színű, kettős 
farkú oroszlán, mely első jobb lábával egy vörös tollú nyilat tart, mely- 
nek hegye torkába van ütve. Ugyan ezen alak emelkedik a paizsfölötti 
sisak koronájából. Fosziadék mindkét oldalról arany-kék. 

Itliargen család. Iratik neve C h a r g e n-nek is. Csak ariy- 
anyiban tartozik e külföldi család hazai családaink sorába, mennyiben 
itt birtokviszonyba keveredett ; és csak ez okból emiitjük meg is, nem 
tudván különben semmit is honíiusitásáról. 

Khargen János-Kristóf a Derenesényi család vagy Balassa 
Bálint magvaszakadtán 1700-ban beiktattatott előbb íi-, a?után nőágra 
is Nógrád megye Salgóvár, és tartozékai: Rónya, Bisztricska, Mlagyó, 
Málnapataka, Ozdín, Tárcsa, Saigó-Tarján, Karancs-alíya, Rapp, Póny 
és Vásáros-Terennve helységek és puszták, továbbá Esztergám *) me- 
gyei Ketske, Abony, Palladics helység birtokába, azonban e beiktatás- 
nak ellene mondtak Tolvaj Gábor , Koháry István . Gryürky Ferencz, 
és a kir. íiscus *). 

De 1701-ben az ellentmondók ellen megnyert pernek ítélete 
folytán újra beiktattatott a nevezett birtokokba , azonban a beiktatás* 



M Lehoczky Stemmat. I. 144. 

2 ) Ugyanott; és Bel. Notitia nova Hung. tom. II. 

8 ) 1647-ki 82. törv. ez. 

*) Tán jobban Szolnok Pest megyékben. 

á ) Sz.-benedeki Conv eni Protoc. U. pag 204. 



Khcbcrlcs.— Kherephfjüer. $S& 

nak ismét ellent álltak (repellentes) Tornallyai György és a SzÖliósy 
nemzetség *). 

Klteberles család. Máskép írva K e b r i o s ; de találtatik 
Khebrics- nek, söt roszűí G e b r i c s - nek. Liptó vármegye családa, 
azonban elszázmazott Trencsinbe, sőt Nógrád megyébe is. 

Trencsin megyében László és Pál 1819-ben hirdettetik ki 
nemesi bizonyítványukat. 

Nógrád megyében lakott Keberics Pál, ki meghalt Szakaiban 
1859 ki jan. 21* én kora 63. évében, Neje Szontagh Johanna meg- 
halt 1859. január 27-én kora 52. évében. Leányuk Etelka Veres 
Gyula neje. 

Khesler Cftftlád. Lichtenbergi Khesler L é n á r d 1706-ban 
kapott czimeres nemeslevelet *). 

Czimere kereszt vágással négy osztályra szelt paizs , egy közép 
kisebb vérttel, melynek kék udvarában három fehér katlan (késsel) lát- 
szík, egyik följebb, kettő alatta. Az 1- és 4-ik osztály arany udvarában 
koronás egyfejü sas kiterjesztett szárnyakkal látható ; a 2-ik osztály 
vörös udvarában hármas kőszikla tetején arany koronából egy kék és 
egy fejér strucztoll leng ; a 3-ik osztály vörös udvarában hármas fehér 
sziklán , kettős farkú , koronás arany oroszlán ágaskodik, első lábaival 
szintén hármas sziklát tartva. A paizsíölötti sisak koronájából kék és 
fehér strucztoll kőzött a leirt oroszlán emelkedik ki. Foszladék jobbról 
arany-kék. balról ezüst-vörös. 

Keszler családi nemzékrend néhány ize igy áll : 

Keszler Ferencz 
(Makay Judit) 



Johanna József 

(Perlaky István) (Michalek 

Bora) 

Ágoston. Antal. Jozefa. Bertalan' 
1828. 1828. 



Khevenliüller család. Khevenhüller F erencz-K ris- 
t óf az 1638-ki országgyűlésen, Khevenhüller József pedig 1764-ben 
nyert magyar hon fiúsítást 3 ) ; ez okból kell e család rövid ismerteté- 
sét adnunk. 



*) Sz -benedeki Convent Capsa G. Fasc. 4. nro 5. 

Ó Collect. Herald. 

») 1638 ki 73. és 1764-ki 44. törv. ez. 



240 gihsvenhüller. 

E család állítólag b-^t század óta Krajna lakosa. előbb Frankia- 
ból származott, hol már a X. vagy XI. században, a Berki ng és Diet- 
furth közt fekvő Kevenhull nemzetségi várat birta 3 ) Mellőzve a 
hosszadalmas történetet, csak azt kell megemlítenem hogy a most 
több ágon éió* családnak azon közös törzsatyja, kitol a különféle ág-vo- 
nalak szétterjedtek , Khevenhüller János udv. tanácsos stb. volt ; ki 
1519-ben halt meg, ennek két íia maradt: Kristóf (f 1557.) és 
Zsigmond (f 155b), Ettől a hé rezegi ágazat, amattól pedig 
a frankén burgi ágazat terjedt szét. 

Báróságot nyert a család í 566- ki oet. 16-án. A krajnai tartomá- 
nyi íő-Iovászmesteri hivatalt kapott 1588. jun. 2ö-án. Római-német bi- 
rodalmi grófságra pedig 1593-ki juL II -én emeltetett. 

Ferencz Kristóf, ki 1638-ban magyar honfiusitási nyert 2 > v 
a frankenburgi ágból eredt, mint a család következő leszármazása 
mutatja. 

János 
udv. tanácsos f 151 9- 






K ri stóf Zs í gmoait 

f 1557. t 1552. 

frankenburgi d$ hévetegi ág. 



János Bertaíaú Móricz-Kristóf 

spanyol követ 1606. 

f 1606. hadi fó- tanácsos 

1. Ferencz -Kristóf 

1638. magyar indig. 

törteűíii-iró 

ih. Teufői Bora) 

11. Ferenc/.- Kristóf 

(gr. MontecuccoU 

Rrnestina) 



FerenczFerdínand 

sz. 1682. t 1746. 

íítk. tanács. 

(1. b. Lubeíieh M, T 

2. gr, Saint Jelien 

Máris- jos.j 

Folyt, kot. lapon. 



») Hist. Herald. Handbuch 410. *- Schönféld Adels Sohemalismui. I. 181. 

!I. 17. 19, 

f ) 1649-kí 100 iörv ezíkk szerint Istette-a honfi usttási eskük. 



Khorher. 



t4f 



Ferencz Férd., ki a* elóbti Ittfon 
sz. 1682. f 1746. 
titk. tan. 
(1. b. Labetich M.-Ter.) 
2. gr. Saint Julién M.-Jos ) 



János-Lajos 

sz 1707. f 1753. 

(gr. StaUreraberg 

M.- Jozefa) 



Mária- Franc, 
(gr. Neipperg) 



János Zsigmond stb. 
elesett 1739. 
Belgrádnál. 



János-Iiajo8 
•x. 1743. 1 1805. 

(gr. Thurn Taxis 
Maria-Tér) 



Mária-Jozefa Henrik Ferencz Mária 

(gr. Breuner) f alezred. (gr. SchafTgotsch) 



Antal 

sz. 1769. f 1830. 

( 1. Wrazda Johanna 

gr. Thurn Valsas- 

sina M. T) 



József 
t 1812. 



Ferencz Paulai 
1799. elesett 



Eleonóra 



Ferencz Szeraf sfcb. 
sz 1772. 
h uszár kap. 

Jozefina. 



Mária 
sz. 1811. 

(az.-györgyi 
Horváth József) 



Clotild Antónia Hugo-Antsl 

(Garkisch sz. 1831. sz. 1817. 

Bernáth) (b. Breu n er Józs .) 

^ lda~ 
szül. 1843. 



J ó z s e f nek — ki 1 764-ben nyert indigenaíust — ágazata kihalt. 

A családnak igen ozifra cziraere van, a közép-vért, mely a sokfelé 
osztott czimerpaizs közepét foglalja el , és az ősi czimert tartalmazza, 
függőlegesen kétfelé oszlik , a jobboldali kék udvarban zöld hegyen 
bagoly ül , fején aranykorona van , melyből három pávatoll nyúlik fel ; 
a hátoldali osztály ismét kétfelé osztatik, a felső fekete udvart mutat, 
az alsóban egy arany-fekete ostábla látszik , melynek tizenhét arany 
udvarkáin fekete csillagocskák láthatók. 

ühorher család. Khorher János-Ferencz -Xavér 

1744-ben Mária - Terézia király asszonytól nyerte czimeres nemes 
levelét *). 

Czimere vizirányosan kétfelé osztott paizs , a felső osztály ezüst 
udvarában fekete sas látszik szétterjesztett szárnyakkal, teste alsó ré- 
széig kiemelkedve ; az alsó osztály vörös udvarában szintén félig ki- 
emelkedő kettősfarkú arany oroszlán látható, ragadozási helyzetben. A 
paizsfölötti sisak koronájából a leírt fekete sas hasonmása női ki. Fosz- 
ladék jobbról ezüst-fekete, balról arany-vörös. 

Khorher Ignácz 1770-ben sáári plébános és egri czimzeíes 
kanonok, 1787-ben pedig egri plébános volt. 



•) Collect. Herald, nro 294. 



16 



24* Kidey. Kilián. 

HLidey család. Szatmár vármegyében élt ily nevű nemes 
család. Erdélyben feltűnt e néven Kidey P é t e r , ki mint Székely Mo- 
zses híve esett el 1602-ben a Basta ellen vívott szent-imrei harczon ')• 

I&íehling£ család. Erdélyben honíiusitatik 1761-ben sept. 
7-én a szebeni országgyűlésen. 

I&ig<di*z család. Kigacz Gábor II. Ferdinánd királytól 
nyert czimeres levélben nemesittetett meg *). 

I&lgyósfty család. Szabolcs és Zemplin megyei nemes család. 
Zemplin megyében e század elején birtokos Gercsely és Legénye 
helységben 3 ). 

Kilián család. Iratik neve K i 1 1 i a n-nak is. E család egyik 
előde Thurzó Ferencz szerződése mellett 1571-ben a bicsei várat épí- 
tette, és e mű felállítása után Kilián az épitő-mester nevezett Thurzó 
Ferencz nyitrai püspök és a bicsei várnak ura által H r i c s ó n egy cu- 
riával jutalmaztatott , és utóbb a Thurzó-k közbenjárására nemességet 
is nyert *}. A család ama curialis birtoknak jelenleg is birtokában áll. 

1647-ben Kilián János, György és 3VÍ i h á 1 y Trencsin me- 
gyében kihirdettetek nemességüket, 

1688-ban Bicsén székelt a család. 

A trencsinmegyei lajstromok következőleg emiitik fel a család 
tagjait : 

1 748-ban Kilián Márton, András, István, Pál F.-Hri- 
csón. — 1 768-ban András és fiai János és András, valamint 
István, ifj. Andrással, Györgygyei, Jánossal és ifj. 
Istvánnal szintén F.-Hricsón. — Ugyanakkor György és fiai J á- 
nos, Dániel, József és György Zsolnán laktak. 

1803-ban F.-Hricsón id. János és öt fia I s t v á n , János, 
József, András és György; — továbbá ifj. János, .és ennek 
fiai István és János. 

1837-ben F.-Hricsón id. Jánosnak örökösei , úgymint Ist- 
ván két fiával Miklós- és Antallal; azután János, József, 
ki Zsolnára költözött ; A n d r á s , György és Ifj. Jánosnak örökösei 
névszerint István és János, és ez utóbbinak három fiai János, 
AndrásésJózsef. 



') Hodor Doboka várm. 158 

*) Baranya vármegye levéltárában Van az eredeti arnrali*. 

•) Szirraay C. Zemplin not. top. 113. 267. 270, 

') Szontagh Dániel közlése az egéiz. 



himley.— Kitiisy. $13 

Ktiuley család. Mosón vármegye nemessége sorában emlí- 
tetik Fényes E. által Geographiájában. 

Kindernay család. Kindernay M áty ás 1. Ferdinánd ki- 
rálytól nyerte czimeres nemeslevelét, melynek kihircletésérŐi Zólyom 
megyétől nyert bizonyítványt a nemesség-szerzőnek egyik utóda Kin- 
dernay Mátyás, ki 1726-ban Nógrád megyében a nemesi vizsgálat- 
kor kétségtelen nemesnek elismertetett 1 ). 

Az 1755-ki nemesi összeírásban Nógrád megyében az armalista 
nemesek sorában foglaltatnak Kindernay idősb és ifjabb János 
György és D á v i d. 

1777-ben ugyancsak Nógrád megyétől vett ki nemességéről a 
család bizonyítványt 2 ). 

Kindernay György Zólyom v. Némethíalvárói való, Wittebergá- 
ban tanult. Turicskán 1761 ben, azután 1783-ig Cseriben volt lelkész 3 ), 

A Kindernay család Zólyom megyében Nemeczka helység egy 
negyedrészét bírja *). 

Kinftsy család. E nevet történelmileg híressé tévé KinÍ3y 
Pál , kit szegény szülőktől biharmegyei Kinis helységből származtat- 
nak ; atyja molnár volt , s maga is molnárságot tanult, már ekkor mu- 
tatta nagy erejét , hogy egy malomkövet fel birt emelni. Mesterségét 
oda hagyva, Magyar Bálás alatt kezde katonáskodni, és ennek leányát 
Magyar Benignát vette nőül. Idővel temesi bán, Temes, Bács és Bihar 
főispánja, és végre országbíró lett. — Már 1468-ban mint vezér har- 
czolt Morvaországban Spielberg mellett. Legszebb babért szerzett a 
kenyérmezei diadal által , mely után azonban azt is tévé, hogy a tö- 
rökhullát fogai közé fogva , azzal tánczolt. Mátyás király halála után 
6 is annak fia Corvin János ellen harczolt , miért Mátyás iránt hálát- 
lansággal vádoltatik. Meghalt 1494-ben Sz. -Kelemenben. Tetemei — 
mint iratik — Vásonyban nyugszanak. Gyermekei nem maradván, benne 
a Kinisy család kihalt *>. 

Több birtoka közt mint temesi főispán és az alsó részek főkapi- 
tánya Trencsin megyében bizonyos várat Trenka Jánostól kiváltván, 
arra Mátyás királytól — ki azt elzálogitá, — kir. megerősítést nyert ö ) 

') Protbool. C Neograd. anni 1726. 

% ) Ugyanott Protoc. anni 1777. pag. 471. 

8 ) Bartholoraaeides Memória míg. qoi Wittebergae stiulaertmt 263. 

*) Fénye* E. Geographiai szótár 111. 136. 

*) Budai Fer. lex. II. 467 -474. — Teleki Hunyadiak kora III. köt 

•) Kapriaai Mss B. tom. XVIII. p. 69. 

16* 



244 Király. 

Mfr&Iy család. E néven is több nemes családunk van. 

A XVíí. század végén Nógrád megyében a losonczi járásban ta- 
lálunk ily nevű családra, melyből Király Mátyás az 1684-ki nemesi 
fölkeléskor két lovast állit. 

1705-ben szintén Király Mátyás említetik a nemesi lajstromban. 

1709-ben K. Mátyás és András említetnek. 

171 l-ben pedig már elhaltaknak iratnak id^sb és ifjabb Má- 
tyás és András; — és utánnok e megyében nem fordul elő e név 
a nemesség sorában, innen következteíŐleg kihaltak. 

Tán a följebbi Király Mátyás az, ki 1704c aprilban Rákóczy 
alatt a tokaji sóbánya inspeetora , és még azon évi júniusban már 
ugyanott praefectus. Pecsétében czimerül a paizsban hattyút, és a 
paizsfolötti sisakon is ugyanazt használt. 

üiraiy család. .(Szatmári.) Grömör vármegye egyik előke- 
lőbb családa. Nevök gyakran , kivált a XVII. században S z a t h m á- 
r y-nak is iratik. Tagjai főleg megyei hivatalokat viseltek, egynémely 
azonban az irodalommal is foglalkozott. 

Megemlíthetők tudomásunk szerint a következők : 

Szathmáry Miklós 1678-ban Gömör vármegye alispánja, kit 
Leslie császári tábornok fogságba tétetett *). 

1693-ban ugyanott alispán Szathmáry János *). 

1785-ben alispán már szatmári Király Miklós, nemsokára 
cs. kir. tanácsos is 3 ). 

1780-ban ifj. szatmári K i r á ly Miklós francziából fordítva 
ily munkát adott ki: „A nemes születésű személyekre tar- 
tozó polgári rendtartásnak igaz erkölcsi tudomá- 
nya." Nyomt. Pozsonyban *). És talán 6 azon Miklós, ki 1807-ben 
Göraör megye országgyűlési lövete 6 ), 1810-ben első aí'spánja és es. 
kir. tanácsos volt. 

Már előbb az irodalom terére hozta nevét szatmári Király 
György, ki a német egyetemeken tanult , és több ideig tartózkodott 
Angolországban, hol a méhészetre fordítván figyelmét, e nyelvből egy 



1 ) Barholomaeides C. Gömör. ?60. 

*) Ugyanott 7dL 

8 ) Ugyanott 762. 

*) Danielik J Magyar írók. ÍI. 298 

*) 1807-ki 28. törv. qz. 



Király, 245 

munkát : „A n g 1 i a i méhes kert" forditá magyarra , mely Barkó- 
czy Ferencz prímásnak ajánlva Egerben jelent meg 1759-ben *). 

Ugyan e család tagja szatmári Király Antal Gömörben Sz.- 
lélek (most Oldal) falván, ki áílitólag a 5 ,C serebogár" dal szép dal- 
lamát szerzé *). 

Szatmári Király Józs e f 1839— 1845. Borsod megye első alis- 
pánja volt. 

Ezenkívül Heves megyére is kiterjedt a család. 

KiráJy csai&d. (Lefkóczi és farkasfalvi.) Ismert törzse, mely- 
től a család magát származtatja, Király Albert, ki Rudolf király 
korában élt, és mint Báthori Zsigmond -egyik hadvezére 1596-ban a 
Sinán bassán vett győzelem által tette magát híressé 8 ). Ennek fia 
G y ö r g y , ki 1597-ben váradi fő várkapitány *). Ennek fia T ó b i á s, 
hivséges szolgálatiért a csötörtöki curiát nyerte. Ennek fia Jakab a 
pinkóczi és benedekfalvi részbirtokot , fiaSzaniszló pedig a kaiacs- 
kovszki curiát nyerték. Ennek fia Ge r ge 1 y, a ki nemzé Györgyöt, 
ki Sobieszki lengyel király szolgálatában harczolt,de fia András 
Magyarországra visszaköltözött, és Szepes megyében táblabíró volt, 
Nejétől Dobay Máriától született fia 

I. L á s z 1 ó , ki Almásy Annától nemzé II. L á s z 1 ó t , ki Nagy- 
Kálióban a cs. kir. salétromfőzés inspectora volt. Nejétől Berzeviczy 
Zsuzsannától fia 

III László 1742-ben született, 1765-ben ben Bihar várraegye 
rendszerinti esküdtje, 1777-ben első al-szolgabirája, és 1780-ban fő- 
szolgabirája és táblabirája lön. Meghalt 1794. máj. 9 én Nagy-Vára- 
don. Nejétől Antali! Magdolnától gyermekei : 

I m r e e század elején a nagyváradi káptalan , és N.- Várad vá- 
ros főügyésze. Neje Saarosy Klára, Váradi Pál özvegye. 

István, kinek Kalatay Máriától gyermekei László és Ist- 
ván 1807-ben. 

Klára, galyai Fodróczy Gry^rgy várasd megyei főszolgabíró neje, 
József előbb a biharmegyei felkelő nemességnél hadnagy, 
utóbb (1807-ben) kassai kamarai ügyész. 



') Danielik Józs. Magyar írók. II. 298. 

*) L. Vasárnapi ujság 1858-ki foly. 12. szám. 

•) Istváaffy 1685 -ki kiad. 452. lap. 

*) B. Vay László, Ném«t hívság 610—612. 



£10 



Király. 



A családfa f ) következő 



Albert 



György 
1597. váradi kapit. 

i - A - — i 

Tóbiás 



Jakab 

Szaniszló 



Gergely 

«y«rgy 

András 
-S lépesben 
(Dobay Mária) 



I. László 
(Almáét Anna) 

' II. László 
N. Kallóban 
(Berzeviczy Zsuzsa) 

^lU László"" 1 

pz. 1742. f 1794. 

Bihar várm. föszbiró 

(Aatalfi Magdolna) 



Imre 

váradi ügyv. 
(Sárossy Klára) 



István 

1807. 

(Kalatay 

Mária) 



Klára 

(Fodróczy 

György) 



József 

1807. 

Kassán kam. 

iigyéfi. 



László. István. 

Király család. (Sásvári). E család Ugocsa megyében birt 
Sásváron, és erről irá magát 1571-ben sásvári Király János ? ). 

14 irály család. Király Mátyás 1720-1 an III. Káraly ki- 
rály álial nemesitetett meg 3 ). 

Czimere a paizs kék udvarában zöld térről felemelkedő pálma fa, 
ennek átellenében egy magas szikla , melynek csúcsán egy pbönLx áll, 
a paizs jobboldali szögletében ragyogó napba tekintve. A paizsfólötti 
si?ak koronáján pánczélos kar nyugszik , markában levágott torökfejet 
üstökénél tartva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

I&irály család. Komárom megyében szintén találunk a múlt 
században Király nevű családot, melyből Király Kata I in és több 



*) Ugyanonnan ; hanem ezen táblázat az 1597— 1807-ig való időközre Ti 
zenkét nemzedéket mulatva, igen kétségesnek mutatja magát. 
*) Szirmay C. Ugocsa pag. 116. 
3 ) Coltect. Herald, nro 411. 



Király. - Kirífiyi. Wi 

társa ellen * 749 ben a kir. físcus Komárom megyei Almás helységben 
a királyi jogok megszüntetésére pert folytatott *). 

Király Józsefnek Jókay Katalintól íia volt Király József, a 
hires pécsi püspök, ki rokonai számára 1814-ben alapítványt tett a ). 

Király család. Király Mihály 1794-ben nemesitetett 
meg. Czímere keresztvágással négyfelé osztott paizs, az 1-sŐ és 4-ik 
osztály ezüst mezejében természetes színű oroszlán menő helyzetben, 
egyik első lábát fölemelve , és fejét szemközt fordítva látható. A 2- és 
3 ik osztály kék udvarában szintén zöld téren födetlen fővel egy vörös 
ruhás magyar vitéz áll , derekán sárga öv , lábain sárga csizma van ; 
jobb kezében kivont kardot, a balban pedig aranykoronát tart. A paizs- 
fölőtti sisak koronájából két zászló között , melyek közül a jobboldali 
arany-kék , a másik ezüst-vörös , a paizsbelihez egészen hasonló vitéz 
emelkedik ki, jobbjában kivont karddal , baljában aranykoronával, 
Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös 3 ). 

14 irály fal vy család. Szabolcs vármegye nemes családai- 
oak egyike Fényes E. Geographiája szerint. 

Egykor Erdély is magáénak számi ta ily nevű családot, melyből 
Királyfalvay János 1603-ban a gyula-fej ér vári gyűlésen itélőmester 
volt, és Rudolf csiszárhoz követségben járt, de ez alkalommal Prágá- 
ban érte a halál '). 

Zemplin megyében szintén a nemesség sorában áll a Király- 
falvay család 5 ). 

HJrályl család. Somogy vármegye nemessége sorába szá- 
mi tátik. 

Királyi ígnácz Pozsony vármegyétől 1796-ki apriL 30-án 
nyert nemességéről bizonyítvány t , mit 1796-ki jul. 11-én Krassó me- 
gyében, akkori lakása helyén kihirdettetett. 

Mirchiaajer család. Gömör vármegye nemes családai so- 
rában emliti Fényes E. Geographiájában. 

K Irinyi család. Szintén Gömör vármegye nemes családa, 
melyből ifj. Kirínyi János 1812-ben azon megye alszolgabirája volt. 



*) Fédyes E. Komártmi várm. 176. lap. 

f ) Acta Diaetae. 1825. I. köt. 478. lap, és 1827-H 24. törv. ez. 

3 ) Adaroi Scuta Geutilia tóin. V. 

*) Woiph. BetUlea tom. V. p. 200. 513. 

s ) Szirmay C. Zemplin. not. top. 113. 



248 Kirvay.-Kiss. 

Kirínyi Kornél saját tapasztalása után a cholera nyavalya elten 
közlött biztos óvszert, mely nyomtatásban is megjelent 1854-ben. 

B&irvay család. (Kirvai f.) Hajdan ugocsamegyei Kirva 
helységet birta, ebből 1378-ban egy részt Balkés Drag marmarosi 
ispánok elfoglalván , királyi parancs rendelé , hogy azt Kirvai Péter 
fiainak László- és Ladomérnak vissza adják '>. 

Hív* család 3 ). (Nemes-kéri.) A most élő Kiss nevv?k kö- 
zül egyik jelentékenyebb család, kiterjedve főleg Sopron , Tolna, Vesz- 
prém stb. megyékbe 

Családfája a XVIII. század elején élő Kiss L jos (ól következő* 

leg sarjadzott le : 

Lajos 

i * 1 

Dániel 
i — 



1. Sándor 
veszprémi alisp 
kir. tan. f 1777. 
(Darócay Zsófia) 



Antal. Ignácz. János II Sándor Zsófia Rozália Kata 

udvr. tan. főhadnagy (gy. Gáal (Skerlecz (gr. Jankovich 

arnnysark. JÓ2sefj Fer ) Antal) 
t 1S08. 

I. Sándor 1760-ban már Veszprém vármegye első alispánja, 
1770 ben egyszersmind királyi tanácsos. Meghalt 1777-ben koi a 80. 
évében *). Fiai közül 

Sándor atyja halálakor 1777-ben főhadnagy. 

János kir. udvarnok, és aranysarkantyús vitéz. Meghalt 1808- 
ban ; eltemettetett Miszlán a templom alá azon évi május 21-én *). 

I. Sándornak unokái közül 

Miklós 1844-ben helytartósági fogalmazó. 

Pál cs. kir. kamarás és tanácsos, a fiumei szabad kikötő és az 
egész magyar tengermellék kormányzója volt. Neje Csapó Ida 1856. 



') Szirmay C. Ugocsa pag. 145. 

z ) AKiss név annyi csaladainknak közös neve, hogy előneveiK kitétele, 
és a családoknak segély -nyújtása nélkül sem az egyes küíön családok tagjainak 
alősoroiása, sem átalában valamennyinek megemlítése nem eszközölhető. Oly 
számosan vannak nemes családaink e néven is, hogy saját adataim után alig ki- 
szem csak felét i= fölemlíthetni. Saját tudomásom szerint csak a múlt században 
tizenhárom ily nevű család nemesitetett meg. 

3 ) Hollósi Egyed fölötte mondott Halottidicsérete. Nyom. Győrb 

*) Újvári József fölötte mondott halotti beszéde. 



Kiss. 249 

nov. 16-án halt meg , kinek lelkes végrendeletéről a Csapó családnál 
tétetett említés. 

A nemes-kéri Kiss családból származott Pál is, az apát, nagy- 
váradi kanonok, ki 1793-ban Sz.-Gróthon született. 1816 ban a m. aka- 
demia tagjául választatott , és az uralkodó háznál mint magyar nyelv 
tanitó is működött. Több könyvet irt, és adott ki. Meghalt 1847-ben. 

ftíss család. (Eleméri és ittebei +.) Ujabbkori nemes család, 
melynek alapját a múlt században Kiss Izsák veté meg ; azonban 
napjainkban a család fi- ágon kihalt. 

A család leszármazása következő : 

KissN. 



Izsák Miklós 

1782. i r*r: — 

i . "<- , Antal 

Ágoston 1810 - 1820. 

(Bogdán ovi eh Toron tál v. 

Anna) alispán, és 

kir tan. -{- 



Gergely Ernő Mária 

fl8!5. forradalmi 1853. 

jan. 28. tábornagy (gr. Pejachevich 

kxvég. 1849. István). 

Nevezett Kiss Izsák, ki Erdélyben a szász tizedek visszaszer- 
zésével a kincstárnak hasznos szolgálatokat tett, 1782-ben a maga és 
örökösei számára, Torontál megyében két uradalmat (az Elemérit s 
1 1 1 e b e i t) szerzé, oly joggal, hogy a fiu-ág magnélküli kihalta után, 
a leány-ágnak a felfizetett pénzöszvegek és a jószágokba fektetett ja- 
vítások a kir. físcus által kifizettessenek. Azonban, mielőtt K. Izsák 
a 171,750 frtból álló adományzási ösz veget a kamarának lefízetheté, és 
az adomány-levelet kinyerheté, elhalván , sőt fia A g o s t o n is kimúl- 
ván, az utóbbinak Özvegye Bogdanovics Anna , ki utóbb báró Leuven 
Ernő tábornokhoz ment férjhez , e férjének is segélyével két kiskorú 
fiának Kiss Gergely és Ernőnek nevében , valamint Izsák testvérének 
Miklósnak fia : Antal nevében is folyamodott az adományos jószágokról 
az adomány-levélnek kiadására , felajánlván a hátra lévő adományzási 
(feszégnek, és éhez még tiz száztóünak kifizetését, a mit eszközölvén 
is és ez összegeket 188,925 frtban lefizetvén , 1807-ben a kivan t ado- 
mány-levél mellett ez adományzás végre is hajtatott, ugy hogy az e 1 e- 
m é r i uradalom K. Ágoston két fiának Gergely és Ernőnek nevére 
íratott • az ittebei uradalom pedig feliben Kis Izsák és menye Bogda- 



*£« Kiss. 

novics Mária, feliben pedig K. Miklósnak fia Antal által fizettetvén ki, 
kétfelé ment, úgymint Kis I z s á k és Kis Antalra. 

Grergely meghalt 1815 ki január 28-án mag nélkül. Test- 
vére pedig 

Ernő mint forradalmi altábornagy 1849-ben Aradon kivégeztet- 
vén, ez ágazat férfi* ágon kihalt. 

Miklósoak fia Antal előbb Torontál megyének táblabírája, és 
agykor aljegyzője, utóbb (1809—1820. alispánja, és 1812. óta kir. ud- 
varnok , az i 1 1 e b e i uradalomnak csak felében részesült az adomány- 
levél erejénél fogva. 

Nevezett Kiss Ernőnek uradalma hutlenségi bélyeg utján elko- 
boztatván, 1853-ban nővérének Kiss Máriának gr. Pejaehevich István- 
nénak végrendeleti hagyományozásai névszerint Pálma Emil cs. k. fő- 
hadnagy és Klein Auguszta az adomány -levél kivétele folytán mint a 
férfi-ág magvaszakadásán az adományzási pénzösszegnek öröklői indi- 
tának pert a kir. ügyész ellen. 

A család 1760-ban nemesitetett meg M.-Terézia királyasszony 
által. Czimere függőlegesen kétfelé osztott paizs , a jobboldali ezüst 
mezőben a kétfejű fekete sasnak fele fésze látszik a baloldali osztály 
oldalából ; — - a baloldali osztály kék udvara egy vizirányos fehér sze- 
lemen által, kétfelé oszlik , a felső részben három aranycsiliag ragyog, 
az alsó részben egy arany oroszlán ugró helyzetben látszik. A paizs- 
fölötti sisak koronáján vörös mezü kar könyököl , kivont kardot villog- 
tatva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-fekete. 

Kiss család. (Kürthi.) Kürthi Kiss Mihály és neje Nagy- 
Mátyás Erzsébet, és leányuk Erzsébet, továbbá Takács Tamás és 
ennek neje Nagy-Mátyá3 Anna , valamint gyermekeik János és Erzsé- 
bet, végre Takács Gergely 1662. máj. 26. Pozsonyban kelt czimeres 
levélben I. Leopold király által nemesitettek meg; és cziroeres levelük 
Nógrád megyében 1662. octob. 28-án hirdettettek ki J )- 

Kiss család. (Boldogházi ) A XVII. században Nógrád és 
Heves megyében élt. 

1652— 1659-ben élt boldogházi Kiss János, ki 1654 ben nejé- 
vél csoltói Basó Zsuzsannával Nógrád megyében Pinczen Kulifay Ja- 
kab és neje Széchényi Fruzsina jószágrészét megveszi, i 659-ben el- 
lentmond Keczer András beiktatásának hevesmegyei Pásztó , Bátor, 



') Nógrádmegyei levéltár Faac. VII. nro 822. 



Kis*. fcM 

Terebes stb. iránt ] ) 1663-ban már csak neje élt; gyermekeit e táb- 
lázat mutatja : 

János 
(Basó Zsuzsa) 

II. í án os András Péter. Erzse 

1671. Heves várra. 1671. (Battik 

(Michalek alisp. Petemé) 

Judit) 1673. 

özv. 1684. 



r- 



III. János 
1705 



II Já n o 8 1671-ben tiltakozott tesíyére Péter ellen, ki Gécz- 
ben volt birtok részét eladá Géezy Dienesnek 2 ). li, Jánosnak neje Mi- 
chalek Judit 1664-ben már özvegy volt. 

Nevezett P é t e r birt Vecseklon. 

Erzse Battik Péterné 1659-ben Zólyom megyei Dubravicz&n 
Dubraviczky Istvántól curiát vesz férjével együtt 3 ). 

András, kit 1669-ben a pilisi birtokosok sorában lelünk, 1673- 
ban Heves megye első alispánja volt. 1698-ban ellentmond többekkel 
Darvas Ferenez beiktatásának a n.-keresztúri pusztára nézve *). 

Az 1705 ki nemesi összeírásban találjuk III. Jánost, 171 l-ben 
Andrásról iratik, hogy a belzavarok alatt halt meg. Ugy látszik ezután 
* család Gömör megyébe húzódott. 

József 1753 - 1 760-ig Gömör vármegyének volt jegyzője 5 ). 

Károly szintén Gömör várraegye jegyzője 1790 — 1799. e ) 

József 1787-ben az üresen álló váczi püspökségben kamarai 
ügyész; ennek % leánya. Anna Szerémy Antal volt nógrádnegyei fő- 
adószedő, utóbb kir. tanácsos Özvegye. 

Kiss család Alapitója Kiss Péter II. Ferdinánd király ál- 
tal 1624. mart. ll-én keit czimeres levélben nemesitetik meg, és czi- 
uierlevele Nógrád megyében 1626-ban kirdettetik ki. 

Péternek egyik unokája Pál az 1722-ki nemesi vizsgálatkor 
Nógrád megyében, az 1624-ben őse Péter által nyert armalist elé- 
mutaté r azonban ekkor , valamint 1726-ban aug. 19-én is oda utasita- 



') Sz»-benedeki Convent Gapsa A. fasc. 6. nro 21. 

% ) Protocoi C. Neograd. anni 1671. 

•) Sz.-beuedeki Conveat Protoe. P. p 14. 

*) Sz.-benedeki Conveat, Frotocol. U. p. 113. 

*) Bartliolotnaeídes C. Gomör 765. 

*) Ugyanott 766. 



tSZ Kiss 

tott, miszerint legalább atyjának a nemesség gyakorlatában voltát mu- 
tassa ki, melynélfogva azt Ugronovits Kristóf hét szeméiynök által 
adott bizonyitványnyal bemutatván , a kétségtelenek sorába iktatta- 
tott j miután atyjának Kiss Andrásnak Trencsin megyétől nyert nemesi 
bizonyítványát is elémutatá 1 ), 

frencsin megyében András 1660 ban hirdetteté ki nemessé- 
gét, és 1688-ban Nemes-Kocsóczon székelt. Ugyan e megyében a ne- 
mesi összeírások szerint fölemlithetŐk 1748-ból János Latkóczon, 
1764-ben találjuk Jánost Zay-Ugróczon ílaival Istvánnal, And- 
rással és Jánossal. 1803-ban Dezséren laktak György , és fiai 
János és István, ez utóbbinak ismét fiai Mihály és J á n o s ; — 
továbbá ugyanott István, négy fiával Sámuellel, Jánossal, 
Istvánnal és Andrással, és ezek közül Sámuelnek fiai M i h á 1 y 
és István, valamint Andrásnak fiai M i h á 1 y és J á n o s. 

1 837-ben Dezséren laknak János, továbbá Sámuelnek örö- 
kösei Mihály és István és ez utóbbinak fiai I s t v á n és J á n o s ; 
nemkülönben Jánosnak Örökösei István, kinek fiai M i h á i ; , í s t- 
ván, János és Pál; ezen Pálnak fia István, végre ifj. Jánosnak 
örökösei István és Mihály; valamint Andrásnak fia I s t v á n , és 
id. Istvánnak fia István, ki Pestre költözött *), 

Kiss család. Kiss András Nógrád várában királyi zsoldos 
lovaskatona, azon vár főkapitánya Nadányi Miklós, és gr. Puchaim 
ajánlata mellett Bécsben 1656-ki aug. 12-én kelt czimeres levélben 
III. Ferdinánd király által nemesitetett meg, valamint általa neje Fá- 
bián Judit, fia Kiss Mihály, testvére Kiss István, és rokona Kiss 
máskép Ülley Jakab, és ezeknek utódaik , mely czimeres levél 
Nógrád megyének 1657. jun. 4-én Losonczon tartott közgyűlésében 
hirdettetett ki a ). 

E család ivadéka 'élt Herenesényben , hol 1701-ben G e r ge 1 y 
említetik, 1705 ben János nak Özvegye, továbbá Péter, Ádám és 
János fordulnak elő, 1 691 -ben Herenesényben István és Tamás, 
1709 ben ugyanott János és István lakoztak. 

Halapon laktak Kiss István ós M á r t o n és 1 783-ban per ut- 
ján keresték nemességüket, 1783-ban nov. 25-én 10472. szám alatti m. 
helytartósági leirat elüté őket a gyakorlattól. 



') Protocoí. C. Neograd. anni 1722. 1734. 
2 ) Szontagh Dániel közléséből. 
a ) Hiteles másolatból. 



Kiss. 253 

Ktss család. Kiss Pál és Bálás 1638-ban III. Ferdinánd 
király által nemesítettek meg *). 

Czimerük a paizs kék udvarában zöld téren egy zöld fa, melynek 
tetején febér galamb áll , piros csőrében zöld galyat tartva ; fölötte 
jobbról aranynap , balról félhold ragyog. A paizsfölötti sisak koronájá- 
ból három arany búzakalász emelkedik fel. JToszladék jobbról ezüst- 
vörös, balról arany-kék. 

Kis család. A nemesség-szerző Kis Mihály, ki 1686-ban 
I. Leopold királytól nyeri czimeres levelét 2 ). 

Gzimere a paizs kék udvarában zöld téren koronából kiemelkedő 
kettős farkú oroszlán , első jobb lábával kivont kardot villogtatva. A 
paizsfölötti sisak koronájából az előbbihez mindenben hasonló oroszlán 
emelkedik, de fején korona van. Foszladék jobbról ezüst- vörös , balról 
arany-kék. 

Kiss család. Kis Gergely 1714-ben III. Károly király ál- 
tal nemesitetett meg 3 ). 

Czimere a paizs kék udvarában zöld téren álló vasba öltözött fér- 
fiú, sisakján vörös tollak lengenek, jobb kezében kivont kardot tart. A 
paizsfölötti sisak koronáján pánczélos kar könyököl , kivont kardot 
tartva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

Kiss család. Kis János, Mihály 03 Ádám 1717-ben 
III. Károlytól nyertek czimeres nemeslevelet 4 ). 

Czimerük a paizs kék udvarában zöld téren a paizs jobb oldala mel- 
lett emelkedő sziklahegy, melyre egy nyakán nyíllal átlőtt barna farkas 
má.'zilc, A paizsfölötti sisak koronáján pánczélos kar könyököl, kivont 
kardot villogtatva. Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék. 

Kiss család. Kiss János szintén 1717-ben III. Károlytól 
kapott czimeres nemeslevelet 5 ). 

Czimere függőlegesen kétfelé osztott paizs, a jobboldali kék ud- 
varban ugró helyzetben barna farkas látszik ; a baloldali vörös udvar- 
ban két jobbról balra rézsútosan vont aranyszelemen látható. A paizs- 
fölötti sisak koronájából grif emelkedik ki , jobb lábával három nyilat 
tartva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 



*) Adami Scuta gentil. tom. V. 

2 ) CoJlect. herald, nro 816. 

3 ) Ugyanott nro 629. 
*h Ugyanott nro 571. 
5 ) Ugyanott nro 572. 



35* Kis*. 

141*5 család. Ennek a nemességét Kiss György szerzé, ki 
1723-ban Ifi. Károlytól czimeres levéllel adományoztatott. 

Czimere a paizs vörös udvarában zöld téren száguldó fekete mé- 
nen ülő vörös ruhás magyar vitéz , lábait sárga csizma, fejét nyestpré 
mes kalpag födi, és abból vörös teteje kifityeg , jobbjában kardja he- 
gyén török fejet tart , hal kezével a ló kantárát tartja , lova előtt egy 
iejnélküli török hulla fekszik , melyre haragosan néz. A paizsfölötti si- 
sak koronájából kettős farkú oroszlán emelkedik ki , első jobb lábával 
meztelen kardot tartva, melynek hegyén szintén törökfej van. Foszla- 
dék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös 1 ). 

Hiss család. (Máskép r bán,) Kiss máskép Orbán János 
1 753. octoberben M. -Terézia király asszony által emeltetett a czimer- 
leveles nemesek 3orába *). 

Czimere függőlegesen kétfelé osztott vért , a jobboldali kék ud- 
var közepén fehér csíkolat vonul végig , s fölötte három arany rhom- 
bus áll, alatta arany borostyán-koszorú van; a baloldali vörös udvar- 
ban egymás felett rézsútos párhuzamban három ezüst nyil látható. A 
paizsfölötti sisak koronáján pánczélos kar könyököl, szintén arany bo- 
rostyán-koszorút tartva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst vörös. 

Itiss család. Kis Ferencz 1756-ban M. -Terézia király 
asszonytól nyerte czimeres nemesítő levelét 3 > 

Czimere a paizs kék udvarában zöld téren száguldó fehér ménon 
vörös nyereg-takaró fölött ülő magyar vitéz, vörös dolmányban, arany 
Övvel , és arany zsinórzatra , kék nadrágban , sárga -csizmában , fején 
prémes kalpagból fehér forgó áll ki, a vitéz jobb kezében kivont kardja 
hegyén levágott vérző törökfejet tart; fölötte a vért két szögletében 
két aranvcsillag ragyog. A paizsfölötti sisak koronájából három ki- 
nyílt fehér liliom emelkedik-ki , két elefánt-orrmány között , melyek 
közül a jobboldali vízszintesen félig arany, félig kék, a másik szintén 
úgy vörös és ezüst. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

Kiss család. Kiss Ferencz 1760-ban M. -Teréziától nyert 
eaimeres levelet *). 

Czimere a paizs vörös udvarában , melynek alyját felhő alakú 
sárga tér foglalja el, fehér szárnyas ló (pegazus) ugrik. A paizsfölötti 



«) Collect herald, nro 354 
») Ugyanott nro 258. 
*) Ugyanott nro 137. 
*) Ugyanott nro 94. 



Kiss. 2£& 

sisak koronájából három strucztoll emelkedik ki, a jobboldali arany, a 
baloldali fehér. Foszladék jobbról arany-vörös, balról ezüst-vörös. 

Kiss család. Kiss Mihály 1760-ban M.-Terézia király- 
asszonytól nyerte czimeres nemeslevelét J ). 

Czimere egy jobbról balra rézsútosan levonuló fehér szelemen 
által kétfelé osztott paizs , a jobboldali (alsó) kék osztályban három 
arany lóhere levél , a baloldali (felső) Vörös mezőben arany markolatú 
meztelen kard látható. A paizsfölötti sisak koronájából két egymáson 
fekvő sasszárny nyúlik ki, a hátulsó kék, az előtérben álló vörös, raely- 
lyen a rézsútos fehér csíkolat vonul át. Foszladék jobbról ezüst-kék, 
balról ezüst-vörös. 

Kiss család. Kiss András 1791-ben nyerte czimeres ne- 
meslevelét a ). 

Czimere egy a paizs közepén keresztül hullámzó fehér folyam ál- 
tal kétfelé osztott paizs, melynek felső része függőlegesen ismét kétfelé 
oszlik; az 1-sŐ osztály fehér udvarában egy vörös csillag, és annak kö- 
zepén egy aranygyűrűből kinyúló nyíl ragyog ; a 2-ik osztály kék ud- 
varából felhők alatt álló félhold fénylik. Az alsó kék osztályban jobb- 
ról a láthatárra felkelő nap , és átellenében egy virágzó fa látszik. A 
paizsfölötti sisak koronáján kétfejű fekete sas áll kiterjesztett testével, 
függőlegesen kétfelé fekete és vörös szinre festve. Foszladék jobbról 
ezüst-vörös, balról arany-kék. 

Kis család 1792-ben hirdetteté ki nemességét Békés megyében, 
A n t a 1 Jánosnak fia , gyulai nemesség főhadnagya, uradalmi actuar, 
most aradmegyei cs. kir. főbiró (1858.) Gergelynek fiai : Já n o,s előbb 
békésmegyei főbiró , utóbb aradmegyei cs. k. törvényszéki al -elnök ; 
Péter Békés megyében volt fő- szolgabi ró ; F e r e n c z gazda-tiszt ; — 
Antal cs. k. testőr volt. 

Ktss család. A nemességet Kis Pál szerzé 1795-ben I. Fe- 
rencz királytól nyert czimeres levélben a y. 

Czimere vizirányosan kétfelé osztott paizs ; a felső osztály kék 
udvarából egy koronás hölgy emelkedik , jobb kezében három arany- 
kalászt, s a balban két piros szőlőfürtöt tartva. Az alsó osztály vörös ud- 
varában zöld téren hátulsó lábain arany oroszlán áll, első jobb lábával 
kivont kardot , a másikban aranymérleget tartva. A paizsfölötti sisak 



*) Collect. herald, nro. 234. 

*) Ugyanott pag. 132. 

3 ) Adami Scuta gént il. tom. V. 



Z&H Khs. 

koronájából szintén az előbbihez hasonló oroszlán emelkedik ki. Foszia- 
dék jobbról ezüstkék, balról aranyvörös. 

Kiss család. Kiss Mihály 1798-ban I. Ferencz király álul 
adott czimeres levélben emeltetett nemességre '). 

Czimere a paizs kék udvarában balról jobbra rézsútosan levonuló 
két hullámzó szelemen , és az előtérben zöld tér fölött egy farkas ágas* 
kodik, első jobb lábával kivont kardot tartva. A paizsfölötti sisak koro- 
náján vörös mezbe öltözött férfi kar könyököl fehér érczbuzogányt 
emelve. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

Kiss család. A nemesség-szerzők Kiss F á 1 és M i h á I y, kik 
1802-ben czimeres levélben uyerék e kiváltságot. 

Cztmerük négyfelé osztott paizs, egy küzép ütődik udvarral, 
mely a paizs alyjáról gúla alakban ékeli be magát a két alsó udvar 
közé, és melyben fekete mezőben arany búzakéve látszik. A paizs 1-ső 
osztálya kék udvarában egyik fölemelt lábában köveeset tartó daru áll 
zöld téren ; a 2-ik és 3 ik osztály ezüst udvarában zöld téren egy pej 
lovon , vörös nyereg-takarón ülő kék magyar ruhás huszár vágtat, fe- 
jén prémes kalpag van , vörös lefüggővel , egyik kezében a kantárt, a 
másikban egy vörös-zöld zászlót lobogtat; a paizs 4-ik osztályának kék 
udvarában piros lábú fehér galamb áll , piros csőrében zöld gallyat 
tartva. A paizsfölötti sisak koronájából kettős farkú oroszlán emelke- 
dik, első jobb lábával kivont kardot villogtatva. Foszladék jobbról 
ezüst-kék, balról arany fekete. 

Kis* «sal&d. (Felső-Őri.) Vas megyében azon hatvannégy 
családok egyike , melyek 1582-ben Fels$-ör helységre Rudolf ki- 
rálytól uj adományt nyertek. Lásd Zámbé <:$. 

Kiss család. Ugocsa megyében e század elején Kiss And- 
rás birtokos Gődényházán % József Dabolczon *), Gáspár és 
János FertŐs-Almáson *) 

Kiss György Líng megyétől 1795 ki febr 7-én vett ki nemes- 
ségi bizonyítványt, melyet ujabbi lakóhelyén Krassó megyében 1795 ki 
aov. 3 án hirdettetett ki. Ivadéka Krassó megyében megyei hajdú, még 
él, és gyermekei vannak. 



*) Adarni Scuta gentíl. tom. V 

*) Ugyanott. 

•) Szirmay C. Ugocsa p. 151. 

*) Ugyanott 157. 

*) Ugyanott 175. 



Kiss. £5* 

Kiss nevű család Zemplin vármegye czimerleveles családai kö- 
2Ött is találtatik *). E század elején birtokos Miglészen *), Kis Rás- 
kán •) és Füzesséren *). 

Kiss András 1646 ban Tokaj vár alkapitánya volt 5 ). 

KiM család. (Kisfaludi.) Zemplin vármegye egyik régi kihalt 
családa, melyből Márk 1406-ban a Cséke helység mellett fekvő kis- 
faludi pusztát birta , és 6, valamint Deményés Péter részt vettek 
a Palóczyakkal a leleszi convent feldulásában •). 

Kiss család. (Fehérvízi.) Erdélyi család Huny ad megyében. 
János, Bálint és Balásu Bágya három testvérek, valamint 
Petrus de Fehérviz nyerik 1453 ban kir. adományban Fehérviz és 
Vaja-Ohába helységet. Ugyanezen időtáj t kap kir. adományt Kiss Ist- 
ván a szomszéd Bajesd helységben , ki elvévén Balásu egy leányát, 
Fehérvízen leány-negyedet kap , és felveszi a Pehérvízi előnevet. 
Törzs tehát Kiss István, kinek neje Balásu leány. Ennek egyik uno- 
kája fehérvízi KysFerencz, kitől igy jő le a család 7 ): 

Ferencz 

1520. tájt. 

i * . 

Demeter 

1589. 

i * 1 

Miklós 



._/v. 



Demeter 



Gáboj; Gáspár 

Ferenc* Péter Mihál^ iA ** 7 hadna ^ a > 



r- 



Gábor Imre, Ferencz. Anna. 
(Mara Sára) 

Lajos Gergely. Sámuel Judit.. 

(íncwe Zsuzsa) 

< * 1 

Gergely 

(Farkas Mária) 

i * 1 

Sámuel 1858. 

volt Huny ad v. 

jegyző és sz.biró 

(Várady Ágnes) 



Albert. János. Ida. Károly. 



■) Szirmay C. Zemplin. not. top. 113. 

*) Ugyanott 271. 

•) Ugyanott 273- 

*) Ugyanott 376. 

*) Ugyanott 140. 

«) Ugyanott 304. 314. 

') Néhai Várady László költéséből. 

11 



2&$ Kl3*. 

Kiss család. Kiss János és általa fiai József és Gábor 
Bécsben 171 5-ki febr. 8-án kelt czimeres levélben HL Karolj király 
által emeltettek nemességre. Czimeres levelük ugyanazon évben Győr 
megyében hirdettetett ki. v). 

l&áss család. (Máskép Sövényházi.) Lásd Sövényház}} család. 

Kiss család. (Máskép Oláh.) Lá&d Oláh család. 

K£ss család. (Szuboticzai.) Kis í. András czimeres nemes 
és kir. adomány-levelet nyert, krassómegyei Szuboticza helységre, 
mely kiváltság-levél azon megyében 1827-ki aug. I6-án tartott köz- 
gyűlésben hirdettetett ki, 

I. Andrásnak fia II. A n d r á s 1836-ban azon megyében alispán, 
volt követ, 1847-ben pedig azon megye főispáni helyettese; birja 
Krassó megyében Honoris, Szuboticza egész helységet ; neje bárŐ Ber- 
náthffy Alexandra után pedig Bolduron és Hoduson. 

Ferencz, János Pest és Borsod megyében laknak. Fiái 
nincsenek. 

I£iftff család. (Kiss-sárosi.) Közűlök Gábor katonai mérnök- 
kari Őrnagy volt , ki a Ferencz- csatorna tervét és ásatását 
eszközlé. Fia Ferencz szül, 1791-ki dec. 8-án. Ügyvédi oklevelet 
nyervén, a ferencz-csatornai és bácsi bérlett jószágok kormányánál ül- 
nöki hivatalra neveztetett, és mindaddig, míg a bérlés tartott, Bácsban 
maradt. E közben 1820-ban sz. k. Zombor város határkimérési biztosa 
is volt. 1828. óta Budán a régiség- tannak éli; 1839-ben m. akadémiai 
lev. tagúi választatott , legutóbb a pesti egyetemnél pénztani tanár 
volt 2 ). Meghalt 1859-ki jul. 25-én kora 67. évében Budán. 

A családfa ez : 

Gábor 

mérnökkari őrnagy 

i * » 

Ferenez 

az. 1791-1859. 

tanár 
(Ágoston Zsuzsa) 



Ottiiia. Jenő. Irma. 

Kiss család. (Baczka-madarasi.) Székely eredetű nemes csa- 
lád. Közűlök Gergely külföldi egyetemekből haza térve, 1768-ban 
udvarhelyi tanár lett, és ott az ev.-ref. fótanoda nagyszerű építését te- 
vékenyen elősegítette. Fiai Ferencz F.-Fejér megye táblabírája s 



*) Zala várm. levéltárában az eredeti armalis. 

») h. életéről Danielik J. Magyar Írók II. 145. 146. 



K\sh. 259 

1834-ben országgyűlési követe volt ; — és József Alsó- Fejér megyé- 
nek jeles tudományú főjegyzője és utóbb alispánja ; egyenes örököse 
nem lévén, minden vagyonát szerzeményeivel együtt rokonának Kiss 
Sámuelnak hagyta , ugy hogy ez 80 ezer forintot volt fizetendő 
ezért a sz.-ud varhelyi főtanoda részére. Ezen Sámuel Alsó- Fejér me- 
gye pénztárnoka volt 1848. előtt; fia Bálint. Sámuelnak testvére 
Gergely Alsó-Fejér megyei árvaszéki ülnök, 1848-ban az oláhok ál- 
tal legyilkoltatott 1 ). özvegye Vas Katalin. 

Kis család. (Zabolai.) Fogaras vidéken birtokos család. A n* 
tal 1790. 1794-ben, József 1810-ben Fogaras vidék követei az or- 
szággyűléseken. István 1815-ben, János 1846-ig szolgabirák. 
IdŐsb János ugyanakkor árva összeíró, Fogaras vidéken. 

Kis csal Ad. (Gyulafejérvári.) Zsigmond udvar helyszéki 
táblabíró és az ev. reform, egyház ker. al-gondnoka. Sámuel ügyvéd 
Hunyad megyében 1848-ban. 

Kiss család* (Somlyói.) Mihály Kraszna megyében tör- 
vényszéki ülnök 1815- ben. 

Kiss család. (Al-torjai.) Lajos Hunyad megyében szolga- 
bíró 1848 ban. — Farkas csikszéki aljegyző 1845-ben. 

Kis család. (Kis-barcsai.) Hunyad megyében közűlök Zsig- 
mond adó-iró 1848-ban. 

Kis család. (N.-váradi ) Károly n.-enyedi városi tanácsnok 
1848. előtt 

Kis család. (Hévizi) József számvevő biztos Felső-Fejér 
megyében 1843-ban. 

Kis család. (M.-bölkényi.) , Közűlök F e r e n c z Marosszék- 
ben jegyző és irnok 1848-ban. 

Kiss család. (Csik-szeredai.) Ebből Antal 1832-ben cs.-sze- 
redai városi tanácsnok , József ugyanaz ugyanott 1848-ban ) ifj. J ó- 
z s e f szintén ott jegyző. 

Kiss család. (Szabadkai) László és Miklós 1815 ben 
aranyosszéki torvény széki ülnökök. 

Kis család. (Maksai) József Vízakna város főjegyzője 
1848-ig. 

Kis család. (K. -ajtai.) Közűlök József 1832. táján Torda 
vármegye mérnöke. 



*) Török Antal közlése szerint 

17 



260 Kiss. 

Kis család. (Karathnai) Boldizsár 1815-ben Felső-Fejér 
megyében szolgabíró ; Farkas k -fejérvárosi adóiró biztos 1836. táján. 

Kiss család. (Alpestesi.) Hunyadniegyei család; közűlök 
Zsigmond Hunyad megyétől 1828-kS dec. 18-án veit ki nemesi bi- 
zonyítványt , mely utóbbi lakhelyén , hová költözött, t. i. Krassó vár- 
megyében 1830-ki sept. 13-án kihirdettetett. Jelenleg azonban Krassó 
vármegyében e család nem létezik. 

Kiss család. (Gyöngyösi.) Szintén Erdélyben él, hol Sá- 
muel k.-fejérvári tanácsnok volt 1832-ben. 

Kiss család. (Sepsi-sz.-györgyi.) Miklós S.-Szent-Gy Örgy 
városnál 1840-ig többször főbiró és tanácsos. Mózses ugyanazon idő- 
ben községi szónok. György 1848. kir. kincstári irrjok 

Kiss család. (Csorvási.) Szatmár megyei család. 

Chyorvásy Kiss Márton 1609-ben szatmármegyei Nagy-Maj- 
tény mezővárosban Báthori István végrendeleténél fogva egy házhe- 
lyet kap ')• 

1614-ben Eoseden és Dob helységben szintén egy nemes telekre 
nézve Báthori István hagyományosául említetik Csorvászy Tamás és 
Kiss Lőrincz 2 ). 

A század elején birtokosul iratik Király-Daróczon is a Kiss nevű 
család 3 ). 

Kis család. (Pesti.) Ebből Gergely 1510-ben a Szapoiyai 
családnak Árva várában praefectusa , Lasztolczay Boldizsárral és Blizi- 
nai Hynekkel. 

Kiss család béliek. El kell még sorolnunk azon nevezetesb 
Kis nevű egyéneket, kik szerepeltek, de kiknek családi elŐneveikrőI, 
származásaikról nincsenek adataink. 

Kis Márton 1464-ben pécsi lakos, midőn a római pápa székére 
idézte a pécsi bírákat , de Mátyás király a törvénykezést Magyaror- 
szágra szoritotta *). 

Kis F e r e n c z Batthyány Ferencz bán hű embere, és küldötte 
Késmárkra 5 ). 



J ) Szirmay Szatmár varm. II. 42. 
2 ) Ugyanott 70. 141. 
8 ) Ugyanott 14Ő. 

4 ) Koller, Hist. Ep. Quinq. Eool. 

5 ) Budai F. Hist. lex. II. 



Ris-andrásfalvy.— KisesHáry. 261 

Kis András 1549-ben Léva vára védelmében esett el *). 

Kis Péter 1550-ben Izabella királyné egyik tanácsosa 2 ). 

Kis János 1604-ben a székely sereg kapitánya, kit Basta Besz- 
tercze vidékére rendelt 8 ). 

Kis Farkas kapitány, ki Radul vajdától Székely Mózsesbez 
állott, és 1603-ban elesett *). Fiai közül Magyarországra is származtak 
ki, és Belényes körűi jószágokat kaptak 5 ). 

Kis Ambrus 1649-ben erdélyi itélŐ mester volt e ). 

Kis Pál szolgabíró volt 1630* éa 1635-ben a törvénykönyv 
szerint. 

Kfs-asidrásfalvy család. Ugocsa megye Ősrégi családa. 
1379-ben Kis-andrásfalvy M i k i ó s n a k fia János és Istvánnak fia 
György tanuvaiíatást tétettek András fa lváról, bogy ez nagy- 
anyjuknak leány-negyedben adatott Ethem fiai által 7 ), 

1384-ben Kis-andrásfalvy Domokos, István és a többiek 
Andrásfalvának felét Péter, Benedek s többi atyafiaknak 1 2 
marka dénárért, minden markát két aranyforintba számítva eladták 8 ). 

1408-ban Forgolánfalvi László és Mihály Andrásfalvi Sebestyén 
megöletéseért Kis-andrásfalvi Miklósnak és Kelemennek egy 
jobbágy-telket adtak Örök joggal 9 ). 

1426 ban Kis andrásfalvy Kelemen az Akly nemesség részére 
adott királyi parancsban királyi emberül neveztetik í0 ) 

Kis csHÁry család. Kis-csitáry A nd rá s , és neje Konya 
Erzsébet, és gyermekeik András, István és Zsuzsanna 1688. 
jul. 5 én Bécsben kelt és I. Leopoid király által adott czimeres levél- 
ben nemesitettek meg. A nemeslevél Hont megye gyűlésén Korponán 
1688-ki dec. 29-én hirdettetett ki. 



*) Istvánffy 1685 -ki kiadás. 

*) Forgáoh Gommcat. 14. 

■) KáHay Székely nemzet 260. 

*) Kazy libr. í. 

») Káilay id. L 260. 

•) A Marussy család armalisanak kihirdetését így irja alá. 

7 ) Szirma y C. Ugocsa p. 127. 

8 ) Ugyanott 127. 
•) Ugyanott 129. 

,0 ) Ugyanott 1SS. 



tez 



Kisdy, Kisfaludy 



Ki*ily család. Kisdy Benedek 1 628 -ban lett esztergám i 
kanonok, hatvani utóbb esztergami nagyprépost; utóbb szerémi: 1646 
— 1648-ig nagyváradi, és innen 1648-ban egri püspök. Meghalt 1660- 
ban. alapitá a kassai akadémiát. 

E családnak 1836 ban Trencsin megye jegyzökönyvében akadunk 
nyomára. 

Kisfaludy család. (Kisfaludi.) A dunántúli kerület egyik 
leg-ősrégiebb nemes családa , mely Csák nemzetségből eredeztetik , j. 

A XVíí. század kezdetétől két ágban szakadt le a család, mint a 
következő családfák mutatják, melyeknek azonban a családtól nem 
nyert adatok hiányában , valamint összeköttetési kapcsuk kimutatása, 
úgy legutóbbi ivadékaik teljes felemlítése ís elmarad. 

Az egyik ág családfája ez : 

István 

1630. 

(1. Bocskay Kata 

2. Gréczy Kata, 

kitől:) 



Ádám Bora Kata István Éva Maria 

1652. (Torok (Lengyel (Szemerey (Chernél mankó- 

f a^í^ 1 lmre > Zsigm.) Kata) István) bükki 

Í69f y , JL , Horváth 

(Szecsődy Kata Ilona Gábor reter; 

Mária) (Somogyi (Bárcza (Fúgj 



Mózses 
1677. 
(b Pongrácz 
Zsuzsa) 



Sándor 



Zsigm) Zsigm.) 



Judí 



Bal as. Antal 



György Ádám. László, 
kapit. 



Mária 
(Bognár Pál) 



Róza 

(Dőry 
László) 



Zsuzsa Jozefa Eleonóra 

(b. Podma- (1. Skaricza (Székely 

niezky András. László) 

János) 2. Ujházy testőr. 

Vilmos 

tábornok.) 



József. Ádám. 

1775. 



A családfa élén álló István 1646-ban Soprpn vármegye kö- 
vete volt a ). 

A másik ág leszármazása kővetkező .: 



') Horváth István 

a ) Lehoczky Stemmat- I. 208. 



Kisfaludy. 



tm 



I. Mihály 

1G30. 

(Sitkey Zsuzsa) 



László Bal ás. 
(Sibrik f 

Mária) 



Zsigmond, 
t 



Ferencz. 
t 



Pál. Erzse Judit; 
f (Niczky (Rumy 
Gáspár) György) 



Magdolna 
(Sennyey 
Gáspár) 



Lászl© 

1750. 

kószeghí 

ker. t. ülnök 

(Szvastics 

Br?se) 

t 



Bora Pál Mária 

iTallián f (1. Hájas András 

Pál) 2. Szita Fer.) 



Zsigmond 

(Radics 

Magdolna) 
i 



Láfizió 

(Níczky 

Klára) 



Pál 



Ferencz 



Rozália 
(Bottka János) 



II.. Mihály 
Győr várm. 

fóazbiró 
t 1826. 



Mária Teréz 

(Vajda Fer.) (Árossy Jóaaef) 



Sándor 
a költő 
sz. 1772. f 1844. 
CSzegedy Róza) 



Boldizsár 



111. Mihály 

Győr várm. 

alispán 

1836. 



János Károly 

1846. aköítö 

ezredes sz. 1788. f 1830. 



E családfán álló II. Mihály Győr vármegye főszolgabirája 
volt. Lakott Téthea Meghalt I826-ki mart. 25-én , kora 83. évében. 
Fiai közül 

Sándor szül. 1772. sept. 22-én. Ismeretes lévén a kflltŐ életé- 
vel minden hazafi , csak életrajzi néhány adatait kell ide jegyeznünk. 
Az ügyvédség helyett , melyre atyja által szánva volt , a katonai pá- 
lyára óhajtozott, és már 1792-ben mint hadS lépett az Erdélyben állo- 
másozó Leopold utóbb József nevű ezredbe. Nyolcz hó múlva 1797-ben 
jan. 5-én hadoagygyá neveztetett; és ugyan az nap Zala megye által 
a testőr sereghez ajánltatván, aboz meghívatott. O ez utóbbit választá. 
Bécsbe jutván, önmiveiését a franczia és olasz nyelv tanulásával kezdé 
meg ; és itt kezdé fordítani Tassót. Herczeg Esterházi testőr kapitány 
halála után sorezredbe tétetett által , mit igen fájlalt ; de igy jutott 
Olaszországba. Milánóból később mint fogoly Francziaországba jutott ; 
onnan visszaérkezvén , 1797-ben mint fo" hadnagy Wallis Olivier sorez- 
redébe került Würtembergbe. Az 1799-ki háborúban vett részt. 1800- 
ban odahagyá a katonaságot, s haza jővén elvévé régi kedvesét Sze- 
gedy Rozáliát, kivel előbb vasmegyei Kámba, majd 180ő-ben Sümegre 
telepedek. 1809-ben Zala megye felkelő nemességének lovas seregéhez 
őrnagygyá választatott ; József nádor pedig mint főhadvezér maga 
mellé vette szárnysegédnek. A fölkelés után az insurreotio történetének 



264 



Kisfaludy. 



megírása reá bízatott, mely munka németül íratott. Költői pályája meg 
hadi pályáján kezdődik , azonban a világ előtt verseivel csak 1801-ben 
jelent meg, és csak hamar méltó hírre kapott az először kiadott 
,Himfy szerelmeivel 4 , melyek nejéveli szerelmi viszonyai alkal- 
mával nyerték főleg létüket. Munkái , melyek a magyar irodalom 
gyöngyei között ragyognak , több kiadást értek. 1830-ban m. akadé- 
miai rendes taggá választatott . 1835-ben tiszteletbeli taggá Meghalt 
1844-ki octob. 28-án. — öcscse 

Károly Sümegen szül. 1788. febr. 6-án. Születése anyjának 
halálába került. Ifjúi szertelen tüze által már tanuló korában ragad- 
tatva , az iskolát 
elhagy á és kato- 
nává lön 1804- 
ben. — Esterházy 
h. ezredével 1805- 
ben az olasz, 1809- 
ben pedig a né- 
metországi táboro- 
zásban vett részt. 
Midőn hazáját el- 
hagya , H i m (y 
volt az egyetlen 
zsebkönyv, melyet 
ismert ; és ez ko- 
rán ébreszté föí 
benne a szunnya- 
dó erőket , meg- 
kedvelte té vele a 
költészetet, s nem 
csak az olaszok ol- 
vasására édesge té, 

de önerejének megkisérlésére is ingerié. Olaszországban, cőbb verset al- 
kotott. Majd a drámát is megkedvelé , mely írását 1808-ban próbálta 
meg. 1810-ben mint hadnagy elhagyván pályáját, és déli Németorszá- 
got , Heívetiát beutazván , haza jött és nősülni akart. Azonban atyja 
ellenzé választását , és a makacsot örökségéből kit agadá ; mi által ket- 
tős csapás érte , mert kedvese is elpártolt. Erre egyik kedvelt testvé- 
réhez fordult, de egyszersmind élelmi módjáról is gondoskodva, mint a 
festészet bálványozója , anyai birtokát elzálogitva , Bécsben telepedett 




Kisfaludy. Kis Farkas. 265 

meg. Itt bét viszontagságos évet tölte, melyek után 18 ! 7-ben Pestre 
telepedék , és a magyar irói pályára lépett , hol tehetsége csak hamar 
a Jelesek közé küzdé fel nevét. Azonban a szép tehetséget kora halál 
enyészteté el, 1830- ki nov. 21 -én. Hamvai a váczi temetőbői 1859-ben 
vitettek át a Kerepesi utón fekvő sírkertbe. Munkái már több összes 
kiadást értek. Testvérei közül 

János 1846-ban ezredes a nádor-huszároknál. 

Mihály pedig 1836 ban Győr vármegye alispánja volt 

Dániel Tétben lakik, birtokán. 

Az ujabb nemzedékből Mér 1848-ban forradalmi ezredes volt. 

E lek 1842-ben Gyó> megye alszolgabirája. 

A család czimere, — mint följebb a metszvény ábrázolja— -a paizs 
kék udvarában hármas zöld halmon koronán álló sas, fölemelt egyik 
lábával egy kettős keresztet tartva. A paizsfölötti sisak koronájából 
három strucztoll emelkedik ki. Foszladék jobbról arany-kék, balról 
ezüst-vörös. 

Kisfaludy család. (Kisfalud!) Kisfalud nevű helység és 
puszta több megyékben található többi közt Gömör megyében is, mely- 
ről azon megyének szintén ^gj hason nevű régi család irja előnevét. 

1 38 J -ben olvassuk Kisfaludy Antalnak fiát Tamást f ). 
1403-ban szintén okleveles nyomát látjuk e családnak l ). 

1432-ben Kisfaludy Konrád Gömör megyének alispánja volt 8 >. 

lő 14-ben Kisfaludy A m b r u s tiltakozik, Bogy Foly Annának és 
Istvánnak Alattyánban, Kérben és Jánoshidán volt részét Póly Albert 
Semsey Mátyásnak és Ferencznek bei ratk épen adták át *). 

1730-ban Nógrád megyében a Csigaházi pusztára a Kisfaludy 
család magvaszakvitán nyernek adományt szántói Szabó és Repeczky 
Zsigmond s ). 

Kisfaludy család most is Gömör megye nemessége sorában áll 
Fényes E. Geographiája szerint. 

Hts farkas család. Kis Farkas Tamásnak fia Mátyás 
Árva megyében élt, és azon megyétől 1700-ban nemességi bizonyít- 
ványt nyervén, hontraegyei Báth m városába költözött 6 ). 

*) Fejér Cod. Diploro. tom. IX. vol. VIÍ. 429. 
*) Ugyanott tom. X. vol. IV. p. 273- 
•) Ugyanott tom X. vol. VII. 447. 449. 

4 ) A leleszi Convent előtt. 

5 ) Sz. benedeki Coavent Capsa H fasc. 4. nro 6. 
•) Szontagh. Dániel közlése szerint. 



266 K!»-Gerg?ly, -Kis-pál. 

KJ$-<*ei*g-ely család. Göraör megye nemesrendű családai 

sorába számi tátik 3 ). 

Kiska család E családnév eléfordul Trencsin vármegye ne- 
mesi névjegyzékében , nevezetesen 1690~ben mint botáczi, 1714-beri 
beczkói lakosok. Egyébiránt a Trencsin megyei nemes K o z i c s csa- 
ládnak is egy ága e néven neveztetik *). 

Kis-Leuko család. Kis máskép Leuko Benedek, 
Gergely és Tamás 1 692-ki dec. 27-én I. Leopold királytól nyer- 
tek czimeres nemes levelet, mely 1693-ban Nógrád megyében hirdet- 
tetett ki, 1732-ben a nemesi vizsgálatkor szintén Nógrád megyében 
igazolá nemességét a család 8 ). 

Az 1755 ki nógrádmegyei nemesi Összeírásban találjuk még Leu- 
ko Benedeket és Istvánt. 

1794-ben már Arad megyében találjuk a családot, hol a nevezett 
évben Kis máskép Leuko Gergely hirdetteté ki nemességét *). Fiai 
K ál m án és'Béla. 

141&kos család. Kiskos Mihály 1 7 Í4«ben í 11. Károly ki- 
rály által nemesitetett meg. 

Czimere a paizs kék udvarában hármas zöld halmon álló fekete 
sas, szétterjesztett szárnyakkal, fölemelt jobb lábával három aranyka- 
lászt tartva. A paizsfölötti sisak koronáján szintén olyan fekete sas áll. 
Foszladék jobbról ezüst- vörös, balról arany-kék s ). 

KAftl család Gróf Kisl Jakab már 1635-ben nyert hon r 
fiúsítást e ). 

Kí&rpál család. (Uzoni és s.-szent-iványi.) Háromszéki szé- 
kely család, Küküllő megyébe is elszármazva, U z o n i , és S e p s i S z.- 
I v á n y i előnévvel is él. 

Törzse Boldizsár, kinek fia Gábor, kinek Pál. kinek B á- 
1 i n t , kinek László 1815-ben küküllöi alispán , utóbb kír. táblai ül- 
nök, kinek a most élő Lajos KüküllŐ megyei vált szolgabíró és A 1- 
bert főjegyző 7 J. 



J ) Bartholomaeides C. GömÖr p. 145. 

*) Szontagh Dániel közléséből. 

•) Protoc. C Neograd anni 1732. 

*' Arad megye jegyzőkönyvi 102 szám alatt. 

s ) Collect. Herald, nro 630. 

•) 1635-ki 93. törv. ez. 

7 ) Kővári id. h. 259. 



Kte-putnofcy. KUztly ZM 

Sándor 1815-ben Doboka megyében reetificator biztos. 

Gergely Háromszéken árvaszéki ülnök. 

KJs-putiioky család. Gomör vármegye nemes családai so- 
rában áll '). 

Kvíssóczy család Szintén Gőmör vármegye nemes osaláda. 

Kissóczy Gábor 1740-ben élt. Czimere a paizs kék udvarában 
három nyíllal átszúrt könyöklő kar, kivont kardot tartva. A paizsftflötti 
sisak koronájából szarvas emelkedik ki. A paizst foszladékok veszik körűi. 

Kis-várday család. (Kis-várdai.) Láid Wárday család. 

Kis-varday család. (Máskép Csizmadia) A kihalt régi 
Kis-várday vagy Wárday családon kivül még egy másik K i s- 
várday családnevet is ismerünk; és e nevű család jelenleg is Sza- 
bolcs megye nemesei közé számitatik Fényes E. Geographiájában. 

Kis-várday máskép Csizmadia János 1659. octob. 7-én 
I. Leopold király által czimeres levélben neraesitetett meg, e czimeres 
levél 1829-ben néhai Kis-várday Ignácz váczi orvos irományai között 
találtatott. 

Tán a följebbi volt azon Kis-várday János, ki Sille Tamás Öz- 
vegyét Sembery Juditot vévé nőül, és ettől leánya Kisvárday Mária 
Kőrössy Sámuel né , kinek' fiai Kőrössy Pál , kinek leánya Kőrössy Jo- 
zefa Tersztyánszky Bálintné. 

Kis-Tapolcsányt család, i 580-ban éltek Kis-Tapolcsányi 
János és Imre, kik ellen szolgáinak megveretése miatt hatalmas- 
kodási vádat emel Nyáry Krisztina Dóczy Gábor özvegye 2 ). 

Kiszel y család. (Benedekfai vi. Liptó vármegye egyik ré- 
giebb előkelő családa ; mely azon megyében fekvő Benedekfal vára az 
Andreánszky , Dettrich , Dluholuczky családokkal együtt 1570-ben uj 
kir. adományt nyert. — Liptó megyéből elszármazott a család Borsod^ 
Gtfmör, Szatmár, Zemplin vármegyékbe is. 

Családfája *), bár nem teljes, — következőleg jő le : 

Kiszely János 
í Just h ^Erzse) 

János 



János An^ráci Mihály Magdolna 

Zsuzsa Klára"" " Krisztina Boldizsár' (D^trích Fcr.) 

(Cserniezky (Potoczky Ged.) fJoob Sándor) r ~~?^~ TTT^ 

Gáspár) } t Gá9 P ar - And J r^ 

m Antal. Péter. 1819. Kata. 

') Bartkoloraaeides C. Gömör p. 145. 

*) Sz.-benedeki Convent. Fasc. 23. nro 23. vagy Protoc. F p. 17. 

•) Bosiányi-Esterházyféle per p. 215. 



fc68 KitiionwlK- ffiaesányi. 

Liptó megyében jelenleg is birtokos a család Benedekfal- 
ván, stb. János Liptó megyének 1837-ben főszolgabirája, 1844-ben 
alispánja volt. 

József 1844-ben Liptó megye esküdtje 

Nógrád megyében az 1732-ki nemesi vizsgálatkor Kiszely J á- 
nos Liptó megyétől 1717-ben kiadott nemességi bizony itványnyal iga- 
zolá nemességét J ). 1755 ben Nógrád megyeben éi I g n á e z. 

Gömör megyében Kiszely Julianna Antony Sámuel esetnek i 
ev. lelkész neje 1738-ban veszté el férjét *). 

Kiszely Pál 1810-ben több megyék táblabírája és udvari kan- 
czellariai ágens Bécsben; 1815 ben egyszersmind kir. ud vamok (Au- 
láé familiáris). 

Kiszely Péter él 18 í 9-ben, neje Pap Judit, 

Kiszely Julianna Mariássy Károlyné 1819-ben. 

Zemplin megyében e század elején birtokos a család Hoor és 
Kladzány helységben 8 ). 

Szatmár megyében birtokos Fejér-Gyarmaton, és Kiszely György 
1808-ban Hodászon *). 

Borsod megyében Kiszely József 1844-ben csendbiztos. 

Kitlionlclt család. ( Kosztan iczai.) Horvátország családa. 
Közűlök kosztaniczai Kithonich János bölcsészeti tudor, királyi ügy- 
igazgatói , és koronái ügyész szül. 1560. táján, több törvényes munkát 
irt éa adott ki latin nyelven , nevezetesb ezek közül a ,,D i r e c t i o 
methodica Processus judiciarii juris consvetudi- 
nar ii", mely 1619-ben Nagyszombatban jelent meg először, és mely- 
ben a szerzőnek 58 éves korából arczképe és czimere is látható. 

Czimere jobbról balra rézsútosan három udvarra osztott paús, a 
felső és alsó mezőben három három birs-alma látszik , a középső rézs- 
útos udvarban pedig egy medve megy, gesztenyefát tartva. A paizsfő- 
lötti sisak koronájából grif emelkedik ki , zászlót tartva. A paizst szo- 
kásos foszladék veszi körül. 

Kiacft&siyi család. KI ácsán yi Pál és Károly 1793-ban 
II Leopold királytól nyerték czimeres nemes levelüket. 

Czimerük keresztvágással négyfelé osztott paizs, az 1-ső és 4-ik 
osztály vörös mezejében egy koronás kígyótól körülvett kék paizsban 



f ) Protoool. C. Neograd. aitai 1732. 
*) Bartkolomaeides, Ceetsek 107. 
'•) Sxirmay C. 2emplín. aoi top. fjffc 381, 
*) Siírraay Szatmár várm. II. 85. 231. 



Klacsmann.— Kláris, 269 

jobbról balra rézsútosan levonuló fehér osíkolat vari , mellyen három 
kék koczka látszik ; a 2- és 3-ik osztály kék mezejében koronás fehér 
grif látható, első jobb lábával három buzakalászt tartva. A paizsfölötti 
sisak koronájából két kiterjesztett fekete sas-szárny között koronás fe- 
hér grif emelkedik ki , három aranykalászt tartva. Foszladék jobbról 
arany-vörös, balról ezüst-kék ! ). 

Klaczuiann család. Trencsin megyében az 1646-ki nemesi 
lajstromok szerint Szkala-Ujfalván lakozónak említetik a ). 

Klaniezay család. Temesmegyei nemes család. A nemes- 
séget Klaniezay J á n o s 1792-ben nyerte 3 ). 

Czimere ez : a paizs kék udvarában jobbról balra egymástól pár- 
huzamos távolságban két aranycsíkolat vonul le rézsútosan , és e két 
csíkolat közt arany betűkkel e szó EDUCATIO olvasható ; az udvar 
jobb oldali felső szögletében arany nap, a bal oldali alsó szögletben ezüst 
félhold és ennek szarvainál két arany csillag ragyog. A paizsföiötti si- 
sak koronáján egyfejű sas áll , csőrében irótollat tartva, Foszladék 
mindkét oldalról arany-kék 4 ). 

Klaniezay János 1810-ben a magyar kir. kincstári verseczi ke- 
rület praefectusa. 

Klapka család. Klapka József temesvári tanácsnok, je- 
lenleg Aradon lakik', 1841. jul. 15-én Bécsben kelt czimeres levélben 
V, Ferdinánd királytól kapta czimeres nemes levelét, mely Krassó vár- 
megyében azon évi oct. 12-én hirdettetett ki. Egyik fia G y ö r g y 
(szül. 18 .) előbb magyar kir. testőr, utóbb 1848-ban forradalmi tá- 
bornok, külföldre vonult. Másik fia Ferdinánd alezredes a József 
ezredben. 

Klára család. Zemplin vármegye czimerleveles nemes fa- 
ládáinak egyike *). 

Kláris család. (Nagy-győri.) Nagy-geóri Kláris Péter, 
András és Mátyás, továbbá Komáromy János 1609-ben nyertek 
czimeres levelet •). 

Czimerük négyfelé osztott paizs , a 1- és 4-ik osztály kék udva- 
rában arany koronán könyöklő pánczélos kar kivont kardot tart ; a 2-ik 



*) Adami Seuta gentil. tom. V. 
*) Szontagh. Dániel közlése szerint. 
•) Collect. Herald, pag. 139. 
*) Adami Scuta gentil. tom. V. 
•) Szirmay C. Zemplin. not. top. 113. 
f ) Collect Herald pag. 126. 



£70 Klasz.- Klauzál. 

osztály vörös udvarában természetes szinű oroszlán első 1 jobb iábaval 
kivont kardot villogtat; a 3- ik osztály vörös mezejében aranv grif ágas- 
kodik, meztelen kardot tartva. A paizsfölötti sisak koronájából szintén 
grif nyúlik , zöld gallyat tartva. Foszladék jobbról arany*k ék , balról 
ezüst-vörös J J 

Kláris Péternek Szapáry Borbálától leánya Klára Hollósy Pál- 
nak GyŐr várában nasadista vajdának neje 1637-ben, oklevél szerint. 

KI asz család. ÍÖ9ö-ben Trenosin megyében Révfalván lakos 
a nemesi lajstromok szerint *). 

Klaus család. Klaus József 1790-ben nyerte czimeres ne- 
mes levelét. 

Czimere négyfelé osztott paizs , az 1-sŐ és 4-ik osztály arany ud- 
varában fészkén ülő és fiait melle vérével tápláló fehér pellikán van; a 
2- és 3-ik osztály ezüst mezejében három függőleges kék csíkolat lát- 
szik. A paizsfölötti sisak koronáján szintén fészkén ülő, s fiait tápláló 
pellikán látszik. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-kék 3 ). 

Klauzál család. Klauzál k ) János cseh eredetű magyar 
gyalog ezredbeii főtiszt katonai erényei jutalmául l. Kerencz királytól 
1793 ban magyar nemességet nyert, és Csongrád megyében teleped- 
vén meg, a Babarczy családból vett feleséget ; ettől született két jeles 
fia I m re és Gábor. 

Imre szül. 1799 ki január 11-én. Hivatalos pályáját a m. udv. 
kanczeílariánál kezdé , azonban innen rövid időn búcsút véve, gr. Ká- 
rolyi Lajos birtokai kezelését , igazgatását vette át. Ez időben a gróf 
Károlyi birtok még egy tömegben volt, csak 1827-ben osztatott há- 
romfelé. A Lajos grófnak jutott mágócsi urodalom nagyobb részét tevő 
tízezer holdnyi derék-egyházi pusztának berendezését Klauzál Imre 
eszközlé, és ott a hires juhászatot is ő alapitá. Ez idő szerint Tót-Me- 
gyeren lakott. 1838-ban átvette gr. Batthyány Kázmér urodalmai igaz- 
gatását is; és azon ősszel Rohonczon gazdasági tanitó intézetet nyitott, 
de ez intézet közsajnálkozásra csak hamar elenyészett. Ezután igazga- 
tói hivatalát letévén , gr. Batthyány Kázmér vasmegyei két urodalmát 
bériette. Meghalt Bécsben 1847-ki mart. 5-én. Mint gazdasági iró is 



') Adatni Scuia geutil. tom. V. 

z ) Szontagh D. közléséből. 

•) Adami Scuta gentil. tom. V. 

•) Nevét előbb Klausza Inak találjuk írva. 



Klazzefcoviea.- Kleiner. 271 

maradandó emléket állított magának többjeiles gazdászati munkái ál- 
tal. Testvére 

Gábor 1804. nov. 18-án szül Pesten. 1 824-ben már ügyvédi 
vizsgát tett, és Csongrád megyének tiszteletbeli al-ügyésze , 1825-ben 
pedig fizetéses törvényszéki ülnöke lön. Szép tehetsége csak hamar 
elismerést aratott. Már 1827-ben követté választatott, de akkor beteg- 
sége miatt azt ei nem fogadhatá. Az 183%% 1840- és 1844-ki ország- 
gyűléseken mint Csongrád megye követe , az ellenzék egyik jelesebb 
vezérszónoka volt. 1848-ban ipar és kereskedelmi miaister lett, mely 
állásáról utóbb a dolgok bonyolódó sakor lemondott. Jelenleg tétényi 
magányában él Nejét 1847-ben veszté el , ). 

A család czimere négyfelé osztott paizs, az 1- és 4-ik osztály kék, 
a 2- és 3-ik vörös udvart mutat , a paizs alyját zöld tér foglalja el, 
mellyen hátulsó lábain kettósfarkú oroszlán ágaskodik , első két lábá- 
val egy hosszú nyelű lándzsát tart, melynek vege lehajló. A paizsfö- 
lötti sisak 'koronájából szintén hasonló oroszlán emelkedik, kétfelül pe- 
dig két elefán t-or rrnány nyúlik ki, mellyek közül a jobboldali vizirá- 
nyosan félig arany, félig kék , a másik ellenkezőleg felig vörös, félig 
arany, Fosziadék jobbról arany-kék, balról arany-vörös 7i ). 

jKJdzzekovieh család. Klazzekovich B e n e d e k 1617-ki 
april. 5-én Prágában kelt, és II. Mátyás király által adott ezimeres 
nemes levélben nemesitetett meg \ mely czimer-levél Sopron megyében 
1618-ban hirdettetett ki 3 ). 

Czimere a paizs kék udvarában egy magas sziklacsúcson álló vö- 
rös fejű zöld papagály ; a paizsfölötti sisak koronájából fehér egyszarvú 
emelkedik. Fosziadék jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék. 

Egy Kiassekovics István lelkészhez Thurzó nádor özvegye 
1620 ki febr. 4-én levelet ír a Pázmány ,K a 1 a u z a'-nak lefordítása 
ügyében 4 ), 

Klelner család Kleiner Antal 1791-ben nyerte czimeres 
nemeslevelét. 

Czimere négyfelé osztott paizs • az 1-ső és 4 ik osztály kék udva- 
rában balról jobbra rézsútosan fehér folyam hullámzik, melynek köze- 
pén kohid látszik ; a 2- és 3-ik osztály vörös mezejében arany oroszlán 
ágaskodik , első lábaival aranycsillagot tartva. A paizsfölötti sisak ko- 



') L. életrajzát Ujabb ismeretek tára V. köt. 107. 

*) Adami Scuta génül, tom. V. 

•) Az eredeti armalu Nógrád megye levéltárában. 

*) Catalogus Mss. Bibíiothecae Szécheniaao regaiicolaris L 244, 



%?% Kleinrata. - KHegl. 

rónájából két magyar nemzeti szinű zászló között arany grif emelkedik 
ki, első jobb lábával egyik zászlót , a másikkal egy kettős aranykeresz 
tet tartva. Foszladék jobbról ezüst kék, balról arany vörös *). 

%£Ll&Í9í»ra&l& cnaládL Kleinrath Károly és János testvé- 
rek í 79 l-ben nemesítettek meg. 

Czimerük négyfelé osztott paizs , az 1- és 4-ik osztály vörös ud- 
varában hármas zöld halmon arany oroszlán, első lábaival arany keresz- 
tet tartva ; a 2- és 3-ik osztály kék udvarában egy sással körűivett 
vízben vörös lábú és csŐrű fehér gólya áll , csőrében kigyót tartva. A 
paizsfölöíti sisak koronájából két kiterjesztett sas-szárny között , mely- 
lyek közül a jobboldali vizirányosan félig arany , félig vörös, a balol- 
dali félig kék, félig ezüst , egy arany oroszlán emelkedik ki , arany ke- 
resztet tartva. Foszladék jobbról arany* vörös, balról ezüst- kék 2 ). 

Hlempa család. Nyitramegyei nemes család, Klempa Fer- 
dinánd 1846-ban magyar testőr, ugyanakkor S á n d o r cs. k. hadfi 3 ). 

ffciestiiftftxkjr család. (Kiestinai.) Abauj vármegye nemes 
család a. Tagjai többnyire megyei hivatalokat viseltek. 

Czimerük a paizs kék udvarában zöld térről egy száraz faderék 
emelkedik ki, melynek egy zöldellő hajtásán galamb ül , csőrében zöld 
ágacskát tartva ; a paizsföíötti sisak koronáján szintén galamb áll, szét- 
terjesztett szárnyakkal, csőrében zöld ágacskát tartva. A paizst szoká- 
sos foszladék veszi körűi. 

A család tagjai közül József 1835-ben bauj megye esküdtje. 

István 1838 — 1 847-ben azon megye levél tárnoka. 

László 1848-ban azon megye árvaszéki jegyzője, és több szép- 
irodalmi munka, színmű szerzője. 

KJiegl család. Tolna megyei nemes család; és azon megyé- 
ben Bonyhádnak fele részben birtokosául iratik •>• 

A nemességet Kliegl Leopold nyerte 1727-ben III. Károly 
királytól *). 

Czimerpaizsa annak felső részéből lefelé kidomboruló rézsutos- 
sággal húzott két vonal által; (melyek núntegy függönyt mutatnak) 



*) Adami Scuta gentil. tom. V. 

*) Ugyanott. 

•) Van Klerapay család is, de éhez s ide nem tartozik. 

4 ) Fényes E. Geographiai szótár I. 153. 

*) Coilect. herald, aro 333» 



Klimé.— Klinovszky. 373 

három- udvarra oszlik, a két felső kék, az ataó vörös szinű; mindegyik- 
ben egy arany rózsafej látszik. A paizsfölötti sisak koronájából kettős 
farkú oroszlán női ki, arany rózsafejet tartva. Foszladék jobbról arany- 
kék, balról ezüst-vörös. 

Ugyan e család tagja Kliegl József, a hires gépész ; szül. ez 
1795-ben Baján. Iskolái bevégzése után katonává lett; mely pályáról, 
mint fiatal tiszt megsebesülvén , lelépett és gazdatiszt lön, majd bács- 
megyei esküdt azután Bécsbe ment nejével, gyermekeivel együtt, hogy 
ott a festesz- és rajz-akademiában képezze magát. 1835-ben kezdett gé- 
pészeti eszmékkel foglalkodni. ö találta fel az egykcr annyit pengetett 
betűszedő gépet, de elegendő pénz hiányában ki nem viheté. Legújab- 
ban (1856-ban) egy zongora hangjegyző gépet talált föl, mely a nem- 
zeti múzeumban látható. Azóta gazdasági gépek szerkezetén működik 3 ). 

KJlinó csal&d. Nyitra vármegye nemes családa. Klimó J á- 
nos, Márton és Ádám 1753-ban M. /Terézia király asszonytól 
nyerték czimeres nemes levelüket *). 

Czimerük ez : a paizs kék udvarában a közepén jobbról balra 
rézsútosan vonuló fehér szelemen van , mellyen egy vörös tollú ércz- 
nyii fekszik, a paizs tetejében és alyjában aranyliliom, a szelemen fö- 
lött és alatt pedig fehér rózsafej szemlélhető. A paizsfölötti sisak koro- 
nájából két kiterjesztett fekete sas-szárny között aranycsillag ragyog. 
Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-kék. 

E családból volt Klimó György, ki pozsonyi kanonokból 1741- 
ben esztergami kanonok az érsek oldala mellett , majd sasvári főespe- 
res, utóbb a m. kir. udvari kanczellariánál referens tanácsos, 1751-ben 
pécsi püspök lett, meghalt 1777-ben *J>. Testvére volt Márton, 
unoka-öcscse 

Ádám 1770-ben a nagyszombati kerületi táblán üinök. 

KJiiKOY szky család. Árvamegyei czimerleveies nemes csa- 
lád. A czimeres nemeslevelet Klinovszky János és Máté, ésLok- 
csánszky János és István együtt nyerték I. Leopold királytól, 
és az armahs levél 1676-ban Árva megyében kihirdettetett , azonban 
1683-ban a Bécskői hazafelé vonuló Sobiesky lengyel-litván hadserege 
szörnyű sarczok és pusztítások között Árva megyén keresztül húzód- 
ván, ez alkalommal Nagy falu mezővárosában nem csak a vármegye le- 



') L. életét, arczképét ,Vasárnapiujsag { 1857. febr 1. 5. szám 

•) Oolleöt. Herald, nro 245. 

•) Memória Basilioae Strigonienais p. 163. 

18 



274 Klobacsarieli.— Klobnsiczky. 

véltára, de a lokcsai templomban a Lokcsánszky és Klinovszky féle 
följebb emiitett armalis levél is tüz martaléka lön. E veszteségét 1722- 
ben Klinovszky Jakab testvéreivel , és Lokcsánszky János, M á- 
tyás és Miklós hiteles tanuvallatással bizonyították be J ). 

A család egyik tagja Klinovszky Józ s e f 1821 — 1832-ig sze- 
pesi kanonok családja számára iskolai ösztöndíjakat alapított. 

János ügyvéd O-Rabcsán Árva megyében 1849-ig.~— Károly 
Árva megye esküdtje 1849-ig; jelenleg Namesztóban cs. kir. járásbi- 
rói segéd. 

A család székhelye a Namesztó melléki Klin és Rapesicze hely- 
ség Árva megyében. 

A család meglehetős számra elszaporodott , az árvamegyei ne- 
mességi lajstom 1742 ben 14, 1754-ben 19, 1832-ben 30, 1842-ben 
már 39 szavazó családtagot számított. 

Klinovszky Pál Árva megyétől 1791-ki jul. 18-án kelt nemesi 
bizonyítványát 1807-ki sept. 4 én Békés megyében hirdetteté ki, mint 
csabai lakos , innen pedig mint jegyző Krassó vármegyébe kerülvén, 
1822-ki mart. 18-án Krassó megyében hirdetteté ki nemességét. Je- 
lenleg Krassó megyében a család már nem létezik. 

Klobucsarich család. Horvátországi család. Klobucsarich 
F e r e n c z 1797-ben nyert czimeres nemes levelet I. Fereaez királytól. 

Czimere egy kék szinű paizs , melyet egy vizirányos aranyszele- 
men két felé oszt, a paizs alyját egy zöld halora-lánczolat foglalja el, a 
középső halom fölött a növekedő ezüst félhold fénylik , a paizs felső 
osztályában pedig ezüst csillag ragyog. A paizsföiötti sisak koronájá- 
ból két kiterjesztett fekete sas-szárny között ezüst csillag ragyog. 
Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-kék 2 ). 

Klobucsarich Károly 1844 ben Károlyvárott váltótörvényszéki 
ülnök, Zágráb, Várasd és Sopron vármegye táblabírája, 1840-ben or- 
szággyűlési követ, 

Klobucsarich Lázár 1844. Pécsett postamester. 

Klobusiczky család. (Klobusiczi és zeítényi gróf és ne- 
mes f.) Származási fészke trencsinmegyei Klobusicz helység, hol M i k- 
lós 1456 ban részbirtokot nyer, és fiai már Klobusiczky-aknak iratnak. 
Később a család egyik tagja János bizonyos Moczko Annával valószí- 
nűleg jó házasságot tett és innen a család Moczko-Klobusiczky-nak is 



*) Szontagh Dán. közléséből. 
l ) Adamí Scuta gentil. tom V. 



Klobiisiczk}, 



*75 



neveztetett. Ámbár a család-leágazást az első szerző Miklóstól néhány 

izén, mint alább következik , tudjuk is j de a másik máig leszármazó 

ágazat táblázatát emezzel összekötni uembirjuk. 

Az emiitett első rendbeli leágazás ') imez : 

Miklós 

1456. 

(Ktobusiczon részt^ 

!■■■ — ' — — — — -^ 1 ^^-.yv. -^ — _ 1 T|| _ vu 



Klobusiezky 
Benedek 



Klobusiezky 

István 

♦ ' " " * 1 

István 

(bohaniczi Jakossith 

Anna) 



-a-. 



János 

(Moezkó Anna) 

i *; 1 

Sándor 
(Hencsovieh 

Orso lya) 

Baruch 
(Zalusky Jusztina) 



II. Miklós 
sz. 1597. f 1630. 
(1. Osery Erzse 
2. Mednyanszki Jusztin 
3. Podhra c gky Pora) 



1-tői György. Ilona Éva. 
(Pongrácz 
János) 



2-tól Judit 
(Marsovszky 
Zsigmond) 



Az e táblázaton álló II. Miklós 1597-ben született. Meghalt 
1630-ki october havában a bohaniczi kúriában ; eltemettetett a kozecsi 
templomban. 

Három nejé- 
től gyermekei 
egy fiu György 
maradt, azon- 
ban ennek utó- 
dairól mit sem 
tudunk. 

A XVI szá 
zad közepén 4 
testvér élt Já- 
nos, A n d- 
r á s , Bene- 



dek és Mik- 
ló s , a két első 
korán elhal- 
ván, Bene- 
dek és Mik- 
lós 1578-ban 




*) Geneal. auth. tom. I. 



18' 



310 



Kfobusiesky. 



osztozott meg. Miklósnak ágazata idővel, — mint alább látandjuk — 
Felafl- Magyar országra és a tiszántúli vidékre származott át, azonban 
még mintegy 1730-ig Trencsin megyében is élt e osalád másik ága- 
zata V). Leszármazásuk táblázata imez : 

I tábla. 



Klobu9?c7.kv N. 



János. 

t 



iieaeáek 

1578. 

(Latkoczy 

Ilona) 



János 

elesett 

1596-ban 



György 

(Haiaosy 

Aflna) 

Rebeka 



Benjámin. 



Mihály. Miklós. János 



Miklós 



Benedek 



János 

(Prusinstky 

Kata) 



Kata 



András 

t 



Miklós 

1678. 

(Sándor 

Anna) 



András 

(Tessény 

Anna) 



Kata 
(lkadéi 
Miklós) 



Magdolna 
(Podhraczky 
János) 




Fái Mária Anna 

(Khies&y (Bajza 

Erzse i Pál) 



András 
1655 köv. 
Z,etiényi'á(f 



Is Iván 
1612-1622. 



Folyt. II. táblán. 



Eszter 
(Holló 
Mátyás) 



Ferencz 

1682-88. 

zerr.pl ini alisp. 

kir. személynök 

Aradi főispán 

1695. báró 

(Soos Krisztina.) 



Pál 

1683-Ö. 

zemplini 

alispán. 



Antal 
1747 ; 56. 
Zemplini fóisp. 

1756. gróf. 
(SzapáryTeréz) 

Vinoze 
cs. k. kam. 1806. 



Fereacz 

gróf 
1751-1760 
kalocsai érsek. 



István 



György 

1681. 
zemplini 
aljegyző. 



Julianna 
(Fischer 
(Mihály) 



Krisztina 

(gr. Grassalkovícs 

Antal). 



Imre 
alezredes. 



*) GeaeaV auth. tora. I. L. Vay Német hivség 425 -454. 



KfofetiGfexky. 



%Tf 



II. tábla. 

István, k* ai J. táblán. 
1612-1622. 



I. Zsigmond 
üí'éx. bsrói titkár. 



Maria Dániel 

Galgóczon 
harrainczados 
( Hanak y Zsuzsa) 



1 Gáspár 
munkácsi 
harminczados 
ker. t. ülnök. 
(Révay Júlia) 



U. Zsigmond 

( Nedeezky 

Mária) 



György 
1698-1709. 
szatmári aiisp 
1723. ker. t űín, 



Eva 

(Tarnóczy 

ímre) 



Anna-M. 

( Baltazár 

István; 



Éva 

(Pracsek 

András) 



Teréa 
(Kakonyi 
Mátyás) 



István. 

t 



Menyhért 
Bereg me(_ 
tbiró 17 



ei 



H. Gáspár. 
1736. 



Boldizsár 
katona. 

t 



Fereacz 

Bereg várm. 

hivatalnok. 



Erzse László Klára 

(Csató 1770. (Sőtér 

Imre) ker. t. ülnök József 
(kölesei Kende 
Anna) 



György 
jeéuitá 

u.-váradi 
kanonok 

1786. 1825. 



Antal 

1787. 

hely tart 

tanácsos 

(Prusikay 

Antónia) 



László 

jesuita, 
katona 



4- 

I 



Péter 
sz. 1751. 
f 1843 
kalocsai 

érsek. 



Károly 
a hétsz. 
táb. iktató 
1825. 



Fány Antónia Jozefa. Czeeziiia. 
(Zaffiry 
György) _____ 



József 
1810-25. 

borsodi 

főispán. 
(I- Noszky 

Karolina 
2. Semsey 

Mária) 



S gr* a ez 
ker. iábl 

titkár 
(Bogftthy 

Teréz) 



•) 



József 
eperjesi ker, 
táb. üln. 
1844. 



János 



Karol ima. 



János. Pál. István* Erzse. 
1810. 



*) Ezeknek nővéreik még : Francziska el óbb Marsinszky András Bi- 
har megyei fő adószedő, utóbb Helbinger Koszta debreezeni hadi-biztos neje. 
2. Éva, Szatmár megyében Dósa ímre hadi biztos neje. 3. Julianna sipeki 
Bálás István Arad s Temes megyei karaarai hgyéaz neje. 4. A n n a, szerepi Ke- 
lemen István Bihar megyei volt fó adószedő és főszolgabíró hitvese. 5. Czeezi- 
iia, vásáros-nárnényi Eötvös ímre. Timin túli ker. táblai ülnök felesége. 

Az I. táblán álló Benedeknek fia János ! 596-ban esett el a tö- 
rök elleni háborúban az Unna vidéken •')- 



') Istvanffy 1686-ki kiadás 445. lap. 



$78 Klobusíezky. 

Benedek utódai, — mint emiitök — Trenesin megyében éltek 
Miklósnak egyik fia A nű r á s 1655-ben az országgyűlés által az 
ország határainak, és a lengyel által okozott károknak megvizsgálására 
biztosul küldetett ki J ). Ugyan ő az erdélyi fejedelemmel kötött béke- 
szerződésre is egyik biztosul volt megbízva a ). Ez A n d r á s telepedék 
meg Zemplin megyében Zetényben , hol egy kis részt birtokolt; innen 
ivadéka inegkülönböztetőleg az- István ágától Z e t é n y i előnevet 
használt, míg a másik csak klobusiczi előnévvel élhetett. 

Andrásnak fia Gryörgy 1681-ben Zemplin megye aljegyzője*). 

Pál 1683-ban Tökölyi pártja által Zemplin vármegye alispán* 
jául választatott, 1685-ben lemondott az alispánságról, melyet nyilat- 
kozata szerint akarata ellen kellett viselnie *). 

F e r e n c z testvéreivei 1680-ban kapja Agh-Csernyő helységet. 
1682-ben Zemplin megye alispánjává lett 5 ). 1683-ban a zemplini ne- 
mességet Bécs védelmére vezérlé ; ugyan ez évben Tököly ellen har- 
czol Tarczalnál. Ez időben egyszersmind a kir. tábla ülnöke is volt 
1 686-ban megerősített az alispánságban , és a vérengző Caraifa meg- 
szelídítésére a zempliniek irányában ennek a megye részéről Eper- 
jesre négyszáz vert aranyat és 24 átalag aszú szőlő bort ajándéko- 
zott 6 ). Ugyanez 1686. évben sept. 24-én a zettényi kastélyra és cu- 
riára, a bési és abarai birtokra, mely utóbbit 1684-ben Zrínyi Ilonától 
zálogul szerzé , I. Leopoldtól királyi adományt nyert *). 1688-ban le- 
mondva az alispánságról , minthogy I. Leopold király által Rákóczy 
gyermekei jószágainak gondnokává rendeltetett 6 ). 1695-ben báró- 
ságra emeltetett, majd kir. személy nök , és Arad megye főispánjává 
neveztetett 9 ). 1697-ben Tököly elől Eperjesre fut |0 > 1700-ban mint 
királyi biztos irta alá a Kolloniohféle papi végrendelkezésről szóló 
szerződést 1J ). 1702-ben Sáros vármegyei főispáni helyettessé nevez- 



*) 1655-ki 82. törv. ez. 

2 ) Kemény János önéletírása. Kiadta Szalay L 463. 

s ) Szirmay C. Zemplin not. hist. 329. 
•*) Ugyanott 255. 257. 265. 

*) Szirmay C. Zemplin not. hist. 253. 

•) Ugyanott 255. — Szirmay Szatmár várm. II. 220. 

*) Ugyanott noi top. 372. not. hist 264. 266. 

*) Szirmay O. Zemplin. not. hist 271. 

*) Ugyanott 274. — Szatmár várm. II. 221. 
*) Ugyanott not. top. 234. 
"j Ugyanott not. hist. 253, - Szatmár várm. H. 221. 



Klobusiczky. r/9 

tetett. De 1705-ben már mint Rákóczy híve, és ennél az oeconomicum 
consilium elnöke, vett részt a szécsényi országgyűlésen '). Neje sóvári 
Sóos Krisztina után bírta Nagy-Kövesdet is Zemplin megyében 3 ). 
Gyermekei közül gróf F e r e n c z 1732 erdélyi püspök, 1751-1760. 
kalocsai érsek, valóságos b. tit. tanácsos, és hétszemélyes táblai ülnök. 

Antal 1747 — 1756-ig Zemplin megyei főispán, 1756-ban test- 
vérével együtt grófságra emeltetett 3 ). Nejétől Szapáry Erzsébettől 
fia Vincze 1808-ban cs. kir. kamarás. 

Ez ágazatnak Zemplin megyében birtokai így számitatnak elé : 
Mád, Baranc3, Hrabova-Rasztoka, Nechval-Polyánka; továbbá a grófi- 
ágé : Mád , Barancs , Czéke , Agh Csernyő , Dolly, Szopkócz, Alsó-La- 
diszkócz, Pálfölde, Nagy-Kövesd, Abara stb. 

A másik ágazat, mely a íí. táblán látható, Istvánnál szakadt kü- 
lön. Ez István 1612-ben II. Mátyás királytól nemességére megerő- 
sítést nyert, 1622-ben pedig az Aisó-Klobusiczon fekvő biankai két eu- 
riára adományt kap , a Csallóközben mutatott vitézségeért *>. Két fia 
volt; I. Zsigmond és Dániel — Amaz országbírói titoknok F.~ 
Klobusiczon fekvő curiára, ugy Halacz, Kis-Chleven, Velcsics, Almócz 
és Kis-Birócz helységekben ; azonban magnóikul halt el. Testvére 

Dániel Galgóczon harminozados volt , és az által a szerzett sza- 
kolczai birtokon kivül magnóikul elhalt testvérének Zsigmondnak bir- 
tokaival is szaporodott vagyona. Nejétől Hanaky Zsuzsannától három 
fia Gáspár, II. Zsigmond és &yö**gy, 03 két leánya Éva 
Tarnóczy Imrené, A n n a-M ária Baltazár Istvánné maradt. 

II. Zsigmondnak csak két leánya maradván, férfi ágon kihalt, 

György 1693-ban Szatmár és Bereg megye jegyzője, és 1698. 
1701 — 1702. és 1706 — 1709-ben Szatmár megyének alispánja 5 ), az 
után a királyi sóhivatalnak adrainistratora , s végre 1723-ban egész 
haláláig a debreczeni kerületi tábla ülnöke volt. Kihalt magnóikul 

I. Gáspár munkácsi harminczados , utóbb a munkácsi, szent- 
miklósi és ungvári kincstári uradalmak praefectusa , végre a szepesi 
kamarai kerület fő számadás vizsgáló mestere. Testvérével György- 
gyei és fiaival együtt 1736-ban a Trencsin megyei nemesi vizsgáié 



*) Csécsi János Diariuma. 
*) Szirmay C. Zemplin. not. top. 293. 

3 ) Szirmay Szatmár várni. II. 221. — Ugyanannál not liist C. Zemplin 
p. 319. 1753-ban mondatik g r ó f-nak. 
•) B. Vay L. Német hivség 427. 
5 ) Szirmay Szatmár várm. I. 130. 136. 



£80 Kiobusiczky. 

sgék előtt mint munkácsi lakos , testvére pedig mint Bereg megyei la- 
kos igazolá nemességét. Nejétől Révay Júliától gyermekei 1. István 
korán elhalt ; 2. Gáspár szintén utódok nélkül műit ki. 3 £ r z 8 e 
Csató Imréné. 4. Klára Sőtér Józsefné. 5. Menyhért Bereg me- 
gye táblabírája volt , gyermekei Boldizsár katona ,és Perencz 
Bereg megyében hivatalnok utódok nélkül haltak el. — 6. László 
Bereg és Szatmár megyékben szolgabírói és táblabírói hivatalt visel* 
vén ; a nagyváradi püspökség és erdélyi földes urak közt fenforgó ha- 
tárkérdések megvizsgálásában mint királyi biztos vett részt , utóbb a 
debreczeni ker. tábla ülnöke lön 1760. előtt. Nejétől kölesei Kende 
Annától hat fia, öt leánya maradt Fiai a táblázaton, leányai *) jegy 
alatt a táblázat alatt olvashatók. A fiúk közül 

I. György, előbb jesuita szerzetes , utóbb szepesi, majd 1787. 
tájától 1825-től nagyváradi kanonok. 

Antal már 1769-ben országbírói titoknok , 1770-ben a m. kir. 
helytartóságnál, majd 1771-ben a m. k. udv. kanczeljariánál lett titok- 
nok, és egyszersmind a szent István rendnek is heroldja, majd a sze- 
pesi 18 városok kir. administratora , innen pedig a még 1787. előtt a 
nagyváradi kir. kamarai igazgató], és helytartósági tanácsos lett. Nejé- 
től Pruszkay Antóniától Öt leánya és egy fia maradt : Kár oly , ki 
1810 — 1825-ben a hétszemélyes táblán volt igtató. 

3. László előbb jesuita, utóbb a rend eltörlése után katona, gr. 
Károlyi Antal gyalog ezredében kapitány volt , a franczia háborúban 
részt vévén, sebeket nyert: de nem sokára rothasztó hideglázban 
meghalt. 

4 Péter szül. Füzes- Gyarmaton Szatmár vármegyében, előbb 
jesuita, utóbb világi pap, és 1808— 1822. szatmári püspök, innen 1822- 
től haláláig 1843-ki aug. kalocsai érsek , valóságos belső titkos taná- 
csos stb. *). 

5. József előbb a fiumei kormányszéknél, majd (1770-ben) a 
m, kir. helytartó tanácsnál titoknok, majd fiumei kormányzó (Iö07.> 
m. kir. helytartósági tanácsos, cs. kir. kamarás, 1810. előtt már val. 
belső tit. tanácsos, és Borsod megye főispánja, még 1825-ikéven túl 
is. Bihar megyében több jószágot szerzett királyi adományban ; első 
neje Noszky Karolina , kitől József, János és Karolina gyer- 



*) L. Szaniszlő Franc Memória Exc. 111. et R. D. Petro Klobusiczky de 
eadcia. Pestini etb. halotti besxédet ; — és legújabban latinul terjedelmes életira- 
tát Bedesula kalocsai kanonok által. 



Ktefeusiezky. 381 

mekei születtek ; második neje Semsey Mária volt. Ezek közül József 
1814. táján a Tiszán inneni eperjesi táblán kezdé hivataloskodását, 
mint számfölötti ülnök, már 1820. előtt valóságos ülnök volt, és az ma- 
radt több mint huszonnégy évig. 

6. ígnácz már Í 787-ben a Tiszán túli ker. táblánál igtató, 
majd titoknok, utóbb (1806-ban) gróf Károlyiak uradalmi igazgatója. 
Nejétől Bogáthy Teréziától gyermekei János nep., Pál István 
és Erzsébet. 

Nem tudjuk a táblázaton kimutatni azon Ferenc zet, kinek 
neje Zádory Erzsébet volt; — azon idősb Józsefet, ki 1770-ben 
helytartósági titkár, és 1787-ben tanácsos volt , a mely évben ifj. J ó- 
z s e f szintén volt tanácsos; és ez utóbbi később borsodi főispán. Végre 
nem tudjuk kimutatni Sámuelt ki 1770—1787. közben a m k. hely- 
tartóságnál a számvevői osztálynál hivataloskodott. 

Gróf Klobusiczky birja Bisztra-Turját Ung megyében J ) 

Klobusiczky Ágoston birtokos Bihar megyében Monos- 
Petriben. 

Eduárd ugyanott, és Kis-Kágyan stb. 

János Madarászon és Oláh-Homorogon. 

László és István Monostor- Pályiban. 

A család ősi czimere a paizs kék mezejében egy kifeszített ivbe 
alkalmazott, s fölfelé irányzott nyil, fölötte jobbról félhold, balról csil- 
lag ragyog. A paizsföíötti sisak koronájából három strucztoll emel- 
kedik ki. 

Azonban — ugy látszik • — e czimert csak a zettényi ág használá, 
mert a másik ágból származott Péter kalocsai érsek czimerében a 
paizs kék udvarában egy nyakán nyíllal átlőtt hattyút viseit. 

A grófi czimert följebb a metszvény is ábrázolja j ez egy négy- 
felé osztott vért, melynek közepét az ősi czimerpaizs a nyíllal kifeszí- 
tett ív képezi. Az 1 ső ós 4-ik osztály fehér udvarában koronás egyfejű 
fekete sas, vörös lábakkal és csőrrel , és mellén rézsútos arany csikolat- 
tal látható. A 2- és 3-ik osztály vörös üdvarában arany koronából ki- 
emelkedő három fehér strucztoll leng. A paizst grófi korona födi, és 
azon három koronás sisak áll , a jobboldalin a paizsbeli fekHe sas, a 
középsőn a három fehér strucztoll , és baloídalin egy lábával kövecset 
tartó daru áll Foszladék a jobboldali sisak körül ezüst-fekete, a kö- 



') Fényes Geographia szStár L 136. 



28% Kloeh.-KIohomer. 

zépsÖ* körűi arany-kék, a baloldali körűi ezüst-vörös. A paizs telaraon- 
jai két felől arany gi 'J *}. 

Ezen kivül egy czimer-gyüteményben 3 ) Klobusitzky néven 
még ily czimer is lelhető : a paizs vörös udvarában zöld térről egy 
arany karó mellett szőlőtő virul , melyről Összesen bét pirosló szőlőfürt 
füg alá. A paizsfölötti sisak koronájából két kiterjesztett sas-szárny kö- 
zött, melyek közűi a jobboldali vizirányosan félig vörös, félig ezüst, a 
másik félig arany, félig kék , egy koronás arany oroszlán női ki., első 
jobb lábával kivont kardot villogtatva. — E czimer nyilván más iiy 
nevű utóbb nemesitett család ezimere lehet. 

IMoch család. Kloch Márton 1717-ben III. Károly király 
által emeltetett a czimerleveles nemesek sorába 3 ). Czimere a paizs kék 
udvarában zöld téren ágaskodó egyszarvú. A paizsfölötti sisak koronájá- 
ból vörös ruhás, prémkalpagos , kék öves magyar vitéz emelkedik ki, 
jobb kezében arany király- pálezát tartva. Foszladék jobbról ezüst- 
vörös, balról arany-kék. 

HLloezko család. Kíoczko János 1792-ben nyert czimeres 
nemes levelet. 

Czimere először keresztvágással négyfelé osztott paizs ; az 1-ső 
és 4-ik osztály ismét vizirányosan kétfelé oszlik, a felső arany udvar- 
ban féltesttel egy fekete vadkecske látszik, az alsó vörös udvarban egy 
függőleges fehér csíkoJat tűnik szembe. A 2- és 3-ik osztály kék udva- 
rában egy magas fehér sziklában, melynek tetején fenyőfák zöldéinek, 
bánya-bejárás látható. A paizsfölötti sisak koronáján pánczélo3 kar ki- 
vont kardot tartva könyököl. Foszladék jobbról arany-fekete, balról 
ezüst-kék *}. 

Ifcloliomer család* Klohomer Mátyás-Ferencz í 757- 
ben nyerte M.-Terézia királyasszonytól czimeres nemes levelét 5 ). 

Czimer paizsa először vizirányosan kétfelé oszlik, a felső ezüst ud- 
varban két keresztbe helyezett zászló van ; az alsó rész ismét függőle- 
gesen kétfelé oszlik , a jobboldali kék udvarban ezüst mérleg ; a balol- 
dali vörös udvarban pedig ágaskodó oroszlán kivont karddal látható. 
A paizsfölötti sisak koronájából , két szétterjesztett sas-szárny között, 
melyek közül a jobboldali vizirányosan félig vörös , félig ezüst, a bal- 



*) Adami Scuta gentit. tom. V. — Collect. Heraid. pag. 119. 
2 ) Burgstaller Coilectio insignium etc. 
a ) Collect. Heraid. nro 578. 
*) Adami Scuta geatil. tom. V. 
s ) Collect Herald, nro 62. 



Klncsay.-Klácsik. £88 

oldali pedig leiig arany , félig kék, egy arany boglárból kinyúló fekete 
forgó, mely magyar kalpagokra szokott alkalmaztatni, nyúlik fel. Fősz- 
ladék jobbról ezüst-kék, balról arany -kék. 

Klohoraer, vagy Klohammer Ferencz 1787-ben az országos 
viz-épitészetnél volt gyakornok . 

Klucsay család. Klucsay András 1657-ben Trencsin me- 
gyében hirdetteté ki czimeres nemes levelét. 1666- és 1690-ben Klu- 
csói székhelyén találjuk a családot. 

Még 1748., és 1768-ban is Klucsay Andrást leljük nevezett 
Klucsó helységben ; utóbb azonban Trencsin megyében a család nyoma 
elenyészett '). 

KJ ii esik család. (Bodinai ) Klúcsik Dániel, Miklós, 
Menyhért és Mihály 1622-ki június 13-án II, Ferdinánd király- 
tól nyertek czimeres nemeslevelet, melyet Klúcsik János és D á- 
niel 1623-ban hirdettettek ki Trencsin vármegyében a ). 

Az 1690-ki nemesi Összeírás Nagy-Kotessón mutatja fel a csalá- 
dot. — 1736 ban a Trencsin megyei törvényszék előtt Klúcsik id. és 
ifj András, valamint István és János igazolák nemességüket. 

1748-ban Bodinán laknak Tóbiás, G y (3 ir g y , Dániel, id. 
és ifj. András, István, János, és Andrásnak örökösei. 

1768-ban hasonlóan Bodinán leljük Györgyöt s két fiát Ist- 
vánt és Jánosi, és ez utóbbinak fiat Andrást; — továbbá idősb 
Andrást három fiával Dániellel, Jánossal és Andrással, 
végre Györgyöt, Istvánt és Tóbiást. 

1 803-ban szintén Bodinán székeltek István, és ennek fia J á- 
nos; — András és fiai András és János; — János és fia Já- 
nos ; — dőlni János és fiai András, Dániel és István, kik 
közül ez utóbbi Nógrád megyébe költözött ; — Miklós, és György 
fiával Andrással. 

1837-ben Bodinán laktak Istvánnak örökösei úgymint János, 
és ennek fiai István, András, János; továbbá Andrásnak 
Örökösei úgymint András, és ennek fiai András és János; 
nemkülönben idősb Jánosnak örökösei János és István, ez 
utóbbika fiaival Andrással és Jánossal. — Dőlni Jánosnak utódai 
András és János, ez utóbbinak három fia György , András 
és J á n o s ; — Dánielnek örökösei úgymint János és fia János, ki 



*) Szontagh Dániel közléséből. 
*) Ugyanattól. 



284 Kmtih.— Kiresevleb* 

Szulóra költözött át ; továbbá Istvánnak örökösei, úgymint J á- 
008 fiával Jánossal; azután Győr gy, András, István, Pál; 
valamint Miklós maga és végre Györgynek Örökösei u. m. A u d- 
r á s és ennek fiai István, József és György. 

fiineíh család. 1653-ban Trenesin vármegyének nemesi 
lajstromában említetik; és 1688-ban Csaklasaon lakozónak iratik. 

Jelenleg Gömör megyében a nemesség sorában Fényes E. Gee- 
graphiája szerint él ily nevű család. 

féjsnoska család. (Berniczei.) Liptó megyei nemes család, 
azon megyei Bernicze helységről írja eiőnevét és ott jelenleg is birto- 
kcs, honnan Kmoskó János Árva megyébe költözik. 

A család egyik ágából e század elején egyik pozsonymegyei al- 
ispán, zavari birtokos, ennek fia Ágoston Í820 — 30, magyar kir. kama- 
rai tanácsos, kinek neje Yoglliuber József hadszertárnoknak (f 1822.) 
leánya Mária, ettŐi fia László szül. 18 1 l-ben a m. kir. udv. kan- 
czelíariánái előbb (1847.) fogalmazó , utóbb titkár. Meghalt 1857-ben 

Elek 1820 — 1825-ben a m. kir, helytartóságnál hivataloskodott. 

£&i*ezsUi e^alád, Abauj megye családja Fénye3 E. Geogra- 
phiája szerint. 

Knézsik Ignácz meghalt 1836. aprii, 12. kora 70. évében. 
Neje alsebesi Tormásy Franciska, 

KLneisevicli CM&lhü. Knesevích, vagy mint a czimeres 
levélben iratik : K n e s e v i t y András, és neje Buday Fruzsina, 
és gyermekeik Mihály, Miklós és Zsuzsanna 1618-ki april. 
9-én II. Mátyás királytol nyertek czimeres levelet , mely Vas várme- 
gyének Szombathelyen 1618-ban sz. István ünnepe előtti vasárnap 
tartott gyűlésén hirdettető it ki '}. 

1730-ik óta á család a magyar bárók sorában áll 2 ). 

Bárósági czimere négyfelé osztott paizs. egy közép vérttel, mely- 
nek arany udvarában koronás egyfejű sas szétterjesztett szárnyakkal 
látszik. Az 1-ső és 4-ik osztály kék udvarában egy koronás arany kigyó 
tekereg fölfelé ; a 2 ik osztály vörös udvarában ezüst grif ágaskodik ; 
a 3-ik osztály ezüst mezejében zöld téren egy kissé fölemelt szárnyak- 
kal egy fekete holló áll , csőrében aranygyűrűt tartva A paizst bárói 
korona füdi , és azon három koronás sisak áll ; a jobboldaliból koronás 



J ) Sopron városa levéltárában van az eredeti armaiis, melyről a függő 
pecsét már hiányzik. 

*) Lekoezky Stemmat. I. 169. hol hibásan Knei'ovic h-nak van irva. 



Kniehen Kobiliez. 385 

fehér grif balra fordult testtel emelkedik ki ; a középsőn az egyfejü 
koronás fekete sas áll, a baloldalin pedig a csőrében gyürüt tartó holló 
látszik. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

A családból báró Knezevich Vincze özvegye 1839-ben élt. 

Knicken es&lád. K n i c h e n vagy Kniechen Frigyes 
alezredes , és Arnold József csehországi udvari tanácsos római sz. 
birodalmi lovagokból 1721. aug. 24. báróságra emeltettek, és Magyar- 
országban honfíusitattak, de e honfiusitás nyomát törvénykönyvünkben 
nem találjuk. A honíiusitottaknak atyjuk volt Rudolf sziléziai feje- 
delmi tanácsos , nagyatyjuk András (Knichen in Frekleben) a szász 
Választó fejedelem kanczellára , kit Rudolf császár emelt a római sz, 
birodalmi lovagok sorába 3 ). 

Az 172í-ben nyert bárósági czimer egy jobbról balra rézsútosan 
két udvarra osztott tojásdad paizs , a jobboldali vörös udvarban a má- 
sik udvar oldalából egy fehér franczia liliom félig láthatólag nyúlik ki ; 
a jobboldali ezüst udvarban egy kinyilott piros rózsa pompáz. A paizs* 
fölötti két koronás sisak áll , a jobboldaliból öt strucztoll nyúlik ki, az 
első fehér, a második vörös, és igy tovább; a baloldali sisak koronájá- 
ból pánczélos kar nyúlik ki , kivont pallóst tartva. Foszladék mindkét 
oldalról ezüst-vörös 3 ). 

A család valószínűleg kihalt, legalább hazánkban ismeretlen. 

S&noth család. Zempiin vármegye czimerleveles nemes csa- 
iádai sorában foglal helyet 3 ). 

HLnyezícz család. Knyezicz Mátyás Í460~ban sárosi várka- 
pitány, és Sáros vármegye alispánja *). 

MLoban család. Gömör megyében a nemesség sorában áll. 

föobtllcz család. K o b í 1 i c z közönségesen (vulgo) J a r a- 
bek, árvamegyei czimerleveles család. Közűiök idősb és ifjabb Sá- 
muel Árva megyében 13l4-ben kirdetteték ki nemességüket *). 

Kobilicz Zsuzsanna 1730. táján Csery Ferencz neje. — Gömör 
megyében szintén a nemesrendűek sorában áll 6 ). 



*) Adami, Ms. ft^isaei Kation, quart. lat. nro 182. 

% ) Adami Scuta gentíl. tom. V. 

8 ) Szirmay C. Zempiin. not. top. 114. 

*) Kaprinay Diplorn, II. 437. 

s ) Szontagh Dániel közléséből. 

•) Bartholomaeidee C. Gömör p. 115. 



296 Koch. - - Kocsó. 

Koch család. Koch Ignác z báró 1751-ben a 4l-ik tör- 
vényczikk szerint Magyarországban, 1752. aug. 21 -én pedig Erdélyben 
a szebeni gyűlésen honfiusitatott. 

Czimere négy részre osztott paizs , a paizs alyjáról azonban gúla 
gyanánt még egy ötödik udvar képződik, és ezenkívül a paizs közepét 
egy kisebb vért foglalja el , mely vizirányosan kétfelé oszlik , a felső 
vörös osztályban arany csillag , az alsó fekete osztályban három arany 
pénz látszik. A czimerpaizs l-ső és 4-ik osztályának vörös udvarában 
egy ezüst Audrás-kereszt ragyog. A 2- és 3-ik osztály kék udvarában 
pedig zöld téren egy fejét lehorgasztó 5 vörös csőrű papagály áll. Az 
alsó gúla alakú osztály arany udvarában fekete horgony sötétlik. A 
paizst bárói korona födi , és azon három koronás sisak áll ; a jobboldali 
fölött az András-kereszt ; a középsőn két kiterjesztett fekete sas-szárny 
között arany csillag ragyog, a baloldali sisak koronáján pedig zöld hal- 
mon a leirt papagály áll. Poszladék jobbról arany- vörös, középről 
arany-fekete, balról ezüst-kék *). 

Kocli család. Ily nevű nemes család előfordul a Trencsin 
megyei nemesi lajstromokban, melyek szerint 1866-ban Hanzlikfalván 
székeltek a ). 

Nógrád megyében 1780. táján Koch Antal, kinek nejétől Gelle 
Francziskától született fiában Ferenczben magvaszakadt. 

Kocsi család. Lásd Horváth c$. 

Kocsis család. Kocsis János 1712-ben III. Károly király- 
tól nyerte czimeres nemeslevelét 3 ). 

Czimere a paizs kék udvarában arany térségen hátulsó lábain egy 
fehér farkas áll , szájában egy vérző ökör-czombot tartva ; ugyan e 
képlet emelkedik ki a paizsfölötti sisak koronájából is. Foszladék jobbról 
ezüst- vörös, balról ezüst-kék. 

Kocsis család. (Koronkai.) Erdélyben Felső-Fejér megyében 
e családból Sándor számvevő, — Elek tizedbértárnok ; — József 

aljegyző 1815-ben. 

Kocsó család Korsó György és Jó zse f 1791-ben II. 

Leopold király tói nyerte czimeres nemes levelét. 

Czimerpaizsuk jobbról balra rézsútosan húzott vonal által vörös 
és kék udvarra oszlik • a paizs alyján zöld téren arany grif ágaskodik, 

J ) Adami Scuta gentil. tona. V. 
*) Szontagh Dániel közléséből. 
3 ) Colleot. Herald nro 686. 



Kocsy.— Koczián. 287 

ugy hogy testének felső része már a kék udvarban van ; szájában iró- 
tollat , el9Ő jobb lábában kivont kardot , a balban három ezüst nyilat 
tart, hegyeikkel lefelé fordítva. A paizsfölötti sisak koronájából szintén 
olyan grif emelkedik ki, csak hogy itt szájában az iró toll már nincsen. 
Foszladék jobbról arany-kék, balról arany- vörös J > 

K o c s ó nevű család előfordul a Trencsin megyei J 836-ki ne- 
mesi lajstromban. 

Kocsy család. Zemplin 2 ) és Torna vármegye nemes családa. 

A XVII. század végén Vas megyében is találjuk. Néhai Kocsy 
Istvánnak fia Mi h á 1 y, és leánya Erzsébet, ki Szily Mihály- 
hoz ment férjhez, és ettől fia Szily József, nevezett Kocsy Mihályival 
alsó-mesteri részüket elzálogitják Eőry Mihálynak 3 ). 

Koczer család. Vas megye nemessége sorában áll Fényes 
E. Geographiája szerint. 

Koczián család. Trencsin megyei nemes család , hol a laj- 
stromok szerint találjuk 1733-ban Koczián Tamást; 

1768-ban Vágh-Beszterczén Jánost, és négy fiát Jánost, 
Tamást, Andrást és Györgyöt, — ismét másik Andrást, 
Györgyöt, fiával Andrással, és Sámuelt, 

1803-ban szintén V.-Beszterczén említetnek Tamás, György 
fiával Jánossal, másik János fiával ifj. Jánossal, és J ó z s e f. 

1837-ben hasonlóan V.-Beszterczén laknak Györgynek örökösei 
J á n o s és ennek három fia István, János és József; — továbbá 
Jánosnak örökösei úgymint János fiával Ferenczczel; — And- 
rás fiával Jánossal, Pál, és József fiával Jánossal *). 

Nógrád megyében szintén lakozott ily nevű család : nemes Ko- 
czián Tamás, és fia János más három társával mint posztós meste- 
rek 1730-ban telepedtek B.-Gyarmatra a földes uraság szabadalmi le- 
velével & ). Nógrád megyében a kétségtelen nemesek sorában leljük 
1755-ben P á 1 1 , és a följebb emiitett Tamást és Jánost 6 ). 

Koczián Tamás 1777-ben kapott Nógrád megyétől nemességé- 
ről nemesi bizonyítványt 7 ). 

3 ) Adamí Seuía gentil. tom V. 

*) Szirmay C. Zemplin. not. top. 114. 

3 ) Oklevél. 

•) Szontagh Dán. közléséből. 

*) A b.-gyarraati úrbéri pernek a város levéltárában hiteles átirata 282. 1. 

•) Protoeoll. C. Neograd. arrni 1765. 

') Ugyanott anni 177a pag. 383. 



£88 Koeaka. ~ Koháry. 

Hont megyében Magy aradon Koczián Teréz, Kasza László 
hitvese. 

Koczka család. Koczka Miklós 1741-ben M.-Terézia ki- 
rályasszonytól nyerte nemességében megerősítő czimeres levelét 1 ). 

Czimerpaizsa kék, mely vizirányosan egy eztist szelemen (fasoia) 
által, mellyen két kinyílott piros rózsa-fej van , közepén kétfelé oszlik, 
a felső osztályban futó helyzetbén egy vtirös Örves agár fut , az alsó 
osztály közepén egy vörös köves arany gyűrű , és mellette két oldalról 
két koczka-játék látható. A paizsfölötti sisak koronájából két fehér 
strucztoll között egy vörös mezű, kék hajtókája férfikar nyúlik ki, ki- 
vont kardot tartva; a tollakat a kar k£rűi egy zöld koszorú övedzi. 
Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról ezüst-kék 

WLoczó család. Torontál vármegye nemes családa, hol közű* 
lök Koczó Pál 1836-ban azon megyének alszolgabirája volt. 

MLocxpál család. Gömör megye nemessége sorában áll *). 
K.ohányl család. Ismeretes e családból a következő nem- 

aékrenci töredék ; 

Koliányi Zsigmond 
(Hericz Erzss) 




Imre. 

Ifcoháry család. (Csábrághi és Szitnyai f .) Kihalt mágnás 
család, mely vitéz hadüakat mutatott fel, s melynek ivadékát főleg az 
uralkodó bádiozi tántorithatlan hűség tünteté ki. 

Egyik irónk *) már 1470 bői emliti Koháry Györgyöt, 
mint Mátyás király egyik udvarnokát; azonban a családot csak a XVI. 
század végén Hont megyében látjuk föltűnni , hol Koháry Imre, ki 
1560-ban Hon traegyében neje ráhói Jákófly Kata által szép birtokhoz 
jutott *) ; fia p«dig Péter a család emelkedésének alapját megveté. 

Imrétől kezdve a családfa következőleg *) sarjadzott el: 



") Colleci Herald, nro 185. 

*) Bartholojri aeld.es G. Gömör p. 114. 

*) Lehoezky Sí«mmat. II. 217. 

*) Bei, Notitia nova IV. 761. 

4 ) Geneal. auth.toro. I. — Sehönfeld Adels Lex. L 13—16 , hol azonban 
a születési és halálozási évek nagyon hibának. — Lehocsky Stemmat. II. 217. — 
Wagner Mas. tom. tXX. p. 144. — Moosáry Nógrád vármegye esmértetése 
III. kot. stb. 



Kaháry. 



339 



Imre 
1560 

(Jákóffy Kata) 



báró Péter 

1593-1629. 

kir. szeméi ynök 

és hadvezér 

(Kazy Bora) 



T. István 
Honti főiap 
Fiileki főkapitány 

f 1664. 

(1. Balassa Juciit. 

í. b. üjfalussy Eva) 



Magdolna 

(Baranyai 

Tamás) 



II. István 

a hű 

1714- országbíró 

és költő. 

1 1731. 



Farkas 

gróf 

sz. 1685 f 1704. 

(gr. Reckbere 

Maria-Luiza) 



Gábor 
ferenczes 
barát. 



Kata. 



i. János 
sz. 1657. f 1696 
(Jaknssith 
Polixéna) 



Imre 

1685. 



György II. János András í. Ignácz Bora 
sz. 1788. sz. 1689. sz. 1694. f 1719. (gr. Keg« 
1 1716. f 1717. f 1757 mint levicfi 

éles. Pé- éles. Bel- honti föis. tanuló. Károly) 

tervárad- grádu&l. lov táborn. 
nal. (b. Tkavonath 

Mária) 



Eva Judit ZsóRa 
(gr. Es- (Bar- (Berényi 
terházy kóczy Ádám) 
Antal) György) 



Miklós 
sz 1721. 

í 1769. 
tábornok 
honti f6is. 



11. Ignácz 

ss. 1726. 

f 1777. 
honti fóisp. 
(gr. Cavriani 
M -Gabriela) r 



Antal. 
f 1758. 



Máría-Pol. 

(gr, Erdödy 

Károly) 



MánVTer. 



T 



Karolina 
(gr. Mit- 
rovszky 
József) 



III János 
sz 1733 
f 1800. 
(b. Piáelli 
Mária) 



IL Miklós 

sz. 1764. 

alezredes 

(gr. Kinsky 

Mária) 



Jozefa 
sz. 1767. f. 1803. 
(gr. Riesoh János) 



Mária 
sz. 1769. 
(gr. Forgách 
Ignácz) 



Jozefa 

sz. 1764 f 1815. 

(b. Lawrencin 

d Armont Férd.) 



M.-Anna 

sz. 1765. 

(b. Gudenus 

János) 



Ferencz M -Teréz 

Sí. 1760. f 1826. sz. 1761. 1 1815. 
kanczellár (gr. Haller József} 
herczeg 
(gr. Waldsteín 
M.- Antónia) 
■r— -a— - — | 
M -Antonía 
szül. 1793. 
(hzg Coburg Férd.) 

Imrének fi* Péter előbb mint bontmegyei jegyző, tollal kezdé 
a hazái szolgálni ; azonban nem kevésbbé birt hadi tehetséggel is , és 
• téren is már 1593-ban mint alvezér Fülek ostrománál kezdé magát 

19 



200 Koháry, 

kitüntetni J ). A következő évben Esztergám alatt vitézkedett *). Az 
1 606-ki bécsi békekötésnél mint királyi biztos vévén részt , e szerződés 
aláírói közt az ő nevét is találjuk. 1608-ban Ő is egyik küldött volt 
Mátyás főherczegtői Prágába a korona elhozatala végett, és II Mátyás 
megkoronázása után Érsekújvár alkapitányává neveztetett. 1613-ban 
febr. II -én Báthori Grábor erdélyi fejedelemhez küldetett követségben, 
melynek bevégzése után hű és sikeres szolgálatiért 1616. febr. 15-én 
báróságra emeltetett 3 j. ,1618-ban Komáromba a törtfkkeli békekö- 
tésre egyik biztosul küldetett: 16 19-ben mint Érsekújvár alkapitánya 
vitézül védte e várat Bethlen serege által, de őrsége által feladatván, 
maga is fogságba esett *). E fogságból két év múlva szabadulván ki 
1621-ben, királyi engedélyt nyert, hogy testőrségül 60 lovast és 40 
gyalogot tarthasson személye körűi 5 ). 1623-ban ismét az újvári tér- 
ségen harczoli a török és az erdélyiek ellen , kiken győzelmet aratott. 
Ez időben már Érsekújvár főkapitánya volt. 1627-ben a meghalt Czi- 
ráky Mózses helyére kir. személynöknek nevezé őt II. Ferdinánd ki- 
rály, azonban e hivatalt csak igen rövid ideig viselé 6 j Még ugyan ez 
évben a Bethlen Gáborral kötendő békére nézve Komáromba külde- 
tett. Sept. 22-én pedig több magyar főúrral fontos tanácskozásra hiva- 
tott meg. 1629-ben már birta a csábrághi és szitnyai várat és uradal- 
mat, melyre ez évben kir. adományt nyert '}. Ez után nem sokára le- 
tűnt az élet színpadáról , mert vele többé a történelem lapjain nem ta- 
lálkozunk. Neje Kazy Borbála volt 6 ). Egy fia és két leánya maradt. 

I. látván 1647-ben sept. 23-án Szécsény vár főkapitányává, 
1 657 ben pedig egyszersmind Fülek vár örökös főkapitányává , a kö- 

*) IstvánfFy 1685-ki kiadás. 

*) Ugyanott. 

8 ) Mocsáry Antal Nógrád várm. esni. Hí. 46. 

*) Pelhő Gergely Krónika 185. — FewJer Geschickte Vili. 516. 

5 ) Mcesány Nógrád varra. 111. 47. 

8 ) Mert Cziráky Mézses 1627. sept. 4-ke előtt halt meg, és már a20n évi 
oetob. 20-én Palachich István volt a kir. személynök. 

T ) Liber Regius anni 1622. fol. 122. 

8 ) Sekönfeld: Adels Lex. XI. 16. — Ellenben Lehoczkynál, és más szánna - 
zati táblákon nejeűl Balassa Borbálát találjuk, azonban ez igen kétséges, mert a 
Balassa család származati fáján Borbála elő nem fordul, hanem Judit, Ba- 
lassa Imrének leánya, ki Koháry Péter fiának I. Istvánnak volt najé. És 
ezen Balassa Judit volt előbb kaszaházi Ioó János személynöknek özvegye, 
utóbb harmadszor férjhez ment Gregoróczy Péterhez. Itt egyszersmind alkalmi- 
lag ki kell e munka V. köt. 349. lapján álló hibát igazi tnank, mert ott is Balassa 
Borbála roszúi áll Judit helyett. 



Kioliáry. fc9i 

vetkező 1658-ban Hont megye féispányává neveztetett. 1664-ki apríl. 
10-én fővezérül rendeltetett, s ámbár szabadkozott; ez állomás elfogla- 
lásától jul. 9 én irt levelében , tán rósz sejtelmektől intve , de L Leo- 
pold ujabbi rendelete folytán azt elfogadá; és csakugyan jul. 19-én a 
lévai térségen a török ellen vitt harczon elesett. Elestének helyét a lé- 
vai határban egy kápolna jelöli. Tetemei pedig a sz.-benedeki nemzet- 
ségi sírboltba takaritattak. Neje, Balassa Imrének Bosnyák Judittól szü- 
letett leánya: Balassa Judit volt , és ez után Örök lé Bosnyák jogon a 
Koháry család egy részben a keeskeméti birtokot. Második nejéül Uj- 
falussy Éva iratik *). Gyermeke négy maradt; 

Gábor ferenezes barát volt: 

II István még atyjának életében 1661 -ki mart, 22-én Hont 
megye főispánjává. 1684. jul 2o-ik napj&n pedig Fülek vár fŐkapitán- 
jává neveztetett. 1671-ben már a férfiúi kort elérvén, először a hadi 
tanácshoz Fülek vár megerősítésének szükségét terjeszté fel, melyre a 
kamara 1672-ben ezerötszáz forintot utalványozott a >. 1678-ban több- 
ször igyekezett őt Tököly Imre pártjára vonni , de 6 tán torithat lanul 
megmaradt az uralkodó iránti hűségében , miről I. Leopold értesüivén, 
őt 1678. deo. 13-án irt levele mellett aranylánczon függő saját arczké- 
pével ajándék ozá meg. 1682-ben Tőköly a törökkel ostromiá Füleket, 
és bár Koháry keményen tartá magát, de a hosszú ostrom alatt őrsége 
a vitéz főkapitány ellenére is feladá a várat. Tököly ekkor is megkinálá 
Őt barátságával , ha vele tart , de Koháry tántorithatlan volt . ennél- 
fogva fogollyá lön, és előbb sept. 11-én Regéczre hurcoltatott, hol 
némely hű társai eszközlésére megszabadult ugyan , de észrevétetvén, 
rögtön elfogatott, és elzáratott. 1683. jul. 18-án Ungvárra, onnan Sá- 
res patakra , s végre juL 20-án Munkácsra vitetett ; majd ismét Sáros- 
patakra visszahurczoltatott E keserves rabságban nyomorgott mind 
addig, mig 1685-ben nov. 6-án a császári seregek S.-patakot o3trom 
alá vévén, a fővezér Caprara a föld alá sötét börtönbe elzárt rabot sze- 
rencsésen kiásat á 3 ). 

Még a börtönben szenvedt, midőn Farkas, János és Imre 
testvéreivel együtt L Leepold király által l685-ki jul. 15-én gróíi 
rangra emeltetett 4 ). 1687-ben jun. 2-án határszéli országos fókapi- 
tánynyá neveztetett. Ugyan ez évben Eger vára ostromára küldetvén, 

*) Schönfeld id. h. lfc 
•) Mocaáry id. k. 53. 
•) Bel not. nov. IV. 85 
•; Mocsáiy id. h. 68. 

19* 



29Z Eoháry, 

jobb kezén oly sebet kapott, hogy azt t&bbé nem használhatá, ez okból 
saját keze írásának másoíatáfc bélyegre vésetve, ezt használá neve alá- 
írásánál J ). 1702-ben nov, 16-án a nádor által a Nógrád megye által 
állított gyalog katonaság átvételével és rendbeszedésével bízatott meg. 
1703- ki jul. 2-án hatezer forintot adott & Rákóczy elleni hadsereg se- 
gélyezésére. 1704-ben ő is részt vett az udvar részéről a Rákoczyakkal 
Selmeezen tartott egyezkedésekben. De főleg pénzzel és kölcsönnel 
segité a kormányt ama forradalom elnyomására , mint ezt I. József ki- 
rálynak 1706, jul, 23-án kelt levele tanúsítja. 171 1-kijan. 2-án Hont 
megye örökös ^ispánjává neveztetett ki, úgy hogy azt a Koháry csa- 
ládnak mindég legidősb tagja viselje. E hivatalába dec. iá-én be is 
iktattatott. 1712-ki dec. 27-én III. Károly király nevében a hadi tanács 
által negyvennyolcz évi hű szolgálataiért } szenvedéseiért és áldozatai- 
ért főtábornoki egész fizetésével haláláig megajándékoztatott. 1714-ki 
oetob. 15-én országbíróvá, oct. 18»án pedig belső titkos taná- 
csosságra emeltetett. Számtalanszor viselt különféle ügyekben királyi 
biztosságot. 172^-ki áec>. 28-án a honti örökös főispánságréi szóló ado- 
mány le velet Ili. Károly király is megerősité. Meghalt csábrághi vá- 
rában 173i-ki mart. 29-én , kora 82. évében, utódok nélkül, mert nőt- 
len állapotban élt 2 ). Tetemei réz koporsóba tétetvén, családja sz.- 
benedeki sírboltjába takaritattak. Mint költő szintén megemlítendő. 
Költeményei egy részét fogságában irá 3 ). Emlékét több egyház, zárda 
és kórház s egyéb alapítványok Örökítek , és ily czélokra többet kiadott 
713,800 ftnál. Testvére. 

í. János 1657-ben jun. 13-án született. 1682-ben Tököly ellen 
h&rczok , de szerencsétlenül , mert elfogatván , hadi fogságba vitetett 
előbb Kassára , onnan Ungvárra rablánczoken , innen kiszabadulván 
jelen volt a budai ütközetben. Meghalt 1696-ban kora 39-ik évében, 
és eltemettetett szintén Sz. -Benedeken. Nejétől orbovai Jakussith Po- 
lexinától gyermekei nem maradtak. Testvére 

Farkas cs. kir. kamarás 1683-ban részt vett Bécs védelmében, 
1686-ban Buda ostromára a nógrád- és hontmegyei nemességet ve- 
zérlé, 1704 ben a horvátországi zavarok lecsendesitésére rendeltetvén, 
odament családostól , hol azonban 1704-ben Dubrava nevű városban 



*) 1715-ki 29. art. 

% ) Mocsár? id. h. leírta életrajzát Bajza i* az 1832. Aurorában. 
•) L. Tudományos gyüjtem. 1821, ií. köt, — Megjelentek tőle versek ily 
Czim alatt is; .,J/o» egyszer, hol másszor kifaragott ét bst^$ícdtU rongyából leirt 
i fú*fu tJ«rse*. u 






Kofcáry. %m 

meghalt. Ő biría már Murán y várát és uradalmát is. Nejétől gr. Rech- 
berg Mária-Ludovi kától nyolcz gyermeke maradt, mint a táblázat mu- 
tatja. Esek közűi : 

György szül. 1688 -ki aprii 13-áa. Dicséretesen elvégezvén 
1708-ban Olmúczban iskoláit, katonává, és 17Sl»ks aug. lö-én gr. Stah- 
remberg ezredében kapitánya lett; de 1716-ks aiig. 5-én a pétervárad i 
ütközetben 16 sebet kapván , és mind két kezét elvesztvén , életét di- 
osoen bevégzé ; és ugyanott el is temettetett 

II. János szül 1689-ki sept. 20-án Csábrágon, és iskoláit szin- 
tén Olmuczban végezé. Hasonlóan a hadi pályára lépvén, a Lobkoviez 
vasas ezredben kapitány lett, de 17 1 7-ben Belgrádnál kora 28. évé- 
ben elesett. 

I. í gnácz még mint tanuló ifjú korában N s -szombatban halt el 
1719-ben '). 

A negyedik férfi-testvér András 1694-ki nov. 30-án született 
Csábrágon. 1715-ben katonává lett. 1717-ben Belgrád alatt sebet ka- 
pott, melyből kigyógyulván, 17 30- ki aug. 11-én ezredessé lett; 173l-ki 
mart. 10-én pedig nemes Hont vármegyei örökös főispánságába iktat- 
tatott, 1739-ben vezér-Őrnagy. 1741 -ben altábornagy lett , és ezen év- 
ben Temesvár és Belgrád alatt több sebet nyert; 1748. nov, 17-én lo- 
vassági tábornagygyá neveztetett. 17334>an egy egész ezredet állí- 
tott, és arra 16í,l20 for. 48 krt költött; a M.-Terézia által állított 
kórházra 2000 frtot; — 1744. jan. 1-én a bécsi kórházban ismét négy 
beteg ágyra 4000 irtot; és 1748. máj. 5-én ugyanott egy beteg ágyra 
1000 frtot alapit ványozotr. — 1736-ki sept* 3-áa uradalmaira pallósjogot 
nyert. Meghalt Szent- Antalon 1757-ki dec. 21-én , és Selmeczen te- 
mettetett el 3 ). O bírta már a esábrági . szítnyai vár és uradalmakon 
kívül , továbbá a murányi , balogvári , fiiieki , gömöri , dereneséni, sa> 
antaii. rimaszécsi uradalmakon kívül Alsó-Ausztriában az ehenthali és 
walterskircheni uradalmakat is. Nejétől báró Thavonat Mária-Teré- 
ziától, báró Thavonat Lajosnak , és Jakusíth Polixéna Jozefának leá- 
nyától hat gyermeke, ezek közt három üa szűkített, Xj^giddsb na 

Miklós sziXL Szent-Antalon . 1721~ki jul. 6~án. Már gyermek 
korában 1733. novemb. 6-án atyja ezredében kapitányságra nevezte- 



a ) Fölötte halotti beviédai tartott Spléaf Gábor, mely apácai u m 
Acaáeraíaa" ezira alatt 1720-ban nyomatott ki. 
*) MooMiry id. Ji. 77. 78. 



$04 Koliui. 

tett ')• Utóbb 1754, aug. 28-án ezredessé, 1758. jan. 2-án Hont megye 
főispánjává neveztetett, és abba 26-án beiktattatott. Május 15-én ve- 
zér-őrnagy gyá , 1757. mart. 5-én pedig dandár-tábornokká lön. Meg- 
halt Balogon 1769. jul. 3-áu. Eltemettetett Selmeczen. 
Testvére Antal mielőtt férfi kort érhetett, halt el, 

III. János os. kir, kamarás meghalt 1800. nov. 12-én. 1779-ki 
mart. 14-én vette nöűl báró Pinelli Mária-Teréziát, kitől két leánya és 
egy fia II. Miklós maradt. Ez utóbbi született 1 764. jul. 12 én. Cs. k. 
kamarás és szluini határőr ezredben alezredes volt. Nejétől gr. Kinsky 
Mária-Borbálától gyermekei nem maradtak. 

Andrásnak második fia II. Ignácz 1726-ki dec. 2-án született. 
1744-ben a porosz háborúban vett részt, és mint kapitány a hadi tudo- 
mányokban magát kitünteté. 1745 ben a fölkelt nemesség őrnagya 
volt. 1769. aug. 23-án bátyja halálával Hont megye főispánja. lett. 
Meghalt 1777-ben oct. 10-én , kora 73. évében. Nejétől gróf Cavriani 
Maria-Gabrielától, kivel 1758. jan. 15-én kelt egybe, egy fia, és három 
leánya maradt. Fia 

Antal szül. 1760. sept. 4-én. Hivatalos pályára lépvén, fokon- 
ként a legmagasabb polczra vitte. cs. kir. kamarás, hont vármegye 
Örökös és valóságos főispánja, arany gyapjas rend vitéze, cs. k. valós, 
belső titkos tanácsos , Magyarország fő pohárnok mestere , és főkan- 
czellára volt. És 1815-ben herczegségre emeltetett Meghalt 1826-ki 
jun. 27-én figyermek utód nélkül. Nejétől herczeg Waldstein Warten- 
berg Mária-Anton iától , kivel 1792-ki febr. 13-án kelt egybe, egyetlen 
leánya Mari a-A n t o n i a szül. 1793-ki jul. 2-án, és l#16-ki jan* 2-án 
egybekelt Szász Coburg Ferdinánd György herczeggei (Lásd Cohurg 
család), kire e házasság által a Koháry uradalmak szállottak. 

A kihalt Kohary család czimere a paizs kék udvarában zöld té- 
ren álló kettős farkú koronás oroszlán , első íobb lábával kivont kardot 
tartva. A paizsfbiötti sisak koronájából szintén a leirt oroszlán emelke- 
dik ki. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

KLoliút család. E családból Kohút János 1621-ben aTren- 
csin megyei nemesi lajstromban emlitetik , és ugyanazon megyében 
1688-ban Zolnán lakott e család 2 ). 



*) 1734-ben még mint tanuló latin verseket ajánlott atyjának ily czim 
alatt : Primiíiae Poeticáé ex filtali reverentia devotae honorióus J. C. D". Andreáé 
Kohái'y etc. 

2 ) Szontagh. Dániel közléséből. 



Koirh - Kókay. %95 

Koiclft család. Koich Je f t a és S án d o r és ezekkel együtt 
Jurkovich János 1802-ben L Ferencz király által emeltetett czimerle*- 
veles nemességre. 

Gzimerük a paizs kék udvarában zöld téren ugró helyzetben há- 
tulsó lábam álló fehér egyszarvú; fofótte arany nap ragyog. A paizs* 
fölötti sisak koronájából szintén a leirt egyszarvú emelkedik ki. Fosz- 
ladék jobbról ezüst-kék, balról arany-kék *_). 

Koich Estim és Sándor 1 81 2-ben a Ludovicea intézetre öt- 
száz forintot adtak $). 

MLoIs család. K o i s vagy K o y s család Trencsin megyé- 
ben székel. 

Miklós 1630-ban hirdetteté ki nemességét, 1680 — 1666-ban 
Mikusóczon lakott a család. 

1741-ben Ádám és György; — 1748-ban pedig idős^ és ifj. 
I s t v á n , id. és ííj. J á n o s , Kristóf, Acrlr-ásésTamás ü gy an ~ 
ott laknak a nemesi la; jtromok szerint. 

1768-ban Mikusóczon említetnek id és ifj. J á n os , I s t v á u, 
György, fiával Jánossal; Kristóf fiával Györgygyei: 
András és Tamás fiával Istvánná 1. — Pruszkán lakott Tamá s. 

1 803-ban Mikusóczon György íiaival Andrással és Já- 
nossal, János három fiával G y ör g y g >' e 1 > Istvánnal és 
Andrással; — Pál, István fiaival Jánossal, Istvánnal 
és Andrással; és másik András s még tizenegy férfi ivadék. 

1837-ben már Mikusóczon 33 férfi tagot számlált a család, Prusz- 
kán hármat *). 

Rdkay család. Létezett a XV. században. Egyik leány- 
tagja Máczonkai László neje, leányának fiúsításáról hamis oklevelet 
szerzett *). 

Valószínűleg e család eldődei közül való Kókay L ő r i n c z , ki 
1254-ben kapta adományban Kovácsit *). * 

Kókay Márton 1705 — 1709-ben Nógrád megyében a szabado- 
sok osztályából való, Rákóczynak egyik ezredese. 

Gömőr megyében ily nevii család a nemesség sorában áll 6 ). 



*) Adami Scuta gentü. tom. 5. 

x ) 1812-ki 2. törv. ez. 

*) Szonfcagli Dán közléséből. 

*) Verbőczy Tripart U. : 14. 

5 ) Fejér, Cod Dipiom. II. 

") Bartíiolomaeides C. Gömör 115. 



£96 Kokovay.- -Koleesáuyl. 

Kokovay esalád. Nógrád megyében a század első felében 
közűlök Kokovay József megyei számvevő 1832-ben birt és lakott 
P.-Szántón. 

Czimere a paizs kék mezejében hátulsó lábain álló oroszlán, első 
jobb lábával két nyilat tartva; ugyan ilyen emelkedik ki a paizsfbiötti 
3Ísak koronájából is. 

Kolacsányi család. L Kolecsdnyi cn. 

Kolacskovszky család Szepes vármegye nemes családai- 
nak sorában áll. 

fóolbasiyi család. Grömör megye nemessége között em- 
litetik 2 ). 

fi olako*»zky család. Kolakovszky József 1797-ben dec. 
I-én Bécsben kelt czimeres levélben L Ferencz király által nemesite- 
tett meg, és azt Krassó megyében I798-ki május 30-án kihirdet- 
tété 2 ). Ugyan ő azon megyének al-ügyésze volt. Jelenleg azonban e 
család Krassóban nem létezik. 

Czimere négy részre osztott paizs, az 1-sö és 4-ik osztály balról 
jobbra rézsútosan húzott vonal által arany és vörös udvarra oszlik, és 
benne egy grif áll , mely fele testével az egyik , má'ik felével a másik 
udvaron foglal helyet, első jobb lábával kivont kardot tartva , és fele 
testrésze az udvar színével ellenkezőleg van színezve; a 2- és 3-ik 
osztály kék udvarában ezüst szekéríengeiy négy kerekévei látható. A 
paizsfoiötti sisak koronájából arany grif emelkedik ki , szintén kivont 
kardot tartva. Foszladék jobbról arany-vörös, balról ezüst-kék 3 ). 

Kolecsányi család. (Nagy- és kis-koiecsányi.) Trencsin 
megyei nemes család. 1690—1697 ben Puchón székelt Pál % >; 1733- 
ban Nagy-Kolacsinban és Borcsánban Mihály, Gábor, László, 
Ferencz, Mihály, János, Kis-K olacsinban pedig id. és iQ. Ist- 
ván, Miklós, András és Imre, kik mindnyájan 1 736-ban iga- 
zolák nemességüket. 

1748-ban Kis-Kolacsinban laktak idősb és ifj, János, id. és 
i£j. A n d r á s, id és ifj. István, és Miklós nak utódai. 

1768-ban a nemesi összeírás Kiá Kolaosinban emliti M i k 1 ó s- 
n a k örököseit Pált, Jánost és Imrét, és ez utóbbinak fiait J á- 



*) Bartholomaeides C Gömör 115. 
2 ) Krassó megye jegyzőkönyve szerint. 
•) Adami Scuta gentil. tora V. 

*) 1559-ben Kolacsanszky György volt fz. kár, Trencsin városa bírája, 
ősa-e ezen családnak ? — nem tudható. 



f£o!eud&,— FtallAr. 



397 



nőst és Györgyöt. — Jánosnak örökösei Sámuel, Miklós 
és J á n o s ; továbbá András két fiával Jánossal és András- 
sal, valamint István és fia; István. 

1803-ban Kis-Kolacsinban Sámuel és Miklós, ez utóbbinak 
öt fia: János, András, Márton, György és Ádám; azután 
János vulgo Je 1 k a , és másik János, kinek fiai János és And- 
rás, — végre István hasonnevű fiával, és unokájával. 

!83?-ben Kis-Kolacsinban húsz férfi tagot számított a család J). 

A följebbiek szerint két ágon igy áll a osaiádfa : 

János 

1748. 



Sámuel. 
1768. 



Miklós. 

1768. 



János, 



János. 
18ÖS. 



András. Márton. György. Ádám. 



A másik ág igy sarjadzott; 



Miklós 
1748. 



Pál. 

1768. 



János. 



Imre. 
1768. 



János. 
1768. 



György. 
1768. 



Koleosányi Ferencz Nógrád megyében Szirákon lakozó, Tren- 
csin vármegyétől 1730-ki aug. 30-án nyert nemesi bizonyítványával 
Nógrád megye elótt 1734-ben igazolá nemességét. Ugyan 6 1755-ki 
nemesi Összeírásban Kalocsáoyi néven fordul elő. 

Kolenda család. Trencsin megyében az 1728-ki nemesi 
Összeírás szerint élt Adamóczon, Biróczon. 

Koliadesz család. Koliadesz József 1662-ben Trencsin 
megyében hirdetteté ki a Koliadesz család részére kiadott czime- 
res nemeslevelet. 

Kollár család. (Keresztényi.) Soprony megye nemes család- 
ja. Kollár A dá m-F e r e n c z Trencsin megyében Tarchován született 
1723-ban. Bécsben császári könyvtárnok és császári tanácsos lett, és 
Mária- Teréziától Soprony megyei Keresztény helységet nyeré* 



*) Szontagh Dániel közléséből. 



298 Kollár. -Koller. 

Nevezetes munkája főleg a magyar egyházi jogköréből való. Meghalt 
1783-ki jul. 10-én ») 

Utánna egyik unokája Ferencz. ki 1845-ben Soprony megye 
főszolgabirája volt, birja a helységet 

Kollár család. (Felsőőri.) Egyike ásón hatvannyolcz csa- 
ládnak, melyek 1582-ben vasmegyei Felső-Or helységre kir. ado- 
mányt nyertek. Lásd Zámhó család 

Komárom megyében szintén van Kollár nevű nemes család. 

ÜLollát család. Kollát Albert 171 2-ben III. Károly király 
által czimeres levélben nemesittetett meg 2 ), 

Czimere a paizs kék udvarában zöld dombon két kiterjesztett 
sas szárny között három arany kalász ; a paizsfölötti sisak koronájából 
szintén két kiterjesztett fekete sas-szárny között a három aranykalász 
látható. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst- vörös. 

Ily nevű család létezik (xömör és Szatmár vármegyében. Ez 
utóbbi megyében birtokos e század elején Sályi helységben 3 ). 

Ü.oller család. (Nagy-mányai.) £ család Tirolból származóit 
I. Ferdinánd alatt Ausztriába , és innen Magyarországba , hol Koller 
J á n o s-K r i s t ó f mint királyi biztos az uralkodó ház iránt tanúsított 
hivségeért, és egyéb érdemeiért 1633^-ki dec. 12-én II. Ferdinánd ki- 
rálytól czimeres nemeslevelet nyert ; mely nemeslevél Soprony megyé- 
nek 1635-ki évben szent Ferencz napja után legközelebb eső" második 
férián Uj-Kéren tartott közgyűlésében kihirdettetett. Utóbb a család 
III. Károly király alatt tanúsított hűségeért Bars megyében fekvő 
nagy-mányai jószágot nyerte adományban. 

Koller Ferencz Xavér udvari tanácsos 1752-ki mart. 16-án 
báróságra emeltetett Már ifjú korában jeles tudományossága által 
tünteté ki magát 3 s többek közt egy történelmi művet is irt latin nyel- 
ven, melyet az uralkodó Censégnek ajánlott 4 ) Nejétol aranyos-maró ti 



J ) Mindszenti L. Advwcat Dictionarium IV. 302. Fényes Geogr. Szótar II. 
204 — Podhraczky J. az Akadémiai Értesítő 1856-ki köt. 82. lapjáu Kollár Ádá- 
mot Besztercze- bányai származásúnak írja. 

*) Oollect. Herald, nro 687. 

a ) Szirmay Szatmár várni. II 124. 

*) Czime : „História Regni Hungáriáé ab anno secundo decimi septimí. 
primi, ab an. ejusdem seculi . trigesimi septim. Augustiss. Invictissimo maximo 
Imperátori Carolo VI. hum. consecrata a Peril). Dominó Emerieo Francisco Xav. 
Koller de Nagy-Mánya imgaro Posoniensi ex Comitatu eodem AA. LL et Phi- 
los. MagistK>. u 



Koiler. 299 

Paluska Juliannától f ) több leánya és két Sa maradt : az egyik fia is- 
mét Ferencz Xav. 1762 — 1 765-ig kir. személynők , egyszersmind 
Bars vármegye főispánja, utóbb val. belső titkos tanácsos, és sz. István 
rend közép keresztese, első nejével egy gyermeket nemzett, ki még 
kiskorában kimúlt, második neje Rosenberg herezegnő magtalan volt; 
ekkép gyermek hiányában nagybátyjának Kolier János József udvari 
tanácsosnak fiát Jánost akará örökbe fogadni, azonban ez gyermekétől 
elválni nem akart , és így azután nővére fiát báró Malonyay nep. Já- 
nost királyi beleegyezéssel fiául és örököséül fogadá, mely szerint női- 
ágra ment át a nagy-mányai jószág is , hol díszes templomot épite- 
tett, és ott el is temettetett, Benne a bárói ág kihalt. Testvére 1 g n á c z 
1762— 1773-ig veszprémi püspök volt. épiteté fel a püspöki lakot, 
igazitattá a templomot , alapitá az árvaházat , és építette a nagyszerű 
viz- vezetéket. Ennek halálával a nagy-mányai ág elenyészett. 

A nemességi ágból*) Antal 1760-ban a dunántúli kerületi 
tábla ülnöke , mint nyűg. udv. tanácsos halt meg. Fia kettő maradt : 
József a tudós pécsi nagyprépost , ki mint Ötvenhét éves kanonok, 
kora 87. évében halt meg 1832-ben Pécsett. Több tudós társ. tagja volt 
és tizenkét nemes tanuló ifjúra Ösztöndijjat alapított, minden vagyonát 
szent czélokra hagyományozván. Testvér öcscse János a magyar 
testőrségnél szolgált t azonban korán szemevilágát vesztvén, mint ka- 
pitány halt meg pozsonymegyei Szomolányban. 

Antalnak testvére János- József (1760— 1770-ben) magyar 
kir. udv. kincstári tanácsos, ^egyszersmind a magyar-óvári császári csa- 
ládi jószág igazgatója, és Pöstyén mellett fekvő Drahóczi birtok tulaj- 
donosa , M. -Terézia király-asszonynál különös kegyben állott, annyira, 
hogy ez által betegségében és vakságában Pozsonyban saját házában 
személyesen is meglátogattatott. Mint királyi biztos 22-szer működött, 
meghalt 1781-ben Pozsonyban és a kapuczinus barátoknál eltemette- 
tett. Fia kettő maradt : János és Antal; az előbbi tizenkiloncz me- 
gye táblabírája 1842-ben halt meg Nagyszombatban örökösök nélkül. 
A második: Antal, a nagyszombati ker. tábla ülnöke meghalt 1824- 
ben. Ennek fia Imre Pozsonyban mint cs. kir. fő törvényszéki iktató 
1853-ban múlt ki , és Szomolányban a családi sírboltban el takari tátott. 
Ennek gyermekei: Gyula jelenleg (1860.) a Trencsin megyei es. k. 



a ) Mindketten Bécsben a sz. István templomában vannak eltemetve, sír- 
köveik ott a szószék baloldalán a falban láthatók. 
*) Családi közlés után Szontagh D. 



360 



Roller. 




törvényszéknél tanácsos , és Izabella, vaszójai Schercz József po~ 

zsonyi cs. kir. járás főbíró neje. 

A nagy-mányai Kolier család nemesi czimere 5 ) — mint itt a 

metszvény ábrázolja — egy jobbra dőlt paizs, négyfelé osztva, az 1-sŐ 

osztály kék udvarában zöld téren 
egy fekete ló ágaskodik, a 2-ik osz- 
tály vörös mezejében kettős farkú 
arany oroszlán ágaskodik, első" jobb 
lábával kivont pallóst tartva: a 3-ik 
osztály ezüst udvarában három ki- 
nyílott piros rózsafej látszik ; a 4-ik 
osztály kék udvarában balról jobbra 

húzott két aranv esíkolat látható. 

j 

A paizs baloldali szögletén álló si- 
sak koronáján fekete ló nyargal, 
kétfelől két elefánt-ormány között, 
melyekből a jobboldali vizirányosan 
félig ezüst, félig vörüs , a másoldalí 
félig arany, félig kék, a jobboldali- 
ból egymás alatt párhuzamosan kék, arany , kék , a baloldaliból vörös- 
kék , vörös strucztoll nyúlik ki. A paizs sisakjáról a takaró jobbról 
arany-kék, balról ezüst-vörös. 

A bárói czimer megbővitetvén , következő : a paizs , mely arany 
négyszegű gombokkai kirakott fekete rámában áll, öt részre oszlik, 
úgv hogy az alsó középső udvar gúla gyanánt ékeli magát a másik 
kettő közé; ezenkívül a paizs közepét egy kisebb paizs foglalja el , a 
család ősi czimerével , mely arany mezőben egy fekete ágaskodó lovat 
mutat A czimerpaizs 1. osztályának vörös udvarában hármas zöld ha- 
lom tetejéből koronából kinyúló ezüst kettőskereszt emelkedik ki ; a 
2. osztály kék mezejében kettős farkú oroszián ágaskodik , első jobb 
lába val kivont kardot tartva : a 3-ik osztály kék udvarának közepén 
fehér folyam hullámzik, és alatta s fölötte- fehér sziklahegyek emelked- 
nek ; a 4-ik osztály arany udvarában jobbról balra rézsutcsau két kék 
esíkolat látható ; az 5-ík gúla alakú legalsó osztály ezüst mezejében 
három piros rózsafej piroslik. A paizst bárói korona födi, és azon három 
koroaá3 sisak áll , a jobboldaliból a leirt oroszlán nyúlik ki , kardot 



l ) Burgstaller Coli. Insiga. — Adami Scuta geatíl. tom. V. Kolier I g- 
n á o % veszprémi püspök pecsété etb. 



Roller. -Holtonftz. 391 

tartva , a baloldaliból fekete sas-szárny emelkedik ki , és azon a 4-ik 
osztály csíkolatai látszanak ; a középső sisak koronájából a fekete ló* 
ágaskodik , két elefánt-ormány köz(5tt, melyek a nemesi czimeren levő- 
től csak annyiban különböznek színre nézve , bogy a mi ott kék, itt fe- 
kete szint mutat ; hasonlóan itt a sisaktakaró bal oldala is arany-fekete, 
a jobb oldali ezüst-vörös. A paizst jobbról oroszlán , balról tigris tartja 
telamonok gyanánt. 

Koller család. (Koílerfí.) Ezen előnévvel ezimeres nemes- 
levelet nyert József, ki az erdélyi főkonnány széknél 1815. körűi 
számvevő veit ; fiaVilmos ugyanott szám-tanácsnok, meghalt í 836- 
ban. Özvegye Beringer Teréz , fiai J ó z s e f , ki előbb kir. kincstár ta- 
nácsi gyakornok , utóbb Kolosvár városi rendőr hivatalnok , meghalt 
1849-ben. János mint nemzetőr 1848-ban Szainosuj várnál esett el j 
Mihály jelenleg Kolosvár városi tanácsnok í ). 

&oI!oiii*z család (KollegrádI . gróf.) É család Horvátor- 
szágból eredt , és ott már a XIII. században birta Kollegrad-ot, 
honnan előnevét vévé. A XV század elején a török pusztítások elől a 
stájer és osztrák tartományokba húzódtak , hol 1583-ban az uri rendbe 
(Herrenstand) vétettek föl, 1598-ban pedig és 1604-ben Magyaror- 
szágban is megnyerték a honfíusitást , melyet az 1608-ki és 1618-ki 
országgyűlés torvényezikkbe iktatott. 

I. Siegried, ki 1529-ben Bécs védelmében vett részt , hadi 
érdemeiért másodszor nyeré a lovagi rendet. V. Károly császárt és L 
Ferdinándot mint udv. kamarása szolgálta , és negyven évig mint alsó- 
ausztriai hadi tanácsos működött. Meghalt 1555-ben Bécsben. Fiai és 
unoka-öcscsei 1583. sept. lén birodalmi báróságra emeltettek. 

Már a grófságot ágak szerint különböző időkben nyerek. 

A báróvá lett Ádám fia? : Otto-G-otf ried es. kir. kamarás, és 
ausztriai belső titkos tanácsos, és Rázmány német rendi lovag 
1637-ki jan. 12-én emeltettek grófságra. 

E r ne s t ezredes és komáromi várkapitány , valamint testvéré- 
nek J in os -Györgynek gyermekei 1638-ki dec. 3-án nyerték a 
grófságot. 

A család leszármazása következő : *) 



*) Török Antal közlése szerint. 

*) Wagner tabuimé geneal. XX&YIII. - Geneal. műteni lí. — Leh<Vizky 
Stemmmt. II. stb. 



302 



Koliouitz. 



I. tábla. 



Miklós 

1400 

(Krusith Anna) 

János 

t 1420. 
Stájerba költöd 
(Gregoneh Anna) 



Márton 

Saienauban 

temetve. 

(1. Gregorianioh 

Erzse 

2. Gál! Bora) 



1-től Péter. 



Maria 

CKeglevich 

K.) 



2-tól Dániel 
(L ibisvaid 
Anna) 



György 
Btugsohleinicz 

építője 
( Rótta H Bora) 

1. Siegfríed 

í 1 ? Sö 
(lothringi Orsonau 

Janka) 



Márton. 



Maruseh. 
(Herberstorf 

Ulrik neje) 



Gábor 
(1. Gayer 
Magdolna 
2.8chiffer 
Krlsitina) 



Anna Gyorgy-Siegf. 
(1. Wogt báró 1583. 
(Fucha Bora) 



Jakab. 

2. Pötting 

Leopold. 

3. Laroberg 

János) 



Folyt. U. 
lábián. 



Erzse Ferdinaud János Bért. 

CBurgstaU 1560. tanács, tokaji kapit 
Kristóf; (1. Teubenegg kaasai táborit. 
Mária. f 1587. 

2. Wagensberg (1. Reehen- 
Borbáia) berg Ilona. 

\ 2. Raeber 

Mária) 



János 
ezredes 
és tanácsos 
1 1640. 



György 
báró 1583. 
(Neuhaus 
Mavusch) 



Johanna 

(2. Herberstein 

K.) 



Ad ára 
báró 1683. 
szádvári kapit. 
(Schadel 
Johanna) 



György 

egri kapit. 

(Zerotin 

Antónia) 



Sigfried 
Esztergámban 
lovas százados. 



Eszter 
apácza- 

fonok 
Göasben 



Otto-Gotfried 
gróf: 1638. 
f 1664 
(Turn 
Zsófia) 



Razmány 
gróf 1637. 

német r vitéze, 
f 1640. 



György -Godfrid Johanna Mária Anna 

(Stuberg (Otto-Sigefr.) Constanti* Rozina. 

Erzse), 



Kollonift, 



303 



II. tábla. 



Győrgy-Sigfried, ki az 1. táblán. 
báró 158S\ 
(Fuehs Bora) 



Frneszt 
gróf 1638. 
magyar indig. 
(1. Gondesdorf 

Sabina. 
2 Kuefstain 
Erzse) 



Ferdinánd 
komáromi 
kapitiny 

tiaii. 



János -György 
gróf 1638. " 
(Urczeszovszky 
Ludmilla) 



György Vilm. 

kamarai tan. 

("Wenienberg 

Czeczilia) 



Hannibál János- 
alezredes Ernó 
kapit. 



M.-Teréz 
(Haller 
Ádám) 



Johanna-F. 
(Kuefstain 
Leopold) 



Leopold 

sz. 1631. 

f 1707. 

bibornok 

eszterg. 

érsek- 



II. Siegfried 
érsekújvári 
kapitány 
ra. kir. fő- 
lovász m. 
O. Perényi 
Zsófia 
2- Saurau 
Mária) 



Károly 

ezredes 

1577. 



üirik 

(1. Trautmans- 

dorf Sidnnia. 

2. Win^isch- 

gratz Éva) 



Henrik-Kár. 

alezredes 

(Meggau 

M.-llona) 



Keresztély-Ferd. 
(Kajnach 

Jaccbina) 



György-Siegfr. 
zászlótartó. 



r™ 



Ludmiila-M. 
(1. Osztrcsiíli 

Miklós. 
2. Zay Andr.) 



Ehreich-Siegfr. 
1 1659 



Jv-. 



János 
(Aspermonth 
firnesztina) 



György-Siegfr. 
i 1646. 



Jáncs-Henrik 

Kamarás 
(Waldstein M. -Erzse) 



M.- Eleonóra 
sz. 1712. f 1759. 
(b. Zay László) 

» ift i ' "" ■ " n 

Folyt. 111. táblán. 



dám. 

t 



M.-Erzeébet. 



1-tólJanka- 

Erzse 
(b. Zay N.) 



Sidonia. 2- tél Anna 
Kata 
(Geymann 
Ernó) 



M.-Polex. 

(b. Zay 

Lőrincz) 

r — ~ * " 1 

b. Zay László. 



M. -Eleonóra Ádám J.-Zsig- 
(Heger hadvezér mond") 
Fer.) (Czobor lov. ezr. 
Krisztina) 



J.-Zsigmond 
1722. 
bécsi érsek 
bibornok + 



Leopold 
karmelita. 

t 



János-Ernő 

elesett 
Siklósnál. 



György -Férd. 

százados. 

t 




•) Ezeknek nővéreik még Spes, Eva, Regina, L u c *■ e t i a , mag- 
talan elhaltak. 



804 Kollonitz. 



in. t á b i a. 



B. Zay László, ki a II. táblán. 

sz. 1705. f 1780. 

1722. adoptált 

gróf Kollonitz 

(1. gr. Kollonitz M.-Eleonora 

2. gr. Hamilton Valburga) 



Kl*ö hitvesétől 2-dik nejétói Maximiitan 

11 gyermeke, sz. 17fl. f 1827. 

kik mtnd kihaltak, cs. kir. kamarás 

lásd itt alább altábornagy 

*)jcgtj alatt. m. testőr kapit. 

(gr. Haugwitz) 

Rataíina 
sz. 1771. f 1827. 

r— — *^r~". — • 

II. Maximilián 

sz. 1799. ja n. 8. 

(gudenai báró 

Vorst Augusta 

sz. 1801. jun. 3.) 



i ; ~ — " — " ;— i 

III. Maximilián Karolina Oítüía Erzse Paulina László Kleinentine 

sz. 1822. april 7. sz. 1823. sz. 1826. sz. 1828. sz. 1830. sz. 1883. sz. 1842. 

f 1824. april 23. rtov. 16. mart i8. nov. 30. jun. 28. jul. 12. jan. 4. 

(gr. rodstatzky 

Lichtenstein 

Adalberta). 

*) l.Maria-Francisca szül. 1729. f 1766. gr. Falkenhayn Miklós- 
né. — 2. Káról y-J ó z s e f cs. k. kam. és tábora, sz. 1730. f 1804. gr. Cavriani 
Friderika nejétől fia L á s z 1 ó volt , de elhalt. - 3. M.-E r z s é b e t sz. 1732. f 
1754. gr. Thun János- Jozsefné. - 4. M. -Terézia sz, 1733. f 1802. gr. Wrbna 
Eugen-Venczelné. — 5 Zsigmond cs. k. kam. és tábornok, sz. 1734. f 1784. 
Neje gr. Morzin Aloyzia. — 6. László kalocsai érsek szül. 1736. f 1817. — 
7. M.-Eleonora sz. 1737. f 1807. gr. Abensben? és Traun Ferencz neje. — 
8- J ó z s e f cs. k. kam. és tábornok, szül. 1740. f 1799. - 9. Henrik sí. 1742. 
f 1746. - 10. M a r i a-A n n a szül. 1744. f 1802. gróf Sohafgotsch Aní al-Got- 
hard neje. - 11. Maria-Antonis szül. 1746. f 1771. gróf Kottulinstky Fe- 
rencz neje *). 

Visszatekintve <*/ I. táblázatra, látjuk, bogy I. János fiának 
Mártonnak ága hamar kihalt ; míg a másik fiának 'Tyőrgynek 
ága mindinkább terjedt. 



') Ezeknek leányági utódaik következő családok : Lichtenstein, Lobko- 
■witz, Schoenburg, Solrns. Trautmansdorf, herczegek; Aueraberg, Biss ingen, By- 
landt , Falkenhayn , Goesz , Hardegg , Harach , Kinszky , Kottnlinszky , Thun, 
Traun, Wall is, Wiltsek, Worasitzky, Wrbna, Wratislatr, ZamoyszKy, stb. gró- 
fok, — - Dobrzenszky, Reisacíi, Stillfried bárok stb. 



Kollonitz. 805 

György épité Burgschleinitz várát Stájerországban. Fia I. 
SiegfriedV. Károly császár és I. Ferdinánd kamarása volt. Elte- 
mettetett Bécsben sz. Mihály templomába. Fiai közül 

J a n o s-B e r t a l a n Miksa és Rudolf királyok alatt tokaji kapi- 
tány, utóbb kassai országos főkapitány. Meghalt Kassán 1587-ben. 
Két nejétói sem maradtak gyermekei. 

György-Siegfried báró, Frakaó és Kis- Marton kapitánya, 
eltemettetett Judenspojgenben Ausztriában. Ennek fiai 

ErnÖ , ki gróf lett, ezredes volt, és 1634-ben halván meg, Bécs- 
ben temettetett. Testvébe 

Gr. Ferdinánd Komárom várparancsnoka volt. Meghalt 
1611-ben, és Prágában temettetett. 

Gr. J á n o s-G y ö r g y Judenspojgenben temettetett el. Fiai a 
II. táblán láthatók. 

I. Ferdinándnak fiai közül Ádám szádvári kapitány volt ; ennek 
egyik fia György egri kapitány. S i e g r i e d Esztergám várában lo- 
vasság századosa. 

Gróf Házmán (Erasmus) a német vitézi rend commendatora 
Lajbachban, hol 1640-ben meghalván eltemettetett. 

Gr. Otto-Godfried Ul. Ferdinánd alatt belső tit. tanácsos, 
majorátust alapita családja részére. Meghalt 1664-ben és Gréczben 
temettett el. Unokáiban kihalt. 

Említett gróf Ernő is fiaiban és unokáiban kihalt , fiai közül 
megemlítendő 

Leopold a bibornok és 1695 -1707. esztergáim érsek, a ma- 
gyar állami intézményeknek és protestantizmusnak egyik legnagyobb 
ellensége ')• 

A II. táblázatot II S i eg f r i e d inditja meg, ki előbb érsekúj- 
vári kapitány, majd kir. fő lovászmester volt. Meghalt 1623 ban. Két 
nejétől l. Percnyi Zsófia és 2. Saurau Máriától több gyermekei ma- 
radtak, ezel' közöl Ulrik, és Henrik ága élt legtovább. 

Azonban Henrik ága , miután kis unokája Ádám a Czobor 
ezredbeli alezredes — ki Lcsensteint pisztolyával végzé ki a ) , magnói- 
kul meghalt, csak egy leányban gróf Eleonórában báró Zay László 
os. k. kam. és belső tit. tanácsos nejében állott fen. Ulriknak utódai is 
mind elhalván, János-Zsigmond (szül. 1677 f 1751.) 1716 tói 

') L. Szalay L- M. oroaig tört. VI köt. 
% ) Ugyanott V. köt. 292. 

20 



306 Kollomtz, 

bécsi érsek és 1 7 27- cől uibornok J) emiitett baro Zay Lászlót, ki- 
nek anyja is már Kollonitz leány : Kollonitz Poiexína volt, 1722-ben 
adoptálta, melynél fogva báró Zay Lászlóa protestáns hitről ka- 
tholikussá lön. a g r ó f Kollonitz nevet vévé föl, és minden Kollo- 
citzféle majorátus és egyéb uradalmak reá szállottak ; előbbi családi 
czimzeteibŐl csupán csak a v Zay-Ugrócznak örököse" czimet 
tartván meg. 

így halván ki a kollegrádi Kollonich család, mely 1715-ben még 
gróf Ádámban magyar koronaőrt is mutatott fel *), — uj sarjadzást eme 
család a báró Zay ágon nyert , és ámbár Zay Lászlónak első 
nejétől gr. Kollonitz Eleonórától nemzett tizenegy gyermeke magtalan 
múlt ki, második nejétől származott fia I. M a x i m 1 1 i a n cs. kir. kara. 
M.-Teréziu lovagrend kis ker. vitéze i altábornagy , ás m. kir. testőr 
kapitány utódaiban , mint a III. táblázat mutatja, a család mostanáig 
virágzik. 

A kollegrádi gróf Kollonitz család cziraere egy , függőlegesen 
kétszer, és vizirányosan egyszer, és igy hat udvarra osztott paizs. Az 
1-ső és 6 ik osztály vörös udvarában egy jobbról balra rézsútosan vont 
fehér szelemen , melyből három fehér tengeri-levél (Seeblátter) nyúlik 
ki. A 2-ik osztály fekete udvarában egy három szegletü hegyével fel- 
felé álló fehér mű-kő látszik. A 3-ik és 4-ik osztály vörös udvarában 
természetes szinű hiúz ágaskodik. Az 5-ik osztály vörös udvarában 
arany hal-borda látszik, A paizs közepét egy keresztvágással négyfelé 
osztott kisebb grófi-koronás paizs foglalja el . melynek 1- és 4-ik osz- 
tálya fehér udvarában barna farkas ágaskodik : a 2- és 3-ik osztály vö- 
rös udvarában egy egy arany kerék , nyolcz küllővel látható. A nagy 
ozimer paizs fölött kilencz ezüst gombos arany grófi korona áll, és a fö- 
lött Öt arany sisak arany koronákkal födve látható ; jobb oldalról 
ke2dve az 1-sŐ sisak koronájából egy fehér vadász kutya nyúlik ki, 
vörös nyelvét kiöltve ; a 2-ik sisak koronájából Öt vörös strucztol leng, 
és az előtérben az arany halborda áll ; a 3-ik sisak koronájából két egy- 
másra helyezett kiterjesztett vörös sas-szárny emelkedik ki, az előtér- 
ben levőnek közepén az arany kerék ragyog ; a 4-ik sisak koronájából 
két kiterjesztett sas-szárny emelkedik , az egyik vizirányosan félig VÖ*. 
rös, félig ezüst , a másik ellenkezőleg félig ezüs, félig vörös; a két 
szárny között a paizsbelihez hasonló farkas emelkedik ki ; az 5-ik sisak 



'.) A protestantisnmenak szintén nkgy üldözője volt. 
*) 1715-ki 38. törv. ez. 



Kolonyi. Kolos. 307 

koronájából hiúz nyúlik ki Foszladék jobbról arany-vörös, balról ezüst- 
vörös *). 

Kolonyi család. A trencsinmegyei nemesi lajstromok sze- 
rint 1688-ban Zolnán székelt ily nevű család 2 ). 

Kolos család. (Néraai -J-.) Komárom megye egyik kihalt ős 
családa, melynek ismert törzse szent-viti Kolos, (Kolos de sancto Vite) 
kir. lovász mester volt 3 ). Ennek fia Jakab mester atyja nevéről 
Öröklé a Kolos nevet , 1369-ben Komárom megyei Bana és Árpa 
helységekre uj királyi adományt nyert. 

A XV. század végén 1480-ban élt a családból Kolos László, 
ki már ekkor Ács helységét ir birta 4 J Miután nem csak Hathalmot, 
de N é m a helységet is birtokába vévé a család, Némáról irá előne- 
véi, és e helység meg a családtól nyeré K o 1 o s-Néma nevét. 

Nevezett László 1493-ban tétetett visegrádi kapitánynyá , a 
midőn Szapolyai István nádor és Bakács Tamás püspöknek írásban kö- 
telezé magát, hogy a várban őrzött koronát az ő* hirük nélkül senkinek 
ki nem adandja b ). 

Ezen Lászlótól a család kihalásáig következőleg sarjadzott le 

a nemzedékrend : 6 ) 

László 
1493. visegrádi 

kapitány 

■« — i 

H- László Bora Jakab. 

(Perneszy Zsigm.) 1 



— i 



Anna Ambrus Orsolya Sára Bora 

(sávolyiJósa (Orsolya) (Csábi (Décsy (1. Sitkey Andr. 

István) Mihály) Boldizs.) 2. Poky Gáspár) 



János Kata Erzse 

fl!S67. tájt. (Alfóldy (Hatkalmy 

Tamás) György). 

János, ki még 1560-ban Komárom megyei Ekecs helység iránt 
Bakó Péter ésFerencz ellen tiltakozást tett 7 ) magnóikul halt el, benne 



') Adami Scuta gentil. tom. V. — Hist. Herald. Hamlbuch 431. stb. 

2 ) Szontagh Dániel közlése. 

") % Fényes E. Komárom várm. 106. 146. 

*) Ugyanott 142. 

*> Katona Hist. eritic. 

*) Geneal. anthen. II. 

') Fényes E. Komárom várm, 99 

20* 



30$ Kolosváry. 

a Kolos család sirba szállt. Az Ő magvaszakadtén 15o7 ben Thúry 
György a Kiskeszi helységbeli és Andrásfalvj pusztabeli birtokba ado- 
mány mellett iktattatott be f >, 

Kolosváry család. (Máskép Saltzer). E családnak , inaly 
Trencsin megyében a XV, században tűnik M } eredete és oda származása 
homályban rejlik ugyan, de a történelmi viszonyok összevetéséből még 
is Erdély bői történt származására némileg alapos következtetést von- 
hatunk , ha visszaemlékezünk V. László király 1454-ik évi azon rende- 
letére, melynél fogva Hunyadi János akkor az ország főkapitánya oda 
utasitatott , hogy a vágvölgyi várakat örséggel és várnagyokkai lássa 
el \ és igy fölszerelve e várakat a királyi kézre való átadásra elkészítse. 
E czélra Hunyadi valószinűleg több erdélyi családot is felhasznált, és 
igy kerülhetett eme vidékre a Kolosváry család. Legalább annyi 
bizonyos, hogy ez időben találjuk e családot a vágvölgyi váraknál fel- 
tunni, névszerint pedig Kolosváry Lőrinczet, ki 1455 ben már 
mint Trencsin vára várnagya, 1463-ban pedig mint zabláthi birto- 
kos is előfordul. 1482-ben (in vigília nativitatis Domini) Mátyás ki- 
rály a Kolosváry családot , névszerint Lőrinczet és Mátyást 
mint sz. kir. Trencsin városa polgárait a zabláthi birtokba beiktattatni 
rendeli. E két testvér az előbb emiitett Lőrincznek fia lehetett, mint- 
hogy ama 1455-ben élt I. LŐrincz,azon II. Lőrinczczel,ki 
1500-ban s az utána következő években mint Trencsin és Bajmóez 
várak várnagya fordul elő , és csak 1525-ben mint már Trencsin me- 
gyei alispán halt meg, a kor-távolság miatt egy személy nem lehetett. 

A fölebb idézett Mátyás király féle adomány -levélben L ő r i n c z 
és Mátyás testvérek egyenesen Kolosvár y -aknák (de Kolosvár) 
neveztetnek minden melléknév nélkül. Igy fordul elő ismét Lő r in ez 
(de csak egyedül maga) 1482-ben az ugróczi birtokszerzési oklevélben 
is, pusztán Kolosváry névvel; sőt igy találjuk Lőrinczet még 
1487-ben is Trencsin sz. kir. város levéltári okmányában nevezetesen 
Oreli (öivey) Vitus kegyes alapítványában egyedül Kolos várynak írva. 

Mikép történt, hogy későbbi időkben nevezetesen már 1401-ben 
s az az után következőkben Lőrinczet Saltzer, SaltzherSo- 
lár, Záblátszky, H russóy, Hr us óvsz k y-nak , sőtTren- 
c h i n y i-nek is találjuk neveztetni, íratni, sőt magok által is magukat 
igy irni ; — azt későbbi hivataluk vagy foglalkozásuk , és birtokaik , sőt 
székhelyük ismeretéből lehet leghelyesebben megfejteni És pedig a 

*) Fénye« E. Komarom várm. 104. 112. ttb. 



Kefosváry. &09 

Saltzer, Saltzher, Solár természetes elnevezés onnan származ- 
hatott, minthogy a trencséni várnagyság, melyet Lőrincz a bajmóczi és 
brodárféle (Morva országban) vár nagyságok kai együtt viselt , Össze 
volt kötve a kamarai só egyedárússága , és e kincstári jövedelem keze- 
lése is, melynél fogva a nép által méltán Saltzer stb.-nek neveztet- 
betett , és főleg e néven ismertethetett . mely tekintet LŐrinczet 
arra bírhatta, hogy maga is e nevet használja. így van ő aláírva neve- 
zetesen azon nyugtatványban , melyet 1500-ban mint trencséni és baj- 
móczi várnagy bizonyos adósság letisztázása iránt BáníFy Jánosnak 
ad l ). 149 1 ben ezen Lőrincz Zamaróczy Imrétől egy Zaraardféle 
curiát sserzett raeg , és ezen a nyrtrai káptalan előtt tett Örök fel valló 
levélben „Laurentius Zolárde Ko los vár"-nak neveztetett. 
A mint később 1492-ben szent Borbála szűz és vértanú napján ezen 
zamárdi curiára királyi adomány- levelet nyert, ebben meg már Zo- 
lár máskép Hrusovszky Lőrincznek neveztetik. í 494-ben ismét 
Trencsinben házát Nemeskynyi Györgynek eladván, ezen okmányban 
S a i t z á r Lőrincznek iratík. Hasonlóan fordul elő egy másik ugyan 
ekkor ns Rozsony Kelemennek és Lászlónak ugyan Trencsinben egy 
másik eladott háza iránti szerződésben is ; sőt ugyanott egy harmadik 
házát is eladván Czrmanszky Tamásnak, már ebben meg „z á b 1 á t h y 
Saltzer Lőrincz nek ;í iratik neve. Mint Trencsin megyei al- 
ispán többnyire Zablát hy és Záblátszkin ak irta magát ne- 
vezett Kolosváry Lőrincz , és ama néven jő elő a trencsin megyei al- 
ispánok névsorában is 1491 — 1525-ig. Még egy negyedik házát is 
Trencsinben 1512 ben Kun ez Vencziszló rokonának adományozván, 
ebben már egyedül Zábiáíhy Lőrincz névvel neveztetik Azon- 
ban még itt sem volt még ál lapod ás a nevezetben ; végre még Ugró- 
ozinak is ntvezé magát. így 1525-ben sz. Szaníszló napján Ribár hely- 
ségbeli birtokát testvére Mátyás fiainak Jakab nak és János nak 
ajándékozván, már ittan Zablát hy és Ugróé zy Lőrinoznek 
ne v ezé magát. 

Mily hatalomra emelkedett és mennyi birtokot 3zerze Kolos- 
váry Lőrincz, mutatja azon három rendbeli , trencséni, bajmóczi 
és brodai várak várnagysága. Birtokai kiterjedését mutatják Tren- 
csin sz. kir, városbeli házain kívül az 146S-ban a zábláthi , 1481-ben 
a hrussói, 1482-ben az ugróczi , 14^2-ben ismét a zábláthi birtokszer- 
zeraények, 1504 ben Sárkány Ambrustól szerzé Genc^icz , Sitva, Ke- 



') Az *?*d*íi a. h&ró Mfcdeyáxsekr család heczkói ?cvélt&rában. 



310 Kolosváry. 

resztúr, Poszté tna, és Lehota helységbeli birtokait. Meghalt 1525-ben 
az ugróczi várban. 

A Trencsényi nevet leginkább a Kolosváry leányoknál találjuk ; 
igy Zsófiánál , ki 1491-ben ákosházi Sárkány Ambrusnak, — és 
A n n á n á i , ki Kosztka Miklósnak volt neje. — A Kaziwoda név pe» 
dig csak Kolosváry Lorincznek Jeromos fiától származott Mátyás 
unokájánál vehető észre; ki is e név alatt Trencsin városa levéltári 
okmányaiban többször eléfordui. 

Ezen följebb nevezett Mátyás Trencsin sz. kir. város tanács- 
noka, és harminczados volt: és bírt Trencsin városban egy házat, me- 
lyet 1591-ben Birovszky Sámueltől, Miklóstól és Annától vett meg. 
Testvére Mihály 1563- és 1577-ben mint zábláthi és hrussói birto- 
kos fordul elő. 

Kolosváry Lorincznek egyenes férfi ivadéka kihalt a harmadik 
ízen, és csak nő ágon unokájában Margitban állott fen. Ezen Mar- 
git hornspicki és szvetlovai Szvetlovszky Pál-Stielfriedhez menvén 
férjhez , mintegy fiusitva S a 1 1 z e r név alatt folytat tátott tovább a 
családi leszármazás, miután Schellendorf-Szvetlovszky gyermekei nem 
az atya, hanem anyjok neve után S a 1 1 z e r néven neveztettek ; és e 
néven még azután négy ízen át élt a család. 

A Kolosváry családnak Trencsin városában leélt szerepéhez még 
hozzá adhatjuk azou adatokat, hogy még 1 800-ig különféle nevek alatt 
több házat birtokoltak j azonban az 160Ö-ik év után már egynek neve 
sem jő elő a város jegyzőkönyveiben s ház-lajstromaiban. 

A Trencsin városi kriptában is több Kolosváry családbeli találta 
földi maradványainak nyugalmát. Ide temettettek a következők: 1690. 
april. 30-án Erzsébet özvegy Kolosváryné. — 1704-ki jul. 28-án 
Kolosváry Istvánnak fia Peren ez. — 1705. april. 3-án Ferencz 
Kolosváry Istvánnak testvére. 

Meiyik Kolosváry családból származhatott azon Kolosváry 
Pál, ki J 726-ban mint jesuita a „Curia Judicura Regni Hungáriáé 
virtutibus et meritis illustris" czimű munkában mint bölcsészeti tudor 
fordul elő ? — nem tudhatni. 

A zábláthi Kolo3váryak , vagyis Saltzerek , Hrussovszky-ak, és 
Záblátszky-ak czimere egy függőlegesen kétfelé osztott paizs ; a jobb- 
oldali udvart rézsútosan egy széles szelemen (fascia) osztja kétfelé, és 
azon három rózsa látható, a szelemen fölött és alatt hatszögletű csillag 
ragyog ; a baloldali udvarban egy hátra felkondorított farkú oroszlán 



Koiosváry. 



311 



ágaskodik. A paizsfölötti sisak koronájából két kiterjesztett sas-szárny 
között szintén egy hatszögletű csillag szemlélhető ')• 
A család leszármazási kimutatása ez : 

Koiosváry 

Lőrincz 

Trenesényi várnagy 

t 1525. 

(Tőkés- újfalvi 

Margit) 



Saltzer 
Mátyás 

1467. 
t 



Saltzer János 
György 1499. 
(Schel- 
lendorf 
Anna) 



Saltzer Zsófia 

Márton (Sárkány 

1491. Ambrus; 

t 



Jeromos Júlia Márta 

(Korlátkőy (Forgách (Turóczy 

Borbála) Miklós) Miklós) 

i * 1 

Márta 
(Nyáry 
Lőrincz) 



János Gáspár. Mártlia 

f 1559. (bessei 

(1. lévai Cseh Farkas 

Fruzsina. Ignácz) 

2. Majthényi 

Anna. 
3. Podmaniczky 

Anna) 



Lőrincz Margit Borbála 

f 1542. (Lubomirszky 

(Schellen- Szaniszló) 
dorf Burián 
Pal-Stielfrid 
Hornspick és 
Szvetlov ara 



Anna 
(Kosztka 
Miklós) 



Mátyás 

Kazrwoda 

1588. 

(Franta 
A. -Marin) 



Mihály 
t 



Saltzer 
János 

r — A » 

György 



Anna 

(1. Ocskay Ján. 

2. Spáczay 

Péter) 



Ferencz. 



JMihály 

Saltzsr 
Mihály 



Anna 

(Beznák 

János) 



János Mária János 

1702. (Balogh Mih.) 



Zsigmond 



Jusztina 
(Chery István) 



Mihály. Zsuzsa Jusztina Mária Kata 

(Sandrik (Geller (Bossány (Bossány 

Pál) János) Mihály) György). 

A másik ág , mely Koiosváry Lőrinozczel testvérétől Mátyás- 

tól szakadt le , és mely ág leginkább megtartá a Koiosváry nevezetet, 

következő : 

Koiosváry Mátyás 

a belei birtokot 

szerzi 1487. 



Jakab 
1535. ribári 
birtokot elzálogit. 



János. 
1525. Ri báron. 



') Sztárek Lajostői közli Szontagh D. 



313 Kolos váry . - Kolossy. 

Ezek egyikétől , ki ugylátszik Nagyváthyné Özvegyet vett n6ül, 
származott Kolosváry Miklós, ki 1590-ben törökfogságban volt; en- 
nek anyui testvére Nagyváthy Pál. Kolosváry Miklósnak gyermekei 
István 1670-ki máj. 25-én bérmáltatik, K. Ignác z bérmáltatik 
1672. június 7-én, s végre Mihály. Nevezett Istvánnak fiai István 
meghalt 1 705 ben, és F e r e n c z. 

Kolosvári <»salád. Erdélyi család, mely néven Kolosvári 
Bálint a németországi akadémiákon tanult, Wittenbergben Me- 
lanchton Fülöp hallgatója volt; 1555-ben Torda város ref. lelkésze. ') 

Kolos vári János deák (litteratus) 1610-ben Báthori Gábor fe- 
jedelemsége korában élt a ), előbb fiscalis director •). 

Kolosvári Pál orvos és kolosvári tanár s lelkész , a belga aka- 
démiákon tanult, meghalt 1720-ban. tartatik azon magyarul és lati- 
nul irt Katekizmus szerzőjének, melyet az unitáriusok használnak. 

Jelenben e néven Erdélyben János birtokos Kü kii 116 megye 
ben, Sándor Torda megyében, Kolosban Pál, Gergely és Dru- 
z s i a n n a ; azonban leszármazási fájuk , és egymáshozi vérséges viszo- 
nyuk ismeretlen. 

I&olo&váry cs&I&d. Ugocsa vármegye nemes családa, azon 
megyében Gődényházán e század elején Kolosváry Zsigmond és 
Ferencz közbirtokosok *}. 

Zemplin megyében szintén a nemesség sorában áll a Kolosváry 
család 5 ). 

Fejér megyében Kolosváry Sándor 1840— 1843-ban számvevő. 

Mosón vármegyében Kolosváry Sándor 1840-ben esküdt. 

l&olossy család. (Mező-madarasi.) Erdélyi család, melyből 
István 1846-ban cs. kir. határezredbeli hadnagy. 

Kolossy család. (Cseleji ) Borsod , Szabolcs, Zemplin vár- 
megye nemes családa. 

Kolossy János 1719 ben sept 23-án III. Károly királytól 
nyerte czimeres nemeslevelét € ). Czimere a paizs kék udvarában zöld 
téren álló, vörös mezű magyar vitéz, prémkalpagjából annak vörös te- 
teje osüng ki , derekán kék öv , lábain sárga csizma van ; jobb ke- 



r ) Benkő Transylv. gen, 343. 

2 ) Bojthi Gáap. Engeloél 399. és Wolph. Bethlen V. 380. 

s ) Benkő id. h. 531. 

*) Sairmay C. Ugocsa. 151. 

"') Szirmay C, Zempiin. noi top. 114. 

*) Colleci herald, aro 397. 



Kolowrat. 013 

zével kivont kardot, a balban egy fúrt vörös szőlőt tartva. A paizsfö- 
lött sisak koronáján kettős farkú oroszlán ágaskodik, első* jobb lábával 
kivont kardot tartva. Foszladék jobbról ezüst-vörös , balról arany-kék. 

Borsod megyében Ignácz 1829-ben szolgabíró, 1845-ben Ko- 
lossy Imre esküdt 

Zemplin megyében e század elején birtokos a család Magyar- 
Isép, Kolbása, Pelejte és Cselej helységben ')• 

Kolossy József 1829-ben Zemplin megyei alszolgabiró j neje 
Boronkay Julianna. 

Kolossy Dániel már 1640-ben s. -pataki tanár, 1642-ben pedig 
beregszászi lelkész volt *). 

A család c s e 1 e j i előnévvel él. 

Kolowrat család. Csehországi eredetű, az osztrák tartomá- 
nyok egyik tekintélyesebb esaláda , mely két ágon Magyarországban 
is honfitisitást nyert ; azonban hazánkban nem birtokos. 

A cseh történetíró Palacky szerint igen régi és a Lobkoviczokkal 
egy eredetű család, melynek történeti nyomai már a XI. században felta- 
lálhatók. 1415-ben élt közös törzsük Kolovrat Herbárt , kinek négy 
fiától származik a jelenleg két fő vonalon úgymint Kolowrat - 
Krakovszky és Kolowrat -Liebsteinszky fővonalakon, 
és ismét több ágakon virágzó család 3 ). Mindenik ág külön el- 
mert is bir. 

A Kolowrat-Krakowszky vonal , mely Krakovszky mel- 
léknevét a csehországi K r a k o v e c ősi vártól vévé , és mely Herbart- 
nak Albert nevű fiától ered , ismét három ágra oszlott, úgymint 1 . 
az idősb vagy breznitziág, 2. aközépső vagy r a d i e n i n i, 
és 3. alegifjabb vagy teinzli Krakowszky ágakra. 

Ezek közül minket csak a középső vagyis a r a d i e n i a i ág ér- 
dekel, melyből Krakovszky-Kolowrat Leopold (szül. 1727. dec. 
31. + 1809. nov. 2.) aranygyapjas vitéz, sz. István és Leopold rendnek 
nagy keresztese , cs. k. kam., val. belső titkos tanácsos , és ausztriai 
belügy minister volt, és 1802-ben a magyar országgyűlés által a 31. 
törvény czikk szerint honfíusitafcoít ; a tőle leszármazó nemzedék kö- 
vetkező : 



*) Szirmay C. Swaplia not. top 114, 247. 248. 271. 280, 

■) Ugyanott 215. 

8 ) Sehösifeld Adél* L«x. f . 85- 95. - Híat. henld. ilaftábuch 4S3. sth. 



3li 



Kotowrat. 



M.-Anna 

az 1753. 

t 1812. 

(gr. Zichy 

Fer.) 



Leopold 

sz. 1727. f 1309. 

minister. 

Cl. gr. Caretto M.-Terézia 

2. hzg. Khevenhüller- 

Metsch M.-Ter.) 



Fülöp-Fcr. Lipót 
sz. 1756. sz. 1769 



t 1819. 

(Trunkel 

Teréz) 



f 1805. 
őrnagy 



M.-Teréz 
sz.. 1770. 
(1. gr. Pod 

statszky- 

Lichtenstein 

2. gr. Hardegg) 



M.-Antonia 
sz. 1776. 
(gr. Obera 
dorf) 



1 1 

M.-Luiza Fer.-Xav. 
sz. 1780. sz. 1.783. 
(Herber- alezredes 

stein- (1. gr. Wil- 
Moltke) den stein 
Júlia) 



Lipót Tódor 
vi. 1804. sz. 1806. 



Ferdinánd Xaveria Júlia Maria 
sz 1807. sz. 1808. sz. 1809. sz. i811. 



Teréz Fülöp Lipót Amália Ernő Vilma Júlia Lajos Henrik Jozeía 
sz.1785. sz.1789. sz.1790. sz.1791. sz.1792. sz.1794 az.1798. sz 1799. sz.1801. sz.1805. 

(gr. tHerzig (Herzig (Bönm (Böhm 

Wald- Fányl József) Gotfr.) Fer.) 

stein ' «••»!! 



Józs.) 



sz. 1811. 



Ernő 
sz. 1812. 



A másik vonal a Kolowrat-Leibstinszky, mely 1 660- 
ban emeltetett grófságra , és melyből gr Kolowrat Norbert-Le o- 
p old (meghalt 1716. april 15.) az 1687-ki magyar országgyűlésen 
a 28. törv. czikkben honfiusitatott, ily nemzckrendet tüntet fel : *) 

Norbert- Leopold 

magyar iudigena 

1687. 

( 1. gr. Hrczan 

Janka 

2. gr. Slavata-Chlum 

Magdolna) 



Ferencz-Károly 

sz. 1680. f 1753. 

(hzg. Sclrwar zenberg 

M.-Antonia) 



Norbert- Vineze 

sz. 1682. f 1727. 

(gr. Althann 

M.-Anna> 



Fcrencz-Károly 
sz. 1720. f 1753. 



Folyt. köv. lapon. 



Janoá nep. 
sz. 1723 f 175o 
[gr. Krakovszky- 

Kolowrat 
E*-zse) 

Mária- Anna 

sz/1750. 

(gr. Thun Venczei) 



Eleonóra 

sz 1742. 

(gr. Schrotten- 

Lach Fer.) 



*) E táblázatról némely leányok, és korán magnélkül elhalt fiúk is el- 
kagyvák. 



Koltay. Kolnmban. 315 



Ferencz Károly, ki a* előbbi Iwpou. 
sz. 1680. f 1753. 
(hzg Schwarzenberg 
M.- Antónia) 



Ferencz-József Mária-£t nesztina 

sz. 1718. f 1758. sz. 1712. f 1794. 
(gr. Waldstein 

fVT -Karolina) 



Ferencz- József Vincze M.-Anna Mária János nep. 

sz, 1748. f m% sz. 17Ö0. f 1760. sz. 1755. s*. 1756. 

(gr, Kolowrat- táborszernagy (gr. Van Dernath 

Krakovszky Henrit) 
Kata) 

■ |i-»M»A ll < l »li I I m l . I ■»— »— ^-— — i ii i 

M -Kata Ferencz** Antal Karolina 

s*. 1772. sz. 1778. sz. 1779. 

(gr. Bubna arany gyap. v. (gr. Lützov 

Ferencz) és conf. minist. Jeromos) 

(hzg Kinsfcy Róza 

lotú ) 

Ez ágazat — mint látszik — a végső nemzedéken álló Ferenc z- 
Antalban kifog halni. 

A család közös czimere egyfe jű sas. 

ftoltay család. Zala vármegye nemes családa , bot fvoltay 

L 1844 ben al-adószedo. Egyik ág nemzékrendi töredéke ez ; 

Koltay István 
(Posgav Judit) 



Ottilia Ágnes Apollónia. 

(Paraicz Ignáoz) 

üolttiabán család. (Olasz-telki.) Erdélyi székely család, 
melyből Kolumbán vagy Columbán Ferencz 165 l-ben ezredes ka 
pitány a két Rákóczy György alatt , Lengyelországban követségben 
járván , tatárfogságba esett, honnan kiváltatván , ApafFy udvarában 
szolgált. Ezen Kolumbán Ferencz irt családjáról egy leszármazási ki- 
mutatást , ), mely szerint a család törzse az Olasztelken éló nemes Ko- 
lumbán I. Béla király korában darában tok ("gyalogság) századosa, a po 
gányságbol megkeresztelkedvén , Endre vagy András nevet nyert 
1060 ban Ennek Baló Dorottyától három fia volt, közülök István 



') L. Kállay Székely nemzet ?57 lap Éó az érdeklett genealógiai leírás 
közölve velem Décsey Miklós ur szívességéből. Már itt felötlő a különbség az 
ezen, és a Kállay által használt példány között Kállay szerint Kolumbán Fe- 
rencz kiszabadulván a tatár rabságból, Kakutsí Péter szolgájával mondatik 
Apaffy kiváltásának eszközlöjefíl. A velem közlött példány szerint Kolumbán 
Ferencz maga irja, hogy öt Apaffy saját költségéve! és fáradságával válta ki Or 
városából. 



8iö 



Kottámban. 



nemre Pétert, ki ismét 1165-ben & székely darában tok hadnagyául, 
fiatal koaában III. István király udvarnokául iratik. Ennek kis uno- 
kája Menyhért ismét III. András király udvarnokául iratik stb. 

De lássuk ezen oly régi időkbül szakadatlanul folyó nerazékrendet : 

András 

1060. 

(Baló Dóra) 



András. 

t 



Farkas. István 

f (Márton Orsolya) 



Péter 

H65. 

(1 Kis Magd. 

2. Benedek Judit) 



Mihály. 
t 



Orsolya. Judit. 



András 
(Osvát Erzse) 



Péter, 



Fereacz 
(Msrkó Sára) 



Menyhért 
1292. 



Ferencz 
(Fos* tő Anna) 

' — /Vl.HU ,1. 



Gergely 
elesik 1479. 



I. Mózses 
( Iraees Magd ) 



ii. Mózses 
(Boda Kata) 



(Blovoezky Jakab, 

ki Columban nevet 

vesz fei k f 1596 ) 

András 
1613 
(Oavát Erzse) 



Dániel 
innen a» olasitelki 
Kolvmbánok, 



Ili. Mózses. 

t 



Ferene* 

(nagyajtai 
Darko Kata) 



György. 



Fábián 
(JakabJudii) 

Bora. 



Márton 
kir. ügy igazgató 
(Bertalan Lucza) 



Ferencz 

ezredes 1857. 

& genealógiai 

író 



György 



Gergely 
(Bocz Iionaj 

János 

kurucz kapit. 

(Farkas^ Júlia) 

Júlia. 



István á 

befúlt & 

Küküilőbe 



Bora 

(áésfalvi 
Turéogy István 
koküUöi Aiisp.) 



Mihály. 

Mikály Sámuel 

megöletett kuruca drag. kapit. 
Enyeden (Vásárhelyi Anna} 

János. Anna 

(Szentgyörgyi Istv.) 



Kotamban. ÜY 

E semmi alappal nem biró leszármazási kimutatásból elég lesz, 
ha azt csak I. vagy II. Mózsesiől kezdve is — elhisszük ') 

II. Mózsesnek egyik fiáról Dánielről iratik, hogy annak ma- 
radéka Qlaszteiekben él Kólómban név alatt. 

II. Mózsesnek Katalin leányáról az érdeklett genealógia árja, 
hogy gazdag , és igen finnyás (delicata) hölgy volt , ki mielőtt reggel 
fölkelne , előbb mindég a nap feljövetelét kérdezgeté , eme szavakkal : 
„Feljött-e a nagy csillag? 4 ' honnan — úgymond — támadta 
közmondás „Feljött-e az Kolumbán csillag?" — Ezen Ko 
lumban Katalin férjhez ment Blovoczky Jakab lengyelhez, ki Bá- 
thory Kristóf udvaraoka volt, azután pedig neje nevét : aColumbán 
nevet vévén fel , alapitá az olasztelki Columbán család másik ága- 
zatát. Ezen Blovoczky vagyis már honosított nevén Columbán Jakab 
1589-ben a székelyek közt gyalogsági hadnagy', 1590-beu pedig primi- 
piiaris hadnagy volt — mint az érdeklett családfa állítja , — és 1596- 
ban a keresztes-mezei ütközetben sebet kapván , Olasztelken halt meg, 
és temettetett el. Ennek fia András ifjabb korában Báthori Gábor 
komornokául , utóbb székely primipilaris százados hadnagyul iratik. 
Ennek unokája — mint a táblázat mutatja — Márton, kinek négy 
fia maradt : Ferencz, György, Gergely és István; ez utóbbi 
ApafFy udvarában élvén Ebesfalván a Küküllő vizébe fúlt véletlenül, 
és György testvérével együtt mag nélkül halt el. 

Gergelynek Bocz Ilonától fia János, ki II. Rákóczy Fe- 
rencz alatt a dragonyos ezred egy századának kapitánya volt ; és öly- 
vösről való Farkas Julianna nevű nejétől két gyermeke Mihály és 
Júlia maradt. 

A negyedik testvér Ferencz, kiről már följebb, mint a csa- 
ládfa készítőjéről beszéltünk , sok utazása után Magyarországban — 
mint iratik — ezredes kapitány volt, és mint emiitők tatár fogságot is 
szenvedett. Nejétől Dobay Annától gyermekeit és unokáit a táblázat 
mutatja. Fiát Mihályt a németek Enyeden ölték meg. Másik fia 
Sámuel szintén Tököly-Rákóczy alatti dragonyos kapitánynak iratik. 
Vásárhelyi Annától maradt fia János. 

Tán ezen legutóbb nevezett János az , 1766 ban Kraszna me- 
gyében Varsolozon lakott, és „A régi pogányoknak az Iste- 



*) A műit század elején összeirt ezea genealógia okmányok nélkül még 
hitelesnek nem tekinthető ; sőt már ez oly távol időből főzött, és még is oly rész- 
letes, s már a múlt században vezetéknevekkel ellátott férczelmény maga magát 
semmisíti meg. 



318 



Komár. Komárom v, 



nekről és isteni tiszteleteikről való história" czimü 
munkáját kiadta 1 ). 

" K okimban Ferencz J845-ben Kolos megyénél erdő-gondnok. 

Találunk Szál-dobolyi előnévvel élő K o 1 u m b á n t is, ilyen 
József, ki 1837-ben ügyvéd és bardóczszéki árvaszéki bíró volt 

Hoinái család. 1688-ban Trencsin megyében Beczkón szé- 
kelt ily nevű család, azon megyei nemesi lajstrom szerint 2 ). 

Komarorny család. v'Kóji.) E család kiterjed több me- 
gyékbe így főleg székei , vagy birtokos Abauj , Bereg , Bihar, Borsod, 
Heves, Mai-maros, Ugocsa, Zemplin sőt Nógrád megyében is. 

Az előnevet adó Kój (vagy Kóly) helység Bihar megyében fek- 
szik, és azt jelenleg Komáromi Györgynek Kölesséry Sárától szárma- 
zott fi- és leány-ágon álló ivadéka birja. 

Nevezett G y Ö r g y ágának leszármazása következő . 

Komáromy György 
(Kölesséry Sára) 



1680 



r — • 

látván 



Maria 
íkapócsi 
Domokos 
Márton) 



György 
Békés v. 
alispán 

T715 

(Rhédey 

Júliai 

t 

I 



Sára 
(Gyürky 
Gábor) 



JÓ2tí«f 

ezredes 

(Bárányi 

Mária* 



Mária Bora Katar György Károly 
(Szunyogh)(Báthy)(Jármy) f r ~j£i^P 



^ 



Khtra Krisztina Julianna Kata Ágnes Anna 2zuz a a József Imre 
(Zeykj (Darvas) sz.1717. (b.Dió- (Borne* (Péchy) (Ormós; f 
Sándor) f 1798. szeghy misza 
(Bossányi Istv) 
Ferencz) 



György. 



Sándor 

m m,.. A— i mma 



Uyörgy 



Lajos 



'X! 



István 

Abauj v. 

ídminist. 

kir. tan. 

183*. 



György András. 



Ferencz Klára Lajos Sámuel. 
(Domokos (Darvas 
Lőrinc*) Klára) 



Mária Anna Teréz. Zsuzsa 

(Sárközy) (Mensárös) (Ragályi) 

Az e táblázaton állók közül István kir. tanácsos , 1 838-ban 
Abauj varmegye főispáni helyettese. 

György 1838 ban Srabolcs vármegye szolgabirája. 

József 1 846-ban Abauj vármegye főszolgabírója. — Abauj me- 
gyében birnak Tornyos-Némethiben 

*) Benkö Transylv. gen. II. 483. 
*) Szontagli Dániel közléséből. 



Komáromy. 313 

Zemplin megyében e század elején birtokos a család Pelejtén ') 
Ugocsa megyében e század elején 1806-ban Verbőczön birtak 
Komáromy id. és ifj. József, István, János, Zsigmond és 
M i h á 1 y *).— - Ugyan e megyében Péterfalván András. 3 ) 
Egy másik ágnak leszármazása következő : 

Komáromy N. 

József Pal 

, -j , 3 755 N(Sgrádban 

, rC . honnan Aradba 

Imre koltüz 

T bérÍ £' k ií r - ' ÍHüahT" 1 

tory - tí,Gük Nádudvaron 

innen T okaj ban 

Károly 

Tokajban 

1842. 

Pál Nógrád megyéből (hol í 734-ben István és Pál, 1755- 
bcn pedig nevezett Pala nemesek lajstromában áll,) — előbb Arad 
megyébe , innen Heves megyébe Méra helységbe költözött gazdatisz- 
tül. Fia Mihály Nádudvarra szakadt , onnan kamarai tisztnek Mís- 
kolezra , onnan Zemplin megyébe Tokajba szakadt. Ennek fia szintén 
Tokajban lakott 1842-ben midőn, Nógrád megyétől nemességéről bi- 
zonyítványt vett ki *J 

A másik ágon Imre Nógrád megyében 1850. után cs. kir. já- 
rásbiró, utóbb úrbéri törv. széki ülnök á ), 

HLoinároiuy család. Ennek törzse Komáromy István , ki 
1686-ban I. Leopold királytól nyerte czimeres nemes levelét 6 ). 

Czimere a paizs kék udvarában zöld téren nyugvó koronából ki- 



*) Szinnay C Zemplin not. top. 271. 

*) Szirmay C. Ugocsa 119. 

•) Ugyanott 125. 

% ) Megyei jegyzőkönyv. 1493. az. alatt. 

*) Czimerük, — ugy látszik — vízirányosan kétfelé osztott paizs, a felső 
mezőben könyöklő kar kivont kardot tart, alul egy felfordított V betű alakú 
szelemen, mellyen, s alatt szintén valami ábrák (tán liliom és rózsa ?) láthatók. 
A paizs sisakjából három struczfoll leng. — Pecsétnyomat után. - Másutt ily Ko- 
máromy-czimert látunk : a paizs kék udvarában zöld téren egy piros szív, és ab- 
ból kinyúló három sárga virág virul. A paizsföl otti sisak koronájából két sas- 
szárny között, melyek jobboldalija vízirányosan félig arany, félig kék, balolda- 
lija félig ezüst, félig vörös, egy zöld fészkén áíló fekete madár áll. Foszladék 
jobbról arany-kék, balról uzűst-vorös. L. Burgstaller Ccllect. 

*) Collect. Herald, nro 817. 



839 Komáromy. 

emelkedő febér vadkecske ; ugyai ilyen nyúlik ki a paizsfölötti sisak 
koronájából is. 

Tán ennek utódai élnek Komárom megyében , hol a neszmély i 
udvartelkesek ellen 1 749-ben folyt perben több nemes nevei közt em- 
lítetik Szűcs Erzsébet néhai Komáromy István özvegye *). 

Momáporny cit&lád. E családnak alapítója Komáromy 
Gr y Ö r g y , ki 1718-ban Juhász Mihálylyal egy czimeres levélben ne- 
mesitetett meg, és czimerük is közös. Lásd Juhász család 

£Loiaároiiiy családi. (Belényesi, borbereki.) Erdélyi család, 
mely — ugy látszik — Bihar megyei B e l é n y e s-ről származék be 
Erdélybe. 

Komáromy András Báthori Gábor híve , ennek megöletésekor 
szintén sebet kapott, de kigyógyult *). Később Fogar&sban lakott 8 ). 

Belényesi Komáromy Ferencz 1660-ban Várad védelmében a 
kapu és torony őrzésével bízatott meg *), Tán ennek fia J á n o s , ki 
Teleki Mihály titoknoka, 1687. febr. Í3án Erdélyben honfiusitatik, és 
Apaffytó! Borbereken adományt kap 5 ). Utóbb Zernyestnél fogságba 
esik. A család azonban jobbára Belényesi előnévvel él. 

Jánosnak utódai több ágazatra terjedtek el. Közűlök Sándor 
! 794-ben alsó Fejér vármegye alszoigabirája. 

Laj os 1815-ben alsó Fejér várm. alszoigabirája, és ugyanekkor 
Lajos Kolos megyében árvaszéki ülnök. Sándor 181ö-ben Paraj- 
don só-ellenőr. 

Zsigmond 1815 ben felső Fejérben árvaszéki ülnök. 

Nevezett Lajosnak, ki testvérével Sándorral Borbereken bírt 
fiaDomokos adó-iró biztos 1837. tájban. 

Nevezett Sándornak fia Ferencz Marosvásárhelyen szül. 1823. 
dee. 27-én. 1848-can az irodaimi térre lépett, és néhány regényt irt és 
adott ki 6 ). 

I s t v á n Felső-Fejérben 1848-ban szolgabíró. Lajos ugyanott 
táblabíró; nővére Klára özvegy Csernátoni Antalné N.-Enyeden. 

Sándor árvaszéki ülnök Küküllőben 1836. tájt. 



') Fényes Komárom várm. 186. 

') Bojthi Gásp. Engelnél 357. 

*) Kemény János Önéletírása, kiadta Szalay L 205. 1. 

*) Sx&lárdy Siralmas krónika 539. 

») Köváry Erdély nev. c*. 259. 

*) Danteiik Magyar írók 11. 153. 



Romáromy.- Komjáthy. 321 

H&omáromy család. (Bathoni.) Komároray" András és 
fiai Sámuel és Bálás 1622-ki május 1-én Sopronban kelt armalis 
levelet nyernek II. Ferdinánd királytól , mely armalis levél ugyanazon 
évben (Sabbatho prox. post festum S. Mich. Archangeli) Nagy-Kapos- 
ban hirdettetett ki. 

Czimerük a paizs kék udvarában hármas zóid hegy, melynek kö- 
zepén sólyom áll, fölemelt jobb lábával zöld borostyán koszorút tartva; 
fölötte a paizs szögleteiben jobbról félhold , balról arany csillag ra- 
gyog. A paizsfölötti sisak koronáján a paizsbelihez egészen hasonló 
sólyom látható. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst- vörös. 

A család leszármazása a múlt század közepéig igy terjedt le : 

András 

, , 

Bálás 

1622. 

i * 1 

Mátyás 



István János 

Komáromban 



János. Pál. József 

I 



1756. 



János Pál József 

Perén. Mohán, utóbb 

Seregélyesen. 
(Nazali Zsuzsa) 



t ' ■ " ■"-• i 

Sándor. Benjámin. Gábor. István. József* 

1756. 1756. 

Mátyásnak fia Komáromban csizmadia volt. A végnemzedéken 
állók Veszprém megyétől 1756-ki jan. 14-én nemesi bizonyítványt 
nyertek *) 

Komáromy József 1843-ban Veszprém megyei esküdt. 

Komjáthy család. (Komjáthi). Több Korajáth nevű 
helység és puszta van Magyarországban, igy Vas , Bereg-Ugocsa, 
Abauj-Torna , és Nyitra megyében találunk hasonló helységeket, me- 
lyekről ugyan annyi család veheté nevét. 

Szóljunk azonban először a Nyitra megyéből származó és Nógrád 
s több megyékbe elterjedt Komjáthy családról , melynek (valamint a 
többinek is) neve gyakran hibásan Komeathi-nak is Íratott. 

Nógrád megyében már a XVII. század első felében leljük e csa- 
ládot, midőn Komjáthy Á br ah ám , 1639— 1644-ben Nógrád me- 



*) Veszprém megye levéltárából Véghely Dezső közlése. 

21 



$2% Komjáthy* 

gye jegyzője volt *). Ennek ágából István 1684-ben szemólyesen 
veaz részt a neraesi fölkelésben. 

Másik Komjáthy Ábrahám ólt 1684- és 1705-ben midőn a ne- 
mesi fölkelésíre maga helyett mást állított, utóbb mint a császári fölség 
híve a Rákóczy forradalomban lefejeztetett 2 ). Fia III. Ábrahám, 
testvérei Sándor és Borbála nevére is főleg atyjok érdemeinek 
tekintetéből 1731-ben Bágyon helységben volt Ősi curiájokra nádori 
uj adományt nyertek :í ). 

A lenyakazott IJ Ábrahám nak ivadéka néhány izén, — mi- 
után adatok hiányában, mostanáig lehozni nem áll tehetségünkben, — 
következő : 



II. Ábrahám 

1710-ben lefejezi. 

i : ' « ■ 1 

III. Ábrahám Borbála Sándor 

1754 1731. t 1755. elótt 

, (Mocsáry^Zsófia) . .,.;,, , ^ bor . István"" 1 



IV. Ábrahám. Klára Katalin 1755. 1755. 

(Ríchter N.) (Ondrejovits) 

Ez ágból származik Komjáthy Anselm Nógrád megyében Szé- 
csényben ügyvéd, s egy magyar polg. jogtani munka szerzője. 

Ugylátszik , a följebbiekkei egy törzsből származott azon Kom 
játhy Mátyás, ki 1635. jun IS-án Badenben kelt czimeres nemes- 
levelet nyert II. Ferdinánd királytól, fia Mihály, Ferencz és Dá- 
vid részére is Mely nemeslevél Ny itra megyének Nyiíra városában 
1^36-ki sz. Péter és Pál apostolok ünnepe utáni 3-ik ferián hirdet- 
getett ki. 

Mátyásnak fiai közül Dávidnak ágazatát mutatja a következő 

táblázat: 4 ) 

Mátyás 

i — ■ ' -* • " — i 

Mihály. Ferencz. Dávid 

ieSd. _1&36. 

Mátyás 



Mátyás. Mihály I. Péter 

175?. tájt 



T 



N>itrábó! 
Komaromba kBlfóg. 

Folyt. höv. tápon. 



') Sz.-benedeki Convent. 183^-ben Terchy Mihály stb. részére sz. Kovácsi 
iránt kelt adományban megnevezve ; és lásd Palugyái III. 183. lap stb. 

2 ) Protocol. C. Neograd, anní 1711., hol ez áll- „pro fi.delítate 
Sacr. Mattis decollatu s." 

8 ) Sz.-benedekí Conv. hiteles kiadványa. 

*) Nógrád megyei 1833-ki jegyzőkönyv 2D80. sz. a. 



Komjáiliy. 



323 



I. Péter , ki ai előbbi tápon 
1757. tájt. 
Nyitrából 
Komáromba költő?: 



I. Gergely 
szül Komjátiban 
lakott Hontban 



II Gergely Mátyás. József János 
Zsámbokon t 1* i" 

jegyző 



I. János 

szül. Komjátiban 

Nógrád v 

Csi tárban lakott 

i ■ ■ " — •*"* 

László 



II. Péter. 



sz. Csi tárban 



István 
1826. Csi tárban 



István 
1826. 



•11. János 

sz. Csitárban 

i * ' \ 

Tara ás János 

lak. Csitárb. l ak. C sitárb. 

Adalbert. Jánoi. 

1838. 1533. 



József. Pál. Adolf, 
lak. Zsámbokon 
1826. 



Antal- Gergely. András 

lak Jászberény, lak. Gyöngyös. 
1826. 1826. 



János 
lak. Kókán 

utóbb 
Gyöngyösön 

Az e táblázaton látható I. Péter Nyitra vármegyétől 1757-ben 
vett ki nemesi bizonyítványt, és Komáromba költözött. Fiai közű! i. 
Gergely és I. János még Komjáthon született, és mindkettő Hont 
megyei Balogh helységbe költözött. I. Gergely ott nősiftt és halt is 
meg. Egyik fia II. Gergely Zsámbokra költözött jegyzőnek , hét íi- 
gyermeke maradt kiknek egyike Kókára , innen Gyöngyösre szakadt, 
a többi részint Zsámbokon, részint Jászberényben, részint Gyöngyösön 
lakott L826 ban , midőn jun. 5-bén Nyitra megyétől nemességi bizo- 
nyítványt vettek ki. 

I. János hontmegyei Baloghrói nógrádmegyei Csitár hely- 
ségbe költözött, s ott másodszor nősülvén, ott halt is meg, fiai László 
és II. J á n o s Csitárban születtek , Marczalbah kereszteltettek. Ezek- 
nek gyermekeik, (fiaik neveikre is) Nyitra megyétől 1826-ki jun. 5 én 
nyert nemesi bizonyság-levelet 1833-ki april 23-án , ), ég ujolag azon 
évi novemb. 11-én ismét Nógrád megyében hirdettetek ki 2 ). 

Egy másik ágból Komjáthy Sándor 1730-ban lett Pozsony 
megyében al-adószedő. 

Szintén egy másik ágból a komjáti ősi fészekben élt 1750-ben 
Komjáthy Lászl ó ezredes , kinek nejétől galanthai Balogh Mag- 
dolnától 1751-fci dcc. 13-án született leánya Anna, a később cs. ker. 
hölgy, és Ürményi József országbíró neje, ki 1830. april 22-én halt meg, 

«W^— — ■■ l II i ■■■■ 

*> Nógrád megyei jegyzőkönyv 1833-ik évi 743 szám alatt 
*) Ugyanott 2080. sz. alatt. 

21* 



324 Komjáthy. 

Mint följebb mondók Ugocsa megyében szintén lévén K o m j á t 
nevű puszta vagy helység *), valószínűleg az e vidéken, nevezetesen 
Ugoesa és Zemplin megyében élő Komjáthy család a Nyitra me- 
gyei eredetűtől külömbözik. 

Komjáthy Elek -Zsigmond 1750-ben Ugocsa vármegye jegy- 
zője, 1751-ben követe, utóbb kir. tanácsos, és alispán , innen pedig 
1767-ben Zemplin vármegyei alispán 2 ). 

Ugocsa megyében e század elején Komjáthy A n t a 1 Sásváron 
birtokos 3 ). 

Zemplin megyében e század elején birtokos a család Gesztelyen 4 ). 

Tán ezen ágakhoz és őseik közé számitandók a következők is : 
Komjáti Benedek, ki Perényi Péter Özvegyének , Frangepán Kata- 
linnak udvari papja volt, és szent Pál leveleit magyarra fordítván, 
azokat 1532-ben Krakóban kinyomatá 6 ). 

Komjáthi Mátyás 1626-ban s.-pataki tanár, 1630-ban újhelyi 
ref. lelkész lön 6 ). 

Komjáthy Gergely 1683-ban Tarczalról küldetett a Bécs os- 
tromáról hazafelé vonuló lengyel sereg elé , hogy annak dúlási dühét 
szelídítse 7 ). 

A Torna megyei Komjáthy családból ismeretesbbek Sámuel 
1843-ban Torna megye másod-, 1848-ban első alispánjaj László 
ugyanott 1838-ban esküdt: Lőrincz szintén ott 1846-ban esküdt. 

Szabolcs megyében Komjáthy Pál 1844-ben megyei al- 
ügyész volt. 

Komjáthy Márton, ki Borsod megyétől 1714-ki febr. 5-én 
nyert nemességi bizonyítványt , Nógrád megyébe költözött át , és ott 
1734-ben igazolá nemességét. 

Komjáthy család. (M.-derzsei.) Erdélyben M.-Derzsén ősi 
birtokos volt. Péter némely kolosvári polgárokat fosztott ki az or- 
szág utján, miért 1518-ban becstelenitetett (imfamisatus). E Péternek 
fia nőül birta Szalay Borbálát , Szalay Gergelynek Ördög Katától szü- 
letett leányát , és igy az Ördög család jogán birt M.-Fodorházán, Ko- 



a ) Szirmay C. Ugocsa 85. 87. 91—94. 

2 ) Ugyanott 56. 57. 61. 

8 ) Ugyanott 119. 

*) Ugyanattól C. Zemplin not. top. 227. 

5 



) L. magát a könyvet a pesti egyetemi könyvtárban. 
•) Szirmay id. h. 214. 
7 ) Ugyanott 150. 



Komlóssy. 



335 



v ácsiban és Sz.-Kátolnán *). Péternek fia vagy unokája Gáspár 
1540—1566. Doboka vármegye alispánja volt a ). 

Komlóssy család. (Komlósi.) Egyike a legrégiebb nemes 
családoknak. Mint e munka folyamában már az Ilosvay családnál emli- 
tetett , ezzel , valamint a Bilkey, Grorzó, Dolhay, Lipcsey 
nemes családokkal egy törzsből eredeztetik 3 ) ; és ezekkel közös czi- 
merrel is él. A család törzséül, — mint az idézett helyén is már mon- 
dók — Tatameri us Vlachi de ílosva tartatik, ki 1 200. táj- 
ban élt. Es már ettől szakadhattak külön aKomlóss y-ak és 1 1 o s - 
vay-ak, miután a följebb megnevezett többi család az 1260. tájban 
élt Biikei Lipcsey Karachon-tól származott le, mint oklevelek mu- 
tatják , és igy tán a nevezett Karachon fia lehetett Tatamérnak, — 
miről azonban adataink nincsenek. 

Bereg-Ugocsa megyében fek- 
szik azon Komlós nevű helység, 
melytől eme család nevét és elő- 
nevét vévé, és mely Bereg me- 
gyei helységet a család jelenleg 
is birja. 

Nem birván a család leszár- 
mazási fáját, csak egyes adatainkat 
sorolhatjuk fel e családról. 

1408-ban Komlósi U g r i n 
és Egyed panaszt emelnek Zsig- 
mond király előtt Keriatovich her- 
ozeg hatalmaskodása! ellen, mely 
szerint ez tőlök Komlós és Kö- 
vesd helységet elfoglalta ,| és Komlósy Miklóst, ügronnak fiát mun- 
kácsi várába fogságba, hurczolja fc ). Ez okbúl ügrin fiának MJiklós- 




x ) Hodor Doboka várm. 159. 

*) Ugyanott 435. 425. 

3 ) A Bánó család törzs ősei is írattak Komló s-ról, de e néven család 
nem fejlett közűlök, és igy ez ide nem zavarandó ; noha e néven gyakran fordul- 
nak elő ama család tagjai. L. Lehoczky Stemmat. II p. 219. L. Kaprinai Mss. B. 
XVIII. 157. Továbbá eKomlós helység, melyet a Bánó cs. törzsei bírtak, Sá- 
ros megyében van, a most is élő Komlóssy családra vonatkozó Komlós hely- 
ség pedig Bereg-Ugocsa megyébenf fekszik. 

*■) Leleszi Convent. 



326 Komlóssy. 

nak , ki 1412-ben is birá már Komlóst, még utóbb is pere volt neve- 
zett Keriatovich Tivadar ellen '). 

1414-ben az Athyai nemesek perelnek Komlósy Ugrinnal a 
komlósi és salánki határlevelek kiadása végett 2 ). 

Bereg megyében a család több tagja viselt megyei hivatalt ; igy 

1570 ben Komlóssy Máté szolgabíró. 

1602-ben Albert, Sebestyén és G e r g e 1 y esküdtek. 

1633-ban Komlóssy Tamás országgyűlési Követté választatik, 
és 1634-ben ismét megválasztatik. 

1692-ben Komlóssy Mihály egyenlő akarattal szolgabiróvá vá- 
lasztatik. 

1759-ben Komlóssy Mihály szolgabíró lesz. 

A jelen század első tizedétől 1831-ig Komlóssy László hiva- 
talos kodott Beregh megyében, előbb mint aljegyző, majd főjegyző, al- 
ispán és követ (1828.) ; ennek testvére Károly megyei tiszti fő- 
ügyész, (1837-ben) főjegyző, és 1832-ben követ volt. 

1837-ben a fiatal korában elhalt Ferdinánd alszolgabiró volt. 

Lászlónak fia Albert 1846-ban aljegyző, utóbb is hivatalosko- 
dott, mig 1855-ben leköszönt. 

Bihar megyében Antal 1845-ben aljegyző, István ugyanott 
központi szolgabíró 1845 ben. 

Ugocsa megyében e század elején Szőlős-Vegh-Ardón birtokosok 
Lajosnak Özvegye , K á r o 1 y , Mihály, Lajosnak Özvegye Coe- 
pén is 3 ). 

Komlóssy János jelenleg birtokos Komlóson. 

A család egyik ágából egy töredék nemzékrend a következő - 

Komlóssy Benedek 
(Pogány Zsuzsa 

ki előbb Bilkey Báiintnőj 

i * 1 

Erzse Bora Ftrencz 

( Lipesey ( Farnossy (Becskey 

Dániel) G} örgy ) Mária) 



Júlia György Lá3zló 

.(Kovács (Ignetzey (Ilosvay 

Szabó Fer.) Sára; Julía) 



Klára Júlia Mária 

(Konger Károly) (Tokay László) (Gathalyi Zsigm. 



J ) Szirmay C. Ugocsa pag. 152. 176. 

2 ) Ugyanott 152 

s ) Szirmay C Ugocsa 77. 137 



Komonyi- Kompolthi. &&? 

A család czimere — mint följebb a metszvény mutatja -»- négy- 
felé osztott paizs , az 1-sŐ osztályban királyi korona , a 2-ikban kivont 
kardot tartó kar könyököl , a 3-ik osztályban két egymással szemközt 
úszó hal J ) ; a 4-ik udvarban két zöld élőfa látszik ; a paizsfolötti sisak 
koronájából egy magyar vitéz emelkedik ki, válán egy rudról lecsüngő 
két halat czipel. 

Komornyi család. Bereg vármegye nemes családai sorába 
számitatik Fényes E. Geographiájában. 

Komoray család. Gömttr megye nemesrendü családainak 
egyike 2 ). 

Komoróczy család. (Komoróczi és császári.) Ung és Szat- 
már vármegye nemes osaláda, birtokos Hodászon, és Komoróczy La- 
jos e század elején Nábrádon 3 ). 

Komoróczy János 1585-ben Szatmár megyei Nábrádon, és Csá- 
szár helységben részbirtokot nyer királyi adományban 4 ). Fia 

Császári Komoróczy György 1648. jun. 14. Vaj na ti na hely- 
ségben kelt levelében elismeri, hogy Szobránczon, és Vég-Komoróczon 
két jobbágyot, kiket még atyja János Monaj Benedeknek zálogitott 
el, Gyulaffy László részére kiválta 5 ). 1653. jun. 20-án Nábrádon keit 
levelében ismét ungmegyei nevezett két helységbeli birtokát zálogitja 
«1 Gyulaffy Lászlónak , 1657-ben pedig nejével Ukovityi Katával 
együtt csekei részét ugyancsak Gyulaffy Lászlónak és nejének Ma- 
riássy Máriának zálogitja el 6 ). 

Komoróczy György 1665- 1669-ben Szatmár vármegye szol- 
gabirája volt ). 

KLOiiipolthi család. (Nánai és visontai f) E kihalt család 
az Aba nemzetségből (genus) ered 8 ). 

Ismert törzse C h e p á n vagy István volt, ki Imre királytól a 
Hernád vize mellett egy Zaka nevű jószágot kapott. Fia kettő maradt 
C s i z és K o in p o 1 1 , kik IV. Béla király korában 1252-ben éltek. 



*) A metsző hibájából az ábrán mind a két kai jobbfelé látszik úszni. 

2 ) flartliolomaeides C. Gömör p. 144. 

*) Szirm\y Szatmár várm. II. 85. 88. 

*) Ugyanott 8Í. 2M> 

*) Kézirat a nzti múzeumban 2340 sz. a. f. lat, 

•) Ugyanott. 

1 ) Szirmay Szatmár várm. I. 132. 

8 ) L, az Aba nemről Ungr. Magazin III. 169. 



328 



Kompolthi. 



A család leszármazása kihalásáig következőleg sarjadzott le : ') 

Chepán 



Kompolt. 
1251. 



Csíz. 



Hertvig 

1271. 

tubuli u. füleki 

várnagy 



Henrik 
1283. 



Pál. 
1308. 



Kompolthi 
LFéterl318. 
tárnok- 
mester 



László. Imre N. N. N. N. 

f. 1312. de Visontfc (Tamás (Domokos (Peliskei (Pekery 
1339. erd.vajd.) nádor) Mychk Lőr.) 

1341. 
(Balassa Margit) 
i ~"* 1 

István 

1 1421. 



N. 
(Pakosi) 



István 
1361. 

göraöri 
fői8p. 

II. István 



1412. 



II. Péter 
főpohárn. 
f 1421. 



III. István 


László 


Pál 


János 


>rszágbiró 


főpohárn. 


főpohárn. 


főpohárn. 


1424. 


1423. 


1429. 


1429. 



J 



Venczel. 



Miklós 
1461. 
(Hedvig) 



Miklós. 



János. 

1476. 



Miklós. Zsigmond. 



Ferencz. 
1521. 

« — *-r-i 

Fruzsina 
1609. 



Chepánnak fia Kompolt, kitől a család nevét vévé, 1251-ben 
Csat nevű falut adott el Vanchai István esztergami érseknek, ellenben 
6 IV. Béla királytól azon földeket nyeré , melyek Eger és Gyöngyös 
közt fekszenek. E vidéken fekszik a Tárna vize mellett Kompolth nevű 
falu, mely róla kapta nevét, és ott a Mátra alyjában Nana vára romjai 
is, melytol Kompoltnak fia I. P é t e r magát már nánai Kompolt-nak 
irata. Ott fekszik Gyöngyös mellett Visonta is , melyről Kompolt fiá- 
nak Pálnak fiai magukat Visontaiaknak irák , és igy mintegy külön 
osaládot alapítanak. 

Kompoltnak négy fia maradt: I. Hertvig, 2. Henrik, 3. 
Pál és 4. Péter. Ezek közül Hertvig előbb tubuli, utóbb 1283-ban 
füleki várnagy volt 2 ). 

*) Wagner Tab. geneal. IV. 

a ) Fejér Cod. dipl. tom. V. vol. 3. pag. 149. 



Kompolthl. 329 

Pál 127 l-ben az egri püspök elveszett kiváltság-levelei mellett 
tanúskodott. Maradt Öt leánya, kiknek férjeik megnevezvék a tábláza- 
ton, és maradt két fia L á s z 1 ó és I m r e. Amaz trencséni Csák Máté 
ellenében Rozgonynál 1312-ben elesett. Imre 1339-ben is élt, és Vi~ 
sontáról neveítetett , — miután ezt Adács és Lak helységgel együtt 
adomány utján kapa. Fia volt János 1341-ben , ki nejével Balassa 
Margittal nemze egy fiút Istvánt, de ebben 1421-ben a család ez 
ága kifogyott. 

Kompoltnak negyedik fia I. Péter, atyja nevéről, és Ősi birto- 
káról Kompolthy-nak neveztetett. III. András király által a Heves 
várhoz tartott Őrsi jószágban megerősitetett kir. adományban^ mely 
szerint 1291-ben Albert ausztriai főherczeg elleni hadban tett érdemei 
ismertetnek , továbbá hogy Tamás főúr két pártos fia ellen vitt harcz- 
ban Adorján várát megvette , hol sebet is kapott. III. András halála 
után egyidŐre Venczel mellett fog, de utóbb határozottan Róbert- Ká- 
roly mellett tart, kitől főpohárnok , utóbb fő-tárnokmesternek nevezte- 
tett. Es az volt még 1318-ban is *). Fia 

István 1361-ben Gömör vármegye főispánja , nemzé II Ist- 
vánt, kinek Öt fia maradt. Ezek közül II. Péter 141 8-ban Zsigmond 
király pohárnok mestere , 1421-ben Csehországban a Wiklefiták elleni 
harezban leié halálát. Testvére III. Is t vá n 1424-ben országbíró volt. 
László, Pál és János testvérei egymást követték a főpohár- 
nokságban. 

A legutóbb nevezett János többször harczolt Giskra ellen, és 
1451-ben Hunyady János alatt Losoncznál harczolván , ott esett el. 
Fiai Miklós és Venczel. 

Most nevezett Miklós 1461-ben a budai káptalan előtt tilta- 
kozik Baki György és Barczay László ellen hevesmegyei több jószága 
elfoglalása miatt *). Meghalt 1476-ban. Két fia maradt Miklós és 
János; ez utóbbinak fiai ismét Miklós, Zsigmond és Ferenc z, 
kik közűi Miklósnak csak leánya Fruzsina levén , bennök a Kom- 
polthy család férfi ágon sirba szállt. Tán e családtól vette eredetét a 
kompolthi nemes asszonyról való közmondás. 



*) Fejér Cod. Dipl. tom. VIII. vol. II: 162. 539. 

2 ) Kaprinai Dipl. II. 576. — A Kompoitiiy család 1499-ki kiváltságáról 
laad Horváth Mihály M. orsz. tört III. 383. 



33© 



Konesek. 



Konesek család. (Korossi.) Egy törzsből eredeztetik a Raj- 
csányi, Lipovniczky stb. családdal. Törzse mindezeknek Bókon, kitól 
a különvált családok kifejléseig következőleg folyik a leszármazás : 

Bókon 



Bod 



Kuros 

_-_A_ 



Bethlehem 
1244. 
a Rajcsány cs. 

törzse 



Echa 
de Kuros 
éltől a 
Korossy-ak 



Paska 
de Kuros 



Karácson 



Gallus de 
de Koros 



Renold 
cttöl a 
Helbényi cs. 



Jerobeus 
ettől a 
Lipovniczky cs. 



András 
Koncseknak 
neveztetett. 

A táblázatról láthatólag Karácson unokája András lön a kö- 
rösi Konesek család alapítója, ő neveztetvén először K o n c s e k-naV. 
Mint sarjadzott azonban tőle tovább a család, azt adatok hiányában 
már nem tudhatjuk, mert noha az 1325-ik évről tudjuk, hogy ekkor 
Bethlen ispán és Korussi Zily Péter rokonuknak a Konesek neve- 
zetű Benedeknek jószágaikat nevezetesen Alsó-Korost , és Zele- 
chent zálogképen 150 tiszta arany forintért beval Iák, — mégis csak az 
1432-ben élt Konesek Lászlótól kezdve folytathatjuk szakadat- 
lanul izre izre a Konesek család leszármaztatását , mint a következő 
táblázat 3 ) mutatja : 

Konesek László 
1432. 



György 

1468. 



András 
1468. 

Mihály 
1512. 1520. 



György 

1520. 

(Gyepes Bbt&) 



János 



László 



Sínion 
1525. 
( Dorottya/* 



Anna 
(üoboozy Mihály) 



Pál 



Zsigmond. 



Páter. Benedek 



L^gr^ 1 Dobóezy Bálás 



György 
1570. 



Folyt. höv. lapon 



Mihály 



Tamás 



Apollónia 

vPatvaróczy 

Miklósnéj 



') Geneal. authent. tora. I. 



Koncsek. 331 



György, ki at- előbbi lapon. 
1570. 



t — ■ ■ — ■ — — ■ ' • 

Mihály György János BaUs Anna Ilona 

1592.1601. 1581. Koncsek 1593. (1 Hindy (Vozokányi 

máskép Fodor János. Tamás) 

és Piskey 2. Kocsóezy 

1612. János) _ 
(Kereskenyi 
Anna) 

Anna. György. Mihály. János. Anna Zsófia 

1600. (Hrastyáni (Névery 

Horváth Mihály) 
Péter) 

Itt megszakad a korosi Koncsek család leszármazási-fája ; való- 
szinűleg az utolsó ízen állókban kifogytak. 

Birtok- viszonyaikra vonatkozólag tudhatjuk rólok , hogy 1523- 
ban (feria 4. prox. post fest. d. Nicoiai) korosi Koncsek Simon és 
László Koros helység és Koncsek, Kisfalud pusztabeli rész- 
birtokaikat örökösen bevallják hrastyáni Horváth Miklósnak, 

1570-ben sept. 12 én Nyitrán Bornemisza János kir. helytartó 
osztoztató parancsa kelt Koncsek máskép Dobóczy Bálás részére, Kon- 
csek György és Aranyányi Demjén ellen , melynek folytán mégis 
osztoztak. 

1570-ben Koncsek György Koroson egy nemesi kúriát a nyit- 
rai káptalan előtt bevallott Ujfalussy Jánosnak. 1602-ben hasonlóan 
ott a korosi rész birtokukat Koncsek Anna férjével hrastyáni Horváth 
Péterrel együtt bevallották Ujfalussy Jánosnak. 

1610-ben Koncsek János is birtokrészét ugyancsak Ujfalussy- 
nak idegenité el. 

Koncsek család. (Dvoreczi.) Turócz megyei régi birtokos 
nemes család; áll-e eredetére nézve a korosi Koncsek családdal vi- 
szonyban? arra nézve adataink nincsenek. Törzséül Koncsek Bálás 
iratik, ki állítólag 1389-ben élt. Ennek egyik unokája G y ö rgy 1502- 
ben tesz végrendeletet Ennek fia József 1 529-ben idegeníti el a bu- 
disi pusztát. Ezután a család négy fiu által négy fŐ ágazatra oszlik, 
mely ágazatok különféle melléknevek alatt mint l.Simunovecz, 
2. U r s i n i máskép medvéje, 3. Z a c h a r e j e , és 4. a szorosan 
vett Koncsek név alatt ismeretesek , és az ország több részébe el- 
származtak. 

AZachareje ágazatból egy vonal következőleg 3 ) sarjadzott le: 



*) Családi közlés szerint. 

• 



332 Konesek. 





Miklós 




Mártoa 
I. Gábor 


< — 
Tui 


, 

János 
*ócz v. szbiró 
f 1761. 


I. Zachariás 
t 1768. 


János. 


II. Zachariás Simon. 
f 1829. 


József 


i 
János 
f 1857. 


Ferencz. 


Gábor 
cs. kir. segédhiv. 

igazgató 
Nógrád megyében 



Eugen. 

A Siraunovecz ágból származik Koncsek J ó z s e f a b.- gyar- 
mati cs, kir. törvényszéknél ülnök, továbbá Lőrincz és János. 

Turócz megyében a Koncsek, máskép dvoreczi Ursini idősb 
György, testvérének István nak részére, ki szűcs mester volt, Tu- 
rócz megyétől 1674-ki Pünkösd előtti 5-ik ferián nemesi bizonyitványt 
vesz ki, mely Nógrád megyében 1675-ki jan. 14-én Füleken hirdet- 
tetett ki J ). Ettől a leszármazás igy kezdődött : 

György testvére István 
1674. 1674. 

Mihály 

István. 

Ez ágból igény lék származásukat Arad megyében Pécskán lakozó 
Koncsek családbeliek , szerintök Koncsek Antalnak fia G y ö r g y He- 
ves megyében Hasznoson született 1764-ben april. 26-án. 

Egy másik ágból állitólag Koncsek Bálás CzétenrŐl (Nyitra 
megyéből) származott J.-Berénybe , ezen Balástól származott János 
és P á 1, és ezektől Márton és Bálás, kik szintén e cs -Iádból igény- 
lék eredeztetésüket. — Dvoreczi Koncsek Bernát 1754- 1758-ban a 
m. kir. udv. kanczellariánál tanácsos. 

Trenosm megyében szintén lakott és birtokolt a család, 1748- 
ban dvoreczi Koncsek György Klucsón székelt, sőt még 1837-ben is, 
később pedig klucsói birtokát a vaszojai Scherz család szerzé meg. 

l ) Az eredeti bizonyítvány szerint. 



Xonez. 



333 



Koncsek Lőrincz Turócz megyében 1838-ban tiszti ügyvéd, 
1842-ben M- adószedő. 

Koncsek Ferdinánd 1845-ben Baranya vármegyében levél- 
tárnok főjegyzői czimmel. 

Koncz család. Nógrád és Heves megyében étt ily nevű ne- 
mes család. Koncz Miklósnak fia Péter, Dienes György gyei 
1650-ben hevesmegyei Dormány , Kis-Bátor, Bocs, Hányi, Mező-Tár- 
kány , Farmos , és borsodmegyei Mező-Kövesd helységekre nyertek 
adományt. 

Koncz Pál 1673-ban Heves vármegye esküdtje volt. 

Koncz Gábornak Rákóczy Zsuzsannától leányai Rozália Szé- 
tsényi Lászlóné, Zsuzsanna Túry Pálné volt. 

Koncz Péter 1769-ben Csat mvárosi közbirtokos volt. 

Nógrád megyében nemességük 1760-ban hirdettetett ki. 

Koncz család. (Nagy-solymosi.) Székely eredetű nemes, 
melynek azonban nemessége megerősítéséül Koncz Boldizsár só- 
falvi sóbánya tárnok (camerarius) és általa neje Incze Erzsébet és fiai 
Mihály, János, András, István, Pál, Boldizsár és 
Tamás I Rákóczy György erdélyi fejedelemtől 1642-kijul. 16-án 
kelt armalist is nyertek. 

Innen leszármazásuk következő : 

Boldizsár 

1642. 

(Incze Erzse) 



Mihály. János. András. István. Pál. II. Boldizsár, Tamás. 



III. Boldizsár 
unitár püspök 



Boldizsár, 
t 



Anna. 



Gábor 
Gábor 

A. 



István 



i r 



ezen ág 

Biharban 

Sarkadon 

lak. 



Dávid. 

József. Pál. 



Mózses 



Sámuel 



Áron. Mózses. 



Józef. 



Sámuel. István. Dániel. 



III. Boldizsár unitáriusok püspöke, felekezete egyházát s is- 
koláit virágzó állapotba hozta, egyházi könyörgéseket és nagykatheke- 
zist dolgozott ki. 1676-ki nov. 21-én a gyulafejér vári országgyűlésen 
jelenléte úgymint püspöknek elleneztetvén, — palástját és egyéb püs- 
pöki jelmezeit kivitetvén , mint nemes hazafi foglalt helyet az ország 
rendéi megegyezéséből ; testvérének Istvánnak, ugy atyja testvé- 
reinek számos maradéka, Erdély több törvényhatóságaiban elszéledve 
találtatik, igy 



334 Koncz. 

Torda megyében 1848-ik előtti években Ferencz iktató, és 
altörvényszéki ülnök, József és Ákos megyei írnokok, Pál ügyvéd, 
József Torda városi biró. 

Állami hivatalokban voltak János az udv. kanczelíarián iája 
tromozó, L á s z 1 ó főkormányszéki számvevőségi számtiszt 1848-ban, 
fiai Károly ügyvéd, és László jelenleg adóhivatali számtiszt. 

A királyi tábla mellett volt előbb mint iktató Lajos, ki 1846- 
ban Hátszeg város követe, 1847-ben kir- táblai számfeletti ülnökké 
neveztetvén , jelenleg mint es. kir. törvényszéki tanácsos van nyugal- 
mazva ; neje Szombatfalvi Póli. 

Egyházi s oktatási pályán Boldizsár püspökön kivül M á r- 
ton mint ravai lelkész, Gergely mini a kolosvári főtanodában ta- 
nár működött, amaz 18 15/ az utóbbi 1843. körüli években. 

Antal 1848-ban udvar hely széki hivatalnok, György Három- 
székben Borosnyón lakik. Lajos Abrudbányán városi tanácsos és bá- 
nyatörvényszéki ülnök, 1849-ben az oláhok által legyilkoltatott. Szász- 
városon János posta tulajdonos , volt Hunyád megyei táblabíró. Ol- 
dal-rokonai Ádám és Pál és ennek fia D é ne s. Egy másik ágazat tö- 
redék nemzékrende imez : 

Gergely- 



Ádám 
(Hadady Teréz) 



Gergely. Imre 

bánya és erdősz 

hivatalnok 
(Marillái Emilia) 



i — ' -"- ' i 

Gyula, Ilka. 

Van ezen kívül Koncz család , mely Gyertyánosról irja 
elónevét, szintén székely eredetű, mely valószínűleg a n.-sólymosi 
K o n c z - okkal egy eredetű. Ezek közül László rom. kath. lelkész, 
testvére János tartományi kerületi biztos , Ferencz Doboka me- 
gyében adóiró biztos az 1848-ik előtti években. 

Végre talán mindezek őse volt azon szent-mihályi Koncz Bene- 
c^ck, ki 159 l-ben több társával együtt Báthori Zsigmondtól nyerte 
primipilaris levelét, mely 1609-ben is megerősitetett, és ezen évben va- 
lamint 1816-ban is Gyergyó székben hirdettetett ki '). 

Magyarországon éi és birtokol Koncz család Ugocsa megyében, 



f ) Nemes székely nemzet Constitutioi. 101. lap 



Konczér.— Jíondé. 335 

névszerint c század elején Koncz István Forgolány helységben köz- 
birtokos volt *)♦ 

I&tmczér család. Konczér György Várasd város bírája 
1743-ki dec. 2-&n Mária-Teréz király asszony által nemesitetett meg *). 

Czimere fenálló hadi paizs , mely balról jobbra rézutosan kétfelé 
vörös és kék udvarra oszlik, a paizs alyján hármas zöld domb van, me- 
lyen arany grif áll, elsőkét lábával fehér keresztet tartva. A paizsfö- 
lötti sisak koronáján vörös mezű kar könyököl , szintén fehér keresztet 
tartva. Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék. 

Konczér János 1760-ban Horvátországban Berdoviczén kir. 
harminczados. 

Konezin család. Konczin János Vefohard gróf, 1687-ben 
országgyülésileg magyar hon fiúsítást nyert 3 ). 

j&onczó család. Zemplin vármegye nemesrendü családainak 
egyike *>. 

Mmtezos család. Szintén a Zemplin megyei nemes családok 
sorában áll 5 ). 

IConcz-várady család. Hasonlóan Zemplin vármegyének 
nemessége sorában áll 6 ). 

Kondé Család. (Póka-teleki ) Pozsony vármegye egyik leg- 
régiebb nemes családa a Csallóközben, hol Szerdahely mellett fekszik 
ősi fészke P ó k a-t e 1 e k helység, honnan a család előnevét irja. 

Törzse Zomor, kinek fia Miklós 1342-bén kapta P ó k a - 1 e- 
lekét, mely hajdan Póka nevű királyi jobbágyé volt, és ennek mag- 
vaszakadton adományban kapta Péter csókakői és gesztesi várnagy, ki 
ismét szolgájának nevezett Zoraor Miklósnak adományozd 7 ). Zomor- 
tól kezdve a család leszármazása e század elejéig következőleg 8 ) sar- 
jadzott le : 



*) Szirmay C. Ugocsa pag. 129. 

2 ) Collect. Herald, nro 186 

s ) 1687 -ki 28 törv. ez. 

*) Szirmay C. Zemplin not top. 114. 

5 ) Ugyanott. 

6 ) Ugyanott. 

1 ) Jelenleg a pókaj-eleki pompás kastélyt, melyet Koudé Miklós nagyvá- 
radi püspök a múlt században épitetett, a haszonbérlő lakja. 
*) Wagner JVÍsa. - És Geneal. authent. 



336 



Kondé. 



I. tábla. 



Tamás. 

t 



Zomor 
* 

Miklós 

1342. 



Jakab 
dictus Fekete 
1379. 



János 
dictus Zomor 



Folyt. II. táblán. 



Ferencz. 



Miklós. 
1416. 



János. 



László. 
Bálás. 



János. 

1 

Barnabás. 
1459. 

Mihály. 



Pál 



Demeter Mátyás. János Erzse Ferencz. Bálás. Jakab. 

kir. (vassgényi + + r /-A 

személynölT Vass ' I C*E**ÍS2!!> 

1562-1569. Péter) T3ZZ vIP Bálás. 

(Apollónia) György- Pál. mL 



Pál. Zsófia Kata Krisztina Bora Anna Margit Mihály. 

1576. (Lengyel (Szelestey (Ná,dasdy (Sóky (Bucsány (Sitkey f 

András) Ferencz) Pál) András) Miklós) György) 



II, tábla.*) 



Jakab, ki az 1. táblán. 
a fekete 
1379. 1414. 



Margit 

1401. 

(Guthori 

Imre) 



János 

1403. 

(Belády 

Anna) 



Kata 

(Czingelek 

István) 



Imre 
de Papol 
1403. sz. Mihályt 
szerzi 



Jakab. 



Péter 

i A 1 

Jakab , , 

Lénárd 



László 
1432. 



Pál Miklós. Imre. Simon. 



Tamás. 
1429. 



Dóra 
(felbüki 
Bekes Pál) 



János. 



Dóra 
(Oszlány 
Péter 



János 
1462. 
dictus Konde 



György. 



Jakab. 



! 

_A_. 



Mihály Kristóf 



Kata. 

t 



Anna. 

t 



Folyt. köv. lapon. 



. János 

(Örkény 

Ilo na) 

Margit 
(Orosz Pál) 



István. Miklós, 
t t 



Zsófia 

(Búcsúházy 

Bertalan) 



*) Más táblázaton I. Lázárnak fiaiul Mihály és István tétetnek, kik 
itt unokáiul állanak. — És P á 1 az 1462-ben élt Jánosnak másutt az 1429- 
ben Tamásnak fiául tétetik, itt Pál fiául áll. 



Kendé. 



337 



I. Lázár 



Bernát. 

t 



Kristóf, ki az eUbbi lapon. 



László. 

f 



Mátyás 



László. Mihály István. 

*j- pokateleki 

Kondé 



Magdolna Zsuzsa 

(Légkv Jakab) (Pécsy István) 



János. Erzsébet. II. Lázár. Kristóf. 



Dóra 
(1. Tősér Mátyás. 
2 Mészáros Bálás) 



Mihály 



István 



Mária Judit. 

(Földes Fer.) 



Kristóf. 
+ 



István György. Ferenoz. 

t I 



Eva. 



Ádám. 



Ferencz 

Iguácz 

i * 1 

László 



György László. 

f— * 1 4- 

János ' 
1760. 



Mihály 



Krisztina 
(Boros 
Mihály) 



Mihály 



III. Lázár 
Pozsony v. 

alisp. 

1741. 



István 



Kata 
(Bakó Péter) 



István. IV. Lázár. Imre. 

A család XIV. XV. századbeli viszonyaira több okleveleket le- 
lünk okmány-tanunkban, nevezetesen az 1382. 1409. stb. évekből J ) 

1432-ben László nagyságos Hederváry Györgynek udvarnoka, 
Pokateleki Jánosnak a fekete nevezetűnek íia (lásd II. táblán) Zsig- 
mond királytól kap czimert , mely oklevélben azonban a czimer csak 
lefestve, de nem egyszersmind leirva van 2 ). 

Ugy látszik — az egyik ágazat , mely az I. táblán kihalásáig fo- 
lyik, — mind végig csak a Zomo r vezeték-névvel és a közös pokate- 
leki előnévvel élt; e néven leljük Jánost , ki előbb kir. ügy-igazgató, 
utóbb 1562-ki octob. 26-tól kir. személynök lön. 1568-ban 200 frtot 
fizetési szaporítást kapott; és viselte e hivatalt 1569-ig 3 ). — ■ 1552-ben 
a Forgách családtól elvett javakból Ötven telket kapott, de az ő mag- 

J ) Fejér Cod. Diplgra. tom. X. vol. IV. pag. 714. 

•) Fejér Cod. Diplom. tom. X. vol. VII. p. 572., hol az oklevélben iratik 
,,Ladisiao filio Joannis dicti Fekete de Pókatelek, fanniiari magnif. Georgii 
Hederváry", 

3 ) Lendvay Catalogus Pers. Ms. 

22 



33$ 



Kondé. 



vaszakadtán az ismét a Forgách családra szállott. Részt vett a Mérey 
Mihály s társai által szerkesztett 'Quadripartitum' készítésében. 
A másik táblázaton álló ágazat viselé mintegy a XV. század köze- 
pétől a Kondé nevet. Egy származati táblázat szerint Pálnak lia 
János neveztetett először e néven. Ez ágból 

Lázár Pozsony megye alispánja volt 1741-ben '). 
Nem birván a legutóbbi három nemzedék leszármazási rendjét, a 
múlt század második felében és e században élők közül csak az ismer- 
tebbeket emiithetem fel : 

Kondé Miklós előbb 
szepesi kanonok, innen 1773- 
ban esztergami kanonok, majd 
kir. táb. ülnök, 179 l-ben bel- 
grádi fölszentelt czimz. püs- 
pök , az esztergami kerület 
püsp. helytartója, a hétsze- 
mélyes tábla ülnöke, végre 
1800-ban n.-váradi püspökké 
neveztetett ki, 1801. april. 
21. beiktattatott, 1802. dec. 
18 án pedig meghalt, kora 70. 
évében 2 ). 

János 1760-ban a m. k. 
helytartóságnál a számvevő 
osztálynál másod számvevő. 
István 1 809-ben cs. L 
tanácsossá neveztetett ki. 
Ignác z 1810- 1815-ben a m. kir. helytartóságnál számvevő- 
ségi hivatalnok, és az országház inspectora. 

József- Benedek 1810— 1820-ban kir. udvarnok, és Eszter- 
gám, Komárom, Hont és Pozsony vármegyék táblabírája, 

János 1825-ben már szintén a m. kir. helytartóságnál kezd hi* 
vataloökodni. 1841-ben már fogalmazó, 1844-ben már titkár volt; egy- 
szersmind a m. nyugpenz-intézet ülnöke. 

A Kondé családból István 1721-ben Trencsin megyében Becz- 
kón székelt. 




*) Lehoczky StemmaU. 203. 

2 ) L. Teriina Memória inaugurál is IIL Rev. D. Nicolai Kondé etc. Debre- 
cini 2802. 



Kondercz} . — Konkoly 339 

A család czimere itt feljebb láthatólag — mint azt Kondé Mik- 
lós ezimeréről rajzoltatám— a paizs fehér, udvarában hármas zöld domb 
középsőjén nyugvó koronás azon könyöklő pánczélos kar, kivont kardot 
tartva , és a kar két keresztbe lőtt nyíllal van átlőve j a paizs jobbol- 
dali szögletében arany csillag, a baloldaliban ezüst félhold ragyog *)• A 
paizsfölötti sisak koronáján szintén a leirt kar nyillal átlőve, és kivont 
kardot tartva látható. A sisakról kétfelé szokásos fosziadék hullámzik le. 

Hon dere zy család. Közűlök Konderczy G y ö r g y 1622- 
ben Zala vármegye szolgabirája volt 2 ). 

Kondor család. (Felső-Őri.) Egyike azon vasmegyei csalá- 
doknak , melyek 1582-ben Rudolf királytól Felső-ör helységre uj ki- 
rályi adományt nyertek. Lásd Zambó család. 

Kondor nevű család Szatmár megyének is nemessége sorába 
számitatik. 

Konkoly Thege család. Komárom vármegye egyik leg- 
régiebb adományos nemes családa. Már 1485-ben a marczelházi Posár 
család részére Komárom megyei Marczeiháza, Madár helységek, vala- 
mint Páth és Gyarmat puszták iránt kelt adomány-levélben iktatási 
egyik királyi emberül Konkoly Albert neveztetik meg 3 ). Ennek 
egyik unokája 

Konkoly Thege István a XVI. szátad elején élt, kitől a múlt 
század közepéig — hol családfánk megszakad — következőleg *) sarjad- 
zott le a család : 

Konkoly Thege 
István 

| ' " " " ' , — ' - A - .ii.. »<- ■ - .— ■ ! 

I. György Bora Dóra János 



(Thúr% Ilona) (komáromi (Jaszky ' TTav'árirv 

"HTPéteT ' Pócs János) Márton) 



1572 1588. ^ ^ Folyt, höv. lapon. 

16U. 
( Szelesé n v i Zsuzs a) 

II. Péter 
(Viszocsány N.) 



4va 



III. Péter Éi 

f (1. Czer Mihály. 
2. Fekete István) 



*) Pókatelekén a családi kastélyon p ó k a czimer van, mint az 1858-ki 
vasárnapi újságban olvasom, mi okból és hogyan, miután Kondé Miklós püspök 
az itt adott czimert viselé ? — nem tudhatom. 

*) 1622 -ki 36. törv>c2. 

•) Gr. Teleki Hunyadiak kora XII 278. — Trencsin sí. kir. va'rosának 
pedig 1577-ben birája Konkoly Pál volt. 

*) Ex Processu tabuiari Fekete iano eontra Tajnay-anos. 

22* 



340 



Konkol>. 



Ií. György, hi ai előbbi lapon. 



János István Mihály Kata Erzse Zsófia 

(Kis máskép (udvardi (Gazdag 

Tolnay Szabó István) 
György) István) 



Lidia Éva 

(Morócz István) (Kis Ferencz) 



idősb László Erzse 

(Hatvány (Dallos 

Teréz) Albert) 



II. István Zsuzsa 

(Pajor Lukács) 

István. György. Kata. 



Julianna 

(Szluha 

Fer.) 



János ifj. L ászló 

(Blaskovits ' Z\. 
n ^ Juli 



Erzse) 



Erzse 
(Tajnay Károly) 



Hanna 
tOrdódy 
György) 



Ugy látszik I. Péter az, ki 1602-ben Básta császári vezér alatt 
Erdélyben hajdúk (gyalogság) kapitánya volt *)• 

A táblázaton álló törzsnek csak két fia lévén, és két leánya mag- 
nóikul halván el , az Összes atyai és anyai birtok kétfelé ment ; mely 
Jánosnak unokáinál már hatfelé oszlott, míg a György ágán II. Péter 
fia magnélkül halván, leánya Éva Fekete Istvánné, egész jószágát át 
adta idősb László nak, kitől egy részben leány-ágon a Tajnay -ak szár- 
maznak, és kinek egyik leánya báró Szluha Ferencznek neje 1728-ban 
már a Komárom megyei mind két gyallai birtokba adománylevél szer- 
zése mellett beiktattatott 2 ), ellentmondván Konkoly István, de később 
ellentmondását visszahúzta. 

1697-ben Konkoly László, Mihály, és István a leány- 
ágat Gyalla és Aba puszták birtokából ki akarván rekeszteni, Konkoly 
Zsuzsán na Császár Imre hitvese ellen pert kezdenek. 

1752-ben Gazdag Sára Jókay Sámuel özvegye , Konkoly Zsófia 
fiának Gazdag Jánosnak 3 ) leánya Konkoly jogon erőtlenitő pert kezd 
báró Babocsay Ignácz , mint Szluha Eleonóra nejétől származó gyer- 
mekei gyámja ellen. 



») Wolph. IktkJeu Hist. V. 102.— Gr. Mikó Imre Erdélyi történelmi 
adatok I. 67. 

') Fényes Elek Komárom várm. 123. 

a ) Ennek atyja a táblázaton álló Gazdag István. 



Konok.— Kónya. 341 

í 767-ben a Konkoly leány-ág pert kezd az előbbeni per végre- 
hajtása megigazitására. Ugyancsak a leány-ág Jókay Sámuel fölpe- 
ressége alatt uj ítéleti parancsot nyervén , perbe idézi a Tajnay-akat 
hasonlóul a Konkoly féle Örökösöket *). Megjegyzendő még , hogy I. 
Györgynek három leánya is, Katalin, Erzsébet és Zsófia illető 
részeiket Szluha Ferencznek adták el. 

A Konkolyak most élő nemzedéke II. Istvánnak három fiától 
származik le , kiknek azonban nemzékrendi táblázatit nem birván, az 
utóbbi időkből csak a következőket említhetjük meg névszerint : 

Konkoly Bálás 1839-ben Komárom várraegye szolgabirája volt 

Konkoly Lajos 1839-ban Sopron vármegye főszolgabirája. 

Konkolyi Károly 1846-ban magyar királyi testőr. 

Konkoly János 1846-ban a 33-ik számú magyar gyalog ezred- 
ben hadnagy. 

ÜLonok család. Zemplin vármegye czimerleveles nemes csa • 
ládainak sorában áll 2 ). 

ÜLonstantiit család. E családnév Szabolcs megye nemes- 
sége sorában említetik Fényes E. Geograpfi iájában. 

IConszky család. Konszky Gáspár 1625-, 1635- és 1638- 
ban a határvizsgáló bizottmány országgyűlési leg kirendelt tagja 3 ). 

Konszky Mihálynak TaufFenbach Annától leánya D o r o t y- 
tya Malakóczy Miklós neje volt. 

Kontér család. (Ivánházi.) Kihalt család, melyből ivánházi 
Kontér István 1505-ben a rákosi országgyűlésre Arad vármegye 
követe volt *). 

I&ontli család. Lásd Hederváry cs. 

I&xmtlló család. Zemplin vármegye czimerleveles nemes 
családainak egyike 5 ). 

M.onya család, Lásd Zéchén cs. 

Kónya család. Dunántúli fejérmegyei nemes család. Kónya 
Márton 1727-ben kapott nevezett megyétől nemességéről nemesi 
bizonyítványt ; 1769-ben mart. 15-én pedig unokái János, György, 
Márton, és másik Márton kaptak szintén azon megyétől nemesi 
bizonyság- levelet, mely szerint ily leszármazás áll: 



') Fényes id. h 

7i j Szirmay Com. Zemplin not. top 114. 



») 1625 : 23-ik, 1635 : 58-ik és 1638 : 42-ik törv. ez. 

é ) Jászay P. A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után 158. 

s ) Szirmay C. Zemplin. not. top. 114. 



34$ üonya. Koő*. 



Kónya Márton 
1727. 



János Márton. 

János György Márton Márton 

1767. 1767. 1767. i?67. 



HLŐnya család. (Egerpataki.) Erdélyi család , közűlók D o- 
m o k o s Felső-Fejér megyében irnok 1848-ban. 

Kónya család. (Sz.-Kocsárdi.) szintén Erdély családa. Kö- 
zűlök János Aranyosszék rectif. biztosa 1794-ben. Zsigmond 
ugyanott altörvény széki biró. István ugyanott ügyvéd. 

Kónya család. (Zágoni.) Közűlök István 1815 — 1848. 
Károly -Fej ér vár ott városi hivatalnok. 

Konyár család. Ebből Konyár vagy Konyári János 1528- 
ban Szapolyai híve J )- 

Konyhás család. Zemplin vármegye czimerleveles nemes 
családa 2 ). 

KÓnyl család. Közűlök Kónyi László 1445-ben Bereg 
megye nemessége képviselője a pesti országgyűlés végzeményeinek 
sikeresitésóre czélzó javaslatok végett összegyűlt tanácskozmánynak 3 ). 

A múlt század végén egy Kónyi János nevezetű irónk is volt, 
ki kivált adomás gyűjteményei és egyéb művei által nagy népszerű- 
ségben részesült *). 

M.OÓS család. Abauj, Gömör, Torna, Nógrád és Zemplin me- 
gyében találunk ily nevű családot. A legutóbb nevezett megyében e 
század elején birtokos Berzéken s ). 

Koós István i 694-ben GyulaíFy Györgytől bizonyos birtok- 
rész kiváltására engedményt kap 6 ). 

Lévai Koós István 1815-ben Gömör megyében Jánosiban 
közbirtokos. 

Koós Károly Torna megyében 1838-ban másod-, 1843-ban 
első-alispán. 

Koós János A bauj megyében 1846-ban úti-biztos. 

Koós Miklós Nógrád megyében előbb ügyvéd, 1850-ben cs. 



— 



*) Sperfoge! Wagnernél 153. 

2 ) Szirmay C. Zemplin. not. top. 114. 

3 ) Gr. Teleki Hunyadiak kora X. 168. 

*) h. munkáit Danielik, Magyar irók II 155. 
5 ) Szirmay C. Zemplin not. top. 114. 225. 
«) Ma. Musaei fol. lat. 2340. 



Kopácsy. 343 

kir. járásbiró ., jelenleg úrbéri törvényszéki ülnök. Nejétói Kelemen 
Máriától egy fia, s egy leánya Jenny Koburg Lajo9né élnek. 

Kopácsy család. Már a XVI. században az első hírneves 
reformátorok közt tűnt föl Kopácsy István, ki Perényi Gábor- 
nak udvari papja volt, és ettől Csernaka helységet kapta, melyben 
1560-ban királyi adománynyal erŐsitetett meg *). Ezzel mily vérséges 
viszonyban állott Kopácsy György, kinek í 583-ban Pozsony me- 
gyében a szeptenczi hegyen nagy- szőlő nevű szőlőt adományo- 
zott 2 ), — nem tudjuk. Említett György 1583-ban (feria sexta pro- 
xima post festum b. Thomae apostoli) Aszáson is kir. adományt nyert. 
Ennek utódai Kopácsy Mihály és György 1765-ben juí. 5-én Zala 
vármegyétől nemesi bizonyítványt kapnak 3 ) j és ily leszármazást iga- 
zoltak : 

Kopácsy György 

1583. 

r —- A -i 

György 

i * 1 

Márton 

. r\ . 



Márton 



Mihály György 

1765. 1756. 
(Gyöngy Judit) 

József N . 



sz. 1775. f 1847. ' T. ' r .. ~~ '- 

M. orsz. prímása. v Joz f f v Gy^ST 

1 Veszprém m. Veszprémben. 

törv. sz. elnök 



Victor. Jozefa József. Mária. stb. 

(b. Győrfi 
, Károly). 

E családból született 1775. május 2Ö-án Veszprémben József, 
kinek atyja Kopácsy Mihály, anyja Gyöngy Judit volt; 1791-ben 
pappá lön. 1798-bán áldozár , majd tanár és püspöki titkár. 1806-ban 
veszprémi plébános és alesperes, 1807-ben veszprémi kanonok, 1813- 
ban simegi apát , hantái prépost, és székes főesperes, 1817-ben kir. 
táblai ülnök, 1319-ben hétszemélyes táblai ülnök, 1822-ben fejérvári, 
1825-ben veszprémi püspök. 1838. dec. 15-én esztergami érsek , ma- 
gyar ország prímása, Esztergám vármegye főispánja stb., a magyar 
egyház egyik legjelesb főpapja. Meghalt-1847. sept. 17-én. 

') Lányi Magyar föld egyház története I. köt. 111 s ap. 
2 ) Liber Regiuö foljo 352. 
*) Veszprém megyei levéltár. 



344 Kopasz. — Kopesár. 

Unoka-öcscse Kopácsy József 1841-ben Veszprém megyei má- 
sod alispán királyi táblai ülnökké neveztetett; utóbb 1850. után cs. 
kir. kerületi törv. széki tanácsos , és Veszprém megyei cs. kir. törv. 
széki elnök. Czimerük a paizs kék mezejében magas sziklára kapasz- 
kodó szarvas. 

Kopasz család. (Vádi.) Hunyad megyében birtokos család 
volt Kopasz Dán és Mihály 1451-ben már mint nemesek ayerik 
adományba Vád, Naláczs több jószágok. 

Kopasz János 153 i-ben jószágot veszít hűtlenségi bélyegen. 
Demeter, János, Pál és László 1536-ban az alsó szil- 
vás! jószágot nyerik adományban. 

A XVII. század közepén Demeter és János ünnepélyesen 
tiltakoznak , hogy Borbála nővérüknek nem adnak jószág-részt, ha 
szándéka szerint a nem nemes Almási Györgyhöz megy férjhez. — 
Ezekkel egy időben élt 1655. táján Dénes, és Kopasz Istvánné 
Macskási Anna. 

Kopasz Anna Macskási Petemé 1 697-ben halt meg. 
A íiágat túlélte Kopasz Mária Bodoni Balásné , a ki 1702-ben 
halt meg , s a család sok jószága a Bodoni , Tordai , Henter, Naláczi, 
Buda s több leány-ágon lejött rokonok közt oszlott meg ') 

l&opay család. Közűlök György 1614-ben a Trencsin me- 
gyei lajstromokban fordul elő '). 

Itopcsáiiyi család. Szintén kihalt család. 1637-ben Kop- 
csányi Mihály pozsonyi nagyprépost és bakonybéli sz. Móries: 
apátja volt 3 ). 

1619-ben a Dóczyak tiltakoznak a barsmegyei Zsarnóczán egy 
teleknek Kopcsányi Gergely részére tett bevallás ellen a sz. bene- 
deki Convent előtt— 1644-ben Nógrád megyében Kopcsányi György, 
Ferencz testvérek éltek, kiknek nővérük Kopcsányi Borbála Bo- 
donyiné egy elpusztult telket Bodonyban zálogba ád *). Borbála 
élt még J 695-ben is. 

Kopesár család. A Kopesár vagy Kopachár család 
nyomait már szintén csak oklevelekben találjuk. 

Kopachár Lukácsnak özvegye Borbála sz.-benedeki szőlőjét 
1559-ben leányainak Borbálának Horváth Lőrincznének, és An- 

*) B. Bornemisza család levéltárából Török Antal közlése után. 

z ) Szontagh D. közlése. 

3 ) Péter ffy Conciiia. II. és Hevenesi Mss. F. XXI. 377. 

*) Sz. benedeki Convent". Nro 217 Proioc. P. p. 125. 



KophandeL-Kopsó. $45 

nának Gyürky Jánosnénak vallja be örökösen *)• Azonban ugyan e 
szőlőt nevezett Anna Gyürky Jánosné nővérének Borbálának adja át 
1597-ben *). 

Kophandel család. Kophandel Mátyás 1768-ban M.- 
Terézia király-asszony által emeltetett nemességre. 

Czimere függőlegesen kétfelé osztott paizs , a jobboldali osztály 
vörös mezejében zöld térről arany karó mellett zöld szőlőtőke virul, és 
róla bárom piros szőlőfürt csüng; az udvar jobb szögletében arany nap 
ragyog ; a baloldali osztály kék udvarában egy fehér bárány ágasko- 
dik, első lábaival ezüs horgonyt tartva , és hátulsó jobb lábát a hor- 
gony egyik alsó végére helyezve , a bárány feje fölött az udvar tetejé- 
ben félhold ragyog. A paizsfölötti sisak koronájából egy fekete medve 
nŐl ki, első lábaival egy arany méhkaptárt tartva , mely fölött három 
méh repked. Foszladék jobbról arany- vörös, balról ezüst- kék 3 ). 

Kopó család. (Péterfalvi.) Ugocsa megyei kihalt nemes csa- 
lád. Péterfalvi Kopó Gergely 1519-ben birtokos volt Péterfalván *). 
14opoz család. Ugocsa megyében a Sásvárt biró Sásváry 
család egyik ágának neve. 1320-ban élt Kopoz Miklósnak fia Ist- 
ván. Lásd Sásváry cs. 

I&opócsy család. Szabolcs vármegye nemesrendű családai- 
nak sorába számitatik. 

Koppányi család. Zala vármegye nemes családa. Közűlök. 
Koppányi Ferencz 1837-ben Zala megye fő-adószedŐje volt. 

Koppauer család. Koppauer Ignácz 1790-ben nyerte 
czimeres nemes levelét. Czimere négy részre osztott paizs, az 1-ső és 
4-ik osztály vörös udvarában hármas halmon koronából kiemelkedő 
fehér egyszarvú áll. A 2- és 3-ik osztály kék udvarában jobbról balra 
rézsútosan egy arany csíkolat vonul le , melyen egy meztelen kard lát- 
ható, a paizs két szegletében arany csillag ragyog. A paizsfölötti sisak 
koronájából két sas-szárny között, melyek közül a jobholdali vizirány- 
ban félig fehér , félig vörös , a másik félig kék, félig arany, fehér egy- 
szarvú emelkedik ki. Foszladék jobbról arany-vörös, balról arany-kék 5 ). 
Kopső család. A Kopsó, Kopsa vagyKopzó család 
Trencsin megye curialis nemes családai sorából való. Már 1666-ban a 



*) Sz.-benedeki Convent. Nro 217, Protoc. P. p. 125. 
2 ) Ugyanott Protoc. G p. 594. és Fasc. 37. nro 18. 
8 ) Adami Scuta gentil. tom. V. 
*) Szirmay C. Ugocsa p. 124. 
*) Adami Scuta gentil. tom. V. 



346 Kopunovics.— Korcsek. 

huorkai nemes birtokon találjuk. 1736-ban pedig az akkori nemesi 
vizsgálatkor András, János, Mihály, György és Dániel 
igazolák nemességüket Trencsin megye törvényszéke előtt. 1 748-ban 
találjuk Jánost, id. és ifj. Andrást, Györgyöt, Dánielt 
és Miklóst. 

1768-ban összeirattak Dániel, János fiaival Jánossal és Mi- 
hályival ;— A n d r á s öt* fiával Jánossal, Andrással, Istvánnal, György- 
gyei és Ádámmal , azután András és- J á n o s , és ez utóbbinak két 
fia János és Imre. 

1803-ban János három fiával Józseffel , Jánossal és Imrével, 
István fiával Jánossal, — A d á m fiaival Imrével és Andrással ; ifj. 
János id. Imre fiával Jánossal ; György és János. 

1837-ben tizenkét férfi tagja Íratott össze e családnak. Mindnyá- 
jan Huorkán laktak, kivévén a középső Jánost, ki 1803-ban Révfalu- 
ban lakott *)• 

Kopuiiovics család. Kopunovics György és Simon 
testvérek 1791-ben II. Leopold -királytól nyerik czimeres nemes 
levelüket. 

Czimerük négy részre osztott paizs , az 1-ső és 4-ik osztály fehér 
udvarában hármas zöld téren egy lelánczolt kappan áll A 2- és 3-ik 
osztály kék udvarában egy felfordított V. alakú arany szelemen (Bal- 
ken) látszik, mely fölött az arany nap és ezüst félhold áll, alatta pedig 
egy fehér vár-torony emelkedik. A paizsfóiötti sisak koronáján hármas 
zöld halmon a leirt kappan áll , két elefánt-ormány között, melyek kö- 
zül a jobboldali vizirányosan félig ezüst, félig vörös, a másik félig kék, 
félig arany. Foszladék jobbról ezüst -vörösi balról arany-kék 2 ) 

Korcsek család. Korcsek Mihály — mint egy előttem 
fekvő táblázat mutatja — Korponán született, és állítólag kihirdetett 
nemes volt. Ennek fia Tamás Bozókon születik í 696-ban; ennek fia 
János Nógrád megyében született Rimóezon 1732-ben , ennek íia 
Mihály Sz.-Iványon szül. 1761-ben; ennek fia ismét Mihály ki 
1804-ben született, és ily leszármazás mellett nemessége kimutatásá- 
ban fáradozott 1840. tájban. 

Egy másik táblázat Korcsek családbeli ily ágazatot tüntet fel : 



*) Szontagh D. közlése szerint. 
3 ) Adarai Scuta gentiL tom. V. 



Korcsma. — Korda. 



841 



Mihály 



Gábor 

— ~ss 



Márton 

Becskén lakott. 

1784. 



Sámuel 
Korponán lak. 
1753. Nógrádtói 
nsi bizonyítvány t 

Mihály 

lakott Szügyben. 

1784 



Ezeknek igazolási pörük volt egy 1783-ki nov. 6-án kelt hely- 
tartósági rendelet folytán. Ií84-ki febr. 9-én Liptó megyétől nyertek 
nemesi bizonyítványt , mely Nógrád megyében azon évi april. 27-én 
tartott közgyűlésben hirdettetett. 

Korcsek Márton 1732-ben Nógrád megyében mint jövevény 
a vizsgálat alá veendő nemesek sorába íratott, de mint másunnan lát- 
juk '), eMárton nak másik neve Nemes volt, és a beharfalvi Ne- 
mes családhoz tartozott. Lásd Nemes cs. 

Korcsma család. Szabolcs vármegye nemes rendű családai 
közé sorozza Fényes E. Geographiájábau. 

Korcsmáros család. Vas vármegye nemessége sorában áll 
szintén Fényes E. Geographiája szerint. 

Korda család. (Boros-jenői gróf f és nemes.) Mint Kővári 
is irja 2 ) a család állítólagosán Olaszországból eredt I. Károly magyar 
király korában Magyarországba, hol főleg Szatmár megyében települ- 
tek meg, innen a nemzeti fejedelmek alatt egy ág beszakadt Erdélybe 
Korda Mihály által, kinek neje Macskási Margit volt; és kinek uno- 
kája Zsigmond 1655—1668. huszti kapitányságot viselt. Ettől 
kezdve az erdélyi ágazat igy sarjadzott le : 

1. Zsigmond 

1665. 1668. 

huszti kap. 

(1. Tordai Erzse. 

2. Farkas Zsuzsa) 



Kata 

(Katona 

Pál) 



Ferencz. 

_JSSL_ 



Klára 

(Permártom 

Mária) 



1. György 

1672. 

(Vadas 

Mária) 

r- . 

Folyt. 11 

táblán 



Borbála 
(Szilágyi 
András) 



Zsigmond 

9 ró f 
udvarhelyi 

főkir. bíró 

(Sárpatak i 

Rebeka) 



Folyt. i. táblán. 



*) Haan, Jena Hungarica p. 86 
a ) Erdély nevez. csal. 157. 



&&8 



Korda. 



Zsuzsa 
(Haller 
Ferencz) 



I. tábla. 

Ií. Zsigmond, ki az előbbi lapon, 

gróf 

udvarhelyi 

fő kir. biró 

(Sárpataky Rebeka) 



Maria 

^ Szentkereszti 

András) 



Zsuzsa 

(ikt. Bethlen 

Sámuel) 



lll. Zsigmond 
(1. Bánfiy 

Zsuzsa) 
2. gr. Nemes 
Júlia) 



László 
(gr. Lázár 
Anna) 

I * " 1 

II. György 
+ 1786. 
kot os i főispán 
(gr. Teleki Zsuzsa") , 



Kata 
f 1812. 

(Vay 
Dániel) 



Mária 
f 181Ö. 
(Kemény 
László) 



Ádám 

(Dániel 

Anna) 



lll. György 
gróf f 1794. 



Anna 
ti. Bánffy Elek 
2. Toldalaghy 
László) 



Zsuzsa 
(X. Sáfár Pál 
2. Fosztó 
Menyhért) 



II. tábla. 

I. György, ki az előbbi lapon. 
1672. 
(Vadas Mária) 



Sándor 

(Keezely 

Bora) 



Borbála 
(1. Szőliősy 
János 
2. Keezely István) 



Bora Julianna Sándor 

(Sármasági (1. Vér Bold. (Irsai Mária) 
László) 2. b. Diós/eghy 
Ferencz) 



Zsuzsa 

(Korodi 
Ferencz) 



László 
f 1792. 
(Varsányi 
" Teréz) 



Klára Kata Zsigmond 

Bolöni (Egri Farkas) f 

Sámuel) 



Anna 
1793. 
(Salánki 
László) 



IV. Zsigmond 
(Murányi 
Rákhel) 



IV. György 

(Kabos 
Karolina) 



Ádám 

(Toldalaghy 

Zsuzsa) 



Karolina. 



V. György Anna 

(Versényi 
Károly). 

Erdélyben a osalád eredeti jószágai H i cl a I m á s és egyebek vol- 
tak innen hid-almási előnévvel is éltek. Vagyonosságukat jó házas- 
ságaik növelek j igy I. Zsigmond mind két neje gazdag volt. Fia 
II. Zsigmond, mint a gazdag és befolyásos gr. Apor István foga- 



Korda. 



849 



dott fia szép birtokra tesz szert , udvarhelyszéki fő királybíró lesz 0> 
és grófságot vesz *). 

A III. Zsigmond második neje, gr. Nemes Júlia (-f- 1696. tájt) 
egyike kora legraíveltebb asszonyainak , hatvankét évig élt özvegyen, 
és mint ilyen a hagyomány szerint — írja Kővári : — egykor Udvar- 
helyszék fő-királybiróságra a legtöbb szavazatot nyeri. Ugyancsak ez 
ágban II. György a kolosi főispán (f 1786.) nejével tábornok Te- 
leki Ádám leányával ismét szép jószágot kap. Azonban e Györgynek 
unokájában III. Györgyben 1794-ben a grófi ág kihalt; és igy a 113 
heíységbeli részint egész, részint részjószágok a leány-ágra, főleg Tol- 
dalaghynéra és ezentúl az iktari Betlenekre háromlottak. 

Másik ág — mely a nemesi rendben maradt — hivatalt kevéssé 
viselt ; és jelenleg csak az egy V. Györgyben függ az egész család 
reménye, minthogy két fitestvére a forradalomban esett el. 

A magyarországi Szatmár megyei ág, melyből Mihály 1717- 
ben Tunyógon birtokrészt egy malommal együtt kir. adományban ka- 
pott 3 3, és 1724-ben Szatmár vármegye fŐszolgabirája volt *), — Korda 
Jánostól jŐ le következőleg : 

János 
(Mik ojay N.) 

Mihály 
1724. 
(Elek N.) 



László 

i * 

Ferencz 

1806. 

Jgnácz. 
f 1859. 



György 
(Ilosvay 

Zsigmond 
(Horváth 
Zsuzsanna) 



Mihály, 
f 



Ferencz. 

t 



János 
(Kengyel 

Zsuzsa) 



Klára 
(Csanádyné) 



Mihály. István Lőrincz 
f m testőr követ 
utóbb kapit. s alisp. 
(Mensáros N.) + 1848. 



Teréz Ágnes. Krisztina. 



Péter 
aliigyvéd 
1840 f 



Pál 

(Papp 

Charitas) 



Veronka 

(Kürthy 

Antal) 



Kata. 



Antónia 

(Sepsy 

Mihály) 



Zsuzsa 
(Kürthy 
Miklós). 



*) Cserei Mihály Históriája 270. 412. 437. 

1 ) Adami Ms. Musaei quart. lat. nro 182. szerint 111. Zs i g m o n d és test- 
vére László lett 1730-ban báróvá ; és ez adat azért látszik hitelesnek, mert Adami 
az udv. kanczellariai levéltárból merité adatait. — Lehoczky Stemmat I. 169. és 
II. 120. szerint 1733-ban lett a Korda család báróvá. 

3 ) Szirmay Szatmár várm. II. 120. 

4 ) Ugyanott I. köt. 134. 



350 Kordics.-Korláth. 

Ferencz birt Szatmár megyében Nyir-Medgyesen , Csenger- 
ben és Csenger-uj faluban. Fia Ignácz 1859-ki sept. hóban halt meg, 
s benne a Korda család ez ága fí-ágon kifogyott. 

Jánosnak fiai közűi István birtokos volt Vetésen, előbb m. kir. 
testőr, utóbb kapitány. Testvére 

L ő r i n c z 1 837-ben Szatmár vármegye főszolgabírója , utóbb 
alispán és országgyűlési követ. Meghalt ezen pályáján Pozsonyban 
1848-ban. 

Péter 1840-ben Szatmár megye alügyésze volt. 

A család e század elején birtokos mégKis-Mádán ésCsáholyban, 
főlakhelye azonban Sima. 

Vallásukra nézve helv.-reformata egyház hívei. 

A család eldődei közül nem szabad — habár végül is — megem- 
lítés nélkül hagynunk Korda Istvánt, ki 15Q3-ban II Ulászló ki- 
rálytól Alsó-Rutkán szép jószágokat kapott adományban *)• 

ICordics család. Kordics L á s z 1 ó báró örököseinek a b. 
Maholányi János Örökösei ellen indított ügynek elintézését az 1715-ki 
országgyűlés 67. törv. czikke szerint a nádorra bízta. 

Kőris család. Gömör megye nemes családai között foglal 
helyet 2 ). 

Koritsánszky család. Koritsánszky György 1 797-ben 
I. Ferencz királytól nyerte czimeres nemeslevelét. 

Czimere négy részre osztott paizs , az 1-sŐ és 4-ik osztály arany 
mezejének közepén vizirányosan egy vörös csíkolat , és azon fekvő ki- 
vont kard , a csíkolat fölött pedig egy kosár gyümölcs, alatta egy ko- 
sárban virágok láthatók. A 2- és 3-ik osztály kék mezejében hármas 
fehér szí Idákon fehér szárnyas ló (pegazus) ugrik. A paizsfölötti sisak 
koronájából két kiterjesztett sas-szárny között arany oroszlán női ki, 
ki, első jobb lábával kivont kardot, a másikkal három búza kalászt 
tart. Foszladék jobbról arany-vörös, balról ezüstrkék 3 ). 

Korlátli család. (Alsó-kálosai.) Gömör megyei régiebb csa- 
lád, mely A 1 s ó-K á 1 o s a-ról irta előnevét. 

1458-ban Korláth Péter Saskewben lakozó, a Szilágyi Erzsé- 
bet s fiai, és más részről a Gara nemzetség közt kötött szerződés sze- 
rint Gara család híve volt *). 



*) Budai Fer. Hist. lex.Il. 489. 
a ) Bartholomaeides C. Gömör. p. 144. 
*) Adami Scuta gentil. tom. V. 
*) Teleki Hunyadiak kora X. 569. 



Korláth. 351 

Korláth Mihály 1548-ban Wittenbergában tanult 1 ). 1556- 
ban Huszt vára kapitánya volt 2 ). 

Ezután találjuk Korláth Lázárt, kinek néhány izén ivadékát 
következőleg 3 ) ismerjük : 

Lázár 
(Putnoky Zaófia) 



István Borbála 

Gömör v. alisp. (sz.-károsi 

1598. Farkas János) 
(Barna Anna) 



Ferencz Kata Anna Judit 

1635 . 1647. (Fúló (Berthóti (1. Papp György 

1 Zsófia ' Miklds ) BaHnt) 2. Máriássi 

(fintai Bartholecz András) 
Kristóf). 

Lázárnak fia István (sömör vármegyének 1598 ban alispánja 
volt *); egyszersmind Szendrő vára kapitányóul is iratik. Élt még 
1623-ban is. Fia 

Ferencz 1 635-ben a száraz- vámok eltörlésére egy országgyű- 
lési választmányi tag a 72-ik törv. czikk szerint; valamint ugyan az 
1647-ben is a 91. törv. czikk szerint. 

Ez ag a 1 s ó-k á l o s a i előnévvel élt. 

Azonban találunk még egy ágazatot , melynek Bényei előne- 
vét olvassuk. Ezen szintén néhány ízen csak a műit század közepéig 
terjedő családfa a följebbi családfával egy előttem fekvő táblázaton 
ugy áll Összefüggésben, hogy a följebbi táblán álló Istvánnak egy J á- 
n o s nevű testvérétől hozatik le ,. azonban e J á n o s Is tvánnal együtt 
eme táblázaton nem Lázárnak, hanem Mihálynak fiául téte- 
tik, és Mihálynak atyja lett volna János, kitől a nemzékrend *) 
igy folyik le: 



*) Bartkolomaeides. Memória ungaroruna, qui Wittebergae etc pag. 24. 

*) Bethlen Wolph. Hist I. 595. 

*) Wagner Mss. tom LXX. 

4 ) Barthoiomaeides C. Gömör p. 757. — Azonban e szerző „M eraoría 
Ungarorum" czimű munkájában p. 24. azt véli, hogy ez István a Witte- 
bergben tanult Mihály nak lett volna fia. Ellenben a Geneal. authent. I. is 
István Jánossal együtt Mihály fiául, és Lázár unokájául iratik , de ez utóbbi 
adat Mihályt, az apát, nem 1548-ban, hanem 1630 ban élteti, és igy más Mi- 
hályt ért 

*) Wagner id. Rézirat *0ö. lap. és Geneal. authent. tom. I. 



3M 



Korláthkeöy. 



Mihály 

1630. 

(Bossányi Anna) 



István, 
ki följebb. 



Farkas 
t 



János 

(appouyi Nagy 

Zsuzsa) 

István 1680. 
(Ormándy Zsuzsa) 



János 
(Kovács Mária) 
Galgóczról) 



Erzse 
(Naszvady 
András) 



György 



László. 



István. 
t 



István. 



Farkas. 

t 



István. 

1762. 

Eápláton 

lakott. 



György 



László. 



Ferencz 
jesuita. 



Mihály. 



Judit 
(Nagy 
János) 



Eva 
Bittó 
Mihály) 



Erzse 
(Hegyi 
Mihály) 



Ez ágazatnak B é n y e i előneve alatt tán inkább a Gömör me- 
gyei Benya vagy Béna helységet kell értenünk, mintsem a Pest me- 
gyei Bénye helységet ; miután a Korláth család főleg e megyében lát- 
szik honosnak. 

Egyébiránt székel e család Ung megyében is , hol Korláth 
György 1845-ben megyei számvevő volt. 

Korláthkeőy család. (Korláthkeői f.) Egy törzsből ered 
a Bucsányi családdal ; és igy a Huntpaznán nemzetségből B o d o u k- 
tól veszi származását. 

Idősb Bucsányi Oswald machói al-bán 1445-ben Ujlaky Mik- 
lóstól 4000 arany forinton vette meg s a Posony megyei (most romban 
heverő) Korláthkő várát, a Pozsony megyei Nádas, Nyitra megyei Jab- 
loncza, Szent-György (Schandorf), Noveszko, Podhragye (most Liesz- 
kov) helységekkel 3 ); és 1447-ben ezek birtokában Hunyadi János 
kormányzó által is megerősitetett, és ugyan ekkor a vár környéke még 
Karkócz helységgel is megnagyobbitatott. 1479-ben már Oswáldnak 
csak neje Soóky Dorottya (Soóky Istvánnak leánya) élt. 

Oswáldnak egyik fia az atyja által viselt báni hivatalról kor- 
láthkői Bánfy Mihály nak neveztetett, és ez hűtlenségi czimén Kor- 
láthkőt elvesztvén, az 1485-ben I. Mátyás király által kwinspergi Plán- 
ker János német eredetű királyi udvari katonának adományoztatott, 
azonban ez adomány érvényre soha sem juthatott , mivel I. Oswáldnak 
másik fia Bucsányi II. O s w a 1 d , ki Za k y nak is neveztetett , a vár 



') Hormayr Mednyánszky Taschenbuch 1834 foly 63 



Koriáthkeóy, 



353 



birtokában megmaradt, és 1498-ban Korláthkewi bárónak irva for- 
dul elő. 

Ezen II. Oszvald 1502 — 1505-ben tatai és komáromi kapitány 
volt, és mint ilyen jelent meg az 1505 -ki rákosi országgyűlésen J ). 
1506-ban Ulászló követje volt a lengyelekhez a ). 1512-ben dispensa- 
tor regius-nak iratik. 14.86-ban a Berencsi várat és uradalmat öröklé, 
és annak birtokába jött 1502-ben. Fiai János, ki 1493-ban Krakóban 
tanult 3 ), és A n t a 1 ifjan haltak el; Zsigmond 1535-ben követé 
testvéreit a sirba. Fenmaradt egyedül a negyedik fiu Péter, ki magát 
már bucsányi Korláthkőinek irá , és ki 1515*ben a lengyei congressu- 
son vett részt , II. Ulászló király kanczellára , utóbb fő-ajtónálló volt, 
elesett 1526-ban Mohácsnál *). Benne fíágon kihalt a Korláthkewy 
család. — A családfa következő : 

Osrwald 

machói al-bán 

1447. 



II. Oswáld 
tatai és komáromi 
várnagy 1505. 
(Sóoky Dóra) 

— ■■■■■■■■■ ii — A — . ■ ■ .in ■ ■■■—■ 



Mihály. 
1485. 



Zsófia 
(Hatnay 
Zsigmond) 



Veronka 

(Apponyi 

György) 



Kata 
(Répássy 
György) 



Péter 
kir. ajtón- 
álló 
elesett 1526. 
(gutái Or- 
szágh Dóra) 



János Antal. Krisztina 
1493. f (Majthényi 
István) 



Bora Zsuzsa 
(Hrussóy (Apponyi 
Jeromos) Péter) 



Zsigmond Kata 
f 1535. (Pongrácz 
Miklós) 



Erzsébet Anna 

(Nyáry (1. Erdődy István 

Ferencz) 2. Zekel Ferencz 

3. Baracskay Pál). 

I. Osváldnak három leánya volt ; Zsófia Hatnay vagy Bude- 
tini Zsigmondné, Kata 5 ) Répássy Györgyné , és Veronika Appo- 
nyi Györgyné. De ezek maradéka nem birá Korláthkőt. 

J ) Jászay Pál A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után 157. 

2 ) Engel Geschichte III. 132. 

3 ) Regestrum Bursae Cracoviensis p. 20. (hol egyébiránt a kiadó azon té- 
vedésben volt, mintha a Korláth és Korlát hköi család egy volna, azért 
teheté csak jegyzésben hogy János vagy Osváldnak fia, vagy István gö- 
mori alispánnak fia voit, pedig már láttuk, hogy a gömöri alispán Korlát h, 
de nem Korláthkői családból volt. 

*) Jászay id. h 8 lap.— -Buday Fer. Hist. lex. II. 486., hol atyjáról is van 
említés. 

5 ) Mednyánszky ezen Katát nem említi , & csak két leányt nevez, Zsó- 
fiát, és Borbálát zabláthi Hrussói Jeromosnét, {Lásd Kolostáry család) ki a 
mi táblázatunkon II. Oszvald leányául tétetik. 

23 



354 Kormány.- Kormoth. 

II. Oszvaldnak leányai Krisztina Majthényl Tstvánné *} ; 
Zsuzsanna Apponyi Péterné , és Katalin szentmiklósi Pongrácz 
Miklósné 2 ). 

Péternek leányai Erzsébet Nyáry Ferenczné , és Anna 
előbb Erdody Istvánné , másodszor kevendi Zékel Ferenczné és har- 
madszor Baracskay' Pálné , kik atyjok és nagybátyjuk kihalása után 
Korlátkőt és Berencset örökölték ; családi osztály-szerződések szerint 
Berencs a Nyáry-ak , Korláthkő az Apponyi és Pongrácz családé és 
ezek utódaié lön. 

Kormány család. Kormány Ferencz 1790-ben czimeres 
levelet szerzett, és ez által nemesitetett meg. 

Czimere függőlegesen kétfelé osztott paizs , a jobboldali kék ud- 
varban hármas zöld halmon arany grif ágaskodik, első lábaival hosszú 
lándzsát tartva ; a baloldali aranyudvarban a jobb oldalból kinyúló fe- 
kete kétfejű sasnak csak fele testrésze látszik. A paizsfölötti sisak ko- 
ronájából szintén arany grif emelkedik ki, az emiitett lándzsával. Fősz- 
ladék jobbról arany-kék, balról arany-fekete 3 ). 

14 ormos család. Jelenleg. Abauj. Szabolcs, Szatmár várme- 
gyék nemes család ai közé számitat] k. 

Hajdan Heves megyében a birtokos családok sorában találjuk, 
t. i. Kormos Fülöp azon megyei Fűzes heiységbeli birtokát asz. 
Ágoston-rendi szerzetesek egri kolostorának hagyományozta 1506 ban 
II. Ulászló király megegyezésével *). 

Ugocsa megyében szintén honos e család , mert e század elején 
Kormos István a péterfalvi közbirtokosok, — Kormos János 
pedig Nevetlenfalu közbirtokosai között olvasható & ). 

Koruiuüi család. (Remete-poganyesti.) Kormuth Antal 
1838-ban május 8án Csanád megyétől nyert nemesi bizonyítványát 
lakhelyén Krassó megyében 1841-ki január 7-ki közgyűlésben hir- 
dette té ki. 

Krassó megyéből ismét Arad megyébe költöztek , és birtokukat 
Remete-Poganyestet birja Patyárszky György. 



') Ezt szintén nem nevezi Mednyánszky, de igen a Geneal. autli. L, nmlf 
Sziillő Zsigmond iolperesnek báró Pongráczok elleni táblai perből vévé adatait. 
a ) Mednyánszkynál, másutt Pongrácz Gáspár áll. 
3 ) Adatni Scuta gentil. tom V. 
•j Budai Fer. Hist. lex. II. 486. 
*) Szirmay C. Ugoosa p. 125. 171. 



Korneli. 



355 



Korneli csal&d (Hóldmézesi.) Aradraegyei birtokos család, 
melyből Korneli Márk előbb a poroszok elleni hadjáratban cs. kir., 
utóbb pedig a b. -gyulai uradalomban számos évig számvevő tisztség- 
ben szolgált, Ez állami szolgálatában tanúsított érdemeinek jutalmául 
II. Ferencz király tói 1794-ben czimeres nemeslevelet nyert, — állitó- 
1 ag Ősi nemességében megerősitetett 1 ) ; és ama czimeres levél Békés 
megye közgyűlésén még 1794-ben kihirdettetett. Utóbb pedig 1804- 
ben aradmegyei Hold és 
Mézes nevű falukat Amb- 
rus és József fiai neveikre 
is ,.H o 1 d m é z e s i u előnév- 
vel királyi adományban sze- 
rezte. Meghalt Márk mint 
több megyék táblabírája hóld- 
mézesi birtokán 1808-ki octo- 
ber 15-én. 

A családnak 1794-ben 
nyert czimere — mint itt a 
metszvény mutatja — egy ke- 
resztvágással négyfelé osztott 
paizs, melynek 1- és 4-ik kék 
udvarában arany bőség-szaru 
tele arany buza-kalászokkal 
látható ; a 2- és 3-ik vörös 
udvarban ezüst oroszlán ágas- ■ 
kodik , első jobb lábával ki- 
vont kardot, a ballal egy égő 
fáklyát tart. A paizsfölötti si- 




1 ) Ha a család állítmányait figyelembe vesszük, ezek szerint e család is 
eredetét a római törzsökben keresi. És állítólag már I. Mátyás király alatt egy 
törzs * Korneli György Szabács váránál tanúsított vitézségeért nemességet nyert 
ily czimerrel . a paizs alyján hullámzó folyamból (mint mondatik a Dunából} két 
első lábaival kiemelkedő és jobbra visszanéző egyszarvú úszik, feje fölött az ég 
boltozatán három nyolcz szegű csillag ragyog, A paizsfölötti sisak koronájából 
jobbra egy szarvas -szarv, balra egy sas-szárny emelkedik ki , és ezek között he- 
gyével fölfelé fordított meztelen kard, és vadászkürt áll, és a kard hegyén ismét 
egy csillag, a fölött pedig függőleges vonalban még kettő ragyog.— A múlt szá- 
zadban egy Korneli János szakolczai fi,jesuita volt, hogy e család iva- 
déka* e ? — nem tudható. 

23* 



356 



Korneli. 



sak koronájából szintén ezüst oroszlán emelkedik ki, első jobb lábával 
kivont kardot, a másikkal égő fáklyát tart. Foszladék jobbról arany- 
kék, balról ezüst-vörös J )- 

Nemzékrende a családnak csak Korneli Györgytől ismeretes, ki 
az egyházi anyakönyvek tanúsága nyomán Zala megyében előbb Vu- 
csa-Gumilán, utóbb Bagonyán lakott. Ennek fia István, kinek nejé- 
től baksai Császár Dorottyától Bagonyán 1729. april 1 6-án született 
a följebb nevezett Márk. 

Emiitett Györgytől kezdve a család leszármazása következő : 2 ) 

György 

i * 1 

István 

1729. 1745. 

(Császár Dóra) 



Márk 
sz. 1729. f 1808. 
urad. számvevő. 
(Enders Anna- 
Mária) 



Zsuzsanna 
sz. 1745. dec 15. 

mh. 1815. 
(Mogyoróssy János) 



Antónia 
szül. Gyulán 1765. 
(Jósa István 
orvos) 



Ambrus 

«z. 1766. 

f 1834. 

Békés vm. 

főadöszedő) 

(Somogyi Bora) 



Ferencz-Józs. József 

f sz. 1771. f 1819. 

Arad vm. főtigyv. 
(Sánta Róza) 

J 



Anna 

sz. 1773. 

(Fillenbaum 

( József orvos) 



Antónia 
sz. 1813. f 1832. 



Zsófia 
sz. 1815. 



Pál 
sz. 1816. 

os. kir. katona 
f 1849. 

Temesvárban . 



Ignáez 
sz. 1800. 
Arad vm. 
sz. bíró 



József 
sz. 1802. 
f 1844. 



Márk -Sándor 
( sz. 1804. 
Arad megyei 
fő sz. biró 



Alojzia Erzse Amália 

sz.1806. sz. 1812. »z. 1814. 

*f* (Tessényi (Bosnyák 

Antal) Károly) 

Márknak gyermekei közül , kik mindnyájan már Békés megyei 
Gyulán születtek : Ambrus 1766-ki dec. 8-án született és Békés me- 
gyének számos évig fő -adószedője , egy izben pedig országgyűlési kö- 
vete volt. Meghalt Gyulán 1834. évi mart. 10-én. Testvére József 
(szül. 1771.) előbb a megyei felkelő nemes sereg főhadnagya, utóbb 
Arad vármegye tiszti főügyésze volt. 

Ambrusnak gyermekei közül Ignáez 3 ) és Sándor több évig 
Arad megyében al- és főszolgabiróságot viseltek. 



■) Collect. Herald, fol. 134. és Adami Scuta gentil. tom. V. 

2 ) Mogyoróssy id. János szíves közlése szerint. 

3 ) Ez 1829-ben aljegyző veit. 



Korna-Lehotay. — Komis. 35? 

Márknak leányai közül Antónia Jósa István Szabolcs megyei 
főorvos neje , kinek fia Jósa Péter a cs. kir. semmitő törv. szék ül- 
nöke. Anna Filienbaum Perencz előbb szegedi , utóbb Erdélyben za- 
Jathnai főorvos neje 1 ). 

Ambrusnak leányai közül Amália Bosnyák Károly Arad me- 
gyében 1838 — 41. volt alszolgabiró. 

Kor na - lieliotay család. Zemplin megye czimerleveles 
nemes' esaládainak egyike 2 ). 

Komis család. (Göncz-ruszkai, gróf.) Eredetéről különböz- 
nek a vélemények 3 ) , de oklevél igazolja magyar származásukat, mely 
szerint a XIV. század elején a Thobajdi családból vevék kiágazásukat. 
Ugyan is Isypi Péter az Abaujban fekvő Ruszkát Debrő Istvánnak 
véghagyományozza, de miután ez nótáztatott, uj véghagyományt sze- 
rez, és abban Ruszka helység birtokosaivá Thobajd Bertalan és ál- 
tala testvéreit Thobaydi Antalt és Cornist tévé , mely hagyományt 
Zsigmond király 1403-ki nov. 5-én kelt kiváltság-levelében megerő- 
sité ft ). E Thobaydi Cornistól vévé a család kétségkivül a Kornis 
nevezetet, és igy jutott ősi előnevéhez is, a g ö n c z-r u s z k a i praedi- 
oatumhoz. Nevezett Cornis-nak gyermekei már atyjok nevéről Kornis- 
oknak neveztetnek. És igy fordul elő már nevezett Cornisnak fia 1445- 
ben :Gornys János mint az Abauj megyei nemesség egyik követe, 
ki azon pontokat szintén aláirá , melyeket Rozgonyi G-yörgy ország- 
bíró, és pelsőczi Bebek Imre a felső magyarországi részek kapitányai, 
valamint dobrai Barczal Miklós Giskra Jánosnak csakugyan a mondott 
részek kapitányának meghatalmazottjával és azon részek nemességé- 
vel és városai küldötteivel tartott közgyűlés folytán a legutóbbi 



*) Ezeknek gyermekei 1. Filienbaum Ferencz cs. kir. szebeni főtörvény- 
széki tanácsos. 2. Károly. 3. Amália. 

2 ) Szirmay C Zemplin. not. top 114. 

s ) Mikola Hist. geneal. Transyl. 8. lap. nagyon helyesen irja, hogy e cca- 
lád 1393. táján Magyarországban Görcz-Ruszkán támad, mert itt veszi eredetét. 
Engel igen nagy tévedéssel franczia eredetüeknek tartá. Mások orosz eredetről 
szólnak, de ez is csak annyiban áll, mennyiben Abauj, Bereg, Zemplin stb. me- 
gyékben Ruszka táján vannak orosz vagy jobban rusznyák lakosaink ; kik kö- 
zött élt a Thobaydi magyar nemzetségből eredt Kornis család. 

*) Huszti Vajvodae Transylv. pag. 94. , hol az oklevélben Zsigmond ki- 
rály igy szól : „Annuentes Petro de hyp, ut ipse possessionem suam Ruszka vocatam 
Bartkolomaeo de Thobayd et per eum Antonio et Cornisio de dicta Thobayd fralribus 
eiusdem Bartholomaei uíerinis legandi dandi .... meram et omninodam habeat pleni- 
tudinem poiestatis" 



358 Komis. 

(1444-ki) pesti országgyűlés végzeményeinek sikere.sitésére és fentar- 
tására nézve megalapítanak J >. 

E Jánosnak fiai valószínűleg Kornis Benedek és Miklós. 

Benedek 1500-ban leleszi prépost , drivesti püspök, a váradi 
.püspök helytartója , előbb váczi kanonok volt , és innen lépett a pre- 
montrei szerzetbe. Nevezett évben tiltakozott Király-Helmecznek a 
Palóczy család részére tett adományzás ellen a ). 1501-ben Kornys Be- 
nedek leleszi prépost nemes szegedy Marazty Mibály fiának Lászlónak 
szabadságot ád gyóntató-lelkészt maga számára választani 3 ). 1502- 
ben már őt ruszkai Kornis Benedeknek találjuk irva, és egy- 
szersmind egri megyei papnak nevezve , midőn Péter bibornok meg- 
hagyja a váczi püspöknek, hogy Benedeket a simonia-tól oldozza föl *) 
Benedek testvére 

Miklós 1480-ban élt. Ennek fiai János és Miklós. 

Mielőtt a család leszármazási fáját, és az Erdélybe szakadás tör- 
ténetét megérintenők , meg kell jegyeznünk , hogy a család már való- 
színűleg Zsigmond királytól nyeré a nevére czélzó egyszarvú (uni*- 
c o r n i s) czimerét, mely a paizs kék mezejében hármas halmon ágas- 
kodik , és mely a paizs fölötti sisak koronájából is kiemel kedŐleg is- 
métlődik, mint azt itt a metszvény is már grófi czimerképen ábrázolja. 

Abauj megyében birt Göncz-Ruszkán kivül , a család birtokai 
egyéb megyékbe is elterjedtek , igy Bihar megyében P a p m e z ő vá- 
rat és uradalmat, Zaránd megyében Deszna várat tartozékaival, to- 
vábbá ezzel egy folytában a Belényesi jószágokat, Szatmár várme- 
gyében aszinyér-váraljai örökséget bírták ö ). 

Erdélybe Szapolyai János korában s zakadt a család, és mint kö- 
vetkeztetni lehet Kornis I. Miklósnak fia János által , ki Szapolyai- 
nak mint királynak híve volt Ferdinánd ellenében , ki első lakosa volt 
Erdélynek a családból , és mivel a székelyföldön Udvarhely székben 
nyert birtokokat , innen Székely-Kornisnak is neveztetett 6 ) , 



*) Gr. Teleki Józs . Hunyadiak kora X. köt. 168. 

2 ) Szirjnay C. Zeraplin not. top. 316. 327. 

3 ) Kaprinai Mss, B. tom. 43 p. 241. 
*) Ugyanott p. 243. 

5 ) Mikola id. h. 8. 

6 ) Ugyanott. Téved Kállay F. Székely nemzet 258. lapon, midőn azt véli, 
hogy a szentpáli és ruszkai Kornis két különböző család. Az előbbi 

(szentpáli) előnevüeket törzsökös székely családnak állitván. 



Komis. 



359 



és utódai homorod-szentpáli előnévvel is irák magukat. János 
1537-ben Tokajnál a Tiszába veszett 1 ). 

A családfa következőleg jő le : 

I tábla. 



I. Miklós 
1480. 



K János 
f 1537. 



II. Miklós 
t 1529. 



!tl. Miklós 

tanács úr 

1656. 

(Bikli Bora) 

I 



II. János 

tokaji kapit. 

1540. 



I. György, 



1. Ferencz I. Gáspár. 
(Futó Dóra) 



I. Bol dizsá r 
^éler. 



Mihály II. Gáspár Margit Hona 

1562. f 1601. (1. Kacza (Mikó 

(Erdélyi huszti kap. Tamás Fer.) 

Sára) (1. Dóczy 2. Bogáthy 

Erzse. Bold) 
2. Horváth 
Anna) 



Farkas Ferencz. György. II. János, 
udvafh. fiö 

kir. biró 

f 1602. 
(1. Petky 

Kata. 
2. Bethlen 
Krisztina), 



Miklós, 
f 1603. 



III. György 

kolosi főisp. 

1618. 

(Sajgal 

Kata) 



Boldiísár Zsigmond 



Zsigmond, Ferencz Anna Judit 

(kápolnai (Székely (Pécsy 

Bornemisza Mózses) Simon) 
Judit) 



Kata 
fdersi 
Petki 
János) 



1610. 
háromszéki 

főkapu 

(Keresztúri 

Kata) 



1636. 

bihari fő- 

főispan 

(Páiffy 

llena) 



Margit 
(Rédei 
János) 



István 
3630. 



Borbála 
1664. j 
(Paczolai 
István) 



István 
jesuita 



Ferencz 
kolosi főisp. 

1649. 
(Wesselény 

Kata) 



Bora* 
apácza 



Pál 



— I 



Ádám 

Mária 
(Bánffy Bold.) 



Gáspár. 
f 1680. t. 



Krisztina 

(b. Perényi 

Ferencz) 



Anna 
(b. Perényi 
Gábor) 



llí. Gáspár 

1662. 

mar ossz. főkap. 

(X.. Balassi 

Erzse. 

2. Csáky 

Mária) 

i " -i 

Folyt. 11. táblán. 



Kata 

(b. Halier 

János) 



*) Zermegh Sclrwandtneroél II. 410. 



^60 



Komis. 



II. tábla. 



báró Gáspár* ki az 1. táblán. 
marossz. főkap. 1662. 
(1. Balassi Erzse) 
2. Csáki Mára) 



István 
gróf 1714. 
Fejér és küküllői 

főispán 
(Gyerő fi Bo ra) 

Éva Antal 
(petki 1742 
Nagy (1. Mikes 
Bold.) Mária. 

2. gr. Petki 
Ai yia) 



Anna Krisztina 
(Haller apácza. 
György) 



Krisztina 

(Bornemisza 

Ignácz) 



Antal. Ferencz. Margit Zsigmond 
f + (Lázár gróf, főkor- 

Fer.) mányzó +1731. 
(Bálinthit 
Zsuzsa) 

Zsigmond Zsuzsa Ferencz 

1735. (Lázár László) 1729. 

(Haller ( 1 . Petki Zsuzsa. 

Anna) 2. Geréb Zsuzsa) 



Mihály 
gub. consil. 
(Pálffy 
Karolina) 

Anna 

(b. I T uszár 

Antal) 



Antal 

(Torocz- 

kai Anna) 



Anna-Mária 

(Kemény 

Farkas) 



Anna 
(Haller 
István) 



Róza 

+ 1847. 

(gr. Karácsai 

Sándor) 



Ferencz Klára 
püsp. (Cha- 

mus) 



Krisztina Anna Gáspár 

(Haller (Lázár (Haller 

Istv.) János) Kjára) 

Ferencz 



Amália 

(b. Perény 

Bért) 



III. Zsigmond Klára Anna 
1808. (Teleki (Macskási 
szoln. főisp. Tamás) Ferencz) 
(1. gr. Gyulay Kriszt. 
2. b. Kemén y Czeczil.) 

Zsigmond 

(Mikes Zsuzsa) 

r :-" — -— i 

Zsigmond 

1 1854. 



Ignácz 

(Teleki 

Anna) 



Imre 

(Bálintitk 

Mária) 



János 
f 1840. főkorm. 
(1. gr. Foldváry 
Teréz. 
2. b. Szentke- 
reszti Klára) 



Elek 
(Komis 
Zsuzsa) 



Klára 

(Toroczkai 

Sándor) 



Teréz 

(Dindár 

István) 



Anna. Alice. NN.. 



(b. Győrffy 
Berta) 



Mihály 

(ikt. Bethlen 

Kata) 



Károly 
(Haller 
Anna) 



Miklós. Ádám. Anna. 



Alexandra. György. Anna. Luiz 

(báró 
■ — , Gerliczy 

Kára Félix) 

(gr. Károlyi 
Ede) 



Gábor 
őrnagy 
(gr. Kun 
Zsófia) 



Sámuel 

(gr. Tolda- 

laghi N.) 



Ferencz. 



Albert Mária 

(b. Onaghten 
József) 



Gabriella. Ilka. NN". Viktor. 



Komis 



361 



A családfára visszatekintve, I. Miklósnak fiáról Jánosról 
már elmorídtuk a történet reá vonatkozó adatait. Ennek testvére II. 
Miklós, ki már 1523-ban szerze Homoród-Szentpálon birtokot 1 ); 
1529-ben Báthori István I. Ferdinánd vajdája által megfogatván, 
megöletik. 

I. János nak fiai közül 
II. János 3 ) 1540-ben Tokaj 
vár kapitánya volt, midőn Bu- 
dán Izabella királyné hűségé- 
re esküdt föl , miután Tokaj 
és több más vár is annak volt 
jegyben ígérve 3 )- 

III. Miklós 1548-ban 
a székelység részéről Marti- 
nuzzi mellé rendeltetik tanács 
úrnak a tordai gyűlés által, 
1556-ban Petrovics mellé 
rendeltetik hasonló minőség- 
ben ft ). Már 1540-ben Andrá- 
sy Mártonnal együtt vezeté 
a szászokat és székelyeket, a 
kivel Erdélyben Diód és Al- 
más nevű várakat is elfog- 
lalta a pártos Balassa Imré- 
től 5 ), 1547-ben mint székely 
tiszt fordul elő a Brassóiak 

perében 6 ). E Miklós már a h.-szentpáli előnevet használta. Testvére 
I. G y Ö r g y volt, ki unokájában Péterben halt ki. 

Nevezett III. Miklósnak nejétől Bikli Borbálától következő gyer- 
mekei voltak : I. Mihály, II. Gáspár 7 ), Margi t, Ilona, Far- 
kas, Ferenoz, György és János. 

J ) Kővári szerint a gyula-fej érvári káptalan okmányai szerint ; e kápta- 
lanban a családról 48 oklevél látható. 

*) E János nincs Kővári táblázatán, korát tekintve, ide helyhezhető. 

8 ) Budai Fer. Hist. lex. II. 486. 

*) Benkő Transylv. gen. I. 216. — Kállay íd. h. 258. 

5 ) Budai Fer. id. h. I. 42. 

e ) Pomarius Kállaynál id. h. 258. 

7 ) Ezen I. Gáspárt M i k o 1 á id. h. Ferencznek a Futó Dorottya férjének 
fián! irja, és ugy liozá le tőle ágazatát. Itt Kővári táblázata szerint maradt e rész- 
ben a nemzékrend. 




36* Komis. 

I. Mihály, szintén Szent-Pálról irá előnevét. 1558. sept. 28-án 
a fejérvári gyűlésben az adó számvitelére neveztetik ki J ) Említetik 
az 1560- és 1566-ban tartott országgyűlés végzéseiben is 1562-ben 
János Zsigmond ellen a felkelő székelységgel tart , miért rövid ideig 
fogságba kerül a ). 1569-ben Marosszéken Vadasdon két jobbágyős 
telket kapott. 1599-ben futással menekült. 1601-ben őt is Mihály vajda 
öleté meg 3 ). 

Farkas nagy tekintélyű ember a székelyek között , 1576-ban 
Báthori Istvánt a lengyel trónra kiséri. 1584-ben egyike azon követek- 
nek Báthorihoz , kik a három elnök helyébe egy gubernátort kértek. 
1595-ben a székelység egyik főkapitánya a feketehalmi táborban. 
1599-ben Báthori Andrással tart., de az oláhok által elfogatik, és Mi- 
hály vajda katonái által a fejérvári börtönben megöletik *). Vallásra 
nézve az unitariát követe. Teste a morgói mezőn temettetett el, s fö- 
lébe kápolna emeltetett 5 ). Egyik leánya Zalasdi Miklóshoz ment férj- 
hez 6 ). Fiai közül 

Miklós és Zsigmond, kik mind ketten Hom.-Sz. -Pálról 
irák neveiket, 1603-ban Székely Mózses részén a Bárczán estek el 7 ). 
Ezeknek testvére 

Ferencz 1609. táján Udvarhely szék főkapitánya volt 8 ). Ne- 
jétől kápolnai Bornemisza Judittól két leánya és egy fia Is tv án ma- 
radt, kinek azonban unokájában Ádámban ágazata kifogyott ; mert 
nevezett Ádámnak csak leánya : M á r i a BáníFy Boldizsárné volt. 

Vissza térünk III. Miklósnak fiához I Gáspárhoz. Ez 
kora legtevékenyebb embere. 1570-ben Báthori István részéről Len- 
gyelországban jár, hogy ott királylyá választatását előmozdítsa. Utóbb 
Báthori Zsigmond alatt a törökkeli barátság fölbomlására szavazott. 
1594 ben mint huszti kapitány, a törökkel beküldött tatárokkal Már- 
marosban megharczol. de csatát veszt 9 ). Mint Báthori Zsigmond híve 



') Kállay id. h. 258. 

*j Forgách Commentarii 298. V. ö. Wolph. Bethlen II. 20. — Kazy Hist. 
tom. I. 9. 

3 ) Kazy Hist. I. p. 9. 

*) "Wolph. Bethlen. V. 2. 165. — Enyedi Pál Mik<5nál 179. 

5 ) Mikola id- h. 9. 

6 ) Wolph. Bethlen. V. 468. 

7 ) Ugyanott V 408. 

8 ) Kállay id. h. 258. 

») Wolph. Bethlen tom. III. 353. 356. 430. 



Komis 303 

több jószágot nyer, igy 1596. dec. 25-én Radnótot, honnan radnóti- 
nak is irá előnevét *). Eleinte Báthori András fejedelemmé választa- 
tósának ellene szavaz, utóbb beleegyez 2 ). Ez időben Mihály vajda be- 
ütvén Erdélybe, ő küldetik Rudolfhoz segélyért, és igy megy Erdélybe 
Básta; erre Mihály vajda Kornis Gáspárt 1600-ban katonáival együtt 
Össze vagdal tata B ). Neje kettő volt , az első Dóczi Erzsébet, a második 
Horváth Anna, ki 1595-ben balt meg. Ezektől lettek gyermekei 
György, Boldizsár és Zsigmond. Ezek közül. 

Boldizsár már 1581-ben — mint Kővári megjegyzé — nagy- 
ságos úr. 1604-ben a székelység tábornoka levén , Belgiosotól paran- 
csot kap, hogy a székelységet a fölkelt Bocskai ellen vezesse, de a szé- 
kelység haza ment, szétoszlott j ő maga Magvarországba ment a német 
táborba 4 ). Utóbb lecsendesülvén a hon, Erdélybe vissza megy. 1607- 
ben Báthori Zsigmond mellé tanácsossá 6 ), 1608-ban háromszéki főka- 
pitánnyá lesz. Szép nejét Báthori Gábor kisérgeté , miért Boldizsár 
több hasonló sorsú férjjel Báthori ellen össze esküszik, és azt szemé- 
lyesen fegyverrel megtámadják, de többekkel együtt elfogatik, és 
1610-ben fejét veszti 6 ). Neje Keresztúri Kata, gyermektelen lévén, 
Pozsonyba a Klarissa apáczák közé vonult 7 ). Testvére 

Zsigmond 1603-ban Bástával táboroz 8 ); 1610-ben bátyjával 
együtt nótáztatván 9 ) , Magyarországba menekült, és 161 l-ben For- 
gács Zsigmond alatt a császári haddal vissza ment 10 ), és 1614-ben a 
nóta alól fölmentetett, mint Bihar megyei főispán, aranysarkantyús vi- 
téz , tanácsos és hadvezér Bethlen Gábor és Rákóczy György alatt 
tekintélyes ember; 1636-ban mint I. Rákóczy György hadvezéré Sza- 



*) Kővári id. h Lásd. róla oklevelet Fábián Arad várm. 223. 

'.) Wojpli. Bethlen. IV. 217. 223. 406 lstvánffy 1686-ki kiadás 450-456 

*) Wolph Bethlen tom. V. 3. 5. 35. - Mikó Erdélyi tört. adatok, I, 59. 

4 ^ ugyanott VI. 29. 15S. 167 173. 333. 

3 ) 1607. 22. jan. art. 6. Kővári szerint. 

*) 1610. mari 25. art. 9. Ugyan az szerint. 

r ) Mi kóla nyilván írja Boldizsárról, hogy gyermeke nem maradt ; e sza- 
vakkal „Ovjus tidua conjunx, si quidem prolibvs carebat u etc. Es Mikola szerint 
Boldizsár testvérének Györgynek gyermekei voltak István, Ferencz és 
Borbála, nem pedig Boldizsáré- ez alapon ezen izt Kőváritól elütőleg közlém 
a család fan 

d ) Wolph. Betnlen V.470. 

9 > Bojthí Gáspár Engelnél 399. — Lásd Exequiarum Caeremonialium 
slb. p. 145. 

,€ ) Kazy HUi, L 92. 



864 Komis. 

tánál a törőkkel megütközik. 1607-ben in Contestatione Catholicorum 
a jesuiták eltörlése fölött aláirta magát bátyjával együtt 3 ). ő szerzé 
a Kornis jószágok nagy részét . igy Bihar megyében PapniezŐt , Kere- 
kesfal vát, 1636-ban Kápolnát, miket — gyermekei nem lévén nnoka — 
öcséire hagyományozott. Testvére 

III. György , 1605-ben ő megy Simont a vajdaságba állítani, 
de vissza hivatik 2 ) testvéreivel 1610-ben ő is nótáztatott, de 1615-ben 
fölmentetett 3 ). Kolos megyének főispánja volt. Előnevét, mint testvé- 
rei is Ruszkáról irá. Nejétől Sajgal Katalintól egyik fia István je- 
suita, leánya Bora apácza ; másik fia 

Ferencz 1620-ban Csonka várát szerzi in scriptioképen 2000 
frtban 4 ). 1629-ben Homorod-Szent-Pálra királyi jogot viszen. 1648- 
1651-ben Dobokában és egyebütt igen sokat szerez. 1636-ban Kolos 
vármegye főispánja* Igen szent ember lévén, I. Rákóczy alatt gyanúba 
jött, hogy jesuita, és Bécsbe mindent megírna, ez okból mindent elkö- 
vetett megbuktatására, és majd ezer jobbágyot csikar el tőle. így for- 
gatá ki Radnótból is , mit Ferencz Rákóczynak engedett 1649-ben, 
csak hogy a Wesselényiféle gyekéi jószágokat, melyek nejére néztek, a 
fejedelem el ne vegye. 1653-ban megegyezését adta a jesuita rend el- 
törlésére 5 ). II. Rákóczy György alatt 1657-ben tatár rabságbe esett; 
ebből 50,000 talléron válták ki , mi által a jószágok egy része zálogba 
kerül , pedig a váltság- Összegnek csak felét fizették ki , az ország is 
negyedét fizetni igére 6 ). Haza szabadulván, szent fogadásból Olaszor- 
szágba utazik, honnan hazafelé való útjában, Bécsben szélütésben meg- 
halt, és ott temettetett el a ferencziek templomába. Nejétől Wesselé- 
nyi Katalintól három leánya és egy fia maradt : 

III. Gáspár, Kemény Jánosnak főbejárója lévén , részt vett a 
nagyszŐllősi csatában, ezért 1662-ben nótáztatott 7 ) ; de a másik évben 
fölmentetett, 1673-ban Marosszékben újra főkapitány lett 8 ). Szorgal- 
mas szerző ember lévén , a fennebb elzáiogitott javakból sokat kivált, 
igy Váralját, Pálost, Gyekét ; — ApafFitól is visszakap egy pár oly jó- 
szágot, mit Rákóczy vett el, miut Bozotát, és igy családát ismét helyre 

») Kállay id. h. 

*) Wolph. Bethlen VI. 287. 

a ) 1615. febr. 27. art. 42. 

*) 1620. IX. Liber regius. 65 1. Kővári szerint. 

5 ) Kazy Hist. libro 8. 

•) 1638. april. 9. art. 42. Kővári szerint. 

7 ) Kazy libro 8. 

8 ) Bethlen Miklós önéletírása, kiadta Szalay L. 



Komis. 365 

hozá *). Ellenben Ruszkán a család utolsó még fen lévő birtokrészét 
is eladá gr. Csáky Istvánnak. E Gáspárt Mikola „1. báró Kor- 
nisde Gönc z-R u s z k a" nevezi. 

Egy másik Gáspárt, (ki itt az I. táblázaton István fiául ira- 
tik) Cserei Mihály úgy tüntet föl ? mint ki egyedül álla függetlenül 
Teleki Mihály ellenében , hivatalt nem fogada el, sőt egykor Fogaras- 
ban a fejedelem asztalánál Telekivel összetűzvén , ezt buzogányával 
fenyegeté. Nem sokára hirtelen és gyanús halállal múlt ki 1680. táj- 
ban nőtelenül 2 ). 

III. Gáspárnak több gyermekei közül István és Zsigmond 
indit újra két ágazatot. Mindkettő a Rákóczy forradalom ellenese. 
Amaz val. belső titk. tanácsos , és fő kam. mester, 27 évig erdélyi tar- 
tományi biztos , az 1741-ki erdélyi országgyűlésen a RRdek elnöke. 
1705 — 9. inspector commissarius Rabutin cs. tábornok mellett, 1710- 
ben tanácsos, 1713-ban lett küküllői főispán, 1719-ben Fejér megyei 
főispán, gubern. tanácsos és kamarás. Meghalt 1741-ben 3 ). Neje Mi- 
kes Mária grófnő volt. Testvére Zsigmond 1710-ben udvari kan- 
czellár, 1713-ban főkormányzó; és mint ilyen téteti le Károly fejérvár 
alapkövét. 1712-ben testvérével együtt gróffá' lesz *). Meghalt 
1731 dec. 14-én Két fia, egy leánya maradt. 

Antal Istvánnak fia , 1742-ben atyja helyébe tartományi biz- 
tos, 1754-ben főkormányszéki tanácsos. Ennek ágazata unokáiban kihalt. 

I. Zsigmondriak a főkormányzónak fiai közül Ferencz 1729- 
ben küküllői főispán lett. Testvérének II. Zsigmondnak gyermekei kö- 
zül Ignácz nemzé a szelid szép lelkű Mihályt, ki 1796. april 24. 
Dézsen született , 1815-ben lép főkormányszéki szolgálatba; 1818-ban 
fogalmazó, 1824-ben titoknok, 1826-ban kővárvidéki, 1829-ben kolosi ad- 
rainistrator, 1832-ben kincstári tanácsos lett,kitünŐrészt vett az 1834 ki 
erdélyi országgyűlésen , és a rendek elnökségére ő volt első kijelölt 
a catholicusok közt , továbbá tagja a nevezetes brünni küldöttségnek. 
Visszatérte után kevés időre, 1835. novemberben, elhatalmasodott tü- 
dővésze ragadta el családja köréből, s fényes polgári pályájáról. 1822- 
ben utazást tett világrészütik classicus földén. Mint kitűnő müvei t- 



*) Saját iratai után, miket 1678— 1683-ban irt. L. Miké Sándor Egyvele- 
geiben Kővári idézete szerint. 

2 ) Cserei Mihály 64-69. 119. 

3 ) L. Biró* János „Hűtés Korona" czimü halotti beszédét. Kolosv. 1741. — 
Edei* Erdélyország; ismert, zsengéje LXVII. 

4 ) Lelioezkv Stemmat. I. 169. 



366 Komis. -Kornya. 

ségü, s a honi irodalomért hőn buzgó hazafit a m. tudományos akadé- 
mia első alapitói 1830-ban választák meg az igazgató tanácsba , ). 
Nejétől iVíari Bethlen Katalintól gyermekeit a táblázat mutatja, kik 
között Játjuk hazánk egyik átalánosan tisztelt hölgyét is Károlyi Ede 
grófiét. 

III. Zsigmondnak fiai közül János hasonlóan szelíd lelkü- 
letéről volt ismeretes. 1817-ben lett kővári administrator ; 1822-ben 
udvari tanácsos, 1827-ben fő kormányszéki al-elnök s bebő titkos ta- 
nácsos, 1837-ben aug. 31-én pedig választott főkormányzó. 1840. aug. 
15-én a kolosvári arénában tűzi játék alatt szélhűdés általi halál vetett 
véget életének, Gyermekeit s unokáit is egy részben a táblázat mutatja. 

Kornis család. (Tót-váradi.) E családból élt a múlt század 
közepén Borbála Juricskay Pál neje. 

Egyébiránt ily nevű család említetik Békés, Borsod, Fejér, Mar- 
maros, Pest. Tolna, Szabolcs vármegyék nemessége sorában, 

Ismeretesek: Kornis Imre 1837-ben Ugocsa vármegyében 
alszolgabiró. 

Kornis Antal Tolna vármegyében 1 840-ben tiszti alügyész, 
Kornis László ugyanott 1840-ben alszolgabiró 

Kornis Károly jogtudomány-iró , mint menekült Brazíliában 
Rio- Janierióban halt meg 1855-ben. 

Kornis nemes család e század elején Zemplin megyében bir Med- 
gyászán *). 

Hont megyében 1702-ben Nyéken mint gazdatiszt élt Kornia 
János, ki pecsét-czimerében egy csőrébeu kígyót tartó gólyát viselt. 

&oiMiya család. Iratik Kornia máskép Barb néven is. 
E családból János 1796-ban Arad n egyében hirdetteté ki nemes- 
ségét 3 ). 

Kornya János 1838-ban Arad vármegye íőszolgabirája volt. 

Erdélyben baj esdi Kornya Péter 1815-ben a fisc. directio- 
nál irnok 

HLoroda család. (Felső -kubini.) Árva megyei család. Régi 
okmányok szerint Dzáry, VI esek és Korodievich név alatt 
is ösmeretes. 

Leszármazási táblázata következő : *). 



■) Ujabb ismeretek tára V. 131. 
2 ) Szirmay C. Zemplin not. top. 230. 
•) Megyei jegyzőkönyv 853. szám. 
*) Szontagh Dániel közléséből. 



Koróda. 



307 



Koróda Gergely 
1526. f.-kubini 
birtokos 



Bertalan 
Dániel 

A 



Péter-Pál 



Félix 



András 



Miklós 
(Czundra Zsófia 
végrendel k. 1652.) 

Anna 
(Dubovssky György) 



György 
1583. 



István 
vulgo VI esek 



Miklós 
1717. 



György 

Trencsin 

megyébe 

1728. 



András 

János 

Mátyás 

Árva v. esküdt 

1784. 



Mihály 
vulgo Czutik 



Mihály 



Mihály 



Mátyás 

__N._ 
*~ N~ " 

Benjámin 
Árva várm 
ievéltárn. 
(Meliorisz N.) 

Károly f- 



Mátyás 
trsztenei pap 



Gáspár 
Árva v. főügyész 

1839. 
(Reviczky Anna) 



Dienes 
gárdista 

t 1849. 



Klotild 
(Mesko 
Antal) 



Klementin 

(Mesko 

Lajos) 



Pál Janka Anna. Antal. 

184Í*. (Mikovényi f + 

ügyvéd. Bertalan) 



A törzsnek Gergelynek fiai közül Bertalan és Péter 1555- 
ben bizonyos Marcsek nevű lestinei lakost, Zmeskal Venczel jobbágyát 
Árvában elfogták és letartóztaták , miért Zmeskal őket Dávid László 
árvamegyei alispán közremuukálásával elfogatá és iánezra vereté. 
Ezen a nemesi kiváltságon elkövetett erőszak és hatalmaskodásból az- 
után egy igen érdekes nyolezados törvényszéki per keletkezett, mely 
Báthori András országbiró Szatmár és Szabolcs megyei fcispán elnök- 
lete alatt Pozsonyban 1558-ban döntetett el. 

Ezután említetik Koróda Péíér 1560-ban a Kubinyi családnak 
a madocsányi, stepanói és f.-kubini birtokokban megujjittatott s Plathy 
János királyi ember által végbe vitt beiktatás alkalmával mint meghí- 
vott szomszéd közbirtokos. 

Pelix egyik unokája György 1755-ben Árva megyétől ne- 
messég! bizonyítványt nyervén, azt ugyan azon évi aug. 7-én kihirdet- 
teté Trencsin megyében, hová általköltözött. 

György testvérének Mátyásnak egyik későbbi utóda Ben ja- 
ni i v 1839-ben Árva megye levéltárnoka volt. Ennek fia Károly, 
kiből jeles publicistát várt a köz-remény, korán elhalt, magnélkül. 



368 Korodiuyi.- Kóródi, 

Péter ágán Gáspárnak, ki 1839-ben Árva megye főügyésze, 
és az adózó népnek különösen az árvái urodalom jobbágyainak buzgó 
védője volt, fiai közül D ie nes 1847-ben magyar kir. testőr, 1849-ben 
a forradalomban a ráczok elleni hadjáratban esett el. Testvére Pál 
Nagyszombatban ügyvéd. 

Korodinyi család. Nógrád vármegyei nemes család, birto- 
kos Szanda-Varallyán. A múlt század közepén 1755. előtt Korodinyi 
Pál költözött e megyébe. Ezzel egy időben éít Korodinyi András, 
kinek 1757-ben neje Farkas Julianna volt. 

Nevezett Pál nak utóda János, kitől igy származik a mostani 
nemzedék : 

János 

i A " ' ' i 

János Pál. 

(Kende Apollónia) 



Lajos N. Éva Károly. Teréz 

megyei volt (Prüszkay) ("Wattay (b. Barkóczy 

alszolgabiró* Zsigmond) Pál.) 

János 1810. táján Nógrád megyei alszolgabiró. Szintén Já- 
nost 1818-ban al-adószedői hivatalban találunk. Jánosnak fia Lajos 
előbb megyei rendsz. esküdt, 1848-ban alszolgabiró volt. 

A család czimere a paizs kék udvarában zöld téren ágaskodó 
oroszlán , első jobb lábával kivont kardot , a másikkal zöld koszorút 
tartva. A paizsfölötti sisak koronáján hegyével fölfelé egy kivont pal- 
lós áll. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

Kóródi család. (Kóródi és tusnádi.) Erdélyi székely nemes 
család a Csikszékben , hol Tusnádon Kóródi Gr y ö r g y 1853-ban köz- 
birtokos *). 

A család elei közül Kóródi Ferencz 1 630. tájban Kemény Já- 
nos alatt hadnagy a ). 

Ugyan ez időben él 1643-ban Csatószeghen Csató Mártonnak 
veje Kóródi Gergely, kinek fia P á 1 3 ). 

A múlt XVIII. század elején Kóródi Kata, Csató Máté özvegye. 

Az ujabb időben József ügyvéd Csikszékben. 

Kóródi család. (Robogányi.) Bihar megyéből , hol Robo- 
gány fekszik, szakadtak Erdélybe is Rákóczy Ferencz idejében Torda 
vármegyébe, hol hivatalt viseltek. 



J ) Benkő Károly Csik-Grycrgyó és Kászon. 115 

*) Kemény János önéletírása, kiadta Szalan L. 3^5. 1. 

5 ) Xiber lustral Sediá Csik auni 1643. pag. 34-145. 



Km-oglri. 369 

János 1794*ben Torda megyében királyi perceptor, 18 15 -ben 
alispán, és a nagy-cnyedi ref. egyház kerületben inspector. 

1848-ban ugyanott egyik János szolgabíró, másik János adó- 
iró biztos. Sámuel 184 8 / 9 -ben Torda megye követe, András Torda 
városa tanácsosa volt. 

E család máskép Kórod i-F a r k a s néven is irja magát. 

Kóródy család 1768 dik éven innen Doboka megyében Derzsen 
birtokolt. 1792-ben ^Tőtórben élt Kóródi József. Leány-utódi Dal- 
noki Miklós stb. 

Kóródy család Szabolcs megye nemessége sorában is találtatik. 

K.oroglii család, (f) Kihalt család , melynek egyik előde 
1046-ban az Ősi hit azon Luzgó visszakövetelői sorában állt, kik Vatta 
vezérlete alatt a kereszténység ellen dühösködve Gellért csanádi püs- 
pököt megölték. Ez volt azután oka — irja Istvánffy történetírónk — 
hogy e család tagjai , ha a sz. Gellért tiszteletére épült templomba 
léptek , mindenkor hascsikarást és ennek következményét kellé szen- 
vedniük. 

A család a XIV. század végén már virágzó helyzetben állt. Ko- 
rogni István maehói bán volt Zsigmond király korában és sokat fá- 
radozott utóbb Mária király-asszonynak Palisna János kezébőli kisza- 
badításán ; de egy csatán maga is annak kezébe esett 1 387-ben. Innen 
kiszabadulván 1388-ban nyerte kir. adományban Harsányt- 1 ). Horváth 
Jáno3 és Hedervári István pártosok hűtlenségi bélyegén. A következő 
évben a nádor Őt küldte a Bosnyakországból Valkó megyébe becsap- 
kodó pártosok ellen, kiket megvervén, sokat elfogott közűlök. Felesége 
valami rokona lévén , ezzeli házassága 1389-ben úgy engedtetett meg 
a pápától, hogy bizonyos öszveget kellé ílzetuie szegény sorsú leányok 
kiházasitására. Két fia maradt L János és Fülöp (Philpe3). 

Fülöp szintén maehói bán , és ennek fia II J á n o s , ki atyjá- 
ról K ó r o g h i F i 1 p e s Jánosnak is neveztetett 2 ), és 1441-ben or- 
szágbíró volt. Neje Maróthi családból származott. 

I. János ismét maehói bán, Albert halála után Erzsébet ki- 
rályné hive, mint ilyen harezol 1440-ben Hunyadi János ellenében, de 
Bataszeknél vereséget szenved. 1452-ben mint maehói bán irja alá 
Fridrik császár ellen kötött szövetséget. 1456-ban Belgrádnál harezol, 
midőn ott Hunyadi a törökön fényes győzelmet vívott. egyszersmind 

J ) Fejér Cod. dipl. toni. X. vol. VII. p. 878. 

2 ) Gr. Teleki Hunyadiak kora I. 208. 241. — Kaprinay Msa. B. tom. IV. 
pag. 123. 

24 



370 Koronkay. - Koromzay. 

Comes perpetuus de Castellis is irta magát, 1447-ben fiá- 
nak Gáspárnak is terhét elvállalva , Bács megyei Veresegyháza hely- 
séget Hunyadi Jánosnak és fiainak adományozta *). Nevezett fia Gás- 
pár 1526-ban a mohácsi ütközetben esett el. 

Hasonlóan a mohácsi ütközetben esett el Kóroghi Péter is, 
(tán Gáspárnak testvére), és igy bennök a család kihalt. Ez uióbbiról 
jrja István f f y z ) , hogy oly erős gyomrú volt , hogy az eleven álla- 
tot, és megbüzhödt döghúst is undor nélkül megevé ; de rajta' is meg 
voit — úgymond — a családi betegség , mely — mint följebb említe- 
tett — a család tagjait a sz. Gellért templomba lépéskor érte , és ez 
rajta is tapasztaltatott. 

A családfa röviden ilyenképen áll : 

István 
mackói bán 

1387. 

, , -* n i 1 1 — , 



I. János Fülöp 

mackói bán 1452. mackói bán 



Gáspár II. János 

f 1526. országbíró 1442. 

Koronkay család. Szabolcs és Szatmár vármegye nemes 
családa. Ez utóbbi megyében e század elején birtokos Csenger-Ujfa- 
luban 8 ). 

Korom család. (Koromi) Korom Jánost az 1572-ki or- 
szággyűlés a följebbezési törvényszékhez rendelé *). 

Korompay család. A kihalt Spáczay család eldődei is él- 
tek Korompay névvel, de hogy ezzel mi vérséges viszonyban álltak, 
nem tudjuk. 

A Korompay családból Péter előbb váczi, azután 1681-tŐl egri, 
1687-től nyitrai püspök és kanczellár voit. Meghalt 1690-ben 5 ). 

Koromzay család. A XV. században Győr vármegyében 
tűnik föl. Koromzay Sebestyén 1447-ben GryŐr vármegye követe a 
budai országgyűlésre € ). 



') Gr. Teleki Hunyadiak kora X. 194. 

% ) btvánJTy 1685-fci kiadás, p. 87. 

*) Szirmay Szatmár várm. 11. 132. 

tt ) 1572-ki 11. törv. ez. 

*) Végrendeletét lásd Pray Mss, tom. IV. p. 571. 

*) Kováchich, Vestigia Comítiorura p. 26§. 



Koron, -liorottthly. 371 

Tán ennek fia János, ki 1481 ben Győr megyében a Trinka 
családnak adományozott birtokok beiktatására kitályi emberül ne- 
veztetik 2 ). Azonban ez és a följebbi Sebestyén igazabban a Ko- 
rontzói családhoz tartozik. Lásd Korontzói cs. 

Nógrád megyében a XVII. században élt Koromzay család, név- 
szerint Koromzay János, kinek nejétől Madács Zsófiától két gyer- 
meke Jánosés Katalin Pelargus György né 1694-ben éltek. 

Nyitra és Szepes megyében szintén székelt ily nevű család. 1818- 
ban Koromzay F r i d r i k Nyitra vármegye előtt nemesség- igazolási 
pert folytatott. 

Koron család. Nyitra vármegye nemes családa, melyből 
Koron József 1837-ben azon megye alszolgabirája volt. 

Koironay család. Koronay előbb Kroner József 1 795- 
ben I. Ferencz király által czimeres levélben nemesitetett meg. 

Czimere négyfelé osztott paizs, egy.közép kissebb paizszsal, mely- 
nek ezüst mezejében egy nyolcz küllőjű vörös kerék látszik. A paizs 
I-ső és 4-ik osztályának arany udvarában egyfejű fekete sas kiterjesz- 
tett testtel szemlélhető. A 2- és 3-ik osztály kék mezejében vízszinte- 
sen két arany csillag , és ezek fölött egy vörös béllésű arany korona 
ragyog. A paizsfölötti sisak koronáján szintén a leirt egyfejű fekete 
sas áll szétterjesztett szárnyakkal. Foszladék jobbról arany-fekete, bal- 
ról ezüst-kék 2 ). 

Koronka család. (Csik-szent-iváni.) Erdélyi székely család, 
melyből László 1815-ben Aranyos szék dullo Jiztosa ; L aj o s ugyan* 
akkor a kamaránál hivatalnok , utóbb 1844-ben a Szilágyban kir. déz- 
má-s. József Csik-Keresztúrott gymnasiumi tanár. 1815 — 1848. 

László 1848. előtt Aranyosszékben törvényszéki ülnök, és 
számvevő biztos. 

Lajos 1848. előtt szintén Aranyosszékben törvényszéki ülnök* 
Márton birtokos. 

Antal toroczkai unitárius lelkész és esperes, 

B&oroníkály család. Nyitra vármegyei nemes család > 
melynek egy töredék riemzékrende 3 ) következő : 



% ) Gr. Teleki Hunyadiak kora XIL 199. 
*) Adwní Scuta gtntil: tom. V 
*) Wagner Afa. tora. LXX. 



24* 



37% Korenízltí. — kóressy. 

Ádám 
(Géczy Anna) 



István Gábor 

Nyitra v. alispán r ~ n ., tC ,».# ., 

' IQ33 vabor. Ákos Mihály. 

| Mihály. 



Miklós. Zsigmond. István Mária inna Gáspár Ferenoz 

Gáspár) András) * er * ncz ' ?»»g»oiid. 



István. Anna Miklós. Mária Gáspár Anna 

f (Kintsi f (1. Bludovszki r T~^T ' (Vajai 

Mihály) Ferencz 1 « nacz Fer.) 
2. Pogány György). 

Az ujabb időbea Koronthály György Nyitra mármegye fő- 
mérnöke volt 1837-ben. 

I&oroiitzói család. Győr vármegyei kihalt nemes család, 
melyről bár eddig nem ismerünk a XV. századnál régiebb okleveleket, 
még is nem lehet kétséges, hogy már előbb is fenn volt, és a Győr me- 
gyei Koronczó helységnek nagyobb részét (vagy egészen is) birta 
légyen. Tagjai közül ismeretesek S e b e s t y é n ,. ki az 1447-ki ország- 
gyűlésen Győr vármegye egyik követe volt György, Gergely és 
ístván 1448. körűi éltek. Egy másik György 1481- és 1495-ki 
oklevélben említetik. Jóbot és Jánost 1516- és 1517-ki okmányok- 
ban találjuk. Tamás egy 1582-di kútfőben neveztetik -meg. Végre 
Menyhértet a győri nemességnek 1583-ki lajstroma, és egy 
1590-ki évi beiktató levél emleget, azon hozzáadással, hogy máskép 
N o s z 1 p i - nak is mondatott 1 ). Ez után nem sokára következhetett 
kihalásuk , mert utóbbi emiékezettikre egy szorgalmas történet-búvá- 
runk sem talált. 

I&oroskosi család. Ismeretes belőle Koroskosi Demeter, 
ki 1549-ben Léva várát ótalmazta Balassa Menyhért részére gróf Salm 
Miklós tábornok ellen, és ugyan akkor egy golyó halálra sebesité 2 ). 

Kórossy család. (Kórosi.) Nyitra megyei régi törzsökös 
család, mely a Rajcsányi, Lipovniczky, Helbényi és Koncsek családdal 
egy törzsből ered , mint e családok kiszakadását e kötet 330. lapján a 
K o n c s e k családnál kimutattuk. 



a ) Czeh János Tudományos Gyűjtemény 1829-ki Xlí. köt 40. 
*) lstvánffy 1685-ki kiadás 186. lapon , hol Coroscosiu s-nak iratik, 
váljon nem Kőrösköz i-e az igaz név ? 



Kórossy. 



mn 



A kdrosi Kórossy család törzse az idézett helyen említett K u 
rus vagy Koros Zala megyei főispán , Bodnak fia , Bokennak \m .; 
kaja volt. 

Korostól, ki 1 1 20-ban ÍI. Istvántól kapta Nyitra megyei Ko 
ros földét, következőleg származik le a család '). 

I. tábla. 

Koros 

zalai főispán 

1120. 



Esa 

de Krus 1200. 



Móricz 

1225. 

de Krus 



Gál 

1255 

de Krus 



Rajnold 

1287. 

de Kurus 



Bálás 

1255. 

íleKrus 

FolyTTl. 
táblán. 



Merőid 

1256. 

de Kurus 



Egyed 
1255. 
de Kuriu 

ifj. Egyed 
de Kurus. 



idősb Mihály 
de Kurus 

Bálás 

1424. 

de Koros. 



Lénárd 

1340. 

de Krus 



Pál 

de Krus 



Jáuos 
de Krus 



id. Mihály 

de Krus 

i * 1 

András 

de Koruss 



Belez 

de Kurus 

1387. 

Miklós 
de Kórus 



Bálás 
de Ludán 



Péter 

de Krus 
-^ , 

László 
de Krus 



Sebestyén 
de Kurus 



Bálás 
de Kurus 



Miklós 
de Krus 

János 

1384. 

de Krus. 



Karácson 
v. Karatin 

de Krus 

* 



Jerobdu& 
de Koros 



Gál 

1479. 

de Krus 



Pac-sa 
de Krus 



Péter 
de Krus. 



Petéi- 
dé Krus 



András 

1540. 

de Krus. 

II. tábla. 

Bálás, ki az 1. táblán. 
de Krus 



Gál 
de Krus 



András 
de Krus, 



Belez 

1328. 

de Krus 



János 
de Krus 



László 
de Krus 



Debej 

1397. 

de Kurus 

A,,. , 



Tamás 
de Kurus 



János 
de Kurus Belez 

Folyt. höv. lapon. 



*) Geneal authent. tom. I. 



*I4 



Kórossy. 



János, ki nz előbbi lapon. 
de Kuras Beloz 

Oawald 

1491. 1510. 

de Koros Befcz 

■ »■ i i i ^ ii ni »■■ i * ■ 



Jeromos 

1510. 
Kórossy Belez 
kir. kincstárn. 

Jeromos 1524. 
de Koros 



Margit I. Bernát 

(Rajcsány György de Koros- 
özvegye Belez 1525. 
1522.) nyitrai alispán 
(Simony Anna) 



II. Bernát 

1560 1570. 

Kórossy 



Zsigmond 1555. 

Belez de Koros. 
Vá|ruj helyi 

hamun czados 
(Hruskai Bora) 



Os-waM 
de Koros- 

Belcz 
(Tót-Sóky 

Dóra) 



ifi. Osvald 

1505. 
de K oros 

Kata 
{Kaplaty 
Bertalan 
1525.) 



János 
de Koros 



Zsigmond 
de Koros 



Imre 

Kórossy 1593. 

1609. f 



István 

(Kórossy 

1617. 

(Jeszenszky 

Zsófia) 



Ií. Ferencz 
1638. 
(Tökés-Ujfalussy 
Erzse) 



Judit 

1638* 

(Komáromy 

Márton) 



I. Ferencz 

Kórossy 

1573' 1618. 

(Majthényi 

Dor ottya ) 

Zsuzsa 
(lessenyei 
Nagy János) 



János 

Kórossy 

1586. 

(Fejérváry 

Fruzsina) 

Bora. 



Anna 
(Bossányi 
Józsefné) 



Fruzsina 
(Czibányi Izrael) 



fstván 
('Rajcsány 
Hona) 



Gábor* 
(Géczy Klára 
özvegy 1717.) 
j 



Iloua 
(Selmeczy 
János) 



Zsuzsa 

(1. Burián György 

2. Luby András) 



III. Ferencz 
(Zerdahelyi 
Julianna 
Özvegy 1795.) 



Mária Erzse 

(Rakovszky (Ordódy 
Imre.) András) 



Ilona. Klára. Anna. 



Gábor. György. István. Antal. Flórián. János. 

A családfáról látjuk okleveles hűséggel , mint íratott a család 
vezeték neve koronkén fcj míg a helyes Kórossy névre fejlődött. 

Korosnak a törzsnek fia Esa 1200-ban élt, ennek fiai közül csak 
Bálás ágazatát látjuk korunkig lejőni, ámbár erről is a végső nem- 
zedékek hiányzanak. 

Móricznak és Meroldnak ága hamar kihált. Ez utóbbinak ágán 
András bjrt Felső- Átrakón , Vásárdon és Ratnoczon is, kihalt 1540- 



Kórossy. 375 

ben. Birtokait Koroson, Helbénben, és Dreskován máskép Kis-Zilyben 
Pozsony megyében Zermegh János nyerte adományban 1540-ben. 
1544-ben pedig Kórossy István nevezett Andrásnak javait, melyekre 
Zermegh adományt szerzett, itélet utján vissza nyeré Kóroson és Hel- 
bényben, és Zermegh jogairól lemondott. 

Bálás ágazatán I. B e r n á t n a k két fia volt : II. Bernét és 
Zsigmond, mindketten 1 560 ban Miksa királytói uj adománytnyer- 
tek Közép- Kórosra, Nagy-Helbényre ésaKis-Korosi 
máskép V i s z k a a b i pusztára. II. Bernát magnóikul halt el. Z s ig - 
mond, 1561-ben vágujhelyi harminczados volt. Neje kis-jáczi rédeki 
Hruska Andrásnak leánya Borbála volt, ki 1580-ban már Bossányi 
György feleségéül iratik. Ezen nő még 1570-ben négy fia részére újra 
királyi adományt nyert a nagy-kórosi , nagy-hélbényi, Kis -Kóros pusz- 
tai, és Kis-Jácz és Bori birtokra és azokba a nyitrai káptalan által be 
is iktattatott. Zsigmondnak négy fia ezek : Imre, István, Fe- 
rencz, János. Ezek közül Imre magnóikul Balt el. 

Ferencz 1585-ben István testvérével együtt megveretett; 
1589-ben kÍ3-jáezi birtokrészét 700 frtért zálogba adta Samarjai Fer- 
dinándnak. Nejétől Majthenyi János leányától Dorottyától leánya 
Zsuzsanna lessenyei Nagy János neje volt. 

János 1586-ban bori, kórosi, kiá és nagy-helbényi rész-birtokát, 
ugy szintén Kóroson curiáját valamint Boriban is curiáját 1000 írtban 
elzálogosította Divék-ujfalussy Jánosnak. Neje a Turócz megyei Fe- 
jérváry Tamásnak leánya Fruzsina volt, kitől leánya Borbála szüle- 
tett. Testvére 

István (szintén Zsigmondnak fia) kinek Nagy- Kóroson , Kis 
és nagy Helbényen, és Közép-Jáczon, tovább a viszkai pusztán máskép 
Kis-Koroson , nemkülönben a Verbóhoz közel fekvő Bori helységben 
fekvő birtok-részeire Vizkeleti Tamá3 cs Zaluski János 1592-ben Ra- 
áeczi kir. helytartótul adományban kérték fel. Istvánnak neje Je- 
szenszky Györgynek leánya Zsófia volt j ettől gyermekei J u d i t a 
Komáromy Márton né, és 

Ferencz, ki 1638-ban atyjának és nagybátyjának Jánosnak 
minden terhes szerződéseit visszahúza, valamint a Vizkeleti Tamással 
kötöttet is a nyitrai káptalan elŐít. Neje Tőkés -Ujfalussy Farkas leá- 
nya Erzsébet volt, ki előbb Horváth Mihálynál volt férjnél. Ezen ne- 
jétől született két gyermeke Fruzsina Czibányi Izraelnő, és István, 
ki Rajcsány Imre alispán leányát Rajcsány Ilonát vévé nőül , és két 
leány és egy fiu. 



3?6 Kőrossy. — Korotnoky. 

Gábor, kinek 1717 ben már csak özvegye garamszeghi Géczy 
Klára ólt. Ennek utódait mutatja a táblázat Azonban Gábor fiának 
Ferencznek — úgy látszik — Zerdahelyi Julianna előtt is neje volt 
Okolicsányi Róza, kinek leánya Franciska Hunyadi Ignácz neje lön. 

Trencsin megyében 1803-tól 1837-ig Beczkón találjuk Kórossy 
Istvánt 

Korotlmay család. (Kihalt.) Somogy megyei kihalt nemes 
család. 1481-ben élt közűlök Korothnay János, nádori itélő mester, 
midőn a zágrábi conventet a zágrábi püspöktől Osvaldtól adományban 
kapott Bihinyén iktattatja be 1 ). 1486-ban Somogy vármegye főis- 
pánja is volt egyszersmind 2 ). 

Ugyan e családhoz kell számitanunk , noha neve a följebbitől 
eltéréssel iratik — Korotny Istvánt, ki 1505-ben Somogy vármegye 
követe volt a rákosi országgyűlésen 3 ). 

Korotnoky család. E család eldőde Gur eth ÍV. László 
király korában éltes vitézkedett. Ennek fiai Márk szepesi kanonok, és 
III. András udvari káplánja; Mihály, ki Ausztriában Rorau vára 
megvételét elősegítvén, Szepes megyében Korotnik erdőt nyeré 
Márk testvérével együtt 1297-ben 4 ) ; és innen származott a Korot- 
noky név. Mihálynak fia Péter, ki lengyelnek is neveztetett, 
I. Lajos király korában Nápolyban hadvezér , mi alatt ellene itthon 
Barbareth István rágalmazásért bűnvádi pert folytatott és nyert meg, 
azonban I. Lajos király jeles érdemeiért 1350-ben Aversa városban 
kelt levele által ezen terhelő Ítélet alul fölmenté 6 ). 

Péternek fiai voltak István és János, ez utóbbi 1490-ben 
nádori itélőmester, neje Both Magdolna, Both Ambrusnak leánya volt. 

Ezeknek utódai Tamás és Lázár, kik közül az előbbi a kas- 
sai gyűlésen I. Ferdinándtól Szapolyai Jánoshoz pártolt. 1 532-ben Ho- 
monnai Ferencz sürgetésére több nemessel együtt; ugyan ez okból 
történhetett , hogy ez évi aug. 8-án a lőcseiek mind Tamásnak mind 
testvérének Lázárnak tizenkét darab marháját elhajták. 

A családfai töredék ez : 



*) Hevenessy Mss. XVII. p. 153. 

2 ) Gr. Teleki Hunyadiak kora XII. 341. 

3 ) Jászay A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után. 157. lap. 

*) Wagner Ánalecta Scepus. I. 113. — ír e családról Lehoczky is, de za- 
varosan. 

5 3 Budai Fer. Hist. lex. II. 490, 



Korpádi. - Korponay . S?7 

Guretlie 



Márk Mihály 

•zepeai kanonok 1297. kapja 

1297 Korotnokot 

i ii i A ■ . ■ 



Péter 
1350. 



István. János 

» nádori itélő mester. 

A Korotnoky család most is él., és birja Szepes megyében ősi 
birtokát Korotnokot J ), 

Közűlök Korot»oky Sámuel 1775-bem Szepes vármegye alis- 
pánja volt 2 ). 

Horpadt család (Korpádi.) Kihalt család , melyből Kor- 
pádi János, Zsigmond király alatt az ellene fölkelő Horváth János 
és társaihoz tartozott, és jelen volt 1386-ban, midőn Erzsébet és Mária 
királyné a felkelők által elfogattak. 138 8-ban. elfogá őt Botos Domo- 
kos és Harapk Miklós, és lánczon Budára küldék , hol a kegyetlen Íté- 
let folytán előbb lófarkához köttetvén meghurczoltatott, azután pedig 
teste négy felé vágatott. Korpád nevű jószága pedig hűtlenség bélye- 
gén elkoboztatott 3 ). 

Kővári által a kihalt erdélyi családok közé számitatik. 

Korpás es&lád. Göinör és Szabolcs vármegye nemes csalá- 
dai közé soroztatik. 

Korpolay család. Korpolay Miklósnak anyja Laszkáry 
leány volt, és ez©n viszonynál fogva Laszkáry Mihály Nyitra megyei 
Nagy-Lápast, és Lápas-Gyarmatot 1734-ben Korpolay Miklósnak és 
nejének Filó máskép Bangya Katalinnak vaüá be *>. 

I&orpOfiay esalád. (Komonkaí.) Szepes megyei nemes csa- 
lád, mely nevet K o m o n k a vagy Komjonka helységről irja. 

Közűlök Gábor 1844-ben na. kir. udv. kanczelláriai fogalmazó. 
Antal 1846-ban főhadnagy az 52. m. gyalog ezredben. 

Károly m. akadémiai tag , egy magyar hadi földleirást adott 
kr 1846-ban. 

Korponay család él Abauj és Gömor megyében is. Abauj me- 
gyében István 1838 — 1847-ig megyei várnagy. 



*) Fényes Geogr. szótár II. 249. 

2 ) LeLoczky Stemmaí. I. 207. 

8 ) Katona Hist. critic. tora. XI. p. 239.— Lásd Pray Mss. XVI. stb. 

4 ) Szentbenedeki Convent. Protoc. BB. pag. 198 



878 Korpisek.-Késa. 

Korponay Grábor Bars megyei esküdt 1719-ben; ennek ezimere 
a paizs kék udvarában hármas halmon könyöklő kar . kivont kardot 
tartva. Ugyanaz lát3zik a paizsfölötti sisak koronáján. 

Nógrád megyében 1 689-ben élt Korponay J á no s , kinek neje 
SzigyártóE, zsebet, előbb Sas András hitvese volt. 

Korpisek család. 1658-ban a Trcncsin megyei nemességi 
lajstromok szerint Zolnán székelt e család i és neve másutt Kar p-i- 
s e k-nek is olva3tatik. Lásd Karpisek is. 

Korpos család. (Gyalui.) Erdélyi nemes család, közülök 
István Kolos, — József pedig Torda vármegye szolgabirája 1832. 
körűi, az utóbbi még 1848-ban is. 

Korsy család. Vas megyében a XVIÍ. században élt Korsy. 
István, kinek gyermekei Mihály és Erzse Szily Míhályné j kik 
Mesteriben volt jószágukat 1690-ben Eöry Mihálynak vallják be. 

ICósa család. Kosa János részére , , és fiai M i h á 1 y , Já- 
nos és István, továbbá testvérei Péter és István részére Po- 
zsony várában 1 662-ki május 24-kén keit czimeres levél L Leopold 
király által adatott ki J )> mely 1662 ben sz, háromság 19. vasárnapja 
utáni 5-ik ferián hirdettetett ki. 

Czimerük a paizs kék mezejében zöld téren ágoskodó arany- 
oroszlán, első jobb lábával kivont kardot tartva. Ugyan ilyen oroszlán 
emelkedik a paizsfölötti sisak koronájából is. Foszladék jobbról arany- 
kék, balról ezüst-vörös. 

Veszprém megyében 1699-ben A.- Aj kán élt Cósa Erzsébet, 
Cósa Andrásnak leánya, — e családhoz tartozott-e ? nem tudhatjuk. 

KÓsa család. (Várfalvi.) Székely család , melyből János 
Aranyos szék főtisztje volt, fia János 1597-ben unitáriusok püspö- 
kéül választatott, dolgozott hitfelei számára kis katekhezist ; meghalt 
1601. jan. 3-án. Fia Máté 1621-ben kir. táblai ükök. 

Késa család (Száraz ajtai), Háromszéki székely család, mely 
bŐl Dániel 1815-ben háromszéki dúló biztos, s talán e családból való 
Zsigmond, ki 1834Jben országgyűlési követ volt KüküllŐ megyéből. 

Ezzel valószínűleg egy törzsből ered a közép-ajtai Kosa 
család 

Vannak pedig még ezeken kivül ákosfalvi és osik-csicsói 

Kosa székely birtokos nemes családok is Erdélyben 3 ). 
^— — ■ » ■■» 

*) Nógrád megye levéltárában van az eredeti armalis, azonban— bár igen 
ügyesen — a Kosa névben mindenütt igazítás látszik. 

2 > Török Antal közlése szerint. 



Kosa. - Kossela. 3T$ 

H ósa máskép Reznek család. Lásd Reznek cs 

JMLosák család Kosák Máté Horvátországban báni-titok- 
nok 1802 ben L Ferencz királytól nyert czimeres nemes levelet 

Czimere a paizs ezüst udvarában zöld téren királyi arany korona, 
mellyen kékbe öltözött férfi kar könyököl, egy rózsa-ágat tartva, mely- 
nek hármas szálán hármas piros rózsa virít. A paizsfölőtti sHsak koro- 
nájából kétfelé három három arany k lász hajlik szét; és ezek közt egy 
kék mezű kar könyököl , i ró tol lat tart. Foszladék jobbról ezüst-kék, 
balról arany-kék J ). 

Kosár család. Zala megyei nemes családok, egyike Fénye* 
Elek Geographiájában. 

Szatmár megyében szúdi ofcsaszkói Kosár Mihály Ecseden gr. 
Károlyi György uradalmi kasznára ily családot alapított : 

Kosár Mihály 
(Druzsáii Erzse) 



Lilla Kati Berta Fáni Sándor 

(Svartner József (Vas Károly f (Brezanóoay írnok, 

ispán) ispán) Sándor 

ispán). 

Mihálynak vejei és fia, mind gr. Károlyi uradalmában szolgálnak. 

Kosár nevű családot találunk már a XVI. században is , midőn 
Kosár Benedek élt, ki 1551-ben a várj asi mezőn Ulaman török 
basával megütközött 2 ). 

Kostk család. Gömör vármegye nemes családai között em- 
lítetik 3 ). 

Kosóczy család. Vas megye nemes családai sorábau áll Fé* 
nyes Elek Geographiája szerint 

Kossá család. Lásd Magyari Kossá c*. 

Kossela család. Koseia vagy Kossela család Trencsin vár- 
megyei czimeres nemes család. 1666-ban Zolnán laknak Kossela Já- 
nosnak örökösei. 1736-ban a nemesi vizsgálatkor kimutatá a család 
nemesi származatát. 

1748-ban Gáspár. aratott be a nemességi lajstromba. 17684ran 
István fiaival Imrével és Gáspárral Zolnán székelt. Utóbbi időben a 
család egyik tagja puchói lelkész volt *). 



*) Adami Scuta gentit. tom. t r . 
f J Istvinfiy 1685-ki kiadás. 
8 ) Szontagh Dániel közléséből. 



380 Kessovich. Kossuth. 

Kossovich esalád. Nyitra megyei nemes család , melynek 
tagjai közül ismeretesek 1736-ban Ádám és Márton, kik ekkor 
Árva megyében éltek J ). 

Márton 1715-ben a vallás ügyben országgyülésileg kineve- 
vezett biztos *). 

A legújabb időben ismeretes lön e családból Kossovich Károly, 
ki 1803-ban született Nyitra-Ivánkán. 1824-ben ügyvédi oklevelet, 
nyert. 1826-ban Nyitra megye aljegyzőjévé neveztetvén , e hivatalát 
1837-ig viselte. 1838-ban a ra. akadémia rendes tagjául választatott. 
Meghalt 1841 ben ideglázban. , Szép jogphilosophiai és publicistikai 
tehetséggel birt. Érdekes munkái kéziratban maradtak 3 ). 

ICossutli család. {Kossuthfalvi és udvardi.) Turócz várme- 
gye legrégibb 03 családainak egyike. Törzse Kossuth, kitől a család 
nevét vévé , 1350. tájt élt, Ennek fia P á 1 és A n d r á s . kiknek azon 
megyei Udvar ez (Udvard) helységbeli birtokukról szóló okleveleik 
elveszvén, arról királyi rendelet folytán Turócz vármegyének Szent- 
Mártonban sz. Mihály napja előtti negyedik férián 1391 ben tartott 
közgyűléséből adatott oklevél, mely azon évben Bebek Imre országbiró 
vizsgáló széke előtt is nevezettek által felmutattatott 6 ). 

Mint származik le a család a nevezett törzstől, adatok hiányában 
nem közölhetjük. Czimerük a paizs kék udvarában egy ágaskodó zerge, 
mely első lábaival három kinyi It rózsát tart ; a paizsfolötti sisak koro- 
nájából ugyan olyan zerge emelkedik l^i. 

A család Ősi fészkében Turócz megyében megyei hivatalokat vi- 
selt, így Kossuth Lajos 1842-ben Turócz megye foszolgabirája volt. 

Azonban a család Turócz megyéből az ország több megyéjébe is 
elszármazott, mint Zemplin, Sáros, Nógrád, Fest stb. megyékbe. 

Nógrád megyében kosúhtfalvi Kossuth Tamás 1755 előtt sza- 
kadt Losoncz-Apátfalvára. 

Pest megyében K. Sámuel 1789 ben N.-Abonyban b. Próuay 
Gábor tisztartója volt. 

A Sáros megyei ágból K. Antal 1846-ban ugyanott esküdt. 

A Zemplin megyei ágból ifj. Sándor 1843-ban azon megye 
esküdtje. 



*) Szontagh Dániel közléséből. 

2 ) 1715-ki 30. törv. ez. 

3 ) Ujabb ismeretek tára V. kot. 131. lap. 

*) Regestrum de Turócz, Engel Monumenta Ung. p. 77. 



Kos-Tiehy. - Kostyán. 381 

Ugyanezek a Zemplin megyei ágból való Lajos a forradalmi 
kormányzó, ki Zemplin megyei Motókon született 1806. april. 27-én. 
Egybekelt 1841-ben Meszlényi Zsuzsannával, kitől gyermekei vannak. 

K.os«Ticliy család. Czimere vizirányosan kétfelé osztott 
paizs , a felső kék udvarban hármas zöld halmon piros lábú fehér ga- 
lamb áll, piros csőréhen zöld ágat tartva ; az alsó vörös zöld téren daru 
áll, egyik fölemelt lábával kavicsot tartva. A paizsfölötti sisak koroná- 
jából vörös oroszlán emelkedik ki ; első jobb lábával kivont kardot, 
és annak hegyén levágott törökfejet tartva. Foszladék jobbról ezüst- 
kék, balról ezüst- vörös 1 ). 

Kost ka család. Lásd Kosztka cs. 

l&osty ál család. A K o s t y á 1 vagy K o s c s á 1 család Tren- 
csin megyei eredetű armalista nemes család, melyből I s t v á n és fia 
Márton 1656-ban Trencsin megyében hirdettetek ki czimeres nemes 
levelüket. András ága , mely Turócz vármegyétől kikapván nemes 
levelét , azt Trencsin megyében is kihirdetteté , Ivanóczon székelt, és 
itt volt a család székhelye 1728 — 1760-ig. Ivanóczon laktak 1747— 
1755-ig Andris és János. Ezentúl ott 1837 ig nem fordul elő a 
család neve a nemesi lajstromokban. Azonban a legújabb időben Tren- 
csin megyében ismét feltűntek János, Trencsin megyei ügyvéd, ki- 
nek testvérei Lajos és Flórián nemességüket Trencsin megye 
előtt igazolták, és Trencsin városában lakoztak. Jánosnak fia Fer- 
dinánd 2 ). 

Ugyan e családból eredt Kostyál Ádám pesti nevesebb magyar 
szabó, ki nemesi bizonyítványát Pest megyében is kihirdetteté. 

Kostyán család* (Kostyánfalvi ) Turócz vármegyei adomá- 
nyos nemes család 3 ) , mely a XVII. században virágzott ; és Kostyán- 
falvát, Ternót és Óhaj hegyét királyi adományképen kapta *). Majd 
1695 ben I. Mihály Alsó- és Felső-Kereskény , A paj, Lapás Gyar- 
mat, Nagy-Ernők, Gergelyfalva, Czabaj, Farkashidja, Galantha, Nyitra 
és Pozsony megyei helységekben nádori adomány mellett nyert rész- 
birtokot, de melyekbe csak több év múlva iktattatott be. 

Első tudható törzse A n d r á s , ki 1610. táján született. Ennek 
fia I. Mihály kapta 1695-ben a nádori adományt. Ennek fiai közül 



') Adami Scuta gentil. totn. V. 
2 ) Szontagli Dániel közléséből. 

•) Kostyán névre vonatkozó adat van Fejér,* Cod. Dipl. tom. VII. vol. 
II. p. 192. 

4 ) Családi közlés szerint. 



38* 



Koszár.— Köszta. 



Imre Pest megyébe származott és az ezen megyei ágat alapitá, míg 
testvérei II. Mihály és Gr á b o r a Turócz megyei ágak törzsei lettek. 
Leszármazási táblázatuk következő : 

András 
szül 1610. tájt. 



Mihály 

1695. n. adományt kap. 

(1. Kapitány N. 

2. Tomcsányi E.) 



Imre 
szül. 1705. 
Pest m. fő-sz.-biró 
(Blaskovies Bora) 

i * 1 

János 

sz. 1751. 

(fáradi Veres 

Anna) 



Mihály 
Turóczban. 



Gábor 
Turóczban. 



Sándor 

sz. 1790. 

gr. Beleznay 

Erzse) 



Róza. 
t 



Bora János ím re József 

(Simonffy (1. osdolai Pest v. (Koppauer 

György) Gondos Fáni esküdt 1840. Rozina) 
2. Szelepcsényi (Barcsik 
Godor Jozefa) Bora) 
J 



Béla. László. 



Mária. József. Teréz. 2-tól Fáni. Jozefa. Zsigmond, 
t 



László f Antónia. Jusztina. Izabella. Regina, 
cs. kir. hadnagy -f* f ff 

Imre Pest megyének a múlt század elején főbírája, különösen 
a nagy pestis idején tüntefcé ki tevékenységét ! ). Unokái közül Sán- 
dor ága kihalt. — János Torontál megye esküdtje volt 1845-ben ; 
testvére Imre Pest megyében hivataloskodott mint rendszerinti es- 
küdt 1836. 1840-ben. 

A család ozimere egy fenálió hadi paizs, melyben Magyarország 
czimere látszik ; fölötte nemesi korona , mellyen egy kar könyököl ki- 
vont kardja hegyén levágott törökfejet tartva ; a kard két szőlőfürtös 
venyigével van átölelve , a kard mellett jobbról félhold, balról arany 
csillag ragyog. 

Koszár család. Gömör vármegye nemes családai közé so- 
roztatik 2 ). 

ü.oszCa család. Ugocsa vármegye czimerleveies nemes csa- 
láda ; melyből e század elején Koszta János és István Tivadarfal- 



*) Nagykőrösi Krónika. 

*) Bartholomaeides O. Gömör. 14 



Koszía. - Koszties. 383 

vári, továbbá nevezett János és idősb és ifj. László Forgolányban 
közbirtokosok *)• 

Koszta János 1741 ki octob. 28-án M. -Terézia király asszony- 
tól nyerte czimeres nemes levelét 3 ). Czimere a paizs kék udvarában 
zöld téren lépő helyzetben egy fehér bárány, íölötte két keresztbe he- 
lyezett arany nyii van , melyeknek tolla vörös. A paizsföiötti sisak ko- 
ronáján vörös mezű kar könyököl, kivont kardot tartva. Foszladék 
jobbról arany-vörös, balról ezüst-kék. 

Koszta család. (Belényesi.) Bihar megyéből származott Er- 
délybe, hol Apafitól czimeres levelet kap, és később 1701. jun. 17-én 

I. Leopold királytól is. Más neve a családnak „Grörög" *). 

János tart. kanczellár volt, előbb 1815-ben kir. táblai ülnök. 
Neje Hollaki Róza ; ettől fiaJános 1848-ban kir. táblai ülnök. 

István 1815 ben guberniaÜ3 tanácsos, és Leopold-rend vitéze. 

A család másik ága Bihar Belényes vidékén él, melyből Koszta 
Márton 1849-ben forradalmi katonatiszt, s azután polgári hivatal- 
nok, kimenekült E.-Amerikába , honnan ismét Európába vetődvén, 
Smirnában 1853-ban elfogatott, és csak Ingraham amerikai kapitány 
közbevetésére menekülhetett meg, de ez ügyből nemzetjogi diploma- 
cziai kérdés fejlődött. Meghalt 1 858-ban Guatemalában igen szegény 
állapotban l ). 

ÜLoszteleczky család. 1688-ban Trencsin megyében Ore- 
chon székelt ily nevű család & ). 

Kosztics család. Kosztics Miklós és János 1791-ben 

II. Leopold királytól nyerte czimeres nemeslevelét. 

Czimere először vizirányosan kétfelé osztott paizs , az alsó kék 
udvarban egymás fölött két fehér folyam hullámzik , az alsóban egy 
kifeszített vitorláju , és vörös zászlókkal ellátott hajó uszJk. A paizs 
felső része függőleges vonal által ismét két kisebb udvarra oszlik, a 
jobboldali zöld udvarban egy arany búzakéve látható, a baloldali udvar 
arany-vörös koczkákkal van födve, az előtérben egy ezüst horgony lát- 
ható. A paizsföiötti sisak koronájából két kiterjesztett fekete sasszárny 



.*) Szirmay C. Ugocsa pag. N 126. 129. 
») Collect. herald, nro 188. 
8 ) Kővári Erddy nev. családai 259. 
*) L. Kolosrári közlöny 1858»ki 56. szám. 
*) Szontagli Dániel közlése szerint 



38& Kosztka. 

között arany grif emelkedik ki, szintén ezüst horgonyt tartva. Foszla- 
dék jobbról arany-zöld, balról ezüst-kék ') 

Kosztka család. (Zedliczi és liethavai.) Eredetükre nézve 
ugy látszik Csehországból szakadtak Magyarországba. Legalább Koszt- 
ka Vilmost 1433-ban a bázeli zsinaton mint Csehország részérŐli kö- 
vetet találjuk 2 ). Valószínűleg a Husziták és Giskra korában jöttek be, 
1460-ban Kosztka Zdenko a goszupiczi , richnoi és sárosi várakat 
addig is zár alá vévé, mig a Giskrával tervelt békekötés Podiebrad ál- 
tal létre nem jő 3 ). 

Ugyan ez időben 1469 — 1478-ban Kosztka Albert Mátyás ki- 
rálytól többször követségben jár Podiebrad hoz, és Komárom vármegye 
főispánja volt. Ennek fiai M i k 1 ó s és Péter. 

Miklós 1512-ben lett a liethavai 03 sztrecsnói várak ura; 
utóbb a szepesi városoknak lengyel részrőli administratora, Árva vára 
kapitánya. 1528-ban I. Ferdinándtól János, királyhoz pártolt. Duna- 
vecz várát kétszer foglalta el János király részére ; hasonlóan tett Kés- 
márkkal is 4 ). 1538-ban Lietava várát Thury Miklós ellen megvédé, 
miért a vár egyik kapuja fölé e föliratot téteté : „Anno D o m i n i 
1538. Nicolaus Kostka, hac modica defensus in arcé, 
NicolaonTuri ceder e turpe f eci t ." — 1544-ben Báthori 
Andrásnak kellett volna a liethavai várba, nemkülönben Zolna, Krasz- 
na és Zavodja birtokába beiktattatni, azonban Kosztka Miklós a királyi 
beiktató férfiút Jánost a helyszínén annyira megveré , hogy az bele 
halt. E tényről egy későbbi Podmaniczky János és Rafael részére ki- 
adott adománylevél tanúskodik. 1546-ban báró Dubove Jánosnak tör- 
tént halálával , miután Kostka Miklós Dubova nővérétől származott 
unoka volt , közte és choltiezi Zedlniczky Venczel Dubovenak sógora 
között az árvái vár és urodalom miatt per támadt. 1549-ben I. Ferdi- 
nánd Kosztka részére dönté el az ügyet,. de Zedlniczky már birtokában 
állt, és igy akkor sem léphetett bele Kosztka Miklós, míg végre petro- 
vinai Pekry Lajos után Thurzó Ferencz kilépett nyitrai püspök, és 
Kosztka Miklós veje kifizetvén az árvái uradalomban az ideiglenes 
birtokosok által tett beruházásokat, ez által Thurzó kezekbe , de 
Kosztka örökösökre jutott Árva vár s uradalma , s később a Thurzó 



J ) Adami Scuta gentil. torn. V. 

*) Fessler Gesck. IV. 479. 

8 ) Engel Gesck. 111 239. 

4 ) Wagner Analecta Seepus. II. 152. 155. 159. 



Kosztolányi. 385 

Örökös ura s Árva vármegye főispánja lett. Kosztka Miki ó s nak két 
neje volt: 1. Trencséni Saltzer Anna, hrussói és zabláthi. Saltzer Jero- 
mos leánya , és 2-ik Oroszlánkeöi Brigitta. Ezektől két leánya maradt : 
Borbála Thurzó Ferenoz egykori nyitrai püspök neje ; és Anna 
zerdahelyi Dersffy Istvánné , ki 1560-ban tett végrendeletet két fia 
Miklós és Ferencz részére, kik 1589-ben Istvánffy Miklós alná- 
dor előtt osztozkodtak. 

Kosztka Miklósnak testvére Péter Komárom megyei főispán 
Mátyás király alatt, 1531-ben pedig lengyel tábornok volt. Valószínű- 
leg ennek fiai Szaniszló és László, kik embergyilkolással vádol- 
tatván, az országból az 1525-ki 25. törv. czikk által száműzettek, és va- 
gyonaik a határszéli várak szükségeire fordíttatva, elkoboztattak T ). 

A családfa tudhatólag így áll : 

Albert 

1469. 

(Dnbove N.) 



Miklós Péter 

1528. komaromi főisp. 



Árva vár kapit. 
(1. Saltzer Anna 
2. Oroszlánkeöi 
Brigitta) 
r— 



Bora Anna 

(Thurzó Ferenoz) 1560. 

(Dersffy István). 

A Kosztka család czimere kereszt és oszlop 3 ). 

Kosztolányi család. (Kosztolányi.) Bars megyei régi bir- 
tokos nemes család , mely azon megyei Nemes -Koszt olányról irja veze- 
ték- és elŐ-nevét, és azon helységnek birtokosa. 

A családfa közlésére nem juthatván , csak annyit tudunk a osa- 
ládról közleni, hogy 1479-ben élt Kosztolányi György, ki azon év- 
ben Mátyás király által makacsságon marasz taltatott el 3 ). 

György 1523-ban élt. 

U r i e 1 1526-ban Bars , Trencsin , Turócz , Liptó és Árva me- 
gyékhez vivé a király parancsát, hogy a tolnai táborba siessenek *). 



') KovacMch SuppL Comitiorum I. 360. 

2 ) Lekoczky Steinmat. I. 221. — Roszúl van tehát a Tropliaeum Estoras* 
tábláin a czimer-paizsban egy nagy S betű, a sisak koronáján pedig két elefánt- 
orraány, vagy e féle szarv. 

*) Eaprinai Mss. B. tora. 50. p. 8a. 84. 

*) Engel Monu menta Ungarica pag. 208. 

25 



$86 Kosztolányi* 

Kálmán 1560-ban Bárs megye esküdtje volt i ). 

Ádám 1584-ben szintén Bars megyében volt szolgabíró *). 

Egy 4gnak leszámiazási táblája néhány ízen következő : 

György 

i — -^ 1 

Gergely 

CAkay Anna -Mária) 



György Kata 

1738. (Rudnay Zsigra.) 

(PriJeszky Magdolna) 



Kálmán János Antal. 

1783* 1783. 1783. 



Másik töredék-ág az : 



Zsigmond 1696. 
( Just Zsófia 
özv. 1717.1 



, -i " i 

Elek József András. 

CKubinyi Zsuzsa 1710. 

özv. 1752.) 



Lőrinczv Erzse. Anna. Mária. 

1752. 

Egy harmadik táblázat szerint Kosztolányi Miklósnak neje 

Görgey Anna-Mária, kinek iránya Éva Kosztolányi Sándorné, kinek 

fia Kosztolányi László, kinek neje Szirmay Teréz 1813-ban. 

Egy negyedik táblázat szerint Kosztolányi Jánosnak Dlho- 
luczky Máriától fia I m r o , ennek ismét fia I m r e. 

Az utóbbi időkben Bars megyében László 1845-ben esküdt, 
Károly ugyan akkor szolgabíró volt. 

Nógrád megyében 1600- ban előfordul Kosztolányi János, ki- 
nek neje Majthényi Anna. 

Ugyan e családból élt Pál, kinek Bucsányí Krisztinatói leánya 
Borbála Nagy Jánosné. 

Trencsin megyében élt 1721-ben Gábor. 

A családból 1790-ben Kosztolányi László báróságra emelte- 
tett, de ágazata kihalt. Ennek a báróságkor nyert czimere egy négy- 
felé osztott paizs , egy közép kissebb paizszsal, melynek vörös udvarát 
jobbról balra három rézsútos fehér vonal futja át, A nagyobb paizs 1-ső 
kék udvarában egy arany koronából kiemelkedő arany medve ; a 2-ik 
ezüst mezőbén egy vörösbe öltözött , sárga csízmás , kalpagos magyar 



') Sz.-benedeki Convent Fase. 115. nro 15. 
2 ) Lipthay család Sententionalis levela 1584 



Kosztolányi. - Koteis 38T 

vitéz kivont kardja hegyén levágott török fejet tart; a 3-ik ezüst ud- 
varban egy vörös oroszlán ágaskodik első jobb lábával kivont kardot, 
a másikkal levágott török fejét üstökénél fogva tart; a 4 ik kék udvar- 
ban egy zöldellő fa alatt arany medve lépeget, a fa fölött jobbról arany 
csillag, balról ezüst félhold ragyog. A paizst bárói korona födi, és azon 
három koronás sisak nyugszik. A jobboldali sisak koronájából az arany 
medve , a középsőbői a magyar vitéz , a baloldaliból a vörös oroszlán 
(a paizsbeliekhez mindenben hasonlólag) emelkedik ki. Foszladék jobb- 
ról arany-kék, balról ezüst- vörös *). 

Kosztolányi család. Ez czimerleveles nemes család, a czi- 
meres levelet Kosztolányi Márton nyerte ÍII. Károly királytól 
1714-ben *). 

Czimere a paizs kék udvarában zöld téren ágaskodó, kettős farkú 
oroszlán első jobb lábával kivont kardot tartva. A paizsfölötti sisak ko- 
ronájából pánczélos és sisakos vitéz nyúlik fel , jobb kezével kivont 
kardot villogtatva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

Tán e családhoz számitandók K. Sándor í 784-ben Nagy-Ká- 
rolyban a Ferenczes szerzet kolostori főnöke. 

János 181 5-ben Radnán. József Butty inban kir. kamarai 
ispánok. 

Nógrád megyében 1747-ben N.-Orosziban volt Kosztolányi Jó- 
zsef uradalmi kasznár, ki azonban czimer-pecsétében a paizs udvará- 
ban hármas halmon koronán repülni készülő galambot, a paizsfölötti 
sisak koronáján pedig kivont kardot tartó griffet viselt 

Kotay család. Nemesi eredetéről mitsem tudunk, de a bizo- 
nyos , hogy Kotay Benedek 1506-ban Heves megyében Sirok vár 
egyik kapitánya volt a ). 

Kotthon család. (Máskép Lázár,) K otthon máskép 
Lázár Máté 1597-1603. Nógrád vármegye szolgabirája volt *) ; 
anyja Fekete-erdei Ilona volt. Nevezett Máténak csak két leánya 
maradván, fíágon kihalt. Egyik leánya Borbála gyürki Gyürky 
GyÖrgyné, a másik Z s u z s anna Péchy Györgyné volt °). 

HLotsis család. 1751-ben Mária Teréz király asszony által 
emeltetett, czimereg nemességre 



*) Adatni Scuta gentü, tom. V. 

2 ) Collect. Herald, nro 631. és Adami id. köt. 

») Istvánffy 1685-ki kiadás 452. 

*) Prötoo. C Neograd. anni 159? pag. 8 

5 ) Sz.-benedeki Coovent Yroton. CC paff. 80. 

25* 



388 



Kottulinsky. 



Czimere a paizs ezüst mezejében hármas zöld halmon lengő vö- 
rös zászló , mellyen arany rózsa áll. Ugyan ilyen zászló leng a paizsfö- 
lötti sisak koronáján is. Foszjadék jobbról ezüst- vörös, balról arany- 
vörös 1 ). 

Kottulinszky csatád. (Kottulini.) Eredetét veszi Szile- 
ziából , hol az oppelni kerületben van K o 1 1 u 1 i n , melyről nevöket 
vevék. A család egy tagja gróf Kottulinsky József az 179 1-ki or- 
szággyűlésen a 73. törv. czikk szerint hazánkban honfiusitást nyert, 
mert talán neje gróf Kollonicz-Zay MárivAntonia által itt is birtokhoz 
jutott, azonban a család jelenleg hazánkon kivül Stájer és Csehország- 
ban áll. Leszármazásuk *) ez : 

báró János 

(Lhotta Borinie 

Anna) 

'b. Kristóf-Ferd. 

(Engelburg 

Grodiczky Magd.) 



gróf Ferencz-Károly 

sz. 1674. f 1748. 

(gr. Rottal M.-Anton.) 



Ferenoz-Károly M.-Anna M.-Antonia Teréz-M. M.-Angelika 

sz. 1712. f 1774. sz. 1707. f 1788. sz. 1710. f 1787. sz. 1711. f 1798. sz. 1714. 
(1. gr. Traufc- <1. h. Liechten- (gr. Wilczek (l. gr. Hautois f 1786. 
mansdorf M. T.) stein József. József) 2. gr. Ckotek (gr. Lodron 

2. gr. Mansfeld 2. gr. Sckulenburg) János) ' János) 

Eleonóra,) 

i * 1 

Ferencz-József 

sz. 1741. f 1801. 
magyar indig. 

1791. 
(gr. Kollonitz 
M.-Eleonora) 



Fer. -József 

sz. 1774. f 1850. 

(gr. Eatzianer 

M.-Teréz) 



M.-Teréz 
sz. 1770. f 1810. 
(gr. "Wurmbrand 

György) 



János 
sz. 1777. 
százados 



Frzse 
sz. 1779. 
(gr. Gleisbach 
Károly) 



József- Fer. 

sz. 1806. 
(gr. Attems 
Adél) 



Erzse 
sz. 1809. 



Rudolf 

sz. 1810. 

alezredes 



Antal-Károly 

sz. 1811. 

máltai vit. 



Berta Adél Ernesztina 

sz. 1839. sz. 1840. sz. 1843. 



Adalbert Erzse Klotild Ottokár 

sz. 1847. sz. 1850. sz. 1851. sz. 1855. 



') Adami Scuta gentil. tom. V. 

*) Hist. Heiald. Handbuch 455. - Schönfeld Adels Schemat. II. 93. stb. 



Kovach 389 

Ferencz- Kár oly 1 706-ban csehországi grófságot , fia D á* 
niel-Kristóf pedig 1748-ban porosz grófságot nyert. 
Czimerük kék mezőben grif-láb vörös körmökkel. 

Kovách család. (Dicskei.) Abisztérczi és dicskei |Ko vách 
törzsökös magyar nemes család B é d e r családból származtatja magát, 
és állítólag már a XIV. században Nyitra megyei Dicske helységben 
létezett és nemesi jogokkal birt. 1409-ben a Berényi család dicskei cu- 
riáját eladta a biszterczi és dicskei Kovách családnak, mind szomszéd- 
jának a nyitrai káptalan előtt tett bevallás szerint. A mohácsi csata 
után, hol — mint mondatik — a család egy nagy része elveszett, — 
a családi irományok is a következő belháborúk alatt feldulattak j ugy 
hogy ezen idő tájban Kovách Lászlónak özvegye thürei Thürey 
Zsuzsanna és ennek kiskorú Antal fia maradt fenn, kinek fia M i- 
hály 1578-ban Rudolf királytól előbbi nemességében megerősitetett. 
Azon idő óta a család Bars, Nyitra és Pest megyében birtokos. 

Emiitett Antaltól kezdve a család leszármazási táblázata kö- 
vetkező a ). 

I. tábla. 

Antal 
(galanthai F ekete Bora) 



Mihály Magdolna 

1Ő78. (gal. Fekete Bálint) 



(ivánkai Csomós Kata) 



Farkas. János Gergely Boldizsár 

1630. (1. Bokros Ilona (Józsa Kata} 1605. 

I 

r~ • ■ ' i A - "" ' ' ' ' ' '* "" * " " ' " " " ' • i 

Judit Ilon* Ferencz István 

(PaJásthy (Óvári Istv.) 1703. 1698. 

László) (Szombathelyi (Csató Klára) 

Judit) " i 1711. 



i ' ■ , ■ — , 

István. Sva Imre Ádám. 

f (Korponay ( Mányay^ Klára) f 

(Hrabovszky 

Zsuzsa) 
r 



Ferencz. János 

f (Sütteő Anna) 



Anna Eleonóra Teréz. - Jozefa 

(Kis-lápasi (Szabó (Bába Pál) 



Juhász Zsigra.) Ferencz) 



*) A család által évszámok nélkül közlött táblázat szerint 



300 



Kornclh 



II t á b 1 a. 

Gergely, itt az J, táblán. 
(Jósa Kata) 



Mihály 

1796. 

t 



Gergely 

(Beleznay 

Klára) 



Ilona 
(Viszocsányi Fer ) 



József. 

t 



Imre 

(Illovay 
Erzse) 



István 

(valkaházi 
Simon 
Erzse) ' 



György 

(lévárai 
(Bera Magdot. > 



József. II. György János Mária 
t t (Horváth (Zlinsaky 

Júlia) Antal) 



III György. 



Lajos 
Pest v. 

alsz. bíró 
183€ 



Franciska 
(KörmÖndine) 



lA». 



Antal, László Klára 

(Végh Anna) (Galgóczy (Kontill Márton) 
Anna) 

i ■ - - A. i i ii a n i 



Antal. 

t 



Farkas. Illés* Mátyás. Imre KJára 

f f f (Geller (Nedeczky 

Franciska) János) 



Károly 

(Boronkay 

Mária) 

Károly.. 
t 



Pál. 
* 



Kata. 



Elek 

(Molnár 

Anna) 



Eleonóra 
(Simkovits) 



Luiza 

(gyulai Gaal 
Alajos) 



Vincze 

lak. Verebély. 

(galanthai 

Balogh Ida) 



Nepomuoena 
(Husaróczy 
Boldizsár) 



-A-i- 



Gizella Elek. János. 

A család többször nyert adományzást , igy István 1695-ben 
Bars megyei Tűre helységre, 1696-ban Valkaházára és ugyan ezen 
évben péli Nagy Andrással együtt Báron nevű pusztára kapott ado- 
mányt , ugyancsak István nejével Csató Klárával 1698-ban a lévai 
curiában, alsó-péli, türei, endrŐdi részbirtokokban iktattatik be. 

1703 ban Ferencz és fiai a Bars megyei bálvándi és szentke- 
reszti pusztákban iktattatik be adomány czimen. 

Boldizsár 1605-ben Drégely vár kapitánya volt J ) 



*) Istvánffy 1622 ki kiadás 821. lap. 



Kovách. 391 

Far ka 3 1630-ban alsó és felsŐ-bálvándi és puszta-keresztúri 
birtokát elzálogitja Lipthay Imrének *). 

Gryörgy (valószínűleg a Ií-ik) 1820. jul. 1-én Pest vármegye 
másod-, 1829-ki sept 30-án pedig első alispánul választatott, ésaa volt 
1832, oct. 23-ig. — 1842-ben királyi tanácsossá neveztetett. 

A család ezimere függőlegesen kétfelé osztott paizs , a jobboldali 
kék udvarban zöld téren balra fordulva egy oroszlán hátulsó lábain, 
első lábaival koronát tartva ; a baloldali vörös udvarban kék magyar 
ruhái* vitéz áll, jobb kezében kivont kardot tartva, bal kezét csipŐjére 
helyezve. A paízsíölötti sisak koronájából szintén a paizsbelihez ha- 
sonló magyar vitéz emelkedik ki jobb kezében kivont kardot, a balban 
egy hegyével fölfelé álló nyilat tartva. Foszladék jobbról arany-kék, 
balról ezüst-vörős. 

Kovácli család. {Horti és rigyiczai.) Kovách Pál Fülek 
várában lovas csapat kapitánya a ) és általa neje Zsuzsanna, fiai Ger- 
gely, János és István, leánya Anna és utódai a polgári álla- 
potból II. Mátyás király által Pozsony várában 1613-ki mart. 26-án ö ) 
czimeres levélben nemesi rangra emeltettek 4 ). Es e czimeres levél 
Nógrád megyének Losonczon tartott közgyűlésében még azon évben 
kihirdettetett. 

Czimerük — mint az az eredeti armalis levelén festve 5 ), és a 
metsz vényben látható — a paizs kék udvarának aiyján zöld téren há- 
rom levágott török fej , azok fölött egy koronából kiemelkedő pánczé- 
los, sisakos vitéz, jobb kezével kivont kardot tart, fölötte jobbról arany 
nap, balról ezüst félhold ragyog, a paizsfölötti sisak koronájából a 



J ) Sz.-benedeki Convent Protocol. L. p. 95. 

2 ) Az oklevél igy szól : „Agilis Paulus Kovách, Praesidii nostri 
(t. i. aacr. Caes. et regiae Majesfcatis) Fülekiensis certorura equitum Capitanei." 

3 ) Horaonuai György , Forgácli Zsigmond és Zichy Tamás ajánlatára és 
Bosnyák Tamás Fülek-vári kapitány' eszközlése folytán. 

*) A2 eredeti rigyiczai Kovách nep. János urnái Rigyiczán. 

& ) Az eredeti armalis levélben máskép van a czi mer (valószínűleg a czi- 
merfestő tévedéséből) festve és másképen leirva, ugy hogy a leírás a festett ezi- 
merrel nem egyez; a czimer leírása az armalis szavai szerint ez : „Scutum mili- 
tare erectum coclestini coloris, cuius fundum viridis laté occupat campus, super 
quo nuda framea resupine jacere visitur, ac in medietate tria capita turcica ab» 
secta et ordine locata, sangvine conspersa dictam frameam polluere ac in extre» 
raitatibus sive angulis ninc sol, illinc verő luna interjeeta in medio stella rutilare 
visuntur. Scuto incumbentem galeam militarem clausam regio diademate inte- 
grum bracliium humánum ferro indutum, manuque frameam nudam sursum ele- 



39* 



Kovách. 



paizsbelihez hasonló pánczélos vitéz nyúlik fel , jobb kezében kivont 
kardot villogtatva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös* 

A nemesség-szerző Pál, ki talán Heves megyei Hort-ról szár- 
mazott vagy ottan birtokos volt, hadadi Wesselényi Ferencz füleki fő- 
kapitány és kir. fő-komornok 
mestertől Fülek városában há- 
zat és az úgy nevezett Ki- 
rály kapuja előtt való 
majort kapta, melyre 1640. 
aug. 10-én gróf Esterházy 
Miklóstól nádori adományt 
nyert *}, és abba 1641 -ki Fü- 
löp és Jakab apostolok napján 
beiktattatott. — Gyermeke öt 
volt, György 2 ), Gergely, 
István, János és Anna, 
kik és illetőleg már utódaik 
1647. május 28-án Füleken 
osztoztak , mely osztálynak 
némely pontjai szerint a bak- 
saházi puszta kétfelé oszlott, 
de néhai Györgynek özvegye 
kapja meg pénzét a 1 1 arany 
és 1 2 tallért, melyet a testvérek tartozzanak letenni ; ha pedig le nem 
teszik, kiadassék neki a jószág jövedelméből való rész ; továbbá a sülyi 
jószág Öt felé 3 ) oszolván a végrendelet szerint, Kovách Jánosnak és 




vatam vibrantem profé re ni e ornatam. A summitate verő seu cono galeae laciniis 
seu lemnisciis hinc aurei et eoelestini, illino verő aurei et argentei colorám, in 
scuti oram defluentibus, prout haec omnia in principio seu oapite praesencium 
literarum nostrarum pictoris manu artifício propriis suis coloribus recte (sőt 
épen nem: recte) depicta esse cernuntur." — A család a festett czimerrel él. 

*) Ezen Esterházy donatiojában Pál Praesidii Fülek iensis 
certorum militum ducíor- nak = tehát hadnagy nak iratik. 

2 ) György az armalisban nincs megnevezve, és igy vagy előbb már 
meghalt, mint az 1613-ki armalis adatott, vagy csak utóbb (1613. után) született, 
és 1647-ben az osztálykor már csak özvegye Bakonovich Horváth Fruzsina élt, 
és igy kora 33. legföljebb 34. évre terjedhetett ; ez utóbb annál bizonyosabb, 
mert Horváth Fruzsina egy esség-le vei ében férjének Györgynek bátyjául 
nevezi Istvánt, ki pedig az armalisban megvan nevezve. 

8 ) Ez mutatja, hogy Pálnak öt gyermeke volt. 



Kovách* 



39$ 



Nittray Antai gyermekeinek két rész esett , ezentúl a három rész Ko- 
vács Gergely és Kovách Istvánné asszony között két részre oszlott. A 
Monossa pusztabeli birtok is, mely zálogul 200 frtban biratott, kétfelé 
oszlott, és ha kiváltanák , a pénz is kétfelé oszlik. Hasonló rendelkezés 
tétetett a 100 tallérban zálogul birt kenderesi jószág iránt is. Azután 
a jószág minden nemű jövedelme is két részre oszlott, valamint végre 
a Nógrád megyei Zalvaj (?) határban fekvő szőlő is két részre Kovách 
Gergely ós István özvegye közt osztatott el. 

1647-ki sept. 11-én Györgynek Bakonovics Horváth Fruzsina a 
férje testvére István özvegyének Virágh Zsófiának eladja a Fülekeu 
és Monossa pusztában fekvő neki jutott részt , a baksaházi és Kende- 
resi jószág részét pedig zálogul annak köti le. 

A család előnevét csak Kovách János nál találjuk használatba 
véve, ki mint Fülek várában lovas főhadnagy 1660-ki jul. 8-án levelet 
ir Kún Katalinnak *)• Ugyan csak a Nógrád megyei 1663-ki nemesi 
lajstromban „Joannes Kovách deHorth c< néven van beirva. E 
Jánostól származik le a család a következő táblázat szerint : 



I. tábla. 

Pál 

1613. 1640. 

Füleken 

lovas hadnagy 



Gergely 
1613. 



János 

1613—1663. 

lovas föhadn. 

i *— n 

György 

(KKnitzky Ilona) 



István 

1613. 

(Virágh 

Zsófia) . 



György 
(Horváth 
Fruzsina) 
özv. 1647. 



György 



I Pál 
1777. 

Nógrád 
megyében 



II. János 

Nyitrában 

is* , 

Mihály 
(Hagan Anna) 



II. Pál 

1796. 
Nógrádban 



l 



Ferencz 
1813. 

Nógrádban. 



III. János. 



IV. János. József III. Pál 

Nógrád v. biztos 1813. 



Anna 

(Nyitray 

Antal) 



Lajos. Imre. Gábor 1856. 

ügyvéd Szirákon. 



*) Ez eredeti levél a m. akadémia levéltárában van, már 16474>en is fő 
lovashadnagy volt. 



BM 



Kováeb. 



E táblázaton állók közül l Pál 1777-ben, fia II. Pál 1796-ban 
ennek testvére F e r e n e z , és II. Pálnak fia III. P á 1 1813-ban vettek 
ki nemességükről Nógrád megyétől nemességi bizonyítványt, míg Jó- 
zsef Nógrád megyében rendszerinti biztos 1828-ban fiai részére is 
szintén Nógrád megyétől nyert nemesi bizonyítványt. 

I. J á n o s nak fia Mihály Hagan Annát a nagy-tapolcsányi 
plébánosnak nővérét vévén nőül , Hagan -nak is neveztetett ipja 
nevéről. 

A család egy másik ága A n d r * s tói (ugyiátszik Mihálynak 
testvérétől) jő le következőleg : 

II. t á b i a. 

A rigyicsai ág. 

András 
f 1789. april. 11-én 
(Takács Magdolna) 

r— <-• A - 1 

Imre 
szül. 1758.. t 1829. 
szerzi Rigyiczát. 
(verseghi Márffy Kata) 



József 

sz. 1796. 

Bács v. fősz.-bir<5 

(rákosi Boross 

Mária) 



Mihály 

sz. 1797 ; 

Bács v. t. bíró 

\J- rákosi Boross Jozefa 

2. báró Pászthory 

Albertina) 



1-től Mária 
sz. 1821. 
(Márffy 
József) 



Pál 
t 



József 

sz. 1826. 

májusb. 



2-tól Róza 
sz. 1833. 
májusb. 

(Kiss Józs ) 



Gizella 
sz. 1835. 
febr. 27. 
(Kovács 
nep. Ján ) 



Stefánia 
sz. 1836. 
aug. 1. 



Etelka Imre Nep. János Miklós Apollónia Anna Antónia Lniza Karolina 

sz.1822. tl830. sz. 1827. f 1831. sz. 1828 sz.1833. sz 1835 sz.1836. sz. 1838. 

(Zelles jun. 13. 

László) (Kovách Gizella) 

i * > 

Mária 

sz. 1854. jul. 17. 
Andrásnak , ki Nyitra megyei Alsó- és Felső-Kereskényben és 
Ivánkán birtokos volt. fia Imre szül. 1758 ki máj. 26-án Elvégezvén 
1781-ben iskoláit, a szomszédságban Ürményben lakott kéthelyi b. 
Hunyady János. cs. kir. kamarás különös pártfogásában részesülvén, 
miután jószágaiban a gazdászattal foglalkozva több évet töltött, és e 
téren ügyességet és tapasztalást szerzett; 1788-ban Gludovacz József 
cs. kir. tanácsos által, ki a báró Hunyadiak jószágainak szomszédsági* 



Kovách. 395 

ban Somogyban a fejérvári Custódiatus javait , ugy akkor Grassalko- 
vich herczeg gödöllői és hatvani uradalmait is haszonbérbe vette, — 
ezen utóbbi uradalmakba igen kedvező föltételek mellett igazgatósága 
reá bízatott, és azt 12 évig szép sikerrel és haszonnal végezte. — 1789. 
april. 11-én meghalván édes atyja , anyja Takács Magdolna pedig már 
elaggván , Nyitra megyei alsó- és felső-kereskényi ősi és szerzemény- 
javait rokonainak Morvay nep. Jánosnak és nővérének Katalinnak Se- 
téth Ferencznőnek adta el *}, Napról napra vagyonosod ván, 1794. máj. 
1-én nőül vette MárfFy Istvánnak Krisztina fő herczeg asszony belyei 
praefectusának leányát Katalint, kivel BesnyŐn esküdött meg. 
1801-ki jul. 10-en I. Ferencz királytól adományban nyerte Bács me- 
gyében fekvő 165 jobbágyi telekből álló Rigyicza helységet 
61,994 firt 10 kr. összegben , és azon érdemeiért, hogy már ezen fölül 
előbb önszántából a királyi kincstárba tízezer forintot, ós hatezer mérő 
zabot (három ezer forint értékben) a hadi költségekhez segélyül Cel- 
ajánlott és fizetett- mely birtokba a kalocsai káptalan által oct 22-én 
be is iktattatott. A királyi adomány kelte napján egyszersmind arra is 
kiváltság-levelet nyert , miszerint ő és maradékai a r i g y i c z a i elő- 
névvel élhessenek. Kezébe vévén a rigyiczal birtokot, mely akkor egé- 
szen ó hitű lakosokból álló község vala , azt rendezni kezdé, és először 
is népesebbé tételére Pest megyéből Miskéről , és tájékáról magyar 
családokat , később pedig Soroksárról német családokat telepite meg ; 
minthogy pedig ezen telepítettek katholjkusok valának , a hívek szá- 
mára pompás családi sirbolttal ellátott templomot épitetett és a patro- 
natusi jogot gyakorlani kezdette ; azután a helységet gazdasági épüle- 
tek, iskola-ház , s végre családja részére egy díszes emeletes kastéllyal 
e körül angol kerttel ékesítette, és gazdaságát napról napra virágzóbbá 
tette. Édes anyja Takács Magdolna meghalván Baján 1800. dec. 17-én, 
és ideiglenesen ott a sz. Rochus egyházban eltemettetvén, miután Ri- 
gyiczán a családi sírbolt elkészült , azt 1818 ki januárban oda temet- 
tété. Meghalt Imre 1829. april. 25-én , miután gyönyörűen rendezett 
fekvő javain kívül , tetemes tőkepénzt is hagyott maga után. Neje 
verseghi Márffy Katalintól (ki 1842-ki május 9-én halt meg), két fia 
József és Mihály maradt. 

József született 1796. jan 25-én Gödöllőn, 1816-ban elvégez- 
vén Pesten a jogászi iskolai pályáját is, és már előbb 1813-ban aphilos. 



*) Takács Magdolna előbb Morvay László neje volt, és ettől születtek ne- 
vezett Morvay János és Katalin. 



396 Kováeh. 

doctorságot letévén, 1818-ban Pest megye aljegyzője lett; nőül vette 
rákosi Boros Lajos cs. kir. ezredes és De la Motte Joly des Aulnois 
grófnőnek 1802. mart. 20-án szül. leányát Boros Máriát. 1825-ben 
Bács megyének al- 1828-ban főszolgabirája lett és e hivatalt viselé 
1832-ig. — 1820-ban Baranya, Esztergám, Szerem, 1821-ben Tolna, 
1822-ben Torontál , 1830-ban Csongrád , 1832-ben Turócz vármegyék 
táblabirájává neveztetett. Kiléncz gyermeke közül , kik a táblázaton 
láthatók , nep. János, miután iskoláit Pesten végzé , 184%-ben a 
forradalmi hadseregben szolgálván, és ennek következéséül a 8. sz, cs. 
kir. vasas ezredben volt egy ideig besorozva. Haza bocsáttatván, 1853- 
b&n nőül vette pápai engedély mellett unoka testvérét Gizellát. 

Mihály szül. 1797-ki sept. 22-én Gödöllőn , miután iskoláit 
be végzé , nőül vévé az 1804-ki jun. 27-én született Boros Jozefát, a 
följebb emiitett Boros Mária öővérét , kitől három gyermeke született ; 
ezen nejének 1813. april. 11-én történt halálával lengyeltóthi báró 
Pászthory Albertinát, ki 1840. máj. 2-án halt meg , és kitől ismét há- 
rom — a táblázaton látható gyermeke született. Gyermekei közűi J ó- 
zsef 1848-ban szintén mint katona vett a forradalomban részt. 

Megemlítendő még , hogy Kovách Imrének egy unoka bátyja 
is volt; Kovách Ádám, ki mint nyugaim. cs. kir. kapitány Zólyom- 
ban élt , és az ottani polgármester leányát birta feleségül. Meghalt 
1837. táján. 

A család Rigyiczán él, és rom. kath. vallású. Rokonságban áll a 
Morvay , Setét h , verseghi MáríFy , rákosi Boros. b. Lengyel , b. Pász- 
thory, Sibrik, Hertelendy , b. Barkóezy, gr. Pongrácz, gr. De la Motte 
stb. családokkal. 

Kovács család. (Járdánházi.) A Kovács máskép J á r- 
d á n h á z y , vagy járdánházi Kovács család, eme mellék- vagy elő- 
neve után ítélve Borsod megyei eredetű /miután Járdánháza helység 
Borsod megyében fekszik. 

A családot a múlt században Bihar és .Nógrád megyében is 
találjuk. 

Czimerük a paizs kék udvarában zöld téren álló vitéz, jobb ke- 
zében kivont kardja hegyén levágott törökfejet tartva.. A paizsfölötti 
sisak koronájából Szarvas emelkedik. Foszladék jobb oldalról arany- 
kék, balról ezüst- vörös. 

Nógrád megyében e családból Kovács János 1711-ben alispán 
volt. Nejével Luka Máriával ily családot alapitott : 



Kovács. 397 

János 
alispán 1711. 
(Luka Mária) 

i ■ A — — i 

Ignácz Borbála Teréz 

1756. fösz.-biró (Kelio (Piber József) 

t Ádám) 

Ignácz 1756-ban Nógrád megyei főszolgabírónak válásztatik ; 
és az volt mintegy 1763-ig. 

Kovács István 1770. táján Nógrád megye alszolgabirája a 
a Puszta-Szántón biró Bosnyák családból nősülvén , ágazatát igy ter- 

jeszté : 

István 

ai szolgabíró 

(Bosnyák Anna) 

i — ■ ' ■■ " •• i " An ■' i 

Sándor László. Anna 

f 1859. mart. 28. 
(Szubszky István) 



I I i '" H l ■ — —— — ^— « — — — — — — » ■ i ■ ■ i j 

Eduárd. Cornelia. Jozefa. Bertalan. Emília. Luiza. Benedek. Lajos. Ágoston. 

t 

E családfán álló Anna 1798-ban ment férjhez Szubszky István- 
hoz, meghalt 1859. mart. 28-án kora 84. évében, birtokán és lakhelyén 
P. -Szántón. 

Ugyan e családból volt János, ki 1739. dec. 3l-én született. 
1761-ben diósgyőri karaaránál irnok , 1768-ban pénztárnok, azután a 
nagyváradi urodalomban inspector és végre praefectus, 1775-ben Bi- 
har vármegyei táblabíró lett. Meghalt Nagy- Váradon 1807. mart. 
25-én. Nejétől jabródi Jabróczky Máriától (ki 1793-ban halt meg), 
gyermekei Anna sipeki Bálás Károlyné, és Magdolna nosziczi 
Thurzó Györgyné volt 1 ). 

Szatmár vármegyében e század elején birtokos e család Máté- 
szalkán, Porcsalmán, Homokon stb. 2 ). 

Kovácli család. (Leleszi és visontai.) Ismert törzse János 
1656-ban III. Ferdinánd királytól czimeres nemes levelet nyert. 

Czimere a paizs kék udvarában zöld téren ágaskodó kettős farkú 
oroszlán , első jobb lábával kivont kardja hegyén levágott törökfejet 
tart. A paizsfölötti sisak koronájából grif emelkedik ki , első jobb lábá- 
val szintén kivont kard hegyén törökfejet tartva. Foszladék jobbról 
arany-kék, balról ezüst-vörös. 



*) Vay L. Német hivség. 

«) Szirmay Szatmár várm. II. 213. 123. 284. 



398 Kováéit 

A leleszi Kovács család bír Heves megyében Bolyán, és e csa- 
ládból volt Kovács József , ki 1 838. fószolgabiró , ennek fia Ferdi- 
nánd 1845-ben árvaszéki jegyző. 

M á t y á s esküdt 1838-ban a mátrai járásban. 

Grusztávl 845-ben Heves megyei uti biztos. 

A visontai ágazatból P á 1 Nógrád megyében viselt hivatalt, meg- 
halt 1760-ban ; tőle igy ágazott le a családi 

Pál 

1 1760, 
(Szent-Iványi Kata) 



Antal József 

Nógrád v. főszbiró kir. ügy aíigazg. 

1790. 1820. 

(Szabó Borbála) (Rinya-njlakt 

Lada Jozefa) 



József János 

ORedeczky Maria) f 1860. apríl. 19. 

P Györkön. 
(Latinovics Eszter) 

László 
lak. R~ Györkön 
(Moc3áry Róza) 



Zoltán. Margit. Dezső. 

t t 



Pálnak fia Antal és József a később kir. ügyi aligazgató 
1809-ben előbbi czimerük megtartásával visontai birtok -részük re ki- 
rályi adományt vivének, és e jogon visontai előnevet nyertek. J á- 
nos szintén a kir. ügy-igazgatóságnál kezdett hivataloskodni 1820 bari. 
Meghalt 1860. april. 9-én kora 65. évében. Fia László a Heves me- 
gyei gazdasági egyesület ülnöke. 

J ó z s e f nek nénje volt Rozália, esatószéghi Csató Mihályné, 
meghalt N.-Váradon 1836-ban. 

I&ovács családi. (NagyDaróczi ) Kovács A n d r á s fiai Ja- 
kab és Bálint részére is 1613-ban máj. 19-én kapta lí. Mátyás ki- 
rálytól czimeres nemes levelét, melynek alapján. 1726-ban Nágy-Da- 
róezban lakozó Pál, János, Péter és György igazolák Nógrád 
megyében nemességüket 1 ). 

Leszármazásuk 2 ) következő: 



') Protoo. C. Neograd. anni 1726. 
*) Ugyan az 1689-r61. 



Kwách. 399 





Andris 
1613. 






Jakab. 
Í613. 




Bálint. 
1613. 

i 




ístván 


Pál 


Albert 




Kata 

f 1689. eiótt 

(Szalay András) 






Bálint 
1711. albiztos 
1765. főbiztos. 


Dóra, 


i ' ■" ■■■ 
PáL János. 

1726. 




Péter, 


György. 





Az 1755 ki nemesi tfsszeirás Nagy - Daróczban lelte Kovács 
Györgyöt, Fáit, F ere ne zet, és Mátét. 

És ezekből való volt I s t v á n is , a mondott 1755-ben Borsod 
megye ügyésze, kinek nejétől Csák Annától született Diós-Győrön 
1754. máj. 4-én 

Flórián, a szatmári nagyprépost, utóbb 1823. jul 21-től azon 
megye püspöke. Meghalt 1825-ki dec. 11-én. 

Kovács család* Szintén Nógrád megyei család , melynek 
tagjai a múlt században nagyobbára Poltáron székeltek : névszerint 
1755-ben a nemesi Összeírás szerint Poltáron éltek idősb és ifjabb Mi- 
hály, id. és ifj. György; — Pál Mihálynak fia, Péter, Ist- 
ván, Ádám. 

A Poltáron lakó Kovács család 1734-ben igazolá nemességét 
Nógrád megye előtt, és akkor produkálta IL Ferdinánd királytól nyert 
czimeres nemes levelét, mely Nógrád megyében 1630. marr, 4-én volt 
kihirdetve J )- 

J&o\ ácii család. (Máskép A p r ó.) K o v á c h abusive Apró 
Mihály fülekvári praesidiarius katona 1681-ki nov, 1-én kapott I. 
keopold királytól czimeres nemeslevelet, melyet fia Mihály 1734- 
ben produkált a nemesi investigatio alkalmával 2 ). 

Kovács családbélieket találunk még az 1755-ki nemesi Összeírás 
szerint Szécsényben Györgyöt, Zsélyben Ferenczet. 

Kovács család. Kovács Pál és neje Nagy Ilona, és gyer- 
mekeik György, Márton, Zsófia, és Pálnak testvére Kovács 
Játíos, ennek neje Zsófia és ezeknek gyermekeik János és 
György I Leopold király által nemesitettek meg Bécsben 1664-ki 



*} Protocol. C. Neogr. anni 1734. 
') Ugyanott. 



iOO Kovács. 

nov. 28-án czirneres nemes levélben, mely Nógrád vármegyének Fülek 
városában 1665. dec. 22. tartott közgyűlésen hirdettetett ki J ). 

Czimerük a paizs kék udvarában zöld téren ágaskodó arany 
oroszlán , első jobb lábával kivont kardot tartva. A paizsfölötti sisak 
koronáján vörös mezű kar könyököl , kivont kardot tartva. Foszladék 
jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

Egy ág leszármazása ez : 

János 

1664* ben közszerző 

(Zsófia) 

t — ■ ■■ -* , 

György János 

1664. 1664. 

i 



í *- i 

Sámuel. István. I. Pál 

1753. 17Ö3. szül. Baghon 1701. 

Apostaghon 

, ev. lelkész 

r 



II. Pál 
Aradácson volt. ev. 
lejkész 

i — * , 

Teofii 
szül. 1796. 
Nógrádtól kap 
nsi bizonyitv. 



E családfán álló Sámuel és István testvérek 1753-ban az 
eredeti armalis levelet a leleszi conventben tettek le , azt hitelesen át- 
íratván.— II. Pál Apostaghon született, de arról az anyakönyv elégett 

Egy másik ág leszármazása ez : 

János 

i — " * — ' ■ i ' 

János. Mátyás. András. Jónás. 

1781. 1781. 1781. 1781. 

i * » 

András 
Káinon evang. 
lelkész. 1808. 



i — - gw - ~i 

László Ágoston -András 

lak. Nagy-Becs- lak. N.- Becs ke re ken 

kereken 1844. 1844. 

János, Mátyás, András, Jónás testvérek Káinon lak- 

tak, és 1781 -ki jun. 16-án kaptak Nógrád megyétől nemesi bizo- 
nyítványt. 



l ) Protoool. C. Neograd. 1641. jan. 21. 



Korács. 401 

Andrásnak a kálnói ev. lelkésznek fia Ágoston-András 
1841 -ki január 21-én *), testvére László szintén nagy-becskereki la- 
kos pedig 1844-ben vett ki 2 ) Nógrád megyétől nemesi bizonyítványt. 

Kovách család. Kovách Péter és neje Fora Ilona, to- 
vábbá fiók M i h á 1 y , és ennek neje Kenczen Dorottya, nemkülönben 
nevezett Péternek testvére is I. Leopold királytól majnai Frankfurtban 
lG58-ban június 15-én kelt czimeres nemes levélben nemesitettek meg, 
és nemeslevelük Heves és Külső-Szolnok vármegyéknek Fülek várá- 
ban 1659-ki január 15-én kelt törvényszékén hirdettetett ki 3 ). 

Czimerük vizirányosan három részre osztott paizs, az alsó vörös 
mezőben hármas zöld halmon hármas zöld növény virít, a középső kék 
udvarban ugró helyzetben oroszlán látható , torkában egy kivont pal- 
lóst fogva, a felső vörös udvarban királyi arany korona áll. A paizsfö- 
lötti sisak koronájából arany oroszlán női ki , szájában szintén kivont 
pallóst tartva. Foszladék jobbról arany -kék, balról ezüst-vörös. 

A legutóbbi nemzedék egy ága következő : 

Kovách József) 
(Majer Erzse) 

i ' * — » 

Teréz Antal József 

(Marsó László) sz. 1787. f 1856. lak. Nógrád várm. 

ecsédi plébános Horpácson. 

és ez. kanonok. 

Kovach család (máskép C z e c ze.) Lásd Czecze cs. 

Kovácli család. (Máskép Kéry.) K é r y máskép Kovách 
Bálás 1667-ki dec. 28-án Bécsben kelt czimeres levélben I. Leopold 
király által nemesitettetett meg; mely czimeres levél Vas megyének 
Szombathelyen 1668. (feria 2-da prox. post Dominicam Judica) tartott 
közgyűlésén kihirdettetett 4 ). 

Kovách család. Kovách Mihály a tasnádi nemesek had- 
nagya, és fia Is tv án 1636. mart. 8-án Szamos-Ujvárott kelt czimeres 
levelet nyert I. Rákóczy György erdélyi fejedelemtől , mely Közép- 
Szolnok vármegyének 1638-ki mart. 11-én Ákos mvárosban tartott 
közgyűlésén hirdettetett ki. 

A czimeres nemeslevél szerző Mihály tói kezdve a család ma- 
gyarországi ágának leszármazása következő : 



1 ) Nógrád várm. jegyzőkönyve 1841. 144. szára. 

2 ) Ugyanott 1844-ik évi jegyzőkönyv 2057. sz. 

s ) Az eredeti armalis K. Józsefnél Horpáeson tartatik. 
*) Veszprém vármegye levéltárában van az eredeti armalis. 

26 



Nfc 



Kovácfi. 



Mihály 
1636. 



István 

Tasnádról Kálióra 

költöz. 



Mihály. 



András 
(egy 1782-ki zálog- 
levél szerint) 



György 

K. : S*olnoktól 1775. 

n8Í bizonyítványt 
kap, mely Szabolcsban 
kihird. Lak Ó-Kállón 



Ferencz. 



György István. János. 



Mihály. 



Gábor 



András 



1 



Mihály 
1838. 



Benjámin. 
1838. 

M-m— A M I I ■ I ■ I 



Lajos. 
1838. 



József 



György. 



Gábor 
1838. 



Mihály 



József 



József 
Sándor 



Benjámin 
Losonczon reform, 
tanár. 1859. 



Sándor. István. 



Sándor 



Dániel 
Szoboszlón 



Zsigmond. József. 

Dániel. Sándor. Károly. 

Nógrád vármegyétől a család 1838-ban vett ki nemességéről bi- 
zonyítványt ! ). 

Kovácll család. (Selyebi.) Közűlök selyebi Kovácb Do- 
rottya nzapanyiti Uza Bernátnak 163(3- 1638-ban Abauj vármegye 
szolgabirájának neje volt. 

Kovácll család. (Máskép Tóth.) K o v á c h máskép sze- 
be ni Tóth Tamás és András, István a XVÍÍ. században 
nyertek czimeres nemeslevelet a ). 

Kovácll család. Kovách György a K r i s t o n családdal 
együtt 1630-ban nyerte czimeres levelét. Lásd Kriston cs- 

Kovách család. Kovách János és Ferencz'l 646-ban 
nyertek czimeres nemeslevelet 3 ) , mely i 647 ben Trencsin megyében 
hirdettetett ki. 1666-ban Beczkón székelt a család. — 1755 — 1761-ki 
nemesi lajstromokban említetik közűlök V á 1. 



') Megyei jegyzőköuyv 1108. szám. a. 

z ) Az eredeti armalis Szeben varos levéltárában van Sáros vármegyében. 

•) Az eredeti czimeres levél Trencsin megye levéltárában van. 



Kovách, 40$ 

Kováéit család. Kováé h Mihály és János anyai rész- 
ről testvérükkel Újhelyi Jánossal együtt nemesitettek meg I. Leopold 
király által, és nemeslevelük 1656. april. 3-án Nógrád megyében hir- 
dettetett ki J ). 

Kovách család. Kovách Lórin ez 1545-ben I Ferdinánd 
király által nemesitetett meg 4 ). 

Czimere jobbról balra rézsútosan kék vörös és arany udvarokra 
oszlik ; az elő-térben zöld téren hátulsó lábain kettős farkú oroszlán 
áll, első jobb lábával kivont kardot , a balban ezüst patkót tartva A 
paizsfölötti sisak koronájából szintén olyan oroszlán nyúlik ki. Foszla- 
dék jobbról arany- vörös, balról arany-kék 3 ). 

Kovách család (Pachai.) Pachai Kovách Péter 1622-ben 
kert czimeres nemes levélben nemesitetett meg 4 ). 

Czimere a paizs kék udvarában zöld téren egy fekete lovon bal- 
felé vágtató pánczélos sisakos vitéz, mely a zöld téren fekvő fehér egy- 
szarvút buzogányával fejbe üti. A paizsfölotti sisak koronájából három 
lándzsa nyúlik fel; a középső félig vörös, félig ezüst, a másik két szélső 
félig kék, félig arany. Foszladék jobbról aranyfekete, balról aranykék 5 ). 

Kovách. család. (Nagy-Alistáli.) Pozsony vármegyei eredetű 
család , melynek egyik ágazata a múlt században Székes-Fejér várme- 
gyébe szakadt és ott produkált. Ilyen töredék nemzékrendjük ismeretes: 

János 

I' ■ ' I I ■! , , /\ ', i i ■ i 



Pál István 

* . -*— 



István. Pál. András. István. János. 

1754. 1754. 1754. 

Jánosnak unokái Pozsony megyétől 1737. febr, 26-án nyert ne- 
mesi bizonyítványuk mellett 1754-beh octob. 28-án hirdettetek ki ne- 
mességüket 6 ) Sz.-Fejér vármegyében. 

Kovách család. Kovách Mihály és István 1710-ben I. 
József királytól nyerik czimeres leyelüket 7 ). 



*) Protocoll. C. Neograd. anni 1656. 

*) Kaprinai Mss. B. tora. XXVIII. p. 132. 

3 ) Adarai Scuta geniil. tora. V. 

*) Goilect, herald., p. 126. 

s ) Adami Scuta gentil. tora.V. 

6 ) Megyei jegyzőkönyv. 

7 ) Collect; herald, nro 728. 

26* 



404 Kovách. 

Czimerük a paizs kék udvarában zöld téren ágaskodó fehér egy- 
szarvú , melynek szarván zöld koszorú van ; éhez hasonló egyszarvú 
nyúlik fel a paizs sisakja koronájából is. Foszladék jobbról arany-kék, 
balról ezüst-vörös. 

Kovách Család. Kovách Mihály 1714-ben III. Károly 
király által neraesitetett meg í ). 

Czimere a paizs kék udvarában zöld téren álló daru, mely csőré- 
ben ezüst patkót tart. A paizsfölötti sisak koronáján pánczélos kar kö- 
nyököl , kivont kardot tartva. Foszladék jobbról ezüst-vörös , balról 
arany-kék. 

Kovách család. 1716-ban nemesitetett meg III, Karoly ki- 
rály által Kovách István és Pál z ). 

Czimerük a paizs kék udvarában zöld téren koronából kiemel- 
kedő kettős farkú oroszlán , mely első jobb lábával kivont kardot, a 
balban levágott törökfejet üstökénél fogva tart. A paizsfölötti sisak 
koronáján vörös mezü kar könyököl , kivont kardot tartva. Foszladék 
jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék. 

Kovácli család. Kovách István 1718-ban III. Károly ki- 
rály által emeltetett nemességre 3 ). 

Czimerük a paizs kék udvarában zöld téren ágaskodó , kettős 
farkú oroszlán, első jobb lábával kivont kardot, a balban zöld koszorút 
tartva. A paizsfölötti sisak koronáján pánczélos kar könyököl, kivont 
karddal. Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék. 

Kovács család. Kovács György 1722-ben IIÍ. Károly ki- 
rály által nemesitetett meg 4 ). 

Czimere a paizs kék udvarában ágaskodó fehér lovon, vörös nye- 
reg-takarón ülő, fekete zsinóros, fehér magyar ruhába öltözött magyar 
vitéz , fején fekete kalpag , lábain sárga csizma van ; balfelé lovagol, 
hátra nyújtott jobb kezével kivont kardja hegyén levágott törökfejet 
tartva , előtte egy sárga hosszú ruhás ember-hulla fekszik fejetlenül, 
vérző nyakkal. A paizsfölötti sisak koronájából egy hosszú fehér ru- 
hás , födetlen fejű férfi emelkedik ki , hátra kötött kezekkel, egy kife- 
szített ij alatt, melynek idege hátul derekát érinti. Foszladék mindkét 
oldalról arany-fekete. 



') Collect. herald, nro 632. 
2 ) Ugyanott nro 479. 
s ) Ugyanott nro 532. 
*) Ugyanott nro 373. 



Kovács. 405 

Kovács család. Kovács Pál 1717-ben nemesitetett meg 
Elek máskép Vas Zsigmonddal együtt , czimere is azzal ugyan egy. 
Lásd Elek cs. 

Kovács család. Kovács Márton 1 74 1 -k i oct. 28-án M.- 
Teréz király-asszonytól nyerte czimeres nemeslevelét I ). 

Czimere a paizs kék udvarában ágaskodó oroszlán, mely első jobb 
lábával vörös nyelű ezüst nyilat tart. A paizsfölötti sisak koronájából 
szintén oroszlán emelkedik, kivont kardot villogtatva. Foszladék jobb- 
ról arany-kék, balról ezüst- vörös. 

Kovács család. Kovács József 1756-ban M.-Terézia ki- 
rály-asszony által nemesitetett meg 2 ). 

Czimerpaizsa balról jobbra rézsútosan két részre oszlik , a jobb- 
oldali kék udvar bal oldalából oroszlán nyúlik, ki mellig, kiterjesztett 
lábaival ragadozásra készülve ; a baloldali ezüst osztály vörös négy- 
szegű sorompóval van fedve. A paizsfölötti sisak koronájából két ele- 
fánt-ormány nyúlik ki, a jobboldali vizirányosan félig arany, félig kék, 
a baloldali félig vörös, félig ezüst ; mindkettőnek külső oldalából négy 
négy lóhere-levél nyúlik ki. Foszladék jobbról arany-kék , balról 
ezüst-vörös. 

Kovács család. Kovács János 1758-ban M.-Teréz király- 
asszony által vétetett fel a nemesek sorába 3 ). 

Czimere a paizs arany udvarában pej lovon vágtató magyar vi- 
téz, kék dolmányba, vörös nadrágba és sárga csizmába öltözve. Fején 
prémkalpag van, melynek kék bársony teteje lefityeg; jobb kezével ki- 
vont kardot villogtat ; éhez hasonló vitéz nyúlik ki a paizsfölötti sisak 
koronájából is, kivont kardja hegyén törökfejet tartva. Foszladék jobb- 
ról arany-kék, balról arany-vörös. 

Kovács család. Kovács idősb és ifj. György, a Bog- 
dányésCziriák családdal együtt 1758-ban egy nemeslevélben ne- 
mesitettek meg, és czimerük is ugyan egy. 

Közös czimerük a paizs kék udvarában egy piros lábú fehér ga- 
lamb, piros csőrében arany olaj-ágat tartva. A paizsfölötti sisak koro- 
náján szintén olyan galamb áll, szétterjesztett szárnyakkal. Foszladék 
jobbról ezüst-kék, balról arany-vörös *). 



") Colleet. Herald, nro 187. Az eredeti armalii Győr várm. levéltárában. 

2 ) Ugyanott nro 138. 

*) Ugyanott nro 63. 

*) Adami Scuta génül, tom V 



406 



Kovács 



Kovács család. Kovács Is ván 1759-ben nyert czimeres 

nemeslevelet. 

Gzimere a paizs kék udvarában egy arany edény, mely fölött egy 
felfordított V betű alakú fehér csíkolat áll, és a paizs két felső szög- 
letében egy egy arany csillag ragyog. A paizsfölötti sisak koronájából 
két kiterjesztett fekete sas-szárny nyúlik fel. Foszladék jobbról arany- 
kék, balról ezüst -kék J ). 

Movács család. Kovács István 1760-ban M. -Terézia ki- 
rály-asszonytól nyerte czimeres nemeslevelét 3 ). 

Czimere először függőlegesen kétfelé oszlik , azután a jobboldali 
osztály ismét vizirányosan két udvarra van szelve, és itt a felső arany 
udvarban egy kék mezű kar könyököl, irótollat tartva, az alsó vörös 
udvarban jobbról balra rézsútosan vonuló fehér csíkolat látszik. A bal- 
oldali kék udvarban hármas magas szikla emelkedik, melynek középső 
csúcsán aranylábú és csőrű fehér daru áll , fölemelt jobb lábával kavi- 
csot tartva. A paizsfölötti sisak koronájából négy strucztoll leng, t. i. 
arany, vörös, fehér és kék, — Foszladék jobbról arany- vörös, balról 
ezüst-kék. 

Kovács Család. (Máskép Szmit.) A czimeres nemeslevelet 
Szmit máskép Kovács Dániel nyerte I. Leopold királytól 
1689-ben. 

Czimerük — mint itt a 
metszvény ábrázolja — a paizs 
kék udvarának alyján hul- 
lámzó tengerből kiemelkedő 
kettős farkú oroszlán , első 
jobb lábával három kalászt 
tartva. A paizsfölötti sisak ko- 
ronájából egy tigris emelke- 
dik ki, első jobb lábával a ra- 
gyogó napot tartja. Foszladék 
jobbról arany-kék, balról e 
züst-vörös. 

A család a XVIII. szá- 
zadban a szepesi németek közt lakván , a Szmit név S c h m i d - re 
átváltozott. 1839-ben a család egy része a m. kir. helytartóságnál be- 




J ) Adami Scuta geatil. tom. V. 
2 ) Collect. Herald, nro 95. 



Kovács; 



407 



jelenté, miszerint ezután a Kovács nevet kívánja használni, mire nézve 
a kormányszék azon évi febr. 6-án 7257. szám alatt kelt leirata szerint 
kimondá, hogy a család kétségtelen joggal bir tetszése szerint a 
S z m i t vagy K o v á t s nevet viselni *). 

Dánieltől kezdve a család leszármazása ez : 

I. Dániel 

Í689. 

(Német Zsuzsa) 



lí. Dániel 



Zsuzsa 



János 



Gáspát 



Gáspár 



Juli* Kerestély. Sámuel Pál Erzse Zsuzsa 

(Schott) (Dreker t^Hrabéczy (Dembni" (Leibitzer 

Janka) Ottilia) 



Sámuel 
pénztárnok 

1786. 
(Schvardt'ner 
Anna) 



Róbert 
(Blázy Amália) 



Tivadar. 

t 



Gejza. Anna. Olga. Gyula. 



~-/v- 



Sámuei 
(Gornides 
Janka) 

i érni hm mt , - 



Erzse 
(Fuchs 
János^ 



Vilmos 

(Führer 

Zsuzsa) 



Mária Matild Viefor Aurelia Hermina Guszfcan 

(Teőke (Juhos (Probstner ;Mariássy (Mathaeídes) f 1848. 
Károly) Gyula) Apollónia) Ferenoz) 



Anna Zsuzsa Luiza. Vilmos. Emilia Sándor Márt- Mária Szilárd 
(Szontagh (Mudron f (Vcxeviti) Addrf (Peyer) 1 1*59. 

Károly) Mór) 

A esalád legutóbbi nemzedékéből Kováts V i c t o r , ki az I848-k» 
forradalomban mint kapitány majd mint őrnagy s Árvában parancsnok 
vett részt, - és Schmid Róbert Lőcsén laknak. 

Sebmid Márton, Vilmos, és Kovács Sándor Késmárkon, 
Márton-Adolf* forradalomban tüzér-hadnagy Szatmárban. 

Mint a családfáról látjuk II. Gáspár ága inkább S C h m i d, — 
I. S á m u e 1 ága pedig Kovács névvel él ; és a Kovács név az or- 
tographia változása szerint többféleképen íratott 

Vallásukra nézve ágost'-evang. 



*) A helytartósági leirat saavai ezek; „Cum recurrentes nobiles iudubi* 
tato caeteroquin jure gaudeant, pro eo, ac libuerit : nomine Kováts aur 
Sohmidt utendi, — alieujus ulterióris hac in parte ex publico disposiíionb 
nec5>sitatem non sub ver sári.' 1 



408 Kováéit. 

Kováéit család. (Ko vásznai.) Erdélyi székely eredetű csa- 
lád, a Sepsi székből , hol Kovászna- helység fekszik ; honnan több- 
felé kiágazott a család. 

Egyik ága a Szilágyban birtokos ; László Kraszua vármegyé- 
nek volt táblabírája és kir. pénztárnoka ; fia Lőrincz. — István ügy- 
véd volt, ennek özvegye Kállai Róza, gyermekei : Ferencz, Júlia, 
Eliz, Lajos, Róza, Ida, István. 

Egy másik ágazatból Sándor számvevő-biztos Torda vármegyé- 
ben 1848-ban. Ferencz sz.-somlyói evang. lelkész és esperes 1815- 
ben. Lajos jegyző N.-Enyed városánál 1832. körűi. János K.-Fe- 
jérvár városi tanácsos 1815-ben. E 1 e k ugyanott jelenleg tanácsos ; 
testvérei Sámuel, János, Károly, ki cs. kir. törvényszéki hi- 
vatalnok. 

János 1836-ban Vizaknán ügyvéd volt. 

E család egy ága Magyarországban él ; ezt Kovács Mózses 
alapitá , ki a múlt században mint ezredét oda hagyott katona bujdo- 
sott ki, és Magyarországban előbb mint gazdatiszt, majd mint haszon- 
bérlő dúsgazdagságra tett szert. Ingatlan fekvő javakon fölül Pesten 
is több házat szerzett. Meghalt Pesten 1825-ki febr. 22-én kora 92. 
évében. Neje Szimonidesz Zsófiával következő családfát alkotá : 

Mózses 

f 1825. 

(Szimonides Zsófia) 



Zsigmond István Eleonóra. 

+ i *b ^ünííoTT"" 

"**• 23, lak. Ordason 

(Prónay Eva) 



Anna. Lőrincz. Paula. Izabella. 



Ágoston Ferencz Illés Laura Ilona Ida 

(Szilassy cs. kir. szá- lak. Péczelen f 1854. Jankovich (Darásné) 

Zsuzsi) zados (Kazinczy (Jankovics György) 

Piroska) László) 

Zs igmond 1851-ki sept. 13-án kora 72. évében halt meg, és 
Péczelen a családi sirboltba temettetett. 

Mivklósnak özvegye Prónai Éva 1857. mart. 23-án kora 55. 
évében Ordason (Nógrád megyében) hunyt el. 

Kovács CMlád. Kovács Mihály 1791-ben II. Leopold ki- 
rály által nemesitetett meg. 

Czimere balról jobbra rézsútosan kétfelé osztott paizs , a jobb- 



Kovács. 409 

oldali kék udvarban egy arany őrvű fehér eb látszik; a baloldali arany 
udvarban három vizirányosan fekvő vörös csíkolat szemlélhető. A 
paizsfölötti sisak koronájából a -paizsbelihez hasonló eb nyúlik fel. 
Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-vörös '). 

Kovács család. Kovács F erén ez 1792-ben nyerte ezime- 
res nemes levelét. 

Czimere négyfelé osztott paizs 2 ), melynek 1-ső és 4-ik osztálya 
vörös udvarában zöld téren arany kaptár áll , melyet arany méhek 
dongnak körül ; a 2 ik osztály zöld udvarában ara y oroszlán ágasko- 
dik, első lábaival ezüst patkót tartva ; a 3-ik osztály zöld udvarában 
zöld téren fehér mén ágaskodik. A paizsfölötti sisak koronáján két ki- 
terjesztett fekete sas szárny között vörös mezű kar könyököl , kivont 
kardot tartva. Foszladék jobbról ezüs-vöros, balról arany-zöld. 

Kovács-Hauvay család. Kovács-Hanvay Sándor 1792- 
ben nemesítetett meg. 

Czimere balról jobbra rézsútosan kétfelé osztott paizs, melynek 
alyján zöld térről egy fa-törzsök, és azon egy kukurikoló kakas áll. A 
paizsfölötti sisak koronájából barna hamvas farkas nyúlik ki , első jobb 
lábával kalapácsot tartva. Foszladék mindkét oldalról ezüst-kék 3 ). 

Kováts család. Kováts János 1794-ben I. Ferencz király- 
tól nyerte czimeres nemeslevelét. 

Czimere vizirányosan kétfelé osztott paizs , a felső arany udvar- 
ban egymással szemközt két kék oroszlán ágaskodik, első jobb lábaik- 
kal kivont kardot tartva; a paizs alsó zöld mezejében pánczélos kar 
könyököl, három kinyilt halvány piros rózsát tartva A paizsfölötti si- 
sak koronáján szintén olyan pánczélos kar könyököl három rózsát mu- 
tatva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-zöld 4 ). 

Kovács családbeliek. Miután Kovács néven is több, 
egymástól különböző nemes család van Magyarországban, melyeknek 
törzseit családi értesítés nélkül nem tudhatni, és igy az eddig előszám- 
lált nemesség-szerzők valamelyikének utódaiul helyesen meghatározni 
lehetlen ; elészámláljuk tudomásunk után vármegyék szerint azon is- 
meretesebbeket , kik az utóbbi időben éltek vagy jelenleg is élnek ; és 
kik az eddig elsorolt családok egyikéhez sem igtathattak. 



*) Adami Scuta gentü. tom. V. 
') Ugyanott. 
•) Ugyanott. 
*) Ugyanott. 



410 Kovács, 

Abauj vármegyében- K. Ferenci 1838-ban esküdt. 

Arad vármegyében: K. Ágoston 1838-ban első alispán. K. 
Dénes ugyanott 1841-ben alszolgabiró. 

Bács vármegyében K. Antal 1845,-ben hadi főadőszedő. 

Baranya megyében K. Károly lMŐ-ben esküdt. 

Bihar megyében K. Imre 1 837-ben alszolgabiró. György al- 
pénztárnok 1845 ben. 

Szabolcs megyében K. Fer encz 1838-ban esküdt, 1844-ben al- 
adószedő. 

Zala vármegyében K. Vendel 1844-ben várnagy stb. 

Ugocsa megyében e század elején K. István közbirtokos Tiva- 
darfalván r G y ö r.g y Batáron és Forgoiányban ; László Veléten ; 
József Forgoiányban ; J á n o s n a k örökösei Csedreghen. 

Krassó megyében K. Károly főszolgabíró Arad megyétől 1826. 
febr. 9-én nyert nemesi bizonyítványát Krassó megyében azon évi 
april lö-én tartott közgyűlésben hirdetteté ki: Károly már neméi 
Fiai közűi Lajos cs. kir. főhadnagy (1858-ban). Birnak Aradban 
Tauoz helységben. Károly 1836 Jban alszolgabiró volt Krassó 
megyében. 

Győr vármegyében Kovács Fereaez és Is t v á n ezen megyé- 
től 1759. mart. 6-án kelt nemesi bizonyítványt kapnak. 1816*ki aug. 
3-án pedig szintén ezen megyétől Dániel és Imre vesznek ki ne- 
mességükről bizonyítványt. Márton ugyan ezen megyének 1836- 
1844-ben főszolgabirája volt. Talán ezek azon IC. Mártonnak iva- 
dékai, ki 1741-ben kapta czimeres levelét, mint itt a 405-ik lapon 
olvasható. 

Kovács család. (Kórondi.) Erdélyi székely család. Kórondi 
Kovács Antal 1617-ben jun. 19-én Bethlen Gábortól adomány leve- 
let nyert a kórondi jószágra ; a pára jdi só aknánál 1 8 évig ispánságot 
viselt. Fia Peren ez kiházasodott Petekre Fejér vármegyében 1 ). 

Kovács család. (Lemhényi.) Lemhényi Kovács György 
1609. mart. 5-én Báthori Gábortól kap czimeres nemes levelet *}. 

Kovács család. (Csik bánfalvi. A székely földön magában 
Csikszékben egy csapat Kovács nevű család van ; melyek különféle 
előnévvel élnek. Ezek közül melyeknek voltak ősei Kovács Bálás, 



1 ) Kállay Székely nemz. 261. 

2 ) Kemény József Notitia Cap. Albensis 239. 



Kovács. 4tl 

István és Ambrus, ki 1591-ben no v. 15-én Báthori Zsigmondtól 
nyerték primipilaris levelüket 1 ) — nem tudjuk. 

A c-si 'k -bánfalvi Kováeso.k közűi János 1 606-ban szá 
zados, midőn Bocskai segédhaddal küldé Lengyelországba. Tamás 
1771-ben Al-csikbah jegyző; 1774-ben alkapitány 2 ). Ferencz 1796- 
ban szintén ott jegyző , 1818-ban királyi pénztárnok, az 1794- és 
1810-ki országgyűlésen követ 3 ). Gergely 1806-ban Ai-csikban al- 
kapitány. 

Mihály törvényszéki ülnök Csíkban 1836-ban. 

Lajos ügyvéd Kolosvárott, meghalt 1858-ban. 

Kovács család. (Csik tusnádi ) Ezek közül kiemelkedett 
Miklós az erdélyi r. kath. püspök , v. b. titkos tanácsos, sz. István 
rend közép keresztese. Meghalt Kolosvárt 1852. octob. 15-én kora 84. 
évében. Eletét jótékony alapítványokkal , mik közt a m. akadémiának 
is 100 darab aranyat hagya, — tévé emlékezetessé. 

Kovács család. tCsikdánfaki.) Közűlök István előbb 
aljegyző, majd táblabíró Alsó-Fejér megyében, jelenleg a n.-váradi úr- 
béri törvényszéknél hivataloskodik. Neje I n c z e Ágnes , gyermekei : 
M ihály, János, Miklós, Teréz. 

Kovács család. (Felfalusi) Ezek közűi Antal brassói rom. 
kath. lelkész, esperes, apát, és kir. tanácsos , 1823-ban „Római éj- 
szakák" czimü két kötetes munkáját adá ki. Meghalt 1858-ban, kora 
67. évében. 

Kovács család. (Bagosi.) A -Szilágyságban lakik; közűlök 
József 1839-ben Kraszna vármegyében főszolgabíró , István 
ugyanott 1848-ban első alispán 

Kovács család. (Gryergyó-sz.-miklósi.) Előneve mutatja szé- 
kely származatát. Közűlök János nyugalm. m.-ujvári sóbánya-nagy ; 
fia János 1848-ig fő kormányszéki fogalmazó gyakornok ; jelenleg 
(1860.) posta tulajdonos Felvinczen. 

Kovács család. (N.-ajtai ) Szintén székely nemzetbeli. Be- 
lőlük Ferencz ügyvéd Bardocz székben. István volt fő kormány- 
széki lajstromozó ; most cs. kir. törvényszéki tanácsos. Neve az iroda- 
lom terén is Ösmeretes , főleg a gr. Kemény Józseffel 1837- 1845-ben 
egy iiit kiadott „Erdélyország történetei tára" gyűjtemény 

*)• A székely nemzet Constitutioji 101. lap. 

a ) Benkő Károly Csik, Gyergyó és Kászon 54. 55. 

•) Ugyanott 55. 56. 



412 Kovács. 

által. — János és Károly Kolosvárott városi hivatalnokok voltak: 
ezek és utódaik jobbára csak aj tai előnévvel éltek és élnek. 

Kovács család. (Markodi.) Közűlök Mihály fő kormány- 
széki irnok, Péter ügyvéd M .-Vásárhelyen 1848-ban. 

Kovács család. (Kezdi sz.-léleki.) Közűlök Antal m.-vá- 
sárhelyi neves orvos, testvére András székely huszár, mint külön- 
ben is székely eredeti nemesek az 1794-ki erdélyi országgyűlés által 
czimeres nemes levél nyerése végett ajánltattak. Másik András szin- 
tén M. -Vásárhelyen orvos, ennek fia G y u 1 a jelenleg m. nemzeti mú- 
zeumi őr és jeles füvész , 1815-ben született Budán , midőn atyja épen 
történetesen Budán tartózkodott. 

E családból származott kézdi-sz.-léleki Kovács Tamás is , böl- 
csészeti és jogtudor , m. és erdélyországi hites ügyvéd , a „Hazai és 
külföldi tudósítások" szerkesztője. Meghalt Pesten 1831. máj. 
16-án kora 32. évében. Neje Néraethy Terézia volt. 

Kovács, család. (Kezdi- Vásárhelyi.) Szintén székely család. 
József k. -vásárhelyi követ az 1.791-ki országgyűlésen. Miklós 
1815. körül kir. táblai ügyvéd Dániel k. - Vásárhelyi főbiró, 1849- 
ben képviselő a nemzetgyűlésen. József azon város pénztárnoka. Ifj. 
Dániel Háromszékben árvaszéki üluök 1848-ban. 

Kovács család. (Remetei.) Közűlök Imre Marosszékben 
árvaszéki ülnök 1848-ban. 

Kovács család. (Timafalvi.) K á r o 1 y Udvarhelyszékben 
duiló 1836. körül. 

Kovács család. (Muzsnai) Küküllő megyében közűlök Já- 
nos aljegyző, id. József hivatali ajtónálló , ifj. József levéltárnok, 
és árvaszéki ülnök 1848-ban. 

Kovács család. (Mikházi.) Ezekből Antal Marosszékben 
árvaszéki ülnök 1848-ban. 

Kovács család. (Körispaíaki.) Elek Udvarhelyszékben 
dulió lS32-ben. 

Kovács család. (Dalnoki ) Doboka megyében János árva- 
széki ülnök 1848-ban. 

Kovács család. (Zabolai.) A család egyik tagja Székely- 
Udvarhelyről N.-Enyedre ment tanárúi 1767-ben, és 1774-ben Krüger 
G-ottlieb-Jánosnak a természetes bölcsességről irt munkáját adá ki ma- 
gyarra forditva ')• 



i ) Benkő Transylvania generális. II. 266 



Kovics. 413 

Kovács család. (Felső-torjai.) Udvarhelyszékben közűlök 
Domokos ügyvéd 1 848- ban. 

Kovács család. (M.-igem.) Torda megyében J ó z s e f adó- 
iró biztos 1848-ban. 

Kovács család. (Uzoni.) Egyik ágazata Alsó- Fejér várme- 
gyében birtokos. Ádám ott szolgabiró , utóbb árvaszéki táblabíró. 
Fia Sándor szolgabiró, kit 1849-ben Enyed pusztításakor az oláhok 
öltek meg; gyermekei Paczalkán Alsó- Fejér megyében laknak. — 
László 1832. körül megyei iktató. László Fejér megyében 1836. 
körül szolgabiró. 

Kovács család. (Pávai.) Ebből E 1 e k aljegyző , 1849-ben 
száravevő Alsó-Fejér vármegyében, most föld-adói hivatalnok. 

Kovács család. (Farczádi.) Közűiök József M.- Vásárhely 
városánál közügyi szolgabiró 1848-ban. 

Kovács család. (Killyéni.) Ebből Sámuel Felső-Fejér 
vármegyében szolgabiró. Másik Sámuel kir táblai ügyvéd M. -Vá- 
sárhelyen 1848 ban. 

Kovács család- (Sepsi-sz.-györgyi.) Se psi-sz.- György váro- 
sánál András tanácsos 1815. körül; Ferencz ügyvéd, Gábor 
jegyző, Dániel házi pénztárnok 1848-ban. 

Tán ezekből volt Antal Kra3só vármegye várnagya , ki a sepsi, 
kezdi, orbai és miklósvári széktől 1827. febr. 20-án nyert nemesi bizo- 
nyítványát lakhelyén Krassó megyében azon évi aug. 16 án kihirdet- 
teté. Krassóban már kihalt. 

Kovács család. (Oroszhegyi.) LTd varhelyszéki eredetű, mely- 
ből András Kolos vár városi hivatalnok, nejétől Barabás Rozáliától 
fia Károly. 

Kovács család. (Tamásfalvi ) József kir. közügy igazga- 
tósági ügyvéd 1836-ban. József vajda-hunyadi kamarai ügyész 
1848-ban. 

Kovács család. (Szalacsi.) Magyarországból szakadt Er- 
délybe egy ágazat, melyből Mihály udvarhely-széki dulló, M ó z s e s 
levéltárnok ugyanott 1832. körül. 

Kovács család. (Csernátoni.) Ezek közül Dániel Nagy- 
Enyed városánál biró 1832-ben. 

Kovács család. (Sz.-Udvarhelyi.) Közűlök István maros- 
széki törv. széki ülnök 1815-ben. Ferencz postai hivatalnok. 

Kovács család. (Mándi.) János Közép-Szolnok vármegy- 
ében alsó széki ülnök, árva- 3 törvényszéki tollnok 1836. körűi. 



4H Kovács. — Kovachich. 

Kovács család. (B.-ujfalvi.) Udvarhely székben Elek dulló 
1815-ben. 

Kovács család. (Kövendi) Ezek közül János Aranyos 
székben levéltárnok 1836-ban és törvényszéki ülnök. 

Kovács család. (Hom. oklándi.) Udvarhelyszékben János 
dulló 1836-ban. 

Kovács család. (Kászon -jakabfalvi.) Dániel 1791-ben 
Csikszék követe. 

Kovács család. (Tépei.) Hihetőleg kihalt. Előneve után Bi- 
har megyei eredetű. Közűlök tépei Kovács Péter Bethlen Grábor 
alatt kapitány *) , a szŐnyi béke előtt másfél ezer gyaloggal Nagy Lu- 
kácscsal együtt Szolnokra ütött 2 ) Több hadjáratban vett részt 3 ). 
Utóbb 1630-ban Bethlen Gábor özvegye Brandenburgi Kata ellen 
pártot üt. de 900 székely ellene menvén, a Szilágyságban megverték *) 

Kovacliicli család. Kovachich Gryörgy 1760-ban M.- 
Teréz király asszonytól nyerte czimeres nemes levelét. 

Gzimere vizirányosan kétfelé osztott paizs, a felső kék udvarban 
egy félig kiemelkedő oroszlán látható, első jobb lábával kivont kardot, 
a balban arany koronát tartva; az alsó vörös udvar közepét egy füg- 
gőleges fehér sávoly os csíkolat választja kétfelé, és mind két udvarban 
egy egy fehér kinyílott liliom van. A paizsfölötti sisak koronájából a 
már leirthoz hasonló oroszlán emelkedik ki , első jobb lábával kivont 
kardot , a balban arany koronát tartva. Foszladék jobbról arany-kék, 
balról ezüst- vörös 5 ). 

Már 1692-ben találunk Kovachich nevű családra, midőn Kova- 
chich Gr y Ö r g y n e k neje Pesty Katalin s mások Komárom megyei 
markházi pusztájukat eladják Laky Bálintnak stb. ö ). 

Kovachich család* (Topoloveczi.) Czimere négyfelé osz- 
tott paizs; az 1-ső osztályban oroszlán ágaskodik kivont karddal ; a 
2-ikban egy nyilazó szirén van ; a 3-ikban hármas növény virul ; a 4- 
dikben vizirányosan egymás fölött három nyil fekszik. A paizsfölötti 
sisak koronáján a leirt nyilazó szirén látható. A paizsot foszladék 
veszi körűi. 



*) Kemény János önéletírása. Kiadta Szalay L. 105. 

2 ) Tudománytár 1838. IV. köt. 229. 

3 ) Kemény önéletírása 175. 
*) Kazy libró 2. 

*) Adami Scuía gentil. tom V. 
6 ) Fényes E. Komárom v. 114. 



Kavaehirh. — Kovácsi. 415 

E családból 1 837-ben topoloveczi Kovachich Kandid ügyvéd 
1837-ben Rácz- Almáson. 

Kovachich Antal 1838-ban Bács Bodrog vármegye házi adó- 
szedője. 

KiOvaclfticli család. (Senkviczi.) Horvátországból szárma- 
zott Pozsony megyébe Senkviczre , és állítólag már III. Ferdinánd ki- 
rály által megnemesifcetett. A inult században Kovachich Márton- 
György történet-búváraink egyik Icgszorgalmasbja , tíz évig a pesti 
egyetemi könyvtár őre, majd a kir. kincstári levéltár hivatalnoka 
1799 ki aug. 16-án I. Ferencz királytól czinieres nemes levelet nyert. 
• Czimere négyfelé osztott paizs, egy közép kissebb paizszsal, mely- 
nek arany udvarában egyfejü fekete sas áll kiterjesztett szárnyakkal. 
Az l-ső osztály vörös udvarában zöld téren egy daru áll balra for- 
dulva, fölemelt jobb lábával köveeset tartva; a 2-ik osztály kék udva- 
rában fehér egyszarvú ágaskodik ; a 3-ik osztály kék udvarában egy 
kinyílott fehér franczia liliom látható; a 4-ik osztály vörös udvarában 
zöld téren fehér oszlop emelkedik, és annak tetején bagoly áll csőrében 
iró-tollattartva. A paizsfölotti sisak koronájából szintén fehér egyszarvú 
ágaskodik. Foszladék jobbról arany-fekete, balról ezüst-vörös í ). 

Följebb emiitett Márton-György 1819-ben april. 22-én 
Verhovácz Miksa zágrábi püspöktől a Berkovich család magvaszakad- 
tán adományt nyert a Torontói megyei N e u z i n a pusztára 2 ). Meg- 
halt 1821-ki dec. 1-éa kora 78. évében. Nejétől Hajóssy Johannától 
íia J ó z s e f-M i k 1 ó s , az országos levéltár levéltárnoka, több megyei 
táblabíró (1844.) szintén mint atyja , bölcsészeti tudor , és atyja nyo- 
main indulva , szintén történelmi búvár. Mindketten főleg az ország- 
gyűlések történetére vonatkozólag hasznos gyűjtemények kiadásával 
gazdagiták történelmi irodalmunkat. 

Kovácsi család. (Hadad i.) Ezek közül Sámuel Torda 
megyében törvényszéki ülnök 1832-ben. János számvevő ugyanott, 
1849-ben mint forradalmi katona esett el. Lás zló Küküllő megyé- 
ben irnok 1836-ban, Károly ugyanott ügyvéd 1848-ban 



*) Fényes Komárom, várm. 114. — Kovachich Márton -György előbb egy 
rézre metszett példány szerint ettől némileg különböző czimerrel élt, t. i. a patzs 
l-ső és 4-ik osztálya \ öros udvarában hármas zöld téren fehér egyszarvú, a 2-ik 
és 3 ik kék udvarban pedig fehér liliom volt. Tehát a daru, és oszlopon álló bar 
goly 1799-ben tétetett a 'ízimerbe 

2 ) Tudományos gyűjtemény 1819-ik évi V. köt. 108. 1. 



416 Kovácsi. — Kovácsy. 

Kovácsi család. (Aranyos-rákosi.) Szintén erdélyi család. 
Zs i g raon d fő kormányszéki számtiszt 1848-ban. Zsigmond Ko- 
losvár városi hivatalnok 1844-ben. 

I&ovácsy család. Nemes család Szabolcs, Zemplin, Marma- 
ros megyében. 

1731-ben Kovácsy Márton mint a Komjáthy család és Gyulay 
Zsófia leszármazott ivadéka több rokonával vissza húzza a Szenczy Já- 
nosnak jászói házuk iránt adott szabad építkezési engedélyt *)• Ugyan 
ez évben neje Szenthe Katalin meghatalmazottat vall 2 ). 

1745-ben Márton és neje Szenthe Katalin fiának János kora 
vizsgáltatik, és 14 éves korúnak nyilványitatik 3 ). 

1747-ben Mártonnak leánya Zsuzsanna Bagolyi Lajosné, testvé- 
rei nevében is mint a Palagi család Örökösei meghatalmazottat vall a 
Palagi család után keresendő javakra nézve *). Ugyan ez évben ugyan 
csak az emiitettek tiltakoznak atyjoknak Mártonnak tette ellen , ki a 
neje Szenthe Katalin után reá néző szabolcsmegyei Szelemér pusztára 
nézve zálogos actio képen Rácz-BöszÖrmény városától pénzt vett fel, 
és azt még 40 évre elzálogitá, miért is ezen, ugy ugyan az Angyalháza 
pusztára nézve a Szoboszló városiakkal kötött szerződésnek ellene mon- 
danak 6 ). Megjegyzendő hogy Szenthe Katalinnak anyja Komjáthy 
Julianna, Komjáthy Zsigmondnak Fuíó Zsuzsannától született 
leánya volt, és e jogon nézett az emiitett puszta-rész a Kovácsy családra. 

1 748 ban István testvére Márton és János nevében is el- 
lentmond az atyja Márton által kötött szerződésnek, mely szerint ez 
Takács máskép Tóth Mihály nevű jobbágyát Kubinyi Jakabnak 50 
m. frtban Örökösen eladá 6 ). Ugyan ez évben Kovácsy Mártonnak 
nagy atyjától Kovácsy Mártontól , kinek neje Barakonyi Zsófia volt, 
leszármazása kiadatik a jászói convent által 7 ). Ugyanezen évben Ko- 
váesy Márton mint nejétől néhai Szenthe Katalintól született gyerme- 
kei törvényes gyámja a zeleméri puszta iránt Rácz-BöszÖrmény hajdú- 
várossal kötött szerződést vissza húzza oly feltétel alatt, hogy az neki 
is, mint a többi Komjáthy család utódoknak 900 rénes frtot fizessen 8 ). 

') Jászói Convent Prot. 5. fasc. 13 

2 ) Ugyanott Prot. 5. fol. 64. 

3 ) Ugyanott Prot. 6. fol. 321. 
*) Ugyanott Prot. 6. fol. 430. 
5 ) Ugyanott Prot. 6. fol. 433. 
•) Ugyanott Prot. 7. fol. 16. 
7 ) Ugyanott Prot. 7. fol. 29. 
§ ) Ugyanott Prot. 7. fol. 30. 



Kovácsy. 41? 

1748-ban Kovácsy Márton tiltakozik ErdŐdy Pál ellen, mint- 
hogy ez Zemplin megyei keresztúri curiáját elzálogitá Várady Ist- 
vánnak , ). 

1751-ben Kovácsy Márton, gyermekei nevében 240 frtot, va- 
lamint néhai Bekény Zsuzsa meghatalmazottja Tolnay Márton ennek 
részére 1 20 frtot vévén fel Böszörmény városától a zálogbirtok oltal* 
mazása fejében, ezen összeget a zálog-sommához iraták a ). 

1 751-ben Kovácsy ifj. Márton, István és János, továbbá 
Szenté Zsófia Illyési Zsigmondné , Szenté Klára , és idősb Kovácsy 
Márton mint Zsuzsanna leányának Bagoly Lajosnénak meghatal- 
mazottja Böszörmény városától a zeleméri pusztára nézve felfizetéské- 
pen 809 frtot vesznek fel, uj 30 évi zálog-kikötéssel. Ugyan ezen szer- 
ződést 1752-ben már vissza húzzák 3 ). 

1753-ban Kovácsy Márton tiltakozik Zemplin megyei Táilyán 
egy háznak , és a Kővágó szőlőnek , meiy Erdődy Judit után reá 
nézne örökségképen, Trencsényi Zsófia Vitéz Gábor özvegye által szat- 
mári Király György részére tett eladása ellen 4 ). Es ugyan ez évben 
viszont tiltakozott azon ellentmondásra, melyet szatmári Király György 
a Hajdú-Böszörménynyel kötött szerződésre nézve tett 6 ). Még 
ugyan csak 

1753-ban Kovácsy Márton Zemplin megyei legyesbényei két 
telekből álló birtokrészét elzálogitá 250 frtban Dessewffy Istvánnak 6 ) 
és ezt fia ifj> Márton 1758-ban 270 rforintért örökösen is bevallá 7 ). 

1767-ben Kovácsy István Táilyán lakván , vissza húzza azon 
szerződést, melyet atyja néhai Kovácsy Márton veskolczi Budaházy 
Dániellel tett a Táilyán fekvő telek égy negyed részére nézve, melyet 
t. i. Kovácsy Márton Ürményi Andrástól és nejétől Mattyasovszky 
Máriától kiváltott 8 ). 

1769-ben Kovácsy János átalánosan meghatalmazottat vall •). 



*) Jászói oonvent Prot. 7, fol. 39. 40. 

a ) Ugyanott Prot. 7. fol. 206. 

3 ) Ugyanott Prot 7. pag. 244. és 318. 

*) Ugyanott Prot. 7. p. 411. 

5 ) Ugyanott Prot. 7. pag. 413. 

•) Ugyanott Prot 7. p. 437. 

7 ) Ugyanott Fasc* 1758-ki nro 55* 

8 ) Ugyanott Prot 10. p. 249. 
*) Ugyanott Prot. 11. p. 72. 

27 



418 Kovácsy. 

Az eddig eléadottak nyomán a töredék nemzékrend követke- 
zőleg áll : 

Márton 

(Barakonyi Zsófia) 

i ' ~*~ i 

Zsófia. János. István. 



Márton 
1731—1752. 
(Szenté Kata) 



Zsuzsa István Márton János 

1747-1751. 1747—1767. 1747.1758. 1745.1769. 
(Bagoly Lajos) 

Talán e családhoz számitandók a következők is , kik az ujabb 
időben Marmaros megyében hivataloskodtak, úgymint : 
Illés 1836-ban főügyész. 
Károly 1836. 1841. alszolgabiró. 
Mihály 1836-ban alszolgabiró, 1841-ben táblabíró. 
Gábor alügyész 1841-ben. 
Sándor esküdt 1841-ben. 

Kovácsy család. (Buzithai.) Abauj vármegyében birt Bu- 
zíthán már a XVI. században. 

1574-ben buzithai Kardos Istvánnak leánya Erzsébet Kovácsy 
Jánosné, egy egész jobbágy-telkét 35 frtban elzáíogitja Lánczy Má- 
tyásnak. 1590-ben pedig ugyan ott Csűre Gergely nevű puszta-telkét 
felsöszendi Fúló Mátyásnak 28 m. forintért adja zálogul. l&91-ben iá- 
mét ott 12 írtért tesz zálogitást Lánczy Jánosnak, kinek 1595-ben is- 
mét buzitai és a Cseb puszta részét 26 írtért zálogitja el 1 ). 

1599-ben Kovácsy János Kupa helységben Kupay Margitnak 
Balajthy Tamás nejének birtok-részét 50 írtban zálogba veszi *). 

1599-ben Kovácsy János, nevezett Kardos Erzsébet 3 ) íérje, 
utódai részére Cseb és Kacsik Abauj megyei pusztákbéli egész malom, 
ugy Buzitha és Rezthe helységbeli malom rész, valamint Kán helység- 
ben* birtokrész birtokába , melyet nejének Kardos Erzsébetnek eldődei 
békességen birtak, — Kuthassy helytartó adománya folytán beiktat- 
tatott. — Kovácsy János még ezen évben meghalt, mert ugyan 1599- 
ben már Kardos Erzse , mint n éh a i Kovácsy János neje , ettől szár- 



') Jásrói convent Prot. G. fol. 166. — Prot. M. fol. 47. és 97. — KK. fasc. 
I. nro 29. — Csery József közlése után. 
2 ) Ugyanott KK. fasc. I. nro 29. 
*) Kardos Istvánnak leánya volt. 



Kovácsy. 419 

mázott István, János és András gyermekeinek nevében is Bu- 
zitba és Rezthe helységekben , Cseb és Kacsik pusztákban fekvő bir- 
tokrészekbe, úgy a buzithai határban a Kaniapta (?) folyón levő egész 
malom birtokába Kuthasy kir. helytartó uj adománya folytán minden 
ellentmondás nélkül beiktattatott *)• 

1610-ben Kardos Erzsébet Kovácsy János özvegye végrendele- 
tet tett , mely szerint az emiitett helységekben és azon kivül Zemere 
helységben is fekvő-birtokókat már nevezett fiainak , és leányainak 
Anna Csabay György né és Borbála Lanczy Imrerté asszonyoknak 
hagyományozta 2 ). 

1615-ben Kovácsy János Öt gyermeke (István fián kivül) tilta- 
koznak Kinisy György ellen , ki buzithai egész birtokrészót, — mely 
osztályos Örökségképen reájok volt nézendő , — Balogh Gáspárnak 
eladá 3 ). 

1650-ben buzithai Kovácsy János Buzithán fekvő egész telkét 
Bernáth Istvánnak adá el ft ). 

1651-ben ismét János buzithai egész birtokrészét Csabay Ist- 
vánnak, és Csabay Erzsének Takács Péter — és Csabay Judit kecske- 
méti Nagy Albert nejének , és néhai Kovácsy András gyermekeinek 
Andrásnak , Mihálynak és Katalinnak , továbbá Lánczy Borbálának 
Koncz Jánosnénak, és Lánczy Annának Szabó Ferencznének örökösen 
átengedi 5 ). 

1653-ban Csabay István, Lánczy Borbála és többen tiltakoznak 
Kovácsy Jánosnak buzithai része eladása ellen. 

1665-ben Kovácsy János leánya Anna Buzithán a Kardos rész- 
ből neki jutott birtokot Csabay Istvánnak , és Kovácsy Istvánnak, to- 
vábbá Lánczy Anna- és Borbálának , és Kovácsy Juditnak 95 frtért 
örökre bevallja 6 ). 

A XVIII. században már kihalt a család, mert 1769-ben Szocs 
András és György mint a buzithai Kovácsy család örökösei vissza húz- 
zák azon ellentmondást , mely szerint a buzithai és csebi birtokrészre 



') Jáptói ccmvent. K. fol 3. uro 67. 68. 
2 ) Ugyanott Prot. O. fol. 3. 
') Ugyanott Prot P. fol. 153. 
') Ugyanott BB. Fasc. 2* nro 62. 
5 ) Ugyanott Prot R. fol. 138. 
•) Ugyanott Prot. R. fol. 534* 

♦27 



420 



Kovácsy. 



Ugróczy István és Teréz által nyert adomány-levél nyomán eszközölt 

beiktatás ellen tiltakoztak '). 

A család nemzék -rendéből ennyi Összeállítható : 

János 

1574. 1599. 

(Kardos Erzse) 



István 
1599. 1610. 
(Jászay Zsuzsa) 



János 
1599. 1615. 



András 
1599, 1615. 



Anna 
1610. 1615. 
(Csabay 
György) 



Borbála 
1610. 1615. 

(Lánczy 
Imre-János) 



András. 
1651, 



Mihály. 



Kata. 
1651. 



14ovacsy család. Bars megyei eredetű család. Ismert törzse 
Kovácsy Miklós Léva várának tisztartója, ki 1614-ben tiltakozik a 
rajta Variassy János szentkereszti tisztartó által elkövetett letartózta- 
tásért 2 ). 1625-ben Bars megyei Kis-Rendve helységben Sernyey Mik- 
lós birtok részét szerzi 65 írtért zálog -jogon 3 ). 1636-ban tanuvallatást 
tétet azon becstelenités végett . melyek szerint feleségének kezét a lé- 
vai várkapitány Miskey Istvánnak leánya Krisztina megütötte 4 ). 
1640-ben theszári Bokros Lászlótól , és Semléky Erzsébettől Bokros 
Györgynek utóbb Márkus Andrásnak özvegyétől barsmegyei Alsó- 
Kisfalud és Vieszka helységben négy telket szerez zálogban 200 
aranyért 5 ). Ezen Kovácsy Miklóstól következőleg sarjadzik le a 

család : 6 ) 

Miklós 

1614. 1641. 

Lévai vár- tisztartó 

i -* — — — i 

Ferencz 
1718. 1726. 

i * 1 

Endre 



József 
Jegyző Tatán. 
1761. f 1800. 
(Cserenyey 
Lucza) 



Kata 
(1. Németh János 
2. Bordács N.) 

Gycr szigethben. 



Folyt. kbv. lapon. 

*) Ugyanott Prot. 11. fol. 77, 

2 ) Sz.-benedeki convent Fasc. 44. nro 38. 

3 ) Ugyanott Prot. K. p. 180. 

*) Ugyanott Fasc. 33. nro 2. és Fasc. 86. nro 13. 
5 ) Ugyanott Prot. M. p. 100. és 114. 
8 ) Csery József közléséből. 



Kövácsy. 



MI 



József , ki az előbbi lapon. 
jegyző Tatán 
1761. f 1800. 
(Cserenyey Lucza) 



Erzse 

sz. 1761. 

f 1849. 

(Viasza ti 

Ferencz 

Ií.-almási 

jegyző) 



József 

harmincz- 

ados sz. 1763. 

f 1808. 
(N*. Jozefa) 



Ferencz Anna 
f 1829. 
(Gőcze Fer. 
Zemplinben) 



Antal 
sz. 1771. 
1 1819. 



sz. 



Ignácz 
Szerem várm. 
leváltani, 
f 1846. 



Teréz 

1771. 

f 1857. 

(Mitschan 

József) 



Károly 
ügyvéd Pes- 
ten sz. 1777. 

t 1836. 

(1. Lavner 

Anna. 

2. Koraáromy 

Eva) 



Aurél 
huszár. 



Jozefa 

(Zlatarovich 

György) 



Karolina 
(Bossiné 
Gráczban) 



János 

harminczad 

ellenőr 

fl840. 



Ferencz 

harminczad 

hivat. Pesten 

t 1844. 
(Badovinácz 

Borbála) 



Mária 
(Prandtner) 



Etelka 

sz. 1829. 

(Kostyán Antal) 



Rozina 
sz. 1843. 
Pesten. 



Ödön 
ügyvéd 
sz. 1826. f 1852. 



-«— A— _ 



Károly 
Pest városi 

járuln. 

1 1«42. 
(Kitl Rézi) 



Paulina 
sz. 1814. 
jun. 23. 

(Csery Józs. 

könyvtár-őr) 



József 

sz. 1816. 

f 1851. 
Pest városi 
aligtató 

(Kierer 
Antónia) 



Francisca 
sz. 1819. 
april 15. 



István 

sz. 1820. 

jul 24. 

. J , A, , 

Selina. 



Mária 

sz. 1827. 

dec. 26. 

(Tóth József 

színész) 



Gyula. 

A családfán álló Miklósnak fia Ferencz 1718-ban nov. 19-én 
vesz ki Bars megyétől nemesi bizonyítványt. Fia Endre Komárom- 
ban lakott, hol született fia 

József, ki Tatán jegyző volt, és 1780. sept. 6-án Bars megyé- 
től fiai József, Ferencz, Antal és Károly részére nemesi bi*« 
zonyitványt vett ki, mely Komárom megyében 1780-ki octob. 31-én, 
Fejér megyében 1781-ki sept. 18-án , Pest megyében 1809-ki april. 
14-én hirdettetett ki. Meghalt József Szomódon 1800-ki febr. 7-én. 
Neje Cserenyey Zsuzsa meghalt Bicskén 1805. aug. 18-án. Gyermekei 

1. Erzsébet szül. Martonvásáron 1761. sept. 15-én. Férje 
Vlaszati Ferencz r.-almási jegyző. 

2. József nedeliczi harminczados ellenőr szül. Tatán 1763-ki 
febr. 28-án. Meghalt Pesten 1808. dec. 15-én. Gyermekei á) Jozefa, 
kinek íérje ns Zlatarovich György breganói harminczados, Várasd me- 



432 Kovácsy. 

gyei tbiró , meghalt Zágrábban 1838. jan. 10-én kora 74, évében. — 
b) Karolina Bossiné Gráczban. — c) J á n o s pesti harminczadi el- 
lenőr, később bécsi áru-vizsgáló ; meghalt ugyanott 1840. jul. 21-én. — 

d) Ferencz pesti harminczadi áru-vizsgáló , Szerem megyei tábla- 
bíró, szül. 1797. oct. 3-án. Meghalt Pesten 1844. febr. 22.- e) M á r i a 
Prandtnerné. Ez utóbb emiitett Ferencznek nejétől Badowinácz Bor- 
bálától gyermekei: i) Etelka szül. Brodban 1829-ben , ns Kostyán 
Antalné. — - 2) Rozina szül. Zemlinben , meghalt Pesten 1843. jul. 
27-én. — 3) Ödön köz és váltó ügyvéd , utóbb forradalmi hadbíró, 
végre a nagyváradi kerületben a telek és betáblázási könyvek vitelé- 
nél Nagyváradon alkalmazva. Szül. Brodban 1826. febr. 18-án. Meg- 
halt N.- váradon 1852. april. 30-án. — így ez ág kihalt. 

3. Ferencz, kihalt. 

4. Anna született Tatán, meghalt 1829-ben. Neje volt szendrői 
Gócze Ferencznek Zemplin megyei várnagynak. 

5. Antal szül. Tatán 1769. febr. 26. Meghalt Illókon 1819. 
febr. 22-én. Fia I g n á c z Szerem megyei levéltárnok, meghalt Illókon 
1846-ban. Ennek fia A u r e 1. 

6. Teréz szül. Tatán 1771. april. 9-én. Meghalt 1857-ben. 
Férje Mitschan József vöröstoronyi veszteglő intézeti igazgató. 

7. Károly szül. Tatán 1777 jul. 15-én Ügyvéd és pesti ház- 
tulajdonos , választó polgár , és egy ideig a választott község seniora, 
ünnepélyes küldöttségekben , a község ügyeiben s tisztválasztásokban 
élénk részt vett. Saját és fia Károly részére nemességet Pest me- 
gyében 1809-ki april. 14 én kihirdetteté. Gyermekei: a) Károly 
előbb huszár , utóbb Pest városi járulnok. Meghalt 1842. jan. 15-én, 
fia Gyula. — b) Paulina szül. 1814. jun. 23-án; neje cseri Csery 
József egyetemi könyvtár-Őrnek. — c) József szül. 1816. oct. 31-én 
Pest városi al-igtató, 1848-ban a Zágrábba küldött küldöttség tagja. 
Meghalt 1851. april. 16-án — d) Franciska szül. 1819. apr. 25-én. 

e) István szül. 1820. jul. 24-én. — f) Mária Tóth József színész 
neje, szül. 1827. dec. 26-án. Magyar szinmű-iróné. „Tarquinok és 
Brutusok" czimű szomorújátéka 1858. máj. 5-én adatott először a 
nemzeti színházban. 

Czimerük : a paizs kék udvarában zöld téren hátulsó lábain álló 
egy farkú oroszlán, kivont kardot tartva. A paizsfölötti sisak koronájá- 
ból grif emelkedik ki kivont kardot tartva. Foszladék jobbról arany- 
kék, halról ezüst- vörös. 



Kovacsőczy.— Kováesovics. 4$3 

Kovacsóczi család. (Körtvefai.) Régi írásmód szerint a 
család neve Kovachoczi. Magyarországból szakadt Erdélybe Ko- 
vacsóczi Farkas által , ki a külföldi egyetemekről haza jővén a Bá- 
thoriak által hivatott Erdélybe 1578-ban , s itt hivatalt és követséget 
viselvén, kanczellárságig emelkedett; de 1594-ben Báthori Zsigmond 
alatt több főurakkal együtt kivégeztetett 3 ). Első neje Harinnai Far- 
kas Katalin volt, kitől három gyermeke született. Másodszor nőül vévé 
1593-ban Kendy Sándor leányát Krisztinát, és ekkor még Báthori 
Zsigmondtól kapta Görgényt. 3 ) Még 1592-ben pedig Kovacsóczi János- 
sal együtt szintén B. Zsigmondtól kapta Küküllő megyében Kis-Denk, 
Szénaverős, Ballavására, Domáld, Ádámos és a dombói, úgy Fejér me- 
gyében a lapádi jószágokat mind két ágra. Fiai közül 

Zsigmond Básta idejében szintén kifutott Karánsebesre. 3 ) 
István szép tudományú férfiú , Bethlen Gábor alatt kanczeU 
lár *). Ebben szakadt magva a családnak 1640. táján. 

Rövid nemzékrendük következő : 

Farkas 

kanczellár 

1 1594. 

(1. Harinnai Farkas Kata. 

2. Kendy Krisztina) 

i — : * — " — '■ ( 

1-tői Zsuzsa 1624. Kristóf Zsigmond 2-tól István 

(1. Mikola Fer. 1592. 1604. 1634. Jtanezellár 

2. Lázár Istv.) tThelegdi Zsófia) 

i *- — i 

Kata 

(1. dersi Petky Fer. 

2. Bálintith György). 

Kováesovics család. Már 1646-ban Trencsin megyében 
Adamóczon találunk Kováesovics nevű családot. 

Ettől különböző család lesz az , melyből Kováesovics György 
1712-ben III. Károly királytól kapott ozimeres nemes levelet 5 ); czi- 
mere a paizs kék udvarában zöld téren egy zöld sárkány , mely föl- 
emelt egyik lábával arany almát tart. A paizsfölötti sisak koronáján 
két keresztbe helyezett vörös mezü kar könyököl, a jobb oldalra nyúló 
kivont kardot , a másik vörös zászlót tart. Foszladék jobbról ezüst 
vörös , balról arany-kék. 



') Bethlen Wolph. III. 35. 312. 392. 411. 463 477 484. 489. 

2 ) Kovachich Scriptores minores I. 209. 

8 ) Bethlen Wolph 

*) Hodor Doboka várm. 162 

5 ) Collect. Herald nro 688. 



4fc4 Kéváry. 

Kóváry család/ (Kihalt.) Hogy a kihalt Kóváry család a 
Hunt-Paznán nemből eredt, és pedig az 1244-ben élt Miklóstól, 
kinek fia P a z n á n , kinek László, kinek Mátyás stb. — azt már 
e munka III. köt. 94. lapján a vele azon eredetű kihalt Csalomjai csa- 
ládnál kimutattuk. 

A Kóváry család birta a Hont megye szélén fekvő és B. -Gyar- 
mattal határos Kóvár helységet, me\y~ már 1244-ben castrum 
Koarszeg h-nek iratik. 

Kóváry Mátyásnak két fia volt P á l és M i k 1 ó s. Pál már 1 388- 
ban említetik István nádor oklevelében ; mindketten pedig említetnek 
1400-ban Zécheni Frank országbírónak a Balassák ősének Balásnak 
fia Miklós részére Gyarmat iránt adott határjárási okmányában. 

Nevezett Pál 1407-ben Gara Miklós nádor itélő-mestere , él 
1424-ben is, midőn a sághi convent hontmegyei Szelény iránt kiadott 
iktatási levelében fordul elő J ). 

Kétség kivül ennek utóda, de másik Kóváry Pál volt, ki 1494- 
és 1495-ben Hont megye egy okmányában, ugy II. Ulászló király egy 
eskető parancsában említetik. Egy leszármazás szerint e Pál fia volt 
volna Simonnak, és ily leszármazást mutatna : 

Simon 

t ■ * 1 

László Pál 
(Vitus Jusztina) 1494. 

Magdolna Margit Ferenez. Mihály. János. v +f7 

(Parlaghy (Etthre , ; 



László) Gergely) 



Bernát. Ilona Anna János. 

1529. 1546. (Palásthy 
(1. Dubraviczky Benedek) 

János) 
2. Appony Benecl.) 

Kóváry Pálnak leánya Ilona, Dubraviczky Jánosnak neje, nő- 
vérével Annával együtt 1529-ben megnyugtatja Dubraviczky Mihályt 
visszaadásáról azon leveleknek , melyeket anyjok Katalin megőrzés 
végett adott át 2 ). 

1548-ban Kóváry Ilona előbb Dubraviczky Jánosnak, ekkor már 
Appony Benedeknek neje tanuvallatást eszközöltet Zólyom megyei 



*) Ez oklevelek Szentkirályi László ur birtokában. Egyébiránt több e 
családot illető oklevelet láss Fejér Cod. diplom. tom. IX, rol. IV. p. 429 tom. 
X. vol. VII. 499. stb. az 1405-1409. évekről. 

2 ) Sz.-benedeki Convent Faso. 28. nro 22. 



Kovásxnay.— Kozár. 4fc& 

Dubraviczán fekvő curiáján Dubraviczky János által elkövetett hatal- 
maskodás tárgyában '}. 

1531-ben Kóváry Ilona és Anna tiltakoznak Kóváry Ferencz 
által tervbe családi jogaik elidegenítése ellen a ). 

Kóváry Pál ága ezen két leányában halt ki. 

Kovásznay család. (Bajkú-kovásznai.) Ugocsa megyei ne- 
mes család. E század elején Kovásznay János birtokos azon megyei 
Batár helységben. 3 ). 

Zemplin megyében szintén e század elején K á c s á n d o t Ko- 
vásznay Özvegync" birta , azon kivül e család volt birtokos Ulic3-Kri- 
ván is 4 ). 

Kovszka család. E nevű család 1688-ban Trencsin megyé- 
ben Huorkán székelt. 6 ) 

Itoza család. Zemplin vármegye czimerleveles nemes csa- 
ládai sorában áll. 6 ) 

Kozák, család. Szintén Zemplin vármegye nemes családai 
közé számitatik. 7 ) 

Trencsin megyében Kozák nevű család 1658- és 1 666-ban Szkola- 
Uj falván és Felső-Ljeszkon lakott ; névszeri nt György. 

Egyébiránt a Kozák név szintén Trencsin megyében a L a t- 
k ó c z y család egyik ágának is neve volt , és ezen néven a Trencsin 
megyei 1604 — 1666 ki sőt későbbi oklevelekben is eléfordúl, mit a két 
különböző család megismertetése végett czélszerű volt megérinteni 8 ). 

Kozakovics család. E név — ugy látszik — a följebb em- 
iitett Trencsin megyei család egyik elnevezése , mert az emiitett me- 
gyei lajstromok szerint ugyan csak Szkola-Ujfalun ily nevű család 
1666- 1688-ban fordul elő 9 ). 

Kozár család. Trencsin megyébea az 1646-ki nemesi lajs- 
tromok szerint birtokos volt ily nevű család, 



J ) Szent-benedeki Convent Fasc. 23. nro 48. 

2 ) Ugyanott Prot. G p. 64. 

3 ) Szirmay C. Ugocsa p. 172. 

*) Szirmay C. Zemplin not. top. 114. 371. 383. 

5 ) Szontagli Dániel közlése szerint. 

6 ) Szirmay C. Zemplin not. top. 114. 
') Ugyanott. 

8 ) Szontagh Dán. közlése. 
*) Ugyan attól 



4£6 Kozárdi. Kozfcs. 

Ugyan ily nevű családról néhány izén ily leszármazást mutat 

egy perbeli táblázat : 

Kozár Benedek 

(Szelecsényi Anna) 

1630. táján. 

i — -* 1 

Mihály. Miklós. János. Benedek. 



_/v_ 



* '**" Tliklós "** 



Julianna 
(Pap Istvánná). 

Kozárdi család. (Kozárdi f.) Nógrád megyében birta egy- 
koron Kozárd helységet, és erről vévé nevét is. Kihalt Kozárdi 
Lászlóban, kinek magvaszakadtán 1472-ben Kozárd helységet Má- 
tyás királytól nemes Kalondai Simon nyerte adományban ]). 

Kozáry család. III. Ferdinánd királytól 1651-ben nyerte 
czimeres nemes levelét , melyet a nemesség-szerzőnek unokája Kozáry 
Mihály 1726-ban a Nógrád megyei nemesi vizsgálatkor mutatott 
fel 2 ). Czimerük a paizs kék udvarában zöld téren ágaskodó oroszlán, 
három rózsát tartva ; a paizsfölötti sisak koronáján fiait vérével táp- 
láló, pellikán fészkén ül. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös. 

Egy töredék nemzékrend következő : 

Kozáry Mihály 
1680. 1711. 
(Soos Judit) 

Mihály 



Krisztina Ilona 

(Szűcs Gábor) (Szűcs Fer.) 

M i hál y az 1709-ki és 171 1-ki nemesi lajstromokban említetik, 
az utóbbiban mint Rákóczy adhaerense. 

1755-ben Kozáry András Nógrád megye főbiztosa, neje voxith 
Horváth Julianna , kitől gyermekei : Borbála , Antal , Teréz , János, 
Feren-cz, ki 1810 ben esküdt volt. 

Kozáry Veronka Nagy János neje meghalt 1850. jul. 16-án. A 
Nógrád megyei ág kihalt. 

Kozáry Péter 1650-ben Gyöngyösön lakott 

Kozáry nevű család él Zala vármegyében is, hol Kozáry László 
azon megyének 1844-ben alszolgabirája volt. 

Kozics család. (Nemes-Podhragyai.) Trencsin megyei ne- 
mes család, mely ott Nemes -Podhragy curialis birtokán székel, és több 

') Kaprinai Mss. B. tom. L. pag. 71 
2 ) Protocol. C. Neograd. anni 1726 



Kosta*. 437 

ágakra oszlik , egyik ága Podhragyaí (lásd ezt) , másik Kozics máskép 
Podhragyai névvel neveztetik, sőt egy ág Kugy érász vagy Kudje- 
rász néven is eléfordul. 

A XVII. században élt e családból Podhragyai máskép Kozics 
vagy Petrovicz J ) Jakab, kinek két fiát isme rjük : I. Istvánt és 
Mihályt. Amaz Trencsin megyében ősi birtokán maradt , Mihály 
pedig Zala megyébe Keszthelyre a várba telepedett ; mint ezt részére 
testvére István által Trencsin vármegyétől 1667. (feria 3. prox. post 
Dominicam Cantate) kivett nemesi bizonyítvány elismeri. Ezen Mi- 
hálynak, — ki Szűcs vajda leányát Juditot 2 ) vévé nőül, — ágazata 
igy kiszármazva Ősi fészkéből, következőleg jött le napjainkig: 

Jakab 
1620. tájt. 



I. István Mihály 

Ns-Podbragyon Keszthelyen 1667. 

1657. ' (Szűcs Judit) 

Ferencz 



Benedek 

t 1786. 

(3. Parraghy Judit) 



Antal. II. István 

pap. uradalmi ügyész 

1742. f 1801. 
(Benczely Katalin) 



Zsófia Julianna. György. Mária. Judit Anna III. István Zsigmond 

f 1834. f 1850. f f t 1856. (Sághy lak Győrben f 

(Csaplovich* (Seiden- Lajos) sz. 1794. 

György) schwarz (Dorfmeister 

János) Kata) 

! 

| ' ■!■■■! M ■.. ■ ' " .-Á — ■ ■■ , 

MiklÓ3 László József Dorottya. Sidonia. Mária, 

szül. és f sz. 1883. sz. 1835. 

1832. főhadnagy f 1839. 

1858. 

Mihálynak Ferencz fiától unokája Benedek, — ki úgy látszik 
— Somogy vármegyében hivatalt viselt , a nagyatyja részére kiadott 
Trencsin megyei nemesi bizonyítványt Zala megyében 1750-ben a ne- 
mesi vizsgálatkoz kihirdetteté. Meghalt 1786-ban. Háromszor nősült, 
harmadik neje 1 nemes Parraghy Judittól két fia maradt : A n t al , ki 
txAnt pap magtalan halt el , és II. István, ki Keszthelyen a halha- 



') Petrovica nak tán azért neveztetett, hogy tán atyja Péter volt. 
*) Juditba filia vajvodae de Szűcs. 



4S8 



Kozics. 



taílaii gr. Festetlen Györgynek uradalmi főügyésze volt. Ezen II. Ist- 
ván, ki Zala megyének táblabírája volt , Zala megyében nemessége ki- 
hirdetését 1786-ban és 1790-ben ismételteié. Meghalt 1801-ben. Ne- 
jetői nemes Benczely Katalintól , ki e család legutolsó volt. a tábláza- 
ton látható nyolcz gyermeke született , kik közül csupán III. István 
térj észté tovább a családét, 

III. István szül. 1794-ben, a 
győri tanulmányi kerületnek 32 é- 
ven át 1848-ig actuariusa, ezen kí- 
vül Győr és Mosony vármegyék, 
úgy a ns. Bácsai , Vécsei és Füssi 
praedialis székek valóságos tábla- 
bírája volt. Zala megyétől 1822-ki 
jun. 10-én vett ki nemességéről bi- 
zonyítványt , mely Győr megyében 
1822-ki dec. 18-án hirdettetett ki. 
Neje Dorfmeister Katalin , Dresmi- 
czer József papóczi prépost és ud- 
vari tanácsos unoka húga, kitől e 
táblázaton látható gyermekei közül 
egy fia él László, ki 1858-ban 
lett főhadnagy a cs. kin 19-dik sor- 
ezredben. 

Megjegyzendő , hogy a család 
eldődei általában Podhragyai név- 
vel neveztettek , már Mihály e 
mellé Kozics sőt Petrovics nevet is 
viselt, míg unokája Benedek pod- 
hragyai Kozics néven volt ismeretes. 
A czimer, — mellyel ezen ágazat jelenleg el — mint itt a metsz- 
vény ábrázolja : a dőlt paizs udvarában hátulsó lábain álló oroszlán, 
mely első jobb lábával kivont kardot tart. Ugyan ilyen oroszlán emel- 
kedik ki a paizsfölötti sisakból is. A czimer színei nem tudatnak, kü- 
lönben e metszvény a Heraídica szabályai szerint ezüst udvarban kék 
oroszlánt ábrázol , a mi a valóságos czimer színeivel aligha egyez meg. 
Trencsin megyében 1736-ban tizenkilencz férfi igazolta nemes- 
ségét e családból Podhragyay név alatt , és igy írattak be a nemesi 
lajstromba. 

1746-ban a nemesi összeírás szerint éltek Nemes -Podhragyon id. 




Közlik.— Kozma. 



4S9 



és ifj. M á r t o n , id. és ifj. Gr y ö r g y , id. és ifj. A d á m , I m r e , az- 
után id. és ifj. A n d r á s , J á n o s , és legifjabb András. 

1748-ban 36 - 1803-ban 41 — 1837-ben 62 férfi tagja Íratott 
össze a családnak nemes-podhragyi székhelyükön. De lásd ezekről a 
a Podhragyay családnév alatt is. 

A család azon ága , mely az 1748-ki összeíráskor Mihály, két 
János és Ádám tagokat számitott ; Kugyerász (Kudjerász) név 
alatt ismeretes , igy fordulnak elő kizárólag Kugyejrász név alatt 
már 1728-ban a nemesi lajstromokban. 

Közlik család. 1646-ban Trencsin megyei Felső- Ljeszk ón 
székelt ily nevű család azon megyei nemesi lajstromok szerint. 

Kozma család. (Kézdi-szentléleki.) Régi székely család, 
mely Erdély családtörténet irója szerint 2 ) jelenleg négy ágon él: 
egyike hon van Szentléleken és közszékely család ; a más ág Magyar- 
országba Eger tájára szakadt ; a harmadiknak a múlt század óta fészke 
Zaránd, — a negyediké Belső- Szolnok vármegye. 

Nevezett iró után csak a két utóbbi ágazat leszármazását közöl- 
hetjük mintegy a XVI. század elejétől kezdve. 

A zarándi ágazat nemzékrende következő : 

I. tábla, 

Bálint 

1500. 

(Folta 1.) 



Mihály 

«*— —A— mT i ü i 



Mátyás 

a szentléleki 

ág törzse. 



Mihály 



György 
(Csúz Kata) 



Péter 
Magyar- 
országban. 



Albert. 
(ásd II. táblán. 



Mihály 
(Jancsó Kata) 



Sámuel 
(Kozma Ilona) 



Kelemen 



József 
udv. tanácsos 
f 1768. 
(Szotyo ri Ilona) 

Folyt. k&v. lap. 



László 
(Kozma Ágnes) 



Kelemen 1791. 

,— * .. — , 

Pál 
zarándi főisp. 
f 1853. 
(Hollaki Amália) 



József 
(EndesAnna) 

3 leány. 



Sámuel 

(Bakos Anna) 

-^ "i 

Antal 

gub. titokn. 

1814. 



Gyula. Zsombor. 



Ferencz. Károly. 



Ádám 

Kozma Klára) 

r— -^ — i 

Elek 

Zaránd v pénz- 

tárnokf 1823 

Lajos. 



') Kővári, Erdély nev. családai 164. 



430 



Kozma. 



József, ki az előbbi lapon. 
udv. tanácsos 
fl786. 
(Szotyory Ilona) 



József 

f 1770. 
(Miksa Krisztina) 



Antal 
(Csüdör N.) 



János 
(Szőrösei Ágnes) 



László 



Ádám 

1794. követ 

(Tóbiás Anna) 

i. 'i i . A - 



István. 



Antal 
adv. titkár 

f 1817. 
(Mátis Teréz) 



János 

(Bálás 

Krisztina) 



József 

(Bíró Anna) 

i * — i 

Gábor 
(gr. Vasa Nat.) 



József. 



Mihály. 



Dénes 

zarándi követ 

1834. 



Alajos. 



Ferencz. 



Elek. 



Ez ágon III. Mihálynak Jancsó Katától fia, Bécsben udvari ta- 
nácsos lett. M.-Terézia alatt a székelyek felfegyverzésében szolgála- 
tokat tett. Zarándban jószágokat nyert, miket magtalan létére részint 
testvérére , részint neje után , ki előbb Hollak i Jánosné volt, Hollaki- 
akra hagyá. 

Pál ez ág legnevezetesebb férfia , 1806 ban kezdé hivatalosko- 
dását Zaránd várraegyében ; 1809-ben insurgens főhadnagy, 1815-ben 
már főszolgabíró, minden hivatalfokozaton felhaladva, 1834-ben főis- 
pán lett. 1847-ben fő kormányszéki tanácsossá neveztetett. Meghalt 
1852-ben. Leirta Zaránd vármegyét , melylyel 50. d« arany pályadijt 
nyert. Fia Zsombor a forradalomban sebeket kapott. 

Másik nevesebb embere ez ágnak Jánosnak 1815-ben Zaránd 
vármegye törvényszéki táblabirájának fia : Dénes, ki Zaránd me- 
gyét a hivatalos pályán hasonlóan fokozatosan végig szolgálta. 1834. 
óta e megye országgyűlési követe, 1848-ban alispán. Legutóbb Bécs- 
ben a legfelsőbb semraitő törvényszék ülnöke. 

Gábor, ki Csíkban és Nagy-Kenden lakik, legnagyobb birtokú 
a családban. 

A belső-szolnoki ágat Ferencz, ki 1746-ban született, 1810- 
ben halt meg , és Belső-Szolnok megyében kir. pénztárnokságot viselt, 
telepité Belső-Szolnok megyébe. 

Ez ágazat A l b e r t-tŐl következőleg szakadt le : 



Kozma. 



431 



II. tábla. 

Albert, ki az 1. táblán. 

István 

-_ . a-. — 



János 
(Varga Kata) 



Péter 



Kelemen 

udvari tanácsos 

f 1736. 

r 



János 
1690. 
(Cseh Zsófia) 



Simon 

(Pocsa Klára) 

* , 

1. Ferencz 

1790. 

(Orbai Ilona) 



Antal 
(Mihálcz Anna) 

Mihály 
(Cseh Mária) 



Simon. II. Ferencz 
f sz. 1746. f 1810. 
kir. pénztárnok 
(Torma Krisztina) 



József 
(Csorna Mária) 



János László 

testőr (Matics Anna) 

t | 



László 
(Káinoki N.) 



Mihály 
pap. 



Lajos. István. 



• István 
(1 gr. Lázár Kata 

2. Miksa N.) 

r— * 1 

Kelemen. 



Imre 

B.-szolnoki fóisp. 
(Torma Krisztina) 



Ferencz f 

lovas százados. 



Albert. Eerencz. Eliza Berta Zsófi. Ilona. 

(Beteg 
Kelemen). 

I. Ferencz 1790-ben Küküllő vármegye követe Fia II. F e- 
r e n c z B.-Szolnokban kir. pénztárnok. Ennek fiai közül Imre szül 
1793. máj 18-án , BelsŐ-Szolnok vármegyének sokáig alispánja , majd 
táblai ülnök és főispán lett. 1848-ban lemondaták. A forradalom után 
hivatalt nem viselt. 1852-ben a vaskorona keresztét kapta. Meghalt 
1853. sept. 23-án. 

A család czimere hármas halmon álló daru , mely jobb lábában 
keresztet tart 1 ). 

Kozma család. (Kis solymosi ) Szintén erdélyi család, mely- 
ből József ügyvéd a fő kormányszéknél és Kolos megyénél 1815-ben. 



^ v 



'*) Haiíem" Kozma K e 1 e m e n , ki már 1709-ben Bécsben az erdélyi udv. 
kanczellárián hites jegyző volt , czimerében pecsété szerint négy részre osztott 
paizst viselt, és ebben 1. és 4. udvarban három csillag (vagy rózsa), a 2. és 3 
udvarban zerge van Lásd Hevenesi Mss. FFFF. tom..XXV\ 



43$ Kozma. - Kébe. 

Kozma család. Magyarországban Kozma nevű család él 
Abauj, Szabolcs és Zemplin vármegyékben. 

Abauj megyében K. István 1846-ban megyei al-adósz«dő. 

Zemplin megyében e század elején birtokos a család M.-Isép és 
Gercsely helységekben J ). Kozma Miklós 1835-ben Zemplin várme- 
gye főszolgabirája volt. 

Szintén Kozma-ágazatot tüntet fel a következő családfa-töredék is : 

Kozma Bálint 
(Bornemisza Anna) 

Ferencz 
(Emődy Anna) 



Julianna Mária 

(Buziásy Ferencz) Buziásy Lázár) 

Melyik Kozma család ősei közül volt azon Kozma Pál, ki 1746- 
ban czimeres nemeslevelet nyert , meg nem határozhatjuk. Az általa 
nyert czimer következő : a paizs jobbról balra rézsútosan kétfelé osz- 
lik, úgymint jobbról kék , balról vörös mezőre , a paizs alyján hármas 
zöld téren fészkén ülő fehér pellikán , három fiát melle vérével táp- 
lálva. A paizsfölö^ti sisak koronájából két kiterjesztett fekete sas-szárny 
között egy vörös Asdrás-kereszt látszik. Foszladék jobbról ezüst-kék, 
balról ezüst-vörös a ). 

Kozinay család. (Kozmafalvi f.) Zemplin megyének kihalt 
ős családa , mely hajdan Kozma nevű helységet birta 3 ). Közűlök 
kozmafalvi Kozma János 1568-ban választatott Zemplin megyei al- 
ispánná, 1569-ben meghalt 4 ). 

Kozollyay család. (Kozollyai.) Hunyad megyében birtokos 
család. Lajos, Zsigmond és több tagjai él a családnak. 

Kozy család. (Cserneczi.) 1559-ben említetik cserneczi Kozy 
Péter, mint Tarczay Anna scultetusa 5 ). 

Btőbe család. (Péterfalvi.) Ugocsa vármegye nemes családa, 
melyből Keőbe István már 1512-ben Péterfalván birtokos 6 ), ugyan 
ott e század elején közbirtokos Kőbe Mihály 7 ). 



1 ) Szirmay C. Zemplin not. top. 247. 270. 

2 ) Adami Scuta gentil. tom. V. 

8 ) Szirmay C. Zemplin. not. top. 84- 248. 

') Ugyanott not, hist. 85. 

b ) Wagner Dipl. C. Sáros. pag. 412. 

6 ) Szirmay C. Ugocsa p. 124. 

7 ) Ugyanott 125. 



Köblös. - Kfrkényesdy. 433 

Köblös családi. (Köblösi.) Erdélynek egyik kihalt családa *). 

KÖblÖS család. (N.-váradi.) Magyarországból származott be 
Erdélybe a fejedelmek korában ; és közűlök János Rákóczy II. F e- 
rencz idejében, midőn a kuruezok N.-Enyedet megtámadták, ott város 
hadnagya volt, és a kuruezok elébe követűi küldetett. Fia Péter me- 
gyei birtokos , Doboka megyének 1724-ben jegyzője, 1726-ban alis- 
pánja, 1735- s 1739-ben fóbirája 2 ), ennek fia S á m u el cs. kir. tábor- 
nok, meghalt 1825-ben N.-Enyeden; és László, kinek nejétői Cson- 
grádi Annától fiai és unokái a táblázaton láthatók. 

Családfájuk 3 ) ez : 



r 



János 

~A 



Péter 
1724-1739. 

Doboka várm. föbiró. 

.hé M .. ... ■ /\ , 



Sámuel László 

tábornok f 1825. (Csongrádi Anna) 



Farkas Julianna 

(Brencsán (Konczei 

Róza) Lajos) 



Janka Zsuzsa Miklós 

(Csongrádi (Fodor (Récsei 

Miklós) Péter) Emilia). 



Köbölkutlii család. Kihalt család, melynek létezését XIV. 
századbeli oklevelek tanúsítják *). 

Kökényessy család. Zemplin vármegye ezimerleveles csa- 
lád ai között említetik 5 ). 

KÖkényesdy család. (Vetési, báró f.) Szatmár vármegye 
kihalt nemes családa. Ismert törzsük Kökényesdy Pál, ki 1595-ben 
Szatmár vármegye másod alispánja volt 6 ). Ennek Vetésy Potentianá- 
tói fia Péter, ki 1625-ben Szatmár megyei Vetés helységben rész- 
birtokot Háború nevű egész pusztával , továbbá Vadán , Gyülevé- 
szen , Kaplonyban és szárazberken is részbirtokot királyi adományban 
kapott 7 ). 1632 ben tanuvallatást tétetett , hogy a Tövis nevű föld 



') Kőváry L. Erdély nev. cs. 270. 1. 
*) Hodor Doboka várm. 427. 439. 455. 
•) Török Antal közlése szerint. 

4 ) Fejér Cod. Dipl. tom, IX. vol. I. p. 411. 

5 ) Szirmay C. Zemplin. not. top. 114. 
•) Szirmay Szatmár várm. II. 128. 

"0 Ugyan ott I. 19. 49. 138. 139. 282. 

28 



483 Kökeszi.- Kökösi. 

nein a szatmári, hanem a vetési határhoz tartozandó l ). Ugyan ez év- 
ben a tŐkési határokat Dobrács- Apáthi felé megigazgatta 3 ). 1633-ban 
ellent mond Sóvágó Gergelynek és társainak Darah helységbe történt 
beiktatás ellen 3 ). 1635 — 1539-ben Szatmár vármegye alispánja volt *) 

Péternek leányai Zsuzsanna Szilágyi Ferenczné és B o r b á 1 a 
Dolhay Pálné 1650-ben nádori parancs mellett osztályra kényszeriték 
a Vetéssy család fiú-ágát , mely osztályban a Vetés mellett fekvő V e- 
tés-kékes máskép Háború puszta is említetik; de 1651-ben ez 
osztálynak a Vetéssy fiú-ág ellentmondott 6 ). 

Kökényesdy F e r e n c z Szatmár vármegye alispánja 6 ) ; 1693- 
ban (ezen vagy másik Ferencz?) másod alispán , és 1701 — 1702-ben 
szintén másod alispánul iratik 7 ). Ennek fia 

Kökényesdy László tábornok 1737-ben báróságra emelte- 
tett 8 ), és 1734-ben egy gyalog ezredet (a 34-ik számút) alapitá. Meg- 
halt kora 76. évében június 22-én (1740-ben?). 

Czimere — mint sirkövén vésve látható — négyfelé osztott paizs, 
az 1-ső osztály vörös udvarában fehér grif ágaskodik, első jobb lábával 
kivont kardot tartva, a ballal koronára lépve; a 2 ik és 3-ik udvarban 
királyi korona , a 4-ik udvarban oroszlán ágaskodik , első jobb lábával 
kivont kardot villogtatva. A paizs közepét egy kisebb paizs foglalja el, 
és abban koronás JL betű látható 9 ). 

Kökeszi család. (Kihalt.) Hont megye egyik kihalt régi 
családa, mely hajdan azon megyei Kőkeszi helységet birta 10 ) 

Kökösi család. (Kökösi.) Székely család , melyből eredeti 
nemességét czimeres nemeslevél által biztositá Kökösi András, és 
azon kiváltság-levelet az 1791 -ki országgyűlésen hirdetteté ki. Akkor 
nevezett András királyi ügy-igazgató, utóbb kir. táblai ülnök volt. 
Gyermekei László, Zsigmond és József. Testvére Gr y ö r g y, 
ennek fia József, kik a czimeres nemes levélben mindnyájan meg- 



J ) Szirmay Szatmár várm. 1. 138. 

2 ) Ugyanott 1. 193. 

3 ) Ugyanott I. 205. 

4 ) Ugyanott II. 128. 129- 

5 ) Ugyanott 1. 138. 
fi ) Ugyanott II. 129. 

7 ) Ugyanott II. 130. 

8 ) Bihar várra, jegyzőkönyve. 

•) Kaprinai Mss. B. tora. XLIV. p. 219. ' 
,0 ) Fejér Cod. dipl. tora. X. vol. VII. p. 720. 



Kölcsey. 485 

neveztetnek. Ezen egyik Józsefnek özvegye Biró Júlia s több utódok 
élnek 1 ). 

Kölcsey család. (Kölesei.) Szatmár vármegye egyik ősrégi 
családa, mely Béla király névtelen jegyzője szerint a ) a Kende család- 
dal egy törzsből Ond vezértől az E t e atyjától veszi eredetét. 

Mint szakad Ica közös törzsből a család, azt a Kende család tár- 
gyalásának e kötet 185. és köv. lapjain láthatjuk. Valamint ott van 
közölve a családnak közös birtokviszonyokra terjeszkedő története is 
azon Kölcsey Györgyig, ki 1423-ban élt. 

Nem bírván a családnak ízről izre szőtt nemzékrendét, csak az 
ismertebb családtagokat lehet felemlítenünk. 

1481-ben Kölcsey Lajos királyi ember beiktatásnál a Saswári-ak 
oklevele szerint. 

1487-ben Kölcsey Farkas, Tamás és nővére Margit Ko- 
mörey Mihály özvegye birtak Kis-Szekeresen 3 ). 

1554-ben élt Kölcsey András, ki ekkor Kölesén lévő birtok- 
részét Filpessy Mihálynak 70 aranyforintban elzálogitja a váradi káp- 
talan előtt 4 ). 

1571-ben Kölcsey Borbála, zalai Sárkány Simonnak neje *). 
1591-ben Kölcsey Ferencz a Tárdi Vörös Orbán beiktatásánál 
mint szomszéd birtokos volt jelen 9 ). 

1642-ben Kölcsey Péter és Zsigmond Kölesén , Csekében* 
Czécsen , Nagy-Szekeresen és Fülesden fekvő birtokrészükre megerő- 
sítő uj királyi adományt nyernek 7 j. 

A család több tagja viselt megyei hivatalt is , így Gáspár 
1654— 1656-ban, Imre 1695— 1703-ban, Ferencz több ízben 1709. 
1710. 1711— 1716. sőt 1718-ban is fő szolgabiró; István 1784-ben 
al-, 1790- 1796-ban fő szolgabiró volt 8 j. 

E század elején Kölesén közbirtokosak Kölcsey Lajos és György- 
nek maradékai , kik ugyanott székeltek is , továbbá Kölcsey Péter, 
ki másutt lakott. Kölcsey Bálintné birt Géres. Cseke, Istvánd Fülesd, 



*) Török Antal közi 

2 ) Anonymus Bt'ae R. not. cap. YI 

8 ) Szirmay Szarmár várm. 1. 245. 

*) Ugyanott 1. 250. 

5 ) Szirmay Szatmár várm. 1. 256 259» 

e ) Ugyanott 1. 256. 

y } Ugyanott I 23*. 246. 252. 25b\ ^59. 

8 ) Ugyanott II. 131—135. 

28' 



436 Köles. -Kölgyesy. 

és Mikola helységekbea 3 ). Gáspár és László Milotán bir- 
tokosok. 

Ugocsa megyében e század elején birt Gödé uy házán Kölcsey 
István, Ferencz, és Pálnak Özvegye 2 ). 

Mind ezeken fölül azonban a család legnevezetesebb embere volt 
Kölcsey Ferencz a jeles költő és Szatmár megye országgyűlési kö- 
vete , ki Közép-Szolnok megyében Sző-Demeter helységben született 
1790. aug. 8-án; legjelesbike a legtisztább keblű, mély érzésű honfiak- 
nak, és tompa ércztelen hangja daczára is a leghatályosabb ékesszóllású 
szónokoknak. Meghalt 1838. aug. 27-én. Csekei sirja fölé,— -mely szent 
hamvait rejti, — nemzetsége emelt nem rég derék emléket, összes 
művei most érnek 2-ik kiadást 3 ). 

Köles család. (Gidófalvi.) Székely család, melyből gidófaivi 
Köles Péter 1674 — 79-ben azon székben székbiró, í 697-ben István 
ugyanott székbiró volt ö ). 

Köleséry család. Hajdan Ugocsa, jelenleg Zemplin, Sza- 
bolcs megyei család. 

Ugocsa megyében Köleséry András 1622-ben szbiró volt 6 ). 

A kereséri Köleséri családból Sámuel (sz. 1634,) debreczeni 
lelkész volt a XVII. században. Ennek Damián Annától fia Sámuel 
született 1663. nov. 18-án; miután a külföldi egyetemekről phil. és 
theol. doctor czimmel haza jött , és lelkész lön, majd ezt abba hagyva, 
ismét külföldre ment, és ott orvos»tudorrá lön, és haza jővén Erdélybe 
telepedett, hol előbb az orvosi pályán állott, majd polgári hivatalokra 
lépett ; úgymint bányászati főügyelő , utóbb kormányszéki titkár , és 
1717-ben tanácsos lön. Valamint atyja, úgy 6 is több munkát adott 
ki. Háromszor nősült, ,de mindég szerencsétlenül. Második neje gr. 
Bethlen Judit volt 1730. körül. Gyermekei nem maradtak 6 ). 

KÖlgyesy család. Zemplin vármegye czimerleveles nemes 
családainak egyike 7 ). 



*) Szirraay Szatmár várm. II. 149. 338. 240. 252. 

*) Szirmay 0. Ugocsa p. 151. 

3 ) L. életrajzát Toldy Fer. M. irodalom kézi könyve. II. 471. 

*) Kállay Székely nemzet. 260. 

5 ) Szirmay C. Ugocsa p. 59. 

ö ) Danielik. M. irók. I. 261. Bod P. M. Athenás 149. - Benkő Transylva- 
nia gener. II.— Lehoczky Stemmat. II. p. 219. K ö 1 1 ö s ö r családot emlit, mely 
Bocskai által 1606. nemesitetett meg. Tán itt Köílösör roszúl áll Köleséry 
helyett ? 

7 ) Szirmay 0. Zemplin. not. top. 114. lap. 



Köíőníe.-Kőnczey. 137 

Kölörite család. (Felső-csernátoni.) Székely eredetű család, 
melyből J ó z s e f a maga és rokona Benjámin részére nemességét czi- 
meres levéllel biztosítandó, ügyét az 1794-ki országgyűlés által ajánl - 
tatni kére. A most élők közül Mihály szolgabíró, József adó-iró 
biztos 1848-ban Alsó- Fejér vármegyében 

Kölílio család. (Köröspataki.) Közűlök Mihály 1586-ban 
élt, midőn B. Zsigmond Őt mint sepsi széki széktisztet rendeli ki az 
Egyed mezeje iránt folyt perben I ). KölthŐ Margit Cserey Mik- 
lósné 1569-ben. 

Kőuiives család. Vagy néhol iratik nevök Kőművesnek 
is. Szatmár és Szabolcs megyében székelnek* E század elején Szatmár 
megyében E 6 r nelységbee birtokos Kőmives László és Sándor. 
Birtokos a család e század elején Jármiban is a ). 

Erdélyben Kőmives István 1690. aprilban halt meg 3 ). 

Kömleky család, Gömör vármegye nemes családainak so- 
rában áll *). 

Köuiley család. Zemplin vármegye czimerleveles családai 
közé soroztatik 5 ). 

KÖiuÖrey család. (Kömörei f.) Szatmár vármegye régi ki- 
halt családa, mely hajdan azon megyei KömÖrő helységet bírta. 

1481-ben Kömörey Mihály, nejével Kölcsey Margittal, és 
ettől született leányával Agotha és Krisztinával Cseke, Czé- 
geny, Csecse , Fülesd , Milota , N.-Szekeres helységekbeli részbirtokra 
kir. adományt visz 6 ). Nevezett Agatha 1496-ban Szepessy László 
felesége volt 7 ). 

Könczey család. (Karatnai.) Közűlök László 1794 — 
18 1 5-ben Alsó-Fejér vármegye kir. pénztárnoka , Farkas ugyanott 
és akkor alszolgabiró, 1815-ben törvény- és árvaszéki ülnök, István 
pedig megyei ügyész 1794-ben. Elek 1815-ben törvényszéki ülnök 
ugyanott. 

1848-ban Károly Felső-Fejér megyében ügyvéd, Lajos 
ugyanott pénztárnok ; Sándor adóiró biztos j József Háromszéken 
hivatalnok. — A család több ágazatban él. 

*) KáTlay Székely nemzet. 260. 

*) Szinnay Szatmár várni. II. 90. 105. 

a ) Bárányi, Halotti beszédek. 

*) Bartkolomaeides C Gomör. 145. 

5 ) Szirmay C. Zemplin. not. top. 114. 

*) Szirmay Szatmár várm. It. 224. 239. 240. 245. 253. 259. 260. 

n ) Ugyanott II. 245. 



438 Kőaigsbcrg.— KftnigscgK. 

Kimfgsberg család. König9berg Lajos az 1622-ki or- 
szággyűlés 79. törv. czikke szerint nyert magyar honfiusitást. 

Köiiigseg'g* család. (Rothenfelsi és aulendorfi gróf.) Haza- 
ííusitott grófi, családaink egyik kitünőbbike. mely a magyarországi in- 
digenatust az 1751-ki országgyűlés 40. törvényczikkénélfogva nyerte. 
És jelenleg hazánkban az oroszlánkői és illavai uradalmak birtokosa. 
Ezen kivül a család a würtembergi országnagyok sorába is tartozik. 
1470-ben a birodalmi báróságot nyerte, és mint ilyen már az időben a 
Rendek sorában állott , mikép az a család elődeinek aláírásából, — 
mely 1535- 1551 -ki rendi gyűlések végzései alatt látható, — kitűnik. 
1665. febr. 5-én birodalmi grófságot, 1675. oct. 5-én pedig az udvari 
Pfalz-grófságot nyerek. 

A család eredetét azon Cuno (vagy Chuno) nevű törzsből hoz- 
zák le, ki állítólag mint a régi elszaszi fejedelem és utóbb herczegi ház 
guelfi nemzetségének sarja a VII. század közepe táján élt, és Altsdorf- 
tál nem messze a Svábföldön Chunoniseggé (Chunsegge =s Chu- 
nigseck) várat épité. A család ezen Cunóig majdnem szakadatlanul 
viszi föl családfáját, mely ámbár véleményünk szerint csak mintegy 
a XIV. század végétől kezdve igényelhet a történelmi itészet előtt két- 
ségtelen érvényű igazolást, a származtatás mikénti alkalmazásának ki- 
mutatásául még is közöljük itt a teljes családfát az igényelt törzstől 
kezdve mostanáig ; a mint következik : *"* 

I, tábla. 

Cuno 

elszaszi pfalczgró; 

670. táján 
Kunigsegg építője 



"Winhold I. Marquard I. Henrik 

1 715. első Königsegg elesett 715. 

t 716. aug. 

i ; * ; ~i 

I. János 1. Luithold. 

f 803. f 740. 



I. Eberhard 
N.-Károly udvarmestere 
1 857. 

ílt néhány íz hiányzik. 



\. Beatus Seifrid I. Jakab I. Vilmos II. János II. Beatus Ernő 

fd'áQ. f904. 1019. 1165. f 1156. Dienes 1179. 

(HaMstadti Margit) 1170. 

Folyt 11. lábián. 



x ) Szontagh Dániel szerint a család közléséből. 



Königsegg. 



439 



II. tábla. 



II. János, hí az, I. táblán. 
f 1156. 
(Háldstadti Margit) 



I. Berthold 
f 1203. 



Rudolf- Farkas 

salzburgi érsek 

f 1220. 



II. Eberhard 
f 1203. 



Fridrik 

a lángoló lovag 

a szaraczénok ellen 

(Cordonai hzgnó 

Castiliából) 



II. Berthold 
tanácsos 
f 1284 

(Kemnath 
Mathild) 



Anna 

t 1270. 



Ottilia 
f 1267. 



Ádám 
t 1235 



Ili. Bertold Oíto Rupert I. Udalrik Bernát 
Sváborsz. 1280. 1280 császári 1296. 

minist. 1257. tanácsos f 1300. 



III. Eberhard 
f 1293. 

(Lichtenstein 
Anna) 



IV. János 
1296. 



II Udalrik IV. Eberhard IV. Berthold II. Ádám. 
osztrák Landvogt. 1396. 1363. fő tournier. 

(gr. Casteil Kata) 1327. 



II. Henrik 

Ebenweil ura 

f ay-Til. -29. 

IV. UdaMkT 



II. Jakab Hl. Udalrik 

1375. es. tanácsos ■f 1380. 

(1. gr. Sanlgan Kata. 
2. gr. Katzenstein 
Anna) 



V Udalrik V. Berthold Walier Anzelm Zsigm. Richárd 11/. Vilmos V. Eberhard 



f 1375. 
(Schellen- 
burg Margit 
(ti aulendorf- 
mans tátit ág 
törzse 



f366. 



Sváb- f 1380.. f 1392. f 1392. f 1408 
orsz. 

landvogt 



(1. Klingen- 
berg Anna. 

Lichtenstein 
Anastasia) 

eberkardi ág 



törzse 



Folyt. III. táblán. 



VI. Eberhard 

Bethenreut ura 
1436 
(Reusohach Orsolya) 



I. Albert 

Achberg ura 

t'1426. 



f 1440. 
Régens - 
burgban 
(Stnben N.) 



VII. 

Eberhard 

német reud- 

lovag 



II. 

Albert 



VIII. 

Udalrik 



VII. 

János 
1485. 
(Gremlichen 
Klára) 



Orsolya. Vera. Anna. 
a j> á c z á k. 



VIII. Eberhard 

1455 

(Hindheim 

Genovéva) 



VIII. Jánosf 1459. 

(Landenberg 

Anna) 



Folyt. kov. lapon 



János- Udalrik. III. Albert 



IX. Eberhard 
f 1486. 
(1. Freiberg Orsolva 
2. Schvtrangenau 
Anna) 



ti. Egg. 



Márk. 

t 



440 



Königsegg. 



IÍI. Vilmos 

(S tetten 
Veronika) 



VII. János 1485 , kia% előbbi lapon. 
(Gremlichen Klára) 



IX. János 
koaztniczi 
kanonok 



I. György 
f 1455. 
Wengenburg építője. 

(Scirwillharti 
Sclrweller Margit) 



János- Dénes János- Albert 

f 1545. kosztniczi 

(l.NeydeggN. kanonok 
2. Königsegg 1499. 
Janka) 



X. János Bora 
(Ratzenried (Singen- 
Araália) steini 
Weitz) 



Zsuzsa 

1505. 



Skolastica 

1505. 
(rechburgi 

Falkenstein 
György) 



Anna 
1499. 



III. tábla. 



V. Udalrik, ki a II táblán. 
az aulendorfi ág törzse 



VI. üdalrik 

cs. tanács. 

fl444. 

(Riedheim 

Erzse) 



II. Marquard 
cs. tanácsos 
Kosztniczon 
jelen, f 1445. 



Bento. II. Luithold. 



V. János 
cs. tanácsos 

t uxs. 



VII. Udalrik. 



III. Luithold. 
f 1473. 



VI. János 
vildkirchi landvogt 
(1. Hunrazried Erzse. 
2. Jungingen Adél.) 

i ** -i 

III. Marquard 

+ 1506. 
(Pappenheim Magd.) 
f 1493. 

ii A - ■ - 



Janka 

(Königsegg 

(János- Dénes) 



Orsolya 

t 153 . ? 

(Ellenbach 

Burghard) 



XI. János 

cs. tanács. 

és követ 1504. 

f 1544. 

(b. Waldber Dóra) 



Marquard-János I. János-György Ilona 

cs. tanácsos •{• 1528. (gr. Löwen- 

elszaszi landvogt. stein Fridr.) 

1 1553. 
(gr. Fürstenberg 

Erzse) 



I. Jakab- János 

rothenfelsi és 

staufeni gr. 

cs. tanácsos és 

kamara elnök 

f 1567. 



(gr. Montfort Erzse) 



IVMarquard IX.Ulrik Dóra Vl.Berthold Maria- Dóra. Maria Maria II György 
ingolstadti -wiesen- (gr. cs. kamara Magd. Jaco- Salom- cs. b. t. 

helyt.fl626. steigi Éber- elnök (b.Fugger bea ea tanács, fő- 

(b. Staufen prépost stein f 1609. Ede) kam.fl624. 

Jusztina) 1589. Hubert) (gr. Zi- (1. gr.Waldburg 

Kunigunda. 



Vilmos -János 
bajor b. t. tan. 

f 1661. 
<§r- Waldburg 

Eusebia) 



mern Ku- 
nigunda) 



2. gr. Éber- 
stein Janka) 

i * ■ 

Folyt. köv. lapon. 



kftnigsegg. 



441 



II. György, ki az előbbi la fon. 
cs. b. t. tanács, 
fókára, f 1624. 
(1. gr. Waldburg Kunigunda. 
2. gr. Eberstein Janka.) 



II. Hug© II. Jakab- V. Marquard. VII. Berthold 



cs. tanács, és kam. János 
elnök 1629. bir. kölni 
gróf. A rőtben- prépost 
fel si ág törzse i* 

(1. hzg llohen- 
zollern M.-Renata. 

2. gr. Lütz Charlotte. 

3. gr. Rhein A -Amália) 



kanonok és 
kamarai eln. 
Spay érben. 



Janka *) 
(Wolken- 
stein 
ForUin.) 



II. János- 
ául endorfi 
á*r t örzse. 

Folyt. 
IV. táblán. 



Ferencz- 

György 

1627. 



Leopold- Henrik- Ferdi- 
Vilmos Euseb. nand 
aranygyap- 1631. 1638 
jas bir. tanács, 
aleln. f 1694. 
fi. gr. Scharfen- 
bergM.-Polex. 
2. Parella Marquise 
Eleonóra) 



M.-Kata M.-Leondra Euseb E -Ignácz 



1640. 



1641. 



János 
1643. 



kölni 
prépost 
f 1681. 



Hugó Vilm.- 
Ferencz Zsigm. 
leitme- osztrák 

riczi követ 
püspök Londonban (gr. Man- 
f 1720. f!709. deracheid- 
(gr.Sahn Blankenstein 

Lich Klára- 

Josepliin) Filippina) 
I 



Albert-Euseb. Fer- I. József 

breszlaui ka- Antal Lofhár 

nonok utóbb sz.1672. 1743. 

világi. helytartó minist. 

Osehorsz. Béo&bea. 



M. -Zsófia Károly- Fidel •*) 
(gr. Fürs- kapronczai 



tenberg 
Prosp.) 



parancsnok 

f 1730. 

(gr. Altkeimb 

Mária) 

t T^-ZT" > 

Karolina-Eleon. 

apácza- főnök. 



J~— «*—— — .»J— — ■ '■ n i i i f> i n ■ ■ 1 1 .1 

M.Kata Károly- Hugó- József- 
f 1697. Ferdin. Ferencz Zsigm. 
kam. eln. cs. tana- kölni 
Bécsben csos és kanon. 
f 1759. kamarás 
(gr. Erpes) (gr. Ho- 
nenzol- 
lern-Sigmaring 
M.-Franc.) 



W 

pr 

9 



1 

5 

9 



Keresz- A.-Julia Miksa- M.-Eleo- 

tély- 1706. Fridr. nora 

Móricz kölni 1711. 

tábor- khurfürst 

nofc. f 1784 



11. József Loííi. 

cs. k. kamarás 

(gr, Königsegg 

M.-Amália) 

r- " 1 

Folyt. köv. lapon. 



M. -Eleonóra 

1 1793. 

(gr. Königsegg) 



M.-Josefa 
1731. 



Kriska Fran. Fidel. 
Mária 1734. 



*) Ezek testvérei még : Frobenius f 1595. -KunigundaElisa, 
— A n n a-M ária és Dorotty a-E r z s e. 

**) Ezek nó vérei még : M a r i a-J a n k a gr. Monderscbeid-Blankenstein- 
Gerolstein Ferencz -György neje, — M.-T e r e z i a laurettai apácza 1694. 



4W Königsegg. 



II József Loíb., ki az előbbi lapon. 
cs. kir. kamarás 
(gr. Königsegg M.-Amália) 

i A 1 

Ferencz-Fidel 

cs. k. kam. f 1804. 

(1. gr. Zeil Crescentia 

1. gr. Waldburgi 
Trauchburg Zeil Maria 
3. b. angreithi Kempf 
Victoria 



M.-Crescentia Nep. János- Gebhard M.-Kata Zsigm.-Aritai. 
1786. becseréli Rothenfels (B. Bodmann sz 1794. 

és Staufen uradalmát János) r 7~~A~Á ' 

Arad megyei Boros-Jenő, András. 

Sebes stb. uradalomért. 
(1. gr. Almá«y Ottilia. 
2. Lusow Matild) 

i * 1 

2-tól Sándor M>Ottilia-CamilIa 

m. k. helyt, tanács (gr Zichy Kázmér), 

eladja B- Jenőt, 
Sebest stb. 
(gr. Pálffy Fidel) 



Fidelia 
f 184 . ? 



IV. tábla. 

János-GyÖrgy, ki a lll. táblán. 
aulendorfí ágtörzs, 
1629. gróf 
1 1666. 
(gr. Hohenembs Eleon. 



Ántal-Euséb. Fer.-Antal M.-Klaudia M.-Eliz. M.-Monica M.-Kata A. -Eleonóra*) 
cs. tanácsos salzburgi (hz. Nassau (gr. igr. Wald- 1664. (gr. Fugger 
Sváborsz. érseki kara. Siegen Sulz burg^án.) (gr .Traut- György) 
landvogt elnök Fer.) Lajos) son Pál) 

1-1692. 1668. 

(1. gr. Thun 
Dóra. 

2. gr. Hohen- 
zollern Siegmaring 

Anna-Maria. 

3. gr. Montfort 
Anna -Maria. 

4. gr. Hehenlohe 

SchiHingsfurt" 

Kriska) 

r 



M.-Anna Ferencz-Miksa 

(gr. Holienzollern követ a budai basához, 

Sigmaring Fer.) cs. tan. kam. Sváborsz. 

Vogtja. f 1710. 
(gr. Breu ner M ária) 

Folyt. köv. lapon. 

*) Még 15 testvér volt, kik kiskorukban haltak el. 



Königsegg. 



443 



Ferencz-Miksa , ki az el&bbi (apón. 
követ a budai basához, 
cs. tan. kam. Sváborsz 

Vogtja. f 1710. 
(gr. Breuner Mária) 



Férd in. - Károly 
cs. v. b t. tanács, 
hadi igazg. Ausz- 
triában. — 1151. 
m. indigena 
(gr. Ottingen 
Spielberg 
M. -Friderika) 



János - 
Ernő 
kölni 

kanon. 

- 1758. 



M.-Bora 
f 1744. 



M -Antónia 
( gr. Spaur 
Ferencz) 



Antónia- 
Magdal, 
t 1694. 



Bora- 
im bel la 
1698. 



Eleonóra 
1699. 



János- József- 
Albert Ernő 
1-1724. + 1724. 



Ármin- Ferencz- Károly- 
Fridrik Xavér Alajos 

+ 1786. tábornok kölni 

{gr. Kö- ma.gy. birt kanon, 
nigsegg + 1792. + 1796. 

M.-Eleon.) (gr. Es- 
f 1792. terházy 
Mária) 



József- Maria- Maria- .'*) 



Antal 
máltai 

vitéz 
+ 1754. 



Amália 
(gr. Kö- 
ri igsegg 
József- 
Loth.) 



Jozefa 
(gr. Mon- 
fortXav ) 



Károly- János-Ernő Antal- Antal-Euseb. Károly- Fer. Xav. János nep.'"*) 
János Joakim Xavér kölni kanon. Eu3eb. (gr Daun + 1774. 
+ 1753. cs. k. kam. +1761. +1858. + 1770. M.-Leopoídin. 
. + 1803. + 1858.) 

(gr. Mander- 
scheid Blanken- 
stein Gerolsteiia N - .) 



József-Armin 
+ 1799. 



Ferencz-Xav. 

cs. k. ka mar ár, 

a vittenb. Fridrik 

r. nagy keresztese. 

1806. mediatisalt Erlaucht 

(gr. Károlvi M -Karolina 

+ 'l«48. 



Erzse Gusztáv- Fáni- Adolf- 
(hzg József Xavér Ferencz 

Wald- majoresco (gr And- +1850 
burg sz. 1813. rássy 
Károly) cs. kir. György) 
kamarás 
sz. István r. 
vi téze 
(p;r. Csáky Gizella) 



Alfréd- 
Antal 
cs.kir. 
ezredes 
(gr. Belíe- 



Armin- 

Alajos 

cs. kir, 

kam. 



Hugó- Georgia' Friderika 
Józs. hzg (gr. Ka- 
cs, kir. Ottingen geneck 
kam. Spielberg Miksa) 



garde Paulin) 

Ferencz 
sz. 1858. 



M. -Stefánia 
sz. 1844. 



Móricz-Prokóp 
sz. 1853. 



*) Ezeknek még testvéreik M.-A n n a + 1754. - M.-Klára gr. Wald- 
burg Waldsee Xavér neje ; — S á n d o r-K á r o 1 y tábornok + 1807 ; -- M.-T e- 
r é z i a + 1776.; - Káról y-M e i n a r d kölni kanonok + 1803 ; — M.-C e c i - 
1 i a + 1748. — L á s z l ó-I m r e é? M á r i a-E r z s e ikrek + 1743. 

**) Ezeknek még testvéreik : M.-F r a n c i s k a-W aldburga + 1 753, 
— M.-Jo s e f a + 1796.; — M.-A n n a gr. Wolfegg József-Alajos neje — M á 



444 Königsegg. 

r i a-W a 1 d b u r g a apócza f 1794.; — M.- A 1 a j o s kölni kanonok f 1840.}— 
A n n a-M. f- 1762.; — M.-S i d o n i a gr. Heister tábomokné ; — M. C r e s cen- 
t i a gr. Spauer Jánosné; — M.-T e r é z i a Baxier kapitány neje. 

Eddig a családfa; arait még a leszármazási rend kiemelésére, 
és némely történelmi adatok előterjesztésére mondhatni, ezek : 

Ulrich (f 1444.) mint nemes (Herr von Königsegg) nősült 
Sulgaui Erzsébet grófnővel, kit egyenes leszármazásban köpettek. 

Nemes Königsegg János; nősül tlsenburg Margit grófnővel. 

III. Marquard első báró Königsegg, nősült pappenheimi Mar- 
schal Magdolnával (f 1500.) 

Aulendorfi Königsegg János báró (1500—1538) nősült 1520. 
Waldburg Truchsess Dorottyával. 

J á n o s-J a k a b nősült 1556. évi máj. 1 1-én Montfort Erzsébet 
grófnővel. 

György, fóherczeg Ferdinándnak tyroli belső titkos tanácsosa 
és fő kamarása , nősült 1589. april. 23-án Waldburg Kunegunda bá- 
rónővel. 

Ez utolsónak fiai Hugó és J á n o s-G y Ö r g y a családot két 
ágra osztották, mely ágak Rothenfels ésAulendorf birtokaik 
után nyerték elnevezésüket. 

1. Rothenfels ág. 

Königseggi és rothenfelsi báró Königsegg Húgo cs. kir. való- 
ságos kamarás és birodalmi udvari tanácsnok alapította az idősbb ro- 
thenfelsi Königsegg ágazatot, (szül 1595. f 1666. sept. 10-én.) 

Ezen ágnak németországi uradalmai t. i. Rothenfels grófság Stau- 
fen javadalommal együtt 1804-ik észt. az ausztriai császár által ma- 
gyarországi Arad megyében fekvő Boros-Sebes, és Boros- JenŐ uradal- 
makkal cseréltettek ki. Az előbbieket az ausztriai császár a pozsonyi 
békekötés alapján Bajországnak engedte át. 

Báró Königsegg Hugó háromszor nősült. — Ennek Hohenzol- 
lern Maria-Renata grófnővel nemzett első fia 

L e o p o 1 d-V i 1 m o s cs. kir. valóságos belső titkos tanácsos, ka- 
marás és birodalmi al-kanczellár (sz. 1630. f 1694. febr. 5-én). I. Leo- 
pold császár által 1665. évi febr. 5-én lebocsátott intézménye által a 
birodalmi grófok sorába és ugyan az által 1675. évi oct. 15-én utódai- 
val együtt az udvari pfalzgrafí méltóságra emeltetett s azon hatalom- 
mal is felruháztatott : nemességet conferálhatni s arany és ezüst pénzt 
verettetni stb. Miszerint azután egyik utódja gróf Ferencz-Húgo 



Königsegg. 



445 



1756. észt. aranyakat tettleg veretett is. Leopold-Vilmosnak (-j* 1683.) 
Scharfenberg Mária-Poiyxina grófnővel 1658. évben kötött házasságá- 
ból született egy flu. 

Albert*Euseb-Ferencz cs. kir. kamarás (szül. 1 669. jan. 
4-én f 1736.) nősült 1694. oct. 31-én Manderscheid-Blankenheim 
Maria-Clara-Felicitas grófnővel (szül. 1667. septemb. 17-én f 1759. 
augustus 17-én). 

Ennek idősb fia 

Károly-Ferdinand (szül. 1696. f 1 759.) nősült Roiíschot 
Teréz Eí-ps -grófok utolsó örökösével. S ez alapította Roitschot-Königs- 
egg-Erps grófi ágat , melynek azonban tüstént magával az alapitóval 
íiu-ágban magva szakadt. 

Ifjabb fia Albert -Euseb-Ferencznek 
Ferencz- Hu- 
gó (szül. 1698. oct. 
2-án f 1771. január 
25-én) cs. kir. kama- 
rás , és valóságos b. 
titkos tanácsos, nő- 
sült 1720. jun. 29-én 
Hohenzollern Mária- 
Franciska grófnővel 
(szül. 1697. január 
17-én. 

Ez töltötte be a 
fő ágat, és utána kö- 
vetkeznek fia 

József- Lothár 
cs. kir. kamarás (sz. 
1722. július 7-én, t 
1761. martius 7-én) nősült 1747. oct. 2-án aulendorfi Königsegg M.- 
Amália grófnővel (szül. april 11-én 1729.) és unokája 

Ferenc z-F i d é 1- A n t a 1 cs. kir. kamará3, condirectora a biro- 
dalmi grófi collegiumnak sváb földön; nősült 1785. jan. 24-én Wald- 
burg-Zeit-Trauchburg Maria-Josefa-Ludovika grófnővel (szül. 1736. 
oct. 19-én, f 1798. aug. 23-án). 
Ennek fia 

János-Nepomuk-Gerhard ezen ág mostani képviselője 
(szül. 1790. jan. 9-én). 




446 Königsegg. 

2. Aulendorfi ág — ezt 

Aulendorfi báró Königsegg János-György (szül. 1598. f 
1666. fcbr. 11.) mint Ferdiiiaad és Zsigmond-Ferencz főherczegeknek 
tyroli főkamarása cs. kir. valóságos belső titkos tanácsosa, felsŐ-austriai 
belső titkos tanácsnak elnöke, insbrucki igazgató, breiszgaui adminis- 
trator stb. alapitotta meg. Az ennek birtokában volt Königsegg gróf- 
ság és Aulendorf uradalom 1 806-ban a rajnai szövetségi egyezmény 
alapján mint rendi-javadalmak a würtembergi királyi álladalmi sou- 
verenitás alá estek. 

Az álladalom irányábani jog- viszonyai ezen rendi-javadalmaknak 
a Würtemberg királyi nyilatkozvány által 1828-dik évi július havá- 
ban rendeztettek. 

Ezen János-György Hohenembs Eleonóra grófnőt birta nőül, és 
egyenes vonalban leszármazása e következő: 

Antal-Euseb cs. kir. kamarás , valóságos belső titkos taná- 
csos , Svábföldnek landvogtja stb., nősült 1662-ben Thun Dorottya- 
Genovéva bárónővel (f 1668 ). 

Ferecz-Mkximilian cs. kir. kamarás , házasságba lépett 
1693. észt. február 22-én Brenner Maria- Antónia grófnővel (f 1740. 
február 7-én). 

Káról y-S e y f r i e d-E u s e b cs. kir. valóságos belső titkos ta- 
nácsos (szül. 1695. május 7-én, + 1765. oct. 30-án), házasságba lépett 
1720. január 29-én Maria-Friderika-Rosalia Ottingen-Spielberg gróf- 
nővel (ki 1699. évi nov. 27. szül., f 1759. január 25-én). 

1740-ik sept. 15-én nyerte gróf Károly-Seyfried-Euseb 
a magyarországi indigenatust. 

Hermán- Fridrik cs. kir. valós, belső titkos tanácsos Sváb- 
földnek landvogtja stb. (szül. 1723. június 23-án, f 1786. sept. 17-én), 
nősült 1750. sept. 17-én Königsegg-Rothenfels Maria Eleonóra gróf- 
nővel (ki 1728. dec. 20-án szül., f 1793. febr. 28 an. 

Ernő cs. kir. valós, belső tit. tanácsos , alsó- és felső Svábföld- 
nek Landvogtja (szül. 1755. sept. 23-án, f 1803. febr. 28-án), nősült 
1783-ik július 6-án Manderscheid-Blankenheim Maria- Krisztina- Josefa 
grófnővel, (ki szül. 1767. július 31-kén , f 1825. aug. 19-én. 

Ferencz-Xavér cs. kir. kamarás , Würtemberg királysági 
fő úr (szül. 1787. martius 15-én) , nősült 1811. július 14-én nagy-ká- 
rolyi Károlyi Maria-Anna grófnővel r (ki szül. 1793. septemb. 25-én, f 
1848. mártius 9-én). Gyermekei: 



Könígstein.-Köpe. 447 

1. Gusztávé?, kir. kam., sz. István rend vitéze felső Magyar- 
ország erdészeti s a pozsonyi természet-búvári egyletek elnöke stb. 
(szül. 1813. april. 19-én), ez keresztszegi és adorjáni Csáky Gizella 
grófnő csillag-keresztes hölgygyei egybekelt 1843. nov. 14-én , és je- 
lenleg a hajdan kihalt orbovai Jakusich nemzetség által birt orosz- 
lánykői és illavai uradalmak birtokosa, lakik a pruszkai várban. 

Gyermekeik : 

Móric z-P r o k ó p (szül. 1853. sept. 27-kén), és I r m a-M a r i a 
(szül, 1844. sept. 7.). 

Fer encz-X a ver ,többi gyermekei: 

2. Erzsébet született 1812. apr. 14-én , férjhez ment 1832 
oct. 9-én herczeg volfeggi és waldseei Waldburg Fridrik-Károly-Jó- 
zsefhez. 

3. Francisca-Xaveria született 1814. jan. 13-án , csillag- 
keresztes hölgy, 1834. febr. 10., férjhez ment gr. Andrássy Györgyhöz. 

4. Alfréd született 1817. jun 30., cs. kir. kamarás, ezredes 
stb. , tulajdonosa sok vitézrendnek , neje gróf Bellegarde Paulina csil- 
lag keresztes hölgy, kivel 1857. apr. 15. kelt egybe. Magzatjuk: Fe- 
rencz 1858-ban született. 

5. Ármin született 1820. máj 26-án, cs. kir. kamarás. 

6. Hugó született 1824. febr. 23-án, cs. kir. kamarás. 

7. Georgia-K lementina született 1825. apr. 1-én, férjnél 
van herczeg Oettingen-Spielberg Ottónál 1843. nov. 6-tól óta. 

8. Friderika született 1837. febr. 21-én. 

A család czimere — mint följebb a metszvény ábrázolja — egy 
arany és vörös balról rézsútosan hosszas koczkákkal födött paizs , a fö- 
lött grófi korona. A sisak koronáján strucztollak lengenek. A paizst 
két oldalról két oroszlán tartja telamonok gyanánt. 

ICöiiigstein család. Königstein J á n o s-K eresztély az 
1659-ki országgyűlésen a 133,törv. ez. értelmében magyarországi hon- 
fiusitást nyert 

Köntös család. Zeraplin vármegye nemes családai közé szá- 
mitatik J ). 

Köpe család. (Ujfalusi.) Közűlök Sándor 1848-ig Hunyad 
és Zaránd várraegyék mérnöke , most cs. kir. kerületi mérnöki alkal- 
mazásban áll. 



*) S'irmay C. Zemplin not. top. 114. 



448 Köpeczy. — Körmendy. 

Köpeczi család. (Köpeczi.) Köpeczi Bálint orvostudor 
1665-ben S.-Patakra hivatott tanárságra, miről 1668-ban lemondott *). 

János 1662. körűi Torda megyei alispán. Ferencz 1815-ben 
tartományi főszámvivőségi járulnok, utóbb számtiszt. 

Ugyan csak Köpeczi néven előfordul Miklós 1633-ban uni- 
tárius iskolai senior. Utóbb Köpeczi B. Sámuel bonyhai ev. ref. 
lelkész, ki Franekerában tanult, és 1772-ben philologico-theologiai ér- 
tezést adott ki a ). 

I&örcsy család. A XVII. században Komárom megyében 

fordul elő e családnév. 

» 

1659-ben Körcsy Ferencz, és Körcsy Ilona Ásvány László 
hitvese Megyeresen , Nagy-Léelen , és Radvány m városban őket illető 
bizonyos gyámsági javak iránt Szeghy János stb. ellen pert indítanak 3 ). 

Kőrniei&dy család. Hont és Vas várraegye nemessége so- 
rában emlitetik Fényes B. Greographiájában. 

Körmendy Antal Dóczy László magvaszakadtán Hont megyei 
egész Kálna-borfő y máskép Perlócz helységbe fi-, azután leány-ágra is 
beiktattatik, a kir, ügyész által 6236 frtig a szavatosság el vállaltat ván, 
de ellentmondott a besztercze-bányai collegium és Bory máskép Beké 
Gábor 1766 ban 4 ). 

Körmendy (vagy roszúl írva Kürmendy) családot találunk 
Trencsin megyében is, hol 1721-ben feiső-brezniczi curiáján lakott. 
Ugyan ott az 1748 -ki nemesi összeírás szerint székelt János és 
György. — 1768-ban ugyan ott János két fiával Jánossal és 
Andrással, azután György fiával Györgygyei, és Andrásnak 
fia János. 

1803-ban ismét ott találjuk Jánosnak fiait János és Andrást, 
— Andrásnak fiait Józsefet és Fe renczet, és Györgynek fiát 
Györgyöt. 

1807-ben jul. 13 án Andrásnak fia J á n o s igazolta nemességét 
Trencsin megye előtt, és a nemesi névsorba bevétetett. 

1837-ben székeltek F.-Brezniczén Körmendy János fiával Já- 
nossal. — András négy fiával u, m. Józseffel, Andrással, 
Jánossal és Istvánnal; azután József egyedül , Ferencz, 



*) Szirmay C Zemplin not. top. 216. 

2 ) Benkó Jos. Transylv. gener. 486. 

3 ) Fényes Komárom várm. 107. 114. 129. 

*) Sz.-benedeki Coaveut. Capsa H. Faso. 3. BTro 7. 



Kőrmöczy. - KÖrőssy. 449 

György és András, kinek fiai István, János és András; 
végre még egy másik András és János is. Ugyan ekkor Klucsón 
lakozik Györgynek fia G y ö r g y , ki már az 1803-ki nemesi Összeírás- 
kor hat fiával és két unokájával van beirva a nemesi lajstromba u. m. 
fiaival Józseffel, Jánossal, Pállal, Ferenczczel, Ist- 
vánnal, és Vinczóvel, valamint György és József uno- 
káival. 

ftoruiÖczy család. (Nagy-ajtai.) Székely család '), melyből 
János Kis-Sároson oskola tanár, fia J ó z s e f unitárius tanár, 1812 — 
1836-ig püspök, meghalt 1836. dec. 14-én; fia József 1848-ban fo- 
galmazó az erdélyi fő kormányszéknél, most törvényszéki tanácsos. 

Kdrö&kényi család Lásd Kereskényi cs. 

Kör&ssy család (Erkőrösi és Sámsondi.) E családról, mert 
reve Keörössy (sőt K e wr e s i) alakban is Íratott , már e kötet 
205. lapján van emlékezet. Azonban a munka folytában még több ada- 
tok birtokába jutván a ) , itt ( — mintegy pótlólag) kell a következőket 
közlenem. 

A család csakugyan Sámsondról is íratott, és Közép-Szolnok 
megyei Erkőrös ősi fészkéből a szomszéd Kraszna megyébe is át- 
származott. 

Már a XV. század elején a nagyobb birtokosok sorában állt. 
141 2-ben Keöreössy Miklósnak fia András és Sándor Kolos 
megyei Füld helységbe ellentmondás nélkül iktattattak be. 

1451-ben Keöreössy László Szilágy -Sámsondon tizenkét telek* 
bői álló részbirtokába iktattatik be. Ennek neje Domokossy Anna, 
kitől fia 

Zsigmond 1487-ben hatszáz forintban írja át Drágffy Berta* 
lannak a Szilágyban varsolczi , szombathtelki és orosztelki birtokait. 
Meghalt l#15-ben. Neje Dorottya volt. 

1497-ben KŐrössy Gergely, neje Kémery Kata, javait Zálno- 
kon, Csekenyén, Varsolczon eladja Dobay Györgynek. 

1537-ben Kőrössy Ferencza Désházy Istvántól elfoglalt jó- 
szágokat Királyiban , Divsadon , Terebesen adománybankapja János 
királytól. 

1541 — 1571-ben él Keöreössy Miklós, kinek első neje volt 
Lónyay Ilona , a második Szentpáli Anna. Testvére volt Keöreössy 
Mihály. 

') Török Antal közlése szerint. 

f ) Décsey Miklós szíves közléséből. 

29 



460 Körösy. 

A végső nemzedék itt megtoldva következőleg jött le Jánostöt 

kezdve : 

János 

alispán 

1556-1579. 



i — i 

Gergely János. 'Mihály 

r • -* 1 1585 

János. Bora Kata (Paxy Margité 

1614 — 1640 (1. özikszay , - ?-* , 

CCzompay Pál. Kata Anna 

Péter 2 m -raoni (1. Foltliy Farkas, 1659. 

Szunán) Antos Mihály) 2. váradi Gargócs 1. kápolnai 

Boldizsár. Dévay György. 

3. Kende András ) 2. Horvát Láz?n\ 
3. Paxi György). 

E táblázaton — mint látjuk — Jánosnak, ki Közép-Szolnok vár- 
megye alispánja volt, három fia közül kettőnek volt maradéka. 

Gergelynek Kata leányától az Antos részen Sziíágyfő- Ke- 
resztúrban lakó Thót család jő le. 

Mihálynak neje pakosi Paxy Lajosnak lindvai BáníFy Annától 
származott leánya Margit, kitol született Anna magtalan lévén, 
javai végrendelete értelmében nővére unokájára Dancs Évára szállottak. 

Katának első férje Folthy Farkas után utódai a Petrichcvich 
Horváth, és gr. Bethlenek , második férje Gargócs Boldizsár után örö- 
kösei Gencsy, Kállay, Fényes, Décsey, Becsky, Nagy, Keövér családok. 

Azonban találunk még Erkőrösnek leány-ivadékokra szállása 
után is e családhoz tartozókat ; igy 

1635-ben Kőrössy Judit Sebessy Ferenczné. 

1638-ban Kőrössy Jakab, kinek neje Kerekes Katalin. 

Ezek után a család letűnt. 

fi^Örösy család. Veszprém vármegyében élt e család aXVíí. 
században, hol Körösy Ferencz 1643-ban (feria sexta prox. post festum 
beatorum Simonis et Judae ap.) hirdetteté ki czimeres nemeslevelét 7 ) 

Trencsin vármegyében pedig Kőrössy nevű család eléfordul 
az 1088- ki nemesi lajstromban. 

("gyan csak Körös sy nevű családról egy hiteles származati 
táblázatról következő nemzékrendi töredéket közölhetünk: 

Kőrössy Sámuel 

1730. táján 

(Kisvarlay Ma Ha) 

P 



Péter. Jozefa 1S15. 

(Tersztyanszky Bálint). 



Veszprém vármegye levéltárából Véghely Dezső. 



Körtvefay. — Körtvélyessy. Ml 

Erdélyben pedig 1659-ben élt, és főembernek iratik Körösy 
István *). 

Zemplin vármegyében szintén van Körösy nevű nemes család, 
melyből Gryörgy a Rákóczyak praefectusa 1694-ben S. -Patakon Tri- 
nitarius barátok részére zárdát alapított 2 ). 

Körtvefay család. Szabolcs vármegye nemesei sorába szá- 
mitatik Fényes E. Greograph iájában. 

Köreössy család. Köreössy F e r e n c z és általa fia Pál, 
testvérei Pál és György 1634-ben II. Ferdinánd királytól kaptak 
czimeres nemes levelet 3 ). 

Kört vél yessy család. (Kólcs-hosszúmezŐi f.) Zemplin vár- 
megyének ez ősrégi kihalt családa a Rákóczy stb. családokkal együtt 
a Bogát-Radván nemből eredt 4 ) , és őse — állítólag Oswald -— K'cri- 
vélyest kapván osztályba, innen lett a család neve. L. Rákóczy csald i. 

Még 1597-ben élt a család , a midőn kolcs-hosszúmezői Körtvé- 
lyessy László Zemplin vármegye alispánja lett. 5 ) 

Sáros vármegyében szinten él Körtvélyessy család a birtokos 
nemesek sorában, kik közül jelenleg 

Tamás lakik Varjufalván, bir Olysón. 

János lak. F.-Asgúth , bir F.-Asgúth , Karácsonmezft, Komlós, 
Komlós-Keresztes, Lapos, NádfŐ és Babafalu helységekben. 

Gábor lak. Cseifaluban ; bir ugyanott és Dukafalva, Komlós- 
Keresztes, Nádío, Vaspataka helységekben 

Gusztáv lak. Varjufalván, bir ott és Herhely helységben 
Konstantin bir Varjufalván G ). 

Megyei hivatalt viseltek ujabb időben G á b o ? és V i n c z e 
1846-ban Sáros vármegyében esküdtek. 

István í 843-ban 2empiin megyében esküdt 
Veszprém megyében a múlt századbau szintén Körtvélyessy nevű 
család igazolá nemességét, és azt, hogy Veszprémbe Abauj megyéből 
származtak. Nemzékrendjük évszám nélkül ez : 1 ) 



*) Kemény János önéletírása. Kiadta Szalay L. 98. lap 
2 ) Szirmay C. Zemplin uot. top. 114 209. 
*) Ung vármegye levéltárában van az eredeti armalis* 
*) Wagner Car. Collectanea geneal. dec. IV. p. 94. — Sfcirmay C. Zem- 
plin not. top. 88 , hol kihaltnak iratik- 

5 ) Szirmay C. Zemplin not. hist 96. 

8 ) Fényes Elek, Magyarország statist. szempontból. 1860. í. »rót 338 

7 ) Veszprém várm. levéltárából Véghely D. 

29* 



452 



Körtvélyési. — Köszeghy. 



r 



Körtvélyessy 



János. 



Jakab. 



István 
István 



Miklós. 



István 



István 
(Safczay Erzse) 



Sámuel 
(thúzi Borbély 
András leánya) 



István Ferencz 

■ A | ni hAm ni | 



István. Erzse János. 

(Metzernő) 



János József Sámuel 

r~ — 



János. Pál. Erzse. 



Sámuel. Zsuzsa 
(Bod 
János) 



Sámuel 
i — r* 

András 



József 

* , 

Sámuel 
1 



András 



Sára 

András TÓ7 SP f ' (Szőke Péter 

András. Jozset. udvardiban lakott) 



József. István. Dániel. Sándor. 



András 



Sámuel Erzse Mária István 

(Tari Mihály (Nagy József ^T^Z 77" 
ujfalusi lakos) Sápon) lstváa - Ján ° 8 ' 



Rebeka. Mária. Sára. Ferencz. József. 



Erzse András. József. 

(Füredi Sándor 
Kovácsiban). 

Körtvéllyési család. (Máskép Sekék.) Sekék máskép 
Körtvélyési György 1665-ki dec. 10-én kelt cziraeres levélben neme- 
sitetett meg 1 ). 

Köszeghy család. Ily nevű családokról is emlékeztünk már 
e kötet 205. lapján , miután e név is gyakorta Keöszeghy- nek 
is iratik. 

A nélkül , hogy az elősorolandó ka t mint egy családbélieknek ál- 
lítanék ; pótlékul felhozzuk még a következőket : 

Egy régi kihalt Kőszeg hy család eredt az A b a nemből is, 
Lásd Somosi család. 

Köszegbi Köszeghy János 1510-ben Krakóban tanult *). 

Kőszeg hy Albert egyik követe Dobó Istvánnak 1552-ben az 
egri diadal után. 

Ugocsa megyében e század elején Köszeghy László Csépén, 
Batáron birtokos 3 ). 

*) Kemény Jos. Not. Cap. Albensis p. 279. 
2 ) Regestrum Bursae Cracoviensis p. 25. 
«) Szirmay C. Ugocsa p. 137, 172. 



Köszegiii.-Kövnri. 453 

Vas megyében Kőszeghy Antal 1838-ban főszolgabíró volt. 

Kőszeghy László csanádi püspök 1801-dik évtől. 

l^öszegl család. (Galgóczi.) Magyarországból származott 
be Erdélybe, és ott 1791-ben Antal az országgyűlési kir. hivatalosok 
sorában állt, azelőtt itélŐmester volt. E családból jelenleg Albert 
Kük üllő megyei buzás-bessenyei birtokos. 

Köszörűs család. (Máskép Pazar.) Pazar máskép Köszö- 
rős l>á n i e l lakott Gömör megyében Klenóczon , neje Katalin , fia 
András, ki evang. lelkész volt előbb Nyustyán, majd Taksonyban, 
innen Ozdinban, innen 1791-ben Csetneken. Nejétői Márton Kriszti- 
nától született Csetneken fiók 1796. mart. 26-án József , és leányuk 
Karolina l ) 

Köteles család. 1642. eV előtt élt Hont megyében Köteles 
István, kinek Özvegye Csúthy Anna már a kiírt évben Rákóczy 
László neje volt 2 ). 

Küthe család. Ily nevű család a XVII. században Komárom 
vármegyében élt, és közűlök Erzsébet Gyárfás Miklósnak neje volt, 
kitői született Gyárfás István, a ki 1673-ban Bottyán pusztabeli ré- 
szét Csapó György örököseinek és Pázmándy Gergelynek elzálogitá 3 ). 

Kővári család. Több Kőváriak voltak Erdélyben, ezek kö- 
zül az, mely Tordán él, a nemzeti fejedelmek alatt szakadt oda Kőváry 
Tamásban, ki egyike volt azon harczosoknak, kiket Bethlen Gábor 
Tordára telepitett s kiváltsággal látott el , mely okmány eredetié je- 
lenleg is az uj tordai ref. egyház levéltárában őriztetik *). 

A most élők Mártontól származnak következőleg : 

Márton 



József Sándor. 

(Miklós Kata) 



Józsa László Endre. Mihály, 

szül. 1817. szül. 1820. 

( Boros Róza) történetíró. 

"Róza. Ja^kT 1 («nauz Janka) 

József négy Ha közül Endre festesz, a többi három nevével az 
irodalom terén találkozunk ; és ezek közül László 1. Erdély statisti- 
kájának, 2. Ritkaságainak , 3. Régiségeinek , 4. Nevezetes családainak, 
5. A székely honnak, 6. Erdély történelmének stb. szerzője. 



*) Bartholomaeides Prov. Csetuek. 130. stb. 
*) Sz.-benedeki Convent Fasc. 81. nro 18. 
8 ) Fényes Komárom várm. 161. 
% ) Kiadatott a Kolosvári Közlöny 1859. folyam. 



454 Kövendi. Kövesd?. 

Ivöveifcdi család. (Vadadi.) Közűlök vadadi Kövendi Jó- 
zsef marosszeki dulió 1:81 5-ben. 

WLövér család. Kövér néven is több nemes csaladunk van. 
Ezek közül egyiknek törzse Kövér Mihály, ki Rudolf királytól Prá- 
gában 1579. dec. l5-énkelt,és Pozsony megyében 1583-ban kihir- 
detett nemes levélben nemesitetett meg J ). 

Oy nevű nemes család él Zemplin megyében is *) . hol Kövér 
Dániel 1843-ban megyei esküdt volt. 

Szabolcs megyében szintén székel Kövér család, melyből M i k- 
lós ott a megyénél éléstári biztos volt 1844*ben. 

Somogy vármegyéből Kövér János mint orvos szakadt Krassó 
vármegyébe, és 1833. febr. 25-én Somogy vármegyétől nyert nemesi 
bizonyítványát 1833. apríl. 29-én hirdetteté ki Krassó megyében , hol 
azonban már kihalt. 

Csanád megyében szintén találunk ily nevű nemes családra, hol 
Kövér Tivadar 1842-ben számvevő, István 1836* 1842-ben 
csendbiztos volt. 

Arad megyében Kövér József, valamint szintén Kövér nevű 
nevű család 1819 ben Békés megyében Gyulán is a nemesség so- 
ában állt. 

liovér család. (Rétháti.) Temes megyében Rótháton birto- 
kos, és innen irja előnevét. Ezek közül Vincze 1845-ben alszolga- 
biró , 1 g n á c z pedig esküdt volt Temes vármegyében Ugyan csak e 
családból született 1825-ben Rétháton Kövér Laj os , az ismert szin- 
mű-iró; neje Komlóssy Ida színésznő. 

KiHér család (Benedeki.) Közűlök J ózsef ügyvéd volt 
Zaránd vármegyében, özvegye Nagy Anna Alsó-Fejér megyében Új- 
faluban. 

Kövér család. (Takta-kenézi.) Közülök Gábor Közép- 
Szolnok megyében pénztárnok 1815-ben. 

Kövér Ferencz (melyik családból ?) Barcsai Ákosnak asztal- 
noka volt 3 ). 

I&övesdy család. (Kövesdí.) Nógrád megyében Berezel mel- 
lett fekszik Kövesd helység hajdan hasonló nevű nemes család 
birtoka 4 ). 

*) Pozsony megye levéltárában vau ?.z eredeti armalis. 
*) Szirmay C Zemplin not top. 114. 
a ) Szalárdy Siralmas krónika 609. lap 
*) Fejér Cod. diplom. tom. XI. 499. 



Kövy.— Kraczer. 455 

A XVI. században élt Kövesdy M i k i o s . kinek leánya Zsófia 
Cheöy Lászlóné volt, s benne a család kihalt 1 ). 

Másik Kövesdy esalád volt, melyből László 1740-ben élt és 
kapitány vala, neje Szentiványi Krisztina, ki utóbb nándori Bene And* 
rásné lön, és kitől fiai János és László születtek. 

Ugyan ez utóbbi családból származott valószínűleg azon Hont 
megyei Kövesdy is, ki a múlt század végén (17&6 ) széles diplomaticai 
ismeretei által mint kitűnő ügyvéd szerepelt , és több gyökeres jogú 
perek iránt irt diplomaticocritical értekezéseket nyomatott ki. — Kö- 
vesdy család Hont megyében a legutóbbi időben is a nemesség so- 
rába számitatott *). 

Kövesdy A i b e r t 1566-ben a török által elfogatván , eperjesi 
honfiai által váltatott ki 8 ). 

Kövesdy család czimere a paizs kék udvarában zöld téren két 
piros lábú és csőrű szemközt álló fehér galamb , csőreikben egy-egy 
piros rózsát tartva, és mindenik fölött egy arany csillag ragyog. A 
paizsfölötti sisak koronájából két sas-szárny emelkedik , az előtérben 
álló fekete, a mögötte lévő arany. Foszladék jobbról arany-kék, balról 
ezüst-vörös *■). 

Zemplin megyében szintén van nemes Kövesdy család *). 

i&Övy csaliul. Szabolcs vármegye nemes családai sorába szá- 
mitatik. E családból született Nádudvaron 1763 jul. 15-én a hires 
jogtudós , és sárospataki jogtanár Kövy Sándor, ki 1829 jul. 23-án 
halt meg. Több magyar jogi munkát adott kf. 

f&racsáityl család. Nyitra megye nemes családai sorába 
számitatik Fényes E. Geogra pinájában. 

Kracsun család. Szintén Nyitra vármegyei nemes család. 
Közűlök Imre 1837-ben azon megyei esküdt volt. 

WLraczer család. (Máskép Grácz.) Ebből ismeretes azon 
Rudolf, ki 1358 — 1375. Árva vár várnagya s egyszersmind Árva 
vármegye alispánja , nemkülönben zólyomi ispán (comes) volt. Tőle 
származik azon adomány-levél, mely szerint Juche Miklós fiai János 
és Salamon á chlebmczi és pribisi patak közt fekvő brzonyos erdőség 
birtokába helyeztettek. 

l ) Sz.-benedeki Convent Prot. P. pag. 43-anni 1659. 

% j Fényes Geograpkiája szerint. 

3 ) Lehoezky Steramat. II. 221. 

\) Adami Scuta gentü. tom. V. 

5 ) Szirmay C. Zemplin. not. top. 114 



456 Krahmer.-KraJQik. 

Kralimer család. 1760-ban nemesitetett meg Krahmer 
Ignácz, czimere — mit ekkor nyert, egy hullámzó folyó által viz- 
irányösan kétfelé osztott paizs, a felső kék udvarban az emiitett folyó- 
ból emelkedik ki egy arany grif, és első jobb lábával két arany szarvas- 
bogot tart ; az alsó vörös udvarban jobbról balra rézsútosan fehér csí- 
kolat vonul le, és azon három vörös rózsa látszik. A paizsfölötti sisak 
koronájából két egymásra helyezett vörös sas-szárny lebeg ki, mellyen 
jobbról balra részutos fehér csíkolaton három vörös rózsa látható. Fosz- 
ladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös *). 

Nevezett Krahmer Ignácz a tartományi biztosságnál volt irnok. 

Kr a jcsy család. 1688-ban Drskóczon Trencsin megyében 
fordul elő e család. Azután 1718-ban Krajcsy J á n o s Kardosfalván 
székelt 2 ). 

Krajczár család* 1624. febr. 8~án II. Ferdinánd királytól 
nyert czimeres nemes levelet Krajczár Bálás. 

1755. nov. 4-én pedig Szombathelyen Krajczár Ferencz és 
Pálnak fia Pál nemesi bizonyítványt nyertek 3 ). 

Kraitzer család. Kraitzer Bálint 1636. máj. 14. Bécsben 
kelt czimeres levélben II. Ferdinánd király által nemesitetett meg, 
mely nemes levél 1637-ben sz. István király ünnepe előtti legközelebbi 
negyedik ferián Pozsony vármegye közgyűlésében kirdettetett ki, mint 
ezen levelet 1725-ben Bálint unokája a Bazinban lakó Kraitzer Sa- 
mu e 1 a nemesség vizsgáló szék előtt bemutatá *). 

Kraitzár István Olgyán lakozó , testvére János részéről be- 
mutatá a nemességért a királyhoz benyújtott, és a megadást jelelő kan- 
czelláriusi aláírással jegyzett folyamodványt, és bemutatá elismer- 
vénynyel , hogy eredeti czimeres levelük Zala megyében lakó Kraitzer 
Farkasnak kezeinél van 5 ). # 

14 raj nik család. (Krajnikfalvi.) Előnevét a Bihar megyei 
(és jelenleg a váradi káptalan által birtokolt) Krajnikfalváról írja. 

Megerősítő czimeres nemes levelét 1742-ben nyeri M. -Terézia 
királyassszonytól. Czimere a paizs kék udvarában egy hullámzó tenger 
szinén úszó szirén, fölemelt jobb kezében zöld koszorút tartva. A paizs 



f ) Adami Scuia gentil. tora. V, 

2 ) Szontagh Dán. közléséből. 

8 ) Veszprém várm. levéltárából Véghely -D. 

*) Pozsony várm. levéltár Investig. nobil. pag. 11. 

y ) Ugyan ott pag. 68. 



Kray. 757 

fölötti sisak koronáján egy pánczélos, sisakos sárga csizmás vitéz áll, 
jobb kezében kivont pallóst tartva , lábaira egy kétfejű sárkány teke- 
rődzik, melynek fejét vágni készül. Foszladék jobbról arany-kék, balról 
ezüst-vörös *). 

Krajnik János 1730. táján élt, ki is a Belgrád kézre kerítésé- 
ben érdemet szerzett Vékony Jánosnak egyetlen leányát Juliannát 
vévé nőül , kivel ipa után Bully helységbeli részbirtokot kapta,, me- 
lyet Vékony János jutalmul adományban nyert 2 ). 

Krajnik Ferencz 1825-ben magyar kir. testőr volt. 

Krajnik J ó z s e f nek neje Kazinczy Klára, Kazinczy Ferencz- 
nek az Írónak nővére, Krajnik Imrének neje pedig Kazinczy Eu- 
génia, emiitett K. Ferencznek leánya. 

Krajnik A 1 a j o s lak* Debreczenben, bír Ersemjénben. 

ÉiLray család. (Krajovai és topolyai báró.) Sáros vármegyei 
eredetű család, melyből Kray Pál Wittembergában tanulván, onnan 
1655-ben érkezett haza 3 ). Ennek valószínűleg fia I. Jakab, ki Sze- 
pes vármegyébe Késmárkra telepedett, és ott a város birája lett. 1709- 
ben Heister cs. tábornok mint Rákóczi párthivét gyanúból ártatlanul 
* lefejezteté. Mire egyik fia II. Jakab (szül. Késmárkon 1686. nov. 
27-én) sirja fölött fogadást tesz , hogy atyja nevéről e gyanú szennyét 
a legnemesb törekedés által lemossa, és azt megboszúlja. Bécsbe megy, 
ott véletlenül egy tiszttel találkozik , ki séta alkalmával, a nélkül hogy 
tudná kivel beszél, eldicsekszik, hogy Ő oka annak , miszerint Kray Ja- 
kab késmárki bíró lefejeztetett , mert az adott kir. kegyelemmel a fo- 
goly ellenségeinek megvesztegetése folytán akaratosan késett, míg 
Kray kivégeztetett. Az ifjú erre felbőszült, a tisztet kihívja és megöli, 
majd idegen név alatt egy dragonyos ezredbe áll , hogy ott magát ki- 
tüntetve , a tiltott párbaj büntetését kikerülje* 1717-ben Belgrádnál 
tünteti ki magát, főhadnagy lön. Utóbb kapitány , majd haza menvén 
a városnál tanácsos ; 1751-ben a város országgyűlési követe. Meghalt 
1755-ben *). Kiadta Késmárk város történetét németül. 

Testvére Sándor 1709-ben Wittenbergában tanult, utóbb haza 
menvén, Késmárk város jegyzője lön 5 ). 



*) Adami Scuta gentil. tom. V. 
*) Szirmay C. Zemplin not. top. 119. 

8 ) Bartholomaeides Memória Huogarorum, etc 148. Klein. II. 443. L. Kap- 
rinai Mss. A. tom. 50. p. 143. 

*) Melzer J. Biographien der ber. Zipser p. 108. 
5 ) Grenersich II. 255. 



458 Kray. 

A harmadik testvér Pál a mérnökkarnál alezredességig ment. 
Meghalt 1720-ban *). Készitet-fc a Szepességről egy corographiai tér- 
képet, mely Bel által is felhasználtatott. 

II. Jakabnak két fia maradt : 1 . Sándor, ki 1742. jun. 
17-én született; Öt évig m kir. testőr, innen a Nádasdy ezredében 27 
évig szolgált , kapitányságig emelkedett. Legelőször a porosz háború- 
ban Ladshut és Liegnitznél tünteté ki magát Schweidnitz ostrománál 
porosz fogságba esett. Innen kiváltatván , a török ellen is harczolt. 
Végre őrnagyi ranggal nyugalomba lepett. 2 Pál szül. 1735-ben. 
Szintén katonává lett , és itt esze és bátorsága állal a legmagasabb 
poiczig emelkedett, i 766-ban vonta magára Laudon ffcvézér figyelmét, 
1778-ban már őrnagy volt. Nagy részt vett a Hóra Kloskaféle oláh lá- 
zadás leesendesitéseben is. Ezután ismét a török elleni háborúban ara- 
tott babérokat. 1789 ben a Dunán átmenvén Krajovát is be ve ve, (és 
tán innen egyik elöneve : Krajovai l ). Ez évben nyerte a M. Teré- 
zia rendét ; midőn már tárborszernagy volt. Nem sokára nyugalomba 
lépve, Pestre vonult. 1792-ben báróságra emeltetett 3 ). 1803-ban Bács 
megyében kapta kir. adományban Topolyát 4 ). Meghalt 1804. január 
19-én. Tetemei Testen a belvárosi templomban diszes emlék alatt nyug- 
szanak. Két fia volt A n t a 1 és F e r e n c z , amaz még atyja életében 
mint főhadnagy Orsova mellett esett él. F e r e n c z az időben szintén 
mellette harczolt, és életét csak a Duna átuszásával mentheté meg. 
Meghalt 1830. táján. Özvegye Gessel Borbála, gyermekei a most elő 
báró Kray~ék. 

Báró Kray János az 1843. és 1847-ki ozszággy ülésen főrendi 
táblai tag. 

Kray Miksa 1845-eu Szepes vármegye jegyzője. 

A bárósági czimer következő,: a paizs kék udvarában hármas 
sziklán hátulsó lábain álló oroszlán , első jobb lábával kardot, a másik- 
kai arany paizsot tartva. A paizsíölötti bárói koronán iiarom koronás 
sisak áll, a jobb oldaliból egy kék dolmányos, vörös bugyogós, zöld 
turbános török nŐl ki, kezében lófarkú zászlót tartva; a baloldali sisak 
koronájából egy erdélyi oláh fekete süveggel emelkedik kr, jobb kézé- 



1 } Melzer Biograpkien d. ber. Zipser 327. ez már rokusi Kr-ay Pál- 
nak íratik. 

2 ) Már 1788 ban k raj o va i előnévvel megnemesitetett L. Tudományos 
gyűjtemény 1830. 1. köt. 68. lap. 

3 ) Kölesy és Melczer Nemzeti Plutarkus líi. — Colleet. herald, p. 133. 
*) Feisö magyarországi Minetva l83«)-kj foly. Iíí. köt. 



Kral. — Ki'amar. 459 

vei egyenes kaszát tartva; a középső sisakból a paizsbelihez hasonló 
oroszlán emelkedik ki. Fosziadék mindkét oldalról arany-kék. 

A családfa az eiéadottak nyomán igy alakult : 

Jakab 

késmárki bíró 
kivég. 1709. 



II. Jakab Páí Sándor 

sz. 1686. f 1755. alezredes 1709. 

kapitány és f 1720. 



városi fannács. 

A- 



Pál Sándor 

sz. 1735. f 1804. szül. 1742. 

tüzér tábornok őrnagy. 



Antal. Fereucz Mária 

f 1830. táján (gr. Zicliy Miklós) 
(Gessel Bora) 

I * ' ! 

János írnia 

1847. (gr. Zichy nep. János). 

Kral család. Kral Antal 1719-ben Jordán Rozinával {lásd 
Jordán cs) együtt nyert czimert és nemességet ') 

Kral nevű családdal találkozunk Trencsin vármegyében is 
1728-ban Nemes-Podhragyon ; ez azonban alkalmasint egyik aga a 
Podhragyai máskép Kozics családnak, és pedig G-yörgy ágának, 
mely az 1746-ki nemesi összeírásban ily néven iktattatott be % ). 

Kraler család. Í79ő-ben nemesitetett meg f. Ferencz király 
által Králer János és Antai személyében. 

Czimerpaizsuk először függőlegesen kétfelé oszlik , a jobb oldali 
osztály kék udvarában zöld téren egy vaspánczélba öltözött, sisakos, 
vörös tollas, kardos vitéz áll balkezével hosszú lándzsát tartva. A bal- 
oldali osztály vizirányosan kétfelé oszlik , a felső ezüst udvarban egy 
koronás kigyó tekereg, az alsó vörös osztály ^lyján hullámzó vizén fe- 
hér hattyú úszkál. A paizsfölötti sisak koronájából arany oroszlán emel- 
kedik ki , kivont karddal. Fosziadék jobbról ezüst- kék, balról ezüs^- 
vörös 3 ). 

ftramár család. Trencsin megyében lr}46-ban a ne.mesi 
lajstrom szerint Kis-ucza-ujhelyben székelt ily nevű család 4 ). 



") Collect Herald nro 405. 

2 ) Szontagh Dániel közléséből. 

3 ) Adami Scuta gentil. tóin. V 
*) Szontagh Dán. közléséből 



4Ö0 Kramar.— Kramer. 

Krainar család. 1717-ben III, Károly által czimeres nemes 
levélben neraesitetett meg Kramár Pál f ). 

Czimere a paizs kék udvarában zöld téren hátulsó lábain álló 
oroszlán, első két lábával arany búzakévét tartva. Ugyan ily oroszlán 
emelkedik ki a paizsfölötti sisak koronájából is. Foszladék jobbról ezüst- 
vörös, balról arany-kék. 

Kramarcsik család. Árva vármegyei ozimerleveles nemes 
család. 1742-ben id. és ifj. Miklós, János és András, 1745-ben 
két Miklós, két András, egy János és egy Pál íratott be az 
Árva megyei nemesi lajstromba. Egyik ága Luczky melléknév- 
vel élt *). 

Kramaricz család. Kramaricz Mihály 1707-ben I. József 
királytól nyerte czimeres nemes levelét 3 ). 

Czimere a paizs kék udvarában zöld téren egy szőlőtő , melyről 
három vörös szőlőfürt csüng alá, mellette egy arany búzakéve áll. A 
paizsfölötti sisak koronáján pánczélos kar könyököl , és mai-kában ki- 
vont kardot , három buzakalászt , és egy fürt szőlőt szorít. Foszladék 
jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

Jelenleg Kramarich néven nemes családra Sopron és Zala 
vármegyében találunk ; i 839-ben Kramarich Miklós Sopron várme- 
gye alszolgabirája volt. 

Tán ezzel ugyan egy család az is, melyet Szirmay Zemplin me- 
gye czimeres nemesei között Kraraericz néven említ meg 4 ). 

Kramer család. Puchon Mátyás katonai érdemeiért, és 
főleg a Tököly Imre forradalma korában I. Leopold király iránt tanú- 
sított hűségeért Zólyom vármegye és városa ajánlatára 1687*ben czi- 
meres levelet nyert saját, úgy neje Kramer Anna, és leánya D o- 
rotty a, továbbá Puchon András és ennek neje Czernak Éva, test- 
vérei Puchon Anna , és János ,és ez utóbbinak neje Anna , gyerme- 
kei ifj. János, György, András, nemkülönben atyafi testvérei 
(fratrucles} Puchon István és György, végre sógora Kramer 
Bálint, ennek neje Fassangh Dorottya . és gyermekeik Kramer 
Bálint és Dorottya neveikre, és valamennyinek utódai részére, mely 



') Collect. Herald, nro 597. 

*) Szontagk Dániel közléséből. 

*) Collect. Herald, nro 753. 

4 ) Szirmay C. Zemplin. not top. 113. 



Kramer. 



461 




czimeres nemes levél Zólyom vár- 
megyének 1688. február 24-én Zó- 
lyomban tartott közgyűlésen hirdet- 
tetett ki *). 

A család czimere — - mint itt 
a metszvény ábrázolja, — négyfelé 
osztott paizs, az 1-ső és 4-ik osztály 
arany udvarában grif ágaskodik, 
első jobb lábával kivont kardot, a 
másikkal égő fáklyát tartva A 2- 
és 3-ik osztály kék udvarában zöld 
téren zöldellő bükfa emelkedik. A 
paizsfölötti sisak koronájából szin- 
tén grif emelkedik ki , első jobb lá- 
bával kivont pallost, a másikkal 
zöld borostyán koszorút tart. Fosz- 
ladék jobbról kék, balról vörös. 

Krainer család. Kramer Ignácz 1760. sept. 23. Bécs- 
ben kelt czimeres nemes levélben M.-Teréz király asszony által nemes- 
ségre emeltetett , és nemes levele azon évben Pozsony vármegyében 
hirdettetett ki *). 

Kramer család. Kramer Ferencz, István, Prokop 
és Leopold 1792-ben nyertek czimeres nemeslevelet. 

Nevezettek közül Kramer Ferencz (szül. Pozsony v. Gr aj áron 
1744.) Esztergám megyei pap, hittani tudor, előbb tanár, 1796-tól po- 
zsonyi kanonok és plébános , 1802-től esztergami kanonok, sz.-györgyi 
prépost, székesegyházi főesperes. Meghalt 1818. oct. 22. Kiadott 1814- 
ben egy munkát „De sola salvifica" czim alatt 3 ). 

Gzimerük egy fehér hullámzó folyam által először vizirányban 
kétfelé osztott paizs ; a felső osztály függőlegesen ismét kétfelé osztott 
paizs, a jobb oldali osztály kék mezejében hármas zöld halmon arany 
koronán szétterjesztett szárnyakkal álló egy fejű arany sas ; a baloldali 
osztály vörös mezejében kettős farkú oroszlán ágaskodik, szájában egy 
arany markolatú kivont kardot tartva. A paizs alsó ezüst udvarában 
jobbról balra rézsútosan párhuzamosan két kék csíkolat vonul le, mind* 



*) Családi közlés szerint. 

*) Mosony vármegye levéltárában van az eredeti czimeres nemes levél. 

* ) Memória Bssilicae Strigoniensi* p. 178. 



46fc Kratrizbérg.-- Krasznay. 

egyiken három-három arany csillag ragyog. A paizs fölötti sisak koro- 
náján a leirt egy fejű sas áll. Foszladék jobbról arany-kék , balról 
ezüst-vörös '). 

Még ugyan csak 1792-ben Kramer János is megnemesitetett 
szintén a íbljebbi czimert kapván , hanem néhol máskép színezve , igy 
ebben az egy fej i'í sas ezüst, az oroszlán arany szín ; és a foszladék jobb- 
ról ezüst-kék, balról arany-vörös 2 ). 

Kjrantzbeirg' család* Krantzberg F erén ez az 1802 -ki or- 
szággyűlésen nyert magyar honimsitást 3 ). 

H.rapfF család. A múlt században nemes csaladaink közé tar- 
tozott e né^ is. A XVIÍL század elején Krapff Fer enc z-J ó z s e f 
hadi tanácsi. ok , és fia KrapíT F e r e n c z-J ó z s e i-G á s p á r császári 
asztal nok és ausztriai gubernialis tanácsos kir. adományképen T a t a 
Hrtokába jutott. 17 í 7-ben már báró Krapf Ferencz- József részére tör- 
ténik Tatán végrehajtást igazító parancs mellett becsű , és bizonyos 
al.npitványi tartozásra nézve végrehajtás, mely alkalommal egyebek 
V.ozt két czigány 50 írtra becsültetett, és a nevezett alapítványi tarto- 
zásban végrehajtásba is foglaltatott. 1727-ben a b. Krapff család a 
tatai urodalmat tartozékaival együtt gróf Esterházy József országbí- 
rónak adta el 4 ). És igy e család Magyarországból eltűnt. 

l£raKfsei&i<*$ család. Pozsony vármegyei nemes család ; hol 
Krastsenics Vendel 1846-ban megyei rendszerint esküdt. 

Ugyan e családból Krastsenic3 János kincstári ülnök s tábla- 
bíró Pozsony megyétől 1796-ki april 29-én nyert nemesi bizonyítvá- 
nyát akkori lakhelyén Krassó vármegyében 1797. jan. 13 án kihirdet- 
teté. Jelenleg Krassó megyében nem létez. 

Szintén Pozsony megyéből való Krastsenits Károly cs. kir. já- 
rásbíróság! toilnok 1860-ban Nógrád megyében. 

Rrasznay család A XVÍ. és következő században Nyitra 
és innen Hont vármegyében virágzott e család Krasznay, majd 
magyarosítva Széplaki és Hont megyei birtokáról V a r b ó k y né- 
ven is nevezve. Ezekből élt a latin oklevél szerint Georgius Var- 
bókv de Szépia k alias Kraszna, ennek fia Varbókv Fe- 



*) Adami Scuta gentil. torr>. V. 
z ) Ugyanott. 
8 ) 1802-ki 24. íörv. ez. 

*) Fényes E. Greogr. Szótár ÍV. kot. 190. I - És Fényes F. Komárom 
várm. 172. 



Krasznay. -Krausz. 468 

rencz 1525. táján, kinek kánya Varbóky Krisztina Csery Gáspár 
neje volt *>. 

A leszármazási fa következő : 

György- 
János. Ferencz Péter 
(Galsay Mária) 



.->\_ 



Krisztina Kata Julianna Anna 

1579. (Soos (Kíirtősy (Thury 

(Csery Gáspár) Bertalan) Bálás) Pál) 

Ezekben kihalt fi-ágon a család. 

Krasznay család. Bereg , Szatraár , Szabolcs és Zemplin 
vármegyei nemes család. 

Szatmár vármegyében Krasznay Imre 1734-bun al-, 1746— 
1765-ig főszolgabíró volt 2 ) 

E század elején Krasznay József birtokos Szatmár vármegyé- 
ben Eőr helységben 3 ). 

f&rasznecz család. (Dráskóczi) A Dráskóczy családnak, 
mely e munka Ili. köt. 3S3--389. lapjain tárgyaltatik , egyik ága 
Krasztíecz megkülönböztető névvel is éi , mely név inkább vissza- 
élésképen maradt az élő ágazatra A család egyik ága Szatmár megyé- 
ben is e. néven volt ismeretes. 

Draskóczi Krasznecz Lajos 1836-ban Turócz megyétől kivé- 
vén nemesi bizonyítványát, azt azon évi jul. 7-én Trencsin megye köz- 
gyűlésén kihirdetteté, és ennek nyomán 1837-ben Gusztáv és Mó- 
ri ez fiaival a Trencsin megyei nemesi lajstromba iktattatott. 

Krasznecz néven ismeretes a Dráskóczy család Zemplin vár- 
megyében is, hol e század elején A.- és F.-Osván birtokos *>. 

ftrasznay család. Lásd Berbély család e munka II. kötet 
Í65. lapján. 

Kran§ család. Kraus János 1728-ki april. 28-án IN. Ká- 
roly királytól nyerte czimeres nemes levelét 5 ). 

Czimere négyfelé osztott paizs ,< az 1 ső és 4-ik osztály kék udva- 
rában arany posta- trombita, a 2-ik és 3-ik osztály vörös udvarában pe- 
dig tarka ampolnában két zöld levéllel egy kinyílt sárga napraforgó 



J )' Szentbenedeki Convent. Prot. E. p. 3?2. anni 157& 

") Szirmay Szatmár várni. I. 134. 135. 

») Ugyanott II. 90. 

*) Szirmay C. Zemplin not top. 344. 

fl ) Colleot. Herald, nro 310. 



464 Kreesmáry. — Krenezer. 

virág látszik. A paizsfölötti sisak koronájából kettős farkú , koronás 
oroszlán emelkedik ki , a már ieirttakhoz hasonló ampolnából (vagy 
ibrikből) kinyúló napraforgót tartva. Foszladék jobbról arany-kék, 
balról ezüst -vörös. 

K r a u s család Szepes megye nemessége sorában áll. 

Kreesmáry esalád. Kreesmáry János és Gryörgy 
1722-ben jul. 11-én III. Károly király által nemesitetett meg , ). 

Czimere a paizs kék udvarában zöld téren hátulsó lábain álló, 
kettős farkú oroszlán, első jobblábával egy czifra kannát, ballábával 
pedig hármas kinyílt rózsát tartva. A paizsfölötti sisak koronáján fész- 
kén egy fehér pellikán ül, melle vérével három kis fiát táplálva. Fosz- 
ladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

Kregár esalád. Vas és Zala vármegye nemes családa. Kö- 
zűlök Kregár Mihály Pesten polgármester volt. Meghalt 1803. jul. 
lén kora 70. évében. 

Krenmiczky esalád. A nagyfalvai Kremniczky családból 
ismeretes M á t j á s, ki 1479-ben Árva vármegye alispánja volt, a mi- 
dőn a Lestinei község örökös bíróságának a Brictius családja részére 
kelt ítélő levélben *) említetik. Alispán volt még 1505-ben is. 

Kreinpeliiiayer esalád. Krempelmayer István 1763- 
ban M. -Terézia király asszonytól nyerte czimeres nemes levelét 3 ). 

Czimere a paizs kék udvarában ágaskodó arany oroszlány , első 
jobb lábával kivont kardot, a másikban három arany búzakalászt tart- 
va. A paizsfölötti sisak koronáján vörös lábú és csőrű fehér galamb áll, 
csőrében arany szőlőfürtöt tartva. Foszladék mind két oldalról aranykék. 

Krenezer család. Krenezer Gábor és Boldizsár 
1704-ben I. Leopold királytól kaptak czimeres nemes levelet *). 

Czimerük négy részre osztott paizs , közepén egy kissebb paizs- 
zsal, melynek fehér udvarában zöld téren egy vörösbe öltözött magyar 
vitéz áll, kinyújtott jobb kezében az ország almáját tartva. A paizs 1-sŐ 
4-ik osztályának arany udvarában egyfejű fekete sas áll kiterjesztett 
szárnyakkal , egyik lábával kivont kardot , a másikkal királyi pálezát, 



') Collect. Herald, nro 358. 

2 ) Judicium municipale pariura sub praesidio Öemetrii Castellani Arven- 
8Í8 et Mathiae Kremniczky Vice Comitis cúm adjunctis Cojudit;ibus septem colo- 
nicalium communitatum ord. judicibus. — Siontagk Dán. közléséből. 

8 ) Collect. Herald, nro 37. 

% ) Ugyanott nro 764. 



Krengel.— Kreszács. 465 

csőrében pedig zöld koszorút tartva. A 3- és 4-ik osztály kék udvará- 
ban kettős farkú oroszlán áll hátulsó lábain , első lábaival egy kettős 
fehér keresztet tartva. A paizs fölött két koronás sisak áll, a jobb olda- 
linak koronáján a leirt egyfejű fekete sas látható , a baloldali sisak ko- 
ronájából pedig vörös ruhás magyar vitéz emelkedik, kinyújtott jobb 
kezében aranykoronát tartva Foszladék jobbról arany fekete, balról 
ezüst-vörös. 

Itrengel család. Krengel Ferencz,és József 1790-ki 
nov. 18-án nyert czimeres nemes levelet, mely Bács , Tolna, Baranya, 
Pozsony, Veszprém, Győr vármegyékben; — 1826-ki april 10-én pe- 
dig Krassó vármegyében hirdettetett ki. 

Czimerük ez : a paizs egy vizirányos fehér csíkolat által két ud- 
varra oszlik , a felső vörös udvarban egy fehér galamb áll, az alsó kék 
udvarban pedig egy fekete abroncs látszik. A paizs fölötti sisak koro- 
náján pánczélos kar könyököl , arany markolatú kivont kardot tartva. 
Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról ezüst-fekete • t ). 

Krassó megyében a családból többen élnek. Ezek közt Lajos 
előbb m. kir. testőr, majd 1836-ban Krassó megye főadószedŐje, 1845- 
ben főszolgabirája volt. Fia Lajos pénzügyi fogalmazó stb. 

I&reskay család. Fejér vármegyei nemes család. Kreskay 
János 1756-ban M. -Teréz király asszonytól nyert czimeres nemes le- 
velet 2 ) , és úgy látszik — ezzel előbbi kétséges nemességét kiváná 
megerősitetni , mert Kreskay János már 1744-ben Fejér vármegye 
esküdtje volt. 

Czimere a paizs kék udvarában hármas zöld halom fölött repülő, 
vörös csőrű és lábú fehér galamb , mely csőrében zöld olaj fa- gallyat 
tart. A paizs fölötti sisak koronáján két kiterjesztett fekete sas-szárny 
között pánczélos kar könyököl , arany markolatú kivont kardja hegyén 
zöld koszorút tartva. Foszladék mindkét oldalról ezüst-kék. 

I&resovíczky család. Zempliu vármegye czimerleveles ne 
mes családa 3 ). 

I&reszács család. E család két ága P o k a b e 1 o és M i t u- 
tiny név alatt ismeretes Trencsin vármegyében. 1660-ban a Poka- 
belo , 1690-ben pedig a Mitutinyi ág bicsei székhelyükön Íratott be a 
nemesi lajstromba 4 ). 

*) Adami Scuta geatil. toru. V. 

2 ) Colieet Herald, nro 139. 

3 ) Szirmay C. Zemplin. uot, top. 113. 
*) Szontagh D. közléséből. 

30 



466 KovácLu 

f&rígovszky cshl a«I A múlt század végén származott Nó- 
grád megyébe Krigovszky Mihály, ki ott nemességét 1791. május 
30-án hirdetteté ki. Tők a leszármazás következő , 

Mihály 
1791. 



István 



Pál. Antal József. 

B. -Gyarmaton 

polg. mest. 1858. 

Istvánnak fiai í 839-ben vesznek ki nemességükről Nógrád me- 
gyétől bizonyítványt. Antal előbb hzg Coburg uradalmában gazda- 
tiszt, utóbb 1852—1854. B.-Gryarmaton első polgár mester , honnan 
birtokrészébe P.-SŐjbe telepedett. 

Kriscsóry család. (Kriscsóri). Zaránd vármegye egyik ős 

családa. Alapítója Boárnak fia Boalya a zarándi oláhok vajdája 

volt Zsigmond király alatt , és ezen királytól kapta adományban 1404. 

aug. 24-én Zarándban Kriscsórt több jószágokkal, miket már előbb fíu- 

ágfa szóiólag bírtak. Boalyának iia L á s z 1 ó Bosznya országban Bála 

vára védelménél tünteté ki magát, mit Zsigmond király oklevélben 

ismert el J ) 

Családfájuk következő * 

Boár 

Boalya 

vajda 1404. 

(Viee) 



Chuka. László 
1415-1460. 



N, N^ 



N. JI 

Illés Gáspár' 

1544. 1561-1613. 



r-~ 



Bálint Márton Tamás Ferencz 

■* .ii.i 



1614. 1614. 



Zsigmond. László- Tamás 



István Farkas Bálint Gáspár ~f f 1711. 

fJ^ÁY: , t Ádám Gábor Ferencz Anna Sára Zsuzsa 

Béla HT^i — i f itiO. fl699. (bipi (Ribiezey (Mohácsi 

,+ HS*, t« 15Í57 rT ÍÍT M'My> •»*»?«) Jó - f > 

Zsigmond ^TdámT 1 ^ 17Ő7. (Csiszár Imre) 



Tamás. Mihály. János. Sámuel. Judit Zsuzsa 

(Ribiezey Fer.} (Gyöngyösyné). 



*) Gr. Kemény Józs. üj magyar muzeura> 1854. í 124. s köv. 1. értekezik 
e családról és közli okleveleit. 



Krfskfr.-Krteté. 467 

Lászlónak két fiától , (kiknek azonban neveit nem ismerjük, va- 
lamint az unokákét sem) kétfelé szakad a család. Az egyik ág négy 
leányban szakad meg; a másik pedig lejött korunkig, azonban a végső 
nemzedékek táblázatunkról hiányzanak. 

Az ujabb időben Kriscsóri István 1815-ben Zaránd törv. széki 
ülnöke. Mihály alszoigabiró ugyanott 18 15-ben. Ábrahám If 38 . 
táján aljegyző. 

Továbbá élnek jelenleg János, Lidia, Sándor, Lajos, 
Béla, Pál özvegye Florentina, Laura leányaival, Dániel 
örökösei Ágnes és Anna; úgy József és Árpád. 

A család neve néha Kristyóri- nak is iratik. Kristyóri G á- 
bornak fiai János, Albert, és Zsigmond Arad vármegye* 
ben 1815-ben hirdettetik ki nemességüket. 

Krisko Cfc^iád. Trencsin vármegyei curialis nemes csalá- 
dainak sorában áll 1 748-ban élnek közűlök Podhragyon Pál, és A n d- 
rásnak örökösei, Trencsin sz. kir. városban Miklós. 1803-ban Adá- 
móczon lakik Andrásnak fia János mint katona. 1837-ben szintén Ada- 
móczon iratik össze a följebbi Andrásnak fia János már ekkor mint 
cs. kir. kapitány nagy-szombati állomásán '). 

Kriskovszky család. (Kotulini.) Lengyelországból sza- 
kadt hazánkba cholticzi Zedlneczky Venczel és Albert Árva vár ideig- 
lenes urai alatt, névszerint a bejövök közűi Kriskovszky Henrik 
1549-ben az árvái uradalom praefectusa volt. E családot Thurzó Fe- 
rencz is pártolá, és honfiusitását eszközlé, 1559-ben nevezett Henriket 
Thurzó Árva vár kapitányává és Árva megye alispánjává nevezte. A 
nép Henriket csak H i n d r i c h név alatt ismerte. Benne családja ha- 
zánkban kimúlt a ). 

M.MSS család. Trencsin megyében Zsolnán székelt ily nevű 
család 1660-ban, és onnan vétetett fel a nemesi lajstromba 3 ). 

HLrfstó család. Erdélyi székely család a Csikszékben. Neve 
— ugy látszik — K r i s t ó f-ból eredt ; mert e néven is jő elő a család 
néhány tagja. 

Kristó Anna 1715-ben Csató János neje volt — Kristó Imre 
1853-ban birtokos Csik-sz.-királyban és Tusnádon *). 



*) Szontagh Dán. közléséből 

*) Ugyan attól. 

•) Ugyan attól. 

4 ) Benkő Károly Csik-Gyergyó és Kásson 109. 

30< 



468 Kristoff. - K rí vátsy . 

Kristolf család. KristófF Mihály J 782-ben Nagyváradon 
városi tanácsnok, 1791-ben II. Leopold király által nemesitetett meg, 
főleg azon érdemeiért , hogy már atyjának példáját követve , a katona 
beszállásolásnál különös készséget fejtett ki , és hogy erélyes szorga- 
lommal működött Nagyváradon az illyr tanítás behozatalán, azon fölül 
az illyr nemzeti gyülekezeten 1782 — 1798-ban mint deputatus vévén 
részt, ebbeli hivatását is ajánlatosán végezte. A nemes levélben nejétől 
Nikolits Esztertói született Demeter fia is említetik Nevezett D e- 
m éternek nejétői Sághy Máriától csak egyetlen leánya Jud it él 
1807-ben ')• 

Czimere négyfelé osztott paizs , az l-ső osztály arany udvarában 
zöld téren arany koronán egy fekete holló áll, jobbra fordított fejjel, 
csőrében fehér keresztet tartva ; (Oláhország czimeréből véve.) A 2- 
és 3-ik osztály kék udvarában kettős farkú oroszlán áll , első lábaival 
arany napot tartva. A 4-ik osztály arany udvarában két keresztbe he- 
lyezett fehér horgony látható. A paizsfölötti sisak koronáján vörös 
mezű kar könyököl, arany markolatú kivont kardot tartva Foszladék 
jobbról arany- fekete, balról arany-kék 2 ). 

Krisfóffy család. Lásd Christóffy cs. 

XCi'ifttóflecz család 1690-ben Trencsin megyében Adarnó- 
czon lakozott ily nevű család a nemesi lajstromok szerint 3 ) 

Kriüloii család. Szabolcs , Abauj és Grömör megyében lakó 
nemes család. Közűlök Lajos Gömör vármegye esküdtje, 18a9-ben. 
utóbb 1843 ban főbiztos főszolgabírói ranggal. 

Pál 1846-ban Abauj vármegyében a 1 adószedő. 

Kriston Fülöp ferenczes szerzetbeli zárda-főnök 1759-ben 
Ugocsa megyében N.-Szőlősön 4 ). 

Kriston Gergely, András és Miklós Kovács Györgygyei 
együtt 1630-ban II. Ferdinándtól nyertek czimeres nemes levelet 5 ). 

Krivátsy család. Krivátsy Mátyás szepesi kanonok test- 
vérével Kri vátsy Péterrel együtt 3 670-ben I. Leopold királytól 
czimeres nemes levelet nyert. Ezen Pétertől származott II. Má- 
tyás, ki 1758-ki jun. 19-én Szepes vármegyétől vett ki nemességéről 



*) B. Vay L Német hívség 878. 

2 ) Adami Scuta gentil. tom. V. 

3 ) Szontagk. Dáa. közléséből. 
*) Szirmay C. Ugocsa p. 103. 

5 ) Zala várraegye levéltárában vau az eredeti arraalis. 



Krivecisky. - Kroylierr . 469 

bizonyítványt, ennek utóda András Losonczon lakott, és 1813-ban 
nemességét Szepes megye előtt pör utján igazolta, és ennek következ- 
tén nyert nemesi bizonyítványát Nógrád vármegyében 1813. máj. 5-én 
hirdetteté ki J ). 

Krivátsy család e század elején birtokos Zemplin megyében Fü- 
zesséren és Alsó-Hrabóezon 2 ). 

Wtrivecxky család. Zemplin vármegye czimerleveles nemes 
esaláda 3 ). 

Kriveczky János kapitány 1766-ban M.-Terézia király asszony 
által nemesitetett meg *). 

Czimere balról jobbra rézsútosan levonuló kék csíkolat által két- 
felé osztott paizs, a csíkolaton egy arany markolatú kivont kard fekszik, 
a jobb oldali háromszegletű osztály ezüst, mezejében zöld téren barna 
egyszarvú ágaskodik , befelé fordulva; a baloldali alső osztály arany 
mezejében zöld téren zöld pálmafa emelkedik. A paizs fölötti sisak ko- 
ronájából két kiterjesztett fekete sas-szárny között szintén pálmafa 
nyúlik ki Foszladék jobbról ezüst-kék, balról arany-zöld. 

Kriza család. Erdélyben Toroczkón székel. Közűlök János 
m. akadémiai tag és lapszerkesztő, született 1814-ben N.- Aj tán a szé- 
kelyföldön, hol atyja unitárius lelkész volt. Nevezett János 1838. óta 
kolosvári unitárius lelkész, és a hit-tan és magyar irodalom tanára 5 ). 

Hürizsáii család. Trencsin vármegyében az 1666- és 1690-ki 
nemesi lajstromok szerint ily család Adamóczon székelt 6 ). 

£4 rizsáit yi család. Hont vármegye nemessége közé sorolja 
Fényes E. Geographiájában. 

K.royherr család. Kroyherr Feren cz-Xavér 1791-ben 
I. Leopold király által czimeres levélben nemesitetett meg. 

Czimere jobbról balra rézsútosan kétfelé osztott paizs, a jobb ol- 
dali zöld udvarban magas fehér szikla emelkedik ki , melyre koronás 
kigyó kúszik ; a baloldali kék udvarban rézsútosan három arany csillag 
ragyog. A paizs fölötti sisak koronájából két kiterjesztett sas-szárny 
emelkedik ki , a jobb oldali vizirányosan félig vörös , félig fehér , a bal 
oldali félig arany, félig fekete, mindkét szárny közepén egy-egy csillag 



*) Nógrád megyei jegyzőkönyv 486.